Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Dan Abnett - Malvolio Eleste

Dan Abnett - Malvolio Eleste

Ratings: (0)|Views: 77 |Likes:
Published by Kender Ákos
Sci-Fi
Sci-Fi

More info:

Categories:Types, Comics
Published by: Kender Ákos on Nov 19, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/28/2012

pdf

text

original

 
Malvolio Eleste Írta: Dan Abnett
A Fekete Könyvtár ’Gaunt Szellemek’ fenséges regénysorozatának szerzője, Dan
Abnett elmeséli Malvolion megostromlott világának utolsó napjait.
 
Karórája szerint még nem volt dél, de a levegő meleg és ragacsos volt. A Tizenötödik 
Mordian Vasgárdából jött Karl Grauss közlegény hagyta lézerkarabélyát a vállszíjon himbálózni, letörölte az izzadságot, és benyomta a franciakulcs szögletes részét a rozsdás ajtózárba.
Megállt és Hecht őrnagyra nézett körülnézett. A tiszt feszült volt, lézerkarabélyát vállához támasztva készen állt a tüzelésre. Izzadság gyöngyözött az ő homlokán is, s ezt nem csak a
meleg okozta.- Mire vársz?- sziszegte.Grauss vállat v 
ont, ő maga sem tudta. Semmit nem tudott annak kivételével, amit Hecht 
mondott neki és a Kettes Legénység többi tagjának azon a reggelen: menjenek ki a delta szivattyúállomásához és derítsék ki, miért nem jelentkeztek három napig.
 
Megrázta a franciakulcsot, míg a szerszám a zárszerkezetnek ütközött, és elkezdte csavarni,így az ajtót kézzel nyitotta, mire az lassan kinyílt.Az alacsony csarnoknál mögötte és a tiszt mögött a Kettes további hat embere támasztotta a falat lézerfegyvereket tartva. Ez az eddigi legrosszabb munka- gondolta Grauss a szerszám tekergetése közben- egy misztikus helyre belopózni, és vakon nyitni egy ajtót, miközben az Isten Császár nevében fogalmad sincs, mi van a túloldalon.
De a fenébe is, ők Vasgárdisták! Náluk fegyelmezettebb, ha
tározottabb birodalmi katonákat nem találsz.Kor reggel elérték a szivattyúállomást. Egy halom géppajta és moduláris helyek- ez állt az 
 
öntözőcsatorna torkolatánál, amely az egész delta vidéket ellátta vízzel és egy tucat tanyát 
táplált. A napok lassúak é 
s hidegek voltak. Életnek nem volt jele, még a mindenhol jelenlevő 
vízimadaraké sem, melyeket Grauss mindenütt látott az ingoványokban.Aztán egyszer bent voltak, hangjukra és hívásukra nem érkezett válasz, s olyan átkozottul meleg és nyirkos volt, mintha valaki a környezetet trópusira kapcsolta volna.
 
 A zárnyelv megugrott és Grauss berúgta az ajtót, előrement, így az Őrnagy felfegyverezve
és célra tartva csúszott be.
Előttük valamiféle hidropónikus műhely terült el magas, üveg kéménnyel és fémalapú
oszlop 
okkal, melyeket kikezdte a rozsda a párás levegőben. Körös
-körül terményminták és 
termő növények álltak besorolt edényekben, tálcákban és dézsákban. A tartók közötti 
 járórészek kész fémgrillnek számítottak. A fenti üvegtáblákról nedvesség csöpögött.
 
A Mordianok szétszóródtak a melegházban, egyenruhájuk alatt izzadtságban úsztak.- Mi ez?- 
kérdezte Parnell közlegény. Grauss odament, s az őrnagy is csatlakozott hozzá.
Parnell undorral mutatott egy tenyészetre, mely napfénylámpák alatt állt. Táplálékadagoló
időszakos permetezése kémiai anyaggal elhomályosította a tároló eredeti tartalmát.
 
 
 
Hecht őrnagy szitkozódott. Azok a dolgook leginkább rothadó, gömbölyű gombáknak tűntek;kövérek és duzzadtak, emberfej méretűek voltak. Természetellenesen lüktettek. A Mor 
dianok egyike sem vett részt kertészeti képzésen, s egyikük sem volt elég ideig a Malvolionon, hogy megismerje a helyi növényvilágot, de azt tudták, hogy ezzel valami nincs rendben.- Égessük el. Hozzatok egy lángszórót és égessük porig- Hecht elfordította fejét az obszcén 
növényről.
 Grauss éppen engedelmeskedni akart a parancsnak, mikor meghallották a lézertüzelést- 
 
közel volt, két vagy három épülettel odébb. Hat rövid, tomboló robbanás, majd számtalan 
 
együtt tüzelő automata fegyver hosszú válasza. A Kettes Legénység hangközvetítői érthetetlen fültépő sírás és ordibálás sorozatát fröcsögte szét.
 Az osztag megfordult és Hechttel az élen a hang irányába futott. A Kettes Osztag, a maradék 
felderítői bajban voltak.
 Hecht emberei berobbantak a kamrába, ahol a P-2 legutóbb fel volt jegyezve. Pajta volt,
számtalan nagykerekű mezőgazdasági jármű parkolt benne. A levegő telítve volt az elsütött 
fegyverek füstjével.
Két test hevert a földön, mindkettő a P 
-2- 
ből, s úgy tűnt, ipari terményaratók vágták le őket.
 A P-1 visszakúszott a homályban, megrándultak a célpontok láttán. Grauss megtalálta egy 
 
másik P-2- 
es fejetlen holttestét, aki egy traktor kerékívének dőlt.
 
Irtózattal félrenézve a holttestről Grauss látta, hogy a traktor egy lapos teherkocsihoz vanerősítve valami nagy és láncszerű dologgal. A delta sarába beágyazódva volt, valamifélehajónak tűnt 
azok a gumós kiugró részek a hátulján csak hajtóegységek lehetnek. De…
kicsi volt, nem elég nagy bármi másnak, mint egyetlen embernek- rosszul volt, ha ránézett.Ne 
m fémből készült, s nem olyan technológiával, melyet ő megértett volna. Valahogy…szervesnek tűnt. Húsosnak, gubószerűnek, hasonlónak rémlett a melegházban látottakhoz,
de sokkalta nagyobb volt. Ezt találta az állomás csapat és húzta be tanulmányozásra? Ü 
völtés és lézertűz becsapódása hangzott mögötte. Grauss megfordult 
időben ahhoz, hogy 
lássa Parnell közlegény testét átrepülni a kamrán folyó vérben, széttépett csontokkal.
 
Lézerfegyverek bömböltek és villámlottak. Valami ijesztő sebességgel haladt át a
sötétségben. Valami karmokkal. Négy adagnyi karommal.
Derékban metszette el Hecht őrnagyot 
- teste két részben esett a földre. Még tüzelt.Grausson volt a sor. Felüvöltött és tüzelni kezdett.Géntolvajok...Grauss felébredt. Nedves volt az éjszakai izzadtságtól, feje lüktetett. Immáron két hete a rémálomnak az állomáson- 
a rémálomnak, amit csak ő és három másik Kettes Legénység tag élt túl. És nem tudta kiheverni. Élt már át háborús sokkot ezelőtt, veterán volt, de idegen
horror, amit látott, szagolt és érzet 
t… kísértette álmában és éber elméjében is.
 
Géntolvajok…
 Grauss lekászálódott a barakk ágyáról és tiszta egyenruház húzott. Kint már napfény volt,
hallotta az embereket ás a járműveket. Cselekvésre volt szüksége. Ha ki akarja heverni a
traumát, elméjét és testét foglalkoztatnia kell.
Kiment a napfényre és nézte a szállítókat és mezőgazdasági gépeket, amint elhajtanak. Az évszaktól eltérően meleg eső öntözte az utcát. A moduláris tetők és a Malvolion Kollektív 
farm- 
 plex 132/5 csillogott, a vízelvezetői vé
gezték a dolgukat.Az evakuálás folyamatban volt.
 
Ahogy átvágott a morgó nehéz csapatszállítók között, megpróbálta megnyugtatni magát.Megölt azt a dolgot, széttépte a lézerfegyverével- 
azt, és két másik ahhoz hasonlót. Azután ő 
 
és a kutatás többi túlélői az egész szivattyúállomást felrobbantották páncéltörő gránátokkal.
Nem vesztették el a fejüket, igazak maradtak a híres Mordian fegyelemhez. Eljuttatták 
 jelentéseiket a Gárdista Parancsnokságára, és hála nekik, a világot érintő tanács
megszületett.
Ettő 
l jobban kéne érezni magát, nem? Grauss Tiegl ezredes felügyelte a csapatszállítók megtöltését a pajták mögötti keményre 
 
döngölt területen. Az ezredes frissnek és izgatottnak tűnt. Telepesek csődülete volt körülötte,
akik könyörögtek, hogy értékes aratógé 
 peikből még több kerüljön elszállításra az evakuálásalatt. Tiegl kitört a könyörgők közül, mikor látta Grauss közeledtét.
 - Az Aranytrónra- mormolta a közlegénynek, mikor lélegzethez jutott- ezek az emberek sírba 
visznek! Én csak szeretném őket és szeretteiket, javaikat kivinni innen, erre föl ők az átkozott 
kapagépeik és duplaforgós ekéik miatt aggódnak! Nem akarom, hogy elmondja nekik, mit látott.- És tömegpánikot okozzak, uram?- kérdezte Grauss szomorú mosollyal.Tiegl felsóhajtott - 
Nem, nem…
 - Van valami, amit tehetnék? 
 Azt hittem, pihenőn van. Az orvos tanácsa?
 
Megőrjít, uram. Adjon valamit tennem, s az talán kiűzi a fejemből azt a … azokat a
dolgokat.Az ezredes bólintott- 
Derék. Nos, szükségünk van vezetőkre. Képes vezetni egy teherkocsit?
 - Elég jól- mondta Grauss.
Tiegl megnézte a dátumtáblázatot és a viskók mellett parkoló koszos nyolckerekűre mutatott 
117. A tiéd.- Mi a menete? 
 Az evakuáltak fő részét kint akarom innen tudni 15.00 
-ra. Nincs mentség. Amit addig nem pakolunk fel,
az itt marad, beleértve ezeket az átkozott farmereket is. Emelkedő pont a
 
Nacine síkság, tizenkilenc órányira északra innét. A jelentések szerint körülbelül hatvan rakományszállító vár majd miket, hogy elvigyen a flotta egységeihez. A mienkhez hasonló nyo 
lc másik evakuációs konvoj tart oda más közösségekből, tehát időben oda kell érnünk. El 
kéne foglalni a helyünket, s ha a dolgok rosszra fordulnak, nem akarjuk, hogy nélkülünk menjenek el.- S ha harcra kerül a sor, uram? - Akkor megmutatjuk ezeknek az idegen szörnyeknek a Mordian harci szellemet.
Tizenhétezer emberünk van bolygószerte a mi ezredünkből, nem említve a többi harmincezret a Phyruséból. Caen generális felfegyverzett egységekről értesített a landolástól  pár órányira, s a Rendházak segítségéről 
is beszélt.- Ez megnyugtató- szólt Grauss- 
Előfordulhatott egy kisebb kitörés a szivattyúállomásról, s
ez felkészültségre int.

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->