Read without ads and support Scribd by becoming a Scribd Premium Reader.
See Premium Plans
 
a könyv adatlapja a fővárosi szabó ervin könyvtár corvina adatbázisából:szerzŐ nyiszli miklóscÍm dr. mengele boncolóorvosa voltam / nyiszli miklós ; [az utószót stefan niemayer írta]megjelenÉs budapest : merényi kiadó, [1997]terjedelem 349 p. ; 21 cmmegjegyzÉsek megj. "orvos voltam auschwitzban" címmel iseto jelzet 323.12(=924)(439)"1939/1945"(093)isbn szÁm 963-698-088-8 (kötött) :Ár 1200 fttÁrgyszavak 1. nyiszli miklós 2. mengele, josef (1911-1979)egyÉb nevek 1. nemere istván (1944-) 2. orvos voltam auschwitzban
© dr. nyiszli miklós© stefan niemayer az utószót stefan niemayer írta.címlapfotó: mti-fotoműszaki vezető: hüse anikóisbn 963 698 088 8felelős kiadó: merényi zsolt a merényi kiadó kft. ügyvezetője budapest, vi. váci út 1-3. tel: 120-8270,129-1295
dr. mengele boncolóorvosa voltam
nyilatkozat 
alulírott dr. nyiszli miklós orvos, volt - a. 8450 tetoválási számot viselő - k. z. fogoly, eszerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglaljamagában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és kiszínezésmellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok ésmáglyák munkájának, melyeknek tüzeiben apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el.mint az auschwitzi krematóriumok i. orvosa, számtalan boncolási és törvényszéki orvostani jegyzőkönyvet szerkesztettem és láttam el tetoválási számom kézjegyével. ezen okmányokatfőnököm, dr. mengele ellenjegyezte, így lettek általam, a berlin-dahlem institut für rassenbiologische und anthropologische forschungen címén a világ egyik legelőkelőbb orvosifóruma számára postázva. ma is fellelhetők kell legyenek a nagy kutatóintézet irattárában.munkám megírásával nem törekszem irodalmi sikerre. nem író, orvos voltam, midőn a mindenképzeletet fölülmúló borzalmakat átéltem és most, midőn leírásra kerültek, nem a riporter, hanem azorvos tollával írtam meg azokat.kelt oradea-nagyvárad, 1946. március havában.dr. nyiszli miklós
 
i. fejezet 
a forró, májusi délutánon már kibírhatatlanná vált a szögesdrótokkal behálózott ablakú, csukottteherkocsiban a kilencven összepréselt ember mosdatlan kigőzölgése, valamint a színültig teltürülékes vedrek bűze.a deportáltak vonata, negyven ilyen kocsiból álló szerelvény, már negyedik napja rója szlovákia,majd a generalgouvernement földjén a kilométereket, és visz bennünket előttünk még ismeretlencélja felé. magyarország egymillió főnyi, megsemmisítésre ítélt zsidóságának első csoportja van avonaton. mögöttünk marad a tátra. Átrohanunk lublinon, majd krakau következik. a háborúfolyamán mindkét város hírhedtté vált gyűjtőhelye, illetőleg megsemmisítő helye európanáciellenes polgárainak, kiket az európai - új rend - képviselői hurcoltak ide az általuk megszálltterületekről.krakaut elhagyva, alig egy órát fut vonatunk, hogy egy nagyobb állomáson megálljon. gót betűsfelirat adja tudtunkra, hogy az állomás neve: auschwitz. nevénél nem jelent többet számunkra. hírétsoha nem hallottuk sem vasúti, sem egyéb viszonylatban.vonatunk körül, amint azt a vagon résein keresztül megfigyelem, nagy a jövés-menés. eddigi ssőreink leszállnak. helyüket új őrség foglalja el. Úgyszintén elhagyja helyét a vonatkísérő vasútiszemélyzet is. mint az elejtett szavakból is következtettem, utunk végcélja előtt vagyunk.a szerelvény elindul és mintegy húszpercnyi út után szirénájával hosszan búgatva, megáll.rést találok, ahol ismét kinézhetek. körös-körül sík, sárgaagyagos, kopár a vidék, mint a kelet-sziléziai tájak általában. csak helyenként bontja meg az egyhangúságot egy-egy zöldellő lugas, vagya visztula folyó kanyargós vonala. az elém táruló sivár terület a látóhatárig körül van kerítveszabályos sorokban elhelyezett betonoszlopokkal, rajtuk többsoros szögesdróthuzal. porcelánszigetelésük és a sűrűn elhelyezett feliratok elárulják, hogy magasfeszültségű árammalvannak telítve. a betonkerítések nagy négyszögeket alkotnak, ezeken belül zöldre festett,kátránytetős barakkok százai állanak, hosszú, egyenes utcákat képezve.a drótokon belül csíkos, rabruhás alakokat látok. deszkalapokat cipelnek. másik csoport embereivállukon ásókkal, szabályos sorokban menetelnek. odébb teherautókra raknak nagy bálákat. akerítések mentén, egymástól 30-40 méter távolságra, emeletes tornyok teszik jellegzetessé a helyet.Őrtornyok! mindenikben zöld egyenruhás ss katona könyököl állványra szerelt gépfegyverére. ez azauschwitzi koncentrációs tábor, vagy ahogy a németek mondják, ők mindent rövidíteni szeretnek; k.z. ejtsd: kácett!nem biztató tudat, de a kíváncsiság feszültsége egyelőre elnyomja a félelem érzéseit.körülnézek vagontársaimon. csoportunkat 26 orvos, 8 gyógyszerész, feleségeink, gyermekeink,néhány agg férfi és nő, kollégáim szüleit képezik. csomagjaikon vagy a padozaton ülve,gondterhelt, fáradt arccal néznek a semmibe. talán a balsejtelem az, ami még az érkezés izgalmábansem zökkenti ki őket apátiájukból. a gyermekek egy része alszik, néhányan a maradék élelembőlfalatoznak, többnyire kenyeret. akinek ez sem jut már, hasztalan húz végig száraz nyelvecskéjével,szomjúságtól és éhségtől kicserepesedett ajkain.súlyos léptek alatt csikordult a homok. hangos vezényszavak szakítják meg a várakozásegyhangúságát. a vagonok lakatjait nyitják. az ajtó oldalra gördül és már hangzik is a parancs:csomagokat benthagyni, kézicsomaggal mindenkinek kiszállni! karjainkban szedjük le a másfélméter magas vagonokról gyermekeinket és nőinket. már sorba is állítanak bennünket a szerelvényelőtt.
 
szemben velünk fiatal, lakkcsizmás, aranyrozettás ss tiszt áll. láthatólag utasítást ad a parancsaira váró katonáknak. az ss rangjelzést még nem ismerem, de a tiszt karján levő aescu-lap jelvényről sejtem, hogy orvos.később megtudtam, hogy ss főrohamvezető. neve: dr. mengele és az auschwitzi koncentrációstábor első orvosa. a rámpán minden szerelvény érkezésénél jelen van. Ő a szelektáló orvos. hogy mia szelektálás auschwitzi értelemben, annak egyes mozzanatait perceken belül átéltük. a többimozzanatot csak később, ki-ki végzete szerint ismerte meg.kezdődik is! az ss őrség sietve különválasztja a férfiakat, nőket és a 14 éven aluli gyermekeket.ezek anyjukkal maradnak.a hosszú front a vagonok előtt így kettévált. nyugtalan érzés fog el bennünket. máriselszakadtunk családunktól. az örök megnyugtató hangon válaszolnak aggódó kérdéseinkre: „semmiaz egész" - mondják. „fürödni, fertőtleníteni megyünk, itt az a rend, utána mindenki összekerülismét családjával."amíg a szétválasztás a négyezer főnyi csoportnál befejeződik, van időm körülnézni. azalkonyodó nap fényében plasztikusan domborodik ki a vagonrésen látott kép. itt még többet látok.az első, ami figyelmemet megragadja és szinte magához szögezi, az egy óriási, négyszögletes,fölfelé keskenyedő, vöröstéglából épített kémény, mely egy hatalmas, ugyancsak vöröstéglábólkészült, kétemeletes, gyárszerű épület végéből ugrik ki.furcsa formájú gyárkéménynek látszik, de ami megdöbbent, az a 8-10 méteres lángoszlop, melyszáján, a négy sarokra elhelyezett villámhárítók között tör elő. találgatom, miféle pokol konyhájalehet az, amiben ilyen nagy tűzre van szükség? hamar ráeszmélek. a krematóriumok országában,vagyok, németországban, ahol tíz évig éltem mint diák és orvos. ismeretes előttem, hogykrematóriuma van minden német kisvárosnak is.ez tehát krematórium! nem messze a tőle a második, sőt egy lugasban, meglehetősen elrejtve,felfedezem a harmadik hasonló épületet, ugyanolyan tűzokádó kéményekkel.enyhe szél felénk hozza a füstöt. Égő húsnak, pörkölődő hajnak émelyítő szaga üti meg orromat.ismerős szag! Égő emberhús akroleint árasztó szaga, akárcsak a dögfaggyúból készült templomigyertyáké.töprengésemnek még tág tere lenne, de következik a szelekció második mozzanata. libasorbanvonulnak el a férfiak, nők, gyermekek a szelektáló bizottság előtt. - a szelektáló orvos, most nevénnevezem, dr. mengele intésére jobbra, vagy balra sorakoznak fel ismét. két csoportban vagyunk tehát, egy jobb és egy bal csoportban. a bal oldali csoportban, mint megfigyelem, főleg öregek,nyomorékok, véznák és nők vannak, tizennégy éven aluli gyermekeikkel. a jobb oldali, amunkabírók csoportja. itt pillantom meg nőmet és tizennégy éves leánykámat. beszélgetésre már nincs alkalom. integetünk egymásnak.a járni nem tudó betegeket, öregeket, elmebajosokat vöröskeresztes autókra rakják.felkérőzködik néhány öreg orvostársam is. elsőknek az autók indulnak el. utána a bal oldal megy,ötös sorokban, lassú léptekben, néhány ss őr kíséretében. néhány perc múlva el is tűnnek szemeink elől az egyik lugas fái alatt. a jobb oldal még áll. dr. mengele az orvosokat szólítja fel különcsoportosulásra. mikor ez megtörténik, a körülbelül ötven orvost számláló csoporthoz lép és jelentkezésre hívja fel azon orvosokat, kik német egyetemen végezték tanulmányaikat, akórboncoláshoz tökéletesen értenek, a törvényszéki orvostanban pedig jártasak.- jó lesz azonban vigyázni - mondja -, hogy a követelményeknek meg is feleljenek, mert... - ésutána fenyegető, sokatmondó mozdulat következik. jobbra-balra figyelem társaimat. talán nincs
Search
Search History:
Searching...
Result 00 of 00
00 results for result for
  • p.
    • Notes
    Load more