Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Gőzsy Zoltán-Varga Szabolcs_ a pécsi egyházmegye plébániahálózatának újjászervezése

Gőzsy Zoltán-Varga Szabolcs_ a pécsi egyházmegye plébániahálózatának újjászervezése

Ratings: (0)|Views: 209|Likes:
Published by Szabolcs Varga

More info:

Published by: Szabolcs Varga on Nov 29, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/26/2013

pdf

text

original

 
Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon Szerkesztette:PHF – Pécsi Egyháztörténeti Intézet,
 
2009.
 
225-264.
 
G
ŐZSY
Zoltán
 
 
V
ARGA
Szabolcs – V
ÉRTESI
Lázár
GŐZSY 
 
ZOLTÁN 
 
 – 
 
VARGA
 
SZABOLCS
A PÉCSI EGYHÁZMEGYEPLÉBÁNIAHÁLÓZATÁNAK ÚJJÁSZERVEZÉSE A 18. SZÁZAD ELSŐFELÉBEN
A 18. század a Magyar Királyság és a magyar katolikus egyház egyik legvirulensebb korszaka volt. Akettő között szoros kapcsolat állt fenn. A siker kulcsa az állam, a társadalom és az egyházérdekazonossága volt, mindegyik fél a viszonyok konszolidálását tartotta a legfontosabb feladatának.A visszafoglaló háborúk és a Rákóczi-szabadságharc okozta bizonytalanság következményeként anyugalom megteremtése vált a legfontosabb kérdéssé az ország és a Dél-Dunántúl területén egyaránt.Az új élet kereteinek megteremtésében fontos szerep hárult a tridentinum során megreformáltkatolikus egyházra, amely már nagy hangsúlyt fektetett a helyi közösségek megváltozott spirituálisigényeinek a kielégítésére, márpedig a helyi egyházi struktúra kialakulása az egyik legfontosabbfundamentuma a közösség konszolidációjának. A közösség vallásgyakorlásának színtere a plébánia,ezért a plébániahálózat újjászületésén mérhető le leginkább a konszolidáció folyamata, és intenzitásaazért is látványos, mert csak részben a középkori alapokon szerveződött újjá, sok esetben azonban új,frissen megtelepedett közösségekben került megalapításra. Mindezek okán nem beszélhetünk pusztána pusztítás előtti állapot visszaállításának szándékáról, azaz reorganizációról, mert a világegyházban bekövetkező folyamatok során már egy más egyházi struktúra találkozott az új közösségek általtámasztott új igényekkel. Ennek tömör megfogalmazására talán alkalmasabb a neoorganiáció kifejezésa pécsi egyházmegye területén.A hazai egyháztörténet-írásban a plébániahálózat működésének, és az alsópapság szerepénekvizsgálata még a két világháború között sem számított divatos témának. Ez elmondható a magyartörténelem összes korszakára, de különösen igaz a 18. századot tekintve. Hiába hívta fel a figyelmetVanyó Tihamér ennek jelentőségére és kínált módszertant az egyházmegyék és a plébániákkutatására, kevés konkrét esettanulmány látott napvilágot ebben atémában.
1
Az alsópapság ésközösség késő középkori viszonyáról Kubinyi András ,
2
kora újkori helyzetéről Fazekas István egy-egytanulmányából tájékozódhatunk.
3
A veszprémi egyházmegye plébániahálózatának 18. századireorganizációjával és alsópapságának pasztorációs tevékenységével Dénesi Tamás foglalkozik behatóan.
4
Jelen tanulmányunkban az ő kutatásaihoz csatlakozunk, és a pécsi egyházmegye
1
V
ANYÓ
Tihamér:
 Az egyházmegye-történetírásról
. In: Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1937. Budapest, 1937. 3–19;
 
U
Ő
:
 Aplébániatörténetírás módszertana.
In: Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940–1941. Budapest, 1941. 3–65. Pozitív kivételt jelentebben a tekintetben a Katus László által elkészített szegvári plébániatörténet. K
ATUS
László:
 A szegvári plébánia története
. MagyarEgyháztörténeti Vázlatok. (Regnum), 1994/1–2. 149–216. Újabb kiadása: Ecclesia semper reformanda et renovanda. Katus Lászlóegyháztörténeti tanulmányai és cikkei. Szerk. G
ŐZSY
Zoltán – V
ARGA
Szabolcs – V
ÉRTESI
Lázár. (Seria Historiae DioecesisQuinqueecclesiensis IV.) Pécs, 2008. 131–207.
 
2
K
UBINYI
András:
Plébánosválasztás és egyházközségi önkormányzat
 
a középkori Magyarországon
. In: U
Ő
: Főpapok, egyháziintézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Budapest, 2000. 269–287.
3
F
AZEKAS
István:
 A győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1641–1714 között
. Történelmi Szemle XXXV (1993/1–2) 101–131.
4
D
ÉNESI
Tamás:
 Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
. Doktori disszertáció, ELTE BTK2006. Ezúton köszönjük, hogy használhattuk kéziratos disszertációját. Lásd még ezenkívül e kötetben megjelent tanulmányát.
Create PDFfiles without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)
 
újjászületésének folyamatát „
mintegy alulnézetből, a papság és a hívek szemszögéből
5
vizsgáljuk. Arrakeressük a választ, hogy miként szerveződött újjá az egyházmegye plébániáinak anyagiinfrastruktúrája és személyi állománya, és mindez hogyan járult hozzá a konszolidáció folyamatához.Tanulmányunk forrásbázisának gerincét a pécsi egyházmegye 1729- ben
6
és 1738–1742 közöttkészült egyházlátogatási jegyzőkönyvei ,
7
valamint az 1733. évi plébánia összeírásokképezik.
8
Akutatás során vizsgáltuk a megyei
9
és a plébániai
levéltárakat, jelen munkánkban ezek eredményeitis hasznosítottuk, de meg kell jegyeznünk, hogy a legátfogóbb képet az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatai biztosítják.
A pécsi egyházmegye történetére vonatkozó legfontosabbszakirodalom Josephus Kollerműve
mellett Josephus Brüsztle máig megkerülhetetlen négykötetesmunkája ,
amely minden újkori, regionális egyháztörténeti kutatás alapját képezi.Baranya és Tolna megyében a katolikus egyház megújulása nem volt előzmények nélküli ésmár a visszafoglaló háborúk előtt elkezdődött. Ennek okait a következőkben látjuk: egy jelentőskatolikus tömb túlélte az évszázados oszmán hódítás időszakát, akik körében fennmaradt azegyházszervezet emléke.
Második okként megemlíthetjük a térségbe irányuló délszláv migrációt,amellyel együtt érkezett a balkáni katolikus infrastruktúra, új impulzusokkal gazdagítva a katolikusvallást atérségben.
A 17. századi kedvező folyamatok harmadik szegmense a katolikus egyház belsőmegújulása volt, melynek révén önértelmezésének részévé vált a missziózás gondolata. Ebbenkulcsszerepe volt a jezsuita rendnek, amelynek felkészült tagjai 1612-től kezdve folyamatosan jelenvoltak az egyházmegyében, és alkalmazkodva a helyi körülményekhez, sikeresenpasztoráltak.
 A három elem együttes hatására a katolikus vallás már a hódoltság utolsó évtizedeibenexpanzióba kezdett a térségben. A katolikus felekezeti továbbélés színterei a szerzetesi missziók és a
5
D
ÉNESI
:
 Alsópapság
i.m
. 1.
6
A Domsics Mátyás által végzett baranyai egyházlátogatásokat kivonatolva közreadta M
ERÉNYI
Ferenc:
Domsics Mátyásegyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben.
Pécs, 1939. A Fonyó Sándor által készített Tolna megyei rész: PécsiPüspöki Levéltár (PPL) Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye.
 
7
 
Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742
. A bevezető tanulmányt írta és a forrásokat közreadja: G
ŐZSY
Zoltán –V
ARGA
Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis V.) Pécs, 2009.
8
Baranya Megyei Levéltár (BML) IV. 1. Baranya vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1696-1848. j. Összeírások 1. ConscriptioEcclesiarum et Parochiarum Inclyto Comitatui de Baranya adjacentium anno 1733. peracta. 1733. Ö 19. Tolna Megyei Levéltár(TML) IV. 1. Ö 453.
9
G
ŐZSY
Zoltán:
 Az egyháztörténet 18–19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
. In: A magyar egyháztörténet-írásforrásadottságai. Egyháztörténeti kutatások levéltári alapjai különös tekintettel a pécsi egyházmegyére. Szerk. V
ARGA
Szabolcs– V
ÉRTESI
Lázár. (Seria Historiae Dioecesis Quinquecclesiensis II.) Pécs, 2006. 121–135.
10
V
ARGA
Szabolcs:
 A plébániai levéltárak forrásértéke a pécsi egyházmegyében
. In: A magyar egyháztörténet-írás forrásadottságai.Egyháztörténeti kutatások levéltári alapjai különös tekintettel a pécsi egyházmegyére. Szerk. V
ARGA
Szabolcs – V
ÉRTESI
Lázár.(Seria Historiae Dioecesis Quinquecclesiensis II.) Pécs, 2006. 135–161.
11
A pécsi egyházlátogatási jegyzőkönyvek ismertetésére lásd:
Pécsi Egyházmegye
. Szerk. D
ÓKA
Klára. (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 7.) Budapest, 1999. Erre nézve lásd még Dóka Klára e kötetben megjelent tanulmányát. A jegyzőkönyvek magyarországi historiogáfiájára legújabban:
Canonica Visitatio 1738–1742… i.m.
7–10.
12
K
OLLER
 , Josephus:
Historia Episcopatus Quinqueecclesiensis. Tomus VII.
Pesthini, 1812.
13
B
RÜSZTLE
 , Josephus:
Recensio universi cleri dioecesis Quinqueecclesiensis I–IV.
Pécs, 1874–1880.
14
Erre lásd: M
OLNÁR
Antal:
 Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612–1686)
. In: U
Ő
: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. (METEMKönyvek 44.) Budapest, 2003. 11–121. különösen 31–37. A 18. században összesen ötvenhárom település lakói ismertékközépkori templomuk patrocíniumát, ebből tizennégy esetben csupán a népi emlékezet őrizte meg ezt. T
IMÁR
György:
Patrocíniumok Baranya vármegyében a 18. század első évtizedeiben
. In: A pécsi egyházmegye a 17–18. században. Szerk. F
EDELES
 Tamás – V
ARGA
Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 161–164.
15
Erre további bőséges szakirodalommal lásd: M
OLNÁR
Antal:
Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572–1647)
 (Humanizmus és Reformáció 26.) Budapest, 2002. Továbbá B
OROS
G
YEVI
László:
 A pécsi egyházmegye horvátjai a 17. század
 
végéig
.In: A Pécsi Egyházmegye schematizmusa. Szerk. C
SIGI
Imre – K
NEIP
István. Pécs, 1981. 128–151; S
RŠAN
 , Stjepan:
 A horvátbevándorlás és a boszniai ferencesek működése a 18. század elejéig
. Baranya, IV. (1990/1–2) 152–165.
16
A jezsuita önértelmezésre, és 16. századi tevékenységükre alapvető: O’
 
M
ALLEY
 , John W.:
 Az első jezsuiták
. Budapest, 2006.Ehhez a kérdéshez szorosan hozzátartozik a pécsi püspökök birtokrestaurációs tevékenysége, mely során ismét szorosabbá válta kapcsolat az egyházi falvak lakossága és a püspök között. T
IMÁR
György:
 A pécsi címzetes (választott) püspökök birtokmegőrző tevékenysége a hódoltság idején
. In: Pécs a törökkorban. Szerk. S
ZAKÁLY
Ferenc. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Pécs, 1999.133–171.
Create PDFfiles without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)
 
licenciátusok által vezetett kontinuus ősmagyar és beköltöző délszláv közösségek voltak, amelyekneka száma gyorsan nőtt. 1689-ben Baranya 127 településéből 51 volt katolikus, 31 ortodox, a maradékpedig valamely protestáns felekezethíve.
A nagyobb katolikus központok azonban ekkor mégegyenetlenül, viszonylag elszórtan helyezkedtek el. A legnagyobb természetesen Pécs, és körülöttesűrűbben az erősebb közösségek, így Hosszúhetény, Kővágószőlős, Bicsérdvoltak.
Ezek közös jellemzője, hogy magyarok lakták, és már a felszabadulás előtt jezsuiták pasztorálták,
akiknek sokesetben licenciátusok segítettek.
Egy másik tömb terült el Pécs és Mohács között, például Németi,Szalánta
és Szemely
településekkel, ahol már többnyire délszláv katolikusok laktak a felszabadítóháborúidején.
 Az egyházmegye felszabadulása, és a pécsi püspök visszaköltözése új helyzetet teremtett akatolikus megújulás számára, mert innentől kezdve nyílt lehetőség a térség konszolidációjára.
 Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök
volt az első, aki a plébániák alapításában látta az egyházmegyemegújításának a kulcsát.
Ehhez első lépésben az egyházi birtokok visszaszerzésére volt szükség, azezzel kapcsolatos pereknek azonban csak I. Lipót 1703-ban tett nova donatio-ja vetett véget.
Ezért a
17
T
IMÁR
György:
 A pécsi provizoriátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)
. In: BaranyaiHelytörténetírás 1982. Pécs, 1983. 47–104.
18
M
OLNÁR
:
 Jezsuiták… i.m
. 33. Az 1738. évi vizita Bicsérdnél megjegyezte, hogy lakói a török időkben is megtartották a katolikusünnepeket. „
Festa decretalia observant, et alias etiam moribus bene christianis praediti sunt quos etiam sub jugo turcico una cum salvificareligione illibate retinuerunt
.”
Canonica Visitatio 1738–1742... i.m.
49. Az itteni katolikus közösségnek az a Pap Dávid prédikátorvolt a híres vezetője a 17. század első évtizedeiben, akinek a híre még a Felvidékre is eljutott. H
OLOVICS
Flórián:
Baranya a XVII.század elején. (Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban)
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 11 (1966) 173. Idézi: M
OLNÁR
:
 Jezsuiták… i.m.
45.
19
Brüsztle szerint Hosszúhetény első lelkipásztora Joannes Prentaller jezsuita páter volt.
 
B
RÜSZTLE
:
 
i.m.
III. 85. Az ő neveazonban nem szerepel a pécsi jezsuita misszió tagjai között. M
OLNÁR
:
 Jezsuiták…i.m
. 163–166. Első említése 1686-ban történt,ekkor a Mindenszentek templomának plébánosaként jegyezték fel. B
RÜSZTLE
:
 
i.m.
I. 33.
20
A licenciátusok tanult világi férfiak voltak, akiknek a feladatuk elsősorban a hitoktatás volt. Elősorban a hódoltságbanműködtek, ahol a képzett papok hiánya miatt nagy szerepük volt a hitélet fenntartásában. Jelentőségüket mutatja, hogy 1697- ben három kanonok, hat világi pap és a különböző szerzetesek mellett 25–30 licenciátus dolgozott a pécsi egyházmegyében.T
AKSONYI
József:
 Adatok Baranya megye és Pécs XVI–XVII. sz. történetéhez. A „Pécsi Memoriale”
. In: Baranyai Helytörténetírás 1972.Pécs, 1973. 140–142. 1714-ben hét licenciátus jelent meg a zsinaton. Szerepüket jól jelzi megnevezésük: „
licenciati plebani
”.K
OLLER
:
i.m
. 225–226. A plébánosok számának gyarapodásával jelentőségük folyamatosan csökkent a 18. században.Tevékenységükre lásd: J
UHÁSZ
Kálmán:
 A licenciátusi intézmény Magyarországon
. Budapest, 1921. Legújabban: D
ÉNESI
Tamás:
Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében
. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szerk. S. L
ACKOVITS
Emőke – M
ÉSZÁROS
 Veronika. Veszprém, 2004. 51–68.
21
Németi lakói Boszniából költöztek át. T
IMÁR
:
 A pécsi provizorátus… i.m
. 60–61. Szalántán még 1729-ben is használtak egy„dalmát nyelvű” Evangéliumot. M
ERÉNYI
:
i.m.
75.
22
T
IMÁR
:
 A pécsi provizorátus i.m
. 80.
23
1696-ban a baranyai provizorátus 127 települése közül 40-ben laktak délszlávok. Uo. Az adatot idézi: B
ENDA
Kálmán:
Unitáriusoka hódoltság-kori Dél-Baranyában
. Baranya, IV. (1990/1–2) 94.
24
Ez természetesen a világi közigazgatás újjászervezésére is igaz, amelyben szintén aktív szerepet vállaltak egyházi személyek,így szorosan kapcsolódik e kérdéskörhöz. Újra működtek a vármegyék, megkezdték a birtokjogok tisztázását, és hosszúévtizedeken keresztül igyekeztek megoldást találni a különböző határviták elsimítására. A bőséges szakirodalomból lásd:H
OLUB
József:
 Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határvita történetéhez
. (1695–1720) In: Janus Pannonius MúzeumÉvkönyve 1959. Pécs, 1960. 151–163; U
Ő
:
 Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig.
In:Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd, 1974. 5–125; B
ÉLI
Gábor:
 A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyavármegyében a török kiűzése után
. In: Baranyai Helytörténetírás 1987–1988. Pécs, 1988. 21–50; G
ŐZSY
Zoltán:
 A pécsi egyházmegyenyugati határainak problémái a 18. század elején.
In: A pécsi egyházmegye a 17–18. században. Szerk. F
EDELES
Tamás – V
ARGA
 Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 134–156.
25
Pályafutására legújabban: Ó
DOR
Imre:
 A hódoltság utáni Pécs „harcias-hitvédő” püspökének megpróbáltatásai: Radanay Mátyás Ignác(1687–1703)
In: A pécsi egyházmegye a 17–18. században. Szerk. F
EDELES
Tamás – V
ARGA
Szabolcs. (Seria Historiae DioecesisQuinqueecclesiensis I.) Pécs, 2005. 92–117.
26
Ennek érdekében már 1689-ben kezdeményezte egy helyi zsinat összehívását. M
ERÉNYI
 , 1939. 17.
27
T
IMÁR
György:
 A Pécsi Egyházmegye birtokainak restaurálása 1703-ban
. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. TanulmányokSzita László 70. születésnapjára. Szerk. L
ENGVÁRI
István – V
ONYÓ
József. Pécs, 2003. 573–585.
Create PDFfiles without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->