Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Varga Szabolcs_ plébániai levéltárak forrásértéke

Varga Szabolcs_ plébániai levéltárak forrásértéke

Ratings:
(0)
|Views: 195|Likes:
Published by Szabolcs Varga

More info:

Published by: Szabolcs Varga on Nov 29, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/14/2013

pdf

text

original

 
1
A magyar egyháztörténet-írás forrásadottságai Szerkesztette:PHF – Pécsi Egyháztörténeti Intézet,
 
2006.
 
135-161.
 
V
ARGA
Szabolcs – V
ÉRTESI
Lázár
VARGA SZABOLCS
A PLÉBÁNIAI LEVÉLTÁRAK FORRÁSÉRTÉKE APÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN
A katolikus egyház területi alapon szerveződő intézmény. Ennek alegkisebb területi joghatósággal bíró sejtje a plébánia. Ez „
a krisztushívőkneka részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora
1
Az egyházon belül „
az általános szabály az, hogy a plébánia területi jellegű legyen, vagyis magába foglalja egy bizonyos terület összes krisztushívőit
2
 Az egyház és hívek legszorosabb közössége a plébánia, amelynek keretein belül a társadalom mindennapi vallásos megnyilvánulásai megtörténnek.Ezek a cselekedetek történészi módszerekkel kutathatók, mert a plébániasaját joghatósággal és pecséttel rendelkező jogi személy, amelyiratkibocsátást végez, és köteles megőrizni a működése során keletkezettiratokat. Mivel minden hívő tagja valamely egyházközségnek, ezek pedigegyházmegyékhez tartoznak, ezért a plébániai levéltárak szisztematikus ésteljes körű feltárásával – természetesen az egyéb egyházmegyei anyagotrejtő arhívumok iratainak ismeretében – elméletileg lehetségessé válna egy,a lehető legszélesebb alapokon nyugvó egyházmegye-történeti monográfiaelkészítése, és ha az összes magyarországi egyházmegye ilyen alapontörténő feldolgozása megtörténne, akkor talán megnyugtató képet kapnánka magyar társadalom időben, térben és társadalmi csoportonként változóvallásosságáról.A plébánián található iratokból elsősorban plébániatörténeteket lehetfeldolgozni. Ennek a fontosságát már korán felismerték, és kutatásának
1
 
 Az Egyházi Törvénykönyv
. Szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta E
RDŐ
Péter.Budapest, 1997. 515. kánon 1.§.
2
Uo. 518. kánon
Create PDFfiles without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)
 
 2
módszertanát Vanyó Tihamér 1941-ben le is fektette, ám néhányreménykeltő vállalkozástól eltekintve elmaradtak a kívánteredmények.
3
 Az ismert történelmi okokkal is magyarázható, hogy nem akadt követője azegyháztörténészeket tömörítő Regnum-munkacsoport által megalkotottelveknek, ám az 1989 után újjáéledő egyháztörténeti kutatások sem hoztaklátványos javulást ezen a téren. Pedig az ebben az időben megalakulóMagyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) éppen aplébániatörténeti kutatásokat tűzte zászlajára azzal a nem titkolt céllal,hogy elkészülhessen, egy az egész Kárpát-medencére kiterjedő katolikusplébániatörténetiadattár.
4
Végigtekintve az elmúlt tizenhat év tudományospublikációinak témáin azt kell megállapítanunk, hogy az eredeticélkitűzések csak részben teljesültek. Pedig helyesen ismerték fel amunkaközösség tagjai, hogy először a kutatások módszertanát kelllefektetni, hogy az eredmények megfeleljenek a kor tudományoselvárásainak. Ennek köszönhetően az igen nagy tekintéllyel éstapasztalattal bíró Adriányi Gábor felvázolta a modern egyháztörténet-íráskövetelményeit ,
5
 Dóka Klára ismertette a plébániákon található iratokat ,
6
ésmegtörtént a legfontosabb forrástípusok hasznosíthatóságánakszámbavételeis.
7
 A megújult módszertan azonban meglehetősen ritkánkerült alkalmazásra a kutatások során. Ha számba vesszük az 1989-2003között a
 Magyar Egyháztörténeti Vázlatok
hasábjain megjelenttanulmányokat, mindössze néhány, konkrét plébániatörténettel foglalkozóírásttalálunk.
8
Tüzetes átvizsgálásuk után megállapíthatjuk, hogy ezektöbbsége is csupán „adalék” az adott plébánia történetéhez, és csakÚjszentiván ,
9
egyházak története jelent meg a
3
V
ANYÓ
Tihamér:
 A plébániatörténetírás módszertana
. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940-1941. Budapest, 1941. 3-65.
4
H
ORVÁTH
Tibor:
 METEM-kutatás, plébániatörténet
. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 5.1993/3-4. 125-198.
5
A
DRIÁNYI
Gábor:
 Az
 
egyháztörténetírás mai igényei és módszertana. A plébániatörténetíráskövetelményei
. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1. 1989. 325-335.
6
D
ÓKA
Klára:
Plébániák, gyülekezetek, hitközségek iratai. (Történeti áttekintés 1950-ig).
MagyarEgyháztörténeti Vázlatok 2. 1990. 217-222.
7
Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a háztörténetek a plébániatörténeti kutatásoklegfontosabb forrásai, ezekre majd a megfelelő helyen bővebben utalunk.
8
S
ALIGA
Irén:
 Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1(1989) – 15(2003)
 
repertórium.
Magyar Egyház-történeti Vázlatok – Regnum 16. 2004/1-2. 63.
9
M
IKLÓS
Péter:
 Az újszentiváni római katolikus egyházközség története
. Magyar EgyháztörténetiVázlatok – Regnum 13. 2001/1-2. 123-141.
Create PDFfiles without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)
 
3
teljesség igényével. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az országbannem születtek kitűnő plébániatörténetek akár monografikus igényűfeldolgozás keretében, ám az egyik legreprezentatívabb egyháztörténetiorgánum átvizsgálásának ezen eredményei jelzésértékűek. A plébánia-történetek számának ilyen alakulása azért érdekes, mert bármely egyház-község történetének feltárása remek szakdolgozati téma, és az országbanműködő egyetemeken tanuló történelem szakos hallgatók – elméletileg – aszükséges tudás birtokában vághatnának bele ilyen jellegű diplomamunkamegírásába. Az összes magyarországi egyetem képzésében szerepelkutatásmódszertan, levéltárismeret, iratolvasás valamint latin nyelv-kurzus.
Ennek ellenőrzésére átnéztük a Pécsi Tudományegyetemtörténelem szakán az elmúlt húsz évben megvédett, több mint ezerszakdolgozat témáit ,
és ezekből nyolc darab volt a szűken vett egyház-község-történetekszáma.
 Örömtelibb a helyzet, ha a településtörténetimunkákat is ideszámítjuk, mert ezek jó része is hasznosította az adotttelepülés egyházi iratait, ám még így is tíz százalék alatt marad a hely-történeti jellegű kutatások aránya az összes diplomamunkáhozképest.
 Eza plébániatörténetben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket jelzi a témavezetőkés a jövendő szakdolgozók felé.A plébániákon található iratok az egyházközség életén túl ahelytörténettel, demográfiával foglalkozó kutatók számára is nélkülöz-
 
10
D
ANKÓ
Imre:
 A szarvasi róm. kat. plébánia története
. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1. 1989. 9-44.
11
K
ATUS
László:
 A szegvári plébánia története
. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 6. 1994/1-2. 149-216.
12
Az egyetemek honlapjain megtalálhatók a meghirdetett stúdiumokkal kapcsolatosinformációk, megállapításunkat ezek átböngészésével alakítottuk ki.
13
A szakdolgozatok a Pécsi Tudományegyetem Társadalomtudományi Szakkönyvtárábantalálhatók, és helyben használható számítógépes katalógus segíti a tájékozódást.
14
T 035. B
ATKI
Ottó:
 A Csanádapácai Plébánia története
. Pécs, 1999.; T 236. H
ORVÁTH
László:
 Azújpesti katolikus egyház története.
Pécs, 2000.; T 268. B
UKTA
Andrea:
 A paksi zsidó közösség a XVIII-XIX. században
. Pécs, 2002.; T 287. K
ARDOS
Anikó:
Nagyszékely népesedési jellemzői és ezek egyházi forrásai
. Pécs, 2002.; T558. S
LÁNICZ
Anna:
 A győri evangélikus egyházközség népesedése a XVIII-XIX. században
. Pécs, 1991.; T 974. G
YÖRGY
-D
ÁVID
Anita:
 A Nagybajomi Református Egyháztörténete, különös tekintettel a gyülekezet népesedési viszonyainak elemzésére 1945-ig.
Pécs, 2005.; T979. A
RATÓ
Balázs:
 A kölkedi református gyülekezet története 1914-1939
. Pécs, 2005.; T 995. M
IKLÓS
 Andrea:
 A Polgárdi Reformata Ekklézsia története 1610-től 1920-ig
. Pécs, 2005. A címekből kiderül,hogy még ezek közül is több munka inkább a demográfiai vizsgálatokra helyezte a hangsúlyt.
15
Ebbe már beleszámoltuk a rendtörténeti, építészettörténeti feldolgozásokat, és a jobbáranemzetiségi tekintetben megírt, ám ehhez plébániai iratanyagot is használó dolgozatokat.
Create PDFfiles without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->