Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Filozófiatörténet (Pannon Egyetem)

Filozófiatörténet (Pannon Egyetem)

Ratings: (0)|Views: 332 |Likes:
Published by Gergő Tóth
Garaczi Imre-féle vázlat
Garaczi Imre-féle vázlat

More info:

Published by: Gergő Tóth on Dec 12, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/18/2012

pdf

text

original

 
1. előadásA filozófia fogalma, tárgya, szerepei; a bölcseleti gondolkodás hajnala
A filozófia görög eredetű szó: a
 philein
és a
 sophia
szavak összetétele. Jelentése: ’a bölcsesség sze-retete’. P
ÜTHAGORASZ
véleménye szerint a filozófusok zöme egyben természettudós is. A filozófiáhozszükséges a nyelvben megőrzött hagyomány, mint tapasztalat. A filozófus csodálkozik és kételkedik egyszerre; észreveszi a nem megszokott dolgokat.A filozófiában mindig új kérdések merülnek fel; újfajta gondolatok és nézetek keletkeznek. Nincsolyan, hogy egy kérdés lezárult, és már nincs róla mit mondani. Egyetlen filozófia sem előfeltételezia módszert, mert maga a módszer kiválasztása is filozófiai probléma.Ez a tudományág az egyén és a világ kapcsolatával foglalkozik; hozzásegít a világ reális megérté-séhez. A filozófia a gondolkodás és a kérdezés tudománya.
„A filozófia az egészként fölfogott tapasztalati valóság lehetőségének feltételeit kutató kritikaiésztudomány.”
Határai a legszélesebbek a többi tudományhoz képest:
elválaszthatatlan a mindennapi élettől;
mindig a tudomány előtt jár;
olyan kérdésekkel foglalkozik, melyekkel átfogóan más tudomány mit kezdeni nem tud;
a filozófia ott kezdődik, ahol a mindennapi élet már nem magától értetődik.
Elméleti filozófia
Ontológia (lételmélet)
természetfilozófia
antropológia
filozófiai istentanEpisztemológia (ismeretelmélet)
logika
tudományelmélet
Gyakorlati filozófia
Etika (az ember gyakorlati cselekvései és a cselekvés normái)Poietika (alkotótevékenység, művészet)Genitivus (a tudományok és a filozófia kapcsolata)
Filozófiai alapkérdések 
Mi az ember?
Mi a létezés?
Mi az idő?Az idő és az ember:A dolgok kezdete mindig biztos – mindennek van kezdete és vége. Az idő múlt, jelen és jövőegyüttese, de alapvetően nem osztható fel.Az idő fogalmát tekintve beszélhetünk makroidőről, biológiai időről, valamint kronológiai időről.Az időnek van kezdete és nem befolyásolható; mindig ugyanabban a ritmusban telik; figyelmeztet avégességre. Az ember időhöz kötött, időn kívüli lény. Az emberi tudat nem tartalmazza az időt.
 
Ismerd meg önmagad!:Görögül: „gnoti seauton”.Latinul: „nosce te ipsum”.
Olvasmány – Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába
A filozófiának nincsenek általánosan elfogadott, végérvényes tételei. Egy olyan nézet, amelyet akényszerítő erejű érvek alapján mindenki elfogad, már nem filozófia. Érvénye a megismerhetőnek egy speciális területére korlátozódik. A filozófiai gondolkodást nem jellemzi progresszív fejlődés.A filozófia lényegéből következik, hogy semmilyen formában nem igényli az általános elfoga-dást. Az a bizonyosság, amelyre számot tart, nem tudományos, nem objektív, nem ugyanaz mindenész számára. Egyfajta belső bizonyosság az, amely az ember egész lényét érinti.A filozófia a lét egészét érinti, az emberre mint emberre vonatkozik az igazság olyan erejével,hogy akárhogyan nyilatkozzék is meg, sokkal mélyebben érint bennünket, mint bármely tudomá-nyos ismeret.A rendszerszefilozófia kapcsolatban van a tudományokkal, de lényegében más forrásból ered.A tudomány nélküli filozófia léte több vonatkozásban is nyilvánvaló:
A filozófiához közeledni mindenkinek joga van. Ezeknek az utaknak azonban csak akkor van értelmük, ha elvezetnek annak a felismeréséhez, hogy mi a lét, s mi az ember helye alétben.
A filozófiai gondolatnak mindig saját alkotásként kell létrejönnie; mindenkinek magának kell megalkotnia. A filozofálás az ember veleszületett hajlama – pl. a gyermek által feltettkérdések: „megpróbálom elképzelni, hogy másvalaki vagyok, de mégiscsak én vagyok” (azén titka).
A spontán filozofálás nem csak gyermekeknél fordul elő, hanem elmebetegeknél is.
A filozófia kikerülhetetlen. Mindig jelen van a hagyomány által közvetített közmondások- ban, népszerű filozófiai szólamokban, a politikai nézetekben, a mítoszokban.Filozófus – görög szó:
 phlioszophosz
(’a bölcsesség (a lényeg) kedvelője’). A filozófia lényege azigazság keresése. A filozófia úton-levést jelent. Kérdései lényegesebbek a válaszainál, s minden to-vábbi kérdése további választ szül.A filozófia célja:
a realitás megragadása az ősforrásnál;
a realitás megragadása önmagamra irányuló gondolataimban, belső cselekvésemben;
fogékonnyá tenni az embert az átfogó tartalom iránt, annak minden vonatkozásában;
kísérletet tenni az emberek közötti kommunikáció megteremtésére békés vita keretében, azigazság minden viszonylatában;
 biztosítani a tudat éberségét a tévedéssel s mindazokkal a dolgokkal szemben, melyek idege-nek tőle.
 Philosophia Perennis
(örök filozófia) – minden filozófiában benne van ez az egyvalami, amit senkisem birtokolhat, amely felé azonban annyi komoly erőfeszítés irányul.
 
2. előadásA görög filozófia és az antik szellem
A Szókratész előtti (Kr. e. VII–V. század) filozófusok:A fragmentum szerint a komplett munka nem marad fenn, csak töredékeiben. Jellemző volt az ek-kor élt filozófusokra a dialektika: vitatkozni, beszélgetni, ellent mondani. Materialista szemlélet-módjuk volt, miszerint a világ a dolgok anyagi kapcsolatából áll fenn.
A
 NAXIMENÉSZ
A
 NAXIMANDROSZ
T
HALÉSZ
H
ÉRAKLEITOSZ
P
ARMENIDÉSZ
D
ÉMOKRITOSZ
G
ORGIÁSZ
Z
ÉNON
P
ROTAGORÁSZ
Hérakleitosz
126 töredéke maradt ránk – nagy részük csak 1–2 mondatos szentencia. Jellemző volt rá a termé-szetfilozófia és a materialista szemléletmód. Véleménye szerint tűzből lett minden, s minden tűzzéválik.A vallási tanításoknál ésszerűbbet próbált találni a világ keletkezésére. Különböző őselemeketkeresett, melyekből a világ kialakulhatott. Szerinte a világ folytonos változásban van, a mozdulat-lanság csak látszólagos: „pante rei”, vagyis minden folyik (minden mozgásban van).Híres szentenciái:„Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – „Ugyanazokba a folyókba lépőkre más és másvíz árad.”„A nap új napról napra.” – „Nap napot tanít.”„A nap szélessége egy emberi lábé.” – Minden relatív.„A szamarak a szecskát választják inkább, mint az aranyat.” – Bizonyos értékek csak megfe-lelő dimenzióban érnek valamit is.„Az emberi gonoszságot jobban kell oltogatni, mint a tűzveszedelmet.”„Az út fel és le ugyanaz.”„Az
éthosza
(sorsa) kinek-kinek számára a
daimon
(jellem).”„A holtak ugyanis a trágyánál kidobni valóbbak.” – A lélek és a szellem a fontos, a test csak egy megjelenési forma a lélek számára.Ellenfogalmak:
 betegség – egészség
éhség – elteltség
fáradtság – megpihenés

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->