Jegyzetek
“om ec ieee te vt fr
Net et brag eh
Ate tao tech pa
ste er ane eae ie
Wetneghrones
‘EUS hepa tel tala sna eect
SAS ea Tae ind sea ur pane Dk
‘geen gy» mete vig er
ee er ant the op rarer
ANNE-MARIE BONNET
Kép-test / test-kép
[A mnivészettoreénet mint agglegényedpezer?
[A workshop’ kerdésevetése is azt impli, hogy» mavésze.
‘odoauayban konsenzus wratkodk att ete, mit értnk gral
‘ison’ iletve a skép” Foglia. Ea mindenesetre at gondalom hogy
ds, saotser a sképebsc” alkotot koncepick hoya
is ard Salk, hogy ex a pont kortSes mdveszettudomany se
beahet pontn®galitis kaliban véve) Ea mank mogyarizattl
stolglhat a szaknn modern és korrs miveszettlszemben mat
rhersegeire i, ame gyskran épp az storakitttmikategériak
segstinéstrel vagy megszbnetésrel egy elennek met Kars
‘ubshan, bola nénmokkal vagy a Képlkots i) mda ki
ssleteink, ea ny Kila intenztisalérdkelhet
1h skorts képek tkreben” kijleas valészinleg aera 2 tényre
ual hogy & skp” kategoriisk sepitsdgével ma mar a movészeti
provi eak is anya batrohate meg. Az eeprenenicis
feck (x 6) mdi” terete) vagy kontextulismivéazet (a
tarsodalmihauris kok és a reprezendcis redszerek mepkes
Ailes pal nagyobb m-egytitese, melyekben a ep” fog
Tom mnie cs ies psetin anya) alkotisal hogy csak kt pels
cmlitek a Kézelmltl, 2 fentebbi fogalmak segisegéve sighs
int Kel gRepek token” azonban a képraat uli
-ultiinkat ejlenthet, a tdmegmédis kazveiterte képek globslis
nets, Minden vguisKultrénkat és a Fent ene kép-
lidoto”kritiadjiuk. De engedenck meg egy poles kérlés min
‘kent Képe vonnak na tA kp" tain nema minészettrneszok
bit Tulalonkeppen a szakina aranyordnak kellenebekaszOutnie.
Aor mie 6 a panas& a sepszistAztgyanitom, minder éppennée van, mert a szakion eddig nem vetttudomést kultirink vil
tozdséed & annak wkonominisies”) vagy pp aagyvonalian mi
solr, insole reinvakerbereke,a negra hgyta. De
tilsigosanelbesealadok, ha me most «radvészetérténet eve a
veszetdnnsny oni epi Kuliinkban” ett szenepre ker
Aezek i,
‘Nem hizédlot- vssza a szakma mr soll Korabban, ped
amikorelsekett aod, hogy a kepiségvitorisaira, a kep 6 a
Talsig viezonpinak megeonsséra, vagy az éezkelés formsinak a
{fotogrfia megiclenéscvel pirhuzamosan bekivetkezttvltozisaira
rellektilon? Nemesak a képekvilomnak, de a dtd & wz érzéhls is
Minden ij mim megyatontaja az érackstervek mide, fy a
fens valésigrogalmat i, a mavesentérténettadomays azoaban
smigsem vagy sa rita kde ben a eset gsben hase
Iban le reals: é Kepfogaakra ta gon pedi mine
szetéetént a fotogefiea mint a vals é kei seuiwertis médiv:
2 Asana eképességrs, nemesak a képatimavéset red flys
natal yale elidegenedtsigére, azo elatastisiea, de ea ph
anes deli tereskedesre is uta erdstbetésetbe a ve
szettrténet min ogglegénysepezet™ keen
HUsGkent a szakudnak trgyshon, vagyis a mivéseether £6648
viszonystseretnén steven a Marcel Duchamp Nagy tvegnck (ip)
les résnénelelyenkedS agglogényeknek 6 a ell talihat6 meny
asaoayaak vison Ahegy a2 agape cyl dali sok
‘adja iletve bs levee menyasszonyt, annak salzessige
szonbaa nem veseestti, teh testét soa nen drink ey, gy
‘a ineészettudomany i esa it d a ma it 6 most” nak ead
‘valsigahoz Ahogy Duchanp nem hit a Iéez6, érad: ne érecki,
etinsls nist vlstallkoesban, nena itot he lhetagget
fests alcusak a szexuslis metsztzisel ~ 2 mivése, vszon és
yg relcian - rend kivitelenére” gy a mivészettudomiy
fs ,imellektwlis petting ing, a kspeskers stink exe
26 kepete tgp, anki hogy ezk vas i betljestngnek”?
Duchamp mephérdselerte a epreentiisrendserét. Mir a nyely
tkatonist isa szubjektun hasadisigira tat mveiben, anna
sysbbal, Kepball, képkéot mepjlens nemcidentitsira. Ha megis
eépekethozott Ire, bangstyota ezk projkcis felt ene
let karakterdt (Te enger, 918), vagy moghiseee az veg hase
lava megezdatetn hep testing Igy ul aude (Adv von,
1946-66), bir meglepien retinslisnak, sot, voyeurisetkusnak tik,
nig inksb ,a modern laleiravoyeursoikusstraktirajin"® gy
Korot kriticinak tekinheté. Duchamp csapdit lit a szemleinek,
‘voyeurizinsit’ ugyangy leleplei, nit a felrulkors ntSnel 6m vstonynak demise eben ese
1k ugyan, de ennek a envészettorténetben nem ltt folyttisa. A
Duchamp uni kp produkt a miivészettadomany toabbra i gy
‘ez mina a mek susp ema Sotgrifia, sem maga Duchamp
rem wlevtat vlna meg, Meplstscm sevint pall olyan fest
sn Matisse vagy Passo Kitartsa a festésee melt ~ Duchamp é5 3
fovogrifia tn exk cllenre~ rs jele gre ez zr int t=
‘iea scat esti agit shen Fest ve Dacharp
‘seve tke, lit erotik, ser, rks) problema ir
ji koi’ Ex uta keveseb figelemre melt, mint konceptir
‘his realize hans eins valsigdnak eft.
‘nkepaGnvsaet stnttettKaerisina a dade ez
és Doshamp tal tordbbvit seabotdzsa a havanas érekben We mep=
jeer. Akoribanalapret tnésck mentk vighe a kepzémiveszetben
(gyakrn Kizvetentl a duchies” jazodva),stljdon-
eppen paradigmaihésrslbeseletnk: Geer Lisl ya pv
srl ese. Lgs6b Warhol sta bajttesthennk pil
2 a fogs a term ast” fogalat a ha” agy
fam iy mons corporate nity) kp” fogs riage” fo-
galimival A mivészeteudomsny gondelkodsskt minder messerendig
hidgen hugyts, McLahan ed siaelmelete, melynekjeledseget
sake mis tesalorformsl s2erepének megertése in, ma
clemzésck {énychen érjdk meg, szintén figyelmen kvil hagytik,
hogy mien, a pen ia happenings afb int mat
“Am aor isha kp Foglia problemas et in va
ha, ob megolds hin my egyszervissratérek a workshop keds
Fetretésére. ex ogya jelebe tries wgrdson kresztl vez az
‘éaaflvetésem bizonyos éreleben dupla: egyfell a festészeté
Fotogrtia iit enna alesis ss (ragy kata) fe
lense, sennek a kepfogaloniragyakorolt hats, fel egy etl
its teljeen fgg, minds chara lense
ear ember képéock temarizldsa.
“Mir Gerhard Richter atvanasGekbeli in otfestéscte is sxkep-
tikusa2tleten, hogy a kep medinsban kézelejutbatunkee 3
‘valsig megismerédhen, A eats nei eleliscnek eligteensape
8 medi megalaporottsgvalsigételerds leg lenaeget tt
jnbe- Richter valaunennyi Kép sj Testéseterdlalkott rele a
Testdset é hep korunkban betstetszrepére és etelere pus
ketdésher tet fests hozejirulis" A mai fds nempedck mu
ti, kalondsen azoke,akik a hep ¢s festéser tems ais a ke
éppontba Sherman, Ruf, Strwh, Will, Grabam, van Lamsweerde
sth) alapretéensekeptikusl,illetve megkerdoelenik a fotogeitia,
feletlerett standsiglevs, dokument jell, Erdekes don a
fovogrita eredend6 tlalonségainak mepkérdojlenéseegybeesis a
bla fesészet klassik" maajsinak Forensn kellemked8 revi
taineisival (ulaonkeppen mar Warhol i) pote, csendéet,
taikep atk, esoportkep (Clegg and Gutman), terénelai és pa-
norisnakep, vagy épp a mbvészetioeténet képeinek .nagy tradi
‘val valé nyt konfrontéis (Will truth, Sherman) alakjaban
‘nak tudata hogy képeck konsteuilvavannak,« individ,
ewes hal Katarlis emlckeret egy wisi sagukon way
blyan sels Kérben elterjedt, mint ennek a tuda-parra gyakorolt
hati,
Haalkdp kas sada kad neath elena fii a mss
4 modell) & a kp ( kep megolkotottsiga) kazdtt fennls dia
Iekeikus dinamika kérdése. Ex kilondsen a hatvanes evekben vile
lvsnyosss (Gil Duchamp tin), amikor a test folpamatok be
tates €s a héptest ellen timadisok stalinosak volta (gay
‘awatn az Orgia Mistériua Sadan nj az dn. ody at
ban) nyolevanns& klnsen a klenovenes deen éppensenge a
est vsseatérésert beset, ha tejsen mas médon met i ex
véghe. body art meguyislisal mos ayia 2 identi meg
jelenés, a KOs6 megjelenés problemdi felé, Nemrtkin meghér-
jeer a fesse test és cubizatsterepe. Az erberck Kat