Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Szalmabála ház épitése

Szalmabála ház épitése

Ratings: (0)|Views: 66|Likes:
Published by Nagy Katalin

More info:

Published by: Nagy Katalin on Jan 09, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/30/2013

pdf

text

original

 
A Szalmabála-ház áttekintése, építése
ÄEgyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt három malacka. Azok egykicsi szalmaházban éltek. Egy éjszaka rájuk talált a farkas, majd bekapta a legkisebbmalacot, de mind a hárman elszaladtak. ...´Szinte mindenkinek ez a mese ugrik be, ha a szalmaházról hall...
A valóság is mesébe ill! A szalmaház építés története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Kanadában és Amerikában az 1800-as években jöttek rá, hogy az aratás után aföldeken hever szalma másra is használható, mint tüzelnek vagy jószág alá alomnak. Aszalmabálákból falat raktak. A legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült, azóta -köszöni jól van.
Miért szalma?
  ± Környezetbarát, ± Természetes anyag, ± Mindenhol rendelkezésre áll, ± Olcsó, ± Gyors és egyszer építési mód. ± Energiatakarékos (mind az építkezés, mind a késbbi ftési igény szempontjából).Szalmabála-házban lakni életfilozófia. A harmónia, a Földanya minél közelebbi megélése.Mivel fként megújuló anyagokat használunk fel hozzá (k, szalma, agyag, fa), a lehetlegkevésbé szennyezzük vele környezetünket. A szalmaház rendkívül jó h- és hangszigetel,ezt több tulajdonságának együttesen köszönheti. Maga a szalmabála 55 cm széles, erre jön rákívül 3, belül 2 réteg tapasz, mellyel a végleges falvastagság eléri a 65-70 cm-t is. Néhányadat: (1. táblázat) A szalmaházban a közfalak vagy kbl, vagy vályogból készülnek (általában). Maga a szalma nem jó htároló, viszont a bels falak annál inkább. A szalma jólszigetel kintrl, míg a vályog egész nyáron megrzi bent a hvös levegt.
A technológia
 A lehet legegyszerbb, hiszen kitalálói híján voltak gépeknek, nyersanyagoknak. Alapvetenkét típus létezik, az önhordó ill. a faszerkezetes szalmaház. Az elbbi esetében ugyanúgyépítkeznek a szalmabálából mint bármely egyéb anyagból: kötésbe rakják, majd erre kerül atet. Ez a módszer kevésbé elterjedt, mivel nehéz kiszámítani a bálák terhelés hatására
 
végbemen tömörödését. A faszerkezetes ház már jóval biztonságosabb és gyorsabban isépíthet. Itt gyakorlatilag a fa szerkezet tartja a terhet (akár tetteret is).
H
ogyan épül a szalmabála-ház?
 Az alapnál kezddik minden ház építése. Itt sincs másként, pusztán annyi a különbség, hogyaz alap szélesebb (kb. 65 cm) és magasabb (40-60 cm). Készület betonból, de a természetesanyagok kedveli inkább kbl vagy téglából készítik el. A szigetelés manyag fólia vagykátránypapír, esetleg más szigetelréteg lehet. Az alapból vasrudak állnak ki (kb. 30-40 cm),melyre ráhúzzák az els réteg szalmabálát. Az alapra kerül egy fa keret, mely a szalma és azalap közé fog kerülni, míg a keret bels részét cseréptörmelékkel töltik ki (szigetelés). Afakerethez kívülrl 30-40 cm távolságba függlegesen léceket szegelnek, melyek felfutnak afels koszorúhoz. Ehhez épül a szalmafal. Miután az els réteget lerakják, a szalmabálák között kis réseket kitöltik szalmával. A második sor fél bálányi eltolással jön fölé, pontmintha téglából építenék a házat. Elfordul az is, hogy fél, vagy harmad bálára van szükség(bár tervezéskor ezt igyekeznek minimálisra csökkenteni), ezt kézi megoldással egyszerenmeg lehet oldani. Többek között erre használható a bálázó t. Ez egy méteres vasrúd, mellyela bálákat át lehet kötözni. Maga a falrakás nagyon gyorsan megy, egy kisebb társaság egy napalatt felhúzza a ház szalmafalait. Amikor a fal elérte teljes magasságát, az alapon lév keret bels felére is léceket szögelnek (a másikfelét pedig a fels koszorúhoz), majd ezekhez bálázótvel hozzákötik a szalmabálákat. A sarkokat sor bála után 3 függleges fa rúddal ersítik meg. A nyílászárók helyére már elre fa keretet helyeznek, melyet megersítenek 2 keresztbetett léccel, hogy amikor a fal a helyére kerül, a keretnek feszül szalma ne torzítsa az el.Ezután a falra kívül, belül rabicháló kerül (bár ezt egyes építk feleslegesnek tartják). Ezrészint megkönnyíti a tapaszanyag feljuttatását, másrészt segít a rágcsálók távoltartásában(lásd: keretes írás). A falnak szellznie kell, ezért csak természetes anyagokat lehetfelhasználni ennél a munkafolyamatnál is. A törekbl, pelyvából, vízbl és agyagos sárbólálló tapaszt három rétegben kell felhordani (belül elég kett), majd erre kerül a meszelés. Ígya fal ers, mégis jól szellz és remekül szigetel lesz.
Veszélyek 
 A szalmának két f ellensége van, a víz és a rágcsálók. Megfelel elkészítéssel mindkétrizikófaktor jelentsen lecsökkenthet. Nedvesség: A szalma száraz, alacsony páratartalmú (18-20 %) helyen több ezer évig is eláll,de még nedves földben is több mint egy év kell a teljes elbomláshoz. A falak vizesedése ellena következ dolgokkal védekezhetünk: ± Körbe legyen legalább egy méteres eresz. Ezzel az es szinte sose fog közvetlenül a falra

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->