Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword or section
Like this
5Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
A rendszerváltás igaz története

A rendszerváltás igaz története

Ratings: (0)|Views: 112 |Likes:
Published by Keve

More info:

Published by: Keve on Jan 14, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/30/2012

pdf

text

original

 
 HERNÁDI TIBOR 
A RENDSZERVÁLTÁS IGAZ TÖRTÉNETE
© HERNÁDI TIBOR 2005ISBN 963 460 447 1A SZERZ
Ő
MAGÁNKIADÁSABAJA 2005Készült:ALFA Ipari Rt. Kiadó és Nyomdaüzemében 1139 Budapest, Lomb u. 22.Telefon: 412-8109
 
2
Tartalomjegyzék 
ő
m
ő
t keres........................................................................................63A november 4-i szovjet invázió...................................................................................................................67Csak a Jani maradjon!..................................................................................................................................75Az Egyesül Államok gazdasága kifullad.....................................................................................................77A leszerelési tárgyalások eredményesebbekké válnak............................................................................77A Waldorf-toronyban súlyos döntésre kényszerülnek.................................................................................80A kerekasztal-tárgyalások............................................................................................................................84„Szabad választások” a szovjet megszállók árnyékában.............................................................................91A paktum.....................................................................................................................................................96Az MDF megtette kötelességét, az MDF mehet!......................................................................................100A kommunisták visszajöttek, de nem egyedül!.........................................................................................1021998. Jönnek a fiúk!..................................................................................................................................109Medgyessy Péter, az ismeretlenek által jelölt miniszterelnök...................................................................115A bolsevizmus látványos felszámolása nem oldja meg az USA gazdasági válságát................................122Az iszlám elleni vallásháborúk kezdete.....................................................................................................126Megkezd
 
3
El
ő
szó
A XX. század nem sz
ű
kölködött nagy ív
ű
világpolitikai eseményekben. A második világháború mellett az els
ő
 világháború alig volt több a kés
ő
középkor háborúsdijánál, hiszen a legfontosabb fegyverzet a gyalogsági puskavolt. A még kezdetlegesnek mondható páncélozott járm
ű
vek, a rövid hatótávolságú ágyúk a maguk korában semvoltak túlságosan moderneknek nevezhet
ő
k a repül
ő
gépek csupán mutatóban voltak láthatók, igen csekély felhasz-nálási területtel. Mindezek ellenére hatalmas áldozatot és szenvedést okoztak Európa népeinek.A vesztes államok területei ellen elkövetett banditizmus, amely egyes államok területeit - mintha sajátjuk lett vol-na - szabták szét és kényük-kedvük szerint osztogatták arra érdemtelen, még állami létüket sem konszolidált né- peknek. Méghozzá árulásuk arányában. Csoda-e, hogy ez az égbekiáltó igazságtalanság, amelyr 
ő
l még a gy
ő
zteszsongl
ő
rök is elismerték méltánytalanságát, alkalmas pszichózist teremtett egy új nagy háború kiprovokálásához.Határozottan és egyértelm
ű
en ki kell jelentenünk: A második világháborút nem az els
ő
világháborúban vesztes Németország, Ausztria és Magyarország kívánták, bár b
ő
séges okuk lett volna rá. Pontosan az els
ő
világháborúgy
ő
ztesei Anglia és Franciaország volt érdekelt, miután a hitleri Németország szipolyozása - amelyet jóvátételnek neveztek - Hitler hatalomra jutásával véget ért. Nem voltak képesek elviselni ennek a nagyon könny
ű
bevételi for-rásnak az elvesztését. Úgy gondolták, egy új háborúval még nagyobb jóvátételre kötelezhetik majd Németországot.A németek ugyan elveszítették a második világháborút, azonban a rövidlátó angol és francia politikusok nagyremé-ny
ű
várakozása nem teljesült. Nem sok örömük telt az általuk t
ű
zb
ő
l kikapart gesztenye elfogyasztásában. Különösen Anglia fizetett drága áratrövidlátásáért. Bár Churchill ékesszólóan hangoztatta, hogy nem kíván elnökölni az angol birodalom felszámolásá- ban, a valóságban mégis ezt tette. Sért
ő
dötten, de szabadk 
ő
m
ű
ves fegyelemmel kellett végignéznie, amint „nagy”szövetségese, az Egyesült Államok a Szovjetunió segítségével a hidegháborús szélhámosság minden eszközét be-vetve egyenként szabadítja meg gyarmatai gazdasági el
ő
nyeit
ő
l. A gyarmatok újrafelosztásával, mind Anglia, mindFranciaország - noha a háborút megnyerték - a második világháború legnagyobb veszteseivé váltak. Ebben a külö-nös politikai pilótajátékban nagy szövetségesük Roosevelt alaposan rászedte
ő
ket. Mire az asztaltól felálltak, azonvették észre magukat, hogy legféltettebb kincseiket veszítették el.A második világháború legnagyobb gy
ő
ztesévé az amerikai szabadk 
ő
m
ű
ves pénzügyi bankárhatalom vált. Még atöbb mint 20 millió emberét feláldozó Szovjetunió is ennek a kés
ő
 bb láthatatlanná vált hatalomnak a kezéb
ő
l vetteát azt a háborús osztalékot, amelyet Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehszlovákia, Németor-szág keleti felének gyarmati kiszipolyozásának félszázados lehet
ő
sége jelentett.Az Egyesült Államok azonban a gy
ő
zelem gyümölcseként kialakította az „Új gazdasági világrendjét”. A második világháborút megel
ő
z
ő
en több mint egy évszázadon át Anglia volt a világkereskedelem központja és haszonélvez
ő
- je, a világuralom meghatározó tényez
ő
 je. Ezt a privilégiumát veszítette el a második világháborúval. Felel
ő
sséggelmondhatjuk: többet veszített, mint Németország.A Szovjetunió megkapta a háború fejében el
ő
re kialkudott kelet-európai államok szuverenitását. Hisz Amerikakönnyen adta azt, ami nem volt az övé. Ennél olcsóbban nem is fizethette volna ki a több, mint 20 millió Szovjethalottat áldozó Sztálint. Az orosz diktátor örült a „nemes hozadéknak”. A maga gondolkodásmódjával úgy vélte,ennél többet nem is kaphatott volna. A birodalom mérete soha nem látott nagyságúra n
ő
tt. Úgy gondolta egy újabbvilágkrízis esetén ezek az általa „ütköz
ő
államoknak” nevezett országok el
ő
kommunizálva már a Szovjetunió ré-szeivé válnak majd. Mégpedig úgy, hogy
ő
k maguk fogják kérni, mint ahogy erre a Balti-államokat isrákényszerítette. Azonban Sztálin számításaiba súlyos hiba csúszott. Igaz, a diktátor már nem érhette meg, de ezt aszívének oly kedves „hozadékot” vissza kellett adnia. S
ő
t még a birodalom második világháború el
ő
tti hódításairólis le kellett mondania.A Szovjetunióra és gyarmataira hatalmas áldozatok árán rákényszerített államkapitalista gazdasági kísérlet nemtudott lépést tartani a magánkapitalista gazdaság teljesít
ő
képességével. Még a magukat hamisan a bolsevista Szov- jetunió ellenségének valló gazdag államok folyamatos anyagi támogatása is veszend
ő
 be ment. A kommunista gaz-daság a jól hangzó ideológiájával együtt a XX. század végére, alig több, mint hetven év múltán csúfosan megbu-kott. Hangsúlyozni kell azonban, csak a szocialistának nevezett gazdasági vertikum bukott meg. A hatalom ugyanisa KGB, de lehet, hogy a CIA irányításával továbbra is a bolsevista nomenklatúra kezében maradt. Csupán annyiváltozás történt, hogy az addig is sajátjukként használt nemzeti vagyon jelent
ő
s része most tulajdonjogilag is azövék lett. A hatalmat pedig immár nem az egypártrendszer választási komédiája révén, hanem demokratikusnak nevezett többpártrendszeré „szabad választások” eredményeként gyakorolja. Ezúttal már az sem igaz, amit a régiforradalmak után kialakult hatalmakról állítottak, miszerint: „A kocsi és a lovak ugyanazok, csak mások ülnek raj-ta”. A rendszerváltásnak nevezett politikai attrakció esetében ugyanazok ülnek a kocsin, csupán a kocsi cégtáblájátcserélték le. Ezek után okkal kérdezheti bárki, akkor hát miért is volt szükség az Egyesült Államok - nem tévedés! -máig legh
ű
ségesebb szövetségesének feldarabolására és kelet-európai gyarmatainak újrafelosztására, átrendezésére,a h
ű
 bérúr cseréjére? Erre igyekszik választ adni ez a könyv.Baja, 2004. júniusA szerz
ő
 

Activity (5)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
Olli Nagy liked this
Hugo Viktor liked this
Olli Nagy liked this
a_clayton liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->