Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
6Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Bakay Kornél - Őstörténetünk régészeti forrásai II 1-2

Bakay Kornél - Őstörténetünk régészeti forrásai II 1-2

Ratings: (0)|Views: 2,449|Likes:
Published by Keve

More info:

Published by: Keve on Jan 14, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/30/2013

pdf

text

original

 
 
A Kaukázus vidéke
 
Félévszázaddal ezelőtt még a magyar történettudomány evidenciái közé tartozott,hogy a magyarság egy bizonyos időszakban a Kaukázus vidékén élt. 1943
-ban Halasi
Kun Tibor természetesen még úgy fogalmazott, hogy "a magyarok őshazája a nyugat
-
szibériai Isim és Tobol vidéke volt," (1) ahonnan a szabirok űzték el őseinket. Akaukázusi korszakot ugyan "történeti feljegyzésekkel igazolni nem tudjuk," azonban"abban kételkednünk nem lehet".Ám ötven esztendő elég volt ahhoz, hogy a "rejtélyes magyar őstörténet" (2) újabbfordulatot vegyen és például itt, az MBE katedráján Erdélyi István elmondhassa 1992
-
 ben az alábbiakat: "A szakirodalomban találkozhatnak olyasmivel is, hogy "Kaukázusiőshaza", ami különösen kedvelt dolog volt a harmincas, negyvenes években. Ezazonban nagy tévedés, a magyarságnak nem volt kaukázusi őshazája. Mibőltáplálkozik ez a nézet mégis? Nemcsak történészek, sőt elsősorban nem történészek,hanem például egy földrajztudósunk, aki inkább népszerűsítő történeti műveket (?!)írt, Bendefy László foglalkozott a kaukázusi őshazával. Az egyik kiindulópontja azvolt, hogy a Kaukázustól, a kaukázusi lejtőtől északra, a sík területi részen, a Kubányialföldön volt egy Mazsar 
-
(Madzsar) nevű város. Nos ebbe a Mazsarba próbálták  belemagyarázni a Magyar népnevet és azt bizonyítani, hogy ha ez vol
t a magyaroknak 
az ősi városa, akkor nyilvánvalóan az őshazája is valahol ott kellett legyen. Ezidőrendi, régészeti (?!) szempontból nem megy, az ott végzett régészeti ásatások aztmutatják, hogy ott nincsenek a XIII. századnál régebbi rétegek, ott korább
i IX-VIII,
vagy Vll. századi ősmagyar emlékeket nem találtak. " (3) Sajnálatos, hogy a KároliGáspár Református Egyetem jelenlegi professzora annak idején ilyen kijelentéseketmegengedett magának anélkül, hogy kategórikus állításait valamivel is igazolta v
olna.
Mások, ha nem is ennyire egyértelműen, szintén határozottan elutasítják a kaukázusikérdések tárgyalását, (4) illetve a Kaukázusra vonatkozó adatok értelmezésétigyekeznek kétessé vagy kétségessé tenni, (5) kivált azokat, amelyek a szavárd
-szabirokra
és az onogurokra vonatkoznak. (6) Nyilvánvaló, hogy a magyarság és a Kaukázus kérdéskörét alaposan, tárgyszerűen ésnemzeti hagyományaink szellemében kell megvizsgálnunk. Különösen élesenszeretnék rávilágítani arra a tudományos életben egyre jobban terjedő, súlyosanetikátlan, sőt erkölcstelen magatartásra, amely megbélyegzéssel kíván egyes tudósokatlehetetlenné tenni, amint például a fent idézett szerző is teszi Bendefy Lászlóval. (7)Dr. Bendefy László (1904
-
1977) Vasvár szülötte, óriási tudományos életműmegalkotója, s a több mint
 
hétszáz műve közül a legfontosabbaknak éppen a magyar őstörténeti munkáit tartotta, amelyet manapság annyira szeretnek lekicsinyelni.
Nagyon igaztalanul.
 
A Kaukázus nevének megfejtése volna az első feladatunk, ám egyelőre
csak annyi
 bizonyos, hogy nevezték Kaf 
-dag-nak, Jal-buz-
nak és Kavkáznak. Plinius gyakranemlegeti, (8) sőt egy helyen (9) meg is magyarázza a szót: Kaukázus
-hegy, azaz
Kroukasis, amely azt jelenti "hófehér". Ammianus Marcellinus mindenesetre
ugyancsak ismeri a Cauca-
land szót, (10) igaz Erdélyre vonatkoztatva. (11)Pomponius Mela csak egyszer említi Caucasus alakban. (12) Az ókorban a Kaukázusvidéke több részre oszlott. Az egykori Colchis (Khalkisz) a nyugati területet foglaltamagában Lazika néven (a mai
 
Grúzia egy része), Kelet
-
Grúziát Ibériának vagy
Kardia-
nak hívták a Kúra folyó vidékén (a grúzok magukat kartveleknek nevezik). Amai Azerbajdzsánt Albania
-
nak mondták, Dél
-
Azerbajdzsánt pedig Atropaténének (Plinius). Grúziától északra van Mangrelia és Szvanéti. A legjelentősebb országtermészetesen Armenia (Örményország) volt. A legfontosabb városok a következők:Valarsapat, Dvin (Örményországban), Tbiliszi és Mehéta (Grúziában) és Par 
-tav
(Albaniában). Tanulságos megszemlélni Ptolemaiósz térképét (13) Az
 
északnyugat
-
délkeleti irányú 1280 km hosszúságú hatalmas hegylánc legmagasabb csúcsa az
Elbrusz (5646 m), de a Kazbek is meghaladja az 5000 m-
t. Nagyobb része járhatatlan,ám nagyon igaza van Déchy Mórnak, hogy ti. "Valósággal hihetetlen, mennyi téves
fel
fogás uralkodik még mindig a Kaukázus havasi világát illetően, amelynek nagyterületein nem fordult még meg halandó. " (14) Különösen téves az az elképzelés,hogy a magas hegyekben csak hó és jég uralkodik. A hegység éghajlata északonvalóban hideg, ám délen virul a buja örökzöld növényzet, a füge, a gesztenye, amandulafa a sáfrány, megterem a gyapot, a rizs, a tea és ami igen fontos: a szőlő. Azegyik fontos átjáró a grúz hadiút a Kereszt
-
hágón át (2332 m magasságban!), a Darjal
-
szorosban. A másik a keleti oldalon fut, a Kászpi
- tenger mellett, a Mamiszon-
hágón(2862 m) át, ez a porta Caspiae vagy a Derbenti
-
kapu. A grúz hadiút igen ősi" és sok régészeti lelőhely ismert a környékén, ám olyan jelentős kutatások nem folytak itt,mint a Derbentnél. A. A. Kudrjávcev ásatásai ugyan
- eddig -
nagyobbrésztszászánida
-
kori leleteket hoztak felszínre, (16) az azonban nem kétséges, hogy asokféle elnevezésű erődítmény is régi. Leggyakrabban használt elnevezései: Kászpi
-
kapu, Alán
-kapu, Tengeri-
kapu, Csóri
-kapu, a Kapuk kapuja (Bab al-abvub), Kazalka,Temir-
kapu. Világossá vált, hogy a szkíta
-
szarmata korban is döntő szerepe volt a Kr.sz. előtti VIIl
-
Vll. században, amikor is itt egy jelentős erődítmény épült. Azt a szkíták történetének tárgyalásakor is láttuk, milyen rendkívüli szerepe volt a Kaukázusnak abban a korban. Az örmény történetírók először (Agathangelósz, KhorenneiMózes/17) I. Koszróv = örmény király (204
-
239) uralkodása idején említik, amikor azutolsó párthus királyt, Artabant meggyilkoló Ardasírral (22
6-242) hadakozott. (18) I.
Sápur később meg is kísérelte elfoglalni, de nem sikerült neki, bár egy felirat szerintfelégette és elpusztította. Szerepel 260
-
 ban a Valerianus római császárt legyőzőedesszai csata kapcsán is. A 380
-
as évek végén megjelennek a
 
hunok s ők tulajdonképpen itt is maradnak a kazár időszakig, vagyis a VII. század derekáig.Az újabb ásatások (1971
-
74) alapján világossá vált, hogy a 3
-4 m vastag, 10-15 m
magas kőfalakon kívül hatalmas vályogtéglából (!) rakott védművek is készültek.

Activity (6)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
SzkitaHunMagyar liked this
13Scorpion13 liked this
readerman88 liked this
Csutoras György liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->