Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
19380227 Gyori Nemzeti Hirlap

19380227 Gyori Nemzeti Hirlap

Ratings: (0)|Views: 21 |Likes:
Published by karthauzi
Erdemes megnezni, mert nemzeti szemszogbol olvashatjuk, es kovethetjuk Magyarorszag tortenelmet 1938-1945 ig. Sok

minden kiderul belole, tobbek kozott az, hogy ma is meghamisitott tortenelmet tanitanak az iskolakban. Vajon kinek az

erdeke ez? Kovethetjuk, hogy hogyan jutottunk el az elso becsi dontesig, majd a masodik becsi dontesig. Azt is lathatjuk,

hogy nem is nagyon volt mas valasztasunk, nem is nagyon tehettunk mast. Olvashatunk a szovjetek ellen vivott

elethalalharcrol 1944-ben, es az amerikai csapatok haborus buneirol: a rengeteg, es sok halalos aldozatot kovetelo

terrorbombazasokrol is, az 1944-es es 1945-os szamokban. óta élt, megtartotta népi sajátosságait; nyelMindaz, amit a „Conquiste" Jeh- vét, vallását, kifejthette kulturális licska Ferenc nyilatkozata nyomán céljait s boldogult gazdasági és szca tót kérdésről ír, előttünk
Erdemes megnezni, mert nemzeti szemszogbol olvashatjuk, es kovethetjuk Magyarorszag tortenelmet 1938-1945 ig. Sok

minden kiderul belole, tobbek kozott az, hogy ma is meghamisitott tortenelmet tanitanak az iskolakban. Vajon kinek az

erdeke ez? Kovethetjuk, hogy hogyan jutottunk el az elso becsi dontesig, majd a masodik becsi dontesig. Azt is lathatjuk,

hogy nem is nagyon volt mas valasztasunk, nem is nagyon tehettunk mast. Olvashatunk a szovjetek ellen vivott

elethalalharcrol 1944-ben, es az amerikai csapatok haborus buneirol: a rengeteg, es sok halalos aldozatot kovetelo

terrorbombazasokrol is, az 1944-es es 1945-os szamokban. óta élt, megtartotta népi sajátosságait; nyelMindaz, amit a „Conquiste" Jeh- vét, vallását, kifejthette kulturális licska Ferenc nyilatkozata nyomán céljait s boldogult gazdasági és szca tót kérdésről ír, előttünk

More info:

Published by: karthauzi on Feb 04, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/08/2012

pdf

text

original

 
Nem férnek napirendre 
Benesnyilatkozata feleit 
ma, febr.26. MTI. Reves
csehszlokelnök nyikítkozatakörül, amelyszerint Mussolini'
„el kellene tenni láb alól",még
. mindignem csillapodtak le a 
hullámok. A Giornaled'Italia 
zli.a CsehTávirati Iroda cd
-
folatát, de nem ejti el tegnapi
állásfoglalását. ACseh T. I. te.
-
hát cáfolt —kia acikk —, de
annyiraingadozóa cáfolata,
hogyaztPrágábannemis ad-ták ki. Prágajobbnak látta, ha
a kérdést elhallgatja. A Giornale 
d'Italia megjegyzi. hogyama-
ga részér
ő
lfenntartja
az
cVli-
tást, hogy Renes szer6ncsétlen,
kijelentését.ténylegmegtette,
mégpediga francia követ el
ő
tt.
lla szükséges, — írja
a 
lapmódunkban lesztovábbirészle-tekkel isszolgálni. Európa ésa
ítél
ő
ske elit« Uh&to-
bbrais ottmarad
e
tény,
amely a kormányokés
népek 
kö-
zött feltétlenül', ti.sztázásra
aao-
ral.
..1 félhivatalos Giornalie
d'italiamegjegyzéseiaztintr
tatják, hogyRe~snyilatkozata
feleltnem, térnek napirendre és
azügyet még nem. tekintik le-
rtnak.
Danyiakormánynál 
Budapest,febr. 26.B. .É. DarányiHorthy.Miklós .kormányzónál, aki-
Kálmán miniszterelkszombaton nek az id
ő
szer
ű
kormányzatiés pc-
déldn kihallgatáson jelent megI 'ajkai ügyekr
ő
l tett jelentést.
"
A kormányzóajándékaTylernek 
Budapest, febr. 26.
MTI.
A kor- sonfogadta és neki meleg szavak
mányzóRoyal Tylert, a Népszövet- kíséretében átnyujtotta ezüstkeret-
gpénzügyi megbízottját, aki meg-be foglalt ésaláírásával
el':átott
bizatása lejártávalelhagyja Ma- fényképét.
gyarországot, szombaton kihallgatá-
sitna 
Külföld 
Prága, febr. 28.MTI. ASzlovák cl-
intilap varnapiszámábanaz Önkor-mányzatalapjánálló ellenzékbb ve 
zet
ő
jének, nyilatkozatát közli. Eszter-
házy János grófképvisel
ő
magYAn
 
egyesült párt ügyvezet
ő
elnökea kö-
vetkez
ő
ket mondja:A .mi pártunk égHlinka tétppártja,ha nemis telje-
senazonos célokért, de ugyanazért
zd. A magyarságpártjaimegaalkm-
gult ótaafelvik önkormányzatá-
értharcolnak.
mi
és katonai 
ő
rállomásává vált s
rajta keresztül Moszkva az egész ci-
vilizáltEurót fenyegetnitudja.
Nemes érzésekb
ő
lfakadtkiáltás 
az,
amit Jehlicska Ferencnyilnikozata
teszmeg, nyiltan követelve, bogy
válasszákkülön a tót népet Prágá-:
tél.
LEGYEN TAGUNK 
ASARLASI V/SSZATERITESTADUNK:I
kliegoitrkhkkar aerntmet Éralnk! Csal
I!ttiklAité,
Uraié iffInksérl áru! arialtunk I
F1.
Önnb1.410
.
41111
FOGYMZTAS1ésÉRI EICFS1Tö$ZÖVF7 RE= 
G 
fióküzleteink 
vidéken 
2 sz.14 1sFér.
9.
sz.Bábolnapuszta.
10.
sz.
GZ'anyfi.
11.
Komh-otn.
(Nagyigmándl-ut ,19.)
Ára 16fillér
Gy
ő
r, 1938. február 27.III. dvfolyam47. szám.
7ii,7it•e2t
ő
sfilgira
ider46hixerhx4 Gidr,
Gróf
nn.,
Istvile-444
asárnap
7. ex. — Nappoli tslefórs:Ott.Éfszokerl xglefón:11—n.
el4fr»temi*re
Irerty
hénapecr 2'40P, eurgyed‘vrer 7'40P. Posrotakorilt-p•mereei esokkszólnixx 21844Egyesstártr dro britickcapon 12 fit41,
¥.38,4trorele 1Lf11..,.
eaponlriere hitf
ő
.kivérrelsvek.
AP
lanytulajdonképpen at nép, 
amelyet kiazakítottak abbóla kötelék-
b
ő
l, amelyben ezer esztend
ő
óta élt,
megtartotta népisajátosságait
; 
nyel-
vét,vallását,kifejthette kulturális
céljait sboldogultgazdaságiés szc-ciálisvonatkozásban is. Misem iga-zoljajobban, hogy tökéletes szabad-
sággal rendelkezetta magyar uralom
idején a tót nép, mintaz, hogy ezer 
esztend
ő 
multávalmegeiben meg-
szaporodva, sálybanvekedve.kul-
tárában magasra emelkedve él ésvi-rágzik ez a nép. Illetve virágzottad-
dig, amígnemakartákátoltani
olyannemzetalanyába, amelyik leg-
f
ő
bbtörekvése arra irányult, hogy
átformáljas megváltoztassaatót
nép egész karakterét. Jehlicska Fe-renc fennen hirdeti, hogy„nem va-
gyunkugyanmagyar fajnak, de 
mégis a. magyar nep testéheztartci
 
znnk, inertországunkszerves része Mindaz, amit a„Conquiste"Jeh-
licska Ferenc nyilatkozata nyomán
a
tót kérdésr
ő
lír, el
ő
ttünknemm-almatehát,ha adologténybeli ré-
szét tekintjük csupán,aztkellene 
mondanunk,hogy mindezta verebek 
isesiripalik mára békeszerz
ő
dések 
óta.Az, hogy a tétnép nemazonos
a cseh-vet éa hogy „sötéter
ő
k" dob-
tákodaa tótokat acsehek uralmá-
nakaz 
ő 
kívánságukellenére, ez
mindnemtitok,s
ő
tkiáligazság.
Mindezt nagyon jól' tudtuk mi kez-
dett
ő
l fogva
-
,csak
Ra 
jn os azok a 
.,sötét er
ő
k", amelyeka trianoni
kaszerz
ő
dés megalkotásakordobál-
ták a koncokat, nem
AZ
ő
si jogaia-
pokat követték ésazigazság szara
hallgattak, hanem agaülötet rég,kii-
be alkottakolyanszerz
ő
déseket,
amelyek,hogymily érték
ű
ek ané-
pekszámára,misemigazoljajobban, gyarország jelentett". Ezazesz-
mint azasúlyosállapot, mintami-nyi földrajziegyeséghiányzik ma 
Középeurópa Dunamedencéjéb
ő
l'.
Tehát Európaazon terüler
ő
l hi-
ányzik aszerves geografiai egység,amelyikolyan központier
ő
t képvi-
sel, mint egylerombolhatatlanbe-
tonépítmény.Robbanssalszétfosz-
lbtta.kazépítményfalai, de afun-damentirmmélyen a szívekbenél
még, amelyreépíteni lehet.Amikor
a tótlélekb
ő
lkibuggyanakeser
ű
érzéss aztmondja: „odadobtak
minket a csehek-nek,akikmeg akar-nak fosztani. nyelvünkt
ő
l, meg akar-
ják sntetnifajilönállásunkat 
és ki akarnak törölni azél
ő
nemze-
tek sorából", ez a keser
ű
kifalcadáa
azt igazolja, hogy visszakívánják a
murtat, mertaz elmult évszázadok
során jobbvolt a tót népélete mintnin, amikor elszakítottákBudapest-
t
ő
l. Demár ezen is tálakarnak men- 
ni, mostel akarják szakítanivallá-
sos érziiretének lerontásával .Róntá-
tál Ezutóbbigesztus arra készteti
dalmas felsohajtásatörténtcsupán, a TótTanácsot, hogy azokkal aha-
amiszimpátiát kelthet, dekevésbtalmakkal keressenekösszeköttetést,
hír
olyan agitatív er
ő
vel, mint ami-amelyekmegakarjákmenteni • a ci-kor „afelszabadítottt nép" vezére viliz
ő
kig abolsevizmustól. Veszede-
mandjamegavilágszemébe azrembe látjákaf
ő
t nép sorsát
,
ami-
igazságot. Ebb
ő
l a nyilatkozatból kor azttapasztalják,hogyCseliszlo-
önként világlik ki hogy a szenved
ő
vákiaa Szovjetunio el
ő
retolt 
szelle-
altnakaz eszményi földrajziegyseg-nek, amelyet a megcsonkítatlanMa-
nona háború óta verg
ő
dnek Európa
népei,
nemvonvaki kölük még a
gy
ő
zteseket sem. akikgazdasági ésszociálistéren,munkanélküliség és 
nyomor tekintetében immár csak-
nemutolérik, ha cl nemhagyják, a
legy
ő
zötteket,
JehlicskaFerenc az említettolasz-
nyelv
ű
folyóiratban, mint aTót
Tanács" elnöke nyilatkozotta felvi-
déki tétkérdésr
ő
-
,amelynyilatko-
zatlegf
ő
képpen azért érdemei fi-
gyelmet, mertnyiltanés
ő
szintén 
felfediazokataz igazságokat, ame-
lyeket mi évekbosszúsora ótalian-
L
ozttunk. Ölünk, hogyegy baráti
országf
ő
rosában.magjelen
ő 
folyó-
irathasábjain látott napvilágot a 
tTanácselnökéneknyilatkozata,
mertmindennél meggy
ő
z
ő
bb az,ha
az érdekel félszér
ő
l történnek meg
azoka megállapítások, amelyeket,hami tennénk, esetlegúgy tünné-
nekfel, hogy a SZenved
ő
alany fáj- 
1Fióküzleteink
Gy
ő
tt:
[ 
. az.Baross-ut 27.
3.
Wennes Jen-ut14.
4.
lvária-utca24/b.
5. Gf
dasdy-utca34.
6.Kolozsvári-utca3. 7.
Fehérvári-ut22.
S.Kossuth1rineutcaF.0.
 
4 méter flaneli 5
.
60 7-ért Dintkötényt.. 1
.
50 F-írt
Kész ruhát .. 5'90 F-értjltzlegbarisgyát 18 7-ért 
IGy
ő
r,Jedlik Anyos-utca 10.szára
me
 
l(-
ISZYsziat
ő
l 
G 
Á. tagja 
311
,
517~~~~
Textiliparif
ő
iskolát Gy
ő
rnek 
Látogatása fém-éstextilipariiskolában— GöblyösMihálytanárnyilatkozata aNemzeti Hirlapnak
.1
ss
Itékely Elemér
állami
lag eagedélyczett
Soir
ő
riskola 
a 
StarGarageban 
Oktatásmegkezd
ő
dött
Azuj napközi otthon és játszótere
Az ágostaievangélikus konvent 
épületelsókapujával szemben van az
Ujváros-szigeti napközi otthon pom-
pásanátépített városi napközi ott-
hona.
Enok azintézménynek szerveski-
egéazit
ő
je. lesz a Bercsényi-ligetbon,
serényen
folynak.
Az áttelepítettgyümölcsfák
Meglepett benünketaSzent György találkozásánál, ujra töltött területen,
rr
ő
l áttelepítettgyümölcsfák uj he- egész atemet
ő
ig -- nagyszer
ű
helyre 
1ye Révfaluban.
utottak anádorvárosik.
A Tivadar püspök ésBáthory-utcaA temet
ő
z vezet
ő
régi 
kanyargós
az Oti-palotával szemben a játszótér,
amelyet most rendeznekbe 150 gyerek
számára. Födötthelyiség, mellékhelyi-
gek, homokmedencék, hinták, kés
ő
bb
lubickoló lesz agyerekek rendelkezé-
sére. Akertészeti segyébb munkák
2.oldal.
938. február
2r.
T
ava§ziSétaarosban 
Az Eötvös park — Szeretet Otthon —El-
csufitottfákH
ő
sök tereVásártér
Egy órás sétára indultunk Patka síik.Vendellel a városkertészeti f
ő
fol-
varosszépítés,rendezés munkái 
ügyel
ő
vel, hogy a megindulótavar közül,sétaközben— a következ
ő
ket 
szi munkákegy részét mogtekinthes- láttuk:
Az EötvösJózsef-park ujképe
Az állami leánygimnázium el
ő
tti
szép EötvösJózsef-parkés gyermek-
játszótér között gyalogjárókkalsze-
gettkocsiút vezetett aSzentIstvánkirály-úttól a Révai Miklós úteáig,amelyik a parkot kétfelé vágta; ko-
csik alig járták, ellenbenameleg na-
pokbanporterm
ő
fészekvolt.
Most Amtmann Istvánf
ő
jegyz
ő
,
a
gazdaságiés kertészeti ügyek refe-
rense elrendelte, hogyazúttestet 
sztintessékmegs a két parkrészletet
enek az útnaka kertészeti kiképzésé-
vel olvasskegybe.
Gy
ő
rszab.
kir. város Szent IstvánSzeretet— Otthona feléigyekszünk.Már aDomb-utban meglepetés érbennket: az útradombjának legma-
gasabb púpját lenyesték, úgy,hogy 
a
feljáráSmeredoksége enyhült.
Ha ahiányzó burkolásis elkészül-het, az utcaburkolások keretében, az
Otthonba való jutáskellemesebbé lik.
A Szeretet—Otthon délnyugati hosz-
szál)» szélesnapozó-séta és pihen
ő 
vanfönntartva.El
ő
tte egészhosszá-
Azeddig 10-12gyermekrészére
lefoglalt gyermektszóteret megszün-
tetik s aleánygimnáziumtól kezdve,
a
Révai Miklós gimnáziumtornater-
máig egységes nyilvánoskerttó ala-
kítjákát, úgy, hogy a közönség az
egész területet üdülésre használhatja.
Padka Vendol kertészeti f
ő
felügyel
ő
a 
munkálatokat már meg is indította.
Az Eötvös-parknak sokkal szebb,
egységesebb képe lesza Szent István
útfel
ő
l,mint eddig volt s a könség
is nagyobb sétautakattalál egÉw-nek ápolására.
ban hatalmas eperágy,
s
annak alsó
szegélyében hosszú sorban egészséges
nemescseresznyefák sorakoznak,
amelyeket aSzent György-térr
ő
l hoz-
takide.
Haezek teremni kezdenek, s azepegyak isöntik az órsepret,
nagyörömet fognakokozni nzOtthon
lakóinak.
Az udvaron a gyepágyakat virág-
galékesit'ik, azépület bojáróját is ren-
dezik.
út helyett, most a Báthoryutca meg-hosszabbításával,új,széles, egyenesút vezetaz új gmölcsöskertenát a
temet
ő
be. 
A környezet, a hely hangulatos,
megfelel
ő
.
Kiegyenlít
ő
dik ittminden vélt sé-
relem. A terület oly nagy, hogy az A pénzügyi palotától kezdve,
a
Schwarczenbergútravonaláig él
ő
-
vénnyel kerítikbe a régi gabonavá-
sárteret,amelyet anyárfolyamán
begyöpösítenek.
Addigamiga Szent Gyögy-tér el-
készül, agabonapiac aSchwarzenberg és Pálffy-útca vonalára fejl
ő
dik. A fu-
varosokatpedig áttelepítik a régi te-
met
ő
és tenniszpályák mellé.Egyúttal 
megsziintetnek egy darab kocsiutat is,
Gyönyör
ű
feladat vár a város ker-
szetif
ő
fegyel
ő
jére, Patka, Ven-
delre, hogy a h
ő
kterénekterveit
kertészeti szempontból is sikeresen
oldja meg.
Ebben a tekintetben semmi aggo-
dalmunk nincsen, mertAmtmann Ist-
áthozottfákon kívülg maradtb
ő
ven betelepíteni való hely is, amelyei
a város fog beültetni a maga költsé-
n.
Mégaz átültetett fák is vidámfej-
l
ő
désnek indulnaka, frissen töltött,
term
ő
lddelkevertI erületen,a Schwarzenberg-útca végs
ő
rendezet-lenszakaszát, azÁrpád -úttól a SzentIstván király-útig.
Ezekkel az intézkedésekkel óriásiportermó területetkötnek le, füvesí-
téssel, él
ő
sövényekkel.Megemlítjük még,hogy a bekerített
gabonatéren álló mázsaházat elviszik
onnan,hogy éktelenségévela
környe-
zet
hangulatát tobb no rontsa. 
ván f
ő
jegyz
ő
vel egyeteinben biztosít-va vagyunk, hogyamérnöki hivatal,
aszobrászmtivész, a polgármester
ő
r-
kiid
ű
lyan m
ű
vészi h
ő
sök
terétcsinálnak, amilyen kevésvan az
országban.
Cseresznye és eper a Szeretet Otthonban 
Bekerítik arégi gabonavásárteretARadó-tér szobortere
AKossuth
Lajos-utcán s másuttis,
ahol a villamos vezetékekvonulnak,
mindenütt nagy 
fersebek tá.tonga-
nak
a
fákon.Az út
 
szegélycin álló
lombos fákkoronáit a vezetékek miatt
er
ő
senmeg kell ritkítani,mondhat-
nánkcsonkítani,annyira,hogysok he-lyenaz, egész koronát leszabdalják.
Afák elvesztik értéküket snemtel-
jesíthetik rendeltetésüket: se árnyékotnem adnak. se
port nemfognak. se
nem lólekzik az ózont.
A 
vezeték tartó oszlopokmindenütt
alacsonyak. Vagy a föld alá kell dug-ni minden villamos áramvezet
ő
sod-
ronyi.vagypedig magasabb oszlopo-
katkell alkalmazni.A villamos m
ű
nek ezzel számolnia
kell, mertakövek között lakó városiembernek a forrónapokbannagyobb
szüksége van azöldfákra,mintbár-
mire.
Trianon ótahazánkbanatextil-
ipari kletbenhanyatlás állott be.
Gócpontjaink mindidegen uralom
alá kerültek s csaklassú fejl
ő
déssel,
f
ő
képpen az autonom vámtarifafel-állításával talált a textilipar magára.
Ett
ő
l az id
ő
ponttól kezdve olyan
rohamos .bels
ő 
textiliparosodás kez-
d
ő
dik, amely új korszakotnyit a
magyar textilipar történetében. Ter
Gy
ő
r a dunántu
Mi tette sziikségessé Gy
ő
rött ai
textilipari iskolát 
Agy
ő
ri iskolafelállítását
on-
dotta
Göblyös
Mily tanár —-;
a
Dimántúl textiliparának aPest kör-
nyéki gyárakkal egyformán roha-
mos emelkedésetette szükségessé. A
dunántúli városokban egymásután 
létesülnek textirgyárak. 
rnészetesen ez maga után vonza
textiloktas fejl
ő
dését is. A csonka
hazában két textilipariiskolam
ű
-
ködik, a pesti és a gy
ő
ri. Városunk 
zönséget els
ő
sorban a gy
ő
ri tex-
tiliskolaérdekli. Munkatársunkfel-
kereste
Göblyös
Mihály okl. mér-
nök, textiliskolai tanárt és felvilá-gosítást kért az iskola multjáról.je-
lenér
ő
l, fejl
ő
dési lehet
ő
geir
ő
l...
Dunántúl ipari
góepontja.
eddig
is
Gy
ő
rvolt; természetes,
- 
hOgy
a környék
textilipari alkalma
-
zottainakkiképzését szolgáló in
-tézményt is Gy
ő
rött helyezték el.
Mennyiben könnyítette ez nney
n.
li ipar gócpontja
ifjúsághelyzetét?
Az elmult iskolai évekis igazol-
kazt, hogyúgy anyagi, minter
kölcsi térenel
ő
rehaladást jelentetiaz iskola felállításaEgyrészt azért,
mert a textilipari pályára.készült, 
dunántúli ifjúságnak
els
ő
sorbananyaginehéz
ségeket
jelentettvolna apestiiskoláklá-
togatása,
srészt azért, mert -már agyárak-
ban alkalmazott nagyszámú tisztvi-
sel
ő
, mester, sedmester vagymun-kás ön-és továbbképzését a f
ő
város-
lvol nemfolytathatta.
A kezdet nehézségei .
Az iskola multjaután érdekl
ő
- kel, amelyeket az intézeta multban
dünk .ezután ... Afiatal tanárlel- l elért.
kelen vázoljaazokat az eredménye-
Agy
ő
ri szakiskola, mondotta,mái-
Lehullott koronák
 
Az érettségizettek tanfolyamai
W35-ben megnyitottuk, — folytat-
ja tovább Göblyös tanár az érdekes
interjut — az érettségizettek részére
rendezett textilipari tanfolyamot,
egyel
ő
re egyéves id
ő
tartalommal,
(.13.ak szöv
ő
ipari tagozattal.
Nemvárt hatást értünk el.
Az alacsony díjak és az, hogy keres-
kedelmi érettségizetteket is felvet-
tünk a tanfolyamokra. nagyon ha-
mar megkedveltette azokat az ifjú-
ság,gal.
megindulás óta az ország min-
den részér
ő
l felkeresik intéze-
tiin.ket
olyanok is, akik már valamilyen
textiliskolát végeztek, — rient egy-
szer külföldit —, hogy új ismerete-
ket szerezzenek, vagy továbbkép<yz-zék magukat.
Beszélgetésünk során rátértünk aaiskola szociáris feladatára is. öröm-
mel állapítja meg Göblyös tanár,
hogy az intézet tovább folytatta ilyirányú m
ű
ködését.
A
munkáshiány idején a gyá
-
rakkal és a város szociálpoliti
-kai ügyosztályával karöltve, az
iskola textilipari m
ű
helyében a
város fiatal inségeseit
munkásokká, szöv
ő
kké átképez-
te s mint kész szöv
ő
t, a gyárak-
nak átadta.
Középfoku vagy f
ő
iskolát Gy
ő
rnek
madt, hogy textilf
ő
iskolát akarunklétesíteni. A középfokú textiliskola
jól kiképzett tanfolyaniaival külföl-
di vonatkozásban így is a f
ő
iskolai
nívót. jelentené.
Milyen. ['enne a textil'középiskola
Négyéves id
ő
tartamú. Olyan köz-
ismereti és szaktárgy beosztással,
amely a közismereti tárgyakat ille-
t
ő
leg a, többi középiskolák érettségi
fokának faene meg, n szaktárgya
kat illet
ő
leg pedig magában foglal-jon minden textilipari ágazatot.
A legkényesebb és legnehezebb
kérdés az átszervezéshez szük-
séges anyagiak biztosítása.
A terhek viselésében többeknek kell
osztozniok, az iskolának és az állam-
nak egyaránt, de az érdekelteknek
is, akik érdekében a fejlesztés törté-
nik.
És a textilföiskola?
Az els
ő
lépés csak a. középfokú
textiliskolához vezet. Eljön az id
ő
,
Gyors és pontos
eica
LE
ICA SERVICE.
Dung
Jrogériálan
Agfa, Kodek és Lom
berg
2!x36 mm. filmek
.
Napfény, egyes és 5 métores csoma-
golásokban
és különböz
ő
min
ő
ségek-
ben kapható
WDONSÁG! AGFA.SZIKES LEICA FILM !
1938. február
27.
3. oldal
1927. évben. megindított egy
ktévfolyamú texilipari tovább-
képz
ő
tanfolyaniot,
hogy ii.
gy
ő
ri gyárak törekv
ő
alkal-
mazottai ki, illetve átképezzék
Gy
ő
r város törvényhatósága azonnal
!'elimcerte a tanfolyam nagy hord-
erejét.
és évr
ő
l-évre megujuló támo-
gatásával biztosította annak zavar
talan M
ű
ködését. Tíz év áll már e
kétéves tanfolyam mögött.
Mi adott impulzust az iskola akt'
pitására?
 
 
Az iskola alapításának gondolata
el
s
ő
sorban
megértést talált a város vezet
ő
-
ségnél; mely
5
évi id
ő
tartamra35.000 peng
ő
segélyt szavazta-
4
tott meg a törvényhatósággal, .
amit az intézet kiZárólag a gépállo-
mányának gyarapítására fordít. Eh-
hez járult a Textilgyárosok Egyesü-
letének messzemen
ő
erkölcsi és
anyagi támogatása, amely lehet
ő
tette, hogy a legújabb típusú gépek-
kel megindullia.ssanak a munkálatok.
Ez a mozgalom kiihatott a dunántúli
gyárakra is és azok vezet
ő
i közvet-
lenül: vagy közvetve a legkészsége-
sebben siettek segítségünkre. Ilyen
mozgalmas életnek az eredménye.
hogy
a gy
ő
ri iskola,vezet
ő
sége rövid
néhány év alatt olyan alapokat
rakhatott le, amelyre
,
nyugodlan
lehet építeni és a természetes
fejl
ő
dés útja is biztosítva van
amikor az élet megköveteli a roha-
mos fejlesztést, de egyel
ő
re nehéz
megvalósítani. A jöv
ő
be pedig nem
lát senki...
S az újságíró, aki életében állandó
rohanást, gyorsaságot tapaszt:! és
amellett nyitott szemmel nézi Gy
ő
rváros jöv
ő
konturjait, arra gondol,
hogy a -kedvez
ő
aikalinat' nem sza-bad most sem elszalasztani. Gon-doljunk csak a régi jogakadriliára,
majd a jóval kés
ő
bb felajánlott
egyetemre.
Soha
jóvá_ nem tehet
ő
fejl
ő
dési lehet
ő
séget dobtunk el ma-
gunktól.
És most az egyre magasabb
nívón mozgó textilipari életünk
követeli a magasabb okta-
tást, az átképzési.
S ha
a pénzügyi helyzet pontot is
tesz terveinkre, a gondolatot állan-
dóan istápolni kell
;
illett az élet ro-han és estik azokat viszi magával,
akik élni, fejl
ő
dni, nitnikálkodni
akarnak. A gy
ő
ri- textiliskola 'fiatal
tanári kara, é.én az új igazgatóval,
esizmazia Lajoasal,. minden bi-
zonnyal
emellett
tesz bitvallást;
..
Geir
ő
Lásáh.'
Nagy sikerrel zárult a gy
ő
rszento
márioni téli gazdasági ianfolyzm
Díszes és nagyszámú közönség gy
ű
lt
egybe szombaton délután a györszent-
mártoni téli gazdasági tanfolyam zá-
róvizsgájára, mely kiváló bizonyítéka
volta tanfolyamvezet
ő
k és rendez
ő
k
eredMényes fáradozásának és a hall-
gatók '1;udá,skészségének egyaránt. A
közönség soraiban megjelent dr Do-
wich László miniszteri osztálytaná-
tsos, a földmivelésügyi minisztérium
képviSeletében, dr Telbisz Miklós alis-
pán, Csikvándy Ern
ő
országgyülési
képvisel
ő
, Sokorópátkai Szabó Istvánv. miniszter, Paulik Miklós f
ő
szolga-
bíró, Karesay Gyula vm. gazdasági fel-ügyel
ő
, dr Forgách Ferenc tb. f
ő
szol-
gabíró; a, bencés rendb
ő
l dr Niszler
Teodóz alperjel, dr Mayer Sixtus, drliánhegyi Jól), dr Pammer Odiló, dr
Nemes Vazul f
ő
iskolai tanárok, Nagy
Vencel f
ő
számvev
ő
, Holler Konrád
tanár; Jung Benedek, Erdélyi Kálmán,
Lukács Dezs
ő
, Eggenberger Károly
plébánosok, Vuchetics György igaz-gató, Besenbek Alfons Gy. F. E. tit-kár, Hamvas Konrád f
ő
levéltáros, drFarkas József f
ő
apátsági orvos, Muzs-
lay János állomásf
ő
nök
, Hernády Gyu-la és Hobot Sándor f
ő
jegyz
ő
k, Komon-
rly Ferenc és Barabás Márton közs. b.
1
3rdekes külföldi vendége is volt, a
vizsgának: Vernon Duckworth Barker
genfi angol megbízott, egyetemi lek-
tor, aki a szent Benedek-rend vendégenéhány nap óta.
A záróvizsgát a Hiszekegy vezettebe, majd Mátrai János a gy
ő
ri gazda-
sági iskola igazgatója köszöntötte a
miniszteri kikiildöttet, az alispánt ésa bencés-rendet, a vendégeket és nö-
vendékeket. A mniszteri kiküldött meg-jelenése — mondotta, — bizonyítéka a
földmivelésügyi kormány érdekl
ő
désé-
nek és együttérzésének a nép sorsá-
val. De megbecsülése ez a nagymultúbencés-rendnek is, mely a multban éS
jelenben egyaránt munkálója volt: a
föídmtives magyarság jólétének lelki
és anyagi javának. Ennek a tanfo-
lyamnak 46 szorgalmas hallgatója
volt, köztük id
ő
sebb gazdák s példa-
adó módon a gazdakör elnöke is.
Nagy Vencel bencés f
ő
számvev
ő
üd-
vözl
ő
beszédében hangsúlyozta, hogy
a hit cselekedetek nélkül holt. A Hi-
szek Magyarország feltámadásában
akkor válik majd él
ő
valósággá, ha
bízva dolgozunk. A magyar gazda a
két kezében, a verejtékes
munkájában
s annak gyümölcsében bízzék. Aki bí-zik, annak a fáradozása nem lesz med-
d
ő
s el fog jönni a magyar igazság
diadala. Majd felolvasta a f
ő
számvev
ő
Kelemen Krizosztom f
ő
apát üdvözl
ő
levelét, aki 'távolról köszöntötte a tan-
folyamzáróvizsga hallgatóit 6.9 részt-
vev
ő
it. A magyar nép a bölcs kor-
mányzás folytán egyre több jogot biz-tosít a földmives népnek. A jogok, nö-vekedése azonban fokozott kötelessé-
gekkel is jár. A földmíves népnek na-
gyobb tudásra, gazdasági felkészült-
ségre
vun
szüksége.
Ezután kezdetét vette a záróvizsga.A 46 hallgató rendkívül talpraesetten
telelt a szaktantárgyakb
ő
l feladott
kérdések re. Feleleteik kel bebizonyí to t-
ták, hogy mind elmélet, mind gyakor-
lati tudásuk hatalmasan megnöveke-
dett a tanfolyam ideje alatt, amit a ki-váló oktatókarnak köszönnek.
Nagy
Vencel f
ő
számvev
ő
, dr Nemes Vazul
f
ő
iskolai tanár, Skerlanicz Flóris és
Szabó Miklós f
ő
intéz
ő
k, Okolicsányi
József intéz
ő
, dr Lengyel Mihály kör-
orvos, dr Temessy Géza állatorvos,
Elekes Károly s. tan., Kovács Gábor,
Szabó József, Kovács Ferenc és Bécsi
Attila tanítók Mátrai János igazgató-
val vállvetve, fáradságot nem ismerve
oktatták a tanfolyam hallgatóit, akik
tudásukról valóban fényes tanubizony-
ságot is tettek.
A vizsga után dr Nemes Vazul f
ő
is-
kolai tanár vezetésével értékes ön-
képz
ő
gazdaköri ülést mutatot be az
ifjúság. Kovács István beszámolót tar-
tott, Veór Pál elnök és Bagó József
beszéddel, Boglári Pál és Bors Pál
szavalattal ragadták tapsra a közön-
séget'. Majd a 30 tagú dalárda Bécsi
Attila karnagy vezetésével - igazánszép magyar nótákat adott el
ő
, melyegyúttal az új dalárda els
ő
sikeres be-mutatkozása is volt.
A vizsgaelnök zárószavai után ki-
osztották az ezüstkalászjelvényeket, ajutalmakat, majd a jelenvoltak megtkr
kintették
áziipari készítmények ki-állítását.
I.egvégül általános figyelem köze-pette dr Telbisz Miklós alispán szólt.
Örömmel és megelégedéssel állapítot-
ta meg, hogy az oktatók fáradozása b
ő
-
ven meghozta gyümölcsét. A kit
ű
n
ő
feleletek azt a reményt keltik, hogy
ezt a tudást otthon, a gyakorlatban is
meg fogjqc valósítani. Ma, mindenki
tudja, gazdasági válság van. Maga a
nép is ösztönszer
ű
leg érzi,
hogy vala-
mi
nincs rendben. A világversenyben
nekünk, kis népnek is meg kell áll-nunk a helycinket. ha élni akarunk.
Több termelést, több értékesítést pedig
csak több tudással, több szakértelem-
mel lehet elérni. Agrárország vagyunk.
Szükségképpen ilyen munkát kell ki-fejtenünk, hiszen a föld adja a mi ke-
nyerünket. A több tudás, az eredmé-nyesebb agrikultúra ügyét szolgálja
ez a tanfolyam is, melynek gyakorlati
eredménye remélhet
ő
leg épp olyan fé-
nyes lesz, mint az elméleti tudás, mely-
r
ő
l most a növendékek ilyen fényes
tantiságot tettek.
Dr Telbisz Miklós alispán hatalmas
éljenzés közepette távozott a záróvizs-
gáról kezében egy csokor friss: ezek-
f
ő
vel, a növendékek kedves figyeli:D&
nek gyengéd jelével.
P'elvel
ő
dött Gy
ő
rött a textilf
ő
is-
kola gondolata.
A város fejl
ő
déséhez
míj szint, el
ő
meneteli
lehet
ő
séget nyujt egy f
ő
iskola szer
vezése.
Erre vonatkozólag is kérdést
intéztünk a fiatal tanárhoz.
Az új irány meghatározásánál --
mondotta, —, figyelni mi
.
arra, hogy
mindenre ügyelve szabad csak a fej-lesztéshez bozzányulni. Az illetékes
hely már többször odanyilatkozott,
hogy
a mai fels
ő
- és szakiskolákatvalamilyen egyesített formá-
ban, m
ű
szaki középiskolákká
fejlesztik ál. Ez az új iskolatí
-
pus érettségit
M.Felfogásom szerint jó m
ű
szaki kö-
zépfokú textiliskolát kell csinálni, a
modeirn élet követelményeihez
denlmr alkalmazható tantárgyakkal.
elméleti és 'gyakorlati fanmenetek-
kel. Ezzel eloszlatjuk azt az idegen-
kedést, amely a textiliparban is tá-