Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Weszely Ödön: Az egyetemi tanulmányok módszeréről

Weszely Ödön: Az egyetemi tanulmányok módszeréről

Ratings: (0)|Views: 12|Likes:
Published by Attila Nóbik
Az előadás elhangzott a Pécsi M. Kir. Tudományegyetem 1923. okt. 24.-én tartott tanév-megnyitó ünnepélyes közgyűlésén.
Az előadás elhangzott a Pécsi M. Kir. Tudományegyetem 1923. okt. 24.-én tartott tanév-megnyitó ünnepélyes közgyűlésén.

More info:

Published by: Attila Nóbik on Feb 08, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/08/2012

pdf

text

original

 
WESZELY ÖDÖN:AZ EGYETEMI TANULMÁNYOK MÓDSZERÉRŐL.
(Tanév-megnyitó beszéd)Mint a bölcsészeti kar dékánjának az a feladatom, hogy ez ünnepélyes alkalommal azifjúsághoz szóljak s ezt az új tanévet, az elsőt, melyet Pécsett töltünk, megnyissam
(Az egyetem az ifjúság és a tanárok egyetemessége.)
Az ifjúság az egyetem ősi hagyománya szerint az egyetemi közgyűlésnek éppúgy részese,mint a dignitariusok és tanárok. Ők egyetemi polgárok, s ez a régi elnevezés is jelzi, hogy azegyetem mindig önálló szervezet volt, felruházva autonomiával, privilégiumokkal, juriszdikcióval,sőt néha pallosjoggal is. Az egyetem a tanárok és a tanulók közössége, egyetemessége; az egyetemihallgatók pedig polgárok, az egyetem polgárai; polgárokká avatjuk őket a beiktatás alkalmával, segyetemi polgárokká teszi őket az a fogadalom. mellyel alávetik magukat az egyetem törvényeinek.Mi, az egyetem vezetői, szeretettel fogadjuk az ifjúságot kebelünkbe, azt akarjuk, hogyérezze, mit jelent az „alma mater” elnevezés; de midőn most hozzájuk fordulok, nem a jóindulatúgyámkodni akarás szólal meg itt, hanem úgy szólok hozzájuk, mint egyetemi polgárokhoz, mintönálló s a saját elhatározásukat követő ifjakhoz, kik itt velünk együtt ideális célok szolgálatában, atudományos munkának akarják szentelni életüket.Kedves fiatal Barátaim!Meg vagyok győződve róla, hogy Önök velünk együtt teljes mértékben átérzik nagy jelentőségét ennek a mai napnak, midőn egyetemünk sok viszontagság után, Pozsonyból kiűzetve,Budán és Pesten szétszórva és vendégkép működve, végre itt, Pécsett, megnyithatja csarnokait anyugodt tudományos munka számára. Ezen a nagy napon, midőn örömteli szívvel s emelkedetthangulatban összegyülekeztünk, mindegyikünk önkénytelenül is vet egy pillantást a multra s egy pillantást a jövőre!
(Egyetemünk viszontagságai.)
Önök is kedves ifjúság, átszenvedték velünk együtt a közeli mult nagy csapásait, a szörnyűösszeomlást, a szörnyű rombolást, melyet a józan gondolkodás rendes medréből kizökkent elmék végbevittek s érezték a bizonytalanság kínos érzését, s talán még most is érzik a nyugtalansághullámzásait. A lelkek olyanok, mint a delejes vihar által megzavart iránytű, nyugtalanulingadoznak ide s tova, keresik a megnyugvást, a régi fix-pontokat, melyek oly biztosan mutatták azirányt, melyben haladnunk kell.E közeli mult hatása alatt áll ma is az egész világ, s nem tudja megtalálni lelke nyugalmát,mert elvesztette eszményképeit, elvesztette hitét, elvesztette földi életének nemesebb céljait,elvesztette életének értékes tartalmát.De ezek nélkül az élet csak sivár, önző küzdelem az anyagiakért, „fajulva tengés”, mint aköltő mondja. Az életet csak úgy érdemes végig élni, ha van életfeladatunk, mely a tenyészéleten saz állati életen, a vegetativ és hedonisztikus célokon, túlemel. Csak ez méltó élet az emberhez.S mindenkiben meg is van a magasabbrendű lelki életnek ez a vágya. Még a legnagyobblelki szegénységben élő, még a züllött bűnös is ott táplálja lelkének egy rejtett zugában ezt a vágyat,mely a magasabbrendűség felé vezet.. Hogyne épezné ezt az egészséges lelkű ifjúság!A lelki emelkedésnek ez a vágya az, amelyet a római klasszikus „elatio animi”-nek nevez.
„Du regst und rührst ein kraftiges BeschliessenZurn höchsten Dasein immerfort zu streben!”
mondja Goethe.A Mi Vörösmartynk pedig ugyanezt a gondolatot így fejezi ki:
„Mi dolgunk itt a földön? — KüzdeniErőnk szerint a legnemesbekért”
Az emelkedésnek ezzel a vágyával eltelve fordul tekintetünk a jövő felé. A jövő a remény, a jövő az ábránd, az eszmény, a cél.Mindannyian a jövőért dolgozunk. De nemcsak a saját magunk jövőjéért — mint a röghöztapadt és alantjáró lelkek, — előttünk a nemzet jövője, a következő nemzedék jövője, az emberiség

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->