Az erd k fohsza Vndor, ki elhaladsz mellettem, Ne emelj rm kezet!

n vagyok t zhelyek melege hideg tli jszakkon, n vagyok torncod bartsgos fedele, melynek rnykba meneklsz a t z nap el l, s gymlcsm oltja szomjadat. n vagyok a gerenda, mely hzad tartja s n vagyok az asztalod lapja, az gy, melyben fekszel, a deszka, amelyb l csnakod pted. n vagyok a hzad ajtaja, blcs d fja, koporsd fedele. Vndor, ki elmsz mellettem hallgasd a krsem: NE BNTS!