Sz dka s
ZOM
or uira
Renic
rabsághát szabaduló Iácska néne driinunámorhan fogadja h
ő
s honvédeinke
•
••
Budapest, ápr. 12. MTI. — A m. kir. honvédvezérkar f
ő
nöke április 12-én, szombaton délbent12 óra-
kor a következ
ő
közleményt adta ki.: Csapataink április 11-én a Dráva háromszögben, április 12-én pedig a
Duna-Tisza-közén a jugoszláv er
ő
dövet több helyen áttörték. Az el
ő
renyomulás. lendületesen halad. Werth
Henrik gyalogsági tábornok a honvédvezérkar f
ő
nöke.
A honvédvezérkar f
ő
nöke szombaton délután 15 órakcr a következ
ő
közleményt adta ki: Csapataink
az
ellenséges er
ő
dövet
a
határ egész hosszában áttörték és
a
déli órákig elfoglalták
a
baranyai háromszög-
ben Dárda községet, a Duna-Tisza közében Zombort és Szabadkát. A további dörenyomulás folyamatban
van.
Ara 20 fillér
EMMIJIIII~111111111111
Gy
ő
r, 1941. április 13.
iISARNIIP
I. évfolyam. 84. sz;
Katonák
robognak döbörg6 gépkocsikkal, tankok-kal, félelmes ágyukkal dél felé, katonák:
német katonák és magyar honvédek ro-hannak szárazföldön és leveg
ő
ben, vér-rel pecsételt szent testvériséggel a két-
ségbeesve védekez
ő
ellenségre, melynek
betelt az órája, mit Trianonban igazitot-
tak javára.
A németek Vezére nem akart háborut
a Balkánon. Megtett mindent, hogy a
délszláv nép is megtalálhassa helyét, bé-
kéjét és boldogulását az uj Európában.
A magyar nemzet félretette. Trianonbankapott és azóta Is vérz
ő
sebe fájdalmát.
Békejobbot nyujtottunk a jugoszláv kor-mánynak, békét kívánó
ő
szinte akarás-
sal. De Belgrádban az európai gondolko-
zást elsöpörte a ráe-maffia. Az angol
mesterkedés háboruba szédit,ette a szer-
beket. Igy akarták, hát legyen!
Egy hét sem telt cl, máris alapjában
inog az angolok és az itthoni suttogók
minden reménykedése: Jugoszlávia iisz-szeomlott! A Fiihrer pompás katonái le-
gázolták a határer
ő
dölcet, tankjaik, pán-
célkocsijaik diadalmasan törnek el
ő
a
sok magyar vérrel is áztatott szerb föl-
dön. Az Albániából el
ő
retör
ő
olasz ka-
tonákkal együtt sorra foglalják cl a
szerb sáncokat. A Duna—Tisza közén és
a hal-anyai háromszögben pedig Horthy
Miklós fiai, a magyar honvédek nyomul-nak el
ő
re mindent elsöpr
ő
Trianon bilincsei recsegnek, ropognak,
széthullanak most délen is. Szabadka
.Zomhor diadalmámorral fogadja a sza-
badságot hozó h
ő
s magyar kato-
nát. Magyar feltámadás lett a hus-
vét szent ünnepe s ez a magyar feltáma-dás együtt ünnepel a horvát nemzet fel-
támadásával. Jugoszlávia trianoni w)-
noszsággat ácsolt diadalkapuja most
azokra elölt össze, akik ácsolták.A nagy eszméknek gy
ő
zelme véres ál-
dozatot is kiván. Mikor a német fiatal-
ság mosolyogva és dalolva rohan sze-
Illiblk el
ő
tt a küzdelembe és Narviktól
Szalonilciig, Szalonikit
ő
l Tobrulcig, mese.
sze
a tengereken
,
pedig a világ minden
táján h
ő
siesen, halálmegvetéssel dooja
oda fiatal életét a nagy német haza és
az uj Európa oltárára, a magyar honvéd
sem gondolkodott egy percig sem: a kor-mányzó parancsára apáihoz,
ő
seihez mél-
tó harci szellemmel és bátor vitézséa,'-
gel lépte át a trianoni határt.Annyi évszázadon át sok-sok vért on-
tottunk idegen célokért, h
ű
ségb
ő
l, ba-
rátságból. Most a magunk földjéért in-
dultunk harcba és testvéreink falvait
szabaditjuk fel, liszlitjuk meg és az ezeréves határ felé rohamozunk magyar vi-
tézséggel.
Tudjuk, tudnunk kell, hogy a szerb
katona kemény ellenfél. Tudjuk, hogy a
harc áldozatokat is követel. De éppen
ezért, inis•ét feltámadásos hajnalán,mig a miértünk. is harcoló német és
olasz katonát a h
ő
söknek kijáró szeretet-tel köszöntjük. magyar szivünk mindenmelegével gondolunk az
ő
si határokért
harcban álló h
ő
s magyar honvédekre,
akiknek gy
ő
zelméért egy nemzet imád-
kozik, akiket, hogy védjen, óvjon és di-
cs
ő
diadalra segitsen, forró imával kér-
jük a magyarok Istenét!
—j—.
Milyen különösnek tetszik ebben a Krisztus nélkül
,
akarják
megoldani
hózivataros, term
ő
virágot fagyasz- életüket, a legtöbbnek fogalma sincs
tó tavaszban, a. halál gépmadarai- a történelmi bizonyságokról. Csaknak dörgésében, pusztitó bombák beszélnek nagykép
ű
en anélkül, hogy
robbanásában, könny és vér ömlé- legalább egyszer fölvetették volna a.
sében az Egyháznak Istenhez ujjon- problémát, kicsoda Krisztus, mi agó husvéti öröméneke: alleluja, al- kereszténység és mit 'jelent keresz-
leluja. Pedig a husvét valóban nem ténynek lenni. Nem gondolják végig
lehet más, mint hiv
ő
, alázatos és élet és halál titkait sem, nem kere-
ujjongva bizakodó ének az egyetlen sik az örök Istent, aki mindig
Urhoz. Mindig. Most is. S igen té- ugyanaz marad, örök marad, amigvedne, aki azt hinné, hogy ma nem a világ s rajta a. hangya-emberek,lehet, csak • kényszeredett éneket hangya-népek egyre változnak, cse-
énekelni az Urnak. Ilyet Isten nemi rél
ő
dnek. Nem kutatják s nem is
kiván és nem is elégszik meg vele. akarják észrevenni, hogy a világ
Az embereknek, ha valamikor; hát legf
ő
bb kormányzója az isteni Aka-
ezen az ünnepen meg kell érteniik rat. Neki énekel husvéti éneket a
és az idei Inisvétkor kétszeresen hitünk.
kell megérteniök, hogy az egyes 3111- Isten a legf
ő
bb Ura az egyes em-
ber, a népek s az egész emberiség berek, népeknek és az egész világ-
énekének Istent kell zengenie.
iak. Az embernek szabadakaratot
A husvéti ének legel
ő
ször is a hit adott. Egyeseknek és népeknek hi-
éneke. Nein álmodozás a husvéti vatást rendelt. Az emberiségnek
hit, nem találgatás, nem elvakult- mindig az volt a tragédiája, hogy
ság, nem képzel
ő
dés, nem játék, nem ismerte meg az Ur napját, nem
nem divatos köntös, hanem az igaz- ismerte meg, vagy nem akarta elfo-ságnak és életnek biztoss'ága.
adni Isten akaratát. Isten akarataSokszor csufolták már ki a ke- a szeretet. Az ember elrontotta gyü-reszténységet Krisztussal együtt. löletté. Isten akarata az élet. Az em-
Sokszor akarták kiirtani. véres er
ő
- ber elrontotta halállá. Krisztus a
szakkal és maró gunnyal. Sokszor Jóság volt. Es népe keresztre feszi-akarták elfeledtetni fölényes közöm- tette. Krisztus ma is a szeretetet
bösséggel. Sokszor használták — akarja, hirdeti és munkálja a ke-
különösen igy a nagy ünnepeken — reszténységben. d'Szinte érthetetlen
üres frázisnak a kereszténység volna, hogy miért gy
ű
lölik annyian.
mélységes igazságait. Sokszor hasz- Érthetetlen volna, ha Krisztus meg
nálták a kereszténységet t
ő
le
ég és
nem mondotta volna el
ő
re, hogy ,.ha
föld távolságára es
ő
tervek, szándé- engemet üldöztek, titeket is üldöz-
kok, vállalkozások takarójául:
ek majd."
A kereszténység alapja azonban
sten azonban Krisztust föltá-
Krisztus, aki történeti bizonyosság-
gal járt itt a földön, feszíttetett masztotta halottaiból, halálával pe-meg és támadt föl harmadnapra.
„Ha Krisztus nem támadt föl, ak-
kor hiábavaló a mi tandás
unk hiá-
bavaló a ti hitetek is... Ámde Krisz- a legnagyobb rosszat akartak tenni
tus föltámadt
alottaiból", irja I neki-
Szent Pál apostol. Azoknak, akik
z emberek sokszor elrontják Is-
I
ten akaratát a szabadakaratukkal.
De nem gondolom, hogy ezzel dicse-
kedni okunk volna. Inkább érez-
nünk kellene emberi gyengeségün-ket, amely Isten nélkül épiteni csak
mulandót tud, de annál többet tud
rombolni. Alázatosnak kellene len-
nünk s bünbánatot tartanunk.
Es
Isten akaratába kapaszkodva kelle-
ne az épités munkáját végeznünk. A
második husvéti ének tehát az alá-
zaté és bünbánaté.
A harmadik pedig a gy
ő
zedelmes
békéé. A kereszténység több, mintaz anyagi kultura, több, mint a szo-ciális jólét, több, mint a földi tudo-mány. A kereszténység Isten fiává
teszi az emberi lelket, átnemesiti
Krisztus életközösségébe. A keresz-
ténység célja, hogy az egész embe-
riséget Krisztusba ojtsa anélkül,
hogy megszüntetné az ember egye-di életét s a népek, nemzetek válto-zatos sokféleségét. Minél eleveneb-ben hat a kereszténység, annál több
lesz a megértés, összefogás, igazságés szeretet emberek és népek között.Krisztus legy
ő
zte a halált. S a ke-
reszténység hivatása is az, hogy az
élet hirdet
ő
je és épit
ő
je legyen.
Krisztus életét adta áldozatnak,
hogy gy
ő
zzön a halálon. Aldozat
nélkül, kemény Qinfegyelmezés nél-
kül, önzetlenség nélkül nincsen ujjá-
születés, nincsen élet. Es nincsen
béke sem.
Nem tudok hát magyar testvé-
reimnek s egész magyar népemnekjobbat kivánni ezen a fagyos, véreshusvéten, mint hogy sorsunkat kössük egészen és becsületes
ő
szinte-
séggel a kereszténységhez. Alázatos
hitben és b
ű
nbánatban ujuljunk
meg, hogy méltó hordozói legyünk
Isten szándékainak. S minél el
ő
bbköszönthessük a testben, lélekben uj
jászületett keresztény Magyaror-szág gy
ő
zedelmes békéjét.
HÚSVÉTI ÉNEK
Irta: dr. Mentes Mihály.
dig megváltotta a g
ő
gös, nyegle em-
beriséget. S akkor tette Krisztus a
legnagyobb jót, amikor az emberek