Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
szamoshati_1_G-K

szamoshati_1_G-K

Ratings: (0)|Views: 91 |Likes:
Published by RRozsi

More info:

Published by: RRozsi on Mar 25, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/25/2012

pdf

text

original

 
318
íii\Hüilik
füvelőüdik
tn. i. 'tapad, fűződik'.
Hi-jábarázom :, nem- hull ebbül ki a bál:ha, mjntha o-da lenne, fiive-löüdve :
füventében
füvenlébe, füvenlibe.
hsz. 'koban, zsengeállapotában'.
Ledült ez a bu.za mék füvenlébe :
íüventeg
~- mn. 'fű állapotbán levő, szárba nem csapott'
(búza).
Fü-venteg a bw.zu.
(Badaló.)
füves
~- mn. 'fűtől benőtt' (pl. hely).
Füveskert
Fiiveskért
hn. (Sárközújlak).
fűz —<
(-ák, -ol)
ts. i.
1.
'reihen' (pl. donyt, paprikát
stb.
zsinegre). 2. 'einschniiren' (pl. szíjat z a bakkancsba).
Sz.
Bocskörl fűz
(= bocskort készít).
Husz- krájcárér fűznekmost egg bocs:kört.
L. be-, felfűz, űz-fűz.
füzér ~,
füzér f-t, -je)
fn.
1.
'fonálra, zsinegre fűzöttholmi' (pl. paprika, gomba, dohány). — 2. 'füzérnyi'.
Etgfüzér paprika, dohány
stb.
II. Füzér
hn. (Lázár).
Füzes
~ hn. (Ricse).
fűzet ~
(-ek, -él)
ts. i. 'készíttet' (bocskort).
Menygyek, a sus-téréi jü-zetek egy bocskort magam:nak.
fűzfa
ficja
fn. 'weidenbaum'.
fűzfahcrmőnikn
ficfahérmóunika
fn. 'a fiszhármóniumnépetimológiás neve'.
íűzíajövés
ficjafövés
fn. 'a fűzfa sarjadzása, fiatal vesz-szeje'.
\r.
A sznyes embernek fűzfajövést kell főzni afürdővizébe.
fűzfanadrág
ficfanadrág
fn. 'vékony nyári nadrág",
fűzfás
fiefás
fn. 'füzes, fűzfaerdő, füzfás hely".
II. Fiefás
hn. (Pusztadaróc).
Fűzkert
Füszkért
hn. (Vetés).fűző
fűzői) (-1, -je)
fn. 'cipőfűzsinór'.
Ffizöldje
Fűzöiiggye
hn. (Oköritó).
G.
gahalyíl
gabajit (-ok, -öl)
ts. i. 'egy lökéssel ráterít'.
A kizs gu-bát a nya-kamba gabajitotlam :
gabalyodik
1. összegabalyodik.
gabőgyál
gaböugyáll
(-állok,
-ász)
ts. i. 'ostobaságokatfecseg, esztelenségeket beszél'.
Te-leissza ma:gát osz mjn-défé-lét összevissza gaböugyáll:
gabőgyás
gabóugyás
mn. 'féleszű, bolondos*. (Vö.NySz.
kábolgyás,
MTsz.
gaborgyás.)
gabona ~
(-át, -ája)
fn.
1.
'rozs' ;
a)
'maga a ny' ;
b)
'a termése'. 2. 'rozsvetés'.
A hóuttestét a gabonába lökte.
(Nd.)
Sz.
Meg-érd gabonája az Isten:nek
(= elaggott, öregember).
 
319
gabonaasztag
fn.
'rozskeresztből épített boglyaalakú
rakás'.
gabonafő
gabonafü
fn.
'rozskalász'.
qnbonaíöld
gabona/óiul
In.
'rozzsal bevetett szántóföld'.
gabonakenyér
gabonakenyér
fn.
'rozskenyér',
gabonakereszl
~ fn.
'rozskévékből rakott
kalangya*,
gabonakéve
gabonakéve
fn.
'rozskéve',
gahonnpálinkn
gabonapájigka
fn.
'rozspálinka',
gabonaszalma
gabonaszauna
fn.
'kicsépelt rozsszárakbólálló rakás'.
gabonaszár
~ fn.
'roggenhnlm'.
gabonórium
gabonóurium,
gabonóuriom (-ot,
-ja)
fn.
'rozspálinka'.
Áron Dávidnál be-véigugk vagy
nyóuc
litergabonóuriu:mot.
(iábornok
Gábörnok
hn.
(Kömörő, Fülesd).
(•áboró
Gáboron
lm.
(Mezőgecse).
(iaesály
Gacsái
'falunév'.
Xr.
A
gacsályiakról
azt
költötte
a
néphumor, hogy
a
réten
egy
gólyacsoportot tilosbatévedt borjúknak néztek
s
utánuk indultak, hogy
behajtsák
őket
(=
zálogban elhajtsák). Azóta mondják róluk, hogy
:
Gacsáiba
behajtották
a
góuját.
gáesér
(-1, -ja)
fn. 'hím
kacsa,
hím
ruca'.
V. ö.
ruca.
gacsi
~
(-1, -ja)
fn.
'kacsa, ruca'
(az
egész Szamoshátons
a
Tiszaháton
is).
Gacsoba
— fn,
'tréfás
név'.
Évelte Giesebe Gaesobát,
As
se
tuggya
kicsodál
(tr.
lakodalmi hívogatóból).
gacsol
gaesöl,
(-ólok,
-ös:)
ts.
i.
'gacsosan
jár'. (L.
gacsos
2.)
gacsos
~ mn.
I.
'girbc-gurba'
(pl.
fa). 2.
'görbelábú,
ikszlábú*.
gádor
gátőr
(-1)
fn. 1.
pincegádor.
gagó
gagóu
(I)
fn.
'gólya'. (Mezőgecse, Bereg
vm.)
gágog
~
(-ott.
-na. -jon)
tn.
i.
'gackern'
(a lúd). K.
E•rendésztem
mán a
vádat,
ne-
gágogjanak
má : rám
(= ne
zsémbeljenek).
gagyog
~
(-ok, -ks:)
tn. i.
'gügyög' (gyermek).
gaj I.
gally.
gája
~ fn. Sz.
E-vitte
mán a
gá:ja
(=
elvitte
a
manó
!)
Lógd-
e :,
ji-jam,
e
g g e meg a : j a !
Vi-gge
el a
gátja !
Tes-sék inni belöijkle.
I -gyek
a g á :
j
a,
fi-jam,
nem-
iszom
:
én.
Mi - a
gája
is
vóut
g
ott?
(Vö.
MTSz.
gája.)
gajáfa
~
(-át, -ája)
fn. 'kis
faedény, melybe
a
juhokatfejik'.
gajdol
gajdol
(-ólok,
-ősz)
tn. i.
'részeg módra dalol,rútul, ordítva dalol',
gájlábu
l.
dájiábú.
 
:v20
Uiijinó
gáimóu
(-1, -ja)
Tn.
kampó,
a hot
görbe vége'.(Mezőgeese).jpíjmós
gájmöus
mn.
1.
'kampós,
görbevégű'
(bot).(Mezőgeese).
2.
'girbe-gurba'
(fa).
jjála
~
(-át)
fn.
'fényűzés, pompa".
Mos
nagyon nagygálát oisznek:
Sz.
Gálába teszi magát
(=
kiöltözik, díszbe
öltözik).
nálad
~ mn.
piszkos, szaros'.
unládsáy
galáeeság
(-ot, -ja)
fn.
'ocsmányság,
piszok,
szar".
Bele
ne
lepj abba
a
galáeesáy.ba.
galagonya
gelegonya
(-át, -ja)
fn.
crataegus Oxya-cantha
L.'.
(|alayyol
galagyöl
(-ólok,
-ösz)
Is. i.
'hebegve, részegmódra beszél'.
íjalamh
(-ot, -ja)
fn.
1.
'tanbe'.
2.
'galamb alakrasütött tészta".
K.
Gyei-
ide,
galambom
!
(=
kedvesem).
Sz.
E•mehetünk a galambok
árá:vál
(=
zsebre tehetjük, amitkaptunk, gondolkozhatunk
a
kárunk, kudarcunk felől).
Ne- várt,
hogy
a
süld galamb
a
szádba repüj:jön
(--- ne
várdölhetett kézzel
a
jószerencsét).
Uty-
szereti
:,
mint
a
galamba búzát
(=
igazán, teljes szívből szereti).
Km.
Sem-
repülia
süld
galamb
az
ember
szájaiba
(= nem jön a
szerencsi'
az
embernek
a
helyébe).
Galamhfcrtő
Galampfértöij
hn.
(Atya).
jialaiuhház
galampház
fn.
'taubenschlag'.
Galambos-erdő
Galambos-erdöi)
hn.
(Csószló).
Galanilios-cruc
Galambos-erge
=
mocsár neve
a
Galambos-erdőben.
(Császló).
Galambszérü
Galampszérü
hn.
(Kispalád).
(jalambtojás
galamptojás
fn.
'taubenei'.
ualamhtoll
galampUdlu
fn.
'taubenfeder'.
ipdaml
~
(-ot,
galanygyu)
fn.
'szalag
a
lányok hajában'.
yalázol
galázöl
(-ólok,
-ösz)
ts. i.
gázol, tapos' (füvet).L. legázol.
yál-hét
~ fn. az a hét,
amelyre
Gál
napja (október
16-a)
esik'.
A
jö-vöü héten
ne-
vessetek:,
gát-hét lessz:
Xr.
A régi gazdák szerint
l
-héten
nem jó
búzái
vetni, mertüszkös lesz.
(jáliokö
gáliekií
fn. 'réz- v.
kékgálic'.
Sz.
Ab-bü
se lez
gálic:kü
(= nem
sikerül, semmi
sem
lesz belőle).
Gallacjó
Gallagóu
hn.
(Csengerbagos).
Gál-laposa
Géd-lapossa
hn.
(Mikola).
gallér
~
(-t,
-ja)
fn.
'kragen'.
Sz. .SV-
ingem,
se-
gallérom
(=
nem fűz
hozzá
se
rokonság,
se
barátság).
Njncs
nekem
a
galléromhoz vár:va
(=
könnyen megválhatok tőle).
Vö.
nyak
2.
yally
gái
(gajal, gajak, gaja)
fn.
'ághulladék, fárólletört száraz
ág'.

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->