Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword or section
Like this
3Activity

Table Of Contents

0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Nigel Warburton_ A filozófia alapjai

Nigel Warburton_ A filozófia alapjai

Ratings: (0)|Views: 122|Likes:
Published by András Patkó
Tematikus áttekintés a filozófia főbb témaköreiről.
Tematikus áttekintés a filozófia főbb témaköreiről.

More info:

Published by: András Patkó on Apr 13, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/16/2014

pdf

text

original

 
A m
ű
eredeti címe:Nigel Warburton: Philosophy. The Basics.London-New York, Routledge 1992.FORDÍTOTTA: BÁNKI DEZS
Ő
 ISBN 963 09 3681 X©1992 Nigel Warburton©Hungarian translation 1993 Bánki Dezs
ő
 (4895)
Bevezetés
Mi a filozófia? - Híresen nehéz kérdés: A legegyszer
ű
bb válasz talán azt mondani, hogy a filozófiaaz, amit a filozófusok csinálnak, s Platón; Arisztotelész, Descartes, Hume, Kant, Russell,Wittgenstein, Sartre és más híres filozófusok m
ű
veire mutatni. Ezzel a válasszal azonban nem sokramegy az, aki épp csak, hogy ismerkedik a filozófiával, mivel nem valószín
ű
, hogy bármit olvasottvolna a szóban forgó szerz
ő
kt
ő
l: És ha történetesen olvasott is, nem biztos, hogy a felsorolt szerz
ő
kközös vonását, ha egyáltalán van - olyan könny
ű
megragadni. De válaszolhatunk így is: a „filozófia"egy görög szóból származik, melynek jelentése „a bölcsesség szeretete". Ez azonban meglehet
ő
senhomályos és még kevésbé segíti a megértést; mint ha azt - mondjuk, hogy a filozófia az, amit afilozófusok m
ű
velnek. Szükség van tehát néhány általános megjegyzésre arról, hogy mi is a filozófia.A filozófia egyfajta tevékenység: egyik lehetséges módja a bizonyos típusú kérdésekr
ő
l valógondolkodásnak. Legjellegzetesebb vonása a logikus érvek használata. A filozófusok jellemz
ő
enérvekkel foglalkoznak: érveket dolgoznak ki, mások érveit bírálják vagy mindkett
ő
t, teszik egyszerre.Emellett fogalmak elemzésével és tisztázásával is foglalatoskodnak. A „filozófia" szó azonbangyakran ennél tágabb értelemben is használatos: az ember egész életszemléletére vagy a miszticizmusbizonyos változataira utaló értelemben. Ebben a könyvben én nem használom ilyen értelemben a„filozófia" szót. Az én célom itt megvilágítani a problémákról való gondolkodás néhány területétabban a gondolati hagyományban, amely az ókori görögökkel vette kezdetét és századunkban jelent
ő
sfellendülésen ment át, különösen Európában és Amerikában.De mir
ő
l is elmélkednek a szóban forgó hagyományhoz tartozó filozófusok? Nos, gyakranvizsgálnak például általános hiteket, vagyis olyan vélekedéseket, amelyeket többnyire gondolkodásnélkül elhiszünk. Foglalkoznak azután olyan kérdésekkel, amelyeket hozzávet
ő
legesen „az életértelmével kapcsolatos kérdéseknek lehetne nevezni: a vallással, azzal, hogy mi helyes és helytelen, akülvilág természetével, a tudattal, a tudománnyal, a m
ű
vészettel és számos más témával. A legtöbbember leéli az életét anélkül, hogy bizonyos alapvet
ő
hiteire valaha is rákérdezne, mondjuk arra ameggy
ő
z
ő
désére, hogy az ölés helytelen cselekedet. Miért helytelen ugyanis ölni? Mivel igazolható aza vélemény, hogy az ölés valami rossz? Vajon minden körülmények között helytelen? És egyáltalán:mit értünk „helytelen"-en? Ezek már filozófiai kérdések. Ha mindennapi hiteinket megvizsgáljuk, so-kukról kiderül, hogy szilárd alapokon nyugszik, másoknál viszont azt találjuk, hogy nem. A filozófiatanulmányozása nem csak ahhoz segít hozzá, hogy világosan gondolkodjunk el
ő
ítéleteinkr
ő
l, hanemazt is segít pontosan tisztázni, hogy mii is hiszünk. Közben pedig kialakítja azt a képességet, hogy alegkülönböz
ő
bb témákkal kapcsolatban következetesen tudjunk érvelni. Ez pedig nem haszontalan -példának okáért: más területekre is átirányítható - képesség.
A filozófia és története
A Szókratész óta eltelt évszázadok során számos nagy filozófus élt; közülük néhányat már említettemis. Egy bevezet
ő
jelleg
ű
filozófiakönyv tulajdonképpen a történeti megközelítés jegyében is íródhatna,vagyis nyújthatná a jelent
ő
s filozófusok gondolatainak id
ő
rendben való elemzését. Én mégsem ezt azutat választom, hanem a téma szerintit, vagyis a filozófia története helyett
 
inkább egyes filozófiaiproblémákra összpontosítok. A filozófiatörténet lebilincsel
ő
és önagában is fontos téma, a klasszikusfilozófiai övegek nagy része pedig egyben kiemelked
ő
irodalmi alkotás: Platón szókratészi dialógusai,
 
René Descartes
Elmélkedései, David 
Hume Ta
nulmány az emberi értelemr 
ő 
l c.
m
ű
ve, FriedrichNietzsche
 Zarathustrája -
hogy csak egy-két példát említsünk - mindenféle mérce szerint elismeréstérdeml
ő
írásm
ű
vek. Bár a filozófiatörténet tanulmányozása rendkívül értékes szellemi tevékenység,célom ezzel a könyvvel mégis más: eszközöket akarok nyújtani olvasómnak ahhoz, hogy filozófiaikérdésékr
ő
l önállóan gondolkodjék, s nem csupán elmagyarázni, mit gondoltak ezekr
ő
l aproblémákról bizonyos nagy filozófusok. A szóban forgó kérdések nem csak filozófusok számáraérdekesek, hanem természetes módon adódnak az ember helyzetéb
ő
l, és sok ember gondolkodik rólukspontán módon anélkül, hogy egyetlen filozófiakönyvet valaha is kinyitott volna.A filozófia elmélyült tanulmányozásához a történeti és a tematikus stúdiumok elegyítésére vanszükség, mert ha nem ismerjük a korábbi filozófusok érveit és tévedéseit; akkor nem remény-kedhetünk abban; hogy számottev
ő
en hozzájárulunk a filozófiai ismeretek gyarapodásához. Bizonyosfokú történeti ismeretek nélkül a filozófusok sosem tudnának el
ő
relépni: nem lévén tudatában, hogyaz el
ő
ttük járók milyen hibákat követtek már el, állandóan ugyanazokba a tévedésekbe esnének.Számos filozófus úgy alakítja ki saját elméletét, hogy megvizsgálja, mi téves a korábbi filozófusokm
ű
veiben. Sajnos egy ilyen rövid könyvben, mint az enyém, lehetetlen érdemben kitérni az egyesgondolkodói életm
ű
vek bonyolultságára. A kötet végén a további olvasmányokra tett javaslatokremélhet
ő
leg abban is segítik majd az olvasót, hogy az itt olvasottakat szélesebb történetiösszefüggésbe helyezze.
 Miért foglalkozzunk filozófiával?
Olykor hallani azt az érvet, hogy filozófiával foglalkozni teljesen értelmetlen dolog, mivel a filo-zófusok semmi mást nem csinálnak, csak ülnek, és a végtelenségig boncolgatják a szavak jelentését.Tevékenységük, úgy t
ű
nik, soha nem vezet jelent
ő
sebb következtetésekhez, a társadalom javához valóhozzájárulásuk pedig szinte a nullával egyenl
ő
. A filozófusok még ma is ugyanazon vitatkoznak, amiannak idején az ókori görögöket foglalkoztatta. A filozófia minden jel szerint nem változtat megsemmit, ellenkez
ő
leg: mindent úgy hagy, ahogyan van.Egyáltalán miféle értéket tulajdoníthatunk a filozófia tanulmányozásának? Megkérd
ő
 jelezniszámos hitet, amelyen életünk nem kis részben alapul, még veszélyes is lehet: megtörténhet, hogy
avégén,
a túl sok kérd
ő
 jelt
ő
l megbénítva képtelennek érezzük magunkat, hogy bármit is tegyünk.Igazság szerint a filozófus karikatúrája pontosan valami ilyesmi: olyan valaki, aki egy oxfordi vagyCambridge-i egyetemi tanulószoba kényelmes karosszékében ülve, elvont gondolati problémákkalragyogóan elbánik de az élet gyakorlati oldalához reménytelenül suta. Fura szerzet, aki Hegelfilozófiájának legnehezebb részeit is el tudja magyarázni, ugyanakkor képtelen egy f 
ő
tt tojáselkészítésére.A KÉRD
Ő
RE VONT ÉLETA filozófia tanulmányozása mellett szóló jelent
ő
sebb okok egyike az, hogy a filozófia alapvet
ő
 kérdéseket feszeget létezésünk értelmével kapcsolatban. Majdnem mindannyian teszünk fel életünkvalamely pontján alapvet
ő
filozófiai kérdéseket. Miért vagyunk itt? Van-e bizonyíték arra; hogylétezik Isten? Van-e az életünknek valami célja? Mit
ő
l lesz erkölcsileg helytelen valami, és mit
ő
lhelyes valami más? Lehetséges, hogy életünk csak egy álom? Különbözik-e a tudatom a testemt
ő
l,vagy egyszer
ű
en csak testi természet
ű
lény vagyok? Hogyan fejl
ő
dik a tudomány? Mi a m
ű
vészet? Ésígy tovább. Azok, akik filozófiát tanulnak, többnyire úgy vélik: az ilyen kérdések vizsgálatamindenki számára fontos lenne. Vannak, akik egyenesen úgy tartják: az olyan élet, amelynek nemrésze az életre vonatkozó kérdések vizsgálata, nem is érdemes arra, hogy leéljék. Egy bevett sémaszerint élni, és soha nem vizsgálni az elveket, amelyekre életünk alapozódik, talán ahhoz hasonlítható,mintha olyan autót vezetnénk, amelynek a motorházát soha senki nem látta belülr
ő
l. Lehet, hogy afékekbe, a kormányba és a motorba vetett bizalmunk megalapozott, hisz mindez idáig kiválóanm
ű
ködtek, de az is lehet, hogy meggy
ő
z
ő
désünk teljességgel megalapozatlan: lehet, hogy-a fékpofákhibásak és pont akkor hagynak majd cserben, amikor a leginkább szükség lenne rajuk. Hasonlóképpenaz elvek, amelyeken életünk alapul, lehetnek tökéletesen szilárdak, ám ebben mindaddig, amíg nemvizsgáltuk meg
ő
ket, nem lehetünk biztosak.De, még ha fel is tesszük, hogy nem kételkedsz komolyan azon hitek helyességében, amelyekenéleted alapul: még ekkor is elképzelhet
ő
, hogy életed szegényebb lesz azáltal, hogy gondolkodásiképességedet nem gyakorlod. Sok ember túlontúl fáradságosnak vagy zavarba ejt
ő
nek találja ilyenalapvet
ő
kérdések feltevését s boldogan, marad meg kényelmes el
ő
ítéleteinél. Mások azonban er
ő
svágyat éreznek arra, hogy az érdekfeszít
ő
filozófiai kérdésekre válaszokat találjanak.
 
A GONDOLKODÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTIA filozófia tanulmányozása mellett szóló második érv szerint a filozófia jó módszer arra, hogy meg-tanuljunk a legkülönböz
ő
bb kérdésekr
ő
l világosan gondolkodni. A filozófiai gondolkodás módszereiszámos helyzetben bizonyulhatnak hasznosnak; a tetsz
ő
leges álláspont mellett és ellen szóló érvekelemzése során ugyanis olyan készségeket sajátítunk el, amelyek az élet bármely területére átvihet
ő
k.Nem kevesen vannak, akik filozófiai tanulmányokat végeznek; majd megszerzett készségeiket afoglalkozásoknak a jogtól a számítógép-programozáson; a vállalatvezetési tanácsadáson és aközszolgálaton át az újságírásig terjed
ő
széles skáláján hasznosítják: csupa olyan területen, ahol avilágos gondolkodás megfizethetetlen el
ő
ny. Egykori filozófusok gyakran kamatoztatják az emberilétezésre vonatkozó felismeréseiket a m
ű
vészet területén: számos filozófus lett kés
ő
bb sikeresregényíró, kritikus, költ
ő
, filmrendez
ő
vagy drámaíró.ÉLVEZETTovábbi, a filozófia tanulmányozása mellett felhozható érv az, hogy sok ember számára a filozofálásrendkívül élvezetes tevékenység lehet, Ebben csakugyan van is valami. Ugyanakkor azonbanvigyázat: vészesen közel járunk ahhoz, hogy a filozofálás tevékenységét a keresztrejtvényfejtésheztegyük hasonlatossá. Bizonyos filozófusok viselkedése id
ő
nként valóban efféle hozzáállásraemlékeztet: egyes hivatásos filozófusok jelentéktelen logikai rejtvények öncélú kibogozásánakmegszállottjaivá válnak s megoldásaikat csak a beavatottak által ismert ezoterikus folyóiratokbanközlik. Másik széls
ő
ség az, ami kor bizonyos, egyetemi állásban lév
ő
filozófusok egy „vállalat"alkalmazottainak tekintik magukat és gyakran középszer
ű
írásm
ű
veket is, publikálnak csak azért, mertez segíti
ő
ket az "el
ő
re jutásban", vagyis a hivatali el
ő
lépésben (a publikációk száma ugyanisszempont annak eldöntésénél, hogy kit léptessenek el
ő
). Ezek a filozófusok nem kis élvezetet lelnekaz el
ő
léptetéssel járó nagyobb fizetésben és presztízsben nem kevésbé abban, hogy nevüketnyomtatásban láthatják. Szerencsére a filozófiai m
ű
vek nagyobb része meghaladja ezt a szintet.
Nehéz-e a filozófia?
A filozófiát gyakran nehéz tárgynak nevezik. E nehézségek különfélék, közülük némelyek elkelhet
ő
k.El
ő
ször is igaz, hogy számos probléma, amellyel a hivatásos filozófusok foglalkoznak,meglehet
ő
sen magas szint
ű
elvont gondolkodást igényel. Ez azonban szinte bármely szellemitevékenységre áll: a filozófia ebben a tekintetben nem különbözik a fizikától, az irodalomkritikától,számítógép-programozástól, a geológiától, a matematikától vagy a történelemt
ő
l. Azt a kétségtelentényt azonban, hogy nehéz akár a filozófiában, akár az említett (vagy más) ismeretterületekenszámottev
ő
, eredeti szellemi produktumot létrehozni, nem lenne szabad annak igazolásárafelhasználni, hogy a laikusoktól megtagadjuk az elért eredményekkel való megismerkedés lehet
ő
ségétés elzárjuk
ő
ket az alapvet
ő
módszerek elsajátításától. Van azonban a filozófiával kapcsolatban egymásik - egy elkerülhet
ő
- nehézség is
.
A filozófusok nem mindig írnak jól. Sokan közülük rendkívülrosszul közlik gondolataikat írásban, illetve szóban. Ennek oka olykor az, hogy csak egy
 
szakavatott,sz
ű
k olvasóközönséghez kívánnak eljutni, máskor az, hogy szükségtelenül bonyolult szakzsargonthasználnak, mely az abban járatlant csak összezavarja. A szakkifejezések valóban hasznosak lehetnekarra a célra, hogy bizonyos fogalmakat ne kelljen minden el
ő
fordulásukkor elmagyarázni. A hivatásosfilozófusok azonban
 
sajnos hajlanak a szakkifejezések öncélú használatára; sokan közülük akkor islatin kifejezésekkel élnek, amikor ugyanazt angol [a mi esetünkben magyar] szavakkal is tökéletesenki tehetne fejezni. Egy ismeretlen szavakkal, illetve
 
szokatlan módon használt ismer
ő
s szavakkal
 
telet
ű
zdelt bekezdés bizony nagyon elrettent
ő
lehet. Bizonyos filozófusok mintha egy saját maguk
 
által kitalált nyelven írnának és beszélnének, s ett
ő
l a filozófia sokkal nehezebb tárgynak t
ű
nhet fel,mint amilyen valójában.Ebben a könyvben megpróbáltam elkerülni a szakzsargon szükségtelen használatát, a nemközismert kifejezésekhez pedig folyamatosan magyarázatokat f 
ű
zök. Ezzel a módszerrel az olvasó afejezetek végére mindig birtokába jut annak az alapvet
ő
filozófiai szókincsnek, amely a kötet végéntovábbi olvasmányként ajánlott, nehezebbnek mondható filozófiai m
ű
vek megértéséhez szükséges.
A filozófia teljesít
ő
képességének határai
Egyesek ésszer
ű
tlenül túlzott elvárásokkal közelednek a filozófiához. Azt várják t
ő
le, hogy az emberiproblémák mindent átfogó és minden részletre kiterjed
ő
képét nyújtsa. Úgy vélik, a filozófia ki fogja

Activity (3)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
jottojotto liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->