Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Viselet es Identitas a Gabor Ciganyoknal

Viselet es Identitas a Gabor Ciganyoknal

Ratings: (0)|Views: 56|Likes:
Published by Farkas Csaba
Identitas, Gabor Ciganyok, Ciganyok
Identitas, Gabor Ciganyok, Ciganyok

More info:

Published by: Farkas Csaba on Apr 21, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/20/2012

pdf

text

original

 
Viselet és identitás a gábor cigányoknál
Írta: Tesfay Sába
 
 A téma kiválasztásában elsődleges szerepet játszott az, hogy a gáborok viselete markánsanmegkülönbözteti őket más cigány és gádzsó[2]csoportoktól, melyet ők maguk is számosalkalommal hangoztattak. „Mi viseletünket nemváltoztattuk, egyáltalán …, ez ősi, ezek megvannak, mióta a gáborok…”-mondta az egyik idősgábor férfi. Erre alapozva öltözködési szokásaikat összetartozás-tudatuk egyik meghatározószimbolikus elemeként fogadtam el, mely egyike azon feltételeknek, melyek mentén a csoporttagjai definiálják önmagukat. Ezt figyelembe véve azt próbálom meg bemutatni a jelendolgozatban, hogy milyen a gábor identitás viszonya az etnikus viselethez, hogy hogyantükröződik a viseletben a gábor öntudat és annak tartalmi változásai, milyen szimbolikusszerepe van a ruházatnak és mint médiumot, hogyan alkalmazzák. 
Terepmunka 
 
1 / 14
 
Viselet és identitás a gábor cigányoknál
Írta: Tesfay Sába
A tanulmány alapjául szolgáló kutatást egy marosvásárhelyi oláh, kelderás cigány csoportkörében, a gáborok között végeztem 2003 ősze és 2004 ősze között. A gáborokkalvalómegismerkedésem története Budapesten kezdődött. Csak ideiglenesen tartózkodottMagyarországon az a család, akikkel megegyeztünk, hogy gyermekeiket írni-olvasni tanítomcserébe azért, hogy ők “beengednek” a saját életükbe. Rendszeresen látogattamőket,elkísértem őket a közeli Adventista imaházba és segítettem nekik eligazodni a magyarországibürokráciában. Cserében arra kértem őket, hogy támogassanak egyetemi dolgozatomelkészítésében. Ugyanehhez a családhoz és rokonaikhoz mentem ki később Marosvásárhelyre,ahonnan gyakran látogattam a környező falvakat is, elsősorban Hagymásbodont [3]. Tíz hónapon keresztül naponta találkoztam gáborokkal, a város különböző pontjain:lakókörzetükben, a városközpontban, vagy saját otthonomban. A nagycsalád tag jaiközt volt
 
olyan, akivel szoros barátságot kötöttem, és kölcsönösen látogattuk egymást, segítettünk amásikon, ha szükség volt rá. Ezek során számos informális és strukturálatlan beslgetésünkvolt, melyek a kutatás szemontjából felbecsülhetetlen információkkal szolgáltak.Eztegészítettem ki a résztvevő megfigyelés és interjúk útján nyert adatokkal. Beszélgetőtársaim amagnófelvétel készítését gyakran ellenezték, azonban a videofelvételeket annál inkábbkedvelték, különösen, ha arra valamilyen ünnep okán került sor. Ilyenkor a csoport egyes tagjaiegyfajta lehetőséget láttak arra, hogy hangot adjanak a közösségről alkotott összegzésszerűmeglátásaiknak, mintha az a külvilág felé irányuló közösségi megnyilvánulási fórumlenne.  
Az elemzés módszertana 
 Az elemzés és értelmezés során bizonyos szempontokat igyekeztem szem előtt tartani. Előszöris úgy tekintettem az egyének cselekedeteire, mint egy olyan gyakorlatra, mely fenntartja acsoport ideális felépítménye és a külvilág közti kapcsolatot, így a belső és külső világok köztikülönbségek az egyének interakcióiban artikulálódnak.  Másrészt támaszkodtam Patrick Williams szimbolikus értelmezésére, és nagy hangsúlytfektettem a csoport tagjainak másokkal fenntartott kapcsolatainak elemzésére. Szintén azegyén cselekedeteire építve megkíséreltem megérteni, hogy hogyan jelenik megazetnicitás agazdaság, kultúra és társadalmi viselkedés területein. Továbbá beépítettem Williams azonmeglátását is, mely a cigány identitás megerősítésének és elrejtésének pillanatait különböztetimeg (2000). Ezzel a gábor identitás megnyilvánulásai kapcsán foglalkozom.  Egy további gondolat, mely végigkíséri e tanulmányt, arra épít, hogy a gábor közösséghez valótartozás bizonyos kötelezettségekkel és jogokkal jár. A csoporttal való azonosulás lehetővéteszi az egyének számára az akár szimbolikus értelemben vett etnikus javakhoz valóhozzáférést (Anthias 1992: 29). A gáborok saját magukról alkotott pozitív öndefiníciója a tagokszámára biztosított. Ezt szimbolikus tőkének hívom (Harrison után, aki Bourdieu-tőlkölcsönözte; 1995:268), vagy Piasere után gazhikano tőkének (2000:352). Bizonyos viselkedésiminták és stratégiák teszik lehetővé a gáborok számára, hogy ezt a tőkét gazdasági vagytársadalmi előnnyé formálják a környezetükkel folytatott interakciókban. Véleményem szerint aviselet is ilyen stratégiának tekinthető.  
Bevezetés- Kik a gáborok? 
 
2 / 14
 
Viselet és identitás a gábor cigányoknál
Írta: Tesfay Sába
Étikus kategorizáció alapján a gáborok egy oláh cigány, kelderás csoportot alkotnak, akiketfőként Marosvásárhelyen és környékén,illetve más erdélyi és partiumi városokban és azokkörnyékén találunk meg. Ezen kívül gyakran megfordulnak még más európai országok nagyobbvárosaiban is, ahova a kereskedelem [4]vonzza őket és ahol a legtöbben csak ideiglenesentartózkodnak. A sűrű gazdasági érdekeket szolgáló utazgatások ellenére a közösség tagjaiszorosan tartják egymással a kapcsolatot. A nagyobb társadalmi alkalmakra hazatérnek, ésrészt vállalnak a közösségi eseményeken. Az esküvők általában a téli időszakban köttetnek,mert ilyenkor térnek haza a legtöbben. Aleánykérést és esküvői előkészületeket gyorsanelintézik, így az egész esemény körülbelül egy hétbe belefér. Az esküvők, temetések és ahalottak napja közösségi események,melyeken a megjelenés a közösség iránti tiszteletkifejezése, mint ahogyan majd az öltözködés bemutatásakor is kitérek rá. Egyik
 
beszélgetőtársam ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Azt mondják az emberek, hogyhanem jön haza valaki világítani, hogy hátnincsen két milliója, hogy ne tudjon hazajönni?” Tehátegy szétszórt közösségről van szó, melynek tagjai legyenek bár messze egymástól, megőrzikidentitásukat és szülőföldjükön tett látogatásaikkor olyan közösségi eseményeken vesznekrészt, melyeknek a reprodukció és a közös származás, a családi és közösségi összetartásszempontjából fontos szerepe van. Másik fontos tényező, mely befolyással volt a gáborközösség életére, az adventista vallásmegjelenése. Sokan a korábban különbözőfelekezetekhez tartozók közül mára máradventisták lettek. A vallás tanításainak megfelelőenszámos, általuk „cigányosnak” nevezettszokásukról lemondtak és „kiművelődtek”. Ez aváltozás, mely egyre több gábort érint, hatással volt és van önmagukról alkotott definíciójukra,identitásukra és másokhoz fűződő kapcsolataikra is. Ennek megfelelően fogom majd akésőbbiekben kezelni ezt a témát.  Másfelől, a gábor közösség szemszögéből talán egy még jobban körülhatárolható csoportotkapunk, mely éles határokkal bír, endogám, és ennek megfelelően saját határaitátjárhatatlannak tartja, pontosabban átlépésével az egyén megszűnik a közösség szemébengábor maradni. Ahogyan az egyik gáborasszony elmondta: „Tudja mindenki, hogy kiheztartozik. Mi mással nem párosodunkmindenki az ő nemzetjével.” Tehát a határ, melyet azendogámia szabályai tartanak fenn, és melyről Barth úgy vélekedik, hogy kitüntetettebbfigyelem illeti meg, mint az általa körülölelt tartalmat, beleértve az identitást is (Barth 1996),kijelöli azon egyének csoportját, akiket gáboroknak nevezhetünk, és akik magukat gáboroknaknevezik. Ez a határ kizárja a gádzsókat és a nem gábor cigányokat és olyan ismérveket fogközre, melyeket a csoport kisajátít, internalizál és olyan jelentéssel ruház fel, melyek a másoktólvaló elhatárolódást szolgálják. Hogy melyek ezek a kisajátított karakterek, arra majd akésőbbiekben térek ki, azonban bevezetésképpen elmondható, hogy némelyike nagyobb,némelyike kisebb jelentőséggel bír azidentitáskonstrukcióban, folyamatos változásokat élnekát, mégis együtt a gábor etnikai identitástartalmát adják. Ebből is következik, hogy ugyanúgy,ahogyan semmilyen más identitást nemtekinthetünk állandónak, a gábor identitás is egyképlékeny fogalom. Idő, hely és szituációfüggvényében más és más alakzatávaltalálkozhatunk. Az identitás szituatív megnyilvánulásaival és annak a viseletbeli tükröződésévelkívánok a későbbiekben foglalkozni, vagyis Bindorffer Györgyi szavaival élve a csoport közöskultúrájának megőrzése és a határokfenntartása érdekében tett lépések csupán„végtermékével” (Bindorffer 2001:24).Ennek értelmében a szubjektív etnikaiösszetartozás-tudat és nem pedig azetnikus csoport létezésének objektív feltételei állnakérdeklődésem középpontjában.  
Viseleti szokások 
 
 
A gábor férfiak jellemző viselete a széles karimájú kalap, a bő fekete nadrág, fekete zakó ésing.Megjelenésükhöz tartozik még a bajusz, barkó és az idősebbek körében az ezüstgomboslajbi [5], és akinek van, az ezüstzsebóra. A nőknél a rakott, színes szoknya, színes, mintás
 
blúz,aszoknyával megegyező mintájú, szintén rakott kötény és az asszonyoknál a fejkendő. Akislányok hajába piros szalagot fonnak. A férfiak lábbeli viselete a fekete zárt cípő, a nőilábbeliknek viszont ennél szélesebb választéka figyelhető meg: szandál, papucs, csizma ésfélcipő.  A lányoknak 9-10 éves korukig nincs előírva haj- és ruhaviseletük, azonban annál idősebbkorukban már elvárják tőlük, hogy a gáborokra jellemzően öltözködjenek. Fiatalon, a házasságelőttésannak első éveiben, körülbelül 24-25 éves korukig világos színű, fehér, drapp, pirosalapszínű szoknyákat viselnek. 25-60 éves koruk között az említett színeken túl már viselhetnekzöldes,lilás szoknyákat is, majd a kék és barna az annál idősebbeké. A fekete a gyász színe,azts alkalmakkor nem viselik. Ezt a besorolást többen is elmondták, köztük fiatalok ésidősebbek egyaránt. A lány esküvőjén felkötik a haját és kendőt kötnek a fejére, melyet attólkezdvevisel, akkor is, ha már elvált. Egy jó módú, de nem túl gazdag asszonynak átlagban8-10rend ruhája van, melynek nagy részét akkor kapja, mikor megházasodik. Mindezeket abeszélgetőpartnereim és a megfigyeléseim is alátámasztották.  
 
Azonban vannak bizonyos öltözködési szokások, melyek esetében az elmondottak nemtámasztják alá a látottakat. Ezek főként az újonnan divatba jött, vagy az éppen letűnőruhadarabokat érintik. Ilyen például a már említett papucs, melyről még adatközlőim egy részeazt mondta, hogy nem viselik, azonban voltak, akik szóban is és tettben is az ellenkezőjétbizonyították. Vagy például a lajbi, melyet már nem készítenek, és, ahogyan majd akésőbbiekben bemutatom, apáról fiúra száll, így nem mindenkinek jut belőle, mégis a férfiviseletegyik elengedhetetlen tartozékaként mutatták be. Vagyis a változások folyamatosan érintik aviseletet és a kimondott szabályokat a bevett szokások alakítják. Tehát a későbbiekben leírtakatsem szabad úgy tekintenünk, mint szigorú öltözködési szabályokat, hiszen azt az éppenaktuális szokások felülbírálják. Mindezen túl elmondhatjuk, hogy létezik egy ideális öltözködésikód, mely nem mindenben felel meg a kutató által látottaknak. Az ideális főként a szavakszintjén van jelen és inkább csak arra szolgál, hogy leírható legyen az, ami létezik ésfolyamatosan változik. Ennek megfelelően az ideális viselet mindig egy lépéssel a szokás utánkullog, így szép lassan az ideálisnak megítélt viseleti szokások tartalmai is változnak.  Hogy ennek az ideális öltözködési sémának a csoportidentitáshoz fűződő kapcsolatátkörülírjam, fontos, hogy előbb bemutassam a csoport öndefinícióját. 
Gábor cigány öndefiníció 
 
3 / 14

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->