Wass Albert: VIRGTEMETS /rszlet/

Kolozsvr, 1927 Annak, aki velem temetett.

ELHANG
Volt egyszer egy ember, aki az hza udvarn oszlopot ptett az Istennek. De az oszlopot nem mrvnybl faragta, nem kbl ptette, hanem ezer, meg ezer apr csillml homok-szemcsbl, s a homok-szemcsket kddel kttte ssze. s az emberek, akik arra jrva lttk, nevettek rajta s azt mondtk: bolond. De az oszlop csak plt, egyre plt, mert az ember hittel a szvben ptette az Istennek. s amikor az oszlop kszen llott, az emberek mg mindig nevettek s azt mondtk: majd a legels szl sszednti. s jtt az els szl: s nem dnttte ssze. s jtt a msodik szl: s az sem dnttte ssze. s akrhny szl jtt, egyik sem dnttte ssze, hanem mindegyik szpen kikerlte az oszlopot, amely hittel plt. s az emberek, akik ezt lttk, csodlkozva sszesgtak s azt mondtk: varzsl. s egy napon berohantak az udvarra s ledntttk az oszlopt. s az ember nem szitkozdott s nem srt, hanem kiment megint az udvarra s hittel a szvben kezdett j oszlopot pteni az Istennek. s az oszlopot most sem faragta mrvnybl, sem nem ptette kbl, hanem megint sok-sok apr homok-szemcsbl s a homok-szemcsket kddel kttte ssze.
Szentgotthrd, 1926. november 14.

LTHAT AZ ISTEN
Fben, virgban, dalban, fban, szletsben s elmlsban, mosolyban, knnyben, porban, kincsben, ahol stt van, ahol fny g, nincs oly magassg, nincs oly mlysg, amiben benne nincsen. Arasznyi letnk alatt nincs egy csalka pillanat, mikor ne lenne lthat az Isten. De jaj annak, ki megltsra vak, s szeme el a fny korltja ntt. Az csak olyankor ltja t, mikor leszllni fl az lom: tletes, Zivataros, villm-vilgos jszakkon.