Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
66Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Szili Istvan - Gombatermesztes

Szili Istvan - Gombatermesztes

Ratings:

4.8

(5)
|Views: 10,882 |Likes:
Published by hirokin
A gombatermesztés technológiájáról.
A gombatermesztés technológiájáról.

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: hirokin on Dec 23, 2008
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/07/2013

pdf

text

original

 
 Termésidő alatti rovarölőszeres kezelések
.............................................
182
A meztelen csigák elleni védekezés
..........................................................
183
Eszközök, szerszámok, járművek fertőtlenítése, belépők
...................
183
Higiénia
..........................................................................................................
184
A laskagomba betegségei, kártevői és az ellenük való védekezés
.........
186
A laskagomba betegségei
...........................................................................
186
A laskagomba kártevői
................................................................................
188
Vegyszeres növényvédelmi technológia
...................................................
189
Higiénia
..........................................................................................................
190
Egyéb gombák növényvédelme
......................................................................
191
Hogyan készíthetünk gombacsírát?
.................................................................
 
193
Gombaismeret
...................................................................................................
193
A csírakészítés rövid összefoglalása
.............................................................
194
Gombatenyészet készítése kémcsőben
.........................................................
194
Köztes vivőanyag készítése
.............................................................................
200
Csírakészítés
.....................................................................................................
204
A csíra megtöbbszörözése
...............................................................................
209
Új fajták előállítása
..........................................................................................
210
A gombák felhasználása
...........................................................................................
 
216
A friss gomba felhasználása
..........................................................................
216
Gyorsfagyasztás (mélyhűtés)
.........................................................................
217
Szárítás
...............................................................................................................
217
Ecetes gomba
.....................................................................................................
218
Natúrgomba
.......................................................................................................
219
 Tartósítás sóval
.................................................................................................
220
 Tejsavas erjesztés
.............................................................................................
221
Üzemi tartósítás
...............................................................................................
222
Utószó
...................................................................................................................................
 
223
Irodalom
.............................................................................................................................
 
225
A gombákról általában
Helyük az élővilágban
A gombákat régebben alacsonyabb rendű növényeknek tartották. Az
utóbbi húsz-harminc év biológiai kutatásai azonban azt igazolják, hogy
a gombák az élővilág önálló csoportját képezik, vagyis a növény- és
állatvilág mellett külön „gombavilág"-ról is beszélhetünk. A gombákattöbbnyire mikroszkopikus megjelenésük, szaporítószerveik és sejtjeik
(spórák) felépítése alapján rendszerezik. A termesztett gombák leg-
nagyobb része a bazídiumos gombák altörzsébe tartozik. A legfontosabb
rendszertani egységek a törzs, illetve altörzs alatt a fajig bezárólag:
osztály, rend, család, nemzetség, faj. A kettős latin elnevezés első tagja
a nemzetségre, második tagja a fajra utal. A bazídiumos gombákra
 jellemző, hogy spóráik a gomba (termőtest) lemezeinek (1-2. kép)
felületén sűrű, tömött rétegben elhelyezkedő bazídiumokon keletkeznek,
rendszerint négyesével, egészen kivételesen kettesével, amint azt pl. a
termesztett csiperke elnevezése
(Agacicus bisporus) 
is mutatja.
 
3. kép. Áteső fényben látható spóraszórás.Ha a közelben shiitakét vagy csiperkét termesztenek szalmán, a „spórafertőzés" következtében laskagomba is teremhet 
közöttük... (Fotó: Szili István)
Gyakorlati szempontból a gombákkal a növénykórtan, az orvosi
mikológia, az élelmiszeripar (tejtermékek, szeszipar), a gyógyszeripar
(antibiotikumok, vitaminok előállítása), továbbá — nem utolsósorban —
a gombatermesztés foglalkozik. A mikroszkopikus és „nagy" gombákszerinti felosztás nem jelent alapvető különbséget közöttük, csupána felhasználás (gyűjtés, termesztés) jellegére utal. Vannak gombák,
amelyeknek termőteltjei szabad szemmel alig láthatók, mások nem is
képeznek termőtesteket. A gombákkal tudományos alapon az álta-
lános mikológia foglalkozik.
Életmódjuk 
A zöld növények a klorofill (levélzöld) révén a napenergia segítségével
ásványi anyagokból, vízből és szén-dioxidból építik fel testüket. Az élő-
lények másik csoportja közvetlenül (növényevők) vagy közvetve
(húsevők) a növényvilág által létrehozott, felhalmozott szerves anya-
gokból él, létfenntartásához szükséges energiáit ezen szerves anyagok
lebontása (elégetése) szolgáltatja. E csoport ismét kétfelé osztható.Az állatok „bekebelezik" táplálékukat, a baktériumok és gombák vi-szont a sejthártyán, a sejtfalon keresztül, vízben oldott állapotban,
enzimjeik segítségével veszik fel azt. A gombák nagy többsége, köztük
a termesztett gombák is, részt vesznek a szerves anyagok lebontásá-
ban, humusszá, termőtalajjá való alakításában. A termesztés során a
növény szárának, levelének anyagát (lignin, cellulóz, hemicellulóz
stb.) a gomba lebontja, illetve átalakítja, miközben szén-dioxid, víz éshő keletkezik. A szerves anyagok lebontásához, „elégetéséhez"
oxigén- 
re 
van szükség, ugyanúgy, mint az állatok vagy az ember esetében.A szerves vegyületek megszerzésének, lebontásának módját illetően
az említett
korhadéklakó 
(szaprotrof) gombákon kívül ismerünk még
élősködő 
(növény- és állatparazita), továbbá
együttélő 
(szimbionta) gom-
bákat. Ez utóbbiak közé tartoznak a magasabbrendű növények, fák,gyökerén élő ún. mikorrhizagombák. Ez az együttélés nagyon bonyo-
lult, jelenlegi ismereteink szerint mesterséges körülmények között
nem utánozható. E gombák közé tartozik többek között a föld alatti
szarvasgomba, a vargánya, a rókagomba, és a gyilkos galóca is.
A gombák szervezete egyszerű. Tenyésztestük végtelen sok fonalas
sejtből, hifából áll, s e fonalak összességét micéliumnaknevezzük. E pók-hálószerű fonalak átszövik az alapanyagot (89. kép), s ha a feltételek ked-
vezőek, termőtesteket fejlesztenek,
amelyek szintén hifákból állnak és
rendszerint kiemelkednek az aljzat-
ból. A termesztett gombák termőtes-
te hordozza (többnyire az ún. lemezek
felületén) a szaporítósejteket, vagyis
a spórákat, amelyek leválva mil-
liószámra kerülnek a légáramba (3.kép). A termesztés során a gombák
szaporítására mégsem a spórákat
használjuk, hanem — gyakorlati okok
miatt — rendszerint a micéliummalátszőtt gabonaszemeket. Ezt nevez-
zük gombacsírának (90. kép).
Termesztésük 
A termesztett gombák a szabadban (vadon) kétféle aljzaton fordulnak
elő. Egy részük olyan trágyán, növényi maradványon, avaron telepszik
meg, amelyet más mikroorganizmusok részben már lebontottak vagy
legalább is e folyamatot megkezdték. Mesterséges termesztésük is en-nek megfelelően alakult ki. A kétspórás csiperkét (sampinyont) hagyo-
mányosan komposztált lótrágyán vagy komposztált szalma-barom-
fitrágya keveréken termesztik. A hangsúly a komposztáláson van, ami
két-három hétig tart, végül az alapanyag alkalmassá válik a gomba
számára, kevésbé alkalmassá viszont a káros mikroorganizmusok (pl.
penészgombák) megtelepedésére. A gombakultúrát azután a termesz-
tés folyamán is meg kell védeni a különböző betegségektől, kártevőktől.
A gombák másik csoportja (pl. laskagombák) elhalt fákon, fatuskókon
terem. Természtésük során a lehetőleg nem túl régen döntött fa fel-
darabolt törzsét oltjuk be gombacsírával.
E két, hagyományos termesztési mődszer mellett ma már számos „át-
meneti" eljárás ismert, amelyeket a kultúrgombával versengő számos
mikroorganizmus (penészgombák stb.) és állati kártevő (gombaszú-
nyoglárvák stb.)
távoltartásának különböző módozatai 
tettek lehetővé.
 Tehát a csiperkét is lehetséges pl. nem komposztált szalmán termeszte-ni, a laskagombákat viszont csak rövid ideig komposztált szalmán vagy
fűrészporon. E különböző eljárások képezik könyvünk elsődleges tárgyát.

Activity (66)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
llanyi_254253833 liked this
Tocsok liked this
mokamiki liked this
Tocsok liked this
lahu_974973370 liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->