Pszicholgiai eszkzk

az ember
megismershez
Szerkesztette:
Hmori Eszter
2006
Blcssz
Konzorcium
003-cimlap.indd 1 2006.07.18. 13:55:53
Pszicholgiai Eszkzk
az Ember Megismershez
Korszer ismeretek viselkedselemzknek
Szerkesztette:
Hmori Eszter
Blcssz
Konzorcium
003-szennycmlap.indd 1 2006.07.18. 14:12:09
Kiadta a Blcssz Konzorcium
A Konzorcium tagjai:
Etvs Lornd Tudomnyegyetem
Pcsi Tudomnyegyetem
Szegedi Tudomnyegyetem
Debreceni Egyetem
Pzmny Pter Katolikus Egyetem
Berzsenyi Dniel Fiskola
Eszterhzy Kroly Fiskola
Kroli Gspr Reformtus Egyetem
Miskolci Egyetem
Nyregyhzi Fiskola
Pannon Egyetem
Kodolnyi Jnos Fiskola
Szent Istvn Egyetem
Szerkesztette: Hmori Eszter
A ktet szerzi: Gczy Anna
Hmori Eszter
Horvth-Szab Katalin
Kzdy Anik
Nbrdy Mria
Pataky Ilona
Pley Bernadette
Szakmai lektor: Bnyai va
A ktet megjelense az Eurpai Uni tmogatsval,
a Nemzeti Fejlesztsi Terv keretben valsult meg.
A felsoktats szerkezeti s tartalmi fejlesztse HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0

ISBN 963 9704 00 8

Blcssz Konzorcium. Minden jog fenntartva!
Blcssz Konzorcium HEFOP Iroda
H-1088 Budapest, Mzeum krt. 4/A.
tel.: (+36 1) 485-5200/5772 dekanbtk@ludens.elte.hu
003-kolofon-b5.indd 1 2006.09.07. 9:13:10
I. RSZ

AZ RZELMEKTL A POZITIV PSZICHOLGIIG



1. FEJEZET
Az erzelmekrl

2. FEJEZET
Erzelmek es szemelyiseg

3. FEJEZET
Pozitiv pszichologia

























2
1. FE1EZET
Az rzelmekrl


A Iejezet vazlata

BIOLOGIAI HANGSULYU ERZELEM-ELMELETEK
Az evolucios aspektus
Agyi erzelmi rendszerek
Az erzelem testi megnyilvanulasai - a periIeria szerepe
Diszkret emociok, alaperzelmek
KOGNICIO ES ERZELEM
Az ertekeles meghatarozo szerepe
A kognicio es emocio kapcsolata
A tudatossag kerdese
INTEGRALO JELLEGU MEGKZELITESEK

ERZELMEK ES KULTURA SSZEFGGESEI
Trtenelmi, kulturalis klnbsegek
A tarsas kapcsolatok es az erzelmek: a szocialis tenyezk
AZ ERZELMI FEJLODESROL
Az erzelmek kialakulasa
Nemi klnbsegek az erzelmekben


SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK




Fontos kerdesek
1. Mire valok az erzelmek?
2. Hogyan Iggenek ssze azzal, hogy az ember egyszerre biologiai es tarsadalmi
leny?
3. Milyen kapcsolat van az erzelmek es a gondolkodas kztt?
4. Ugyanolyan erzelmei vannak egy haromeves gyereknek, mint egy Ielnttnek?









3
BIOLGIAI HANGSULYU RZELEM-ELMLETEK

AZ EVOLUCIS ASPEKTUS

Miota Charles Darwin (1963) erzelmekrl szolo alapvet mve, ,Az ember es az allat
erzelmeinek kiIejezese 1872-ben megjelent, az erzelmek megerteset celzo kutatasoknak az
evolucios szempont az egyik legizgalmasabb vonulata. Az erzelmek nem pusztan az ember
racionalis gondolkodasanak utjaban allo atavisztikus maradvanyok, hanem Iontos szerepet
jatszottak az ember egyeni es Iaji szint tuleleseben.
1
Az erzelmek mind a szervezet mind a
klvilag Iele adott jelzesek, amelyek segitik a szituacionak megIelel reagalast az egyed,
illetve tarsas krnyezete szamara.
Paul MacLean (1993), neves amerikai neurologus kutato az erzelmek szerepet a trzsIejldes
alatt bekvetkez valtozasokhoz kapcsolja. Szerinte a trzsIejldes soran harom nagy szakasz
klnithet el az agy es a kapcsolodo csontrendszer Iejldeseben, amelyek lenyegesek az
erzelmek vonatkozasaban.
Az els szakasz hllo-agv fa:isa az un. ,Reptilia-komplex, amely kzs strukturaja a
hllk, madarak es emlsk agyanak; MacLean ehhez a strukturahoz kti azt a mintegy
25 klnbz viselkedesIormat, amely mind az emlsszer hllk (therapsidak), mind a
madarak, mind az emlsk emocionalis viselkedeseben kzs.
A kvetkez, masodik szakasz az semls (paleomammalis) agy Iazisa, mely az agy- es
arckoponya csontjainak egy igen Iontos atrendezdesevel esett egybe: az allkapocsizlet
ket csontja a Iejldes soran a kzepIl ket hallocsontocskajava ,lepett el - ez a Iejldes
a magzati elet soran is megismetldik. Ez a valtozas lehetve tette, hogy az semlsknel
kialakulhasson a hallasra es hangadasra epl un. audiovokalis kommunikacio, mely
utobbi az utodgondozo viselkedessel es a jatekkal egytt olyan emocionalis viselkedes,
amely a hllknel meg nincs meg. E viselkedes anatomiai bazisa az un. limbikus rendszer,
melynek, mint az emls agyak ,kzs nevezjenek elnevezese Broca
2
nevehez Izdik.
A harmadik szakasz az evolucio soran az uj-emls agy, melynek jellegzetessege a
preIrontalis
3
kereg. MacLean-nek (1993) a szamitogepek korszakaban talalo hasonlata
szerint a rendszer olyan, mintha kzponti processzorunkat a limbikus rendszert -
kibvitettk volna, es mind memoria mind intelligencia kiterjeszteseket hozzateve
nveltk volna a tuleles eselyeit.
A preIrontalis kereg szerepe az elvetelezesben, tervezesben Iontos, de szerepe van az
etikai iteletalkotasban is. Az empatia, az egytterz, segitkesz altruisztikus viselkedes a
szli Ielelssegvallalas szelesebb ertelmezesenek tekinthet. A preIrontalis kereg es a
limbikus rendszer kztti sokret sszekttetesek, valamint a teny, hogy ezeknek az agyi
kepleteknek a serlese az empatia, altruizmus korlatozott mkdesevel, deIektusaval
jellemezhet (Damasio, 1996) megalapozzak ezt a Ielismerest.
MacLean elkepzeleseit kritizaljak, mert ugy velik, a klnbz szint agyi kepletek nem
klnlnek el ilyen pregnansan egymastol. Ugyanakkor megallapitasai inspiraloak voltak az
erzelmek agyi rendszereit kutatok szamara.


1
A biologiai hangsulyu elmeletekrl szolo reszletesebb leirast talalhat az olvaso Nabrady (2004, 2005)
sszeIoglaloiban
2
Paul Broca a 19. sz. neves Irancia anatomusa, az agykutatas uttrje
3
A preIrontalis keregresz a homloklebeny ells resze
4
AGYI RZELMI RENDSZEREK

Darwin erzelmekkel kapcsolatos megallapitasainak masik sarkalatos pontja, hogy az erzelmek
kiIejezese az idegrendszer mkdesenek kvetkezmenye. E mkdes kzponti es periIerias
idegrendszeri alapjainak kutatoi az erzelmek jelensegenek idegi palyaira es neurokemiai
kapcsolataira helyezik a hangsulyt.
Az ,erzelmi agy keresesenek allomasait a hypothalamus szerepenek Ielderitesetl
(Cannon, 1929) a Papez-gyr es a limbikus rendszer klnbz strukturainak Iunkcioit
Ielterkepez vizsgalatokon keresztl a manapsag ,erzelmi szamitogepkent

(LeDoux, 1993)
szamon tartott amygdala elterbe allitasaig sok nevezetes IelIedezes jelzi. Az amygdala
kutatoja, Joseph LeDoux es munkatarsai (LeDoux, Romanski, Xagoraris, 1989) kimutattak,
hogy ep amygdala eseten erzelmi valasz tanulhato meg a kereg reszvetele nelkl is. Az
amygdala klnbz kergi es kereg alatti terletekrl kap inIormaciot, es mind hormonalis,
mind viselkedeses, mind zsigeri valaszok kivaltasara kepes. Az amygdala egy evoluciosan
sibb vedelmi rendszer kepviseljekent szervezi az ingerek erzelmi jelentesenek
Ieldolgozasat, es ha az egyszer erzelemkivalto ingerek gyors valaszt kivannak, a thalamusbol
az amygdalahoz vezet kzvetlen palya par szinapszis ,megsporolasaval teszi lehetve az
azonnali reakciot, ahelyett, hogy az ,erzelmi komputer a kereg klnbz reszein
Ieldolgozott, gazdagitott inIormaciobol dolgozna.
Az agyi kepalkoto eljarasokkal egyre nvekv szamban talalnak bizonyitekokat arra,
hogy az egyes agyterletek klnbzkeppen vesznek reszt az erzelmek ,elallitasaban,
illetve vannak olyan agyi regiok is, amelyek aktivitasa barmely erzelmi allapottal egytt jar
(Phan es mtsai, 2004). Ilyen gyakran aktivnak talalt terlet peldaul a medialis preIrontalis
kereg vagy az occipitalis kereg.
Panksepp (2000) allaspontja szerint legalabb het agyi rendszer azonosithato az erzelmekkel
kapcsolatban. Ezek hierarchikusan szervezett vegrehajto rendszerek, mkdesk szorosan
sszeIgg az agyban es periIeriakon termeld, illetve hato neurokemiai anyagokkal.
4

Az agykergi lezios
5
betegek adatainak elemzese (Robinson es mtsai, 1984) azt mutatta,
hogy azok a betegek, akiknek a bal Ieltekeje serlt annal sulyosabb depresszios tnetekkel
kszkdnek, minel kzelebb van a serles a Irontalis polushoz, mig a jobb Ielteke roncsolasa
es ep balteke eseten a koros Ielhangoltsag, a mania tnetei valoszinbbek.
Davidson (1993) kiterjedt EEG-s vizsgalataiban mind normal szemelyek
erzelemkivalto ingerekre adott reakcioit, mind gyogyult es akut depresszios betegek
alapszintjet merte, es ezekbl arra kvetkeztetett, hogy a vizsgalatok eredmenye az erzelmek
dimenzionalis IelIogasat tamasztja ala, mely szerint a bal ells regio a kzelit, a jobb pedig
a tavolito tendenciak beinditasaval kapcsolatos. Hivjuk Iel itt a Iigyelmet arra, hogy az
erzelem latin eredet neve az emocio, ami (e-motio) kimozdulast jelent. A pozitiv, kellemes
erzelmek kzelit, a negativ, kinos erzelmek tavolito lendletet adnak.

AZ RZELEM TESTI MEGNYILVNULSAI - A PERIFRIA SZEREPE

Darwin szerint az erzelmek kiIejezese hajdan adaptiv Iunkciot betlt mozgasok szarmazeka,
es csakugy, mint a mod, ahogy kiIejezzk ket, maguk az erzelmek is univerzalisan Iajra
jellemzk, elzmenyeik pedig megtalalhatok a Iaj eldeinel. A periIerias Iolyamatok az
erzelemnek lathato velejaroi, Darwin antitezis elve
6
e periIerias jelensegeket kapcsolja ssze
az erzelmek Iunkcionalis magyarazataval: a periIeria, az erzelmek kiIejezesei - mimika,

4
ld. a 8. oldalon
5
Agyi lezio az agy termeszetes vagy mvi uton okozott reszleges sertese/kiiktatasa
6
Darwin antitezis elve szerint ellentetes erzelmek ellentetes mozgasIormakkal jarnak
5
hanghordozas, gesztusok, stb. - Iell ertelmezi, milyen Iunkciot tltenek be az egyedi let
Ienntartasa szempontjabol. A periIeriat a lehet legaltalanosabban, a kzponti idegrendszeren
kivli testtajakra ertve, a zsigeri reakciokat is a periIerias jelensegek kze soroljuk. A
kiIejezesi Iormaknak, a periIerianak az erzelemben jatszott szerepe mar regota vita targya.
James es Lange (Cannon, 1929) jol ismert a maga koraban megdbbentnek szamito
elmelete szerint a periIerias (zsigeri, izom-, sziv-errendszeri) trtenesek erzekelese,
percepcioja tulajdonkeppen oka, kivaltoja az erzelmek kialakulasanak. Ez az allitas caIolo es
igazolo kiserletek tmeget inspiralta.
A James-Lange teoria egyik modern valtozata a: er:elmi efferencia vas:kularis
elmelete
7
, melyet Waybaum (1907) tlete nyoman Zajonc es munkacsoportja (Zajonc,
Murphy, McIntosh, 1993) dolgozott ki. Az eIIerencia hipotezis alapelve, hogy az alapvet
erzelmi programok velnk szletettek, es a programok beindulasa automatikus zenet az
arcizmoknak. Az arcizmok visszajelentesei az agyba beIolyasoljak az erzelmek leIolyasat: ha
elnyomjuk erzelmeink kiIejezeset, kevesbe ers lesz az erzelem atelese is, a Iokozott kiIejezes
viszont Ielduzzasztja az erzelmeket. Ez utobbi allitas az arc-visszajelentesi hipotezis. Az
eIIerencia es az arc-visszajelentesi hipotezis Tomkinstol (1981) ered.
Zajonc szerint az emocionalis arckiIejezesek visszajelzesei nem csupan modositjak az
erzelmeket, hanem meg is hatarozzak azokat. Az arckiIejezesekben reszt vev izmok
,erszoritokent mkdnek, es a veraram szabalyozasa egy ,trkks anatomiai megoldassal a
hypothalamus hmersekletet beIolyasolja. Az allatkiserletekben kzvetlenl szabalyozhato a
hmersekletvaltozas, amelynek viselkedesre gyakorolt hatasabol a htes kellemes, a melegites
kellemetlen voltara kvetkeztethetnk. Ugyanezt a kvetkeztetest vonhatjuk le azokbol az
emberekkel Iolytatott vizsgalatokbol, ahol az elrendezest szaglassal kapcsolatos kiserletnek
alcazva, az orrba juttatott hideg illetve meleg levegvel tudtak beIolyasolni a vizsgalati
szemelyek erzelmi allapotat (Zajonc, Murphy, Inglehart, 1989).
A tagabban ertelmezett periIeria szerepet Damasio (1996) s:omatikus marker
8

hipotezise jelli ki, amely az erzelmek es a megismeres, az emocio es kognicio viszonyarol
azt allitja, hogy a tanulas reven az esemenyek kimeneteleihez tarsitott testi jelzesek segitik a
dntesi Iolyamatokat, a jobb alkalmazkodast. Ha tehat peldaul a Ielelemkelt helyzetekhez
gyorsulo szivdobogas tarsul, ez kesbb a szivdobogast a Ielelem jelzeseve teszi, ami
megknnyiti az eligazodast akkor, ha egy uj helyzetben ezt a gyorsulo szivdobogast
tapasztalva kell dntennk arrol, hogyan is viselkedjnk.

Az erzelmi elmenyeket kiser kiIejezesek, mint periIerias jelensegek gazdagsaga - akar
okkent, akar kvetkezmenykent knyveljk el - szksegesse teszi, hogy nagy vonalakban
attekintsk konkretan, milyen jelensegekrl van szo, milyen eredmenyeket hoztak a kutatasok
kitekintessel a meresi modszerekre is.
Mint a Ientiekbl kitnt, az els helyen szamon tartott valtozas az erzelmek
megjelenese arckifefe:esben. Ennek meresere tbben (Ekman, Friesen, 1978, Izard, 1979) is
kidolgoztak reszletes, a legaprobb izom-sszehuzodasra is kiterjed kodolo rendszert,
amelynek segitsegevel a kutatok a videoIelveteleken vagy maskepp rgzitett arckiIejezesek
elemi mozdulatait tudjak besorolni. Az arcizmokhoz vezet idegi palyak kzl azokat,
amelyek akaratlagos mozgasokat hajtanak vegre, ismerjk, ugyanakkor a spontan mozgasokat
vegrehajtok nem teljesen tisztazottak. A klnbseg illusztralasahoz gondoljunk az udvarias,
semmitmondo mosolyunkra, es arra, amellyel akaratlanul is ramosolygunk egy kedves
kisbabara. Ismeretes, hogy Ieloldali kergi eredet arcbenulasoknal a spontan erzelem kiIejezes
az akaratlagossal szemben megtartott, vagyis a beteg tud nevetni egy jo viccen, de nem kepes
kicsiholni magabol egy udvarias mosolyt. A kereg alatti agykarosodas miatt lebenultaknal

7
erzelmi eIIerencia az erzelemrl tudosito idegi jelzesek, vaszkularis sziv-errendszeri
8
szomatikus marker testi jelzes
6
ugyanakkor Iorditott a helyzet. A spontan mosolyt Duchenne-mosolynak hivjuk annak a 19.
szazadi kutatonak az emlekere, aki az arcizmok elektromos ingerlesevel ,allitott el erzelmi
arckiIejezeseket.
Az arckiIejezesek kiemelked szerepe miatt igen sok vizsgalati eredmeny gylt Iel,
melyek az erzelem es arckiIejezes viszonyat trekedtek tisztazni, eppen az arc visszajelentesi
hipotezis igazsaganak kideritesere, mely szerint az arcnak dnt szerepe van abban, hogy
eppen milyen erzest elnk at, azaz az erzelmek minsegenek meghatarozasaban. Az
arckiIejezesek latvanyon alapulo kodolasatol klnbz modon az elektromiograIia
9

segitsegevel nyerhetk objektiv adatok.
Az erzelemnyilvanitasnak egy masik periIerias jelensege a hangadas. A hang
Iizikailag is merhet jellegzetessegei ersseg, magassag, stb. - a klnbz vizsgalatokban
elssorban az arousal-szinthez kapcsolodnak kvetkezetesen. A meresek Iinomodasaval, a
mutatok precizebb kimunkalasaval tovabbi elrehaladas varhato az akusztikus
erzelemkiIejezes kutatasaban, hiszen az ,emberi mszerek, a vizsgalati szemelyek a
veletlennel tszr magasabb talalatarannyal kepesek hanganyag alapjan dekodolni akar olyan
sszetett erzeseket, mint peldaul a bszkeseg vagy Ieltekenyseg (Scherer, 1981). Kulturkzi
vizsgalatokban is magas atlagosan 60-os talalatarany jellemz (Johnstone, Scherer,
2000).
Ha az arcizomzat es a hangkepz izmok erzelemkiIejez mozgasaitol a nagyobb
izommozgasok iranyaba tekintnk, - a testtartasra, gesztusokra - azt latjuk, hogy Darwin
inspiralo szelleme ezen a terleten napjainkban viszonylag keves kvetre talalt. Az
altalanosan elterjedt nezet (Pease, 1989) szerint az ember mimikajat es hangjat jobban
kontrollalja - es tbb energiat is Iordit erre - mint testbeszedet. A gesztusok, a testtartas
jelentsegenek Ielismerese ihletett tbb kutatot (Gottman, KrokoII, 1989) arra, hogy specialis
kodolo rendszert alkosson a szocialis interakciok elemzesere, melynek resze a nagymozgasok
erzelmi jelentesenek megitelese is.
Az autonom idegrendszer aktivitasanak klnbz mutatoit - a szivritmus valtozastol
kezdve a br elektromos vezetkepessegenek nvekedeseig, a klnbz
neurotranszmitterek
10
koncentraciojanak valtozasatol az archmerseklet adatokig - hasznaljak
az erzelmek tanulmanyozasaban (Cacioppo es mtsai, 2000). Az autonom aktivitasra iranyulo
vizsgalatok altalaban azt a kerdest celozzak meg, vajon van-e az egyes erzelmekre jellemz
autonom reagalasi mintazat, es ha van, mely erzelemhez mely mintazat tartozik. Ezt a
kerdeskrt a reszletesen kvetkez szakaszban targyaljuk.

DISZKRT EMCIK, ALAPRZELMEK

Darwin szerint az erzelmek jol elklnl csoportokba rendezdnek, Darwin maga is leir
vagy egy tucat egymastol jol elklnithet erzelmet. Az nyomdokain halado pszichologusok
bizonyos korlatozott szamu erzelem velnk szletett voltat hangsulyozzak, Ieltetelezik, hogy
az erzelmek ,specialis, a termeszetes szelekcio altal alakitott neuroIiziologiai jelensegek, ezek
szervezik es inditjak be azokat a Iiziologiai, kognitiv es akcio-mintazatokat, amelyek a
krnyezet szeleskr kvetelmenyeire es lehetsegeire adnak adaptiv valaszt. (Izard, 1992.
561. o.)
A pszichologia I iranyvonalat a 20. szazad elejen inkabb az un. dimen:ionalis
er:elemfelfogas
11
hatarozta meg, igy az elklnl erzelmek koncepciojat a 60-as evekig nem

9
elektromiograIia az izmok elektromos aktivitasat regisztralo eljaras
10
neurotranszmitter idegingerlet-atviv anyag
11
a dimenzionalis erzelemIelIogas szerint az erzelmek nehany (altalaban harom) dimenzio menten leirhatok (pl.
kellemes-kellemetlen, ers-enyhe, gyors-lassu)
7
elevenitettek Il. Ekkor azonban ket kutato is Tomkins (1962, 1963) es Plutchik (1962) -
elallt elmeletevel, melyben mindketten a darwini hagyomanyok Iolytatoikent leirnak 8-8
alaperzelmet. Ezek, ha nem is ugyanazokat a cimkeket kaptak szerziktl, nagyjabol
megIeleltethetk egymasnak. Tomkins alap-aIIektusai: erdekldes - izgalom, elvezet - rm,
meglepdes - megriadas, kellemetlen erzes - gytrelem, undor - elIordulas - megvetes, harag -
dh, szegyen - megalazottsag, Ielelem - retteges.
Plutchik egy tletes krmodellen jelenitette meg teoriajat, ahol az ellentetes erzelmek
(pl. harag es Ielelem) egymassal szembe, a kr atmerjenek ket vegpontjara, az egymashoz
hasonlatosak (pl. meglepdes es Ielelem) egymas melle kerltek. A modell elnye, hogy az
erzelmek bipolaritasat is abrazolja, es a kevert erzelmekre, vonatkozoan is nyilatkozik (pl. a
harag es undor kevereke a megvetes). Modelljet kesbb (1980) haromdimenziossa bvitette
az erzelem intenzitasat is Ieltntetve a modellen (pl. a Ielelem Iokozatai: aggodalom, Ielelem,
retteges).
A darwini gondolatot az erzelmek egyetemessegere vonatkozoan tovabb ersitette az,
hogy Ekman es munkatarsai (Ekman, Friesen, Ellsworth, 1972) 1972-ben az elz harminc ev
kutatasi eredmenyeit attekintve megallapitottak: kivetel nelkl minden szerz hoz
bizonyitekot hat erzelem - a boldogsag, meglepdes, Ielelem, szomorusag, dh es undor (vagy
megvetes) - jelenletere a nyugati kulturakban el emberek arckiIejezeseiben. A Ienti lista
tizent evvel kesbb ujbol megersitest nyert (Fridlund, Ekman, Oster, 1987). Klnbz
nepeket sszehasonlito kulturkzi kutatasok eredmenyekent azt talaltak, hogy bizonyos
erzelmekkel jaro arckiIejezesek egyetemesek, ezeket az erzelmeket alap-erzelmekkent tartjak
szamon.
Az alaperzelmek megklnbztet jelzesei Paul Ekman szerint:
Egyetemes megklnbztet jelzesek
Erzelem-speciIikus Iiziologia
Automatikus ertekel mechanizmus
Univerzalis megelz esemenyek
Klnbz megjelenes a Iejldesben
Mas primataknal is eszlelhet
Gyors beindulas
Rvid idtartam
nkentelen elIordulas
Megklnbztet gondolatok, emlekek, Iantaziak
Megklnbztet szubjektiv elmeny

Az alaperzelmek szama tekinteteben mar nem teljes az egyetertes a szerzk kztt. Izard
(1977) Ielsorolasaban tiz alaperzelem szerepel: erdekldes, elvezet, meglepdes, szomorusag,
dh, undor, megvetes, Ielelem, bntudat, szegyen.
Az agyi erzelmi rendszerek egyik emlitett teoretikusa, Panksepp (2000) az altala
,minsitett erzelmeknek nevezett alaperzelmek csoportjaban (Grade-A) het agyi krt ir le: a
dh, Ielelem, kereses (regebbi elnevezesevel varakozas expectancy) krt; valamint panik,
jatek, szexualis vagy, gondoskodas krket. A kvetkez tablazatban a Panksepp (2000) altal
leirt agyi krk strukturai es a hozzajuk kapcsolodo neurotranszmitterek lathatok.


Kereses Lateralis hipothalamusz, mezolimbikus PAG dopamin, glutamat, opioidok, stb.
Dh Amygdala, medialis hipothalamusz, PAG P-anyag, acetilkolin,
glutamat
8
Felelem Amygdala, hipothalamusz, PAG glutamat, kolecisztokinin, stb.
Elvezet Amygdala, BNST, hipothalamusz, PAG Szteroidok,vazopresszin, oxitocin, LH-
RH, kolecisztokinin
Gondoskodas Anterior cingulum, BNST, preoptikus area,
VTA, PAG
oxitocin, prolaktin, dopamin, opioidok,
Panik Ant.Cing. BNST, dorsomedialis thalamusz,
dorzalis PAG
oxitocin, prolaktin, CRF, opioidok,
glutamat
Jatek/rm Dorsomedialis kztiagy ventralis PAG Opioidok, glutamat, acetilkolin, stb.
PAG periaqueductalis szrkeallomany, CRFcorticotrop hormont kioldo Iaktor, LH-RHluteinizalo hormont
kioldo hormon, VTAventralis tegmentalis area. BNSTa stria terminalisba agyazott mag

Az erzelem elmeletek kzti ellentetek, vitak megsem az alaperzelmek szamanak megitelese
krl kristalyosodtak ki, hanem masik ket problemaban:
egyreszt a diszkret emociok kepviseli es a Wundt-Iele dimenzionalis
erzelemIelIogas kveti kztt, illetve
a kognitiv ertekeles elsbbsegerl vallott elter nezetek krl.
A dimen:ionalis elmeletek Wundt (1897) azon az elkepzelesen alapulnak, hogy az erzelmek
harom dimenzioban - kellemes/kellemetlen, izgalmas/lehangolo, nyugodt/Ieszlt - leirhatok.
A dimenzionalis IelIogas ellen ervelk alapvet kutatasi terlete a diszkret erzelmek
elklnl Iiziologiai mintazatanak megtalalasa. Mint lattuk, a kergi aktivitas tekinteteben az
erzelmek atelesere vonatkozoan az EEG-vel nyert eredmenyek (Davidson, 1993) inkabb a
dimenzionalis elkepzelest tamogatjak (megkzelites - elkerles dimenzioban), ugyanakkor az
erzelem agyi kepalkoto eljarasokkal trten vizsgalatai a klnbz agyi aktivitasmintazatok
jelenletet tamasztjak ala. Ezen kivl az erzelmek Ielismereseben is kimutathatok speciIikus
erzelemkiIejezesre reagalo latokergi sejtek (Brothers, 1989), st az is kimutathato, hogy az
erzelem Ielismerese az arckiIejezesek nyoman mas agyi aktivacios mintazattal jar, mint a
sima arcIelismeres (Streit es mtsai, 1999).
Az alaperzelmek teoretikusai szamara tehat a dimenzionalis IelIogas es az
alaperzelmek elmeletenek ellentmondasa valamint a kognicio es erzelem viszonyanak
megitelese egyarant tkzpont. Az elbbi ellentet kisebb sulyunak latszik: Izard (1993) vagy
Diener es munkatarsai (1995) peldaul a ketIele IelIogast egymast kiegeszitnek tartjak, hiszen
az erzelem evolucios Iejldesenek kezdetei, a kzelit-tavolito tendenciak alapveten adaptiv
mechanizmusai nem mulhattak el nyomtalanul, az ember erzelmi gazdagsaga csak javitja,
Iinomitja ezt az alkalmazkodast. Az utobbi esetben a bizonyitast az arc-visszajelentesi
hipotezis tesztelese illetve a kognitiv ertekelest megkerl erzelemkivalto ingerek, esemenyek
Ielsorakoztatasa jelentheti. Ilyenek peldaul a Zajonc csoport kiserleti eredmenyei, vagy ha a
boldogsag ,mvi, kabitoszerekkel trten kivaltasara gondolunk, ez utobbi erzelem
kivaltasahoz nyilvan nem szkseges semmilyen kognitiv ertekeles.
Eddig egyik nezet tabora sem tudott a masik nezet kepviseli altal teljes mertekben
elIogadhato kiserleti helyzetet vagy peldat produkalni. Mindegyik oldal tud kiIogasolnivalot
talalni a masik erveiben szerepl kiserleti elrendezesekben, es sajat peldakat hozni az
ellenervekre. Mindazonaltal a diszkret emociok elmeletenek szoszoloi ugy velik, hogy a
Iilogenetikus Iejldes anatomiai kvetkezmenyei, az egyes erzelmeknek az evolucioban es az
egyedIejldesben betlttt adaptiv Iunkcioi, valamint a kzponti es periIerias neuralis
aktivitas megtalalt mintazatai e kerdesben az nyilvanvalo igazukat tamasztjak ala. (Izard,
1993)


9
KOGNICI S RZELEM


AZ RTKELS MEGHATROZ SZEREPE

Az erzelem meghatarozasaban a legtbb kutato tbb komponens egyttes jelenletere utal. Az
erzelem alkotoreszenek tekintik az erzelemkivalto ingerszituaciot, az idegrendszerben
lejatszodo Iolyamatokat, az erzelem testi jellegzetessegeit, kztk az erzelem kimutatasat es
az erzelem szubjektiv elmenyet. Az egyes sszetevknek mas-mas jelentseget tulajdonitanak
az egyes szerzk, mint ahogy arra a kerdesre is klnbz modon valaszolnak, milyen
szerepet jatszik a megismeres, a megertes, a megnevezes az erzelmek kialakulasaban,
eszleleseben es azonositasaban. Az egyik valasz kognicio elsdlegessege mellett ervel, azaz a
helyzet, a kivalto tenyez hatasanak ertelmezese, IelIogasa hivja el az erzelmi reakciot, mint
azt Schachter es Singer (1962) teszik. A masik amellett teszi le a voksot, hogy az erzelmi
allapot bels jelzeseivel indul a Iolyamat, ezek hatarozzak meg hogyan ertelmezzk a
helyzetet, az elmeny tartalmat es jelenteset szamunkra, azaz mindazt, ami a kognicio szintjen
trtenik. Igy gondolkodnak azt az arc visszajelzesi hipotezis hivei.
Schachter es Singer kzismert kiserleteben az altalanos arousal- (izgalmi) szintet
mestersegesen megemeltek adrenalin injekcioval, majd a kiserleti szemelyeiket ugy osztottak
be, hogy azok vagy egy Ieldobottan, euIoriasan vagy egy dhsen viselked beavatott
szemely tarsasagaban tltsenek 20 percet. Viselkedesket ezalatt egyreszt a kutatok
detektivtkrn keresztl megIigyeltek, masreszt a 20 perc utan k maguk ertekeltek a sajat
lelkiallapotukat. Az adatok elemzese arra mutatott, hogy azok a resztvevk, akiket elzetesen
nem tajekoztattak a mesterseges arousal-beallitas testi kvetkezmenyeirl, ,atvettek a
szituaciobol adodo ,cimkeket, vidaman illetve dhsen viselkedtek, es nbeszamoloik is
ilyen iranyba mutattak. A kiserletben szerepelt egy kontrollcsoport is, akik ugyancsak kaptak
injekciot, de az nem tartalmazott az izgalmi szintet beIolyasolo anyagot. Erre a csoportra a
beavatott szemelyek viselkedese nem volt klnsebb hatassal. Azt mondhatjuk tehat, hogy
az erzelem ket sszetevje a kiserletben a Iiziologiai arousal es az arousalt kelt helyzetrl
valo tudas volt. Az derlt ki, hogy az utobbi hatarozza meg, milyen erzelemnek Iogjuk
cimkezni allapotunkat.
Kesbb Valins (1966) hasonlo cimkezesi hatast ert el olyan helyzetben is, mikor
tenyleges arousal-valtozas nem volt, a szemelyek csupan hamis visszajelzest kaptak arrol,
hogy szivdobogasuk mennyire gyorsult Iel. A kiserletek utobb sok ellenrz, igazolo es
caIolo kutatast inspiraltak, es sok elmeleti es modszertani kritikat valtottak ki.

A kognicio elsdlegessegenek legismertebb kzelmultban elhunyt kepviselje Richard
Lazarus (1993). Az altala Iolytatott kiserletsorozat egyertelmve tette: az erzelemkivalto
ingerek a szerint gyakorolnak rank hatast, hogy milyen elzetes tudasunk van roluk. Peldaul
ha egy Iilmet abban a hiszemben neznk vegig, hogy a benne szerepl erszak csak szineszi
jatek, az egeszen mas Iiziologiai reakciot eredmenyez, mintha valosagosnak tudjuk az
esemenyeket (Lazarus, AlIert, 1964).

Az erzelmek kialakulasanak els lepese valamiIele elzetes kiertekeles arrol, hogy
mennyire vagyunk erintettek a kivalto esemenyben (ezt Lazarus elsdleges
ertekelesnek nevezi),
ezutan valtodnak ki az erzelmek,
ezek kezelese ugyancsak a kognitiv apparatus mkdeset veszi igenybe, amikor
Ielmerjk, mihez is kezdnk erzelmeinkkel, hogyan birkozunk meg az erzelmi
megterhelessel. Ez a masodlagos ertekeles szakasza.
10
Lazarus erzelem-elmelete kognitiv-motivacios viszonyulasi elmelet, mert szerinte az erzelmek
leirhatok un. alapvet viszonyulasi temak menten, melyek tartalmazzak az ertekel szemely
motivumait, celjait es viszonyat a krnyezetevel a kerdeses erzelem kapcsan. Peldaul a
bntudat alapvet viszonyulasi temaja: megszegtnk egy erklcsi parancsot; a boldogsage:
hatarozott lepest tettnk egy cel elerese Iele; a harage: lekicsinyl tamadas ert minket vagy a
mieinket es igy tovabb
12
. Vagyis az ember bizonyos elzetes tudassal, hiedelmekkel
Ielszerelkezve ,erkezik az erzelemkivalto szituacioba, melyet ket szinten merlegelve
egyreszt az emlitett alapvet viszonyulasi temara ,ratalalva megjelenik a megIelel erzelem,
masreszt a ,hozzavalo megkzd viselkedes.
A kognicio vagy emocio elsdlegessegenek kerdeserl Iolyo vitaban sokan probaltak
az ellentetes nezeteket sszebekiteni, hol tyuk-tojas problemanak minsitven a kerdest, hol
szemantikai problemakent kezelve azt. Scherer (1999) szerint a vita megoldasa az, hogy az
ertekeles-teoriak targya kizarolag a Ielntt ember kiteljesedett (Iull-blown) erzelmenek
magyarazata, nem Ioglalkozik az ezen a krn kivli esetekkel, tehat nem is kerhet tle
szamon az emlsk vagy a csecsem erzelmi reakcioinak magyarazata. A Ielntt eseteben az
ertekeles tbbszint, nem Ieltetlenl tudatos, allandoan mkdik, Irissiti a szervezet
inIormacioit. Az ertekeles es a reakcio sszeIonodik, ezert a valosagban nem klnl el
egymastol a kognicio es erzelem az erzelmi epizodban.
Lazarus (1999) szerint az ertekeles ugyan lehet tudattalan es automatikus, ennek
ellenere eredetet tekintve az ertekelesben tanult iteletek jelennek meg. Az erzelemben mindig
van kognitiv, ertelmez aktivitas, de ez Iorditva nem igaz. A kognicio, emocio, motivacio
viszonyanak megvilagitasara Lazarus a kvetkezket mondja: ,A gondolat motivacio nelkl
erzelemmentes. A motivacio gondolat nelkl drive vagy energia, melyhez a kognicio nem ad
utmutatast. A harom Iogalom nem allithato parhuzamba, mert az emocio a masik kett
tvzete. Az, hogy az er:elemnek egy Ilerendelt Iogalomnak kellene lennie, mely mind a
kogniciot, mind a motivaciot tartalmazza, olyan bonyodalom, melyet eddig meg nem
ismertnk Iel kellkeppen. (10. o.). A cirkularis oksag
13
elveit tiszteletben tartva ugy veli, a
kognicio olyan eleme az erzelemnek, ahogy a Iertz betegsegben is megtalalhato az azt
kivalto korokozo.


A KOGNICI S EMCI KAPCSOLATA

Stein es munkatarsai (Stein, Trabasso, Liwag, 1993) az er:elmi elmenv terminust eleve
bizonyos kognitiv Iolyamatokhoz ktik. Amig a gyermek meg nem erti, hogy egy adott
esemeny bizonyos kimenetelhez vezet, es ez bizonyos erzelmi allapotot valt ki, addig a
krnyezeti ingerekre beindulo valaszok automatikusan zajlanak. Ezt a jelenseget a szerzk
nem tekintik valodi erzelmi elmenynek, csak altalanos affektiv reakcionak tartjak.
Modelljk az erzelmi elmeny idbeli leIolyasat irja le. Fontos eleme a cel
kimenetel cel-revizio egymasutanja. A modell szerint az erzelmi elmeny hattereben
elmenk olyan lekepez rendszere all, amelyik Iolyamatosan kveti, monitorozza a szubjektiv
allapotokat es testi reakciokat, hogy keresse a tulelesre nezve kedvez allapotokat, a
veszelyeseket pedig elkerlje. E rendszer elsdleges Iunkcioja, hogy mozgositsa azt a tudast,
amely ertekeli az esemenyek, tettek, targyak, allapotok jelentseget, inIormacioja van a
kivanatos es kerlend allapotokrol es azokrol a Ieltetelekrl, amelyek az egyes cel-

12
ld. Atkinson es Hilgard, 2005. 421.o.
13
A cirkularis oksag lenyege az, hogy a hagyomanyosan okozatnak tekintett jelenseg visszahat az okra, maga
elidezi az okot, tehat a ,kr beinditasa utan nem eldnthet, mi tekinthet oknak vagy okozatnak (lasd az
iszakos erveleset a Kis herceg c. Saint-Exupery mben).
11
allapotokhoz vezetnek, illetve a celok Iontossagi sorrendjerl, prioritasarol. A modell szerint
az erzelem olyan valtozasok megtapasztalasa, amelyek egy alapallapothoz kepest az elidez
esemenyre iranyulo Iigyelem inditasara kvetkeznek be.

Frijda (1993) az erzelmi elmeny komponenseit maskepp hatarozza meg:
(1) az aIIektus, amely az elmeny nem-kognitiv jelleget adja,
(2) a helyzet jelentes-strukturajanak tudata,
(3) az eszlelt cselekves-keszltseg,
(4) az erzett testi valtozasok es
(5) az erzelem jelentsege.
Rendszereben az els es masodik komponenst ugy tekinti, mint amelyek kijellik a kivalto
esemeny helyet bizonyos korlatozott szamu dimenzion. Ilyen dimenziok a kellemes-
kellemetlen, biztos-bizonytalan, ki az okozo: az en vagy mas, az esemeny a celt szolgalja
vagy ellene dolgozik, mennyire kontrollalhato stb. A cselekves-keszltseg olyan dimenzioi,
mint az oda-, el- vagy ellene Iordulas, a hiper- vagy hipoaktivitas es a kompetencia,
lenyegeben a szemely megkzdesi kepessegeivel kapcsolatosak, azzal, hogy milyen tartalek
erIorrasokat tud mozgositani, ha stessz eri, ha nagy nyomas ala kerl. Az tdik komponens
egyIajta utolagos itelkezes arrol, hogy az erzelmi elmeny kontrollalhato-e, kivanatos-e,
elIogadhato-e vagy sem. A kognicio szerepe ebben a modellben is elsrend Iontossagu.
A megismeres, IelIogas, megertes, azaz a kognicio jelentseget hangsulyozo
elmeletekrl szolva emlitest kell tennnk az erzelmek es emlekezes temakrerl is, arrol,
milyen szerepe van az emocioknak a tanulasban, melynek meglehetsen nagy irodalma van.
Ide tartozik az allapotfggo tanulas es a hangulat-kongruencia (Bower, 1981) jelensege vagy
azok az elgondolasok, amelyek azt elemzik, milyen hatassal vannak az erzelmek dntesi
Iolyamatokra (Isen, 1993). Az allapotIgg tanulas az a jelenseg, amikor a bizonyos bels
allapotban (pl. adott erzelmi vagy gyogyszerhatas alatti allapotban) megtanult anyagot
sikeresebben idezzk Iel ugyanabban az allapotban. (Emlekezznk a Cicababak c. Iilmre, ahol
az egyik epizodban szerepl uriasszony csak alkoholos allapotaban ismerte Iel soIrjeben a
szeretjet.) Hangulat-kongruenciarol akkor beszelnk, ha emlekeink kzl inkabb a
hangulatunkhoz illk jutnak esznkbe. Erzelmeink hatasat a dntesi Iolyamatokra
alatamasztja a mindennapi tapasztalat: ha kedvez elbiralast szeretnenk, tanacsos Inknk jo
hangulatat kihasznalni, harapos kedveben mas szempontok vezerlik, mint amikor elegedett.
Egy tovabbi irany a masik ember erzelmeinek eszlelesere, percepciojara kerdez ra, illetve arra
milyen modon Iggnek ssze a Iigyelmi Iolyamatok es az erzelmek, hogyan jutnak
meghatarozo szerephez az erzelmi inIormaciok az ingerek Ieldolgozasanak meg abban a
szakaszaban, mikor tulajdonkeppen meg nem is Iigyelnk rajuk. E temak reszletesebb
ismertetesetl eltekintek.
M. D. Lewis es Granic (1999) a kogniciot ugy ertelmezik, mint egy komplex,
dinamikus rendszerben zajlo nszervez Iolyamatot. Az emociot es kogniciot ket kln
alrendszernek tekintik, melyek reciprok ok-okozati viszonyban allnak egymassal. A kognitiv
ertekeles nem szamitas eredmenye, hanem kiemelked (emergens) Iorma. Az ertekeles-
erzelem kr az erzelmi epizod soran megszilardul, valahogy ugy, mint ahogyan a sok
egymasra Ienykepezett arcbol kirajzolodik az ,emberi arc, es az igy kialakulo elegyet a
szerzk er:elmi ertelme:esnek hivjak. Az erzelmi ertelmezes kialakulasabol kvetkezen
annak reszei ersen illeszkednek egymashoz, es az ertelmezes a helyzet legIontosabb jellegere
reagal. Mivel az erzelmek az nszervez Iolyamatban szerepl kognitiv elemek
kapcsolodasait segitik el, legalabb valamilyen szint jelenletk szkseges a megismereshez,
a vilagban valo eligazodashoz. Hasonlo allasponton van Damasio (1996) is, aki ugy veli,
erzelmeink minden helyzetben velnk vannak, dnteseinket erzelmeink hatteren hozzuk meg.

12

A TUDATOSSG KRDSE

A kognitiv szempontu elmeletalkotas es kutatas nem Ioglalkozik az erzelmek es a tudatossag
viszonyaval. Ez a problema inkabb a terapias celu elmeletkepzesben merl Iel. A lelki
gyogyitasban a tudaton kivli rombolo hatasu kesztetesek es indulatok tudatossa tetelenek
utjat Freud hatarozta meg. Igy a kognitiv pszichoterapiak azt celozzak meg klienseiknel, hogy
az automatikus gondolataikat, erzeseiket minel teljesebb mertekben tudatositsak, hogy ezaltal
kepesek legyenek azok megvaltoztatasara, hogy erzelmi reakcioikat igy kezben tarthassak.
A tudatossagnak nehez objektiv kriteriumot allitani. Elkepzelhet egy olyan kiserlet,
amelyben bizonyos kepeket villantanak Iel neknk, es minden Ielvillanas utan ket allokep
kzl kell kivalasztanunk, melyiket lattuk az iment. Ebben a kiserletben azt tekinthetnenk
tudatosultnak, ha mondjuk a veletlennel tbbszr talaljuk el, hogy melyiket villantottak Iel
elzleg. Mivel azonban a bemutatas szama is beIolyasolja a dntes statisztikai erejet, minel
tbbszr mutatnak be egy ingert, annal inkabb megkzelitjk a kivant kriteriumot, meg akkor
is, ha semmiIele elmenynk nincs arrol, valojaban mit is lattunk (hman, 1999). Tehat a
statisztikan kivl mindenkeppen szkseges egyIajta szubjektiv elmeny is arrol, hogy nemcsak
,vaktaban valasztottunk. Az automatikus es strategias Ieldolgozas valamint a tudattalan es
tudatos Iolyamatok e szubjektiv kriterium elIogadasaval hozhatok sszhangba.
Az alabbi tablazat hman (1999) nyoman sszeIoglalja az automatikus (nem-tudatos) es a
strategias (tudatos) Ieldolgozas kzti klnbsegeket.


Az automatikus s a kontrolllt informcifeldolgozs jellegzetessgei

1ellegzetessg Automatikus feldolgozs Kontrolllt feldolgozs
Kognitiv Iorrasok Fggetlen tlk Ersen Igg tlk
Szandekos kontroll Nem teljes Teljes
Figyelem Nem szkseges, de mozgosithato Szkseges
ErIeszites Ha van is, csekely Sok
Szerialis-parallel Parallel Szerialis
Tudatossag Ha van is, csekely MagasIoku
Feloszthatosag Holisztikus Fragmentalt
Megrzes az LTM-ben Ha van is, csekely Nagymertek
Teljesitmenyszint Magas Alacsony, kiveve az egyszer Ieladatokra
Gyakorlat Fokozatos javulas Kis hatekonysag
Modositas Nehezkes Knny


Az erzelemkutatok tbbsege az erzelmet tbb komponensbl allonak tetelezi Il, melynek
egyik komponense az erzes: az erzelem szubjektiv tudatossaggal sszekapcsolt oldala (Stein,
Trabasso, Liwag, 1993). Ugyanakkor az erzelmi Iolyamatok nem Ieltetlenl tudatosak:
LeDoux (1996) szerint az erzelmi Iolyamatok azonosak az allatvilagban ilyen ertelemben az
ember is allat -, az erzesek viszont a tudatra kepes agyban keletkeznek. Ha az erzelmeket a
tudatos elmennyel azonositjuk, legkezenIekvbb azoknak az erzelmi szotaron keresztl
trten vizsgalata. Ezt a klnbz prototipus es forgatoknvv megk:elitesek elmeletei meg
is teszik (Fehr, Russell, 1984, Russell, 1989). Ezek az elmeletek olyan vizsgalatokon
alapulnak, ahol az anyanyelv erzelmi jelleg szavait kategorizaljak, ala- Ilerendeltsegi
viszonyaikat megallapitjak, nagyobb csoportokba ,klaszterekbe soroljak, egy-egy erzelmi
szituacio leirasaibol kialakitjak az illet erzelem altalanos Iorgatoknyvet stb.
Nyilvanvaloan az erzelmi Iolyamatok aktivalasahoz nem kell tudatossag, amint ezt jol
13
illusztraljak a klnbz Iobiasokkal vegzett kiserletek eredmenyei. hman es Soares (1994)
peldaul kigyo- illetve pokIobiasoknal maszkolt
14
kigyot, illetve pokot abrazolo kepekre kapott
a Iennallo Iobianak megIelel brvezetesi valaszt
15
, ami a Ielelmi reakcio beinditasara utalt. A
mindennapi eletben az erzelemkivalto ingerek ritkan maradnak tudattalanok, ezert az erzelem
automatikus es tudatos komponensei sszeIonodnak. A tudattalan aktivacio Iellepese
termeszetesen megnveli az attribucio
16
szerepet (ld. Schachter, Singer, 1962), vagyis nem
mindegy, minek tulajdonitjuk testi reakcionkat, amelynek kivalto ingeret tudatosan nem is
erzekeljk. Igy peldaul egy panikbeteg hajlamos rgtn sajat betegsegenek tulajdonitani
testenek Iiziologiai valtozasait, ami azt a Ielelmet valtja ki, hogy rosszul lesz, ez Ielersiti
reakcioit es igy tovabb. a valosagos rohamig.

Az erzelmek tudattalan aktivaciojanak ertelmezesere igen alkalmasak az evolucios
magyarazatok: a tudatos Ieldolgozas idigenyes, a tuleles erdekeben jobb, ha minel elbb
reagalunk. LeDoux (1996) az erzelmek kivaltasaban ket tipust klnbztet meg:
termeszetes kivaltokrol es
tanult kivaltokrol beszel.
Az elz szenzoros-perceptualis tipushoz tartozo tanult erzelmi valaszok szinte
kitrlhetetlenek. (Gondoljunk arra, hogyan mennenk at egy nagy melyseget athidalo atlatszo
gyaloghidon!)
Ismeretes, hogy a tudatosulas egyIajta utolagos trtenes: az ember gyors reakcioi (pl.
egy ers teniszlabda visszatese) mar reg lezajlanak, mire a tudatosulas megtrtenik. Az
pusztan a tudat trkkje, hogy visszadatumozza az elmenyt (GreenIield, 2003). A tudatossag
Iunkcioja Gray (1999) szerint az utolagos hibakereses: ha a kzvetlen Ieldolgozas soran
valami nem stimmel, a rendszer megkeresi a hibat, es ha kell, megszakitja a motoros tervet.
Tehat egyIajta komparator (sszehasonlito) mkdes trtenik. A komparatort Gray azonositja
a tudatosulas helyevel. A kutato arra a megallapitasra jut, hogy a nucleus accumbens
17
a
kulcsterlete annak az agyi strukturanak, melyhez mai ismereteink szerint a komparator
Iunkcion keresztl a ,tudatosulas trkkje kthet.
Lane (2000) az erzelmek tudatossagarol szolva klnbz szinteket tetelez Iel, ami jol
magyarazza erzelmi kepessegeink eltereseit. Ezek a szintek a testi erzesek puszta elmenyetl
az erzelmi elmenyek bonyolult sszjatekanak ateleseig terjednek. Mivel agyi kepalkoto
eljarasokat alkalmazva kimutattak, hogy az erzelmi valasz es az erzelmi ateles (tudatossag)
terletei igen kzel esnek egymashoz (mindkett a medialis preIrontalis keregreszeken), ebbl
kvetkezen kezdetben a krnyezetbl es a szervezetbl jv ingerek eszlelese, kiertekelese
es az erzelmi allapotok reprezentacioja szorosan sszekapcsolodik, es csak az idk soran a
tapasztalassal klnl el egymastol.

Az erzelem es kognicio viszonyarol szolo tbbszint elmeletek a tudatossag kerdesere es az
erzelmi emlekek tbbIele atelt es nem atelt Ielidezesenek kln valasztasara
disszocialhatosagara adnak magyarazatot. Ilyen peldaul Leventhal es Scherer (1987)
modellje, mely szerint az erzelemhez vezet Iolyamat haromszint. Az els velnk szletett
expressziv-motoros program, bizonyos kls es bels kioldo ingerek klnbz kiIejez
reakciok es erzesek csomagjait valtjak ki. A masodik szint a sema szerint trten Ieldolgozas,

14
Maszkolas olyan eljaras, amellyel a rvid ideig bemutatott kepet egy masik kep vagy Ieny Ielvillantasaval
,trlik
15
brvezetesi valasz (GBR) az a jelenseg, amikor valamilyen ingerhatasra (pl. latvanyra) megvaltozik a br
elektromos ellenallasa, ami mszerrel merhet
16
attribucio (ok)tulajdonitas
17
a nucleus accumbens egy kereg alatti mag, amely szoros kapcsolatban van tbbek kztt a limbikus
rendszerrel is
14
amelyben mar sszeepltek a szenzomotoros Iolyamatok az erzelmi helyzetek kepszer
altalanos mintaival, ami lehetve teszi az eppen aktualis helyzet gyors, automatikus erzelmi
ertekeleset. A harmadik Iogalmi - szinten az erzelmi epizodok sszehasonlitasabol szarmazo
szervezett emlekstrukturak, eljarasok, reakciok, erzelmek emlekeinek tudatos hasznalataval
van dolgunk. Ez az a szint, ahol ,hideg Iejjel tudjuk elemezni az erzelmi szituaciokat, sajat
erzelmeinket es masok erzelmi reakcioit, josolhatjuk, hogy bizonyos helyzetben ki hogyan Iog
reagalni, mit Iog erezni.


INTEGRL 1ELLEG MEGKZELITSEK

A klnbz hangsulyu elmeletek talajan Ielhalmozott vizsgalati eredmenyek egyseges
elmeleti keretbe illesztesere tesz kiserletet Buck (1985), aki szocialpszichologuskent
elssorban az emberi kommunikacio szempontjabol szemleli az erzelmek szerepet az emberi
Iaj eleteben. Nezete szerint minden Iajban kialakult az un. primek rends:ere, amelyek
elsdleges motivacios/erzelmi rendszerek, es celjuk a testi adaptacio es a homeosztazis
18

Ienntartasa. A primek klnbz organizacios szinten leteznek a reIlex-szinttl a primer
aIIektusokon keresztl az belsleg jutalmazo hatekonysag motivum szintjeig. A klnbz
szintek a Iilogenetikus Iejldes szakaszaihoz kapcsolodva Iokozatosan es hierarchikus
elrendezesben jelennek meg. Mindegyik prim konkret Iiziologiai rendszerrel van
kapcsolatban.
A motivacio a primekben rejl viselkedesi kesztetes, potencial. Az egyed elettrteneteben
a tanulassal egyre komplexebbe valnak a primek. A bellk szarmazo bemeneti jelet az
idegrendszer magasabb szintjei szervezik es integraljak. Az erzelem nem mas, mint a primek
aktivalasakor a motivacioval kapcsolatos ,kiolvaso mechanizmus. E kiolvaso
mechanizmusnak harom szintje van:

Az Erzelem I a kzvetlen testi adaptacioert Ielels rendszereket Ioglalja magaban, a
motivacios/erzelmi rendszerek hatasat a testi mkdesekre, az endokrin-, az immun-
es a vegetativ idegrendszeren
19
keresztl.
Az Erzelem II kls kiolvasast tartalmaz, a primek a nyilt kiIejez viselkedesben
tkrzdnek. Azoknal a Iajoknal van szkseg erre, ahol a tuleles es szaporodas
megkveteli a Iajtarsak kzti kommunikaciot es koordinaciot.
Az Erzelem III a primek kzvetlen bels kiolvasasa, amely csak megIelelen Iejlett
kognitiv kepessegekkel biro Iajra jellemz. Ezzel a kiolvasassal erteslnk sajat bels
Iolyamatainkrol, arrol, hogy mi zajlik bennnk, de az Erzelem I-gyel ellentetben, ez a
Iolyamat kapcsolatban van a megismeressel, es sajat Ielismert erzelmnk kesbb
elemzes targyava valva segitheti az alkalmazkodas magasabb szint megvalositasat.
Ez a rendszer lehetve teszi azt is, hogy miutan tisztaba kerltnk sajat erzelmeinkkel,
a prim allapot kls kiIejezeset szabalyozzuk.
A modellben a klnbz hangsulyu nezetek jol elhelyezhetk: a zsigeri visszajelzes, az
autonom aktivitas szerepe az Erzelem I kiolvasasi Iolyamat Iigyelembe-vetelevel erthet meg,
az arc visszajelentesi hipotezist tamogato adatok az Erzelem II Iolyamat dominanciajara
utalnak, az Erzelem III pedig az erzelem centralis Iorrasaira - pl. droghatas - vonatkozo
adatokat magyarazza.


18
homeosztazis a szervezet egyensulyi allapota
19
endokrin-rendszer hormonrendszer, immunrendszer a szervezet korokozok elleni vedekez rendszere,
vegetativ idegrendszeren a nem-akaratlagos elettani Iolyamatokat (pl. szivverest) szabalyozo idegrendszer
15
Buck (1999) ujabban egy meg atIogobb elkepzelest vazol a motivacio, az erzelmek es a
kognicio sszeIggeseirl. Elmelete egy metateoria
20
, melybe sokIele IelIogast is beepit,
Ielhasznalva az evolucios, neuro-pszichologiai, Iejldeslelektani es szocialis tanulast erint
eredmenyeket. A szerz szerint az elet minden Iormaja parhuzamosan az nIenntartas nz es
a IajIenntartas proszocialis
21
tendenciait mutatja, melyek a genekben gykereznek. Az nz es
a proszocialis genek ,nz es ,egyttmkd neuralis halozatokat, receptor-rendszereket,
neurotranszmittereket, enzimeket stb. hataroznak meg. Az ,nz neurokemiai rendszerek,
melyekben a jutalmazas/bntetes rendszerek, az arousal rendszerek es az agonista aIIektus
rendszerek
22
Ioglaltatnak, szolgaltatjak az eIIektancia
23
motivumok es a magasabb szint
kognitiv erzelmek - erdekldes, elvaras, kivancsisag, meglepdes - alapjait. Az
,egyttmkd neurokemiai rendszerek, melyek a szexualitassal es ktdessel kapcsolatos
aIIektusokat Ioglaljak magukba, a tarsas motivumok es magasabb szint tarsas erzelmek -
bszkeseg, rm, bntudat, szegyen, irigyseg, Ieltekenyseg, szanalom, megvetes - aIIektiv
alapjai. Mig az elbbiek elssorban a kognitiv, utobbiak elssorban a tarsas Iejldest
motivaljak, de a proszocialis aIIektusok is hozzajarulhatnak a kognitiv Iejldeshez, es az
individualisztikus erzelmek is hozzajarulhatnak a szocialis Iejldeshez. A tarsas es a kognitiv
erzelmek kepezik a bazisat a moralis erzelmeknek, melyek arra vonatkoznak, milyen
krlmenyek kzt varhatunk el bizonyos tarsas erzelmeket, vagyis a moralis erzelmek
biztositjak igazsagerzetnk motivacios erejet. Modelljenek lenyeget a kvetkez abra Ioglalja
ssze.
Buck modellje a biologiai es magasabbrend aIIektusokrol:


Biolgiai affektusok Kls kihvsok Magasabb-rendu affektusok

Tarsas kihivasok
Proszocialis aIIektusok Tarsas erzelmek
Tarsas Iejldes
Moralis erzelmek
Krnyezeti kihivasok
Jutalmazas/bntetes Kognitiv erzelmek
aIIektusok Kognitiv Iejldes


Az egyeni Iejldes menete
Genetikusan megalapozott A magasabb szint erzelmek
specialis-cel Ieldolgozo- Tanulasra alapozott altalanos-cel a biologiai potencial es a
rendszerek: specialis Ieldolgozorendszerek, melyek az tanulas interaktiv kombinacioit
tarsas/krnyezeti kihivasok ontogenezis soran az aktualis kepviselik
megvalaszolasara alakult ki tarsas/krnyezeti kihivasokkal
a trzsIejldes soran kapcsolatos egyeni tapasztalatokra
valaszolnak

Az nz gen elmelete helyett Buck meghirdeti a kommunikativ genek elmeletet.
A kommunikativ gen elmelete szerint a szocialis viselkedesek alapjat a
kommunikativ genrendszerre epl spontan erzelmi kommunikacio alakitja.
Az erzelmi kommunikacio velnk szletett magatartasokra es rahangoltsagokra
epl.
Csoportszinten, kommunikativ kapcsolatban mkdik: az ijesztesbl,

20
metateoria tbb elmeletet egyesit teoria
21
proszocialis a tarsas erdekeket elterbe helyez
22
arousal rendszerek a klnbz izgalmi rendszerek, az agonista aIIektus rendszerek a versenges
(ellenseges) erzelmeinek rendszerei
23
eIIektancia motivum az a kesztetes, hogy hatassal legynk krnyezetnkre
16
nalavetesbl, udvarlasbol, Iigyelmeztetesbl a kld es a vev is proIital ami
szelektalodik, az a kommunikacio.
A szelekcio egysege a kommunikacios kapcsolat.
Az aIIektus a genek hangja. Az nz erzelmek az nz genek olvasatai a drive-
ok es individualista aIIektusok nem kivannak targyat, attol Iggetlenl leteznek.
A proszocialis erzelmek a proszocialis genek olvasatai csak valaki massal
kapcsolatban leteznek.

Egy masik atIogo elmeleti keretet allitanak Iel Cacioppo es munkatarsai (1993), amelyben
szinten elhelyezhetk a klnbz nezetek. Elkepzelesket az erzelem s:omatovis:ceralis
afferentacio modellfe neven kzlik.
A kvetkez abra tartalmazza elkepzeleseiket. Lathato, hogy ha a Iels nyilak menten
haladunk, az erzelmek pontos - testi jelekbl szarmazo - Ielismeresevel szamolhatunk, amivel
az alaperzelmek teoriai biztatnak; ha a kzeps nyilakat tekintjk, azok az emocionalis semak
elIeszit szerepere utalnak (pl. Frijda cselekves-keszltseg koncepcioja); az also nyilak
pedig a kognitiv cimkezesi kiserletek (Schachter, Singer) magyarazatara alkalmasak.


Szomatoviszcerlis Szomatoviszcerlis Kognitv
vlasz afferentci muveletek

Inger

Erzelemre MintaIel-
jellegzetes Egyertelm ismeres
aktivacio

Durva Reszben Perceptualis
inger- jellegzetes Ketertelm elIeszites Erzelmi
ertekeles aktivacio mintaIelismeres elmeny

DiIIerenci- Ertekelesi
alatlan Altalanos igeny
aktivacio arousal kognitiv
cimkezes



Cacioppo es munkatarsai szomatoviszceralis aIIerentacio modellje

A rends:ers:emlelet hivei ugyancsak olyan altalanos modellben gondolkoznak, mely alkalmas
biologiai, Iejldesi, szocialis es kognitiv szempontok integralasara. Peldaul a korabban mar
emlitett Marc D. Lewis es Isabela Granic (1999) az erzelmi ertelmezeseket stabilizalo
megszoritasnak tekinti egyIell azt, hogy az egymasra rakodo ertelmezesek sszhangban
legyenek egymassal (a hasonlo helyzeteket tekintsk az erzelmi ertelmezes szempontjabol
azonosnak), masIell azt, hogy az erzelemmel kapcsolatban szelektivitas ervenyesl, mely
utobbi biologiai rksegnk resze (azok az ertelmezesek, amelyek nem bizonyultak az
emberre valas soran adaptivnak, kiszelektalodtak).
A kognitiv sszhangot nemcsak helyzeti tenyezk, hanem az egyen Iejldestrtenete
szempontjabol is elemezhetjk. Bizonyos Iogalmak, kepek, asszociaciok sszeillbbek
lesznek az ismetelt egyttjaras miatt, mint masok. A tarsas kapcsolatok, az en es a masik
ertekelesenek egymast kiegeszit jellege pedig Iontos szerepet jatszik a viszonyulasi semak,
Iorgatoknyvek kialakitasaban. Gondoljunk arra, hogy szleinkhez valo erzelmi
viszonyulasunk mikent alakult ugy, hogy sokszor mar az eltt erezzk, hogyan Iogunk
17
mondandojukra reagalni, hogy belekezdenenek. Ugyanigy alakulnak ki az erzelmi
ertelmezesek altalaban szokasos normativ Iormai is. A visszater erzelmi ertelmezesek athato
semakat, erzelmi vonasokat alakitanak ki, melyeket vonzaskzpontoknak (attraktor)
Ioghatunk Iel a psziches allapot dinamikus tereben, es amelyek a Iejldes soran egyre
hatasosabbakka valnak. A Iejldes nem mindig sima, lehetnek gyors valtozasok, kritikus
periodusok, ujraszervezdesek. Mint lathato, ez a modell igen variabilis, rugalmas, alkalmas
arra, hogy az elter hangsulyu modellek eredmenyeit egyseges keretbe illessze.



RZELMEK S KULTURA SSZEFGGSEI

TRTNELMI, KULTURLIS KLNBSGEK

Az erzelmek jelenseget a trtenelmi korok es klnbz kulturak klnbsegei Iell
megkzelit gondolkodok egyreszt az emberiseg er:elmekrol vallott felfogasanak valtozasat
es valtozatait, masreszt az er:elmi elmenv klnbsegeit allitjak elterbe. Ide tartozo
problemak:
mikent iteltek meg az ertelem es erzelem viszonyat egymashoz a klnbz trtenelmi
korok IilozoIusai es tudosai, s milyen valtozasok kvethetk nyomon mveikben
(Solomon, 2000),
az egyes erzelmek leirasanak es elemzesenek sszehasonlitasa a klnbz korok
szerzinel (Stearns, 2000) akar a szepirodalomban akar mas irasos hagyatekban, peldaul
naplokban,
a jelenkori klnbz kulturak sszehasonlitasa az erzelmek leirasa teren, pl. etnograIiai
vagy kulturantropologiai kutatasokban (White, 1993, Schweder, 1993).

Ha a mai vitak elIutarait keressk a regieknel, eleg, ha az esz - erzelem okortol kezdve
,divatos ur szolga hasonlatahoz Iordulunk, vagy Hume ,IelIorgato gondolatahoz: ,Az
esz a szenvedely szolgaja, es az is kell, hogy legyen. Az alaperzelmekrl szolo elkepzeles
elzmenyeit megtalaljuk az egyes testnedvekben bvelkedk erzelmi hajlamainak
leirasaiban
24
, vagy Descartes-nal, aki hat primitiv szenvedellyel szamol: csodalkozas, szeretet,
gyllet, vagy, rm es szomorusag. Az erzelmekrl szolo mai koncepciok kialakulasanak
trtenetet nagy vonalakban Solomon (2000) tekinti at.
Az erzelmek konstrukcionista felfogasanak
25
kepviseli - elssorban szociologusok es
szocialpszichologusok - ugy latjak, az erzelmek elssorban az emberek kztti kapcsolatok
szolgalataban allnak, tarsas Iunkciok betltesere szolgalnak. Szerintk a trtenelem hatasai
IelIedezhetk az erzelmek mindennapi ateleseben, kinyilvanitasaban, ertekeleseben. Igy
Ioglalkoznak a csaladi kapcsolatok valtozasaval, a szeretet, szerelem nvekv szerepevel, a
dhdt veszekedesek visszaszoritasanak tendenciajaval a hazassagon bell, a szegyen,
bntudat kialakitasanak valtozasaival, vagy Ielterkepezik az undor nvekv szerepet a
higieniai szokasok alakulasaban es igy tovabb (Stearns, 1993).

A kutatasok zme a 19.-20. szazad nyugati vilaganak erzelmi kiIejezeseiben es erzelmi

24
emlekezznk a hippokrateszi Ielosztasra: a melankolikus alkatuak szomorusagra valo hajlamat a Iekete epe, a
kolerikusok dhs termeszetet a sarga epe, a Ilegmatikusok kznyet a nyalka, a szangvinikusok lelkesltseget a
ver tulsulya okozza
25
a konsrukcionista IelIogas szerint az ember a krltte lev (elssorban tarsas) vilaggal kapcsolatba lepve
alkotja meg annak kepet, vagyis az erzelmeket magunk ,csinaljuk a helyzetnknek megIelelen
18
hangsulyaiban bekvetkez valtozasokat irja le, de az 1500-as evektl kezdve vannak adatok
az sszehasonlitasokhoz, es hasonlo vizsgalatok Iolytak a keleti emberek erzelemkiIejezeset
erint valtozasokrol is. Emlitesre erdemes Stearns es Haggerty (1991) megallapitasa: A
viktorianus korban a szeretet/szerelem szerepe a IerIiak es nk egyesitese kzs erzelmi
celokert, mig a negativ erzelmek nemekhez ktdnek: a Ieltekenyseg es Ielelem a nk, a
versenges es jogos Ielhaborodas Iele kanalizalt harag pedig a IerIiak megklnbztet
jegyeve valt. A 20. szazadban az erzelemkiIejezes nyiltabba valik, es a nemhez kthet
sajatossagok is veszitenek korabbi sulyukbol. Az erzelem-Ieldolgozas technikai egyre inkabb
a ,kibeszeles iranyaba tolodnak el (Stearns, 1993).
Az erzelmek kulturak kztti klnbsegeire hivja Iel a Iigyelmet sok szociologus es
kulturantropologus. Szerintk az alaperzelmekre vonatkozo kulturkzi sszehasonlito
vizsgalatok kezdetben eleve azzal az alapIeltevessel indultak, hogy az angol erzelem-szavak
egyertelmen leirnak egy-egy erzest, arckiIejezest vagy trtenessort, ezert univerzalisan
alkalmazhatok (White, 1993). Az utobbi evekben Iolytatott vizsgalatoknal ezt a hiedelmet mar
igyekeznek kiiktatni, es nem egyszeren a masik nyelv erzelmet leiro szavait akarjak
megIeleltetni a kutato anyanyelvenek erzelem-szavaival, hanem esemenysemak es
Iorgatoknyvek Ielallitasara koncentralnak. Peldaul a kerdeses kultura szereplinek el kell
meselnik egy trtenetet, amelyben a vizsgalt (mondjuk Ienykepen latott) erzelem elIordul,
majd tbb ilyen trtenetbl lehet ,leszrni a szoban Iorgo erzelemre vonatkozo
Iorgatoknyvet. A modszer lehetve teszi, hogy az adott nyelv megnevezest pontosan
megertve az atIed tartalmakat es a klnbsegeket is azonositsak.
Alljon itt nehany eredmeny, amely ezt a IelIogast tamogatja: Rosaldo (1980) azt
talalja, hogy a Iilippino ilongot kzsseg nem tapasztal dht a szo angol ertelmeben, Briggs
(1970) masIel evet tlt egy utku trzsnel, ahol a haragot a gyermekek tulajdonsagakent tartjak
szamon, a Ielnttek az elet viszontagsagait humorral, elIogadassal kezelik. Parish (1991)
elmagyarazza a hindu IelIogast a ,lajya erzelmerl, amely az angol ,szegyen, ,zavar
erzessel rokon, de a legmagasabb rend erenyek kze szamit az indiai tarsadalomban.
Oatley (1993) ugy sszegzi az erzelmek tarsas konstrukcionista megkzeliteset, mint
ami kiegesziti a biologiai IelIogast: nem ketseges, hogy az emberiseg kzs alapokkal
rendelkezik az erzelmek atelesere, de arra, hogy ezeket az alapokat hogyan valositja meg, a
kultura ad szabalyokat es elirasokat tagjainak. A konstrukcionista gondolkodok
hangsulyozzak az erzelmek tarsas celokat betlt szerepet. Az erzelmek tarsas termeszeterl
kivalo sszeIoglalot ad a kzelmultban magyar nyelven is megjelent Oatley es Jenkins (2001)
Er:elmeink cim knyve.
Termeszetesen a darwini hagyomanyok Iolytatoi is elismerik a tarsadalom szerepet
abban, hogy milyen esemenyek valtjak ki az erzelmeket, s hogy milyen elirasok
szabalyozzak kimutatasukat, leIolyasukat (pl. Ekman (1972) kimutatasi szabalyokrol beszel).
A tarsadalom szerepe elmeletkben ugyanakkor csak modositasokra korlatozodik, nem tesz
lehetve konstrukciot. Tehat szerintk elkepzelhet, hogy a hiteert nmagat Ielaldozo ember
sszeszoritott Ioggal tri a Iajdalmakat es elnyomja Ielelmet, de a tulelesert mozgosito
Ielelemerzest nem tudja elkerlni.

A TRSAS KAPCSOLATOK S AZ RZELMEK: A SZOCILIS TNYEZK

Kemper (1993)

a szociologiai modellekrl szolo sszegz cikkeben ezt irja: ,Noha az egyen
az erzelem helye - csakis benne merhet az erzelem -, a tarsas matrix hatarozza meg, ki,
milyen erzelmeket, mikor, hol, milyen alapon es milyen okbol Iog nagy valoszinseggel
tapasztalni, illetve hogyan Iejezi ki azokat. (41. o.)
19
A tarsas kapcsolatok es az erzelmek viszonyat taglalo tanulmanyok a kapcsolatok ket
dimenziojat tartjak meghatarozonak: a hatalmat es a statuszt. Az elbbi az egyik szemelynek a
masik kenyszeritesere valo kepesseget jelli, az utobbi az egyik szemelynek a masik altali
megbecsltsegere utal. E ket dimenzio illetve egymashoz valo viszonyuk valtozasa alkalmas
arra, hogy joslatokat tegyenek a ,kiben, mikor, hol, miert es hogyan kiIejezd erzelmek
leirasara, es azokat kiserletileg ellenrizzek (Kemper, 1991).
Masok az erzelmek tarsas sszetarto szerepet, az interakcioknak ritualis termeszetkbl
Iakado, kzsen megtapasztalt erzelmi energianvel Iunkciojat emelik ki. Optimalis esetben
minden resztvev illetve csoporttag emocionalis energiat nyer, maskor egyesek nyernek,
masok veszitenek. Collins (1990) szerint az erzelmi energia alapszintje egy csoporton bell
viszonylag allando. Ha alacsony, akkor a depresszio, bizalmatlansag uralkodik, ha magas, a
lelkesltseg es bizalom hatja at a legkrt. Az egyes intenzivebb erzelmi epizodok erre az
alapszintre, mint ,tskek rakodnak ra. ScheII (1990) a szegyen es bszkeseg tarsadalmi
rendIenntarto szerepet elemzi.
Hochschild (1990) az, aki az erzelmek tarsas meghatarozottsaganak koncepciojat a
legmesszebb viszi. Szerinte az erzelmek azt jelzik, hol vagyunk a vilagban masokhoz,
celjainkhoz, erdekldesnkhz kepest. Az erzelmi elmeny pedig egyIajta kevereke annak,
amit erznk, amit szeretnenk erezni, amit probalunk erezni, illetve annak, hogy hogyan
osztalyozzuk az erzeseket, es hogyan Iejezzk ki ket. Az eredeti erzest az hatarozza meg,
hogyan ertekeljk a helyzetet, ezt pedig nagymertekben az a tarsas kzeg vezerli, amelyben
elnk. A kultura mar az erzes megszletese utan azonnal kzbelep: vannak ugynevezett
,erzesi szabalyok es ,kiIejezesi szabalyok, amelyek megmondjak, hogy amit erznk,
adekvat-e a helyzetben vagy sem, es hogy erzeseink kiIejezese elIogadhato-e vagy nem
helyenvalo.
Az erzelem szabalyokhoz igazitasa az elsdleges szocializacio, vagy a korrekcio soran
erzelmi munkat igenyel. Ez lehet mely kiterjed az erzelemkivalto gondolatokra eppugy,
mint az izomIeszltsegre, vagy Ielszines, mikor az ,igazi erzelem helyett szandekosan mas
erzelmet mutatunk ki. Gondoljuk csak meg, hogy mikor tudjuk hatekonyabban Ieltzelni
dhnket egy meltanytalannak velt dntes miatt: ha ugy gondoljuk, az illet csak tevedett,
vagy ha ellensegessegenek bizonyitekakent ertekeljk a dntest. Mivel Iokozhato dhnk
jobban: azzal, ha klbe szoritjuk keznket, vagy azzal, ha ledlnk egy kicsit lazitani?
Viszont ha gyermeknk egy csunya szoval lep meg minket az ovibol hazajvet, altalaban
bosszusagot mutatunk ki, de magunkban joizt mulatunk a kicsi eladasan, ekkor tehat
Ielszinesen kezeltk az eredeti erzelmet.
Az erzelmek szocializaciojat vizsgalo kutatok az erzelmeket, mint tbb sszetevbl allo
egeszet vizsgaljak, melynek tenyezi Lewis es Michalson (1983) szerint
az erzelem kivaltoi (az erzelemkelt helyzetek)
az erzelem ,receptorai (erzekel keszlek es Iolyamat)
az erzelmi allapotok (Iiziologiai, bels jegyek)
az erzelem kiIejezese (mimika, gesztusok, stb.) es
az erzelem elmenye. (szubjektiv kepek, szavak)
Kln magyarazatot talan csak az erzelmi receptorok igenyelnek; ezeket a szerzk
Ieltetelezett konstrukciokkent irjak le, melyek kzvetitenek az erzelemkivalto esemenyek es
az egyen kztt: ilyenek a Iigyelmi Iolyamatok, az ingerelhetseg es vermerseklet
beIolyasolta viselkedesek. Gyakorlatilag minden komponens a szocializacio targya, de a
szocializacios hatas leginkabb az erzelemkivaltok, az erzelemkiIejezes, valamint az erzelmi
elmeny eseten nyilvanvalo. Az sszetevk kzl az erzelmi elmenyt tekintik a szerzk
leginkabb kognitivnak, amelyhez szkseges a nyelv is. A kulturalis ertekek be vannak
agyazva az erzelemrl szolo hiedelmek szocializaciojaba, es a szlk a kulturalisan kivanatos
20
iranyba vezetik gyermekeiket. Russell (1991) az erzelem nyelvi kiIejezeseit attekint
kulturkzi vizsgalatokat elemezve ugy tartja, hogy az erzelmi Iogalmak Iorgatoknyveknek
(altalanos esemenyleirasoknak) tekinthetk. Az erzelmi elmeny azt a Iogalmi halozatot
tkrzi, amely a gyermek szamara Iorgatoknyvek rendszerekent rendelkezesre all, melyek
segitsegevel sajat erzelmi valaszait beillesztheti az okok, celok, ertekek, tarsas kapcsolatok,
erzelemkezelesi hiedelmek sokdimenzios halozataba. Negy-teves korara mar bonyolult
kepzetekkel rendelkezik egy gyerek, peldaul arrol, miert illene magat szegyellnie klnbz
helyzetekben.
A szocializacios Iolyamatot vizsgalva a resztvevk kapcsolatanak minsege Iontos
tenyezkent emelkedik ki. Ratner es Stettner (1991) inter-szubjektivitasnak nevezi a szereplk
kognitiv es aIIektiv
26
sszehangolodasat, amely szerintk az erzelmi szocializacio szkseges
kelleke. A szocializacio modszerei Saarni (1993) szerint: a didaktikus tanitas, tanulas
kondicionalas utjan, utanzas, identiIikacio es az elvarasok kzlese. Az els kett direkt
modszer, a masodik kett indirekt, az tdik lehet direkt es indirekt egyarant.
Az erzelem kulturankban uralkodo ,nepi teoriainak elsajatitasi lepeseirl es modjairol Harris
es munkacsoportja vegzett kiterjedt kutatasokat. E ,nepi teoriak kzs jellemzje, hogy az
erzelmeket bels dolognak tekintik, es gondolkodasi Iolyamatokkal hozzak sszeIggesbe.
Eredmenyeik azt sugalljak, hogy mar az ovodas gyerekek is kepesek az erzelmi elmenyt a
gondolkodasban rejl okokra visszavezetni, es minel idsebbek a gyerekek, annal inkabb
hasznalnak gondolkodasi strategiakat erzelmi elmenyeik megvaltoztatasara (Harris, Lipian,
1989).


AZ RZELMI FE1LDSRL

AZ RZELMEK KIALAKULSA

A gyermekek erzelmi Iejldesere sszpontosito munkak attekinteset a csecsemo-
vi:sgalatokkal kezdjk. A csecsem arckiIejezesei a teljes Ielntt repertoart leIedik (valahogy
ugy, ahogy hangjai is tartalmazzak az sszes beszelt nyelv hangjait), de elmenyeire, erzeseire
mar csak kvetkeztethetnk. A klnbz, egyre Iinomodo modszerek (Fox, Calkins, 2000)
lehetve teszik a csecsem erzelmi megnyilvanulasainak Iiziologiai mutatokon keresztl
trten regisztralasat, es azt, hogy a kutatok a Iiziologiai adatok es a temperamentum- illetve
ktdesvizsgalatok eredmenyei kztt keressenek sszeIggest. Izard es munkatarsai (1991)
azt talaltak, hogy a 3, 6, 9 honapos korban mert szivritmus variabilitas korrelalt a 13 honapos
korban mert biztonsagos ktdes
27
mertekevel.
Sok vizsgalat Iolyt, melyekben tbbIele Iiziologiai es viselkedeses mutatot kvettek
nyomon ugyanazoknal a gyermekeknel hosszu idn keresztl alkalmankent. A
tanulmanyozott mutatok a vagusztonus
28
, az adrenokortikalis
29
aktivitas, az agyi elektromos
aktivitas egyIell, valamint az anyak altal megitelt viselkedes, a Iggetlen biralok
megIigyelese, tovabba a kiserleti helyzetekben - pl. az idegen-helyzetben
30
- mutatott

26
aIIektiv erzelmi, az aIIektus szot elssorban az erzelem ,bels allapot vonatkozasaira alkalmazzak
27
a csecsem szlvel valo kapcsolatat a ktdes minsege hatarozza meg: a gyerekek tbbsege a biztonsagosan
ktd tipusba tartozik, ezen kivl megklnbztetnk meg elkerl es ambivalens es zavart tipusu ktdest
28
vagusztonus a tbbek kztt a szivmkdest is szabalyozo idegnek az izgalmi allapota
29
adrenokortikalis a mellekvesekereg hormontermel aktivitasat mertek (tudnivalo, hogy a stresszel
kapcsolatos szteroidok, valamint tesztoszteron is termeldik itt).
30
idegen helyzet az a szituacio, amikor a mar nagyobbacska kb 10 honapos csecsemt anyukaja magara
hagyja egy idegen Ielnttel. Ebben a helyzetben szoktak Ielmerni a gyermek ktdesi tipusat.
21
viselkedes. A klnbz vizsgalatokbol szarmazo adatok arra mutatnak, hogy a Iiziologiai
valaszkeszseg, reaktivitas valtozatossaga szoros kapcsolatban van a temperamentummal, a
ktdessel, valamint a szocialis Iejldessel. Az elet els eveben a Iiziologiai
valaszrendszerekben normativ valtozasok Iordulnak el: a csecsem megszokja a klvilag
ingereit, es megtanulja, mi mit jelent, amint a csalad t szabalyozo viselkedesebl azt is,
hogyan celszer bizonyos ingerekre reagalnia. E valtozasok egy resze bizonyos erzelem- vagy
viselkedes-kivaltok Iggvenye, es a valaszrendszerekben vannak mar csecsemkorban is
megIigyelhet egyeni klnbsegek (Fox, Calkins, 2000). Vannak olyan csecsemk, akik igen
erzekenyek mar a kezdetektl bizonyos erzelemkivalto ingerekre, (mosolygo arcra, szines
csilingel targyakra) mig masok kevesbe erzekenyek ugyanezekre az ingerekre.
Sok kutato Ioglalkozik az egyes erzelmek kialakulasaval a csecsem es kisgyermekkor soran.
Az alabbi abra Lewis (2000) modelljet mutatja be.
IDO

Iejldeset irja le.




















Lewis erzelemIejldesi modellje

Lewis az erzelem komponenseinek Iejldeset vizsgalva ugy veli, hogy az erzelmi allapotok az
ALAPERZELMEK

Elegedettseg Erdekldes Kellemetlen erzes


rm Meglepdes Szomorusag, undor

Dh, Ielelem
Az els 6 honap
Tudatossag mint
nerzekel
viselkedes
A masodik eletev
masodik Iele
Zavar
Irigyseg
Empatia
A normak es
szabalyok elsajatitasa
es megtartasa
Ket es Ieleves kortol
harom eves korig
Zavar
Bszkeseg
Szegyen
Bntudat
22
egyes erzelmek kialakulasa utan mar nemigen valtoznak, azaz a nyolchonapos Ielelemerzese
nagyon hasonlo a ketevesehez. Mas a helyzet a tbbi komponenssel, peldaul az erzelmi
elmennyel vagy az erzelemkiIejezessel. Feltevese szerint az erzelmi allapot es az erzelmi
elmeny kztt kezdetben keves megIeleles van, a Iejldes bizonyos pontjan alakul ki
sszeIgges, kapcsolat a kett kztt, es kesbb ismet elvalhatnak, disszocialodhatnak.
Vagyis a csecsem lehet olyan bels allapotban, amely viszonylagos kognitiv Iejletlensege
miatt nem valik elmennye, azaz a csecsem bels allapota nem tudatosul. Ezutan a ket
komponens sszeIonodik, a gyermek bels allapota atelt erzeskent tudatosul. Kesbb az
elmeny megIelel bels allapot nelkl is letrejhet, amit ugy demonstralhatunk, ha Ielidezzk
a legutobb atelt Ielelmnket. Az emlek hatasara nem valoszin, hogy szivdobogasunk
Ielersdik, es izmaink megIeszlnek, az elmenyt megis kepesek vagyunk Ielidezni. Lewis
Ielallit egy erzelemIejldesi modellt, amelyet az 1. abran Ioglalunk ssze. A kesbb kialakulo
erzelmeket - pl. szegyen, bntudat, bszkeseg - en-tudatos erzelmeknek nevezi, mivel
Iellepeskhz szkseges az ertekelt en lete (Lewis, 2000).
Bowlby (1969) es kveti (Ainsworth, Bowlby, 1991) a ktdes korai mintazatait tartjak
meghatarozonak a kesbbi interperszonalis kapcsolatokra nezve. A harom alapvet
ktdesIorma:
biztonsagos,
ambivalens,
elkerl.
Ezek egy-egy erzelmi beallitodast is meghataroznak a krnyez vilaggal szemben, mely
kesbb viselkedesbeli es kognitiv klnbsegekben is megmutatkozik. Eredmenyeikbl
kiindulva tbben (Malatesta, Wilson, 1988; Magai, Hunziker, 1993) kiserlik meg, hogy az
erzelmeket a diszkret emociok es a korai ktdes mintazatainak sszekapcsolasaval a
szemelyisegszervezdest meghatarozo tengelyekkent ragadjak meg.
Malatesta es Wilson (1988) Ieltevese szerint a temperamentumon kivl elssorban a
tapasztalassal, Ileg az elsdleges gondozokkal atelt korai tapasztalatokkal, alakulnak ki azok
az er:elmi haflamok, melyekkel az ember a vilagra valaszol. Az erzelmi hajlamok a
szemelyiseg reszei: az erzelmi tulajdonsag, vonas laza strukturalis szervezdesnek tekinthet,
az erzelmi zavarok viszont azt jelzik, hogy ez szervezdes tulsagosan megmerevedett. A korai
elmenyek mind a szituacio kivaltotta erzelem, mind a viselkedes, mind a - csecsemkorban
meg preverbalis - kognitiv keret szempontjabol igen Iontosak. Peldaul ha a szlk
rendszeresen, de nem teljes kren megakadalyozzak, Irusztraljak, hogy a csecsem elerje a
celjait, ez a dh erzelmenek kivaltasahoz es megersdesehez vezet, ami az ambivalens
ktdesi mintazatban jelenik meg a viselkedes szintjen. A globalis kognitiv keret, amelyben a
csecsem az ilyen szituaciokkal kapcsolatban ,gondolkodik, az, hogy az apa/anya nem
hagyja, hogy elerje, amit akar. A gondozok kesbbi rugalmassagatol Igg az, hogy ez a
kezdeti elmenyeken nyugvo erzelmi hajlam modosul-e vagy sem.

Tovabbi mechanizmusok az erzelmi vonasok szocializaciojaban:
Az erzelemkivaltok kronikus vagy ismetld elIordulasa
Specialisan a masok erzelmeinek kronikus elIordulasa (erzelmi Iertzes)
Bizonyos elmenyek reprodukalasa kepzeletben vagy Ielidezessel
Szli utmutatasok vagy kulturalis sztenderdek
A gyermek aktivan konstrual kapcsolatot az erzelmek es bizonyos kimenetelek kztt.

Az alabbi tablazat az erzelmi hajlamok ontogenezisere vonatkozik Malatesta es Wilson (1988)
nyoman:

23
rzelem Fejldsi elzmnyek Kezdeti rzelmi vonsok Korai globlis kognitv keret
Dh A celok kronikus, de
nem teljes Irusztralasa
C-tipusu dhs viselkedes az Ainsworth-
Iele ujratalalkozas alatt
(Ileg C1 altipus)
Az anya/apa nem hagyja, hogy
amit akarok, elerjem
Szomorusag Nagy veszteseg vagy
kis vesztesegek
sorozata, a celok
kronikus es teljes
Irusztralasa
Dominaloan szomoru viselkedes az
Ainsworth-Iele szeparacios Iazisban,
nem boldogul, anaklitikus depresszio
(passziv C2 altipus)
A vilag egy rossz hely
Felelem Tul intenziv ingerles A-tipusu (szorongo-elkerl) viselkedes
az Ainsworth-Iele ujratalalkozas alatt
(Ileg A2 altipus)
Nem erzem jol magam anya/apa
kzeleben

Magai es Hunziker (1993) tovabbviszik ezt a gondolatot, es vegigkvetik a szemelyiseg
szervezdeseben alapvet szerepet jatszo erzelmi rendszerek Iejldeset az Erikson (1968)
altal leirt szemelyisegIejldesi szakaszokon
31
keresztl. Ugy gondoljak, hogy az erzelmek az
ember elsdleges motivalo rendszeret alkotjak, es az ontogenetikus Iejldes soran bizonyos
erzelmek krl ideoaIIektiv
32
szervezdes alakul ki, amely aztan athatva a szemely
viselkedeset, inIormacioIeldolgozasat, stressz-kezel ,megkzdesi strategiait
33
,
meghatarozza a szemelyiseget. Malatesta es Wilson nezeteihez hasonloan, k is ugy velik, az
ideoaffektiv s:erve:odes olyan mag-erzelmek krl jn letre, amelyek az anyaval valo
kapcsolatban, a ktdes minsege szerint alakulnak ki. Az elsdleges ktdes elmenyei a
kvetkez elsdleges erzelmi magokat hagyjak maguk utan:
elegedettseg,
ovatos ellensegesseg,
dh,
aggodas/szomorusag
Ez az eriksoni 1. szakasz vegeredmenye. A 2. eriksoni szakaszban ezek az erzelmi magok
beIolyasoljak a gondozo/gyermek interakciok minseget, es a szli nevelesi strategianak a
Iggvenyeben a kvetkezkeppen alakulnak:
Az elegedett kisgyermek valoszinleg jol boldogul, az interakciok tovabbra is a
klcsns elegedettseg jegyeben zajlanak.
Az ovatos ellenseges kisgyermek, ha a szli strategia hatalomervenyesit,
reakciokent dht Iog erezni, ha szeretetmegvono, elnyomja ezt a dht, ha a szl
ervel strategiahoz Iolyamodik, letrejhet egy megkesett ktdesi reakcio.
A dhre hajlamos kisgyermeknel a hatalomervenyesit szli strategia egyIajta dh-
szegyen spiralba kergeti a gyermeket (dhreakcioja miatt szegyenkezik, majd ujra
dhs lesz), ha a szl bntudatebreszt dhe bntudattal szinezdik, mig az ervel
szl itt is rehabilitalo hatasu.
A szomorusagra hajlamos gyerek passziv, a szlnek nem kell hatalomervenyesit,
bntudatebreszt vagy szeretetmegvono technikakat alkalmazni. Sajnos az ilyen
kisgyermeket eleg nehez ,kihozni ebbl az alapallasbol.

31
Erikson a szemelyiseg Iejldesenek nyolc szakaszat irja le a csecsemkortol az idskorig
32
ideoaIIektiv szervezdes az erzelem es a vele kapcsolatos gondolatok egyttese
33
az angolbol atvett coping (megkzd) strategia is hasznalatos kiIejezes azokra a modszerekre, amelyekkel a
minket er stresszel banunk.
24

A szerzk vegigkiserik e mag-erzelmekkel jellemzett tipusok Iejldeset az Erikson altal leirt
nyolc identitasIejldesi szakaszon keresztl. Elmeleti elgondolasuk nagy erdeme, hogy Iontos
szerepet tulajdonitanak az erzelmileg hangsulyos veletlen esemenyeknek, es konkret
peldakkal illusztraljak az ilyen esemenyek beIolyasolo hatasat.
Paul Harris (1993) azt a ketts tudatossagot veszi gorcs ala, amely a ,tudom, hogy egy
erzelem zajlik bennem es ,tudom, hogy a masikban milyen erzelem zajlik mondatokban
tkrzdik. E ketts tudatossag Iejldeset elemzi sok vizsgalati eredmeny Ielsorakoztatasaval.

Annak Ielismerese, hogy viselkedesnkkel erzelmeket valthatunk ki masokban, es
ezen keresztl beIolyasolhatjuk az viselkedesket, 1-2 eves korban alakul ki.
Az erzelmek elrejtesebl Iakado ,elnykre viszont a gyerekek csak 4-6 eves kor
kztt jnnek ra.
Meg kesbbi Iejlemeny az erzelem megvaltoztatasara iranyulo tudatos strategiak
kialakitasa.

Az egyes erzelmek irant erdekld kutatok Ielterkepezik az adott erzelem kialakulasanak
Iolyamatat, igy peldaul Lemerise es Dodge (1993) a dh, Rozin es munkatarsai (Rozin, Haidt,
McCauley, 1993) az undor, HatIield es Rapson (1993) a szeretet es ktdesi Iolyamatok
Iejldeset irja le.

NEMI KLNBSGEK AZ RZELMEKBEN

Az erzelmek szocializaciojaban Iontos szempont a nemi hovatarto:as. Tudjuk, hogy a szlk
es a tarsak is klnbz modon kezelik a lanyokat es a Iiukat. Vajon hogyan tkrzdik ez az
erzelmek atelese, kimutatasa es Ielismerese teren? A kzvelekedes azt tartja, hogy a nk
emocionalisabbak es erzelmileg kiIejezbbek a IerIiaknal. Ezt a kerdest igen sokan vizsgaltak,
es a vizsgalatok nagy vonalakban megersitik a kzhiedelmet. Altalaban a tarsadalmilag
beidegzdtt szokasok, sztereotipiak es nleirasok szintjen kisebb a nemek kztti klnbseg
az erzelmek atelesenek gyakorisagara vonatkozoan, mint az intenzitasra nezve. A pozitiv
erzelmeket gyakrabban es intenzivebben elik at a nk, a negativ erzelmek kzl a beIele
Iordulo, nbntet erzelmek szinten a nknel gyakoribbak es intenzivebbek, a kiIele Iordulo
erzelmeknel, mint a dh, megvetes, a viszony vagy megIordul, vagy eltnik a klnbseg
(Brody, Hall, 1993, 2000).
Az erzelem kiIejezese tekinteteben a sztereotipiak a IerIiakrol tbb dh, a nkrl tbb
szeretet-, szomorusag- es Ielelem-kimutatast allitanak, mig a boldogsag es a meglepdes
kimutatasa teren nincs klnbseg (Fabes, Martin, 1991). Ugyanakkor az nleirasok minden
erzelmet intenzivebbnek mutatnak a nknel; ez a klnbseg a dh kiIejezesenel a legkisebb
(Dosser, Balswick, Halverson, 1983). A Iggetlen megIigyelktl nyert adatok eseteben is
Ielmerl az a modszertani problema, hogy ha a biralok tisztaban vannak a megIigyelt
nemevel, akkor k is beleeshetnek a sztereotipiak csapdajaba. Peldaul ugyanazt a csecsemt
lanykent Ielsnek, Iiukent dhsnek latjak (Condry, Condry, 1976). Az ilyen vizsgalatok is
megersitik a kzvelekedest, a nk kiIejez (expressziv) viselkedese jobban Ielismerhet es
gyakoribb, ez a klnbseg azonban csak keteves kor utan valik Iokozatosan nyilvanvalova (pl.
Hall, 1984). Az expressziv jelzesek Ielismerese, es vetele is a nk javara billenti el a merleget
a tanulmanyok tbb mint 80 szazalekaban (Hall, 1984). Felmerl a kerdes, hogy mindezek a
klnbsegek biologiai vagy szocializacios eredetek. A kutatok tbbsege szocializacios
hatasnak tekinti a klnbsegeket, bar Lewis (1985) Ielhivja a Iigyelmet az rkletes tenyezk
szerepere.
25
A szocializacios hatasok Ielterkepezesehez a csalad szerepet sokan, sok oldalrol
tanulmanyoztak keresztmetszeti es longitudinalis vizsgalatokban.
34
Mindket szl reszerl
kimutathato volt, hogy elter a ket nemmel kapcsolatos attitdjk, az, ahogy velk az
erzelmekrl beszelnek, ahogy az erzelmeiket nekik kimutatjak, s ahogy a gyermek erzelmeit
elIogadjak, batoritjak vagy alakitjak naluk a kezeles modjat. (Brody, Hall, 1993).
A kortars szocializacios hatasok ugyanezt az iranyt tamogatjak (Tannen, 1990). Az
ovodaskoru lanyok altalaban kis, intim csoportokban jatszanak, ami a kooperaciot tamogatja,
a Iiuk nagyobb, statusz-orientalt csoportban, ami a konIliktust es agressziot maximalizalja.
Mivel a tovabbi elet soran is megmarad a sajat nem csoportban tartozkodas preIerenciaja,
vagyis a lanyok, nk tovabbra is jobban kedvelik egymas tarsasagat, ahogyan a Iiuk, IerIiak is
szivesebben vannak IerIitarsasagban, a hatas ersdik. Jellemz modon a ket nem egymas
tarsasagaban ,atveszi egymas stilusat: a IerIiak tbb melegseget mutatnak a nk irant, a nk
tbb agressziot a IerIiak irant, mint sajat nembeli tarsaik Iele (Hall, 1984).
Brody es Hall (2000) a nemi klnbsegek kialakulasanak trtenetere ket modellt
javasolnak: az egyik ,tavoli tenyezk - temperamentum klnbsegek, szocializacios trtenet,
nemenkent elklnl jatek, kulturalis ertekek - integraciojat jelenti, a masik a Ienti ,tavoli
Iaktorok es ,kzeli okok - az adott szituaciobeli viselkedes es az arra kapott visszajelzes -
interakciojakent all el.


SSZEFOGLALS

Az erzelmek Iontos alkalmazkodasi celt szolgalnak: tudositanak minket es krnyezetnket is
arrol, hogy az adott szituaciot mikent ertekeljk. Az erzelemteoriak klnbz
szempontokbol irjak le az erzelem jelenseget.
A biologiai aspektust hangsulyozo elmeletek egyreszt a trzsIejldesben Iellelhet
elzmenyekkel es Iejldessel Ioglalkoznak, masreszt leirjak az egyes erzelmek Iunkcioit,
illetve a velk kapcsolatos agyi es testi jelensegeket.
A kognitiv tenyezket hangsulyozo elmeletek szerint az erzelmek kulcsa az, milyen modon
kodoljuk azt a helyzetet, amelybe kerltnk. Erzelmek nem lepnek Iel kognicio nelkl, de a
kognicio nem Ieltetlenl tudatos. Egyes teoretikusok megprobalnak a biologiai, kognitiv es
tarsadalmi szempontokat egyesit, integralo modelleket alkotni.
Az erzelmi Iejldest kutatok leirjak az egyes erzelmek megjelenesenek Ielteteleit es
szakaszait. Az erzelmek kiIejezesi Iormai klnbznek a szocializaciotol Iggen, igy a vilag
sokszinseget az erzelmek teren a klnbz kulturak tanulmanyozasaval ismerhetjk meg. A
szocializacio ugyancsak szerepet jatszik a nemek kzti erzelmi jelleg klnbsegek
kialakitasaban.



KULCSFOGALMAK

Arc-visszajelentsi hipotzis (Tomkins) Az arcizmok mozgasa beIolyasolja az atelt erzelem
intenzitasat.
Alaprzelmek Ekman nevezi igy azokat az erzelmeket, amelyek minden kulturaban jol
Ielismerhetk es igen hasonlo jelentes szituaciokban tapasztalhatok.

34
A keresztmetszeti vizsgalatban klnbz korcsoportokat egyszerre tanulmanyoznak, mig a longitudinalis
vizsgalatban egy (altalaban azonos korosztalyhoz tartozo) csoportot hosszu idn keresztl klnbz
idpontban, tehat klnbz korukban tanulmanyoznak.
26
Alapvet viszonyulsi tma Lazarus szerint az erzelem akkor alakul ki, ha a szemely
ertelmezi a szituaciot abbol a szempontbol, hogy milyen jelentseget hordoz az szamara
rzelmi rtelmezs Lewis es Granic szerint az erzelem es kognicio tbbszr elIordulo
cirkularis sszekapcsolodasabol emelkedik ki.
Automatikus s kontrolllt informcifeldolgozs Az inIormacioIeldolgozas nem-tudatos
(automatikus) es Iigyelemmel kisert (kontrollalt) modja.
Dimenzionlis rzelemfelfogs Wundt elkepzelese arrol, hogy az erzelmek leirhatok harom
dimenzio menten.
Diszkrt emcik Izard nevezi a jol elklnithet neuroIiziologiai mintazatokat ado, a
termeszetes szelekcio altal kialakitott, adaptiv Iunkciokat ellato erzelmeket.
n-tudatos rzelmek Lewis szerint azok az erzelmek, amelyek kialakulasahoz az ertekelt en
tudata szkseges.
rzelmi efferencia vaszkulris elmlete Zajonc elkepzelese arrol, hogy az arcizmok
mozgasa beIolyasolja a hypothalamuszon ataramlo ver hmersekletet, es ez beIolyasolja az
eppen atelt erzelem minseget.
Az rzelmek konstrukcionista felfogsa Eszerint az ember a krltte lev (elssorban
tarsas) vilaggal kapcsolatba lepve alkotja meg annak kepet, vagyis az erzelmeket magunk
,csinaljuk a helyzetnknek megIelelen.
Az rzelmek szomatoviszcerlis afferentci modellje Cacioppo es munkatarsai altal
hasznalt modell annak magyarazatara, az inger testi ertekelesenek minsege hatarozza meg,
hogy a kognicio milyen jelentseggel bir az erzelmi elmeny kialakitasaban.
rzelmi hajlamok A szemely diszpozicioja bizonyos erzelmek gyakoribb atelesere.
Ideoaffektv szervezds Az erzelem es a kre szervezd gondolatok/hiedelmek egyttese.
Kifejezsi szablyok A tarsadalom elirasai tagjai szamara, hogy erzelmeit hogyan juttassa
kiIejezesre.
Prmek Buck elnevezese az elsdleges motivacios/erzelmi rendszerekre, melyek celja a testi
adaptacio Ienntartasa.
27

2. FE1EZET
rzelmek s szemlyisg



A Iejezet vazlata

ERZELMEK A SZEMELYISEGELMELETEKBEN
Temperamentum kutatasok, vonas-pszichologia, Iaktor-elmeletek
A pszichoanalizis es a dinamikus iskolak
Fenomenologiai megkzelites
Kognitiv-szocialis megkzelitesek
Integralo megkzelitesek
Epstein szemelyiseg-modellje
Kognitiv-aIIektiv szemelyisegrendszer
Cloninger pszichobiologiai modellje
ERZELMI INTELLIGENCIA
Az intelligencia klnbz Iormai
Az erzelmi intelligencia Iogalom es merese
ERZELEM ES EGESZSEG
Erzelmi betegsegek
Erzelmek a pszichoterapiaban

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK



Fontos kerdesek

1. Milyen sszeIgges van a szemelyiseg es az erzelmekben mutatkozo
jellegzetessegek kztt?
2. Az egyes szemelyiseg-megkzelitesek hogyan modellezik az erzelmeket?
3. Lehet-e az erzelmekben ,okosnak lenni?
4. Igaz-e, hogy akik boldogok, azok egeszsegesebbek?










28
RZELMEK A SZEMLYISGELMLETEKBEN

A szemelyiseg egy altalanos deIiniciojat adja Pervin (1996), amely szerint:

,A szemelyiseg kogniciok, erzesek, viselkedesek komplex szervezdese, mely
iranyt szab es mintazatot (koherenciat) ad az ember eletenek. Mint a test, a
szemelyiseg is strukturakbol es Iolyamatokbol all, es mind az rkldes (genek),
mind a krnyezet (tapasztalat) tkrzdik benne. A szemelyiseg magaban Ioglalja
tovabba a mult hatasait - beleertve a mult emlekeit - es a jelen es a jv
konstrukcioit is. (414. o.)

Ha ezt a deIiniciot tekintjk, es az erzelem szerepet keressk benne, az nyilvanvaloan
beletartozik a komplex, iranyt es mintat ado szervezdesbe, mint ahogyan a mult, jelen es
jv kzvetitjekent is megtapasztalhato, vagyis athatja a szemelyiseg egeszet. Nem csoda
hat, ha mar a szemelyiseg megertesere tett kiserletek kezdeteinel is Iontos szempontot
kepviselnek az egyes tipusok erzelmi hajlamai, es a kesbbi szemelyisegkoncepcioknak is
lenyeges aspektusa az erzelem. A kvetkezkben attekintjk a Iontosabb
szemelyisegpszichologiai iskolak mondanivalojat ebben a temaban.


TEMPERAMENTUM KUTATSOK, VONS-PSZICHOLGIA, FAKTOR-
ELMLETEK

A temperamentumnak mint a szemelyiseg nyersanyaganak (Allport, 1937) konzekvens
vizsgalata azokon az alapokon nyugszik, melyeket Buss es Plomin (1975) Iektetett le. Az
erdekldesk azok Iele az alapvet klnbsegek Iele Iordult, melyek mar szletesk utan
jellemzik az embert, melyekrl igy Ieltetelezhet, hogy genetikus alapjuk van, a Iejldes
soran viszonylag stabilak, a Ielnttben is jelen vannak, adaptiv jelentsegk van, ezert
kzvetlen allati rokonainkban is tetten erhetk.
Vizsgalataik nyoman negy dimenzioban irtak le ezeket a klnbsegeket:
emocionalitas, aktivitas, szociabilitas es impulzivitas dimenziokban. (Az emocionalitas
szonak a magyarban nincs olyan negativ konnotacioja, mint az angolban, az angol szo,
ahogyan a szerzk hasznaljak, inkabb az idegesseggel rokon ertelm szo.) Rothbart (1981)
Iaktorai: aktivitas-szint, Ielelem, a korlatozasra mutatott kellemetlen erzes, mosoly-nevetes,
megnyugtathatosag, az odaIordulas tartama. Mindket, a velnk szletett vermersekletet
tanulmanyozo iranyzatban jol kivehet az erzelmi hajlam, mint meghatarozo szempont.
A vonas-pszichologia szinten lenyegi szerepet tulajdonit a klnbz erzelmeknek:
gondoljunk csak Cattell (1990) temperamentum-vonasaira, melyek az ember erzelmi eletet
irjak le. A 16PF kerdiv els Iaktora peldaul a tartozkodo, kzmbs illetve a melegsziv,
baratkozo polusok menten ad besorolast, mig peldaul L-Iaktora speciIikusabb erzelemre
vonatkozoan a bizalomteli gyanakvo kontinuumon mer.
A napjainkban reneszanszat el Nagy tk (Big Five: John, 1990), a szemelyiseget
atIogoan leiro Iaktorok strukturajaban is alapvet helyet Ioglalnak el az erzelmi iranyulasok.
A neuroticitas - alskalai kzt a szorongas, ellensegesseg, depresszio (Costa, McCrae, 1992) -,
az extraverzio - alskalai kzt a melegseg, pozitiv erzelmek -, a baratsagossag, a
lelkiismeretesseg, a nyitottsag az elmenyekre, mind implikalnak bizonyos erzelmeket.
Eysenck harom szuperIaktora kzl kett: az extraverzio es neuroticizmus, kzvetlen
kapcsolatban van az okori grg temperamentum leirasokkal (Eysenck, 1975), a harmadik, a
pszichoticizmus pedig az erzelmi kepessegek mertekevel (empatiahiany). Eysenck Iaktorai


29
biologiai alapjaul konkret pszichoIiziologiai rendszerek mkdeset Ieltetelezi. Az extra- es
introverzio hattereben a retikularis aktivitas, a neuroticizmus anyagi szubsztratumakent a
limbikus aktivitas (Eysenck, 1990), a pszichoticizmus hattereben pedig a tonusos arousal es
az arousal modulalo rendszerek egytt jarasanak milyensege (Claridge, 1983) allna.
Gray (1973), aki modelljeben a szemelyiseget meghatarozo agyi mkdest kutatja, elmeletet
kiserletekkel alatamasztva harom emocionalis rendszerrl beszel: a megkzelit, a stop- es a
tamadas/menekles rendszerrl.
Az aIIektiv iranyulas atIogobb koncepcioja tkrzdik Watson es Tellegen (1985)
munkaiban, akik a pozitiv aIIektus es negativ aIIektus ket egymastol klnbz dimenzioja
menten kzelitik meg a szemelyiseget. Hozzajuk hasonloan Larsen es Katelaar (1991) a
negativ es pozitiv erzelmi allapotokat vizsgalva az extraverzioval a pozitiv aIIektus atlagos
szintjet, a neuroticizmussal a negativ aIIektus atlagos szintjet ktik ssze. Gray nyoman
Ieltetelezik, hogy a pozitiv illetve negativ aIIektusokat kivalto ingerekre mutatott klnbz
erzekenysegnek biologiai gykerei vannak.


A PSZICHOANALIZIS S A DINAMIKUS ISKOLK

Az erzelmek a dinamikus elmeletekben kzponti szerepet jatszanak. Szam szerint is sok
erzelem Iordul el az analitikus leirasokban, Fenichel peldaul 50 aIIektussal kapcsolatos
terminussal Ioglalkozik (Pervin, 1993). Az egyes analitikusok klnbz jelentseget
tulajdonitanak az egyes erzelmeknek a szemelyisegIejldesben, mint ahogy az egyes erzelmek
Iellepesenek idpontjat is ki-ki sajat teoriajahoz illeszkeden szabja meg. Ilyen ertelemben
sem a klinikai modszereket alkalmazo analitikusok kztt, sem az analitikusok es a kiserleti
modszerekkel dolgozo pszichologusok kztt nincs egyetertes (lasd az irigyseg kerdeseben
Klein (1957) vagy a szeretet kerdeseben Balint (1968) allaspontjat).
Az egyes erzelmek megtapasztalasa tekinteteben a karaktertipusokat lehet hajlamosito
tenyezkent IelIogni, ugyanakkor a pszichoszexualis Iejldes szakaszainak kialakulasaban es
lezajlasaban meghatarozo az erzelmek (dh, szorongas, Ieltekenyseg, stb.) szerepe (Freud,
1905). Mindazonaltal a klasszikus analizis az erzelmeket, mint az sztnk egy vetletet
(reprezentaciojat) tekinti - tudatosulo es tudattalanul hato Iormaban -, a Freud utani
szerzknel viszont az sztnk hatterbe szorulasaval az erzelmek nyernek egyre nagyobb
magyarazo szerepet.
Az en-pszichologia iranyzatat kepvisel pszichologusok az en-Iejldes
perspektivajabol tekintve elssorban az nertekelessel kapcsolatban Iorditanak Iigyelmet az
erzelmekre. Adler (1933) szerint az nertekeles keresese motival az eletstilus kialakitasara,
amely azutan meghatarozo az erzelmek megtapasztalasara nezve: az adaptiv eletstilusok
pozitiv, a maladaptivak negativ erzelmekkel jarnak. Az en-Iejldes szakaszaira koncentralo
szerzk (pl. Loevinger, 1997) az erzelmeket inkabb meghatarozottnak semmint
meghatarozonak tekintik.
A szocialis krnyezetnek nagyobb hangsulyt ado, az identitas alakulasat vizsgalo
elmeletalkoto Erikson (1959) az erzelmeknek az identitas-alakulas szakaszai soran a szocialis
hatasokkal dinamikus klcsnhatasban Iormalodo jelleget ismeri Iel.
Kln Iigyelmet erdemelnek a korai kapcsolatok jelentseget vizsgalo szerzk. Sullivan
(1953) szerint az egymassal reciprok kapcsolatban allo euIoria es Ieszltseg alapszintjet az
anya-gyermek interakcio allitja be es szabalyozza, mely soran a gyermek internalizaciok utjan
alakitja ki a jo-en, rossz-en, nem-en dinamizmusokat es ezzel egytt a szorongas merteket;
ezek alapvet mintazatot adnak tovabbi eletenek.
Mint arrol mar volt szo, Bowlby (1969) es kveti (Ainsworth, Bowlby, 1991) a
ktdes korai mintazatait tartjak meghatarozonak a kesbbi interperszonalis kapcsolatokra


30
nezve. A harom alapvet ktdesIorma: biztonsagos, ambivalens, elkerl, egy-egy erzelmi
beallitodast is meghataroz a krnyez vilaggal szemben, mely kesbb viselkedesbeli es
kognitiv klnbsegekben is megmutatkozik. Eredmenyeikbl kiindulva a diszkret emociok es
a korai ktdes mintazatait sszekapcsolva lehet a szemelyisegszervezdest meghatarozo
tengelyekkent vazolni az erzelmeket (Malatesta, Wilson, 1988; Magai, Hunziker, 1993).
A dinamikus elmeletekrl szolva megemlitend meg Jung (1928), akinek elmeleteben
az erzelem, mint alapvet ertekel Iunkcio jelenik meg, es ennek a masik harom Iunkcioval
(gondolkodas, erzekeles, intuicio) egyttes kiegyensulyozott mkdese elIeltetele az
egeszseges szemelyisegnek.


FENOMENOLGIAI MEGKZELITS

A Ienomenologiai megkzelitesek kzs tulajdonsaga, hogy az embert, mint sajat szemelyes
valosagat megkonstrualo agenst tekintik, aki kepes nmagat meghatarozni, es eredenden
nmaga tkeletesitesere trekszik. Rogers (1959) szerint alapvet igenynk, hogy a
szamunkra Iontos szemelyektl Ieltetel nelkli pozitiv ertekelest, szeretetet kapjunk. Ha igy
ismernek el minket, az a tapasztalas nyitottsagahoz, sajat erzeseink teljes atelesehez vezet,
mig ha csak Ieltetelekhez kttt elismeresben reszeslnk, az vedekez Iolyamatokat indit be.
Az enkepnk es a tapasztalatunk kztti inkongruencia szorongast, szelInk kiterjesztese,
nmegvalositasunk viszont nagyobb kongruenciat es pozitiv erzelmeket eredmenyez. Ha
elmenyeink nem Ielelnek meg a magunkkal szemben tamasztott ertekIelteteleknek, akkor
tapasztalatainkat vagy elnyomjuk, vagy eltorzitjuk.
Az aktualis, idealis, elvart enkep es az erzelmek kztti sszeIggesre mutatnak ra
Higgins (1989) es munkatarsai. Eszerint az aktualis es idealis szelI kztti elteres csalodast es
szomorusagot szl, az aktualis es elvart szelI diszkrepanciaja pedig bntudatot es szorongast
okoz.
Az nmegvalositas masik teoretikusa, Maslow (1968, 1970) az emberi szksegletek
hierarchiajaval kapcsolatban jellemzi az naktualizalo embert, aki hatekonyan es pontosan
eszleli a valosagot, kepes az erzelmek teljes skalajanak spontan megtapasztalasara, de a
negativ erzelmeket nem pusztan egyeni sorsa, hanem az emberiseg problemai kapcsan eli at.
Gyakran tapasztalja az ,oceani erzest, az idn es teren tullep univerzummal valo egyseg
erzeset.
Az egzisztencialista pszichologusok (May, 1969, Frankl, 1996) ugy velik, hogy az
ember maga ad jelentest letezesenek, Ielels azert, hogy a lehet legtbbet hozza ki letezese
minden pillanatabol, ezert a sikertelenseg ezen a teren alapvet problemat okoz: az resseg,
elidegenedes, maganyossag, az ertekekben valo hit elvesztesenek erzesevel jar, mig a siker a
pozitiv erzelmek, a megnyugvas ateleset teszi lehetve.


KOGNITIV-SZOCILIS MEGKZELITSEK

Kelly (1955) elmeletet egyesek a Ienomenologiai, masok a szocialis-kognitiv iskolakhoz
soroljak. O teoriajaban csak keves erzelemre Iorditott Iigyelmet. Szerinte az egyen a vilagrol
szemelyes konstrukciokat hoz letre, ennek alapjan erti meg az esemenyeket, ezek a szemelyes
konstrukciok hatarozzak meg viselkedeset, erzeseit, gondolatait. Olyanok vagyunk, mint a
tudosok, akik elmeleteket gyartanak, melyeknek elrejelz ervenyk van, ezt a valosaggal
teszteljk, majd ha kell, modositjuk a konstrukciot, esetleg el is vethetjk azt. A konstrukciok
hierarchiaba rendezdve sszekapcsolodnak es viszonylag koherens rendszert kepeznek. Ha
olyan esemenyt varunk, amire meg nincs megIelel elrejelz konstrukcionk, szorongast


31
erznk. Ha az esemeny eddigi konstrukcioink alapjait kerdjelezi meg, Ienyegetettseget elnk
at. Ha a masokkal valo egyttmkdes erdekeben Ielvett, masok altal konstrualt szerepeink
kzl altalunk igen Iontosnak tartottakban nem tudunk megIelelni, bntudatosak lesznk.
Mischel (1973) kognitiv szocialis tanulas elmeleteben a szemelyiseg t alapvaltozoja
(kompetencia, szemelyes konstrukciok, elvarasok, szubjektiv ertek, nszabalyozo rendszerek)
kzl a szubjektiv inger-ertek van kzvetlen kapcsolatban az erzelmekkel: az ingerekhez
kapcsolodo pozitiv vagy negativ erzelmek Iogjak meghatarozni, mennyire gyakran Iogunk
bizonyos viselkedeseket kivitelezni, melyekrl Ieltesszk, hogy a preIeralt vagy elkerlni
kivant kvetkezmenyekhez vezetnek.
Bandura (1986) az erzelmek direkt vagy obszervacio utjan elsajatitott szocialis
tanulasarol beszel, ez utobbi a vikarialo erzelmi kondicionalas. Bandura egyik kulcsIogalma
az en-hatekonysag. Ugy veli, az alacsony en-hatekonysag negativ kvetkezmenyek eseten a
szorongas erzesevel jar egytt, mig a pozitiv kimenetelekkel kapcsolatban depressziohoz
vezet.
A sema koncepcio hivei szerint a vilagrol kialakitott reprezentacioink semak krl
szervezdnek, es ez a szocialis megismeres terletere is vonatkozik. Klnsen Iontos a
sajatmagunkra vonatkozo semank, amely altalaban kidolgozottabb a tbbinel. Egyesek szerint
a semak ,lelke a prototipus (Shaver es mtsai, 1987), masok a sema mint eletlen halmaz
(Medin, 1989) kiIejezest hasznaljak. A semak (hierarchikus) halozatot alkotnak, a halozat
elemei az erzelmi semak is. Barmely sema aktivacioja mozgositja a vele kapcsolatban allokat,
ezaltal elIeszitest adva az azokba ill ingerek eszlelesenek (Bower, 1981). A semak ilyeten
szervezdesevel magyarazhatok peldaul a hangulatbetegsegek. Beck (1976) szerint a
depressziot nagyreszt negativ iranyu kognitiv torzitasok hozzak letre, amelyek az ennel, a
vilaggal es a jvvel kapcsolatosak.
A kognitiv nszabalyozasi elmeletek alapveten az erzelmek inIormacioIorras
Iunkciojara mutatnak ra. Simon (1967) szerint az erzelmek arra Iigyelmeztetnek, hogy a celok
prioritasan valtoztassunk. Az egyre Iokozodo intenzitasu erzelem miatt az eppen vegzett
tevekenyseget megszakitjuk, atertekeljk helyzetnket, es az erzelemnek megIelelen
valtoztatunk (pl. a dh jelentese, hogy megsertett autonomiank megvedesenek kell elterbe
kerlnie).
Carver es Scheier (1998) az erzelmeket ugy tekintik, mint amelyek arra utalnak, hol is
tartunk celjaink elereseben. Ha a cel iranyaba haladunk, ez pozitiv erzelmeket, elegedettseget
valt ki, ha a cel Iele haladas Ielgyorsul, ez rmme, st eksztazissa Iokozodhat. A gyenge
haladas vagy a tavolodas a celtol enyhe vagy intenzivebb negativ erzelmeket kelt.
Az attribucios modellek egyik kepviselje, Weiner (1985) az erzelmek es a
teljesitmenymotivacio magyarazataval szolgal. Az az inIormacio, hogy miert haladunk jol
vagy rosszul celjaink elereseben, meghatarozza, hogy milyen speciIikus erzelmek Iognak
jelentkezni. Peldaul ha magunknak tulajdonitjuk a gyors sikert, bszkeseg tlt el, ha viszont
kls segitsegnek, halat erznk.


INTEGRL MEGKZELITSEK

Az integrativ jelleg elmeletek az inIormacioIeldolgozas Iolyamataba illesztik az erzelmek
jelenseget, es az inIormacioIeldolgozas jellegzetessegei szabjak meg a szemelyek kztti
klnbsegeket.
hman (1993) a Ielelem es szorongas elemzese kapcsan parallel automatikus es
strategias inIormacioIeldolgozasrol beszel. Szerinte evolucios szempontbol kiIizetdbb, ha a
szervezet a negativ ingerekre erzekenyebb es gyorsan kepes reagalni. Az automatikus
Ieldolgozasrol a strategiasra valo atkapcsolast az orientacios reakcio biztositja. A Iobiak


32
tudattalan aktivalasat bizonyito kiserletek mutatnak ra a tudattalan Iolyamatok szerepere az
erzelmi tanulasban es az erzelmet kiser Iiziologiai reakciok kivaltasaban (Soares, hman,
1993). A halo elmelet szerint a szorongas es az aggodalom tarsitott aktivacioja automatikus
egyoldalu Ieldolgozast eredmenyez, igy torzitasokhoz vezet a szelektiv Iigyelmi
Iolyamatokban is. Az erzelem kialakulasaban az expektancia is beIolyasolo tenyez; erre utal
peldaul az, hogy a panikbetegek izgalmat a hamis Iiziologiai visszajelzes igencsak
megvaltoztatja (Cohen es mtsai, 1985). hman modelljeben a vonas-szorongas merteket is
szamba veszi a torzito hatasok I Iaktorakent a vonas- es az allapot-szorongas interakcioja
mellett.


Epstein szemlyisg-modellje

Egy integralo jelleg teoriat dolgozott ki Epstein (1993), elkepzeleseit kognitiv-tapasztalati
szelI-elmeletnek nevezi. Szamba veve a klnbz szemelyiseg-elmeletek I hangsulyait, ugy
veli, hogy a szelI Iogalmanak tartalmaznia kell motivacios es erzelmi megIontolasokat is,
minthogy az erzelmek beIolyasoljak a szemely valosagrol alkotott kognitiv rendszeret, es
egyben beIolyasoltak is altala.
Az alaperzelmek (dh, Ielelem, szomorusag, rm, szeretet) olyan szervezett kognitiv-
aIIektiv rendszerek, melyek krl, mint magok krl, egyre terjeszked konstruktum halozat
epl. Ezek ,elregyartott modulok, melyek az alkalmazkodast iranyitjak, meg mieltt az
integralt komplex kepnk a vilagrol kialakulna. Ez a kep reszben az emlitett modulok
kidolgozasa es integralasa nyoman epl Iel, masreszt abbol tanulunk, ami erzelmileg
kzvetlenl erint. Vagyis azert alakitunk ki konceptualis rendszert, mert az erzelmileg
jutalmazo. Az erzelmekbl kvetkeztethetnk az ember tapasztalati konceptualis rendszerere:
pl. a dhs ember szerint masok helytelenl viselkednek, bntetendk, a Iels szerint a vilag
veszelyes stb.
A klnbz elmeleti megkzelitesekben elIordulo szempontokat egyarant Iigyelembe
veve negy alapvet igenyt Ieltetelez, mindegyikk igen Iontos, de barmelyik uralhatja is a
tbbieket az egyes individuumoknal. Ezek:
maximalizalni az rmt, minimalizalni a Iajdalmat,
a valosag adatait egy stabil, koherens Iogalmi rendszerbe illeszteni,
kapcsolodas igenye es
az nertekeles igenye.
Ezen igenyek kielegitetlensege vagy beteljesitettsege negativ illetve pozitiv erzesekkel jar.
Egyensulyt kell teremteni az igenyek kztt, mert a kiegyensulyozatlansag klnbz
kellemetlen erzeseket kelt, es tnetekhez vezet.
Az alapvet igenyekhez kapcsolodva negy alapvet hiedelmnk is van arrol:
Mennyire jo- vagy rosszindulatunak eszleljk a vilagot,
Mennyire ertelmesnek vagy ertelmetlennek,
Mennyire megbizhatoak vagy veszelyesek az emberek es
Mennyire tartjuk magunkat ertekesnek vagy ertektelennek.
Alapvet hiedelmeink ervenytelenitese nagy szorongassal, dezorganizacioval jar. A
konceptualis rendszer Ienntartasa eppen ezert sokszor meg nsorsronto modon is megvalosul,
mert meg a rossz konceptualis rendszer is jobb, mint a semmi. (Ezzel magyarazhato peldaul
az ismetlesi kenyszer.)
A kognitiv-tapasztalati szelI-elmelet szerint az inIormacioIeldolgozas tbb szinten zajlik:
tudattalan, (asszociacionista) szinten, amelyet Epstein nem tekint adaptiv rendszernek;


33
automatikus, tapasztalati szinten, melyet a holisztikus szemlelet, az erzelmek altal
kzvetitett mkdes jellemez, e rendszer gyorsan lep akcioba, de lassan valtozik,
tudatelttes es adaptiv rendszer.
A Ieldolgozas harmadik szintje a racionalis-analitikus szint, amely ok-okozati
sszeIggeseket keres, diIIerencialtabb, tudatos adaptiv rendszer.
A ket utobbi rendszer mkdesbeli sajatossagaibol kiindulva ketIele implicit valosagelmelet
kztt tesz klnbseget a szerz, az egyik tapasztalati, a masik verbalisan kzvetitett. Mivel e
kettsseg egyIajta beepitett konIliktus az emberi pszicheben, arra kell trekednnk, hogy a ket
rendszert harmonikusan integraljuk.
A kvetkez tablazat a tapasztalati es a racionalis rendszert hasonlitja ssze Epstein (1998)
nyoman

Tapasztalati Racionlis
Holisztikus Analitikus
Emocionalis Logikus
Asszociacios Ok-okozati kapcsolatok
A mult emlekeinek Az esemenyek tudatos
rezdlese kzvetit ertekelese medialja a viselkedest
Konkret kepekben, Absztrakt szimbolumokban,
hasonlatokban, narrativakban szavakban, szamokban kodol
kodolja a vilagot
Gyors Ieldolgozas: az azonnali Lassabb Ieldolgozas: a kesleltetett
tevekenysegre iranyul tevekenysegre iranyul
Kevesbe valtozik: csak Gyorsabban valtozik: a gondolkodas
ismetld vagy ers tapasztalattal sebessegevel valtozik
valtozik
Durvabban diIIerencialt, Jobban diIIerencialt:
kategorikus gondolkodas dimenzionalis gondolkodas
Durvabban integralt Jobban integralt
(kognitiv-aIIektiv modulok)
Passzivan es tudat-elttesen Aktivan es tudatosan eljk meg:
eljk meg: erzelmeink elragadnak kontrollaljuk gondolatainkat
nigazoloan ervenyes: Logika es bizonyitek kell
a tapasztalas a hit az igazolasahoz

Epstein szerint azert nem nyilvanvalo, hogy klnallo tapasztalati rendszernk van, mert
alaklelektani ertelemben az elmeny a hatter, melynek eltereben a gondolkodas van. Az
embert racionalizalasi hajlama pedig kepesse teszi arra, hogy a cselekves valodi okatol
Iggetlenl mindig tudjon tetteire magyarazatokat adni. A Ielismeressel szembeni ellenallast
Iokozza, hogy jobban szeretjk az ,erzelmei aldozata szerepet, mint azt a nehez munkat,
amellyel a tapasztalati rendszer hiedelmeit megvaltoztathatjuk. (Nem beszelve arrol, ami a
kutatok ellenkezeset illeti egy uj paradigma elIogadasaval kapcsolatban.)
A tapasztalati semak IelIedezesehez az erzelmek adjak a ,kiralyi utat. Az erzelmeket
a tudatelttes kogniciok modositasaval valtoztathatjuk meg. Eppen ez a lenyege a kognitiv
terapiaknak, amelyek az automatikus gondolatok modositasaval erik el a tapasztalati rendszer
valtoztatasat. Maladaptiv semainkat az azoknak ellentmondo elmenyekkel szemben elIojtassal
illetve mas elharitasokkal, az aktualis elmenytl valo elszigetelessel, szelektiv eszlelessel, az
esemenyek szelektiv keresesevel tartjuk Ienn. Ugyanerre szolgal eszkzl az erzekeny
pontunk es a kenyszer. Epstein a kvetkezkeppen deIinialja ezeket:
Erzekeny pont: olyan tapasztalati altalanositasok, amelyek bizonyos helyzetek veszelyes
voltara utalnak. Bizonyos helyzetek az idegeinkre mennek.
Kenyszer: olyan altalanositas, amely arra vonatkozik, hogy bizonyos viselkedesmodok
alkalmasak a Ielelem cskkentesere. Mereven viselkednk bizonyos helyzetekben,


34
kenyelmetlen, ha nem viselkednk a kenyszernek megIelelen, es a Ienyegetettseg
allapotaban a kenyszer meg kiIejezettebb.
Erdemes Ielhivni a Iigyelmet, mennyire sszecseng Epstein modellje a tranzakcioanalitikus
Iogalom, a sorsknyv, leirasaval. Sorsknyvnk Ienntartasahoz a vilag torz eszlelesere van
szksegnk, melyhez jatszmaink is ,segitenek: a gyenge pont es kenyszer eppen a jatszma
Iogalmaval rokon.


Kognitiv-affektiv szemlyisgrendszer

Egy masik integrativ jelleg szemelyisegmodell Mischel nevehez Izdik. Mischel celja a
szemely-szituacio vita Ieloldasa. Ugy veli, hogy a szemelyek a klnbz helyzetekben
,viselkedeses ujjlenyomatot hagynak maguk utan, amelyek a klnbz helyzetek kztti
viselkedesbeli valtozasok minta:ataban Iigyelhetk meg. A modell alapja az, hogy az ember
szemelyisege legpregnansabban tarsas szituaciokban mutatkozik meg, ezert az elkepzeles a
tarsas inIormaciok kognitiv-erzelmi Ieldolgozasara sszpontosit. Mischel szerint az egyenek
hozzaIerhet kognicioik es erzelmeik menten jellemezhetk, es azzal, mely szituaciok
aktivaljak ezeket a kogniciokat es erzelmeket.
A szemelyisegrendszert ugy jellemzi, mint Iunkcionalis viszonyok dinamikus
halozatat, amely a gondolatok es erzelmek aktivaciojat iranyitja, es keretek kze rendezi. Ha a
szemely viselkedeseben a rendszeresseget es a szabalyszersegeket keressk helyzetrl
helyzetre, tbb uton is kzelithetnk. Szamolhatunk valamiIele ,atlaggal is, de jellemzbb a
,mintazat.
Mi hozza letre a viselkedeses ujjlenyomatot? Olyan modell kell, amely Ielismeri, hogy
az emberi viselkedesek nagy resze nmagat generalja, az ember nem pusztan reagal,
de rendelkezik egy idben Iolytonos mentalis reprezentacios rendszerrel (celok,
tervek, nregulacio, gondolkodas stb.),
szamol azzal, amit az erzelmektl Ittt illetve az erzelmi szelcsendben zajlo kognicio
(,Iorro es ,hideg kognicio) jelent, es
viszonylag stabil kognitiv-aIIektiv rendszerekkel dolgozik
Mischel ismert kognitiv (szemelyiseg) valtozoit (Mischel, 1973) egy csppet atIogalmazva
Mischel es Shoda (1999) a kognitiv-aIIektiv egysegek kvetkez tipusait irjak le:
Kodolas
Elvarasok es hiedelmek
AIIektusok
Celok es ertekek
Kompetenciak es nszabalyozasi tervek
Ha sszehasonlitjuk ezt a Ielsorolast Mischel eredeti valtozoival, gyakorlatilag ugyanazok
szerepelnek kisse mas csoportositasban, hogy Ieltnhessen egy ujabban a pszichologia
Iaramaba visszakerlt Iogalom: az aIIektus.
A modell lenyege, hogy a szemelyisegen bell sok kognitiv-aIIektiv modult tetelez,
melyek klcsns ingerl-gatlo kapcsolatban vannak egymassal, es a krnyezeti ingerek
klnbz aspektusai hozzak ket mkdesbe. Egymassal valo interakciojuk vegeredmenye
az a kimeneti viselkedes, amelyet a kls szemlel eszlel. Szamitogepes szimulacioval
tanulmanyozhato a modell mkdese, ezt a kutatok meg is tettek, es eredmenyeik alapjan
kimondtak, hogy a modell olyan ,szemelyisegeket kepes generalni, ,akik olyan egyedi es
tartos variabilitas-proIillal rendelkeznek, amely szemely-helyzet interakciokban mutatkozik
meg (ha x, akkor., ha y, akkor.). Ezenkivl a rendszer vonas-szer tulajdonsagokat is
general.
A modell elnye, hogy


35
ugy veszi Iigyelembe a helyzetet, hogy kzben nem Iosztja meg az egyent attol, hogy
sajat cselekvesei Iorrasa legyen,
celorientalt kogniciok es aIIektusok aktivalodasa iranyitja a helyzetek kodolasat,
a rendszer nem-linearis, ezert kisebb kezdeti klnbsegekbl is nagyobb kimeneti
klnbsegek szarmazhatnak, es
diadikus es nagyobb interperszonalis rendszerekben az egyik szemely viselkedese a
masik szituacios ingere es Iorditva.


Cloninger pszichobiolgiai modellje

Cloninger els modellje (Cloninger, 1987) a szemelyiseg biologiai megkzeliteseinek egyike
volt, amennyiben megprobalt uj nezpontbol tekinteni a temperamentumot alkoto tenyezkre.
Leginkabb Gray gondolatvilaga kszn vissza els modelljenek leirasabol. Az altala ajanlott
temperamentum-dimenziok a kvetkezk:

Az S-R jellemzket befolysol hrom f agyi rendszer Cloninger rendszerben

Agyi rendszer
(a hozz kapcsolt
szemlyisgdimenzi)
Az rdekelt agyi
terlet
A f monoamin
neuromodultor
Relevns ingerek Jiselkedses vlasz
Viselkedeses
aktivacio
(Ujdonsagkereses)
ventralis
tegmentum,
szeptum, nucleus
Accumbens ,
amygdala,
entorinalis,
mezoIrontalis,
cingularis areak

Dopamin
Ujdonsag
Lehetseges
jutalom
A monotonia
v. bntetes
elkerlesenek
lehetsege
Exploracio
Megkzelites
Aktiv
menekles v.
elkerles
Viselkedeses gatlo
rendszer
(Artalomkerles)
szeptohippocampalis
rendszer, Raphe-
magvak, substantia
nigra

Szerotonin
Bntetes,
ujdonsag
tanult jelzesei
Frusztralo
jutalom-
elmaradas
Passziv elkerles
Kioltas
Viselkedes Ienntartas
(JutalomIgges)
locus coereleus,
hypothalamus,
limbikus rendszer
neocortex

Noradrenalin
A jutalom
tanult
jelzesei
A bntetes
elmaradasa
Ellenallas a
kioltassal
szemben

Rendszereben egy-egy dimenzio kombinacioibol klnbz diagnosztikus kategoriak
alakithatok ki, melyek jo egyezesben vannak a mindennapi korismezesi tapasztalatokkal.
Elsrend kategoriakat lehet letrehozni a TPQ (Cloninger els kerdive a
temperamentum meresere) alacsony ill. magas skalaertekei menten, es
masodrend kategoriakat a skalak interakciojabol szarmaztatva.
Az olvaso a kategoriakrol reszletesen tajekozodhat Rozsa es munkatarsai (2005) knyvebl,
peldakent alljon itt a harom skala kombinaciojabol szarmazo kategoriak Ielsorolasa:

1. Magas Ujdonsagkereses alacsony Artalomkerles alacsony JutalomIgges
antis:ocialis s:emelviseg.
2. Magas Ujdonsagkereses alacsony Artalomkerles magas JutalomIgges
his:trionikus s:emelviseg.


36
3. Magas Ujdonsagkereses magas Artalomkerles magas JutalomIgges - pass:iv-
agress:iv s:emelviseg
4. Magas Ujdonsagkereses magas Artalomkerles alacsony JutalomIgges
robbanekonv s:emelviseg.
5. Alacsony Ujdonsagkereses magas Artalomkerles alacsony JutalomIgges
kenvs:eres s:emelviseg.
6. Alacsony Ujdonsagkereses alacsony Artalomkerles alacsony JutalomIgges
ski:oid s:emelviseg.
7. Alacsony Ujdonsagkereses alacsony Artalomkerles magas JutalomIgges
ciklotimias s:emelviseg.
8. Alacsony Ujdonsagkereses magas Artalomkerles magas JutalomIgges pass:iv-
dependens s:emelviseg.

Cloninger a kesbbiekben tovabbIejlesztette modelljet (Cloninger, Svrakic, Przybeck, 1993),
mivel ugy talalta, hogy az egyes Iaktorialis szemelyisegmodellek beleertve sajatjat is nem
adnak szamot sem a klinikum sok eseterl, sem a humanisztikus pszichologia altal leirtakrol.
Modelljenek kiterjesztese 7 dimenziosra alkalmat adott e hianyok kikszblesere.
Teoriajanak kiindulopontja, hogy a tudattalan inIormacioIeldolgozasi hajlamokat (v.
proceduralis tudas) a temperamentum, a Iogalmi alapuakat (v. deklarativ tudas) pedig a
karakterdimenziok Iedik le. Tehat a szemelyiseget Ielosztja temperamentumra es karakterre:
az elbbi inkabb rkletes, az utobbi inkabb tanult jelleg.
A temperamentumdimenziokon is modosit egy kicsit. Az uj dimenziok:
Ujdonsagkereses
Artalomkerles
JutalomIggseg
Kitartas ez utobbi dimenziot azert vezette be, mert kerdivenek Iaktoranaliziseiben a
skalat kepvisel tetelek levaltak a JutalomIggseg dimenziorol.
A karakterdimenziok:
niranyitottsag
Egyttmkdes
En-transzcendencia
Az niranyitottsag azokat a tulajdonsagokat Iedi le, melyek a szemely autonomiajaval
hozhatok kapcsolatba (pl. Ielelssegvallalas, celtudatossag). Az Egyttmkdes a masokkal
valo kzssegvallalas (pl. egytterzes, tolerancia) jellemvonasait tartalmazza. Az En-
transzcendencia nmagunk meghaladasat (pl. a spiritualitast) jelenti.
A modell az uj skalak bevezetesevel nemcsak uj szemlelet diagnosztikus kategoriakat
tesz lehetve, hanem Cloninger azt is leirja, hogyan kepzeli el a szemelyiseg Iejldeset a
tbblet-dimenziok menten. Ez a Iejldes szerinte elssorban a tudatos tanulas eredmenye (bar
a dimenziok viselkedesgenetikai elemzesenel viszonylag magas rkletesseg mutathato ki).
Uj modelljehez Cloninger kerdivet szerkesztett, melynek eredmenyeirl es a magyar
nepessegre alkalmazasarol az olvaso Rozsa es munkatarsai (2005) knyvebl tajekozodhat.



RZELMI INTELLIGENCIA


AZ INTELLIGENCIA KLNBZ FORMI



37
Hagyomanyos ertelemben az intelligencia az ertelmi kepessegeket, a problemamegoldas
hatekonysagat jell Iogalom. Az intelligencia merese Magyarorszagon a 1990-es evekben
valt a laikusok szamara is nepszerve (pl. Russell, Carter, 1997), de a meres tlete mar a
szazadeln megszletett (Stern, 1928). Az eleinte tulzo remenyeket taplalo szakmai
kzvelemeny mara mar targyilagosan ertekeli az intelligencia-hanyados, az IQ jelentseget,
az intelligenciamer eszkzk bevonultak a standard szemelyisegvizsgalat kellektaraba.
Minthogy az intelligencia-meres sem bizonyult csodaIegyvernek az emberi elet
sikeressegenek bejoslasaban, uj koncepciok kerltek Ielszinre; ilyen peldaul az er:elmi
intelligencia.
Az intelligencia klnbz megkzelitesei kztt a kezdetektl voltak olyanok, amelyek az
embernek a tarsas kapcsolatokban nyujtott ,teljesitmenyeit ragadjak meg. Az intelligencia
egyik sszetevjekent deIinialja Thorndike (1920) a tarsas kepesseget vagy s:ocialis
intelligenciat. A szocialis intelligencia a masok megertesenek kepesseget, a masokkal banni
tudast jelenti, es minden tehetseget, amely a tarsas kapcsolatok megIelel es kiemelkeden
eredmenyes kezelesehez szkseges. E tag jelensegkrben termeszetesen tbb - mas-mas
szempontot hangsulyozo - deIiniciot talalhatunk a szakirodalomban. Ezt tekintik at Hedlund
es Sternberg (2000) illetve Austin es SakloIske (2005) cikkei.
Mint a legregebben bevezetett, a hagyomanyostol elter intelligencia-tipust, a szocialis
intelligenciat kutattak a legathatobban, tbb klnbz meresi technikat is kiIejlesztve hozza.
Thorndike kezdeti vizsgalatai szerint a szocialis intelligencianak a verbalis intelligenciahoz
35

van kze (Thorndike, 1936), mas vizsgalatok a ketIele intelligencia Iggetlensegere utalnak
(Ford, Tisak, 1983). Az eredmenyek ketertelmsege egyreszt a meresi technikak
klnbzsegenek, masreszt a deIiniciok aktualis hangsulyanak ksznhet. Nyilvan nem
mindegy, hogy
nbeszamolora,
masok megIigyeleseire es beszamoloira vagy
konkret Ieladatokban nyujtott teljesitmenyre tamaszkodva
hatarozzuk meg a kerdeses intelligencia-tipus merteket. Igy nyilvan egeszen mas
megkzelites jelenik meg akkor, ha a szocialis intelligenciat, mint a szemelyiseg kognitiv
alapjat Iogjuk Iel (Cantor, Kihlstrom, 1987), mint amikor a szocialis intelligenciat az
arckiIejezesek illetve tarsas helyzetek megertesenek kepessegekent ertelmezzk (O`Sullivan,
GuilIord, 1976).
Gardner (1983) tbbs:rs intelligencia Iogalma egyenjogusitja a tererzeket, a
kinesztetikus (mozgaskulturara vonatkozo) kepesseget, a zenei tehetseget, a kapcsolatteremt
es az intrapszichikus kepessegeket a mar addig is ,bevalt verbalis es matematikai-logikai
intelligencia-tipusokkal. A ket utobbi tenyezt Gardner s:emelves intelligencianak nevezi:
a kapcsolatteremt kepesseg a szemelykzi viszonyokra vonatkozik, beleertend a
masik megertesenek kepessege, az hogy Ielismerjk, a masik mit erez;
az intrapszichikus kepesseg azt takarja, hogy sajat erzeseink elerhetk szamunkra,
tudunk klnbseget tenni azok kztt es tamaszkodni rajuk, ert meriteni bellk
viselkedesnk iranyitasahoz.
Carroll (1993) szerint az interperszonalis intelligencia egyIajta speciIikus elsajatitott
tudas, kikristalyositott kepesseg. Mindamellett Carroll megmarad a Iaktoranalizissel Ieltarhato
kognitiv kepessegek rendszerezesenel, a Gardner-Iele intrapszichikus intelligencianak
rendszereben nincs megIelelje.
A nem-hagyomanyos intelligencianak egy masik Iajtaja az un. gvakorlati intelligencia. A
gyakorlati problemak megoldasa masIele kepessegeket kivan meg, mint az IQ-tesztek.

35
verbalis intelligencia az intelligencianak a beszed sikjan megnyilvanulo resze, pl. a szokincs is idetartozik


38
Neisser (1976) szerint a mindennapi problemakat - tesztekben modellezett logikai
Ieladatokkal szemben - az jellemzi, hogy
nincsenek eleve megIogalmazva,
hianyosak inIormacio szempontjabol,
az ember kzvetlenl erdekelt a megoldasukban, es
tbb megoldas is letezik,
melyek mindegyikenek van elnye es hatranya is.
A gyakorlati intelligencia Sternberg (1997) szerint alapvet tenyezje a ,sikeres
intelligencianak. A sikeresen intelligens emberek Ielismerik erssegeiket es gyengesegeiket,
es mikzben gyengesegeiket kompenzaljak vagy korrigaljak, erssegeikbl tket
kovacsolnak. Hedlund es Sternberg (2000) a szocialis, gyakorlati es erzelmi intelligenciakat
kzs keretben, a reftett tudas kereteben ertelmezi. A rejtett tudas olyan proceduralis tudas
36
,
melyre az ember rendszerint sajat tapasztalatain keresztl tesz szert, es az egyen szamara sajat
celjai elereseben ertekesek. A tudas megszerzesenek kepessege az intelligencia egy
aspektusanak tekinthet, melyet hangsulyuk es erdekldesk szerint neveznek a teoretikusok
szocialis, erzelmi vagy gyakorlati intelligencianak.


AZ RZELMI INTELLIGENCIA FOGALOM S MRSE

Az er:elmi intelligencia terminust egy nemet szerz, Leuner hasznalta elszr (Mayer,
Salovey, Caruso, 2000), de nepszersegre ketsegtelenl az 1990-es amerikai ,bemutato
(Salovey, Mayer, 1990) utan tett szert. A szerzk szerint az erzelmi intelligencia olyan
kepesseg, mely az erzelmek IelIogasat, ertekeleset es kiIejezeset, az erzelmek
szabalyozasanak kepesseget es az erzelmek problemamegoldasban valo Ielhasznalasat jelenti.
Modelljket kesbb kibvitik es hierarchizalt Iormaba ntik (Mayer, Salovey, Caruso, 2000),
melynek erenye, hogy pontositja a Iogalmakat, es az erzelmi intelligenciat szigorubban
hatarolja be a mentalis kepessegek terletere. Komponensei:
1.) a sajat es masok erzeseinek eszlelese, ertekelese es kiIejezese,
2.) az erzelmi integracio, vagyis a gondolkodas erzelmi serkentese,
3.) az erzelmi inIormaciok megertese es elemzese, az erzelmekrl valo tudas
alkalmazasa es
4.) az erzelem szabalyozasa magunkban es masokban.
A negy komponens az adott sorrendben egymasra epl, egyIajta Iejldesi iranyt mutatva.
Az erzelmi intelligencia meresere Salovey es munkatarsai (1995) elszr egy harom alskalat
tartalmazo mereszkzt Iejlesztettek ki: a Trait Meta Mood Scale-t. Ez egy nbevallason
alapulo teszt, melynek ket alskalaja: a Figyelem es Vilagossag, azt becslik, mennyire veszi
eszre a szemely sajat erzeseit, illetve mennyire kepes megerteni azokat. A harmadik alskala
Javitas - a sajat hangulat modositasara, szabalyozasara - ertelemszeren a javitasara - valo
kepesseget meri Iel.
Kesbb egy objektivebb, a mentalis kepesseg deIiniciohoz jobban illeszked tesztet, a
MultiIactor Emotional Intelligence Scale-t (MEIS) alkottak, mely leIedi modelljk negy
komponenset, es igyekszik Ieladatmegoldasokon - pl. erzelmi arckiIejezesek Ielismeresen -
keresztl lemerni a vizsgalati szemely erzelmi kepessegeit (Mayer, Caruso, Salovey, 1999).
Tagabb ertelemben hasznalja az erzelmi intelligencia Iogalmat Daniel Goleman
(1995a), aki nagysiker knyvet is irt az erzelmi intelligenciarol, melyben az addig
Ielhalmozott adatokat rendszerezte, es nepszersit, de szakmailag is igen jo szinvonalu

36
proceduralis tudas olyan ismeret, amelyet nem szoktunk szavakba nteni, mert elssorban tevekenysegnk
soran hasznaljuk (pl. a cipIz masnira ktese)


39
mben adta kzre. A knyv magyar Iorditasa ,Erzelmi intelligencia cimen mar 1997-ben
megjelent a knyvpiacon. Goleman egyreszt Salovey es Mayer (1990) eredeti deIiniciojat
alapul veve mas csoportositasban taglalja az erzelmi intelligencia komponenseit:
1.) erzelmek Ielismerese nmagunkban,
2.) az erzelmek kezelese,
3.) nmotivalas, nmagunk cselekvesre kesztetese,
4.) masok erzelmeinek Ielismerese es
5.) kapcsolatkezeles.
Goleman az erzelmi intelligenciat a szemelyiseg legklnbzbb vonasait tartalmazo
tulajdonsag-egytteskent deIinialja, es a Iogalmat alkoto jellemzk sora 1998-as knyveben
(Goleman, 1998) meg tovabb bvl. Tesztet is kidolgozott az erzelmi intelligencia meresere
(Goleman, 1995b), amely az erzelmi intelligencia mind az t aspektusat kivanja merni, bar
inkabb a masok erzelmeinek kezelese, beIolyasolasa es az nmotivalas szempontjai
emelkednek ki a kerdesekbl (Davies, Stankov, Roberts, 1998). Ahogyan modellje kiterjedt,
es a szemelyiseg egyre tagabb tartomanyait erte el, egy 25-Iele kompetencia meresere
alkalmas eszkzt szerkesztett Boyatzis-szal kzsen (Emotional Competence Inventory),
annak egy mar Iorgalomban lev kerdivet tovabbIejlesztve (Boyatzis, Goleman, Rhee,
2000).
Szinten tagabban, a szemelyiseg atIogo tulajdonsagait egybegyjt kepzdmenykent
ertelmezi az erzelmi intelligenciat Bar-On (1997), aki 15 nem-kognitiv kepesseget 5
csoportba rendezve egy nbevallason alapulo mereszkzt - egy 133 teteles kerdivet - EQ-i -
is kzrebocsatott. A kepessegek t csoportja:
intraperszonalis,
interperszonalis kepessegek,
alkalmazkodokepesseg,
stressz-kezeles
hangulatszabalyozas.
Hasonloan az adaptiv szemelyisegmkdest atIogo ertelmezest ad az erzelmi intelligencianak
Cooper (1996). Az mereszkze az Erzelmi Intelligencia Terkepe kerdiv.
Cooper modellje a kvetkez dimenziokat tartalmazza:
Emocionalis ,Iitness: rugalmassag es erzelmi kitartas (szocialis ragaszkodas)
Emocionalis melyseg: intenzitas es diIIerencialtsag az erzelem vilagban
Emocionalis mveltseg: a sajat erzelmekrl es azok mkdeserl valo tudas
Emocionalis ,alkimia: az erzelmek kreativitasban valo Ielhasznalasanak kepessege

Emellett az erzelmi intelligenciaba tartozo kompetenciaknak mas, regebben mas neven
deIinialt komponenseit is meg kell emlitennk. Ilyen peldaul egy masik az ember erzelmi
kepessegeit vizsgalo - a serlt emberek megIigyelese es gyogyitasa gyakorlatabol szarmazo -
Iogalom az alexithimia, mely az ember erzelmi ,keptelenseget jelenti, azt, mikor keptelen
sajat erzeseihez hozzaIerni, es verbalisan leirni, kiIejezni azokat. Az alexithimia meresere
Bagby es munkatarsai (1994) szerkesztettek skalat. Skalajuk harom Iaktorra bomlik: az
Erzesek Azonositasanak Nehezsege, az Erzesek KiIejezesenek Nehezsege es a KiIele Iranyulo
Gondolkodas alskalakra.
Lane (1996) alexithimias Ielnttek vizsgalataban nemcsak a verbalis erzelem-
kiIejezes, hanem a nem-verbalis erzelem-Ielismeres zavarat talalta, amit az erzelmi
inIormaciok Ieldolgozasanak zavarara vezetett vissza. Masok erzelmeinek Ielismerese az
empatia egyik Iontos tenyezje; azok a szerzk, akik az empatiara vonatkozo kepessegek
vizsgalataval Ioglalkoznak, szinten hozzajarulnak az erzelmi kepessegek Ieltarasahoz (pl.
Mehrabian, Epstein, 1970).


40
Az er:elmi kontroll, ns:abalvo:as meresere Roger es Najarian (1989) dolgoztak ki
egy negy alskalaval - Agresszio Kontroll, Elprobalas, Joindulat Kontroll, Erzelmi Gatlas -
biro skalat. Egy tbbe-kevesbe szinten erzelmi kepessegeket leiro Iogalom Block (1995) en-
rugalmassag Iogalma, melybe beletartozik az erzelmi nszabalyozas, az alkalmazkodast
biztosito indulati kontroll kepessege, nmagunk hatekonysaganak tudata es a tarsas
intelligencia is.
A Ienti klnbz mereszkzk altalaban nbeszamolon alapulnak, a szemely
maga becsli meg, mennyre jellemz ra egy-egy tulajdonsag. Ugyancsak nbeszamolos
erzelmi intelligencia tesztet kzlnek Schutte es munkatarsai (1998), akik az eredeti Mayer-
Salovey modellt kepezik le 33-teteles kerdivkben. Vizsgalataik szerint a kerdiv tbb
megbizhatosagi es ervenyessegi kriteriumnak is eleget tesz, a kognitiv kepessegekkel nincs
kapcsolatban, viszont a Big Five Nyitottsag skalajaval pozitivan korrelal.
Az erzelmi intelligenciaval kapcsolatos Iogalom peldaul Saarni (2000) er:elmi
kompetencia elkepzelese, melyet a szerz az erzelmi valaszt kivalto helyzetekben megjelen
en-hatekonysaggal
37
deIinial. Szerinte az erett emocionalis kompetencia Ieltetelezi az erklcsi
karakter es etikai ertekek hatasat. Az erzelmi kompetenciahoz szkseges keszsegeket tanulas
utjan sajatitjuk el, melyek eredmenyekent erzelmeinket hatekonyan tudjuk szabalyozni, jol
erezzk magunkat, es a stresszes krlmenyekhez rugalmasan tudunk alkalmazkodni. Az
erzelmi kompetenciat inkabb Iolyamatnak tekinti, mint egyIajta kialakult kepessegnek.
Ugyancsak az erzelmi alkalmazkodas Iolyamat jelleget kivanja megragadni Claude
Steiner (1996) er:elmi mveltseg Iogalma. Az erzelmek Ielismerese es kezelese mellett
Steiner Iontos kompetencianak tartja az erzelmi ,karokozas helyreallitasat es azt, hogy
Ielelssegteljesen jarjunk el, amikor tudasunkat, ismereteinket mindennapi viselkedesnkben
Ielhasznaljuk.
Az erzelmi intelligenciara vonatkozo Iontos sszehasonlito vizsgalatot vegzett Davies,
Stankov es Roberts (1998). Az eredeti Salovey es Mayer (1990) deIiniciobol kiindulva
klnbz kerdiveket es mas teszteket vettek Iel elter, nagy-letszamu mintakon. Az erzelmi
intelligencia 18 mutatojan kivl kognitiv kepessegeket es szemelyisegvaltozokat is mertek.
Kerdesk az volt: Van-e letjogosultsaga az nallo erzelmi intelligencia Iogalomnak? Mi
marad e koncepciobol akkor, ha mind a hagyomanyos intelligencia, mind a
szemelyisegvaltozok hatasait Iigyelembe vesszk? Az ilyen kerdeseket ugy lehet eldnteni,
hogy a kerdivek, tesztek eredmenyeit Iaktoranalizaljak, es kideritik, mely mutatok merik,
jarjak krbe ,ugyanazt a Iogalmat. Ha az derlne ki egy ilyen eljaras soran, hogy az IQ es az
erzelmi intelligencia ugyanabba a Iaktorba esik, nem sok ertelme lenne az erzelmi
intelligenciat nallo Iogalomnak tekinteni.
Harom vizsgalatot vegeztek, elszr az Eysenck-Iele (Eysenck, Eysenck, 1991)
szemelyiseg-kerdivvel, a masodik es harmadik vizsgalatnal pedig a Big Five koncepcio
talajan allo ket kerdivet (Christal, 1994, Costa, McCrae, 1985) alkalmaztak.
1. Az els vizsgalat harminc valtozojanak Iaktoranalizisebl az eysencki harom Iaktoron, az
extraverzion, neuroticizmuson es a pszichoticizmuson kivl, es a ketIele - kristalyos es Iluid
38

- intelligencian kivl harom, erzelmi kepesseggel kapcsolatos Iaktor emelkedett ki:
az erzelmi vilagossag, mely a sajat erzelmekben valo eligazodast tkrzi,
erzelmi tudatossag, mely a sajat erzelmekre Iorditott Iigyelemmel kapcsolatos, es
az erzelem eszleles, mely a kls ingerek erzelmi tartalmat becsli. Ez utobbi
klnbz tenyezkbl allt ssze: arckiIejezesek, zenei reszletek, szinek erzelmi
hatasat iteltek meg a vizsgalt szemelyek.

37
En-hatekonysag az az elvaras, hogy egy adott cselekedet vegrehajtasara mennyire vagyunk kepesek
38
a kristalyos intelligencia az elsajatitott tudasban nyilvanul meg, a Iluid intelligencia a tanulasra, gondolkodasra
valo kepesseget jelzi


41
Az eredmenyek szerint az erzelem percepcio mercei alacsony bels konzisztenciaval
rendelkeztek, vagyis aki jo volt peldaul az arckiIejezesek Ielismereseben, nem Ieltetlenl volt
jo mondjuk a szinek erzelmi hatasanak megiteleseben; a harom erzelmi Iaktor kztt nem volt
szamottev kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy Mayer es munkatarsai (1990) hipoteziset, miszerint
az erzelmi intelligencia komponensei klcsnsen kapcsolatban allo kepessegek keszletet
alkotnak, a vizsgalat nem tamasztotta ala.
2. A masodik vizsgalat elemzesekor az erzelmi Iaktorok teljesen eltntek, ,alkotoreszeik
beolvadtak az t nagy szemelyisegIaktor kzl haromba: a neuroticizmusba, extraverzioba es
baratsagossagba. Az t nagy szemelyisegIaktoron kivl negy intellektualis Iaktor emelkedett
meg ki: technikai tudas, eszlelesi, perceptualis gyorsasag, szamolasi es verbalis kepesseg. Ez
utobbin volt meg az erzelmi intelligenciamutatoknak is nemi sulyuk.
3. A harmadik vizsgalatban az erzelmi eszlelest vettek gorcs ala, mint objektiv mutatot:
vajon az erzelmi tartalmak becslesere vonatkozo kepessegnek lehet-e tekinteni ezt a Iaktort,
vagy csak az erzelemkivalto ingerekre vonatkozo kzmegegyezes elsajatitasat lehet altala
merni.
A Iaktoranalizis uj strukturat hozott: a kiemelked Iaktorok a neuroticizmus-
introverzio, gondolkodas-erzes, kristalyos intelligencia, Iluid intelligencia es szocialis
intelligencia voltak. Az utobbira kerlt az arckiIejezesek eszlelese, illetve az interperszonalis
intelligenciamutato, azonban meglepen - ellentetes eljellel. A vizsgalat
vegeredmenyekent megallapithato, hogy az nbeszamolokbol szamitott mutatok egyreszt nem
igazan megbizhatoak, masreszt mas altalanosan hasznalt szemelyisegIaktorokon van sulyuk
39
.
Az objektiv mutatok kzl az Er:elem es:leles tarthat szamot leginkabb a kepesseg
minsitesre, azonban sem a pszichometriai standardoknak nem tesz eleget, sem az
intelligencia hagyomanyos kriteriumait nem teljesiti. Ezek Mayer es munkatarsai (1999)
szerint: (a) adott Ieladatra egy helyes megoldas letezzen, (b) a klnbz mutatok kztt
pozitiv egyttjaras legyen es (c) a Iejldessel valtozas jarjon egytt. Mivel a kriteriumok
kzl a harmadikat nem vizsgaltak, az els kettre viszont nem kaptak egyertelm
megersitest, ezert az erzelmi intelligencia kepessegkent valo IelIogasat a szerzk nem
javasoljak, illetve egyedl az erzelmi eszleles Iaktort tartjak megalapozottnak.
Az erzelmi intelligencia meresere Magyarorszagon Olah Attila (2005a) dolgozott ki
mereljarast. Az altala sszeallitott Ielig projektiv teszt 10 skalat tartalmaz, melyek a szocialis
es erzelmi intelligencia egyes aspektusait hivatottak megjeleniteni. A skalak elnevezese
inkabb az erzelmi intelligenciaval ellentetes polus szerint trtent, mint a s:en:itivitas,
akaratgvengeseg, emocionalis inkompetencia, empatiahianv, tarsas inkompetencia,
meneklo-tamas:varo magatartas, tamado magatartas, nbntetesre valo haflam, illetve van
ket olyan skala, amelyik pozitivan jarul hozza az erzelmi intelligenciahoz: konstruktiv
megkzdes es nregulacios kepesseg.


RZELEM S EGSZSG

RZELMI BETEGSGEK

Az egeszseg es a szemelyiseg kapcsolatara mar az okori grg tipologia is keresett
magyarazatot, es az ujkori tipologiak is sikeresen ragadtak meg bizonyos betegsegek es a test-
es lelki alkat egyttjarasait. Az epidemiologiai adatok bizonyos betegsegek es
pszichoszocialis valtozok kztti sszeIggesre mutatnak (Leventhal, Patrick-Miller, 1993).

39
Egy-egy skalanak a Iaktoron elIoglalt sulya arra utal, milyen jelents szerepet jatszik a skala a Iaktor
kialakitasaban. A sulyok -1 es 1 kztt vannak, nagy sulynak szamitanak azok a tetelek, melyek sulyanak
abszolut erteke 1-hez kzeli, kis sulynak azok, melyeknel ez az abszolut ertek 0,5 alatt van.


42
A kapcsolatok egyik kzvetitje lehet az erzelmi Iolyamat, az ezzel kapcsolatos eredmenyeket
vesszk most szamba.
Malatesta es Wilson (1988) erzelmi hajlamok kialakulasarol beszel, amelyek
megmerevedesevel erzelmi betegsegek (patologiak) jnnek letre. Az alabbi tablazatokban azt
reszletezzk, milyen tbblet- illetve hianypatologiakat ir le a szerzparos, es az egyes
korkepek milyen asszocialt gondolatokkal jarnak

Az erzelmi vonasok patologias Iormai (tbbletpatologia)

rzelem Tbbletpatolgia Asszocilt kogncik vagy
kognitv keret
Dh Erszakos, agressziv viselkedes,
antiszocialis szemelyiseg
Masok megprobalnak veszelyeztetni
vagy keresztbe tenni, en pedig
hatekony vagyok velk szemben
Szomorusag Anaklitikus depresszio Az ertekes targy elveszett,
erIesziteseim eredmenytelenek
Felelem Szorongasos neurozis, Iobia Veszely-anticipacio: masok
veszelyeztetni probalnak, es en nem
tudom kivedeni
Megvetes Patologias narcizmus
1. pszeudograndiozitas (elharitas a
kisebbrendseggel szemben)
2. igazi grandiozitas (diIIuz,
narcisztikus, egocentrikus
grandiozitas)

1. Feletted allonak erzem magam,
de Ielek, hogy megsem vagyok
az.
2. Felsbbrend vagyok, es te nem
lehetsz az.
Bntudat Bntudat-vezerelt depresszio Valami rossz Iog trtenni es nincs
menekves. Valamit tettem, amiert
meg Iogok (kellene) bnhdni
Undor Elkerl reakciok (pl. anorexia) Valami (pl. etel) visszataszito, ezert
kerlend
Szegyen Patologias szegyenlsseg Klnlegesen trekeny vagyok,
masok knnyen megsertenek,
alsobbrend vagyok masoknal





Az erzelmi vonasok patologias Iormai (hianypatologia)

rzelem Hinypatolgia:
fejletlen
Kognitv keret Hinypatolgia:
elhrtott
Kognitv keret
Dh Inadekvat
szemelyiseg
Nincs nervenyesit
kepessegem
Elkerl
szemelyiseg
Nem tudom, hogy
valaszoljak, ha
masok Ienyegetnek
Szomorusag Skizoid Masok nem talaljak
meg a hangot velem,
problemaik nem
erintenek meg
Hipoman A szomorusag tul
Iajdalmas, jobb, ha a
dolgok jo oldalat
nezzk
Felelem Antiszocialis
szemelyiseg
Nincs mitl Ielni, a
viselkedesnek nincs
korlatja
EllenIobias Nincs semmi
Ielnivalo attol,
amitl tartok, es ezt
be is bizonyitom
Megvetes Az en-azonossag
elvesztese
Nincs letez En Identitas-diIIuzio (az
egyeneket nem
kepes elklnlt
enkent latni,
Minden ember
ugyanolyan


43
szervezett vagy
rendezett
kapcsolatban
allokent)
Bntudat Szociopatia Semmi nem rossz,
amit csinalok
Paranoia (projekcio) Valami rosszat tettel,
es bnhdnd
kellene
Undor Kritikatlan oralis
kenyszerek
Minden vonzo, es
nem tudok
klnbseget tenni a
szeretett es nem
kedvelt dolgok
kztt
Kenyszerneurozis Valaminek a
szimbolikus
megIelelje undorit
Szegyen Nincs erzeke a tarsas
hierarchiahoz, az
emberek
Ielcserelhetk.
Klinikumban az
emberek kzti
klnbsegteves
hianyakent jelenik
meg, gyerekeknel
mint az idegentl
valo szorongas
hianya
Nincs a ,Te-tl
elklnl En,
amely viszonyunkat
szervezne
Gatlastalan
szemelyiseg-stilus
(mint az elnyomott
szegyenlsseg
tulkompenzalasa)
Semmi nem hoz
zavarba, es Iontos,
hogy ezt
megmutassam neked

Vannak olyan kutatok, akik (pl. Costa, McCrae, 1985b) ugy velik, a negativ erzelmek
kedveztlen hatasa egyseges, nem kell klnbseget tenni kzttk hatas tekinteteben. Ezzel
ellentetben masok (Leventhal, Patrick-Miller, 1993) az erzelmek kategorialis megkzelitese
mellett teszik le voksukat, vagyis peldaul
az ellensegesseg, mint az A-tipusu viselkedes egyik tenyezje, kimutatottan nagy
valoszinseggel Ielels mind a hosszu tavu atheroszklerozis okozta koronaria
betegsegek, mind a krnyezeti krizis ideje alatt bekvetkez akut koronaria
esemenyek Iellepteert (Smith, 1992).
Ugyanakkor a C-tipusu viselkedest (Morris, Greer, 1980) mutato, kooperativ, negativ
erzelmeiket (klnsen a dht) visszatarto, szereny, trelmes szemelyek kztt
gyakoribbak a rakos megbetegedesek.
Az erzelmi vagy erzelemmel szoros kapcsolatot mutato korkepek mindegyikehez jellegzetes
kognitiv ,elhangolodas (bias) kapcsolodik, amely a valosag es az en sajatos (a normalitastol
elter) IelIogasat jelenti. Az elhangolodas-kutatas a betegsegben szenvedk emlekezeti
torzitasait (pl. a depressziosok tbb negativ elmenyt ideznek Iel), szelektiv Iigyelmi
Iolyamatait (pl. a Iobiasok sokkal hamarabb eszreveszik Iobiajuk targyat), interoceptiv
torzitasait (pl. a panikbetegek szamara sokkal ijesztbb Ielgyorsult pulzusuk eszlelese, mint a
kontrolloke) vizsgalja (McNally, 1999; Power, 1999). A betegseggel megvaltozik az
oktulajdonitasi stilus is (pl. a manias betegek nkiszolgalo torzitasa
40
sokkal erteljesebb a
normal szemelyekenel ld. Bentall es Kinderman, 1999).
Az erzelmeket szocialis Iolyamatkent leiro elmeletalkotok a krnyezeti stressz altal
kivaltott erzelmek es az egeszseg kapcsolatara hivjak Iel a Iigyelmet: az ent Ienyeget
stresszorok Ielelem es szorongas Ielkeltese utjan szivpanaszokhoz vezethetnek, pozitiv
es/vagy izgalmas esemenyek schizoIren betegekbl schizoIrenias epizodokat valthatnak ki, a
jelents vesztesegek pedig depresszios es egyeb tarsult betegsegek Iellepeset idezhetik el

40
nkiszolgalo torzitas az az egyebkent normalis alapallasunk, hogy magunkrol alkotott kepnk az altalaban
masokrol alkotott kephez kepest pozitivabb.


44
(Leventhal, Patrick-Miller, 1993). A tarsas tamogatas mindezeket a stressz-hatasokat tompitja
(Cohen, Wills, 1985).
Az erzelmi Iolyamatok tbb szinten zajlanak (kognitiv, expressziv, instrumentalis, endokrin-
es immunrendszer szinteken), ezt Iigyelembe veve Leventhal es Patrick-Miller (1993) harom
prototipikus szervezdest klnit el.
Az els a ,munka - erbedobas mintazata, amely az instrumentalis aktivitasban
ervenyesl;
a masodik a ,stressz - distressz mintazat, amely a tamadas vagy a menekles
iranyaba mutat (Gray, 1990) es a szivbetegsegek kockazataval tarsul;
harmadik a ,depresszios aktivitas mintazat, amely viszont depressziohoz es immun-
szupressziohoz kapcsolodik.
Az erzelem kivaltasaban es/vagy modulalasaban kzponti szerepet jatszo kognitiv Iaktorok
legalabb ket szinten - automatikus semaszinten es konceptualis szinten - hatva jarulnak hozza
erzelmi allapotunkhoz, igy a betegseg kognitiv reprezentacioitol is Igg viszonyulasunk
egeszseggyi problemainkhoz, es ezert annak tovabbi sorsa is. Ha valaki peldaul biztos a
gyogyulasaban, az esetleg Iellep tnetek ellenere sem aggodik (Leventhal, DieIenbach,
1991).
Leventhal es Patrick-Miller (1993) szerint a rendszerszint (immun-, endokrin)
Iaktorok is aktivan reszt vesznek az erzelmeinket kialakito komponensek integralasaban,
csakugy, mint a kognitiv Iaktorok. sszegezve megallapitjak, hogy az erzelmek es a betegseg
kapcsolatat tisztazando, az erzelmeket nem dimenzionalis, hanem diIIerencialis IelIogasban
kell vizsgalni; az erzelmeket szocialis krnyezetbe agyazottan kell Iigyelembe venni; mint
tbbszint rendszer termekeit, melyek maguk is tbbtenyezsek. Az erzelmek
egeszsegszabalyozo szerepet, a psziches, endokrin es immunrendszer klcsnhatasat
hangsulyozza Pert (1997), aki ugy veli, hogy az erzelmek atelese kzvetit a test, az elme es a
spiritualitas kztt.


RZELMEK A PSZICHOTERPIBAN

Kiemelt Iigyelmet erdemel az erzelem es a pszichoterapias valtozas Iolyamatanak vizsgalata.
Bar mindegyik pszichoterapias iskolanak sajat elkepzelesei vannak az erzelmek
kialakulasarol, Iellepeserl, valtoztatasi lehetsegeirl, abban azert megegyeznek, hogy igen
nagy jelentseget tulajdonitanak az erzelmeknek a terapias Iolyamatban.
Greenberg (1993) az erzelem Iontossagat a pszichoterapiaban hat pontban sszegzi:
1. Az erzelmek semakat tesznek elerhetve. A halo-elmelet szerint az egyik csomopont
aktivalasa nveli annak valoszinseget, hogy az egesz halozat tudatosuljon, a terapiaban
pedig az a cel, hogy a mgttes kognitiv-aIIektiv strukturakat Ielszinre hozzuk.
2. Az erzelem iranyito es jelentest letrehozo rendszer. Ha az ember nem Iigyel az
erzeseire, megIosztja magat attol az inIormaciotol, amely segiti a krnyezethez valo
alkalmazkodast es a problemamegoldast. A terapia segiti a klienst abban, hogy ezek az
inIormaciok ujra elerhetek legyenek a szamara.
3. Az erzelem szabalyozo rendszer, az izgalom es gatlas eredjekent jelenik meg, e kett
egyensulyatol Iggen. Problemat okoz az is, ha nem kivant erzelmeinket elIojtjuk, es az
is, ha tulreagalunk valamit. A terapia celja egyreszt az nkiIejezes, masreszt az nkontroll
helyes aranyainak megtalalasa.
4. Az erzelem kivaltoinak tudata vilagossagot es kontrollt biztosit. Ha az ember tisztaban
van vele, hogy a helyzet mely jelzesei valtjak ki valamely erzelmet, vagy esetleg az
erzelem altal jelzett sema nem is a helyzetre, hanem ra nezve relevans, tbb kontrollt
erez elmenye Iltt.


45
5. Az erzelem azonositja, hova kell Iokuszalnunk a terapiaban. Fontos, hogy a terapeuta
tudja, hogy kliense aktualis erzelmei szerint mi a Iontos, es legbell mit hisz magarol.
6. Az erzelem kontrollalja a cselekvest. A terapeutanak segitenie kell a klienst abban,
hogy gondolatai es erzelmei kztt el kapcsolat legyen. A viselkedesvezerl kogniciok
akkor valtoznak a leginkabb, ha azokat erzelem kiseri.
Greenberg es SaIran (1989) az erzelmek negy szeles kategoriajarol szolnak. 1. A biologiailag
adaptiv elsdleges erzelmekrl (dh, Ielelem, szomorusag), 2. a masodlagos erzelmekrl,
amelyek a meghiusitott elsdleges erzelmekre adott reakciok, 3. instrumentalis erzelmekrl,
melyeket masok beIolyasolasara tanultunk meg, es 4. tanult, maladaptiv elsdleges
erzelmekrl, melyeket trauma, vagy ersen negativ krnyezet hatasara sajatitottunk el. A
terapia celja, hogy a masodlagos erzelmek hattereben zajlo Iolyamatokhoz eljussunk, az
instrumentalis erzelmekkel konIrontaltassuk a klienst, a maladaptiv valaszokat pedig
modositsuk.
Az erzelmileg Iokuszalt intervencio I alapelvei:
1. A bels elmeny Iele Iorditani a Iigyelmet, vagy
2. UjraIokuszalni a Iigyelmet a bels elmenyre,
3. A jelenre Iokuszalni
4. Elemezni a kiIejez viselkedest
5. Ersiteni az elmenyt
6. Szimbolizalni az elmenyt
7. Megalapozni a szandekokat

Az intervencios Iolyamat tipusai:
1. Az erzelem elismerese, rahangolodas a kliens erzeseire, ezaltal a Iigyelem a bels
elmeny Iele Iordul.
2. Az erzelmek kivaltasa es Ielersitese, mert ez egyreszt a kivalto kogniciokhoz vezet
vagy konkret cselekveshez, esetleg az erzelmi elmeny Ieldolgozasahoz es lezarasahoz.
3. Erzelmi ujrastrukturalas, melynel az aktivalt erzelmi semahoz az uj inIormacio
illesztesevel a kliens modositja a regi semat, vagy uj semat hoz letre.


SSZEFOGLALS

Az erzelmek szerepet kapnak a szemelyiseg klnbz megkzelites modelljeiben is. A
szemelyiseg nyersanyagat ado temperamentum elssorban erzelmi jelleg reakciomodokat
jelent. A dinamikus iskolak kepviseli a konIliktusok kzponti kerdesenek tekintik az
erzelmeket, bar a konkret erzelmekkel kapcsolatban nem vallanak egyseges nezeteket. A
Ienomenologiai megkzelites is nagy szerepet tulajdonit az erzelmeknek, azokat elssorban az
nmegvalositas tkreben szemleli.
Az erzelmi intelligencia bar az egyes kutatok elter modon tekintenek e
konstruktumra Iontos jellegzetessege a szemelyisegnek. A Iogalom operacionalizalasa
(merhetve tetele) jelenleg is Iolyik.
Az erzelmekkel kapcsolatos patologiak a normalisnak tekintett erzelmi hajlamok
,tulhajtasai illetve koros hianyai. Altalaban a psziches betegsegek mindegyike erzelmi
rendellenesseggel jar, igy a pszichoterapiaknak Iontos szempontja az erzelmek kezelesenek
kerdese.


KULCSFOGALMAK


46

Alexithmia A sajat erzelmek megnevezesenek keptelensege.
rzelmi intelligencia Salovey es Mayer Iogalma az erzelmi eletben mutatott gyessegre.
Gyakorlati intelligencia Sternberg igy hivja a mindennapi elet problemainak megoldasaban
mutatott gyesseget.
Hinypatolgia Egy adott erzelem hianyabol szarmazo zavar/betegseg.
Kognitv-affektv szemlyisgrendszer Mischel modellje, amely sok kognitiv-aIIektiv
modult tetelez, melyek klcsns ingerl-gatlo kapcsolatban vannak egymassal, es a
krnyezeti ingerek klnbz aspektusai hozzak ket mkdesbe. Egymassal valo
interakciojuk vegeredmenye az a kimeneti viselkedes, amelyet a kls szemlel eszlel.
Kognitv-tapasztalati szelf-elmlet Epstein elmelete az en harom adaptiv es nem adaptiv
rendszert sszeIogo mkdeserl.
Kognitv torztsok A kognicioban (gondolkodas, emlekezes, percepcio) elIordulo, a
valosagtol tendenciozusan elter iranyu mkdes.
Racionlis- analitikus rendszer Racionalis-analitikus szinten mkd, ok-okozati
sszeIggeseket keres, diIIerencialtabb, tudatos adaptiv rendszer Epstein rendszereben.
Szocilis intelligencia Thorndike megnevezese a tarsas eletben mutatott intelligenciara
Tapasztalati- vagy lmnyrendszer Epstein szerint automatikus, tapasztalati szinten mkd
rendszer, melyet a holisztikus szemlelet, az erzelmek altal kzvetitett mkdes jellemez,
gyorsan lep akcioba, de lassan valtozik, tudatelttes es adaptiv rendszer.
Tbbletpatolgia Egy adott erzelem tultengesebl szarmazo zavar/betegseg.
Tbbszrs intelligencia Gardner Iogalma arra a jelensegre, hogy az intelligencia az elet
egyes terletein mast es mast jelent.





47

3. FE1EZET
Pozitv pszicholgia


A Iejezet vazlata

NFELEDTSEG ES KONTROLL
Az aramlat (Ilow)
A motivacio kls vagy bels jellege
A jo kzerzet (jol-let), boldogsag es elegedettseg

AZ EMBERI TERMESZET
Pozitiv szemelyiseg
Pozitiv csoportvonasok mint az evolucio termekei, illetve mint kulturalis termekek

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK
AJANLOTT OLVASMANYOK







Fontos kerdesek

1. Mi az a pozitiv pszichologia?
2. Milyen pozitiv tulajdonsagaink vannak, es milyen a pozitiv pszichologia
emberkepe?
3. Tanulhato a pozitiv beallitodas?


















48

A pozitiv pszichologia korunk legujabb aramlata. Abbol az igenybl ntt ki, amely mar a
humanisztikus iranyzat Iellepesekor is megIogalmazodott: a pszichologia ne csak az elet rossz
dolgainak kijavitasara trekedjen, hanem a pozitiv dolgok tanulmanyozasara, kialakitasara,
megrzesere. A klnbseg a humanisztikus iranyzathoz kepest a szilard termeszet-
tudomanyos, merestechnikailag korrekt megalapozas, amely uj mereszkzket es kiserleti
paradigmat jelentett. Azok a kutatok, akik az iranyzathoz tartoztak, hivatalosan 1998-ban
tettek publikussa elktelezdesket, miutan az 1996-ban elnkke valasztott Martin Seligman
Ielhivasara az Amerikai Pszichologus Egyeslet eves kzgylesen a ,Megelzes: ersseg,
rugalmassag es egeszseg epitese a Iiatalokban temaban adtak kzre eredmenyeiket. Ezek
utan az American Psychologist 2000. januari szamanak egeszet a pozitiv pszichologianak
szentelte, igy az eredetileg Abraham Maslow altal kimunkalt terminus uj ertelmet kapott, es
manapsag a pszichologia uj, szeles skalat leIed iranyzatanak neve lett.
A pozitiv pszichologia temai:
A pozitiv elmenyek (aramlat, boldogsag, jol-let stb.)
A pozitiv szemelyisegvonasok (pl. kreativitas, blcsesseg, nallosag stb.)
A pozitiv csoportvonasok, intezmenyek (pl. altruizmus, Ielelssegtudat, munkaetika
stb.)



NFELEDTSG S KONTROLL


AZ RAMLAT (FLOW)

Csikszentmihalyi Mihaly a II. Vilaghaboru utan emigralt az USA-ba, ahol remenyei szerint
tudomanyos valaszt kapott volna arra a kerdesre, mi okozza egyesek kiveteles ellen
allokepesseget az elet megprobaltatasaival szemben, mig masok ilyen krlmenyek kztt
elveszitik emberi tartasukat. A behaviorizmus valasza nem elegitette ki, a humanisztikus
pszichologia pedig tul misztikusnak tnt, ezert sajat magyarazatot keresett. A Maslow-Iele
csucselmeny ragadta meg Iigyelmet, es a hasonlo elmenyek vizsgalataval kezdett el
Ioglalkozni. Kollegaival kidolgozott egy olyan eljarast
41
, amellyel a mindennapok
elmenyallapotait, azok gyakorisagat, a boldogsag elegedetlenseg kontinuumon mert erteket
tanulmanyozta.
Az aramlat elmeny a cselekvesbe beleIeledkez ember elmenye, aki Ieloldodik a
Ieladatban, elvesz szamara minden, amire nem kell Iigyelnie, igy sajat testi allapota vagy a
klvilagnak az a resze, ami nem resze tevekenysegenek, vagy az id mulasa. Az aramlat
elmeny, mas elnevezessel optimalis vagy tkeletes elmeny, alapveten motivalo, aki eleri,
megismetlesere trekszik. Jellemzen az ,nmagaert valo tevekenyseg kzben Iordul el,
amely nem pusztan eszkz egy cel eleresehez, hanem nmagaban jutalmazo, un. autotelikus
tevekenyseg.
Az autotelikus tevekenyseg kzben atelt elmeny, az aramlat tulajdonsagai:
A Ieladat kihivasa azt igenyli, hogy a szemely kepessegeit magas szinten mkdtesse
A cselekv tevekenysegenek allasarol-pillanatrol pillanatra visszajelzest kap
Figyelme a tevekenysegre iranyul, cselekves es tudatossag egybemosodik

41
Elmenyertekel Mintaveteli Eljaras: a vizsgalati szemely kap egy ,csipogot, amellyel a vizsgalt idszakban
altalaban egy het veletlenszeren naponta tbbszr is racsipognak. Minden ilyen esetben ki kell tltenie egy
kerdiv soron kvetkez oldalat. Ezzel a modszerrel szerte a vilagon majd szazezer embertl millios
nagysagrendben gyjtttek be adatlapokat idbeosztasukrol es elmenyeik ertekeleserl.


49
Ugy erzi, tevekenysege Iltt van kontrollja, kezben tartja azt, ugyanakkor en-tudata
gyakorlatilag elvesz (az en, mint cselekv mkdik, az en, mint targy, eltnik)
Vilagosak szamara a Ieladat celjai
Iderzekelese eltnik, az id atalakul.
A tevekenyseg nmaga jutalmazo, a szemely elktelezett a tevekenysegnek

Az aramlatban maradashoz a Iigyelem Iokuszanak Ienntartasa szkseges, es nyilvanvalo,
hogy szituaciotol Iggen hosszabb-rvidebb ideig tarthato. Az alabbi abra Csikszentmihalyi
olasz munkatarsai nyoman szletett az elmenyminsegek valamint a Ieladatok es kepessegek
szintjeinek sszeIggeserl (Csikszentmihalyi, 1998). Az aramlat elmeny elallasahoz
nemcsak a kepessegek es kihivasok magas szintje szkseges, de az a szemelyiseg is, aki at
tudja elni az elmenyt. Sajnos, nem mindenki indul ugyanolyan eselyekkel. Csikszentmihalyi
tapasztalatai szerint az amerikaiak 15-a sohasem el at Ilow-t. Az, akinek olyan kepessegei
vannak, amelyek segitik az aramlatba kerlest, illetve az aramlat Ienntartasat (altalanos
kivancsisag, allhatatossag, nem en-orientalt alapallas), gyakrabban elheti at ezt az allapotot.
Cserebe az aramlat-elmeny az en (szelI) Iejldesevel jar, ami az nbecslesre is jotekony
hatassal van.
Vannak az aramlatot gatlo tenyezk:
ha valaki jobban kedveli a nyugalmat, az erbedobas helyett szivesebben hevereszik
az agyon, valamely szappan-operaval szemben, ragogumizva,
vagy ha a kivanatos tevekenyseget netan a ,Munka cimkevel latjuk el, az ugyancsak
elveszi az aramlat-elmeny hamvas bajat. (Ennek jo peldaja ellenkez eljellel Tom
Sawyer emlekezetes kerites-meszeles jelenete, ahol Tom kitn erzekkel Iedezi Iel,
hogyan lehet az utalt Ieladatbol sovargott tevekenyseget csinalni.)





















Az aramlatot segit tenyezk is vannak. Ilyenek:
Az un autotelikus szemelyiseg, aki atIorditja a potencialisan Ienyeget helyzetet
rmtelive, Ienntartja bels harmoniajat, nem unatkozik, reszt vesz a krltte zajlo
esemenyekben, nallo celjai vannak.


50
Az autotelikus (komplex) csalad, ahol vilagos szabalyok vannak, a csalad
kzpontjaban a gyermek all, akinek valasztasi lehetsegeket kinalnak, Iigyelnek
erdekldesere, tiszteletben tartjak valasztasat es segitik, batoritjak elktelezdeseben.
A klnIele programok pl. a Montessori pedagogiai programok vagy az erssegek
kidolgozasa iranyulo terapiak ahol a cel altalaban a kliensek (gyerekek)
hatekonyabba es boldogabba valasanak elsegitese.


A MOTIVCI KLS VAGY BELS 1ELLEGE

Az aramlat elmenye a belsleg motivalt tevekenyseg jellemzje. A bels (intrinzik) motivacio
elnevezest Deci vezette be a pszichologiaba meg a 70-es evekben. A kls motivaltsag azt
jelenti, hogy cselekedeteink mozgatorugoja valamilyen kls vonzo vagy kenyszerit
krlmenyben rejlik, nem bellrl Iakad. Ezzel szemben a bels motivumokban nem talalunk
kls szempontu erdekeltseget, a cselekedet magunk miatt Iontos. A bels indittatason kivl
lenyeges kriterium meg, hogy nem valamilyen alapvet szkseglet peldaul ehseg, vagy
biztonsagkereses kielegitese a cel, hanem inkabb valamilyen kognitiv tipusu igenyrl van
szo (pl. erdekldes, kivancsisag). A bels-kls motivacio terminusat kesbb az
`nmeghatarozott illetve kontrollalt viselkedes` elnevezes valtotta Iel.
Egyes cselekedeteinkrl nem knny eldnteni, melyik kategoriaba soroljuk ket.
Gondoljunk arra, amikor nehezen vesszk ra magunkat egy-egy Ieladat megoldasara
(kontrollalt viselkedes), de mikor mar benne vagyunk, elvezzk a Iolyamatot, es mindent
megtesznk azert, hogy Iolytathassuk (nmeghatarozott viselkedes). Az alabbi tablazatban
Ryan es Deci (2000) nyoman sszeIoglaltuk a motivaciok klnbz tipusait, szabalyozasi
modjukat, az attribucio helyevel es a megIelel psziches Iolyamatokkal egytt, az n-
meghatarozottsagi kontinuumon.


Viselkeds Nem nmeghatrozott nmeghatrozott

Motivci Motivalatlansag Kls Kls Kls Kls Bels
motivacio motivacio motivacio motivacio motivacio

Szablyozs Szabalyozas Kls Introjektalt IdentiIikacios Integralt Bels
hianya szabalyozas szabalyozas szabalyozas szabalyozas szabalyozas

Attribci Szemelytelen Kls Inkabb kls Inkabb bels Bels Bels

Folyamatok Nem szandekos, Engedelmesseg, nkontroll, Szemelyes Kongruencia, Erdekldes,
Ertektelen, Kls jutalmak En-bevonodas, Iontossag, OdaIigyeles, Elvezet,
Inkompetens, es bntetesek Bels jutalmak Tudatos Szintezis Bels
Kontroll hianya es bntetesek ertekeles nmagunkkal elegedettseg

Mint ismeretes, az intrinzik (bels) motivacio mar szletesnk utan rvid idvel megjelenik: a
csecsem elvezettel deriti Iel krnyezetet, gyakorolja kepessegeit. Ryan es Deci (2000) szerint
a velnk szletett szksegleteink egyike a kompetencia es a ktdes mellett az autonomia
szkseglete. Mindharom szkseglet alakulasat Iigyelembe kell azonban vennnk, ha az ember
szemelyes es tarsas mkdeset tanulmanyozzuk. A velnk szletett intrinzik motivacio
Ienntartasa es Iejlesztese vagy eppen akadalyozasa es elsorvasztasa a krnyezeti Ieltetelektl
Igg. Az intrinzik motivaciot cskkentik a kls kontroll Ienyegetesei; de nemcsak a
Ienyeget bntetesek, ellenrzesek, hataridk, hanem a kilatasba helyezett jutalmak is
elveszik a kedvnket a kivancsisagbol, erdekldesbl Iolytatott tevekenysegektl
(pontosabban kedvnket akkor mar a jutalom hatarozza meg, nem a cselekedet rme). A


51
kompetencia-erzes csak akkor Iogja tamogatni a bels motivaciot, ha a tevekenyseget az
autonomia-erzes kiseri. A ktdes is Iontos tenyezje a bels motivacionak. Tudjuk, hogy a
biztonsagosan ktd csecsemk, gyerekek sokkal batrabban exploralnak, szivesebben
kezdemenyeznek, tarsas viselkedesk is Ielszabadultabb, mint azoke a gyerekeke, akik nem
erzik maguk mgtt a biztos tamaszt.
Ryan es Deci (2000) az n-meghatarozottsagot egyIajta kontinuumkent Iogjak Iel, es
ugy velik, a kls motivacio nem tekinthet automatikusan nem-autonomnak. Peldaul ha egy
hazi Ieladatot azert irunk meg, mert tisztaban vagyunk vele, hogy jvnk szempontjabol
Iontos lepes celunk Iele, motivumunk ugyanugy kls, mintha szleink kedveert, vagy a tanar
szamonkerese miatt tennenk meg. Ugyanakkor az els esetben szabadon valasztunk es
elktelezettseget erznk, a masodik esetben kevesbe erezzk szabadnak magunkat. Ebben az
ertelemben a klsleg motivalt viselkedesek klnbz szabalyozasuak: a legkevesbe
autonom viselkedest a kls szabalyozas jellemzi, egy Iokkal autonomabb az introjektalt
szabalyozasu viselkedes (mint amilyen a lelkiismeretIurdalas vagy szorongas elkerlesere
iranyulo viselkedes), ujabb lepes az autonomia iranyaba az identiIikalt szabalyozas, amikor
tudatosan meg vagyunk gyzdve arrol, hogy viselkedesnk ertekes es Iontos cel erdekeben
trtenik. Az extrinzik motivacio legautonomabb Iormajat az integralt szabalyozas jelentene,
amelyben tudatos, identiIikalt allasIoglalasunk sszhangban van teljes szemelyisegnkkel. Az
ilyen viselkedes nagyon hasonlit a bels indittatasu viselkedesre, de Ryan es Deci szerint
azert klsleg motivalt, mert bizonyos jol krlirt celok elereseert tesszk ket, nem
nmagaert a tevekenyseg rmeert.
Tbb vizsgalatban is kimutattak, hogy minel internalizaltabb a motivacio, annal jobb
kimenetelek varhatoak akar egeszseggyi teren (pl. orvosi elirasok betartasa), akar a
sportban, akar politikai reszvetelben, valamint jobb lesz szubjektiv kzerzetnk, kitartasunk
es hatekonysag-erzesnk. Ezert erdemes azzal Ioglalkozni, milyen tenyezk segitik el a
kls motivaciok integralasat. Ilyenek a ktdes, a masokhoz tartozas erzese, ami az
introjekcios es identiIikacios Iolyamatokat segiti. Ugyancsak tamogatjak az integracios
Iolyamatokat azok a krlmenyek, amelyek a kompetenciat es autonomiat ersitik. E harom
szkseglet: a kompetencia, autonomia es ktdes, tehat kiemelt Iontossagu a szubjektiv jo
kzerzet szempontjabol.


A 1 KZRZET (1L-LT), BOLDOGSG S ELGEDETTSG

Myers es Diener (1996) 45 orszagbol 1, 1 millio szemelyt vizsgalva azt mutattak ki, hogy egy
egytl tizig terjed skalan, amely azt kerdezte, hogy a valaszolo mennyire boldog es
elegedett az eletevel, az atlag ertek 6,75 volt. (Magyarorszag is szerepelt a Ielmert nemzetek
kztt, es az also harmadban elhelyezkedve 6,03-as atlagot ert el 1992-ben.) Tzetesebb
vizsgalat utan kiderlt, hogy az orszagok ,jolete meglehetsen behatarolja lakoik szubjektiv
,jol-letet, a gazdagabb orszagok lakosainak kzerzete altalaban jobb volt, a szegenyeke
kevesbe. Ugyanakkor voltak elkepeszt kivetelek: peldaul a leggazdagabbak kze tartozo
Japan a nagysagrendekkel szegenyebb Mexikoval volt egy szinten, mig a gyakorlatilag szinte
azonos mertekben igen szegenynek minsl Oroszorszag es Brazilia kztt 50-os elteres
volt a szubjektiv jol-let tekinteteben termeszetesen a latinos temperamentumu brazilok
javara. (A mutatot ugy szamoltak ki, hogy a boldog vagy nagyon boldog szemelyek
szazalekabol kivontak a nem boldog es boldogtalan szemelyek szazalekat, valamint a 10-
pontos elettel valo elegedettseg skalan 7-nel tbbet adok szazalekabol a 4-nel kevesebbet
adok szazalekat, a ket klnbseget pedig atlagoltak.)
Bar a jo kzerzetet mer eszkzk eleg egyszerek (altalaban egy skalan kell
bejellnie a szemelynek, mennyire boldog vagy elegedett), pszichometriai mutatoik


52
(megbizhatosag, ervenyesseg) jok. Az eszkzk alkalmasak nemcsak a pillanatnyi allapot,
hanem az altalaban alkotott iteletek meresere is. Az ilyen vizsgalatok sszeIggest mutattak a
boldogsaggal kapcsolatos tarsadalmi megiteles es a szemelyek ertekiteletei kztt: ahol a
boldogsag a Iontos ertekek kze tartozik (nyugati kulturak), ott a szemelyek pozitivabban
itelik meg sajat szubjektiv allapotukat igy megIelelven a tarsadalmi elvarasoknak.
A boldogsagrol szolo elmeleteket Diener, Lucas es Oishi (2002) harom csoportba sorolja:
Szkseglet cel elmeletek: az emberek akkor boldogok, ha egy idealis allapot, egy
adott sztenderd Iele haladnak.
Folyamat vagy tevekenyseg-elmeletek: az emberek akkor boldogok, ha valamilyen
erdekes es kepessegknek megIelel Ieladattal vannak elIoglalva.
Genetikus es szemelyes hajlam-elmeletek: a szubjektiv jol-letet nagyban beIolyasoljak
a szemelyisegjellemzk. Bar az erzelmek termeszetesen hullamzanak, a szemelyek
vegl is alkalmazkodnak a megvaltozott krlmenyekhez, es visszaternek egyIajta
biologiailag meghatarozott ,alapbeallitashoz (set-point).
A jo kzerzet korrelal a szubjektiv egeszseg-beszamolokkal, azonban ez mar az objektiv
ertekelesekre nem igaz: a jo kzerzet beIolyasolja az egeszseg szubjektiv eszleleset. Ugy
tnik a boldogsag ertekelesenel, nem az objektiv krlmenyek szamitanak, hanem az a mod,
ahogyan az ember eszleli a vilagot. Erre utal, hogy az USA-ban Iolytatott Ielmeresekbl az
derl ki, hogy az emberek gazdasagi krlmenyei gyakorlatilag nem valtoztatnak kzerzeten:
az evek soran lenyegesen megnvekedett szemelyes jvedelmek ellenere ugyanannyi maradt
a magukat nagyon boldognak vallo emberek aranya 1956-tol egeszen 1998-ig (Diener, 2000).
A tarsas kapcsolatok minsege viszont sszeIgg a szubjektiv jol-lettel: a hazassagban elk
mind a nyugati mind a keleti tarsadalmakban boldogabbak az egyedl elknel, ugyanakkor
nyilvan a kulturalis klnbsegekbl ereden a hazassag nelkl egytt elk az individualista
tarsadalmakban boldogabbak a hazasoknal, a kollektivista kulturakban ,papir nelkl egytt
elk pedig meg az egyedl elknel is boldogtalanabbak voltak (Diener, Lucas es Oishi, 2002).
A pozitiv elmenyek krebe tartozo pozitiv erzelmekrl altalaban, es speciIikusan az
egyes erzelmekkel kapcsolatban tbb tanulmany is szletett. Watson (2002) peldaul leirja,
hogy pozitiv aIIektivitas rkletessege 0,4 es 0,6 kztt van, demograIiai szempontbol a
nemek kztt nincs klnbseg a pozitiv erzelmek gyakorisaga tekinteteben, es a
krlmenyeket tekintve nem az anyagi jolet, hanem a kapcsolatok szama es minsege, illetve
a vallasos meggyzdes, a spiritualitas szintje meghatarozo (mindegyik tenyezt a szocialis
aktivitas krebe sorolja). A pozitiv erzelmek elsegitesere ket utat jell ki Watson: a tarsas
viselkedest es a Iizikai aktivitast (Iigyelem: mindkett valamilyen tevekenyseg!).
Fredrickson (2002) szerint a pozitiv erzelmek az optimalis mkdes elsegiti
hosszabb idszakon keresztl: A pozitiv erzesek atelese kiszelesiti a pillanatnyi gondolat-
cselekves repertoart, ami tartos szemelyes Iorrasok Ielepitesehez jarul hozza. Ezek cserebe
serkentik a pozitiv erzesek ateleset, vagyis egyIajta ,IelIele tagulo spiralra tudunk lepni a
pozitiv erzelmek segitsegevel. Hasonloan jo hatassal van a jo kzerzetre, st a testi egeszsegre
is a humor es a nevetes.
42

Seligman, aki a pozitiv pszichologia egyik elharcosa, maga is irt knyvet a
boldogsagrol ,Authentic happiness (Igazi boldogsag) cimen (Seligman, 2002). A knyvben a
pozitiv pszichologia alapkerdeseirl ir: milyen alkotoreszekre bonthato az erenyes ember, mi
a boldogsag Ieltetele, mit kell tennnk, hogy igazan boldogok lehessnk. Ez a tema atvezet a
kutatasok egy masik terletehez, a pozitiv szemelyiseghez, a pozitiv jellemvonasokhoz.


AZ EMBERI TERMSZET

42
LeIcourt, 2002


53


POZITIV SZEMLYISG

Seligman mar idezett mveben (Seligman, 2002) klnbz tanulmanyok alapjan ugy veli,
hogy a boldogsagot apolni, nevelgetni kell, megpedig azoknak a pozitiv jellemvonasoknak az
azonositasaval es gondozasaval, melyekkel amugy rendelkeznk. A po:itiv fellem
tulajdonsagait a kvetkezkeppen veszi lajstromba:
Blcsesseg es tudas
Batorsag
Szeretet es emberseg
Igazsagossag
Mertekletesseg
Szellemiseg es transzcendencia

A blcsesseg es tudas magaban Ioglalja a kivancsisagot, a tanulas szeretetet, a megiteles
kepesseget, a hiteles Iellepest, a szocialis intelligenciat es a belatast. A batorsag nemcsak a
mereszseget, de a kitartast es az eredetiseget is jelenti szamara. A szeretet es emberseg
jellemvonasaihoz tartozik a kedvesseg, a szeretet adasa es elIogadasa, az igazsagossaghoz az
un. ,polgarsag, ami az ntudatos allampolgari let sajatossaga, es a megIelel krben a
vezetes kepessege. A mertekletesseget Seligman szerint az nuralom, krltekintes es alazat
jellemzi. A transzcendencia es szellemiseg olyan kepessegeket es vonasokat tartalmaz, mint a
szepseg ertekelese, a hala, a remeny, a spiritualitas, a megbocsatas, a humor es a jokedv.
Mindezen erenyek meresere Seligman kerdivet is szerkesztett, amit mas hasonlo
kerdivekkel egytt on-line is kitlthet az olvaso a http://www.authentichappiness.org/ web-
oldalon.
Abban, hogy boldogok legynk, nemcsak genjeink szerencses egyttesenek, de
neknk magunknak is tevekeny resznk van: a tartos boldogsagot eletkrlmenyeink es sajat
szabalyozo mkdesnk allitjak be. (Eletkrlmenyeinket termeszetesen bizonyos korlatok
kztt magunk alakitjuk.) Boldogok lehetnk a multtal, a jelennel es a jvvel
kapcsolatban. Ha boldogsag-szintnket emelni akarjuk, akkor meg kell bekelnnk a
multunkkal. El kell szakadnunk attol a hamis hiedelemtl, hogy multbeli negativ elmenyeink
meghatarozzak a jelent es a jvt, multunk jo elmenyeiert legynk halasak, es tanuljunk meg
megbocsatani
43
. Ha boldogabbak akarunk lenni a jelenben, klnbseget kell tennnk az erzeki
rmk es az aramlat-elmenyek kztt. Az utobbiak tovabb tartanak, es erenyeink segitik
eleresket, az elbbiek ers erzelmi tltetek es nem kivannak klnsebb (gondolkodasi)
teljesitmenyt. Amit szabalyozni tudunk, az a Ilow-elmeny gyakorisaga. A jvbeli boldogsag
eleresehez az kell, hogy optimistan tekintsnk elre, es ersitsk magunkban a remenyt.
Az optimi:must mint szemelyisegvonast, az emberi erenyek kztt tartjak szamon
masok is, mivel az optimistak sok adaptivitast jelz mutatoban sokkal jobbak a
pesszimistaknal (Peterson, Stern, 2002). Az optimistak kevesbe szorongoak vagy lehangoltak,
szubjektiv kzerzetk jobb, megkzdesi strategiaik sokkal inkabb a problemara iranyulnak
akkor, ha a helyzetet kontrollalhatonak latjak, a kontrollalhatatlan szituaciokban viszont
pozitivan atertekelik a helyzetet vagy a kimenetelt, veglis minden rosszban van valami jo.
Az optimistak minden nehez helyzetet kepesek hasznositani abban az ertelemben, hogy
valamire a sulyos dolgok is jok: lehet bellk tanulni (Carver, Scheier, 2002). Az
optimizmusra valo hajlam segit abban is, hogy elkerlhetetlen vesztesegeinket (pl. kzeli

43
E temarol lasd meg Horvath-Szabo Katalin cikket e ktetben


54
hozzatartozo halala) hamarabb Ieldolgozzuk, abban ertelmet talaljunk, st pozitiv dolgokat is
IelIedezznk benne.
44

A 2002-ben megjelent Handbook oI Positive Psychology
45
(A pozitiv pszichologia
keziknyve) es az azt kvet Positive Psychological Assessment
46
(A pozitiv pszichologia
mereszkzei) reszletesen targyaljak az olyan temakat, mint a reszvet, megbocsatas, alazat,
hitelesseg, remeny, eletcelok, en-hatekonysag, szeretet, empatia, altruizmus, humor,
spiritualitas, megprobaltatasok utani nvekedes stb.
A ,teher alatt n a palma jelenseg tanulmanyozasa a hazai munkakat is sztnzte:
Kulcsar Zsuzsanna ,Teher alatt. cimmel szerkesztett szveggyjtemenyt
47
, Olah Attila
,Erzelmek, megkzdes, optimalis elmeny
48
cimmel jelentette meg Pszichologiai
Immunrendszer modelljevel kapcsolatos irasait. Utobbi szerz a stresszel valo megkzdest
segit szemelyisegvonasokat csoportositja harom kategoriaba:
a megkzelit-monitorozo rendszer azokat a tulajdonsagokat tartalmazza, amelyek a
pozitiv varakozasokat tamogatjak (pl. optimizmus),
az alkoto-vegrehajto rendszerbe tartoznak azok a jellemzk, melyek a hatekony
Iellepest segitik (pl. lelemenyesseg),
a szelI-regulalo rendszer pedig azokbol a vonasokbol all, amelyek a celhoz vezet
uton tartanak minket (pl. impulzuskontroll).


POZITIV CSOPORTVONSOK MINT AZ EVOLUCI TERMKEI ILLETVE
MINT KULTURLIS TERMKEK

Az ember nem szakadhat el evolucios gykereitl, kepessegeink akar pozitivak, akar
negativak a csoportos let krlmenyei kztt alakultak ki. Sok szerz Ioglalkozik azzal,
milyen evolucios magyarazata van egyes pozitiv tulajdonsagaink kialakulasanak, es hogy mi a
jelentsege bizonyos emberi jellegzetessegeknek trzsIejldesi szempontbol. Masok arra
Iigyelmeztetnek, hogy az ember bio-kulturalis leny, es nem elegendek az evolucios
magyarazatok bizonyos jelensegek ertelmezesehez. A vita kicsit hasonlit az rkles-krnyezet
vitahoz, bar az allaspontok korantsem klnlnek el olyan elesen egymastol.
Fausto Massimini es Antonella Delle Fave
49
amellett ervelnek, hogy bar az ember
individualis es tarsadalmi viselkedesenek jelents resze ugy Iejldtt ki, hogy biztositsa a
tulelest es a reprodukciot seink krnyezeteben, ugyanakkor ez nem magyarazza az emberi
kollektivizmust es mas kulturalis hagyomanyt. Szerintk az emberi pszichologiai Iejldest
alapveten meghatarozza, hogy idvel azok a krnyezeti kvetelmenyek, amelyekkel az
egyeneknek meg kell kzdenik, merben masok lettek, mint az si evolucios krnyezet.
Peldakent az altruizmust, toleranciat, demokraciat hozzak Iel, mint amelyek kevesse
magyarazhatok evolucios alapelvekkel (ezekrl a kor evolucios pszichologusainak persze mas
a velemenye). Kis valtoztatassal elIogadjak Dawkins (1986) mem-elmeletet: az emberi
kulturaban kulturalis egysegek (memek) szelektalodnak aszerint, mennyire bizonyul
gymlcsznek hasznalatuk. Tekintve, hogy a kulturalis rendszerekre hato biologiai nyomas
egyre kisebb, ezert e szelekcio szerintk a genetikai klcsnhatasoktol mar bizonyos mertekig
Iggetlen, kulturalis szempontu. De nemcsak a kultura, hanem az egyen is tenyezje a bio-
kulturalis szelekcionak, amely tehat a kvetkez jellemzkkel bir:

44
Nolen-Hoeksma, Davis, 2002
45
Snyder, Lopez, 2002
46
Snyder, Lopez, 2003
47
Kulcsar, 2005
48
Olah, 2005b
49
Massimini, Delle Fave, 2000


55
A egyenek aktiv interakciot Iolytatnak a bio-kulturalis inIormacioval.
Eletk soran korlatozott szamu cselekvest, erteket es egyenisegknek megIelel
erdekldesi terletet reszesitenek elnyben.
Ez szigoruan kapcsolodik a szubjektiv elmenyek minsegehez. A 'Ilow' azok szerint,
akik mar ateltek, a legpozitivabb es legkomplexebb mindennapi elmeny.
A hozza kapcsolodo cselekvesek a pszichologiai szelekcio alapegysegei. Ezert kepes a
Ilow a bio-kulturalis inIormacio es a bio-kulturalis evolucio Iolyamatanak szelektiv
atrkleset beIolyasolni.
Az egyenek kepesek gondolkodni cselekedeteiken, terveket kesziteni a jvre vonatkozoan,
illetve emlekezni (es tanulni) a multbeli tapasztalatokbol. Ok a kultura vegs teremti.
Megvan a hatalmuk, hogy szubjektiv nezpontbol iranyitsak a mem-szelekciot, es
trekszenek a pozitiv es komplex elmenyek megismetlesere, jelentesteli elet-temakat
keresnek, amely nem az egyszer tulelesre vagy - tekintet nelkl abszolut ertekkre - a
szocialis normak passziv elIogadasara szkl. Vagyis azok az ideak, amelyek sikeresen
kapcsolodnak az aramlat elmenyehez, magas ,tulelesi potenciallal rendelkeznek.
Az emberi letbl szarmazo bizonyos tulajdonsagaink tesznek minket ,erdemdussa,
igy a pozitiv pszichologiai kutatas targyat kepezik. Az emberisegre jellemz pozitiv
tulajdonsagok peldaul az empatia, altruizmus. Ezek elzmenyei nyilvanvaloan Iellelhetk a
trzsIejldes alacsonyabb szintjein is, de mig az allatok szintjen peldaul az altruizmus jol
magyarazhato az nz gen elmelettel, mely szerint az egyes egyedek olyan
viselkedesIormakat mutatnak, melyek optimalizaljak genjeik szaporodasat, az emberi
altruizmus eseteinel tul sok az e szabaly aloli kivetel ahhoz, hogy ezzel az egyszer
magyarazattal eljnk. Batson es munkatarsai
50
sok altruizmus-vizsgalat alapjan azt allitjak,
hogy az ns erdek Ielaldozasa egy masvalaki erdekeben az empatia kvetkezmenye, es az
altruista viselkedesben nem sajat, a masik rossz allapota altal indukalt negativ izgalmunk
cskkentese jatszik Iszerepet, hanem a masik jobb allapotba hozasara iranyulo szandek.
Ha az erenyek vizsgalatara szanjuk el magunkat, latnunk kell, hogy mindegyik vizsgalt
tetel, amely az emberiesseg lajstromat gazdagitja, valamilyen modon a tarsas let
krlmenyeihez kapcsolodik. A Ient emlitett altruizmus a legnyilvanvalobb peldaja ennek, de
ha a reszvet, szeretet, megbocsatas, ktdes, hitelesseg vagy erzelmi intelligencia temait
tekintjk, a megallapitas ezekre is igaz. De mi a helyzet az olyan latszolag individualista
erennyel, mint peldaul a kreativitas vagy az en-hatekonysag? A kreativitast a vilag ertekeli, a
tarsadalom. Ha a tarsadalom, az emberek szamara nincs jelentsege, akkor barmilyen eredeti
viselkedes vagy termek ertektelen marad: nem szamit kreativnak. Az en-hatekonysag arra
vonatkozo elkepzelesnk, hogy kepesek vagyunk-e ugy koordinalni kepessegeinket
(magyarul: sszeszedni magunkat), hogy elerjnk valamilyen kivant celt adott krlmenyek
kztt. A cel nyilvan semleges, ha altalanossagban beszelnk rola, de gondoljuk csak vegig,
milyen erzelmi mellekzngei vannak annak a kerdesnek, milyen szinten allhatott AdolI
Eichmann en-hatekonysaga a zsido taborlakok minel gyorsabb likvidalasanak erdekeben.
Nyilvan magas szinten vegezte a ,munkajat, de ketlem, hogy valaha is az emberi erenyek
vizsgalatanal barki ezt a magas en-hatekonysagot szerepeltetne peldakent. Ez a pelda ramutat
arra, hogy a pozitiv pszichologia nem ertekmentes, leiro pszichologia, hanem vallaltan
iranymutato, ertekpszichologia.
Az emberi termeszet egyik alapvet sarokpontja a pozitiv illuziokra valo kepesseg.
Shelley Taylor es munkatarsai
51
sorozatos vizsgalatokkal igazoltak a pozitiv illuziok adaptiv,
egeszseg elsegit hatasat. Ilyen illuziok kze tartozik, hogy az emberek tbbsege ha
megkerdezik ugy velekedik, hogy az atlaghoz kepest jobb igazabol barmiben:

50
Batson es mtsai, 2002
51
Taylor es mtsai, 2000


56
autovezetesben, boldogsagban, joszandekban stb. A masik illuzio a kontroll illuzioja. Nagyon
szepen lathato ez peldaul a szerencsejatekokban, mikor a dobokockat megIujjuk, balkezzel
dobunk, mert akkor 6-os lesz, vagy abban, hogy az elszolasok ,hatasat a Ian alulrol IelIele
harmat koppantva vedhetjk ki. Az irrealis optimizmus ugyancsak az atlagember sajatja. Ezek
es mas tenyezk a koherencia es a trtenesek ertelemmel valo megtltese mind elsegitik
az ember egeszseget, a betegsegbl valo kilabalast vagy a jobb eletkilatasokat.
Ugyancsak alapvet emberi tulajdonsag az az nmagunkat ovo kepessegnk, hogy a
klvilagbol vagy epp a bels vilagunkbol erkez inIormaciokat ugy alakitjuk at, hogy annak
Ienyeget jellege megsznjn. Ezt az atalakitast klnbz szinten vegezhetjk, es
nyilvanvalo, hogy lehet ez hasznos is es karos is, attol Iggen, mennyire jol tudjuk hasznalni
az ily modon eltorzitott inIormaciot az alkalmazkodashoz. A mult szazad nagy reszeben,
mikor a pszichoanalizis hatarozta meg a terapias hozzaallast a valosagtorzitasokhoz (ld.
elharito mechanizmusok), ugy veltek, a psziches egeszseg Ieltetele a torzitasmentes
valosageszleles. Ha azonban az elz szakaszban leirt ,normalis torzito eszlelesek pozitiv
hatasat is Iigyelembe vesszk, akkor revidealnunk kell ezt a nezetet. Ezt az ujraertekelest tette
meg George Vaillant
52
, aki olyan adaptiv es hasznos elharitasokat ir le es vizsgal, amelyek
kiIejezetten egeszsegesebbe teszik hasznaloikat. Az elharito mechanizmusokat egyIajta
hierarchiaba rendezi, a hierarchia csucsara az erett elharitasokat helyezi. Szerinte igenis
Iontos, hogy az ember kepes automatikus nem-tudatos vedekezesre, ami tehermentesiti a
tudatos megkzdest, tehat nem a minden aron valo tudatositas a hatekonysag utja. A
kvetkez mechanizmusokat tartja erettnek:
Altruizmus amelynek az elharitas-jelleg valtozatat akkor lathatjuk, ha valaki sajat
traumajan Iellemelkedve peldaul a hozza hasonlo traumat elszenvedetteknek ajanlja
Iel segitseget;
Szublimacio a trauma Ieszltsegenek tarsadalmilag hasznos alkotasba Iorditasa;
Elnyomas itt az erzelmek elnyomasarol illetve bizonyos impulzusok Ielig tudatos
elnyomasarol van szo, ami egyIajta sztoikus hozzaallast eredmenyez;
Anticipacio mig az elnyomas arrol szol, hogy az impulzust tudatos kontroll alatt
tartjuk, az anticipacio tudattalan valtozata egyIajta erzelmi Ielkeszlest jelent egy
jvbeli esemenyre;
Humor ezt mar Freud is a legIejlettebb elharito mechanizmusnak tartotta
megengedi az erzelemkiIejezest anelkl, hogy masok kenyelmetlenl erezzek
magukat.


A kvetkez graIikon azt abrazolja, hogy minel tbb erett elharitast hasznal az ember, annal
jobb egeszseggyi es szubjektiv kzerzetre utalo mutatoi vannak. A vizszintes tengelyen az
szerepel, hogy a szemelyek az erett elharito mechanizmusok kzl hanyat hasznalnak, a
Iggleges tengelyen pedig az adott mutaton magas erteket ado szemelyek szazalekaranya
van.


52
Vaillant, 2000


57
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0-1 2 3 4 5
Fizikai allapot
Szubjektiv jollet
Megelegedettseg az
elettel



SSZEFOGLALS

A pozitiv pszichologia az emberi kivalosaggal Ioglalkozik, es az a celja, hogy az ember
pozitiv tulajdonsagainak kibontakoztatasat segitse. Ennek erdekeben kutatja, milyen pozitiv
elmenyeket elnk at, mitl erezzk jol es jobban magunkat, es milyen jo tulajdonsagaink
vannak. Igy a kutatok tanulmanyozzak az aramlat-elmenyt, a bellrl Iakado motivaciot es a
szubjektiv jo kzerzetet.
Nemcsak az egyes emberek pozitiv tulajdonsagai szolgalnak kutatasi temakent, hanem
az emberi nem kialakulasanak kvetkezmenyekent az egyttmkdes szempontjabol Iontos
kepessegek is. Az altruizmus, szublimacio, elnyomas, anticipacio es humor, melyeket erett
elharitasoknak neveznek, olyan kepessegeink, melyek nemcsak sajat jo kzerzetnket, hanem
krnyezetnket is elsegitik.


KULCSFOGALMAK

Alapbellts (set-point) Az ember biologiailag meghatarozott erzelmi beallitottsaga a
pozitiv es negativ erzelmek elIordulasi gyakorisaga tekinteteben.
ramlat (flow) Csikszentmihalyi Iogalma arra az allapotra, mikor ugy beleIeledkeznk
valamibe, hogy ,megsznik krlttnk a vilag.
Autotelikus csald Az olyan csalad, ahol vilagos szabalyok vannak, a csalad kzpontjaban a
gyermek all, akinek valasztasi lehetsegeket kinalnak, Iigyelnek erdekldesere, tiszteletben
tartjak valasztasat es segitik, batoritjak elktelezdeseben.
Autotelikus szemlyisg Aki atIorditja a potencialisan Ienyeget helyzetet rmtelive,
Ienntartja bels harmoniajat, nem unatkozik, reszt vesz a krltte zajlo esemenyekben,
nallo celjai vannak.
Bio-kulturlis informci Olyan kulturalis inIormacio, amelynek atadasa biologiailag es
tarsadalmilag szelektalt.


58
rett elhrtsok Vaillant egeszseget es jol-letet elsegitnek tartja bizonyos elharitasok
hasznalatat, melyeket erett elharitasoknak nevez.
Intrinzik motivci Bellrl Iakado motivacio (Ryan es Deci).
1l-lt A szemely szubjektiv jo kzerzete.
nmeghatrozottsg Nem a kls kvetelmenyek, hanem az intrinzik motivacio hatarozza
meg a szemely adott cselekedetet.
Pozitv illzik Bizonyos torzitasok, amelyek normalisnak mondhatok, az en
hatekonysaganak Ienntartasat szolgaljak (Taylor es munkatarsai).
Pszicholgiai Immunrendszer Olah Iogalma a szemelyiseg stresszel szemben mutatott
psziches ellenallasat elsegit ved tenyezk rendszerere.


HIVATKOZSOK

Adler, A. (1933) Emberismeret (Iord. Kulcsar Istvan) Gyz Andor kiadasa, Budapest.
Ainsworth, M. D. S., Bowlby, J. (1991) An ethological approach to personalitv development.
American Psychologist, 46. 333-341.
Allport, G. W. (1937) Personalitv. A psvchological interpretation. New York, Holt, Rinehart
and Winston.
Atkinson, H., Smith, E.E., Nolen-Hoeksma, S., Fredrickson, B.L., LoItus, G.R. (2005)
Ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Austin, E. J., SakloIske, D. H. (2005) Far too manv intelligences. On the communalities and
differences between social, practical, and emotional intelligences. In: Schulze, R.,
Roberts, R.D. (Eds.): Emotional Intelligence. An international handbook. HogreIe &
Huber Gttingen. 107-128.
Bagby, R. M., Taylor, G. J., Parker, J. D. (1994) The twentv item Toronto Alexithvmia Scale
II. Journal oI Psychosomatic Research, 38. 33-40.
Balint, M. (1968) The basic fault. Therapeutic aspects of regression. London, New York,
Tavistock.
Bandura, A. (1986) Social foundations of thought and action. Inglewood CliIIs, N.J.,
Prentice-Hall.
Bar-On, R. (1997) The Emotional Quotient Inventorv (EQ-i). A test of emotional intelligence.
Toronto Canada: Multi-Health Systems.
Batson, C. D., Ahmad, N., Lishner, D. A., Tsang, J. A. (2002) Empathv and altruism. In:
Snyder, C. R., Lopez, S. J. (Eds): Handbook oI Positive Psychology. OxIord University
Press. 485-498.
Beck, A. T. (1976) Cognitive therapv and the emotional disorders. New York, International
Universities Press.
Bentall, R. P., Kinderman, P. (1999) Self-regulation, affect and psvchosis. The role of social
cognition in paranoia and mania. In: Dalgleish, T., Power, M. (Eds.): Handbook oI
Cognition and Emotion. Wiley & Sons, Chichester. 353-382.
Block, J. (1995) Comparison of IQ and Emotional Intelligence. Kiadatlan kezirat, University
oI CaliIornia, Berkeley. Idezi: Goleman, 1995.
Bower, G. H. (1981) Mood and memorv. American Psychologist, 36. 129-148.
Bowlby, J. (1969) Attachment and loss. Jol 1. Attachment. New York, Basic Books.
Boyatzis, R. E., Goleman, D., Rhee, K. S. (2000) Clustering competence in emotional
intelligence. Insights from the Emotional Competence Inventorv. In: Bar-On, R., Parker,
J. D. A. (Eds.): The Handbook oI Emotional Intelligence. Jossey-Bass, Wiley, San
Francisco. 343-362.


59
Briggs, J. (1970) Never in anger. Portrait of an Eskimo familv. Cambridge, MA, Harvard
University Press.
Brody, L. R. (1993) On understanding gender differences in the expression of emotion.
gender roles, sociali:ation and language. In: S. Ablon, D. Brown, E. Khantzian, J.
Mack (Eds.): Human Ieelings: Explorations in aIIect development and meaning, New
York, Analytic Press.
Brody, L. R., Hall, J. A. (2000) Gender, emotion and expression. In: M, Lewis, J. M.
Haviland-Jones (Eds.): Handbook oI Emotions. 2
nd
edition, The GuilIord Press, New
York. 338-349.
Brothers, L. (1989) A biological perspective on empathv. Journal oI Psychiatry, 146, 1.
Buck, R. (1985) Prime theorv. An integrated view of motivation and emotion. Psychological
Review, 92, (3). 389-413. In: Barkoczi I., Sera L. (1992) (Szerk.): Erzelmek es
erzelemelmeletek. Szveggyjtemeny. 2. Ktet Tanknyvkiado, Budapest . 117-159.
Buck, R. (1999) The biological affects. A tvpologv. Psychological Review, 106 (2). 301-336.
Buss, A. H., Plomin, R. (1975) A temperament theorv of personalitv development. New York,
Wiley Interscience.
Cacioppo, J. T., Klein, D.J., Bernston, G. G., HatIield, E. (1993) The psvchophvsiologv of
emotion. In: Lewis, M., Haviland, J. M. (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord
Press, New York, London. 119-142.
Cacioppo, J. T., Klein, D.J., Bernston, G. G., Larsen, J. T., Poehlman, K. M., Ito, T. A. (2000)
The psvchophvsiologv of emotion. In: M. Lewis, J. M. Haviland-Jones (Eds.):
Handbook oI Emotions 2
nd
edition, The GuilIord Press, New York. 173-191.
Cannon, W. B. (1929) Bodilv changes in pain, hunger, fear and rage. New York, Appleton.
Cantor, N., Kihlstrom, J. F. (1987) Personalitv and social intelligence. Englewood CliIIs, N.J:
Prentice Hall.
Carroll, J. B. (1993) Human cognitive abilities. A survev of factor-analvtic studies. New
York, Cambridge University Press.
Carver, C. S., Scheier, M. F. (1998) S:emelvisegps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Carver, C.S., Scheier, M.F. (2002) Optimism. In: Empathy and altruism. In: C. R. Snyder, S.
J. Lopez (Eds.): Handbook oI Positive Psychology. OxIord University Press . 231-243.
Cattell, R. B. (1990): Advances in Cattellian personality theory. In: Pervin, L.A. (ed):
Handbook oI personality: Theory and research. 101-110. New York, GuilIord.
Christal, R. E. (1994) Non-cognitive research involving svstems of testing and learning (final
research and development status report). Brooks Air Force Base, TX, Armsrong
Laboratory.
Claridge, G. (1983) A ps:ichotici:mus biologiai alapfai s:emelves felfogas. Pszichologia, 3
(1) 43-68.
Cloninger, C. R. (1987) A svstematic method for clinical description and classification of
personalitv variants. Archives oI General Psychiatry. Vol. 44. 573-588.
Cloninger, C. R., Svrakic, D. M., Przybeck, T.R. (1993) A psvchobiological model of
temperament and character. Archives oI General Psychiatry, Vol.50. 975-990.
Cohen, S., Wills, T. (1985) Stress, social support and the buffering hvpothesis. Psychological
Bulletin, Vol. 109. 5-24.
Cohen, A. S., Barlow, D. H., Blanchard, E. B. (1985) Psvchophvsiologv of relaxation-
associated panic attacks. Journal oI Abnormal Psychology, Vol. 94. 96-101.
Collins, R. (1990) Statification, emotional energv and transient emotions. In: T. D. Kemper
(Ed.): Research agendas in the sociology oI emotions. Albany, State University oI New
York Press. 27-57.
Condry, J., Condry, S. (1976) Sex differences. A studv of the eve of the beholder. Child
Development, 47, 812-819.


60
Cooper, R. K. (1996) EQ Map. San Francisco: AIT and Essi Systems.
Costa, P. T., McCrae, R. R. (1985a) The NEO Personalitv Inventorv Manual. Odessa, FL,
Psychological Assessment Resources.
Costa, P. T. Jr., McCrae, R. R. (1985b) Hvpochondriasis, neurotism and aging. When are
somatic complaints unfounded? American Psychologist, 40. 19-28.
Costa, P. T. Jr., McCrae, R. R. (1992) NEO-PI-R, Professional Manual. Odessa, FL.
Psychological Assessment Ressources.
Csikszentmihalyi, M. (1998) Es addig eltek, amig meg nem haltak. A mindennapok minosege.
Kulturtrade Kiado, Budapest.
Damasio, A. R. (1996) Descartes tevedese. Er:elem, ertelem es a: emberi agv. Budapest,
Aduprint.
Darwin, C. (1963) A: ember es a: allat er:elmeinek kifefe:ese. Gondolat Kiado, Budapest.
Davidson, R. J. (1993) The neuropsvchologv of emotion and affective stvle. In: M. Lewis, J.
M. Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions, The GuilIord Press, New York, London
.143-154.
Davies, M., Stankov, L., Roberts, R. D. (1998) Emotional intelligence. In search of an elusive
construct. Journal oI Personality and Social Psychology, 75 (4) 989-1015.
Dawkins, R. (1986) A: n:o gen. Gondolat Kiado, Budapest.
Diener, E. (2000) Subfective well-being. The science of happiness and a proposal for a
national index. American Psychologist, Vol.55. No.1. 34-43.
Diener, E., Lucas, R. E., Oishi, S. (2002) Subfective well-being. The science of happiness and
life satisfaction. In: C. R. Snyder, S. J. Lopez (Eds.): Handbook oI Positive Psychology.
OxIord University Press. 63-73.
Diener, E., Smith, H., Fujita, F. (1995) The personalitv structure of affect. Journal oI
Personality and Social Psychology, 69 (1) 130-141.
Dosser, D. A. Jr., Balswick, J. O., Halverson, C. .F. Jr. (1983) Situational content of
emotional expressions. Journal oI Counseling Psychology, 30, 375-387.
Ekman, P. (1972) Universals and culture differences in facial expressions of emotion. In:
Cole, J. (Ed.): Nebraska Symposium on Motivation (Vol. 19). Lincoln, University oI
Nebraska Press, 207-283.
Ekman, P., Friesen, W. V. (1978) Facial Action Coding Svstem. A technique for the
measurement of facial movement. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.
Ekman, P., Friesen, W. V., Ellsworth, P. (1972) Emotion in the human face. Guidelines for
research and an integration of findings. New York, Pergamon Press.
Erikson, E. (1959) Identitv and the life cvcle. Selected papers. Psychological Issues, 1, 5-165.
Epstein, S. (1993) Emotion and self-theorv. In: R. Hogan, J. Johnson, S. Briggs (1997) (Eds.):
Handbook oI Personality Psychology. Academic Press, San Diego, London, New York,
Sydney, Tokyo, Toronto. 313-326.
Epstein, S. (1998) Cognitive-experiential self-theorv. In: D. F. Barone, M. Hersen, V. B. Van
Hasselt (Eds.): Advanced Personality. Plenum Press, New York. 211-238.
Eysenck, H. J. (1975) The inequalitv of man. San Diego, Edits.
Eysenck, H. J. (1990) Biological dimensions of personalitv. In: L. W. Pervin (Ed.): Handbook
oI personality: Theory and research. New York, GuilIord. 244-276.
Eysenck, H. J., Eysenck, S. B. G. (1991) Manual of the Evsenck Personalitv Scales. London,
Hodder & Stoughton.
Fehr, B., Russell, J. A. (1984) Concept of emotion viewed from a prototvpe perspective.
Journal oI Experimental Psychology: General. Vol. 113. No.3. 464-486.
Fenichel, O. (1945) The psvchoanalvtic theorv of neurosis. New York, Norton.
Ford, M., Tisak, M. (1983) A further search for social intelligence. Journal oI Educational
Psychology, 75. 196-206.


61
Fox, N. A., Calkins, S. D. (2000) Multiple-measure approaches to the studv of infant emotion.
In: M. Lewis, J. M. Haviland-Jones (Eds.): Handbook oI Emotions, 2
nd
edition. The
GuilIord Press, New York. 203-219.
Frankl, V. E. (1996) A: ember a: ertelemre iranvulo kerdessel s:emben. Nyiregyhaza, Ktet
Kiado.
Freud, A. (1994) A: en es a: elharitomechani:musok. Soros Alapitvany Kiado, Budapest.
Fredrickson, B. L. (2002) Positive emotions. In: C. R. Snyder, S. J. Lopez (Eds.): Handbook
oI Positive Psychology. OxIord University Press. 120-134.
Freud, S. (1905) Drei Abhandlungen :ur Sexualtheorie. Harom ertekezes a szexualitasrol
(Ford.: Ferenczi S.) Nyiregyhaza, Ktet Kiado, 1995.
Freud, S. (1926) Inhibitions, svmptoms and anxietv. Standard Edition Vol. 22., London,
Hogarth Press.
Friedlund, A., Ekman, P., Oster, H. (1987) Facial expressions of emotions. In: A. Siegman, S.
Feldsteint (Eds.): Nonverbal behavior and communication. Hillsdale, N. J; Erlbaum.
143-224.
Frijda, N. H. (1993) Moods, emotion episodes and emotions. In: M. Lewis, J. M. Haviland
(Eds.): Handbook oI Emotions, The GuilIord Press, New York, London. 381-403.
Gardner, H. (1983) Frames of mind. New York, Basic Books.
Goleman, D (1995a) Whats vour EQ? The Utne Lense Utne Reader (on-line) Available:
http://www.utne.com/lens/bms/eq.html/.
Goleman, D. (1995b) Emotional Intelligence. Bantam Books, New York.
Goleman, D. (1998) Working with emotional intelligence. Bantam Books, New York.
Gottman, J. M., KrokoII, L. (1989) Marital interaction and marital satisfaction. A
longitudinal view. Journal oI Consulting and Clinical Psychology, 57. 47-52.
Gray, J. A. (1973) Causal theories of personalitv and how to test them. In: J. R.Royce (Ed.):
Multivariate analysis and psychological theory. New York, Academic Press. In: Kulcsar
Zs., Szakacs F. (Szerk.) (1982): A diIIerencialis pszichoIiziologia alapjai
Szveggyjtemeny, Tanknyvkiado, Budapest.103-151.
Gray, J. A. (1990) Brain svstems, that mediate both emotion and cognition. Cognition and
Emotion, 4 (3), 269-288.
Gray, J. A. (1999) Cognition, emotion, conscious experience and the brain. In: T. Dalgleish,
M. Power (Eds.): Handbook oI cognition and emotion. Wiley and Sons, New York. 83-
102.
Greenberg, L. S. (1993) Emotion and change processes in psvchotherapv. In: M. Lewis, J. M.
Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 499-
508.
Greenberg, L. S., SaIran, J. D. (1989) Emotion in psvchotherapv. American Psychologist, 44
(1), 19-29.
GreenIield, S. (2003) Agvunk titkai. Betekintes er:elmeink, tleteink vilagaba. Alexandra
Kiado, Budapest.
Hall, J. A. (1984) Nonverbal sex differences. Communication accuracv and expressive stvle.
Baltimore, Johns Hopkins University Press.
Harris, P. L., Lipian, M. S. (1989) Understanding emotion and experiencing emotion. In: C.
Saarni, P. L. Harris (Eds.): Children`s understanding oI emotion. Cambridge, England,
Cambridge University Press. 241-258.
HatIield, E., Rapson, R. (1993) Love and attachment processes. In: M. Lewis, J. M. Haviland
(Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 595-604.
Hedlund, J., Sternberg, R. J. (2000) Too manv intelligences? Integrating social, emotional
and practical intelligence. In: R. Bar-On, J. D. A. Parker (Eds.): The Handbook oI
Emotional Intelligence. Jossey-Bass, Wiley, San Francisco. 136-167.


62
Higgins, E. T. (1989) Continuities and discontinuities in self-regulatorv and self-evaluative
processes. A developmental theorv relating self and affect. Journal oI Personality, 57.
407-444.
Hochschild, A. R. (1990) Ideologv and emotion management. A perspective and path for
future research. In: T. D. Kemper (Ed.): Research agendas in the sociology oI
emotions. Albany, State University oI New York Press. 117-142.
Isen, A. M. (1993) Positive affect and decision making. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.):
Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 261-277.
Izard, C. (1977) Human emotions. New York, Plenum.
Izard, C. (1979) The Maximallv Discriminative Facial Coding Svstem (MAX). Newark,
Instructional Resources Center: University oI Delaware.
Izard, C. (1992) Basic emotions, relation among emotions and emotion-cognition relations.
Psychological Review, 99. No.3. 561-565.
Izard, C. (1993) Organi:ational and motivational functions of discrete emotions. In: M.
Lewis, J. M. Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York,
London. 631-641.
Izard, C., Porges, S. W., Simons, R. F., Haynes, O. M., Hyde, C., Parisi, M., Cohen, B. (1991)
Infant cardiac activitv. Developmental changes and relations with attachment.
Developmental Psychology, 27. 432-439.
John, O. P. (1990) The ,Big Five` factor taxonomv. Dimensions of personalitv in the natural
language and in questionnaires. In: L.W. Pervin (Ed.): Handbook oI personality:
Theory and research. New York, GuilIord. 66-100.
Johnstone, T., Scherer, K. S. (2000) Jocal communication of emotion. In: M. Lewis, J. M.
Haviland-Jones (Eds.): Handbook oI Emotions. 2
nd
edition. The GuilIord Press, New
York. 236-249.
Jung, C. G. (1928) Contributions to analvtical psvchologv. London, Routledge and Kegan
Paul.
Kelly, G. A. (1955) The psvchologv of personal constructs. New York, Norton.
Kemper, T. D. (1993) Sociological models in the explanation of emotions. In: M. Lewis, J. M.
Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London . 41-
51.
Kemper, T. D. (1991) Predicting emotions from social relations. Social Psychology
Quarterly, 54. 330-342.
Klein, M. (1957) Envv and gratitude. London, Tavistock.
Kulcsar Zs. (Szerk.) (2005) Teher alatt.Po:itiv traumafeldolgo:as es pos:ttraumas
s:emelvisegfeflodes. TreIort Kiado, Budapest.
Lane, R. D. (1996) Impaired verbal and nonverbal emotion recognition in alexithvmia.
Psychosomatic Medicine, 58 (6), 581.
Lane, R. D. (2000) Levels of emotional awareness. Neurological, psvchological, and social
perspectives In: R. Bar-On, J. D. A. Parker (Eds.): The Handbook oI Emotional
Intelligence. Jossey-Bass, Wiley, San Francisco. 171-191.
Larsen, R. J., Katelaar, T. (1991) Personalitv and susceptibilitv to positive and negative
emotional states. Journal oI Personality and Social Psychology, 61. 132-140. Idezi:
Pervin, 1993.
Lazarus, R. S. (1993) From psvchological stress to the emotions. A historv of changing
outlooks. Annual Review oI Psychology, 44. 1-21.
Lazarus, R. S. (1999) The cognition-emotion debate. a bit of historv. In: T. Dalgleish, M.
Power (Eds.): Handbook oI cognition and emotion. Wiley and Sons, New York. 3-19.
Lazarus, R. S., AlIert, E. (1964) The short-circuiting of threat. Journal oI Abnormal and
Social Psychology, 69. 195-205.


63
LeDoux, J. E. (1996) The emotional brain. The mvsterious underpinning of emotional life.
Simon and Schuster, New York.
LeDoux, J. E., Phelps, E. A. (2000) Emotional networks in the brain. In: M. Lewis, J. M.
Haviland-Jones (Eds.): Handbook oI Emotions, 2
nd
edition. The GuilIord Press, New
York. 157-172.
LeDoux, J. E., Romanski, L. M., Xagoraris, A. E. (1989) Indelibilitv of subcortical emotional
memories. Journal oI Cognitive Neuroscience, 1, 238-243.
LeIcourt, H.M. (2002) Humor. In: C. R. Snyder, S. J. Lopez (Eds.): Handbook oI Positive
Psychology. OxIord University Press. 619-631.
Lemerise, E. A., Dodge, K. A. (1993) The development of anger and hostile interactions. In:
M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New
York, London . 537-546.
Leventhal, H. DieIenbach, M. (1991) The active side of illness cognition. In: J. A. Skelton, R.
T. Croyle (Eds.): Mental representation oI health and illness. New York, Springer-
Verlag. 247-272.
Leventhal, H., Patrick-Miller, L. (1993) Emotion and illness. The mind is in the bodv. In: M.
Lewis, J. M. Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York,
London. 365-379.
Leventhal, H., Scherer, K. R. (1987) The relationship of emotion to cognition. A functional
approach to semantic controversv. Cognition and Emotion, 1, 3-28.
Lewis, H. B. (1985) Depression vs. Paranoia. Whv are there sex differences in mental
illness? Journal oI Personality, 53. 150-178.
Lewis, M (2000) The emergence of human emotions. In: M. Lewis, J. M. Haviland-Jones
(Eds.): Handbook oI Emotions, 2
nd
edition. The GuilIord Press, New York. 265-280.
Lewis, M., Michalson, L. (1983) Childrens emotions and moods. Developmental theorv and
measurement. New York, Plenum Press.
Lewis, M. D., Granic, I. (1999) Self-organi:ation of cognition-emotion interactions. In: T.
Dalgleish, M. Power (Eds.): Handbook oI cognition and emotion. Wiley and Sons, New
York. 683-701.
Loevinger, J. (1997) Stages of personalitv development. In: R. Hogan, J. Johnson, S. Briggs
(Eds.): Handbook oI Personality Psychology. Academic Press, San Diego, London,
New York, Sydney, Tokyo, Toronto. 199-208.
MacLean, P. D. (1993) Cerebral evolution of emotion. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.):
Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 67 83.
Magai, C., Hunziker, J. (1993) Tolstov and the riddle of developmental transformation. A
lifespan analvsis of the role of emotions in personalitv development. In: M. Lewis, J. M.
Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 247-
259.
Malatesta, Wilson, (1988) Emotion/cognition interaction in personalitv development. A
discrete emotions, functionalist analvsis. British Journal oI Social Psychology, 27, 91-
112.
Maslow, A. H. (1968) Toward a psvchologv of being. New York, Van Nostrand.
Maslow, A. H. (1970) Motivation and personalitv. New York, Harper & Row.
Massimini, F., Delle Fave, A. (2000) Individual development in a bio-cultural perspective.
American Psychologist, Vol.55. No.1. 24-33.
May, R. (Ed.) (1969) Existential psvchologv. New York, Random House.
Mayer, J. D., DiPaulo, M., Salovey, P. (1990) Percieving affective content in ambiguous
visual stimuli. A component of emotional intelligence. Journal oI Personality
Assessment, 54. 772-781.


64
Mayer, J. D., Caruso, D. R., Salovey, P. (1999) Emotional intelligence meets traditional
standards for an intelligence. Intelligence, 27. 267-298.
Mayer, J. D., Salovey, P., Caruso, D. R. (2000) Emotional intelligence as Zeitgeist, as
personalitv, and as mental abilitv. In: R. Bar-On, J. D. A. Parker (Eds.): The Handbook
oI Emotional Intelligence. Jossey-Bass, Wiley, San Francisco. 92-117.
McNally, R. J. (1999) Panic and phobias. In: T. Dalgleish, M. Power (Eds.): Handbook oI
Cognition and Emotion. Wiley & Sons, Chichester. 479-496.
Medin, D. L. (1989) Concepts and conceptual structure. American Psychologist, 44. 1469-
1481.
Mehrabian, A., Epstein, N. (1970) A measure of emotional empathv. Journal oI Personality,
40. 525-543.
Mischel, W. (1973) Toward a cognitive social learning reconceptuali:ation of personalitv.
Psychological Review, 80. 252-283.
Mischel, W., Shoda, Y. (1999) Integrating dispositions and processing dvnamics within a
unified theorv of personalitv. The Cognitive Affective Personalitv Svstem (CAPS). In L.
A. Pervin, O. John (Eds.): Handbook oI Personality: Theory and Research, 2
nd
edition.
New York: GuilIord. 197-218.
Morris, T., Greer, S. (1980) Tvpe C for cancer? Cancer Detection and Prevention. 3, 102.
(abstract)
Myers, D..G., Diener, E. (1996) The pursuit of happiness. ScientiIic American. 54-56.
Nabrady M. (2004) A: er:elmek a tran:akcioanalitikus s:ems:gebol. Akademia Kiado
Budapest.
Nabrady M. (2005) A: er:elmek klnb:o megk:elitesei a ps:ichologiaban. A
tran:akcioanali:is allaspontfa. In: Jaro K. (Szerk.): Sors mint dntes. Az erzelmek
IelIedezese es Ielszabaditasa. Helikon Kiado, Budapest, 95-141.
Neisser, U. (1976) General, academic and artificial intelligence. In: L. Resnick (Ed.): Human
intelligence: Perspective on its theory and measurement. Norwood, N.J: Ablex. 179-
189.
Nolen-Hoeksma, S., Davis, C.G. (2002) Positive responses to loss. Perceiving benefits and
growth. In: C. R. Snyder, S. J. Lopez (Eds.): Handbook oI Positive Psychology. OxIord
University Press. 598-607.
Oatley, K. (1993) Social construction in emotions. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.):
Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 341-352.
Oatley, K., Jenkins, J. M. (2001) Er:elmeink. Osiris Kiado, Budapest.
O`Sullivan, M., GuilIord, J. P. (1976) Four factor tests of social intelligence (behavioral
cognition). Manual of instructions and interpretations. Orange, C.A: Sheridan
Psychological Services.
Olah, A. (2005a) SZEMIQ. Kepes fel-profektiv tes:t a s:ocialis es er:elmi intelligencia
meresere. HI Press, Budapest.
Olah, A. (2005b) Er:elmek, megk:des es optimalis elmenv. Belso vilagunk meresenek
mods:erei. TreIort Kiado, Budapest.
hman, A. (1993) Fear and anxietv as emotional phenomena. Clinical phenomenologv,
evolutionarv perspectives, and information-processing mechanisms. In: M. Lewis, J. M.
Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 509-
536.
hman, A. (1999) Distinguishing unconscious from conscious emotional processes.
methodological considerations and theoretical implications. In: T. Dalgleish, M. Power
(Eds.): Handbook oI cognition and emotion. Wiley and Sons, New York. 321-352.
hman, A., Soares, J. (1994) Unconscious anxietv. phobic resposes to masked stimuli.
Journal oI Abnormal Psychology, 103. 231-240.


65
Panksepp, J. (2000) Emotions as natural kinds within the mammalian brain. In: M. Lewis, J.
M. Haviland-Jones (Eds.): Handbook oI Emotions, 2
nd
edition, The GuilIord Press,
New York. 137-156.
Parish, S. (1991) The sacred mind. Newar cultural representations of mental life and the
production of moral consciousness. Ethos, 19 (3) 313-351.
Pease, A. (1989) Testbes:ed. Park Kiado, Budapest.
Pert, C. B. (1997) Molecules of Emotion. Scribner, New York.
Pervin, L. W. (1993) Affect and personalitv. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.): Handbook
oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 301-311.
Pervin, L. A. (1996) The science of personalitv. New York, John Wiley & Sons.
Peterson, C., Stern, T..A. (2002) Optimistic explanatorv stvle. In: C. R. Snyder, S. J. Lopez
(Eds.): Handbook oI Positive Psychology. OxIord University Press. 244-256.
Phan, K. L., Wager, T. D., Taylor, S. F., Liberzon, I. (2004) Functional neuroimaging studies
of human emotions. CNS Spectrums, Vol.9. No.4. 258-266.
Plutchik, R. (1962) The emotions. Facts, theories and a new model. New York, Random
House.
Plutchik, R. (1980) Emotions. A psvchoevolutionarv svnthesis. New York, Harper & Row.
Power, M.J. (1999) Sadness and its disorders. The role of social cognition in paranoia and
mania. In: T. Dalgleish, M. Power (Eds.): Handbook oI Cognition and Emotion. Wiley
& Sons, Chichester. 497-520.
Ratner, H., Stettner, L. (1991) Thinking and feeling. Putting Humptv-Dumptv together again.
Merill-Palmer Quarterly, 37. 1-26.
Robinson, R. G., Kubos, K. L., Starr, L. B., Rao, K., Price, T. R. (1984) Mood disorders in
stroke patients. Importance of location of lesion. Brain, 107. 81-93.
Roger, D., Najarian, B. (1989) The construction and validation of a new scale for measuring
emotion control. Personality and Individual DiIIerences, 10. 845-853.
Rogers, C. (1959) A theorv of therapv, personalitv and interpersonal relationships, as
developed in the client-centered framework. In: S. Koch (Ed.): Psychology: A study oI
a science. Vol. 3. New York, McGraw-Hill. 184-256.
Rosaldo, M. Z. (1980) Knowledge and Passion. Ilongot notion of self and social life.
Cambridge, England, Cambridge University Press.
Rothbart, M. K. (1981) Measurement of temperament in infancv. Child Development, 52.
569-578.
Rozin, P., Haidt, J., McCauley, C. R. (1993) Disgust. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.):
Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 575-594.
Rozsa S., Kallai J., Osvath A., Banki M. Cs. (2005) Temperamentum es karakter. Cloninger
ps:ichobiologiai modellfe. A Cloninger-Iele temperamentum es karakter kerdiv
Ielhasznaloi keziknyve. Medicina, Budapest.
Russell, A. (1989) Culture, script and childrens understanding of emotion. In: C. Saarni, P.
Harris (Eds.): Children`s understanding oI emotion. Cambridge University Press.
Russell, A. (1991) Culture and categori:ation of emotion. Psychological Bulletin, 110. 426-
450.
Russell, K., Carter, P. (1997) Fefles:d a: IQ-dat. Budapest, Akademia Kiado.
Ryan, R..M., Deci, E..L. (2000) Self-determination theorv and the facilitation of intrinsic
motivation, social development, and well-being. American Psychologist, Vol. 55, No.1.
68-78.
Saarni, C. (1993) Sociali:ation of emotion. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.): Handbook oI
Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 435-446.


66
Saarni, C. (2000) Emotional competence. A developmental perspective. In: R. Bar-On, J. D.
A. Parker (Eds.): The Handbook oI Emotional Intelligence. Jossey-Bass, Wiley, San
Francisco. 68-91.
Salovey, P., Mayer, J. D. (1990) Emotional intelligence. Imagination, Cognition and
Personality, 9. 185-211.
Salovey, P., Mayer, J. D., Goldman, S. L., Turvey, C., PalIai, T. P. (1995) Emotional
attention, claritv and repair. Exploring emotional intelligence using the Trait Meta-
Mood Scale. In: J. W. Pennebaker (Ed.): Emotion, disclosure and health. Washington,
D.C., American Psychological Association. 125-154.
Schachter, S., Singer, J. E. (1962) Cognitive, social and psvchological determinants of
emotional state. Psychological Review, 69. 379-399.
ScheII, T. (1990) Sociali:ation of emotions. Pride and shame as causal agents. In: T. D.
Kemper (Ed.): Research agendas in the sociology oI emotions. Albany, State University
oI New York Press. 281-304.
Scherer, K. R. (1981) Speech and emotional states. In: J. K. Darby (Ed.): Speech evaluation
in psychiatry. New York, Grune and Stratton. 189-220.
Scherer, K. R. (1999) Appraisal theory. In: Dalgleish, T., Power, M. (eds): Handbook oI
cognition and emotion. Wiley and Sons, New York. 637-664.
Schutte, N. S., MalouII, J. M., Hall, L. E., Haggerty, D. J., Cooper, J. T., Golden, C. J.,
Dornheim, L. (1998) Development and validation of a measure of emotional
intelligence. Personality and Individual DiIIerences, 25(2). 167-177.
Schweder, R. A. (1993) The cultural psvchologv of emotions. In: M. Lewis, J. M. Haviland
(Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 417-431.
Seligman, M. (2002) Authentic Happiness. Using the New Positive Psvchologv to Reali:e
Your potential for Lasting Fulfillment. New York, Free Press.
Shaver, P., Schwartz, J., Kirson, D., O`Connor, C. (1987) Emotion knowledge. Further
exploration of the prototvpe approach. Journal oI Personality and Social Psychology,
52. 1061-1086.
Simon, H. A. (1967) Motivational and emotional control of cognition. Psychological Review,
74. 29-39.
Smith, T. W. (1992) Hostilitv and health. Current status of a psvchosomatic hvpothesis.
Health Psychology, 11. 139-150.
Soares, J. J. F., hman, A. (1993) Preattentive processing, preparedness and phobias. Effects
of instruction on conditioned electrodermal responses to masked and non-masked fear-
relevant stimuli. Behavior Research and Therapy, 31. 87-95.
Snyder, C. R., Lopez, S. J. (2002) Handbook of Positive Psvchologv. OxIord University Press.
Snyder, C. R., Lopez, S. J. (2003) Positive Psvchological Assessment. A Handbook oI Models
and Measures. American Psychological Association, Wahington D.C.
Soares, J. J. F., hman, A. (1993) Preattentive processing, preparedness and phobias. Effects
of instruction on conditioned electrodermal responses to masked and non-masked fear-
relevant stimuli. Behavior Research and Therapy, 31. 87-95.
Solomon, R. C. (2000) The philosophv of emotions. In: M. Lewis, J. M. Haviland-Jones
(Eds.): Handbook oI Emotions, 2
nd
edition. The GuilIord Press, New York. 3-15.
Stein, N. L., Trabasso, T., Liwag, M. (1993) The representation and organi:ation of
emotional experience. Unfolding the emotion episode. In: M. Lewis, J. M. Haviland
(Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 279-300.
Stearns, P. N. (1993) Historv of emotions. The issue of change. In: M. Lewis, J. M. Haviland,
(Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 17-28.


67
Stearns, P. N. (2000) Historv of emotions. The issue of change and impact. In: M. Lewis, J.
M. Haviland-Jones (Eds.): Handbook oI Emotions, 2
nd
edition. The GuilIord Press,
New York. 16-29.
Stearns, P. N., Haggerty, T. (1991) The role of fear. Transitions in American emotional
standards for children 1850-1950. American Historical Review, 96 (1) 63-94.
Steiner, C. M. (1996) Emotional literacv training. The application of transactional analvsis
to the studv of emotions. Transactional Analysis Journal, 26. 31-39.
Stern, W. (1928) Die Intelligen: der Kinder und Judenlichen. Leip:ig. Idezi: Kun M., Szegedi
M. (Szerk.): Az intelligencia merese. Akademiai Kiado, Budapest. 1978.
Sternberg, R. J. (1997) Successful intelligence. New York, Plume.
Streit, M., Ioannides, A. A., Lin, L., Woelwer, W., Dammers, J., Gross, J., Gaebel, W.,
Mueller-Gaertner, H. W. (1999) Neurophvsiological correlates of the recognition of
facial expressions of emotion as revealed bv magnetoencephalographv. Cognitive Brain
Research, 7 (4) 481-491.
Sullivan, H. S. (1953) The interpersonal theorv of psvchiatrv. New York, Norton.
Tannen, D. (1990) You fust dont understand. New York, Ballantine Books.
Taylor, S. E., Kemeny, M. E., Reed, G. M., Bower, J. E.,Gruenewald, T. L. (2000)
Psvchological resources, positive illusions, and health. American Psychologist, Vol.55.
No. 1. 99-109.
Thorndike, E. L. (1920) Intelligence and its use. Harper`s Magazine, 140. 227-235.
Thorndike, R. (1936) Factor analvsis of social and abstract intelligence. Journal oI
Educational Psychology, 27. 231-233.
Tomkins, S. S. (1962) Affect, imagerv, consciousness. Jol 1. The positive affects. New York,
Springer.
Tomkins, S. S. (1963) Affect, imagerv, consciousness. Jol 2. The negative affects. New York,
Springer.
Tomkins, S. S. (1981) The role of facial response in the experience of emotions. A replv to
Tourangeau and Ellsworth. Journal oI Personality and Social Psychology, 40. 355-357.
Vaillant, G.E. (2000) Adaptive mental mechanisms. Their role in a positive psvchologv.
American Psychologist Vol.55. No.1. 89-98.
Valins, S. (1966) Cognitive effects of false heart-rate feed-back. Journal oI Personality and
Social Psychology, 4. 400-408.
Watson, D. (2002) Positive affectivitv. The disposition to experience pleasurable emotional
states. In: C. R. Snyder, S. J. Lopez (Eds.): Handbook oI Positive Psychology. OxIord
University Press. 106-119.
Watson, D., Tellegen, A. (1985) Toward a consensual structure of mood. Psychological
Bulletin, 98. 219-235.
Waybaum, I. (1907) La phvsionomie humaine. Son mechanism et son role sociale. Paris,
Alcan. Idezi: Zajonc es munkatarsai, 1993.
Weiner, B. (1985) An attributional theorv of achievement motivation and emotion.
Psychological Review, 92. 548-573.
White, G. M. (1993) Emotions inside out. The anthropologv of affect. In: M. Lewis, J. M.
Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The GuilIord Press, New York, London. 29-
40.
Zajonc, R. B., Murphy, S. T., Inglehart, M. (1989) Feeling and facial efference. Implications
of the vascular theorv of emotions. Psychological Review, 96. 395-416.
Zajonc, R. B., Murphy, S. T., McIntosh, D. N. (1993) Brain temperature and subfective
emotional experience. In: M. Lewis, J. M. Haviland (Eds.): Handbook oI Emotions. The
GuilIord Press, New York, London. 209-220.



68



A1NLOTT OLVASMNYOK

Az 1. fejezethez

Damasio, A. R. (1996) Descartes tevedese - Er:elem, ertelem es a: emberi agv. Aduprint
Kiado, Budapest.
Nabrady M, (2004) A: er:elmek a tran:akcioanalitikus s:ems:gebol. Akademia Kiado,
Budapest.
Oatley, K., Jenkins, J. M. (2001) Er:elmeink. Osiris Kiado, Budapest.
Zajonc, R. (2003) Er:elmek a tarsas kapcsolatokban es a megismeresben. Osiris Kiado,
Budapest.

A 2. fejezethez

Goleman, D. (2003) Er:elmi intelligencia. Hatter Kiado, Budapest.
Goleman, D. (2000) Er:elmi intelligencia a munkahelven. Edge, Budapest.
Rozsa S., Kallai J., Osvath A., Banki M.Cs. (2005) Temperamentum es karakter. Cloninger
ps:ichobiologiai modellfe. A Cloninger-fele temperamentum es karakter kerdoiv
felhas:naloi ke:iknvve. Medicina Knyvkiado, Budapest.
Olah A. (2005) Er:elmek, megk:des es optimalis elmenv. Belso vilagunk meresenek
mods:erei. TreIort Kiado, Budapest.

A 3. fejezethez

Csikszentmihalyi, M. (1998) Es addig eltek, amig meg nem haltak. A mindennapok minosege.
Kulturtrade Kiado, Budapest.
Kulcsar Zs. (szerk. 2005) Teher alatt.Po:itiv traumafeldolgo:as es pos:ttraumas
s:emelvisegfeflodes. TreIort Kiado, Budapest.
Olah A. (2005b) Er:elmek, megk:des es optimalis elmenv. Belso vilagunk meresenek
mods:erei. TreIort Kiado, Budapest.



















69
II. RSZ

BEVEZETS A CSALDPSZICHOLGIBA S A
VALLSPSZICHOLGIBA






1. FEJEZET
Bevezetes a csaladpszichologiaba


2. FEJEZET
Bevezetes a vallaspszichologiaba

































70
1. FE1EZET
Bevezets a csaldpszicholgiba

A Iejezet vazlata

A csaladrol
A CSALAD PSZICHOLOGIAI FUNKCIOI
Csaladi szocializacio
Nevelesi stilusok
A klnbz nevelesi stilusok hatasa a Iejldesre
A testverkapcsolatok szocializacios szerepe
A szocializacios hatasok sszegzdese
A HAZASSAGI KAPCSOLAT
A hazassag szletese: a parvalasztas
Miert hazasodnak az emberek? Hazasodasi motivumok
A parvalasztas Iolyamata
A CSALAD FEJLODESE
Az egyedi Iejldes menete
A hazassagi kapcsolat Iejldese
A hazassag Iejldesi szakaszai
A csaladi Iejldes szakaszai
A CSALAD MUKDESE
A hazassag stabilitasa
A hazassaggal valo elegedettseg
A hazassag es a csalad bels vilaga
SPECIALIS SZKSEGLETU CSALADOK
Egyszls csaladok
Ketszls, specialis helyzet csaladok
Nevelszls csaladok
rkbeIogado csaladok

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK

Fontos kerdesek

1. Melyek a hazassag es a csalad legIontosabb pszichologiai Iunkcioi?
2. Mely tenyezk hatozzak meg a csaladi szocializacio hatasait?
3. Melyek a legIontosabb parvalasztasi motivumok napjainkban?
4. Mely tenyezk hatarozzak meg a csalad Iejldeset?
5. Milyen klnleges problemak nehezitik a specialis helyzet csaladok egeszseges
mkdeset?








71
A csaldrl

A csalad komplex tarsadalmi jelenseg, tbb tudomanyag Iell megkzelithet es vizsgalhato.
A csalad a tarsadalomban alapegyseg, tarsadalmi csoport, jogi intezmeny, gazdasagi egyseg,
es egy interperszonalis kapcsolatok halozata is. A csaladot klnbz nezpontbol szemlel
leiro tudomanyagak a csalad mas-mas Iunkciojat emelik ki. A kzgazdasagtan a csalad
gazdasagi, termel es Iogyaszto Iunkciojaval Ioglalkozik, a jog a csaladi eletkzsseg jogi
kereteit es szabalyait Iogalmazza meg. A szociologia a csalad reproduktiv es a tarsadalomba
beilleszt Iunkciojat hangsulyozza. Az ujonnan megjelen csaladpedagogia targya a csalad
nevel szerepenek elemzese es ersitese.
A pszichologia a csaladot elssorban, de nem kizarolagosan a csaladban el szemelyek
szemszgebl vizsgalja. A csalad mkdesmodja, kapcsolati rendszere milyen modon hat a
csaladtagok egyedi Iejldesere, testi-lelki-spiritualis joletere. Ehhez kapcsolodoan elemzi,
leirja azt is, hogy a csaladtagok egyedi jellemzi elvarasai, celja, viselkedesmodja hogyan hat
a csalad mkdesere, Iejldesere. A csaladdal Ioglalkozo pszichologusok szeleskren
hasznaljak Virginia Satir (1999) ,csaladmhely kiIejezeset. A csalad emberalkoto mhely,
koho, amelyben az ember ember volta kiteljesedik. De a mhely nemcsak kzsseget, hanem
kzs munkat is jelent. A csaladban a csaladtagok nem passzivan elszenvedik a masik
jelenletet, a masiktol erkez hatasokat, hanem szrik, Ieldolgozzak, es aktivan alakitjak
nmagukat es magat a csaladot.


A CSALD PSZICHOLGIAI FUNKCII

A csalad pszichologiai szempontu deIinicioja szerint versegi es erzelmi kapcsolatra epl
szocialpszichologiai egyseg, amelynek minden tagja a tbbiek valamilyen pszichologiai
szksegletet elegiti ki. Termeszetesen nem lehet egyenlnek tekinteni a szlk, illetve a
testverek szksegletkielegit szerepet. Ezen a terleten a szlk szerepe kiemelkeden
jelents. A deIinicio inkabb a klcsnssegre utal, amelynek Iigyelembevetele nelkl
nehez lenne a csaladi Iolyamatok megertese.

A csalad felentosege a gverekek s:amara

A csalad a vilagra vonatkozo inIormaciok sszegyjtje es ertelmezje. A szlk
atadjak tapasztalataikat, es ertelmezik a gyerek mashol szerzett tapasztalatait.
Visszajelz, iranyito, viselkedesszabalyozo csoport. Jutalmazassal, szankciokkal,
egyeb visszajelzesekkel elsegiti az niranyito, beilleszkedest segit viselkedest.
Vilagnezet, eletIilozoIia kialakitasaval Iormalja eletstilusat, nmagahoz, a
vilaghoz es a transzcendenshez valo viszonyat.
ReIencia- es kontrollcsoport, amelynek elvarasaihoz a gyerek igazodik, es
amelyhez meri magat.
Kiemelt jelentsege van a valodi en kiIormalodasaban, az enkep, az alapvet
nertekeles es az identitas alakitasaban. Vagyis, lehetseget ad nemcsak a
biologiai, hanem a pszichologiai szletesre is.
A csalad ad lehetseget a mely ktdesekre, az elktelezdes es a masik emberben
valo bizalom kialakulasara.
A csaladban sok lehetseg van a szerepviselkedes, a stresszkezeles es a
problemamegoldas megtanulasara.



72

A csalad felentosege a felnottek s:amara

Lehetseget ad a generativitas szksegletenek kielegitesere. A Ielntt ember
vagyik arra, hogy letrehozza, Ielnevelje, segitse a kvetkez nemzedeket,
kzremkdjn annak joleteben (Erikson, 2002). Azaz, lehetseget ad a szlseg
megelesere.
A gyermekek lete es az ertk erzett Ielelsseg egyben lehetseg az elet ertelmenek
megtalalasara is.
A szlseg, a gyermekek letrehozasa, egyben Iontos eszkz lehet az elet
vegessegevel valo megkzdesben, a szimbolikus halhatatlansag megeleseben.

A csalad hatotenyezi a szocializacio modozataiban illetve a hazassagi kapcsolat
mkdeseben ragadhatok meg.


CSALDI SZOCIALIZCI

Szocializacionak azt a Iolyamatot nevezzk, amely soran az a kulturalis kzeg, amelybe
az egyen beleszletik, Iormalja az egyen ertekpreIerenciait, motivumait, keszsegeit es
viselkedeset olyan modon, hogy azok megIeleljenek az adott kulturalis kzeg
elvarasainak. A szocializacio soran tanul meg az ember legalabb egy nyelvet, szerez
alapvet ismereteket kzvetlen krnyezeterl, a tagabb vilagrol. A szocializacio alakitja
ki az egyenben azokat a viselkedesmodokat, amelyek az adott kzegben kivanatosak es
helyenvalok. A viselkedesmodok es a szabalyok elsajatitasa azonban nemcsak a
tarsadalom erdeke, hanem a tarsadalomba beilleszked egyed szempontjabol is Iontos. Az
adott kzssegben, tarsadalomban ervenyes szabalyok ismerete cskkenti az egyen
szamara a mindennapi elet bizonytalansagait, megknnyiti az adott kzegben valo
eligazodast. A szabalyokat nem ismer, illetve azok betartasat elutasito egyen a
tarsadalomban elszigeteldik, maganyossa valik.
A szocializacio a szletes pillanatatol megkezddik, attol a pillanattol kezdve,
amikor az ujszlttet elszakitjak az anyatol, steril krlmenyek kze helyezik a Iertzesek
megelzese es az anya nyugalma erdekeben, vagy az anya testere helyezik a szletesi
trauma cskkentese, a biztonsag Iolyamatossaganak megrzese es az anya-gyerek ktdes
ersdese erdekeben. A szocializacio Iolyamatanak resze a nevvalasztas is, es a polya
vagy gyermekruha szinenek megvalasztasa.
A szocializacio eppugy, mint a Iejldes, egesz eleten at tarto Iolyamat.
Eletkoronkent, esetenkent attol Iggetlenl is rendszerint valtoznak azok a szemelyek,
csoportok, intezmenyek, amelyek a szocializalodasi Iolyamatot nagyobb mertekben
beIolyasoljak, de az ember eletteret alkoto tarsadalmi kzeg beIolyasa tagadhatatlanul
Iolyamatosan mkdik. Szletes utan kzvetlenl az anya, majd az apa, a testverek, a
csalad hatasa a legjelentsebb, majd a kortarscsoport, a klnbz intezmenyek (egyhaz,
iskola), a tmegkommunikacio, munkahely, Ioglalkozasi csoport beIolyasa valik
jelentsse a szocializacios Iolyamatban. A csalad jelentsege azonban a kesbbiekben is
megmarad. Ujabban a kapcsolati haloban Iejld egyen eletutjat tbben a konvoj modell
kereteben irjak le (Antonucci, 1986), amely szerint az egyen hosszu illetve rvidebb idej
szoros (szl, testver, hazastars), kevesbe szoros (barat, egy-egy tanar vagy mentor) es
periIerias (szomszed, osztalytars, munkatarsak) kapcsolatokbol kialakulo konvojban halad
es Iejldik. A szoros kapcsolatok ers hatassal vannak Iejldesere, eletmodjara,
viselkedesere, szerepvallalasara, de a gyengebb es rvididej kapcsolatok is beIolyassal


73
lehetnek ra. A klnbz jelents szemelyektl, csoportokbol erkez hatasok egymassal
versengve, egymast kiegeszitve vagy semlegesitve, egymas hatasait Ielersitve vagy
gyengitve alakitjak az egyenek viselkedeset, Iormaljak szemelyiseget.
A gyermek belen egy kulturaba, egy kzssegbe, gykeret ver benne. Ennek
azonban van egy bellrl Iormalt aspektusa is. Az ember Iejldese ket egymast kiegeszit
trekves ervonalaban trtenik. Az autonomiara trekves hatasara egyedi, masokkal ssze
nem teveszthet individuumma valik, mig az integraciora trekves vivereje segit az
embernek abban, hogy belesimuljon az egyre nagyobb hatosugaru kzssegebe.
A Iejldespszichologiaban, napjainkban mar kiemelt Iontossagot kapott annak a
tenynek hangsulyozasa, hogy az ember Iejldese soran nem passziv leny, hanem aktivan
Iormalja krnyezetet, a kzte es krnyezete kztt kialakulo interakciok segitsegevel. A
szocializacio Iolyamatanak elemzesenel is szkseges hangsulyozni, hogy az ember nem
elszenvedi a szocializaciot, hanem szletesetl Iogva Iokozatosan nvekv mertekben
aktiv resztvevje is annak.
A szocializacio Iolyamata az ember egesz eletet atIogja, tbb pszichologus
velemenye szerint azonban a korai evek kiemelked jelentsegek a szemelyiseg
alakulasaban. Ebben az idszakban a legerzekenyebb az ember a krnyezet hatasaira,
mivel kevesebb eszkzzel rendelkezik a krnyezete Iormalasara. Ebben az idszakban
alapozodnak meg azok a pszichologiai strukturak, amelyek a kesbbiekben a Iejldes, a
tanulas szervezeset, iranyitasat vegzik. Ebben az eletkori szakaszban Iormalodnak azok a
kapcsolatok, amelyek minden mas emberi kapcsolat mintajat jelentik az ember szamara.
Az els eletevekben szerzett tapasztalatok nagymertekben hatnak a kesbbi evek
tapasztalatainak ertelmezeseben. Vagyis ez az idszak szocializal, keszit Iel a kesbbi
szocializaciora.
A korai evek legIontosabb szocializacios kzege a csalad. A csalad egyedlallo
hatasu es massal csak reszlegesen helyettesithet szocialis krnyezet az ember szamara. A
csalad erzelemmel telitett kapcsolatrendszere, a vedettseg, a beIogadottsag
megtapasztalasa nelklzhetetlen Ieltetelnek tnik a szemelyiseg egeszseges Iejldese
szempontjabol. A csaladi szocializacio jelentsegenek Ielismerese arra sztnzte a
szakembereket, hogy a csaladban zajlo szocializacio jellegzetessegeit valamiIele keretbe
Ioglaljak, a bonyolult sszeIggesrendszerbl kiemeljek azokat a jellemzket, amelyekkel
a csaladi szocializacio megragadhato es beIolyasolhato. Sokan a csaladi szocializacio
legjelentsebb, es leirhato hatotenyezjenek a szlk nevelesi stilusat gondoltak.


Aevelsi stilusok

A kutatok olyan Iggetlen dimenziokat kerestek, amelyekkel leirhatok a szli
magatartasmodok, Ieltarhatok a nevelesi attitdk. Az egyik ilyen Iggetlen es
meghatarozo jelleg dimenzio a szli szeretet merteket, jelleget, erzelmi telitettseget
Iejezi ki. Ez a dimenzio a legtbb ismert nevelesi stilust vizsgalo kutatasokban
megtalalhato. Korantsem ilyen egyertelm a masik, sokak altal leirt dimenzio
megvalasztasa illetve ertekelese. Ez a dimenzio a szli ellenrzes merteket, a
gyermekekkel szemben tamasztott kvetelmenyek jelleget es szilardsagat Iejezi ki.
A hazai szakirodalomban leggyakrabban SchaeIer nevelesi stilusrol megIogalmazott
koncepciojat es ertekeleset idezik annak ellenere, hogy SchaeIer koncepciojat sokan
vitatjak. FelIogasaban a szli kontroll diktatorikus jelleg, merev korlatozast jelent. Ugy
veli, hogy az iranyitas es az ellenrzes a szli kenyszerit hatalom eszkze, es mint ilyen
megbenitja a gyermek nallosagi trekveseit. A szli iranyitassal szemben pozitiv
poluskent a szli engedekenyseget jeleniti meg (SchaeIer, 1965, idezi Atkinson, 1995).


74
Az engedekenyseg Ielertekeldese Spock csecsemgondozasrol irt knyvenek 1946-
os megjelenesevel kezddtt. A gyermekorvos szerz nagy mertek engedekenyseget
javasolt a szlknek. A hatvanas evektl azonban cskkent az engedekenyseg kultusza.
Egyre tbben kezdtek hangoztatni, hogy a gyerekek szaporodo ,rossz tulajdonsagainak
oka a szlk engedekenysege. Gordon akinek a tanari es a szli hatekonysagrol irt
knyvei nalunk is szeles krben ismertek szerint Spock nevelesi elveit kveti
Ielreertettek, hiszen a velttel ellentetben Spock tamogatja a szilard hatarok kijelleset a
gyermekek neveleseben, es ova int a szli hajlithatosagtol. Hangsulyozza a szli
hatarozottsagot, valamint az egyertelmseget, es Iontosnak tartja az engedelmesseg
megkivanasat (Gordon, 1990).
A tulzott engedekenyseg negativ hatasainak Ielismerese kvetkezmenyekent a szli
kvetelmenytamasztas es ellenrzes nevelesi dimenzioja pozitiv ertekelest kapott.
Maccoby es Martin 1983-ban kzzetett tanulmanyukban a szlk nevelesi stilusat
SchaeIertl elter modon kategorizaltak. Az altaluk valasztott ket dimenziopar egyike a
kvetelmeny tamasztasa, illetve az engedekenyseg a nevelesben. A masik dimenzio pedig
a szl-gyerek kapcsolat erzelemtelitettseget, melegseget illetve a szli elutasitast
tartalmazza. A ket dimenzio sszeIggesei ugyancsak negy neveli magatartast
eredmenyeznek: megkivano, megkvetel, megenged, elhanyagolo. Maccoby es Martin
nevelesi stilus kategoriainak reszletes leirasatol eltekintnk, mivel azok lenyegket
tekintve megegyeznek a kvetkezkben reszletes ismertetesre kerl Baumrind-Iele
kategorizacioval. Baumrind (1989) a legismertebb azok kzl, akik nemcsak a szlk
nevelesi stilusanak vizsgalatahoz szkseges kategoriakat Iogalmaztak meg, hanem a
nevelesi stilus kvetkezmenyeit is megvizsgaltak.
Baumrind es munkatarsai nagy vizsgalati mintara kiterjed kutatasukban a szlk
neveli magatartasat negy jellemz kre csoportositottak, es ugy talaltak, hogy a negy
jellemz kombinaciojabol kialakulo jellegzetes neveli stilus valamelyike a szlk 77 -
ara jellemz. Az els jellemz a kontroll es az iranyitas, ami a nevelesben azt jelenti,
hogy a szlk erIeszitest tesznek arra, hogy a gyerek elIogadja es beepitse az altaluk
kzvetitett magatartasi normakat. A masodik jellemz az nallosagra neveles
hangsulyozasat jelenti. Ilyenkor a szlk arra trekednek, hogy a gyerek Iokozatosan
maga jjjn ra a helyes megoldasokra es a kepessegeinek megIelel teljesitmenyszint
eleresenek Iontossagara. A harmadik jellemz a szl-gyermek kapcsolat minseget
Iogalmazza meg. MegIelel szl-gyerek kapcsolatnal a szl mindig Iigyelembe veszi a
gyermek erzeseit, velemenyet es trekszik arra, hogy a gyerekkel pontosan megertesse,
hogy mit es miert kvetel Vegl a negyedik jellemz a gondoskodas, es a melegseg
merteket Iejezi ki. Ennek a negy jellemznek a kombinacioi jelentik Baumrind nevelesi
stilusait.

Tekintelvelv nevelesi stilus (Maccoby szerint megkvetel stilus)
A tekintelyelv szlk a hagyomanyos normak szerint probaljak gyermekeiket Iormalni,
ertekelni es korlatozni. Nagy sulyt helyeznek az engedelmessegre. Nem tesznek
erIeszitest arra, hogy a gyermek vilagosan ertse a kvetelmenyeket, a kveteles okat.
Nem tamogatjak, st esetenkent bntetik az nallosagot.

Iranvito nevelesi stilus (Maccoby szerint megkivano)
Az iranyito stilusu szlk a gyermekek eletkorat, erettseget Iigyelembe veve iranyitjak es
ellenrzik ket. Ugy gondoljak, hogy a gyermekeknek vannak jogaik es ktelezettsegeik,
es Iejldesk soran egyre inkabb kepesse valnak az nkontrollra, az niranyitasra es az
nmagukkal szembeni Ielelssegvallalasra. Ritkabban alkalmaznak testi Ienyitest, es
kevesbe hangsulyozzak a tekintelynek valo engedelmesseget, mint nmagaban valo


75
erenyt. Iranyitjak ugyan a gyerekeket, de elmagyarazzak a szabalyok ertelmet, a dntesek
okait es keszek azok megvitatasara. Figyelembe veszik a gyerekek erzeseit, velemenyet,
ha nem is mindig Iogadjak el. Magas mercet allitanak gyermekeik ele, de a kveteles es
iranyitas melegseggel es gondoskodassal tarsul.

Engedekenv neveloi stilus (Maccoby szerint megenged)
Az engedekeny stilusu szlk kevesse korlatoznak es iranyitanak. Ugy gondoljak, hogy a
gyermekek leginkabb a sajat tapasztalataikbol tanulnak. Nagy szabadsagot adnak
gyermekeiknek mind az idbeosztasban, mind a programvalasztasban. Nem allitanak magas
mercet, nem varnak el nagy teljesitmenyt. De gyermekeiket melegseggel, szeretetteljes
gondoskodassal veszik krl.

Engedekenv, elhanvagolo stilus (Maccoby szerint elhanyagolo)
Baumrind szerint ez a stilus az engedekeny neveli stilus szelsseges peldaja. Ilyenkor a
nagymertek engedekenyseghez a gyermek iranti erdektelenseg tarsul. Az engedekenyseg
ebben a stilusban inkabb az erdektelenseg kvetkezmenye es nem tudatosan valasztott
nevelesi mod. Az elhanyagolo nevelesi mod oka sok esetben a szlk erzelmi sivarsaga,
szemelyisegtorzulasa, pszichiatriai betegsege. Egeszseges szlk kreben ez a nevelesi
stilus nem is Iordul el.

A csaladban megvalosulo nevelesi stilus a szerint is osztalyozhato Gans szerint, hogy kik
allnak a csaladi elet kzeppontjaban. Ilyen ertelemben beszelhetnk Ielntt- vagy szl-
kzpontu csaladrol, gyermek-kzpontu csaladrol es Iejldeskzpontu csaladrol. A Ielntt-
kzpontu csaladban a szlk iranyitanak es kontrollalnak, a gyermekek inkabb
mellekszereplk a csalad eleteben. A gyermek-kzpontu csaladban a csaladi elet
kzeppontjaban a gyerek, ritkabb esetben a gyerekek allnak. A szlk a gyermekek
kedveert nagy aldozatokat vallalnak es a gyermekek irrealis kivansagait is teljesiteni
probaljak. A Iejldeskzpontu csaladokban a szlk nagy sulyt Iektetnek arra, hogy a
csaladi elet minden egyes csaladtag Iejldeset szolgalja (Teleki, 2000). Nem nehez
Ielismerni a hasonlosagot Baumrind, Maccoby es Gans nevelesi kategoriai kztt. A
tekintelyelv, megkvetel neveles Ielntt-kzpontu, az iranyito-megkivano neveles
Iejldeskzpontu es az engedekeny neveles gyermek-kzpontu.


A KLNBZ NEVELSI STILUSOK HATSA A FE1LDSRE

Baumrind vizsgalatai szerint a tekintelyelv-megkvetel szlk gyermekei nallotlanok,
ritkan kezdemenyeznek, szocialis kepessegeik hianyosak. Gondolkodasuk merev es
intellektualis erdekldesk is szegenyesebb. A lanyoknal a szlktl valo Igges
nvekedese Iigyelhet meg, mig a Iiuknal az agressziv viselkedes kialakulasa
valoszinsithet. A tekintelyelv szlk serdlkoru gyermekei kztt gyakori az
antiszocialis viselkedes kialakulasa, csaladon bell pedig a kielezett szl-gyerek
konIliktus. Az iranyito-megkivano stilusu szlk gyermekeit az nallosag es az
nkontroll jellemzi. Egeszseges nertekelesek, nervenyesitk, tarsaikkal baratsagosak,
a Ielnttekkel pedig egyttmkdk. Jol erzik magukat, elegedettek, intellektualisan jol
Iejldnek, interperszonalis keszsegeik jok. A serdlkori valtozasokat jol viselik, es a
serdlkor Iejldesi Ieladatait nagyobb krizisek nelkl teljesitik. Az engedekeny stilusu
csaladokban nevelked gyermekek altalaban jol erzik magukat a vilagban, de eretlenek,
hianyzik bellk a szocialis Ielelsseg. Impulzivak, nagy nehezseget jelent szamukra az
indulataikon valo uralkodas. Nem nalloak. Arra is vannak adatok, hogy a tekintelyelv


76
csaladokban Ielnvekv gyerekekhez hasonloan agresszivak. Valoszin, hogy celjaik
elerese erdekeben megtanultak az agresszio eszkzkent valo hasznalatat.
Baumrid vizsgalatai egyertelmen bizonyitjak, hogy a neveles akkor a
legeredmenyesebb, ha a gondoskodo, szeretetteljes szli magatartas hatarozott
iranyitassal es kontrollal tarsul. Felmerl azonban a kerdes, hogy mit ertnk eredmenyes
neveles alatt. Sokak szerint a nyilt, aktiv, baratkozo, nallo, nervenyesit
szemelyisegjellemzk kialakulasaval merhet a neveles sikeressege. Baumrind azonban
ugy gondolja, hogy a Ientiek mellett az nkontroll kiIormalodasa is beletartozik a sikeres
neveles Iogalmaba. Tegyk hozza, hogy a szocializacio Iolyamataban elsajatitott
ertekrendszer minsege es stabilitasa, az nmaga es masok iranti Ielelssegerzet
kialakulasa, a lelkiismeret kimveltsege legalabb olyan Iontos a sikeressegben, mint a
Ient Ielsorolt tbbi jellemz.
Az nkontroll kerdeset erintve vissza kell ternnk az engedelmesseg, illetve az
engedelmesseg megkvetelesenek kerdesere. Kozeki (1987) Moralitas es fellemfeflodes
cim knyveben Hogan es munkatarsai kiserleteit ismerteti. Hoganek megallapitottak,
hogy a csecsemkor korai szakaszaban mar megIigyelhetk az engedelmesseg
megnyilvanulasai (a gyerekek rmmel kvetik a szlk utasitasait). Sikerlt kimutatniuk
azt is, hogy az engedelmesseget ersit neveli hatasok egyben az nkontroll es a
Ielelssegvallalas Iejldeset is segitik. A 9 honapos gyerek nemcsak engedelmeskedik a
szlk utasitasainak, kereseinek, hanem arra is kepes, hogy az nmaga altal
kezdemenyezett mozgast leallitsa, ha ez a mozgas korabban mar megtiltott cselekvesre
iranyul. Ez az egyszer engedelmesseg lenyegeben mar az nkontroll szocializaciojanak a
kezdete, annak els lepese, hogy a gyerek a szabalyokkal, elirasokkal sszhangban
cselekedjek.
Az engedelmessegi keszsegnek csecsem- es gyermekkorban tulelest biztosito,
eletIontossagu szerepe van. Eppen a szocializacio Ieladata az, hogy a Iejldessel a
szlknek, tekintelyszemelyeknek valo engedelmesseget az elsajatitott, elIogadott
szabalyoknak, trvenyeknek valo engedelmesseg valtsa Iel. Csecsem- es
kisgyermekkorban a viselkedes meg kivlrl kontrollalt. A gyerek engedelmeskedik a
szlknek, mivel Iontos szamara azok elismerese, vagy Iel a bntetestl. A szabalyok,
normak belsve valasa teszi lehetve a viselkedes bels kontrolljat, amikor az ember a
sajat viselkedeset nmaga szamara ertelmesnek, ertekesnek es nmaga altal
meghatarozottnak, vagyis bellrl iranyitottnak Iogadja el.
Az engedelmesseg-ellenes nezpontot kepviselk abbol indulnak ki, hogy az
engedelmesseg megkivanasaval, a hatalmukkal visszael Ielnttek nallotlansagra
kenyszeritik a gyerekeket. Nem a Iejldes oldalarol, hanem a tarsadalom anomaliai Iell
kzelitik meg az engedelmesseg kerdeset. Az engedelmesseg kepessegenek hosszu
Iejldesi Iolyamataban a szlnek valo engedelmessegtl jut el az egyen a lelkiismeretnek
es a belsve valt ertekeknek valo engedelmesseghez, vagyis az autonomiahoz es a
Ielelssegvallalashoz. Ennek a Iolyamatnak az iranyitasa a szlk reszerl is nagy
Ielelsseget igenyel.
A szlk nevelesi stilusat ertekelhetjk abbol a szempontbol is, hogy milyen
mertekben adnak lehetseget a gyerekek szamara az alkudozasra, a szocialis kapcsolatok
Iormalasaban jelents szocialis technika megtanulasara, begyakorlasara. A tekintelyelv
szlk keves lehetseget biztositanak az alkudozasra. Ennek kvetkezmenye lehet, hogy a
gyermek nem sajatitja el az alkudozas sajatos technikait, es talan Iel sem ismeri azokat a
helyzeteket, amelyek teret biztositanak az alkudozasra. Az engedekeny csaladokban
viszont tulsagosan is sok lehetseg adodik az alkudozasra. Ilyen csaladokban ugyan a
gyerekek elsajatitjak es begyakoroljak az alkudozasi technikakat, azonban alig Iejldik ki
az a kepessegk, hogy a klnbz helyzeteket megiteljek es megklnbztessek az


77
alkudozas lehetsege szempontjabol. A Baumrind altal iranyitonak nevezett stilus tnik a
legmegIelelbbnek az alkudozas es mas szocialis technikak elsajatitasa szempontjabol is.
A kutatasok sszegzesekent elmondhato, hogy a nevelesben a legIontosabb
nevelesi dimenzio az elIogado, gondoskodo attitd, a gyermekek nallosagi trekveseinek
tamogatasa es a meleg, erzelemteli kapcsolat. Az elutasito szlk gyermekei nagyobb
valoszinseggel valnak szabalyszegve, agressziv, vagy erzelmileg sivar, torzult
szemelyiseg emberre. Az nallosagot batorito szli neveles a gyerekeket
eredmenyesebben kesziti Iel a problemamegoldasra, a nehez elethelyzetekkel valo
megbirkozasra. Tbben, akik az ertelmi Iejldes szocializacios hatteret vizsgaljak, a
szli magatartas egyik legIontosabb jellemzjenek azt a modot tartjak, ahogyan a szlk
a gyermekek szamara strukturaljak es ertelmezik a krnyezetet, es annak a szabadsagnak
a merteket, amelyben a szlk megengedik a krnyez vilag vizsgalatat. Vagyis, Iontos,
hogy milyen mertek nallosagot biztositanak a krnyezet IelIedezeseben es
ertelmezeseben (Horvath-Szabo, 1986).
Harvey, az ismertetett nevelesi stilusokhoz sok hasonlosagot mutato negy
"szocializacios rendszert" Iogalmazott meg. Ezek kzl a szemelyiseg Iejldese
szempontjabol leghatekonyabbnak azt a rendszert tartja, amelyben a szlk batoritjak a
gyermekeket krnyezetk megismeresere, segitik nallosagi trekveseiket. Emellett a
meleg, erzelemtelitett szl-gyerek kapcsolat szerepet hangsulyozza, amelynek ertereben
van igazan lehetseg a szociabilitas, a segitkeszseg, a baratsagossag, az egyttmkd,
masokra Iigyel viselkedesmodok kialakulasara (idezi Sallay, 1999).

A nevelesben hasznosithato eredmenyek elIogadasa mellett komoly Ienntartasokat is
szksegesnek latunk megIogalmazni az emlitett kutatasokkal es a nevelesi modok
kategorizalasaval kapcsolatban. Az ujabb szocializacios elmeletekben a szl-gyerek
kapcsolatot egy szoros, erzelemmel telitett, ketoldalu es ketiranyu kapcsolatnak tekintik.
Ebben a IelIogasban a csaladi szocializacio egy interperszonalis kapcsolatrendszerbe valo
bevezetest jelent. Egy olyan kapcsolatrendszerbe, amelyben a partnerek kapcsolata
klcsnssegen alapul, amelyben intenziv erzelmeket elnek meg, klcsnsen
Ielelsseget vallalnak egymas joleteert, es valaszolnak egymas szksegleteire (Kuczynski,
Marshall, Schell, 1997; Vajda es Kosa, 2005)
A legtbb kutato (Grusec, 1997; Kuczynski, Marshall, Schell, 1997) a
szocializacio hatekonysaga szempontjabol a szl-gyerek kapcsolat harom jellemzjet
tekintik kiemelkeden jelentsnek. Ezek a szli melegseg, a szli vedelem es a
klcsns engedekenyseg, illetve engedelmesseg. A szli melegseg, ahogy lattuk, a
korabbi szocializacios elmeletekben is jelents volt, hiszen minden nevelesi stilus
koncepcionak egyik meghatarozo dimenzioja. Lenyegeben a szl gyermeke iranti
erzelmeinek intenzitasat es jelleget hatarozza meg. A klcsns erzelemteli kapcsolat
alapjan Iormalodhat majd ki az intimitasra valo igeny es keszenlet, amely nagy
jelentseggel bir minden kesbbi szoros interperszonalis kapcsolatban.
A szli vedelem a szlk ved magatartasat, a gyerek erzelmi es Iizikai
szksegleteire valo erzekenyseget es valaszkeszseget Ioglalja egybe. Az a mod, ahogyan a
szl a ved Iunkciot megvalositja, alapveten hatarozza meg az anya-gyerek
kapcsolatban kibontakozo ktdes jelleget, es a kesbbiekben minden mas kapcsolatban
az elktelezdesre valo kepesseget es annak a merteket.
A klcsns engedekenyseg, illetve engedelmesseg Iogalmat Maccoby es Martin
(1983) vezettek be. Ez lenyegeben egy altalanos kooperaciora valo hajlandosagot es egy
klcsns alkalmazkodast, klcsns engedelmesseget jelent. A gyermek Iejldese soran
alakul ki a szlnek a gyermek iranti engedelmessege is. A gyermek utasitasainak
kveteseben jelenik ez meg, olyan kzs jatekos egyttletekben, amelyek soran a gyerek


78
akciokat kezdemenyez es a szl kveti a gyerek "utasitasait". A kzs cel es a klcsns
engedelmesseg viszonylag konIliktusmentes legkrt teremt, ami hozzajarul az a normak
es szabalyok elIogadasahoz, valamint az ertekek szocializaciojahoz.

A nevelesi stilus koncepcioi a csaladi krnyezet egyseges jelleget hangsulyoztak. Az
ujabb elkepzelesek es az sszegylt tapasztalatok szerint az egyes csaladokban az ertekek,
a celok, a nevelesi elkepzelesek nem olyan mertekben kzsek, mint ahogy regebben
gondoltak. Gyakori, hogy az anya ertekei nem egyeznek az apaeval, az apa masra es
maskent szeretne nevelni a gyermeket, mint az anya. Tovabbi Iontos szempont a csaladi
krnyezet egysegessegevel szemben a gyakori valasok kvetkezteben kialakulo nevel-
szvetseg valtozatossaga. Sok gyereket nem ugyanazok a Ielnttek nevelik
kisgyermekkorban es serdlkorban. A szocializacio heterogenitasa a specialis
csaladIormak szamanak dramai nvekedesevel magyarazhato. A nevelesi stilusok
megiteleseben nem elhanyagolhato az a tapasztalat sem, hogy ugyanabban a csaladi
krnyezetben Ielnv, hasonlo genetikai rkseggel rendelkez gyerekek nagymertekben
elter szemelyisegve valnak.
A Ientiekben ismertetett nevelesi modellekben a gyermekek reszben passzivan
elszenvedik a szli hatasokat, reszben pedig ,kortalanok. Azaz, a vizsgalatok nem
Iektetnek hangsulyt arra, hogy az adott neveli hatas mely eletkorban ervenyesl a
gyermeknel. A szemelyisegIejldes Iolyamatat vizsgalva nem szabad elIeledkezni arrol a
tenyrl, hogy az eletkor elrehaladasaval mas es mas neveli hatasok eredmenyesek es
szksegesek. A szletes utani honapokban az nallosag jelentsege kisebb, hiszen eppen
a gyermek Iggsege, ktdese kepezi a Iejldes alapjat. A csecsem tbbnyire racsos
agyban alszik, mert vedkorlatra van szksege mind testi epsege es lelki Iejldese
erdekeben. A nvekv gyermek egyre kevesbe igenyli a korlatokat, mert a vedelem es az
iranyitas is bellrl szervezdik, mivel a Iejldes soran a viselkedest iranyito szabalyok es
normak, celok es ertekek mar belsve valtak.
Az evokativ (a szemely altal kivaltott), a reaktiv (a szemely valasza) es a proaktiv
(a szemely altal kezdemenyezett) interakciok termeszetet es jelenseget Iigyelembe veve,
nehez ers es egyertelm ok-okozati sszeIggest Ieltetelezni a szlk nevelesi stilusa es
a gyermek szemelyisegenek alakulasa kztt. Eleg nagy szamu tapasztalat es megIigyeles
bizonyitja, hogy a nyugodtabb, megIontoltabb gyermekek kevesbe kontrollalo nevelesi
modokat valtanak ki, mint a nyugtalanabb, agressziv gyermekek. A klnbz
temperamentumu es mas szubjektiv krnyezetet kialakito gyermekek maskent reagalnak a
szlk nevelesi stilusara. A beIele Iordulo, erzelemgazdag gyerekek inkabb a meleg, de
iranyito, kontrollalo, terben es idben jol strukturalt krnyezetben erzik jol magukat. A
kiIele Iordulo, elmenykeres gyerekek az ers korlatozasra ellenallassal reagalhatnak, es
jobban erzik magukat az idben es terben kevesbe strukturalt, kevesbe szabalyozott
krnyezetben (Atkinson, 1994). Gyakran elIordul az is, hogy a szlk IelIigyelve
gyermekeik rkltt hajlamaira, tudatosan is trekednek olyan krnyezet kialakitasara,
amelyben az egeszseges szemelyiseg alakulasa megvalosulhat.
Problemat jelent a szlk nevelesi stilusanak merev kategorizalasa azert is, mert a
szlk maguk is valtoznak, alakulnak, jobb szlve valnak, mondhatnank, hogy
szocializalodnak gyermekeik nevelese soran. Maskent bannak az els gyermekkel es
maskent a masodszlttel, megint maskent a legkisebbel. Maskent iranyitjak es nevelik a
lanyokat, mint a Iiukat. Es termeszetesen az eletkor nvekedesevel valtozik a szl-
gyermek kapcsolat es a nevelesi stilus jellege is. A szlk magatartasa nagymertekben
Igg attol is, hogy mit varnak el a klnbz eletkoru gyermekeiktl. Ugyanazon
magatartas eseten a kisebb gyerekekkel elnezbbek, mig idsebb gyerekeikkel
kritikusabbak es gyakrabban bntetnek. Vegl, a szli neveles szokvanyos esetben az


79
apa es az anya nevelesi gyakorlatabol tevdik ssze. Az anyak es az apak azonban szinte
mindig maskent kezelik gyermekeiket. Mas a nevelesi Ieladatuk is. Emiatt a gyermekeiket
egyedl nevel szlk klnsen nehez helyzetben vannak, mivel egy szemelyben kell a
sajat es a masik Iel nevelesi Ieladatat is megvalositaniuk. Az anyak nyitottabbak
gyerekeik igenyeire, jobban Iigyelnek arra, hogy egy adott bntetesi mod milyen hatast,
milyen erzeseket valt ki bellk, mig az apak objektivebbek, az igazsagossag Iontosabb
szempont, mint a gyermek erzelmei. Ilyenkeppen az anyak egytterzese enyhitheti a
tekintelyelv apa kemeny szigorusagat, es annak negativ hatasait. Viszont az nallosagra
trekv gyerek az apahoz Iordulhat tamogatasert a tulsagosan aggodalmaskodo anyaval
szemben.
A Ientebb megIogalmazott, a nevelesi stilusok kutatasara vonatkozo kiIogasok
ellenere a nevel szamara lenyeges a nevelesi stilust meghatarozo dimenziok ismerete,
mivel hasznos tampontokat adhat a szlk nevelesi stilusanak megismeresehez es a
gyermekek magatartasanak megertesehez. A nevelesi dimenziok ismerete keretet adhat a
nevelk szamara nmaguk nevelesi stilusanak elemzesehez, es segitseget nyujt abban,
hogy a nevelesben jelentsnek bizonyulo dimenziokban ellenrzes, korlatozas,
iranyitas, nallosagra neveles a gyermekhez igazitott helyes mertek kialakitasat
tudatosan keressek.


A TESTVRKAPCSOLATOK SZOCIALIZCIS SZEREPE

A szocializaciorol szolo irodalom tbbsege a gyermekek es a szlk kztti szocializacios
Iolyamatokra koncentral, legyen szo a nemi szerepekrl, az identitasrol vagy a
proszocialis magatartasmod megtanulasarol. A valosagban, a csaladban vegbemen
szocializacios Iolyamat bonyolult kapcsolati haloban valosul meg, es minden egyes
csaladtag beIolyast gyakorol a tbbi csaladtag Iejldesere. A legujabb kutatasok mar az
ugynevezett ,hianyzo csaladtag (elvalt szl, meghalt szl, tavol el testver, stb.)
szocializacios szerepet vizsgaljak es igazoljak.
A testverkapcsolatok sajatos helyet Ioglalnak el a szemelyiseg alakulasaban es a
szocializacio Iolyamataban. A testverkapcsolatok a barati, illetve egyeb
kortarskapcsolatok jellegzetessegeit hordozzak. A testverek a csaladok tbbsegeben kzel
azonos koruak, es hasonlo a csaladon belli statuszuk. A csaladok eleteben szamtalan
olyan helyzet adodik, amikor a testver szempontjaira, jogaira, erzeseire is tekintettel kell
lenni. A testverek kapcsolata valamelyest hasonlit a szl-gyermek kapcsolatra is, mivel
az idsebb testver modellkent szolgal a Iiatalabb gyermek szamara. Az idsebb szamara
viszont a szli szerephez tartozo iranyitas, ellenrzes es vedelemnyujtas begyakorlasara
ad lehetseget. A testverek kztti erzelmi ktdes is jelents a szocializacio
szempontjabol. A kzs elmenyekbl, szolidaritasbol es kzelsegbl Iormalodo erzelmi
ktdes ertereben Ielersdnek a Iejldest segit klcsnhatasok.
A tbbgyermekes csaladi struktura intenzivebb, gyakoribb es tbbIele interakciot
tesz lehetve. Egyszerre tbb gyerek tanulja a klnbz szocialis szerepekhez tartozo
viselkedesmodokat, az egyes gyerekek tbb inIormalis visszajelzest kapnak arrol, hogy
helyesen ertelmeztek-e az egytteleshez szkseges viselkedesi modokat. Tbb lehetseg
van a viselkedesi szabalyok egyeztetesere, es olyan interperszonalis viselkedesi technikak
megtanulasara, amelyek a masokkal valo egyttmkdest lehetve teszik.
Sok vizsgalati eredmeny tamogatja azt a sokszor dramai szli tapasztalatot, hogy az
egyazon csaladban Ielnv testverek nagymertekben klnbznek egymastol. A
vizsgalatai eredmenyek lattan azonnal Ielmerl a kerdes, milyen tenyezk Ielelsek
ezekert a klnbsegekert, hiszen a testverek genetikai adottsagainak kzel Iele azonos, es


80
a csaladi krnyezet is megegyezik. A kerdesre adott valaszok alapjan az alabbi tenyezk
beIolyasoljak Iigyelemre melto mertekben a testverek kztti viselkedes- es
szemelyisegbeli klnbsegeket:
1. A szletesi sorrend, a testverek szama es neme, valamint ezeknek a tenyezknek a
kombinacioja. Mas hatasok ervenyeslnek abban az esetben, ha lany az elsszltt es Iiu
a masodszltt. Tovabba, az azonos nemek maskent hatnak egymasra, mint a kln
nemek.
2. Sok adat szol amellett, hogy a szlk klnbz modon bannak gyermekeikkel a
gyermekek neme, a szletesi sorrendben elIoglalt helyk, es az rkltt temperamentum-
jellemzk alapjan. Emlekezznk az evokativ interakcio hatasaira.
3. A testverek mas-mas modon elik meg es ertelmezik ugyanazokat az esemenyeket, mas
szubjektiv pszichologiai krnyezetet alakitanak ki (lasd, reaktiv interakcio). A
szemelyiseg rkltt es tanult jellemzi valamint a klnbzen ertelmezett trtenesek
alapjan mas interakciokat kezdemenyeznek szleikkel es testvereikkel (lasd, proaktiv
interakcio).
4. A testverek egymas szamara nem ugyanazt a krnyezetet jelentik. A vedelmet nyujto,
gondoskodo idsebb lany mas krnyezetet el meg, mint a gondoskodast elIogado
Iiatalabb lany, es mast a Iiatalabb Iiu. Ezekben a kapcsolatokban az interakcio masIajta
elvarasok szerint zajlik, es masIajta interperszonalis keszsegeket es
szemelyisegjellemzket Iejleszt.
5. A csaladon kivli hatasok (kortarscsoport, iskola, televizio) nagymertekben
klnbzhetnek a csaladi hatasok kvetkezteben egyebkent is egyre inkabb klnbz
testverek szamara.

A csaladi krnyezet minden egyes csaladtag szamara klnbz jellegzetessegeket
hordozo dinamikus, sokarcu krnyezet. Sok csaladi jellemz mint peldaul a szlk
szemelyisege, elvarasai, a gyerekek neme, kora, szletesi sorrendje, klseje,
temperamentum-jellemzi, egeszsege, az egy idben megelt es ertelmezett tapasztalatok
mind hozzajarulnak a csaladtagok Iejldesehez es a szocializacio eredmenyehez. A
csaladi krnyezet sokarcusaga, dinamikus jellege markansabban megmutatkozik olyan
esetekben, amikor a testverek egyike Iogyatekos vagy tartosan beteg, vagy Ieltn
klsej, vagy valamilyen terleten kiemelkeden tehetseges. Kln Iigyelmet erdemel a
testver halala a tbbi gyerek szocializacioja szempontjabol.


A SZOCIALIZCIS HATSOK SSZEGZDSE

A csalad, a kortarscsoport, valamint a gyermekeket es a Ielnttet beIogado intezmenyek
(iskola, egyhaz, munkahely) a szocializacio legalapvetbb kzegei. Mindezek kzl
azonban legkiemelkedbb a csalad, amelynek szocializacios Ieladatai kze tartozik az
intezmenyi, es a kortarscsoportbol erkez hatasok beIogadasara valo Ielkeszites is. Az
egyen korabbi tapasztalatai messzemenen beIolyasoljak kesbbi vilagszemleletet,
ertekelesi szempontjait, a tapasztalatok ertelmezesenek jelleget. Nem nehez belatni, hogy
az intezmenyi szocializacio csak a csaladi szocializacio modozataihoz igazodoan, arra
tamaszkodva lehet sikeres. A klnbz szocializacios kzegek meglehetsen nagy
autonomiaval rendelkeznek, hiszen mas-mas Ieladataik es celjaik vannak. A szemelyiseg
Iejldeseben ezek azonban sszetetten ervenyeslnek, hiszen a szemelyiseg a klnbz
szocialis kzegekbl erkez hatasok ertereben Iejldik. Igy a szemelyiseg Iejldeset
csak a gyermek - csalad - kortarscsoport - intezmenyeinek egysegeben lehet szemlelni, es
helyesen ertelmezni.


81
A gyermekek a szocializacio soran kisebb-nagyobb mertekben ugyan, de
megtanuljak a klnbz szocialis kzegekbl erkez elvarasok, normak es ertekek
sszeegyezteteset. Murell (1973) a rendszerkzi akkomodacio, valamint a pszicho-
szocialis sszhang Iogalmaval irja le az egyen szamara Iontos Iejldesi Ieladatkent
ertelmezhet szabaly- es elvaras-egyeztetest, valamint ennek Ielteteleit. A rendszerkzi
akkomodacio soran az egyen szelektal, sorrendet allit Iel, elIogad es elvet elvarasokat,
szabalyokat, ertekeket. Ezaltal cskkenti a szocialis kzegek egymas hatasait kiolto,
zavaro jelleget. Nem szabad azonban elIeledkeznnk arrol, hogy a rendszerkzi
akkomodaciora valo kepesseg merteke nagy egyeni klnbsegeket mutat az eletkor, a
szemelyiseg erettsege, az ertelmi szint es az elzetes tapasztalatok, valamint a csaladi
szocializacio Iggvenyeben. Emiatt esetenkent sulyos psziches teher, vagy akar
megoldhatatlan Ieladat is lehet az sszhang megteremtese. Kvetkezmenyesen Iejldesi
elakadas, magatartaszavar, klnbz devianciaIormak jelenhetnek meg.
A pszicho-szocialis sszhang Iogalma a klnbz szocialis kzegek
sszeegyeztethetsegenek merteket Iejezi ki. A csalad, a kortarscsoport, az intezmenyek
ertekeinek, szabalyainak, elvarasainak markans klnbsege nyilvanvaloan cskkenti a
pszicho-szocialis sszhang merteket es megneheziti a rendszerkzi akkomodaciot.
Elssorban a csalad es a csaladpotlo csaladi Iormaciok Ieladata a klnbz
szocializacios kzegek kztti sszhang kialakitasa. A szlk a hatasok, a tapasztalatok
szresevel es ertelmezesevel, a trtenesek megertesenek segitesevel, valamint elmenyeik
megosztasaval, dnteseik es viselkedesk hatterenek Ieltarasaval, a szabalyok ertelmenek
megvilagitasaval es a szabalykvetes vagy szabalyszeges kvetkezmenyeinek
tudatositasaval segithetik ezt a Iolyamatot.


A HZASSGI KAPCSOLAT

"Nem jo az embernek egyedl lennie. Alkotok neki segittarsat, aki hozzaill".
(Teremtestrtenet, 8.)


A ha:assag fogalma es funkcioi

A nyugati tipusu tarsadalmakban jelenleg az emberek 95-a legalabb egyszer meghazasodik.
Mintha egy "kapcsolati imperativusz", egy srget szkseglet kesztetne arra, hogy part
keressen maganak. Ugy tnik, hogy a hazassagra nagyon nagy szksege van az embernek,
mind a boldogsaga, mind a testi-lelki jollete szempontjabol. A megbetegedesi es halalozasi
statisztikak egyarant azt mutatjak, hogy a hazassagban elk egeszsegesebbek, tovabb elnek,
alacsonyabb aranyban betegszenek meg, es jobban trik az elettel jaro stresszt (Gross, 1996).
Az aramlatrol szolo tanulmanyok pedig azt bizonyitjak, hogy az elet minsege, aramlat-
jellege a tevekenyseg minsegetl es a szoros, elktelezettsegre epl kapcsolatok
milyensegetl Igg (Csikszentmihalyi, 1997). Az ember sokIelekeppen kapcsolodhat
masokkal, a Ielszines egyttlettl, a kellemes idtltest nyujto tarsas kapcsolatokon keresztl
a hosszu tavu elktelezdesre epl szoros erzelmi kapcsolatokig. Igazi elmenyt, a Iejldes
lehetseget azonban elssorban az utobbiak kze tartozo hazassag hordozza.
A hazassag ket szemely, egy IerIi es egy n hosszu tavra vallalt szvetsege, allandoan
valtozo kapcsolata, amelyben ket, latszolag ellentetes trekves mkdik: a kzs identitas, a
"mi tudat" kimunkalasa, valamint a szemelyiseg egyedisegenek, autonomiajanak
kiIormalodasa (Szekely, 1995). A hazassag Ienti deIiniciojabol kvetkezik a hazassag celja es


82
Iunkcioja. A hazassag celja a teljes emberi kapcsolat, es nem a gyerekek letrehozasa es
nevelese. A hazassag tudatos trekves a masik megismeresere, a masikrol valo
gondoskodasra. Felelssegvallalas a masik jolleteert, es elktelezdes egy olyan kzs elet
megalkotasara, amely mindket Iel szamara Iejldesi lehetseget es boldogsagot kinal. A
hazassagi kapcsolat tehat biztonsagot, vedelmet ado, a legIontosabb szksegleteket kielegit
Iejleszt kapcsolat.


A HZASSG SZLETSE: A PRVLASZTS

A parvalasztasi dntes es motivumok elemzese korunkban klns Iigyelmet es jelentseget
kapott. Az utobbi evtizedekben egyre vilagosabba valt, hogy a parvalasztas milyensege
komoly hatast gyakorol a hazassag stabilitasara es minsegere. A parvalasztas modja es a
valasztasi motivumok szorosan kapcsolodnak egy adott trtenelmi kornak a hazassaggal
kapcsolatos elvarasaihoz. Amikor a hazassagra ugy tekintettek, mint lehetsegre, amellyel a
vagyont lehet Ienntartani, statuszt vagy vagyont lehet szerezni, a csalad vagy a dinasztia
hatalmat lehet megrizni, akkor a hazastars kivalasztasa is ezek szerint a szempontok szerint
trtent. A tarsat legtbbszr a szlk jelltek ki es a hazasulandoknak alig, vagy egyaltalan
nem volt lehetsege tarsuk megvalasztasara. Meg napjainkban is szamos olyan tarsadalom
letezik, ahol a parvalasztas a szlk dolga es a jvend hazastarsak szemelyisegjellemzinek,
valamint egymas iranti erzelmeinek kicsi a jelentsege.
A modern, nyugati tipusu tarsadalmakban azonban a szemelyes dntesnek van
jelentsege. Ket okbol is. Egyreszt a kzgondolkodasban megersdtt a hazassag szoros
erzelmi es Iejleszt kapcsolati jellege. Hangsulyozotta valt a hazassag erzelmi tamogatast,
vedelmet, biztonsagot ado szerepe. Fontossa valt a parvalasztas azert is, mert a modern
tarsadalom egyre sikeresebben bontja le a hazassag kls tampillereit. Meggyengltek a
hazassagi egyttelesre vonatkozo jogi, etika es vallasi szabalyok. A mai hazassagban minden
parnak maganak kell megalkotnia, kidolgoznia az egyttelesre vonatkozo szabalyokat, az
egytteles modjat. A hazassag stabilitasat elssorban bels erIorrasokbol kell biztositani. A
hazassag, a kzs elet megalkotasa egyttmkdest kivan, es ezt olyan szemelyek kepesek
megvalositani, akik erzelmileg vonzodnak egymashoz, tovabba kapcsolatukban megvannak
az egyttmkdest segit Ieltetelek.

Mirt hzasodnak az emberek? Hzasodsi motivumok

Els pillanatban talan meglep, de erdemes klnvalasztani a hazasodasi es a parvalasztasi
motivumokat. Vannak termeszetesen kzs motivumok is, az egyes emberekben gyakran
ssze is mosodnak, de nem ritka az sem, hogy elesen szetvalnak. A legIontosabb klnbseg
talan az, hogy a hazassagi motivumoknal a hazassagktes az elsdleges cel, maganak a
valasztott szemelynek a Iontossaga kisebb. A parvalasztasi motivumoknal a valasztott
szemely az elsdleges. Egeszseges, erett parvalasztasnal azonban a hazassagktes vagya az
,igazi, a ,neki rendelt par megtalalasaval is sszekapcsolodik.
A hazassag valasztasnak vannak egeszseges es koros, vagy kevesbe egeszseges
modjai. Minden olyan motivum egeszseges, amely a hazassag pozitiv aspektusait veszi
Iigyelembe. Ezek, az allando tars vagya, sajatos eletvitel, anyasag, illetve apasag vagya, a
biztonsagos szexualitas igenye, az erzelmi tamogatas es gondoskodas adasa es kapasa.
Egeszsegtelennek, illetve a hazassag stabilitasa es boldogsaga szempontjabol kockazatosnak
mondhatok azok a motivumok, amelyek valamiIele Ielelembl, valamibl valo meneklesbl
Iakadnak. Ilyenek a Ielelem a maganytol, hoppon maradastol, valamint menekles a


83
boldogtalan csaladbol, vagy egy megszakadt kapcsolat nertekelesen esett sebeinek a
gyogyitasa. Ugyancsak a szetbomlas kockazatat hordozza a sajat identitasnak, a szemelyes
nazonossagnak a hazassagban valo keresese. A kzs identitas, a ,mi tudat egeszseges
kialakitasa a szilard szemelyes identitast Ieltetelezi. Szerepet jatszhat a hazassag
elhamarkodott megkteseben a csalad vagy a barati kr unszolasa, a kortarscsoporthoz valo
igazodas, vagy a Ieleltlenseg a "legIeljebb elvalunk" mentalitas is. Szamos hazassagot
ktnek a jvend Ieleseg terhessege miatt. Statisztikai adatok szerint a hazassagktes idejen a
nk krlbell egynegyede terhes. Ilyenkor a hazassag sok par szamara inkabb kenyszerseg,
mint szabad dntes.

,Hat en immar kit valass:ak?` Parvalas:tasi motivumok

A parvalasztas rejtelem. Szamos megragadhatatlan, nehezen megerthet, tudattalan es tudatos,
erzelmekkel atsztt es racionalis sszetevje van. A motivumok szambavetele, meg ha nehez
is, nem haszontalan. Szempontokat adhat a megalapozott valasztashoz, sajat motivumok
tudatositasahoz, megvizsgalasahoz. Klnsen Iontos lehet a hazassagra valo Ielkeszitessel,
jegyes oktatassal Ioglalkozo szakembereknek. A hazassag terapiajaval Ioglalkozoknak pedig
segitseget nyujthat az adott hazassag mkdeszavaranak megertesehez.
A parvalasztas bonyolult Iolyamatat nem celszer elvalasztani a hazassag Iogalmatol,
celjatol es Ieladataitol. Valojaban nincsen mas mercenk, mint a hazassag mkdesenek
sikeressege a parvalasztasi motivumok elemzesehez es megertesehez. A parvalasztas a
legtbb ember szamara alapvet dntes, eletutat jell ki, valtozast hoz, Ieladatokat ad, rm
es szenvedes Iorrasa. A parvalasztas meg a sajat magunkban kierlelt dntes is kockazatot
hordoz, mivel a jvre vonatkozik. A hazassagnak, mint minden mas emberi kapcsolatnak,
szamos olyan eleme van, amelyek elre kiszamithatatlanok. Ha a ,kit valasszak? kerdesre
akarunk valaszolni, napjainkban nkent adodik a valasz, hogy azt, akibe szerelmesek
vagyunk. A szerelem Iontos motivuma a parvalasztasnak, azonban nem elegseges alap a
tarssa-valas szamara. Ha a ,kit valasszak? kerdesre akarunk valaszolni, erdemes a nepi
blcsesseghez Iordulni. A "hasonlo a hasonlonak rl", vagy ,az ellentetek vonzzak
egymast", vagy a "megtalalta a zsak a Ioltjat" kzmondasok egyszerre Iejeznek ki mely
igazsagot es utalnak a kerdes bonyolultsagara. A kzmondasok mindegyike sok esetben tbb
vonatkozasban igaz, masban nem. Mindegyik lenyeges sszetevt tartalmaz, mindegyik
hozzajarul a megerteshez, de a parvalasztas melyebb megerteset csak egyttes
Iigyelemvetelk szolgalja.


Hasonlosagra eplo parvalas:tas

A parvalasztasi motivumok tudomanyos, elssorban szociologiai vizsgalatai a hasonlosagra
epl parvalasztas jelentseget hangsulyozzak. Az emberek tbbsege olyan part valaszt, aki
szamos terleten hasonlo, szocialis statusz, anyagi helyzet, Ioglalkozas, mveltseg,
erdekldesi kr es tarsasagi kr szempontjabol. (Hazan, ZeiIman, 1999). Kzel hozza
egymashoz az embereket a hasonlo sors, a tavolba szakadottakat a kzs szlIld,
anyanyelv. Kiemelt jelentseg a kultura hasonlosaga. A kultura nemcsak egy ruha rajtunk,
amelyet barmikor levethetnk. Nem. A kultura a szemelyisegbe ivodik, gondolkodasmodot,
vilaglatast Iormal, beIolyasolja az idhz, a targyakhoz, a szemelyekhez valo viszonyt, az
erintkezes modjat, a hazassagi szerepeket, elvarasokat, a gyereknevelest. A hasonlo kulturabol
jv par a dolgok kzel hasonlo szemlelete mellett egyIajta kzs tudast, anyanyelvet,
viselkedesmodot hoz, amely az egymas megerteset, az egyttmkdest segiti. Knnyebb a


84
hazassagban a vilagkep, a szlseg, az eletmod sszehangolasa, a kzs vilag megteremtese.
A ket szemelyiseg hasonlosaga tbb szempontbol is jutalomertek. Jo alapot ad kzs
tevekenysegek vegzesere, kzs elmenyek megelesere, es megknnyiti az egyttmkdest. A
velemenyek hasonlosaga nveli az nbizalmat, ersiti az nertekelest. A hasonlosag az
ismersseg, otthonossag erzeset adja, biztonsagot jelent, Iokozza az nIeltarast, lehetseget ad
az alarc nelkli jelenletre. A hasonlosag tehat Iontos, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden
terleten hasonlonak kell lenni. Valojaban csak a kulcsIontossagu terleteken szkseges
elegge hasonlonak lenni, mivel az ennek talajan letrejtt biztonsag eleg alapot ad a
klnbsegek elIogadasara.

,A: ellentetek von::ak egvmast.` Parvalas:tas klnbsegek alapfan

Mind a szerelembe-esesenel, mind a parvalasztasnal vonzo lehet szamunkra a masik massaga,
amely izgalmas IelIedezesekre, a mienktl klnbz vilag megismeresere ad lehetseget. Az
"ellentetek" a kzgondolkodasban is elssorban a temperamentumbeli es a
szemelyisegjellemzkben megnyilvanulo klnbsegekre vonatkoznak. Olyan Iogalmak jellik
ezeket, mint az extroverzio-introverzio, a latasmod, a vilagot megragado stilus (elemz,
racionalis vagy intuitiv), a kreativitas, a tehetseg, az gyesseg, a sajatos erdekldes, az
idkezeles (pontossag-pontatlansag) es a rendszeretet Iogalmai. Bizonyos klnbsegek
kivalthatjak a masik csodalatat, raebreszthetnek a magunk gyengesegeire, korlataira. A kzs
vilagkep, a kzs elet megteremtesenel izgalmasabb, es talan valodibb megismerest tesz
lehetve az intuitiv, empatikus, illetve a racionalis, objektiv megismer modok egyttes
hasznalata es sszehangolasa. A pontossag es a rendszeretet vonatkozasaban klnsen
Iontos, de a tbbi sajatossag eseteben is klnsen Iontos a klnbseg mertekenek Iigyelembe
vetele. Tul nagy klnbseg vegtelenitett konIliktusok Iorrasa lehet, harcot es nem
izgalmassagot teremt a kapcsolatban.

,Megtalalfa a :sak a foltfat.` Parvalas:tas a kieges:ito s:ksegletek alapfan

Platon azt hirdette, hogy az emberiseg az sidben egynem volt, de az istenek megirigyeltek
az ember boldogsagat es kettevagtak. Igy most minden ember arra kenyszerl, hogy keresse a
hianyzo masik Ielet. Platon kesi utodai kzl is sokan allitjak, hogy a parvalasztas a
kiegeszit szksegletek alapjan trtenik. Minden IerIi es minden n olyan tarsat keres, aki
vagyait, szksegleteit kepes kielegiteni. A gondoskodo olyat keres, akinek hianyzik a
gondoskodas, a hatalomvagyo nalavet tarsra vagyik, akinek hianyzott, vagy nagyon is
kielegitett volt az anyai gondoskodas a hazassagban anyat vagy anya-potlast keres. A magat
gyengenek, bizonytalannak vel bator, ers vedelmez utan vagyik. Van igazsag
termeszetesen a Ientiekben, de a hazassagterapeutak tapasztalatai azt mutatjak, hogy krizisek,
nagy Ieszltsegek idejen a klcsns szksegletekre epl hazassagok trekennye valnak
(Napier, 2001).
Pszichologiai szinten a hasonlosagnak, a klnbsegnek es a kiegeszit
szksegleteknek egyarant jelentsege van. A szemelyiseg iranyultsagaiban (extroverzio-
introverzio) a hasonlosag eppugy vonzo lehet, mint a klnbseg. De a hazassagban a tul nagy
klnbseg nehezsegeket okozhat. A beIele Iordulo, elmelylesre trekv, visszahuzodo ember
szamara a tarsasagban csillogo, szellemes, kzeppontban lev extrovertalt vonzo es erdekes
lehet a Ielszines kapcsolati szinten, de elviselhetetlen egy hazassagban. Az erdekldesbeli
klnbseg erdekes vilagot tarhat Iel a masik szamara, de a kzsen osztott erdekldesi kr


85
hianyaban kiresedhet a kapcsolat. A szemelyiseg alapvet valasztasaiban, az eletet iranyito
elvekben, a legIontosabb ertekorientaciok tekinteteben a hasonlosag erteke emelkedik ki.

A parvalas:tas legfontosabb motivuma. a: ss:eilles

Az sszeilles letrejhet klnbzesek, hasonlosagok es kiegeszit szksegletek alapjan.
Ehhez alapot azonban a kapcsolatra vonatkozo ertekek hasonlosaga (hseg, Ielelssegvallalas,
szinteseg, titoktartas) es a valtozasra, illeszkedesre valo keszenlet ad. A hasonlosag
otthonossagot es biztonsagot ad es a kapcsolat tovabbIejldeset segiti. A klnbseg varazsa
elevenne, izgalmassa teszi a kapcsolatot. A hasonlosag biztonsaga alapot ad a klnbsegek
elIogadasara, a klnbsegek IelIedezese es elIogadasa pedig kiemeli es ersiti az egyediseget,
szembesit a gyengesegekkel, es tudatara ebreszt erssegeinknek, kiemelve azokat. A
hasonlosag a kapcsolatot Iejleszti, a klnbseg pedig a szemelyiseget. A hasonlosagokban es
a klnbsegekben valo illeszkedes az, ami alapjan a hazassag alapvet Iunkciojat, a vedelmet
es az egyen Iejleszteset megvalositja.

A parvalas:tas folvamata

A parvalasztas gyakorta hosszantarto Iolyamat, dntesi helyzetek sorozata, javithato
lehetsegekkel. Belevonodnak a korabbi, mas partnerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatok
is. A parvalasztas Iolyamata akkor kezddik, amikor a Ielszines kapcsolat talalkozassa valik,
amikor a masik szemelyre IelIigyelnk, megerint bennnket, vonzodni kezdnk hozza.
A kapcsolat a talalkozastol a dntes meghozatalaig szamos szrn, a Iolytatas melletti
dntesen megy keresztl (Murstein, 1986; Clark, 1995). Kezdetben klsdleges tenyezk
hatarozzak meg maganak a talalkozasnak a lehetseget (lakohely, eletkor, Ioglalkozas, vallasi
kzsseg), es a talalkozas letrejtteben, az egymasra valo IelIigyelesben nagy jelentsege van
a kls megjelenesnek, viselkedesmodnak es a szemelyiseg lathato iranyultsagainak. A
masodik szrt a valasztott masik pszichologia jellemzi jelentik. Klnsen Iontos ezek
kzl az ertekrendszer, trekvesek, empatia, erzekenyseg, hatarozottsag, a vilagrol valo
gondolkodas, attitdk, masokkal valo egyttmkdes, a masokkal valo viselkedes
hasonlosaga illetve annak vonzo volta (peldaul, hogyan viszonyul es banik a szleivel,
gyerekekkel, idsebbekkel, mit gondol a sikerrl, karrierrl, milyen tervei vannak, stb.). A
harmadik szr a kettejk kapcsolatanak jellegzetessegei alapjan mkdik. Az egymasra
Iigyeles, sszehangolodas, a klcsns nIeltaras merteke, a kapcsolat Iontossaga es a
kapcsolati halobol valo kiemelkedes dntek itt. Ebben a Iolyamatban egyre lenyegesebbe
valik a kapcsolatrol valo kzs gondolkodas, a kzs elet, az egymas iranti elktelezdes, a
kzs eletterkep szerinti elet, a tarssa-valas lehetsegenek szamos aspektusbol valo
vizsgalata.
A Iolyamat utolso szakasza maga a dntes. A masik melletti dntes, egyben egy
hosszu tavra valo elktelezdes a kapcsolat Ienntartasara, a masik boldogsagara valo
trekvesre. A parvalasztas, meg a sajat magunkban tbbIele modon kierlelt dntes is
kockazatot hordoz. A jvre vonatkozik, es szamos kiszamithatatlan, elre nem lathato eleme
van. Nagy horderej dntes, amely az eddigi elet radikalis megvaltoztatasat, egy masikert es
kettejk kzs eleteert valo Ielelssegvallalast kivan. A dntest kveten, az eskvre valo
keszldes idejen sokan elnek meg valamiIele dntesi krizist. A dntes eltti bizonyossag
erzese meggyengl, ketelyek merlnek Iel a dntes helyessegevel kapcsolatban. Ez az allapot
alkalmat ad a dntes Iellvizsgalatara, megersitesere vagy visszavonasara. A kls


86
kenyszerek (szlk rabeszelese, az eskv elkeszitettsege, a dntes visszavonasanak
kvetkezmenyei) hatasara es a komoly ketelyek ellenere megkttt hazassag trekeny.


A CSALD FE1LDSE

A csalad azok kze a tarsadalmi Iormaciok, vagy rendszerek kze tartozik, amelyek leginkabb
jellemezhetk az allandosag es a valtozas dinamikus kapcsolataval. Lenyegi Iunkciojahoz
tartozik a biztonsagadas, amelyet az allandosag tesz lehetve, es a Iejldes, valtozas, amely
mind az egyedektl, mind a csaladi kapcsolatoktol a valtozast es a valtozashoz valo adaptaciot
kveteli meg. Mondhatnank ugy is, hogy a csalad allandosagat a valtozasokhoz,
atmenetekhez, atalakulasokhoz valo Iolyamatos alkalmazkodas teszi lehetve. A valtozashoz
valo alkalmazkodast, a valtoztatas batorsagat, a valtozas kockazatanak vallalasat a klcsns
elktelezdesek es ktdesek teremtette biztonsag adja. A csalad Iejldese az egyenek
(Ielnttek es gyerekek), a hazassagi kapcsolat es a csalad, mint egyseg sajatos Iejldesenek
sszeIggeseiben valosul meg.


AZ EGYEDI FE1LDS MENETE

Hagyomanyosan a Iejldeslelektan a csecsem- es a gyermekkora koncentral. A gyermekkor,
Ikent a kora-gyermekkor kzpontba allitasa leginkabb Freud elmeletenek ksznhet, aki
hatarozottan allitja az elet els t evenek eletIormalo jelentseget. Erikson volt az els nagy
hatasu elmeletalkoto, aki az elethosszig tarto Iejldes koncepciojaval markansan atIormalta a
Iejldespszichologusok szemleletet. Ebben a blcstl a sirig tarto Iejldesben, szokvanyos
esetben a Ielnttkor a leghosszabb eletkori szakasz. Ennek ellenere a Ielnttkor
Iejldesmenetenek vizsgalata csak az utobbi idben valt a kutatok erdekldesenek targyava. A
Ielnttkor trtenesei nehezen ertelmezhetk a gyermekkor trteneseinek ismerete nelkl.
Klnsen vonatkozik ez egy adott hazassagi kapcsolat vagy csalad mkdesenek
megertesere. Amikor azonban az egyedi, hazassagi es csaladi Iejldes sszeIggeseit
vizsgaljuk, akkor lehetsegesnek, es az attekinthetseg szempontjabol szksegesnek latszik az
igen bonyolult sszeIggeshalobol a Ielnttkorra, vagyis a hazassag idejere es
Iejldesmenetnek a kiemelese.
Az utobbi idben ismertte valt elmeletek, modellek klnbz szempontbol vizsgaljak
a Ielnttkori Iejldest. A Iejldeslelektan terleterl erkezk a Ielnttkort is szakaszokra
osztjak, Iejldesi Ieladatokat hataroznak meg, es ezen bell vizsgaljak a klnbz
pszichologiai Iunkciok Iejldesenek menetet (Erikson, 1991). A munkalelektan, palyalelektan
terleterl erkezk a Ioglalkozasi szocializacio es a klnbz eletszerepek sszeIggeseit
vizsgaljak (Super, 1996). Vannak, akik a Ielnttek vonatkozasaban tulsagosan korlatozonak
gondoljak a Iejldesi szakaszok meghatarozasat, mivel a Ielnttek igen szettarto tapasztalatai
sszekuszaljak a Iejldes menetet. Inkabb olyan temak hasznalatat javasoljak, mint az
eletszerepek valtozasa, az elet atmeneti Iazisaihoz valo adaptacio, valamint alkalmazkodas az
regedeshez.
Integralva a klnbz szempontokat hangsulyozo elmeleteket, harom egymassal
klcsnhatasban lev Iaktor emelhet ki, amelyek meghatarozzak a Ielnttkori Iejldes
sajatos, egyedileg nagymertekben elter es szamos hasonlosagot mutato menetet (Levinson,
1978; Hetherington es Baltes, 1988). Ezek a kvetkezk: 1. Normativ, eletkorhoz kttt
Iaktorok. Az eletkor elrehaladasaval egytt jaro testi, pszichologiai es szocialis (eletszerep)
valtozasok, az regedes, a serdlkori valtozasok (az intelligencia, az erzelmek Iejldese, a


87
spiritualitas alakulasa, a hazassagktes). 2. Normativ, trtenelmi korhoz kttt Iaktorok.
Trtenelmi es tarsadalmi valtozasok, amelyek egy-egy idszakban jelents beIolyast
gyakorolnak egy teljes generacio eletere (haboruk, jarvanyok, rendszervaltas). 3. Nem
normativ Iaktorok. Varatlanul bekvetkez eletkortol tbbe-kevesbe Iggetlen valtozasok,
eletesemenyek (valas, baleset, betegseg, hozzatartozok varatlan halala). Az els es a masodik
csoportba tartozo valtozasok normativ valtozasnak tekinthetk, mivel az emberek tbbsegenel
egy bizonyos eletszakaszban, eletkorban jelennek meg es/vagy egy egesz generaciot
erintenek. A harmadik csoportba tartozo nem normativ valtozasok tbbsege kevesbe
megjosolhato, nem szksegszeren kvetkezik be, es csak az emberek egy reszet erinti.


Normativ, eletkorho: kttt faktorok s:erepe a feflodesben a ps:ichologia tenve:ok
feflodeset k:eppontba allito elmeletek.

A Ielnttkori Iejldes szempontjabol Erikson, Kegan es Levinson elmelete a legjelentsebb.
Mindharman kiemelik es hangsulyozzak az elethosszig tarto Iejldest, valamint az en es
masik kapcsolatanak jelentseget.
Erikson az identitas Iejldeset, kiemelkedeset helyezte a kzeppontba, amely szerinte az
egyes Iejldesi szakaszokban megelt 'krizisek, Iejldesi Ieladatok megoldasanak
Iolyamataban valosul meg (Erikson, 1991). Kegan az en Iejldeset irta le az autonomia es az
integracio Iejldesi Iolyamataiban (Kegan, 1982). Levinson pedig a Ielnttkor Iejldesi
szakaszaira koncentralva a klnbz polaritasok Ieszltsegeben zajlo sajatos
individualizacios Iolyamat eletciklusait es kriziseit hatarozta meg (Levinson, 1978).
Erikson az emberi eletut alakulasat 8 szakaszra osztotta. A hazassagi kapcsot Iejldesenek
megertese szempontjabol az utolso 3 szakasznak van kiemelt jelentsege.
A Iiatal Ielnttkor szakasza (20-35 ev), amelynek Iejldesi krizise a bensseges
kapcsolat kialakitasa, es az elszigeteldes, maganyossag kztt van.
A Ielnttkor kzeps szakasza (35-65 ev), amely a munka, az alkotas, a masokert valo
eles, valamint az nzes, az en-kzpontusag kztti egyensuly megteremtesenek
idszaka.
Az idskor, az emberi elet ertelme keresesenek es a mult dntesei ujraertelmezesenek
idszaka. Ebbl a Iolyamatbol eppugy kiemelkedhet a ketsegbeeses, a mindenre
vonatkozo hiabavalosag megelese, mint a Iellemelkedes, az integralodas es a
blcsesseg.

Kegan elmelete a blcstl a koporsoig tarto Iejldesben 5 Iazist klnbztet meg. E
szakaszok mindegyikebe beletartozik valamiIele egyensuly kialakitasa az autonomiara
trekves (diIIerencialodas, egyedive valas) es a beilleszkedesi trekves (integralodas, a nagy
egeszbe simulas) kztt. A Iejldes Iolyamataban, egyes Iazisokban az egyensuly inkabb az
autonomia, mas Iazisokban pedig a beilleszkedes iranyaba tolodik el. A hazassag es a csalad
Iejldese szempontjabol a 3-5 Iazisnak van kzvetlen Iontossaga. Az interperszonalisnak
nevezett harmadik Iazisban a Igges van elterben, itt az intimitas inkabb az en (szelI) Iorrasa
es nem pedig annak celja. A negyedik, intitucionalis Iazisban az egyensuly a Iggetlenseg
iranyaba mozdul, a hangsuly az nkontrollra, az en mkdesere, autonomiajara helyezdik.
Az inter-individualis, tdik Iazisban valodi egyensuly jn letre a ket trekves kztt, itt a
szemely az erettseg magasabb Iokara jut el.

Levinson, elmeletenek kzeppontjaba a Ielnttkori Iejldest helyezi. A gyermek- es a
serdlkort a Ielnttkorra valo elkeszlet idejenek tartja. Elmeleteben integralja a Iejldes
klnIele megkzelitesi modjait, az individualis Iejldes biologiai, pszichologiai es szocialis


88
aspektusait. A Iejldes minden Iazisaban Iigyelembe veszi az eletszerepek egyeni
megvalositasaban megjelen normativ, eletkorhoz kttt valtozasokat es a kritikus, varatlan
elethelyzetek hatasait. FelIogasa szerint a Iejldes az en es a vilag klcsns kapcsolataban
zajlik. A Ielnttkort harom nagy szakaszra bontja, Iiatal Ielnttkor, kzep-eletkor es regkor.
Nagy jelentseget tulajdonit a klnbz Iejldesi szakaszok kztti atmeneteknek, es az
egyes szakaszokon bell megjelen kriziseknek, klnsen a hazassag szempontjabol jelents
kzep-eletkori krizisnek (Horvath-Szabo, 2004).
Levinson kutatasi eredmenyei alapjan kiemelhet nehany olyan Iejldesi mozzanat,
amely a hazassagi kapcsolat, valamint a csalad Iejldese es mkdese szempontjabol jelents.
Az elet els Ieleben mind a IerIiak, mind a nk inkabb kls dolgokkal vannak elIoglalva
(teljesitmeny, munka, karrier, kapcsolatok). Ezzel szemben az elet masodik Ieleben a bels
vilag, a bels trtenesek, nmagunk megismerese es megertese valik Iontossa. Az elet els
Ieleben ,gyjtjk', az elet kzepe tajan ,szrjk', mig az elet masodik Ieleben ,cskkentjk'
a kapcsolatokat. Vagyis, egyre Iontosabba es kizarolagosabba valnak a szoros erzelmi
kapcsolatok, a hazassagi es csaladi ktelekek (Turk-Charles, Cartensen, 1999).


A HZASSGI KAPCSOLAT FE1LDSE

A hazassag a modern pszichologia IelIogasa szerint Iejleszt kapcsolat, a Ielntt eletszakasz
egyik, ha nem a legIontosabb, kapcsolata. Nemcsak vedelmet, biztonsagot ad, hanem Iejldesi
lehetseget teremt. Ebben a Iejldesi Iolyamatban a hazaspar Iontos Ieladata a kzs identitas,
a ,mi tudat kialakitasa oly modon, hogy a hazastarsak sajatos egyedi identitasa is ersdjek.
A kzs identitas kialakitasa azt is jelenti, hogy a hazassag szinte nallo letre kel, sajatos
Iejldesi es mkdesi dinamikaval rendelkezik. Fejldese jellegzetes sorrendben,
Ielismerhet, elklnithet szakaszokban zajlik. A Iejldes soran valtoznak a kapcsolat
alapjait jelent erzelmi es kapcsolodasi Iolyamatok: a szerelem intenzitasa, a szerelem
sszetevinek egymashoz viszonyitott aranya, a Igges es Iggetlenseg merteke, az intimitas
melysege es az elktelezdes erssege. A kapcsolatok Iejldesi szintjein a kapcsolatot alakito
tenyezk kzl mas-mas emelkedik ki es valik jelents meghatarozova. Azt is mondhatnank,
mintha a kapcsolat Iejldesi Iolyamataban zsilipekhez hasonlo akadalyok lennenek, es a zsilip
csak akkor nyilik ki, ha a legIontosabb kapcsolati jellemzk a tovabblepeshez szkseges
Iokon es intenzitassal vannak jelen.
A hazassagi kapcsolat Iejldesenek megragadasa, leirasa es kezelese nehez, mivel
nemcsak a kapcsolat valtozik a maga bels Iejldesi trendje szerint. Szksegszeren valtozik
a par tagjainak egyedi Iejldese szerint, es maganak a kapcsolatnak a valtozasa alapjan is.
Nehez a valtozasi Iolyamat megragadasa azert is, mivel a hazaspar tagjai klnbzkeppen
reagalnak a valtozasra. Van, aki ellenall a valtozasnak, es van, aki sodortatja magat, minden
impulzusra reagal. A valtozassal szembeni ellenallas es a valtozas sodraban leves kztt
szamos varians van. A hazassag szempontjabol az a szerencses, ha a parok kzel hasonloan
reagalnak a valtozasra. Eszlelik a valtozast, trekednek az allandosag megrzesere is,
ugyanakkor eszreveszik a valtozasban lev pozitiv kimenet lehetseget is. Ilyenkor nagyobb
az esely a valtozas okozta negativ erzelmek (Ielelem, szorongas, bizonytalansag)
megosztasara, egymas megnyugtatasara, ersitesere, es ez altal a valtozashoz valo
alkalmazkodas hatekonysaganak nvelesere is.


A hzassg fejldsi szakaszai



89
Szamos kapcsolattal Ioglalkozo kutato javasolja a hazassag Iejldesi szakaszainak valamely
kriterium alapjan trten Ielosztasat. Murstein, ,inger-ertek-szerep modelljeben harom
Iejldesi szakaszt ir le. Az ,inger szakaszban a tetszes kls tenyezktl, Ikent a masik
szemely Iizikai jellemzitl Igg. Az ,ertek Iazisban a par ertekrendszerenek, hiedelmeinek
es hitenek hasonlosaga valik Iontossa. A ,szerep Iazisban, pedig mar komoly elktelezdes
jelenik meg, amely a kapcsolati szerepek sikeres megvalositasan alapul (Murstein, 1986).
Termeszetesen a kls jellemzknek, a kzs ertekrendszernek es a hiedelmeknek, valamint a
parkapcsolati szerep sikeres megvalositasanak hatasa van az egyes Iazisokra, azonban egy-
egy jellegzetes szakaszban egy-egy jellemznek kiemelt jelentsege van a kapcsolat alakulasa
szempontjabol.
Gvkssv a Teremtestrtenet megIogalmazasara (,Es lettek egy testte), valamint
Bovet, svajci pszichologus ,hazassagtest Iogalmara epitve a hazassag Iejldesi szakaszait az
emberi egyedIejldes, ,az emberi test Iejldesi szakaszainak terminusaiban irja le. Az els
szakasz a Iogamzas (a hazassagktes eldntesenek Iolyamata), amelyet a kihordas
(jegyesseg), a hazassag szletese es a hazassag csecsem kora (az eskv es az els ev) kvet,
vegl a Iolyamatot a halal zarja le. Ezekhez a szakaszokhoz trtenesek, sajatos problemak
rendelhetk (Bovet, 2002; Gykssy, 1982).
A hazassagIejldes targykapcsolat-elmeletre epitett leirasa Meissner nevehez Izdik,
aki Margaret Mahlernek, a targykapcsolat-elmelet egyik megalkotojanak korai szemelyiseg-es
en-Iejldesre leirt szakaszait veszi at a hazassagi kapcsolat leirasakor. A targykapcsolat-
elmelet azon kzponti gondolatabol indul ki, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat belsve
valik, es az enbe epl. Ez nemcsak a gyerek bels vilaganak, az ennek az alapja, hanem
prototipusa minden kesbbi kapcsolati Iormanak. Meissner t Iazist hataroz meg a szerelemre
epitett hazassagi kapcsolatra vonatkozoan (Meissner, 1978; Szekely, 1995). Az els szakasz a
s:imbio:is. Ebben a Iazisban a szerelmespar szinte egybeolvad, eggye valik. Sajatos
kapcsolati modban kerlnek, szinte nincs klnvelemenyk, egymas helyett beszelnek, a
kzttk lev hatarok elmosodnak. A masikrol kialakult kepk pozitiv iranyban torzul,
,rozsaszinben latjak a parjukat. Ez a szakasz Iontos a kzs identitas kialakitasaban es a
klcsns dependencia megalapozasaban. Ugyanakkor, komoly Iejldesi zavar keletkezhet
mind egyeni, mind kapcsolati szinten ha a par mindket, vagy egyik tagja nem eleg
diIIerencialt, az identitas keresesenek allapotaban van, es identitasanak megersiteset a
masikban keresi.
A masodik szakasz a levalas, illetve a csalodas Iazisa, es individualizacios Iolyamatok
kezdete. Ez a szakasz konIliktusokkal terhelt. A masikat szemlelve, annak pozitiv torzulasait
Ielvaltja a hibak es a klnbsegek eszrevetele. Ebben a szakaszban ers sokszor tudatos,
maskor tudattalan a trekves a masik megvaltoztatasara, 'nevelesere. A hazassag tovabbi
alakulasa szempontjabol alapvet Iontossagu e szakasz 'Iejldesi Ieladatainak megoldasi
modja, es az ebben a szakaszban Ielmerl lenyeges kerdesekre adott valaszok mikentje.
Kepesek lesznek-e egymas massagat elIogadni? Mennyire vallaljak a sajat es a masik
boldogsagaert a Ielelsseget, illetve a masik Ielelsseget ebben? Kepesek-e a Igges
egyensulyat megteremteni, es a klcsns Iggesben Ieloldodni? Olyan Iontos kerdesek ezek,
amelyeket ebben a szakaszban merlnek Iel.
A harmadik szakasz a kri:is szakasza. A kisebb-nagyobb krizisek atelese, megoldasa
minden erzelmi bevonodast igenyl kapcsolat velejaroja. A hazassagi krizis hatekony
megoldasaban komoly Iejldesi lehetseg rejlik. A krizissel valo megbirkozas a kapcsolat
koheziojat ersiti, de ennek nehezsegei knnyen a parkapcsolat bomlasahoz vezethetnek. A
krizis a szerelem valsaga is, a szenvedely intenzitasa gyengl, szorongast, elhideglestl valo
Ielelmet valt ki. Ugyanakkor a krizis megoldasanak eredmenyekent Ielersdik a partneri, a
gondoskodo, a masikra odaIigyel szerelem.


90
A negyedik szakasz, az en-k:pontusag, Iontos szakasza a hazassag Iejldesenek.
Altalaban egybeesik az egyeni Iejldes azon szakaszaval a kzep-eletkorral, amikor az
eletszerepek atrendezese Iejldesi Ieladatkent jelentkezik. A hazastarsi es a szli szerepet ez
idaig az els helyre tevk a karrier lehetseget, sajat bels erIorrasaik hatekonyabb
Ielhasznalasat keresik. Az autonomiara, az egyediseg alakitasara ebben a szakaszban nagyobb
hangsuly esik, mint a korabbi szakaszokban, amikor a kapcsolodas volt a hangsulyosabb.
Vegezetl, az utolso szakaszban, a par kapcsolataban egyensulyba kerl az autonomia
es a kapcsolodasi trekves. Valodi egyensulyban lev klcsns Igges alakul ki, amely a
masik egyedi trekveseinek klcsns tamogatasat, a masik hibaival egytt elIogadasat
jelenti. Ugy tudja a hazaspar Ienntartani a kapcsolatot, hogy az idrl-idre elszenvedett
serelmek, kapcsolati nehezsegek, konIliktusok, az egymas iranti mely, ers elktelezdes
talajan, jelentsegket vesztve oldodnak meg. Ebben a szakaszban, az egyeni Iejldesben
Iokozatosan kialakulo integracios kepesseg, valamiIele blcsesseg lehetve teszi a masik
hibainak, korlatainak tudomasulvetelet, elIogadasat, a masik melletti kitartast.
A hazassagi kapcsolatok Iejldesenek krlirt szakaszokra bontasa a szakirodalomban
nem teljesen elIogadott. Brehm (1992) ramutat arra, hogy a legtbb vizsgalat, amely a
hazassag szakaszolasaval Ioglalkozik, gyenge bizonyitekokat tud Ielmutatni arra, hogy a
bensseges kapcsolatok meghatarozott, jol elklnl szakaszokra bonthatok. A
meghatarozott Iazisok idben elter modon jelentkeznek az egyes paroknal semmint
meghatarozott szekvenciaban. A kapcsolat Iejldeset es a valtozasnak a tenyet senki sem
vitatja. A kritika jogossaganak elIogadasa mellett a kapcsolat megertese szempontjabol megis
hasznosnak gondoljuk a valtozas univerzalis Iolyamatanak szakaszokra bontott targyalasat,
mivel igy egy-egy sajatos, es egy adott idszakra jellemz Iontos kerdes talan pontosabban
megvalaszolhato.


A CSALD FE1LDSI SZAKASZAI

A csaladdal valo Ioglalkozas (kutatas, tanacsadas, segites, terapia) terleten a legnagyobb
valtozast a csalad, mint szervezett egyseg, nallo entitas jellegenek a Ielismerese hozta. A
BertalanIIy nevevel Iemjelzett rendszerszemlelet csaladra trten alkalmazasa uj tavlatokat
nyitott. EgyIell az elmeleti es gyakorlati szakemberek Iigyelmet az egyenrl azokra a
jellemzkre es Iolyamatokra iranyitotta, amelyek a csalad egeszleges jellegebl Iakadnak
(kapcsolat, klcsns sszeIgges, alrendszerek, hatarok), masIell bevezette a csalad
Iejldes-orientalt szemleletet. A csalad, mint minden mas elrendszer, az id mulasaval
valtozik, Iejldik. Egy IerIi es egy n csaladot alapit, gyermekek szletnek, velk uj tagok
lepnek be a csaladba. Van, aki kilep a csaladbol, valaki meghal. A csaladban vegbemen
szksegszer valtozasok csaladon belli es azon kivli Iolyamatok kvetkezmenyei. A
csaladtagok egyedi Iejldese, valamint a hazastarsi kapcsolat Iejldese, tovabba az emberi
eletet kiser Iejldesi krizisek es a varatlanul megjelen, valtozasra kenyszerit, esetenkent
krizist okozo elethelyzetek eppugy, mint a csalad tarsas krnyezeteben hato Iolyamatok
sajatos kihivast jelentenek az egyes csaladtagok es a csalad, mint egyseg szamara is.
A csaladi eletciklus Iogalma elszr 1931-ben, a szociologiai szakirodalomban jelent
meg, amikor Sorokin es munkatarsai egy negy szakaszbol allo csaladi eletciklus modellt
mutattak be (Freeman, 1994). A pszichologiai es a csaladterapias szakirodalomban a
csaladdal, mint sajatos egyseggel valo Ioglalkozas, igy a csalad Iejldesenek elemzese is
inkabb a II. Vilaghaboru utan, a rendszerszemlelet megersdesevel terjedt el. Az idk
Iolyaman sokan probalkoztak azzal, hogy a csalad Iejldesi szakaszait meghatarozzak. Duvall
(1957, 1988) nyolc szakaszbol, Rodgers (1962) huszonnegybl, Haley, (1973) hetbl, Hill
(1964, 1986) kilenc, illetve nyolc ciklusbol allo modellt Iogalmazott meg. Amerikaban inkabb


91
Duvall modelljenek hasznalata terjedt el (LaszloIIy, 2002), mig Europaban, igy hazankban is,
inkabb Haley es Hill modelljet hasznaljak. Hill modelljet Komlosi (1987) ismerteti, mig
Haley modelljenek reszletes leirasa a Csaladpszichologia I. kteteben (Horvath-Szabo, 2001)
talalhato. A klnbz szerzk altal meghatarozott eletciklusok nagy hasonlosagot mutatnak,
hiszen a ciklusok meghatarozasat minden szerz a generacios valtozasokhoz kti, de
elssorban a gyerekek szletesehez es eletkori valtozasokhoz. Azokat, a szerepekben,
szabalyokban, viszonyulasmodokban, nevelesi stilusban, nevelesi Ieladatokban
megnyilvanulo csaladi valtozasokat Iogalmazzak meg, amelyeket a gyerekek Iejldese
igenyel. A tovabbiakban rviden ismertetjk Halev (1973) het-ciklusos modelljet.
Haley modelljeben az els ciklus az udvarlas szakasza. A parvalasztasi Iolyamat
szerep- es szabaly-alakitasi Ieladatait, a kapcsolat elmelylesenek lepeseit, valamint az
elktelezdes es a hazassag melletti dntes lepeseit tartalmazza. A masodik ciklus a hazassag
korai szakasza, a hazasparra valas idszaka. Ez a Iazis a kzs identitas kialakitasanak
kritikus ideje. A parnak szamos Ieladatot kell megoldania, ezek lenyegeben a hazassag
mkdesenek alapjait kepezik: penzkezeles, a szarmazasi csaladokhoz, egymas karrierjehez
valo viszony kialakitasa, a konIliktusok kezelese, hatarok es hatalmi kerdesek megoldasa. A
harmadik szakasz az els gyerek szletese, a szlseg kezdete. A gyerek szletese atrendezi a
hazaspar eletet. Csaladda valnak, uj csaladtag es uj szerepek, uj Ieladatok jelennek meg. Ezek
kzl talan a legIontosabb a szli szerep es a szli szvetseg kimunkalasa. A negyedik
ciklus a hazassag kzeps szakasza. Erre az idszakra esik az, hogy az els gyerek iskolaba
megy, majd valamivel kesbb a gyerek serdlkoru lesz. Ket olyan alszakasz ez, amely
jelents valtozasokat hoz a csaladi eletbe, es amely a szlktl komoly alkalmazkodast es
egyttmkdest igenyel. Az iskolahoz, a tanulashoz, a kortarscsoportokhoz kapcsolodoan uj
Ieladatok jelennek meg, a serdlkori valtozasok pedig a szl-gyerek kapcsolat atalakitasat
kivanjak meg. Az tdik szakaszban trtenik meg az els gyerek kireplese. Ez a valtozas
nemcsak a csalad otthoni eletet erinti. Egyszerbbe teszi a haztartas mkdeset, tagabb lesz a
lakas, kevesebb lesz a Ieladat. A krnyezettel valo kapcsolat gazdagodik, es ez uj szerepek
(nagyszl, anyos, apos) kimunkalasat hozza magaval. Ezen idszakban alakulhat ki az ,res
Ieszek tnet-egyttes is. A hatodik ciklus a nyugdijas- es regkor. A hazastarsi kapcsolat
elmelylesenek es egymas tamogatasanak idszaka. Vegl, a hetedik szakasz a vesztesegek
kora. A hazastars halala, a kapcsolatok es eletlehetsegek beszklese. Jelentsege inkabb az
egyeni Iejldesben Iontos, kevesbe a hazassag szempontjabol.
Haley modellje es a tbbi ismert modell is egy tradicionalis, ep, szk csaladra epl, es
nem veszi Iigyelembe azokat a csaladokat, amelyek elter Iejldesi szekvenciakkal irhatok le
(egytt el parok, elvalt, ujrahazasodott, egyszls csaladok stb.). Duvall a kesbbiekben
Ioglalkozott ezzel a kerdessel, es arra a kvetkeztetesre jutott, hogy bar a csaladok nagyon
klnbzek, trtenelmi idszaktol, kulturatol, Ildrajzi helyzettl, csaladi strukturatol
Iggen a csalad Iejldese univerzalisnak tekinthet (Duvall, 1988).

A csaladi eletciklusok modelljeivel kapcsolatos kritikakat Iigyelembe veve tbben amellett
ervelnek, hogy a csalad Iejldes vizsgalatanak a szeles perspektivabol nezett valtozasi
Iolyamatra kell koncentralni, azokra a Iolyamatokra, amelyek Iejldest kikenyszeritik, vagy
ersitik (LaszloIIy, 2002). LaszloIIy egy sajatos, es a csaladi valtozasok megerteseben
jelentsnek mutatkozo modellt dolgozott ki, az un. ,szisztematikus csaladIejldesi modellt
(SFD). Ebben a modellben a szerz a csaladIejldes vizsgalatanal a Iejldes Iolyamat-jelleget
hangsulyozza, es kiemeli a csalad Iejldesi dinamikajanak komplex interakcios es
intergeneracios jelleget. A hagyomanyos elmeletekkel szemben, a Iejldesben nem az
eletciklusok, hanem a stressz es krizis univerzalis jelleget hangsulyozza. Minden csalad
Iejldesi Iolyamataban, tipusatol, kulturalis meghatarozottsagatol Iggetlenl kzs az, hogy
stressz-helyzeteket elnek meg, amelyek valtozast hoznak, es az uj helyzethez valo


92
alkalmazkodast igenyelik. A csaladok viszont klnbznek a stresszt okozo helyzetek
megjelenesenek idejeben es a klnbz stressz-helyzetek egyidejsegeben. Minden
csaladban stressz-Iorras a gyermekszletes. Van olyan csalad, ahol ez az esemeny egyidben
zajlik egy masik gyerek iskolakezdesevel, kireplesevel, esetleg egy nagyszl sulyos
betegsegevel, halalaval, vagy a hazaspar egyikenek munkanelklisegevel, kltzessel, stb. Az
adott stresszel valo megbirkozas, illetve az uj helyzethez valo alkalmazkodas menete nagyon
klnbz lehet aszerint, hogy az egyeb stressz-Iorrasok milyen Iokban vannak jelen, es hany
generaciot erintenek.
Az SFD modell masik Iontos ujdonsaga a csalad tbbgeneracios jellegenek
hangsulyozasa. A hagyomanyos Iejldesi elmeletekben is jelen van az egytt el
nemzedekekre valo Iigyeles, de ezek altalaban egyetlen generacio, megpedig a hazaspar
szempontjabol hatarozzak meg es cimkezik az eletciklusokat (,Irissen hazasodott csalad,
,gyereket kibocsato csalad, ,reged csalad). LaszloIIy szerint a kibocsato csaladban a
kirepl gyerek nemcsak eggyel kevesebb szemelyt jelent. Nemcsak a szlk ,vesztik el
egyik gyermekket, hanem a testverek is a nagyobb testvert, a privilegiumokkal rendelkez
kedvencet, es a nagyszlk az els unokat. Vagyis a valtozas a csalad minden tagjat, minden
generaciojat erinti, es a csaladi szerepek, Ieladatok es kapcsolatok strukturajanak atalakulasat
is jelenti.
Az SFD modell harmadik, a csaladsegites szempontjabol hasznos eleme az, hogy egy
adott pillanatra, egy adott csaladi helyzetre iranyitja a Iigyelmet. Mivel a segit a csaladdal
egy adott helyzet megelese idejen talalkozik, a modell szerinti szempontok alapjan szamba
vehetk a talalkozas idszakaban egyidben hato, a klnbz generaciokat elter
intenzitassal erint stressz-Iorrasok, es az azokra adott alkalmazkodasi valaszok. Az eles,
szeles-optikaju, reszletgazdag keresztmetszeti kep gymlcsz kiindulasi pont lehet a
multbeli trtenesek es a jvre iranyulo celok, trekvesek megerteseben.

A csaladIejldes tanulmanyozasaban, annak komplex, soktenyezs jellege miatt a ketIajta
megkzelites egyttes alkalmazasa tnik a leghatekonyabbnak. A hagyomanyos, eletciklus
szerinti Ielosztas keretet ad a Iejldes tanulmanyozasahoz, az egyeni, a parkapcsolati es a
csaladi Iejldes klcsnhatasainak megertesehez. A modern elmelet pedig egy adott
idpontban egyidejleg hato stressz-Iorrasok es alkalmazkodasi Iolyamatok kzeppontba
helyezesevel, mintegy ,kinagyitasaval, a csalad helyzetenek, szksegleteinek Ielmereseben
jelent segitseget.


A CSALD MKDSE

A csalad alapja, alapegysege es mkdesenek jelents meghatarozoja a hazassagi kapcsolat.
A hazassag a csalad ,szive, legIontosabb kapcsolata, amely kre a tbbi kapcsolat
szervezdik. Igy a csalad mkdesenek megertesehez, segitesehez, tamogatasahoz
elengedhetetlen a hazassagi kapcsolat kialakulasanak, jellegzetessegeinek es mkdesenek
megertese.
A hazassag celja a teljes emberi kapcsolat megelese es egy olyan kzs elet
letrehozasa, amely mindket Iel szamara Iejldesi lehetseget es boldogsagot kinal. A hazassag
potencialisan a legbenssegesebb, a legegyttmkdbb es erzelmileg a legersebben
klcsns kapcsolati Iorma, es egyben a Ielntt elet legIontosabb interperszonalis kapcsolata.
A Ielntt ember alapvet szksegleteit elegiti ki. Vedelmet, biztonsagot nyujt, a masokhoz
valo tartozas es a szemelykent valo nvekedes erzeset adja. A hazassag azonban nagy
kockazatu intezmeny. A hazai statisztikak szerint minden masodik hazassag Ielbomlik. Az


93
egytt marado parok kztt is nem kevesen vannak olyanok, akik boldogtalanok,
elegedetlenek a hazassagukkal, es a hazassagbol valo kilepest Iontolgatjak. Ugyanakkor az
elvaltak nagy szazaleka ujra meghazasodik. A hazassag es a valas, majd az ujabb hazassag
letrehozasanak gyakorisaga erteljesen bizonyitjak a hazassag, mint intezmeny Iontossagat es
hazassagi kapcsolat ersitesenek szksegesseget.


A HZASSG STABILITSA

A hazassag stabilitasa es a hazassag minsege (elegedettseg, boldogsag) ket olyan Iontos
jellemzje a hazassagnak, amelyeket a kznyelvben gyakran azonos jelentesekkent
hasznalnak. Ugyan szoros kapcsolatban vannak egymassal, de megsem jelentik ugyanazt. A
hazassag minsege termeszetszeren hozzajarul a stabilitashoz, ez utobbi pedig a hazassag
minsegehez, azonban szamos stabil es megis boldogtalan hazassaggal talalkozhatunk. A
stabilitas a hazassag tartossagara vonatkozik es objektiv jellemz, mig az elegedettseg a
hazastarsak hazassagrol kialakult velemenyet es erzeseit tartalmazza, vagyis szubjektiv. A ket
jellemz jellegenek kialakitasaban szamos kzs tenyezt is talalunk, de tbb nagyon elter
Ieltetel es okozati tenyez azonosithato.
Szamos tenyez jatszik kisebb-nagyobb szerepet a hazassag megrzeseben. Ezek egy
resze kls, valast gatlo, stabilitast ersit tenyez. Masik resze bels, a hazaspar egyedi,
illetve a par kapcsolati jellemziben talalhato meg. A kls tenyezket szemlelettl Iggen
nevezhetjk vedkorlatnak, vagy valast nehezit gataknak. Ezek gazdasagi tenyezk, a
hazassag jogi szabalyozasa, egyhazjogi akadalyok es kvetkezmenyek. Esetenkent az
elvaltakkal szembeni elitelet, az elvaltsag stigmaja. Kls akadaly lehet a barati kr, vallasi
kzsseg, vagy az eredeti csalad valast ellenz attitdje, rosszallasa is. A vedkorlatok
ersiteset szolgalja a ,szvetsegi hazassag intezmenye is, amely jogi eszkzkkel is segiti a
hazassag megrzeset (Horvath-Szabo, 2004/b).
A hazassagnak tbb olyan szemelyi es kapcsolati tenyezje van, amely hozzajarul a
kapcsolat megtartasahoz. Ezek jelentsege napjainkban egyre nagyobb lesz, mivel a kls
tenyezk, a vedkorlatok erssege dramaian cskken. Jelents sszetarto er a hazassaggal es
a hazastarssal valo elegedettseg, a hazassag iranti elktelezdes merteke, a Ielek vallasossaga,
ertekrendszere es celjai. A hazassag megtartasa mellett szol a gyermek (gyermekek) iranti
Ielelsseg erzese, valamint a valas gazdasagi, szocialis, eletminsegbeli ,aranak a
tudatositasa.
Pszichologiai aspektusbol nezve a hazassag stabilitasat, az allandosag szempontja
helyett a ktdesre, az elktelezdesre es a valtozasokhoz trten alkalmazkodasra valo
kepesseg kerl elterbe. A hazassag megrzese komoly Ieladat, ha ugy tetszik tevekenyseg es
munka. A hazassag sohasem kesz, hanem Iolyamatosan valtozo valami, amit gondozni,
apolni, Iejleszteni kell. Ez nem Ieltetlenl nehez Ieladat, de lehetnek nehez idszakai.
A gataknak, vagy vedkorlatoknak szamos elnyk mellett hatranyaik is vannak.
Elnyk mindenkeppen az, hogy sszetartjak a part akkor is, amikor a par kztti vonzalom,
illetve a hazassaggal valo elegedettseg atmenetileg cskken. Meg a legsikeresebb, legjobban
mkd hazassagokban is van valamiIele hullamzas az elegedettseg es boldogsag szintjeben.
A vedkorlatok segitik legyzni a kilepes kiserteset es hozzajarulnak a nehezsegekkel valo
megkzdesi trekvesek ersdesehez. Hatranyuk viszont, ha a tul ersek, illetve rigidek a
korlatok, mert akkor is egytt tartjak a part, amikor az egytteles szamukra mar szenvedes,
vagy a kapcsolat mar teljesen kiresedett (alkoholizmus, sulyos erszak), es a klneles talan
jobb lenne. A legnagyobb hatranya azonban a rigid korlatoknak az, hogy esetenkent a
hazassag jobbitasara valo trekvest gyengitik.



94

A HZASSGGAL VAL ELGEDETTSG

A hazassaggal valo elegedettseg vizsgalata napjainkban is szeleskr, es abbol a
Ieltetelezesbl ered, hogy a hazassagi elegedettseget meghatarozo tenyezk megmutatjak
azokat a jelensegeket, amelyekre a hazassagra valo Ielkeszitesben, a hazassagok ersiteseben
es segiteseben tamaszkodhatunk. Az elegedettseg szubjektiv Iogalom, nehez krlhatarolni.
Nagy egyeni klnbsegek mutatkoznak az elegedettseget meghatarozo tenyezk listajaban
nemcsak az egyenek kztt, hanem az egyenen bell is, a hazassag eletciklusanak
Iggvenyeben. A szeleskr vizsgalatok ugyanakkor nagy egyetertest mutatnak a
legIontosabb, az elegedettseget okozo tenyezk meghatarozasaban. A tovabbiakban Stinnett
es Stinnett (1995) sszegz munkajara tamaszkodva bemutatjuk a hazassagi elegedettseget
meghatarozo legIontosabb tenyezket.
Elegedettseget okozo tenyezt jelent egy Ierj szamara az elmenyek megosztasanak
lehetsege, a kzs celok es erdekek, a kzsen epitett csalad es a gyerekek. Egy Ieleseg
szamara az elmenyek megosztasa mellett a szemelyes nvekedes lehetsegenek, az erzelmi
tamogatasnak, a gyerekeknek es a biztonsagos eletstilusnak van jelentsege. Hosszan tarto
(30-50 ev) hazassagok vizsgalata soran a vallasossag stabilitast es elegedettseget meghatarozo
jelentsege is kiemelkedik (Koenigh, 2001, idezi Stinnett es Stinnett, 1995). Az
elegedetlenseget okozo tenyezk egy Ierjnel a nem megIelel szexualitas, az anyagi gondok, a
kveteldz gyerekek es a szemelyes szabadsag korlatozasa. A Ielesegek hasonlo tenyezket
sorolnak Iel, de a szemelyes szabadsag korlatozasa helyett a Ierj tulzott mertek munkaterheit
emlitik (Stinnett es Stinnett, 1995).
A szamos Ielsorolt tenyez kzl ehelytt terjedelmi korlatok miatt csak ket,
napjainkban kiemelkeden Iontos tenyez elemzesere szoritkozunk, az anyagi helyzet es a
gyerekek szerepenek, jelentsegenek megbeszelesre a hazassag szempontjabol.

A: anvagi helv:et s:erepe a ha:assaggal valo elegedettsegben

A ,nemcsak kenyerrel el az ember gondolatban az is benne van, hogy bizony az embernek
szksege van a kenyeren kivl szamos olyan dologra, ami csak penzzel szerezhet meg:
otthonra, elelemre, knyvekre, kulturara, ruhazatra, stb. A penz hianya, az anyagi gondok
bizony kzvetve elegedetlenseget okozhatnak. A penz hianya, a nelklzes konIliktusokkal,
aggodalmakkal jarhat. A penz azonban valoban nem boldogit. Szamos amerikai (Myers,
1992) es europai (Glatzer, 1990) meglepen gyengenek talalta a gazdagsag es a boldogsag
kztti kapcsolatot. Rviden szolva, azt lehet mondani, hogy a penzhiany cskkentheti az
elegedettseget, a gazdagsag azonban nmagaban nem teszi boldogga az embert.

A gverek s:erepe a ha:assaggal valo elegedettsegben

A hazassaggal valo elegedettseg a hazassag idejenek Iggvenyeben U alaku grbet mutat. A
hazassag elejen magas Ioku az elegedettseg, majd az els gyerek szletesevel nagymertekben
cskken, a gyerekneveles idszakaban alacsonyan marad, a gyerekek kireplesevel, az ,res
Ieszeknek nevezett idszakban viszont ujra emelkedik (Bognar, Telkes, 1994; Myers, 1992).
Els megkzelitesben nehez eldnteni, hogy a hazassagi elegedettseg jellegzetes alakulasa
egyertelmen a gyerekek hatasaval magyarazhato-e, vagy egyeb tenyezk is, mint peldaul a
hazassagi kapcsolat sajatos Iejldesi Iolyamata (levalas, csalodas), az egyedi Iejldes krizisei,


95
illetve a gyerek szletesevel jaro valtozasok, nem szksegszer nehezsegek is szerepet
jatszanak-e benne.
A gyerek szletesenek, letenek hazassagra gyakorolt hatasa Iontos kerdes. Egyreszt
kzismert, hogy a nyugati tipusu tarsadalmakban dramaian cskken a szletesek szama.
Masreszt a gyerek es a hazassag egymasra hatasa komplex, ketiranyu Iolyamat. A gyerek tbb
modon hat a hazassag stabilitasara es minsegere, ez utobbiak pedig alapveten hatarozzak
meg a gyerekek boldogsagat es Iejldeset. A gyerekszletes es a hazassaggal valo
elegedetlenseg idbeli egybeesese szamos kerdest vet Iel, es tbb ellentmondast is tartalmaz.
A gyerek valoban rombolja a hazassagot? Nehez elIogadni, hogy a kerdesre igen lehet a
valasz. A kutatasi eredmenyek ugyan a gyerek hazassagi elegedettsegre tett negativ hatasait
igazoljak, de a mindennapi tapasztalatok ersen ellentmondanak ennek a Ieltetelezesnek.
Maguk a szlk tbbnyire nem ugy tekintenek a gyerekre, mint aki tnkreteszi a hazassagot,
inkabb rmIorrasnak es sszetarto ernek elik meg.
Az ellentmondas Ieloldasat azoknak a pszichologiai Iolyamatoknak a megismereseben
kereshetjk, amelyek a gyerek es a hazassagi elegedetlenseg kapcsolatat kzvetitik, illetve az
elegedettseget meghatarozzak. A gyerekszles, klnsen az els gyerek szletese dramai
valtozasokat eredmenyezhet a hazaspar eleteben. Ez az idszak stresszel jar, komoly
alkalmazkodast igenyel. A szlknek nemcsak a gyakran szk lakasban kell helyet
talalniuk a gyerekagynak, hanem az erzelmi eletkben is. A gyerek, klnsen az els gyerek
szletese gykeresen megvaltoztatja a hazaspar eletet, idbeosztasat, Ieladatait,
szerepviszonyait, eletstilusat es valamelyest a kapcsolatukat is. A gyerek szletese idejen, de
mar a terhesseg utolso honapjaiban megvaltozik a hazastarsi interakciok gyakorisaga,
termeszete es minsege. Kevesebb a pozitiv erzelmek kiIejezesenek szama, n a konIliktusok
gyakorisaga (Belsky, 1990). A megnvekedett Ieladatok miatt a parnak nemcsak kevesebb
ideje van a beszelgetesre, hanem a beszelgetes targya is megvaltozik. Nem nmagukrol,
illetve a kapcsolatukrol beszelgetnek, hanem inkabb a gyerekrl.
A gyerekszletessel a par szerepkeszlete a kiemelten Iontos szlszereppel
gazdagodik. Gyakorta alakul ki versenges a szli es a hazastarsi szerep kztt, amely
legtbbszr az utolso gyerek kirepleseig tart. Az anyasag, apasag ugyanolyan Iontos
eletszerep, mint a Ierj es a Ieleseg szerep (Super, 1996). Ezek a szerepek lenyegesek az
identitas es az elettel valo elegedettseg szempontjabol is. Nehezseg, es egyben az
elegedetlenseg Iorrasa lehet azonban az, hogy a Iiatal Ierj es a Ieleseg a szles utan gyakran
olyan szerepbe kenyszerlnek, amelyre meg nem keszltek Iel. Nem birtokoljak azokat az
attitdket, a tudast es a kepessegeket (mint peldaul idbeosztas, erzelemkiIejezes,
valaszkeszseg), amelyek a hatekony szlszerep megvalositasahoz szksegesek (Niles, 1998).
Az eletszerepre valo keszenlet megkivanja azt is, hogy a Ierj, a Ieleseg vagy mindkett
tudatositsa magaban jelents eletszerepeit es megvizsgalja a celjai, a szemelyes trekvese es a
szlsege kztti kapcsolatot. Ha a szli szerep, illetve a nem vart Iizikai es psziches
leterheltseg akadalyozza a szemelyes celok megvalositasaban, akkor knnyen lephet Iel
elegedetlenseg.
Nehezze teszi a gyerek megerkezese utani idszakot klnsen az anya szamara a
gyerek ellatasa miatti aggodalom es szorongas. A szles utan gyakori a depresszio es a
lehangoltsag. Szamos anya szamol be arrol, hogy rosszul alszik, a gyerek minden apro
mozdulatara Ielebred, vagy Ielriasztja az aggodalom, vajon lelegzik-e a gyerek, nem trtent-e
valami baja. A lehangoltsag es a Iaradtsag komolyan hat a hazastarsi kapcsolatra. Cskken a
masikra Iigyeles, nagyobb a trelmetlenseg, es megn a vedelemre es a gyengedsegre valo
igeny. Lenyeges tenyez az elegedettseg alakulasaban annak megitelesi mechanizmusa is. Az
elegedettseg ertekelese a multhoz valo viszonyitasban Iejezdik ki. Az adott idszak
megiteleset nagyban beIolyasolja az elz idszak elegedettsegenek szintje. Mivel a hazassag
korai szakaszaban az intenziv erzelmek, a szenvedely, az egymasra Iigyeles boldogsaggal es


96
elegedettseggel jar egytt, az utana kvetkez idszak a gyerekszlessel jaro valtozasok, az
alkalmazkodasi igeny es a tehernvekedes miatt a multtal valo sszehasonlitasban negativ
minsitest kaphat.
Fontos az eddigiekhez hozzatennnk, hogy a hazassaggal valo elegedettseg kiragadasa
az emberi elet egeszenek sszeIggeseibl tevutra vezethet. Az adatok ugyan egyertelmen
azt bizonyitjak, hogy a gyerek szletese cskkenti a hazassaggal valo elegedettseget. De vajon
a gyerek szletese az elettel valo elegedettseget is cskkenti? A kerdesre adando valasznal
abbol kell kiindulnunk, hogy az aktualis elegedettseg nem azonos a gazdag es teljes elettel. A
hazassaggal valo elegedettseg nem emelhet ki az elet egeszenek sszeIggesebl.
Hagyomanyosan a hazassag lenyegi celjai es Iunkcioi kztt Ielsoroljak a gyerekszlest es
nevelest is. Az ujabb deIiniciok, ahogy lattuk, a parkapcsolatra es nem a gyerek vallalasara es
nevelesere helyezik a hangsulyt. Nem azert, mert nem tartjak Iontosnak ezt, inkabb a hazassag
hagyomanyosan elhanyagolt Iunkciojanak kiemelesere trekedtek. A mai szemleletmod
szerint inkabb azt mondhatnank, hogy nem a hazassagnak van szksege a gyerekre, hanem az
egyennek van szksege a szlsegre, es a gyereknek van szksege a csaladra. Vagyis, a
hazassag az egyeni Iejldes es boldogsag erdekeben jn letre, mig a csalad a gyerek Iejldese
es boldogsaga erdekeben. A ket erdek teljeslese azonban nehezen szetvalaszthato, st inkabb
sszeIonodik.
A gyermektelen hazasparok, akik egytt maradnak, az adatok szerint valoban
elegedettebbek a hazassagukkal, de nem az elet egeszevel. Bar nvekszik azoknak a paroknak
a szama, akik nem vallalnak gyereket, a gyermektelen hazasparok tbbsege inkabb
gyerektelensegre kenyszerl. A meddseggel valo szembesles legtbbszr Iizikai, erzelmi,
spiritualis, esetleg Iinancialis krizissel jar, harag, bntudat, remenyvesztes es remenykedes,
irigyseg, keserseg, szomorusag kiseri (Benyamini, 2003). Ugyanakkor a kzsen megelt es
Ieloldott krizis ilyenkor is a hazassaggal valo elegedettseg kialakulasat segiti.
A gyerekszles, gyerekneveles szorosan sszekapcsolodik a generativitas Erikson-i es
a szimbolikus halhatatlansag Levinson-i Iogalmaval (Erikson, 2002; Levinson, 1978). A
kvetkez nemzedek letrehozasaban es neveleseben valo reszvetel eletIeladat es egyben a
szimbolikus halhatatlansag szksegletenek kielegiteset szolgalja. A generativitas egytt jar az
elettel valo elegedettseggel, segiti az egeszseges Iejldest, az identitas alakulasat es a
szemelyes integraciot. A tapasztalatok azt mutatjak, hogy a gyerek szerepe igen jelents lehet
a hazastarsak kztti erzelmi kapcsolat elmelyiteseben, kapcsolati szolidaritas es kohezio
ersiteseben. A kzsen osztott Ielelsseg, aggodas es a gyerekekkel kapcsolatban megelt
rm az egyve tartozas erzeset ersiti. MasIell a klinikai tapasztalatok is azt mutatjak, hogy
a gyerekek iranti aggodasnak es Ielelssegnek komoly, kapcsolatot sszetarto ereje van. A
kapcsolati nehezsegeket megel csaladok gyermekeinel gyakoriak a pszichoszomatikus
betegsegek, amelyek Iennallasuk idejeig sszetartjak a tredez hazassagi kapcsolatot,
gyogyulasuk azonban gyakran a hazastarsi kapcsolat szetesesevel jar.


A HZASSG S A CSALD BELS VILGA

A hazassag bels vilagat nehez vizsgalni. Ami a hazassagban es a csaladban trtenik, az egy
kls szemlel szamara csak korlatozottan megIigyelhet, a csaladtagok beszamoloi pedig
sok esetben szubjektivek, egymastol sokban elterek. Meg a viszonylag hasonlo
beszamolokbol is a bels mkdes szamos aspektusa hianyzik, igy a vizsgalo szamara rejtett
marad. A nehezsegek ellenere ma mar viszonylag szeleskr ismeretekkel rendelkeznk a
hazassag es a csalad mkdesmodjarol. Az sszegylt pszichologiai ismeretek egy resze a
csalad es parterapiak tapasztalataibol, mas resze az egyedi Iejldesre es annak Ielteteleire


97
koncentralo Iejldeslelektani, valamint a kapcsolatok mkdeset vizsgalo, magyarazo
szocialpszichologiai kutatasokbol ered.
Az elmult evekben a hazassag mkdesenek szamos meghatarozo tenyezjet
azonositottak. Annak ellenere, hogy a kutatok klnbz tudomanyagak megkzelitesebl es
elter pszichologiai nezpontbol vizsgaltak temajukat, tbb azonos tenyezt irtak le. Minden
bizonnyal ezek a tenyezk a legjelentsebbek a hazassag mkdesenek meghatarozasaban.
Ilyenek az erzelmi sszekapcsolodas jellegzetessegei, a hatarok, szerepek, szabalyok
rugalmassaga vagy rigidsege, a kommunikacio stilusa es tartalma, valamint a problemak,
konIliktusok, nehez elethelyzetek kezelesenek modja (Leslie es Epstein, 1988; Olson, 1989).
Ezek a tenyezk lathatoan a hazassag kapcsolati jellemzi, bennk nem jelennek meg a
hazaspar egyedi jellemzi. A meghatarozo tenyezk jellegeben mutatkozo egyoldalusag
reszben a csalad rendszerszemlelet megkzelitesenek hegemoniajabol, reszben pedig a
hazasparok egyedi jellemzire vonatkozo kutatasok alacsony szamabol ered. A hazassag, mint
nallo entitas, mind rendszer sajatos jellemzkkel rendelkezik, amelynek mkdese nem
magyarazhato meg a par tagjainak egyedi jellemzibl. Azonban nem szabad elIeledkeznnk
arrol, hogy a hazassag kapcsolati jellemzit a hazaspar egyedi jellemzinek sajatos sszjateka
hozza letre. A par tagjainak ktdesi stilusa, intimitas igenye, kommunikacios kepessege,
illetve az ezek kztti sszeilles merteke komoly mertekben jarulhat hozza a kapcsolati
tenyezk minsegehez. A hazassagterapianal, vagy a hazassag segiteset celzo
beavatkozasokban esetleg eltekinthetnk a par egyedi jellemzitl. A parvalasztas
segiteseben, a hazassagra valo Ielkeszitesben es a csaladi eletre nevelesben azonban az egyedi
jellemzk es ezek sszeillesenek kerdesei is kiemelt jelentsegek.
A hazassag mkdeset meghatarozo kapcsolati es egyedi tenyezk szambavetelehez
hasznos keretet adnak azok a tipologiai modellek, amelyeket a hazassag es a csalad
mkdesenek megismeresere es megertesere dolgoztak ki. A hazassag mkdesenek leirasara
tanulmanyomban az Olson modellt (Olson, 1989) hasznalom. Ez ugyan nalunk kevesbe
ismert, de szamos elnye van. Mint ahogy mar emlitesre kerlt, a csaladi mkdes leirasara
szletett elmeletek vagy modellek tbbseget ersen beIolyasolja a rendszerszemlelet, amely a
kapcsolati tenyezket hangsulyozza, es elhanyagolja az egyedi jellemzket. Az Olson modell
ugyan rendszerkent ertelmezi a csaladot, de Ielhasznalja az egyedi jellemzket a mkdes es a
mkdesbeli valtozasok leirasara. Igy a hazassagot es a csaladot e modell kereteben
vizsgalva, szervesen beilleszthetk azok a Iejldes- es szemelyisegpszichologiai kutatasokbol
szletett eredmenyek, amelyek a kapcsolati jellemzk hatteret Ieltarjak, es azokat
magyarazzak.
A modell Iokuszaban nem a teljes csalad, hanem a hazassag, mint a csalad
legIontosabb kapcsolata all. Ugyanakkor a modellre epl diagnosztikai eszkzk es
beavatkozasi technikak nemcsak a parra, hanem a csalad egeszere is alkalmazhatok. A
parvalasztas segiteseben es a hazassagra valo elkeszitesben, de meg a csalad ersiteseben is
kevesbe a csalad egeszenek, inkabb a hazassag mkdesenek melyebb ismeretere van
szkseg. Az utobbi evtizedekben a problemak szambavetelenek kizarolagossaga helyett egyre
nagyobb hangsuly helyezdik a hazassag es a csalad egeszseges mkdeset, valamint a
nehezsegekkel valo megkzdest segit erIorrasok azonositasara. Olson, modelljenek
kzeppontjaba a hazassag es a csalad erIorrasakent azonositott koheziot es adaptibilitast
helyezi. Elnye meg a modellnek, hogy sszekapcsolja a gyakorlatot, az elmeletet es a
kutatast, mivel olyan klinikai tapasztalatokra es kutatasra epl elmeleti konstrukcio, amely
alkalmas arra, hogy ertelmezesi keretet nyujtson a kutatasok szamara, es eligazitast adjon a
gyogyito, ersit es Ielkeszit beavatkozasokhoz.
A szakirodalomban nehany ellenvetes, kritika is megIogalmazodik a modellel
szemben. A legIbb kritikak szerint a modell a meghatarozo tenyezket redukalja azaltal,
hogy harom kzponti dimenzioban helyezi el azokat, valamint, hogy hazassagi es csaladi


98
tipologiat hasznal (Buehler, 2001). Az els kritika szamos mas modellel szemben is
megIogalmazhato. Valoban, a hazassag es a csalad komplex sszeIgges-rendszerenek
szeleskr leirasara a harom kzponti dimenzio nyilvanvaloan nem alkalmas. Viszont mind a
mkdes kutatasat, mind a megismereset nehezitene a tul nagy szamu tenyez nmagaban
valo kezelese. Masreszt, a dimenziok speciIikus tartalmanak meghatarozasa nemcsak
kezelhetve teszi a tenyezket, hanem lathatoan elegseges arnyaltsagot biztosit a mkdes
megertesehez is. A tipologiat sokan egyszersitesnek gondoltak es gondoljak ma is, masok
pedig korainak, a hazassagrol sszegylt ismereteket Iigyelembe veve. A kesbbi kutatasok
azonban a tipologiak ervenyesseget es hasznossagat igazoltak a stresszre adott specialis
valaszok azonositasaban, valamint egyes betegsegek es tnetcsoportok, illetve csaladi
abuzusok, es a Iiatalkori bnelkvetk (es ezek csaladi hatterenek) vizsgalata soran.

A: Olson modell

A modell harom kzponti dimenziot tartalmaz: kohe:io, alkalma:kodas es kommunikacio. A
kohezio a hazassag erzelmi aspektusa, a kapcsolat erzelmi hIokat, szorossagat tartalmazza.
SpeciIikus komponensei: az erzelmi ktdes, a hatarok, koaliciok, az egytt tlttt id, a
kzs terhasznalat merteke, a kzs erdekldes es a szabadid eltltesenek modja.
KiIejezdik meg a szolidaritasban, a hsegben, az erzelmi kzelsegben, az sszeillesben es az
intimitasban. A kohezio egeszseges mkdese a Igges es a Iggetlenseg, a kzelseg es
tavolsag olyan egyensulyanak megteremtese, amely mindket Iel, illetve a csalad minden tagja
szamara megIelel.
Az alkalmazkodas dimenzio a valtozasok kezelesenek kepesseget Iejezi ki. Specialis
sszetevi a hatalmi struktura, a szerepkapcsolatok es a kapcsolati szabalyok jellege es
valtoztathatosaga. A Ieszltseg ebben a dimenzioban az allandosag es a valtozas kztt
keletkezik. Mindket dimenzioban az egyensulyon van a hangsuly, emiatt az sszetevk es a
mkdes kztti sszeIgges nem linearis. Nem a tbb segiti a mkdest, hanem az optimalis
szint. Az optimum szintje azonban a hazassag, a csalad, vagy az egyedi eletciklus
valtozasaiban maga is valtozik. A legtbb hazassagban peldaul, a hazassag korai szakaszaban
ersebb a kohezio, a Igges es az erzelmi kzelseg, mint a kzeps szakaszban.
A kommunikacio mind Iunkciojat, mind jelleget tekintve elter a masik ket
dimenziotol. Funkcioja a masik ket dimenzio mkdesenek segitese. SpeciIikus komponensei
a nyiltsag, az nIeltaras merteke, az empatia, Iigyelmes, ert hallgatas, a masik kritizalasanak
csekely merteke, az zenetek vilagossaga es az erzelmek kiIejezesenek kepessege. A
kommunikacio es a masik ket dimenziora valo hatas kztti sszeIgges linearis, egyenes
vonalon abrazolhato. Minel tbb a pozitiv kommunikacio, annal nagyobb a Iacilitalo hatas es
Iorditva.


SPECILIS SZKSGLET CSALDOK

A hazassagrol es a csaladrol irt pszichologiai elemzesek tulnyomo tbbsege az intakt
nuklearis csalad mkdeserl es az abban mutatkozo nehezsegekrl szol. Jelenleg a gyerekek
es a Ielnttek hozzavetlegesen 40-a el olyan ketszls csaladban, ahol a szlknek ez az
els hazassaga. A mas csaladi Iormacioban elk szama Iokozatosan nvekszik. A nyugati
tipusu tarsadalmakban, igy hazankban is, ma a hazassagok 50-a Ielbomlik. A valas utan a
hazastarsak egyike tbbnyire a gyermeket nevel anya egyedl marad, es egyszls
csaladkent mkdik. Masok ujrahazasodnak, ismet masok egyttelesi kapcsolatot alakitanak


99
ki. Nvekszik azoknak a kzkeleten ,szinglinek nevezett nknek a szama, akik komolyan
veszik Margaret Mead sarkos megallapitasat, ,a gyermek szletesehez a IerIi biologiailag
szkseges, szocialisan azonban szksegtelen (Gross, 1996). Apa nelkl kivanjak, altalaban
egyetlen gyermekket Ielnevelni.
A Iiatal IerIiak kreben hazankban klnsen magas a sziv es errendszeri
megbetegedes miatti halandosag, gyakoriak a daganatos betegsegek, es nvekvben van a
kzuti balesetek kvetkezteben elhunyt Iiatal IerIiak es nk szama. Kvetkezmenyesen
szamos Ielntt es gyerek el zvegyek egyszls csaladjaban. A Iiatalkori bnzessel, illetve a
gyermekkorban megjelen magatartaszavarokkal Ioglalkozo kutatasok meggyz
bizonyitekokat hoznak arrol, hogy a szetesett, egyszls, illetve kisebb mertekben az
ujrahazasodott csaladokban el gyerekek kztt nagyobb aranyban Iordul el magatartas- es
beilleszkedesi zavar, Iiatalkori bnzes, mint az ep, hagyomanyos, ketszls csaladban. Az
eredmenyek ertelmezeseben azonban sokan nem magat a csaladi strukturat teszik Ielelsse,
inkabb a csalad mkdesi zavaraiban keresik az okokat. Tbbek kztt a nevelesi stilusban, a
konIliktusok destruktiv megoldasaban, a gyenge, vagy a tul ers kohezioban, a valtozasokhoz
valo alkalmazkodas elegtelensegeben (Gross, 1996; Judy es Farrington, 2001).
Egyetertve a Ienti megallapitasokkal, szksegesnek latjuk Ioglalkozni a sajatos
helyzet csaladokkal, mivel ezekben nagyobb erIeszitest es tudatossagot igenyel az
egeszseges mkdes biztositasa. Ezeknel a csaladoknal a minden csaladban elIordulo
nehezsegekhez es mkdesi problemakhoz sajatos, a csaladtipusra jellemz problemak is
hozzaadodnak. Ezek szambavetele a csaladok es a benne el szemelyek problemainak
megerteset, a problemamegoldas segiteset hatekonyabba teheti.


EGYSZLS CSALDOK

A klinikai tapasztalatok azt mutatjak, hogy az egyszls csaladok elete a legnehezebb,
nemcsak anyagi, hanem pszichologiai szempontbol is. Gyakran elik meg az izolacio keser
elmenyet, es szamos stressz-Iorrassal talalkoznak a gyermekneveles, gondoskodas es a csaladi
szerepel viselese teren. Az egyszls csaladok mkdese, es a mkdtetesben mutatkozo
nehezsegek sulyossaga csaladonkent klnbzik annak Iggvenyeben, hogy hogyan jtt letre
az egyszlseg. Az egyszlseg kialakulasanak modja jelents mertekben hat olyan sajatos
problemak megoldasara, mint a hianyzo csaladtag kezelese, a lojalitas problemai, a
nagyszli tamogatas, es a veszteseg Ieldolgozasa.

O:vegv s:lo csaladfa

A szl, klnsen az anya halala nagy trauma mind a gyerekek mind a hazastars szamara. A
kutatasok megis azt mutatjak, hogy a szl halalanak kisebb hatasa van a gyerekek tovabbi
Iejldesere, mint az el szltl valo elszakadasnak, vagy a valasnak (Judy, Farrington,
2001). Ebben Iontos szerepet jatszik a gyaszmunka kzs, egymast tamogato megelese, amely
ersiti a csaladtagok kztti koheziot, az erzelmi bevonodast. A gyasz Iolyamatan athaladva a
Ielnttben kialakul az zvegyi identitas, rendezdnek es ujraalakulnak kapcsolatai, megtanul
alkalmazkodni az eleteben bekvetkez valtozasokhoz. Ezt a Iolyamatot, szelsseges eseteket
kiveve segiti mindket nagyszli csalad es a tagabb krnyezet is, de megknnyiti az zvegy
szerepre elirt, tarsadalmilag kimunkalt viselkedesmodok meglete is.
Az zvegy szli szerepenek hatekonysagahoz nagy segitseget ad a hianyzo szl
pszichologiai jelenletenek modja. A meghalt szl gyakorta megjelenik a csaladtagok
emlekezeteben es beszelgeteseikben. Szeretettel beszelnek rola, a gyerekekkel kapcsolatos


100
elvarasai, gyerekekre vonatkozo tervei, szli mintaja tovabbra is a nevelesi Iolyamat reszet
kepezi. Az elmult kzs elet szamos eleme a csaladi trtenet reszekent hosszu ideig jelen van
a csalad eleteben, valamiIele Iolyamatossagot is biztosit a csalad szamara. A gyaszmunkat es
az egeszseges Iejldest ugyanakkor akadalyozhatja az zvegy szl es/vagy a gyerekek
aranytalanul nagy bntudata. Negativ hataskent megjelenhet a generacios hatarok elmosodasa,
a legidsebb gyerek ,szlsitese, a szl partnerkent valo kezelese, vagy a nagyszlk
szksegesnel nagyobb mertek bevonodasa a gyerekek nevelesebe, a csalad eletebe.

Elvalt s:lo csaladfa

A valas ugyanugy trauma, sulyos veszteseg a gyerekek es a hazastars szamara, mint a szl
halala. A gyerek egy nagyon Iontos ktdesi szemelyt veszit el, a Ielntt emellett hazastarsat,
szltarsat is elveszti. Virginia Satir szerint a valas egy metaIizikai sebeszeti beavatkozas,
amely az elet minden terletet erinti. Mely erzelmi elmeny, amely tehetetlenseget, szegyent,
az nertekeles cskkeneset es bosszuvagyat hozhat magaval, tovabba veszteseget, szerep- es
identitasvaltozast jelent (Satir, 1999). A veszteseg Ieldolgozasat es a valtozas stresszevel valo
megkzdest szamos tenyez neheziti, amelyet az alabbiakban Ioglalunk ssze.
A valas nem egy krlirt egyszeri esemeny, hanem stressz-teli esemenyek egymas
utan kvetkez Iolyamata. Nem egyetlen stressz-Iorras, hanem sressz-hatasok sszegzdese.
Felntt es gyerek szamara egyarant a legmegrazobb eletesemenyek egyike (Judy es
Farrington, 2001). A valas gyakorisaga ellenere nincs kidolgozva az elvalt hazastarsak
viselkedesi szerepe. Nem tisztazott a volt hazastarssal, annak eredeti csaladjaval, es a kzs
barati krrel kialakitando kapcsolat modja. Nincs elirt, elIogadott Iorgatoknyv a klnbz
kapcsolati helyzetekre. A tapasztalatok azt mutatjak, hogy inkabb a harag, az ellensegesseg,
az egymas elleni harc a gyakori, semmint a kzs megegyezes, a szli szvetseg
megtartasaval kialakitott Ielelssegteljes kapcsolat elvarasa (Bognar, Telkes, 1994). A valas
kvetkezteben egyszlsse valt csaladokban az elszakadast, a csalad Iokozatos szeteseset
kvet negativ erzelmekkel telitett psziches allapot neheziti a hianyzo szl egeszseges
kezeleset. Gyakoribb kezelesi modok: nem beszelnek rola, kitrlik a csaladi trtenetbl, vagy
szidjak, aminek kvetkezteben negativ modellkent jelenik meg a nevelesben. Gyakori az is,
hogy bnbaknak tekintik a hianyzo szlt.
A valasi dntes sokszor egyoldalu, nem kzs megegyezes, hanem az egyik Iel
hazassagi hsege Ielmondasanak eredmenye. Az elhagyott Iel klnsen sulyos psziches
krizist elhet meg. A tapasztalatok azonban arra is utalnak, hogy meg az elhagyo Iel is ateli a
ktdes megszakadasat, a bntudatot, az identitasvaltozast, es a szerepek megvaltozasanak
erzelmi terhet.
A klinikai tapasztalatok azt mutatjak, hogy valasi trauma Ieldolgozasa 1-3 evet vesz
igenybe. Legalabb ennyi id szkseges a vesztesegek Ieldolgozasara, a lelki egyensuly
helyreallitasara. Ez id alatt az elvaltak klnsen sebezhetk, kivaltkepp az egyedl
maradok. Hatszor gyakrabban kerlnek korhazba, veszelyeztetettek az ngyilkossag es a
depresszio szempontjabol (Carter es McGoldrick, 1988). A hazassag Ielbomlasaert, a csalad
szeteseseert a legnagyobb arat altalaban a gyerekek Iizetik. A valas gyerekre tett hatasairol
szamos, hazankban is hozzaIerhet tanulmany, knyv all rendelkezesre (Bognar, Telkes,
1994; Figdor, 1996; Judy es Farrington, 2001). Ismertek es bizonyitottak a valast kzvetlenl
kvet erzelmi zavarok, magatartasproblemak, valamint a valasnak a hosszu tavu tarsadalmi
beilleszkedesre, a szoros erzelmi kapcsolatokra, elktelezdesre tett hatasai. Ehelytt csak
nehany, a valas utan kialakulo es az egyszls csaladokra jellemz kvetkezmenyt
ismertetnk.


101
A hazassag szeteseset szksegszeren a csaladon belli es kivli kapcsolatok, es a
szerepek atrendezdese kveti. A gyerekek tbbnyire az egyik szlvel maradnak,
legtbbszr az anyaval. A masik szlvel altalaban kzs megegyezesen, vagy birosagi
dntesen alapulo rend szerint talalkoznak. Ezek a talalkozasok nehezitettek, kevesebb
lehetseget adnak a szli szerepek megvalositasara, elidegenedest, kapcsolatzavart
eredmenyezhetnek. A jo kapcsolat megrzese erdekeben a tavol el szlk egyoldalu nevelesi
szerepbe kenyszerlhetnek. Nem Iegyelmeznek, engedekenyebbek, nem trdnek a kialakitott
nevelesi renddel, vagyis, gyakorta hasznalt szoval ,vasarnapi szlkke valnak. Neheziti a
korabbi jo szl-gyerek kapcsolat megrzeset az is, hogy a napi klcsns elmenymegosztas
hianyaban gyenglnek az sszekt szalak. Ennek kvetkezteben a gyerek, vagy akar mindket
Iel csalodottsagot, erzelmi eltavolodast elhet meg.
Klnsen nehez a kapcsolattartas olyan esetekben, amikor a gyermeket nevel szl
arulasnak eli meg, ha gyermeke jol erzi magat a masik szlvel. Ennek tudatos, de gyakorta
tudattalan kommunikacioja a gyerekben szorongast, zavart, bizonytalansagot okoz, lojalitas
konIliktusba, az t nevel szl erzelmi Iontossaganak hangsulyozasara kenyszeriti. A valast
kveten szinte mindig megzavart, es sokszor teljesen hianyzik a szlk nevelesi szvetsege.
A gyerek szereteteert, lojalitasaert Iolyo harcban serl a gyerekek valodi erdeke. A ,vasarnapi
szl ritkan Iegyelmez, Ielrugja a nevelesi szabalyokat. A szlk klnbz, nem egyeztetett
elvarasokat Iogalmaznak meg, egymas nevelesi stilusanak kritizalasaval gyengitik a neveles
hatekonysagat.

Egvedlallo nok, hagvomanvos kifefe:essel "leanvanvak" egvs:los csaladfa

A hazai, hozzavetleges statisztikai adatok szerint hazankban is nvekedben van a gyermek
neveleset tudatosan, mintegy eletstiluskent vallalo, nmaguk es gyermekk eltartasara kepes,
altalaban magasabb iskolazottsagu nk szama. Sokan vannak azonban olyanok inkabb az
alacsonyabb iskolazottsagu nk akik nem szabadon vallaljak ezt az eletstilust, inkabb
belesodrodnak az egyszls csaladba. A gyerek olyan alkalmi partnerviszonybol, vagy rvid
elet elettarsi kapcsolatbol szletik, akol az apa nem vallalja a kapcsolatot, sokszor az
apasagot sem.
Ezeknek a csaladoknak a mkdeseben klnsen jelents tenyez az olyan kapcsolati
halo, amelyben az anyagi eletlehetsegek es a szl erzelmi, nevelesi tamogatasa
megvalosulhat. Azonban meg az ers kapcsolati haloval krlvett csaladokban is szamos
specialis nehezseg adodik. Az apa hianya, az apa szemelyenek bizonytalansaga, vagy az apa
szemelyet vez titok zavarokat okozhat az identitasat keres gyerek es anyja kztt. Gyakori
a tul szoros anya-gyerek kapcsolat es a gyerek partneri szerepbe valo kenyszeritese, amely
esetenkent annak kortarscsoportba valo beilleszkedeset neheziti. Nehezitett a nemi szerepek
Iormalodasa is, hiszen hianyzik a IerIi-n kapcsolatra vonatkozo tapasztalatok megszerzese,
valamint a szli szvetsegben mkd anya-, illetve apaszerepre valo Ielkeszles lehetsege.
Az egyszls csalad mkdesenek azonban talan legnagyobb nehezsege a szltars hianya,
amelynek kvetkezteben az aggodalom es a Ielelsseg terhenek megosztasa, a kzs, tbb
tenyezt harmoniaba vono nevelesi stilus mkdtetese valik lehetetlenne.


KTSZLS, SPECILIS HELYZET CSALDOK

Itt elssorban azokrol az ujrahazasodott csaladokrol lesz szo, ahol egyik, vagy mindket
szlnek van mar gyermeke. Vilagszerte nvekszik azoknak a gyerekeknek es Ielntteknek a
szama, akik ujrahazasodott csaladban elnek, vagy eletk bizonyos szakaszaban gyerekkent,


102
szlkent, hazastarskent ilyenben eltek. Magyarorszagon jelenleg a hazassagok 50-a
Ielbomlik, a hazassagok kzel 30-aban a hazastarsak legalabb egyike elzleg hazas volt.
Ma mar nem szokatlan es ritka Iormacio, megis a specialis helyzet csaladok kztt tartjuk
nyilvan ezeket a csaladokat. A specialis helyzetek kze sorolas oka nemcsak az, hogy a
csaladi mkdes mertekado modellje a ketszls, intakt, els hazassagban el csalad. Ennel
Iontosabb ok az, hogy ezekben a csaladokban, a minden csaladban potencialisan elIordulo
problemak mellett jellegzetes, az ujrahazasodasbol adodo nehezsegek is jelen lehetnek,
legtbbszr jelen is vannak. A nehezsegek jellege valamelyest klnbzik attol Iggen, hogy
a csaladban el gyerekek egy, vagy ket csaladbol szarmaznak, a hazastarsaknak csak egyike,
vagy mindkett ujrahazasodott, illetve, hogy elvalt, vagy zvegy allapot elzte meg a masodik
esetenkent a harmadik hazassagot. A klnbsegek mellett minden tipusra ervenyes
hasonlosagok vannak. Az ujrahazasodott csaladok megoldando nehezsegeit Lesley es Epstein
(1988), valamint Visher es Visher (1988) szerint ismertetjk.

A ves:tesegekkel valo megk:des

Az uj kapcsolatba lepes tbb veszteseg Ieldolgozasat igenyli. A hazastarsak elveszitik korabbi
hazastarsukat, szltarsukat, de elveszthetik a kapcsolatban valo bizalmat is. Elszakadhatnak
verszerinti gyermekeiktl. A gyerekek vesztesegnek elik meg a masik szltl valo
tavolodast, gyakran iskolat, baratokat kell elhagyniuk. Lazitaniuk kell az egyszls
idszakban igen szorossa valt szl-gyerek ktdesen is.

A s:erepdefinicio es a s:erepviselkedes problemai

Ma meg nem igazan vilagosak, nem elegge krlirtak a mostohaszlre es mostohagyerekre
vonatkozo viselkedesmodok. A meglev kutatasok arra utalnak, hogy ezek a szerepek
tulnyomoreszt negativ sztereotipiakbol eplnek Iel (Bognar es Telkes, 1997; Visher es Visher,
1988). A kzgondolkodasban igen ers a "gonosz mostoha" hiedelme. A tarsadalmi elvarasok
es a nyugati vilag mesekincse mint peldaul a HoIeherke, a Janos vitez, Holle anyo, es a
Hamupipke mar kisgyerekkorban Iormalja es ersiti ezeket a hiedelmeket. Igy a
gyerekekben nagyon lassan alakul ki a mostohahoz valo ktdes, a mostohaszlben pedig a
gyerekhez valo ragaszkodas. A mostoha sok esetben Ielelssegteljesen gondozza a gyereket,
kikerdezi a leckejet, de nem kepes erzelmi melegseget, biztonsagot adni, es nagyon nehezen
szletik meg benne a Ieltetel nelkli elIogadas. A kutatasok azt mutatjak, hogy meg hat
honappal a hazassagktes utan is ktdesi hiany vagy gyengeseg mutathato ki (Lesley es
Epstein, 1988).
Az eletkori es szli eletciklusbeli klnbseg miatt sok szl szerepvaltasra is
kenyszerl. Az els hazassagaban mar nagyapa, a masodik hazassagban viszont Iiatal apava,
vagy kisgyerek szljeve valik. A szerepIormalast sok esetben a nagyszlk is beIolyasoljak.
Ne Ieledjk, hogy az ujrahazasodast legtbbszr egyszls csaladi elet elzte meg, amelybe a
nagyszlk intenziven bevonodhattak, mind a szl, mind a gyerekek eletebe. A gyerekkel
ers ktdest alakitottak ki, a szlvel pedig sokszor nevelesi szvetsegben mkdtek. A
szerepkhz valo ragaszkodas es a gyermekhez valo szoros ktdes komoly nehezsegek
Iorrasa lehet ilyenkor.


Megk:des a korabbi ha:assagbol, csaladbol ho:ott elvarasokkal es a k:tudatban elo
irrealis elvarasokkal, ,mitos:okkal`.


103

Szamos mitosz el a kzvelemenyben az ujrahazasodott csaladokkal kapcsolatban. A hazas
Ielek ezekkel a gyakran nem teljesithet elvarasokkal lepnek be uj eletkbe. Az elvarasok
teljesletlensege miatt szamos csalodast, kudarcot elnek meg, bntudatot ereznek es cskken
az nbizalmuk. A legIontosabb, es egyben a legtbb csalodast okozo mitoszok a kvetkezk.
,A mostoha csalad ugyanolyan, mint a verszerinti csalad.
,Az uj helyzethez gyorsan lehet alkalmazkodni, mind gyereknek, mind Ielnttnek.
,A klcsns szeretet es az egymasrol valo gondoskodas azonnal kialakul.
,Ersiti a mostoha es a gyerek kapcsolatat, ha elszakitjak a verszerinti (a gyereket nem
nevel) szltl.
,Barmi nehezseg trtenik a csaladban, mindenert a mostohaszli let Ielels.

Az ep csalad latszata ellenere az ujrahazasodott csalad nem olyan, mint a verszerinti csalad. A
klnbsegek jol lathatoak a kapcsolati struktura komplexitasaban, a hazassagnak a csaladi
mkdesben betlttt szerepeben, a lojalitas problemak sszetettsegeben, valamint a neveles
es Iegyelmezes kerdeseiben.
Az ujrahazasodott csaladban is nagyon Iontos a hazastarsi kapcsolat minsege, de
annak ,josaga nem garantalja a csaladi mkdes ,josagat. Ezekben a csaladokban szamos
egyeb olyan tenyez van, amely Iggetlen a parkapcsolat mkdesetl. Ilyen peldaul a
gyerekeknek a verszerinti szleivel valo kapcsolata, valamint a mostohaszl es a
mostohagyerek kztti kapcsolat. A klinikai tapasztalatok szerint a hagyomanyos
csaladmodell kvetese es az annak megIelel mkdes kudarcra van itelve. Egy uj, sajatos, az
uj csalad eletkori es egyeb szksegletei szerinti struktura kialakitasa az ujrahazasodott
csaladok egyik legIontosabb Ieladata. (Visher es Visher, 1988). Az uj csalad tagjai klnbz
csaladokbol jnnek, olyan csaladokbol, ahol a legIontosabb szerepek ugyanazok volt, mint az
uj csaladban (gyerekszerep, vagy hazastarsi szerep). Ezt a szerepet kell elnik egeszen
megvaltozott, elter elvarasokat megIogalmazo, mas erzelmi ktdesi szinteken lev
kapcsolati rendszerben.
Az ujrahazasodott csaladok mkdesenek erzekeny pontja a verszerinti szlkkel valo
kapcsolat. A mostohaszlkent is mkd verszerinti szlnek nagy gondot okozhat, es eppen
ezert komoly Iigyelmet kell Iorditania a sajat gyerekkel es a mostohagyerekkel valo
Ioglalkozasra, kommunikaciora, a trdes modjara es arra, hogy mennyi idt szan erre.
MasIell, mindket szlnek Iokozott gondot kell Iorditania arra, hogy a gyerekek es a
hianyzo, verszerinti szl kapcsolata ersdjn ugy, hogy a szl iranti tisztelet es szeretet
megrizhet legyen.


A neveles es a fegvelme:es kerdesei

A gyerekek nevelese a gyerek szletesevel kezddik. A szlk nevelesi szvetsege lassan,
Iokozatosan, a gyerek nvekedesevel egytt Iormalodik. Az uj csaladban klnbz szli
szvetsegbl kivalo, es klnbz nevelesi tapasztalattal rendelkez szlpar probal nevelni
egy elter szli szvetseg altal nevelt, klnbz nevelesi rahatasokat megel, a
megszokottol elter neveltsegi szinten lev gyereket. Az sszehangolodas hianya nmagaban
is szamos nevelesi es szl-gyerek kapcsolati problema Iorrasa lehet.





104
Aevelszls csaldok

Napjainkban a gyermekvedelem szakembereinek kiemelt trekvese a vedelemre szorulo
csaladbol kiesett, vagy kivett gyerekek nevelszlknel trten atmeneti elhelyezese. Annak
ellenere, hogy a szakemberek ragaszkodnak a nevelszlk szigoruan szrt kivalogatasahoz
es Ielkeszitesehez, szamos neveli problema azonosithato, es gyakori a nevelt gyerek
visszaadasaval vegzd nevelesi kudarc is (Smith, 1995).
A nevelszlseg sajatos Ieszltsege es kritikus pontja a szlszerep helyettesi, atmeneti
jellegeben rejlik. Allandosagot es biztonsagot kell nyujtania, valamint a nevelt gyerek es a
verszerinti szl kztti kapcsolatot kell riznie es ersitenie annak erdekeben, hogy a gyerek
sajat csaladjaba visszahelyezhet legyen. A gyerek csaladba illesztesenek es a nevelesnek a
sikere szamos tenyeztl Igg, mind a gyerek, mind pedig a nevelszl szempontjabol. A
gyerek oldalarol nezve a kvetkez szempontokat kell Iigyelembe venni:
1. A gyerek eletkora. Fiatal, 0-3 eves gyerek beilleszkedese sokkal knnyebb, mint a
,komoly elettapasztalatokkal rendelkez idsebbeke.
2. A gyerek psziches allapota a nevelszlkhz kerles idejen. Sulyos bantalmazas,
szexualis abuzus, illetve szoros anya-gyerek kapcsolatbol valo kiszakadas nehezsegeket okoz
a beilleszkedesben. Nagyobb szli szakertelmet, esetleg kls szakember segitseget igenyli.
3. A gyerek kapcsolata a verszerinti szlkkel. Harag, lazadas, a szli tekintely elutasitasa a
nevelszli csaladban is nevelesi nehezsegeket okozhat.
A nevelszli csalad szempontjabol Iontos:
1. A csalad szerkezete. Egyetlen, vagy tbb nevelt gyerek van-e a csaladban. Volt, vagy van-e
meg otthon sajat verszerinti gyerek. A tbbIele csaladbol szarmazo gyerekek egyttes
nevelese komplexebb es nagyobb trelmet, gondossagot, valamint szakertelmet igenyel.
2. A csalad rugalmassaga. A meghatarozatlan idej, atmeneti, ugyanakkor Iolyamatos
ellenrzessel jaro nevelesi es letezesi mod elviselese, tovabba a verszerinti szlvel valo
kapcsolat mkdtetese rugalmassagot, valtozni tudast igenyel a nevelszli csaladtol.
3. A nevelszlseg motivacioja. Szamos motivacio allhat a nevelszlseg hattereben. A
gyermektelen hazasparok egy resze mintegy az rkbeIogadasra keszlve, a hivatalos
Iolyamat lezajlasa eltt nevelszlkkent vallalja az rkbe Iogadni kivant gyereket. Masok a
sajat gyerekek kireplese utan, mintegy az ,res Ieszek szindroma megoldasakent
vallalkoznak a nevelszli szerepre. Vannak, akik altruisztikus trekveskent vallaljak nehez
sorsu gyerekek beIogadasat es neveleset. A nevelszlk egy reszenel a - legtbbnel nem
kizarolagosan - az anyagi szempontok, a rendszeres juttatasok jelentik a motivaciot. A pozitiv
motivacio megknnyiti a beillesztest, a kevesbe pozitiv nehezebbe teszi azt.

rkbefogad csaldok

Az rkbeIogado szlknek szamos olyan problemaval kell szembeneznik, amellyel a
verszerinti szlk nem talalkoznak. Felkeszlesk es Ielkeszitesk soran nagy gondot kell
Iorditani az rkbeIogado szlk specialis szerepenek megismeresere.
Az rkbeIogadas a szleshez hasonloan atrendezi a hazaspar, illetve a csalad eletet,
hat a kapcsolataikra, az idbeosztasukra, az eletstilusukra. A verszerinti szlknek a szletes
eltt hosszabb id all rendelkezeskre az erzelmi es az eletmodbeli valtozasokra valo
Ielkeszlesre. Az rkbeIogadas gyakran hirtelen trtenik, nincs eleg id a Ielkeszlesre. A
szokasos aggodalmakhoz hozzaadodik az ismeretlen szlk genetikai rksegetl, a
verszerinti szlk esetleges kveteleseitl valo Ielelem, es az abbeli bizonytalansag, hogy
hogyan kezeljek az rkbeIogadas tenyet. Nem Ieledkezhetnk meg arrol sem, hogy az
rkbeIogadast legtbbszr Ieszltsegekkel es vesztesegekkel teli idszak elzi meg. Az


105
rkbeIogadas gyakran a meddseg elleni kzdelmet, majd annak tudomasul vetelet, vagy
egy sajat gyermek elveszteset es az azzal valo megkzdest kveti.
Az rkbeIogado csaladok mkdese, miutan sikeresen tuljutottak a specialis
problemak megoldasan, hasonlova valik az intakt, verszerinti csaladok mkdesehez.
Azonban, ha valamiIele magatartasi zavar mutatkozik, a ,ver nem valik vizze hiedelme
akadalyt jelenthet a problema megIelel szemleleteben es a gyerekhez valo viszonyulasban.


SSZEFOGLALS

Ebben a Iejezetben a csalad es a hazassag Iunkcioival, a csaladi rendszer szletesevel
Ioglalkoztunk. Attekintettk a csalad Iejldesevel kapcsolatos kiemelt kerdeseket. Kln
Iigyelmet Iorditottunk a hazassag stabilitasat es minseget meghatarozo tenyezkre.
Szeleskr elterjedtsegk es a csaladtagok, klnsen a gyerekek Iejldesere nagy hatassal
biro jelentsegk miatt reszletesen Ioglalkoztunk a specialis szkseglet csaladIormak
problemaival.


KULCSFOGALMAK

Hzassg Egy IerIi es egy n erzelmeken alapulo nkentes szvetsege, a Ielntt eletkor
legIontosabb Iejleszt kapcsolata, amelyben a par ugy alakit ki kzs identitast, hogy megrzi
sajat szemelyes identitasat is.
Csald Versegi es erzelmi kapcsolatokra epl szocialpszichologia egyseg, amelynek minden
tagja a tbbiek valamilyen szksegletet elegiti ki.
Prvlasztsi motvumok A hazastars megvalasztasanak inditekai.
Hzassgi motvumok A hazassag inditekai.
A hzassg stabilitsa A hazassag tartossaga.
Szocializci A tarsas lennye valas klnbz kzegekben zajlo Iolyamata.
Klcsns engedkenysg A szl-gyermek interakciokban mindket Iel Iigyel a masik
kivansagaira.
Nevelsi stlus A szlk gyermeknevelesi szokasainak sajatos szempontok altal
meghatarozott jellegzetessegei.
Csaldi letciklusok A csalad egymast kvet Iejldesi szakaszai, amelyekben a csalad
strukturajaban, Ieladataiban es a csaladtagok szerepeiben lenyeges valtozasok jelennek meg.
Nukleris csald Ahol ket generacio, szlk es gyermekeik elnek egytt.
Specilis szksgletu csald Minden olyan csaladstruktura, amely elter a nuklearis csaladtol.


HIVATKOZSOK

Antonucci, T. (1994) Attachment in adulthood and aging. In: M. Sperling, W. Berman (Eds.):
Attachment in Adults. GuilIord Press, N.Y. 256-274.
Antonucci, T. (1986) Social support networks. A hierarchical mapping tchnique. Generation,
10, 10-12.
Atkinson, H., Smith, E.E., Nolen-Hoeksma, S., Fredrickson, B.L., LoItus, G.R. (2005)
Ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.


106
Baumrind, D. (1989) Rearing competent children. In: W. Damon (Ed.): Child development
today and tomorrow. Jossey -Bass, San Francisco.
Belsky, J. (1990) Children and marriage. In: F. Ficham, T. Bradbury (Eds.): The psychology
oI marriage. GuilIord Press. London.
Benyamini, Y. (2003) Hope and fantasv among women coping with infertilitv and its
treatment. In: R. Jacoby, G. Keinan (Eds.): Between stress and hope. Praeger, London.
141-166.
Bognar G., Telkes J. (1994) A valas lelektana. Haas es Singer Alapitvany. Budapest.
Bovet, T. (2002) Felette nagv titok. Vigilia, Budapest.
Brehm,, S.(1992) Intimate relationship. McGraw Hills, N.Y.
Carter, B., McGoldrick, M. (1988) The changing familv life cvcle. Gardner Press. N.Y.
Clark, M.C.(1995) Sociocultural characteristic and task of voung adults. In: H. Atkinson
(Ed.): Handbook oI Young adults religious education. REP. Birmingham. 118-138.
Csikszentmihalyi, M. (1997) Flow. A: aramlat ps:ichologiafa. Akademiai Kiado, Budapest.
Duvall, E., Miller, B. (1985) Marriage and familv development. Harper and Row, N.Y.
Epstein, N., Bishop, D., Badwin, L.(1978) McMaster model of familv functioning. A view of
the normal familv. In: F. Walsh (Ed.): Normal Iamily Iunctioning. GuilIord, NY. 111-
141.
Erikson, E. H. (1991) A fiatal Luther es mas irasok. Gondolat Kiado, Budapest.
Erikson, E. H. (2002) Gvermekkor es tarsadalom. Osiris Kiado, Budapest.
Figdor, H. (1996) A remenvtelenseg peremem. Fekete Sas Kiado, Budapest.
Freeman, D. R. (1994) Ha:assagi kri:isek. Animula, Budapest.
Glatzer, W. (1990) Qualitv of life in Advanced Industriali:ed countries. The case of West
Germanv. In: F. Strack, N. Srgyle, N. Schwarz (Eds.): Subjective well-being: An
indisciplinary perspective. Pergamon Press, OxIord.
Gordon, T. (1990) A s:loi eredmenvesseg tanulasa. Gondolat Kiado, Budapest.
Haley, J. (2001) A csalad eletciklusai. In: Horvath-Szabo K. (Szerk.): Csaladpszichologia I.
PPKE BTK. Piliscsaba. 9-28.
Hazan, C., ZeiIman, D. (1999) Pair bonds as attachment. In: J. Cassidy, J. Shaver (Eds.):
Handbook oI Attachment. GuilIord Press, N.Y. 336-354.
Hetherington, E., Baltes, P. (1988) Child psvchologv and life-span development. In: E.
Hetherington, R. Lerner, M. Perlmutter (Eds.): Child development in liIe-span
perspective. Erlbaum, Hillsdale, 1-20.
Horvath-Szabo K. (1986) Onallosagra neveles, nallosag, nertekeles. Oktatasi Kutato
Intezet, Budapest.
Horvath-Szabo K. (2004/a) A: emberelet k:epso s:akas:a. Vigilia, 69, 2., 89-97.
Horvath-Szabo K. (2004/b) Korunk dilemmafa. s:vetsegre vagv s:er:odesre eplo ha:assag.
Embertars, 1.4. 39-46.
Judy, H., Farrington, D. (2001) Disentangling the link between disrupted families and
deliquencv. British Journal oI Criminology, 41, 22-40.
Kegan, R. (1982) The evolving self. Problem and process in human development. Harvard
University Press. Cambridge.
Komlosi P. (1987) A csaladi elet valto:asok veget nem ero soro:ata. In: Zsamboki M.,
Borgosne Lendvai M. (Szerk.): Csaladsegitk keziknyve. TIT. Budapest. 102-132.
Koenigh, H., McCullogh, M., Larson, D. (2001) Handbook of religion and health. OxIord
University Press, OxIord.


107
Kozeki B. (1987) Moralitas, fellemfefles:tes. Tanknyvkiado, Budapest.
Kuczynski, L., Marshall, S., Schell, K. (1997) Jalue sociali:ation in a bidirectional context.
In: J. Grusec, L. Kuczynski (Eds.): Parenting and children' internalization oI values. J.
Wiley and Sons, N.Y. 23-52.
LaszloIIy, T. (2002) Rethinking familv development theorv. Teaching with the svstematic
familv development (SFD) model. Family Relations, 51.206-214.
Leslie, L., Epstein, N. (1988) Cognitive-Behavioral treatment of remarried families. In: N.
Epstein, S. Schlesinger, W. Dryden (Eds.): Cognitive-behavior therapy with Iamilies.
Brunnel/Mazel, N.Y. 151- 182.
Levinson, D. (1978) The season of mans life. A. KnopI, N.Y.
Lindsey, E. (2001) Foster familv characteristic and behavioral and emotional problem of
foster children. Family Relations, 50. 19-22.
Maccoby, E., Martin, J. (1983) Sociali:ation in the context of the familv. Parent-child
ineraction. In: P. Mussen (Ed.): Handbook oI child psychology. Wiley, N.Y.
Meissner, W. (1978) The conceptuali:ation of marriage and familv dvnamics from
psvchoanalitical perspective. In: T. Paolino, B. McCrady (Eds.): Marriage and marital
therapy. Brunner/Mazel, N.Y. 25-88.
Murell, S. (1973) Communitv psvchologv and social svstems. Behavioral Publ. N.Y.
Murstein, B. (1986) Path to marriage. Sage Publications. Beverly Hills.
Myers, D. (1992) The pursuit of happvness. Harper/Collins, N.Y.
Napier, A. (Evszam nelkl) Trekenv kapcsolat. Animula, Budapest.
Niles, S. G. (1998) Developing life-role readiness in a multicultural societv. Topic to
consider. Journal Ior Advancement oI Counseling, 20, 71-77.
Olson, D. H. (1989) Circumplex Model of Familv Svstems JIII. Familv assessment and
intervention. In: D. Olson, C. Russel, D. Sprenkle (Eds.): Circumplex Model:
Systematic assessment and treatment oI Iamilies. Haworth Press. N.Y. 7-50.
Sallay H. (1999) Kognitiv stilus es s:ociali:acio. Magyar Pszichologiai Szemle, 2, 117-134.
Satir, V. (1999) A csalad egvttelesenek mves:ete. Coincidencia, Budapest.
Stinnet, N., Stinnett, N. (1995) Familv life religious education. In: H. Atkinson (Ed.):
Handbook oI young adult religious education. REP, Birmingham. 271- 290.
Super, D. (1996) A life span, life-space approach to carrier development. In: D. Brown, L.
Brooks (Eds.): Carrier choice and development. Jossey-Bass, San Francisco.197-261.
Smith, C. (1995) Orkbefogadok es nevelos:lok. Park Kiado. Budapest.
Szekely I. (1995) En-Te-Mi. A ha:assag eroforrasai es buktatoi. Megujulas Csaladterapias
Intezet, Pecs.
Teleki B. (2000) Ke:iknvv a csaladrol I. Korda Kiado, Kecskemet.
Turk-Charles, S. T., Carstensen, L. (1999) The role of time in the setting of social goals
across the life course. In: T. Hess, F. Blanchard-Field (Eds.): Social Cognition and
Aging. Academic Press. 319-345.
Vajda Zs., Kosa E. (2005) Neveleslelektan. Osiris Kiado, Budapest.
Visher, E., Visher E, Jr. (1988) Old lovalities new ties. Therapeutic strategv with step
families. Brunner/Mazel, N.Y.






108
2. FE1EZET
A hit hatsai


A Iejezet vazlata

VALLASOSSAG ES EGESZSEG
Vallasossag es testi egeszseg
Vallasossag es lelki egeszseg
Kognitiv modellek a vallasossag hatasanak leirasara
Kutatasok a vallas es egeszseg kapcsolatanak temajaban
HATARHELYZETEK ES VALLASOSSAG
Vesztesegek, betegsegek, szenvedes es vallasossag
A normativ valsagok es a vallas
A vallasos szimbolumok szerepe a krizisek megoldasaban
VALLASOS MEGKZDESI MODOK
A vallasos megkzdes, mint orientacios sema
Altalanos megkzdesi strategiak es vallasos megkzdes
A vallasos megkzdes kerdives vizsgalatai

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK



Fontos krdsek

1. Milyen Iaktorokon keresztl Iejtheti ki hatasat a vallas a lelki egeszsegre?
2. Hogyan mutatja be a vallasossag es az egeszseg kapcsolatat a kognitiv modell?
3. Milyen modszertani nehezsegekkel talalkozunk a vallasossag es egeszseg kapcsolatat
vizsgalo kutatasok soran?
4. A vallasossag mely aspektusai jatszanak leginkabb szerepet a hatarhelyzetekkel
(betegseggel, halallal) valo megkzdesben?
5. Milyen vallasos megkzdesi modokat klnithetnk el?


109
VALLSOSSG S EGSZSG

Napjainkban egyre tbb kutatas Ioglalkozik a vallasossag es az egeszseg kapcsolatanak
Ieltarasaval. Ebben a Iejezetben elszr a vallasossag es testi egeszseg, majd a vallasossag es
lelki egeszseg kapcsolatat tekintjk at, ezt kveten bemutatjuk a vallasossag es egeszseg
kapcsolatanak kognitiv modelljet. Vegezetl rviden szolunk a terlet leggyakoribb
kutatasairol es kutatasi modszereirl.


Jallsossg s testi egszsg

A vallasossag es testi egeszseg kapcsolatara az orvoslas es a gyogyulas gyakorlatban
tapasztalhato jelensegei hivtak Iel a Iigyelmet. A nemzetkzi megIigyelesekhez hasonloan a
magyarorszagi tapasztalatok is ravilagitanak a vallasossag szerepere a korhazban kezelt
betegek gyogyulasaban, illetve alatamasztjak azt a tenyt, hogy a betegek vallasos
szksegleteinek Iigyelembe vetele, valamint ezek integralasa a kezelesbe hozzajarulhat a
gyorsabb Ielepleshez (Egri, megjelenes alatt). Tahy (2002) a kzelmult tudomanyos
eredmenyeit attekintve szinten kiemeli, hogy egy kezeles megkezdese eltt a vallasos
beallitodasra is ugyanugy ra kellene kerdezni, mint mas egeszsegmagatartasi szokasokra (igy
a dohanyzasra), hiszen a beteg vallasossaga bizonyitottan beIolyasolja az orvosi beavatkozas
(peldaul a mtetek) kimenetelet.
Hangsulyoznunk kell azonban, hogy a ket terlet kapcsolata igen sszetett. A temaban
vegzett kutatasok alapjan Koenig es munkatarsa (2001) sszeallitottak a vallas es testi
egeszseg kapcsolataban Ieltetelezheten szerepet jatszo tenyezk listajat, amelyeket a kutatasi
eredmenyek Ieldolgozasanal szamitasba kell vennnk. Jelents hattertenyeznek szamitanak a
genetikai adottsagok, a nemi, Iaji, eletkorbeli jellemzk. Gondoljunk peldaul arra, hogy az
ids emberek altalaban vallasosabbak, viszont a biologiai adottsagokbol kiIolyolag tbb
egeszsegi problemaval kzdenek. Figyelmen kivl hagyva e ket tenyezt knnyen arra a
kvetkeztetesre juthatunk, hogy a vallasos emberek betegesebbek. Megbizhato
eredmenyekhez tehat akkor juthatunk, ha vizsgalt minta hattertenyezk szempontjabol minel
inkabb homogen; peldaul a 65 evesnel idsebbek adatai alapjan mar kiderl, hogy azok, akik
szamara a vallas nagy jelentsseggel bir, valoban Ieleannyi idt tltenek korhazban, mint a
nem vallasos idsek (Tahy, 2002). Szinten Iontos hattertenyez a szocio-konomiai statusz: a
vallasossag gyakoribb az alacsonyabb szocio-konomiai statusszal rendelkezk kztt,
viszont az iskolai vegzettseg es a jvedelem eleve beIolyasolja az egeszseget es az igenybe
vett egeszseggyi ellatast.


Jallsossg s lelki egszsg

Koenig es munkatarsai (2001) elmeleti modelljkben 7 olyan Iaktort irnak le, amelyeken
keresztl a vallasossag kiIejtheti hatasat a lelki egeszsegre:
1. Genetikai es biologiai Iaktorok. A vallas a szelektiv parvalasztason (vagyis az azonos
vallasi kzssegbl szarmazo par preIerenciajan) keresztl Iokozhatja a genetikai
alapu mentalis betegsegek atrkitesenek kockazatat (pl. a depressziora valo
hajlamot). Pozitiv hatasa lehet viszont azaltal, hogy a vallasos anyak terhessegk soran
kevesbe valoszin, hogy dohanyozzanak, alkoholt vagy kabitoszert Iogyasszanak, igy
optimalisabb krlmenyek adottak a magzat egeszseges Iejldesehez. Harmadsorban
ugyanakkor a vallasossag a termeszetes szelekcio ellen dolgozik, hiszen peldaul azok
a pszichiatriai betegek, akik egyeb krlmenyek kztt nem ernek meg a Ielnttkort, a


110
vallas segitsegevel a Iennmaradas, a parkapcsolat kialakitasa es a genetikai keszlet
atrkitesenek erejeig megis kepesek lehetnek megkzdeni betegsegkkel.
2. Fejldesi Iakorok. A korai gyerekkori tapasztalatok lenyeges hatassal lehetnek a
kesbbi erzelmi stabilitasra, illetve a lelki egeszsegre. Vallasos beallitottsagukbol
kiIolyolag a szlk motivaltabbak lehetnek arra, hogy a gyerek erzelmi szksegleteire
Iigyelemmel legyenek. Ha a szlket a vallas segiti az elet egyeb nehezsegeivel valo
megkzdesben, akkor meg inkabb kepesek lesznek erzelmileg a gyerekk Iele
Iordulni. A vallasos ertekrendbl adodoan a szlk tbb idt es energiat Iordithatnak a
csaladra, illetve problemak eseten kevesbe valoszin, hogy a valast valasztjak, ami
mind a gyerekek optimalis erzelmi Iejldesehez szkseges krnyezet kialakulasat
segiti el. Mivel a vallasos ertekrend az alkohol, a drog, a bnzes, a hazassag eltti
szexualis kapcsolatok kerleset tamogatja, ezert a serdlkoru gyerekek is nagyobb
valoszinseggel lesznek vedettek az ilyen jelleg kockazatos tapasztalatoktol.
Ugyanakkor a szelsseges vagy tul merev vallasos nezetek (peldaul a Biblia szo
szerinti ertelmezese) a gyerekek, illetve a hazastars tulzott bntetesehez, Iizikai
bantalmazasahoz vezethetnek, ami nveli az erzelmi serlekenyseg kockazatat.
3. Stressz-kelt esemenyek es krlmenyek. A vallas a mindennapi eletvitelre vonatkozo
dnteseken keresztl cskkentheti a negativ eletesemenyek es stressz-kelt
krlmenyek elIordulasanak valoszinseget a Ielntt ember eleteben. Ilyen dntes
lehet peldaul a hazassagon kivli kapcsolat kerlese, a dohanyzas vagy kabitoszerek
mellzese, a munkaval es a csaladdal tlttt id mertekenek meghatarozasa. A vallas
elsegitheti a megIontoltabb dntesek meghozatalat, ami a Ielesleges stressz-kelt
helyzetek kikszbleset, es ezaltal nagyobb lelki jol-letet es erzelmi stabilitast
eredmenyezhet. Ezzel szemben az elz pontban emlitett szelsseges vallasi nezetek
itt is negativan beIolyasolhatjak a lelki egeszseget, peldaul azaltal, hogy a tulzottan
gyakorolt vallasi tevekenyseg a csaladi, vagy munkahelyi ktelezettsegek
elhanyagolasahoz vezethet.
4. A testi betegseg mint stresszor. A kronikus Iajdalom, a kellemetlen testi tnetek, a
cselekvesi kepessegben valo korlatozottsag, a Iogyatekossag, es ezzel egytt a
masoktol valo Igges, klnsen az idsek eseteben, gyakran a legjelentsebb
stresszor. A vallas az egeszsegre, illetve az egeszsegmagatartasra tett pozitiv hatasan
keresztl cskkentheti ezt a stressz-Iorrast, valamint a vallasos coping strategiak altal
segithet megkzdeni a helyzettel.
5. A stressz-kelt eletesemenyek kognitiv kiertekelese. Mivel a vallas pozitiv es
koherens vilagkepet ad, olyan kognitiv ertelmezesi keretkent is mkdik, amely segiti
az esemenyek egeszsegesebb es az enre nezve kevesbe Ienyeget kiertekeleset. Az
ertelmezes szempontjabol harom Iontos terletet kell kiemelni: a.) Vallas es
nertekeles. A vallas az egyeni teljesitmenytl, kepessegektl, kls megjelenestl,
masokkal valo kapcsolatoktol, anyagi javaktol Iggetlen nertekelesi alapot kinal, igy
a szemely az ezekkel kapcsolatos vesztesegeket sajat boldogsagara nezve kevesbe
Ienyegetkent elheti meg. A vallas a szemelyen kivl es Iokuszt kinal, es a szemelyes
identitas gykereit egyszerre helyezi az egyenbe es a vallasi kzssegbe, valamint
ennek kzs hagyomanyaiba. b.) Vallas, vilagnezet es a kontroll erzese. A nyugati
vallasos hagyomanyok szerint Isten egy szemelyhez hasonlatos (szeret, gondoskodo,
hatalmas, mindenhol jelen lev es mindentudo), aki valaszol az imakra, es semmi nem
trtenhet az akaratan kivl. Ebbl kvetkezik, hogy a hiv ember Istenhez
imadkozva ugy erzi, hogy beIolyassal bir sajat helyzetere, hiszen kzvetlen
kapcsolatban van minden iranyitas Iorrasaval. Az a hit, hogy Isten kell idben es a
maga modjan megvalaszolja az imakat, akar a helyzet megvaltoztatasaval, akar azaltal,
hogy segiti az alkalmazkodast es a szemelyes nvekedest, cskkenti azt a nyomast,


111
hogy mindenaron kontrollalni akarjuk a helyzetet, cskkenti a szorongast, az
eredmenyek miatti aggodast, a remenytelenseg erzeset, a ketsegbeesest, valamint
megknnyiti a kontrollalhatatlan eletesemenyekhez valo adaptaciot. c.) Vallas es
szenvedes. Napjainkban a Iajdalomra es szenvedesre altalaban ugy tekintenek, mint
aminek nincsen semmi celja, ertelme, ami rombol es megalaz, es amit eppen ezert
mindenaron el kell kerlni. Ez a hozzaallas Ielnagyithatja a szenvedest. A vallasos
tanitasok ezzel szemben azt az allaspontot kepviselik, hogy a szenvedes szkseges
velejaroja az eletnek, hasznos lehet, ertelme es celja van; ez a latasmod pedig
megknnyiti a szenvedesek elviseleset.
A kognitiv kiertekelesnek termeszetesen vannak negativ hatasu vallasos megjelenesei
is. A merev gondolkodas, a szabalyoktol valo tulzott Iggseg, a szemelyiseg
egyedisegenek es autonomiajanak Iigyelmen kivl hagyasa, a tulzott bntudat, az
eliteletesseg knnyen beilleszthet bizonyos vallasos nezetekbe.
6. ErIorrasok. A vallas pozitiv hangsulyt helyezhet a megkzdest segit erIorrasokra,
igy peldaul az egeszsegre, az iskolazottsagra, tarsas tamaszra, vagy az altruista
tevekenysegekre. a.) Szocio-konomiai statusz. Habar a vallasossag gyakran
Iorditottan aranyos az iskolai vegzettseggel es a jvedelemmel, a vallasos
elktelezdes - peldaul a tizeneves terhesseg, a droghasznalat es az ezekhez hasonlo,
az iskolabol valo kimaradas eselyet nvel magatartasmintak kerlesenek tamogatasa
altal - a tanulast es a szakmai elmenetelt segiti. A vallas hangsulyt Iektet a
szemelyiseg Iejlesztesere, a Ielelssegvallalasra, a tarsas keszsegekre is, amelyek mind
a munkaban valo sikeresseg eselyet nvelik. b.) Tarsas tamasz. Azok a szemelyek,
akik aktivan reszt vesznek a vallasos kzsseg eleteben, nagyobb esellyel epitenek ki
tamogato tarsas kapcsolatokat, ami az egyen a tarsadalmi integraciojat segiti es
cskkenti az elidegenedest. A vallasos gylekezet a kzs emberi tapasztalatok, a
kzs hit es kzs ertekek helye is, amely szinten sszehozza a tagokat.
7. Megkzdes. A Ienyegetnek itelt trtenesek eseten mkdesbe lepnek a helyzet
megvaltoztatasara, illetve a stressz cskkentesere iranyulo megkzdesi strategiak. A
vallas tbbnyire az aktiv problemamegoldast, majd, egy adott ponton tul, a problema
Istennek trten atadasat tamogatja (reszletesebben ld. a Iejezet megkzdessel
Ioglalkozo reszet). A vallasos megkzdes lelki egeszseget negativan beIolyasolo
tenyezjekent meg kell emliteni azt a jelenseget, hogy a vallasos megnyilvanulasok
gyakran tul sokaig elIednek mentalis betegsegeket (igy peldaul a tul gyakran ismetelt
ritualis cselekedetek elIedhetik a kenyszeres zavart), kesleltetve ezaltal a szakmai
beavatkozast es az adekvat segitsegnyujtast.


KOGNITIV MODELLEK A VALLSOSSG HATSNAK LEIRSRA

A vallas lelki egeszseget beIolyasolo Iaktorai kztt emlitettk az esemenyek kognitiv
kiertekeleset az nertekeles, a kontroll erzese es a szenvedes ertelmezesenek vonatkozasaiban.
Az alabbiakban a vallasossag hatasanak atIogo kognitiv alapu megkzeliteset targyaljuk Dull
es Skokan (1995) elmeletnek bemutatasan keresztl.
A kognitiv nezpont a vallast ugy tekinti, mint hiedelmeknek vagy hittartalmaknak
az egyenre jellemz komplex rendszeret, amely mentalis modellkent mkdik az esemenyek
ertelmezeseben, meghatarozva ezen keresztl a szituaciora adott valaszt is. Dull es Skokan
(1995) Ieltetelezese szerint a vallasos hit-rendszer az eletesemenyek ertelmezesi modjan
keresztl kihat az immunrendszer valtozasaira, es ezaltal a testi egeszsegre is. A szerzk
kiemelik, hogy a vallas mas elmeletalkotok szerint is hangsulyos szerepet tlt be a
szemelyiseg mkdeseben: nevezik alapvet motivumnak (Allport), mindent magaban Ioglalo


112
semanak (Rosenberg es Gara), vagy centralis attitdnek (Rokeach). (Utalhatunk ezen kivl a
vallasos iteletalkotas Iejldesenek szakasz-elmeletre is: Oser es Gmnder (1991) szerint a
vallasos itelet egy olyan alapmintazat, amelyet a transzcendenshez valo viszony hataroz meg,
es amelynek segitsegevel az elet Iontos kerdeseit ertelmezzk.). A vallasos sema klnIele
mertekben lehet meghatarozo az egyen mindennapi eleteben: allhat az elterben, de lehet - a
szemely megitelese alapjan - elhanyagolhato relevanciaju is.
Dull es Skokan (1995) szerint a vallas mint sema ket I Iolyamaton keresztl lehet
hatassal az egeszsegre: egyreszt az egeszsegmagatartasra vonatkozo vallasi elirasok altal,
masreszt a hittartalmak (pozitiv es negativ illuziok) es az esemenyek ertelmezese altal. Az
egeszsegmagatartas kzvetlenl beIolyasolja az egeszseget, mig a masik ket terlet
kzvetetten, a stresszre adott Iiziologias reakciok meghatarozasa, illetve a pszicho-
neuroimmunologia kapcsolatrendszere altal.


Testi eges:seg es eges:segmagatartas.

A vallasos sema elirhat pozitiv eges:segmagatartasi mintakat, peldaul rendszeres
testmozgast, egeszseges etrendet, a koIIein, az alkohol, a kabitoszerek mellzeset. Az
egeszseges eletmod kevesebb stresszel is jar. A masik veglet eseten ugyanakkor a vallasos
sema megtamogathat az egeszseget veszelyeztet magatartasmintakat is. Ha peldaul irrealis
optimizmus jellemzi a szemely gondolkodasat, elhanyagolhatja egeszseget, mondvan, hogy
ugysem Iog megbetegedni, mert Isten vigyaz ra. Az egeszsegmagatartas meghatarozza tbbek
kztt a testi egeszseg megrzeset, a betegsegbl valo Ieleples gyorsasagat es merteket,
valamint az elettartamot.


A (vallasos) hittartalom mint kognitiv k:vetito hatas.

Po:itiv es negativ illu:iok. Kutatasi eredmenyek alapjan Ieltetelezhet, hogy a vallasos sema
bizonyos elemei hozzajarulnak az elettel valo elegedettseghez. Ide tartozik a kontroll erzese
(vagyis, hogy Isten vagy a szemely mennyire bir beIolyassal az esemenyekre), ami
nagymertekben beIolyasolja egy negativ szituacio kivaltotta stressz merteket. Az ima az atelt
kontroll nagysagat nvelheti, mivel a hit szerint megvaltoztathatja az esemenyeket vagy az
esemeny szemelyes jelenteset. Negativan mkdhet ugyanakkor a kontroll illuzioja, ha Iontos
dntes eseten a szemely nem erzi ugy, hogy iranyithatna a helyzetet; peldaul azt eli meg, hogy
a vallasi vezet vagy Isten elirasa alapjan, es nem a sajat elhatarozasabol kell cselekednie. A
vallasi semak meghatarozta illuzioknak egy masik Iontos terlete az enkep es az nertekeles.
Az egyen szamtalan jellemz alapjan ertekelheti nmagat, es a vallas meghatarozo lehet
abban, hogy e jellemzk kzl melyiket tekinti Iontosnak. Termeszetesen ennek is lehetnek az
egeszseges nertekelest elsegit, illetve az nertekelest rombolo Iormai. Az illuziok
harmadik terlete az optimizmus-pesszimizmus. A vallasos tanitasok altalaban veve a jo
jvbe vetett hitet ersitik. Mindazonaltal nem mindenki merit optimizmust a vallasbol,
hiszen peldaul a Bibliaban talalhatoak olyan trtenetek, amelyek akar determinizmuskent,
vagy bntet kls erknek valo kiszolgaltatottsagkent is ertelmezhetek az egyen szamara
(pl. Szodoma es Gomorra trtenete).

A: esemenvek ertelme:ese. Mint mar korabban is lattuk, az esemenyek ertelmezese
meghatarozza a helyzetre adott valaszt. Ugy tnik, hogy a vallas klnskeppen alkalmas
arra, hogy az ertelem keresesekor egy tagabb, atIogo kontextust biztositson a miertek


113
megvalaszolasara. A negativ esemenyek ezaltal uj ertelmet nyerhetnek, ami megknnyiti a
problemaval valo megkzdest, erIorrast jelent a kitartashoz a megkzdes soran, illetve segiti
az alkalmazkodast. Az esemenyek ertelmezesen bell harom strukturat klnithetnk el,
melyek, pozitivan megIogalmazva, a kvetkezk: egy nagyobb terv reszesei vagyunk, az
esemenyek nem veletlenl trtennek, valamint az esemenyek szemelyes nvekedesnket
szolgaljak.


Kognitiv folvamatok es eges:seg. a gondolkodas es a testi folvamatok kapcsolata.

Kognitiv folvamatok es stress:. Szamos kutatas bizonyitja, hogy a gondolkodas hatassal lehet
a Iizikai tapasztalatokra, peldaul a Iajdalom erzeset cskkentheti az imaginacio, a nyugtato
nkzles vagy a szelektiv Iigyelem. A Iajdalom cskkentesenek kognitiv technikai
hasonlitanak bizonyos vallasos tevekenysegekre, igy az imara es a meditaciora. A stressz-
kelt helyzet kiertekelese is modositja a megelt stressz merteket. A Ienyeget helyzetek
kognitiv kiertekeleset beIolyasolo vallasos tartalmak, amelyek vagy tompitjak, vagy
Ielersitik a stresszt, valoszinleg nagy jelentseggel birnak az egeszseg alakulasa
szempontjabol.

Ps:icho-neuroimmunologia. A gondolkodas es a testi Iolyamatok kapcsolatat vizsgalo
kutatasok szerint ket Iiziologiai rendszer, az idegrendszer es az immunrendszer lehet
beIolyassal a kapcsolatot kzvetit csatornakra. (Innen kapta nevet a kutatasi terlet.). A
kutatasi eredmenyek alapjan Ieltetelezhetjk, hogy a kognitiv Iolyamatok kihatnak a
Iiziologiai allapotra, amely azutan kzvetlen vagy kzvetett Iormaban meghatarozo lehet az
egeszsegre nezve. E terlet legkorabbi megIigyelesei peldaul a harag megelesere valo hajlam
es a szivbetegsegek kockazatanak sszeIggeset irtak le; a vallas es egeszseg temajaban
azonban meg keves a megbizhato kutatasi eredmeny. Peldakent azt a vizsgalatot emlithetjk
meg, amelyben Kalkuttai Terez anya tevekenysegerl (vagyis szegenyek, betegek, haldoklok
gondozasarol) szolo Iilm megtekintese utan a kiserletben resztvev szemelyek vereben az
immunrendszer mkdesere Ieltetelezetten pozitiv hatassal lev sszetevk magasabb szintjet
talaltak (McClelland, 1988, bemutatja Koenig es mtsai, 2001).
A vallas es egeszseg kapcsolatrendszeret az 1. abra mutatja.



















1. abra. A vallas es egeszseg kapcsolata (Dull es Skokan, 1995, 51. o.)

vallasos sema
pozitiv es
negativ
illuziok
esemenyek
ertelmezese
egeszsegmagatartas
testi egeszseg
A kognitiv es a testi
Iolyamatok
kapcsolata:
stressz
pszichoneuro-
immunologia


114



KUTATSOK A VALLS S EGSZSG KAPCSOLATNAK TM1BAN:
MDSZERTANI KRDSEK S EREDMNYEK

Mivel mind a vallasossag, mind az egeszseg sszetett jelenseg, a vallasossag es egeszseg
kapcsolatanak vizsgalatakor kulcsIontossagu kerdes a vallasossag, illetve az egeszseg merni
kivant aspektusanak a pontos meghatarozasa. A vallasossag szempontjabol ez azert is
szkseges, mert ahogyan azt az elmeleti modellekben is lathattuk - nem az a meghatarozo az
egeszsegre nezve, hogy egy szemely vallasos-e vagy sem, hanem az, hogy milyen Iormaban,
illetve hogyan vallasos; melyek a vallasossaganak a meghatarozo tartalmi elemei,
mkdesmodjai. Amennyiben pontositjuk mind a vallasossag, mind a lelki egeszseg Iogalmat,
valamint a kutatasokban ezeknek konkret aspektusait vizsgaljuk, az eredmenyek es
sszeIggesek egyertelmbbe valnak. A teljesseg igenye nelkl megemlitenenk nehany
gyakran hasznalt vallas, illetve lelki egeszseg dimenziot. A vallasossag meresekor a
leggyakrabban hasznalt mereszkzk a vallasos attitdIormakban tesznek klnbseget.
Szeles krben ismert peldaul az Allport (1967) altal megalkotott extrinzik-intrinzik
vallasossag-skala es az ezt kiegeszit quest-orientacio (Batson, 1991). Szinten a vallasos
attitd meresere szolgal Hutsebaut kritika utani vallasossag-skalaja (1996). A szemelyes
vallasossagot meghatarozo volta miatt az istenkep is gyakran vizsgalt tema, nehezen merhet
volta miatt azonban keves a megbizhato empirikus kutatas a temaban. A vallasi ritualek, igy a
templomba jaras gyakorisaga, az ima gyakorisaga es tartalma, valamint az intezmenyhez,
Ielekezethez ktd vallasossag a knnyebben merhet jellemzk kze tartoznak. Reszletesen
vizsgalt es jo mereszkzkkel rendelkez aspektusa a vallasossagnak a vallasos megkzdes,
amirl a kvetkez reszben lesz szo.
A vallasossag es testi egeszseg temajaban a legtbb kutatas az egeszsegmagatartasra, a
sziv- es errendszeri betegsegekre, a magas vernyomasra, a daganatos betegsegekre, valamint a
halalozasi aranyokra sszpontosit. A vallasossag es lelki egeszseg kapcsolatara iranyulo
kutatasok a vallasossag hatasat leggyakrabban a lelki egeszseg alabbi mutatoira nezve
vizsgaljak: depresszio (ide tartozik a bntudat, jvkep, remenykedes is), szorongas,
ngyilkossag, alkohol, drog, egyeb devians viselkedes, mentalis zavarok, hazassagi stabilitas,
alkalmazkodas (pl. tarsadalmi beilleszkedes, nemi szerepekhez valo alkalmazkodas),
nertekeles (Koenig, 1998; Koenig es mtsai, 2001). Richards es Bergin (1997) harom
kategoriat hasznal a lelki egeszseg mutatok csoportositasanal. Az els a pszichologiai
alkalmazkodas; ide tartozik a szorongas, a depresszio, az nkontroll merteke, az irracionalis
gondolatok, es a CPI dimenzioi. A masodik kategoria a patologias tarsas viselkedes; ide
tartozik peldaul az alkohol- es droghasznalat, a hazassag eltti szexualis kapcsolat, a tizeneves
terhesseg, az ngyilkossag, es a bnzes. A harmadik csoport a mentalis zavarok a DSM-IV
szerint: aIIektiv zavarok, szkizoIrenia, szemelyisegzavarok, stb.).
Richards es Bergin (1997, 2002) altalanossagban Ielsorolja a vallas es lelki egeszseg
kapcsolataval Ioglalkozo kutatasok harom I problemajat, illetve gyenge pontjat. Az els
gyenge pont az, hogy a legtbb eredmeny kerdivek korrelacios elemzesen alapul, hiszen egy
szemely spiritualitasat nem lehet kiserletileg manipulalni. A masik problema a mar emlitett
hattertenyezk Iigyelmen kivl hagyasa: a legtbb kutatas nem szamol azon az egyeb
valtozokkal, amelyek hatassal lehetnek a vallas es lelki egeszseg korrelacios kapcsolatara;
ilyen valtozo lehet peldaul a csaladi allapot, amely sszeIggesben van mind az egeszseggel,
mind a vallasossaggal. A harmadik gondot az jelenti, hogy a vallasos valtozok deIinialasa es
mereszkze nem elegge kiIinomult, ami nagy hiba-varianciahoz es gyakran alacsony
korrelacios ertekekhez vezet. Dull es Skokan (1995) a vallas es egeszseg kapcsolatat vizsgalo


115
kutatasok nehezsegeit egyreszt szinten a modszertanban latja, masreszt abban, hogy ez a tema
a hagyomanyos szakterlet-hatarok atlepeset kivanja meg (pl. orvosi, pszichologiai,
lelkigondozoi terleteket). Ezen kivl meg ket jellegzetessegre szkseges Ielhivni a Iigyelmet:
elskent arra, hogy az adatok ertelmezesenel Iigyelembe kell venni azt, hogy a korrelacios
kapcsolat nem Ieltetlenl jelent ok-okozati sszeIggest. Az eredmenyek
kiterjeszthetsegenek kerdesenel a masik Iontos korlat, hogy a kutatasok Ikepp a nyugati
vallasokat (klnbz kereszteny Ielekezeteket, valamint a zsido vallast) vizsgaljak,
viszonylag keves a keleti vallasokra es az iszlamra vonatkozo eredmeny.

Koenig es munkatarsai (2001) a vallasossag es lelki egeszseg temajaban vegzett kutatasok
kritikai attekintesekor azt talaltak, hogy a vizsgalatok eredmenyei konzisztensen pozitiv
sszeIggest mutatnak a vallas es az alabbi terletek kztt:
1.) lelki jollet: az elettel valo elegedettseg, boldogsag, pozitiv erzelmek (Ezt Magyarorszagon
vegzett kutatasok is megersitik, ld. Martos, megjelenes alatt);
2.) remeny, optimizmus;
3.) az eletre vonatkozo celok, illetve az elet ertelmessegenek erzese;
4.) nertekeles;
5.) gyaszIeldolgozas, gyaszt kvet alkalmazkodas;
6.) tarsas tamasz;
7.) hazassagi stabilitas.
A vizsgalatok eredmenyei ugyanakkor konzisztensen negativ sszeIggest mutatnak a vallas
es az alabbi terletek kztt:
1.) maganyossag;
2.) depresszio;
3.) ngyilkossag;
4.) szorongas;
5.) szkizoIrenia es pszichozis;
6.) alkoholIogyasztas es droghasznalat;
7.) bnzes.


HATRHELYZETEK S VALLSOSSG


A gyogyithatatlan betegsegek, a szenvedes, a halal megtapasztalasa olyan helyzetek, ahol,
Ieltehetleg az egzisztencialis kerdesekkel valo elkerlhetetlen szembesles
kvetkezmenyekent, a vallas mint lehetseges valasz a legtbb esetben Ilmerl. A vallas
szerepet ebben a reszben elszr a betegsegek es a halal, majd a szemelyiseg Iejldesevel
egytt jaro normativ krizisek terleten tekintjk at; ezzel sszeIggesben kiternk a vallasos
szimbolumok szerepere a krizisek Ieldolgozasaban.


VESZTESGEK, BETEGSGEK, SZENVEDS S VALLSOSSG

Rogers, Poey, Reger, Tepper, es Coleman (2002) kronikus pszichiatriai betegeknel vizsgaltak
a vallas szerepet a betegseggel valo megkzdesben. Ugy talaltak, hogy a mentalis
betegsegben szenvedket betegsegk eppen a kontroll es az ertelmesseg erzesetl Iosztja meg;
a szemelyek erIorrasaikat korlatozottnak es szenvedesket megmagyarazhatatlannak elik
meg. Ebben a helyzetben a nem vallasos megkzdesi modok elegtelenek lehetnek, egyreszt,
mert kevesbe erhetek el szamukra, masreszt, mert azok elveszitik relevanciajukat, es nem


116
nyujtanak kielegit magyarazatot a szenvedesre. Mas hatarhelyzetekhez veszteseghez,
depressziohoz, erzelmi melypontokhoz hasonloan, amikor a szemely elerkezik ereje,
erIorrasainak vegehez, valamint a helyzet a megszokott kiertekelesi modokon keresztl
ertelmetlennek latszik, elkezdi nmagan kivl keresni a kontroll es az ertelem Iorrasat. A
vallas megIelelnek letszik arra, hogy valaszt adjon a kontroll es az ertelem kerdesere. Ugy
tnik tovabba, hogy minel elrehaladottabb vagy sulyosabb a betegseg, annal valoszinbb,
hogy a szemely a vallashoz Iog Iordulni a megkzdesben. Eppen ezert Ielmerl annak
szksegessege, hogy a vallast, illetve a spiritualis kerdeseket a gyogyitas, illetve terapia
reszeve tegyek a kezeles hatekonysaga erdekeben (Koenig es munkatarsai, 2000; Banlaky es
Karczub, 2002; Rogers es munkatarsai, 2002).
Sulyos veszteseg atelese, igy egy hozzatartozo halala szinten vallasos valaszok
keresesere sztnzhet. McIntosh, Silver es Wortman (1993) gyermekket elvesztett szlket
vizsgaltak. Eredmenyeik alapjan azt Ieltetelezik, hogy a vallas a helyzettel valo megbirkozast
ketIele modon beIolyasolhatja: egyreszt a vallasi kzsseg nyujtotta tarsas tamogatas altal,
masreszt a mar emlitett kognitiv Ieldolgozason es ertelemkeresesen keresztl. Ugy tnik,
hogy a halalra vonatkozo hitrendszer hianya megneheziti a szeretett szemely elvesztesenek
Ieldolgozasat. Ezzel szemben a vallasos semak olyan elemeket tartalmazhatnak, amelyek
ismersse es kevesbe Ienyegetve teszik a halal jelenseget, Ielgyorsitjak ezaltal a veszteseg
elIogadasanak kognitiv Iolyamatat; es igy vegeredmenyeben a helyzet elIogadasahoz es jobb
alkalmazkodashoz vezetnek. A vallasos sema nagymertekben beIolyasolja azt is, hogy a
gyaszolo hogyan ertelmezi hozzatartozoja halalat; az ertelem keresese pedig, mint korabban
lattuk, kulcskerdes a negativ esemennyel valo megkzdesben. A vallasos elktelezdes
szinten elsegiti a szeretett szemely elvesztesehez valo alkalmazkodast; ezen kivl Iontos
szerepe van a gyasz Ieldolgozasaban a vallasos ritusoknak is (Hood, Spilka, Hunsberger,
Gorsuch, 1996).
Az atelt nehezsegek a vallasossag jellemzit is modosithatjak. Tedeschi, Park es
Calhoun (1998) a poszttraumas nvekedes vagyis egy trauma sikeres Ieldolgozasaval
bekvetkez szemelyisegIejldes, illetve eres aspektusai kztt sorolja Iel a spiritualis
nvekedest. A szerzk szerint a spiritualitas azert segithet a traumak megerteseben es
Ieldolgozasaban, mert nagyon sokIele tapasztalatot kepes magaban Ioglalni. A trauma
kvetkezmenyekent megjelen spiritualis nvekedes megjelenhet a transzcendenssel valo
kapcsolat vagy Isten jelenletenek melyebb ateleseben, a vallasos hagyomanyhoz valo
szorosabb elktelezdesben, a vallasos hit vilagosabb megerteseben, vagy akar megteresben.


A NORMATIV VLSGOK S A VALLS

Az eseti krizisek mellett beszelnnk kell a szemelyisegIejldessel szksegszeren egytt jaro
valsagok es a vallas kapcsolatarol. Ezek a valsagok (igy peldaul a serdlkor vagy az
eletkzepi valsag) termeszetesen illeszkednek az elettrtenetbe, illetve a szemelyiseg
kibontakozasaba. A Iejldesi, mas neven normativ kriziseket Erikson (1963, 1968) klnitette
el az eseti krizisektl. Pszicho-szocialis Iejldes elmeleteben az eletet nyolc szakaszra
bontotta, ahol minden szakaszban Ieltetelezett egy hangsulyos Iejldesi Ieladatot; az
eletszakaszokat a Iejldesi Ieladat sikeres es sikertelen kimenetelenek megIogalmazasaval
jellemezte. A krizis sikeres megoldasa a Ieladat pozitiv megIogalmazasahoz kzel es
megoldas. Fontos megjegyeznnk, hogy Erikson szerint mindegyik Ieladat jelen van az egesz
elet hosszan at, a klnbz eletkorokban ezek kzl egy-egy szerepel kiemelten. Fontosnak
tartja azt is, hogy a Iejldesi kriziseket meg a legjobb esetben sem lehet megoldottnak
tekinteni; az elet soran tovabbra is jelen van az altaluk keltett Ieszltseg.


117
Baumgartner (2003) az eriksoni modell alapjan parhuzamot von a valsag pszichologiai
Iolyamata es bizonyos hitbeli Iogalmak es hitszimbolumok kztt. Szerinte ,a hit nagy
szimbolum-egyttesei mind az epigenetikai elv szerint tkeletesen soha meg nem oldott (es
ezert tovabbra is nyugtalanito) eletIeladatokkal es valsagokkal, mind az azokra adott vegs
valaszokkal Ioglalkoznak (172. o.). A hitszimbolumok ellentetparjakent a ,hitetlenseg
diabolumait Iogalmazza meg; ezek alatt olyan kiresedett vagy rosszul mkd vallasos
szimbolumokat ert, amelyek helytelen asszociaciokat hordoznak, es rm vagy megnyugvas
helyett zavarodottsagot eredmenyeznek.
Erikson pszicho-szocialis stadiumaival parhuzamosan Meissner a vallasi nazonossag
Iejldeset irja le, melynek Iolyamata pszicho-spiritualis valsagokkal jellemezhet (ismerteti
Benk, 1998). E valsagok megoldasa nagymertekben Igg a pszicho-szexualis es pszicho-
szocialis valsagok kimeneteletl; igy a vallasi nazonossag bemutatott szakaszai Ieltetelezik a
pszicho-szocialis krizisek (viszonylag) pozitiv megoldasat. Az eriksoni pszicho-szocialis
valsagokat, az ezekhez kapcsolhato hitszimbolumokat, valamint pszicho-spiritualis valsagokat
a 2. abran Ioglaljuk ssze.



Pszichoszocilis vlsg
(Erikson)
Hitszimblumok a
hitetlensg diablumval
szemben
(Baumgartner)
Pszicho-spiritulis vlsg
pozitv kimenetele
(Meissner)
1. sbizalom
a bizalmatlansaggal szemben
anyai ,Abba-Isten
az istenkomplexussal
szemben
hit, remeny
2. autonomia a szegyennel es
ketsegbeesessel szemben
Isten gyermekeinek
szabadsaga
a trvennyel szemben
(autonomian es pozitiv
nertekelesen alapulo)
tredelem
3. kezdemenyezes
a bntudattal szemben
szeret Atyaisten
a bntetbiro Istennel
szemben
bnbanat (Ielelsseg
elismerese), mertekletesseg
(nkontroll)
4. szorgalom
a kisebbrendseggel szemben
karizma/kegyelem
az erdemmel szemben
(kitarto erIeszitesen alapulo)
lelki ersseg
5. identitas
az identitaszavarral szemben
Krisztusban valo let
a hit-ideologiakkal szemben
(nismereten es
nelIogadason alapulo)
alazatossag
6. intimitas
az izolacioval szemben
Isten szeretettrtenete az
emberek istenitesevel
szemben
Ielebarati szeretet
7. generativitas
a stagnalassal szemben
teremt Isten/isten-gyermek
az atered bnnel szemben
szolgalat, buzgosag,
nzetlenseg
8. integritas
a ketsegbeesessel szemben
a halalbol valo Ieltamadas
a halaltol es az elettl valo
Ielelemmel szemben
szeretet (agape)

2. abra. A normativ krizisek es a vallasos szimbolumok, illetve a vallasi nazonossag
Iejldesenek kapcsolata (Erikson, 1963, 1968; Baumgartner, 2003, 173. o.; es Benk, 1998,
52. o. alapjan).




118
A vallsos szimblumok szerepe a krizisek megoldsban

A vallasos szimbolumok ketts Iunkcioval birnak a krizisek megoldasaban: egyreszt
elhivjak, Ielszinre hozzak a problemat, masreszt segitenek annak Ieldolgozasaban. Az
elhivo, evokativ Iunkcio a hatarkerdesek eszrevetelet szolgalja, es beIogado teret biztosit a
valsagos elethelyzetek, megtapasztalt konIliktusok, ambivalenciak szamara. A Ieldolgozo
Iunkcio valaszokat ad a problemara, elsegiti a konIliktus megoldasat, es cskkenti a krizis
kivaltotta egzisztencialis szorongast (Baumgartner, 2003; Wikstrm, 2000). Schweitzer
(1999) megIogalmazasaban: ,A vallasi szimbolumok tehat eppugy magukban hordozzak a
konIliktust, mint annak Ieldolgozasat (171. o).



VALLSOS MEGKZDSI MDOK

Az elz reszben bemutattuk a hatarhelyzetek es a vallasossag sszeIggeseit. Lathattuk,
hogy a nehez elethelyzetekben a vallas segitheti a problemakkal valo megbirkozast, vagyis a
vallasos megnyilvanulasok coping (megkzdesi) strategiakent mkdhetnek. Ebben a reszben
a vallasos megkzdessel Ioglalkozo kutatasokat tekintjk at. Elskent az orientacios sema
elmeletet mutatjuk be, majd raternk a vallasos coping strategiak reszletes elemzesere es
vizsgalati modszereire.


A VALLSOS MEGKZDS MINT ORIENTCIS SMA

A vallasos megkzdes IelIoghato annak az orientacios semanak az egyik Iunkciojakent, amely
reIerenciakeretet ad a szemely szamara, hogy megknnyitse a kontroll- vagy
ertelemvesztessel jellemezhet helyzetek megerteset. Fenyeget helyzetekben a szemely a
helyzet ertelmezeset meghatarozo altalanos orientacios semakhoz Iordul. A helyzetet ezen
orientacios semakon keresztl szemlelve ki tudja valasztani az elveszett ertelem es er ujboli
megtalalasahoz hozzasegit modszereket. A vallas tehat egy ilyen esemenyeket magyarazo
sema lehet. A vallasos sema termeszetesen mindenkinel egyeni szinezet. Ennek segitsegevel
szletik meg mind a Ienyeget helyzet ertelmenek, mind a kontroll es ertelem visszaallitasat
szolgalo, rendelkezesre allo vallasos erIorrasoknak a kognitiv kiertekelese. Adaptiv modon
mkdik a vallas mint orientacios sema, ha peldaul a helyzet ertelmet Isten nagyobb tervenek
reszekent keresi a szemely, vagy ha a helyzet Ieletti eszlelt kontrollt a Ielsbb ervel valo
azonosulas altal nveli. Termeszetesen nem csak adaptiv modon jelenhet meg a vallas a
megkzdesben, igy peldaul vedekezeskent eltorzithatja a valosagot, vagy passziv-elkerl
viselkedest eredmenyezhet (Rogers es mtsai, 2002).


LTALNOS MEGKZDSI STRATGIK S VALLSOS MEGKZDS

Stressz-helyzetekkel szinte naponta szembeslnk, kezdve a hetkznapi kisebb nehezsegektl
(pl. zsuIolt tmegkzlekedes) a sulyos krizishelyzetekig (csaladtag elvesztese vagy kronikus
betegseg). Stressz-keltnek tekinthetek a traumak, a beIolyasolhatatlan vagy bejosolhatatlan
esemenyek, az enkepnkre es kepessegeinkre nezve kihivast jelent helyzetek, a bels
konIliktusok, melyrehato valtozassal egytt jaro es Iokozott alkalmazkodast kivano
eletesemenyek eppen ezert megterhelnek szamithatnak a pozitiv esemenyek, igy a
hazassagktes vagy egy gyermek szletese is (Atkinson es mtsai, 2001; Baumgartner, 2003).


119
Megkzdesi strategianak tekinthet minden olyan kognitiv vagy viselkedeses megnyilvanulas,
amely az adott esemeny altal kivaltott stressz cskkentesere iranyul. A problemak:pontu
megk:des soran a szemely a problemara vagy a helyzetre sszpontosit, annak elkerlese
vagy megvaltoztatasa szandekaval. Az er:elemk:pontu megk:desnek ellenben a stressz-
helyzet altal kivaltott negativ erzesek enyhitese a celja.
A stressz-helyzetekben mutatott cselekvesi modok elemzesevel alskalakra bonthato
megkzdesi strategia kerdivek keszltek. Ezen skalak es mgttes koncepcioik leirasa kivl
esik a tanulmany keretein, csupan ket peldat mutatunk be, klns tekintettel arra a kerdesre,
hogy a vallas hogyan jelenik meg a megkzdesi strategiak soraban. Folkman es Lazarus
KonIliktusmegoldo kerdive (1980) sszesen nyolc skalaba sorolja a megkzdesi strategiakat:
tervez problemamegoldas es konIrontativ megkzdes (problemakzpontu megkzdesi
modok); nkontroll, a Ielelsseg Ielvallalasa, a problema jelentsegenek cskkentese,
menekles (erzelemkzpontu megkzdesi modok); szocialis tamaszkereses es pozitiv
ujraertelmezes. Ez utobbiba tartozik a vallassal kapcsolatos ,Imadkoztam tetel is; ez az
alskala a szerzk szerint problemara es erzelemre orientalt is lehet. Carver, Scheier es
Weintraub (1989) is megtartottak a problema- es erzelemIokuszu tipusokat. Az altaluk
kidolgozott kerdiven azonban, a skalak szamanak nvelesen tul, kln tipusnak vettek a
menekleses strategiakat. Ebben a Ielosztasban az erzelemkzpontu strategiak kze tartozik
az erzelmi tamaszkereses, a pozitiv ujraertelmezes, a valosag elIogadasa, es az erzelmek
kzeppontba allitasa; a menekl strategiakhoz pedig a tagadas, a probalkozas Ieladasa, a
szellemi elktdes (olyan cselekvesek keresese, amelyek elterelik a gondolatokat a
problemarol), valamint az alkohol es drog. A vallas Iele Iordulast a szerzk az
erzelemkzpontu strategiak kze soroljak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a bemutatott
kerdiveket klnbz kulturakban Ielveve a vallassal kapcsolatos tetelek mas-mas
alskalakkal mutattak nagyobb korrelaciot. Ez nem veletlen: azok a megkzdesi strategia
vizsgalatok, amelyek a vallast homogennek tekintik, vagy egy-ket diIIerencialatlan itemet
hasznalnak a vallasossag meresere, altalaban ellentmondasos eredmenyeket mutatnak. Ennek
oka termeszetesen a vallasossag sszetett termeszeteben, valamint annak egyeni szinezeteben
keresend. Az emlitett ,(amikor nehez helyzettel szembesltem,) imadkoztam tetel peldaul
lehet egy szemely szamara a helyzettel valo problemakzpontu megkzdes, amikor az imaban
a lehetseges megoldasokat keresi, masvalaki szamara viszont lehet erzelmi tamasz keresese
Istennel vagy akar a helyzet ell valo menekles is.
Feltetelezhetjk ugyanakkor azt is, hogy a vallasos magatartasIormakon bell szinten
megtalalhatoak a nem vallasos strategiak kztt leirt, stresszre adott valaszok. Igy peldaul a
tagadas vallasos Iormaja lehet ez a reakcio: ,Isten nem engedheti meg, hogy ilyen szrnyseg
megtrtenjen. A masik oldalrol kzelitve a kerdest: a nem vallasos megkzdesi strategiak
megtlthetek vallasos tartalommal, igy a tarsas tamaszkereses eseteben peldaul a segit
hangsulyozottan a vallasi kzssegbl kerlhet ki.


A VALLSOS MEGKZDS KRDIVES VIZSGLATAI

A vallasos megkzdest olyan sulyos es stresszt kivalto betegsegek, illetve krizishelyzetek
eseteben vizsgaltak, ahol a betegseg vagy a szituacio magas Ioku alkalmazkodast kvetel
meg. A vallas megkzdesben jatszott szerepet vizsgalhatjak nyitott veg kerdessel (,mi
segitett a nehezseggel valo megkzdesben?), vallasos es nem vallasos strategiakat egyarant
tartalmazo kerdivek segitsegevel, valamint a vallas szerepere trten konkret rakerdezessel
(,segitett-e, illetve hogyan segitett a vallas a nehez helyzettel valo megkzdesben?). Azok a
kutatasok, amelyek az els, vagyis az altalanos jelleg nyitott kerdest alkalmazzak, kevesebb
vallasos megkzdesi strategiat mutatnak ki; ennek oka az lehet, hogy a megkerdezett


120
szemelyek egy tudomanyos vizsgalati helyzetben nem erzik relevansnak a vallas
megemliteset (Koenig es mtsai, 2001).
A vallasos megkzdes kerdives vizsgalatai annak Ieltarasat tzik ki celul, hogy a vallas
milyen modon es milyen hatekonysaggal jelenhet meg egy nehez elethelyzet megoldasaban.
Pargament es munkatarsai (Pargament es Park, 1995; Pargament es Brant, 1998) a vallasos
megkzdesi strategiakat t csoportba soroljak: lelki, kzssegi, vallasos ertelem-ado, cselekv
strategiak, valamint a vallasi ritualek strategiaja. Az t csoport mindegyiken bell
elklnitenek pozitiv, a krizissel valo megbirkozast elsegit, testi es lelki egeszseggel pozitiv
sszeIggest mutato, adaptiv, valamint negativ, a helyzet kimenetelet hatranyosan beIolyasolo
megkzdesi modokat.
A lelki megk:desen bell pozitiv strategia a tamaszkereses Istenben (pl. ,Isten
szereteteben es gondoskodasaban biztam.); nem hatekony megkzdesi mod az
Istennel szemben megelt negativ erzesek, elegedetlenseg hangoztatasa (pl. ,Elhagyott
az Isten. ,Hogyan engedhet meg ilyen rettenetes dolgot az Isten?).
A k:ssegi megk:des eseteben pozitiv strategia a tamaszkereses a vallasi kzsseg
tagjainal; ellenben altalaban negativ strategianak minsl az elegedetlenkedes a vallasi
kzsseggel es az egyhaz kepviselivel szemben (pl. ,Nem segitettek, magamra
hagytak. ,Nem ertettem egyet azzal a moddal, ahogyan az egyhaz akarta, hogy
megoldjam a helyzetet.)
A vallasos ertelemadas, atkerete:es hatekonyan mkdik akkor, ha a szemely Isten
szeretetet, akaratat Iedezi Iel az esemenyekben es hiszi, hogy az esemenyek Isten
iranyitasa alatt allnak (pl. ,Isten valamire megtanitott az esemeny altal. ,Arra kertem
Istent, hogy segitsen uj celt talalni az eletemben.). Nem segiti viszont a megkzdest
az, ha az esemenyt Isten bntetesekent ertelmezzk (,Ami trtent, Isten bntetese volt
a bneim miatt.).
A cselekvo strategia hatekonyan mkdik akkor, ha a szemely megprobal
egyttmkdni Istennel a helyzet megoldasaban, Isten utmutatasat keresi a szkseges
lepesekhez (pl. ,Isten megmutatta, mit tegyek ebben a helyzetben.). Nem
egyertelmen pozitiv vagy negativ kimenetel megkzdesi mod a szemelyes
Ielelsseg, a szemely aktiv szerepenek (tulzott) hangsulyozasa a problema
megoldasaban (vagyis ha az egyen Istentl Iggetlenl dolgozik a helyzet
megoldasan); mint ahogy az sem, ha a helyzet megoldasat teljes mertekben Istentl
varjuk; illetve, ha kzvetlen beavatkozast, peldaul csodat kernk Istentl. Ennel a
harom strategianal a pozitiv vagy negativ hatas Ieltehetleg a helyzet
kontrollalhatosagatol Igg, vagyis attol, hogy a szemely tenylegesen mennyit tud tenni
a helyzet megoldasaert. Azokban a helyzetekben, amikor a szemely valoban kevesse
tudja beIolyasolni az esemenyek kimenetelet (pl. amikor egy hozzatartozoja eppen
sulyos mteten esik at), teljesen megIelel egyedl Istenre bizni a helyzetet; mas
esetekben azonban az Istennel valo aktiv egyttmkdes lehet a hatekony. Erdekes
sszeIgges, hogy azok a vallasos megkzdesi modok, amelyek a megkzdesben az
Istennel valo szemelyes kapcsolatot hangsulyozzak, az aktiv problemamegoldassal es
a pozitivumokra valo koncentralassal jarnak egytt a vallasos megkzdes terleten
kivl is. Ezzel szemben az a strategia, amely csodat var Istentl, a nem vallasos
megkzdesi modok kzl a problema elkerlesevel es a pozitivumokra valo
koncentralas keptelensegevel van sszeIggesben.
A vallasi ritualekon valo res:vetel a kutatasok szerint gyakrabban jelenik meg pozitiv
megkzdesi strategiakent, de az eredmenyek nem egyertelmek. Pontosabb kepet az
adna, ha a klnbz vallasok, Ielekezetek klnIele vallasi gyakorlatait egyenkent
vizsgalnank meg ebben az sszeIggesben.


121
Fontos azonban megjegyezni, hogy a megkzdesi strategiak hatekonysaga a legtbb esetben
Igg a szituacio jellemzitl is, illetve attol, hogy a szemely az adott strategiat milyen
mertekben es milyen mas strategiakkal egytt hasznalja.

SSZEFOGLALS

A hit, illetve a vallasossag szamos bizonyitott es Ieltetelezett hatasa kzl ebben a Iejezetben
elszr a vallasossagnak a testi es lelki egeszsegre tett hatasat, e ket terlet kapcsolatanak
hatasmechanizmusat, a kapcsolatot modosito hattertenyezket tekintettk at. Reszletesebben
bemutattuk a vallasossag es egeszseg kapcsolatanak kognitiv modelljet. Mivel mind az
egeszseg, mind a vallasossag sszetett jelenseg, ismertettk e ket terlet kapcsolatat Ieltarni
kivano kutatasok modszertani kihivasait. Megvizsgaltuk a vallas szerepet a betegsegekkel, a
halallal, a szenvedes megtapasztalasaval valo talalkozasban, valamint a szemelyiseg
Iejldesevel egytt jaro normativ krizisek terleten. Kitertnk arra, hogy a vallasos
szimbolumok milyen Iolyamatokon keresztl segithetik a krizisek Ieldolgozasat. Lathattuk,
hogy a nehez elethelyzetekben a vallas, illetve a vallasos megnyilvanulasok segithetik a
krizissel valo megkzdest, azaz megkzdesi strategiakent mkdhetnek. Az utolso reszben a
vallasos megkzdessel Ioglalkozo kutatasokat, valamint ezek modszertani kerdeseit
targyaltuk.


KULCSFOGALMAK

Adaptv megkzdsi stratgik A krizissel valo megbirkozast elsegit, testi es lelki
egeszseggel pozitiv sszeIggest mutato, a helyzethez valo alkalmazkodast elsegit
megkzdesi modok.
Akcidentlis (eseti) krzis Egy kls, hirtelen megjelen sajatos eletesemeny (pl. baleset)
kivaltotta krizis.
A ,hitetlensg diablumai Olyan kiresedett vagy rosszul mkd vallasos szimbolumok,
amelyek helytelen asszociaciokat hordoznak (Baumgartner).
Kognitv kirtkels Egy helyzet ertekelese, ertelemmel, jelentessel valo Ielruhazasa
Kontroll; a helyzet feletti szlelt kontroll Az a meggyzdes, hogy az esemenyek
kimenetelet milyen mertekben vagyunk kepesek beIolyasolni.
Krzis Egy korabbi, viszonylagos egyensulynak - peldaul a szemelyiseg egyensulyanak -
Ielborulasaval, strukturajanak ideiglenes Iellazulasaval jaro helyzet.
Megkzdsi stratgia (coping stratgia) Minden olyan kognitiv vagy viselkedeses
megnyilvanulas, amely az adott esemeny altal kivaltott stressz cskkentesere iranyul.
Normatv (fejldsi) krzis Adott Iejldesi szakaszokhoz kapcsolhato, a
szemelyisegIejldessel szksegszeren egytt jaro valsag (peldaul a serdlkor vagy az
eletkzepi valsag) (Erikson).
Orientcis sma A helyzet ertelmezeset meghatarozo reIerenciakeret.
Pszicho-spiritulis vlsg A vallasi nazonossag Iejldesenek Iolyamataban bekvetkez
valsag (Meissner).
Poszttraums nvekeds Egy trauma sikeres Ieldolgozasaval bekvetkez
szemelyisegIejldes, szemelyisegeres.
A szimblum evokatv funkcija Elhivja, Ielszinre hozza a krizist, a hatarkerdesek
eszrevetelet szolgalja.
A szimblum feldolgoz funkcija Elsegiti a konIliktus megoldasat, cskkenti a krizis
kivaltotta egzisztencialis szorongast.


122
A valls kognitv modellje A kognitiv nezpont szerint a vallas a hiedelmeknek vagy
hittartalmaknak az egyenre jellemz komplex rendszere, amely mentalis modellkent
mkdik az esemenyek ertelmezeseben, meghatarozva ezen keresztl a szituaciora adott
valaszt is.


HIVATKOZSOK

Allport, G. W., Ross, J. M. (1967) Personal religious orientation and prefudice. Journal oI
Personality and Social Psychology 5, 423-443.
Atkinson, R. L, Atkinson, R. C.; Smith, E. E.; Bem, D. J., Nolen-Hoeksema, S. (2001)
Ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Batson, C. D., Schoenrade, P. A. (1991) Measuring Religion as Quest. 1) Jaliditv Concerns.
Journal Ior the ScientiIic Study oI Religion, 30:4, 416-429.
Baumgartner I. (2003) Pas:toralps:ichologia. Parbeszed Alapitvany - SE TF - Hid
Alapitvany, Budapest.
Banlaky E., Karczub Gy. (Szerk.) (2002) Ps:ichologusok es teologusok a s:envedesrol. Faludi
Ferenc Akademia es Katolikus Pszichologusok Barati Kre, Budapest.
Benk A. (1998) A s:emelviseg erklcsi es vallasi feflodese. In Horvath-Szabo K. (Szerk.):
Lelekvilag. PPKE BTK, Piliscsaba.
Carver, C. S., Scheier, M. F., Weintraub, M. (1989) Assessing Coping Strategies. a
theoretical based approach. Journal oI Personality and Social Psychology, 56. 267-283.
Dull, V. T., Skokan, L. A. (1995) A Cognitive Model of Religions Influence On Health.
Journal oI Social Issues, Vol. 51, No. 2, 49-64.
Egri L. (megjelenes alatt) Jallasossag es eges:seg. Banlaky E., Tzser E. (Szerk.): Az istenhit
mint erIorras. Pszichologusok es teologusok sorozat, Uj Ember Kiado, Bp.
Erikson, E. H. (1963) Childhood and Societv. Norton, New York.
Erikson, E. H. (1968/1991) A fiatal Luther es mas irasok. Gondolat Kiado, Budapest.
Folkman, S., Lazarus, R. (1980) Manual for the Wavs of Coping Questionnaire. Palo Alto,
CA: Consulting Psychologist.
Hood, R. W., Spilka, B., Hunsberger, B., Gorsuch, R. (1996) The Psvchologv of Religion. An
Empirical Approach. 2nd ed. GuilIord, New York.
Hutsebout, D. (1996) Post-Critical Belief. a new approach to the religious attitude problem.
Journal oI Empirical Theology, 9, 48-66.
Koenig, H. G. (Ed.) (1998) Handbook of Religion and Mental Health. Academic Press.
Koenig, H. G., McCullough, M. E., Larson, D.B. (2001) Handbook of Religion and Health.
OxIord University Press.
Martos T. (megjelenes alatt) Boldogsag es vallasossag. Banlaky E., Tzser E. (Szerk.): Az
istenhit mint erIorras. Pszichologusok es teologusok sorozat, Uj Ember Kiado,
Budapest.
McIntosh, D. N., Cohen Silver, R., Wortman, C. (1993) Religions Role in Adfustment to a
Negative Life Event. Coping With the Loss of a Child. Journal oI Personality and Social
Psychology, 65:4, 812-821.
Oser, F. K., Gmnder, P. (1991) Religious Judgement. A Developmental Approach. Religious
Education Press, Birmingham, Alabama.
Pargament, K. I., Brant, C. R. (1998) Religion and Coping. In: H. G. Koenig (Ed.): Handbook
oI Religion and Mental Health. Academic Press.
Pargament, K. I., Park, C. L. (1995) Merelv a Defense? The Jarietv of Religious Means and
Ends. Journal oI Social Issues, Vol. 51, No. 2, 13-32.


123
Richards, P. S., Bergin, A. E. (1997, 2002) A Spiritual Strategv for Counseling and
Psvchotherapv. American Psychological Association, Wasgington DC.
Rogers, S. A., Poey, E. L., Reger, G. M., Tepper, L., Coleman, E. M. (2002) Religious Coping
Among Those With Persistent Mental Illness. The International Journal Ior the
Psychology oI Religion, 12(3), 161-175.
Schweitzer, F. (1999) Jallas es eletut. Kalvin Kiado, Budapest.
Tahy A. (2002) Hit es gvogvitas. Banlaky E., Karczub Gy. (Szerk.): Pszichologusok es
teologusok a szenvedesrl. Faludi Ferenc Akademia es Katolikus Pszichologusok Barati
Kre, Budapest.
Tedeschi, R. G., Park, C. L., Calhoun, L. G. (1998) Posttarumatic Growth. Conceptual
Issues. Tedeschi, Park, Calhoun (Eds.): Posttraumatic Growth: Positive Changes in the
AItermath oI Crisis. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Mahwah, NJ.
Wikstrm, O. (2000) A kifrkes:hetetlen ember. Letkerdesek, ps:ichoterapia es lelkpas:torlas.
Animula, Budapest.















III. RSZ

BEVEZETS A PSZICHODIAGNOSZTIKBA






1. FEJEZET
Segit kapcsolat, kommunikacio es etika

2. FEJEZET
Az els interju jelentesvilaga

3. FEJEZET
A pszichodiagnosztika eszkztara

4. FEJEZET
A gyermekpszichodiagnosztika alapjai




























2


1. FE1EZET
Segt kapcsolat, kommunikci s etika


A Iejezet vazlata

A SEGITO KAPCSOLAT KOMMUNIKACIOS ALAPELVEI
Szemelyi Ieltetelek
Targyi Ieltetelek
A rapport kialakitasa
A kommunikacio alapszabalyai
A kommunikacio csatornai
A verbalis csatorna
Nem-verbalis csatornak
A metakommunikacio
SEGITO KAPCSOLAT FOGYATEKOSSAGGAL ELOKKEL

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK









Fontos kerdesek

Mitl kenyszer a kommunikacio?
Milyen csatornakon zajlik a kommunikacio?
Hogyan hasznosithatoak a kommunikacio alapelvei a segit kapcsolatban?
Mik a segit-kliens kapcsolat legIontosabb nem speciIikus hatotenyezi?
Melyek a segit kapcsolat jellegzetessegei Iogyatekossaggal elk eseten?
Miert Iontos a segit nismereti kepzese?











3
A SEGIT KAPCSOLAT KOMMUNIKCIS ALAPELVEI


Az emberek kztti interakciok inIormacio tartalma lenyegesen tbb, mint amit a Iogado dekodolni
kepes. Ez vizsgalatok alapjan az inIormaciok mintegy 10-at jelenti. A kepzett szakember (segit,
viselkedeselemz, pszichoterapeuta) ennel joval nagyobb szazalekban kepes a kliens kzleseit
ertelmezni, azaz dekodolni (Tringer, 1991). A hatekony egyttmkdes alapja a jo segit-kliens
kapcsolat. A kliensek gyakran szoronganak a vizsgalati helyzetben. A segit Ieladata, hogy
nyugodt, szorongasmentes legkrt teremtsen. Vajon milyen szemelyi es targyi Ieltetelek
szksegesek a Ieszltseg oldasahoz, a bizalmi kapcsolat megalapozasahoz?


SZEMLYI FELTTELEK

A segit olyan szakember, akinek munkajaban szakmai ismeretein kivl kiemelked szerepet kap
sajat szemelyisege is. A klienssel valo kommunikacio celja sokIele lehet (alkalmassag vizsgalat,
tanacsadas, klinikai Ielmeres, stb.), minden esetben kzs, hogy a kliens erdekeinek vedelmeben
Iontos a kvetkez etikai alapelvek ervenyeslese (Trull es Phares, 1994).

Kompetencia
A segitnek tisztaban kell lennie szakmai es szemelyes kompetenciajaval. Mit is jelent ez? Aktivan
trekedjnk arra, hogy a kliens pontosan tudja, milyen szakemberrel van dolga. Ne engedjk el a
Ilnk mellett peldaul az olyan megszolitast, hogy ,doktor ur vagy doktorn, tisztazzuk szakmai
kepzettsegnket a Ielreertesek elkerlese vegett. A kompetencia masik aspektusa szemelyes jelleg.
Fontos az nismeret, Iontos, hogy eszleljk sajat vakIoltjainkat (sztereotipiaink, eliteleteink,
szemelyes elmenyek). Ha ezek a klienssel valo kapcsolatunkat beIolyasoljak, kerjnk szupervizios
segitseget kollegainktol.

Titoktartas
A titoktartas rendkivl Iontos a kliens bizalmanak elnyerese es megtartasa szempontjabol. Hogyan
bizhatna a segitben, ha nem lehetne biztos abban, hogy az elmondott es a vizsgalati anyagbol nyert
inIormaciok csak hozza, es az altala Ielhatalmazott szemelyekhez jutnak el (pl. kezelorvoshoz,
munka-alkamassagi vizsgalat eseten a munkahelyi vezethz, stb.). Specialis titoktartasi szabalyok
vonatkoznak arra az esetre, ha a kliens gyermek (reszletesen lasd a ,gyermekpszichodiagnosztika
alapjai cim Iejezetben).

A kliens folletevel valo trodes
Alapkvetelmeny az emberi jogok es az emberi meltosag tiszteletben tartasa. Tilos a klienssel
ketts kapcsolatot letesiteni, vagyis sem szexualis, sem barati, sem zleti viszonyban nem lehetnk
kliensnkkel, mert ez jelentsen beIolyasolja a kettnk szakmai kapcsolatat. A segitnek ilyen
szemelyes viszonyba valo bevonodasa a szakmai munkat rombolja, s a klienset kiszolgaltatott
helyzetbe hozza.
Ezen etikai normak attekintese utan nezzk a segit kapcsolat alapvet targyi Ielteteleit.


TRGYI FELTTELEK

Fontos a zavartalan krlmenyek megteremtese. Helyiseg: a berendezes legyen semleges, ne vonja
el a kliens Iigyelmet rengeteg erdekes targy (peldaul ne tapetazzuk ki csaladi Iotokkal a szobankat),
de ne emlekeztessen steril mtre sem. Diszkret, izlesesen berendezett dolgozoszoba legyen, ahol
kenyelmesen tudnak a Ielek egytt dolgozni. Fontos, hogy a segit es a kliens akadalytalanul tudjon
4
kommunikalni egymassal; a szemkontaktus Ielvetelere es elengedesere lehetseg legyen. A Ielek
lehetseg szerint tompaszgben (kb.120) helyezkedjenek egymashoz kepest (Ne kelljen
,Iarkasszemet nezni, vagyis ne teljesen szembe helyezkedjnk, es ne is egymas melle, mert ugy
nehez Ielvenni a szemkontaktust) egyIorma magas es egyIorman kenyelmes l
alkalmatossagokban ljnk, hogy se mi ne kenyszeritsk a klienst, hogy Iel kelljen rank neznie, se
neknk ne kelljen ezt tennnk. Bizalmas inIormaciok kzlesere alkalmas intimitas megteremtesehez
elengedhetetlen a ,zart ter biztositasa. A beszelgetest, vizsgalatot ne szakitsak meg
teleIoncsrgesek, kopogtatasok, jves-menes.


A RAPPORT KIALAKITSA

Az egyttes munka alapIeltetele a megIelel rapport kialakitasa. A segit kapcsolat eszkze a
kommunikacio. A kommunikacio inIormaciok egyseges jelrendszer szerinti tovabbitasat es
dekodolasat jelenti (Tringer, 2001). Milyen trvenyszersegek ervenyeslnek ebben a Iolyamatban?


A KOMMUNIKCI ALAPSZABLYAI

A s:ksegs:erseg
A kommunikacio egyik alapelve, hogy nem lehet nem kommunikalni, vagyis tarsas helyzetben
szksegszeren kommunikalunk akkor is, amikor ,nem kommunikalunk, hiszen az is kzlest
jelent, ha tarsasagban nem kommunikalunk senkivel. Ezt maskeppen a kommunikacios kenyszer
elvenek is nevezik. A kommunikaciorol valo teljes lemondas, a tarsadalmi lettl valo teljes
visszavonulas sulyos psziches zavart jelez.

A tbbcsatornas felleg
Az inIormaciok parhuzamosan tbb csatornan keresztl erkeznek. A verbalis csatorna mellett az un.
nem-verbalis csatornak arnyaljak, pontositjak, a kzles jelenteset. Amikor beszelnk, valtozik a
mimikank es gesztikulalunk is kzben. Az irott nyelv is tbb csatornan kzl inIormaciokat. A
szohasznalat, a struktura, a nyelvtani hibak, mind-mind uj inIormaciot hordoznak.

Tbbs:intseg (tartalom es vis:onv)
A kzleseink tbb-, minimalisan ketszintek. Tbbnyire a verbalis csatornan kzlnk tartalmakat, a
kommunikacios partnerhez valo viszonyunkat kiIejez jelek pedig Ikent a non-verbalis csatornan
jelennek meg. Maskeppen beszelnk baratainkkal es csaladtagjainkkal, mint klienseinkkel. A
segit-kliens kapcsolatban ennek a viszonynak a kiIejezdese meg kell, hogy jelenjen peldaul
abban, hogy a tegezdest elharitjuk akkor is, ha azonos korcsoportba tartozunk, es mas helyzetben
egyebkent valoszinleg tegezdnenk. Ez Ikepp palyakezd Iiataloknal szokott problemat jelenteni.

Tagoltsag
Az inIormaciok aramlasa nem Iolytonos, hanem egysegekre tagolodik. Az emberi
kommunikacioban a mondat egy ilyen kiemelt egyseg, a kzles strukturalasanak eszkze. A
tartalmak strukturalasanak keptelensege korlelektani tnet. A szettredezett, logikatlanul
sszerakott gondolati egysegek, es a tagolatlan beszedIolyam - ahol nincsenek lenyeges-lenyegtelen
momentumok - egyarant sulyosan patologias jelensegek. A tagolatlan beszedIolyamhoz nem lehet
kapcsolodni, valodi dialogus kialakitasa lehetetlen. Hetkznapi eletnkben is talalkozunk olyan
emberekkel, akikkel nem lehet parbeszedet Iolytatni, akik monologizalnak, s a kommunikativ aktus
irant addig erdekldnek, amig k beszelnek, s ha a masikat engedik is szohoz jutni, mar erdemben
nem Iigyelnek ra, sajat gondolataikkal vannak elIoglalva. Ebben az esetben serl a reciprocitas,
vagyis a viszonossag elve a kommunikacioban.

5
Promotiv felleg
A kommunikacios kenyszer elvebl adodoan egy kommunikativ aktus a masik Ielet
kommunikaciora keszteti. (Peldaul a Iogorvosi varoban ket ember l. Az egyik beszelgetni szeretne,
a masik olvasni. Verbalis es/vagy nem-verbalis akciok soran dl el, hogy lesz-e diskurzus). A
kerdes promotiv jellege igen kiIejezett. A kerdez beIolyasa ala vonja a masik Ielet, a dialogust
meghatarozza, s ily modon aszimmetrikus helyzetet teremt. A segit kapcsolat jellegebl Iakadoan
aszimmetrikus kapcsolat.

A kommunikacio ps:ichologiai s:kseglet
Az emberek kztt jelents klnbseg van a kommunikacios igeny szempontjabol. Az igenyhez
kepesti tulkinalat az aktivacios szint emelkedesevel jar egytt, s elkerl magatartashoz vezethet. A
igenyhez kepesti alulkinalat ingerkeres viselkedest valthat ki. KonIliktushoz vezethet, ha egy
kapcsolatban a Ielek kommunikacios igenye nagyon elter.

A kommunikacios aktus kiemelt es:k:e a bes:ed
A beszed verbalis es nem-verbalis jelek egyttese. Segit szerepben kiemelten Iontos a nyelvi
kiIejezkeszseg Iejlesztese. Termeszetesen nem retori keszsegeket varunk el a segittl, de azt igen,
hogy ne legyen beszedhibas. Az esetleges beszedhibak kijavitasa (raccsolas, hadaras, pszeseg,
selypites, stb.) tanacsos (Tringer, 1991).
A megIelel hanger hasznalata az optimalis inIormacio-csere szempontjabol szinten
rendkivl Iontos. Szemelyes kapcsolatban is zavaro a tul halk vagy tul hangos beszed. Segit
kapcsolatban, az els esetben a kliensnek allandoan ,hegyeznie kell a Ilet, gyakran
visszakerdeznie (ha egyaltalan visszakerdez), mert nem hallotta, amit mondtunk. Az emelt hanger
viszont erszakossag benyomasat keltheti a kliensben, ami nem kivanatos - klnsen a segit
kapcsolatban.
Nehany tartalmi szempontot is erdemes megIontolni. Kzleseinkben legynk konkretak,
kerljk a homalyos megIogalmazasokat, es a masik szamara nehezen kvethet erthetetlen
szakzsargont. Kzleseinkben a beteg nyelvi szintjehez alkalmazkodjunk. Hasznaljuk bizonyos
mertekig, de ne utanozzuk a kliens szokincset (pl. argo, karomkodas, stb.).
Hasznaljunk kepes kiIejezeseket, metaIorakat ugy, hogy ezek a beteg/kliens nyelvi
terkepenek megIelelek legyenek. A nyelvi terkepek aszerint, hogy mely erzekszervi modalitasra
leginkabb erzekeny a szemely, lehetnek vizualisak, akusztikusak vagy szomato-szenzorosak.
Szerencsenkre a magyar nyelv gazdagsaga lehetseget ad erre. Ha a kliensnk vizualis terkepet
hasznal, kzleseinkben mi is alkalmazzunk kepes kiIejezeseket (pl. steten latja a jvt, nem lat
kiutat, stb.). Ha a kliens szomato-szenzorosat (pl. ,szinte elallt a lelegzetem, ,majd kiugrott a
szivem), illetve akusztikusat hasznal (pl. ,nem is akarok hallani rola tbbet), keressnk mi is
ennek megIelel szavakat, kiIejezeseket.


A KOMMUNIKCI CSATORNI

A verblis csatorna

Az emberi kommunikacioban legIontosabb szerepe a verbalis csatornanak van. A verbalis
kzlesnek egyezmenyes szabalyai vannak. Ezek a szabalyok a Iogalmi kategoriakra, a nyelvtani
szabalyok alkalmazasara egyarant vonatkoznak. Termeszetesen ezek a szabalyok valamelyest
rugalmasak, ill. bizonyos hibaszazalekot engednek. A tulzottan szabalyos, hibatlan, preciz beszed,
es a masik veglet, a teljesen szabalytalan, nkenyes Iogalmi kategoriakat hasznalo beszed, egyarant
psziches zavarra utal (elbbi peldaul a kenyszerre, utobbi a skizoIreniara). A szabalyos-szabalytalan
dimenzio ket szelssege kztt szamtalan variaciot, hibat, zavarjelet talalunk. Ezek lehetnek stilaris,
modorbeli egyeni jellegzetessegek is, de gyakran a szorongas jelei (peldaul hibas szohasznalat,
elvetes, hosszu sznet, ismetles, dadogas, hibas szorend, beIejezetlen mondat, stb.)
6


Aem-verblis csatornk

A nem-verbalis csatornak funkcioi

A nem verbalis csatornak a beszedet jellegzetesse, egyedive teszik. Leginkabb alkalmasak er:elmek
es attitdk kifefe:esere. A tartalmi kzlest arnyaljak, pontositjak. Megmutatjak a kzl viszonyat a
tartalomhoz, a beIogadohoz, es a szituaciohoz. Az illus:trativ funkcio a beszed tartalmanak
kiemeleset, vagy eppen ellenkezleg, annak tompitasat (hangsuly, mimika, stb.), a kzles
strukturalasat jelenti. A kommunikacio soran altalaban arra treksznk, hogy dialogikus viszonyt
alakitsunk ki partnernkkel. Ezt a s:abalvo:o funkciot a tekintetvaltas tlti be leginkabb. Az adaptiv
funkcio a kommunikacios helyzethez valo viszonyt Iejezi ki. (pl. erdekldesbl, vagy kenyszerbl
vesznk reszt a helyzetben, magatol jtt a kliens, vagy kldtek). Valamely csoportho: tarto:ast az
un. emblemak Iejezik ki. Ilyen a jelveny, az ltzkdesi-hajviselesi stilus, specialis nyelvhasznalat
(pl. drogos szubkultura, stb.). Ezek a Iunkciok a nem-verbalis csatornakon egyttesen jelentkeznek.

A nem-verbalis csatornak felos:tasa

A vokalis csatorna ktdik legszorosabban a verbalis csatornahoz, hiszen a beszednek szerves
resze. Ezek a kvetkezk: hangnem, tonalitas, hangsuly, tem, lejtes, sznet. Fontossagat jelzi,
hogy akar a tartalmaval ellentetesse is teheti a kzlest. Hogy ezt megertsk, probaljuk
tbbIelekeppen hangsulyozva elmondani azt a mondatot, hogy ,ez aztan igazan szep volt ntl.
A beszed kiserje a mimika. A mimikai kod resze az arckiIejezesen kivl a Iejmozgas,
valamint a tekintetvaltas is. A mimikai kod Iontos eleme a pillacsapas, amely az erzelmi allapot
kzvetlen jelzje (pl. a szem knnybelabadasanak kompenzalasa a sr pillacsapas). KiIejezetten
ers promotiv hatasa van a mosolynak. Ha valakire mosolygunk, visszamosolyog rank. Ha ez a
mosoly-valasz nem kvetkezik be, zavarjelnek ertekeljk, amelynek eredetet a kapcsolatban, vagy a
masik Iel/kliens allapotaban kereshetjk.
A mo:gasos csatorna komplex egysegeket jelent, a gesztusok, a testtartas, a proxemika
(terkz szabalyozasa), a kinezia (mozgas-stilus) es az erintes tartozik ide. Ez a csatorna szemelyes
klnbsegek mellett kulturalisan is ersen szabalyozott (pl. egymas erintese, kzelseg-tavolsag,
stb.) (Hall, 1975). Segit kapcsolatban Iigyeljnk arra, hogy kliensnk szamara megIelel
krlmenyeket teremtsnk (pl. a szamara optimalis tavolsagra lhessen, a tekintetvaltast
szabalyozni tudja, stb.).
A vegetativ csatornat celszer a megjelenes szervei szerint csoportositani (Tringer, 1991).
Igy beszelhetnk br- es nyalkahartya reakciokrol, legzes-szivIrekvenciarol, stb.). Ezek a csatornak
a kzponti idegrendszer aktivacios allapotarol, a Ieszltseg szintjerl, ill. a szorongasrol
tajekoztatnak minket. A hetkznapi eletben is megIigyelhet jelensegek, de kiemelked
jelentseget a segit kapcsolatban nyernek. Az elpirulas, mint zavarjel, kzvetlenl jol eszlelhet
jelenseg. A verataramlas valtozasa az arcon, a nyakon es a mellkas Iels reszen lathato, es a
szorongas jelzesekent ertekelhetjk. A verataramlas valtozas enyhebb Iormaja viszketest okoz, s
kompenzalasakent a szemely vakarozni kezd (az orr-, a homlok-, a nyak, a Ilt, stb. vakarasa).
Fontos brjelenseg az izzadas. Jellegzetes szorongastnet a Iokozott izzadas. Knnyen
megIigyelhet, mivel intenziv szaga van, ill. gyakran jol lathato a honalj izzadasa a ruhazaton. A
tenyer izzadasa kezIogaskor eszlelhet, vagy a beszelgetes soran lathato, hogy a kliens tenyeret a
ruhajaba, a Iotel karIajaba trlgeti. Neha az izzadas az arcon, homlokon megjelenik, vagy ennek
elharitasara a kliens gyakran trlgeti az arcat.
A nyalkepzdes valtozasa a beszed soran az artikulaciot beIolyasolja. A szajszarazsag miatt
a szorongo ember olykor cuppogo hangot ad, beszede tompabb, monotonabb lesz. Kompenzalo
viselkedeskent nyalogatja a szajat, nyeldekel. Jellegzetes szorongastnet a beszed kzbeni
krakogas, khecseles. A legzes- es szivIrekvencia megvaltozasa szinten lehetnek szorongastnetek,
7
de a Ientieknel nehezebben Iigyelhetek meg. A legzesIrekvencia extrem nvekedese
hiperventillacios tetaniahoz vezethet, ami lehet panikroham kivaltoja. Enyhebb esetben a
beszedtempo valtozasaban eszlelhetjk a legzesritmus modosulasat. A kliens beszed kzben
kapkodja a levegt, idnkent nagyokat sohajt, stb. A szivIrekvencia szabad szemmel alig eszlelhet,
de extrem Iokozodasa eseten a nyakon az terek pulzalasa megIigyelhet.


A metakommunikci

A metakommunikacio jelentese: kzles a kzlesrl (Bateson, 1956), vagyis a tartalmi kzlest kiser
kommunikacio. A verbalis es nem-verbalis csatornakon egyarant megjelenik. Viszonyt Iejez ki a
beIogadohoz, a tartalomhoz es a szituaciohoz. A metakommunikacio a kzlest pontositja, arnyalja,
vagy eppen a tartalommal ellentetes jelentessel ruhazza Iel.
A segit kapcsolatban a kommunikacio specialis keretek kztt zajlik. A viszony egyreszt
hivatalos-szakmai, masreszt a kommunikacios aktus soran olyan bizalmas kzlesek hangzanak el,
melyek olykor a szemely legintimebb kapcsolataban sem kerlnek Ielszinre. A helyzet, a kapcsolat
jellege, a hazai intezmenyi rendszerben patriarchalis viszonyhoz szokott kliensek szamara gyakran
ismeretlen. A segit Ieladata, hogy a zavaro krlmenyeket cskkentse, es a kommunikacio
optimalis Ielteteleit megteremtse. A segit kongruens viselkedese, empatiaja es a kliens Ieltetel
nelkli elIogadasa a rogersi attitd (Rogers, 1980) -, a kapcsolatot melyiti, a kommunikacio
hatekonysagat nveli.


SEGIT KAPCSOLAT FOGYATKOSSGGAL LKKEL

Az erzek- es/vagy mozgasszervi, illetve ertelmi Iogyatekossaggal elk hatranyos helyzetnek
szamitanak a hetkznapi eletben valo boldogulas szempontjabol. Az atlag ember szamara
hetkznapi problemak olykor megoldhatatlan Ieladatok ele allitjak ket. Gondoljunk csak arra,
hogy Magyarorszagon meg az akadalymentesites sincs sok helyen megoldva. Igy peldaul a
mozgasserlteknek olykor az egeszseggyi intezmeny megkzelitese, s ezaltal a segitseg kerese is
gondot okozhat. Szamtalan helyzetben valosagos es szimbolikus gatak alljak utjukat (pl.
beiskolazasi, kesbb elhelyezkedesi nehezsegek).
Ez termeszetesen rengeteg Irusztraciot jelent a Iogyatekkal el szemelyek es csaladjuk
szamara. A tamogato, segit kapcsolat az eletminsegk javitasara kiemelkeden Iontos. A rogersi
alapelvek ervenyeslesenek szep peldaja Lenart proIesszor instrukcioja Iiatal gyakornokanak egy
agykereg nelkl vilagra jtt ujszltt ellatasahoz (idezi Vass, 1990, 53. o.)

,.cskkentsd a grcset, mert nem tudhatjuk, hogy mennyi Iajdalmat erez, es mivel ez az allapot
egyertelmen eletkeptelenseggel jar egytt, maradj mellette mindaddig, amig meg nem hal, mert
emberhez melto modon kell meghalnia.

A segit Ieladata, hogy ugy es abban segitse a klienset, ahogy es amiben neki szksege van. A
kapcsolatban nagyon Iontos, hogy el tudjuk Iogadni a partnert olyannak, amilyen, a
Iogyatekossagaval egytt, anelkl, hogy a kapcsolatunkban meghatarozo szerepet kapna maga a
Iogyatekossag. Hiszen egy mozgasserlt embernek a szerelmi csalodas, vagy iskolai kudarc hasonlo
Irusztraciot jelent, mint az egeszseges embereknek. Hasonlo erzelmi-indulati reakciokra
szamithatunk az esetkben is, tehat a segites modja is hasonlo legyen.
Klnlegesen Iontos a Iogyatekos ember csaladjanak tamogatasa, segitese. A legtbb
csaladban varatlanul, Ielkeszletlenl eri a szlket, amikor kiderl a diagnozis, gyermekk
Iogyatekossaga. Ez igaz meg akkor is, ha a szl eszleli a Iejldesi elmaradasokat,
rendellenessegeket mozgasban, ertelmi Iejldesben. A pontos tajekoztatas kivizsgalok
8
kompetenciaja (az orvos, a pszichologus es a gyogypedagogus egyttesen), a segit Ieladata, hogy a
szembeslesi Iolyamatot kvesse, ugy hogy a szlk elIogadjak a helyzetet, es megnyugvast
talaljanak a gyerek es az egesz csalad szamara. Sok szl nem tud szembenezni a nehezsegekkel.
Legtbbszr az anya az, aki szakembertl-szakemberig viszi a gyermeket, hogy ,levegyek a
belyeget rola - hasztalanul. Sokan erejkn es a gyerek erejen Iell allandoan Iejlesztik a
gyereket, nem tudnak beletrdni a korlatokba. Ezek a vegelathatatlan akciok a Iogyatekos
gyermek szamara Iolyamatos stresszt es kudarcot jelentenek. A csaladban el egeszseges
szemelyek, a Ierj es testverek pedig gyakran elhanyagolodnak (Horvathne Nemerkenyi, 1990).
Ezert is Iontos az elIogadas segitese, mivel a gyermek optimalis Iejldese elIogado, harmonikus
legkrben valosithato meg. A segit hiteles viselkedese erzelmi tamaszt nyujthat a csaladnak,
egyuttal modell is ahhoz, hogy az elIogadas lehetseges.


SSZEFOGLALS

A segit kapcsolat hatekonysaga sokban mulik azon, hogy a szakember ismeri-e es kepes-e
alkalmazni azokat a rendkivl Iontos kommunikacios alapelveket, amelyek meghatarozzak a
kapcsolat kimenetelet. Kompetencia, titoktartas es a kliens jolletevel valo trdes alapvet szakmai-
etikai szabalyokat irnak le, amelyek betartasa minden segit szamara ktelezen ervenyes. A
klienssel trten kapcsolat alakitasahoz, es a segit Iolyamat mederben tartasahoz a szakembernek
ismernie kell olyan kommunikacios alapszabalyokat, mint a szksegszerseg, tbbcsatornas jelleg,
tagoltsag, es promotiv jelleg. A kommunikacios aktus kiemelt eszkze a beszed, am emellett Iontos
inIormaciokat hordoznak a nem-verbalis csatornak is mozgas, vegetativ jelzesek, mimika - a
kliens erzelmi allapotarol, es szubjektiv megnyilvanulasairol.
A segit kapcsolat Iontos szerepet tlt be a Iogyatekossaggal elkkel es csaladjaikkal valo
Ioglalkozas eseten. A segitnek ismernie kell azokat az alapelveket es kommunikacios
szksegleteket, amelyeket a specialis igeny emberekkel valo Ioglalkozas megkivan. Empatia,
elIogadas es a realis celok kitzese kiemelt szerepet kapnak a segit kapcsolat epiteseben.


KULCSFOGALMAK

Kommunikci Az inIormaciok egyseges jelrendszer szerinti tovabbitasa es dekodolasa.
Metakommunikci Kzles a kzlesrl. Viszonyt Iejez ki a beIogadohoz, a tartalomhoz es a
szituaciohoz.
Nem-verblis csatornk Arnyaljak, pontositjak, a kzles jelenteset, ide tartozik tbbek kztt a
mimikai kod, mozgasos csatornak, vegetativ csatornak, stb.
Verblis csatorna A nyelvhez ktd, beszedben vagy irasban inIormaciot kzl kommunikacios
csatorna.


HIVATKOZSOK

Bateson, G. (1956) Toward a Theorv of Schi:ofrenia. Behavioral Science, 1, 251-264.
Hall, E. T. (1975) Reftett dimen:iok. Gondolat Kiado, Budapest.
Horvathne Nemerkenyi M.(1990) A s:lo, a csalad es a: ertelmi fogvtekos gvermek. In. A: ertelmi
fogvatekossag felismerese gvermekkorban. Tanknyvkiado, Budapest. 161-190.
Rogers, C. R. (1980) Client-Centered Therapv. In: H. J. Kaplan, B. J. Sadock, A. M. Freedman,
(Eds.): Comprehensive Textbook oI Psychiatry. Williams and Wilkins co, Baltimore.
Tringer L. (1991) A gvogvito bes:elgetes. Budapest, VIKOTE.
Tringer L. (2001) A ps:ichoterapia kommunikacioelmeleti alapfai. In: Pszichoterapia Propedeutika
3. 5-21.
9
Trull, T., J., Phares, E. J. (2004) Klinikai Ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Vass, M. (1990) A: orvos feladata a: ertelmi fogvatekossaggal kapcsolatban. In: Az ertelmi
Iogyatekossag Ielismerese gyermekkorban. Tanknyvkiado, Budapest. 29-56.











































2. FE1EZET
10
Az els interj jelensgvilga

A Iejezet vazlata

AZ ELSO INTERJU ALTALANOS JELLEMZOI
Mit is jelent az interju?
Interju es barati beszelgetes mi a klnbseg?
Az interju celja es keretei mit akarunk megtudni, miert es hogyan?
Kerdestipusok az interju soran
AZ ELSO INTERJU FORMAI
Az els interjuk Ielosztasa a Iormai jellemzk alapjan
Az interju celja szerinti Ielosztas
A Ielveteli interju
A mentalis statuszt vizsgalata
A krizisinterju
A diagnosztikai interju
PSZICHOTERAPIAS ELSO INTERJUK
A pszichoterapias els interjuk Iunkcioi
A pszichoanalitikus els interju
A viselkedesterapias interju
A viselkedesdiagnosztika Iorrasai
A szemelykzpontu interju
A szemelykzpontu pszichoterapia alapelvei
A terapeuta-valtozok

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK



Fontos kerdesek

Melyek az interjuzas altalanos jellemzi a segit kapcsolatban?
Miert Iontos az interju celjanak es kereteinek meghatarozasa?
Milyen tipusu interjukat hasznalhatunk?
Melyek a legIontosabb klnbsegek az egyes interjuIajtak kztt?
Milyen szempontok alapjan valasztjuk ki az adott interjutechnikat?
Melyek a legIbb klnbsegek a pszichoterapias els interjuk Iajtai kztt?










Az elz Iejezetben a kommunikacio altalanos szabalyairol, jellegzetessegeirl olvashattunk,
azokrol a szempontokrol, amelyek alkalmazasa a segit-kliens kapcsolat alapvet pillereit jelentik.
11
Ebben a Iejezetben azokrol a technikai-modszertani szempontokrol lesz szo, amelyek a segit-
kliens kapcsolat megalapozasat az els talalkozas jelensegvilagat lelik Iel. Szo lesz az els interju
segit kapcsolatban kitzhet celfairol, az els beszelgetes kereteinek fontossagarol, valamint a
segit kapcsolatban alkalmazhato interjuk specialis formairol.
A segit kapcsolat soran szamos olyan interjuIajtaval talalkozunk a gyakorlatban, amelyek
Iggnek a kliens-segit kapcsolat celjatol, kereteitl, es az inte:menv s:abta lehetosegeitol. Ezek
megismerese alapvet a segit szakmaban dolgozo viselkedeselemz szamara.
A Iejezet bevezetest nyujt az un. ps:ichoterapias elso interfuk jelensegvilagaba is. Ezek
alkalmazasa ugyan kizarolag valamely pszichoterapias modszerben kepzett szakember
kompetenciakrebe tartozik, megis, alapvet Iogalmainak ismerete nem hianyozhat a segit
szakmaban dolgozo viselkedeselemz tarhazabol sem.


AZ ELS INTER1U LTALNOS 1ELLEMZI

Az els beszelgetes a segit-kliens kapcsolat kezdetenek dnt, meghatarozo mozzanata. Szamos
szerz (Koczan, 1999; Pope, 1983; Trull es Phares, 2004; Weins, 1976) utal arra, hogy az
interjuzast a segit szakmaban sokkal inkabb tarthatjuk mveszetnek, mint tudomanynak, hiszen
annak technikajat nem lehet knyvekbl megtanulni, csakis a gyakorlatban lehet elsajatitani.
Ugyanakkor, az utobbi evtizedekben egyre tbb kutatas iranyul azoknak a tenyezknek a
Ieltarasara, amelyek az interjuzas soran Iolyo kommunikacio jellegzetessegeit irjak le: az interjuk
soran megIigyelhet viselkedesmodokat, az interakcio parbeszed jellegenek sajatossagait, beleertve
a metakommunikacio, a szavak mgtti beszed dinamikai Iolyamatat is. Ezek a kutatasok
lehetseget adnak arra, hogy a segit es a kliens jellemvonasaibol es megnyilvanulasaibol, valamint
a problemahelyzet specialis sajatossagaibol Iakado hatotenyezket tudomanyos kriteriumok alapjan
is lehessen elemezni. Termeszetesen ezeknek a hatotenyezknek a tudomanyos vizsgalata illetve
ezeknek az eredmenyeknek az ismerete nmagaban meg nem teszi lehetve az interjuzas
mveszetenek gyakorlati elsajatitasat. Megis, alapveten jarul hozza azoknak a pszichologiai
trteneseknek a megismeresehez, amelyek az interjuzas mveszetenek elmeleti modelljet alkotjak.
Ezek birtokaban a kezd segit az interjuzas technikajaban szerzett gyakorlati tapasztalatait is
adekvatan es Ielelssegteljesen ertheti meg es melyitheti el.


Mit is jelent az interj?

Az interju ket ember kztt letrejv interakcios Iolyamat, amelynek alapja a kommunikacio. A
kommunikacio szabalyai, Ieltetelei es eszkzrendszere mint ahogy azt az elz Iejezetben
megismerhettk alapveten hatjak at azokat az interakcios Iolyamatokat, amelyek az els
beszelgetes soran is jellemzik a ket Iel kztt zajlo inIormaciocseret. Ebben a Iolyamatban minket
Iel, a kliens es a segit is egyarant aktiv resztvevk, noha mint ahogy azt majd latni Iogjuk
aktivitasuk a helyzet adta keretektl es celoktol Iggen elter lehet.
A ket Iel segit es kliens egymashoz valo viszonyulasa, kettejk kapcsolatanak
meghatarozasa es alakitasa nemcsak az els interju, de az ezt kvet segit Iolyamat legkritikusabb
pontja is. Kettejk kapcsolatanak jellege, es ezen bell is a segit szerep szakmai Ielvallalasa
hatarozza meg ugyanis, hogy milyen celokat lehet kitzni a segit Iolyamat soran, valamint, hogy
ezek a celok milyen mertekben tudnak megvalosulni. Segit es kliense viszonyanak sajatossagai a
talalkozas els percetl jelen vannak, es dnten hatarozzak meg a kapcsolat alakitasat. Mitl olyan
sajatos ez a kapcsolat? Egyik legIontosabb jellemzje eppen a kapcsolat celfa. Az interjuzassal
Ioglalkozo szakemberek a segit kapcsolat kzponti celjakent hatarozzak meg, hogy a segit
minden esetben kliense problemajanak es a kettejk kztt zajlo Iolyamatnak a megertesere
trekedjen ugy, hogy sajat szemelyesseget (problemait, ertekiteleteit, szubjektiv velemenyet) a
12
hatterbe szoritja. Azaz, a segit mar az els perctl kezdve egy specialis szakmai es etikai szerepbe
kerl, s ennek tkreben kell a kliense es kztte zajlo kommunikacios Iolyamatokat megertenie es
ertelmeznie. Celja ezzel az, hogy minel hatekonyabban segitse a problemamegoldast a segit szerep
etikai szabalyainak megIelelen (lasd a kvetkez, etikai kerdesekkel Ioglalkozo Iejezetet). Sajatos
szerephelyzet ez, amelynek szakmai, technikai vonatkozasaira ternk ki a kvetkezkben.


Interj s barti beszlgets - mi a klnbsg?

Gyakran Ieltett kerdes laikusok, kliensek es kezd segitk kreben az, hogy ,miben klnbzik egy
problemaIeltaro interju egy barati beszelgetestl? Hiszen ugyanazt, amit egy segitnek el tud
mondani a kliens, elmondhatja egy baratnak, csaladtagnak, aki ugyanugy meghallgatja t. ,Nem
tudom mit csinaljak, elIogadjam-e a Ielkinalt allast, ami nagyobb kihivassal jar, vagy maradjak meg
az eddiginel, amiben mar biztonsaggal mozgok? Vagy, ,elhagyott a baratnm, nem birom
megemeszteni, hogy pont e legjobb baratommal allt ssze, nem tudom mit csinaljak.?
Nyilvanvalo, hogy egy jo barat, vagy egy csaladtag ilyen kerdesekre a lehet legjobb tanacsot
probalja adni altalaban sajat tapasztalataibol Iakadoan a hozza Iordulonak. ,En azt csinalnam,
hogy. nekem bejtt az, hogy... ne is aggodj miatta., szoktak elhangzani a vigasztalo, megert
megoldast keres valaszok. A beszelgetes celja a problemaval kzd jo barat, csaladtag megertese,
es a megoldasra valo trekves.
Ha a segit kapcsolatban gondolkodunk, es az interju sajatossagait nezzk, az alapvet cel
itt sem klnbzik a Ient vazolt barati beszelgetes celjatol. Az interjunak is egyik legIontosabb
eleme a masik ember megert meghallgatasa, sok esetben visszajelzes, velemenymondas az illet
problemajaval kapcsolatosan. Barati beszelgetes es problemaIeltaro interju nem ternek el tehat
abban, hogy mindkettben inIormaciocsere, nezetek kiIejtese, es sok esetben tamogato, megert
megjegyzesek hangzanak el. Van azonban nehany nagyon Iontos klnbseg, ami az interjuhelyzetet
markansan elklniti a barati beszelgetestl. Ezek a klnbsegek az interjuhelyzet sajatossagaibol,
a kliens-segit kapcsolat celjabol es a segit sajatos szerepebl adodnak. Az interju szemben egy
barati beszelgetessel tudatosan kivalasztott cel elerese erdekeben trtenik, mint ahogy arra a
Ientiekben utaltunk. A kliens akarcsak egy barati beszelgetesben egy problemaval Iordul a
segithz, es annak megoldasat, illetve a megoldasban valo segitseget varja tle. A segit celja
azonban szemben egy ktetlen barati beszelgetessel a kliens problemajanak, attitdjeinek,
erzeseinek minel melyebb megertese, annak erdekeben, hogy a legadekvatabb segitseget tudja
nyujtani. A segit ennek erdekeben Ielvallal egy iranyito, szakmai szerepet, segiti a klienst abban,
hogy minel tbb inIormaciot el tudjon elmondani, minel tbb erzelmet tudjon verbalizalni, es minel
kzelebb kerljn sajat problemaja megertesehez. A segit tehat iranyitja a beszelgetest, keretet ad
annak (meghatarozza az interju helyet, idejet es celjat), es meghatarozza sajat szerepet is a
beszelgetesben.
Miben is klnbzik a segit szerep a barati szereptl? Nagyon sokban. Elszr is a
helyzetbl Iakadoan nem klcsns, egyenrangu viszonyrol van szo. Amig egy barati kapcsolatban
klcsnsen megbeszelhetek a problemak, rmk, esemenyek, addig a kliens-segit kapcsolatban
a segit nem osztja meg maganeletet, szubjektiv elmenyeit, erzeseit kliensevel. Nem mond
ertekiteletet kliense problemajarol, viselkedeserl, erzelmeirl, es nem probal sajat szemelyes
tapasztalataira hivatkozva tanacsot adni. Azaz, nem indulhat ki sajat magabol, mikor kliense
problemajat ertelmezi. Hosszu Iolyamat, amig a segit megtanulja sajat erzelmeit es szemelyes
megoldasmodjait elklniteni attol, amit kliensetl var. A segit kapcsolat celja nem az, hogy
megmondjuk a kliensnek, hogy mi a jo szerintnk, hanem az, hogy ravezessk, hogyan tud ratalalni
sajat szemelyes megoldasmodjaira. Az ebben valo segitseg nyujtasa alapveten klniti el a segit
szerepet a barati viszonyulastol.
A segit szerep tehat komoly Ielelsseggel, es szakmai-etikai szerepvallalassal jar.
Termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy a segitnek egy szakmai szerep semleges, tartozkodo alarca
mge kell bujnia. A segitnek is vannak erzelmei, velemenye, es elvarasai egy-egy problemaval
13
kapcsolatban. Amit azonban el kell sajatitania szakmai munkaja soran, az az, hogy megtanulja
levalasztani sajat szemelyes velekedeset es erzeseit a kliens altal kinalt erzelmekrl, problemakrol.
Egy barati beszelgetesben egytt sirhatunk azzal, akit szeretnk. Klienseinkkel is termeszetesen
egytt erznk, es ezt kiIejezhetjk, de megsem hagyjuk magunkat elsodorni az erzelmek viharaban.
A stabilitas megrzese, ugyanakkor az empatias hozzaallas Ienntartasa olyan biztonsagot nyujt a
kliensnek, amellyel atelheti, hogy a segit kepes megoldasmodot nyujtani problemajara (lasd
kesbb, a szemelykzpontu interjunal).


Az interj clja s keretei - mit akarunk megtudni, mirt, s hogyan?

Az interju celja, mint ahogy azt az elz szakaszban lathattuk, a kliens megertese es az erre
alapozott segitsegnyujtas. De hogyan is zajlik ez a gyakorlatban? Mit kerdezznk, es hogyan
vezessk a beszelgetest? Termeszetesen az interju vezetese Igg attol, hogy milyen inIormaciokra
van szksegnk a cel elerese erdekeben. Nyilvanvalo, hogy a segitnek knny dolga van, ha a
kliens sszeszedetten, reszletesen tudja bemutatni a problemajat, es Ielvazolni azt, amit maga
szeretne elerni. Legtbbszr azonban a kliensek problemajukbol Iakadoan maguk sem tudjak jol
megIogalmazni azt, hogy miert van szksegk segitsegre, mitl alakult ki naluk az adott problema,
es hogyan szeretnenek megoldasra jutni. Ilyenkor a segitnek aktivan kell dolgoznia azert, hogy
egytt ertsek meg es tarjak Iel a problemat.
Kvetkezzen most ket Iiktiv interjureszlet, amely jol peldazza, hogy egy adott cel elerese
erdekeben milyen iranyban probal haladni ket klnbz segit a klienssel valo beszelgetes
Iolyamataban. Az els segit egy kezd interjuvolo, aki els problemaIeltaro beszelgeteset Iolytatja
egy klienssel, aki a kollegium tanacsado irodajaba jelentkezett segitsegert. A masodik segit egy
tapasztalt interjuvolo, tbb eve dolgozik a pszichologiai tanacsadas szakmajaban. A ket Iiktiv
interjureszlet ugyanazzal a klienssel keszlt, ugyanarrol az indulo problemarol. A kliens egy 20
eves egyetemi hallgato lany, aki a vizsgaidszak sikeres lezartaval megkezdte tavaszi Ielevet, de ket
het utan kimaradt, mert heves szorongasos rohamok trtek ra, es nem volt kepes kimozdulni a
kollegiumbol. Egyik tanara javasolta, hogy Iorduljon az egyetemi tanacsado irodahoz.

A: elso (ke:do) segito interfufa

S: Mikor jelentkezett be ide a tanacsado irodaba?
K: Ma reggel.
S: Miert kellett jnnie?
K: Nem tudtam bemenni az oraimra, mert Iolyamatosan rettegek. Es nem ertem, hogy ez miert
trtenik velem.
S: Mitl is Iel tulajdonkeppen?
K: Hat... mint mondtam, nem tudom.
S: Mikor is kezddtt ez a szorongas?
K: Mar majdnem egy Iel eve, de most a vizsgaidszak vegen Ielersdtt.
S: Talan attol tart, hogy nem Iogja tudni rendesen elvegezni a kurzusait?
K: Nem, ettl biztos nem.
S: Akkor lehet, hogy otthon vannak problemai?
K: Az biztos nem, hiszen otthon minden rendben van, szeretek hazajarni.

A masodik (tapas:talt) segito interfufa

S: Mikor jelentkezett be a tanacsado irodaba?
K: Ma reggel.
S: Mit gondol, vajon mi lehetett az oka annak, hogy ugy dnttt, hogy megprobalja a tanacsado
irodat?
14
K: Folyamatosan rettegtem az orakon, de nem ertem hogy miert... ket het utan olyan remesse valt a
helyzet, hogy muszaj volt otthon maradnom a kollegiumban.
S: Remesse valt a helyzet.
K: Igen, mert ugy ereztem, nem tudom magam kontrollalni. mar reggel rettegtem, hogy Iel kell
kelnem, es be kell mennem, nem mertem beszelni a barataimmal sem, es a vegen mar ugy ltem ott
az orakon, mint egy arnyek.
S: Ez tenyleg nagyon rossz lehetett.
K: Borzaszto volt. Ugy ereztem, a barataim elkerlnek, nem mer hozzam szolni senki, mar
bulikba sem hivtak az utobbi idben. Ugy ereztem, a kollegiumban is megIagy a legkr, ha
megjelenek a TV-szobaban. Es nem ertem, hogy mit csinaltam, hogy ez trtenik velem.

A ket interjureszlet kztt jol lathato a klnbseg. Az els, tapasztalatlan segit kerdesei rendkivl
speciIikusak, rvidek es tmrek. Stilusa inkabb kikerdezesre emlekeztet, mikzben a problema
okait igyekszik kutatni. A kliens rvidre zart valaszai azt sejtetik, hogy nem tud kibontakozni
erzelmei es problemai elbeszeleseben. A segit valoszinleg kezd volta es az emiatti szorongasa
miatt probal konkret kerdesekbe kapaszkodni. Ugyanakkor jol lathato, hogy nem tud elszakadni
attol a Ieltetelezesetl, hogy a kliens vegs soron megmondja majd, hogy mitl szorong. A segit
elIeltetelezese tehat gatjava valik annak, hogy a kliens kepes legyen ,elbeszelni a problemajat
ugy, ahogyan azt eli at.
A masodik, tapasztaltabb kerdez stilusa teljesen elter az elsjetl, noha a klienssel
kapcsolatos celjuk azonos. A masodik kerdez ugy teszi Iel a kerdeseit, hogy a ra adott valaszok
egyre inkabb mutatjak a kliens megnyilasanak jegyeit. Nem alkalmaz ,kikerdezest, noha is az
okokat keresi. Az okokat keresi, de nincs elIeltetelezese arrol, hogy a kliensnek mit kene
mondania. A kerdez megnyilvanulasai is szelesebb krben mozognak. Neha kerdest tesz Iel,
maskor csak kommentalja a mondottakat, kiIejezve megerteset, megint maskor az erzelmekre
reIlektal (,az tenyleg nagyon rossz lehetett), illetve gondolkodasra keszteti a klienst (,mit gondol,
mi lehetett az oka annak, hogy.?). Jol erzekelhet a vegeredmeny: a kliens erzelmi
problemajanak Iokusza, szorongasanak tartalma kibontakozik a kliens elbeszeleseben, es kettejk
parbeszedeben.

A Ienti ket interjureszlet es a kerdezk stilusa ravilagit a kerdezes modszerenek ,mveszetere.
Arra, hogy milyen sok tapasztalat, tanulas kell ahhoz, hogy a kerdez valodi parbeszedet tudjon
Iolytatni kliensevel. Parbeszedet, annak erdekeben, hogy a kzs celt a problema megerteset es
kezelesenek lehetsegeit elerjek.


Krdstipusok az interj sorn

Az elz interjureszletekre tamaszkodva vizsgaljuk most meg, milyen kerdestipusok
jelennek meg egy jol vezetett interjuban. Maloney es Ward (1976, id. Trull es Phares, 2004)
nyoman a kvetkezkeppen Ioglalhatjuk ssze a segit Ibb megnyilvanulasait, kerdeseinek
termeszetet es celjat.



A kerdes tipusa

A kerdes celja es lenyege


Pelda


Nyitott

A kliensre bizza, hogy milyen keretet
es tartalmat ad valaszanak.

,Mit gondol, vajon mi lehetett az oka
annak, hogy ugy dnttt, hogy
megprobalja a tanacsado irodat?
15

Facilitalo

Batoritja a klienst a beszelgetes
Iolytatasara.


,Tudna errl tbbet is mondani?


Tisztazo

A problema tisztazasat, es az ezt segit
peldakat batoritja.


,Ez azt jelenti, hogy.? Ugy ertette,
hogy.


KonIrontativ

Az ellentmondasokra es az
sszenemillesekre hivja Iel a kliens
Iigyelmet.


,Nekem ugy tnik, hogy amit most
mond, ellentmondasban lenne azzal,
hogy.



Rairanyito

Ha a kapcsolat es a bizalom mar
kialakult, es krvonalazodik a
problema Iokusza, a segit olyan
kerdeseket tehet Iel, amelyek a
reszletek Ieltarasat segitik.



,Pontosan mit is mondott az apjanak,
amikor kritizalta a dnteset?

A Ienti Ibb kerdestipusok termeszetesen csak iranyt mutatnak egy-egy beszelgetes elemzesehez.
Szamos olyan, arnyaltabb kerdes is megjelenik, amely jelzi, hogy a segit erzelmileg is reszt vesz a
beszelgetes Iolyamataban, megerti klienset, es egytt erez problemajaval (Buda, 1975; 1980).
Koczan (1999) es masok (Bang, 1968; Pope, 1983) a Ientieken tul egyeb olyan megnyilvanulas-
tipusokat is sszegyjtttek, amellyel a kerdez az empatikus, megert legkr Ienntartasara
iranyulo kommunikativ szandekat Iejezi ki az interju soran. Ezek kzl emeltnk ki nehanyat es
illusztraljuk peldakkal.
Metakommunikativ erteke van elssorban a bologatasnak a megertes, egytterzes kiIejezese
szempontjabol. Fontos lehet ezen kivl a kliens s:ohas:nalataho: trten alkalmazkodasnak is,
amelynek reven a kerdez erzekelteti, hogy ,rahangolodik a kliens eletkorara, iskolazottsagara. Ez
nem azt jelenti, hogy a kerdez a kliens altal hasznalt szlenget alkalmazza (pl. ,szoval baromira
nem ertettek meg a szlei.), hanem azt, hogy a kerdez olyan szinonimakat hasznal, amelyek
segitsegevel jelzi, hogy erti a kliens mondandojat (,nagyon Iajdalmas lehetett, hogy nem ertettek
meg a szlei.). Fontos, hogy a kerdez ne hasznaljon olyan Iogalmakat, amelyek a kliens
szamara idegenek. Itt elssorban a szakaszavakra kell gondolni, vagy olyan idegen szavakra,
amelyek erzekelheten hianyozhatnak a kliens Iogalomtarabol, es amelyek a tavolsag, szakadek
erzetet kelthetik a kliensben (pl. ,szoval a szleivel valo ktdeset ambivalens erzelmek kiserik).
Tovabblendit lehet a beszelgetesben az un. ,echo effektus` (Koczan, 1999, 106. o.), amikor a
kerdez megismetli a kliens utolso szavait, vagy visszajelzi a kliens mondandojanak erzelmi
konnotaciojat. Pl. ,Ez tenyleg nagyon borzaszto lehetett.. A tamogatasnak, biztatasnak szinten
jelentsege lehet abban a helyzetben, amikor a kliens a trtentekkel kapcsolatos erzelmeit Iejezi ki:
,Nagyon megterhel lehetett ez a helyzet, biztosan nagyon kellett tartania magat, hogy ne lassak
meg a Iajdalmat.
A kerdez empatias egytterzesenek kiIejezese azonban meg nem elegend ahhoz, hogy a
kliens elinduljon problemainak megerteseben es megoldasaban. Az egytterzes kiIejezese Iontos
eszkze a rapport kialakitasanak es Ienntartasanak. Ugyanakkor a kliensnek szksege van arra is,
hogy uj szempontokat kapjon, olyanokat, amelyeket sajat maga keptelen meglatni. Keptelen, eppen
azert, mert ssze van zavarodva, kaoszt el at, es problemajat nem kepes kivlrl, egyIajta
tavolsagbol szemlelni. A kerdeznek eppen ezt a szerepet kell betltenie a kliens szamara. A kls,
Iggetlen megIigyelet, aki megteszi eszreveteleit, szubjektiv ertekitelettl mentes meglatasait a
16
kliens problemajaval kapcsolatban. Ennek legjobb modja, ha a rapport es a bizalom kialakulasat
kveten (nyitott es Iacilitalo kerdesek segitsegevel) a kerdez tisztazo, illetve konIrontativ
kerdeseket tesz Iel (ld. Maloney es Ward Ienti tablazatat, 1976, id.: Trull es Phares, 2004). Ezt
kveten sszeIoglalja a problemat ugy, ahogy erzekeli, latja, es ertelmezi. Ezek azok a
visszajelzesek, amelyek segitik az interju soran elhangzottak csoportositasat, sszeIoglalasat
(Koczan, 1999), es vegs megnyitjak a kliens szamara az utat ahhoz, hogy Iontos, eddig nem
tudatositott sszeIggesre raebredjen. Peldaul a segit a kvetkezkeppen Ioglalhatja ssze a kliens
problemajat, es a sajat (a segit) megerteset a problemaval kapcsolatban: ,ugy latom, hogy a
szleivel kapcsolatosan tbb olyan esemenyt meselt el, amik jo, illetve rossz elmenyeit Iejezik ki.
Ez azt a benyomast kelti, mintha maga sem tudna eldnteni, szeretik-e magat, vagy sem.
A problema sszeIoglalasat es ertelmezeset illeten Iontos Ielhivni a Iigyelmet arra, hogy az
interjuzas egyik legkritikusabb pontja az eIIajta kerde:esi es viss:afel:esi technika. A kerdeznek
ovatosnak kell lennie az ilyen tipusu visszajelzesek megteteleben, mert biztosnak kell lennie abban,
hogy valoban termekeny talajra hullanak megjegyzesei. Tehat, csak akkor Iogalmazhat meg konkret
Ieltevest, ertelmezest a kliens problemajarol, ha latja, hogy a kliens ,keszen all az eddig szamara
ismeretlen sszeIgges megertesere, beIogadasara. A Ienti peldat Iolytatva a kliens igy valaszol:
,Tenyleg. erre igy meg sosem gondoltam., de igaz lehet, mert hol kiakadok rajuk, hol nyugi
van. mindig mast erzek velk kapcsolatban, es nem tudom elhinni, hogy szeretnek, amikor
balheznak velem valami miatt..
A kommunikacio promotiv mozzanatainak (lasd 1. Iejezet) Ielismerese, Ielhasznalasa
szinten segitheti az inIormacioatadas Iolyamatat a beszelgetes aktusaban. A kerdeznek erre is
Iigyelmet kell Iorditania, hiszen a beszelget Ielek az interakcio soran nemcsak szoban kzlnek
inIormaciokat egymassal. Egy masik csatornan a metakommunikacio, es a ,s:avak mgtti
bes:ed` csatornajan rendkivl Iontos rejtett zenetek, utalasok, egymassal kapcsolatos elvarasok,
illetve rejtett Ielelmek Iejezdhetnek ki (Buda es Laszlo, 1981). A rejtett utalasok Ielismerese,
tudatositasa es visszajelzese hatekonyan lenditheti el a parbeszedet es a problemamegoldas
Iolyamatat. A kvetkez pelda jol szemlelteti ezt.
Egy Iiatal IerIi kliens Iolyamatos ,zuditja problemajat a kerdezre, nem hagyvan neki teret
arra, hogy barmiIele visszajelzest is tegyen. A kerdez egyre rosszabbul erzi magat, mivel kliense
gyorsan elmond egy problemat, majd visszakerdez, ,nem tudom, mit gondolhat most rolam? Am
mieltt a kerdez valaszolhatna, a kliens maris beleIojtja a szot azzal, hogy ,persze maga mit is
mondhatna egy ilyen helyzetben? A kerdez tehetetlenseget el at, azt, hogy nem hagyjak szohoz
jutni, nem tud igy visszajelezni. Az interju masodik harmadaban Iogalmazza meg sajat
tehetetlenseg erzesebl kiindulva annak Ielismereset, hogy a kliens a viselkedesevel, azaz a
szavak mgtti beszedevel szamara mit is ,zen. Felismereset Iontosnak erzi, es sszekti azzal,
amit a kliens szoban mondott el magarol ezalatt. Felismereset es ezzel egyben a problema
megerteset is a kvetkezkeppen jelzi vissza kliensenek. ,Biztos nagyon nehez lehet a
problemairol beszelnie egy idegennek, akivel kapcsolatban nem tudhatja biztosan, hogy mit is Iog
reagalni. Kivancsi a velemenyemre, ugyanakkor tarthat is tle, hiszen nem hagyja, hogy elmondjam
azt. Segitseget ker, ugyanakkor rgtn el is utasitja azt. Ha jol ertem, a barataival is pontosan ezt
eli at, vagyis azt, hogy maganak senki nem mond semmit, senki nem akar segiteni, tehetetlennek
erzi magat es elkeseredettnek, hogy a maga szamara emiatt mar nincs is segitseg.
A kommunikacio promotiv aspektusainak - es ezen bell is a reftett :eneteknek a
megertese es Ielhasznalasa egy nagyon Iontos kapcsolati elemre mutat ra a kliens-segit
viszonyban. Az elz peldaban a segit a kliens Iele iranyulo ,rejtett zenetet, azaz egy kapcsolati
elemet hasznalt Iel a problema megertesehez. Ez a pelda ramutat arra is, hogy a kliens mar az els
alkalommal, problemai bemutatasakor, elbeszelesekor is varakozasokat, vagyakat es aggodalmakat
Iejezhet ki a segitvel, es az egesz helyzettel szemben. Mint ahogy az elbbi peldaban is lattuk, a
kliens attol tartott, hogy a kerdez talan nem erti t meg, vagy elitelheti. Ezt a Ielelmet azonban
nem tudta megIogalmazni, st tudatositani sem, csak demonstralni, a kerdezvel valo
kapcsolataban.
A szavak mgtti zenetek mindig jeleznek valamit abbol, hogy milyen erzelmeket,
17
kapcsolati mintakat hoz be a kliens a kerdezvel valo interakcio soran. A pszichoanalitikus
interjuzok atteteli felensegnek nevezik a beszelgetes eme Iontos elemet. Nevezetesen, hogy a kliens
a multbeli tapasztalatai soran szerzett kapcsolati mintazattal (vagyakkal, Ielelmekkel, Iontos
viszonyulasmodokkal, stb.) lep az interjuhelyzetbe es megjeleniti azt interaktiv
viselkedesmodjaban. Ezek megertese rendkivl Iontos inIormacio lehet a problema Ieltarasaban es
megerteseben (lasd kesbb a pszichoterapias els interjuknal).


AZ ELS INTER1U FORMI

Mint az elz Iejezetben lathattuk, az elerend celok jelentsen meghatarozzak az els beszelgetes
vezetesenek mikentjet. Ha a segitnek az a celja, hogy minel tbb konkret adatot tudjon meg a
klienstl, annal iranyitottabb lesz a beszelgetes. Ha azonban a kliens szubjektiv latasmodjara,
velemenyere, szemelyes hozzaallasara kivancsi, mas tipusu kerdesekhez Iolyamodik, es abban
segiti klienset, hogy minel jobban ki tudjon bontakozni a beszelgetes Iolyamataban. Az
inIormacioszerzes celjai tehat alapveten meghatarozzak a kerdezes technikajat, kvetkezeskepp az
els beszelgetes Iormajat is. Az alabbiakban a Ibb interjutipusokat azok Iormai szerint Iogjuk
megvizsgalni. A klnbz interjuIormak mint latni Iogjuk nem valaszthatoak el attol, hogy
mit, miert, es hogyan akarunk megtudni.


AZ ELS INTER1UK FELOSZTSA A FORMAI 1ELLEMZK ALAP1N

Formailag az interjut nehez kategorizalni. Leginkabb azt mondhatjuk, hogy valahol egy dimenzio
ket vegpontja kztt helyezhetk el. A kontinuus skala ket vegpontja a strukturalt es a
strukturalatlan interju.

Strukturalt interfu. Leginkabb diagnosztikus cellal keszl interju. Tbb ilyen rendszert is
kidolgoztak. Lenyege, hogy kerdesek es kontrollkerdesek standard sorozatabol all. A kerdeseket
meghatarozott sorrendben kell Ieltenni, attol elterni nem lehet, s ennek kvetkezteben az interjuban
kapott inIormaciok a leginkabb Iggetlenek a kerdez szakmai iranyultsagatol, iskolahoz valo
tartozasatol, s igy nagy a kerdezk reliabilitasa. A pszichiatriai diagnosztikai interjuk tartoznak
peldaul ide.

Strukturalatlan interfu. Maskeppen klinikai interjunak is nevezik, melyeknek lenyege, hogy a
kerdezre van bizva, hogy milyen kerdeseket, milyen sorrendben tesz Iel. Vagy hogy tesz-e Iel
egyaltalan kerdeseket, vagy a kliensre bizza, hogy arrol es ugy beszeljen, amit Iontosnak tart. A
hagyomanyos klinikai, vagy problema Ieltaro interjut es a pszichoterapias els interjut az
interjuvolo szakember kepzettsege jelents mertekben meghatarozza. (lasd reszletesen ott).

Felig strukturalt interfu. A Ienti kett kevereke. A kontinuum kzepe tajan helyezhet el. A
beszelgetes Ibb vazlata adott, de a kerdesek Iormajat, sorrendjet a kerdez hatarozhatja meg.
Tartalmilag peldaul a Ielveteli interju ilyen.


AZ INTER1U CL1A SZERINTI FELOSZTS

Felvteli interj

Az interju celja, hogy eldntsk, a kliens problemai es elvarasai, valamint az intezmeny adottsagai,
lehetsegei egymasnak megIeleltethetek-e. A viselkedeselemz kompetencia-krebe tartozo
18
tevekenyseg, melynek soran Ieltarjuk a kliens problemait, tajekoztatjuk az intezmeny (terapias)
tevekenysegerl, es a keretekrl. (A hetkznapi eletben az ilyen tipusu interjunak Ielelnek meg az
allasinterjuk is.) Itt a klinikai gyakorlatban hasznalt sema szerinti tematikat kvetjk. Formailag a
Ielig strukturalt interjuknak Ielel meg, az alabbi kerdeskrk szerint Iolytatjuk a beszelgetest.

A felveteli interfu altalanos va:lata (Trull es Phares, 2004.)

A temakrkrl nem kell szigoruan ebben a sorrendben beszelni. Haladhatunk reszben a kliens sajat
strukturaja menten is, de a beszelgetest iranyitsuk ugy, hogy ezeket az inIormaciokat megkapjuk.
Technikailag trtenhet ez ugy is, hogy az interju els reszeben a kliensre hagyatkozunk, a
masodikban pedig a kimaradt temakrkrl kerdezzk. A klinikumban anamne:is felvetelnek is
szoktak ezt az interjut nevezni.

Szemelyes adatok Ielvetele: nev, eletkor, csaladi allapot, lakcim, szletesi hely, id, iskolai
vegzettseg, Ioglalkozas,
Aktualis problema, a megjelenes oka, tnetek, elvarasok. Miert pont most jtt? Mik az
elvarasai?
Jelenlegi elethelyzet, napi rutinviselkedes, abban esetleg aktualisan bekvetkezett valtozas.
Csaladi helyzet: jelen szerepek, Ibb esemenyek, eredeti csalad, szlk jellemzi, viszonya
velk
Korai emlekek, esemenyek. A legkorabbi esemenyek, eletkrlmenyek Ielidezese.
Szletes es Iejldes lenyeges pontjai, jaras- es beszedtanulas, toalett-trening, kzssegekbe
valo beilleszkedes (ovoda, iskola), stb. A kliens gondolatai, erzesei ezekrl.
Egeszsegi allapot, gyermekkori es kesbbi betegsegek, serlesek, balesetek, problemak
alkohollal, droggal, sajat test sszehasonlitva masokeval, etkezesi problemak.
Iskolak, specialis erdekldes, teljesitmeny
Munkahely. Munkak, allasvaltoztatasok es azok okai, a munkaval kapcsolatos attitdk.
Szexualitas: szexualis Iejldes, els emlekei, elmenyei, tudatosulas, szexualis aktivitas,
szexualitassal kapcsolatos velemenye.
Szabadid: erdekldesi kr, hobbi, rmIorrasok a kliens eleteben, nmegvalositasi
elkepzelesei, lehetsegei.
njellemzes: nmagarol alkotott kep, mik az erssegek-gyengesegek, idealok.
Dntesek es Iordulopontok a kliens eleteben.
Jvkep. Rvidtavu es hosszu tavu elkepzelesek. Mit szeretne a kzeljvben (egy ev)
elerni, es mik a tavolabbi elkepzelesei (t-tiz ev)? Mire van ezekhez szksege?
Minden olyan a kliens szerint Iontos dolog, vagy adat, ami kimaradt.

Ezeket az adatokat a legtbb esetben a klienstl magatol megtudhatjuk. Neha peldaul gyermek,
ertelmi Iogyatekos Ielntt, pszichotikus allapot eseten a kliens, illetve a beteg keptelen
megbizhato inIormaciokat adni. Ilyenkor hasznos lehet, ha un. heteroanamne:ist vesznk Iel, azaz a
kliens (illetve a beteg) krnyezeteben relevans szemelyeket kerdezzk meg ezekrl. Ilyen lehet a
szl, a testver, a hazastars, a munkatars, a barat, a tanar, az ovon, idsebbek eseten a gyermek,
stb.
A Ielveteli interju reszet kepezi a mentalis status vizsgalata. Hagyomanyosan a
stukturalatlan interjuk kze tartozott, azonban utobbi evekben kidolgoztak strukturalt interjukat es
Ielig strukturalt interju vazlatokat (Trull es Phares, 2004). Celja, hogy a kognitiv, emocionalis es
viselkedesbeli zavarokat Ieltarja.

A mentlis sttus vizsglatnak vzlata (Trull es Phares, 2004. nyoman))

Altalanos megjelenes: a beteg klseje, viselkedese, attitdje
19
Tudatallapot: eber, Ielhangolt, letargikus
Figyelem es koncentracio
Beszed: erthetseg, celra iranyulas, nyelvi deIicit
Orientacio: szemelyre, terben es idben
Hangulat, erzelmek
A gondolkodas Iormalis jegyei, Iormalis gondolkodasi zavar
A gondolkodas tartalmi jegyei: gondolati megszallas, kenyszergondolatok, teveseszmek
Elvont gondolkodas kepessege
Eszleles, hallucinaciok
Memoria: kzvetlen, rvid tavu es hosszu tavu
Intellektualis mkdes
Belatas es itelkepesseg.

Alljon itt peldakent egy pszichiatriai osztalyra szallitott beteg mentalis/psziches statusanak leirasa.

B.K. 28. eves ferfi

A beteg megjelenese konvencionalis. Az apolt, jo megjelenes, riadt tekintet Iiatal IerIi
viselkedese a vizsgalat alatt zavart volt. Eber, Iigyelme Ielkelthet, de nehezen terelhet. Beszede
kisse meglassult, olykor elhalkult, erthetetlenne valt. Szemelyeben, terben es idben megIelelen
orientalt. Emocionalis- indulati eletet nagyIoku szorongas, deprimalt hangulat jellemzi. A
gondolkodasat vonatkoztatasok, persecutoros (ldztetesi) teveszmek uraljak (a Securitate meg
akarja akadalyozni, hogy letelepedesi engedelyt kapjon, ezert allando megIigyeles alatt tartjak.
Azert juttattak ide, hogy legyen indok a kerelem visszautasitasara. A pszichiatriai osztalyon is van
beepitett emberk). A gondolkodas szinvonala az atlagosnal magasabbnak imponal, az iskolai
vegzettsegenek megIelel (Ph.D. sztndijas). Betegsegbelatasa alacsony szint, itelkepessege
gyengenek tnik. (Trull es Phares, 2004, 228. o.)

A Ielveteli interju, illetve a mentalis status vizsgalata nmagaban keves a diagnozis Ielallitasahoz,
de nagyban hozzajarul a problemakr behatarolasahoz, valamint ahhoz, hogy a tovabbi
vizsgalodasok iranyat meghatarozzuk. Pl. Eldnthetjk, hogy a kliens alkalmas-e erdemi
inIormaciot szolgaltatni nmagarol, vagy kiegeszit heteroanamnezisre van szksegnk.


A krizisinterj

Klnleges interjuIajta a krizisinterju, amely egyszerre Ielveteli es pszichoterapias interju is. A
problema Ielmerese es az intervencio egy idben trtenik. Celja a katasztroIa (ngyilkossag,
bantalmazas, stb.) elharitasa. Az interju nagy szakmai hozzaertest es tapasztalatot igenyel, mivel az
esetleges hibas reakcio, kerdes nem korrigalhato egy kesbbi idpontban, mint mondjuk az
anamnezis Ielvetelekor. Fontos, hogy az interjuban a kerdez Iolyamatosan biztositsa megerteserl
a klienset, nyugodt, hatarozott legyen. Nezzk peldakent egy teleIonos krizisinterju reszletet.
Zaklatott anya teleIonal a segelyszolgalathoz. Egyedl van Iolyamatosan siro csecsemjevel, es ugy
erzi, nem birja tovabb, bantani Iogja a kisIiat. (idezi Trull es Phares, 2004, 227. o.)

,Anya: Uramisten, segitsen nekem! Ez az, ahova lehet teleIonalni...? Azt hiszem, szksegem van
valakire. Mondjon valamit, kerem!
nkentes segit: Igen, jo szamot hivott. Mondja el, mirl van szo! Kezdje el!
Anya: Olyan ideges vagyok. Ugy erzem, ssze Iogok omlani. Danny sir, a Ierjem nincs itthon, es
valahogy el kell ernem, hogy abbahagyja, mert nem birom tovabb.
nkente segit: Igen, azt hiszem, ertem. Egyedl van?
20
Anya: Igen, de nem tudom kezelni ezt a helyzetet.
nkentes segit: Ertem. Es nagyon zaklatott. De azt hiszem, beszelgethetnk rola. Hol van most?

A Ienti parbeszedbl kiderl, hogy a segit empatias visszajelzeseket ad, es pontosito, problema
Ieltaro kerdeseket tesz Iel. A nyugodt, hatarozott stilus a tehetetlen ketsegbeesesrl a konkret
problema es a megoldasi lehetsegek Iele iranyitja a Iigyelmet.


A diagnosztikai interj

Hagyomanyosan a klinikai interjuban testeslt meg a diagnosztikai interju, melynek celja, hogy
minel pontosabb problema-leirast, ill. diagnosztikai kategorizalast kapjunk. Ezek a strukturalatlan
interjuk azonban tartalmilag ersen ktdtek az interjuvolo szakmai orientaciojahoz, ezert gyakran
lenyeges klnbsegek adodtak a diagnosztikai besorolasban aszerint, hogy a pszichologus milyen
iskolahoz tartozik. Az utobbi evtizedekben azonban a klinikai tudomanyos kutatasban az
objektivitasra trekves egyre ersebb, s ennek kvetkezteben kialakitottak a klinikai
diagnosztizalasi rendszerekkel (DSM, BNO) harmonizalo diagnosztikus strukturalt interjukat. Ezek
a klinikai diagnosztikus interjuk olyan kerdivhez hasonlitanak, amelynek kerdeseit a szakert teszi
Iel, es a kapott valaszok alapjan tlti ki.

Magyarorszagon elterjedten hasznaljak a SCID-et (Srtuctured Clinical Interview Ior Axis I. DSM-
IV. Disorders; First es mtsai, 1995; Szadoczky es mtsai, 2004) valamint a M.I.N.I.-t es a M.I.N.I.
Plus:t (Mini International Neuropsychiatric Interview; Sheehan, Lecrubier, 1997; Balazs es mtsai,
1997). Az interju celja a DSM-IV, valamint BNO-10 klinikai diagnozis Ielallitasa.

A M.I.N.I. 120 kerdest tartalmaz es 17 korkep (A-Q) diagnosztizalasat teszi lehetve. A M.I.N.I.
Plus: 325 kerdesbl all es tovabbi het korkep (R-Z) diagnosztikai vizsgalatara nyujt lehetseget.

A M.I.N.I. Es a M.I.N.I. Plusz diagnosztikai kategoriai:
A - Major depressziv szindroma
B - Dysthimia
C - Bipolaris zavar
D - AgoraIobia
E - Szocialis Iobia
F - Meghatarozott Iobia
G - Obszcessziv-kompulziv szindroma
H - Generalizalt szorongas szindroma
I - Alkohol abuzus es dependencia szindroma
J - Generalizalt szorongas szindroma
K - Nem-alkohol tipusu pszichoaktiv szer altal okozott abuzus es dependencia
L - Pszichotikus korkepek
M - Anorexia nervosa
N - Bulimia nervosa
O - Poszttraumas stressz szindroma
P - ngyilkos magatartas
Q - Antiszocialis szemelyisegzavar
R - Szomatizacios zavar
S - Hipochondriazis
T - Test-diszmorphias zavar
U - Fajdalom szindroma
X - Figyelemzavar/hiperaktivitas szindroma
Z - Premenstrualis szindroma
21
- Kevert szorongasos-depresszios zavar


Peldakent Balazs es munkatarsai (1998, id.: Perczel es mtsai, 2005) a mafor depress:iv s:indroma
kerdeseinek strukturajat abrazoljak (3. o.). A kerdesek a diagnosztikai rendszer kriteriumaihoz
ktdnek, a vizsgalo teszi Iel a kerdeseket, a beteg pedig igen vagy nem valaszt adhat. Egy
diagnozis akkor allithato Iel, ha az adott rendszerben (jelen esetben a DSM-IV diagnosztikai
rendszere) meghatarozott szamu kerdesre igen valaszt kapunk. A diagnosztikai interjuk Ielvetele
rvid kepzest igenyel.


PSZICHOTERPIS ELS INTER1UK

Anelkl, hogy bevezetest kivannank adni a pszichoterapia sajatos elmenyvilagaba, a segit
kapcsolat e modszertanilag, elmeletileg es technikailag megalapozott klnleges dimenziojaba, nem
kerlhetjk meg, hogy a pszichoterapias els interjuk ismertetese eltt ne tisztazzunk nehany
alapIogalmat, speciIikumot, amely a pszichoterapiat, mint segit modszert meghatarozza es
jellemzi. Ezen alapIogalmak ismerete nelkl a pszichoterapias els interjuk modszereit, technikajat
es elmeleti alapjait sem erthetnenk meg.
Mit is jelent a pszichoterapia? Buda Bela (2004) meghatarozasaban a ,pszichoterapia
minden olyan segit, gyogyito beavatkozas, amely emberi klcsnhatas szociologiai nyelven:
interakcio es jelentesvaltozasi Iolyamat kommunikacio reven probal valtozast letrehozni az
elmenyek atelesenek es Ieldolgozasanak modjaban, valamint a magatartasban. lenyegeben az
emberek kztt Iolyo kommunikacio es interakcio tudomanyos Iormaja a pszichoterapia (94. o.).
A pszichoterapia modszeret sokaig az orvostudomany keretei kztt kepzeltek el. Olyan gyogyito
eljaraskent, amelynek objektiv, tudomanyos kriteriumai meghatarozhatoak. Am hamarosan kiderlt,
hogy az emberi lelek annal bonyolultabb, hogy annak zavarain kzvetlen, egyszeri, jol
meghatarozott beavatkozasokkal lehetne segiteni. A lelki zavarok es a hatterkben allo
szemelyisegszervezdes termeszetebl Iakad, hogy ezek a zavarok nem gyogyithatoak
,betegsegekhez rendelt receptek, vagy elirt, konkret tanacsok alapjan. A psziches es mentalis
zavarok diagnosztikai kutatasa sokat Iejldtt az utobbi evtizedek soran, am az is egyre vilagosabba
valt, hogy egy-egy psziches zavar leIolyasa es szubjektiv atelese jelents egyeni klnbsegeket
mutat (Trull es Phares, 2004). Azaz, nem lehet az egyes egyenek pusztan a diagnosztikus
kriteriumok alapjan besorolni, szkseg van a szubjektiv, egyeni trtenesek Ieltarasara, Iigyelembe
vetelere akkor, amikor a pszichoterapiat tervezzk es Iolytatjuk.
Az elmult evtizedek pszichoterapias hatekonysagvizsgalatai alatamasztjak, hogy a
pszichoterapia, jelents es hatasos gyogyito technika, am hatasmechanizmusai sokkal arnyaltabbak
es tbb szinten ervenyeslnek, mint az orvosi beavatkozasok (gyogyszeradas, mtet, stb.)
hatasmechanizmusai (Pinter, 2001). Ennek oka pedig eppen abban a sokIelesegben rejlik, amit a
pszichoterapias modszerek hattereben allo kommunikacios, emberi es modszertani sajatossagok
jelentik. Ket ember kztt letrejv segit kapcsolat mindig is egyedi, Iolyamata sosem
ismetelhet meg ugyanugy egy masik emberrel. A pszichoterapeutanak pedig eppen ezzel az
egyeni-egyedi szubjektiv elmenyvilaggal kell dolgoznia a segit Iolyamat soran.
Az elmul evszazadban gomba modra szaporodtak azok a pszichoterapias iskolak, amelyek
az emberek lelki-testi bajain valo segites celjat tztek zaszlajukra. Kzs vonasuk, hogy minden
egyes pszichoterapias iskola rendelkezik egy metaps:ichologiai modellel (a szemelyiseg
Iejldeserl, Ielepiteserl), egy ps:ichopatologiai modellel (azaz, hogy hogyan alakult ki egy adott
psziches zavar), es egy ke:elesi technikaval (azaz, hogy mire Iokuszaljon a beavatkozas celpontja,
es hogyan hajtsa azt vegre a terapeuta). Minden egyes pszichoterapias iskola rendelkezik tehat egy
koherens, jol Ielepitett, am egymastol elter modellel a szemelyiseg Ielepiteserl, a lelki zavar
kialakulasarol es a gyogyitas modszererl. Logikusan kvetkezik ebbl, hogy a lelki zavar
22
Ieltarasanak, megismeresenek a modszere is elter a klnbz pszichoterapias iskolaknal. Az
alabbiakban a pszichoterapias els interjuk azaz a problemaIeltaras speciIikus modszereinek a
bemutatasat celozzuk meg. A szamos terapias iskola kzl most csak harom olyan pszichoterapias
modellt emelnenk ki, amelyek gyakorlata napjainkban is a leginkabb elterjedt: a ps:ichoanalitikus,
a magatartasterapias es a s:emelvk:pontu pszichoterapias modellt, es ezen bell is azok
problemaIeltaro interjuinak speciIikumait.
Fel kell tennnk azonban meg egy kerdest, mieltt e reszletekbe Iognank. Nevezetesen,
hogy miben klnbzik egy pszichoterapias els interju egy ,egyszer, problemaIeltaro els
interjutol? Sokban. Mig a pszichoterapias els interju celja ugyanugy a problema megertese,
Ieltarasa, akarcsak a problemaIeltaro interju eseteben, ezen tulmenen arra is Iigyelmet Iordit, hogy
megallapitsa a psziches problema diagnosztikus jellegzetessegeit, a problema melyseget
(diagnosztikai cel), tovabb azt, hogy vajon a kliens alkalmas-e az adott terapias modszerre
(indikacios cel). Felmeri azt is, hogy az adott terapias modszer milyen szinten es melysegig tud
segiteni a kliens problemajan (prognosztikus cel). ProblemaIeltarason tul tehat a psziches zavar
dinamikus diagnozisara, es a pszichoterapia indikaciojanak megallapitasara is trekszik.
sszeIoglalva, amig az elz reszben ismertetett interjuIormakban az els interju elsdleges
celja a problema minel pontosabb meghatarozasa, valamint a kliens, a problema es a Iogadohely
illeszkedes volt, addig a pszichoterapias els interju a problemaIeltaras, diagnozisalkotas
Iunkciojan kivl, a kapcsolatepit, motivalo es terapias szerepet is betlt (Ratkoczy, 2001). Nezzk
meg most reszletesebben a pszichoterapias els interjuk Iunkcioit. Ezek a Iunkciok minden egyes
pszichoterapias interjuIajtara ervenyesek attol Iggetlenl, hogy melyik elmeleti modellt kveti az
interju.

A pszichoterpis els interjk funkcii

Informaciogvftes. A problema Ielmerese kzponti cel az interju vezetese soran. A Ielveteli
interjuban megadott szempontokon kivl meg kell allapitani a pszichoterapia szksegesseget, es a
pszichoterapiara valo alkalmassagot. Ezen kivl lehetseg szerint diagnozist kell Ielallitani, es Iel
kell merni a szemelyiseg alapvet, egyeni jellemzit (annak egeszseges es patologias vonasait is).

Motivalas, motivacioerosites. Magyarorszagon a kliensek jelents resze nem ismeri a
pszichoterapias helyzetet, ahhoz szokott, hogy megmondjak mi a baja, adnak neki tanacsot es/vagy
gyogyszert. Az szerepe, hogy kvesse az utasitasokat, es meggyogyuljon. A betegszerep tehat
meglehetsen egyoldalu, Igg kapcsolatot kinal. Ezzel szemben a pszichoterapia aktiv
egyttmkdest kivan a klienstl, erIeszitesi kepesseget sajat problemajanak megoldasara, nem
pedig passziv beIogado szerepet. (reszletesen lasd kesbb). A pszichoterapias els interju celja,
hogy ezt a sajatos szerephelyzetet elkeszitse a kliensnel, motivalja ennek a szerepnek az aktiv
Ielvetelere, ha az ismeretlen lenne a kliens szamara.

Kapcsolatepites. Az egyik legIontosabb Iunkcio. A jo kapcsolat kiepitese elIeltetele a
pszichoterapianak. A kapcsolatepites melysege azonban attol is Igg, hogy milyen intezmenyben
dolgozunk. Ha tudjuk, hogy az els interjut kveten mas terapeutahoz Iogjuk kldeni a klienst, a
kapcsolatepites celja a pszichoterapia es a majdani tenyleges terapeuta iranti bizalom
megalapozasa.

Terapias tapas:talat nvuftasa. A betegek nagy resze elszr vesz reszt pszichoterapias els interjus
helyzetben. Az els tapasztalat modell ertek, mas mintaveteli lehetsege eddig nem volt. Az els
interju iranyzatonkent mas-mas elmeleti ertelmezessel es terapias technikakkal dolgozik.
Mindegyikben kzs azonban, hogy a pszichoterapiaban es ezen bell is a pszichoterapias els
interjuban a kliens, illetve a beteg megtapasztalja azt a klnleges kommunikacios helyzetet,
amelyben a terapeuta Ieltetel nelkl elIogadja, a problemait empatiaval kezeli, es minden
23
tekintetben az erdekeit kepviseli. Ezek a jellemzk az un. rogersi terapeuta-valto:ok, amelyek
minden terapias iranyzatban Iggetlenl az elmeleti modelltl, amelyet kvetnek - megjelennek a
terapia kapcsolati tenyeziben. (Lasd reszletesen szemelykzpontu megkzelitesnel.)


A PSZICHOANALITIKUS ELS INTER1U

A pszichoanalitikus els interju kidolgozott technikaja Hermann Argelander (1970) nevehez
Izdik. Modszere a pszichodinamikus modell elmeleti es gyakorlati pillerein nyugszik.
LegIontosabb Ieltevesei, hogy a lelek tudatos es tudattalan retegei egyarant reszt vesznek a
szemelyiseg szervezdeseben, es az emberi kapcsolatok alakitasaban. A tudatos es tudattalan
retegek es ezek mkdesmodja, illetve az ebben keletkez egyensulyvesztesek hatarozzak a
psziches zavar kialakulasanak dinamikajat es jellemzit is. A kezeles celja pedig eppen ezeknek a
dinamikus Iolyamatoknak az egyensulyba hozasa, amelyek elakadasa a psziches zavarok
kialakulasat eredmenyezte.
A pszichoanalitikus els interju alaptechnikaja arra a kiindulopontra epl, hogy kliens a
szobeli kzleseivel es mondandojaval parhuzamosan Iontos tudattalan kzleseket tesz, amelyek
tendenciozusan megnyilvanulnak a beszelgeteshelyzetben, es megjelennek a kliens kerdezvel valo
kapcsolataban. A pszichoanalizis attetelnek nevezi ezt a nagyon Iontos kapcsolati aspektust, amely
sritmenye azoknak az erzelmi, interakcios es kapcsolati mintazatoknak, amelyeket az egyen elete
soran a szamara Iontos szemelyekkel valo kapcsolataban sajatitott el. A kliens nincs tudataban
ezeknek a szavak mgtti kzleseknek az elbeszelese soran (v. ,a szavak mgtti beszed lasd
elz Iejezet), ugyanakkor Iontos inIormaciokat ,mond el altaluk szemelyisege melyebb
retegeirl, illetve psziches problemajanak dinamikus aspektusairol. Az interjuzo dolga, hogy ezeket
a tudattalan kzleseket megertse, es Ielhasznalja a problemaIeltaras Iolyamataban.
Neznk erre egy peldat. Argelander egy Schraml (1968, id.: Argelander, 1970) nev
terapeuta els interjujat idezi es elemzi rviden. Egy idsebb, magas beosztasu jogasz jelenik meg a
terapeutanal, hogy csaladi problemaiban kerjen tanacsot. Pedansan ltztt, es gondosan
sszeszedett listat vesz el. Minden apro reszletet igyekszik elmondani eleterl, sikereirl, es ehhez
hasznalja a maga altal elkeszitett ,dokumentaciot, hogy a terapeuta minel jobban megismerje t.
Csak Iel ora elteltevel kezd el a csaladi kapcsolataira raterni, am alig mond valamit Ielesegerl es
gyermekeirl, azok szemelyi adatain kivl. Majd varakozassal nez a terapeutara. A terapeuta a
kliens elbeszelese alatt egyre dhsebbnek erzi magat a hosszu ,bemutatkozastol, aminek igy els
hallasra nem latja sszeIggeset a csaladi problemakkal. MegIogalmazodik benne az a Ielteves
ami ugyan nem kapcsolodik a szoban elmondottakhoz, am jelen van a ,szavak mgtt , hogy nem
lehet knny a gyerekek ilyen sikeres es preciz apaval, akit utolerni sem lehet knny, nemhogy
tulszarnyalni. A terapeuta Ieltevese egyben a problema melyebb megerteset is jelenti, megpedig
ugy, hogy az nem az elmondottakbol, hanem a beszelgetes-helyzetbl, annak elmenyebl Iakad. A
kliens kzlesei es viselkedese a terapeuta szamara kzvetitettek azt, ami a kliens szamara lathatoan
nem volt tudatos. Nevezetesen, hogy ,tkeletes es utolerhetetlen vagyok. Ezert mindenkinek
nehez velem, de nekem is velk (13. o.). A terapeutanak ez a Ielismerese segitsegere volt abban,
hogy a tovabbviv kerdest Iogalmazza meg Az embereknek nehez magaval? (14. o.) A kliens
meglepdtt a latszolag ide nem ill kerdesen, am hirtelen megknnyebblt, es elkezdett valodi
problemairol beszelni.
Argelander ,szokatlan beszelgeteshelyzetnek (10. o.) nevezi az els interjuzasnak es az
ebbl nyerhet inIormacioknak ezt a sajatos modszeret. Hasonloan mas tipusu els interjukhoz, itt
is nagyon Iontosak a beszelgeteshelyzet kls keretei (id, hely, es cel kitzese), hiszen ezek a
keretek Iogjak strukturalni a beszelgetes Ielepiteset. Szokatlan a beszelgeteshelyzet annyiban, hogy
a tbbIele inIormacios csatornan ,zajlo beszelgetest, es az ezekrl erkez inIormaciokat a
terapeuta egyarant Ielhasznalja a tudatos es tudattalan kzlesek megertesehez, kvetkezeskepp a
problema meghatarozasahoz. Rviden sszeIoglalva, melyek ezek az inIormacios csatornak?
24
Az obfektiv informaciok lenyegeben a ,nyers adatok, amiket a kliens tudatosan, verbalisan
elbeszel: eletrajzi esemenyek, problemak, okok, Ieltevesek megIogalmazasa. A s:ubfektiv
informaciok azok az adatok, amelyek a beszelgetes meneteben bontakoznak ki. A kliens altal az
elmondottaknak tulajdonitott jelentes a dnt, az elmondottak, es a helyzetben lejatszodo trtenesek
sszhangja, vagy ellentmondasa rendkivl Iontos inIormacio itt. Vegl, a s:cenikus informaciok
eseteben az adatokkal valo kapcsolat masodlagos, a lenyeges inIormacio, amit a helyzet elmenye
kzvetit. Ilyenek, pl. a beteg testtartasbeli megnyilvanulasai, hallgatasa, stb. Rendkivl Iontosak itt
azok a szubjektiv megerzesek, kepzettarsitasok, amik a terapeutaban keletkeznek a beteg
elbeszelese es viselkedese nyoman (lasd a Ienti peldat). Az eszleles es inIormacioszerzes eszkze
tehat ebben az esetben maga a terapeuta szemelyisege, amivel a beteg szemelyisegere es sztns
megnyilvanulasaira, azaz a tudattalan jelzesekre es azok megertesere hangolodik ra.
A pszichoanalitikus els interju hosszu kepzest (beleertve az nismereti treninget), alapos
elmeleti, kommunikativ es modszertani ismereteket, valamint nagy gyakorlatot kivan meg a
terapeutatol.


A VISELKEDSTERPIS INTER1U

A viselkedesterapia a pszichopatologiai tneteket patologias viselkedesnek, hibas tanulasi
Iolyamatok eredmenyenek tekinti, ezert a viselkedesterapiaban a hangsulyt a problemas viselkedes
kialakulasaban es Ienntartasaban szerepet jatszo inger-reakcio-konzekvencia lancokra helyezzk,
nem keresnk stabil, szituaciotol Iggetlen szemelyisegvonasokat. A viselkedesdiagnosztikaban a
regmult esemenyeivel csak a tnetek kialakulasaval, a tanulasi mechanizmusok Ielterkepezesevel
kapcsolatban Ioglalkozunk, a jelen, az ,itt es most kap kiemelt szerepet.

A viselkedsdiagnosztika forrsai

A viselkedesdiagnosztika szamos Iorrasra tamaszkodik, amelyekbl adatait nyeri. Tekintsk most at
ezeket a Iorrasokat.

A viselkedesdiagnos:tikai interfu

A viselkedesdiagnosztikai celu beszelgetes leginkabb konzultaciohoz hasonlit. A beszelgetes
iranyitasaban a rogersi alapelvek a segit megert, empatias es kongruens viselkedese, valamint a
kliens Ieltetel nelkli elIogadasa - alkalmazhatoak (Morotz, 2005). Mi mindenre kell kiternie a
viselkedesdiagnosztikai interjunak?
Elszr is Iontos tisztaznunk a tneti viselkedes kialakulasanak krlmenyeit. A tnet elso
megfelenese neha knnyen hozzaIerhet, gyakran klnsen, ha evek ota Iennallo problemarol
van szo (pl. eveszavarban, kenyszereknel, stb.) - azonban nehezen tarhato Iel. Az interjuban ezert
reszletesen terkepezzk Iel azokat a jelents eletesemenyeket, amelyek stresszt okozhatnak
(hazassagi-, csaladi- es munkahelyi problemak, betegseg, halal, stb.)
A betegseg lefolvasa a tnetek els megjelenesetl az interju napjaig. A tnetek idbeli
valtozasa, illetve az, hogy miert eppen most jelentkezett a beteg kezelesre, valamint az esetleges
addigi kezelesek trtenete, mind Iontos inIormaciok szamunkra. Erdemes a beteggel kzsen az
elettrteneti esemenyek es tnetek sszeIggeseit vegignezni. A viselkedesdiagnosztikaban a
,miert kerdesek helyett a ,hogyan jelentkezik, ,mit tapasztal ilyenkor, ,mi tudja
megvaltoztatni tipusuakat hasznalunk.
Predis:ponalo faktorok ss:egvftese. Minden olyan adat Iontos, amely a tnetek
megjeleneset beIolyasolhatja (pl. csaladi anamnesztikus adatok, serlekenyseg, Iiziologiai
jellegzetessegek, stb.).
A tneti viselkedes elem:ese. A tneti viselkedes elemzesenek egyik hatekony modja az un.
25
A-B-C (,antecedents, behaviour and belieIs, consequences; O'Leary es Wilson, 1975, id.: Morotz,
2005, 112. o.) modell. Ez az elemzes a viselkedest kivalto ingereket (aktivalo esemenyeket), a
viselkedest, es a kzttk hidat kepez hiedelmeket (belieIs), valamint a viselkedes konzekvenciait
vizsgalja. E Iaktorok barmelyikenek megvaltozasa az adott viselkedes megjelenesenek
valoszinseget beIolyasolhatja.

A tneti viselkedes kontextusanak elemzese a masik lehetseges ut. Ilyenkor a tneti viselkedest
modosito kls es bels tenyezket azonositjuk. Ezeket a Iaktorokat a hat I jelensegkr szerint
csoportositjuk (szituativ, viselkedeses, kognitiv, aIIektiv, Iiziologiai, interperszonalis).
S:ituativ felek. Gyakran tapasztaljuk, hogy a tnetek bizonyos helyzetekben kiIejezettebben,
masokban mersekelten jelentkeznek (pl. tarsasagi sszejvetelen drog- vagy alkoholIogyasztas,
stb.).
Jiselkedeses felek. A tneteket olykor bizonyos tevekenysegek hivjak el: pl.
trichtillomaniaban a tnet gyakran tanulas kzben jelentkezik. Hipochondriazisban keves Iizikai
aktivitas (pl. rvid Iutas, lepcsn jaras) is elindithatja a betegseggel kapcsolatos gondolatokat.
Kognitiv tenve:ok. A betegek sokszor azt elik meg, hogy tneteik bejosolhatatlanul, minden
elzmeny nelkl arasztjak el ket. Az elemzes soran igyeksznk azonositani azokat a gondolatokat,
amelyek szerepet jatszanak a tneti viselkedes kialakulasaban (pl. szocialis szorongasban gyakori
kognicio, hogy ,butasagokat Iogok beszelni, ,hlyenek Iognak nezni, stb.).
Affektiv allapot. Az aIIektiv allapot lehet a maganak a tneti viselkedesnek a resze, ill.
precipitalo Iaktora. A depresszio a tneteket tbbnyire sulyosbitja.
Fi:iologiai faktorok. A Iiziologiai Iaktorok gyakran a tneti kep reszet kepezik, olykor
maguk indukaljak a tneti viselkedest (pl. panik szindroma eseten a legszomj, a mellkasi szoritas
lehet a szorongasos roham elinditoja.)
Interpers:onalis tenve:ok. A szocialis krnyezet hatasa a legtbb viselkedeszavar eseten
kimutathato, egyes esetekben pedig pl. szocialis szorongas ez a hatas meghatarozo lehet.

A tnetet fenntarto tenve:ok es a kvetke:menvek elem:ese (ld. Ientebb) szinten rendkivl Iontos
tartalmi resze kell, hogy legyen a viselkedesdiagnosztikanak. Milyen szempontokat kell itt
Iigyelembe venni?
A tnetet fenntarto tenve:ok attekintese. Ezek azok a viselkedest kvet konzekvenciak,
amelyek a tneti viselkedest megersitik.
K:vetlen kon:ekvenciak felterkepe:ese. A passziv elkerl viselkedes eseten (pl. Iobia) a
szemely kilep a szorongaskelt helyzetbl, s ez altal mentesl a szorongastol. Az aktiv elkerlesnel
Ikepp kenyszereknel - a vart negativ konzekvenciak elkerlesenek eszkze valamely aktiv
cselekves, pl. kezmosas, ellenrzes, stb. Ezek a reakciok nagyon nagy megersit potenciallal
birnak, ezert a legIbb betegseget Ienntarto, s egyuttal a legnehezebben kezelhet tenyezk.
Hoss:u tavu kon:ekvenciak s:ambavetele. A terapias terv kialakitasahoz Iontos
Ielterkepeznnk a beteg szamara megersitkent szoba jv tevekenysegek, rmIorrasok listajat.
Elemeznnk kell, hogy a tnet megsznese milyen hatasokkal jarhat a betegre es a krnyezetere. Itt
vesszk szamba a tnetek, valamint megsznesk ,elnyeit es hatranyait. Ezek alapjan tudjuk
Ielmerni a beteg egyttmkdesi keszseget a terapiaban.

Kieges:ito forrasok a vislekedesdiagnos:tikaban

A specialis szempontrendszer interju adatait celszer kiegesziteni nehany tovabbi Iorrasbol
szarmazo inIormacioval, hogy a diagnozis minel pontosabb legyen, ill. hogy a terapias tervet minel
alaposabban keszithessk el. Melyek ezek a kiegeszit Iorrasok?
A viselkedes megfigvelese termes:etes krnve:etben. Olykor lehetsegnk van a kliens
kzvetlen megIigyelesere (pl. ovodaban, iskolaban), azonban gyakran kenytelenek vagyunk
heteroanamnesztikus adatokra hagyatkozni, a hozzatartozo, a tanar beszamoloja a kliens/beteg
otthoni, iskolai viselkedeserl.
26
Az nmegfigveles, nmonitoro:as. Leghatekonyabb modja, ha naplovezetesre kerjk
kliensket a problemas viselkedessel kapcsolatban (pl. etkezesi naplo eveszavarban,
kenyszergondolatok naploja, stb.)
A kiserleti helv:etben trteno megfigveles. Alapesete, amikor letrehozzuk a problemas
helyzetet, es megIigyeljk a kliens/beteg reakciot (pl. kigyoIobias betegnek kigyo kepet mutatjuk,
tisztalkodasi kenyszeres beteg kezet bepiszkitjuk, stb.). A masik, Ikent a csaladterapiakban
hasznalt technika a specialisan Ielszerelt, detektivtkrs szoba, amelynek segitsegevel a csalad
interakcioit kzvetlenl megIigyelhetjk.
A tneti skalak, nbecslo skalak alkalma:asa. Hasznosak lehetnek, mert knnyen, gyorsan
ertekelhetek, es jol kvethetjk segitsegkkel a kliens allapotvaltozasait is (pl. szorongas skala,
depresszio skala, stb.).

Mindezen adatIorrasok egyttes ertekelesevel juthatunk el a problema krvonalazasahoz, valamint
a szkseges beavatkozas helyenek es modjanak meghatarozasahoz.



A SZEMLYKZPONTU ELS INTER1U


A szemlykzpont pszichoterpia alapelvei

A rogersi vagy kliens-centrikus pszichoterapianak (,client-centered therapy) is nevezett iranyzat
kimunkalasa Carl Rogers nevehez Izdik (Rogers, 1951). A hatvanas evekben mozgalomma ntt
megkzelites alapja a humanisztikus szemelyiseg-IelIogas. Rogers ugy veli, a terapia celja az un.
fullv functioning person (FFP), vagyis a teljesen mkd szemelyiseg. A teljesen mkd
szemelyiseg (FFP) lehetsege eredenden mindenkiben benne van, csak a szocializacios
Iolyamatban bekvetkezett Irusztraciok, negativ hatasok nem engedtek ervenyeslni a szemely
bels n-aktualizacios tendenciajat. A terapia celja, hogy a szemelyisegIejldes akadalyait
elharitsuk, s ez altal segitsk a nvekedesi potencial ervenyesleset. Cel, hogy a szemely
kiteljesitse nmagat, s elerje a FFP szintjet. Aki tapasztalatai szamara nyitott, az kepes a
tapasztalatait pontosan Ieldolgozni. nmagat elIogadja, az nkepe dinamikusan valtozik, es az uj
tapasztalatok altal gazdagodik. Kialakult, stabil ertekrendje van, igenye van kapcsolatokra, es kepes
kapcsolatokat teremteni. Kvetkezeskeppen a masokkal valo kapcsolatai is a klcsns tiszteleten
alapulnak.
Hogyan segithetjk ebben a kliensnket? (Rogers ovakodik a beteg kiIejezes hasznalatatol,
mert ezzel is el kivanja kerlni, hogy a problema orvosi modell szerinti ertelmezest kapjon, illetleg
a kliens megnevezessel a terapeuta/segit kliens kapcsolat szimmetrikussagat hangsulyozza).
Rogers szerint legjobban a szemely tudja, hogy mire van szksege, maga tudja a jvjere vonatkozo
elkepzeleseit kialakitani, mint ahogy a nvenyre is rabizhatjuk a nvekedest, Iejldest, csupan az
optimalis Ielteteleket kell megteremtennk. A segit Ieladata csupan az, hogy optimalis
krlmenyek kztt, torzitasmentes tkrt tartson a kliensnek. Az optimalis Ieltetelek legIontosabb
elemei a terapiaban, illetve a tanacsadasban az un. terapeuta-valto:ok, amelyek alapveten
meghatarozzak a segit es kliens kapcsolatot. Ezek az empatia, a kongruencia es a feltetel nelkli
elfogadas. A rogersi terapiaban az els interju elsdleges celja a segit-kliens kapcsolat epitese, a
kliens n-exploraciojanak elsegitese.


A terapeuta-vltozk

Empatia

27
Az empatia alapIogalom nemcsak a rogersi terapiaban, de minden segit kapcsolatban. Az empatia
olyan kepesseg, melynek reven a masik emberrel valo kommunikacio soran bele tudja magat elni a
masik szemely lelkiallapotaba, s benne is Ielkeltdnek azok az erzelmek, indulatok, Ieszltsegek,
amelyek a masikban keletkeztek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az erzesek ,mintha
jellegek, vagyis nem jelenti azt, hogy a klienssel egytt sirunk, oly mertekben ateljk
szomorusagat.
Az empatiatol elvalaszthatatlan Iogalom a verbalizacio. A verbalizacio a terapeuta
kepessege arra, hogy a megertett, IelIogott kzleseket megIelel nyelvi Iormaba ntse (Tringer,
1991). Alljon itt egy pelda az explorativ, valamint az empatias tipusu reIlexiokra (Tringer, 1991,
52. o.)

Beteg: ,nos, mar akkor is, ha csak a Ink ajtaja eltt allok, vagy ha Iel kell t hivnom, igen, hat a
legszivesebben eltnnek onnet, vagy szeretnek szaz meterrel a Ild ala sllyedni. En mondom
nnek, ez rettenetes, es tudom, hogy semmi rosszat nem tesz nekem.

Explorativ reflexiok a terapeuta res:erol.
Igazan miert Iel a Inketl?
Mas tekintelyes szemelytl is ennyire retteg?
Maga is ugy erzi, hogy ez a Ielelem tulzott, miert nem szedi ssze magat?
Biztos abban, hogy Inke nem arthat nnek?
Miota erzi ezt a Ielelmet?

Empatias valas:ok.
Szoval rettenetesen Iel a Inketl, es ez annal is erthetetlenebb, mivel semmi rosszat nem
tesz nnel.
Elviselhetetlen, hogy Inkenek meg a hangjatol is retteg, s nem erti, miert, hiszen nem
art nnek.

A klnbseg a reIlexiok kztt jol lathato. Az explorativ kerdesek ujabb inIormaciot kernek a
klienstl, vagy eppenseggel kioktatjak t. A lenyegrl az elviselhetetlen es indokolatlan
Ielelemrl mindenesetre elterelhetik a Iigyelmet. Kepzeljk el, milyen nehez lehet a kliensnek
atelnie azt, hogy megertik t, ha problemai elbeszelesenek az a kvetkezmenye, hogy kioktatjak.
Ezzel szemben az empatias valaszok nem kernek ujabb inIormaciot, hanem a kliens erzelmeit,
szorongasait probaljak szavakba nteni. Termeszetesen az empatikus reakciok nem mindig jnnek
sztnsen, ugyanakkor a segitnek trekednie kell ezekre. Az empatia akaratlagos odaIordulassal
mkdik, s mint ilyen, Iejleszthet keszseg. Rogers nagy hangsulyt Iektetett az oktatasra, a segitk
Iejlesztesere.


Kongruencia

A kongruencia talan a legszemelyesebb terapeuta-valtozo, hiszen ez szol leginkabb a segit
szemelyisegerl. Hiteles viselkedest, szinte kommunikaciot jelent a kongruencia, vagyis a segit
verbalis es nem-verbalis kzlesei sszhangban vannak egymassal es a segit bels allapotaval. A
segitt a kongruencia hianya alkalmatlanna teszi a segit szerepre. Ez azt is jelenti, hogy a
szemelykzpontu iranyzat mas pszichoterapias iranyzatokhoz hasonloan - kvetelmenykent
Iogalmazza meg a lelki egeszseget segiti szamara. Ezert tartjak a pszichoterapeuta kepzes Iontos
elemenek a kongruencia nveleset (n-azonossag, a tapasztalatok es a tudatossag sszhangja, nyilt
szinte kommunikacio, stb.), az nismereti kepzes (sajatelmeny terapia) reven.
A kongruenciat maskeppen trans:parencianak is szoktak nevezni annak kiIejezesere, hogy a
segit nem rejtzik alarc mge, nyilt, es szinte. A gyogyito alarcanak viselese annak a veszelyet is
28
magaban hordozza, hogy a maganeletben sem sikerl azt levenni. Ha valaki a szemelyes
kapcsolataiban pl. partnerkapcsolataiban - is segit szerepet vesz Iel, akkor sajat szemelyiseget
elrejti. Ez inkongruens viselkedest jelent a kapcsolatban, s bar lehet, hogy a partner eleinte szereti,
hogy ,kezelik, egy id utan azonban megis magara marad.

A terapias hatekonysagvizsgalatok kimutattak, hogy a sikeresseg egyik legIontosabb eleme a
terapeuta es kliens kapcsolata. Erdemi eredmenyesseget csak a bizalmas, teherbiro, mely emberi
kapcsolat hozhat. Az els interju soran ezt a kapcsolatot alapozzuk meg. A terapeuta inkongruens
viselkedese (szemelytelen, proIesszionalis kinyilatkoztatasokat tesz, erdektelen magatartast tanusit,
stb.) a segit kapcsolat kialakitasat gatolja. A kongruens terapeuta teljes szemelyisegevel reszt vesz
a kapcsolatban, Ielvallalja a problemakat, a paciensre vonatkozo sajat erzeseit nyiltan kiIejezi (meg
a negativakat is), es azokat konstruktivan Ielhasznalja a terapiaban.


Feltetel nelkli elfogadas

A Ieltetel nelkli elIogadas Iogalmat Rogers dolgozta ki, de ma mar minden terapias iranyzat a
magaenak vallja, mint IilozoIiai alapot. Lenyege, hogy a terapeuta ertek-Ieltetelek nelkl elIogadja
klienset, Iggetlenl attol, amit mond, vagy amit tesz. Ez a Ieltetel nelkliseg harom I aspektusbol
tevdik ssze: po:itiv er:elmi odafordulas, non-direktivitas es feltetel nelkliseg. Tekintsk most at,
mit is jelentenek ezek a Iogalmak.
Az er:elmi melegseg kzvetiteseben kiemelked szerepe van a mosolynak, a
tekintetvaltasnak, hangsulynak, hanghordozasnak, bolintasnak. (lasd kommunikacio Iejezetben
reszletesebben). A non-direktivitas a szemelykzpontu terapiaban azt jelenti, hogy minden les uj
kaland az ismeretlenbe. Nincs elre rgzitett strategia, koncepcio, a segit kliensere hagyatkozik, az
bels munkajahoz, nIeltaro Iolyamatahoz szegdik tarsul, elmenyvilaganak Ieltarasat igyekszik
segiteni. A feltetel nelkliseg az egyik legIontosabb, es a legnehezebben megvalosithato terapias
alappiller. Rogers maga az ,agape kiIejezest hasznalja, a szeretet teologiai ertelmezeset, a masik
szemelyenek tiszteletet es megbecsleset erti alatta. Termeszetesen a szeretetet, mint
megkzelitend ideat ertjk, amire treksznk, de olykor szemelyes esetlegesen negativ erzeseink,
sajat erintettsegnk okan (peldaul aktualisan hasonlo megoldatlan parkapcsolati, csaladi vagy
munkahelyi problemank van, stb.) ezt nem vagyunk kepesek megvalositani maradektalanul
(Tringer, 1991).
Az egyik gyakori problema a Ieltetel nelkli elIogadasban az es ez inkabb kezd
segitknel Iordul el , hogy a segit ugy erzi, kepzettsegenel Iogva jobban tudja, hogy a kliensnek
mit kellene tennie. Vagyis, nem tud lemondani kettejk kapcsolataban a vezet rosszul ertelmezett
szereperl. Nehezseget szokott okozni a dominanciara tr, vagy ellenseges kliens elIogadasa is.
Jobban kezelhet azonban a helyzet, ha ezeket a reakciokat, mint kommunikacios jelzeseket
ertelmezzk.

A szemelykzpontu iskola nagy hangsulyt Iektet a terapias hatotenyezk azonositasara es meresere,
s ezeket az eredmenyeket a segitk kepzeseben hasznositjak. A Ieltetel nelkli elIogadas meresere
Taux dolgozott ki egy nyolcIokozatu becslskalat, melyet Helm modositott (Helm, 1978, idezi
Tringer, 1991). A skala pozitiv es negativ vegpontjat nevezik meg, es az ertekelk 0-7 pont kztt
becslik meg minden kerdes eseteben a segit hozzaallasat. Erdemes ehelytt a skala teteleit
Ielidezni, hiszen sokat mondanak el arrol, hogy melyek azok a szemelyes-szakmai attitdk,
amelyek elvarhatoak a segittl, illetve melyek azok, amelyek kedveztlenek a klienssel valo
munka soran.

7 0
29
A terapeuta a kliensre hagyatkozik, toleralja
nezeteit, sajat velemenyet nem hozza be
A terapeuta kioktat, tulbeszel, probal meggyzni,
sajat velemenyet szembesiti a kliensevel
A terapeuta elktelezett, Iaradozik a kliensert,
valodi erdekldest mutat a kliens problemai irant
A terapeuta kznys es unott, kzleseket
gyakran elvet, kihagy
A terapeuta a kliens utan igazodik A terapeuta iranyitja a beszelgetes menetet sajat
elkepzelesei szerint, a klienst belekenyszeriti egy
temaba
A terapeuta tartozkodik minden ertekelestl A terapeuta elitel, dicser, kritizal
A terapeuta komoly es mely kapcsolatot letesit A terapeuta tavolsagot tart, a dolgok Iltt all, Iel
a melyebb kontaktusoktol
A terapeuta megert es meleg A terapeuta targyszer, hvs es szemelytelen
A terapeuta trelmes, nem srget A terapeuta sokat beszel, kzbeszol, trelmetlen.
Nem hagyja kibeszelni a klienst

A Ientiekbl kitnik, hogy ezek a viszonyulast meghatarozo tenyezk nem csupan a
szemelykzpontu terapia Iontos hatotenyezi, de minden terapias kapcsolat alapIeltetele is.
Egyttesen ezeket ba:isvalto:oknak is szokas nevezni. Ezek kepezik a segit, illetve a terapias
kapcsolat un. nem specifikus hatotenve:oit.


SSZEFOGLALS

A segit kapcsolatban kiemelt jelentseg a klienssel valo els talalkozas, a problema Ieltarasa,
megertese es megIelel modon trten ertekelese. Az els talalkozas hatarozza meg, hogy milyen
kereteket adhat, es milyen celokat tzhet ki a segit a kliens problemajanak megoldasaban. Az
interju, mint modszer, meghatarozott szakmai, etikai Ieltetelekkel bir, megIelel alkalmazasa alapos
elmeleti ismereteket es gyakorlatot igenyel. Lathattuk, hogy milyen sokban klnbzik egy
problemaIeltaro interju egy barati beszelgetestl. A celok, a keretek, es a szakmai szerep
beleertve a kliensert vallalt etikai-szakmai Ielelsseget is alapveten jellik ki az interjuzas
modszerenek altalanos szabalyait.
A Iejezetben reszletesen targyaltuk az els interjuk klnIele modszereit, azok Iormai
jellemzi, illetve a kitzhet celjai alapjan. A strukturalt, illetve a Ielig strukturalt interjuk mas
modon kzelitik meg a problema Ieltarasat, mint a strukturalatlan problemaIeltaro interjuk.
Nyilvanvalo, hogyha dnteni kell egy adott problema megleterl, vagy egy diagnozis Iennallasarol,
akkor azt egy standard kerdessor alapjan vezetett interjuval tudjuk leginkabb elerni. Egeszen mas a
helyzet, amikor a konkret diagnozison tul a kliens problemajanak melyebb megertese a celunk. A
pszichoterapias els interjuk eppen ezt celozzak meg. Feltarjak a tnet, illetve a problema melyebb
dinamizmusat, megallapitjak a kliens motivaltsagat a terapiaban valo esetleges reszvetelre, illetve
Ielmerik azt, hogy milyen modszer is lenne a kliens szamara a legjobb a segit Iolyamatban.
Ezeknek az interjuknak a stukturalatlan interjuzasi Iorma kedvez leginkabb. Az inIormaciok is
,tbb csatornan erkeznek a terapeuta szamara, es kiemelt jelentseget kapnak a terapias kapcsolat
ertekelesenek szempontjai. A pszichoterapias els interjuk tehat mar egy melyebb szakmai tudast,
terapias kepzettseget igenyelnek.
Vegezetl, Iontos a kompetenciahatarok eldntese, amelyre az egyes alIejezeteknel kln-
kln utaltunk. Nyilvanvalo, hogy egy pszichoterapias els interjut csak megIelel terapias
kepzettseggel lehet vegezni. Ezzel szemben szamos olyan interjuIajta letezik, amely a
viselkedeselemz kompetenciakrebe tartozhat, es kell is, hogy tartozzon.


30
KULCSFOGALMAK

ttteli jelensg A kliens a multbeli tapasztalatai soran szerzett viszonyulasaival (vagyakkal,
Ielelmekkel, stb.) lep az interjuhelyzetbe es megjeleniti azokat a kerdezvel valo interakcioiban.
Bzisvltozk A segit-kliens kapcsolat alapIeltetelei, maskeppen terapeuta-valtozok, az empatia,
kongruencia, Ieltetel nelkli elIogadas.
DSM-IV, BNO-10 Klinikai korkepek osztalyozasi rendszereinek napjainkban hasznalatos
keziknyvei. Klinikai kutatasokon alapulo kriteriumrendszert rgzitenek minden egyes mentalis es
psziches zavarra vonatkozoan. Egy adott korkep diagnozisat csak ezeknek a kriteriumoknak
megIeleltetve lehet Ielallitani.
Echo effektus A beszelgetes meneteben kerdez megismetli a kliens utolso szavait, vagy
visszajelzi a kliens mondandojanak erzelmi konnotaciojat. Celja a tamogatas, megersites,
visszatkrzes.
Emptia Az erzelmi beleeles, valamint az emocionalis tartalom visszatkrzesenek kepessege,
azaltal, hogy az azonosulas helyett, az erzesek mintha jellege megmarad.
Felttel nlkli elfogads A segit-kliens kapcsolat egyik alappillere, pozitiv erzelmi odaIordulast,
non-direktivitast es Ieltetel nelkliseget Ioglal magaban.
Flig strukturlt interj Olyan interju, amelynek Ibb vazlata, tematikaja adott, de a kerdesek
Iormajat, sorrendjet a kerdez hatarozhatja meg.
Felvteli interj Felig strukturalt interju, amelynek celja, hogy eldntse, hogy a kliens problemai
es elvarasai, valamint az intezmeny adottsagai, lehetsegei egymasnak megIeleltethetek-e. Feltarja
a kliens problemait es tajekoztatja t az intezmeny tevekenysegerl, es a kereteirl.
Fully functioning person (FFP) A humanisztikus szemelyiseg-IelIogas embereszmenye, a rogersi
terapia celja, a ,teljesen mkd szemelyiseg.
Heteroanamnzis A kliens krnyezeteben el relevans szemelyeket (csaladtagok, rokonok)
kerdeznk meg olyan elettrteneti es szubjektiv adatokrol, amelyek elbeszelesre a kliens
(elssorban allapota miatt) nem kepes.
Interj A kommunikacio egy specialis, celokkal, keretekkel biro Iormaja. A keret a segit
kapcsolat, a cel a kliens problemajanak megertese.
Kongruencia Hiteles, nyilt, szinte viselkedes. A kommunikacio verbalis es nem-verbalis jelzesei
sszhangban vannak egymassal es a szemely bels allapotaval.
nmegfigyels, nmonitorozs A viselkedesdiagnosztika egyik Iontos adatIorrasa (pl. etkezesi
naplo eveszavarban, kenyszergondolatok naploja, stb.)
Strukturlt interj Fkeppen diagnosztikus cellal keszl interju, amely kerdesek es
kontrollkerdesek standard sorozatabol all.
Strukturlatlan interj A hagyomanyos klinikai interju, amelynek lenyege, hogy a kerdezre van
bizva, hogy milyen kerdeseket, es milyen sorrendben tesz Iel.
Szavak mgtti beszd Nem-verbalisan kzlt rejtett zenetek, utalasok, amelyek egymassal
kapcsolatos elvarasokat, illetve rejtett Ielelmeket Iejezhetnek ki a beszelgetes Iolyamataban.
Szokatlan beszlgetshelyzet A pszichoanalitikus els interjuzasban hasznalt Iogalom. A terapeuta
tbbIele inIormacios csatornarol (objektiv, szubjektiv, szcenikus) erkez inIormaciokat Ielhasznalja
a tudatos es tudattalan kzlesek megertesehez, es igy a problema dinamikus hatterenek Ieltarashoz.
Tneti viselkeds A viselkedesterapia a pszichopatologiai a tneteket patologias viselkedesnek,
hibas tanulasi Iolyamatok eredmenyenek tekinti.


HIVATKOZSOK

Argelander, H. (1970) A: elso interfu a ps:ichoterapiaban. (Das Erstinterview in der
psychoterapie.) Darmstadt, WissenschaItlichte BuschgesellschaIt. Magyarra Iorditotta: Alpar
Zsuzsa, 1983, MPT. Kiadvany, Kezirat
31
Balazs J., Bitter I., Hideg K., Vitrai J., (1998) A M.I.N.I. es a M.I.N.I. Plus: kerdoiv magvar nvelv
valto:atanak kidolgo:asa. Psychiatria Hungarica. 13 (2): 224-231.
Bang, R. (1968) A cel:ott bes:elgetes. Tanknyvkiado, Budapest, 1980.
Bang, R. (1970) A segito kapcsolat. Tanknyvkiado, Budapest, 1980.
Buda B. (1975) A k:vetlen emberi kommunikacio promotiv aspektusa. Magyar Pszichologiai
Szemle, 32. 397-407.
Buda B. (1980) A: empatia A beleeles lelektana. Gondolat Kiado, Budapest.
Buda B. (2004) Ps:ichoterapia. Akademiai Kiado, Budapest.
Buda B., Laszlo J. (1981) Bes:ed a s:avak mgtt. Tmegkommunikacios Kutatokzpont,
Budapest.
Koczan Gy. (1999) A: elso interfu dinamikafa es tartalma. In.: Kallai J., Gal B. (Szerk.): Az els
talalkozas jelensegvilaga a segit kapcsolatban. Janus/Osiris Kiado, Budapest. 104-113.
Morotz K. (2005) A viselkedesterapias diagnos:tika alapelvei. In: Morotz K., Perczel Forintos D.
(Szerk): Kognitiv viselkedesterapia. Medicina Knyvkiado, Budapest.
Perczel Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy. (Szerk.) (2005) Kerdoivek, becsloskalak a klinikai
ps:ichologiaban. OPNI, Budapest.
Pinter G. (2000) Kutatas. In.: Sznyi G, Fredi J. (Szerk.): A pszichoterapia tanknyve. Medicina
Knyvkiado, Budapest. 639-560.
Pope, B. (1983) The initial interview. In.: C. E. Walker (Ed.) The Handbook oI Clinical
Psychology. Vol.I. 344-391.
Ratkoczi E. (2001) A: elso interfu. In: Pszichoterapia propedeutika. Budapest, VIKOTE.
Rogers, C. R. (1951) Client-centered therapv. Boston, Houghton MiIIlin Co.
Sheehan, D., Lecrubier, Y., (1997) Reliabilitv and validitv of the MINI International
Neuropsvchiatric Interview (MINI) according to the SCID-P. European Journal oI Psychiatry
12, 232-241.
Tringer L. (1991) A gvogvito bes:elgetes. Budapest, VIKOTE.
Trull, T. J., Phares, E. J. (2004) Klinikai Ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Weins, A. N. (1976) The Assessment Interview. In.: I. B. Weiner (Ed.): Clinical Methods in
Psychology. John Wiley and Sons, NY. 3-60.






















32
3. FE1EZET
A pszichodiagnosztika eszkztra


A Iejezet vazlata

Megbizhatosag es ervenyesseg a pszichodiagnosztikaban
Etikai kerdesek a pszichodiagnosztikaban

KERDOIVEK ES BECSLOSKALAK A PSZICHODIAGNOSZTIKABAN
A kerdives eljarasokkal kitzhet celok
A kerdivek tipusai
Szemelyisegtesztek
A CPI
A Cattel-Iele 16 szemelyiseg-Iaktor kerdiv
Az MMPI
Becslskalak
TELJESITMENYTESZTEK A PSZICHODIAGNOSZTIKABAN
A teljesitmenytesztek rvid trtenete
Az intelligencia Iogalma
Az IQ jelentese es sszeIggesei
Az intelligencia, a teljesitmeny merese
A MAWI teszt
A Raven teszt
A Benton teszt
A Pieron teszt
PROJEKTIV TESZTEK A PSZICHODIAGNOSZTIKABAN
A projektiv technikarol altalaban
A projektiv tesztek elnyei es hatranyai
Nehany projektiv teszt

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK


Fontos kerdesek

Mit jelent a megbizhatosag es az ervenyesseg Iogalma a pszichodiagnosztikaban?
Milyen etikai elveket kell kvetni a pszichodiagnosztikai eljarasok alkalmazasakor?
Mire hasznalhatok a kerdivek es mire nem?
Hogyan lehet osztalyozni a kerdiveket?
Mit jelent az intelligencia Iogalma?
Milyen az intelligens ember?
Elter-e elvarasunk a klnbz kulturakban az intelligensnek tartott emberekkel szemben?
Milyen az intelligenciatesztek joslo-kepessege?
Melyek a projektiv tesztek elnyei es hatranyai?



33

MEGBIZHATSG S AZ RVNYESSG A PSZICHODIAGNOSZTIKBAN

Az elz ket Iejezet a segit kapcsolat altalanos jellemzit, illetve az els interju izgalmas
jelensegvilagat tekintette at. Ebben a Iejezetben a pszichodiagnosztika eszkztarat mutatjuk be,
azokat a modszereket, amelyek alapszint ismerete elengedhetetlen a viselkedeselemz tarhazabol.
Targyaljuk a Iontosabb teszteket, azok elmeleti hatteret, valamint azokat az alapIogalmakat, melyek
a tesztek diagnosztikai erteke szempontjabol Iontosak. A Iejezet nem Ioglalkozik a bonyolult, nagy
gyakorlatot igenyl eljarasok reszletes ismertetesevel, hiszen azok alkalmazasa mar mesterszint,
vagy posztgradualis kepzettseghez kttt. Van azonban, ami minden, a pszichodiagnosztikaban
hasznalatos modszerben kzs, ami a meres szempontjabol elengedhetetlen. Ezeket a Iogalmakat
a megbi:hatosag (reliabilitas) es az ervenvesseg (validitas) Iogalmat - itt, a bevezetben tisztazzuk.

Tablazatban Ioglaljuk ssze azokat a jellemzket, amelyek egy modern, a pszichologiai
gyakorlatban jol mkd eszkznek nelklzhetetlen ismerve.


A megbizhatsg (reliabilits)

A reliabilitas tipusai DeIinicio/meghatarozas
Teszt-reteszt reliabilitas A teszt pontszamai konzisztenciajanak jelzje egy bizonyos
idtartamon bell (ugyanaz a valasz ugyanarra az ingerre)
Ekvivalens Iormak
reliabilitasa
A tesztben elert pontszamok idbeli konzisztenciajanak mutatoja,
amelyet nem torzithat a gyakorlat hatasa (nem ugyanazt a tesztet
veszik Il klnbz idpontokban)
Felezeses reliabilitas
(split-halI)
A teszt bels konzisztenciajanak mutatoja (az itemek ugyanazt a
valtozot vagy konstrukciot merik-e?)
Bels konzisztencia
reliabilitasa
A bels konzisztencia leggyakrabban alkalmazott jelzje, amelyben
valamennyi lehetseges Ielezeses korrelacio atlagat szamitjak ki
Pontozok kztti
reliabilitas
Ket vagy tbb pontozo kztti egyetertes merteke arrol, hogy milyen
mertekben van jelen valamely tulajdonsag, vagy van-e vagy nincs
valamely jegy vagy diagnozis


Ervnyessg (validits)

A validitas tipusai DeIinicio/Meghatarozas
Tartalmi validitas Az adott teszt elemei megIelelen merik az adott valtozo vagy
konstrukcio klnbz aspektusait
Prediktiv validitas A teszt pontszamai elre jelzik a kesbb megIigyelhet viselkedest
vagy pontszamokat (korrelalnak)
Egyidej (konkurens)
validitas
A teszt pontszamai korrelalnak egy azzal kapcsolatos, de Iggetlen
teszt pontszamaival vagy a megIelel viselkedesmodokkal
Konstrukcios validitas A teszt pontszamai logikailag vagy elmeletileg kvetkezetesen
korrelalnak a viselkedes mas merceivel





34
ETIKAI KRDSEK A PSZICHODIAGNOSZTIKBAN


Az egyes alIejezeteknel kln Iigyelmet Iorditunk a pszichodiagnosztikai tevekenyseggel
kapcsolatos etikai kerdesekre. Fontos ezekrl szolnunk, mert a hazai pszichodiagnosztika XX.
szazadi Iejezete leginkabb az illegalis mozgalmak trtenetevel mutat hasonlosagot, annak minden
elnyevel es hatranyaval. Nezzk a buktatokat:
Keves a jogtiszta diagnosztikai eljaras, s ha van is, ezek beszerzese helyett a Ienymasolt, kez
alatt beszerzett valtozatok vannak Iorgalomban.
Egy-egy tesztnek tbbIele valtozata is letezik parhuzamosan, mert egymastol Iggetlenl
tbb munkacsoport is leIorditotta, a honositasi eljaras kltseges, nagy energiat igenyl
leIolytatasa ugyanakkor elmaradt vagy csak reszleges. A viszonyitas a nemzetkzi
standardhoz trtenik. (Ezen a gyakorlaton kivan valtoztatni az Magyar Pszichologiai
Tarsasag tesztbizottsaga Olah Attila proIesszor vezetesevel, amikor kzs, nyilvanos
platIormot hoz letre a tesztek bevezetesenek.)
A tesztek Ilvetele, ertekelese, az eredmenyek ertelmezese szakmai kompetenciat igenyel.
Ezeket a kompetenciahatarokat nem mindig tartjak be. Melyek a leggyakoribb problemak?
A tesztek alkalmazojanak nincs pszichologiai vegzettsege.
Pszichologus vegzi a vizsgalatot, de kepzettsege nem ad Ilhatalmazast az adott
eljaras alkalmazasara.
MegIelel kepzettseggel rendelkez pszichologus vegzi a vizsgalatot, viszont a
problema szempontjabol nem a megIelel eljarast alkalmazza.
A valasztott eljaras helyes, a szabalyait azonban nem tartja tiszteletben a
pszichologus.
A velemeny keszitesekor tisztaban kell lennnk azzal, hogy a pszichodiagnosztikai leletet
(mint minden mas dokumentumot is) a betegnek joga van latni es birtokolni.
A beteggel mar a vizsgalat elvegzese eltt meg kell beszelni, hogy mi Iog trtenni vele,
milyen eljarast alkalmazunk, milyen Ieladata van a vizsgalat lebonyolitasa soran neki es a
vizsgalat vezetjenek, s vegezetl a kapott eredmenyekrl joga van inIormaciot kerni.
Nemcsak magarol az adott eljarasrol adunk pontos instrukciot, hanem Ilvilagositast
nyujtunk, hogy mi trtenik a beteggel, es miert. Mindezt termeszetesen ugy tesszk, hogy a
beteg szamara erthet, elIogadhato legyen, s az erdeket szolgalo egyttmkdesnek
megnyerjk.
Az orvosi krkben kialakitott helyes gyakorlat (az un. ,Good clinical practice)
megkveteli a beteg jogainak tiszteletben tartasat. Ez magaban Ioglalja azt is, hogy irasbeli
beleegyezese nelkl nem vegezhet beavatkozas a betegnel. A klinikumban dolgozo
pszichologusnak is ebben a szellemben kell tevekenyseget Iolytatnia. Az egeszseggyben
ill. a nevelesi tanacsadoi halozatban gyermekekkel, magarol gondoskodni nem tudo
kliensekkel dolgozo kollegak mkdeseben visszater gond a veszelyeztetett helyzetben
lev, magarol gondoskodni nem tudo szemely vedelmere tett intezkedesek. A velemeny
megIormalasanal egyszerre ket dolgot kell szem eltt tartani. Egyreszt a veszelyeztetett
szemelyt mielbb kivonjak a kritikus helyzetbl, masreszt, hogy mindez ugy trtenjek, hogy
mas ember szemelyisegi jogai ne serljenek.

Tudomasul kell venni, hogy a dntesek nemcsak a rendelben, korhazban megjelent embert es az t
kiser szemelyt erinti, hanem azt is, akivel a dntes elkeszitese eltt egyaltalan nem voltak
kapcsolatban, nem volt modjuk meggyzdni a helyzet kialakulasaban jatszott szereperl. Fontos
az egytterzes, a megertes a vizsgalt szemely szamara. Az altala megIogalmazott, tavol lev
harmadik szemelyre vonatkozo ,vadakkal azonban a pszichologus nem azonosulhat minden kritika
nelkl. Eszkztara, a kikerdezes, a tesztvizsgalatok modot nyujtanak az exponalt problema
krljarasara, a kialakulasban, Inntartasban a kikerdezett szerepenek tisztazasara.
35
Nem beszeltnk meg akkor a pszichologus tevekenysegenek olyan alapvet kerdeserl, mint
a titoktartas es a dis:kriminacio. A vizsgalatban resztvev szemelynek biztosnak kell lennie abban,
hogy az altala elmondottak diszkreten lesznek kezelve, kzlese idegen, illetektelen szemelyek
szamara nem hozzaIerhet. A mas kulturkrbl, nepcsoportbol szarmazo szemelyek vizsgalataban a
pszichologia eszkzei nem hasznalhatok Il diszkriminacios celra.


KRDIVEK S BECSLSKLK A PSZICHODIAGNOSZTIKBAN

,Ha meg akarjuk tudni, hogyan ereznek az emberek, hogy mit elnek at es mire emlekeznek, mihez
hasonlithatoak az emocioik es inditekaik, mi keszteti ket arra, hogy azt tegyek, amit tesznek
miert nem kerdezzk meg ket? (Gordon Allport, idezi Cseh-Szombati es Ferge, 1971, 150. o, es
Szokolszky, 2004, 321. o.)
A kerdives vizsgalatok a masodik vilaghaboru utan, a politikai kzvelemeny-kutatasokban
jelentek meg, majd kezdtek egyre tbb tarsadalom-tudomanyi Ielmeresben tert hoditani.
Napjainkban elarasztanak bennnket a tesztek, a kerdivek. Az iskolaban egyre gyakoribb, hogy a
tanulok tudasat az adott tantargybol tesztek segitsegevel merik. A munkavallalok allaskereseskor
szamtalan tesztvizsgalaton mennek keresztl, es minden ni magazin hetente ujabb es ujabb tesztet
kzl, amelybl megtudhatjuk magunkrol, hogy milyen tipusu nk vagyunk, hogy milyen partner
illik hozzank, mennyire vagyunk megertek, stb. - vagyis szinte mindent. Szinte mindent? Mire is
jok es mire nem jok a kerdivek? Mikor milyen teszteket hasznaljunk?


A krdives eljrsokkal kitzhet clok

Termeszetesen a kerdivek hasznalatat alapveten meghatarozza, hogy milyen celbol vegznk
vizsgalatot. A Ielmeres a pszichologiaban az utobbi idben ertheten egyre nagyobb szerepet
kap. A pszichologia klnbz terletein sajatos kerdesIelvetesek lehetsegesek, s ezeket specialis
modszerek hasznalataval tudjuk megvalaszolni. Legyen szemnk eltt az a jelszo, hogy ,Egy teszt,
nem teszt! Ez azt jelenti, hogy a kerdesIeltevestl Iggen komplex vizsgalatokat vegezznk a
minel pontosabb, objektiv valasz kidolgozasahoz. A vizsgalatok adatait sohasem kln-kln,
hanem mindig sszeIggeseiben, az eredmenyek integralasanak segitsegevel ertelmezzk (az
interju adatait, a teljesitmenytesztekkel es szemelyisegteszttel, ill. kerdivekkel egyttesen
merlegeljk, kiemelten Ioglalkozva ez egyttjarasokkal es a (latszolagos) ellentmondasokkal.
(Peldaul iskolai Ieladatokban rosszul teljesit gyermek atlagon Ielli intelligenciaval rendelkezik,
de rossz Iigyelmi teljesitmenyt nyujt, valamint a szocialis adaptacios nivoja alacsony.)

Milven kerdeseket tehetnk fel?

Munkalelektanban. Milyen a munkavallalo stressz-tr kepessege? Alkalmas-e vezeti
munkakrre? Bizonyos konkret Ieladat ellatasara alkalmas-e? (peldaul Iigyelmi koncentraciot
igenyl replteri iranyitoi, stb.).

Pedagogiai lelektanban. A gyermek ertelmi Iogyatekos-e? A gyermek beilleszkedesi nehezsegei
hattereben organikus okok talalhatok-e? Iskolaerett-e a gyermek? Stb.

Klinikai ps:ichologiaban. Fennall-e az ngyilkossag veszelye a depresszios betegnel? A beteg
zavara pszichotikus szint-e? Regressziv allapotban van-e? A beteg teljesitmenycskkenesenek
hattereben dementalodasi Iolyamat kimutathato-e?

Mig a munka vilagaban elsdlegesen a szemely teljesitkepessegere, motivacioira es viselkedeses
36
jellemzire (pl. alkalmazkodasi kepesseg, vezeti keszsegek, stb.) vagyunk, es lehetnk kivancsiak,
addig a pedagogiai, es a klinikai pszichologiaban Ikent a szemelyiseg melyebb retegeinek,
dinamikajanak, emocionalitasanak, esetleges patologias jellemzinek Ielderitesere treksznk. A
viselkedeselemznek ebben a Ielmeresi Iolyamatban kiemelkeden Iontos szerepe van, hiszen a
Ieltett kerdesek helyes megvalaszolasa alapozhatja meg a megIelel dntest, peldaul vezet-
kivalasztas eseten, vagy a beavatkozas modjat valamely pszichopatologiai tnet eseten. Hogy ennek
a Iolyamatnak a Iontossagat megertsk, gondoljunk bele, hogy mi lenne akkor, ha egy sebesz
egyszeren Ielvagna a hasIajasrol panaszkodo beteg gyomrat, anelkl, hogy a belgyogyasz
diagnosztizalna a hasIajas okat. Ebben a Ielmeresi rendszerben egyre nagyobb jelentseget nyernek
a kerdivek.


A krdivek tipusai

A: adatfelvetel formafa s:erint

Hagyomanyosan a kerdivet nkitlt tesztnek is nevezik. A vizsgalt szemely kap egy rlapot,
amely eldntend kerdeseket tartalmaz, s amelyre ,igen ,nem, ,nem tudom valaszokat adhat. Ez
olykor nyelvtanilag nem kerdes, hanem allitas Iormajat ltheti, peldaul, szeretem a szilvas
gombocot. Vannak kerdivek, amelyek lehetve teszik a dimen:ionalis valas:tast. A kliens
ilyenkor altalaban egy 5-7 Ioku skalan eldntheti, hogy az adott allitas ra nezve milyen mertekben
igaz. Peldaul, a szivesen jarok tarsasagba allitasra az ,egyaltalan nem es a ,nagyon
dimenzioban 1 es 5 pont kztti erteket jellhet a szemely.
Ezeknek a vizsgalatoknak az elnye, hogy altalaban egvenileg es csoportosan is el lehet
vegezni. A kerdiveket kitltheti a s:emelv felgvelettel, vagv anelkl is. Ez utobbi esetben az
anyagot lehet postai uton, interneten, vagy e-mailben elkldeni. Ezekben az esetekben szamitanunk
kell arra, hogy a kerdezetteknek csak egy resze Iogja visszakldeni a kerdivet, es nehezen tudjuk
ellenrizni, hogy a valaszokat valoban a kivalasztott szemely adta-e. Elnye, hogy gyorsan, sok
embernek el lehet juttatni a kerdivet. Fkent kzvelemeny kutatasokban hasznaljak.
A kerdiv Ielvetelenek masik modja, hogy nem a vizsgalt szemely, hanem a kerdez tlti ki
azt, a megadott valaszok alapjan. Ez a Iorma a strukturalt interjuhoz all kzel, s leginkabb a
kzvelemeny kutatasokban elterjedt Iorma. Trtenhet szemelyes interakcioban, vagy egyre
gyakrabban teleIonos kikerdezessel.

A kerdoiv tartalma s:erint

A pszichologiai kerdiveknek alapveten ket I tipusa letezik aszerint, hogy milyen celt szolgalnak.
Az egyik a szemelyiseg egeszenek atIogo jellemzeset adja, ezek az un. s:emelviseg-kerdoivek. A
masik tipus, a becsloskalak, a szemelyiseg egyes jellegzetessegeinek, reszIunkcioinak a Ielmeresere
iranyul.
A kerdivek hasznalatara ugyanazok a szakmai etikai szabalyok vonatkoznak, mint minden
mas pszichologiai beavatkozasra. A teszt hasznalataval kapcsolatos elirasokat, es a kliens
vedelmere vonatkozo szabalyokat egyarant be kell tartanunk, amikor az eredmenyeket ertelmezzk.
Bizonyos tesztek Ielvetele es ertekelese (elssorban a klinikai pszichologiaban hasznalt
szemelyisegtesztek eseteben) specialis szakkepzettseget igenyel, hasznalatuk kepzettseg nelkl nem
megengedett. Peldaul munka-alkalmassagi vizsgalat kreben csupan a munkakr betltesehez
szkseges keszsegek megallapitasara vegznk vizsgalatokat, es csak errl adunk tajekoztatast a
megbizonak, illetve a munkaadonak. Semmikeppen sem adhatunk inIormaciot a szemelyiseg
dinamikajarol, emocionalis-indulati eleterl, hiszen annak nincs sem kzvetlen, sem kzvetett
kapcsolata magaval a kerdesIeltevessel. A vizsgalt szemelyt teljes kren, szamara erthet es
elIogadhato modon kell tajekoztatni a Ielmeres eredmenyeirl.

37

SZEMLYISGTESZTEK

,Objektiv szemelyisegvizsgalo eljarasoknak is szoktak nevezni a szemelyiseg-kerdiveket,
szembeallitva azokat a projektiv tesztekkel, amelyeket Ikent az Egyeslt Allamokban
,szubjektivnek tartanak (Trull es Phares, 2004). Valojaban mind a ket modszer hasznos, ha
tisztaban vagyunk Ielhasznalasuk celterletevel es technikajaval. Fontos szem eltt tartani, hogy
mindkett hasznalatara mas-mas indikacios krben lehet szkseg. A viselkedeselemz
kompetenciaja elssorban a szemelyiseg-kerdivekre vonatkozik, ezert ezeket jo minel alaposabban
ismernie. Tekintsk most at a Magyarorszagon leginkabb elterjedt, es leggyakrabban hasznalatos
kerdives szemelyisegvizsgalo eljarasokat.

A CPI (CaliIornia Psychological Invertory, Gough, 1956)

A normal populacio vizsgalatara keszlt nkitlts kerdiv, amelybl 18 szemelyisegvonasra
kvetkeztethetnk (Olah, 1985). Ezek a tulajdonsagok negy I csoportba sorolhatok:
A dominancia kepessege, amely a kvetkezket Ioglalja magaban:
dominancia,
tekintely megszerzesenek kepessege,
szociabilitas,
szocialis Iellepes,
nelIogadas es
jo kzerzet.
A: egvttmkdes kepessege, amely csoportba a kvetkez jellemzk tartoznak:
Ielelssegtudat,
nkontroll,
szocializaltsag,
tolerancia,
jo benyomaskeltes es
kzssegi szellem.
Telfesitokepesseg, amely csoportba a kvetkezket soroljak:
teljesitmeny kls sztnzesre,
nallo teljesitkepesseg es
teljesitmeny-hatekonysag.
Er:elmi hatter, amelyhez a kvetkez keszsegek tartoznak:
pszichologiai erzek,
Ilexibilitas alkalmazkodo kepesseg es
maszkulinitas Ieminitas.

A teszt hasznalata elssorban a tudomanyos kutatasokban, a normal populacio vizsgalataban
elterjedt. Fontos alkalmazasi terlete meg a munkapszichologia, ahol a vezet-kivalasztasban, es
egyeb alkalmassagi vizsgalatokban hasznaljak.


A Cattel-fle 1 szemlyisg- faktor krdiv (16PF, Cattell es munkatarsai, 1977)

A szemelyisegvonasok Iaktoranalitikus megkzelitesenek leginkabb kidolgozott, es a normal
populacio vizsgalatara alkalmas modja (Karczag, 1994). Komplex szemelyisegvizsgalo eljaras,
alkalmazasi terlete hasonlo a CPI-ehoz. 16 dimenziot (masneven vonast, vagy tulajdonsagot)
tartalmaz, ezek menten jellemzi a szemelyiseget a teszt. A dimenziok a kvetkezk:
38
tartozkodo szivelyes,
konkret gondolkodasu absztrakt gondolkodasu,
tulerzekeny erzelmileg stabil,
nalavet uralkodo,
komoly eleven,
szabalyok alol kibuvo szabalykvet,
Ielenk bator,
szamito, haszonelv erzelmi beallitottsagu,
bizalomteli gyanakvo,
praktikus Iantaziadus,
egyenes titkolozo,
magabiztos aggodo,
hagyomanyszeret kiserletez,
csoportember nallo,
hibatr perIekcionista,
nyugodt Ieszlt.


Az MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory; Hathaway, McKinley, 1944, id.:
Pressing, Szakacs, 1990)

A harmadik, Magyarorszagon altalanosan elterjedt komplex szemelyiseg vizsgalo kerdiv, amely
elssorban klinikai populacio vi:sgalatara keszlt, es a szemelyiseget a pszichopatologia Iell
kzeliti meg. Negy, un. validalo, es tiz klinikai skalabol all.

A validalo skalak
? (,Nem tudom) skala: a megvalaszolatlan tetelek, amelyekre ,nem tudom valaszokat adott a
vizsgalt szemely.
F (Validitas) skala: szokatlan valaszok, amelyek az atlagtol valo elterest, illetve ezen keresztl a
teszt ertekelhetseget jelzik.
L (Hazugsag) skala: a jo benyomas keltes szandekat jelz valaszokbol sszeallo ertek.
K (Korrekcios) skala: a vedekez beallitodast jelzi.

Klinikai skalak
Hd (Hipochondria): a testi Iunkciokkal, egeszseggel valo tulzott Ioglalkozas.
D (Depresszio): remenytelenseg, pesszimizmus, lassusag.
Hy (Hiszteria): rejtett hiszteroid vonasok, attitdk.
Pp (Pszichopatia): a tarsadalmi szokasoktol valo elteres, non-konIormizmus, deviancia,
emocionalis sekelyesseg.
MI (Maszkulinitas-Ieminitas): a hagyomanyos nemi szerepeknek megIelel tetelek
Pa (Paranoia): gyanakvas, tulerzekenyseg, ldzteteses, vonatkoztatasos teveseszmek.
Pt (Pszichasztenia): kenyszergondolatok es cselekvesek, bntudat, dnteskeptelenseg.
Sc (SkizoIrenia): bizarr gondolatok es viselkedes, kontaktus problemak, hallucinaciok,
teveseszmek.
Ma (Hipomania): Iokozott aktivitas, Ielhangoltsag, kritikatlansag.
Si (Szocialis introverzio): kapcsolat kialakitasanak kepessege, Ielenkseg,
bizonytalansag.

A vizsgalt szemely skala-ertekeinek proIiljabol keszl a szemelyisegkep. A klinikumban
szeleskren alkalmazott teszt. Az 1990-es evekben az Egyeslt Allamokban megjelent az
39
aktualizalt, un. MMPI-2 (Trull es Phares, 2004). Ennek magyar standarja meg nem keszlt el, ezert
itthon az eredeti valtozatot hasznaljuk (Pressing, Szakacs, 1990). Normal populacio vizsgalatara
kevesbe alkalmas ez a teszt, inkabb a klinikai pszichodiagnosztikai eszkztar resze. Ennek
megIelelen hasznalata, es eredmenyeinek helyes ertelmezese is olyan tanulmanyokhoz kttt,
amelyek mar a Ielsbb szint pszichologus kepzes studiumait Ioglaljak magukba.


BECSLSKLK

Mit mernek a becsloskalak?

A szemelyiseg-kerdivekkel ellentetben a becslskalak nem adnak kepet a szemelyiseg egeszerl,
csupan egy-egy reszIunkciorol, jelensegrl, esetleg patologias megnyilvanulasrol, stb. Ezeket a
kerdiveket altalaban arrol a celterletrol szoktak elnevezni, amit mernk vele. Ennek megIelelen
vannak peldaul erdeklodes- es motivacios kerdoivek, tnetbecslo-skalak (szorongas kerdiv,
depresszio skala, stb.). Ezek reszletes ismertetese nelkl tekintsk at, hogy kerdeseik tematikailag
mire iranyulhatnak.

Tenvs:er adatokra. konkret tenyek, eletesemenyek, elettrteneti adatok, stb.
Ismeretekre. eletmoddal kapcsolatos tajekozottsag: peldaul dohanyzas artalmai,
szexualitassal kapcsolatos ismeretek, stb.
Erdeklodesre, motivaciokra. rmIorrasok jegyzeke, palyaorientacio, stb.
Attitdkre, ne:etekre: pl. kisebbseggel, idegenekkel kapcsolatos velemeny
Jiselkedesmodokra. pl. szokasok Ielmerese: pl. Tv-nezes, eves, dohanyzas, alkohol-
drogIogyasztas, szexualis aktivitas, stb.
Ps:ichopatologiai tnetekre: pl. Depresszio, impulzus-kontroll, szorongas, stb.

A kerdivek szamtalan elnye (objektivitas, gyors, kvantitativ adatszerzes, standardizalt normak)
mellett nehany olyan hatranya is van (mint peldaul a reiiIikacio veszelye azaz, az abban valo hit,
hogy amit mernk, az letezik is, holott a valaszadasi beallitodas torzithatja az eredmenyeket), amely
az alkalmazasukat korlatozza. Eppen ezert megIelel krltekintest kivan az ertelmezesk.


TEL1ESITMNYTESZTEK A PSZICHODIAGNOSZTIKBAN

A teljesitmnytesztek rvid trtnete

Az ertelmi mkdes mereset elszr a XIX. szazadban Galton kiserelte meg (Atkinson, 2005).
sszeIggest keresett a test Ilepitese, es az olyan parameterek kztt, mint tbbek kztt a
reakcioid, es a vizualis Iorma-emlekezet. Bar eme sszeIggesek ervenyessegere vonatkozo
Ieltevese nem bizonyult idtallonak, megis, a vizsgalatoknal alkalmazott statisztikai modszer reven
nevet ma is jegyzi a tudomany. A teljesitmeny meresenek igenye akkor lepett Il a pszichologia
trteneteben, amikor szksegesse valt annak elrejelzese, hogy bizonyos Ieladatok betltesere az
adott szemely, a jelentkez, alkalmas lesz-e, vagy sem. A szamtalan palyazo kzl trten
valasztashoz adekvat kriteriumokat probaltak rendelni. A masik nagy terlet az iskola volt. Az
elemi oktatasban megprobaltak kiszrni azokat a gyermekeket, akik a tanulmanyi
kvetelmenyeknek nem tudtak megIelelni. Vegiggondoltak, hogy az egyes kepessegek Iejlettseget
tekintve milyen szintet kell elernie a gyermeknek ahhoz, hogy reszt tudjon venni az oktatasban.
Mereszkzt kivantak letrehozni, mely bejosolhatova teszi a gyermek iskolaban trten
helytallasat, az iskolaerettseget. Elssorban a gondolkodas, a problemamegoldas terletere
dolgoztak ki Ieladatokat. A koncepcio lenyege tehat az volt, hogy az egyes eletkorokhoz (biologiai
40
kor) hozzarendeltek azokat a Ieladatokat, amelyeknek megoldasa a gyermektl mar elvarhato. Az
els, intelligencia vizsgalatara emlekeztet teszteket Binet Iejlesztette ki a Irancia kormany
keresere. 1905-ben keszlt el az els intelligenciateszt, Binet es Simon egyttes erIeszitesei
nyoman. Azota tbb valtozat is szletett, a teszt sszeallitasanak lenyegi szerkezete azonban
valtozatlan maradt (Kun, Szegedi, 1971).


Az intelligencia fogalma

A kznyelvben akkor neveznk valakit intelligensnek, ha az eleteben adodo problemahelyzeteket
gyorsan, hatekonyan megoldja, az adott kulturkr szabalyainak, szocialis normainak betartasaval.
Ez tehat azt jelenti, hogy jol kell teljesitenie az intelligens szemelynek, kepessegeit, tapasztalatait,
ismereteit a szkseges pillanatban tudnia kell mozgositani. A kriteriumokban tehat a kepesseg,
adottsag, telfesitmenv Iogalmak minduntalan visszaternek. Nezzk Sundberg (1977, id.: Trull es
Phares, 2004) megkzeliteset. Szerinte a kepesseg egy adott pillanatban mozgosithato kompetencia,
valaminek a teljesitesere. Az adottsag pedig a teljesitmeny lehetsege, bizonyos kepzes utan.
Az intelligencia Iogalmanak meghatarozasakor harom Iontos elemre Iorditanak Iigyelmet. A
beilles:kedes Iogalmaban a krnyezethez valo alkalmazkodas hangsulyos, az intelligencia
meghatarozasaban. Az intelligencia egy masik szempontja a tanulasi kepessegekre koncentral, mig
vannak olyan meghatarozasok, amelyek az elvont gondolkodast hangsulyozzak. Wechsler (1939,
id.: Kun, Szegedi, 1971) szerint az intelligencia az egyen azon kepessegeinek sszessege, amelyek
segitsegevel celszeren cselekszik, racionalisan gondolkodik, es eredmenyesen banik a
krnyezetevel. Robinson es Robinson (1965; id.: Kun, Szegedi, 1971) hasznalataban az
intelligencia Iogalma a kognitiv magatartasIormak teljes osztalyara utal, es mint ilyen, azt tkrzi,
hogy az egyen kepes belatas alapjan trten problemamegoldasra, uj helyzetekhez valo
alkalmazkodasra, elvont gondolkodasra es arra, hogy tanuljon tapasztalataibol. Az
intelligenciatesztek a teljesitmenyt merik klnbz problemahelyzetekben, s ezek megoldasi
szinvonalabol kvetkeztetnek az intelligencia szinvonalara.

A: intelligencia elmeletei

Az alabbiakban Trull es Phares (2004) trteneti sszeIoglalojara tamaszkodva kvetjk vegig
klnbz kutatok intelligenciarol alkotott elmeleteit.
Spearman (1927) nevehez Izdik a faktoranalitikus modell. Az elkepzeles szerint letezik
altalanos (g-Iaktor) es speciIikus (s-Iaktor) intelligencia. Az egyes kepessegek pontosabban az
ezeket vizsgalo reszIeladatok kepezik az s-Iaktorokat. A g-Iaktor pedig a tesztek megoldasaban
resztvev kzs elem, a tulajdonkeppeni intelligencia.
Cattell (1987) elmelete megtartva a g-Iaktort, a kepessegeket ket Iontos csoportra osztotta: a
cseppfolvos kepessegre (a szemely genetikailag megalapozott intellektualis kepessege), es a
kikristalvosodott kepessegre (a standardizalt intelligencia tesztek altal mert kepesseg, melyet
kulturalisan megalapozott tanulas utjan sajatitunk el).
Guilford (1967) javasolta az intelligencia s:erke:eti modellfet. Elmeletileg kzelitette meg a
kerdest, s nem a mert adatokbol alkotott modellt. Elkepzelese szerint harom dimenzioba
szervezhetk az intelligencia komponensei: mveletek, tartalmak, es termekek. A mveletek
jelentik azt, hogy hogyan oldja meg a problemat a szemely. A tartalmak az inIormacios terletek, a
termekek pedig azok a rendszerek, sszeIggesek, atalakitasok, amelyek a problemamegoldas soran
keletkeznek.
Gardner (1993) tbbreteg intelligencia elmelete szerint hetIele, egymastol Iggetlen, az
agyban klnallo rendszerkent (modulkent), sajat szabalyai szerint mkd intelligencia letezik:
nyelvi, zenei, logikai-matematikai, teri, testi-kinesztezias, intraperszonalis es interperszonalis.
Anderson (1992) szerint az intellektualis klnbsegek a gondolkodast kivitelez alapvet
Ieldolgozo Iolyamatok klnbsegeibl erednek. Ezek a Iolyamatok vezetnek kesbb a tudashoz. A
41
tudashoz azonban klnbz utakon juthatunk el. Vagyis, Anderson Gardnerrel szemben, es
Spearman modelljehez visszanyulva, az egyseges/altalanos intelligencia modellje mellett Ioglal
allast.
Sternberg es Wagner (1986) ,haromreteg` elmeleteben a kvetkez intelligencia-sszetevket
azonositja:
tervez, szabalyozo, nyomon-kvet es ertekel Iolyamatok,
teljesitmeny-sszetevk, amelyek a strategiakat kivitelezik,
tanulasi sszetevk, amelyek a problemamegoldas soran kodoljak, kombinaljak es
sszehasonlitjak a Iolyamatokat.
Jol lathato tehat, hogy az intelligencia elmeleti megkzelitese nem lezart Iolyamat. A modellezes
rengeteg matematikai Iogalmat takar, a klnbz konstrukciok tbbek kztt a Iaktoranalizis es a
valoszinseg-szamitas eszkzeivel jttek letre.

Szolnunk kell meg a 90-es evektl egyre nagyobb teret nyer er:elmi intelligenciarol is. Maver
(2000) es munkatarsai kimutattak, hogy az erzelmeikkel gyesen bano emberek a tbbieknel jobban
boldogulnak. Az erzelmi intelligencianal negy I sszetevt irnak le. Ezek:
az erzelmek pontos eszlelese es kiIejezese,
az a kepesseg, hogy hozzaIerjnk erzelmeinkhez, tudjuk azokat mozgositani, es a
gondolkodas, problemamegoldas szolgalataba allitani,
az erzelmek, es az erzelmek zenetenek megertese,
az erzelmek megIelel kezelese es iranyitasa, azaz, az erzelmek szabalyozasa.
Bar ez a kerdes nem tartozik szorosan a teljesitmenyvizsgalatok kerdeskrebe, megis, az erzelmi
intelligencia a kutatok jelents csoportjat Ioglalkoztatja. Anelkl, hogy a reszletekbe mennenk,
erdemes elgondolkodni azon, hogy a teljesitmeny kudarcanak elviselesi kepessege jelentsen
beIolyasolja az intelligenciateszt Ielvetelekor a vizsgalati szemely egyttmkdeset. Sokszor
tapasztalhatjuk, hogy benitolag hat a sikertelenseg gerjesztette negativ erzelem a tovabbi
problemamegoldo probalkozasokra, es igy magara a teljesitmenyre is, amit a szemely e
probalkozasok soran nyujt.


Az IQ jelentse s sszefggsei

A teljesitmenytesztekben mert eredmenyek alapjan ketIele modon szamitjuk az IQ-t.
Az egyik megkzelitest Binet es Simon (1905, id.: Kun, Szegedi, 1971) alkalmaztak
vizsgalatukban elszr. Az modszerkben az IQ mint viszonyszam jelenik meg. Az IQ
szamitasanak alapja a helyesen megoldott Ieladatokban mutatkozo ertelmi, azaz mentalis kor
viszonyitasa az eletkorhoz, vagyis a biologiai korhoz. A 100-as ertek azt jelzi, hogy mentalis es a
biologiai kor aranya kiegyenlitett, azaz, a gyermek ertelmi Iejlettsege megIelel az eletkoranak.
IQ MK/ EK x 100
ME mentalis eletkor
EK biologiai eletkor
A ma is hasznalatos intelligenciatesztek konstrukcioi ettl elternek. Wechsler (1934, id.:
Kun, Szegedi, 1971) dolgozta ki az IQ, mint eletkori vezethez viszonyitott elteres kiszamolasanak
technikajat. Az egyre nehezed Ieladatok klnbz teljesitmenyeit egymassal sszevethet,
sszegezhet ertekpontokka alakitjak, s a vizsgalt szemely eredmenyeit sajat eletkori vezetehez
viszonyitjak. Ugyanaz a teljesitmeny mas-mas eletkorban elter intelligenciat jelez. Nagy letszamu,
reprezentativ mintan mert adatok kepezik a szamolas, az ertekpontta alakitas hatteret. Az IQ-
pontszamok eloszlasa Iorditott harang alaku grbere emlekeztet. A leggyakrabban elIordulo
pontszam 100 krl csoportosul, mig a szelssegesen alacsony, illetve magas pontok a
legritkabbak. Ez az eloszlasi grbe szolgaltatta az alapot az intelligencia vezeteinek
meghatarozasahoz, amelyet a kvetkez tablazat szemleltet.

42
Az IQ osztalyozasa
INTELLIGENCIA OSZTALY IQ-INTERVALLUMOK
Ertelmi Iogyatekossag 68 es alatta
Igen alacsony intelligencia 69 79
Alacsony intelligencia 80 90
Atlagos intelligencia 91 109
Atlag Ieletti intelligencia 110 120
Igen magas intelligencia 121 130
Extrem magas intelligencia 131 es Ielette


A: IQ ss:efggesei

Barhogyan is hataroztuk meg az intelligenciat, azt, hogy mely kepessegeket vesz Iigyelembe,
jutalmaz es apol, a tarsadalom dnti el. Az egyes kzssegek egymastol elter kepessegeket
preIeralhatnak. Ennek kvetkezteben az adott kulturatol Igg az intelligencia kriteriumainak
meghatarozasa. Az sszehasonlito nemzetkzi vizsgalatok ravilagitottak, hogy szemben az europai
es az amerikai IlIogassal, a Tavol-Keleten (Kina, Tajvan) peldaul a tarsas kompetenciat es az
nismeretet azonositottak az intelligencia legIbb ismervekent (Sternberg, 1986, id.: Atkinson,
2005). Az emberiseg trteneteben is valtoztak helytl es idtl Iggen az intelligencia kriteriumai.
Ezert sem lehet a helyi adottsagokhoz trten adaptalas nelkl az intelligenciateszteket ,atltetni
mas kulturakba. Tekintsk most at azokat a tenyezket, amelyeknek az IQ-val kapcsolatos
sszeIggeseit vizsgaltak.
Iskolai siker. Az IQ, es az iskolai sikeresseg, illetve a tanulas eredmenyessege kztt egyes
kutatasok szoros sszeIggeseket talaltak. Ezek tbbnyire az alapszint oktatasra vonatkoztak. Az
egyetemi tanulmanyokat illeten azonban mar komoly ketelyeket Iogalmaztak meg, klnsen a
Ielvetelik alkalmaval Ilvett csoportos tesztekre vonatkozoan.
Munkahelvi status es siker: Sok tanulmanyt szenteltek ennek a kerdesnek is, es ugy
tapasztaltak, hogy az IQ es a munkahelyi status sszeIgg egymassal. St, az IQ jobb elrejelzje a
munkahelyi teljesitmenyek, mint a biograIiai adatok es iskolai vegzettseg.
Csoportklnbsegek. Vizsgaltak klnbz csoportositasokban az egyes Ieladatokban
nyujtott teljesitmenyek eltereset, az ugynevezett teljesitmenyproIilt. Tbbek kztt nk es IerIiak,
valamint bizonyos nepessegcsoportok kztt talaltak eltereseket. St, egyes kzlemenyekben
ismetelten Ilbukkantak a Iajok kztti klnbsegekrl szolo tudositasok is. Ovatosan kell azonban
banni ezekkel az eredmenyekkel, klnsen akkor, ha a vizsgalatok resztvevi nem ahhoz a
kulturahoz adaptalodtak, amelyre a teljesitmenytesztet kialakitottak. Gondoljunk csak azokra a
kerek kunyhokban nevelked emberekre, akiket ,nem tud becsapni az Aymes szoba.
A: IQ rkletessege es stabilitasa. Ma szinte majdnem minden pszichologus elismeri, hogy
az intelligenciat, legalabb reszben, beIolyasoljak genetikai tenyezk. A viselkedesgenetika
Ioglalkozik a viselkedes genetikai es krnyezeti hattertenyezivel. Az ikerkutatasokbol az egytt,
illetve a kln nevelked gyerekek vizsgalataibol megallapithato, hogy a genetikai es krnyezeti
hatasok nem egymast kizaro tenyezk, hanem mindkettnek megvan a szerepe az intelligencia
Iejldeseben, es kiIejezdeseben. Az rkletesseg ugyanakkor nem jelenti, hogy a hatranyos
helyzet gyermekeknek Ilsleges Ilzarkoztato programokat kesziteni. Sokkal inkabb arrol van
szo, hogy az emberek kztt meg egy adott csoporton bell is klnbsegek mutatkoznak a
teljesitmenyben. Az egyenek kztti klnbsegre, es a krnyezeti hatasok jelentsegere hivja Il a
Iigyelmet az a teny is, hogy az IQ stabilitasa az eletkor fggvenve. A gyermekeknel altalaban
kevesbe stabil az IQ, a kor elrehaladtaval azonban stabilizalodik.


43
AZ INTELLIGENCIA, A TEL1ESITMNY MRSE

A MAWI teszt

Hazai viszonyok kztt a legnepszerbb intelligenciateszt a MAWI, amely a Wechsler-Iele
intelligenciateszt tizenegy Ieladatsorbol allo eljarasanak magyar adaptacioja. A standardizalast
Szegedi Marton vezetesevel egyetemi hallgatok vegeztek. ,Az intelligencia merese cim knyv
(Kun, Szegedi, 1971) hat kiadast ert meg a legels megjeleneset kveten. A teszt konstrukciojarol,
a reprezentativ minta kivalasztasarol, az eredmenyekrl, a statisztikai eljarasok nyoman kialakult
ertekpont meghatarozasokrol, az eletkori vezetekrl, es az egyes Ieladatok specialis
kepessegIaktorairol teljes reszletesseggel tajekozodhatunk. Itt azt emelnenk ki, hogy Wechsler az
eredeti tesztet a Iaktoranalitikus modell szerint konstrualta. Tizenegy Ieladatsor, tizenegy
kepessegcsoportban meri a teljesitmenyt. Az sszteljesitmenybl szamolhato az IQ. Az t verbalis
Ieladatsor eredmenyeinek sszesitett ponterteke a VQ (verbalis kvociens), az t perIormacios
Ieladatsore pedig a PQ (perIormacios kvociens). A 11. Ieladatsor a Szokincs proba. Tekintsk at a
kvetkez tablazatban az egyes reszprobakat.

A MAWI teszt rszprbi

Verblis Cselekvses
1. Ismeretek 6. Rejtjelezes
2. Helyzetek megertese 7. Keprendezes
3. Szamismetles 8. Kepkiegeszites
4. Szamolasi Ieladat 9. Mozaik
5. sszehasonlitas (IIogalom) 10. Szintezis
11. Szokincs

Ez a Ilepites lehetve teszi, hogy az IQ-n kivl a teljesitmeny proIilja is kirajzolodjon az egyes
kepessegekben nyujtott eredmenyek nyoman. Wechsler kidolgozott egy mutatot, amely a mentalis
hanyatlas elrejelzesere szolgalt. Ezt nevezte demenciaindexnek. A teszt bevezetesetl eltelt idben
tbb organikus indexet is kialakitottak. Ezeknek a trekveseknek az volt a lenyege, hogy az
intelligenciavizsgalat eredmenyebl megprobaltak meghatarozni, hogy a demencia (a mentalis
kepessege leeplese) elrejelezhet-e a tesztben nyujtott teljesitmenybl. Valamennyi probalkozas
hattereben az a Ieltetelezes allt, hogy a tenyleges leeplest megelzi az intelligencia strukturajanak
valtozasa, valamint, hogy ez az un. ,erzekenynek mutatkozo reszIeladatok teljesitmenyenek
gyengesegeben ragadhato meg.
A tovabbiakban rviden ismertetjk azokat a teljesitmenyteszteket, amelyek Ielepitese,
strukturaja elter az eddig bemutatott Wechsler-Iele teszteketl, am tartalmukban megis az
intelligencia egy-egy reszIaktoranak Ielmeresere szolgalnak. Bvebben ehelytt csak azokkal a
tesztekkel Ioglalkozunk, amelyek Ilvetele, az eredmenyek kiszamitasa, ertekelese az alapkepzes
kvetelmenyei kze tartozik. Ezek a tesztek a magyar pszichodiagnosztikai gyakorlatban is
immaron 30 eve elterjedt, nepszer eljarasok.


A Raven teszt (Progressive matrices)

A teszt, szerzjerl, J. C. Ravenrol kapta nevet (Szegedi, 1994). A Iaktoranalitikus vizsgalatok
kimutattak, hogy az altalanos ertelmi kepessegek leginkabb az eszlelesi, szavakhoz nem ktd
problemahelyzetek megoldasan alapulo probak megoldasaval korrelalnak. Erre alapozta Raven a
szines Ieladatokbol allo gyermek-, es a Iekete-Ieher mintalapokbol allo Ielntt valtozat sorozatait. A
teszt az erzekelesi pontossag mellett a hipotezisalkotas kepesseget, valamint a hipotezis
44
ellenrzesenek megbizhatosagat, logikai tisztasagat kveteli meg.
A teszt t szeriabol all, szeriankent 12 darabot tartalmaz. sszesen tehat 60 darab
mintalapbol all, sorozatonkent, es sorozaton bell is Iokozatosan nehezed mintazatokkal. A
mintazat alakzatai bizonyos trvenyszerseget kvetnek, es minden egyes mintazatbol hianyzik egy
darab. A vizsgalati szemelynek az alakzatok trvenyszerseget kell megragadnia, es a mintazat alatt
elhelyezked hat, vagy nyolc rendelkezesre allo alakzatbol kivalasztania a mintazatba helyesen
illeszkedt. Egyetlen helyes megoldasa van minden egyes alakzatnak. A Ielhasznalt idnek nincs
klnsebb jelentsege az ertekelesnel. Ezzel egytt Iljegyezzk a kezdestl a beIejezesig eltelt
idt. Altalaban 40-50 percig tart a megoldas, de a 60 perc meg atlagos temnek tekinthet. Az
instrukcioban arra hivjuk Il a Iigyelmet, hogy azt az alakzatot kell kivalasztania a rendelkezesre
allo hat, illetve nyolc kzl, amelyik beillik a mintazat hianyos reszebe. A valasztasokat a vizsgalati
szemely a Ieladathoz mellekelt rlapon rgziti, a kivalasztott alakzat szamat irva a megIelel
helyre.
A vizsgalatot egyeni es csoportos helyzetben is alkalmazzak. Az elvegzett statisztikai
elemzesek nyoman a kvetkez az intelligenciavezeteket jelltek ki a teszteredmenyek alapjan:

Intelligenciavezet Raven teszt ertekei
Igen magas 59-60
Magas 50-58
Atlagos 30-49
Atlag alatti 20-29
Igen alacsony 10-19
Ertelmi Iogyatekos 0- 9


A Benton teszt

L. A. Benton (1945) Iejlesztette ki ezt az eredetileg vizualis emlekezetet vizsgalo eljarast nallo
pszichodiagnosztikai tesztte (id.: Szegedi, 1994). Egyszer geometriai Iormakat tartalmazo 60
darab tabla alkotja a tesztet. Egy vizsgalat alkalmaval 10 kepet exponalunk. Ez azt jelenti, hogy a
vizsgalatot tbb alkalommal is Ilvehetjk, anelkl, hogy az ismetles okozta tanulasi eIIektus
torzitana az eredmenyeket. Egy tizes sorozaton bell az abrak szama Iokozatosan n, s egyre
bonyolultabb lesz az abra-elemek egymashoz valo viszonya. A Ilvetel tbbIele technikaval
keszlhet: Ielidezes es rajzolas, vagy Ielismeres es valasztas. Valtoztathato az expozicio ideje,
illetve kesleltethet a Ielidezes is. A vizsgalat knnyen, gyorsan lebonyolithato es ertekelhet. A
teszt leggyakrabban hasznalt valtozata, amikor 10 masodperces expozicios id utan a vizsgalt
szemelynek reprodukalnia kell az abrat.
A teszttel kapcsolatos kutatasok soran Ilhalmozodott adatok szerint a teszt alkalmas az
intelligenciavezet meghatarozasara, s erzekeny a mentalis szinvonal valtozasara, cskkenesere is.
Ez erthet, hiszen sszpontositast igenyel az egyes elemek szamanak, egymashoz valo viszonyanak,
aranyuknak a megjegyzese a latszolag knny abran. A szellemi hanyatlassal jaro pszichopatologiai
korkepekben pedig eppen ezek a psziches Iunkciok serlnek elskent.
A vizsgalatot altalaban egyeni Iormaban alkalmazzak. A vizsgalati szemely az
ingermintanak megIelel nagysagu papirlapot kap, valamint ceruzat es radirt. Az instrukcioban
hangsulyozzuk, hogy 10 masodpercig nezheti az abrat, majd emlekezetbl kell pontosan lerajzolnia
azt. Jelezzk, hogy kezdetben knnyek lesznek az abrak, kesbb azonban bonyolultabbak.
Megismeteljk, hogy csak akkor kezdjen rajzolni, ha a mintat mar elvettk. A harmadik abra eltt
kln Ilhivjuk a Iigyelmet, hogy tbb alakzat is lesz, mindet pontosan rajzolja le, ne maradjon ki
semmi.
A teszteredmenyek ertekelese ket szempont szerint trtenik. A telfesitmenv nagvsagat a
helyesen lerajzolt abrak szama jelenti (maximum 10 pont). A hibak s:ama es fellege szerinti
ertekeleskor Iigyelembe kell venni, hogy egyetlen abran tbb hibat is vethet a szemely. Tehat
45
peldaul, ha nyolc abrat reprodukalt helyesen a szemely, akkor a ket hibas abraban elteveszthet 3-4,
vagy akar tbb elemet is.
A hibak jelleget tekintve a szakirodalom hetfele hibacsoportot ir le:
kihagyasok es betoldasok,
torzitasok,
perszeveraciok,
elIorditasok,
hibas elhelyezesek, es
aranytalansagok.
A vizsgalati szemelyek IQ pontjai a Benton ertekekkel a gyakorlatban magas korrelaciot
mutatnak. Az intelligenciavezetbe valo besorolast a vizsgalati szemely teljesitmenye es hibaszama
alapjan is elvegezzk. Az ehhez szkseges viszonyitasi pontokat a standardi:alas soran lehet
nyerni. Itt kell szolni arrol, hogy a Benton tesztet 15-40 ev kztti szemelyek vizsgalata
segitsegevel standardizaltak. Ez azt jelenti, hogy 15 eves kor alatt nem hasznalhato a teszt, hiszen
azoknak a Iunkcioknak a Iejldese, amelyekre a teszt epl, eppen ebben az eletkorban Iejezdik be.
40 ev Iltt pedig kisebb teljesitmeny, es tbb hiba Iogadhato el az ugyanazon
intelligenciavezetbe trten besorolashoz. Ezek a Iunkciok ugyanis serlekenyek, es a kor
elrehaladtaval teljesitmenyk cskken.


A Piron teszt

Magyarorszagon az egyik legelterjedtebb, leggyakrabban alkalmazott, Iigyelem-koncentraciot es
szelektiv Iigyelmet vizsgalo teszt a H. Pieron es T. Eduard altal kidolgozott eljaras. E Iunkciok
meghatarozasat jol tkrzi az a deIinicio, amelynek alkalmazasara maga a teszt is epl: ,a
Iigyelemmel egytt jar valamilyen aktivitasi rendszer Ielersdese, es mas kurrens rendszerek
akadalyozasa. Igy a mechanizmussal dinamizalodas es gatlas jar egytt. Anelkl, hogy a
Iigyelemmel Ioglalkozo klnIele elmeletekben elmelyednenk, a praktikum oldalarol kzelitjk
meg a Pieron teszt hasznalatat. A teszt jol alkalmazhato a kvetkez terleteken:
a palyavalasztasi tanacsadasban,
alkalmassag vizsgalatok szeles kreben,
a Iaradasi es terhelhetsegi vizsgalatokban,
a monotoniatres vizsgalataban,
klinikai vizsgalatokban,
sportpszichologiai vizsgalatokban, es
pedagogiai vizsgalatokban.
A vizsgalat egyenileg es csoportosan is vegezhet, s van szamitogepes valtozata is. A tesztlapon
negyzetek lathatok, amelyeknek klnbz sarkai, illetve oldalai kis vonalakkal meg vannak
jellve. Egy sorban 20 negyzet talalhato, a lapon pedig 20 sor. A vizsgalati szemelynek az a
Ieladata, hogy a lap tetejen kln Iltntetett negy megjellt abrat ki kell keresnie a tbbiek kzl,
es meg kell jellnie ceruzajaval at kell huznia. Flhivjuk meg az instrukcioban a vizsgalati
szemely Iigyelmet arra, hogy ne hagyjon ki egyet sem a negy abra kzl, es ne huzzon at mas
jellest. A vizsgalatot altalaban 5-6 percig Iolytatjak. Mieltt a szemely a tenyleges Ieladathoz
kezd, vegignezi az un. ,probasort. Ezalatt a vizsgalat vezetje ismetelten Ilhivja a Iigyelmet a
pontossagra.
Az ertekeleskor sszegezzk:
az atnezett negyzetek szamat,
a jol jellt negyzetek szamat,
a kihagyott negyzetek szamat, es
a tevesen athuzott negyzetek szamat.
Az ertekeleskor teljesitmeny-szazalekot es hibaszazalekot szamolunk. Az ertelmezeskor alapveten
46
ezeket vesszk Iigyelembe, de ezen tulmenen a teljesitmeny percenkenti alakulasat is nyomon
kvethetjk.


PRO1EKTIV TESZTEK A PSZICHODIAGNOSZTIKBAN

A szemelyiseg vizsgalatara szolgalo eszkzk kztt a projektiv tesztek nepszersege igen ers
hullamzast mutat. A pszichoanalizis, amelynek elmeleti modellje e tesztek alapjat kepezi, uj
dimenziot nyitott az ember megismereseben. A rejtett, a nem nyilvanvalo Iltarasanak laza
szamtalan projektiv eljaras megszleteset vonta maga utan (Carver, Scheier, 1998). Ugyanakkor,
azok az igenyek, amelyek napjainkban a pszichodiagnosztikaval szemben elssorban a klinikai
pszichologia terleten egyre inkabb Illepnek, masIajta megkzelitest varnak el. Hangsulyozzak,
hogy emberek csoportjai kztti sszehasonlitasra van szkseg, vagy egy-egy csoporton bell a
valtozas nyomon kvetesere. Ezek az elvarasok pontozhato, szamszersithet adatokat kvetelnek
(Trull es Phares, 2004). Nem celjuk a szemelyiseg egeszenek a Ieltarasa, csak annak egy-egy
tulajdonsagara, vonasara kivancsiak. Mikzben a nagy sszehasonlito elemzesek, a
gyogyszergyarak altal Iinanszirozott multicentrikus vizsgalatok kizarolag kerdivekkel,
pontozoskalakkal dolgoznak, a projektiv eljarasok ismet reneszanszukat elik. Hozzajarult ehhez a
holisztikusnak nevezett szemlelet eltrese is. Nem elegend tudni a vizsgalati szemelyrl, hogy
szorong, vagy a hangulati Iekvese depressziv, tudni szeretne a pszichologus, hogy ez milyen mas
egyeb szemelyiseg-vonasokkal jar egytt. Szeretne inIormaciot arrol is, hogy mit jelent az alany
szamara a szorongas, a depressziv allapot. A kerdives szemelyisegtesztek mint peldaul az MMPI
es a Cattell (lasd a Iejezet els resze) nevkbl kvetkezen szeles skalajat lelik Il a lehetseges
tulajdonsagoknak. Arra a kerdesre azonban mar nehezebben valaszolnak, hogy Kovacs Pisti es Kiss
Jozsi, akiknek a szemelyisegproIilja igen hasonlo, miert viselkednek klnbzkepp a sajat erzelmi,
vagy hangulati allapotukkal kapcsolatban.

A projektiv technikrl ltalban

A projektiv tesztek mint ahogy azt a bevezetben emlitettk a pszichoanalitikus
szemelyisegmodellben gykereznek. Kezdetben a tudattalan tartalmak Ielszinre hozasanak
technikajakent kezdtek el ezeket a teszteket alkalmazni, a XX. szazad harmincas eveitl. Szamtalan
probalkozas nyoman tkeletesitettek a klnbz folt-technikakat, melyeknek lenyege az un. nem
egvertelm perceptualis helv:et. A Rorschach tes:tet Hermann Rorschach a huszas evekben
Iejlesztette ki. A vizsgalati szemely a rendelkezesere allo nem egvertelm vizualis ingereket tiz
darab Iolttechnikaval keszitett abrat a sajat inIormacioIeldolgozasi Iolyamatainak megIelelen
ertelmezi. Azaz, jelentest ad a Ioltoknak. A pszichoanalitikus modell megIogalmazasaban, ,kivetiti
tudattartalmait` (Merei, 2002). A kognitiv iranyzat ugyanezt a Iolyamatot ugy Iogalmazza meg,
hogy az alany a nem-egyertelm abrakat sajat kognitiv semai nyoman ertelemmel ruhazza Il.
A masik, igen gyakran alkalmazott teszt Henrv Murrav (1934) nevehez Izdik, s TAT-kent
(Thematic Apperception Test) vonult be a pszichodiagnosztika trtenelmebe (Carver, Scheier,
1998). Ebben a tesztben a vizsgalat szemelynek jeleneteket abrazolo kepekrl kell trteneteket
mondania. Minden egyes jelenetnek sajatos ,Ielhivo jellege van, aszerint, hogy a jelenet milyen
kapcsolati, erzelmi konstellaciokat abrazol. A vizsgalat szemely trtenet-szvesenek tartalma es a
trtenet elbeszelesenek modja megmutatja az ertekel szamara, hogy milyen temak lehetnek
konIliktusterheltek a szemely szamara. Megmutatja azt is, hogy a temaval kapcsolatos konIliktusait,
erzelmeit hogyan tudja Ieloldani, kezelni a vizsgalati szemely, vagy eppenseggel mely tema az,
amely szamara elakadast okoz.
Napjainkban termeszetesen mindket teszt hasznalata, ertekelese, es ertelmezese eppen a
hattereben allo elmeleti es technikai modell bonyolultsaga miatt megIelel, magas szint
kepzettseget es szakmai ismereteket kivan meg (pszichologus MA diploma). Elemi szint
47
megismeresk azonban eppugy Iontos a BA szint kepzesben levk szamara is.


A projektiv tesztek elnyei s htrnyai

Nezzk, mi hivta eletre a projektiv technikakat, s mi az, ami miatt a rengeteg elssorban az
objektiv meres hianyat erint kritika ellenere a mai napig a gyakorlo diagnoszta szivesebben
alkalmazza, mint a skalakat, kerdiveket. A kvetkez pontokban attekintjk a projektiv technikak
elnyeit.
Strukturalatlan ingerhelyzetben trtenik az eszleles. Ennek kvetkezteben a vizsgalati
szemely sajat elmenyei, szksegletei, vagyai stb., alapjan artikulalja, eszleli es ertelmezi a
rendelkezesre allo inIormaciot.
A skalak, kerdivek kivanta helyzetben a vizsgalt szemely ,igen-nem valasztassal, vagy
elter Iokozatokban mond velemenyt nmagarol, a kerdes adta szk keretek kztt. A
projektiv tesztekben a vizsgalati szemely szabadon nyilvanulhat meg, es dnthet az
ingerhelyzet szabta hatarok kztt. Azaz, ,itt es most viselkedik.
A kerdivekkel szemben a projektiv teszteknel nincs un. ,jo valasz. Minden, amit mond,
belle Iakad, es igy rola inIormal. A valaszokat nehez kontrollalni, es egy ,normahoz
igazitani, hiszen nincs olyan viszonyitasi pont, amely alapjan eldnthet, hogy az adott
szemely eseteben mi a celravezet magatartas.
Azert is szoktak indirekt eljarasnak nevezni a projektiv probakat, mert a viselkedesbl
kvetkeztet a szemelyisegre, es nem a vizsgalat alanyat kerdezi meg kzvetlenl a sajat
viselkedeserl (mint ahogy azt a kerdivek teszik).
A vizsgalat adatainak ertelmezesekor nem csupan egyetlen, vagy nehany dimenziot vesz
Iigyelembe. Az adatok ertelmezese tbbszrs dimenziok menten trtenik, ahol az egyes
ertekek jelentestartomanyat a tbbi ertekhez valo viszonyulas adja.
A szemelyiseg leirasaban tehat a holisztikus jelleg dominal, igy az egyedit, az adott emberre
jellemzt ragadja meg, a tipikus viselkedesmodok sajatos egyvelege reven.

A ,Szemelyiseg merese cim Iejezetben Trull es Phares (2004) sszegyjtik azokat az erveket,
amelyek a projektiv technikak alkalmazasa ellen szolnak.
A projektiv tesztek ellenallnak a pszichometriai ertekelesnek, es igy alkalmatlanok az
sszehasonlito elemzesre.
Bizonyos idhatarok kztt a teszt Ilvetele nem ismetelhet. Nehezen szamszersithetk a
valaszok, igy az eredmenyek kveteses vizsgalatra nem alkalmasak.
Erdemes lenne megprobalni a projektiv tesztek ertelmezesenek standardizalasat. Talan ez az
eljaras megknnyitene a kommunikaciot, s egyes pszichologusok ertelmezesi hevletet is
visszaIogna.
A tesztek megbizhatosaga (lasd a Iejezet bevezetjet) nehezen ellenrizhet. Csak a
valaszok Iormalizalasaval lenne megoldhato, ez viszont nem Iggetlen a vizsgalat
vezetjenek szubjektivitasatol. (Szkseges azonban hozzaIznnk, hogy bizonyos eljaras
Iormalizalasaban komoly lepesek trtentek, s ma mar szamitogepes kiertekel programokkal
is probalkoznak. Igy peldaul a Rorschach teszt Ilvetelenel, jellesenel, es ertelmezeseben a
hazai gyakorlat szigoru elirasokat tartalmaz (Merei, 2002)).
Az ervenyesseg kerdeset is nehez megvalaszolni. Jo szemelyisegteszt-e a Rorschach vagy a
TAT? Mit tudunk kimutatni a segitsegkkel? Josolni tudjuk-e az eredmenyekbl bizonyos
viselkedes bekvetkeztet a teszt Ilvetelevel, vagy sem?

Anelkl, hogy a kerdeseket eldntenenk, erdemes vegiggondolni, hogy a jo pszichologus szamara
mindig az adott kerdesek szabjak meg, hogy mikor es milyen diagnosztikai eljarast alkalmaz.
Erdemes kiaknazni azokat az elnyket, amelyeket a skalak es kerdivek gyorsan, nagy tmegben
48
elvegezhet, szamokban kiIejezhet, vilagosan atlathato eredmenyei nyujtanak. A projektiv
teszteket pedig akkor erdemes alkalmaznunk, amikor arra van szkseg, hogy a szemelyiseg
tartalekait, erIorrasait, es a valtozas eselyet merlegeljk.


Ahny projektiv teszt

A nagy gyakorlatot igenyl szemelyisegdiagnosztikai tesztek, mint a Rorschach es a TAT
modszerenek elsajatitasa nem kepezi a BA szint tanulmanyok targyat. Ehelyett, ket olyan tesztet
mutatunk be rviden, amelyek alkalmazasa egyszerbb, atlathatobb, es amelyek technikaja a
szemelyiseg modelljeinek alapszint ismeretei mellett is megerthet.

Mondatbefefe:esi technikak

A vizsgalt szemely Ieladata, hogy egy megkezdett mondatot tetszes szerint Iejezzen be. A
mondatok tipusai: ,Szeretem a. , ,Barcsak., ,A legtbb lany., stb. A mondatok tehat
velekedeseket, vagyakat stb., hivnak a vizsgalt szemelybl. Knnyen pontozhato eljaras. A
tesztknyvben talalhato peldak jo tajekoztatast adnak. A teszt elnye, hogy megtartja a valaszadas
szabadsagat. A Rotter-Iele eljarasban (Rotter, 1954, id.: Trull es Phares, 2004) 40 mondatot kell a
szemelynek beIejeznie. A valaszok pontozasa hetIoku skalan trtenik. A pontertekek olyan
inIormaciokat szolgaltatnak, mint peldaul a beilleszkedesi zavarok altalanos mutatoja.

PFT (Picture Frustration Test)

1945-ban publikalta Rosenzweig a PFT-t, melynek elmeleti hatteret a Irusztracio, es az altala keltett
Ieszltseg kieleset akadalyozo krlmenyekre adott valaszok elemzese adta (Merei, Szakacs, 1995).
Ismerkedjnk meg a kvetkez alapIogalmakkal, hogy erthetve valjon a teszt tamadaspontja,
ertelmezesi kerete.
A s:ksegletek hierarchiajaban az emberi, tarsadalmi letbl Iakadok kepezik a teszt kzponti
problematikajat, mint pozitiv cel elerese, en-ideal megvalositasa.
Frus:tracio. Akadalyoztatast jelent, ennek kvetkezteben veszelyeztetest, a szkseglet
kielegitesevel szemben. A tesztben ez interperszonalis trtenest jelent, azaz, ket szemely kztt
trtenik.
Frus:tracios tolerancia az akadalyoztatas elviselesenek merteke. Azt tudjuk elemezni a teszt
adatainak Ienyeben, hogy ez a Ieszltsegtres az atlaghoz kepest milyen. Pontosabban azt, hogy
mennyire Ielel meg a megszokottnak, mennyire konIormista a Ieszltseg kielese.
Agress:io. A kor elkepzelese szerint (Dollard es Miller elmelete) a Irusztracio mindig
agressziot valt ki. Ennek legIljebb az iranya, illetve a valasz tipusa lehet egyenenkent elter.
A teszt 24 sematikus rajzbol all, amelyeken kznapi Irusztracios helyzetekben lev szemelyeket
latunk. Az egyik szemely epp mond valamit egy masiknak. Ez utobbi szemely helyzetebe kell a
vizsgalati szemelynek belekepzelnie magat, es valaszolnia a neveben. Az instrukcioban
hangsulyozzuk, hogy az els eszebe juto valaszt mondja. A hazai gyakorlat nyoman szoban kerjk a
valaszokat, amelyeket a vizsgalat vezetje jegyez le. Az ertekeles valaszonkent ket szempont
szerint trtenik.
49
A: agress:io iranva lehet kiIele iranyulo azaz extrapunitiv , nmaga Iele iranyulo azaz
autoagress:iv, vagv intrapunitiv es lehet Ielment reakcio, amikor a valaszolo elkerli az
agresszivitast impunitiv.
A reakcio tipusa lehet akadalv-hangsulvos, amikor a valasz a Irusztracio targyi okat
hangsulyozza, azzal Ioglalkozik. Lehet en-elharito, amelyben az en vedelme dominal. Ilyenkor
vagy masra haritja a Ielelsseget, vagy bocsanatot ker, vagy Ielmenti a Irusztralo szemelyt. Vegl, a
s:kseglet fennmaradasa jellemzi azokat a valaszokat, amelyek valamilyen megoldas Iele
mutatnak.
Ezeknek a szempontoknak a kombinacioibol sszesen 11 jel adhato, amelyet mind a huszonnegy
valasznal lejellnk, kiegeszitve az un. adekvacios Iokkal (, ha a helyzetnek megIelel a valasz,
illetve , ha ahelyzethez nem ill). Az egyszerbb jellesre treksznk, a tbbes allitast tartalmazo
valaszoknal maximum ket jelet alkalmazhatunk. A jeleket egy erre a celra elkeszitett ertekel
tablazatban sszesitjk. Az ertekelesnel az egyes jelek aranyat elemezzk.


SSZEFOGLALS

A Iejezetben attekintettk a pszichodiagnosztika eszkztaranak legIontosabb alapIogalmait es
modszereit. A megbi:hatosag es az ervenvesseg Iogalmai alapvetek minden egyes teszt-eljaras
alkalmazasanal. E ket minsit szempont nelkl a ,pszichologiai teszteles Iolyamata, modszerei,
es eredmenyei megkerdjelezhetek lennenek. A Iejezetben lathattuk, hogy a diagnosztikai
kerdesIelteves tbb szinten valaszolhato meg, attol Iggen, hogy milyen modszert alkalmazunk a
vizsgalatok soran. A kerdivek es a becslskalak egy-egy konkret kerdesIeltevesre adnak valaszt a
szemelyiseg mkdesevel, problemaival kapcsolatban. A teljesitmenytesztek sokat segitenek a
vizsgalonak abban, hogy az alany kepessegeirl, mentalis, es kognitiv mkdesenek strategiairol
kapjon inIormaciot. Vegezetl, a projektiv tesztek a szemelyiseg mkdesenek dinamizmusat
tarhatjak Iel.
Termeszetesen a klnIele tesztek alkalmazasanak es Ielhasznalasanak etikai, szakmai
szempontjai itt is szigoru szabalyokhoz es kompetenciakrkhz ktttek. Ezeknek a Iigyelembe
vetele es betartasa elsdleges kell, hogy legyen a pszichologus szakmara keszlk es a
pszichodiagnosztikai modszereket alkalmazok szamara.


KULCSFOGALMAK

Becslsklk A szemelyiseg egyes jellegzetessegeire, reszIunkcioira, viszonyulasaira, stb. iranyulo
kerdivek.
Biolgiai letkor, mentlis letkor A testi Iejlettseg es a szellemi erettseg sszevetese adja az IQ-
szamitas alapjat az els intelligenciatesztekben
Az rtelmezs tbb vltozn alapul A vizsgalatban a valaszok lehetseges kre igen szeles, a
pszichologus tbbszrs dimenzio menten ertekelheti, ertelmezheti.
Indirekt mdszer A vizsgalati szemelyeket nem kzvetlenl kerdezik meg bajaikrol, gondjaikrol,
hanem eszlelesi-dntesi helyzetben azaz indirekt uton trten viselkedesebl kvetkeztetnek a
vizsgalatvezetk.
Intelligencia SokIele deIinicioja letezik. Altalaban hangsulyozzak az elvont gondolkodas, a
tanulas, es a krnyezethez valo alkalmazkodas kepesseget.
Intelligencia-elmletek Azok a modellek, amelyekkel elmeleti sikon igyekeznek megkzeliteni az
intelligencia sszetett Iogalmat. Ezek mindannyiszor sajat meresi technikat is maguk utan vonnak.
Intelligencia-hnyados (IQ) Az IQ azt Iejezi ki, hogy az adott szemely teljesitmenye sajat
korosztalyahoz viszonyitva milyen szint. Az atlagos IQ azt jelenti, hogy a szemely teljesitmenye a
populacio tbbsegehez viszonyitva annak teljesitmeny-atlagahoz tartozik.
50
Kultrafgg Az egyes kulturkrkben szocializalodott ember teljesitmenyenek meresekor nem
lehet Iigyelmen kivl hagyni annak a krnyezetnek a hatasat, amelyben Ielnevelkedett.
Nem egyrtelmu ingerhelyzet Az ingerhelyzet az eszleleshez nem nyujt egyertelm tampontot,
ezert a vizsgalati szemely a korabbi tapasztalatai, szubjektiv semai alapjan ertelmezi azt.
rkletessg Az intelligencia rkletessege nem jelenti azt, hogy nem Iejldik, valtozik a
teljesitmeny az egyes kepessegekben a krnyezet hatasara. Az azonban igaz, hogy az rkltt
tenyezk behataroljak azt a Iejldesi krt, amelyben az adott szemely mozog.
Projekci A pszichoanalitikus szemelyisegelmeletben a szorongas-elharitas egyik Iormaja az
erzelmi, gondolati tartalmak kivetitese. Tagabb ertelemben a szemely sajat, bels, szubjektiv
tartalmait a klvilagra vetiti, es ezek alapjan ertelmezi a szemelyi es targyi vilag aspektusait.
Projektv technikk Olyan pszichologiai teszt-hasznalati technikak, amelyek az nem egyertelm
helyzetekben mutatott viselkedes, illetve a helyzet szubjektiv ertelmezese alapjan merik Iel a
szemelyiseget.
Szemlyisg-krdvek A szemelyiseg bizonyos aspektusainak jellemzesere szolgalo nkitlts
tesztek.



HIVATKOZSOK

Atkinson, H., Smith, E.E., Nolen-Hoeksma, S., Fredrickson, B.L., LoItus, G.R. (2005)
Ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Benton, A. L. (1945) A visual retention test for clinical use. Archives oI Neurology and
Psychology, 1959. 273-291.
Cattel, R. B., Eber, H. W., Tatsuoka, M. M. (1977) Handbook for the 16 factor questionnaire.
Champaign, IL, IPAT.
Carver, C. S., Scheier, M. F. (1998) S:emelvisegps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.
Cseh-Szombathy L., Ferge Zs. (Szerk.) (1971) A s:ociologiai felvetel mods:erei. KJK, Budapest.
Gough, H. G. (1956) California Psvchological Invertorv. Palo Alto CA, Consulting Psychologists
Press.
Karczag, J. (1994) A Cattel-fele 16 faktoros s:emelvisegtes:t. In: Merei F., Szakacs F. (Szerk.):
Pszichodiagnosztikai Vademecum I. Nemzeti Tanknyvkiado, Budapest. 207-269.
Kun M., Szegedi M. (1971) A: intelligencia merese. Akademiai Kiado, Budapest.
Merei, F. (2002) A Rorschach-proba. Medicina Knyvkiado, Budapest.
Merei F., Szakacs F. (1995) Klinikai ps:ichodiagnos:tikai mods:erek. Medicina Knyvkiado,
Budapest.
Olah A. (1985) A Californiai Ps:ichologiai kerdoiv ha:ai alkalma:asaval kapcsolatos
tapas:talatok. Pszichologiai Tanulmanyok, XVI. 53-101.
Pressing L., Szakacs F. (1990) A: MMPI proba uf magvar standardfa. TBZ Kutatas
Programirodaja, Budapest.
Szakacs F. (1994) Utmutato a Rosen:weig-fele Frus:tracios Tes:t (PFT) has:nalataho:. In: Merei
F., Szakacs F. (Szerk.): Pszichodiagnosztikai Vademecum II. Nemzeti Tanknyvkiado,
Budapest. 183-200.
Szegedi Marton (1994) A Raven-fele intelligenciates:t es klinikai alkalma:asa. In: Merei F.,
Szakacs F. (Szerk.): Pszichodiagnosztikai Vademecum III. Nemzeti Tanknyvkiado,
Budapest. 124-135.
Szegedi M. (1994) A Benton Tes:t. In: Merei F., Szakacs F. (Szerk.): Pszichodiagnosztikai
Vademecum III. Nemzeti Tanknyvkiado, Budapest. 202-211.
Szokolszky A., (2004) Kutatomunka a ps:ichologiaban. Osiris Kiado, Budapest.
Trull, J. T., Phares, E. P. (2004) Klinikai ps:ichologia. Osiris Kiado, Budapest.


51

4. FE1EZET
A gyermekpszichodiagnosztika alapjai



A Iejezet vazlata

A GYEREKEKKEL TRTENO KOMMUNIKACIO SAJATOSSAGAI
Trtenetek es az enrl szolo elbeszeles-valtozatok
A PSZICHODIAGNOSZTIKA GYERMEKEKNEL A FEJLODESI SZEMLELET
A normalitas Iogalma gyermekkorban
A Iejldes iranya es sszetettsege gyermekeknel a ,Iejldesi vonalak Iogalma
A normalitas Iogalma a ,Iejldesi vonalak tkreben
SzemelyisegIejldes es egeszseg
A GYERMEK ES A JATEK
A JATEK, MINT PSZICHODIAGNOSZTIKAI ESZKZ
A jatek pszichodiagnosztikai es terapias Ielhasznalasa trteneti szempontok
Psziches problemak megjelenese a jatekban
Amikor a gyermek ,nem tud jatszani
A jatekdiagnosztika eszkzei
A RAJZ MINT PSZICHODIAGNOSZTIKAI ESZKZ
Trteneti szempontok
A ,rajzvizsgalatok, mint diagnosztikus eszkzk kidolgozasanak idszaka
Korai gyermekrajz kutatasok
A projektiv rajzvizsgalatok, mint a ,szemelyiseg ertekelesenek eszkzei
A projektiv rajztesztek kritikaja
A GYERMEKI RAJZOLAS MINT ,KREATIV FOLYAMAT, AZ NKIFEJEZES ES
ELBESZELES ESZKZE
,Beszelgetes rajzban A Winnicott-Iele Iirkajatek
Robin esete
A GYERMEKEKKEL VALO FOGLALKOZAS ETIKAI KERDESEI

SSZEFOGLALAS
KULCSFOGALMAK
HIVATKOZASOK

Fontos krdsek

Fejldes es normalitas hogyan Igg ssze gyerekeknel?
Milyen jelek alapjan mondhatjuk, hogy egy gyermek Iejldese elter a normalistol?
Mi a klnbseg a kerdezes es a beszelgetes kztt?
Mi a jelentsege a ,mintha modnak a Iejldesben es a kommunikacioban?
Miert jatszanak a gyermekek?
Hogyan Iejezdhetnek ki a psziches problemak a jatekban?
Mik lehetnek az okai annak, ha egy gyerek nem tud jatszani?
Milyen korlatai vannak a projektiv teszteknek gyermekkorban?
Hogyan hasznaljuk a rajzolast a gyermekkel valo ,beszelgetesre?
Milyen etikai szempontokat kell szem eltt tartania a segitnek a gyermekekkel valo
Ioglalkozas soran?
52




A GYEREKEKKEL TRTN KOMMUNIKCI SA1TOSSGAI

Ha a gyerekekkel igazan kapcsolatba akarunk lepni, es az erdekel bennnket, hogy ok
hogvan gondolnak el dolgokat, akkor szem eltt kell tartanunk sajatos vilagkonstrualasi modjukat, a
valosagrol alkotott elmeleteiket. Ez beallitodasi es kommunikacios sajatossagokat egyarant
magaban Ioglal.
Anna Freud szerint a gyerekek es a Ielnttek kztti Ielreertesek is abbol adodnak, hogy a
gyerekek gondolkodasi sajatossagai mas logikat kvetnek, mint a Ielntteke. Egyreszt az erzelmek
es a vagyak gyakran Iellirjak a mar biztosnak velt tudast, masreszt a gyerekek a Ielnttetl elter
viszonyitasi keretet hasznalnak, amikor egy jelenseget szeretnenek megerteni vagy magyarazni. Ha
peldaul egy ovodaskoru gyerek mar jol erti, hogy miert kell elmenni az orvoshoz, es pontosan tudja,
mi Iog vele ott trtenni, akkor vajon miert omlik ssze ez a biztos tudasa egyik pillanatrol a
masikra, amint belep az orvosi rendelbe? Feltehetleg azert, mert az orvosi vizsgalat kzeledtevel
egyre jobban izgul es szorong, es ez az allapot alapveten megvaltoztatja a helyzet eszleleset es az
esemenyek atelesenek modjat. Az orvos az elmenyvilagaban hatalmas agresszorra nhet, az anya
cserbenhagyova valhat, pedig kiszolgaltatott aldozatta. Egy ilyen esemeny utan az anya iranti
harag a gyerek szamara erzelmileg ,logikus kvetkezmeny, akkor is, ha az anyja valojaban
megert es vigasztalo.
Latjuk tehat, hogy a gyerekeknel az, amit tudnak es az, amit hisznek, elgondolnak, nem
mindig esik egybe. Megtanithatunk viszonylag bonyolult dolgokat is nekik, amit gyesen vissza is
mondanak, de egyszer csak kiderlhet, hogy szamukra az a tudas nem ugyanazt jelenti, mint a
Ielnttnek. Elmondhatjuk peldaul nagyon korrekten egy ovodasnak, hogyan is Iogan, es szletik
egy kisbaba. Tudni Iogja, erti, de valojaban nem hiszi. Nem hiszi, ugyanis csak abbol tud kiindulni,
amit sajat magan tapasztal. A Iogantatas es a szletes jelenseget csak arra a ,nyelvre tudja
leIorditani, amit a sajat testi mkdese is jelez szamara, amit abbol ismer es ert. Igy, sajat
tapasztalatat kvetve, azt is ,tudja, hogy a hasba csak szajon keresztl juthatnak be dolgok, es a
vegbelnyilason keresztl tavoznak. Szerinte ez nem trtenhet maskepp a kisbabakkal sem. A
gyermek tehat ,elmeletet alkot. Ugyanakkor a gyermeki elmeletalkotasban szamos egyedi variacio
lehetseges, a sajat tapasztalatok es kulturalis sajatossagok Iggvenyeben. A gyerekek rendelkeznek
a mindennapi eletrl szerzett tapasztalatokkal, ismeretekkel, ugyanakkor ezeket a tapasztalatokat
hajlamosak egyetlen szempont szerint altalanos elmelette emelni. A hasonlosagoknak, vagy epp a
szubjektiv celoknak klnleges jelentseget tulajdonitanak. Az esemenyekre, jelensegekre adott
magyarazataik ilyen elmeleteken alapulnak. A magyarazat igenye termeszetesen nemcsak a
gyerekek alapvet szkseglete a megertes Iolyamataban. Ezek a jelenseg-magyarazo elvek
viszonylag koherens rendszert alkotnak, nemcsak a gyerekek, hanem a Ielnttek eseteben is.
Gondolkodasunkban Iolyamatosan es lappangoan jelen vannak. Ezt a Ieleplesi es mkdesi modot
nevezzk vilagkepnek (Merei, 1995).
Ha a Ientieket szem eltt tartjuk, es a gyerekek sajat gondolati tartalmait es kvetkeztetesi
modjait szeretnenk megismerni es megerteni, akkor nehany kommunikacios es kerdezesi szabalyt
Iigyelembe kell vennnk. Piaget, az altala kidolgozott klinikai kikerdezes modszereben, a
sugalmazastol mentes, a Ielnttek elIelteveseit es elvarasait nelklz kerdeseket tartotta
hasznalhatonak. A kerdeseknek egyszereknek kell lennie, es a beszelgetes Iolyamataban a gyerek
valaszaira kell alapozni, az gondolatmenetehez kapcsolodva kell haladni. Egy pelda Merei Ferenc
gyjtemenyebl (1948, 23.):

7 ev 5 honapos kisfiu kikerde:ese.
53
,Tudod, mi a szel?
,Leveg.
,Honnan van?
,Levegbl.
,Hogyan keletkezett?
,Barlangban.
,Hogyan?
,Mert keves a hely es kinyomodik...ahogy a biciklit pumpaljak.
,Es kinyomja ki?
,Senki. magatol lesz. sok leveg megy be, es nem Ier ki.

Ha ez a kerdessorozat azzal kezddik peldaul, hogy ,miert Iuj a szel?, akkor is kapunk valaszokat,
de ennek a kisIiunak a gondolatmenetebl, sajat elmeletebl kevesebbet tudunk meg. Egy ilyen
inditas a mi tudasunkat mar beleIoglalja a kerdesbe, es igy egyben sugalmazo is. ,Nagyon tletes
elmelet ez. A gyermek latott mar mkd biciklipumpat es annak mkdese, szamara, a szel
keletkezesenek modellje. Gondolkodasa mar annyira Iejlett, hogy nem kepzelhet el az egben oriasi
szelcsinalo pumpat, s igy olyan elmeletet kell talalnia, amelyben a biciklipumpat hasonloan mkd
termeszeti erk helyettesitik. A barlangban sszepreseld leveg es annak aramlasa kiIogastalan
elmelet e Ieltetelek kztt. (Merei, 1948, 23.)
Ebbl a peldaul kitnik, hogy a gyerekekkel trten kommunikacio Iolyamataban az is
meghatarozo, hogy a Ielnttek, a szlk, hogyan gondolkodnak a gyerek bels vilagarol, es
valosag-konstrualasi kepessegerl. Bruner (1996) szerint tisztaban kell lennnk azokkal a naiv
elmeletekkel, melyek a gyerekekrl valo gondolkodasunkat beIolyasoljak. A kulturalis szempontokat
szem eltt tartva a kvetkezket hangsulyozza. Nincsenek abszolut igazsagok, hiszen mi magunk
hozzuk letre a Ielnttek ,valosagat a gyerekek gondolkodasarol, nevelhetsegerl. Nem eleg
megmagyarazni azt, hogy a gyerekek mit csinalnak, azzal is kell Ioglakoznunk, hogy mit gondolnak
arrol, hogy mit csinalnak, es milyen erveik vannak arra, hogy miert csinaljak. A gyerekek
tudatelmeleteirl szolo munkak epp ugy, mint a kulturalis megkzelitesek azt hangsulyozzak, hogy a
gyerek csak Iokozatosan veszi eszre, hogy nem a ,vilagra hat kzvetlenl, hanem azokra a
hiedelmekre, amelyeket igaznak vel a vilagrol. Vagyis, nem a vilaghoz igazodik kzvetlenl, hanem
azokhoz a hiedelmekhez, melyeket a vilagrol gondol. A gyermek eleteben kritikus valtozast jelent,
amikor a naiv reali:mustol eljut annak megerteseig, hogy mi a szerepe a hiedelmeknek. Ez a Iolyamat
t eves kor krl kezddik, de Ieltehetleg sohasem Iejezdik be teljesen. A gyerek Iejldeseben tehat
nagyon Iontos, hogy sajat valosaga konstrualasanak teret adjunk. Azaz, hogy sajat ismeretbeli
hianyossagait, vagy eppen a Ielelmeit, elmenyeit a sajat ,elmeletei, vagy trtenetei szerint tarhassa
elenk. A trtenetek es elmeletek egyarant szolgaljak az ismeretek iranti kivancsisag ebren tartasat, es a
sajat trtenetek megoszthatosaganak elmenyet. A sajat trtenetek megosztasa es ,ujrairasa pedig a
szemelyiseg Iejldesenek, az nmagunkkal valo azonossag erzesenek sarkalatos pontja. Ezek a
trtenetek sokszor jelentektelennek tn epizodokbol tevdnek ssze.


A trtnetek s az nrl szl elbeszls-vltozatok

Korabban mar utaltunk ra, hogy a trtenetek elbeszelesenek es ujrairasanak Iontos szerepe van a
szemelyiseg Iejldeseben. A gyerekek, ha meg akarnak osztani velnk valamit az eletkbl, akkor
ezt mar keteves koruktol valamilyen trtenetIormaban teszik meg. Lehetnek ezek a trtenetek
tredekesek, kitalaltak. A masokkal megosztott trteneteinknek nem a valosagossag a lenyege,
hanem azok a jelentesek es sszekapcsolasok, melyeket az elbeszel tulajdonit az esemenyeknek,
szereplknek. Az elbeszelesekben a cselekvesek, a gondolatok, es az erzelmek sszekapcsolasa a
narrativ oksag szabalyait kveti. Igy attol, hogy valami nem valosag(os), meg lehet hiteles. Ha
peldaul belemerlnk Micimacko trtenetebe, akkor nem szoktunk azon gondolkodni, hogy egy
macko es egy malac tudnak-e egymassal beszelgetni es lehetnek-e baratok.
54
A beszed es az elbeszeles, ahogy latni Iogjuk, a Iejldesben es az eletnk soran is, sajatos
integracios Iunkcioval bir. Bruner es Lucariello szerint: ,.az elet korai szakaszaban a gondolat, a
cselekves es az erzelem viszonylag diIIerencialatlan egyseget alkot, es a Iejldesi Ieladatok kzl
elskent valamiIele rendet kell teremtennk ebben az sszevisszasagban: ezt a munkat elssorban a
nyelv klnskeppen a narrativ diskurzus vegzi. (2001, 133.). A diIIerencialatlansag es
sszevisszasag a gyermeki gondolatok mindenhatosagat, a kls es a bels perspektiva
megklnbztetesenek a nehezseget, az erzesek, a gondolatok, cselekvesek ,egyenertekseget
jelenti. Hogyan segit ebben a Iolyamatban a trtenetmondas? Elbeszelni annyit jelent, mint
,railleszteni a tapasztalatra a cselekves, a megismeres, es az erzes valamely szervezett
megklnbzteteset, vagyis kijellni a tapasztalatban ezek diIIerencialt helyet. A gyerek tehat az
elbeszeles reven tanulja meg szetvalasztani, majd pedig egy uj, megklnbztetett Iormaban
sszekapcsolni az erzelmeket, a gondolatokat es a cselekveseket. A hallgatosag, a szlk,
kerdeseikkel, kiegesziteseikkel segitik t abban, hogy kvethetbb, koherensebb legyen a trtenete.
Bruner szerint a s:etvalas:tas, es a: ss:ekapcsolas lehetsege azert rejlik az elbeszelesben, mert a
mindennapi eletben ez a legmegIelelbb eszkz a cselekvesek leirasara. Az elbeszelesben mod
nyilik a cselekvesek melletti ervelesre, a problema megjelenesere, jellemzesere, valamint a
megelzesere alkalmas eszkzk megtalalasara. Ez az ujraIogalmazas es ujrairas lehetsege. Az
elbeszeles szervezdesbeli sajatossaga mindezt lehetve teszi.
A nyelvnek van egy un. ,lehto` Iunkcioja is. A gyerek a parbeszedek es trtenet-
mondasok reven ami persze lehet mese, vagy meses is kepes cskkenteni a vilaggal
kapcsolatban atelt bizonytalansagait, es kepes a szamara erzelmileg megterhel esemenyeket
,kezelni. A nyelvhasznalat reven lehetve valik a szamara, hogy gondolkodasaban, emlekezeteben
valamennyire eltavolitsa az t terhel, elbizonytalanito dolgokat, es szimbolikusan reprezentalja
azokat. Azaz, ,a nyelvben reprezentalt, vagy ujrakodolt vilag epp a szimbolikus Iormara valo
atIorditasban valik `hvsse` (Bruner, 2001. 134. o.). Ez teszi lehetve, hogy eltavolodjunk a
kzvetlen, nyilt viselkedeses valasztol, illetve annak kenyszerit erejetl. A pszichoterapiaban a
beszednek es klnsen a trtenetek elbeszelesenek es ujrairasanak kzponti szerepe van. A
gyerekek eseteben a jatek, a jatekon keresztl megjelenitett mozzanatok, trtenetek segitenek a
Iajdalmas, szorongato elmenyek megosztasaban.
A gyerekek trteneteiben mi is valhatunk szereplkke. Ezekben a trtenetekben az Iejezdik ki,
hogy mit gondolnak a cselekveseinkrl, tulajdonsagainkrol, szandekainkrol. Selma Fraiberg (1990)
egy peldajaval szeretnem ezt illusztralni.
,Sok evvel ezeltt jart hozzam egy hateves kislany. Egyaltalan nem volt biztos benne, hogy
ez a neni gyogyitja ki Ielelmeibl, de bizalommal vart valamilyen csodara, amit a javara teszek!
Hamarosan elmeselte baratninek, hogy egy josnhz jar, aki segit neki gondjai megoldasaban. Ez
annyira megnvelte tekintelyet, hogy a tbbi kislany is elkezdte ostromolni a szleit, hogy
,josnhz szeretnenek menni. Ebbl ugyan nem vettem eszre az uj esetek Ielszaporodasat,
mindenesetre megnehezitette a dolgomat. Nagy ggyel-bajjal sikerlt csak tisztaznom a Ielreertest kis
betegemmel, aki csalodott ugyan, de hsegesen megmaradt nalam. Nehany honappal kesbb egy
alkalommal megkerdeztem tle: ,Meg mindig azt hiszed, hogy josn vagyok? ,Nem Ielelte
szomoruan , most mar jobban ertem. Te viss:afele tudod megmondani a jvt es nem elre. (257. o.)


PSZICHODIAGNOSZTIKA GYERMEKEKNL - A FE1LDSI
SZEMLLET

Ha diagnosztikarol beszelnk, akkor egy allapotot hatarozunk meg, legyen az testi vagy lelki
allapot. Ennek alapjan kvetkeztethetnk a problema sulyossagara, a problema kialakulasanak
Iolyamatara, es a lehetseges kvetkezmenyekre. Ugyanakkor, maga az allapot Ielmerese is
folvamat. Ez egyreszt azt jelenti, hogy a vizsgalatok kapcsolatba agyazottan zajlanak. Masreszt
55
pedig, hogy nem pusztan kiertekelesre varo vegeredmenyekkel (vizsgalati, es teszteredmenyek) van
dolgunk, hanem egy emberrel, aki a vizsgalatban reszt vesz. A vizsgalat Iolyamata maga is a masik
ember megismeresehez es megertesehez jarul hozza. A megismeres es a megertes ket klnbz
hozzaallast takar, a diagnosztika soran azonban mindkettre szksegnk van. Knny belatni, hogy
a masik ember teljesseggel sem meg nem ismerhet, sem meg nem erthet. Az empirikus ismeretek
es a klnbz elmeletek, melyekre tamaszkodunk, s:abalvokat irnak le, illetve modelleket
kinalnak ebben az sszetett Iolyamatban, amit megismeresnek es megertesnek neveznk.
A diagnosztikai munkahoz egyreszt szksegnk van olyan ismeretekre, melyek a szubjektiv
elmenytl mentes, altalanos kognitiv Iejldesi szabalyokat irjak le. Ezek kiserleti, es megIigyeleses
Iejldeslelektani kutatasokon alapulnak. A szabalyok keretkent szolgalnak, azt az iranyvonalat
szabjak meg, hogy mi az, ami Iejldesi szempontbol elvarhato es lehetseges. Masreszt, szksegnk
van olyan elmeletekre, Iejldesi modellekre, melyek a szubjektiv elmenyvilag szervezdesi elveire
mutatnak ra, es segitik az egyedi szervezdesi modok megerteset. Miert van szkseg erre a
latszolagos kettssegre, es miert olyan hangsulyos a kapcsolat a vizsgalat Iolyaman? A Iejldes
maga teszi ezt szksegesse. A szemelyes jelentesek szletese, es a szemelyiseg szervezdese
kapcsolatok halozataban bontakozik ki, mar a legkorabbi idktl kezdve. Ebbl kvetkezen, a
bels allapotok zavarait is ugy ertelmezhetjk csak, hogy megertjk a kapcsolatokban valo
bontakozas Iolyamatat. Az elmek, Bruner gondolataival elve, valosagosak, de a szemelyes
jelentesek reven mas-mas vilagot hoznak letre. Igy a lehetseges bels vilagok kre mar nem
szorithato knnyen megIogalmazhato, leegyszersit szabalyok kze.


A NORMALITS FOGALMA GYERMEKKORBAN

Gyermekeknel a Iejldes sokIelesege, sajatos teme, a ,bontakozas egyedisege
nyilvanvalova teszi, hogy az esetkben a normalitas fogalma nehezen deIinialhato. (Bar legynk
szintek, a Ielnttek eseteben sem knny sokszor.) Az erettseg kriteriumait, azaz a Iejldes
optimalis iranyat megIogalmazhatjuk, de ahhoz, hogy a Iejld gyerek elakadasait, esetleg
patologias szervezdeset eszrevegyk es megertsk, arnyalt es reszletes tudassal kell rendelkeznnk
arrol, hogy mi tekinthet meg ,normalisnak.
A gyermekekkel vegzett pszichoanalizis jelents szemleletbeli valtozast hozott a
Iejldespszichologia terleten is. Freud, aki ugyan sajat maga nem Ioglalkozott kzvetlenl
gyermekekkel, megis megalapozta e szemleletbeli valtast. Feltetelezese szerint ugyanis Ielntteknel
az ,ideges tnetek a lelki Iejldesben trtent elakadasoknak ksznhetk, es a gyermekkorra
vezethetk vissza. Ez azt is jelentette egyben, hogy idben, es Ieltehetleg a valodi kapcsolati
rendszerben is, eltavolodas trtent az eredeti, a tnetet kivalto helyzettl. A Ielntt paciensek
ugyanakkor sajat jogon, es altalaban sajat motivaciobol kernek segitseget. Azok a szakemberek
azonban, akik gyerekekkel Ioglalkoznak, teljesen mas helyzetben vannak, mas megkzelitest kell
alkalmazzanak. Egyreszt azert, mert a gyerekek szemben a Ielnttekkel , eletkorukbol Iakadoan
a Iejldes, valtozas Iolyamataban vannak, masreszt, mert a szamukra jelents szemelyekkel atelt
konIliktusaik a mindennapjaik reszet kepezik, azaz, a jelenben, es nem pedig a multban zajlanak.
Igy ezek a trtenesek kzvetlenl beIolyasoljak bels vilaguk szervezdeset, alakitjak Iantaziaikat.
Mit is jelent ez az uj, Iejldesi szemlelet? Ha a megIigyelhetre, es a hetkznapok
jelensegeire probaljuk leIorditani, akkor knny belatni, hogy peldaul a kisebb labak, vegtagok nem
egyszeren meretkben klnbznek a Ielntt vegtagjaitol, hanem teljesen mas egyensulyi
Ielteteleket jelentenek, es mas mozgaskoordinaciot igenyelnek. Ez a pelda latszolag csak a testi
valtozasok szintjen mozog. Azonban, ha tovabb megynk, es arra a helyzetre gondolunk, amikor
egy kisgyerek eleteben elszr ket labra all, akkor nemcsak arrol van szo, hogy a vazrendszere
megerett erre, hanem arrol is, hogy valami egeszen mast Iog latni, mint eddig. Ugyanazokat a
dolgokat uj perspektivabol lathatja, sajat valtozasa nyoman a krltte lev vilag is megvaltozik. Uj
izgalmak es uj nehezsegek jelentkeznek. Amig az els lepesekbl stabil, automatikusan mkd
jaras lesz, addig a tipeg sokszor huppan le a Ildre, es olykor ezt szandekosan teszi, ,megpihen a
56
meg egyenlre ismersebb, es biztonsagosabb testhelyzetben. Idt nyer, ert gyjt.
Ezzel a peldaval szeretnem szemleltetni, hogy a Iejldes es itt elssorban a lelki Iejldesre
gondolok bar elrehalad, de nem folvamatos es egvenletes. Termeszetehez tartozik az atmeneti
visszaeses, ,egyensulytalansag, mieltt egy ujabb integracios szintet elerne. Anna Freud (1965), az
els gyermek-pszichoanalitikusok egyikenek a megIogalmazasaban, a regress:io alapelv a normal
Iejldesben. Egyreszt azert, mert egy uj kepesseg megjelenese, es annak konszolidacioja kztt
idnek kell eltelnie. Masreszt, a kognitiv Iunkciok Iejldese az un. en-Iunkciok ereset, es ezaltal a
valosagelv ,ternyereset is maga utan vonja. A konszolidacio idszaka hasznos, hiszen a tipeg
egyre biztosabb, peldaul abban, hogy a mama bejosolhato idn bell visszajn. Igy egyre inkabb a
maga es a Iejldese hasznara tudja Iorditani a varakozas idejet. Ugyanakkor nehez is, hiszen epp
az emlekezet Iejldese miatt egyre nehezebb kiiktatni, Iigyelmen kivl hagyni a ,rossz dolgokat,
vagy nem gondolni a szorongast kelt erzesekre. A Iaradtsag, a varatlan esemenyek meg tovabb
bonyolitjak a helyzetet, igy a meg eretlen ennek idrl-idre szksege van nemi haladekra. Azaz,
ezekben a helyzetekben az atmeneti regresszio ,jol jn, hiszen a ,bejaratott mkdesi modok
megnyugtato biztonsagat adja a gyereknek. Szksege van arra, hogy idt nyerjen, es ert gyjtsn.
Az elbbi peldaval elve, ismet hosszabb ideig ldgeljen a Ildn a bizonytalan jaras helyett.


A FE1LDS IRNYA S SSZETETTSGE GYERMEKEKNL - A ,FE1LDSI
VONALAK FOGALMA

Az erettseg kriteriumait a lelki Iejldes optimalis iranyanak meghatarozasakor Anna Freud (1965) a
kvetkezkben Ioglalta ssze. Fontosnak tartotta, hogy a gyermek eljusson arra a Iokra, ahol
kialakul
az nertekeles, es az erzelmi egyensuly stabilitasa, azaz, viszonylagos Iggetlensegk az
erzelmi viharoktol, akar a szeretett targy (pl. az anya), akar mas keltette azokat. Ha a gyermek
elert erre a Iokra, akkor biztos lehet benne, hogy hiaba haragszik meg ra a szeretett szemely, az
meg nem jelenti a szeretet elveszteset, vagy sajat ertekessegenek a megkerdjelezdeset.
A sajat test es Iunkcioi Iltti esszer kontroll, a jol-let megrzese, vedelme.
Annak elerese, hogy az indulatok kezelese elssorban mentalis Iolyamatok reven trtenjen, a
gondolkodas es a beszed legyen a meghatarozo, es nem pedig a Iizikai cselekves.
Veszelyhelyzetben a jelz szorongas a hatekony vedekezest szolgalja, es nem panikreakciot valt
ki.
Az egocentrikus vilagszemlelet meghaladasa.
Az rmk elvezetenek kepessege, a valosag-elv szem eltt tartasaval.

Anna Freud ugy gondolta, hogy a Ienti ,teljesitmenyek az un. ,feflodesi vonalak` menten
ragadhatok meg. A Iejldesi vonalak sorsa negv, egvmastol igen klnb:o faktor lepesrl-lepesre
trten klcsnhatasatol es integraciojatol Igg. Ezek a kvetkezk:

Az s:tnkes:tetesek erese, mely meghatarozza az erogen zonak helyet (ugy, mint oralis, analis,
Iallikus, genitalis), es biztositja a kielegles keresesehez szkseges energiat.
Az en-funkciok erese, melynek segitsegevel lehetve valik az sztnkesztetes targyanak (azaz
az anyanak) a Ielismerese, es a hozza valo ktdes.
A felettes-en mkdese, mely az ellenrzesrl es a szabalyok elsajatitasarol gondoskodik.
A krnve:eti hatasok, melyek ingerkent es valaszolokent egyarant jelen vannak.

A Iejldesi vonalak Iogalma magaban Ioglalja, hogy a Iejldes Iolyamatai a: eres (biologiai
feflodes), a strukturali:acio (s:emelviseg feflodese) es az alkalma:kodas (krnve:ethe: valo
adaptacio) sszjatekaban bontakoznak ki. Jol lathato tehat, hogy egy adott Iejldesi szint vagy
teljesitmeny eleresehez a gyereknek kls es bels hatasokkal egyarant szembe kell neznie. Ebben
57
az sszeIggesben a normalitas Iogalma is megvaltozott, kibvlt. A gyerek Iejlettsegi szintjet nem
lehet egyetlen iranybol, egyetlen lelki tenyez menten meghatarozni, hanem minden allapotot, mint
,sszteljesitmenyt kell tekintetbe venni. A klnbz hatasok legyenek azok klsk vagy belsk
kombinacioja, es a kztk kialakulo kompromiss:um adja ezt az sszkepet, vagy masneven
,teljesitmenyt. A kisgyermek szobatisztava valasa eppugy egy integracios Iolyamat
vegeredmenye, mint egy viszonylag zkkenmentes ,beszoktatas az ovodaba.
Az erettseg kialakulasaban az erzelmi nallosag elerese, a testi Iejldes nallosodasa, es
ezek tarsas-tarsadalmi vonatkozasai egyarant Iontos szerepet jatszanak.


A NORMALITS FOGALMA A ,FE1LDSI VONALAK TKRBEN

Anna Freud velemenye az volt, hogy a gyermek-pszichoanalitikusnak elssorban a feflodesbol
eredo problemakra kell sszpontositania, ezert minel alaposabban Iel kell terkepeznie a normal
Iejldes terleteit es menetet. A Iejldesi elakadasokrol, a Iejldesbeli elmaradasrol, vagy epp a
koraerettsegrl csak ehhez viszonyitva lehet erdemben barmit is megallapitani. A gyermekkel
Ioglalkozo szakember normal Iejldesre vonatkozo kerdesei Anna Freud szerint igy
Iogalmazhatok meg: ,mi az a Iejldesi szint, amikor elvarhatjuk egy gyerektl, hogy a sajat
egeszsegeert aggodjon; vagy, ha Iaradt, akkor minden klnsebb huza-vona nelkl agyba bujjon;
vagy, hogy nalloan egyen, ha ehes; vagy, hogy egy Ieladattal kepes legyen akkor is hosszabb ideig
Ioglalkozni, ha az kezdetben sikertelenseggel jar?.
Ezek a kerdesek tovabb szaporithatok, es nvelik a normalitas Iogalmanak es
meghatarozasanak kret. Anna Freud a Iejldesi vonalak megIogalmazasakor eppen ezeket a
kerdeseket tartotta szem eltt, hiszen minden ilyen kerdes egy-egy lehetseges Iejldesi vonalat
implikal. Egy Iejldesi vonalon bell peldaul a teljes Iggsegtl az erzelmi Iggetlensegig, vagy
a szopastol az nallo taplalkozasig az egyes Iejldesi szintek meghatarozott sorrendben kvetik
egymast. Ennek a sorrendnek az alakulasa biologiai alapokon nyugszik, mint amilyen peldaul a
libidinalis es az agressziv kesztetesek sorrendisege, vagy az en mkdesehez szkseges Iunkciok
(az eszleles, az emlekezet, es a gondolkodas) erese. Ehhez szorosan kapcsolodnak a lelki Iunkciok
egysegei: az sztn-en es en egymashoz valo viszonyanak, es a kztk lev klcsnhatasnak az
alakulasa. A Iejldes menetenek es szintjenek megallapitasahoz a lelki es testi terletek sszekt
lancszemeinek megertese elengedhetetlen.
Mi a gyakorlati haszna ennek a modellnek? A modell szerint peldaul az iskolaerettseg
megallapitasa annak alapjan trtenik, hogy az egyes Iejldesi vonalakon bell meghatarozza azt a
minimalis szintet, amit a gyereknek el kell ernie, hogy viszonylag zkkenmentesen
alkalmazkodjon az uj helyzethez, az iskolahoz. Ezt kiegesziti a klnbz Iejldesi vonalak
egymashoz valo viszonya. Ez ket szempontbol is Iontos. Egyreszt, a Iejldesi vonalakon bell a
sorrendiseg ugyan meghatarozott, de az egyes szintek eleresenek ideje es idtartama nagy egvedi
eltereseket mutat. Masreszt, lehetseg nyilik annak megallapitasara, hogy melyek azok a terletek,
ahol a gyerek gyorsan vagy gyorsabban halad, es melyeken mutat lemaradast. Peldaul, lehet, hogy
egy gyerek nagyon nallo minden terleten (eves, rites, anya tavolletenek elviselese), de a tarsait
,alig veszi emberszamba. Ez, egy beiskolazas eltt allo gyereknek varhatoan nem teszi majd
knnyve a beilleszkedest. A szakember szamara pedig az a kerdes, hogy mi okozhatta ezt az
esetleg tulzott Iejldesi egyenetlenseget. Ilyenkor kell megallapitania, hogy egy adott elteres
beleIer-e meg a normal Iejldesbe, vagy sem.
A lelki Iejldes termeszetehez tartozik, hogy progress:iv es regress:iv idszakok valtjak
egymast, ahogy ezt mar korabban lattuk. A testi Iejldesben az elrehaladas Iolyamatos, es csak
valamilyen betegseg, illetve az regedes hozhat ebben valtozast. A lelki Iejldes azonban mas
menetrendet kvet. Benne elrehalado (progressziv) es vissza-visszacsuszo (regressziv) periodusok
valtakoznak egymassal. A regresszio nem patologias jelenseg. A Iejldesben gykerezik, es az
alkalmazkodast szolgalja. Mindez termeszetesen csak az idleges regressziora vonatkozik, a tul
58
hosszu ideig tarto es/vagy tul sok Iunkciora kiterjed visszaeses mar kivl esik a normal Iejldes
hatarain.
Anna Freud a pszichoanalizist elssorban a Iejldesi szemlelettel gyarapitotta, hangsulyozva
az emberre neveldes Iolyamatanak rendkivli sszetettseget. Megkzelitese az eretlensegtl az
erettseg Iele vezet utat kveti nyomon a gyermeki Iejldesben, tekintetbe veve a Iejldes bels
Iorrasait es sajatossagait, valamint az ezt alakito tarsas es tarsadalmi hatasokat. Fejldesi
koncepciojaban a Iejldesbeli nehezsegek, es a pszichopatologia meghatarozasakor is ezt a
komplexitast veszi Iigyelembe, illetve az ebben trten zkkenk Ielismereset celozza meg. A korai
pszichoanalitikus szemlelet neveles inkabb a neurozis ,korai legyzesere trekedett, vagyis,
peldaul a tulzott mertek elIojtast, a Iixacios pontok kialakulasat, a regressziot kivanta nevelessel
megelzni. Anna Freud kezdetben szinten ebben a ma mar leegyszersitettnek tn modellben
gondolkodott, es Ieltetelezte, hogy az en- es a Ielettes-en Iunkciok megIelel tamogatasaval
kikszblhetek a Iejldesi egyenetlensegek, es a bels konIliktusok. A tapasztalatok azonban
ellentmondtak ennek. Kiderlt, hogy pusztan nevelessel es Ielvilagositassal sem a szli hozzaallas,
sem pedig a gyermek gondolkodasa, erzelmi viszonyulasa nem valtoztathato meg. Ennek oka pedig
az ahogy erre Anna Freud maga is rajtt hogy a lelki Iunkciok joval sszetettebbek, mint
gondolnank, es klnbz klcsnhatasokkal kell szamolnunk.
A bels konIliktusok nmagukban nem karosak, st ellenkezleg, bizonyos szervezdesi
(erettsegi) szint eleresehez kiIejezetten szksegesek. Ugyanez vonatkozik a kls esemenyekre is,
amelyek altalaban nem nmagukban traumatizaloak, hanem inkabb azaltal, ahogyan az egyen
erzelmileg IelIogja, ertelmezi azokat. Gyermekek eseteben ez klns ovatossagra int, hiszen a
gyermeki gondolkodas es vilagIelIogas nmagaban rejti azokat a veszelyeket, amelyekre a Ielntt
meg csak nem is gondolna. A gyermek szamara egy ,jelentektelennek tn esemeny (pl. egy
,egyszer mandulamtet) is traumatikus lehet, ha egy adott Iejldesi- es Iejlettsegi korban eri. A
kerdes tehat mindig az, hogy mi az a Iejldesi szint, amikortol kezdve kepes a gyerek sulyosabb
lelki kvetkezmenyek nelkl elviselni egy nehez esemenyt, es ugy ertelmezni azt, hogy Iejld
szemelyisege ne serljn abban.


SZEMLYISGFE1LDS S EGSZSG

Winnicott angol gyermekorvos es pszichoanalitikus az egeszseg es a normalitas Iogalmai
helyett szivesebben beszel a szemelyiseg, illetve a szelI gazdagsagarol. Vallja, hogy az egeszseg a
szelI rugalmassagarol, elettelisegerl, es spontaneitasarol ismerhet Iel. Szerinte, ha a normalitast
pusztan egy leegyszersit a pszichopatologiai megkzelitesekben szokasos orvosi (medikalis)
modell alapjan kzelitjk meg, akkor epp a szemelyes, es az erdekes vesz el az egyen lelki
problemajanak Ielterkepezeseben. Lehet, hogy valakinek a pszichoszexualis Iejldese nem
tekinthet optimalisnak vagy zavartalannak, de megis talal modot arra, hogy sajat bels
lehetsegeibl minel tbbet kibontakoztasson. Winnicott az erzelmi Iejldes jelentsegevel
Ioglalkozott, es ebben a keretben a kapcsolati kepesseget, es a bels Iggetlenedest az eres
parhuzamos Iolyamatainak tekintette. A lelki Iejldes az elkepzeleseben a Iggseg lassu
atalakulasa a Iggetlenseg es egyben a Ielntt, erett kapcsolati kepesseg megszerzese Iele.
,Az ember erettsege olyan Iogalom, amely a szemelyes nvekedes mellett a szocializacios
Iolyamatot is magaban Ioglalja. Azt mondhatjuk, hogy az egeszseges, erett Ielntt a szemelyes
spontaneitasanak tulzott Ieladasa nelkl tud azonosulni a tarsadalommal; vagy megIorditva, a
Ielntt ugy tudja kielegiteni szemelyes szksegleteit, hogy nem valik antiszocialissa, es
mindemellett bizonyos Ielelsseget vallal a tarsadalom Ienntartasaert vagy megvaltoztatasaert. A
Iggetlenseg soha nem teljes. Az egeszseges ember nem valik elszigeteltte, hanem az egyen es a
krnyezete klcsnsen Iggenek egymastol." (Winnicott, 2004, 133. o.).


59
A GYERMEK S A 1TK

A jateknak a Iejldesben betlttt szereperl sokan es sokIelekeppen irtak mar. Egy dologban
azonban minden szerz egyetert, megpedig abban, hogy a jateknak a gyermek eleteben kitntetett
szerepe van. Abban viszont, hogy mikortol beszelhetnk jatekrol, mi tekinthet jateknak, es mi a
Iunkcioja a jateknak, eleg klnbzek az allaspontok. Az egymasnak ellentmondani tn
elkepzelesek sok esetben nem kizarjak, hanem inkabb kiegeszitik egymast. A kerdes, amire ebben
az alIejezetben sszpontositani Iogunk, hogy van-e Iejldesi elIeltetele annak, hogy egy gyerek
kepes legyen jatszani, es hogy ez az elIeltetel mennyiben gykerezik a mentalis, es mennyiben a
kapcsolati tenyezkben. A kerdes masik oldala, hogy a jatek a Iejldes mely terleteit erinti, illetve
miben all a hatasa.
A gyerekterapeutak tisztaban vannak azzal, mennyire Iontos, hogy egy gyerek tudjon
jatszani. Winnicott (1968, 1971) szerint, ha egy paciens nem tud jatszani, akkor tennnk kell
valamit annak erdekeben, hogy kepes legyen ra. A pszichoterapia csak ezutan veheti kezdetet.
Winnicott (2000) Ielteszi azt a nagyon Iontos kerdest is, hogy ,miert jatszanak a gyerekek?
Megjegyzi, hogy erre valoszinleg minden ember azt valaszolna, azert jatszanak a gyerekek, mert
szeretik, es ez ketsegtelenl igy is van. A pszichologusok, Freudtol kezdden azonban
hozzatennek, hogy a valasz nem ilyen egyszer. Az agresszio es a szorongas jelents reszet kepezi
a gyerekek jatekainak, de nem egyszeren azert, mert igy megszabadulhatnak az ket terhel
Ieszltsegektl. A jatek Iontosabb es hosszabb tavu hatasa, hogy lehetve teszi a harag
kiIejezesenek keslelteteset es megIormalasat, illetve a szorongas atdolgozasat.
Winnicott ennel azonban sokkal atIogobb, az en-Iejldesben elengedhetetlennek tn
szerepet tulajdonit a jateknak. A Iejldes korai szakaszaban a bels (lelki) valosag es kls valosag
(klvilag) kztti hatar meglehetsen atjarhato. A masokkal kezdetben az anyaval valo
egyttjatszasnak meghatarozo szerepe van a ket ,valosag kztti hatar kiepleseben es
megszilardulasaban. A ,kls es a ,bels nem egyszeren az en, es a nem-en elklnleset
jelenti. Ez utobbira a csecsem valojaban mar szletesetl Iogva kepes, mint ahogy azt napjaink
csecsemkutatasai is bizonyitjak. A csecsem szletesetl Iogva erzekeny a klvilagi ingerekre,
Ielismeri az erzelmeket, diszkriminacios kepessegekkel rendelkezik, es sajat testhatarait
proprioceptiv uton kepes megklnbztetni masok testhataraitol.
A gyerek szamara a jatek az elmenyszerzes legIbb Iorrasa. A sajat jatek tletein keresztl,
valamint a masokkal valo egyttjatszas soran Iejldik es gazdagodik a szemelyisege. A jatek a
kls es bels valosag sajatos ,talalkozasi pontja, ettl olyan izgalmas. Winnicott
megIogalmazasaban, a jatek a szubjektiv, bels, illetve az objektiv, erzekelhet vilag kztti
ingatag hatarvonal kerdeseit Ieszegeti. Mint irja: ,a jatek mindig izgalmas. Es elssorban nem azert
izgalmas, mert az sztnkeszteteseket magaban Ioglalja, ertsk ezt meg! A jatekban az a Iontos,
hogy mindig a szemelyes lelki valosag es a ,jelenvalo targyak kontrolljanak tapasztalata kztti
klcsnhatas bizonytalansagan alapul, ezen a hataron mozog. Ez a bizonytalansag a magikus maga,
a magikus, amely az intimitasban gykerezik, egy olyan kapcsolatban, amelyet megbizhatonak
talalunk. (Winnicott, 1968, 591. o.)
A jatek a korai kapcsolatokban gykeredzik, de a kesbbiek soran is keretet kinal az
erzelmek es a szocialis kapcsolatok Iejldesehez. ,A kisgyerek nagyreszt a jatekon keresztl ahol
a tbbiek elre kieszelt szerepeket kapnak kezdi elIogadni a tbbiek Iggetlen letezeshez valo
jogat. Mint ahogyan a munkahelyen nyzsgk knnyeden talalnak baratokat es szereznek
ellensegeket, az egy helyben lk viszont csak csodalkoznak, miert nem erdekesek senkinek; ugy
szereznek baratokat es ellensegeket maguknak a kicsik jatek kzben, de jatekon kivl nem
egyknnyen. A fatek keretet kinal az erzelmi kapcsolatok kezdemenyezesehez, lehetve teve ezaltal
a szocialis kapcsolatok Iejldeset. (Winnicott, 1968, 591. o., kiemeles tlem)

Vigotszkij (1983) az ovodaskoru gyerek jatekat a Iejldes legIbb Iorrasanak tekinti.
Feltetelezte, hogy harom eves kortol a szksegletek es a tudat altalanosabb valtozasai jelennek meg,
60
es ez huzodik meg a jatek mgtt. Mivel a jatek, mint keret, elszr, es kizarolagosan ad
lehetseget ezeknek a valtozasoknak a kiIejezdesere, igy a jatek kepezi a feflodes legk:elebbi
:onafat. Uj Iejlemeny ebben az eletkori szakaszban, hogy a latoter es felentester elvalnak
egvmastol. A Iiktiv helyzet, ami a jatek alapja, csak igy valik lehetsegesse. Vigotszkij szerint ez
mar absztrakcionak tekinthet, es ez egyben az akaratlagossag es a szabadsag uj lehetseget adja a
gyereknek.
Ha a jatekban a cselekves nem a vizualis terben zajlik, hanem az ertelemteli mezben,
vagyis a felentesek vilagaban, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy leszakad a konkret helyzetrl.
Mikzben ezt az uj megismeresi teret a vagyak es motivumok hatarozzak meg, a lehetseges
valtozatok kztt szabadon lehet dnteni. Ebben az uj helyzetben mar nem kell ugy jarni, mint
ahogy Buridan szamara jart, akit a ket egyIorman vonzo szenakazal latvanya dnteskeptelensegre
itelt, es ehen halt. A jatekban az ertelemteli mez es a latoter klnvalasa tehat lehetve teszi a
jelentessel valo szabad manipulaciot. A manipulacio, vagyis az, hogy a gyerek a jelentesekkel
mveleteket vegez, az ovodaskorban meg nelklzi a tudatossagot.
Vigotszkij szerint a jatek soran a gyerek ,a lathato meztl Iggetlen ertelemteli mezben
mozgatja a realis dolgokat, amelyek maguk ala rendelik a tbbi realis dolgot es a tbbi realis
cselekvest. A jatekban az ertelemteli mezben valo mozgas a legIontosabb. Ez egyIell az absztrakt
mezben valo mozgas (a jelentesmez korabban jn letre, mint a jelentesekkel valo akaratlagos
operalas), de a mozgas modja a helyzetben gykerezik, konkret (vagyis nem logikus, hanem targyi
mozgas). A szemantikai mez kialakulasa, es a benne valo mozgas mintha realis mezben zajlana.
Ez a jatek legIbb genetikai ellentmondasa. (Vigotszkij, 1983, 547. o.) Vigotszkij szerint a gyerek,
amikor jatszik, elrebb tart a Iejldesben, mint a hetkznapi mkdese soran, ilyenkor ,egy Iejjel
magasabb sajatmaganal.
Vigotszkij (1983) ramutat arra is, hogy gyermekkorban a kep:elet a gondolkodassal
parhuzamosan Iejldik, s hogy az erzelmek nem csak a kepzeleti, hanem a gondolkodasi
mkdessel is szorosan sszeIonodnak. A jatek teret nyit a kepzeletnek, ami a valosag
ujraIelIedezeseben, ujraszervezeseben jatszik Iontos szerepet. ,A kepzelt terben Iolyo cselekves, a
kepzelt helyzetben Iolyo cselekves, az akaratlagos szandek megteremtese, az eletsik, es az akarati
motivumok letrehozasa: mindez a jatekban jn letre. A jatekot pedig ezaltal a Iejldes legmagasabb
Iokara helyezi, a hullam tarajara veti, az ovodaskori Iejldes legmagasabb hullamara dobja,
melyben ott az sszes melybl jv viz, de viszonylag nyugodt tmegben. Ez a I. A jatekban ecce
homo. sszehozni ezt, a nem megvalosithato vagyak megvalositasaval. (539. o.)
A kepzelet ugyanakkor a megismerest is szolgalja. Lehetve teszi a bonyolultabb es
arnyaltabb megismerest, ahogy a gondolkodassal parhuzamosan Iejldik. ,Igy valik erthetve, hogy
a gyermek a valosagba valo melyebb behatolasanak, a valosag meghoditasanak minden lepeset
azzal egyidejleg eri el, hogy bizonyos mertekig megszabadul a valosag megismeresenek korabbi,
primitivebb Iormajatol. A valosagba valo minden melyebb behatolas azt kveteli, hogy a tudat
szabadabb viszonyt alakitson ki ennek a valosagnak az elemeivel, tavolodjek el a valosag lathato,
az elsdleges erzekelesben kzvetlenl adott kls oldalatol. Egyre sszetettebb Iolyamatok
lehetseget igenyli, amelyek segitsegevel a valosag megismerese egyre bonyolultabba es
gazdagabba valik. (Vigotszkij, 1971, 413. o.)

Mint eddig lattuk, a jateknak a mentalis Iejldesben, a valosag megismereseben, a szocialis
kapcsolatok alakulasaban, es az adaptacioban egyarant Iontos szerepe van. A jatek tehat komoly
dolog. Ezt azert is erdemes megallapitani, mivel Freud (1908. idezi: Fonagy, 1996) azt irja, hogy a
jateknak nem a komoly az ellentete, hanem a valodi. Minden erzelem ellenere, amivel a jatek
vilagat megszalljak a gyerekek, megis igen jol megklnbztetik ezt a vilagot a valosagtol. Merei
(1981) szerint a ket valosag kztt a 4-5 evesek mar knnyen kzlekednek, amit a jatekra es a
mesere jellemz ketts tudat tesz lehetve. Ha a meset mondo, vagy egytt jatszo Ielntt egy
gesztussal, mimikaval, hanghordozassal jelzi, hogy ami most kvetkezik, az nem a megszokott
krnyezetben zajlik, a gyerek tudja, hogy most nem a valosagos, hanem a lehetseges (barmi
lehetseges) vilagaba lep. A 4-5 eves gyerek ,mar szivesen lep at a rendkivliseg kzegebe, knnyen
61
kzlekedik a sajat valosaga es a csodavilag kztt. (237. o.) Merei szerint a beallitodasnak ez a
valtasa azt jelenti, hogy a gyerek egy masik tudatszintre lep. A ket valosag kztti hatar
viszonylagos stabilitasa lehetve teszi a gyerek szamara, hogy az illuzio Ieszltsege valodi
rmIorrassa valjon. ,A valosag tudatelmenye hatarok kze kenyszeriti a beleelest es igy
szabalyozza az illuziot. (238. o.). A gyereknek ugyanakkor tapasztalata lesz arrol, hogy sajat
emlekkepeit, vagyait, erzeseit mas sszeIggesbe is lehet helyezni, es atelni. Igy bvl a lehetseges
kre, es ahogy erre Vigotszkij is ramutatott , a kepzelet (a jatek valosaga) a valosag
megismeresenek ujabb aspektusait hozza a Ielszinre. Ez egyben szabadabb kapcsolatokat is tesz
lehetve a gondolkodasban.
A harom ev krli gyerekeknel a valosag klnbz szintjei jol megIernek egymas mellett,
de ez sokszor zavar Iorrasa is lehet. A kisgyerekek rajzain jol megIigyelhetjk ezt a jelenseget. A
kislany az udvaron alszik, es viragot almodik, az alomban szerepl virag pedig eppen olyan
valosagos, mint az agy. A harom evesek szamara talan az sem egyertelm, hogy mindenki szamara
ugyanugy lathato-e az, ami az almodo ,Iejeben van. (Merei, 1981, XXVI. a. rajz). Ahogy a
kisovodasok azt sem tartjak lehetetlennek, hogy a boszorkany idnkent tenyleg bent van a stet
szobaban. Ebben az eletkori szakaszban meg ,az illuzionak nagyobb hatasa van, es tovabb
terjedhet (233. o.).
De mi is az a valodi? Milyen valosagrol beszelnk? A valosag megtapasztalasa milyen
Iejldesi szakaszokon keresztl alakul? Elskent eppen Freud mutatott ra a lelki valosag
,valodisagara. ,A Iantaziaknak a valosaga lelki valosag, ellentetben az anvagival, s mind jobban
megertjk, hogy a neuro:isok vilagaban a lelki valosag a: iranvado. (1986, 301. o.) Azaz, a
Iantaziaban letez dolgok hatasa es ereje ,valosagos, igy annak valodisagat ertelmetlen
megkerdjeleznnk. Ha egy kisgyerek Iel a stetben, csak akkor tudjuk megnyugtatni, ha komolyan
vesszk, hogy szerinte valami szrny es Ielelmetes dolog van ott, es nem legyintnk ra, hogy az
csak az kepzeleteben van.
A gyerekek eseteben a jatek, illetve a jatekon keresztl megjelenitett mozzanatok, trtenetek
segitenek a Iajdalmas, szorongato elmenyek megosztasaban is. A jatekos egyttlet, a ,mintha mod
lehetve teszi a gyerek szamara, hogy a bizonytalansagot, Ielelmet kelt erzeseket es Iantaziakat
atelje es atdolgozza, mikzben a ,valodi vilagot, a kezzel Ioghatonak tn Ienyegetettseget
,lekapcsolja arrol. A gyermekkel egytt jatszo Ielntt pedig abban segiti a gyereket, hogy erzeseit,
Iantaziat a masik (a Ielntt) tudataban reprezentalva meglathatja, ,amit kesbb ujra bevetitve
Ielhasznalhat, mint sajat gondolatainak reprezentaciojat (Fonagy, Target, 1996).


A 1TK, MINT PSZICHODIAGNOSZTIKAI ESZKZ

Az elz reszben lathattuk, hogy a jateknak milyen rendkivl Iontos szerepe van a gyermek
egeszseges lelki es mentalis Iejldeseben. Szamos Iejldeskutato alkotott elkepzelest, modellt arrol,
hogy miert jatszanak a gyerekek, mi a jatek lenyege, es hogy milyen ertelmi, s:ocialis, er:elmi es
megismeresi sajatossagokat hordoz a jatek. A lelki Iejldes szempontjabol az egyik legizgalmasabb
jelenseg az, ahogyan a jatek a kepzeltet es a valosagost kezeli. A jatek soran e kett egytt van
jelen, az elkepzelt eppugy a valosag resze, mint ahogy a valosag a kepzelet jatekava valik. Epp
ezert nevezi ezt a jelenseget Merei ,ketts tudatnak mint ahogy arrol az elz reszben is
olvashattunk. Az egeszsegesen Iejld gyerek pontosan tudja, hol van a kepzelet es a valosag
hatara. Az erre valo kepesseg a ,ketts tudat es valosageszleles egyttessegenek kialakulasa
Iontos Iorrasa a gondolkodasnak, az erzelmi es ertelmi Iejldesnek es a kreativitas bontakozasanak.
Ugyanakkor, ha Iejldese serl, vagy elter lesz, klnIele psziches es mentalis zavaroknak a
jelzje lehet.
Az alabbiakban a jatek diagnosztikai es terapias sajatossagait ismertetjk, amelyek
kzelebb visznek bennnket a gyermekkori psziches zavarok megismeresenek, es Ielismeresenek
alapszint tanulmanyozasahoz is.
62


A jtk pszichodiagnosztikai s terpis felhasznlsa - trtneti szempontok

A bevezetben mar emlitett Winnicott aki csecsemgyogyaszkent gyermekek es Ielnttek
pszichoterapiajaval Ioglalkozott egyik Iontos Ielismerese az volt, hogy a jatek, mint egyetemes
jelenseg az egeszseg jelzje. Jatek es Iejldes, jatek es egeszseg egymastol elvalaszthatatlan
Iogalmak. ,A jatek alakitja kapcsolatainkat es tarsas viszonyulasainkat. A pszichoterapiaban egy
kommunikacios Iorma, a pszichoanalizisben egy eszkz, amely segiti a terapeutat a szemelyiseg
melyebb retegeinek megerteseben. (Winnicott, 1971, 41. o.)
A jatek pszichoanalitikus szempontu megIigyelese es Ielhasznalasa a gyermeki lelek
melyebb retegeinek megerteseben mar Freud munkaiban is megjelent. Vikar (1984) emliti Freud
megIigyeleset a gyermeki gyaszrol irott tanulmanyaban. Freud egy masIel eves kisIiurol ir, akivel
egy kzs nyaralohelyen tartozkodott egy darabig. A gyerek nem tiltakozott, amikor anyja
rvidebb-hosszabb ideig magara kellett, hogy hagyja a gyerekvigyazoval. Ellenben azzal Ioglalta el
magat, hogy kisebb nagyobb targyakat dobalt el a szoba legtavolibb sarkaba, az ,el szocska
kisereteben. Jateka akkor teljesedett ki, mikor egy gombolyagot talalt, es azt eldobva, vissza is tudta
magahoz huzni, az ,itt szocska, es rmteli mosoly kisereteben. A latszolag teljesen ertelmetlen
jatek ekkor nyert jelentest a megIigyel szamara. Nevezetesen, hogy a gyermek anyja tavozasat
jatszotta le, ,ismetelgette, es akkor valt boldogga, amikor a targyat maga ,rendelte vissza
magahoz. Azaz, amikor aktivan oldhatta meg azt a problemat anyja tavozasanak Iajdalmat ,
amelynek addig passzivan volt elszenvedje.
A gyermek jatekat, mint terapias es diagnosztikai eszkzt elszr Melanie Klein, majd Anna
Freud hasznaltak Iel az 1920-as evektl kezdden munkassagukban. Mindketten gyermek-
pszichoanalitikusok voltak, es Ielhasznaltak azt a Ielismerest, hogy a gyermek nem tudja meg
szavakban kiIejezni elmenyeit, erzeseit, viszont jatekaban mindez kiIejezen megjelenik. A
gyermek jateka reven ,kzli es elbeszeli tudattalan konIliktusait, vagyait, rmeit es szorongasait
a pszichoterapeutanak. A jatek ertelmezese, azaz az altala kzlt erzelmek megertese, es ennek
verbalis visszajelzese a gyermek Iele, alapvet terapias technikava valt a gyermekekkel Ioglalkozo
pszichoanalitikusok kreben. Mig Melanie Klein a jatek szimbolikus jelentesenek megertesere
helyezte a hangsulyt, addig Anna Freud Ielismerte, hogy a jatek nemcsak a tudattalan Iantaziakat
szimbolizalja, hanem az ertelmi Iejldesben, es Iejlesztesben is Iontos szerepe van (Halasz, Ingusz,
2000).
A gyermekek jatekanak terapias celu Ielhasznalasa azonban mas technikakban is megjelent.
Hans Zulliger szinten az 1920-as evekben pedagoguskent kezdte palyaIutasat es
pszichoanalizist tanult. Szoros kapcsolatban allt az egyszer emberekkel, es altaluk testkzbl
ismerkedett meg a gyermeki es termeszeti vilagkeppel. Jatekterapia elmeleteben, a
pszichoanalitikus elveken tul, Ielhasznalta ezt a tapasztalatot. Felismerte, hogy a psziches zavarral
kzd, gatolt gyermek alkotokedvenek Ielebresztese nagymertekben jarul hozza a zavar
Ieloldasahoz. Rengeteg termeszetes anyagot hasznalt, es a gyerekekkel kzsen keszitettek el az a
jatekkeszletet, amivel aztan a gyermek lejatszhatta elmenyeit, problemait. Vallotta, hogy a gyermek
a sajat maga altal keszitett jatekkal melyebben tud azonosulni, es hogy az alkotas Iolyamata mar
nmagaban gyogyito potencialt hordoz (Petzold, Ramin, 1995).


PSZICHS PROBLMK MEG1ELENSE A 1TKBAN

Hogyan is Iejezdnek ki a gyermek lelki problemai a jatekban? Mi az, amit elmond, es hogyan
hasznalja ezt Iel a terapeuta a gyermek megertesere, es a lelki zavar gyogyitasara? Termeszetesen
gyermekek eseteben is igaz az alapelv, hogy a gyermek csak egy kialakult bizalomteli kapcsolatban
tud jatszani, eppugy, mint ahogy a Ielntt is csak akkor tud problemairol beszelni, ha a bizalom mar
kialakult a terapeuta iranyaban. Gyermekek eseteben a segitnek kepesnek kell lennie arra, hogy
63
maga is tudjon jatszani, ha erre szkseg van, es hogy ertse, hogy a gyermek jatekaval mit akar
kiIejezni. Ehhez termeszetesen komolyan kell venni a gyermek ,kzlendjet, azaz magat a jatekot.
Ez sokszor nem olyan egyszer Ieladat.
Peldakent alljon itt Winnicott (1971) egyik esetreszlete, amelyben egy 5 eves kislany
anyjaval Iolytatott els beszelgetest ir le. Az anya bar sajat maga szamara kert segitseget amiatt,
hogy kisebbik gyermeke sulyos betegsege elkeseritette, megis 5 eves lanyat is elhozta az interjura.
A gyermek szepen, bekesen jatszott a hatterben, amig anyja tbbszr elsirta magat a sajat
problemaja kapcsan. A kislany ,tudomasul vette, hogy teret kell engednie anyjanak, nem van a
kzeppontban. Ugyanakkor, jatekabol kiderlt, hogy pontosan kveti a beszelgetes tartalmat, es a
sajat nyelven ,elmondja, hogy t mi bantja, aggasztja es Ioglalkoztatja. Jatekaban az egymas utan
kvetkez temak gyerekek szleteserl, testverharcrol, majd gyermekek szorongato almairol
jeleztek, hogy szamara mi a legkritikusabb nehezseg. A terapeuta egyszerre Ioglalkozott az anyaval,
es Iigyelte, kommentalta a gyermek jatekat, aki igy ,tovabb tudta grditeni mondandojat, a
terapeuta hozza intezett megjegyzesei nyoman.
Eletkor-speciIikus jatektemak minden eletkorban lanyoknal es Iiuknal is
megIigyelhetek. Jelzik, hogy abban az adott idszakban mi Ioglalkoztatja, izgatja a gyereket. Ezek
a temak azonban nem jelentik Ieltetlenl azt, hogy a gyermeknek psziches problemaja lenne.
Gyakori tema peldaul a halal es az agresszio jatekban valo megjelenese ovodas es kisiskolas
korban. Ez termeszetesen nem azt jelenti, hogy a gyermeket trauma erte, vagy maga agressziv
lesz majd. A gyerek a krltte zajlo trtenesekkel eppugy, mint bels dilemmaival, a jatek
segitsegevel Ioglalkozik. A jatek biztonsagos kepzelt teret nyujt meg a legnehezebb erzesek,
elmenyek gondolatok kiIejezesere is.
A problema, vagy zavar akkor keletkezik, ha a gyermeket Ioglalkoztato tema ,kilep a
jatekterbl. Azaz, ami addig a kepzeletben Ioglalkoztatta, egyszerre csak valosagban kezd
lejatszodni. A ,jatsszuk azt, hogy., legyen olyan, mintha. biztonsagos jatek- es kepzeleti
terepet Ielvaltja a tenyleges cselekves. A ,barmi megtrtenhet, de semmi sem komoly lehetseget
Ielvaltja a ,csak ez az egy trtenik, de az komoly kvetkezmenyekkel jar dimenzioja. Az addig
harci jatekokat jatszo gyermek izgatott es agressziv lesz, jatek helyett verekszik. Vagy, a mesek
Ielelmetes boszorkanyai, szrnyei akik egyebkent a kepzeleti terben es a mesevilagban kordaban
tarthatoak hirtelen tenyleg megelevenednek, es ejszakai remalom Iormajaban valosagossa valnak,
mint ahogy azt sokszor tapasztaljuk sulyos ejszakai Ielriadasos tneteknel. A jatekter biztonsaga
tbbe nem nyujt vedelmet, helyette a riaszto valosag lesz az uralkodo.
Psziches zavart jelezhet az, amikor a gyermek jateka szegenyesse, repetitivve valik, vagy
jatekkedve elsorvad. Gyakori problema ez gyermekbantalmazast elszenved gyermekeknel. A
Ielnttel szembeni bizalom serl, a jatekter es kepzelet vilaga beszkl. Termeszetesen ezek az
sszeIggesek minden egyes egyedi esetnel mas es mas szemelyes jelentest hordoznak. Azaz,
nmagaban az a jelenseg, hogy a gyermek jatekkedve, vagy jatekra valo kepessege csorbul, meg
nem teszi lehetve, hogy ,diagnozisat azonositsuk. Nagyon sok oka lehet ugyanis annak, hogy egy
gyermek miert nem tud jatszani.


Amikor a gyermek ,nem tud jtszani"

Kvetkezzen itt nehany szempont, ami hozzasegitheti a gyermekkel Ioglalkozo segitt annak
megertesehez, hogy mi mindent jelezhet az, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek nem tud jatszani.
A bi:alom elves:tese azzal a szemellyel szemben, akitl a gyermek Igg. Ha az egyebkent
egeszsegesen Iejld gyermeket olyan trauma eri a Ielntt reszerl, ahol a bizalom
elvesztese all a kzeppontban, a gyermek Iolyamatosan szorong, a jatektere, kepzeletvilaga
beszklhet. Folyamatos testi, vagy lelki bantalmazas allhat a hatterben, vagy a szlk
egymas kztti erszakos viselkedese, amelynek a gyermek tanuja.
Egyik, vagy masik s:lo sulvos lelki betegsege. Abban az esetben, ha a szl lelki
betegsege hirtelen viselkedesvaltozasban nyilvanul meg (a szl agresszivva valik, vagy
64
hangulata hirtelen gatoltsagot, visszahuzodast jelenit meg), a gyermek szamara erthetetlen,
ijeszt lehet, amit az addig erzelmileg jol gondoskodo szl viselkedeseben tapasztal. A
jatek tartalma ilyenkor vagy szegenyesse valhat, vagy a jatekteret Ielelmetes, riaszto
kepzeletbeli Iigurak tltik Iel.
Mindket esetben jellemz, hogy a gyermek jatekaban megsznik az alkoto, rmteli jelleg, a
babukkal es targyakkal megjelenitett szcenak ,valosagossa valnak a jatek Iolyamataban es a
gyermek elmenyvilagaban is (Hamori, 1999a).
Ertelmi akadalvo:tatottsag eseten a gyermek jateka szinten szegenyesnek, repetitivnek
tnhet. Sablonos ismetld elemek jelenhetnek meg, sokszor hianyoznak azok a jegyek,
amelyek a jatek szimbolikus jellegebl Iakado rmt jelzik. Ertelmileg akadalyozott
gyermekek eseten azonban nem szabad megelegednnk azzal a Ieltevessel, hogy a gyermek
mentalis elmaradasa miatt keptelen a ,valodi jatektevekenysegre. Ertelmileg akadalyozott
(enyhe Iokban serlt) gyermekek pszichoterapiaja azt mutatja, hogy a gyermek mentalis
elmaradasa ellenere is kepes jatekaban kiIejezni az t Ioglalkoztato problemakat,
traumatikus esemenyeket, es sajat lelki dilemmait. A jatek repetitiv, sablonos jellege
akarcsak ep ertelmi Iejldes gyermekeknel sokszor jelezheti azt, hogy a gyermek
,elakadt egy t Ioglalkoztato erzes, elmeny Ieldolgozasaban (Hamori, 1999b).


A 1TKDIAGNOSZTIKA ESZKZEI

A gyermeki jatek spontaneitasa es kiIejez ereje a jatek ket alapveten meghatarozo sajatossaga. Az
elz reszben azonban lathattuk, hogy a jatekIolyamat elakadasa, beszklese, vagy eppen
maganak a jateknak a tartalma is kiIejezhet lelki konIliktusokat, psziches problemakat, es erzelmi
zavarokat is gyermekeknel. Az utobbi evtizedekben szamos olyan trekves jelent meg, amely arra
iranyult, hogy a gyermek jatekanak olyan keretet, Ielteteleket teremtsen, amelyek alkalmasak
lehetnek pszichodiagnosztikai celok kitzesere is. Modszertanilag ez azt jelenti, hogy olyan
jatekkeszleteket, illetve jatekIelteteleket kellett kidolgozni, amelyek segithetik a pszichologust
bizonyos psziches zavarok azonositasaban gyermekeknel.
Egy olyan modszert, a Jilagfatekot (Polcz, 1999) ismertetnenk most itt rviden, amely ma
Magyarorszagon a legelterjedtebb az un. ,jatekdiagnosztikai eszkzk tarhazaban. A modszer
alkalmazasa alapos klinikai es pszichodiagnosztikai ismereteket igenyel, alkalmazasa szakiranyu
kepzettseghez kttt. Alapszint ismerete azonban nelklzhetetlen a viselkedeselemz szakember
diagnosztikai tarhazabol. A Vilagjatek kidolgozasa azon az elven nyugszik, hogy a gyermek
jatektargyak segitsegevel kepes megjeleniteni, bemutatni, mintegy ,szcenikusan dramatizalni azt
az erzelmi krnyezetet, amelyben sajat helyet erzekeli. ,A dinamikus jatekdiagnosztika es
jatekterapia a gyermeki cselekvesre epl. ..Lenyege az, hogy a viselkedes es a motivacio
sszeIggeseit igyekszik megragadni, ebben az sszeIggesben valtozast provokal, es igy a
motivacios rendszert athangolja. (Polcz, 1999, 5. o.). A modszer alkalmazasa tehat tulmutat a
diagnosztika celokon, azaltal, hogy magat a jatekot terapias celokra is Ielhasznalja.
A Jilagfatek. A teszt egy kzepes meret Iemtalcat, egy vdr homokot, es a mindennapi
eletterben szokasos targyak (emberek, allatok, hazak, nvenyek, jarmvek, butorok, stb.)
jatekkeszletet tartalmazza. A gyerek dolga, hogy ,Ielepitse sajat vilagat, megpedig olyat, amilyet
maganak elkepzel. A talca a tenger, a homok a szarazIld, es a jatektargyak azok, amelyekkel
benepesitheti vilagat. Az epitest kveten megkerdezzk a gyermeket arrol, hogy mi trtenik az
vilagaban, es szkseg eseten iranyitott kerdeseket tesznk Iel a Ielepitett vilagban varhato
esemenyekrl, illetve a gyermek helyerl a vilagban. Szamos szempont segiti a diagnosztat a
lehetseges problemak Ielterkepezeseben, megallapitasaban. Tbbek kztt diagnosztikus ertek
lehet a homokkal valo jatek, a ter kihasznalasa, a targyak valasztasa, illetve bizonyos
targykategoriak kihagyasa az epitmenybl. A teszt elnye, hogy a gyermekek szivesen jatszanak,
nem erzik Ieladathelyzetnek a jatekot. A teszt termeszetesen tbbszr is Ielhasznalhato, ha kialakul
a terapias Iolyamat. A tesztet krlbell 4 eves kortol egeszen serdlkorig (14-15 ev) jol lehet
65
alkalmazni.

A Vilagjatek a projektiv modszerek tarhazaba tartozik. Eppen ezert eseteben is ervenyes, st,
Iokozottan ervenyes a projektiv tesztek alkalmazasaval kapcsolatos, a diagnosztikai
kvetkeztetesekre vonatkozo ovatossag. Nevezetesen, mindig szem eltt kell tartani, hogy egy-egy
pszichopatologiai megnyilvanulasra utalo jegy meg nem Ieltetlenl jelenti, hogy a gyermeknel
azonosithato lenne a diagnosztikailag meghatarozott psziches zavar kategoriaja. A tesztben kapott
adatokat gondosan kell elemezni, es sszevetni mas tesztek adataival ahhoz, hogy megallapithassuk
az adott lelki zavar jelenletet, Iennallasat, es dinamikus mkdeset. Ez klnsen Iontos gyermekek
eseteben, ahol a Iejldesi szempontok tovabb bonyolitjak a psziches zavarok megallapithatosaganak
kriteriumait (lasd a bevezet reszt). A Vilagjatek alkalmazasanak elnye diagnosztikai
hasznossagan tul abban rejlik, hogy a dinamikus jatekIolyamatban szamos olyan elem jelenhet meg
a gyermek jatekaban, amelyet mas eszkzkkel peldaul rajzzal, vagy ktetlen jatekkal nem tud
olyan jol kiIejezni.


A RA1Z MINT PSZICHODIAGNOSZTIKAI ESZKZ

1rtneti szempontok

Hosszu trtenete van annak, hogy a rajzolast, ezt a termeszetes, emberi kiIejezesi eszkzt hogyan
kezdtek el Ielhasznalni es alkalmazni a mentalis zavarok es a lelki betegsegek termeszetenek
melyebb megismeresehez. Az 1800-as evekben elssorban Tardieu es Simon (Hardi, 1983) voltak
azok, akik elmebetegek Iestmenyeivel kezdtek el Ioglalkozni. Az izgatta ket, hogy vajon
mennyiben tkrzik az elmebetegek alkotasai a mentalis betegseg termeszetet, amelyben
szenvednek. Vajon azonosithatoak-e a kepek jellemziben, sajatossagaiban a betegseg tnetei,
egyedi jellemzi? KerdesIeltevesk tehat elssorban a diagnosztikara iranyult, es nem maganak az
embernek aki a betegsegben szenved a szemelyes megismeresere. A diagnosztikara vonatkozo
kerdesIelteves messzemenen tkrzte az akkoriban uralkodo orvosi szemleletet. Nevezetesen, ha
megismerjk a betegseget, kezelni tudjuk az embert magat is. Ez a szemlelet akkoriban merben
ujnak szamitott, hiszen az emberi/mveszi alkotasokat akkoriban nem volt szokasos orvosi,
pszichiatriai celokra Ielhasznalni. Trekvesk azonban elinditott egy olyan aramlatot, iranyzatot,
amelyben egyre inkabb kzeppontba kerlt a mveszi alkotasok Ielhasznalasanak lehetsege a
mentalis zavarok megerteseben.
Az 1920-as evekben a nemet Prinzhorn volt az, aki elmebetegek alkotasait gyjttte ssze es
elemezte. Felismerte, hogy a mveszeti alkotasoknak nemcsak diagnosztikus erteke van, hanem
rendkivl Iontos szerepe lehet a rehabilitacioban, azaz, a gyogyulasban, es a betegek normal eletbe
trten visszavezeteseben is.


A ,rajzvizsglatok mint diagnosztikus eszkzk" kidolgozsnak idszaka

Az els trtenetinek szamito Ielismeresek utan egyre tbben kezdtek el Ioglalkozni a mveszeti
alkotasok diagnosztikai, es terapias ertekenek Ielhasznalasaval. Kialakult egy olyan iranyzat a XIX.
szazad kzepetl, amely a rajzokban es a Iestmenyekben a graIologiai jegyek jellegzetessegeit
kutatva probalta sszeallitani azokat a jellemz jegyeket, amelyek alapjan megallapithato egye-egy
pszichiatriai korkep, diagnozis. A melylelektani IelIogasok elterjedesevel uralkodova valt egy olyan
szemlelet a rajz, es mveszeti alkotasok elemzese teren, amely vallotta, hogy a rajzok jellemzi
bels lelki konIliktusokat, Ieszltsegeket es szorongasokat Iejezhetnek ki. Ez a szemleletmod, a
pszichoanalitikus IelIogas szamos kesbbi meg napjainkban is uralkodo rajzelemzesi
modszerenek lett kiindulopontja.
66
Hardi Istvan (1983) ,dinamikus rajzvizsgalat modszere csak egy a sok pelda kzl, amely e
szemleletben gondolkodva probalta megerteni a pszichiatriai betegseg tneteinek termeszetet,
lezajlasat. Hardi a korai IelIogashoz kepest modernnek mondhato Ieltevese, hogy a rajz
dinamikusan kepes megmutatni egy mentalis, vagy psziches betegseg lezajlasat. A rajzoltatasnak
tehat nem pusztan egy statikus kep ,azonositasa a celja, hanem a betegseg Iolyamatanak es egyeni
jellemzinek a kvetese, megIigyelese. Habar Hardi technikaja ez esetben is a graIikus jegyek
elemzesere tamaszkodott, megis, Iigyelembe vette a rajzolast, mint kzlesi, kiIejezesi modot, amely
mindig egyenien jellemz a szoban Iorgo szemelyre. Ez a szemlelet tehat mar jocskan
elrugaszkodott a trteneti idk hagyomanyos, medikalis diagnosztikai IelIogasatol, amely az egyent
mint szemelyiseget nem vette Iigyelembe.


Korai gyermekrajz kutatsok

Erdekes modon a korai gyermekrajz kutatasok egeszen mas indittatasbol nttek ki, mint a Ielnttek
mveszeti alkotasainak elemzesei. Mig a Ielnttek rajzainak elemzeseben jelents motivalo tenyez
a pszichopatologiai jegyek jobb azonositasanak celja volt, addig a gyermekek rajzainak
elemzeseben sokkal inkabb a normalis jelensegek, Iejldesi sajatossagok vizsgalata volt a cel.
Ebenezer Cooke (1895, id.: Hardi, 1983) a gyermeki lelek sajatossagainak vizsgalatat tzte maga
ele celul, es elskent ismerte Iel, hogy a gyerekrajzok graIikus megnyilvanulasainak elemzese
ravilagithat ezekre a jellemzkre. Europa-szerte, elssorban Olaszorszagban, Angliaban, es
Nemetorszagban is a szazadIordulon jelents kvettabor alakult ki, akinek tagjai gyermekrajzokat
gyjtttek, es e IelIogas alapjan kezdtek el ket elemezni.
A szazadIordulot kveten, az 1920-as, 1930-as evekben ismet trtent egy szemleletvaltas. A
gyermekrajz, mint a gyermek s:emleleti es gondolkodasbeli Iejldesenek kiIejezje Jean Piaget
gyermeklelektani munkassagaban bontakozott, es teljesedett ki (Merei, Binet, 1995). Piaget
kiterjedt megIigyelesei es kutatasai alapjan leirta azokat a Iejldesi szakaszokat, amelyeket ma a
rajzIejldes allomasaikent ismernk. Piaget Iejldesi modellje szamos kutatonak adott tampontot
ahhoz, hogy a gyermekek ertelmi, lelki Iejldeset lehessen vizsgalni a rajzolas segitsegevel. Burt
(1921, id.: Hardi, 1983) volt az els, aki az emberrajzot a gyermek mentalis Iejlettsegenek
kiIejezjekent ertelmezte. FelIedezte, hogy a gyermek emberrajza szoros kapcsolatban van az iras-,
olvasas, es szamolasi keszsegekkel. Goodenough (1926, id.: Malchiodi, 1998) az emberrajzok
eletkori normait allapitotta meg, es ennek alapjan dolgozta ki a mentalis kor es a raf:kvociens
Iogalmat, amit aztan az intelligencia merese tartott hasznalhatonak. Elemzesi szempontjaiban
Iigyelembe vette a graIikus jegyeket, a motoros koordinaciot, az alkotas resz-egesz viszonyait, a
kidolgozottsagot es a vonalvezetest.
A DAM (,Draw-A-Man, azaz ,rajzolj egy embert) teszt, aminek els verzioja Goodenough
(1926, id.: Vass, 2003) nevehez Izdik, mar a szemelyes vonasok megjelenitesenek elemzesere is
jol hasznalhatonak bizonyult. Tkrzte azt a IelIogast es ez ismet egy ujabb szemleletvaltasnak
lett a jelzje , hogy a gyermek altal rajzolt ember kiIejezi, ahogyan a gyermek magarol
gondolkodik, illetve, ahogyan masokat eszlel.


A projektiv rajzvizsglatok, mint a ,szemlyisg rtkelsnek eszkzei"

Az 1940-es evektl kezdden egyre inkabb terjedt el az a szemlelet, hogy a rajzok, alkotasok
kiIejezik maganak az alkotonak az egyediseget, szemelyisegi jellemzit. Buck (1948, id.:
Malchiodi, 1998), un. Haz-Ia-ember (HTP) rajzmodszeret bar intelligencia tesztkent dolgozta ki,
am Ieltetelezte, hogy maga a rajz sokat megjelenit a gyermeknek a sajat magaval, es a
krnyezetevel kapcsolatos erzelmeibl es attitdjebl. Buck elemzeseben Ielhasznalta az addig
67
kevesbe szembetn inIormaciokat is: a hianyzo reszleteket, az aranyokat es a perspektivat,
valamint a szinek hasznalatat.
Machover (1949, id.: Malchiodi, 1998) emberrajz tesztjeben a rajzolas klinikai
Ielhasznalasbol indult ki. Feltetelezte, hogy a rajzolt ember a rajzolo kivetitett konIliktusait,
erzelmeit, indulatait, es kapcsolati jegyeit tarja Iel. Nem rendelt az egyes rajzi jegyekhez
meghatarozott diagnozist, megis, bizonyos jegyekhez nkenyesen tarsitott jelentest, sajat klinikai
megIigyelesei alapjan. Koppitz (1968, id.: Malchiodi, 1998) emberrajz ertekeleseben a Iejldesi
szempontot emelte ki pontozasi rendszereben. Feltevese az volt, hogy a gyermek az ember
lerajzolasakor sajat erzeseit vetiti bele a Iiguraba, amikor az ember Iontos tulajdonsagait probalja
megragadni. A sajatossagok alapjan Iejldesi szinteket allapitott meg, es sszegyjttte az un.
,Iejldesi reszletek listajat aszerint, hogy a gyermek mely Iejlettsegi korban tart a rajz
elkeszitesekor. Koppitz Ielismerte, hogy bizonyos kepi elemek az eletkor elrehaladtaval
megjelennek, kidolgozottabba valnak, am egy pont utan a reszletek nem szaporodnak tovabb.
MegIigyelesei szerint a 12 eves kor a valasztoviz: az ember rajzIejldese ebben az eletkorban
megall. Koppitz vizsgalta ezen kivl az erzelmi problemak megjeleneset is a rajzokon, bizonyos
tartalmi jegyek meglete, hianya, es a kep szerkesztesi jellemzi alapjan kvetkeztetett ra.

Rviden sszeIoglalva, a rajvizsgalatoknak a Ientebb ismertetett szemleleti iranyvonala a rajzolast,
mar az elmenvk:les es kifefe:es es:k:einek tekintette. A projektiv rajztesztek Ieltevese ebben az
idszakban az volt, hogy a gyermek rajza legyen az ember, Ia, haz, vagy szabadon valasztott tema
tkrzi az alkoto szemelyiseget, IelIogasat, es a vilaghoz Izd viszonyulasat. A rajzolast az
nkiIejezes olyan modjakent ismertek Iel, ami ,tulmutat a szavakon, azaz, verbalisan nem
kiIejezhet inIormaciokat jelenit meg. Amit a gyerek nem tud elmondani szoban, azt lerajzolja
rajzban. Ugyanakkor a rajzelemzeseknek ebben az idszakaban a szakemberek megsem tudtak
teljesen elszakadni attol a szemlelettl, hogy a rajzok bizonyos graIikus, jol megragadhato
jellemzi alapjan azonositsak a sajatos Iejldesi eltereseket, vagy olyan jegyeket keressenek,
amelyek alapjan ,diagnozist lehet Ielallitani.


A projektiv rajztesztek kritikja

A rajzelemzesek modszerenek Ienti szemleletet a trteneti Iejldes ellenere szamos kritika eri
napjainkban. Az egyik legmegIontolandobb, amit szeretnenk itt kiemelni, az, hogy az alkotasok
nem osztalyozhatoak pusztan annak rajzi jegyei alapjan. Az eIIajta elemzes tulajdonkeppen nem
valtotta be a hozzaIztt remenyt arra vonatkozoan, hogy egy ponton tul betekinthessnk a
szemelyiseg melyebb, ,rejtett retegeibe (Malchiodi, 2003). Problemas a rajzok klinikai
ertelmezese is, Ikent az a nezet (lasd Machover es Koppitz modelljet), hogy bizonyos rajzi
jegyekbl messzemen kvetkezteteseket lehetne levonni az egyes pszichopatologiai problemakra
vonatkozoan. A legkritikusabb pont a rajzok elemzesenek ebben a megkzeliteseben az, hogy
bizonyos graIikai jegyekhez konkret jelenteseket tarsit, es ezek alapjan messzemen
kvetkezteteseket von le a szemelyiseg mkdeserl, hovatovabb a szemelyiseg
patologiajarol.
Azt sugallja, mintha elegend lenne egy ,receptknyv egy olyan bonyolult jelenseg
megertesehez, mint az emberi lelek dinamikus mkdese.
A leegyszersit szemleletmoddal a rajzolo gyermek egyedi szemelyisegenek es szubjektiv
latasmodjanak lenyeget vonja ki a megerteset lehetsegei kzl.
Nem veszi Iigyelembe az alkotas Iolyamatat, az eletkori sajatossagokat,
es Ileg, az egyedi, szubjektiv elmenyIeldolgozast.

A kritikai elemzes ramutat, hogy ez a szemleletmod azert maradhatott Ienn olyan sokaig st meg
napjainkban is , mivel azt a szksegszerseg diktalta. Nevezetesen, az az igeny, hogy ,biztos
68
pontokat lehessen keresni akar a pszichopatologia, akar az egeszseges szemelyiseg melyebb,
tudattalan retegeinek megallapitasahoz. Ugyanakkor ez a szemlelet mint ahogy arra a kritikak
ramutatnak epp az emberit, a szubjektum lenyeget vonja ki az elemzes Iolyamatabol.
A kvetkez alIejezet azt a szemleletvaltast ismerteti, amely, elszakadvan a gyermekrajzok
projektiv alkalmazasanak szkkr ertelmezesetl, egy olyan modellben gondolkodik, amely
Iigyelembe veszi a gyermekrajzok ertelmezesenek tbbszempontusagat:
az eletkori sajatossagokat,
a szubjektiv kiIejezesmod igenyet,
az alkotast, mint Iolyamatot, es
a rajzolast, mint a kiIejezes es problemamegoldas igenyet.



A GYERMEKI RA1ZOLS MINT KREATIV FOLYAMAT, AZ
NKIFE1EZS S ELBESZLS ESZKZE

Az 1950-es evektl ismet jelents szemleletvaltas kvetkezett be a gyermekrajzok elemzesenek
modjaban, IelIogasaban. Egyre inkabb terjedt el az a IelIogas a tapasztalatok nyoman -, hogy a
gyermeki rajz nemcsak az nkiIejezes es a szubjektiv elmenyanyag megmutatasanak eszkze. A
rajzolas egyben alkotas is, es mint ilyen a Iejldest tbb oldaltol tamogatja. Ger Zsuzsa (2002) a
gyermekrajzok esztetikumat tbb szempontbol vizsgalta meg, es Ielismerte, hogy az esztetikusan
rajzolo gyermekek kreativ tevekenysegre utalo kepessegei joval szabadabban Iejldnek a nem
esztetikusan rajzolo tarsaikehoz kepest. Az alkotokeszseg, esztetikum, kreativitas es
elmenykiIejezes szabadsaga, ugy tnik, hogy szorosan sszeIggnek, es alapvet pilleret alkotjak
az egeszseges erzelmi, ertelmi es szemelyisegIejldesnek.
Ehelytt hadd utaljunk vissza ismet a mar elzekben emlitett Winnicottra, aki vallotta,
hogy Iejldes, egeszseg es kreativitas, valamint a jatekra valo kepesseg egymastol elvalaszthatatlan
Iogalmak. Winnicott, gyermekekkel Iolytatott konzultacios technikajaban Ielhasznalta a gyermeki
rajzot a gyermek problemainak megertesere, es ertelmezesere, a segit Iolyamatban. Egy sajatos
technikat alkalmazott. ,Firkajateknak hivta ezt az izgalmas modszert, amelyben a rajzolas
Iolyamatat a terapeuta es a gyerek kztti, ,szavak nelkli beszelgeteskent Iogta Iel.
A kvetkez reszben az egyttrajzolas terapeuta es gyermek egyttes jatekanak e sajatos
technikajaba pillanthatunk bele. A pelda jol mutatja majd azt is, hogy a segit hogyan vehet reszt a
gyermekkel Iolytatott kzs munkaban ugy, hogy a gyermek ,nyelven adott esetben a
rajztechnika segitsegevel beszel. Bepillantast kaphatunk abba is, hogy a gyermeket Ioglalkoztato
lelki problemak nem minden esetben jeleznek psziches zavart.


,BESZLGETS RA1ZBAN - A WINNICOTT-FLE FIRKA1TK

Winnicott (1968) Iirkajatek technikaja a terapeuta es a gyerek egyttes tevekenysegere, ,szavak
nelkli beszelgetesere helyezi a hangsulyt. A modszer egyszer: a terapeuta Iirkal valamit, amit a
gyereknek be kell Iejeznie valamive, amive csak szeretne, vagy tudja. Ha beIejezte, egy kvetkez
lapon a gyerek Iirkal a terapeutanak, amit aztan neki kell ertelmes egessze rajzolnia. Tbb ilyen rajz
kvetkezik egymas utan, akarcsak egy beszelgetes Iolyamataban egy valodi parbeszed. A rajzolas
kzben kibontakozik az, ami a gyereket Ioglalkoztatja, es mivel klcsnsen rajzolnak egymasnak,
ezert az elmenyek megosztasa intenzivve valik. A cel az nkiIejezes, a megosztas es a megertes a
rajzolas Iolyamataban. Ha ez az egymasra hangolodas letrejn, minden, ami a rajzolas
Iolyamataban kibontakozik, kreativ lehet. Nezzk tehat Winnicott peldajat.


69
Robin esete
Az t eves Robin normalis gyermek volt. Nem voltak maniIeszt tnetei vagy olyan nehezsegei, ami
miatt gyogyitasra lett volna szksege. Problemajat sajat krnyezete, ,eleg jo csaladja is meg tudta
volna lassankent oldani. A konzultacio nyujtotta keret arra adott Robinnak lehetseget, hogy
megjelenitse nmagat, es az aktualis helyzetet, vagyait, es konIliktusait. Az interju es a kzs
munka azonban nem volt haszontalan Winnicott szerint. Valtozast hozott a gyermek eleteben,
segitett neki elindulni egy uton, es a szlk altal mar megkezdett megoldast is megknnyitette.
Robinnak tbb tiz ev Ieletti testvere is volt, volt legkisebb gyermek a csaladban. Winnicott
ugy latta a szlkkel keszitett interju utan, hogy ez a csalad gazdag erzelmi eletet el. A problema
ugy jelentkezett, hogy Robinnak iskolaba kellett mennie, de nem akart, elutasitott az iskolat.
Winnicott Ieltetelezte, hogy a hatterben az all, hogy Robin az anya utolso, legkisebb gyermeke, igy
a problema gykere talan az anya ambivalenciajaban keresend. Nevezetesen, hogy az anyanak
jelenthet problemat, hogy kepes-e elengedni a legkisebbet a vilagba, hiszen ezaltal az elete is
megvaltozik, nem lesz mar tbbet olyan gyermeke, aki annyira ra lenne szorulva. Ugyanakkor a
gyermek ,elengedese knnyebbseget is jelentene szamara, hiszen tbb ideje maradna sajat
dolgaival Ioglalkozni, egy masIajta eletet is elni. Robin az iskolaba menes elutasitasaval, es
regressziv tneteivel elerte, hogy az anyja Iigyelmet magan tarthassa, es emlekeztesse t a
csecsemkorara, arra az idszakra, amikor meg minden igenyet elegitette ki.

Robin es Winnicott egvtt

Robin nyugodtan bement egyedl a konzultacios szobaba. Winnicott nem volt biztos abban, hogy
sikerl egy 5 eves kisIiuval Iirka-jatekot jatszani. Vegl azonban megszletett ez a sajatos
kommunikacio kettjk kztt, es Robin be tudta mutatni magat es sajat problemajat a rajzolasban.
(A rajzokat egy sorozatban, megszamozva mellekeljk a kiser szveghez.)

1. Ez Winnicott Iirkaja. Robin nem tud belle csinalni semmit.
2. Most Robin jtt. Winnicott pokot rajzolt belle.
3. Winnicott rajzolt egy krumpli alakot. Robin gndr hajat, szemet, szemldkt rajzol.
Winnicott szerint kocos es hasonlit Robinra. Robin azt mondja, ez egy hal.
Winnicott szerint ekkor mar kezdett remenyteljesnek latszani a helyzet. A harmadik lepesben egy
olyan egyszer rajz szletett ugyanis, ami sajatmagara hasonlitott. Ez tbbek kztt azt jelezte,
hogy Robin kreativan kezdett jatszani. Winnicott kzben megIigyelte, hogy Robin rajzolas kzben
nem Iogta maga a papirt. Winnicott Ieltetelezte, hogy ez, meg ha kismertekben is, de a szorongas
jele. Azt is gondolta, hogy ez a viselkedes kesbb megvaltozhat, ahogy nbizalmat szerez a
gyermek az interju soran.
4. Ez Robin Iirkaja, amibl Winnicott kigyot rajzol. Ezt Robin javasolja, de Winnicottnak is
ugyanez az tlet jut eszebe a Iirkarol.
5. Winnicott a sajat Iirkajat jonak erzi, mert szerinte barmive alakithato. Robin viszont nem tud
belle semmit sem csinalni. Kesbb azonban kijelenti, hogy ez egy beIttesveg. Winnicott
ezt a megoldast jonak talalja, es azt mondja: ,maris csinaltal belle valamit, azzal, hogy
nevet adtal neki. Winnicott szerint ez olyasmi, mint a ,talalt targyak peldaja. Vagyis,
amikor, tegyk Iel, a tengerparton setalgatunk, es knnyen raakadhatunk egy darab kre,
vagy kagylora, ami maris egy kis szobornak tnik (jelentest kap), es otthon megtalalja a
helyet a knyvespolcunkon.
6. Robin rajzat Winnicott arcca alakitja. Ezt a gyermek nem tudta technikailag kivitelezni,
ugyanakkor az is kiderlt, hogy igazabol nem is a valosagot akarta leutanozni.
7. Winnicott Iirkajat Robin, Winnicott legnagyobb meglepetesere, malacca rajzolta. Kiderlt,
hogy a 3. rajzhoz hasonloan ez is szemelyes rajz, senki mas nem tudta volna igy
megrajzolni. Az is kiderlt belle, hogy Robinnak jo humora van, es kezdi elvezni a jatekot.
8. Robin Iirkajat Winnicott kacsava rajzolja, a gyermek javaslatara. Winnicott ekkor kezd a
70
kisIiu almaira rakerdezni.
9. Winnicott Iirkajat Robin nem tudja hasznalni. Winnicott itt jegyzi meg, hogy ha a gyermek
Iantazialasa egy ponton elakad, akkor erdemes rakerdezni az almaira. Ilyen esetben ugyanis
a nappali Iantaziak, szemben az almokkal, nem produktivak, es nincs Iormajuk. A ,szoktal
almodni? kerdest ilyenkor jo Ieltenni. Azt is hozzaIzi azonban Winnicott, hogy a szlk
ne bonyolodjanak bele abba, hogy gyermekk almait ertelmezni probaljak, mert az sokszor
Ielrevezet lehet. Nem a szl Ieladata, hogy pszichoterapeutaja legyen sajat gyermekenek.
Winnicott kerdesere valaszolva kiderl, hogy Robin gyakran almodik allatokrol. Ez azt is jelenti,
hogy a videki elet, a sajat eletenek szintere, es a benne elk Iontosak szamara. Ugyanakkor nem
kizarolagosan ragaszkodik ehhez az eletterhez, hiszen szivesen eljtt a konzultaciora is.
10. Robin sajat maga Iirkajat kigyova valtoztatja. Ez a 4. rajzra emlekeztet, amit Winnicott
rajzolt, de ennek a kigyonak mas a karaktere, es ezt teljesen maga rajzolta keszre.
11. Robin Winnicott Iirkajat alakitja most kigyova. Reszletesen, elvezettel rajzolja meg. Ez a
kigyo eleg egyertelmen IelIele trekszik, olyan mintha az erekcio szimboluma lenne.
12. Robin Iirkajat Winnicott egy kupac Ildde alakitja. Megkerdezi, hogy nem kaki-e, de Robin
ragaszkodik hozza, hogy Ildkupac.
13. Winnicott Iirkajat Robin sszegmblydtt kigyova valtoztatja. ,A kigyo boldog teszi
hozza. Ennek a rajznak Robin klns Iigyelmet szentelt, majd nkentelenl azt mondta:
,Nekem tetszenek az sszegmblydtt kigyok."
Winnicott szerint ez a rajz Robin biztonsagerzetet Iejezte ki. Ennel a pontnal kezdte el
Robin az arcat is piszkalni. Winnicott e viselkedes hattereben kapcsolati jelentest, regressziv
tartalmat sejtett. Kiskoraban Robin atmeneti targy helyett az anya arcat simogatva aludt el.
A kigyo szimbolizalhatja tehat t, ahogy az anyja leben alszik. Ezen a rajzon jelenitette
meg Robin nmagat, es a konIliktusat is a legkiIejezbben. A konIliktusat, nevezetesen, azt
a problemajat, hogy merjen-e a vilagba kimenni, vagy menekljn vissza regressziv
vedekezeskent anyja biztonsagos lebe.
14. Robin Iirkajat ketten szellemme valtoztatjak.
15. Winnicottet Robin libava alakitja. Ekkor Winnicott kiteritette az sszes rajzot a Ildre.
Olyan volt, mint egy Iarm, minden kellekevel. ,Szeretnel Iarmer lenni? Robin valasza:
,igen, de az Iaradtsagos munka. Winnicott ertelmezese: ,azon gondolkodsz, kimenj-e a
vilagba es Iarmer legyel, vagy visszabujj a mamad lebe, ahol sszegmblydhetsz, es
megerintheted, ha akarod. Robin nem tiltakozott, es azzal Iolytatta, hogy
16. rajzolt egy Ieherrepat a Iarm temahoz.
17. Winnicott tekercseket, karikakat rajzol. Robin sokaig gondolkodik, ceruzaval simogatja a
rajzot. Winnicott az atmeneti targyrol kerdezi: ,Mit szoktal magaddal vinni az agyba
kiskorodban? Robin valasza: ,macit. Winnicott erre maciIejet rajzol a karikakra.
18. Ez Robin Iirkaja, amire racsodalkozik: ,oh, ez egy R bet, csak Iorditva van. Ahogy ezt
mondja, elejti a ceruzat. Ez a kijelentes, a ceruza elejtesevel egytt, nagyon erzelemteli.
Winnicott azt mondja tehat, hogy ez az ,R akar az neve is lehetne. Robin azt valaszolja,
hogy erre nem gondolt. Lathatoan elcsodalkozik. Winnicott igy Iolytatja: ,ez egy Iorditott
R, mert Iel kimenni a vilagba. Biztos akar lenni benne, hogy visszamehet a mamaja lebe.
19. Winnicott egy kicsit sszetettebb Iirkat rajzol, es megkerdezi: ,esetleg tul nehez? Robin
azonban gyorsan valaszol: ,nem, nem, halla tudom alakitani. Nagyon elegedett a hallal.
Valamit szeretne rola mondani, de nem talalja meg a megIelel szot. rl, hogy Winnicott
kimondja helyette, hogy a hal bszke. Winnicott szerint ez a 11. rajzhoz hasonlo, sajat maga
megjelenitese, ahogy kiIele, a vilag Iele indul. A szot ugyan Winnicott mondja ki, megis
ugy tnik, a jelentesben klcsnsen osztoznak, egyetertenek. Robin tehat Ieltehetleg
ugyanezt a szot (jelentest) kereste.
20. Ezt a Iirkat Robin kezdi, es maga is meglepdik a sajat Iirkajan. ,Ez egy jobb R.
mondja. Winnicott Robint, azaz vrsbegyet rajzol belle.
1
Ugy veli, helyes az elkepzelese,

1
Vrsbegy angolul robin
71
hogy Robin most nmagat kezdte el megrajzolni ezzel a Iirkaval. Robin ugy latja, hogy egy
vonal sehogy sem Ier bele a rajzba. Egy megjegyzessel oldja meg ezt a helyzetet: ,a Robin
viszi a kis puskajat. Ezzel jelentest adott a vonalnak, es a rajz igy elIoglalta megIelel
helyet abban a sorozatban, amely a I temat, Robin bels, lelki problemajat abrazolta.
Nevezetesen azt, hogy en-je szamara a klvilagban valo mozgas jelenti a veszelyt (ami ellen
puskaval kell Ielszerelkezni). A klvilagban valo mozgas veszelyes, mert ez az anyatol valo
tavolodas is egyben. Ha azonban vedekezik a veszely ellen, el tud indulni a vilagba, mint a
,Robin (azaz a vrsbegy) a rajzon.
21. Winnicott Iirkaja. Robin nyusziva rajzolja, es nagyon tetszik neki.
22. Winnicott utolso Iirkaja. Robin puskas kigyova alakitja. Mindketten nevetnek. Megtalaltak
a kzs szalat, es megszletett a kzs trtenet. Ez az utolso rajz a visszautalas, az
sszekacsintas kiIejezje.

Ezutan mindketten tudtak, hogy beIejeztek. Kimondtak a Iontos dolgot. Ahogy a gyermekek nagy
resze, ugy Robin is ujra attekintette a rajzokat. Szavak es magyarazat nelkl is ertette, hogy
Winnicott tudja es erti konIliktusat a vilagba indulasrol. Winnicott biztos volt benne, hogy Robin
egeszseges, es kepes megoldani sajat problemajat. Biztos volt abban is, hogy az anya problemaja is
rendezdik, ha a szlk alkalmazkodtak az uj esemenyhez, Robin iskolaba menesehez. Kesbb
kiderlt, hogy ez valoban igy is trtent. Knnyebbe tette a reggeleket, hogy az apa Ieladta egyik
munkajat, igy tudta Robint iskolaba vinni. Winnicott nem tudta megallapitani, hogy az, amit a
rajzokbol megertett, es amit meg tudott a szlkkel is beszelni, vajon megknnyitette-e az
szamukra a megoldast. A szlk azonban meg voltak gyzdve rola, hogy igen.





72

A GYERMEKEKKEL VAL FOGLALKOZS ETIKAI KRDSEI

A gyermekek jogait ervenyesit trvenyek kimondjak a gyermekek testi, es lelki egeszsegenek
vedelmet szolgalo szabalyokat es Ielelssegeket. Az utobbi evtizedekben olyan ujabb trvenyek
szlettek meg, amelyek a gyermekek egeszsegvedelmenek jogaban benne Ioglaljak a gyermek
Iejld szemelyisegenek vedelmere vonatkozo jogokat is (Huszar, Czenner, 2001).
A gyermekek szamara nyujtott pszichologiai segitseg barmely Iormajanak etikai
szempontjaiban eppugy ktelez ervenyen jelenik meg negy, alapveten Iontos etikai alapelv:
,jot tenni, nem artani, trekedni az igazsagossagra, es tiszteletben tartani az emberi szemelyiseg
autonomiajat. (Sznyi, 2000, 560-561. o.) E negy alapelvbl egyertelmen kvetkeznek azok a
kvetelmenyek, amelyek minden segit Ioglalkozasu szamara ktelez ervenyek: 1. a kliens
erdekeinek szolgalata, 2. a klienstl szerzett inIormaciokra vonatkozo titoktartas, es 3. a kliens
kiszolgaltatott helyzetevel valo visszaeles tilalma.
Eme alapvet etikai szabalyok klnsen gyermekek eseteben trten helyes
ertelmezese es ervenyesitese nagyon sokszor nem egyszer Ieladat, hiszen epp azoknak a
helyzeteknek az sszetettsegen all, vagy bukik, amely helyzetekben a gyermek alapvet jogai
serlnek. A gyermekkel Ioglalkozo segitnek klnsen nagy a Ielelssege abban, hogy ismerje a
gyermekek jogait, es a megIelel etikai szabalyok betartasaval alkalmazza azokat sajat munkaja
soran. A szabalyok helyes, etikus betartasa azonban megkivanja azt, hogy a segit kepes legyen
helyesen ertelmezni minden egves egveni esetben az esetre vonatkozo helyzetek sszetettseget,
annak erdekeben, hogy a gyermek szemelyisegenek es Iejldesenek vedelmet a legnagyobb
mertekben tamogassa. Azaz, sosem szabad sablonok alapjan alkalmazni az etikai szabalyokat az
egyes esetekben. Az etikai szabalyok alapvet, emberi erklcsi trvenyeket Iogalmaznak meg,
amely a segit Ioglalkozasuak eseteben kiegeszlnek a segit Ioglalkozas szakmai szempontjaival.

Az alabbiakban azokat a szempontokat vesszk sorra, amelyek a gyermekekkel valo Ioglalkozas
etika szabalyainak ertelmezesehez elengedhetetlenl szksegesek. Elszr is, a gyermek mint kliens
sajatos helyzetben van a Ielntt klienshez kepest, hiszen legalabbis egy bizonyos eletkorig
sosem maga az, aki a segitseget keri, hanem a krnyezete (szlk, ovoda, iskola, gyamhatosag,
stb.). Ez a sajatos helyzet ket Iontos kerdeskrt vet Iel:

Vannak-e jogaik a gyermekeknek a pszichologiai segitsegnyujtas eseten? Ha igen, miben
nyujthatnak vedelmet szamukra ezek a jogok?
A leggyakoribb nehezseg a gyermek egyeni jogainak ertelmezeseben a kvetkez tenybl
Iakad: a kiskoru gyermek Igg a szltl, es annak Iennhatosaga alatt all.

Ezek a jogi szempontok szamos olyan etikai problemat vethetnek Iel a pszichologiai segitsegnyujtas
Iolyamataban, amely gyakran allithatja a segitt komoly szakmai es etikai dilemmak ele.
Ger Zsuzsa (2000) tanulmanyaban klinikai szakpszichologusok esettanulmanyait elemezte.
sszegyjttte azokat az etikai dilemmakat, amelyekkel a gyermekpszichologus munkaja soran
szembekerlhet. Mindegyik tipusu dilemma valamikeppen a Ientebb jelzett, a gyermek sajatos jogi
helyzetebl, illetve ennek megIelel ervenyesithetsegebl Iakadt. Most csak a legIontosabb
szakmai-etikai dilemmakat emelnenk ki ehelytt: Meddig tarthato a titoktartas szabalya olyan
helyzetekben, amikor a gyermektl tudja meg a pszichologus, hogy veszelyben van, hogy
bantalmazzak? A szlk Iele iranyulo tajekoztatasi ktelezettseg akkor is Iennall-e, ha ezzel a
gyermek erdekeit sertjk? Beavatkozhat-e intezkedesekkel a pszichologus a csalad, illetve a
gyermek elethelyzetebe, ha azt veszelyeztetettnek latja? Kilephet-e e segit szerepbl, es atlephet-e
e ,vegrehajto szerepbe? Termeszetesen az egyes dntesek mindig az egyedi eset bonyolultsagatol
Iggtek. Ger az esetelemzesekbl kiemeli, hogy a sikeresen megoldott esetek mindegyikere az volt
jellemz, hogy 1. a pszichologus nem lepett ki szakmai szerepebl (nem vallalt ,vegrehajto
73
szerepet); 2. kepes volt a gyermekkel szemben vallalt titoktartasat a szli tajekoztatassal
sszeegyeztetni (azaz, nem adta ki a gyermektl kapott inIormaciokat, viszont a szlkkel
problemaIeltarast kezdemenyezett) es 3. kepes volt elviselni annak a szakmai Ielelssegnek a
Ieszltseget, amelyet a terapia soran kiderl, a gyermeket erint veszelyhelyzet okozott szamara
(pl. nem tajekoztatta rgtn a szlket a serdl Iiu ,kihagasairol, hanem a terapiaban dolgoztak
Iel annak lehetseges okait es kvetkezmenyeit).
A titoktartas, tajekoztatas, beavatkozas etikai dilemmainak problemakre azonban nemcsak
a szakpszichologus munkajat erint. Tekintsk most at azokat a tovabbi problemakat, kerdeseket,
amelyekkel barmely segit szembetalalkozhat, aki gyermekekkel Ioglalkozik. A kvetkez
kerdesek segitenek atgondolni azokat a helyzeteket, amelyek a segit kapcsolat indulasatol Iogva es
annak haladasaval parhuzamosan etikai megIontolast igenyelnek a segittl.

Miert kerlt a gvermek a segitoh:, ki keri a segitseget?

A szlnek volt vele problemaja, az intezmenynek (ovoda, iskola, stb.), vagy a tagabb tarsadalmi
krnyezetnek (pl. serdlkori deviancia)? Ezek a szempontok elre vetitik, hogy kivel is kell a
segitnek egyttmkdnie a Iolyamat soran.

Milven felleg problema miatt kerlt a gvermek a segitoh:?

Ha a gyermeknek sajat problemaja van, amelyet a szl Ielismer, es segiteni akar rajta (peldaul
szorongasos problemak, teljesitmenybeli nehezsegek, stb.), akkor a segitsegnyujtas Iokuszaban
maga a gyermek all. Ha a gyermek mint a csalad ,problemahordozoja jelenik meg (peldaul valas,
elvalasi keptelenseg, ujrahazasodas, stb. eseten), akkor szksegszeren a csaladi dinamika kerl a
kzeppontba, hiszen a problema a csaladi rendszer mkdesenek nehezsegeibl Iakad.
A legkielezettebb etikai dilemmak akkor jelenhetnek meg, ha a gyermek mint bantalmazott aldozat
kerl a segithz. A segitsegnyujtas lehetsegei nagyban Iggnek attol, hogy ki bantalmazza a
gyermeket (csaladtag, kls szemely, stb.). Itt olyan igazsaggyi pszichologiai szempontok is
belepnek, amelyeket mar csak kepzett szakpszichologusok kezelhetnek. Ebben az esetben el kell
tudni dnteni, meddig terjedhetnek a kompetenciahatarok, es milyen pszichologiai segitsegnyujtas
az, amelyet a csaladnak javasolhatunk.

Mi a celfa a segitsegkeronek?
Minden esetben nagyon Iontos merlegelni, hogy annak, aki a gyermeket segithz vitte, mi a celja
ezzel: a cel a gyermek erdeket, vagy a krnyezet erdeket szolgalja inkabb? Peldaul az iskolai
pedagogus keri, hogy rossz magatartasa miatt vizsgaljak meg a gyermeket. Kiderl, hogy igazabol
azt szeretne, hogy a gyerek tavozzon az iskolabol, mert rontja az osztaly legkret. Fontos ilyenkor
Ielmerni, hogy a gondvisel mennyire kepes a gyermek mellett allni a problema megoldasaban, es a
pedagogus partnerkent egyttmkdni a segites Iolyamataban. Ezen nagyon sok mulik, hiszen a
gyermek mint ahogy azt a bevezetben hangsulyoztuk alapveten a rola gondoskodo Ielnttl
Igg. Ha a szl vagy nevel barmilyen oknal Iogva nem kepes a gyermek mellett allni a
problema megoldasaban, a segit Ieladata, hogy ezt a nehezseget Ieloldja, es partnerkent nyerje
meg a Ielnttet a gyermek problemajanak megoldasara. Peldankban alaposan Iel kell merni, hogy a
pedagogus mennyire motivalhato a gyermek viselkedeszavara mgtt allo okok megertesere es
azok megoldasanak segitesere.

Hogvan ke:elfe a segito a gvermektol nvert informaciokat?

Ez a kerdes ismet a titoktartas problemajat erinti. Termeszetesen a segit nem adhat ki szoszerinti,
74
bizalmas inIormaciokat es konkret adatokat. Ez klnsen hangsulyos peldaul gyermek-elhelyezesi
pereknel, amikor a szl ,titkokat akar megtudni gyermeke reven a masik szlIelrl, a
pszichologus segitsegevel. A segitnek kepesnek lennie arra, hogy valoban a gyermek erdeket
kepviselje, es megertesse a szlkkel, hogy a gyermeket nem lehet ilyen konIliktusnak kitenni, es
ilyen modon visszaelni kiszolgaltatott helyzetevel.

A s:lovel s:embeni tafeko:tatasi ktele:ettseg mire terfed ki?

A szlnek termeszetesen joga van megtudni es megismerni a segit szakvelemenyet a gyermek
problemajaval kapcsolatban. Azonban mindig nagyon Iontos merlegelni azt, hogy ez a tajekoztatas
mire terjedjen ki, es milyen Iormaban tegyk meg. A szlnek joga van tudni az inIormaciokat,
ugyanakkor joga van ahhoz is, hogy ne remitsk el olyan inIormaciokkal, amelynek beIogadasara
meg nem all keszen. Egy masik gyakori problema, amikor a szl egy szakvelemenyt kap a
pszichologustol, amelyben szamara teljesen ismeretlen Iogalmak vannak leirva, olyan kijelentesek,
amelyeket nem tud ,szakszeren, csak laikus modon ertelmezni. Legtbb esetben nem tud mit
kezdeni az eIIajta velemennyel, kijelenteseit Ielreerti, azok megijesztik. A segitnek nem az a
Ieladata tehat, hogy szakmai zsargonnal ,ntse nyakon klienset, hanem, hogy szamara is
ertelmezhetve, hovatovabb has:nosan ertelme:hetove tegye a mondottakat.

Melvek a: intervencio lehetosege es korlatai?

A gyermek bizalmanak megszerzese es megtartasa alapvet cel a gyermekekkel Iolytatott segit
munka soran. Ennek azonban veszelyei is vannak, es eppen azokban a helyzetekben lepnek Iel,
amikor a segit ugy erzi, a gyermek szlje alkalmatlan a gyerek nevelesere, vagy veszelyezteti a
Iejldeset. A segit kesztetest erezhet arra, hogy ,kzbenjarjon a szlnel a gyerek erdekeben. A
gyermek irant erzett sajnalat, es a szl elleni harag gyakran vezethet a ,megmentesi vagyhoz, es
ahhoz, hogy a segit ugy erezze, ki kell lepnie szerepebl. Ugyanakkor, epp a gyermek erdeke ellen
dolgozik ezzel, hiszen akarva-akaratlanul a szl azaz a gyermeket gondozo szemely ellen
Iorditja a gyermeket, ahelyett, hogy a kapcsolatuk helyreallitasara trekedne. A segit nem igerhet
olyat sem a gyermeknek, sem a szlnek aminek veghezvitele tullep az kompetenciahatarain.
Azaz, nem valhat ,jobb szlve, es ,jobb pedagogussa a gyermek tenyleges szleinel es
pedagogusainal.


SSZEFOGLALS

A segit kapcsolat sajatossagai gyermekeknel nagyon sokban hasonlitanak a Ielnttekkel alakitott
segit kapcsolathoz, de meg tbb mindenben el is ternek. Ebben a Iejezetben elssorban azokat a
jellemzket, szempontokat Ioglaltuk ssze, amelyek meghatarozzak a gyermekkel Iolytatott
kommunikacio sajatossagait, es a segit kapcsolatban kitzhet celok lehetsegeit es korlatait. A
gyermeki vilagkep, a gyermeki gondolkodas es elmenyvilag ismerete egy klnleges dimenzioba
vezet el bennnket. A gyermeki Iejldes sokszinsege gazdagon mutatkozik meg a gyermekek
jatekaban, rajzaiban, es abban, ahogy az emberi es targyi vilagrol szerzik ismereteiket. A
gyermekekkel Ioglalkozo segit szakember szamara elengedhetetlen a gyermeki Iejldes Iontos
allomasainak, valamint a gyermeki elmenyvilagnak az ismerete.
A normalitas Iogalmanak meghatarozasa is elter a Ielnttekehez kepest. Nem elegend az
egyes zavarok leiro diagnozisanak kriteriumaira tamaszkodni. Szkseges Iigyelembe venni azokat a
komplex tenyezket, amelyek a lelki Iejldes menetet es mikentjet meghatarozzak. Anna Freud
,Iejldesi vonalak Iogalma az egyik ilyen lehetseges modell, amely a gyermeki Iejldes
komplexitasat Iigyelembe veszi, es egyben kijelli a normalitas es az ,elter Iejldes
kulcsszempontjait.
75
A gyermeki jatek es a gyermekrajzok megertesenek, valamint ezek diagnosztikai es terapias
Ielhasznalasanak hosszu trteneti Iejldeset nyomon kvethettk ebben a Iejezetben. Szamos
tapasztalat, az elmeletek, es a gyermekekkel Iolytatott pszichologiai gyakorlat Iejldese kellettek
ahhoz, hogy a modern IelIogas alaptetelei megIogalmazodjanak a gyermeki jatek es a rajzok segit
kapcsolatban trten hasznossagat illeten. A legIontosabb szempontokat a kvetkezkeppen
sszegezhetnenk. A gyermek, amikor jatszik, illetve rajzol, mindig kzl, kiIejez, zen valamit a
sajat elmenyeibl, erzeseibl. A jatek, eppugy, mint a rajz, ,valakinek szol, mindig jelzi a
kapcsolatot is, amelyben a tevekenyseg, vagy az alkotas megszletik. A jatek es a rajzolas
Iolyamata kreativ, a szemelyiseg bontakozasat, kiteljesedeset szolgalja. Ha valamilyen lelki,
erzelmi, vagy kapcsolati zavar tamad, akkor az mindig megmutatkozik a kreativitas, nkiIejezes
beszkleseben, vagy a gyermeknek a Ielnttel valo kapcsolataban, a Ielnttel szembeni
bizalomvesztesben.
Reszletesen Ioglalkoztunk a gyermekekkel valo segit Ioglalkozas etikai dilemmainak es
buktatoinak alapvet kerdeseivel. Termeszetesen nem terhettnk ki minden lehetseges problemara,
hiszen eppen az esetek es helyzetek sokIelesege az, amely az etikai elvek es elirasok
alkalmazhatosaganak lehetsegeit es modjat meghatarozza. Az alapelv a szemelyiseg vedelme, az
igazsagossagra valo trekves es a szakmai szerep Ienntartasa azonban minden egyes egyedi
esetnel iranyt kell, hogy mutasson. sszegyjtttk azokat a gyakorlati szempontokat, amelyek a
viselkedeselemzt segithetik az etikai kerdesek helyes ertelmezeseben.


KULCSFOGALMAK

Dinamikus rajzvizsglat Hardi Istvan pszichiater technikaja. A modszer Ieltevese, hogy a rajz
dinamikusan kepes megmutatni egy mentalis, vagy psziches betegseg lezajlasat. A rajzoltatasnak
nem egy statikus diagnosztikai kep ,azonositasa a celja, hanem a betegseg Iolyamatanak, es
egyeni jellemzinek a kvetese, megIigyelese.
Elbeszls Az elbeszelesekben a cselekvesek, gondolatok es erzelmek sszekapcsolasa a narrativ
oksag szabalyait kveti. A gyerekek az elbeszeles reven tanuljak meg szetvalasztani, majd pedig
egy uj, megklnbztetett Iormaban sszekapcsolni az erzelmeket, a gondolatokat es a
cselekveseket. Az elbeszeles lehetseget nyujt a cselekvesek melletti ervelesre, a problema
megjelenesere, jellemzesere, valamint a megelzesere alkalmas eszkzk megtalalasara.
letkor-specifikus jtktmk A gyerek a krltte zajlo trtenesekkel eppugy, mint bels
dilemmaival, a jatek segitsegevel Ioglalkozik. Az eletkor-speciIikus jatektemak jelzik, hogy abban
az adott idszakban mi Ioglalkoztatja, izgatja a gyereket. Minden eletkorban lanyoknal es Iiuknal
is megIigyelhetek, es a normal Iejldesre jellemzek. Gyakori tema peldaul a halal es az
agresszio jatekban valo megjelenese ovodas es kisiskolas korban.
Fejldsi vonalak Anna Freud modellje a gyermek lelki Iejldesenek sszetettsegerl. A Iejldesi
vonalak a gyermek biologiai, lelki, mentalis, erzelmi es kapcsolati Iejldeset egyszerre veszik
Iigyelembe, es irjak le annak elvarhato szakaszait az adott eletkornak megIelelen.
Firkajtk Winnicott Iirkajatek technikaja a terapeuta es a gyermek egyttes tevekenysegere, az
egytt Iolytatott rajzolas soran megjelen ,szavak nelkli beszelgetesere helyezi a hangsulyt. A
kzs rajzolas kzben kibontakozik az, ami a gyereket Ioglalkoztatja. Mivel a terapeuta es a
gyermek egymasnak rajzolnak, ezert az elmenyek megosztasa is intenzivve valik. A cel az
nkiIejezes, a megosztas es a megertes a rajzolas Iolyamataban.
Ketts tudat a jtkban Merei Ferenc Iogalma. Az egeszsegesen Iejld gyerek pontosan tudja,
hol van a kepzelet es a valosag hatara. Az arra valo kepesseg, hogy a gyermek a kepzeltet es a
valosagost egyszerre tudja kezelni, ugyanakkor annak hatarait erzekelni, Iontos Iorrasa a
gondolkodasnak, az erzelmi es ertelmi Iejldesnek, valamint a kreativitas bontakozasanak.
Normalits a gyermekkorban A gyerekek eseteben a Iejldesbl ered problemakat jol kell
ismerni ahhoz, hogy a normal Iejldes menetet es terleteit minel pontosabban meghatarozhassuk.
A Iejldesi elakadasokrol, a lemaradasrol, vagy epp a koraerettsegrl csak ehhez viszonyitva lehet
76
erdemben barmit megallapitani.
Regresszi a gyermekkorban A regresszio visszaeses a Iejldes egy korabbi szakaszara.
Egeszseges esetekben a Iejldes velejaroja, es az alkalmazkodast szolgalja. Mindez termeszetesen
csak az idleges regressziora vonatkozik, a tul hosszu ideig tarto es/vagy tul kiterjedt visszaeses
mar kivl esik a normal Iejldes hatarain.
Vilgjtk Pszichodiagnosztikai es jatekterapias eszkz. A Vilagjatek kidolgozasa azon az elven
nyugszik, hogy a gyermek jatektargyak segitsegevel kepes megjeleniteni, bemutatni, mintegy
,szcenikusan dramatizalni azt az erzelmi krnyezetet, amelyben sajat helyet erzekeli.


HIVATKOZSOK

Bruner, J. (2003) A neveles kulturafa. Osiris Kiado, Budapest.
Bruner, J., Lucariello (2001) A vilag narrativ ufrateremtese a monologban. In.: Laszlo J., Tomka B.
(Szerk.): Narrativak 5. Narrativ Pszichologia. 131-156.
Fonagy, P., Target, M. (1996) Plaving with Realitv I. Theorv of Mind and the Normal Development
of Psvchic Realitv. Internatioanal Journal oI Psychoanalysis, 77, 217-233.
Fraiberg, S. (1990) Jara:sos evek. Park Kiado, Budapest.
Freud, A. (1965) Normalitas es patologia. Animula Kiado, Budapest, 1993.
Freud, S. (1986) A tnet kep:odesenek utfai. In.: Buda B. (Szerk.): Bevezetes a pszichoanalizisbe.
Gondolat Kiado, Budapest. 293-307.
Ger Zs. (2000) Etikai dilemmak gverekps:ichologus hallgatok s:emevel. Magyar Pszichologiai
Szemle, LV. 81-83.
Ger Zs. (2002) A gvermekraf:ok es:tetikuma. Flaccus Kiado, Budapest, 2003.
Halasz A., Ingusz I. (2000) Gvermekps:ichoterapiak. In.: Sznyi G., Fredi J. (Szerk.): A
pszichoterapia tanknyve. Medicina Knyvkiado, Budapest. 423-445.
Hamori E. (1999a) ,Idegen test a terapias terben` A s:eparacios s:orongas hattere es
feldolgo:asa rvidterapiakban. In.: Bokor L. (Szerk.): Pszichoanalizis es analitikus
pszichoterapiak. Animula Kiado, Budapest. 53-62.
Hamori E. (1999b) A fogvatekos gvermek elmenvvilaga. Jalto:atok a potencialis ter :avaraira.
Thalassa, (10) 1. 39-59.
Hardi I. (1983) A dinamikus raf:vi:sgalat. Medicina Knyvkiado, Budapest.
Huszar I., Czenner Zs. (2001) A gvermek es iffukor specialis fogi s:abalvo:asa. In.: Vikar Gy.,
Vikar A. (Szerk.): Dinamikus gyermekpszichiatria. Medicina Knyvkiado, Budapest. 355-
377.
Malchiodi, C., A. (1998) A gvermekraf:ok megertese. Animula Kiado, Budapest, 2003.
Merei F., V. Binet A. (1981) Gvermeklelektan. Gondolat Kiado, Budapest
Merei F. (1948/1995) A gvermek vilagkepe. In: Stckert (Szerk.): Jatekpszichologia. Etvs JozseI
Kiado, Budapest
Merei F, V. Binet A. (1995) A gvermekraf:. In.: Karpati A. (Szerk.): Vizualis kepessegek Iejldese.
Nemzeti Tanknyvkiado. 176-198.
Petzold, H., Ramin, G. (Szerk.) (1995) Gvermekps:ichoterapia. Osiris Kiado, Budapest, 1996.
Polcz A. (1999) Jilagfatek. Dinamikus jatekdiagnosztika es jatekterapia. Pont Kiado, Budapest.
Sznyi G. (2000) Etikai kerdesek a ps:ichoterapiaban. In.: Sznyi G., Fredi J. (Szerk.): A
Pszichoterapia tanknyve. Medicina Knyvkiado, Budapest. 560-567.
Vass Z. (2003) A raf:vi:sgalat alapfai. Flaccus Kiado, Budapest.
Vigotszkij, V. (1983) Jegv:etkivonatok, melveket a: ovodas koru gvermekek ps:ichologiafarol s:olo
eloadasaiho: kes:itett. In: Elkonyin, D. B. (Szerk.): A gyermeki jatek pszichologiaja.
Gondolat Kiado, Budapest. 535-547.
77
Vigotszkij, V. (1971) A magasabb ps:ichikus funkciok feflodese. Gondolat Kiado, Budapest.
Vikar Gy. (1984) Gvogvitas es ngvogvitas. Magvet Kiado, Budapest.
Winnicott, D. W. (1968) Plaving. Its Theoretical Status in the Clinical Situation. International
Journal oI Psychoanalysis, 49. 591-599.
Winnicott, D. W. (1971) Therapeutic Consultations in Child Psvchiatrv. The Hogarth Press,
London.
Winnicott, D. W. (2000) Kisgvermek, csalad, klvilag. Animula Kiado, Budapest.
Winnicott, D. W. (2004) A fggosegtol a fggetlenseg fele a: egveni feflodes soran. In: Peley, B.
(Szerk.): A kapcsolatban bontakozo lelek. Valogatott tanulmanyok. Uj Mandatum
Knyvkiado, Budapest. 133-140.
Winnicott, D. W. (1968) The Squigle Game. In.: C. Winnicott, R. Sheperd, M. Davis (Eds.):
Psycho-analytic Explorations D. W. Winnicott. Harvard University Press, 1992. 299-318.
Winnicott, D., W. (1971) Jats:as es valosag. Animula Kiado, Budapest, 1999.

A projekt az Eurpai Uni tmogatsval,
a Nemzeti Fejlesztsi Terv keretben valsult meg.
A felsoktats szerkezeti s tartalmi fejlesztse
HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0
003-cimlap.indd 2 2006.07.18. 13:56:08