5.

KÖNYVVITELI ALAPFOGALMAK
 5-1
A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA

KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek

keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE
SORÁN FELMERÜLŐ
- vagyonra,
- jövedelemre ható
GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-
ben rögzített szabályok szerint)
- ZÁRT RENDSZERBEN,
- FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET,
és azt az üzleti év végén lezárja.
 5-2

A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK (MŰVELETEK) CSOPORTOSÍTÁSA

PÉNZMOZGÁSSAL JÁRÓ PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ

Pl. - A munkabér elszámolása,

Bevételeket Bevételeket - értékesítés utólagos fizetés
nem érintő érintő
mellett,
Pl. - Hitelfelvétel, Pl. - Értékesítés - az értékcsökkenési leírás
- hiteltörlesztés, készpénzért,
elszámolása stb.
- munkabér - kamatbevétel,
kifizetés, - osztalék
- vásárlás felvétel stb.
készpénzért stb.
 5-3

KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA

KETTŐS EGYSZERES BEVÉTELEKRŐL

VEZETETT
KÖNYVVITEL KÖNYVVITEL NYILVÁNTARTÁS
Valamennyi gaz- Csak a pénzmoz- A pénzügyileg is
dasági esemény gással járó gazda- realizált (befolyt)
(művelet) feljegy- sági műveletek bevételek feljegy-
zése zárt rend- feljegyzése zárt zése idősorrend-
szerben rendszerben ben
 5-4

A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK

AZ EGYSZERES BEVÉTELEKRŐL
A KETTŐS VEZETETT
KÖNYVVITELBEN KÖNYVVITELBEN NYILVÁNTARTÁSBAN
NAPLÓ, NAPLÓFŐKÖNYV, IDŐSOROS
KÖNYVVITELI vagy FELJEGYZÉST
(FŐKÖNYVI) SZÁM- PÉNZTÁRKÖNYV, BIZTOSÍTÓ
LA, vagy NYILVÁNTARTÁS.
FŐKÖNYVI KIVO- NAPLÓ ÉS FŐKÖNY-
NAT, VI SZÁMLA,
ANALITIKUS ANALITIKUS SZÁM-
SZÁMLA, LA.
FOLYÓSZÁMLA.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL
 A számvitel célja a vagyon és a va-
gyonváltozás kimutatása.
 A vagyon (eszközök és források)
kimutatására szolgál a könyv-
viteli mérleg.
 A gazdasági események hatására
a vagyon folyamatosan változik.
Ezért a gazdasági események
hatásának rögzítése érdekében
minden egyes gazdasági esemény
után újabb és újabb mérleget kell
készíteni. Amint ez látható a
3-6.1 – 3-6.7 vázlatokon.
5-5
 Egy-egy gazdasági esemény két,
vagy három mérlegsort érint.
Ezért – hogy ne kelljen minden
gazdasági esemény után újabb
mérleget készíteni - célszerű a
mérleg sorait külön-külön
nyilvántartásokban rögzíteni és
a változásokat e nyilvántar-
tásokban feljegyezni.
 Ezeket a nyilvántartásokat
nevezik könyvviteli számlák-
nak.
 A leírtakból jól látható, hogy a
mérlegből levezetett könyv-
viteli számlák egy-egy mérleg-
sort tartalmaznak.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA I.
 FOGALMA:
A könyvviteli számla olyan
KÉTOLDALÚ NYILVÁNTARTÁS,
amelynek
- EGYIK OLDALÁN A
NÖVEKEDÉSEKET,
- A MÁSIK OLDALÁN A
CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel.
 A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TAR-
TALMÁT FEJEZI KI.
Pl. VEVŐK számla a vevőkkel
szembeni követelést tartalmazza,
az egyik oldalon a követelés
növekedését, a másik oldalon a
csökkenését.
5-6.1
 A SZÁMLA
- bal oldalát TARTOZIK (T),
- jobb oldalát KÖVETEL (K)
oldalnak nevezik.
 A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE:
- ha a számla TARTOZIK oldalára
könyvelnek, akkor azt a számla
MEGTERHELÉSÉNEK (terhére
írásnak) nevezik.
- ha a számla KÖVETEL oldalára
könyvelnek, akkor azt a számla
elismerésének (javára írásnak)
nevezik.
 5-6.2
A KÖNYVVITELI SZÁMLA II.

 A KÖNYVVITELI SZÁMLA - Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A

- TARTOZIK oldalára írt tételek
együttes összegét TARTOZIK FŐ-
ÖSSZEGNEK, a
- KÖVETEL oldalára írt tételek
együttes összegét KÖVETEL FŐ-
ÖSSZEGNEK nevezik.
 A számla
 A két főösszeg közötti különbözet
az EGYENLEG (SALDÓ).
 Az egyenleg TARTOZIK vagy
KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jelle-
gét a főösszeg határozza meg:
NAGYOBB, akkor a számlának
TARTOZIK EGYENLEGE VAN,
- Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A
NAGYOBB, akkor a számlának
KÖVETEL EGYENLEGE VAN.
- TARTOZIK oldalára rögzített
változások együttes összege a
TARTOZIK FORGALOM, a
- KÖVETEL oldalára rögzített
változások együttes összege a
KÖVETEL FORGALOM.
 5-7.1
A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA

 A könyvviteli számlákon – többek  A vagyon rögzítésére, a

között – a vagyon (eszközök és változások folyamatos feljegy-
források) állományát és annak vál- zésére szolgáló számlákat a
tozását rögzítik. mérlegből vezetik le, a mérleg
egy-egy sora alkot egy-egy
könyvviteli számlát.

 A vállalkozó vagyona (az eszközök  A mérlegből levezetett számlák

és források) az alapításkor és nyitó egyenlege a mérlegben
minden üzleti év első és utolsó kimutatott eszközök és
napján a könyvviteli mérlegben források értéke. Év közben az
kerül kimutatásra. azt növelő és csökkentő
tételek kerülnek feljegyzésre.
A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK 5-7.2
KAPCSOLATÁNAK SÉMÁJA

AKTÍVÁK MÉRLEG PASSZÍVÁK

Befektetett eszközök 60 Saját tőke 70

Forgóeszközök 40 Kötelezettségek 30

Eszköz számlák Forrás számlák

T Befektetett eszköz számla K T Saját tőke számla K

60 70

T Forgóeszköz számla K T Kötelezettségek számla K

40 30
 5-8.1
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK

Csoportosítása
Jellege
tartalmuk szerint

 A mérleg tételeit tartalmazó  Az ESZKÖZ SZÁMLÁK TARTOZIK

számlákat MÉRLEG SZÁMLÁK- oldalára írják a nyitó
nak nevezik. egyenleget és a növekedést,
ezeket a számlákat AKTÍV
 A MÉRLEG SZÁMLÁKAT számláknak nevezik.
- ha az eszközöket tartalmazzák
ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak,
 A FORRÁS SZÁMLÁK KÖVETEL
- ha a forrásokat tartalmazzák oldalára írják a nyitó
FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak egyenleget és a növekedést,
nevezik. ezeket a számlákat PASSZÍV
számláknak nevezik.
 5-8.2
AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA

 Minden olyan számlát, melynek a  Minden olyan számlát, melynek

TARTOZIK oldalára jegyzik fel a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a
növekedést AKTÍV vagy növekedést PASSZÍV vagy
AKTÍV JELLEGŰ számlának PASSZÍV JELLEGŰ számlának
neveznek. neveznek.

AKTÍV, AKTÍV JELLEGŰ PASSZÍV, PASSZÍV JELLEGŰ

T SZÁMLÁK K T SZÁMLÁK K

Nyitó egyenleg Csökkenés Csökkenés Nyitó egyenleg

Növekedés Záró egyenleg Záró egyenleg Növekedés
 5-9.1
A KETTŐS KÖNYVVITEL

LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA

 A vagyont a számvitel kettős  Minden gazdasági eseményt

vetületben * két számlán kell feljegyezni.
(- eszközök, - az egyik számla TARTOZIK,
- források) - egy másik számla KÖVETEL
veszi számba, rögzíti a könyv- oldalán.
viteli számlákon.
 Azonos összegben.
 A kettős könyvvitelben a
vagyonra ható valamennyi  Egymással kölcsönös összefüg-
gazdasági esemény feljegyzésre gésben (az egyik változás
kerül. meghatározza a másikat).

Ez a szabály biztosítja, hogy a

* A vagyon lényegét és csoporto- kettős könyvvitel egy önmagá-
sítását tartalmazza a 2-1, ban számszerűen ellenőrző zárt
2-2.1 vázlat. rendszer.

A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL
Alapja
 A vállalkozó vagyonát két
szempont – a vállalkozási tevé-
kenységben betöltött szerepük és
eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ-
SOK) – szerint indokolt, a szám-
vitelben kötelező csoportosítani.
Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ-
SOKAT külön-külön is ki kell
mutatni.
 Minden gazdasági eseménynek
kettős hatása van.
5-9.2
Például:
• ha a vállalkozó anyagot
vásárol készpénzért, akkor
- NŐ az anyagai értéke és
- CSÖKKEN a pénze,
• ha a vállalkozó anyagot
vásárol hitelben (utólagos fize-
és mellett), akkor
- NŐ az anyagai értéke és
- NŐ a kötelezettsége.
Célja
A vállalkozó vagyonának teljes
körű, pontos kimutatása.
 KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL 5-9.3
HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT

A mérleg számlák megnyitása*

T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T FORRÁS SZÁMLÁK K

Nyitó Nyitó
egyenleg X egyenleg Y

T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA K

A források Az eszközök
nyitóértéke Y nyitóértéke X

X=Y

* A számlák nyitása nem gazdasági esemény, nincs

kettős hatása, a szabály betartását egy technikai
számla szolgálja.
 AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK 5-9.4
SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI

T Eszköz számla K T Forrás számla K

+ Eszközök bevonása +

+ - Eszközök kivonása - +

Eszközök körforgása Források változása

T Eszköz számla K T Forrás számla K

-
-
 5-9.5
ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK
SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI

T Eszköz számla K T Eszköz számla K

-y Eszközök körforgásával + x
+Y egyidejű eszközbevonás -X

T Forrás számla K

-(x-y) +(x-y)

X>Y Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás

 5-9.6
A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA

T Eszköz számlák K T Forrás számlák K

Záró Záró
egyenleg egyenleg

T Zárómérleg számla K

Az eszközök A források
záróértéke záróértéke
 5-10.1
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG

 Az eddigi vázlatokon ( a mérlegben  Ezért a gyakorlatban az

és a könyviteli számlákon) az ALAPVETŐ
- AKTÍVÁKAT (ESZKÖZÖKET) és a - AKTÍV és
- PASSZÍVÁKAT (FORRÁSOKAT) - PASSZÍV számlák mellett
egyetlen értéken mutattuk ki. A szükség van
gyakorlatban többször előfordul, RENDSZEREZŐ számlákra is.
hogy az eszközöket és a forrásokat A rendszerező számlák kapcso-
többféle értéken kell kimutatni, lódnak valamely alapvető
vagy lehetőséget kell biztosítani a számlához, azokkal összefügg-
különböző értékek megállapítására. nek.
 A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK
Közismert igény A BEFEKTETETT CSOPORTOSÍTÁSA:
ESZKÖZÖK - HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK
- BRUTTÓ és • KONTRAAKTÍV,
- NETTÓ ÉRTÉKÉNEK • KONRTRAPASSZÍV
KIMUTATÁSA. számlák,
- KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLÁK
• AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ,
• PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ
számlák.
 5-10.2
AZ ALAPVETŐ ÉS A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK
SEMATIKUS BEMUTATÁSA

Alapvető számlák

T Aktív számlák K T Passzív számlák K

+ - - +
Rendszerező számlák

Helyesbítő számlák

T Kontraaktív számlák K T Kontrapasszív számlák K

- + + -
Kiegészítő számlák

T Aktív kiegészítő számlák K T Passzív kiegészítő számlák K

+ - - +
 5-10.3
PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Épületek K

Aktív 100 BRUTTÓ ÉRTÉK = 100

számla

T Épületek értékcsökkenése K

40 ÉRTÉKCSÖKKENÉS = 40
Kontra
aktív
számla
NETTÓ ÉRTÉK = 60
 5-10.4
PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Jegyzett tőke K

Passzív 100 BEJEGYZETT TŐKE = 100

számla

T Jegyzett, de még be nem K

fizetett tőke

20 MÉG BE NEM
Kontra FIZETETT TŐKE = 20
passzív
számla

MŰKÖDŐ TŐKE* =
80
* A működő tőke meghatározásánál esetenként még más
tételt is le kell vonni.
 5-10.5
PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Anyagok K

Aktív 100 ANYAGOK ÉRTÉKE

számla VÉTELÁRON = 100

T Anyagok szállítási költsége K

8 ANYAGOK ÉRTÉKÉT
Aktív NÖVELŐ SZÁLLÍTÁSI
kiegészítő
számla KÖLTSÉG = 8

AZ ANYAGOK ÉRTÉKE
BESZERZÉSI ÁRON = 108
 5-10.6
PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA

T Eredménytartalék K

100 AZ ELŐZŐ ÉVEK MÉG

Passzív
FEL NEM HASZNÁLT
számla EREDMÉNYE = 100

T Mérleg szerinti eredmény K

4 A TÁRGYÉV
Passzív EREDMÉNYE = 4
kiegészítő
számla RENDELKEZÉSRE
ÁLLÓ EREDMÉNY = 104
 5-11.1
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA

 A számvitel célja a vagyon és a  A bevételek és a költségek

vagyonváltozás kimutatása. közötti különbség az
 A vagyon kimutatását szolgáló EREDMÉNY.
eszköz és forrás számlák Ezért a költség (ráfordítás)
fogalmát, csoportosítását az előző számlákat együttesen
vázlatok tartalmazzák. Eredményszámláknak nevezik.

 A megalapozott döntésekhez  Tehát az EREDMÉNYSZÁMLÁK

ismerni kell a vagyon változását
(az eredmény alakulását) előidéző
gazdasági eseményeket. A tevé-
kenység
- költségeit (ráfordításait) és
- bevételeit.
- KÖLTSÉGEKET (RÁFORDÍTÁ-
SOKAT),
- BEVÉTELEKET (HOZAMOKAT)
tartalmaznak.
 5-11.2
AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL I.

 A termelés érdekében felhasznált élő és holt munka

értéke a befejezetlen termelés értékét növeli.
Ezért a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA TARTO-
ZIK OLDALÁN, mint eszközt növelő tétel a TERMELÉ-
SI KÖLTSÉG szerepel.
 A termelési folyamat végén elkészült késztermék a
termelés hozama és ez csökkenti a befejezetlen
termelés értékét, így a BEFEJEZETLEN TERMELÉS
SZÁMLA KÖVETEL OLDALÁN, mint csökkentő tétel
a raktárra vett HOZAM van.

 A BEFEJEZETLEN TERMELÉS számla felbontásával

kapjuk a TERMELÉSI KÖLTSÉG és a HOZAM számlát.
T Befejezetlen termelés számla K
Termelési A termelt termék
költség értéke - Hozam

T Termelési költség számla K T Hozam számla K

+ +
 5-11.3
EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL II.

 Az eredmény – elméletileg – levezethető egyetlen forrás

számlán is, amit EREDMÉNY számlának neveznek. A
számla KÖVETEL oldalára kerül feljegyzésre az eredményt
növelő tétel (BEVÉTEL). A TARTOZIK oldalára az
eredményt csök-kentő tétel (KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS).

Az ilyen módon vezetett EREDMÉNY számla felbontásával

lehet eljutni a RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlákhoz.

T Eredmény számla K

Ráfordítások Bevételek

T Ráfordítások számla K T Bevételek számla K

+ +
 5-12
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET

TARTALMILAG

EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS)

MÉRLEG SZÁMLÁK
SZÁMLÁK

KÖLTSÉG, ÁRBEVÉTEL,
ESZKÖZ FORRÁS
RÁFORDÍTÁS BEVÉTEL
SZÁMLÁK SZÁMLÁK SZÁMLÁK SZÁMLÁK

AKTÍV PASSZÍV

ALAKILAG
 5-13.1
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET

 Az egységes számlakeretet a szám-  Az egységes számlakeret

viteli törvényben fogalmazták meg. FOGALMA:
 Az egységes számlakeret
CÉLJA, hogy a gazdálkodó
- eszközeinek és
- forrásainak, a
- gazdasági műveletek
eredményre gyakorolt hatá-
sainak egységes rendszerbe
foglalásával SEGÍTSÉGET
ADJON a gazdálkodó SZÁM-
VITELÉNEK MEGSZERVE-
ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a  A számviteli törvény tíz számla-
számviteli törvény szerinti
BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉ-
SÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP-
INFORMÁCIÓKAT.
- a könyvviteli számlák csopor-
tosítása tartalmuk és jellegük
szerint,
- a gazdasági műveletek össze-
függéseinek kijelölése,
- a könyvelés szabályainak ki-
jelölése,
- a könyvviteli számlák egységes
számozásának és elnevezésé-
nek biztosítása.
osztályt határozott meg:
1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK,
5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK,
6-7. SZABADON HASZNÁL-
HATÓ SZÁMLÁK,
0. NYILVÁNTARTÁSI
SZÁMLÁK.
 5-13.2
AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE

A SZÁMLAOSZTÁLY
SZÁ- NEVE JELLEGE TARTALMA ADATOKAT
MA BIZTOSÍT
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, pénzügyi Aktív Eszköz A mérleghez
eszközök, aktív időbeli
elhatárolások
4. Források Passzív Forrás
5. Költségnemek Aktív Költség Az eredmény-
kimutatáshoz
6. Szabadon használható
Tartalomtól Vezetői A vezetői
7. Szabadon használható függő döntéstől függő információhoz

8. Értékesítés elszámolt
önköltsége és Aktív Költség Az eredmény-
ráfordítások kimutatáshoz
9. Értékesítés árbevétele Passzív Árbevétel,
és bevételek bevétel
0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás, A vezetői
Költség, Bevétel információhoz,
mérlegbeszá-
molóhoz
 5-13-3
SZÁMLAREND

 A kettős könyvvitelt vezető gazdál- - a főkönyvi számla és az

kodó az egységes számlakeret elő- analitikus nyilvántartások
írásainak figyelembevételével kapcsolatát,
OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES - a bizonylati rendet.
KÉSZÍTENI, amely szerint könyvel-
ve a számviteli törvényben előírt  A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ-
beszámoló készítését maradékta- TÁSÁÉRT, annak folyamatos
lanul biztosítja. KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP-
RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE-
 A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKO-
- Minden alkalmazásra kijelölt DÓ KÉPVISELETÉRE JOGO-
számla számjelét és meg- SULT SZEMÉLY A FELELŐS.
nevezését,
- a számla tartalmát,
 A vállalkozó a megalakulástól
- a számlát érintő gazdasági
számított 90 NAPON BELÜL
eseményeket, azok
köteles a számlarendet
- más számlával való kapcso-
elkészíteni.
latát,
 5-13-4
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA

 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ-  PÉLDÁUL:

MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND- 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK
SZERBEN TÖRTÉNIK.
AZ ELSŐ számjegy jelöli a
11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS
SZÁMLAOSZTÁLYT. . JAVAK
.
.
A MÁSODIK számjegy a
SZÁMLACSOPORTOT, 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS
A KAPCSOLÓDÓ
VAGYONI ÉRTÉKŰ
A HARMADIK számjegy a JOGOK
SZÁMLÁT,
123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ-
LETRÉSZEK, TU-
A NEGYEDIK számjegy az LAJDONI
ALSZÁMLÁT. HÁNYADOK

1231. Alszámla: RAKTÁRAK

 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS 5-13.5
A MÉRLEG KAPCSOLATA
Számlaosztály, Számlaosztály,
számlacsoport számlacsoport
száma száma
Aktívák MÉRLEG Passzívák
1. A. BEFEKTETETT D. SAJÁT TŐKE  41.
ESZKÖZÖK

2-3. B. FORGÓESZKÖZÖK
E. CÉLTARTALÉKOK  42.
2. I. KÉSZLETEK
31-36. II. KÖVETELÉSEK
F. KÖTELEZETTSÉGEK  43-47.
37. III. ÉRTÉKPAPÍROK

38. IV. PÉNZESZKÖZÖK

39 . C. AKTÍV IDŐBELI G. PASSZÍV IDŐBELI  48.

ELHATÁROLÁSOK ELHATÁROLÁSOK
 5-13.6
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG
ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I.
Számlaosztály,
számlacsoport Az eredmény összetevői
száma

91-94. I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

58. II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK
ÉRTÉKE
96. III. EGYÉB BEVÉTELEK
81. IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
82. V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
83. VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
86. VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE
 5-13.7
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG
ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I.
Számlaosztály,
számlacsoport Az eredmény összetevői
száma
97. VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
98. X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
88. XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
89. XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
F. ADÓZOTT EREDMÉNY
413. 22. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE
OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE
47. 23. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS
419. G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
 5-13.8
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG
ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA

Számlaosztály,
számlacsoport Az eredmény összetevői
száma
91-94. I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

81-84.* II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE

III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE
85. IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
96. V. EGYÉB BEVÉTELEK
86. VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE
A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5-13.7
vázlaton szereplő tételekkel.
* A 81-84-es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség
eljárással készülő eredménykimutatás esetén.
 5-14
A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES
SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA

MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK

Eszköz- Forrás- Költség, Bevétel-

számlák (E) számlák (F) (ráfordítás) számlák (B)
Egyenleg T 400 Egyenleg K 350 számlák (K) Egyenleg K 700
Egyenleg T 650

MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK

ÖSSZEVONT EGYENLEGE ÖSSZEVONT EGYENLEGE
T 50 K 50
Mérleg Eredménykimutatás

Eszközök 400 Források 350 Költségek (ráf.) 650 Bevételek 700

Nyereség 50 Nyereség 50
Főösszeg 400 Főösszeg 400 Összesen 700 Összesen 700

Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B