Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Bahtyin, Mihail Mihajlovics - Dosztojevszkij poétikájának problémái

Bahtyin, Mihail Mihajlovics - Dosztojevszkij poétikájának problémái

Ratings: (0)|Views: 648|Likes:
Published by Dömötör Vilmos

More info:

Published by: Dömötör Vilmos on Jun 13, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/22/2014

pdf

text

original

 
Mihail Bahtyin
DOSZTOJEVSZKIJ POÉTIKÁJÁNAK PROBLÉMÁI
1
 forrás:
BAHTYIN, Mihail Mihajlovics: A szó esztétikája. Bp., Gondolat. 1976. 29-147.
A szerző előszava
Ez a könyv Dosztojevszkij
poétikájának 
*
 
kérdéseit elemzi, és Dosztojevszkij munkásságával
kizárólag
ebből a szemszögből foglalkozik.Dosztojevszkij leményünk szerint a művészi forma egyik legnagyobb megújítója volt.Meggyőződésünk, hogy a művészeti gondolkodás általa megteremtett típusa, amelyet mi feltételesen
polifonikusnak 
nevezünk, a világirodalomban tökéletesen új jelenség. Jóllehet ez a művészigondolkodástípus Dosztojevszkij regényeiben testesült meg, jelentősége messze túllépi a regényíráshatárait, és az európai esztétika alapvető elveit ingatja meg. Túlzás nélkül mondhatnánk úgy is, hogyDosztojevszkij egy új, művészileg kifejezett világmodellt alkotott, amelyben a régi művészi formák számos döntő mozzanata gyökeres átalakuláson ment keresztül. Munkánk fő célkitűzése rövidenabban foglalhaössze, hogy irodalomelméleti analízis setsével fölrjuk, miben állDosztojevszkij munkásságának 
elvi jelentőségű
újszerűsége.A Dosztojevszkijről szóló bőséges szakirodalom az író poétikájának legalapvetőbb vonásairatermészetesen sokszor rátapintott (s munkánk első fejezetében a kérdéssel kapcsolatos leglényegesebbmegállapításokat fogjuk áttekinteni), műveinek elvi újszerűségét és poétikája specifikus vonásainak szerves összefüggését művészi kozmoszának egészén belül azonban mindeddig még nem sikerültkielégítően föltárni és tisztázni. A Dosztojevszkij-irodalom főleg munkásságának ideológia problematikájával foglalkozott. Az éles ideológiai kérdések elfedték Dosztojevszkij művészilátásmódjának mélyebb és szilárdabb szerkezeti mozzanatait. [END-p29] Sokszor mintha teljesenelfeledkeztek volna arról, hogy Dosztojevszkij elsősorban mégiscsak 
művész
– bármily sajátos típusúművész is –, nem pedig filozófus vagy publicista.Dosztojevszkij poétikájának kutatása mindmáig az irodalomtudomány aktuális feladata.Könyvünket, amely első ízben 1929-ben jelent meg
 Dosztojevszkij művészetének probléi
címmel,az 1963-as második kiadás előkészítése során több ponton javítottuk, és jelentősen kibővítettük. Dematól értetődik, hogy munkánk g ebben az újabb kiasban sem tarthat igényt a rgyalt problémák teljes áttekintésére – különösen ha közöttük olyan bonyolult kérdések is szerepelnek, mint a
*
 
Kövér szedéssel
Bahtyin kiemeléseit jelöljük a szövegben,
dőlt szedéssel 
 pedig Dosztojevszkij vagy más idézett szerzők kiemelései szerepelnek.1
 
 polifonikus reny
egészének 
problémája. [END-p30]
2
 
I. Dosztojevszkij polifonikus regénye a szakirodalom tükrében
A könyvtárnyi Dosztojevszkij-irodalom olvasása során az az érzésünk támad, hogy nem
egyetlen,
regényeket és elbeszéléseket alkotó művészről van szó, hanem
több
gondolkodó – Raszkolnyikov, Miskin,Sztavrogin, Ivan Karamazov, a Nagy Inkvizítor és mások filozófiai eszmevilágál. Azirodalomtudományi kritikában Dosztojevszkij munkássága több önálés egymásnak ellentmonfilozófiai rendszerre esett szét, amelynek bajnokaként hol az egyik, hol a másik Dosztojevszkij-hőstállítják sorompóba. S e rendszerek között az író saját filozófiai nézetei olykor háttérbe is szorulhatnak.Vannak kutatók, akik úgy látják, hogy Dosztojevszkij saját hangja hol egyik, hol másik hősének hangjával fonódik össze; mások szerint a szersaját hangja specifikus szintézisbe fogja ezeket azideologikus hangokat; s vannak végül, akik azt fejtegetik, hogy e különféle ideológiai szólamok egyszerűen elfojtják a szerzői hangot. Mindnyájan a hősökkel vitáznak, tőlük tanulnak, az ő nézeteiketigyekeznek zárt rendszerré kiteljesíteni. A hős önálló ideológiai tekintélyként jelenik meg, úgy mutatják  be, mintha nem Dosztojevszkij egyges műszi látásdjának tárgya volna, hanem maga lenne a szer-zője saját teljes érvényű eszmerendszerének. A művek elemzőinek tudatában a hős szavainak közvetlen,teljes érvényűnek tekintett jelentése felrobbantja a regény monologikus síkját, és közvetlen vitára ingerel,mintha a hős nem a szerző szavainak a tárgya, hanem saját szavainak teljes jogú és teljes értékű uravolna.A Dosztojevszkij-szakirodalom e sajátosságára helyesen figyelt föl B. M. Engelgardt:„Dosztojevszkij műveinek orosz szakirodalmát elemezve – mondja nnyen észrevehetjük, hogy – kevés kivételtől eltekintve – soha nem emelkedik Dosztojevszkij kedvelt hőseinek [END-p31] szellemiszintje fölé. Nem a szakmunkák uralkodnak az általuk meghódítandó anyagon, hanem az anyag az,amely fogban tartja őket. A szakmunkák szeri mindig hol Ivan Karamazov, holRaszkolnyikov, hol Sztavrogin, hol a Nagy Inkvizítor tatványai, maguk is ugyanazokba azellentmondásokba bonyolódnak bele, mint a hősök, s tehetetlenül torpannak meg ugyanazon problémák előtt, amelyekre az utóbbiak sem találnak megnyugtató választ, majd végül tisztelettelhajtják meg fejüket e hősök bonyolult és gyötrelmes élményei előtt.”
*
Hasonló Julius Meier-Gräfe érszrevétele is: „Eszébe jutott-e valaha valakinek, hogy bekapcsolódjonaz
 Érzelmek iskolája
számtalan beszélgetése közül valamelyikbe? Raszkolnyikovval giseldisputálunk – de nemcsak vele, hanem sokszor még a legutolsó mellékszereplővel is.
*
*
*
B. M. Engelgardt:
 Igyeologicseszkij roman Dosztojevszkovo.
 – L.
 F. M. Dosztojevszkij. Sztatyi i matyeriali.
II. kötet.Szerk.: A. Sz. Dolonyin. „Miszl” Kiadó, Moszkva-Leningrád, 1924. 71. 1.
**
Julius Maier-Gräfé:
 Dostojewski der Dichter. Berlin,
S. 189. – T. L. Motiljova
 Dosztojevszkij i mirovaja lityeratura (K  posztanovke voprosza)
című alapos munkája alapján idézzük – megjelent a Szovjet Tudományos Akadémia
Tvorcsesztvo F. M. Dosztojevszkovo
című tanulmánygyűjteményében, Moszkva, 1959. 29. 1.3

Activity (3)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
Wittner Eszter liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->