Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword or section
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Tanulási zavarok azonosítása és kezelése

Tanulási zavarok azonosítása és kezelése

Ratings: (0)|Views: 156 |Likes:
Published by Kovács I. Éva

More info:

Published by: Kovács I. Éva on Jun 27, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/17/2013

pdf

text

original

 
Írta: Administrator 
A tanulási zavarok azonosítása óvodában és iskolában
Tanulási zavarnak röviden összefoglalva azt a jelenséget nevezhetjük, amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni, vagy számolni,ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligencia szintje alapjánelvárható teljesítménytől. Amikor értelmi fogyatékosokról van szó, ezt könnyen elfogadja akörnyezet, de mikor normál vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkező gyerek nem boldogul az iskolában, mind a szülők, mind a pedagógusok értetlenül és tehetetlenül állnak a probléma előtt. Nem a gyermek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshozszükséges alapfunkciók egyikének-másikának fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskortelérve, egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok,egymásra épülő ok húzódik meg. A születés előtti, alatti vagy utáni, és kisgyermekkori betegségek, sérülések a leggyakoribb és legismertebb kiváltó tényeezek közül. Lehetnek egyéb traumák vagy biokémiai, genetikai eltérések a háttérben, melyek nyomán kialakult apró,csak működésben megmutatkozó idegrendszeri zavar jelentkezik. Az ingerszegény környezet isszerepet játszik a tünetegyüttes kifejlődésében.Az írás, olvasás, számolás a különböző képességek és készségek együttműködését kívánja. Aszemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része ateljesítménynek. A gyermeknek többek között össze kell egyeztetni a hang akusztikus képét ahang beszédmotoros emlékképével és a betű vagy szám vizuális képével is, mozgási képet kellalkotnia, és kezének finom mozdulataival megjeleteni mindezen műköseeredményeképpen a betűket, szavakat, mondatokat, számtani műveleteket. Bármely pontonfellépő nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti.Egyre szélesebb körben ismert, hogy megfelelő fejlesztéssel korrigálható a probléma, és nemkell a gyermeknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie. Legtöbbször az óvodában,iskoban vagy a családban is lehetőség lenne a szpességkiesek, elmarasofelismerésére és megfelelő fejlesztéssel történő korrigálására, ha a pedagógusok rendelkeznének a szükséges ismeretekkel. Az óvodákban és iskolákban dolgozó szakemberek pesek diagnosztizálni és megfelelő terápiával csökkenteni illetve megszüntetni a tüneteket, megelőznia tanusi rendellenességeket, és nem kell minden esetben fejlesztőpedagógushoz,logopédushoz vagy pszichológushoz fordulni.A megfelelő ismeretekhez tartozik az is, hogy tudjuk meddig ér kompetenciánk. Súlyosabbtünetekkel, elmaradásokkal mindenképpen érdemes specialistához küldeni a gyermeket. Akompetencia kapcsán meg kell említeni azt a problémát is, amely szakembereknél is gyakori.Rendszeresen diagnosztizálnak szűrővizsgálatok és egyéb tesztelések esetleg megfigyelések alapján óvodáskogyerekeket diszlexiásnak vagy tanusi zavarokkal zdőnek. Ameghatározásban azonban hangsúlyosan szerepel, hogy olyan egyének nevezhetők tanulásizavarokkal küzdőknek, akik a normális, átlagos iskolai oktatás során nem tudnak megtanulniírni, olvasni, számolni. Szakmai szempontból hibás addig tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát
 
vagy diszkalkúliát megállapítani, amíg a gyermek megfelelő szintű általánosiskolai oktatásbanrészt nem vett. A szakmai szempont mellett a gyerek érdeke is azt kívánja, hogy óvodáskorbanés az iskola első két évfolyamán a cimkézést elkerüljük. Természetesen fontos, hogy minélkorábban felfigyeljen a környezet a gyermek esetleges részképességbeli elmaradásaira, deezeket a deficiteket fejlődési sajátosságnt és a fejlesztés irányának megjelölésekéntazonosíthatjuk csupán. Minél fiatalabb gyermekről van szó, annál kevésjogos bármelytanulási zavar diagnosztizálása. Az óvodáskorban rohamosan fejlődnek a szenzomotorosképességek, de igen egyenlőtlen is lehet szinvonaluk. A lemaradó funkciók egyik napról asikra beérhetnek, nösen, ha a gyermeknek megfelelően stimurnyezetet biztosítunk.
A tanulási zavarok tünetei
A tanulási zavarok tünetei t csoportba sorolhatóak, teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességeket különíthetünk el. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek figyelmetlen,könnyen elterelhető, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák, összerendezetlen, ügyetlen a mozgása.Teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficitnyomán fejlődnek ki. A sok kudarc, megnemfelelés, a környezet felől érkező negatív értékelésaz amúgyis nyughatatlan, szétszórt gyermeket agresszívvé teheti. Más esetben szorongóvá,visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz.A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképességkiesések, egyes területeken történtfejlődésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, degyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyengeteljesítmény mögött.Igen gyakori tünet az egyensúlyérzékelés zavara és a bizonytalan testséma. A gyermek mozgásaösszerendezetlen, ügyetlen. Nem tud felmérni alapvetérbeli távolságokat, viszonyokat.Bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Gyakorta megbotlik,elesik. A koncentrács pesség gyengesége kisgyerekkorban a mozgás ten lmegfigyelhető. Nem tájékozódik megfelelően a saját testén. Nem tudja, milyen az, ha a bal lábát keresztbe teszia jobb lába fölött, milyen a karkulcsolás. Hátát nem tudja homorítani-domborítani, stb. Gyakoria kézfej nemmegfelelő tartása, a szabálytalan ceruzafogás. Nagyon fontos tünet a téri orientáció zavara. A téri tájékozódásban a saját test a kiinduló pont, agyermek saját térbeli helyzenek tudatosítása teszi lehetőa fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nem csak az olvasásban és írásbanléphetnek fel problémák, hanem a számolási műveletek is nehézségekbe ütközhetnek. A tünetek  jelentkezhetnek akár a balról jobbra való írás folyamatosságában, akár az iránytartásban,sorvezetésben, betűk számok, műveletek felcserélésében.A nagy és finommozgás koordinációjának zavara, vagy fejletlensége feltűnik általában már azóvodás korban. A finommozgások fejlődésének egyik legdöntőbb szakasza a 6 éves kor körüliidőszak. A gyerekeknél változó, hogy ez a fejlődés milyen ütemben halad. Sokszor csak az elsőiskolai év végére alakul ki a helyes ceruzatartás. Sokuk rcsösen tartja az íróeszközt,nehézséget jelent számukra az egy sorban való maradás, a megfelelő vonalvezetés. Percepciószavarként társul a motoros deficitekhez az alakfelismerési zavar, térbeli relációk helyesfelismerésének nehézsége.
 
Mutatkozhat gyenge ritmusérzék, gyakori az amuzikalitás, a nyelv alapvető ritmusát, zeneiségétnem érzékeli a gyermek, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként.Előfordulhat a rossz beszédhang megkülönböztető képesség. Ez összefüggésben van a hallásifigyelem fejletlenségével, a hanganalizálás gyengeségével. Ez alapjául szolgálhat a zöngés-zöngétlen hangok nemmegfelelő differenciálásának.Sok tünet mögött az idegrendszeri feldolgozásnak a szokásostól eltérő módja, elmaradottságaállhat. A gyermek csak az egyszerre jelenlévő ingereket tudja hatékonyan feldolgozni, azegymásutániság felépítése nehézséget jelent. Sorbarendezési problémái lehetnek. Nehezen tanulmeg szó szerint verseket, egymás után következő utasításokat nem tud vetni.Először meghökkentő, milyen kevés kapcsolat látszik némely fent leírt funkciókiesés, és aziskolai munka között, de ha alaposan elemezzük a jelenségeket, egészen könnyen érthetővéválik a kapcsolat, és ezzel a gyerek problémája is.
A tanulási zavarok felismerése
Már az óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira. A megfigyelések alapján következtetni lehet a deficites képességre. Támpontok a gyermek megfigyeléséhez:1.Rendezetlen, bizonytalan mozgás - egyensúly, térorientációs és testséma problémák.2.Kialakulatlan oldaliság - testséma és térorientációs zavar.3.A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki - testséma, térorientációs zavar, elmaradás a nagymozgások szintjében.4.Figyelmetlenség - belső rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége,elterelhetőség, összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével.5.Rossz ceruzafogás - testsémazavar, finommozgási nehézségek.6.Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása - térorientációs zavarok, afinommozgás fejletlensége.7.Artikulációs problémák - beszédhang-megkülönböztetési nehézségek, sorbarendezési problémák.A pedagógus néhány egyszerű eljárással megbizonyosodhat megfigyeléseinek helyességéről. Avizsgálatok megfigyelésjellegűek, a gyerekek teljesítményét korosztályukhoz illetve társaikhozviszonyíthatjuk. A legtöbb eljárás csoportos játék, torna közben is alkalmazható, nem kívánelkülönítést, de ha csak így van módunk a gyermek megfigyelésére, számolnunk kell ennek torzító hatásával.Egyik oldalról, a gyerek jobban teljesíthet, mert a társak utánzása, követése segíti. Előfordulhat,hogy amikor egyedül kell a feladatokat elvégeznie nem képes ugyanolyan szinten teljesíteni.Másrészről sok kisgyermek csoportos feladatok esetén nem eléggé motivált, és személyeskontaktusban sokkal jobban tud teljesíteni. Ezért a legszerencsésebb, ha többször különbözőhelyzetekben figyeljük meg a gyermekeket.
Testséma

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->