Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
1Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba

Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba

Ratings: (0)|Views: 259|Likes:
Published by Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba

More info:

Published by: Varga Csaba on Aug 21, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

08/21/2011

pdf

text

original

 
1
Varga CsabaMikor és hogyan lesz e-közigazgatásMagyarországon?
(néhány kérdés a kormányzathoz)1.
 
Nem akarok mást, mint
logikusan
gondolkodtatni.2.
 
Nem Európával akarom kezdeni. Ha nem jönne az integráció, akkor még inkább azonkellene gondolkodni, hogy a magyar államot hogyan tegyük magas szinten
m
 
köd 
 
képessé.
 3.
 
Nem a magyar állam tehet arról, hogy az információs társadalom korszakába léptünk,ám az már a magyar állam feladata s felel
ssége, hogy az
információs kori államot 
megtervezze és létrehozza.4.
 
Nincs semmi baj: most sincs átfogó elképzelés, hiszen a politikai elit eddig nemdolgozta ki az állam modernizációjának stratégiáját
1
. Európából azonbankölcsönvehetünk egy víziót, amelyben az új állammodellt
digitális államnak 
hívják.Azért ne legyen illúziónk: a digitális állam elképzelése Európának nem egyországában is csak félig végiggondolt modernizációs program. Európa sem tart mégott, s talán nem is tarthat, hogy az egységes Európára komplex államkoncepciójalegyen.5.
 
Ez a feladat egyébként egy tartalomipari rést mutat az európai stratégiai piacon.6.
 
Tegyük lejjebb tehát a mércét. Egyel
re ne digitális államról és e-demokráciárólgondolkodjunk, hanem egy sz
kebb feladatmez
r
l:
e-kormányzásról, az e-önkormányzásról, és e-közigazgatásról.
A három folyamat és fogalom között ishallatlan nagy a kompetenciabeli és feladatköri eltérés. Az
e-kormányzás
els
sorban a
hatalom, a központi kormány (a döntéshozó testület) és a kormányzati végrehajtóintézményrendszer (a miniszterelnöki hivatal, a minisztériumok, f 
hatóságok, stb.)közigazgatása. Ett
l részben független az
e-önkormányzás,
amely a térségi (jelenleg amegyei közgy
lések) és települési önkormányzatok (megyei jogú városoktól a községiönkormányzatokig) választott képvisel
testületeit és hivatalait jelenti. A harmadikmodernizációs terület
az e-közigazgatás:
mindenekel
tt a közép és alsó szint
 közigazgatás, ide tartoznak a polgármesteri hivatalok és intézményhálózataik (aföldhivataloktól a kórházakig). A három terület szétválasztása stratégiai szempontbólsem végleges, és az a kérdés sincs napirenden, hogy az információs korban akülönböz
szinteken hogyan is nézzen ki a kormányzás és a közigazgatás.7.
 
Ma a részben elfojtott politikai vita arról folyik, hogy legyen-e regionálisönkormányzati szint, megszüntessék-e a megyei önkormányzatokat, és létrehozzák-e akistérségi önkormányzatokat és közigazgatási hivatalokat. Miután belátható id
n belülnem várható olyan parlamenti ciklus, ahol nagykoalició lesz, vagy valamelyik oldalkétharmados többségbe kerül, így rövidtávon átfogó stratégiái döntések sem várhatók.A részreformok
labilis korszaka
folytatódik. Ez talán nem olyan nagy baj, mert se atársadalomnak, se a politikai elitnek nincs egy vagy több kikristályosodott programjaarra, hogy az információs társadalom korszakának új kihívásai és követelményei
 
2
szerint a kormányzás és közigazgatás gyökeres modernizációjának hogyan kellenekinéznie.8.
 
Tegyük hát lejjebb ismét a mércét. Az Európai Unió
lisszaboni paradigmaváltása
nyomán Európában az évtized közepéig vagy legkés
bb az évtized végéig végigviszikaz e-kormányzás és az e-közigazgatás (e-adminisztráció) reformját. Emiatt a magyarpolitikai és kormányzási elit nem tehet úgy, mintha semmi dolga sem lenne, és mindenmaradhatna úgy, mint tíz, harminc vagy százötven éve. Egy 1997-ben írttanulmányban részletesen elemeztük, hogy a magyar reformkor, avagy a Batthyányi-kormány óta a kormányzás szerkezetében, döntési mechanizmusában - szervezetimodell és szervezetfejlesztési értelemben - lényeges változás nem történt.9.
 
Hazai akaratból most sem nagyon indulna el államreform. Miután azonban az eEuropeprogramban az egyes számú prioritás az e-kormányzás, az e-közigazgatás, a kormány
nem térhetett ki
az el
l, hogy elkészíttesse a hazai stratégiai víziót és operatívprogramot. Óvatosan még az is megfogalmazható, hogy nemcsak az európaiprogramkényszer, hanem már részben a felismert kormányzati-önkormányzati érdek,és a szakért
i csoportok tudatosulása is támogatta a politikai döntést. Ennek annyiel
zménye van, hogy az elmúlt tíz évben a közigazgatási m
helyekben kiérlel
dött a
szolgáltató kormányzás-önkormányzás
gondolata, s a már megemésztettprogramgondolatot most érvényesíteni kívánják az e-közigazgatás stratégiai lobogójaalatt. Ezért most tegyük zárójelbe azt a kérdést, hogy a szolgáltató közigazgatáselégségesen lefedi-e az e-közigazgatás stratégiai követelményeit.10.
 
Az elmúlt hetekben a kormányzati szerkezet három pontján (a MiniszterelnökiHivatalban, a Belügyminisztériumban és az Informatikai és HírközlésiMinisztériumban) elkészült egy-egy komplexebb, teljesebb változata a hazai
e-közigazgatási stratégiáknak 
2
.
A tervezési nehézséget ugye az okozza, hogy az e-kormányzás-önkormányzás és az e-közigazgatás a jelenlegi kormányszerkezetbenegyaránt jelent önkormányzási, közigazgatási, területfejlesztési,információs/kommunikációs és informatikai reformot. A három szakterületfeladatainak és az ebb
l fakadó akciótervének valamilyen stratégiai egyeztetésére csaka részstratégiák szintjén került sor. Sajnos még tovább kell mennünk: a magyarkormányzatban nem volt és nincs társadalommal foglalkozó minisztérium
3
, és ezértabban senki sem igazán kompetens, hogy a közigazgatás és a helyi társadalom közöttiegyüttm
ködéssel foglalkozzon. Holott semmilyen igazgatási rendszer e-közigazgatássá nem alakulhat át anélkül, hogy minden településen és térségben ne jöjjön létre az információs kori helyi társadalom, avagy az un.
intelligensciviltársadalom
és intézményrendszere.11.
 
A felsorolt és fel nem sorolt okok miatt a három, egymást viszonylag kiegészít
e-közigazgatási elképzelés jelent
sen lesz
kül nem kizárólag, de els
dlegesen
informatikai modernizációvá.
Szerencsére a közigazgatási tartalomfejlesztés márszerepel a programokban. Nem tehetünk mást, minthogy most kényszerb
l tesszüklejjebb a mércét.12.
 
Aktuálisan nincs más lehet
ségünk, mint a részleges e-közigazgatási stratégia
komolyan vétele.
Ennek egyes számú prioritása az, hogy az állampolgár
elektronikusan intézhesse el ügyeit 
a kormányzás/önkormányzás szintjein, hivatalaibanés intézményeiben. Ez a jelenlegi csúcscél valóban fontos és helyes. Most tegyükzárójelbe azt a kérdést, hogy ez a részleges állam- és közigazgatási-reform f 
kénttechnológiai reformként valóban sikeresen végigvihet
-e.13.
 
Európában már nincs homályban az a gazdaságpolitikai felismerés, hogy az e-közigazgatás bevezetése egyúttal kiemelten javítja a
gazdaságfejlesztés esélyeit,
aversenyképességet. Most ne elemezzük azt sem, hogy nemcsak az állami m
ködés
 
3
válik iparszer
, gazdaságszer
folyamattá, bár igaz még az ellenkez
 je is, az államitevékenység jelent
s mértékben visszahat a piac/posztpiac m
ködésére ésfejlesztésére.14.
 
Komoly haladásnak számit, hogy az informatikai minisztérium jóvoltából újraindul a
közháló fejlesztése,
de ennek rizikótényez
 je nemcsak az, hogy a meglév
hálózatokösszekapcsolásával létrejöhet-e egy valóban gyors és szélessávú hálózat, hanemtöbbek között az is, hogy a közháló egy-egy térségben vagy településen mikor ésmilyen min
ségben jut el minden önkormányzati intézményhez. És akkor még holvagyunk attól, hogy legalább minden második választópolgár rácsatlakozhasson aközhálóra? A közháló b
vítése, fejlesztése, m
ködtetése elképzelhetetlen az e-közigazgatás elterjedése nélkül. A külföldi tapasztalatok szerint a közhálófinanszírozását ugyanakkor jelent
sen megkönnyítené az e-gazdaság, az e-kereskedelem tömegessé válása, de ennek fejlesztésére mintha most nem lenne államiakarat.15.
 
A magyar kormányzás szerepl
i tudják, hogy mintegy
öt-hét éven belül
(lehet
leg2010-ig!) a magyar közigazgatást teljesen át kell alakítania e-közigazgatássá. Azid
táv tehát nagyon rövid, még akkor is, ha a jelenlegi európai tagállamok nem járnaksok évvel el
ttünk, viszont az nagy hátrány lenne, ha sok évvel el
ttünk fejeznék be.16.
 
A nemrég elfogadott információs társadalom kormányzati program egyértelm
enrögzíti azt a felismerést, hogy az információs társadalom korszakában Magyarországel
tt
három alternatíva
áll. Azt els
egy negatív lehet
ség, ami úgy foglalható össze,hogy Európa gyorsabban halad el
re 2010 vagy 2015-ig is, mint mi, ezért alemaradásunk, nem csökken, hanem n
. A második mozgáspálya az, hogyMagyarország legalább olyan ütemben és mértékben fejl
dik, mint Európa átlaga,ezért lemaradásunk ugyan nem csökken, de nem is n
. Végül a harmadik alternatívaaz, amikor Magyarország számos területen gyorsabban fejl
dik, mint Európa átlaga,ezért reálissá válik, hogy a következ
tíz-tizenöt évben lemaradásunkból keveset vagysokat, de behozunk. Elvileg nyilván senki nem vitatja, hogy ez a harmadik alternatívalenne az
optimális megoldás.
Ha ezt választanánk, az egyik gyorsító tényez
azlehetne, ha Magyarország Európával azonos id
ben és mértékben, vagy esetleg kicsitmagasabb szinten fejezné be a kormányzás/közigazgatás átalakítását.17.
 
Ehhez az kellene, hogy Magyarország a hét régióban, a 19 megyében és a f 
városban,valamint a 168 kistérségben és persze az összes településen öt éven belül fejezze be aze-közigazgatás bevezetését. Ehhez a kihíváshoz képest egyel
re egyetlen igen szerénylépés látszik: a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdasági versenyképességi operatívprogramja e-közigazgatási pályázatainak segítségével legfeljebb a kistérségek éstelepülések egyötödében-egyhatodában indítható el az e-közigazgatás adaptálása2007-ig. (Ebben a pályázati ablakban a tervek szerint olyan kevés pénz lesz, hogyebb
l három év alatt maximum huszonöt-harminc kistérség kaphat egyenként száz-százötven millió forintot. És akkor hol vannak még a városok?)18.
 
Arra egyel
re nem született komplex terv, s különösen nem pénzügyi program, hogy amegvalósulás folyamata a 2005-ös költségvetési évt
l kezd
d
en hogyan és milyenforrásokból
4
gyorsítható fel.
Noha többszörösen lejjebb tettük a mércét, s elfogadtuk aminimális programot, de így sem látszik, hogy 2007-2010-ig, vagy akár 2012-igMagyarországon hogyan fejezhet
be az e-közigazgatás bevezetése. Ennek azinformatikai és tartalomipari költségigénye – mai árakon számítva - minimálisan 300-350 milliárd forint, ami öt évre elosztva is legalább évente
hatvan-hetven milliárd 
forint. Ez az éves költségvetésekben egyébként nem lenne elérhetetlen cél, ha er
skormányzati stratégiai szándék lenne. Ha volna egyáltalán hosszú távú, komolykormányzati program. Ha a miniszterelnök hivatal és a két érdekelt minisztérium az e-

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->