Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR PR szakirányú továbbképzés VÁROS-IMÁZSFEJLESZTÉSI MODELL MAGYARORSZÁGON JÁSZBERÉNY PÉLDÁJÁN ELEMZÉS

ÉS STRATÉGIA

Készítette: Turóczi Gábor

Budapest, 2002

Tartalom Előszó I. Jászberény kommunikációs adottságai Előszó 1. Jászberény idegenforgalmi helyzete 1. 1. A város fekvése, természeti viszonyai 1. 2. Jászberény történelmének szenzációi 1. 3. Jászberény idegenforgalmi adottságai 2. A városi szintű kommunikáció kiindulópontjai 2. 1. A lakosság identitástudata 2. 2. Oktatás és közművelődés II. A jelenlegi kommunikáció áttekintése Előszó 1. Nemzetközi kommunikáció Előszó 1.1. Testvérvárosi kapcsolatok 1.2. Nemzetközi sajtókommunikáció 1.3. Az idegenforgalom kommunikálása 1.4. Nemzetközi sportkapcsolatok 2. Országos szintű kommunikáció Előszó 2.1. Belföldi sajtóvisszhang 2.2. Az idegenforgalom kommunikálása 2.3. A Jász Múzeum és a Lehel-kürt kommunikálása 2.4. Online kommunikáció 2.5. Országos sportversenyek 3. Városi szintű kommunikáció Előszó 3.1. A helyi média 3.1.1. A város tömegkommunikációs eszközökkel való ellátottságának alakulása 3.1.2. A helyi elektronikus média - Trió TV, Trió Rádió 3.1.3. A helyi média kihasználtsága 3.1.4. Önkormányzati kommunikáció a helyi médiában 3.2. Önkormányzati kulturális alapintézmények 1. 3.3. Önkormányzati kulturális alapintézmények 2. 3.4. Önkormányzati kulturális alapintézmények 3. 3.5. Az önkormányzat egyéb tömegkommunikációs megnyilvánulásai III. Javaslat az összehangolt kommunikációs stratégia kialakítására Előszó 1. Nemzetközi kommunikáció 2. Országos szintű kommunikáció 3. Városi szintű kommunikáció Zárszó Irodalomjegyzék 3-4 5-14 5 5 5 6 8 10 10 13 15-37 15 16 16 16 18 18 19 21 21 21 21 22 23 24 25 25 25 25 28 30 33 34 34 35 35 38-50 38 38 41 43 51-52 53-54

2

Előszó A városok közötti versengés régmúltra tekint vissza. A hatalomért éppúgy harcba szálltak és szállnak, mint a gazdasági előnyökért. A verseny élesedése és tudatos módszerekkel történő befolyásolása különösen a fejlett városokban figyelhető meg néhány évtizede. Hazánkban a legutóbbi tíz évben formálódott és nyert egyre nagyobb teret a településmarketing, mint a településfejlesztés egyik eszköze. A település tehát felfogható termékként, amelyet a piacon „értékesítenek”. Ugyanakkor a település "értékesítése" nem azonos annak kiárusításával. A bölcs közösség - általában az önkormányzat - a település új, vagy már meglévő, de új életre keltett használati, vagy spirituális értékének (értékeinek) korlátozott használati jogát engedi át, jó esetben csak ideiglenesen. Az embereknek meghatározott képe van az egyes városokról, azok látványosságairól, szolgáltatásairól és az ott élő emberekről. Ez a kép (a benyomások összessége) befolyással van a „vásárlási döntésre”, ezért minden városnak nagy gondot kell fordítania külső képére, tudatos kommunikációjára. A megfelelő arculat kialakítása tehát minden város számára fontos feladat. Arculat alatt egy cég (esetünkben város) kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevőit értjük. (Fazekas I. [2000]). Hozzá kell tennem, hogy az arculat nem egyenlő a vizuális arculattal (a design-nal). Ez utóbbi csupán az arculat egyik alkotórésze. Ahogyan ez megmarad az emberekben, amilyen benyomások alakulnak ki a városról, olyan a város imázsa. Az imázs fogalma a latin eredetű „imágóra” vezethető vissza, amely két szemantikai kört egyesített – az „imitari”-t (imitálni) és az „aemulator”-t (törekedni). (Szeles P. [1998]) Ma az imázsnak több jelentése és értelmezése létezik, melyekből néhányat leírnék. „Az imázs azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul” (Fazekas I. [2000]) M. M. Kasimir megfogalmazása szerint: „Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről és márkáról.” Baskin és Aronoff azt mondják, hogy egy szervezet imázsa az emberek szervezettel kapcsolatos attitűdjeinek és meggyőződéseinek keveréke. Brückner szerint az imázs motivációs információ-hordozó. (Szeles P. [1998]) A város imázshoz közel áll a sajátos ország imázs is, mely az adott népről, nemzetről és országról kialakult, annak minden aspektusú létével kapcsolatos belső és külső nézet- és véleményrendszert, a heterogén és általánosított értékítéletek egyidejűleg objektív és szubjektív komplex pszichológiai tartalmát jelenti. (Szeles P. [1998]) 3

Nézetem szerint a város imázs nem más, mint az emberekben a városról kialakult kép, melyet lehet és kell alakítani és nemcsak azért, hogy az minél jobb és szebb legyen, hanem pragmatikus megfontolásokból is. Ez a dolgozat is ezt a célt szolgálja. A munkában Jászberény kommunikációs adottságait, jelenlegi (tömeg) kommunikációját és imázs alakulását kívánom leírni. A munka három fejezetből áll. Az első fejezetben leírom a város kommunikációs adottságait ilyenek az idegenforgalmi helyzet, a város fekvése, a történelem, az identitástudat és az oktatás/közművelődés. Ezen attribútumok alapján jellemezhető a város jelenlegi kommunikációs tevékenysége, és ezekre alapozva lehet felépíteni a város új, európai színvonalú kommunikációs stratégiáját. A második fejezetben a város jelenlegi kommunikációját tekintem át a klasszikus polito -episztemológiai (kommunikációs) triász segítségével – egyaránt jellemzem nemzetközi, országos- és városi szintű tömegkommunikációját. A munka egy Public Relations (PR) stratégia is egyben, a PR pedig, mint ismeretes, szervezethez kötött. Ebből a megfontolásból kiindulva a dolgozat főleg az önkormányzat szemszögéből íródik, hiszen az önkormányzaté a koordinátori szerep a város integrált kommunikációjában. Jászberény nemzetközi kommunikációja főleg a testvériskolai/testvérvárosi kapcsolataira, az ehhez kapcsolódó külföldi sajtópolitikára, a sportkapcsolatokra és az idegenforgalomra épül. Az országos szintű kommunikációban szintén fontos szerepet játszik az idegenforgalom kommunikálása, valamint az önkormányzat sajtópolitikája. Szó esik ezen kívül az online kommunikációról, az országos sportversenyeken való részvételről és eseménymarketingről is. A városi szintű kommunikáció három dimenzióban történik: a helyi médián keresztül, az önkormányzati kulturális alapintézmények által, valamint az egyéb tömegkommunikációs lehetőségek segítségével. A harmadik fejezetben – ismerve a kommunikációs adottságokat és a város jelenlegi kommunikációját – megpróbálom felvázolni a fejlődés lehetséges irányvonalait és ötleteket adni a városfejlesztéshez. A Jászság fővárosa - ahogy a munkából kiderül - remek kommunikációs adottságokkal rendelkezik, ám ezek nincsenek kellően kiaknázva. Remélem, hogy szakdolgozatom hozzájárul Jászberény arculatának markánsabbá tételéhez, a gazdasági és idegenforgalmi vonzerő növeléséhez, valamint a lakossági elégedettség magas szinten tartásához. Egy dolgot azonban fontos rögzítenünk: a jelenlegi munka csak a tömegkommunikációra koncentrál. 4

I. Jászberény kommunikációs adottságai Előszó Mielőtt jellemezném Jászberény jelenlegi kommunikációját, feltétlenül szót kell ejtenünk a város kommunikációs adottságairól, vagy ha jobban tetszik, azokról a tényezőkről, amelyek hatnak a kommunikációra. Bátran állítom, hogy az érdekes történelem, a természeti viszonyok, az idegenforgalom, az identitástudat, a sport, a gazdaság, a látnivalók és a többi dolog mind-mind megannyi fontos forrása a három szinten (nemzetközi, belföldi és helyi) történő kommunikációnak. Ha Jászberényt lehet egy menyasszonyhoz hasonlítani, akkor láthatjuk, hogy ez a menyasszony egyelőre több értéket rejt magában, mint amit a legmerészebb hírverés eddig a nagyközönség tudomására hozott. 1. Jászberény idegenforgalmi helyzete 1.1. A város fekvése, természeti viszonyai Jászberény egy órán belül megközelíthető Budapestről, aminek köszönhetően a közvetlen kommunikációs lehetőségeket jobban ki lehet használni, mint egy távolabb eső alföldi településen. Ez két szempontból előnyös a város számára: egyrészt valósan kibővíthető egy magyar vidéki városnál megszokott kommunikációs eszköztár, mert sokkal könnyebben lehet bevonni a fővárosi idegenforgalmi és gazdasági agglomerációba, másrészt, mivel Jászberény ugyanúgy beletartozik a budapesti vonzáskörzetbe, az országos média kihasználhatóságának mértéke óriási. A Jászság első városa – a szemnek is oly megnyugtató látványt kínáló alföldi magyar nagytelepülés – sok minden mellett arra is példa, hogy természetből kiválasztott lakhely és a történelem, illetve egy város és a maga táji közege milyen természetességgel és józansággal szervezi közös sorsát – ha a történelmi környezet is úgy akarja. (Alexa Károly [2001]) Jászberény Jász Nagykun Szolnok megye északnyugati részén, a Jászság közepén, a Zagyva folyó két partján fekszik. A tájegység az Alföldhöz tartozik, de tiszta időben idelátszanak a Mátra vonulatai is. A tájat szétágazó vizek, az ezt körülvevő galériaerdők, ritka facsoportok jellemzik. (Szabó István [1979]).

5

A város azért válhatott közigazgatási központtá, mert a jászföld természeti magjában jött létre: a Jászság természeti viszonyait és az emberek létmódját meghatározó két nagy természetföldrajzi tényező, a mocsarasság és a homok itt találkozik egymással. (Alexa Károly [2001]). A város környezeti látványosságai közé tartozik a Hajta mocsár és a Zagyvamenti természetvédelmi terület. 1.2. Jászberény történelmének szenzációi A város történelme egy igazi, egyedülálló különlegesség. Kevesen tudják, hogy a jász nép észak-iráni származású, Magyarországra a kunokkal együtt a XIII. században érkeztek, s a Tiszától nyugatra az Alföld északnyugati sarkában a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülhatárolt területen telepedtek le. (www.jaszsag.hu/jaszbereny [2002]) Településeik központja Jászberény volt. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. Ezt a helyzetet szüntette meg a török hódoltság után 1702-ben I. Lipót császár, aki eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek. 1745-ben - miután a jászok biztosították az uralkodót arról, hogy saját erejükből összegyűjtik és visszafizetik a kincstárnak önmaguk eladásának összegét, a félmillió forintot – Mária Terézia jóvoltából a jászok visszakapták földjeiket és ősi kiváltságjogaikat. Ez volt a „REDEMPTIO”, az önmegváltás, ami a magyar történelemnek sajátos, helyi mozzanata. (Tóth János [1991]). Jászberény központi irányító szerepe 1745 után újból megerősödött. A város a további évtizedekben gyorsabban fejlődött, ám a Jász-Kun-Hármas Kerület saját közigazgatási rendszerét 1876-ban megszüntették – ezután a város nehezebben és lassabban fejlődött. Ekkor már tapasztalhatóak a pásztorkodásról az intenzívebb földművelésre való áttérés, valamint a városiasodás jelei. Kis mértékben ugyan, de megindult a kapitalista fejlődés is, mellyel párhuzamosan a munkásmozgalom is erősödni kezdett. A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben a szervezett munkásokból és parasztokból alakult direktórium átvette a hatalmat. (Tóth János [1965]). A Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-féle állami berendezkedés következett, majd 1944-ben a szovjet hadsereg lerohanta Jászberényt. A szocializmusról röviden annyit, hogy párhuzamosan zajlott az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának folyamata – ekkor létesült az Aprítógépgyár (1951) és a Lehel Hűtőgépgyár (1953), valamint a Kossuth mezőgazdasági termelőszövetkezet (1948). 6

Megindult a városfejlődés is: elkezdődtek az építkezések, az infrastruktúra kialakítása, a csatornarendszer kiépítése, a közterek és parkok ápolása, a művelődés, az oktatás megszervezése, stb. A rendszerváltozást követően a kormány felismerte, hogy a gazdaságot saját erőből nem tudja kiemelni elmaradottságából, ezért igyekezett elősegíteni a külföldi tőke beáramlását. A meginduló változások országszerte átformálták a korábbi mezőgazdasági, ipari viszonyokat és tulajdonformákat. Hasonlóképp zajlott ez Jászberényben is. A mezőgazdaság átalakítása az EU követelményeihez, a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár privatizációja, valamint újabb és újabb külföldi befektetők megjelenése a térségben mind erről tanúskodik. Ez az új, világszínvonalú és az európai normákhoz igazodó gazdasági, befektetői környezet maga után fogja vonni a város adottságainak európai színvonalú képviseletét. Jászberény ma nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem és az ipar központja is a Jászságban. A jászsági ipar egyik generálója a Lehel/Electrolux outsourcing politikája, miszerint a svéd tulajdonos folyamatosan kihelyezte – és kihelyezi – a gyártó tevékenységeket. vállalatpolitika óriási húzóerőt tudott gyakorolni a térség ipari fejlődésére. A másik fontos tényező az Aprítógépgyár privatizációja volt. Az 1951-ben alapított gyár ma fénykorát éli és olyan nagyvállalatokkal áll kapcsolatban, mint a Zoltek, a Hitachi, vagy a Caterpillar. A mezőgazdasági termelőszervezetek és a két nagy gyár privatizációját követően több ezren kényszerültek munkahelyük elhagyására. Ma ők alkotják a város kis- és középvállalkozásait, melyek a színvonalas bedolgozói tevékenységükkel teljesítik a privatizált gyárak megrendeléseit és elvárásait. A korábban tehát egyetlenegy komoly vállalattal rendelkező térségben mára létrejött a nagyközép- és kisvállalati piramis és a folyamata még nem zárult le. Az Electrolux további tevékenységeket helyez ki, pályáztat meg, újabb beszállítók tervezik a környékre települést. A kialakult ipari kultúra, képzett munkaerő vonzza a befektetőket, a Jászságba települt a szórakoztató elektronikai ágazatba tartozó Samsung, a szomszédos Gödöllőre a Sony… Az elektronikus körzet a főváros felé nyújtózik. A Jászságban a fejlődés felszívta a szabad munkaerőt. Gyakorlatilag már csak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban van munkanélküliség. A szomszédos, elmaradottabb térségekből (Tápióság, Heves és környéke) erősödik az ingázás a jászsági vállalatokhoz. A fejlődés kedvezően hatott a bérekre. Emelkedésük jele, hogy a térség második legnagyobb vállalata, az Aprítógépgyár (korábban már említettük), amely maga is nyugat-európai cégek 7 Ez a

beszállítója, kénytelen volt inkább kelet-magyarországi beszállítók után nézni. A fejlődés látványos: a jászberényi Ipartelep utcában új gyártócsarnokok és a tulajdonosok gusztusos házai váltják egymást, mintha egy nyugat-európai városkában járnánk. A környéken Jászberényben van a legtöbb autószalon és a legtöbb új autó. (A Hitesy és Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft. tanulmánya alapján) Az elmúlt évek nagyarányú fejlesztései és igényei révén Jászberényt és a Jászságot bekapcsolták a hazai és a nemzetközi távhívásba. Szinte mindenhol van telefon és az egész térségben igénybe vehető a mobiltelefon-szolgáltatás. A város vezetékes gáz és elektromos hálózat kiépítettsége évtizedek óta teljes: a legtöbb tanya is villamosított. A háztartások közel 60%-a kapcsolódik a szennyvíz-elvezető rendszerhez, az egészséges ivóvízzel való ellátottság megoldott. Az egészségügyi szolgáltatás elismert. Jászberény kórházában nemcsak a város, de a Jászság valamennyi településének betegei magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesülnek. (Halász Sándorné: „Jászberény testvérvárosi kapcsolatai” c. szakdolgozata nyomán) Van ezen kívül Jászberényben menedzser klub, helyi ipartestület és iparkamara is. (A JászNagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara jászberényi területi irodája.) Ez mind megannyi lehetőséget kínál a vállalatok közti együttműködési kultúra továbbfejlődésében, illetve a gazdaság fejlődését tekintve is. 1.3. Jászberény idegenforgalmi adottságai A város gazdag műemlékekben. A Jász Múzeum – melyet az ország első múzeumai között alapítottak – őrzi a jászok múltjának írásos és tárgyi dokumentumait, valamint az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Lehel-kürtöt. Ismereteink szerint a kürt a X-XI. század táján Bizáncban készült. A gazdagon díszített elefántagyar kürtöt eredetileg, valószínűleg cirkuszi játékok alkalmával használták. Erre utalnak a kürt felületének magas művészi értékű, gazdag faragványai is. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Eddig ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet a Jászberényi Református Egyházközség egykori pecsétje őrzött meg, 1642-ből való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény város, a Jász-Kun Kerület, valamint a jászsági községek címerére és pecsétjeire. Hatalmi jelvényként ünnepi alkalommal övén viselte a kürtöt a jászok kapitánya is. De használták ivókürtként és jeles alkalmakkor meg is szólaltatták. A kürtöt a XVIII. század elején még

8

általában "Jász-kürt" néven emlegetik, majd egyre gyakrabban bukkan fel a "Lehel kürtje" elnevezés. A Hamza Múzeumban Hamza Dezső Ákos híres magyar filmrendező és festőművész képzőművészeti alkotásait, valamint felesége, Lehel Mária divattervező rajzait tekinthetik meg az idelátogatók. A város kulturális élete élénk: a helyi néptánc együttesek, hagyományőrző szólisták, zeneiképző- és iparművészeti csoportok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Egyre több külföldi látogató ismeri meg a Nemzetközi Táncházat és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Európai kisebbségek folklórfesztiválját, a Jász Expo-t és a nemzetközi Mézvásárt, ahol igazi kuriózumnak számít a minden évben megrendezett mézkirálynő választás. 1996 óta több ezer látogatót vonz a Jászberényi Nyár - Vigadalmi Rendezvénysorozat. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, az Árendás- és a Barkóca Gyermek – Néptáncegyüttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János- a Székely Mihály- és a Vasas kórusok, valamint egy zeneiskola. . Kellemes időtöltést kínálnak a városi séták és a városkörnyéki kirándulások is. Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei. Jászberényben az elismert iparművész, Sisa József vezetésével művésztelep kínálja komplex szolgáltatásait. A városban több civil szervezet, alapítvány és egyesület is létezik a már említetteken kívül. Ilyenek a Berényi Műhely, a Fejér Mária Népi Díszítőművészeti szakkör, a Folklór Kulturális Közalapítvány, a Jászberényi Hagyományőrző Együttes, a Képzőművészet- barátok köre, a Honvéd Jász Kaszinó Együttes, a Jászberényi Harmónia Kamarakórus, a Jászberényi Gazdák és Polgárok Köre, a Jászberényi Pedagógus Természetjáró Szakosztály, a Jász Kertbarát Klub, a Jász Népi Díszítőművészeti Alkotóközösség, a Kelepelők, az Öregerdeiek Baráti Köre, az Öregzenészek Baráti Köre, a „Regélő” Színjátszó Kör, a Sáros András Kulturális Közalapítvány és a Jászságért Évkönyv Alapítvány. (Jászberény Kulturális Koncepciója:[1999]) Véleményem szerint ezen intézmények, szervezetek kommunikálása elengedhetetlen, hiszen sokszínű, tartalmas művelődési és szórakozási lehetőségeket kínálnak a város lakosságának, ami a város imázs szempontjából felbecsülhetetlen. A vendéglátás területén szállodák, panziók, kellemes éttermek, vendéglők, pizzériák, sörözők, és kávézók várják a jászok fővárosába érkező vendégeket. Ami a sport- és rekreációs lehetőségeket illeti – a városban van vadásztársaság, két horgászegyesület, Lovas baráti kör, Lovasbandérium, és lovas szakosztály is. A zöldövezetben megtalálható sport- és szabadidőközpont szabadtéri és fedett uszodával, szaunával, 9

műjégpályával és egyéb szolgáltatásokkal várja a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. A város központjában termálfürdő is működik. Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy Jászberényben jelentős múlttal rendelkező, versenynaptárban szereplő országos és nemzetközi sportversenyek is megrendezésre kerülnek. Ilyenek a Hajta kerékpáros- és gyalogos teljesítménytúrák, a lovas díjugrató és a görkorcsolya versenyek. (Az alfejezetben nagy segítséget nyújtott a város kulturális koncepciója, a Jászberény város idegenforgalmának helyzetéről, lehetőségeiről szóló tájékoztató, valamint a helyi önkormányzat kiadásában megjelent „Jászberény” c. tájékoztató kiadvány) 2. A városi szintű kommunikáció kiindulópontjai 2.1. A lakosság identitástudata Ahhoz, hogy megismerkedjünk a jászberényiek identitástudatával, két felmérés segíthet hozzá minket. Az egyik, a Jelenkutató Intézet felmérése∗, ahol több kutatási terület is ezzel volt kapcsolatos. Ilyenek a „Lakókörnyezet legsúlyosabb problémái”, a „Város-ügyekkel való elégedettség-elégedetlenség”, a „Városi helyzet összehasonlítása korábbi időszakkal” és végül a „Megtartó erő I-II”. Ez utóbbi áll a legközelebb a helyi lakosság identitástudatának megismeréséhez.

A Jelenkutató Intézet más közvélemény- és piackutató cégekkel együtt 1992 óta végez közvélemény-kutatásokat a helyi önkormányzatokról, a helyi nyilvánosságról, a helyi közvéleményről, a helyi médiáról, a helyi emberek érdeklődéséről a helyi- és országos politika összehasonlításáról, a helyi „elitről”, a települések polgármestereiről és képviselőtestületekről. Mintáikban általában 10-17 vidéki város és község szerepel, valamint 1-2 fővárosi kerület. A kérdezőbiztosok a városok méretétől és a megrendelők igényétől függően 300 és 2000 közötti, véletlenszerűen kiválasztott helyi lakossal készítenek standardizált kérdőíves és telefonos interjúkat. A minták akkor jók, ha minél pontosabban tükrözik a városok felnőtt lakosságát nem, életkor és végzettség szerint. Az interjúk általában és tartalmi értelemben két részből állnak. A kérdőívekben egyaránt szerepelnek az egyeztetett, tehát a mindenütt kérdezett „országos összehasonlító kérdések”, valamint az időszerű és speciális „az itt és most érdekes” helyi kérdések. A kutatások kedvelt célpontja Jászberény, melyet a „gazdag kisváros prototípusaként” emlegetnek. A Jelenkutató Intézet az önkormányzat felkérésére 1995 óta végez közvélemény-kutatásokat a városban. Az eredmények biztatóak, amelyekről a későbbiekben még szó lesz.

10

Az egyik esetben a kérdés így szólt: „Szándékában áll-e elköltözni a városból?” A válaszok (százalékban): 1999 93 4 4 0 2000 93 6 0 1 2001 88 7 1 4

Nem Igen Egyéb válasz Nem tudja

A másik kérdés pedig: „Szeretné-e, ha gyermeke ebben a városban telepedne le, teremtene magának megélhetést?” A válaszok (százalékban): 1 999 Igen, mert itt megtalálhatja a számítását, 84 boldogulhat Nem szeretném Nem tudja/nincs válasz 10 6 2000 85 9 6 2001 83 10 7

Mindkét táblázatból kitűnik, hogy a jászberényiek nagy többsége elégedett a várossal és eszük ágában sincs onnan elköltözni. Emellett a nagy többség azt is gondolja, hogy ami jó neki, az jó lesz a gyermekének is. Sokan szeretnék, ha a következő generáció is Jászberényben maradhatna, mert itt megtalálhatja a számításait. Pontosan e következő generáció véleményére kíváncsi a másik felmérés, amely a jász öntudatról szól. A Lehel Vezér Gimnázium 1994/95-ös Évkönyvében közreadott nagyobb lélegzetű felmérést 3 időpontban (1983, 1991 és 1995) végeztek el, összesen 344 diák bevonásával. Az alábbi kérdések ismétlődtek meg: 1. Kik a jászok és hol laknak? 2. Mikor jöttek Magyarországra a jászok? 3. Lakhelyeden jászok laknak-e? 4. Mi a jász megváltás? 5. Az iskolában hallottál-e a jászok jogairól?

11

6. Jásznak vallod-e magad? 7. Mi a jellemző a lakóhelyedre és lakóira? A válaszok érdekesen alakultak. Kiderült, hogy korábban a diákok nagyon keveset tudtak a jászokról, eredetükről, a Redemptióról, a jászok jogairól, stb. 1983-ban az első kérdésre például egyetlen (!) diák írt választ, amely így hangzott: „mink vagyunk azok”. A későbbi kutatások során a helyzet nagyon sokban javult, a diákok egyre tájékozottabbak lettek a jászok történelmével, eredetével kapcsolatban. Az identitástudat szempontjából az utolsó kérdés a legfontosabb számunkra. A lakóhely és lakóinak igen széles körű és egymásnak részben ellentmondó vélemények is születtek, melyeket a következő táblázat foglalja össze: 1983 18,8 14,7 10,7 10,06 5,36 4,7 4,7 4,0 1991 19,64 21,4 3,57 13,4 1995 3,61 16,86 3, 61

Tájszólás Dolgos, szorgalmas Pletykás, kíváncsi Barátságos, segítőkész Zárkózottság Pénzhajszoló Önző, magának való 2,67 Irigy, fukar, kapzsi Makacs, szívós, kitartó 9,82 Összetartás Nem adott választ 26,98 29, 5 Település fejlődése, illetve szépsége,

3, 61 9,6 45,85 16, 86

rendezettsége miatt érzett öröm (Kérdés: „Mi a jellemző a lakóhelyedre és lakóira?” A válaszok százalékban) A megkérdezettek száma 1983-ban 149 fő, 1991-ben 112 fő, 1995-ben 83 fő volt. A legszomorúbb észrevétel, hogy a legnagyobb százalékot minden évben toronymagasan a „nem tudja” rubrika vitt el, ami azt bizonyítja, hogy a diákok igazából nem tudják, hogy milyenek is a jászok valójában. Sokan említették a tájszólást (1983-18%, 1991-19%), bár 1995-ben ez a szám radikálisan lecsökkent (3%). Nagyjából stabil képet mutat a dolgosság, szorgalmasság (14-21-16 %), a barátságosság és segítőkészség (10 és 13 %) bár valami miatt erről a diákok nem emlékeztek meg 1995-ben. Mindhárom időpontban szerepelt a pletykásság és a kíváncsiság, bár 1991-ben és 1995-ben ez visszaszorult 3%-ra a korábbi 10 %-hoz képest. Ha nem is nagy számban, de akadtak más negatív tulajdonságok is. Ezek voltak a zárkózottság, a pénzhajszolás, az önzés, az irigység és a makacsság. Nagy örömmel tölt el, hogy 1995-ben a diákok már szívükön viselik településük sorsát és a megkérdezettek 17 % - a 12

emelte ki a település fejlődése, illetve szépsége, rendezettsége miatt érzett öröm fontosságát. Röviden összefoglalva: a jászok egy barátságos, segítőkész és szorgalmas, ugyanakkor egy kíváncsi nép, amely enyhe tájszólással beszél. (Legalábbis a felmérésből ez derül ki). Ami pedig a jászok szabadságérzetét illeti: az főleg a Redemptióval kapcsolatos és ma is sok mindenben megnyilvánul. 2.2. Oktatás és közművelődés A város kulturális struktúrája jellegzetesen kisvárosi jellegű. Az oktatási intézményekben közel 6.000 fiatal sajátítja el a tudás általános és szakmai ismereteit alap-, közép- és felsőfokon egyaránt. A középiskolák diákjai országos versenyeken előkelő helyezéseket érnek el és tömegesen tanulnak tovább az egyetemeken és a főiskolákon. A városban 13 óvoda, 2 általános iskola (több tagintézménnyel), egy zeneiskola, 2 középfokú szakiskola, 1 gimnázium és 1 felsőfokú oktatási intézmény tevékenykedik. A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara (Korábban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola) az ország minden részéről fogad hallgatókat és képez főleg a Jászság részére tanítókat, szociálpedagógusokat és művelődésszervezőket. A Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Klapka György Szakközép és Szakmunkásképző Iskola a helyi és a környékbeli gyárak, üzemek és műhelyek szakember utánpótlását adja. A 234 éves Lehel Vezér Gimnázium pedig országszerte ismert és elismert oktatási intézmény. (Halász Sándorné: „Jászberény testvérvárosi kapcsolatai” c. szakdolgozata nyomán) Kulturális intézmények tekintetében – a színházat kivéve – lényegében mindenféle intézmény megtalálható a városban. A 80-as évek végéig az államilag-tanácsilag fenntartott hálózat volt jellemző, közülük a Jász Múzeum és a mozi „lógott ki” vállalatszerű, illetve megyei fennhatóságú működtetésével. A művelődési ház jellegű intézmények sorában pedig nemcsak tanácsi, hanem vállalati fenntartásúak működtek. Néhány vállalat, de még inkább szövetkezet nemcsak az intézményfenntartásból, hanem amatőr művészeti együttesek fenntartásából is komoly részt vállalt, hiszen szponzorálásuk alapozta meg a Jászság Népi Együttes, a Palotásy János Kórus és a Lehel Társastáncklub működését. Így jöttek létre a Városszépítő Egyesület és a Kertbarátok köre is. Újabb keletű kezdeményezések is meghonosodtak, illetve befolyásolják, alakítják a város közművelődését. 1991-ben Budapesten alakult újjá az elszármazottakat és az itt élőket összefogni szándékozó Jászok Egyesülete, amely hozzájárult a táj kulturális életének élénkítéséhez, különösen az alapvető jelentőségű reprint könyvek kiadásával és pályázataival 13

váltott ki közfigyelmet. A Jászságban élő és az ide kötődő értelmiségiek összefogását tartja céljának a térség tudományos problémáit, művészeti életét megjelenítő, annak nyilvánosságot teremtő Jászsági Évkönyv, amely a vele azonos nevű alapítvány gondozásában jelenik meg.

II. A jelenlegi kommunikáció áttekintése Előszó Egy város imázsalakítását több szervezet is végezheti. Jászberény esetében ilyenek lehetnek az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók, az Electrolux-Lehel Kft., vagy például a Városvédő- és Szépítő Egyesület. Az imázsformálás történhet közös erőkkel, külön14

külön, tudatosan, vagy ösztönösen, sok vagy kevés eszközzel, kis és nagy pénzből egyaránt. Egy biztos: mindenkinek érdeke, hogy városa szépüljön, gazdasága fellendüljön, infrastruktúrája javuljon, hogy jó híre legyen, a szociális-társadalombiztosítási ellátottság, az iskolázottság, a kórházi ellátás, az önkormányzat tevékenysége megelégedettséget váltson ki. Ez utóbbiból indulnék ki, mert jelenleg elsősorban az önkormányzat vállalja a koordinátor szerepét az integrált kommunikációban. Az önkormányzatok kiemelt feladatai közé tartoznak a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás, a helyi infrastruktúra, tömegközlekedés fejlesztése, a köztisztaság fenntartása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonságról és energiaszolgáltatásról, a foglalkoztatás megoldása, gondoskodás az óvodákról, az oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása. (Elmer Antalné - Herczeg Józsefné: [1999]) A magyarországi önkormányzati rendszer kialakulásáról, átalakulásáról és jelentőségéről nagyon sok írás jelent meg a közelmúltban. A sok negatívum mellett két pozitív dolgot szeretnék kiemelni: egyrészt bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok működése elengedhetetlen, (bátran mondhatjuk, hogy nagy a rendszerstabilizáló erejük), másrészt nem véletlen, hogy az önkormányzatok ma jobb teljesítményt nyújtanak, mint az állam (ez abból következik, hogy a helyi embereket sokkal jobban érdekli saját lakóhelyük sorsa, mint az egész országé). Ebben a fejezetben megpróbálom összefoglalni azt, hogy az előző fejezetben kimutatott kommunikációs adottságokat hogyan és milyen médiumokon keresztül hasznosítja a város. Az önkormányzat jelenlegi kommunikációját a klasszikus kommunikációs „triász” segítségével jellemzem: kitérek Jászberény nemzetközi, országos és a helyi kommunikációs tevékenységére egyaránt.

1. Nemzetközi kommunikáció Előszó

15

Jászberény város nemzetközi kommunikációja alapvetően a testvérvárosi/testvériskolai kapcsolataira épül. Ez utóbbi két fogalom nem feltétlenül fedi egymást, ugyanis egy testvériskolai kapcsolat nem mindig feltételez testvérvárosi kapcsolatot is. Ebben a relációban érdemes még megemlíteni a Déryné Művelődési Központ tevékenységét, valamint a nemzetközi szinten elért kiemelkedő sporteredményeket. 1.1. Testvérvárosi kapcsolatok Bár az oktatás, közművelődés és kultúra területén sikeres együttműködés bontakozott ki a város erdélyi, japán és német testvériskolai kapcsolatainak köszönhetően, a testvérvárosi kapcsolatok ennél sokkal többet jelentenek. A testvérvárosi mozgalomhoz történő csatlakozás témáját dr. Magyar Levente polgármester tárta még 1991. februárjában az önkormányzati testület elé. Így fogalmazott: „Bizonyára nem tévedek, ha azt állíthatom, hogy az egységes Európa gondolata a testvértelepülési kapcsolatokból indult ki, amelyek programjaikkal segítik az európai eszme teljessé válását, és a települések közti baráti szálak előbb-utóbb integrált Európát eredményeznek”. (Halász Sándorné szakdolgozata alapján). Rövid és tömör, ám frappáns. Minden benne van. A testvérvárosi kapcsolatok megalapozásánál mindenki egyetértett abban, hogy ezek a kapcsolatok gyümölcsözőek és hosszú távúak kell, hogy legyenek. A legfontosabb dolog emellett az interaktivitás és az egyenrangúságra való törekvés, a földrajzi távolság nem lehet akadály. A kapcsolatfelvétel három fázisból állt: elsőként a személyes nexus kialakítását tervezték, amire alapozva a kulturális kapcsolatokat kívánták megalapozni, melyek átvezetnének a konkrét gazdasági együttműködéshez. A Polgármesteri Hivatalon belül létrehozták a Szervező Irodát, amelyre a testvérkapcsolatok kiépítését, gondozását és fejlesztését bízták rá. Fő feladatai a napi operatív ügyintézésen kívül a külkapcsolatok megszervezése és a „propaganda” tevékenység, ahogy ők nevezik. Jászberénynek 1991-óta négy testvárosa van: a német Vechta, az olasz Conselve, az amerikai Sedalia és az Iráni Yazd. Az együttműködés mindenhol sikeres, a kommunikáció és eszmecsere folyamatos. A testvérvárosi kapcsolatok felbecsülhetetlen értékkel bírnak, hiszen elősegítik a városok lakosainak kapcsolatteremtését, közreműködnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében, lehetőségeket adnak a közigazgatási szakismeretek kölcsönös megismerésében, valamint a tűzoltóság, a közrend és a közbiztonság területén, elősegítik a városok közti

16

egészségügyi, szociálpolitikai és sport kapcsolatok bővülését és végül, de nem utolsósorban támogatják az idegenforgalom kialakulását. A tömegkommunikáció szempontjából leírhatatlan jelentőséggel bírnak a hivatalos látogatások, az üzletember találkozók, az oktatási intézmények szakképzési törekvései (főleg az idegen nyelvek elsajátítása, javítása terén), az osztálykirándulások, az ösztöndíj lehetőségek, a szakmunkásoknak szóló továbbképzések, a táncbemutatók és a kórusok fellépései, valamint a sporteseményeken, neves külföldi vásárokon és kiállításokon való részvétel (Pl. a világhírű Stoppelmarkt Vechtában és Missouri állam vására, amelynek 1899óta Sedalia ad otthont). Ez pedig akarva-akaratlanul az imázsfejlesztést szolgálja. Gondoljuk csak el: mondjuk egy diákcsoport két hétre ellátogat Vechtába. Minden gyermeknél ott van egy apró souvenir Jászberényből, egy útifilm a városról és egy halom kiadvány. A városban több tömegkommunikációs megnyilvánuláson is van alkalmuk részt venni, ezért két hétig, ha akarnak, csak Jászberényről beszélnek. A helyi sajtó fokozott figyelemmel kíséri az eseményeket (mert azért egy német kisváros helyi médiája is felkapja a fejét az ilyen jellegű eseményekre) majd „szállítja” a megjelent képanyagokat és tudósításokat. Mindenki boldog és elégedett – ám senki sem veszi észre, hogy kőkemény városmarketingben vett részt. Természetesen ez csak részben működik így, inkább úgy mondom, hogy így kéne, hogy működjön. Röviden ennyit szerettem volna mondani a testvérvárosi kapcsolatokról, bár az elkövetkezőkben lesz még szó róluk.

1.2. Nemzetközi sajtókommunikáció A városnak igazából nincs konkrét, elfogadott sajtópolitikája, ennek ellenére a hírek java részét az önkormányzat generálja. 17

A külföldi sajtóvisszhang főleg a testvérvárosi kapcsolatokhoz kötődik: a cikkek nagyságrendjét egész pontosan meg lehet határozni. A legtöbb cikk Németországban jelent meg: a testvérvárosi kapcsolat 1993-as indulása óta olyan médiumok jelentettek meg írásokat és képanyagokat, mint az „Oldenburgische Volkszeitung”, a „Nordwest-Zeitung”, az "OV am Sonntag" és a "Rundschau am Mittwoch", "Sonntagsblatt" és a "Kurier". A legfontosabb napilap ezek közül az „Oldenburgische Volkszeitung” 25 ezres példányszámával és 93%-os piaci részesedésével. A cikkek nagy többsége a város PR és sajtóreferensének, Frank Käthlernek köszönhető, aki tanácsaival e dolgozat elkészítésében is sokat segített. Olaszországban a 67,5 %-os piaci részesedéssel rendelkező Il Gazzetino c. napilapban jelent meg néhány cikk Jászberényről. A közel 140.000-es példányszámú lapot 7 körzetben terjesztik Olaszországban. Az Egyesült Államokban főleg a sedaliai helyi újság, a Sedalia Democrat adott hírt a városról. Iránban egy cikk jelent meg az ország legnagyobb weboldalán, a www.iranian.com címen, az viszont nagy és szerteágazó. A szörföző ide-oda kattintgatva megismerkedhet Jászberénnyel, annak nevezetességeivel, ahol fényképeket és további írásokat tölthet le. 1.3. Az idegenforgalom kommunikálása A régióba irányuló program- és kulturális turizmus fejlesztésének érdekében főleg a Déryné Művelődési Központ tesz kommunikációs lépéseket. Az intézmény keretein belül működik a Tourinform Iroda, amely a Magyar Turizmus Rt.-vel kötött szerződés értelmében a több mint száz egységből álló nonprofit jellegű országos hálózat tagja. Létrejöttét, felszerelését az Országos Idegenforgalmi Alap anyagilag támogatja, működését a művelődési központ biztosítja. A kommunikáció főleg a művelődési központ által szervezett és az önkormányzat által támogatott kulturális, művelődési és szórakoztató rendezvényekre, eseményekre (Jászok Világtalálkozója, Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok, Csángó fesztivál, a nemzetközi Mézvásár, a különböző kiállítások és tárlatok, hangversenyek, színházi előadások, gyermektáborok, stb.) és a helyi látványosságokra, „kuriózumokra” terjed ki. Az intézmény évről-évre részt vesz az Utazás nemzetközi kiállításokon a BNV területén, társ irodák közreműködésével eljuttatja szórólapjait, kiadványait nyugat-európai idegenforgalmi vásárokra, valamint információt ad az utazási irodáknak Jászberényről. Az idelátogató 18

külföldieket idegen nyelvű szórólapokkal, térképekkel és egyéb kiadványokkal tájékoztatják. (A kiadványokról az idegenforgalom országos szinten történő kommunikálása c. alfejezetben írok bővebben). A nemzetközi kommunikációt elősegítheti, hogy a művelődési központ weboldala (www.interj.hu/deryne) angol és német nyelven is elérhető az érdeklődők számára. A város idegenforgalmi fejlesztésének érdekében 2001. áprilisában megalakult az önkormányzat turisztikai albizottsága, amelyet a város turisztikai koncepciójának és stratégiájának elkészítésével bízták meg. A koncepció elkészült és 2002. májusában kerül az önkormányzati képviselőtestület elé. 1.4. Nemzetközi sportkapcsolatok Véleményem szerint a nemzetközi sportkapcsolatok is egyfajta tömegkommunikációs lehetősége a városnak, hiszen a sportolók a nemzetközi sportesemények kapcsán nagyon sok információt „kijuttatnak” a városról, amelyeket viszonylag sok ember fogad be. Itt két dimenzióban lehet gondolkodni: egyrészt a Jászberényben megrendezésre kerülő sporteseményekben, másrészt a jászberényi csapatok, egyesületek külföldi részvételében. Ahogy a „Jászberény idegenforgalmi adottságai” c. alfejezetben már írtam, Jászberényben jelentős múlttal rendelkező, versenynaptárban szereplő nemzetközi sportversenyek is megrendezésre kerülnek. Ilyenek a Hajta kerékpáros- és gyalogos teljesítménytúrák, a lovas díjugrató és a görkorcsolya versenyek. A 9 szakosztállyal rendelkező Jászberényi Sportegyesület utánpótlás labdarúgó szakága német, francia, olasz és román kapcsolatokkal rendelkezik. Az évente megrendezésre kerülő Rétsági Gyula nemzetközi utánpótlás tornán 3-4 külföldi csapat vesz részt. A berényi fiatalok francia és német tornákra kapnak meghívást. A JSE-Balczó diáksport egyesület görkorcsolya szakosztálya rendszeresen részt vesz az Európa különböző országaiban (Németország, Belgium, Ausztria, Szlovákia) megrendezésre kerülő versenyeken. A „Jász Kupa” elnevezésű nemzetközi versenyükön ezekből az országokból vesznek részt görkorisok. Immár második éve érkezik Jászberénybe a Tour de Hongrie mezőnye. 2002- ben a kerékpáros verseny egy szakaszát rendezik meg Jászberényben. Külföldi versenyeken vesznek részt ezen kívül a fogathajtó szakosztály, a Jászberényi turista egyesület, Jászberényi Yakuzák SE, a Klapka György ISK karate szakcsoportja, a V-Fon

19

Jászberény női röplabda csapata, valamint a Jászberényi Tanítóképző Főiskola DSE női kézilabdacsapata.

2. Országos szintű kommunikáció Előszó

20

Az önkormányzat országos szintű (tömeg) kommunikációjából a város sajtópolitikáját, az idegenforgalom kommunikálását, a belföldi sporteseményeket és az online kommunikációt tartom fontosnak kiemelni. 2.1. Belföldi sajtóvisszhang Hasonlóképp, mint a nemzetközi sajtópolitikánál, itt is az önkormányzat generálja főleg a híreket, viszont a sajtópolitika itt sem tudatos. Az önkormányzat megalakulásától kezdve végeztet sajtófigyelést a városról megjelent hírekről, tudósításokról az országos médiában. Ide tartoznak többek között a polgármester és a képviselőtestület tagjainak nyilatkozatai, a velük készített riportok és interjúk, illetve bármilyen hír, ami megjelent Jászberénnyel kapcsolatban. Ezeket egyenként most lehetetlen elemezni, hiszen az elmúlt években rengeteg írás jelent meg Jászberényről a különböző területeken. (Csak az érdekesség kedvéért: az Új Néplap 2001-ben összesen 872 db cikket jelentetett meg Jászberényről. (forrás: www.ujneplap.hu, a letöltés időpontja: 2002.03.23.) Igaz, hogy a regionális média természetesen jobban érdeklődik a város iránt a térség gazdasági életében betöltött központi szerepe miatt, bár az országos média „termése” sem sokkal szerényebb ennél. A megjelent sajtóvágatokat a Városi Könyvtárban őrzik és a következő tágabb témakörök alapján csoportosítják őket: „Jászberény”, „Önkormányzat”, „Aprítógépgyár”, „Electrolux” és „Egyéb”. Sajtóelemzést az önkormányzat nem készít. 2.2. Az idegenforgalom kommunikálása A turizmus fejlesztésének kommunikálásáért felelős Tourinform Irodáról az előző fejezetben már volt szó. Most megpróbálom összefoglalni, milyen lépéseket tesz az iroda az országos kommunikáció során. Mindenek előtt gyűjti és eljuttatja a Nemzeti Turisztikai Adatbankba a város és a Jászság turisztikai kínálatának és rendezvényeinek adatait. Az iroda használja az ország egyik legteljesebb, folyamatosan karbantartott szoftverét, az OTIR-t. A különböző megkeresések (telefon, fax, e-mail, levél, stb) számának folyamatos növekedése azt jelzi, hogy érdemes minél több információt és minél gyakrabban eljuttatni a külvilág számára. Ez ügyben fontos partner az országos média, ahol az 1994-től 2001. márciusáig terjedő időszakban sok ismeretterjesztő, „a városba invitáló” írás, illetve tudósítás jelent meg.* Ezek egy része ingyen jelent meg, egy része pedig célirányos hirdetésként, illetve pr cikk-ként. 21

Ezen kívül készülnek kiadványok, leporellók, szóróanyagok, ám azok színvonala változó, mennyiségük és terjeszthetőségük korlátozott. Hiányzik többek között a városi kiadványterv, s így eseti az együttműködés a pénzügyi feltételek megteremtésében az önkormányzat, a Tourinform Iroda és a területen érintett vállalkozók között. Az iroda a következő kiadványokat (készítette) készíti: - a három nyelven (magyar, angol német) megjelenő, „Jászberényi séta” című kiadvány - az ugyancsak háromnyelvű „Jászberényi Nyár – Vigadalmi Napok előzetes programja” - a „Jászság Múzeumai” - a „Jászság szálláshelyei” - a „Jászság strandjai” - „Töltsön el egy napot Jászberényben!” - „Étkezési lehetőségek Jászberényben” - „Termálfürdő és strandok Jászberényben” - „Állat- és Növénykert” - „A Jászság turisztikai kínálata” (magyar, angol, német, francia és olasz nyelven) A kiadványokat eljuttatják az ország Tourinform irodáihoz. Hozzáteszem, ezen kívül számtalan útikönyv, idegenforgalmi térkép, kiadvány és képeslap készült Jászberényről. Mivel ezek száma rengeteg, most eltekintek ezek felsorolásától. A kommunikáció érdekében az iroda részt vesz a Megyei Idegenforgalmi Napok c. rendezvényen (kiállítás, film, előadás), a „Welcome to Hungary” idegenforgalmi rendezvényeken a Budapesti Kongresszusi Központban, valamint különböző országos turisztikai, idegenforgalmi szervezetekbe próbál bekapcsolódni. 2.3. A Jász Múzeum és a Lehel-kürt kommunikálása A Jász Múzeum nem önkormányzati fenntartású alapintézmény, ám az önkormányzat mindig is támogatta azt. 2001-ig az intézmény konkrét rendezvényeihez, fenntartási és ad hoc költségeihez kapott anyagi támogatást. 2001-től évente egy összeget, közel félmillió forintot különítenek el részére az önkormányzat teljes, illetve annak oktatási, közművelődési és kulturális bizottságának költségvetéséből. Az összeg felett a múzeum szabadon rendelkezik. Másik bevételforrása adományokból és alapítványoktól származik. Ez utóbbiból legjelentősebb a Jász Múzeumért Alapítvány elnevezésű, amely többek között a kommunikációs és a PR feladatokat is ellátja. A kommunikációs tevékenység a következőkre terjed ki: 22

- sajtótevékenység: az alapítvány évente kétszer, 600 példányban saját szakfolyóiratot jelentet meg „Redemptio” címmel, mely a jász és kun településekre jut el. A lapról a következő alfejezet, „A helyi média” c. részében adok részletesebb leírást. - sajtómonitoring: a múzeum 1994 óta szorgalmasan gyűjtögeti a róla megjelent cikkeket a helyi, megyei és országos médiában (ez utóbbiban, ugyanúgy, mint a Jászberényről megjelent cikkek, írások esetében nem volt sajnos nagy a sajtóvisszhang, hiszen az országos média számára a Jász Múzeum tevékenysége nem bír akkora hírértékkel) - kiadványok, prospektusok A Jász Múzeumot azért fontos kommunikálni, mert a Jászság szellemi-tárgyi kultúrájának alapintézménye, mely többször megkapta az „Év múzeuma” megtisztelő címet. A Lehel-kürt (melyről már két ízben is esett szó) pedig elengedhetetlen kommunikációs adottsága, kulturális attribútuma a városnak, illetve a helyi lakosság identitástudatának a forrása is. 2.4. Az online kommunikáció A város online kommunikációja visszamaradottabb a többi vidéki városhoz képest. Bár a város sok közintézményének és civil szervezetének van weboldala az interneten, ám ezek nagy része szét van szórva a világhálón, nem frissül kellőképp és hiányos (esetenként félrevezető) adatokat tartalmaz. A másik probléma, hogy a város is kevés weboldalon és portálon szerepel, kevés helyről elérhető.

2.5. Országos sportversenyek

23

Ahogy azt a „Nemzetközi sportkapcsolatok” c. alfejezetben leírtam, a sport is fontos szerepet tölt be a város tömegkommunikációjának során, hiszen segítségével nagyon sok információ eljuttatható a városról. Ha az országos sporteseményeseket nézzük, akkor ez hatványozottan igaz, hiszen országos szintű bajnokságban szinte minden szakosztály és csapat részt vesz, Jászberényben pedig számos országos verseny is megrendezésre kerül. Sokan úgy gondolják, hogy a sportnak nem sok köze van a tömegkommunikációhoz, a városfejlesztéshez és az imázs alakulásához. Szerintük a hangsúly itt azon van, hogy a sport viszi a város nevét: gyakorlatilag, mint egy teaser (izgató) kampány. Funkciója se több, se kevesebb. Nos ezzel részben egyetértek, mert fel lehet fogni ezt a fajta tevékenységet teaser kampányként is, akkor viszont konstatálhatjuk, hogy ez a város részéről nem tudatos. Véleményem szerint a sport is tömegkommunikáció, hiszen egy központi szereplő, a kommunikátor (esetünkben Jászberény város önkormányzata) emberek nagy csoportjához, a nagyközönséghez juttat el információt a városról különböző technikai közvetítő eszközök segítségével. Esetünkben ilyen eszköz lehet akár egy labdarúgópálya és annak hangosítási rendszere is. Gálik Mihály Médiagazdaságtan c. könyvében a következőképp definiálja a tömegkommunikáció fogalmát: „A tömegkommunikáció a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítők révén jut el az emberek kisebb-nagyobb csoportjaihoz, a nagyközönséghez.” (Gálik M.:[2001]) Ezt figyelembe véve mindenki maga döntse el, hogy ide lehet-e sorolni a sportot, vagy sem?

3. Városi szintű kommunikáció

24

Előszó A városi szintű kommunikáció három dimenzióban történik: a helyi médián keresztül, az önkormányzati kulturális alapintézmények által, valamint az egyéb tömegkommunikációs lehetőségek segítségével. Mint ismeretes, a rendszerváltást követően a helyi média egyre fontosabb szerepet tölt be a helyi emberek tájékoztatásában. 3.1. A helyi média 3.1.1. A város tömegkommunikációs eszközökkel való ellátottságának alakulása A rendszerváltás után lényeges és nagy horderejű változások történtek ezen a téren, melyek egy része új technikai eszközök megjelenésével és térhódításával jellemezhető. Először csak a Hűtőgépgyár irodaházának tetején került elhelyezésre egy parabola antenna, majd a városi kábel-hálózat útján vált elérhetővé sokak számára több hazai és külföldi televíziós csatorna vétele. Ugyanígy terjedt a számítógép és más információhordozó eszközök használata, melyeket az idő múlásával egyre több ember kezd megismerni és használni. A faxok, modemek, fénymásolók, az internet és a távközlés/infokommunikáció elterjedése mind-mind e körbe tartozik. Az új eszközök használatát előbb főleg a fiatalabbak és műszaki érdeklődésűek sajátították el, majd egyre szélesebb körben váltak és válnak elfogadottá. Természetesen használatuknak továbbra is maradtak korlátai, így a külföldi televízióadások és az internet által elérhetővé tett információk nem kis része csak az adott nyelveken tudók számára élvezhető. E területen is érvényesül a tömegkultúra könnyen fogyaszthatóságának elve, hiszen bizonyos műfajok, pop-zene, sportműsorok olyannyira internacionalizálódtak, hogy nézésük, élvezésük nyelvi és egyéb akadálya lényegesen kisebb. További karakteres jelenség a helyi tömegkommunikáció megjelenése, illetve újjáéledése. Újjáéledésről elsősorban a nyomtatott sajtó és a könyvkiadás terén beszélhetünk, hiszen a múlt század utolsó évtizedei óta folyamatosan jelentek meg újságok és egyéb kiadványok a városban. Az első 1868-ban (Jászkunság néven), az utolsó (Jászkürt néven) 1948-ban jelent meg utoljára. Ezután csak esetenként jelent meg egy-egy helyi újság, vagy egyéb alkalmi kiadvány. E vonatkozásban kivételt képezett a Hűtőgép című üzemi lap (ma mondhatnánk „hírlevél”, mely a belső PR és kommunikáció elengedhetetlen eszköze). A lap 1967-ben jelent meg először és esetenként városi ügyekkel is foglalkozott. 1985-től 1991-ig az újságban 25

állandósult is egy városi betétoldal „Városi közélet” címmel, amely tájékoztatást adott a város legfontosabb eseményeiről. A városlakók nagy részét elérték vele, hiszen ekkor minden 4. ember a Hűtőgépgyárban dolgozott. A LOT szám is szép volt, hiszen egy családban 2-4 ember is olvashatta. A példányszám a dolgozók létszámának függvényében változott, ma 4.200 példányban jelenik meg. Médiaajánlata nem is volt és nem is lesz, bár a helyi szervezetek, vállalkozók többször próbáltak reklámlehetőséghez jutni - sikertelenül. Lapstruktúrája nem változott, periodikáját tekintve havilap, ám néha havonta kétszer is megjelenik. 1991-ig A/3as méretben jelent meg, utána A/4-es lett. Még egy érdekesség: az újság logója, betűtípusa és színvilága a Hűtőgépgyár logójának, termékeinek betűtípusaival és színvilágával együtt változott. Az újság ma is létezik Electrolux Újság néven, hiszen a Hűtőgépgyárat felvásárló Electrolux felismerte a belső PR adta eme remek lehetőséget és ma is eljuttatja a lapot a cég összes dolgozójának. Jó ideig a városvezetés éppen erre a lapra kívánta alapozni, vele együttműködve megvalósítani az új helyi újság közreadását. A városi tanács a 80-as évek végén már úgy látta, hogy abban a helyzetben szükség van egy önálló városi újság megjelentetésére. Abban bíztak, hogy a szerény új lap elnyeri azok támogató érdeklődését, akik szeretnének többet tudni városuk életéről, azokról a tanácsi-helyhatósági szándékokról, amelyek az itt élők helyzetének javítását szolgálják. Jászberény város Tanácsa ettől indíttatva úgy döntött 1989. június 9-ei ülésén, hogy Jászkürt elnevezéssel önálló lapot indít. Ám nem csak az akkor jelentkező felfokozott tájékozódási igény motiválta a testületet a döntésben, hanem - ahogy arról már korábban volt szó - az is, hogy Jászberény város történelmében mindig is fontos szerepe volt a különböző címeken megjelenő helyi újságoknak. Talán egy kicsit szimbolikusnak is mondható, hogy több mint 40 évi hallgatás után ugyanazon a néven (Jászkürt) ébresztették újra a lapot. Első mutatványszáma 1989 decemberében jelent meg, a városi tanács „karácsonyi ajándéknak” szánta a városlakók számára. A lap eleinte 1700-3500 példányszámban jelent meg kéthetente. A kezdetekben problémák adódtak a terjesztést illetően, a lap nem, vagy nehezen jutott el a város külterületeire. 1999 tavaszán az önkormányzat pályázatot írt ki a lap kiadására, melyet a Tuti -Peso Bt. nyert meg. A Jászkürtöt ma már 12.000 példányszámban terjesztett informatív, színes újsággá fejlesztették, a korábbi havi kétszeri megjelenés helyett minden héten, 8 oldalon színes, elegáns külsőt biztosítva a lapnak törekszenek informálni a város lakóit. A kezdeti terjesztési problémákat 1-2 hónap alatt hatékonyan megoldották, ugyanis saját terjesztői hálózatot építettek ki. Ennek köszönhetően nemcsak a város belterületére, hanem a külterületi lakosok számára is biztosítják a lap eljutását. 2002-től az önkormányzat évi 10 millió forinttal 26

támogatja a Jászkürtöt, cserébe a lapnak minimum évi 48 alkalommal kell megjelennie. A többi pénzt hirdetésekből kell előteremtenie az újságnak. (Mivel a Tuti-Peso Bt.-nek öt éve a tulajdonában van egy hirdetési újság is, a Jászsági Tuti Tipp, a hirdetésszervezés és marketingtevékenység professzionális szinten működik. A hetente 30.000 példányban megjelenő színes, ingyenes hetilap a Jászságban 19 településre jut el, terjesztése szintén saját hálózaton keresztül valósul meg. (www.interj.hu/tutitipp, a letöltés időpontja: 2002. 03. 04.) A lap a legalacsonyabb hirdetési tarifákkal dolgozik a térségben, ami nagyrészt hozzájárul sikerességéhez.) A kiadó az olvasók érdeklődésének kielégítését, hiteles tájékoztatását tartja a legfontosabb feladatának, aminek érdekében a külső formai változtatások után a belső tartalom reformálását is elindították. Új rovatok („A telefonvonal végén”, „A szerkesztőség postájából”, „Poprovat”) jelentek meg, színes írások, helyszíni tudósítások kezdték el színesíteni az újságot. A Jászkürt rendszeresen beszámol az önkormányzati üléseken történtekről, az ott megszavazott döntésekről. A napi eseményeket követve hűen tudósítja, informálja az olvasókat. Figyelemmel kíséri a város intézményeiben zajló munkát, beszámol a diáksikerekről, a fontosabb politikai eseményekről, a helyi rendezvényekről. Az önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott 1 fő főszerkesztő formálja a lap szakmai irányvonalát, aki a szakirányú végzettséggel rendelkező (a sajtótörvényben foglaltaknak megfelelő) külsős újságírók és fotósok foglalkoztatásával biztosítja a lap mindenkori színes, hiteles megjelenését. (Jászberény Város Település-fejlesztési Koncepciója alapján) A Tutitipp egyik legnagyobb versenytársa a Hungária Szuperinfó Országos Laphálózat tagja, a Jászsági Szuperinfó. A kiadó, a Szuperinfó Kft. Jászberény fő tevékenysége a Jászsági Szuperinfó c. 38.000 példányban megjelenő heti hirdetési újság és a Szuperinfó Plusz c. 12.000 példányos kétheti újság kiadása. Az első szám 1990. június 22-én jelent meg Jászberényben 8.000 példányban, A/4-es formátumban, 2 oldalon, fekete-fehérben. 1993. szeptemberétől az újság formátuma az országos rendszernek megfelelően A/3-ra változott. E közel 3 éves időtartamban a példányszám elérte a 35.000-et és 22 települést látott el hetente információval (még 2 színben). 1994. októberétől már 4 szín color kivitelben jelenik meg. 1997-től Jászberényt, mint földrajzi, gazdasági centrumot önálló -jelenleg 2 heti - 12.000 példányos Szuperinfó Plusz szolgálja. 2001-től A/4-es formátumú, 16 oldalas a Jászsági Szuperinfó, 38.000 példányban már Heves városban is megjelenik. Ezt a váltást a médiakutatási és a saját piackutatási eredmények indukálták. 27

A hirdetők bizalmát a 11 éve működő, folyamatosan fejlesztett, saját terjesztőhálózat alapozza meg. (http://jaszsagi.szuperinfo.hu, a letöltés időpontja: 2002. 03.04. ) Ahogy korábban volt szó róla, a Jász Múzeumért Alapítvány évente kétszer, 600 példányban saját szakfolyóiratot jelentet meg „Redemptio” címmel. A redemptio latin szó, ami annyit tesz: visszavásárlás, megváltás, önmegváltás. A szó az 1745-ös jászkun redemptióra utal, amikor a jászok és a kunok példás összefogással, saját erejükből visszavásárolták régi kiváltságjogaikat. Mária Terézia magyar királynő 1745. május 6-án írta alá a jászok és a kunok redempcionális diplomáját. Ilyen és ehhez hasonló történelmi pillanatokról, honismereti eseményekről, valamint helytörténeti kiállításokról, „huszártalálkozókról”, „huszártoborzásról”, „jászsági vendégjárásról”, „jászkapitányokról”, szoboravatásokról, díjátadásokról számol be a folyóirat, valamint a helyi, a témához kapcsolódó híreket, eseményeket és képanyagokat teszi közzé. A folyóirat 1994-ben indult útjára, mint a jász és kun települések honismereti lapja. Fő célcsoportja a megyei hagyományőrző szakkörök. Médiaajánlata is van, tehát hirdetés elhelyezésére is van lehetőség. Ára: 100 forint. A Berényi Kármentő szintén 1994-ben indult, a Városvédő- és Szépítő Egyesület lapja. A lap célja ugyancsak a jász értékek bemutatása. 3.1.2. A helyi elektronikus média „Az információrobbanás korában élő ma embere természetesnek tartja, hogy zsebrádióján hallgatja a legfrissebb híreket, hogy színes televízióján a történéssel egyidőben szemlélhet – akár egy távoli kontinens eseményeit, használja, élvezi az elektronikus tömegkommunikáció mindmegannyi eszközét. ” (Sugár Gusztáv: [1985]) Ide tartozik a helyi televízió és rádió-vételi lehetőség, a teljes feltétel-rendszerével. Ennek rádiós szegmense hagyományos módon, televíziós szegmense részint hagyományos módon, (pl. parabola antenna segítségével), részint egységes kábelhálózat igénybevételével funkcionál. Ami a rádiós lehetőségeket illeti, az országos „hatáskörrel” rendelkező magyar adók és a kellő vételi lehetőséggel bíró külföldi adók mellett Jászberényben egy társas vállalkozás önálló stúdió-sugárzási engedéllyel rendelkezik a 97.7 MHz-es hullámhosszon, 144 W teljesítménnyel, napi 16 órai adásidőben. Ez a jogosítványa 2006. 03.11-ig biztosított. Az adás élvezhető minőségben hozzávetőleg 15-16 km sugarú területen belül vehető, hallgatottsága mintegy 70-80 %.

28

A rádióadó 1995. július 1-jén kezdett el sugározni helyi, közszolgálati rádióként, napi 8 órában, Rádió Jászberény néven. Az adó minden korosztály és minden társadalmi réteg igényeit megpróbálta kielégíteni: a könnyűzenei műsorok mellett politikai, mezőgazdasági műsorok is helyet kaptak a műsorszerkezetben. Ezután 1996-tól a Jászkürt, a Rádió Jászberény és a Jász TV Jászmédia Kht. néven közhasznú gazdasági társasággá alakult, ezentúl a három média egy összegben kapta a támogatást az önkormányzattól. A műsorstruktúra folyamatosan bővült, a sugárzási idő nőtt. 1999-től a helyi TV és rádió átkerült egy másik cég tulajdonába. Az új tulajdonos rövidtávú tervei között szerepelt a városi kábeltelevíziós hálózat minőségi javítása és a rádió műsoridejének 16 órásra bővítése. A tulajdonosváltással a rádió is nevet változtatott: Trió Rádió lett belőle, mely 1999. május 1-jén kezdte el a 16 órás adás sugárzását. Mára úgy tűnik, hogy a kalandos történetű, magánkézben lévő rádióadó végre megtalálta sajátos arculatát s azt a kötelező stílust, színvonalat és szellemiséget, melynek eredményeként a helyi rádiózás ma igen jelentős társadalmi szerepet tölt be Jászberényben. A rádió tárgyilagosan és naprakészen informál, eltérő álláspontokat is megjelenít, valamint közéleti fórumot is felvállal. (Természetesen a sport, vetélkedők és zenei kívánságműsorok mellett. ) A televízió-vételi lehetőségeket illetően ma már túlsúlyban van a kábelhálózatot is igénybe vevők száma: Jászberény háztartásai közül 7.000-en csatlakoztak már e hálózatra. A kábeltelevízió az elmúlt néhány évben többször gazdát cserélt- ma, a rádióhoz hasonlóan szintén magánkézben van. A cég igyekszik szolgáltatói tevékenységét folyamatosan bővíteni a színvonal és a fogyasztói kör tekintetében egyaránt- ma már internet szolgáltatást is kínál az érdeklődőknek. 1999. december végén befejeződött a Jászfényszaru város teljes területét lefedő csillagpontos hálózat építése. 2000 elejétől Jászalsószentgyörgy alkotja a térség műszaki központját, ahol már beüzemelték a professzionális fejállomást, az optikai adó- és elosztórendszert. A lakosságot folyamatosan tájékoztatják a különböző településeken belüli hálózatok megépítéséről. A színvonal biztosítása érdekében Jászberényben egymástól teljesen független két optikai körgyűrű biztosítja a kor műszaki követelményeinek megfelelő teljes sávszélességű interaktív szolgáltatást.

29

3.1.3. A helyi média kihasználtsága ∗ 1. A Jászkürt 1995-ben minden második jászberényi lakos (52 %) a Jászkürt c. kéthetilapból tájékozódott. 1997-ben a lap olvasótábora növekedett a legdinamikusabban 1996-hoz képest (+8%). Ezzel gyakorlatilag visszaszerezte azt az olvasótábort, amit feltehetőleg a kétheti lappá válás miatt veszített el. Egyébként a kétheti laphoz a kérdezettek 15 %-a soha sem jutott hozzá, 47 % viszont rendszeresen kézbe veszi. A Jászkürt városi lap olvasótábora az előző évekhez képest növekedett, hiszen most már csak a megkérdezettek 16 %-a válaszolta azt, hogy nem olvassa a lapot. 7 %-kal növekedett az újságot rendszeresen kézbevevők aránya. 1998-ban Jászberény város lapját sohasem olvasók száma (30 %) hirtelen nagyon ugrott, a lapot ritkán olvasók (23 %) aránya rovására; ugyanis a gyakran (25 %) vagy mindig (18 %) újságot olvasók aránya 43 %. A lapot a megkérdezettek pont fele tartja tényszerűnek, 45 % nem tud véleményt alkotni. Csak 3 % szerint nem tényszerű a tájékoztatása, 2 % pedig arról számolt be, hogy bizonyos esetekben, kérdésekben nem az. 1998 óta a Jászkürt látja el a legsikeresebben a helyi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató feladatot. Ez abból derül ki, hogy a lakópolgárok 52 %-a elegendőnek tartja a város ügyeiről szóló cikkeket az újságban. A Jászkürt olvasottsága (százalékban) Válaszlehetőségek Mindig/rendszeresen 1996 39 1997° 46 1998 18 1999 74 2000 72 2001 60 25 11 3 1

Gyakran 25 14 12 Ritkán/csak néha 36 38 23 10 11 Soha 25 16 30 3 2 Nem tudja/nincs válasz 4 3 °1997-ben azt kérdezték, hogy milyen gyakran jut hozzá a helyi laphoz?

A robbanás 1999-2000-ben következett be: a helyi lap olvasottsága 80 % fölé került. A lap tárgyilagosságát is kiemelik a helyiek, hiszen a megkérdezettek háromnegyede, majd 94 %-a négyes és ötös osztályzatot adott az újság tényszerűségének. 2. Városi televíziózás

Az alfejezet és a következő alfejezet is a Jelenkutató Intézet „Jászberény 2001, az országosan egyeztetett önkormányzati közvélemény-kutatás” c. zárótanulmányának adataira támaszkodik

30

A jászberényiek tájékoztatásában a legfontosabb intézmény a városi kábeltévé volt 1995-től 1998-ig. 1997-ben még a megkérdezettek 68 %-a a városi televíziót nevezte elsődleges önkormányzati hírforrásának. A helyi TV nézettsége kezdetben magasabb (1996: 49 %; 1997:59 %) majd, a rendszeresen tévézőknél 1998-tól erős visszaesést mértek: előbb 33 %kal, 1999: 28 %-kal, 2000: 35 %-kal. Akkor, 1997-ben a nagyobb politikai nyilvánosság érdekében fontos lehetőségnek tűnt a képviselő-testületi ülések egyenes közvetítése, ami találkozott a polgárok többségének akaratával, hiszen a megkérdezettek 71 %-a helyeselte az indítványt (1999-ben 68 %, 2000-ben 65 % igényelte az egyenes vagy szerkesztett adásokat a helyi parlamentről). A városi tévé nézettsége (százalékban) Válaszlehetőségek Hetente/rendszeresen Ritkábban/ritkán Soha/egyáltalán nem Ne, fogható a helyi tévé Nem tudja/nincs válasz 1996 49 14 8 28 1997* 59 16 25 1998 33 35 27 5 1999 28 45 26 1 2000 35 38 23 4 2001

Az első három évben a városi televízió évről-évre erősítette hírpiaci pozícióját és úgy tűnt, hogy meghatározó információátadó szerepe megkérdőjelezhetetlen. 1997-ben a polgárok több mint kétharmada (68 %) említette információs forrásként a helyi tévét. Az adásokat fogni tudók több mint fele (59 %) hetente, 16 %-ka ritkábban, további 25 % pedig soha nem nézte a műsorokat. 1998-ban az önkormányzatról szerzett ismeretek első számú forrása még a városi televízió 65 %-kal. A városi televízió nézettsége jelentős volt 1998-ban: a megkérdezettek alig 27 %-ka nem nézi, 33 % rendszeres, míg a polgárok 35 %-ka csak alkalmi nézője volt a helyi műsoroknak. A helyi tévé tájékoztatását tényszerűnek tartotta a megkérdezett nézők több mint fele, kevésbé vagy nem tényszerűnek mindössze 6 %-ka, míg 42 % nem tudja ezt a kérdést megítélni. A fordulat úgy és akkor következett be, amikor a helyi televíziózás megtorpant, s a nyomtatott sajtó rendkívüli expanzióban volt. Az arány megfordult: 91-71 %-ban a nyomtatott sajtó javára. Ez a fordulat egybeesett a műsorok tárgyilagosságának csökkenésével is, amely 2001ben ismét nagyot javult. 2. Helyi és regionális rádiózás

31

A mérések kezdetén, 1995-ben a Rádió Jászberény még nem tudott nagy hallgatói piacot szerezni, így csak kisebb szerepet tulajdoníthatunk a rádiónak az információátadásban. Viszont 1995 és 1999 között a különböző neveken jegyzett helyi rádió közönsége egyre nőtt (24 %-ról 64 %-ra), így egyre nagyobb lett információtovábbító szerepe. Általában a Rádió Jászberény a harmadik legfontosabb helyi médium volt, de 1995-96 után csak 1998-99-ben következett be kimutatható elmozdulás (46 %-ról 64 %-ra). 1997-ben a megkérdezettek közel egyharmada (30% ) soha nem hallgatja az adásokat, de közel egyötöde (17 %) hallgatta naponta, további 32 % pedig hetente, akár többször is. 1998-ban a Rádió Jászberény tényszerűségét illetően a többség (58 %) nem tudott véleményt alkotni, míg a hallgatók 38 %ka tényszerű tájékoztatásról adott számot. A helyi rádió megítélése is viszonylag kedvező, bár egy ponttal elmarad az ötven pontos elégedettségi határtól. 3. A face-to-face (személyes) kommunikáció A felmérések azt is igazolják, hogy a személyes kommunikációnak fontos szerepe van a polgárok tájékozódásában. Ennek egyik – az önkormányzat részéről intézményesített – változata a lakossági fórum. A megkérdezettek 87 %-ka tudott arról, hogy az önkormányzat szokott ilyen fórumokat tartani, 35 % venne részt, 14 % pedig már részt is vett ilyen fórumokon. A megkérdezettek közel fele (46 %) határozott nemmel válaszolt. Valamelyest növekedés volt tapasztalható a személyes kommunikáció, ismerősök útján szerzett információk területén; az 1995-ben még legfontosabb információforrás a „szájhagyomány” volt; 1998-ban a helyiek 36 %-a munkatársaitól tájékozódott a városháza eseményeiről; ám ez a helyzet úgy tűnik végleg a múlté. Viszont a polgároknak továbbra is elenyésző hányada (311 %) szerzi be személyesen a hivataltól, illetve az önkormányzati képviselőktől az információkat. 1998-ban a város önkormányzati képviselői álltak az „előkelő” tizedik helyen, hiszen a megkérdezettek csupán 11 %-a nevezte meg őket tájékozódása forrásaként. Ez igen kevés, ami miatt nem lehet megdicsérni az önkormányzatot.

3.1.4. Önkormányzati kommunikáció a helyi médiában

32

Az önkormányzat a tévénél és rádiónál 60-60 perc saját önkormányzati műsorra kap díjmentes lehetőséget, a Jászkürt pedig rendszeresen beszámol az önkormányzati üléseken történtekről, az ott megszavazott döntésekről. Az önkormányzatok kedvező(bb) megítélésénél fontos szerepet játszik az, hogy milyen kommunikációs csatornákon és milyen hatékonysággal képes párbeszédet folytatni a helyi lakossággal. A fentiek figyelembe vételével érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni az egyes médiumok teljesítményét, illetve a kialakult hírpiaci helyzetet. A következő táblázat a hírpiaci helyzetet mutatja be, illetve arról ad képet, hogy 1995-től 2001-ig milyen forrásokból szerezte be a lakosság az információkat az önkormányzat tevékenységéről. Információforrások Jászkürt Helyi Rádió Helyi TV Megyei lap 1. (Szolnok megyei Néplap) Hirdetési újság Megyei lap 2. (Jászkun Krónika) Regionális rádió Országos lap(ok) Országos rádió(k) Országos televízió(k) Önkormányzati képviselőjétől Munkatársaitól, ismerőseitől Egyéb (hivatalból, írott tájékoztatóból stb) 1995 52 24 58 19 19 7 60 4 1996 44 40 62 18 16 14 40 3 31 3 1997 52 41 68 14 8 3 38 3 1998 63 46 65 16 22 17 28 43 11 36 3 1999 91 64 71 20 9 21 27 36 10 30 3 2000 90 60 67 19 15 15 29 36 11 34 5 2001 92 41 61 19 7 5 21 5

Kérdés: Kérjük nevezze meg azokat a forrásokat, ahonnan információkat szerez a képviselőtestület és a városháza munkájáról! (százalékban) A táblázatból kitűnik, hogy a legtöbb információt a városi lapból, a helyi tv-ből és rádióból szerzi a lakosság, illetve fontos szerepet tölt be a face-to-face kommunikáció is. A képviselőtestület és a városháza munkáját illetően háttérbe szorulnak a regionális és országos adók, valamint a sajtótermékek. 3.2. Önkormányzati kulturális alapintézmények 1. A Déryné Művelődési Központ Tourinform Irodájának (melyről már több ízben volt szó) „propaganda” tevékenysége városi szinten, ahogy ők nevezik:

33

- egyedi plakátok elhelyezése a Lehel Vezér Gimnázium épületének sarkán lévő hirdetőszekrénybe, illetve a közintézmények előtt - esetenként célirányos DM levél eljuttatása munkahelyekre, forgalmas szolgáltató és kereskedelmi egységekbe, magánszemélyekhez Az egyedi meghívókat, A/3-as plakátjaikat és műsorfüzeteiket „házon belül” tervezik és nyomtatják. - iskolákban és néhány munkahelyen eredményesen működik a személyes kapcsolatokra épülő szervezőmunkájuk - saját információs iroda működtetése - az egész országra kiterjedő információs adatbázis - ingyenes turisztikai kiadványok - lakossági fórumok, közmeghallgatások, választási tájékoztatók - városi és állami ünnepek lebonyolítása 3.3. Önkormányzati kulturális alapintézmények 2. A Városi Könyvtár és Információs Központ Az intézmény célja úgy megjelenni a városban, mint egy dinamikus szolgálat és szolgálatkész kulturális intézmény, melyet érdemes használni, és ennek megfelelően finanszírozni. A könyvtár alaptevékenysége az információszolgáltatás. Az intézmény nyilvános közkönyvtár, ám a speciális kérések teljesítését is szeretné megoldani. Vannak hagyományos és nem hagyományos feladatai egyaránt - ez előbbihez tartozik a kultúra sokoldalú közvetítése, az utóbbihoz pedig az új dokumentumok gyűjtése és a számítógép adta lehetőségek hasznosítása a tájékoztatásban. Összegzésül: az önkormányzat közbenjárásával történő változások eredményeként a könyvtár mára kívül-belül és szakmailag is megújult, szolgáltatásainak köre meghaladja a hasonló nagyságrendű városokban működő könyvtárakét és a könyvtárba érkező látogatókból is elismerést vált ki. (www.vkjaszbereny.c3.hu, a letöltés időpontja: 2002.03.23). A könyvtár az országos- és a városi szintű kommunikáció tárgya egyaránt. 3.3. Önkormányzati kulturális alapintézmények 3. Állat- és Növénykert

34

Látogatottsága egyre nagyobb, az utóbbi években jellemző rá a korszerű állat-elhelyezés, a nagyfokú aktivitás és publicitás. Az állatok bemutatása mellett a pihenőpark is látványosságot, programot adhat az idelátogatóknak, ami segíteni tudja a turizmus figyelmének felkeltését. Az Állat- és Növénykert az országos- és a városi szintű kommunikáció tárgya egyaránt. Kommunikálása főleg saját weboldala segítségével történik, mely az összes keresőben és több portálon is szerepel az interneten. (www.zoo.hu/jaszbereny) 3.4. Az önkormányzat egyéb tömegkommunikációs megmozdulásai Ilyenek a lakossági fórumok, a képviselőtestületek tagjainak beszámolói a választókerületben, fogadóórák, egyéb tájékoztató kiadványok, brosúrák, valamint fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével (a Menedzser Klub, a helyi ipartestület és a kamara rendezvényei). Ez utóbbiakról írnék pár sort, ugyanis az előbbiekről már volt szó az előző alfejezetek során. A Menedzser Klub A Menedzser Klub 1996-ban alakult. Ma 47 tagja van, melyek Jászberény és a térség középés nagyvállalkozásaiból kerülnek ki. Egyesületként működik, ám lényegét tekintve egy „beszélgetős” klub, fórum, ahol főleg információcsere történik. A tagok kötetlen dialógusok formájában megbeszélik egymás ügyeit és a helyi gazdaságot érintő kérdéseket. Kéthetente megrendezett üléseikre gyakran hívnak meg neves előadókat a gazdaság különböző területeiről, akik jelenléte emeli a fórum imázsát. Évente egyszer közgyűlést is szerveznek. A klub nyitott és zárt egyben: tagjelölt cég csak közép- vagy nagyvállalat lehet, mely jelentős hatással van a jászberényi és a jászsági gazdaságra. Emellett az új tagok belépése a már meglévő klubtagok döntésének függvénye. Az éves tagdíj 100.000 forint, amiért cserébe a tagcég részt vehet a klub ülésein és díjmentesen igénybe veheti a klub székházát, teljes felszereltségével együtt. A klub nem érdekképviseletként funkcionál, ami a tagok nagy heterogenitásával magyarázható. (Van itt bank, autószalon, építőipari cég, áruház és egyéb más vállalkozás is). A klub politikamentesnek vallja magát, ami nem jelenti azt, hogy rossz viszonyban állna az önkormányzattal vagy egyéb más hatalmi szervvel. A kapcsolat ellenkezőleg nagyon jó, hiszen az önkormányzat kikéri a klub véleményét a gazdasági kérdésekben, cserébe 35

információt ad a klubtagoknak az őket érintő politikai kérdésekről. A tagok kölcsönösen részt vehetnek egymás ülésein, amit mindkét fél készségesen ki is használ. A klub aktívan részt vesz a város marketingkommunikációjában: tanácsot ad, támogat, szponzorál. Évente egyszer a lakosság részére ún. Nyílt Napot rendeznek, ahová bárki eljöhet és felteheti kérdéseit. Nevéhez fűződik a Menedzser Bál megszervezése is. A Jász-Nagykun–Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A mintegy 14 ezer tagot számláló területi kamara 1994. december 5-én alakult. A tagkör 63 százaléka egyéni vállalkozás, kb. 4500 Kft. és Bt., 65 Rt. és 43 szövetkezet a tagja. A kamarák feladata az általános gazdasági érdekérvényesítési tevékenység ellátása, a kamarai vélemény és javaslat érvényesítése a törvények, rendeletek létrehozásában és alkalmazásában, rendszerek és módszerek kidolgozása az érdekérvényesítés területén. E feladatot szem elõtt tartva véleményezi a beérkezett, kamarát érintõ önkormányzati gazdasági elõterjesztéseket, oktatási (szakképzési) koncepciókat. Tárgyal a megye gazdasági koncepciójának kialakításában, részt vesz végrehajtásában. A vállalkozók piaci pozíciójának erõsítése, üzleti kapcsolataik fejlesztése, az európai minõségi színvonal elérése érdekében a kamara széles körû nemzetközi kapcsolatokat alakított ki számos európai kamarával. Ezek az együttmûködések kitérnek a kamarák közötti üzleti kapcsolatok létrehozása, az üzleti információk cseréjére, a gazdasági törvényekrõl, rendeletekrõl és elõírásokról történõ kölcsönös tájékoztatásra, a régió rendezvényein való megjelenésre, kamarai szakosztályok közötti szakmai eszmecserére, a szakképzés, mesterképzés és – vizsgáztatás tapasztalatainak összevetésére, piackutatásra. A kamarai szolgáltatások köre és igénybevétele fokozatosan növekedett, így a szervezet gazdaságszervezõ tevékenységének elfogadottsága javult. A szolgáltatások rendszere a vállalkozások versenyképességének növelését, innovációjuk elõsegítését célozza. Tagjai részére a kamara ingyenes tanácsadást ad több szakterületen. Ilyenek az adózási, számviteli, társadalombiztosítási és pénzügyi-hitelezési ügyek. (www.jnszmkik.hu, a letöltés időpontja: 2002. 04. 13.) Az önkormányzat és a kamara kommunikációja folyamatos, a két szervezet között szoros az együttműködés. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) tagja, a helyi ipartestület

36

Az IPOSZ a magyar kisvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége, mely 235 területileg szervezett ipartestületből, 32 országos szakmai szövetségből és 19 megyei szintű szövetségből áll. A tagszervezetek tevékenységét az IPOSZ koordinálja, mint országos szövetség. Az IPOSZ és ipartestületei szakmai érdekvédelmet folytatnak, valamint szolgáltatások egész sorát működtetik a tagság érdekében. Ilyenek a könyvelés, a tanácsadás, a szakképzés, a hitel- és garancia tevékenység, valamint az üzletközvetítés. (www.iposz.hu, a letöltés időpontja: 2002.04.06.) Jászberényben 1885-ben alakult az ipartestület. A helyi iparosok közül – akik a lakossági igények kielégítésére termeltek – főleg csizmadia, szűcs, kollár-bognár, kovács, takács, kádár, mesterek léptek be az ipartestületbe, melyhez később vendéglősök, kocsmárosok, és mészárosok is csatlakoztak. A világháborúk alatt és a szocializmusban nehéz helyzetbe került szervezet a rendszerváltás után alakult újjá, bár sokáig küszködött a túlélésért. (IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2000.) Az önkormányzattal jó a kapcsolat: a polgármester és az önkormányzati képviselők rendszerint részt vesznek az ipartestület rendezvényein (Kézműves Kiállítás, nyugdíjas találkozó, az IPOSZ területi-régiós értekezletei és egyéb szakmai napok), a testvérvárosi kapcsolatoknak köszönhetően pedig az ipartestület nem egyszer jelentős anyagi támogatásban részesült. A közelmúltban az önkormányzat átadott egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant az ipartestületnek, hogy az legyen a szervezet székháza. Az önkormányzat kikéri az ipartestület véleményét bizonyos kérdésekben. Ilyen a helyi iparűzési adó meghatározása, amiből elkülönítenek egy részt a kisvállalkozások támogatására. Emellett az ipartestület egy tagja részt vesz az önkormányzat gazdasági bizottságának munkájában, mint külsős tag.

III. Javaslat az összehangolt kommunikációs stratégia kialakítására Előszó Ahogy az előző fejezetekből kitűnik, egy város kommunikációs tevékenységének megvalósulásához rendkívül összetett feltételrendszernek kell teljesülnie. Jászberény remek kommunikációs adottságokkal rendelkezik, amelyeket véleményem szerint sokkal jobban ki lehet, és ki kell aknázni. A következők során megpróbálom felvázolni a lehetséges összehangolt kommunikáció kialakítását. 37

1. Nemzetközi kommunikáció Cél Jászberény ismertebbé tétele, good will megteremtése, valamint a meglévő kapcsolatok javítása, új kapcsolatok kiépítése. Célcsoport Egy település külföldi célcsoportjába elméletileg mindenki beletartozik, aki valamilyen módon érintkezésbe léphet, vagy kívánatos, hogy érintkezésbe lépjen a település valamilyen tényezőjével (pl. csak utazás közben nézi a helységet, beszél egy onnan származó személlyel, részt vesz valamilyen, a települést érintő döntés meghozatalában). Ennek alapján a következő külföldi célcsoportokat lehet kijelölni: - külföldi potenciális látogatók, turisták - üzletemberek - külföldi befektető és gazdasági szervezetek - kormányzati szervezetek - sajtó képviselői - a testvérvárosok lakossága, vállalkozói, civil szervezetei és politikai döntéshozói, valamint a helyi média - a magyarországi utazási portálok, irodák, amelyek külföldre ajánlanak ki anyagokat Magyarország városairól és térségeiről, valamint a külföldre irányuló szakmai kiállítások (pl. ITDH)

Üzenet Tovább kell népszerűsíteni a Jászberényről kialakult külföldi eszményképet Akcióterv 1. Testvérvárosi kapcsolatok

38

Mivel a nemzetközi kommunikáció egyik alappillére Jászberényben a testvérvárosi kapcsolatok, ezért érdemes azok lehetőségeit a legteljesebb mértékben kihasználni, tökéletesíteni, illetve újabb kapcsolatok után nézni. Javaslat - újabb testvérváros(ok) felkutatása (pl. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország) a gazdasági, kulturális, közművelődési, oktatási, önkormányzati kapcsolatok további kiépítésére. Ezek az országok földrajzilag közel állnak Magyarországhoz, ami megteremti a lehetőséget, hogy potenciális turisták, üzletemberek és befektetők jöjjenek a városba. Ugyanakkor lehet választani pl. egy angol városkát is, ami az eddig felsorolt lehetőségek mellett még két szempontból is előnyös: egyrészt a két ország önkormányzati rendszerének hasonlósága, másrészt a diákok nyelvgyakorlása szempontjából. (Az amerikai testvérvárosi kapcsolat a nagy földrajzi távolság miatt ez utóbbit csak részlegesen tudja kihasználni) - kommunikáció a már meglévő és leendő testvérvárosokkal - tudatos sajtópolitika, úgymint tudatos hírgenerálás, hírtovábbítás és sajtóelemzés PR eszközök - eseménymarketing: külföldi delegációk fogadása, amire rendezvényeket kell ráépíteni, valamint saját delegációk kiküldése - médiakapcsolatok: tudatos hírgenerelás, sajtómegjelenések, interjúk és háttérbeszélgetések szervezése a delegációk itt (vagy) ottlétekor - internet: az online kommunikációt sokkal jobban ki lehet és ki kell használni – pl. egy kreatív, flashes, design-os interaktív Jászberény-város weboldal és egy ugyancsak figyelemfelkeltő banner, vagy scyscraper segítségével. ( Ez utóbbiak megtervezéséről később szó esik) 2. Az idegenforgalom kommunikálása Ahogy az előző fejezetekből kiderül, a nemzetközi kapcsolatok másik alappillére az idegenforgalom, amelynek kommunikálását főleg a Déryné Művelődési Központon belül működő Tourinform Iroda végzi.

39

Javaslat - szorosabb együttműködést kell folytatni a Magyar Turizmus Rt.- vel, hogy lehetőség nyíljon hasznos információk elhelyezésére Jászberényről annak honlapján (www.hungarytourism.hu). Itt több olyan rovat van, ahová Jászberény még nem került be (Kultúra, lovasturizmus, kiadványok és videók, eseménynaptár, stb) - kapcsolatba kell lépni a HOTELINFO Kereskedelmi és Propaganda Kft.-vel, amely kifejlesztett egy ún. Hungary Info Katalógust és a belföldi turisztikai kedvezményeket nyújtó Hungary Card-ot. Az előbbi egy évente megjelenő kiadvány, mely 1991 óta Magyarország kilenc idegenforgalmi régiójának megfelelő bontásban mutatja be a programajánlatokat és látnivalókat, a hoteleket, panziókat, kempingeket és éttermeket. A Hungary Card segítségével a kártya tulajdonosa igényeinek megfelelő színvonalon, tartalmasan és olcsóbban pihenhet, üdülhet, vagy akár csak eltölthet egy hétvégét Magyarországon. Érdemes csatlakozni a kártyaprogramhoz, hiszen a cég weboldala elérhető angol és német nyelven is a külföldiek számára. - fel kell venni a kapcsolatot a Budapesti Turisztikai szolgáltató Kht-vel, amely üzemelteti Budapest Hivatalos Turisztikai honlapját. (www.budapestinfo.hu) Bár a honlap elsősorban Budapestről nyújt információt, ám ott lehetőség van a Jászberényről szóló információk közzétételéről, nem beszélve arról, hogy onnan át lehet linkelni a www.hungarytourism.hu lapra is. A honlap angol, spanyol és német nyelven is elérhető a külföldi érdeklődők számára. - az együttműködés jobb kiaknázása Magyarország egyik legnagyobb utazási portáljával, a www.travelport.hu oldallal PR eszközök Jelen esetben fel lehet használni face to face, e-mail, telefon, telefax és egyéb infokommunikációs eszközt, a médiakapcsolatokat, a lobbitevékenységet, valamint a marketingkommunikáció más elemeit is (eseménymarketing, hirdetési kampányok, stb.) Ez a fajta együttműködés barter konstrukcióban is működhet. (Pl. barterlehetőség ezen weboldalak és Jászberény város weboldala között) 2. Cél Minél több látogató, befektető és üzletember érkezzen Jászberénybe, good will elérése, imázsfejlesztés. Országos szintű kommunikáció

40

Célcsoport Ahogy eddig láthattuk, Jászberény országos szintű tömegkommunikációjának két fő célcsoportja van: a turisták és a befektetők. Ezeket az idegenforgalom, a sajtókapcsolatok és a sportesemények útján lehet elérni. Üzenet „Jöjjön el Jászberénybe, mert itt megtalálja mindazt, amit egy átlagos alföldi kisvárosban nem” Akcióterv - a kommunikációs csatornák, eszközök bővítése, a meglévők tökéletesítése, illetve újak létrehozása. Az idegenforgalom kommunikálásánál itt is szorosabb együttműködésre kell törekedni a Magyar Turizmus Rt.-vel, a HOTELINFO Kereskedelmi és Propaganda Kft.-vel, a Budapesti Turisztikai szolgáltató Kht-vel, a www.travelport.hu oldallal és egyéb országos idegenforgalmi és kulturális szakmai érdekvédelmi szövetségekkel, hiszen ezek nemcsak külföldre, hanem főleg belföldre juttatnak el Magyarországról, a magyar városokról, szálláslehetőségekről, vendéglátásról, kirándulásokról, eseményekről információt. Ezt a kört lehet bővíteni utazási irodákkal és olyan utazási és egyéb kulturális portálokkal, amelyek célközönsége főleg hazánkban található. (www.fesztival.hu, utazas.lap.hu, Falusi Turizmus Centrum, tura.lap.hu, stb) A 2001. tavaszán indult www.fesztival.hu internetes portál a magyarországi és a határon túli magyar fesztiválok első és egyetlen online gyűjtőhelye. Céljuk, hogy hazánk közel 800 fesztiválját, és fesztivál jellegű eseményét rendszerezzék, és egyben hírt adjanak róluk. A rendezvények számára a fesztival.hu közös kommunikációs platformot jelent, ahol a nagy események mellett a kisebbek is rendkívüli publicitáshoz juthatnak általa. A honlapon minden fesztivál ingyenes megjelenési lehetőséghez jut. Céljuk, hogy a lehető legteljesebb körben térképezzék fel a hazai fesztiváléletet. Az oldal a Korridor Network tagjaként működve komoly sikert és látogatottságot könyvelhet el. küldjön egy e-mailt, vagy egy faxot, levelet, illetve A honlapon való telefonon. megjelenéshez csupán arra van szükség, hogy Jászberény város, mint fesztiválszervező jelentkezzen Az ingyenes kommunikációs felületen kívül, egyéb lehetőséget is kínálnak. Ha a város küld olyan, egy adott rendezvényhez kapcsolódó emléktárgyat, vagy ereklyét, ami különleges és 41

egyedi, mert az adott fesztiválhoz konkrétan kapcsolódik, akkor ezt az interneten keresztül, egy aukción elárverezik, így egy újabb publicitási felülethez juttatva a várost. A bevétel a honlap további működését segíti. Az együttműködésért cserébe csak annyit kérnek, hogy bannerüket, vagy egy linket helyezzen el a város saját honlapján, és lehetőség szerint a programjaik szóróanyagán is tüntessék föl a fesztival.hu-t, mint partnert. Hasonló, eredményes együttműködést lehet kezdeményezni az összes többi turisztikai és utazási portállal. - a város kommunikálása jászberényi „hungaricumok” segítségével (ilyen „jászberényikum” lehet pl. a Konkoly-féle kolbász, amely országszerte ismert). A terméket be lehet mutatni országos élelmiszeripari szakkiállításokon, ahol akarva-akaratlanul szóba kerül Jászberény, valamint lehet róla készíteni egy rövidfilmet, amit esetleg bemutatnának a különböző TV csatornákon. PR eszközök A PR eszközök palettája itt is hasonló, mint a nemzetközi kommunikációnál.

3.

Városi szintű kommunikáció

A városi szintű kommunikáció lényege, hogy biztosítsa a kölcsönös információáramlást a lakosság és az önkormányzat között.

42

Cél A lakosság és az önkormányzat közötti kommunikációnak folyamatosnak és interaktívnak kell lennie. Célcsoport - lakosság Javaslat: a hatékonyság növelésének érdekében ezt a szegmenst tovább lehet bontani pl. diákokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, kisgyermekesekre, stb. - a helyi üzletemberek és vállalkozók - a helyi civil szervezetek és alapítványok - az önkormányzati alapintézmények (Óvodák, iskolák, egészséügyi intézmények, könyvtárak, művelődési házak, stb.) - a helyi média Üzenet „A lakosság ne csak szubjektuma legyen a kommunikációnak, hanem érdemben is vegyen részt benne” Akcióterv 1. Városi Kommunikációs és Marketing Iroda létrehozása Egy európai szintű, modern, interaktív kommunikációs csatornára, pl. egy Városi Kommunikációs és Marketing Irodára azért van szükség, mert a külvilág és a lakosság felé egyaránt áramoltatná az információkat, valamint ellátná a város PR és marketing ügyeit. Ilyenek már évtizedek óta léteznek Angliában és Németországban, aminek köszönhetően egy polgármester, vagy kormányzó akár 25-30 évig is hatalmon maradhat. Ennek érdekében az iroda koordinálná a polgármesteri hivatalon belül működő Szervező Iroda, a DMK Tourinform Iroda, a Városi Könyvtár és Információs Központ és a sajtóreferens tevékenységét. Az irodában az érdeklődők információt kaphatnának az önkormányzat tevékenységéről, összetételéről, valamint elérhetőek lennének az önkormányzati rendeletek, határozatok jegyzőkönyvek és pályázatok. Az irodában friss információt lehetne szerezni a városról, a helyi rendezvényekről, a helyi intézményekről, önkormányzati alapintézményekről és civil

43

szervezetekről, a város kulturális-, sport-, rekreációs-, vendéglátási-, és szórakozási lehetőségeiről, a helyi médiáról, az idegenforgalmi politikáról, valamint a város marketing és PR tevékenységéről. Az iroda koordinálná a város online kommunikációját is. Fontos, hogy a kommunikáció interaktív legyen – ennek eléréséhez két dolgot is létre lehet hozni – egyrészt egy panaszdobozt, ahová mindenki eljuttathatja panaszát, sérelmeit, másrészt egy ötletdobozt, ahol mindeni javaslattételi lehetőséggel élne a város kommunikációs és PR tevékenységét illetően. Fontos, hogy ez a „szellemi műhely” az önkormányzati és a civil szférában meglévõ ébredezõ tudatosságot közvetítve generálja a gazdasági szféra hasonló irányú mentalitásváltozását is, továbbá célja legyen a rokon törekvések közös fókuszban történõ összegyűjtése, integrálása is. A várost, mint terméket hatékonyan pozícionáló városmarketing képes az elõnyök bemutatására és kifelé történõ közvetítésére, a város hangulatának (és így áttételesen teljesítményének) javítására, és sikere esetén végsõ soron a várostervezés kiinduló és végpontjává is válhat egyben. 2. Egyéb kommunikációs csatornák Ilyenek - a már meglévő - önkormányzati alapintézmények, a helyi média, a face to face kommunikáció, a lakossági fórumok, a képviselőtestületek tagjainak beszámolói a választókerületben, fogadóórák, egyéb tájékoztató kiadványok, brosúrák, valamint fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével. Ezeket ugyanúgy teljes mértékben ki kell használni, mint eddig. A kommunikációs csatornák leggyengébb láncszeme Jászberényben az online kommunikáció, amely ma már nagy jelentőséggel bírhat az önkormányzat számára is. Az online kommunikáció új eszközöket ad a PR-szakemberek és vállalati kommunikátorok kezébe, hogy jól időzítve, költséghatékony módon alakítsák kapcsolataikat a sajtóval és a nagyközönséggel. A marketingarzenál leghasznosabb fegyvere egyébként is a PR, amely a reklámköltségek töredékért képes megvalósítani, az alábbi célkitűzéseket: - kedvezőbb képet teremt a vállalatról vagy intézményről - új közönséggel (leendő tagokkal) hozza érintkezésbe a vállalatot vagy intézményt - megerősíti a piacon az imázst és a reklámüzenetet - megszilárdítja a régi ügyfélkapcsolatokat A PR olyan módon teheti hitelessé a cégünket és szolgáltatásainkat, ahogy a reklám soha. Amikor az újságok kedvező hangú cikkeket írnak, azzal kimondva, vagy kimondatlanul

44

cégünket vagy az ügyet támogatják. A reklám nem adhat ilyen erőteljes támogatást. A PR viszont nem teheti jóvá a silány árut, illetve a silány szolgáltatást. Régi igazság, hogy a rossz termék hírverése egyetlen eredményt érhet el: mindenki gyorsabban megtanulja, mit kerüljön el nagy ívben. Kevés példa akad itthon az online PR tevékenységre, a vállalatok most ismerkednek az elektronikus PR lehetőségeivel és gondolkoznak, hogy költsenek-e rá pénzt. A vállalatok weboldalán kevés a sajtóközlemény. Ha több lenne, akkor az újságírók igényeik szerint kiszolgálhatnák magukat a vállalatra vonatkozó tudnivalókkal és ez a cég sajtó- és PR munkatársait is nagymértékben tehermentesítené. Ma már látszik, hogy a marketing és az online PR egymás felé tart, s idővel eggyé válik. Szakemberek úgy látják, hogy a cégek belső kommunikációjuk során (intranet) sokkal jobban kiaknázzák az internet lehetőségeit, mint a külvilág irányába. Az online rendszerek hallatlan lehetőségeket kínálnak a vállalatoknak arra, hogy a hírverés által javítsák a közönségben róluk kialakult képet és fokozzák forgalmukat. A hálózati világ megengedi, hogy a média közbeavatkozása nélkül, közvetlenül a közönségnek sugározzuk üzenetünket. Ez nagyon fontos különbség. A vállalatok terjeszthetik üzeneteiket fórumok, hírcsoportok és más módszerek révén. A tisztességesen és a „netikettel” teljes összhangban alkalmazott PR komoly értékké válhat a magunk és ügyfeleink számára. Az egyik legmélyrehatóbb változás, amit az internet kivált a hírközlő eszközökben az, hogy a hagyományos napi, vagy heti lapzárták értelmüket vesztik. Az intézmény webhelyén át éjjelnappal onthatja az információt. Az online PR azzal az előnnyel is bír, hogy a vállalat személyre szóló kapcsolatot alakíthat ki az ügyféllel, vagy ügyféljelölttel. Megtalálhatjuk a vállalatok webhelyein a legfrissebb sajtóközleményeket. A legtöbb cég valamelyik oldalon kialakít egyfajta sajtóközpontot, de a fontos híreket szerepeltethetik a honlapjukon is. A webhelyet felkereső riporterek friss információkat találnak. A website jóvoltából az ügyfelek is megtekinthetik a sajtóközleményeket az interneten. Az internet egyébként a világ legolcsóbb és leghatékonyabb marketingeszköze, amely a világ bármely részén működő, tetszőleges méretű vállalatnak segít, hogy továbbítsa marketingüzeneteit. Nincs figyelmesebb közönség az online-fogyasztónál. Kommunikál velünk, és miután ő választotta ki a megfelelő weboldalt, biztos, hogy látni kíván bennünket.

45

Javaslat - interaktív város weboldal létrehozása - intranet kiépítése - banner (online reklámcsíkok) megtervezése Első lépés: Domain név regisztráció A weblapok, a World Wide Weben, a böngésző navigációs mezőjébe az ún. URL (Uniform Resource Locator) cím begépelése nyomán érhetőek el. Például: http://www.mana.hu, vagy http://www.lenakalina.ru A “www” után következő betűkombinációt nevezzük domain névnek. Ez a rövid sor már információt ad arról, hogy mi található az adott weblapon. Az internet újszerűsége miatt ezen a területen sem teljesen egységes a szabályozás. A példaként említett oldalak alapján a következő információkat szűrhetjük le az oldalak felkeresése nélkül. A “.hu” illetve “.ru” kétbetűs végződés a weblap származási helyét jelzi, ami ebben az esetben Magyarország illetve Oroszország. Az WWW-n megjelenni kívánó profitorientált vállalatok számára elsőrendű szempont, hogy könnyen megjegyezhető vagy akár kitalálható domain nevük, azaz címük legyen, hiszen így érik el a legtöbben oldalaikat. Az egyes címek megszerzéséért versengenek vagy versengtek a cégek. Az internet szabadelvűségének megfelelően, elvileg bármilyen domain név bejegyezhető az Egyesült Államokban, bár ez már nem egy vitás esethez, perhez vagy a domain nevek egyszerű felvásárlásához illetve áruba bocsátásához vezetett. A magyarországi szabályozás ennél szigorúbb elveket alkalmazva, csak az azonos nevû jogi személyiséggel bíró szervezetnek engedi meg a bejegyzést a “cégnév.hu” címen. E mellett azonban “.com” végződéssel bármilyen néven be lehet jegyezni magyar vállalatokat is. Második lépés: a weblap megszerkesztése Miután átnéztem több tucat város weboldalát a világ minden tájáról, véleményem szerint a legfőbb követelmények a város weboldalával szemben, hogy: nívós, design-os legyen és flash-es technológiával készüljön átlátható legyen a linkszerkezet gyorsan le lehessen tölteni lehetőség szerint több nyelven is elérhető legyen 46

-

az interaktivitás elengedhetetlen

A javasolt linkszerkezet (vastag betűvel vannak a linkek, dőlt betűvel pedig az allinkek): Nyitó oldal – tartalmazza a város logóját, a Lehel-kürt fényképét, a nyelvek kiválasztását lehetővé tevő „zászlócskákat” és még néhány technikai dolgot (Pl. javasolt felbontás, operációs rendszer, stb). A flash-es technológia segítségével ezek az elemek sokféleképp be tudnak „kúszni” a térbe. Főoldal- a polgármester köszöntője, + fénykép A városról- Tények és adatok - Természeti adottságok- Történelem- IdegenforgalomLátnivalók- Testvérvárosok Térkép Aktuális Közérdekű információk- Telefonszámok- Közlekedési információk Gazdaság - Tények és adatok- Befektetőknek- Mezőgazdaság- Ipar- PénzintézetekKereskedelem- Érdekképviseletek- Helyi vállalkozások Közélet – Pártok Önkormányzat -A testület- Rendeletek- Határozatok- Bizottságok- Polgármesteri HivatalHírek, Pályázatok- Önkormányzati alapintézmények Civil szervezetek, alapítványok Intézmények -Oktatás- Közművelődés- Egészségügy- Szociális intézmények Események, rendezvények- A „Jászberényi Nyár” története- Rendezvénynaptár Kultúra- Tájékoztató a város kultúréletéről- Mikor?Hol?Mit? Sport - A sportról… - Hírek- Tabellák- Sportrendezvény-naptár- Sportlétesítmények Sajtó és PR - A város sajtó és PR tevékenysége -Városi Kommunikációs és Marketing Iroda Vendégkönyv Linkek Impresszum A weboldalt nemcsak tájékoztatásra, hanem marketingkommunikációra is fel lehet használni: a helyi vállalkozásokat meg kell győzni, hogy szerepelni egy város weboldalán presztízsértékkel bír, ahogy ez más országokban megfigyelhető. Harmadik lépés: az intranet kiépítése Az intranet kifejezést az internet szóból alkották. Míg az internet különböző számítógépek, illetve hálózatok közötti kapcsolatot tesz lehetővé, addig az intranet belső vállalati hálózatot 47

jelent. Ez a hálózat az Internet grafikus Web technológiájának felhasználásával belső vállalati információrendszer szerepét látja el. Az intranet rendszereket általában egy már az internetre kapcsolódott vállalaton belül hozzák létre. Ebben az esetben a rendszer nem igényel nagyobb befektetést, mindössze egy kiszolgáló gépre (szerver) és szoftverre van szükség, valamint a felhasználók (kliensek) gépein lennie kell egy böngésző (browser) programnak, mely egy könnyen kezelhető grafikus felületet és a rendszerhez való hozzáférést biztosítja. Ha a vállalat még nem kapcsolódik az internetre, akkor ez a rendszer kiépítésének költségeit ugyan megnöveli, de nem jelentős mértékben. Az előbb említett szerver gép biztosítja a felhasználók számára a belső vállalati információs anyagokhoz, illetve az internet többi részéhez való hozzáférést. Ezért biztonsági szempontból szükség van egy ún. “tűzfalra”, mely egy olyan hardver-szoftver megoldás, amely biztosítja, hogy a belső rendszerhez kívülről illetéktelenek ne férjenek hozzá a belső vállalati anyagokhoz, illetve figyeli a bejövő és kimenő forgalmat. Az intranet egyik nagy előnye, hogy a rendszer platformfüggetlen, azaz hardvertől és operációs rendszertől függetlenül bármilyen számítógéppel rá lehet kapcsolódni. A felhasználók számára sem jelent komolyabb tanulási feladatot a rendszer használatának elsajátítása, egy már ismerős felhasználói felülettel találkozhatnak, melynek használata rendkívül egyszerű. A rendszer további előnye, hogy a vállalat földrajzilag elválasztott részeit nem kell saját hálózat kiépítésével összekötni, hanem csak egyszerűen rá kell csatlakozni a meglévő, az egész világot átfogó hálózatra. Az intranet rendszereknek három lényeges közvetlen hatása van. Egyrészt naprakész, könnyen hozzáférhetõ információkat biztosítana az önkormányzat tagjai számára, másrészt elősegíti az önkormányzatban dolgozók közti kommunikáció kialakulását és támogatja a kommunikáció fennmaradását, harmadrészt pedig az információ villámsebesen terjed. Ezek együttes, közvetett hatása, hogy az alkalmazottak, illetve a szervezet hatékonysága megnõ. Negyedik lépés: bannerek (online reklámcsíkok) megtervezése A világhálón a leggyakrabban használt reklámeszköz, a banner vonzó külsejével, design-jával vonzza az érdeklődőket. Ha azok rákattintanak, akkor automatikusan a város honlapja jelenik meg előttük. Ezért is fontos, hogy Jászberény honlapja minél attraktívabb és átláthatóbb legyen, hogy az érdeklődő minél könnyebben eligazodjon benne. A banner elhelyezésére alkalmas hirdetési felületek természetesen annál többe kerülnek, minél több az adott oldalon a látogató. 48

Ötödik lépés Ahhoz, hogy az online kommunikáció sikeres legyen, a felsorolt ötletek megvalósulásával párhuzamosan kampányt kell indítani az online eszközök használatának szorgalmazására -hogy a szélesebb lakosság is hozzáférjen ezekhez - a következő eszközök bevetésével: -teleház propagálása A teleház egy többfunkciós, nyitott profilú kisközösségi információs és telekommunikációs szolgáltató központ. Egy olyan informatikai, számítástechnikai és irodai eszközökkel felszerelt közösségi hozzáférési pont, amely a helyi társadalom fejlődéséhez a civil közösségek fejlesztésének eszközével kíván hozzájárulni. A teleház kisközösségi válasz a társadalmi átalakulás, a modernizáció, az információs társadalom és a globalizáció kihívásaira. - folytatni kell a helyi művelődési központ és még néhány helyi intézmény által szervezett számítógép-kezelői és internetes tanfolyamainak lebonyolítását - DM levél a lakosságnak a számítógép-használat és az internet határtalan lehetőségeiről, valamint fórumok és találkozások a számítógépes kultúra terjesztésének érdekében - tárgyalások a helyi szolgáltatókkal, hogy csökkentsék az internet-használat díjat, cserébe reklámlehetőséghez jutnak a város weboldalán, valamint imázsuk is javulhat, ugyanis hozzájárulnak a városfejlesztéshez

3. Felkészülés az európai uniós tagságra Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, illetve a csatlakozásra való felkészülés is számos feladatot ró az önkormányzatokra: pl. a kommunikációs kultúra kiépítése, az eurobürokrata adminisztráció, a helyi rendeletalkotásban a közösségi jogelveknek kell érvényesülniük, a települési szilárd hulladékok elhelyezése, kezelése, az egészséges ivóvízellátás, a szennyvizek, szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése.

49

Az unióra épített önkormányzat stratégiájának legfontosabb jellemzői: - hagyományokra épülő erős regionális és helyi identitástudat - az önkormányzatnak legyen innovatív pénzügyi menedzsmentje - jó közlekedési és kommunális infrastruktúra kiépítése -legyen magas fokú a társadalmi szervezettség - legyen fejlesztési stratégia mobillá tehető szükséges önrész forrásokkal

Zárszó

A dolgozat írása közben több dolog is foglalkoztatott. Mivel egy Public Relations (PR) ügynökségen dolgozom, kíváncsi voltam, hogy mennyiben különbözik egy város/önkormányzat kommunikációs stratégiája más szervezetétől, vagy mondjuk egy termék piaci bevezetésétől. Arra is választ kerestem, mivel lehet jobban „eladni” a várost: marketing, marketingkommunikációs, vagy PR eszközökkel. Van, aki erre esküszik, van, aki arra, de egy 50

tény: a marketingszemlélet tábora lényegesen nagyobb. A hazai és külföldi szakirodalomban is sokkal többször fordul elő a „marketing” szó, mint a PR, a „városmarketingtelepülésmarketing” szavak egyre jobban divatossá válnak és bevésődnek a köztudatba. Én úgy gondolom, hogy ezen szemléleteteket ötvözve lehet sikere város imázsfejlesztést folytatni. A munka során a következő kérdésekre próbáltam választ találni: - milyen csatornákon keresztül kommunikál a város a külvilággal? - ezek használata menyire tudatos? - hogyan lehet ezeket a csatornákat fejleszteni és újakat létrehozni? Kiderült, hogy Jászberény, a gazdag jászsági kisváros, remek kommunikációs adottságokkal bír. Ilyenek az idegenforgalmi és gazdasági helyzet, a város fekvése/természeti viszonyai, a történelmi háttér jolly joker-ei, a lakosság identitástudata és az oktatás/közművelődés. Főleg ezekre kell támaszkodni a város kommunikálása során, mégpedig úgy, hogy ezekből csak az igazi szenzációt emeljük ki, hiszen ami számunkra hírértéknek tűnik, az még nem biztos, hogy hírértékű pl. az országos médiának, a turistáknak és a befektetőknek/üzletembereknek. Sajnos azonban a helyi önkormányzatnak nem teljes mértékben sikerül kihasználni ezeket a remek kommunikációs „adu-ászokat”. A második fejezetben jellemeztem az önkormányzat jelenlegi tömegkommunikációját. A nemzetközi kommunikáció során ez a testvériskolai/testvérvárosi kapcsolatok intézményén keresztül, a külföldi sajtópolitika segítségével és az idegenforgalom kommunikálásával realizálódik. Az országos szintű kommunikációban is kiemelkedik az idegenforgalom és a sajtópolitika, valamint első ízben találkozhatunk az online kommunikációval is. A városi szintű kommunikáció három módon történik: a helyi médián keresztül, az önkormányzati kulturális alapintézmények által, valamint az egyéb tömegkommunikációs lehetőségek segítségével. (Ez utóbbiakhoz tartoznak a lakossági fórumok, a képviselőtestületek tagjainak beszámolói a választókerületben, fogadóórák, egyéb tájékoztató kiadványok, brosúrák, valamint fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a város lehetőségeihez képest nem használja ki teljes mértékben a kommunikációs csatornákat, mégis „tudat alatt” sokan foglalkoznak PR-rel és marketinggel a városban. Hiányosság: a város online kommunikációja. A város nem rendelkezik önálló domain címmel (www.jaszbereny.hu) és nincs önálló weboldala sem. Bár több helyi cég weboldalán, illetve egyéb portálokon is található információ Jászberényről, ám 51

ezek az oldalak nem frissülnek kellőképp, hiányosak és esetenként félrevezető adatokat is tartalmaznak. A dolgozat javaslattételi részében is főleg erre a területre koncentráltam (természetesen egyéb, nem online-kommunikációs ötleteim mellett). Bár az internettel szemben ma igen nagy bizalmatlanság tapasztalható (a dotcom cégek válságai, e-business krach Németországban, az Egyesült Államokban, a magyar online kultúra viszonylag elmaradott szintje – hozzá nem értés/kevés internetező, drága árak, stb.), én mégis úgy gondolom, hogy erre a decentralizált számítógépes, interaktív kommunikációs hálózatra kell most legfőképp koncentrálni a városnak, hiszen az internet fejlődése a legdinamikusabb az összes médium között. Az internet nyújtotta megjelenési és hirdetési formát mind több vállalat alkalmazza, az ott elköltött hirdetési összegek évről-évre nőnek Magyarországon is. Remélem, hogy szakdolgozatom hozzájárul Jászberény gazdasági és idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez, a lakossági elégedettség magas szinten tartásához és végül, de nem utolsósorban a város imázsának fejlesztéséhez.

Irodalomjegyzék I. Könyvek, nyomtatott források 1. Dr. Szeles Péter: „ A hírnév ereje. Image és Arculat”, Star PR Ügynökség, Budapest, 1998, 467 oldal 2. Korniss Péter- Alexa Károly: „Jászság”, Kossuth nyomda Rt., 2001., 135 oldal

52

3. Dr. Szabó István: „Jászberény”, Széchenyi nyomda, Győr, 1979, 67 oldal 4. 5. 6. 7. 8. 9. Tóth János: „Jászberény”, Multi Varant Rt. Nyomdája, 1991., 22 oldal Tóth János: „Jászberény”, Szolnok, Megyei Nyomdaipari Vállalat, 1965, 72 oldal A Jászberény város önkormányzatának kiadásában megjelent „Jászberény” c. tájékoztató kiadvány, Verzál nyomda, Jászberény, 48 oldal Elmer Antalné-Herceg Józsefné: „Az önkormányzatok gazdálkodása”, Perfekt kiadó Rt., Budapest, 1999, 142 oldal Jászberény Város Kulturális Koncepciója, 1999. Jászberény város lapja, a Jászkürt, ünnepi mutatványszám, 1989. december

10. Jászberény Város Település-fejlesztési Koncepciója, 2000. 11. Jászberény 2001, az országosan egyeztetett önkormányzati közvélemény-kutatás zárótanulmánya. Készítette: a Jelenkutató Intézet 12. A Lehel V. Gimnázium Évkönyve 1994/95, Pető nyomda, Jászberény, 1996, 200 oldal 13. „A kis- és középvállalkozások inkubációjának új lehetőségei a hálózatfejlesztési regionális gazdaságépítési programokban” – a Hitesy és Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft. tanulmánya, Budapest, 2001. 14. Halász Sándorné: „Jászberény testvérvárosi kapcsolatai” c. szakdolgozata, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Kulturális Menedzserképző Program, 1999. 15. Sas István: „Tájékoztató Jászberény város idegenforgalmának helyzetéről, lehetőségeiről” Jászberény, 2001. március 8. 16. Sugár Gusztáv: „A magyar rádiózás története a felszabadulásig” Budapest, 1985, Posta Rádió- és Televízióműszaki igazgatósága 17. Jovanov Levente „Egy helyi média születéséről” c. szakdolgozata, Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszék, 2000. 18. IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2000., Budapest, Firma Kht. Nyomda, 260 oldal 19. Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: „Marketingkommunikáció”, Szókrátész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2000, 345 oldal 20. Piskóti I.: Régió és településmarketing”, Miskolci Egyetem, Miskolc, 1997, 362 oldal 21. „Lépésről lépésre” c. cikk , a Kreatív 2001. júliusi száma Datorg Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola, Budapest, 2002. 23. Gálik Mihály: „Médiagazdaságtan”, Aula Kiadó, Budapest, 2001, 407 oldal II. Online források 53 22. Kozsán Krisztina: „Teleházak, telekunyhók Magyarországon” c. dolgozata, Kopint

1. www.jaszsag.hu/jaszbereny - a Jászság honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 02.10. 2. www.vkjaszbereny.c3.hu - a Városi Könyvtár honlapja: a letöltés időpontja: 2002.03.23 3. www.ujneplap.hu - az Új Néplap honlapja: a letöltés időpontja: 2002.03.23. 4. www.zoo.hu/jaszbereny - a Jászberényi Állat- És Növénykert honlapja: a letöltés időpontja: 2002.03.23. 5. www.interj.hu/tutitipp - a Tuti Tipp honlapja:, a letöltés időpontja: 2002. 03. 04. 6. http://jaszsagi.szuperinfo.hu - a Jászsági Szuperinfó honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 03.04. 7. www.jnszmkik.hu - a Jász Nagykun Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 04. 13. 8. www.iposz.hu - az IPOSZ honlapja: a letöltés időpontja: 2002. 04.06. 9. www.kreativ.hu - Kreatív marketingkommunikációs szaklap 10. www.btl.hu - Below the line marketingkommunikációs magazin 11. www.budapest.hu - Budapest honlapja 12. www.travelport.hu - az egyik legnagyobb hazai utazási portál 13. www.hungarytourism.hu - a Magyar Turizmus Rt. honlapja 14. www.budapestinfo.hu - Budapest turisztikai portálja 15. http://utazas.lap.hu - A Startlap család tagja 16. www.fesztival.hu - a magyarországi fesztiválok honlapja 17. www.jki.hu - a Jelenkutató Intézet honlapja 18. http://kormanyzat.lap.hu - A Startlap család tagja 19. www.localinfo.hu - Önkormányzati portál 20. http://web.b-m.hu/proba/cimtar.nsf/nev - Önkormányzati adatbázis 21. http://www.b-m.hu/onkormanyzat/index.htm - A Belügyminisztérium honlapja

54