A tervezés szerepe a vasutak működésében mindig fontos helyett foglalt el.

A vasúti közlekedé omplexitásából fakadóan szükség van az egyes szakterületek közötti együttműködés összhangjána azdasági társaságként az üzleti tervezés számára jelentkeznek rendszeresen újabb feladatok. A vasúti liberalizáció folytán az addig egy szervezetben végzett tevékenységek, vasúti forgal meghatározó értéklánc elemei, önálló társaságokba szerveződtek. A működés összehangolása, im an is önálló, eltérő érdekeltségű szervezetek közötti tevékenységé vált, ahol a megrendelések sítmény elvárások közlésének elfogadott formáját. Önállóan gazdálkodó társaságként felelőssé a rájuk bízott erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásért, azok gazdaságos felhasználásáért a működő árufuvarozási tevékenység esetén, de egyre markánsabb elvárásként jelentkezik a köz enység végzésében is. Ez utóbbi különösen fontossá válik, ha a belföldi személyszállítás köze lunk, ahol az elnyerhető tevékenységek végzéséhez alátámasztott üzleti modell és jövőkép szük vállalatok életében az üzleti modellek megalkotására alkalmas, jövőorientált tevékenység, a T ellyel alternatívák készítésével csökkenthető a jövővel kapcsolatos bizonytalanság, javul a d A tervezési tevékenység meghatározott cél vagy célok elérése érdekében történik, kiterjedését i környezet és az ebben érintett szereplők száma határozza meg. Az eredményes tervezés számár s, hogy a célok mindenkor meghatározottak és egyértelműek legyenek, amire különösen figyelmet ll fordítani abban az esetben, ha a tervezésben közreműködő szereplők vagy szervezetek száma y és ezzel a félreértés/félre értelmezés kockázata is nagy. A vállalati tervezés ugyanakkor nem tekinthető egyetlen tevékenységnek, folyamatában hierar chikus szintek vannak, amelyek egymás számára döntési feltételeket jelentenek, ahol az egyes szintek részletezettsége és időhorizontja eltér egymástól. Jelenlegi magyar vasúti rendszerben nincs meg a klasszikus vállalati tervezés, az értékláncb an elkülönült szereplők közötti összhang – mely a vasúti pálya megfelelő minőségű biztosításá át, annak célállomásra juttatásáig és átadásáig terjedhet – nem valósult meg, amelynek elsz ran a kiszolgálni hivatott utas. A célok rendszerében és sokaságában egy állandóság van, a mi lesztését kívánó társadalmi elvárások, és az ezzel némileg ellentétesen ható, de szintén foly nlévő költségvetési nyomás. Ebben a kettőségben melyek, mint Szkülla és Kharübdisz jelenik me egtalálni a helyes utat, mint tette azt Odüsszeusz anno. A MÁV-TRAKCIÓ 2007-ben, gazdaságossági megfontolásokból, az erőforrásokkal való jobb gazdálko kezdte meg a központi tervezésen alapuló, integrált tervezési rendszerét kialakítani, amelyn k előnyeit európai viszonylatban is egyre több vasúttársaság felismerte. A rendszer kialakít k alapgondolata volt, hogy a Társaság számára meghatározó erőforrásokkal való hatékony gazdál az a vontatójárművek és mozdonyvezetők munkájának optimális megtervezésével eredményes működé másrészről a tervezhetőbb működés javuló szolgáltatásminőséget, akár pontosabban közlekedő vo en. A rendszer kiépítése folyamán kerültek felszínre azok a problémák, melyek a vasútvállatok lentős mértékű operativitást és ezeken keresztül többletköltségeket okoznak, még az olyan tev etében is, mint a személyszállítás, amely meghatározott menetrend szerint közlekedik és felté hető annak állandósága. 2011-ben a problémák megoldására a MÁV-START-tal közös projekt indult k keretében feltárásra kerültek, hogy a menetrendtervezés, illetve az eszközök tevékenységéne ezésével, a személyszállítási értéklánc mentén történő közelítésével, javítható lenne a szemé legi 15/2010 KHEM rendeletben meghatározott folyamatok és határidők eredménye, hogy jelenl eg a közszolgálati vasúti közlekedést meghatározó menetrend ideális esetben csupán annak élet ti harmadik hónapban áll rendelkezésre, viszont annak modellezésére, gazdasági alátámasztásár lehetőség, mivel a járműfordulók megtervezése a két társaság önálló kompetenciája és az időb terációk sokasága ezt nem teszik lehetővé. Ennek megoldására került kidolgozásra az a koncepc ly célul tűzte ki a két társaság erőforrás tervezésének közelítését, amellyel megfelelő elvár után, lehetővé válna olyan gazdaságilag alátámasztott alternatívák készítése, amely felkínál döntést a közszolgáltatást megrendelő számára. A közös, személyszállítási értéklánc mentén tö erben, költségkímélő módon, összekapcsolhatóvá válna az utasok felől érkező közlekedési igény két társaság eszközparkja és személyzete által biztosítható kínálat. Az eszközök rendelkezésr e vételével, integrált módon történő megtervezésével, a fordulók menetrendi kínálatra vonatko igyelembe vételével, úgy válik javíthatóvá az eszközfelhasználás gazdaságossága, hogy közben mérséklésével javul a szolgáltatások minősége, az utasok kiszolgálása, teljesülhet az, amit mlített elvárások megkívánnak. Ezen célok eléréséhez a meglévő folyamatok közelítésén és összehangolásán túl, szükség van az kapcsolására, a kollégák közlekedés minőségének javítására irányuló szándékának erősítésére.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful