Kákóczki Balázs

:

VEGETIUS: EPITOMA REI MILITARIS (néhány megfontolandó tanács a sorozáshoz és a kiképzéshez)
Rezümé: A római hadsereg megerősítésének kényszere. A katonák kiválasztásának és kiképzésének elvei Vegetius Renatus Epitoma rei militaris című művében. Az elvek aktualitása. Kulcszavak: Vegetius Renatus, római hadsereg, kiválasztás és kiképzés Balázs Kákóczki: VEGETIUS: EPITOMA REI MILITARIS (some advices to be deliberated to the selection and the training) Résumé: The pressure of strengthening of the Roman Army. The principles of selection and training of the soldiers in the manual of Vegetius Renatus: Epitoma rei militaris. The actuality of principles. Keywords: Vegetius Renatus, Roman Army, selection and training

„Vegetius szerint Isten ihlette a légiót. Én azt mondom, hogy az Isten ihlette Vegetiust. Ő az, aki a csata hét alapelvével megértette velünk az ókori hadművészetet és napjaink legnagyobb hadvezéreit megtanította arra, hogy hogyan utánozzák azt.”1

Egy késő római hivatalnok: Vegetius Renatus, az Epitoma rei militaris (A hadtudomány foglalata) című munkájában gyűjtötte össze azokat az elveket és módszereket (sorozás, kiképzés, fegyverzet, taktika, a hadvezér szerepe, ostromharcászat és tengeri hadviselés), amelyek évszázadokig legyőzhetetlenné tették a római hadsereget. A mű célja az volt, hogy a dicső korok sikereinek és mintáinak felelevenítésével adjon példát császárának a késő római hadügy megreformálásához. Vegetius olyan alapvető, a középkorban is bevált tanácsokkal látta el olvasóját, amelyek közül jó néhány még napjaink reformokkal teli időszakában is megfontolandó lehet. Jelen írás tehát arra vállalkozik, hogy felhívja az olvasó figyelmét erre a „katonai bibliára”, és hogy elmerengjünk egy kicsit a római kor hadszervezeti viszonyain. Nem lehet az a feladatunk, hogy mindegyik vegetiusi javaslatot részletesen megvizsgáljuk. Az összes közül mindössze a két legmaradandóbbat: a kiválasztás és a kiképzés motívumait járjuk körül alaposabban. Ezt a két gyakorlatot a későbbi korok is szívesen felidézték és napjainkban is megállnák a helyüket.
1

Charles-Joseph Lamoral de Ligne (1735−1814) osztrák altábornagy idézete. In: Max Jahns: Geschichte der Kriegswissenschaften I (1889) 124.

1

9 Lang (1885) V. a kiképzés lépéseit. Franz Miller: Reine Taktik der Infanterie. prol. J. 2 . századi legnagyobb hirdetői. A mű szerkezete komoly tudatosságot. Merítettek belőle a középkori hadtudományt művelő egyháztörténeti írók. prol. I. Aegidius Romanus: De regimine principium (1280 körül). 5. vagyis egy hivatalnoki pozícióról van szó.9 Későbbi népszerűségének pont ez lett az egyik sarokköve. Cavallerie und Artillerie (1787). F. inlustris) comes címmel ruházza fel. Az egyetlen elérhető fordítást Hahn István alapműve.A Kr.4 Jelentőségét tovább növeli. a fizikai követelményeket. C. 40. mindegyikük az uralkodóknak vagy hercegeknek írott királytükrökben közvetítették a szükséges katonai ismereteket és így Vegetiust is. 8 Veg. a tisztek és tiszthelyettesek felkészültségének fontosságát. II. Szász Móric: Mes Rêveries (1757). ezért nincs okunk kételkedni felekezeti hovatartozásában. 5 Veg. században írott A hadtudomány foglalata2 (a továbbiakban: Foglalat) című kivonatgyűjteményben Vegetius a haderőt fegyvernemekre osztotta fel. IV. 4. 1617). Christine de Pisan: Fais d’armes et de chevalerie (1410). 7 Millar: Vegetius Renatus of the distempers of horses. A Foglalat történelmi értéke felbecsülhetetlen. megfogalmazta a sorozás jelentőségét. marquis de Puységur: Art de la guerre (1748). Orániai Móric (Johann Jacob Wallhausen: Corpus militare. A hadművészet ókori klasszikusai tartalmazza (Zrínyi Katonai Kiadó. A Foglalat mellett Vegetius írt egy kevésbé ismert művet A lovak ápolásáról címmel. 1. A legismertebbek: John of Salisbury: Policraticus (1159). mondandója pedig nagyfokú intelligenciát sugároz. századig szerzetesek. 1748. például Ardant du Picq francia. filozófusok.5 Egy másik olvasat szerint a vir inlustris comes azonos a Notitia Digitatum által is megemlített comes sacrarum largitionum ranggal. 6 Schoener (1888) 6−9. A kéziratok többsége a vir illustris (v. hiszen egybegyűjtötte a római hadügyben kiteljesedő ókori hadművészet összes esszenciális tudását. (w) 10.6 Ennek a titulusnak a viselője volt (részben) felelős a birodalmi pénzügyekért. A szerző Írónkról. Hans Delbrück német haditeoretikusok voltak. III. Fuller angol. minthogy ő egy „nevezetes férfiú”. amelyek mára már elvesztek. Zrínyi Miklós: A török áfium ellen való orvosság (1661). A római hadművészeti elvek 19−20. Sajnos idehaza még mindig nem készült el A hadtudomány foglalatának kritikai kiadása. teológusok művelték a hadtudományt.3 a kora újkori és újkori hadvezérek. Mivel Vegetius a Foglalatban többször utalt Krisztusra vagy a Szentlélekre.. Jacques-François de Chastenet. hogy Vegetius olyan forrásokra támaszkodott. Egy-két kivételtől eltekintve (például Hrabanus Maurus: Procinctu romanae militiae). papok. amely azonban nem árul el annál többet. a hadszervezet felépítését. 4 Többek között: Machiavelli: A háború művészete (1520). humanisták. 5. 3 A nyugat-római birodalom bukását követően a 16. and of the art of curing them. Epit.8 Nyelvezete nyugat-római stílusjegyeket hordoz magában. Lang (1885) X−XI. I. Epit. és ezt tovább örökítette a középkori államok katonai gondolkodásába.7 Ez az írás − sokkal személyesebb és bensőségesebb hangulata mellett − nagy profizmusról tanúskodik a lótartásban vagy a lovak és öszvérek gyógyításában. az alapvető gyalogsági taktikákat. teljes nevén Publius Flavius Vegetius Renatusról nem sokat tudunk. Lancelot Turpin de Crissé: Commentaires sur les Institutions militaires de Végèce (1779). Robert Melville: A critical inquiry into the constitution of the Roman legion (1773). Mint nyugat-római keresztény 2 Vegetius a nemzetközi szakirodalomban már jól feldogozott. Dig. u. Not. továbbá szólt a római ostromtechnikákról és a haditengerészet néhány jellegzetességéről. 1963). in Lang (1885) X−XI. hogy ott keresztelték meg. ezért biztos.

Paternus Tarruntenius Marcus Aurelius (161−180) és Commodus császár (177−192) alatt töltött be először titkári majd praefectus praetorio rangot. IV. Theodosius és III. MazzarinoGiannelli (1956) 487−489. vagy III. egy bizánci epimátor ellátta kézjegyével a másolatát. vagyis nagy befolyással és hatalommal rendelkezhetett. De controversiis libri duo (Az ellentmondásokról szóló két könyv). 12 Theodosius volt a császár a HTF születésekor: Milner (2001) 37−41. Cato. Honorius (393−423) és III. Valentinianus. század fordulóján írhatta művét. amelyeket többször kivonatoltak. Seeck (1876) 61−83. majd 70-től consul Britanniában. prol. prol. miszerint Vegetius valamikor a 4−5. 27. Egy részüket talán Paternus építette be a 3 . 20. Milner (2001) 37. Noha plebejusi családból származott. Noha többször méltatta császárát. hiszen Vegetius az egyik caput végén felsorolja őket: Celsus. Epit. hogy ezek a szerzők milyen mértékben képviseltetik magukat a Foglalatban. Goffart (1989) 49. Az biztos. II. (125. Theodosius (378−395). I. Marcus Portius Cato Maior (Kr. e. I. Számtalan röpirata és beszéde mellett. 8. A maradék három írásának csak a címét tudjuk: De agrorum qualitate (A föld minőségéről). és így csak II. Egy hatalmas enciklopédiát szerkesztett. aki lehet II. tökéletes alapot nyújtott a római eszmék frank. 40−105) római író. hogy mikor született a Foglalat. Viszont mivel Vegetius szót sem ejt Róma 410-es feldúlásáról. Augustus. De re militari (A hadügyekről). Frontinus. Valentinianus között oszlanak meg. államférfi életrajzát Plutarkhosz örökítette ránk. amelyből azonban csak a De Mediciana (Az orvoslásról) maradt meg. Valentinianus (375−392). Források Néhány ellentmondásra ad okot Vegetius forrásainak elemzése. 234−149) katona. továbbá használta Augustus. 31. harcászati eljárásait foglalja össze és a Liber de aquis (A vízvezetékekről). Karrierjét azonban derékba törte a Commodus elleni összeesküvés vádja.forrás. 4. és Hadrianus rendeletgyűjteményeit. Epit. 13 Ezt az elméletet egy magát soha meg nem nevező másolóra építették. A nézetek I. Lang (1885) VI.13 Mivel azonban eme cikkben nincs jelentősége a célszemély pontos kilétének. 14 Veg. ezért e dátum előtt kellett Vegetiusnak írnia. I. Gibbon (1776−1788) I. Honorius melletti érvek: Giuffrida (1981) 25−56. Valentinianusra lehet gondolni. Epit. hogy Gratianus császár (375−383) halála után. Szerencsére név szerint ismerjük őket. Paternus. Valentinianus volt a császár a Foglalat megírásakor. néhány évvel később pedig Hispánia helytartójának nevezték ki. ezért számunkra tökéletesen elfogadható az álláspont. amikor Flavius Eutropius.. Birley (1988) 57−67. III. mégis kivételes karriert futott be: harcolt a második pun háborúban. mivel mindegyikük írása elveszett. 26. Kr. noha egyesek lehetségesnek tartják Honorius császárt is. e 195-ben consulnak.10 Ezért a szakértők körében máig nincs megnyugtató konszenzus abban. aminek következtében kivégezték. mivel egy passzus múlt időben beszélt a császárról: „A város alapításától az isteni Gratianus koráig ugyanis a gyalogos vértezve volt…”11 A felső határ pedig 450. amelyekből azonban csak a De agri cultura (A földművelésről) maradt fent teljesen. III. annak nevét azonban sose mondta ki. amely az ókori hadvezérek híres hadicseleit. prol. Barnes (1979) 254−257. Aulus Cornelius Celsus Tiberius császár (14−37) idején élhetett.. 28. Cato már életében kiadta néhány írását. 10 11 Veg. több mint tíz művéről tudunk. Feltételezhetően ezek között volt a De re militari (A hadügyekről) is. Traianus. jegyzet). Valentinianus volt a császár a HTF megírásakor: Goffart (1989) 49−68. vagyis Valentinianus császárhoz. Valentinianus (425−455).14 Azonban az bizonytalan. I. Sajnos Vegetius sem dátummal sem pedig ajánlással nem látta el művét. Az utóbbit kivonatolta Vegetius. Traianus és Hadrianus rendeletgyűjteményei mind elvesztek. akinek a betoldása szerint: „ad Valentinianum imperatorem”. 18. Öt művéből kettő maradt fent: a Stratagematica (Hadicselek). Veg. vagy reneszánsz kori újjáélesztésében.12 Egy régebbi. Sextus Iulius Frontinus (kb. Sabbah (1980) 131−155.. mára már elvetett koncepció szerint II. többször töltött be állami tisztséget: először aedilis. Vagyis ebből a 67 évből négy császár jöhet számításba: II.

17 Az tehát máig talány. Az idősebb Plinius. századi technikai kifejezéseit (principes. 16 Veg. Vergiliusra és néhány sor erejéig Sallustiusra. noha teljesen más kontextusban. hogy Vegetius hogyan érte el ezeket a forrásokat. 3−2. hogy a katonai kiképzés ügyét előbb lazábban kezelték. I. Epit. kedvenc költőjére. mivel Frontinus a Strategematicában hasonló kérdéseket feszegetett. 4. Vegetius a négy főforráson kívül még támaszkodott Varróra. Ha feltételezzük.A másik kérdés az. 7−11. Feltételezhetően Frontinus inspirálta a harmadik könyvnek a hadvezérről szóló caputjait.15 Viszont az olyan adminisztratív beosztású tisztek elnevezése. 17 Veg. Vegetius jól érzékelteti velünk a válság okait: „… a hosszú békés időszak biztonsága részint a pihenés élvezetére szoktatta. e. nyűggé vált számukra a katonáskodás. amely néhány száz évvel korábban háborúk tucatjait döntötte el. kiegészítve ezzel forrásait. századi római hadsereg már csak árnyéka volt korábbi önmagának. ferentarii. Kr. hastati. Epit. és nem sokban emlékeztetett arra a hatékony és fegyelmezett zsoldos gépezetre. Mivel nem így történt. csak a császárkorban. A 4. a praefectus legionis. századi római hadsereg állapota. 116−27) az ókor talán legnagyobb hatású polihisztora és írója volt. „elszoktak a fegyverektől”. hogy Vegetius bátran merített saját kútfőből is. hogy Vegetius milyen kéziratokból dolgozhatott. Epit.18 A római polgárok a nyugalomban „elpuhultak”. akkor minden bizonnyal archaikus kifejezések tucatjait vette volna át. míg végül az egész már régóta feledésbe merült”. sőt a decenarius. II. 2−3. Cicero. triarii. részint a polgári hivatalok felé vonta el az embereket. részben egy késő császárkori mintán alapulhat. viszont hozzánk sajnos már nem jutottak el. 2. majd elhanyagolták. Epit. Marcus Terentius Varro (Kr. mivel ezzel a témával előtte még nem foglalkozott római történetíró. Hatalmas életműve 75 könyvet foglalt magában. u. 18 Veg. 28. Ebben a fejezetben Varro elveszett hajóskönyveire. míg a hadszervezeti minta részben Catón.16 A hosszú történelmi gyökerekig visszanyúló sorozás és kiképzés lépéseit Cato szolgáltathatta. figyelembe véve a több száz éves távolságot és a korabeli könyvek példányszámát. e. Vitruvius és még számos ókori író kivonatolt tőle kisebb-nagyobb részeket. Lehet. A kényszerű hadügyi reform A Kr. mint a supernumerarii. IV. ezért talán olyan. Igazi unikumnak számít a Foglalat utolsó caputjaiban tárgyalt haditengerészet. II. amelyek így azonban jelentősen könyvébe. a preafectus castrorum. velites. ami azt jelenti. Vergiliusra. és főleg saját ismereteire hagyatkozott. amelyek megőriztek részleteket a négy szerző hadtudományi értekezéséből. 41. századbeli kivonatgyűjteményeket vett igénybe. hogy ezekhez a kivonatokhoz Vegetiusnak még hozzáférése volt. Kezdetben zsoldemeléssel. amelyből csak a De re rustica (A mezőgazdaságról) és a De lingua latina (A latin nyelvről) maradt meg. Vergilius. a fizikai követelmények megkurtításával. ordinarius tipikusan a késő császárkorban voltak használatban. a kiképzés megkönnyítésével vagy a házasodás engedélyezésével tették vonzóbbá a hadseregbe való belépést. 4 . accensi) egy az egyben Catótól vehette át. Ezért látjuk azt. hogy hozzájutott ezekhez a mára már elveszett munkákhoz. továbbá az ostromharcászatot is. 15 Veg. u. akit az idősebb Pliniustól kölcsönzött. Aulus Gellius. birtokadományozással. Például az ókori legiók csatarendjének Kr.

A megújulás útja Egy hadseregreform minden egyes történelmi korszakban összetett. A 378-as hadrianapolisi katasztrófa a vég kezdete. Az újoncok kiválasztásának szempontjai 19 Not. Barbár hatásra differenciálódott a gyalogság fegyverzete: a nehéz pilumot kiszorította a könnyű hajítódárda. ezekből merítve szerette volna új alapokra helyezni a római hadviselést. Császára világosan felismerte. aki talán nem volt érzéketlen a katonai ügyek iránt. harcászati tartalék hiánya. Különösen szembeötlő a legiók feldarabolása. 8. Vegetius ezekben a viharos évtizedekben vetette papírra Foglalatát. ezért megbízást adott Vegetiusnak arra. évtizedeken át tartó folyamatnak számít. Átvették a barbárok harceljárásait: a gyalogsági manőverek háttérbe szorultak. a gladiust felváltotta a lovassági spatha. megjelennek az ólomgolyós korbácsok. Dig. hogy a hadügy általános reformja nélkül a birodalom elpusztul.aláásták a fegyelmet és a morált. A negyedik századra vonatkozó legfontosabb forrásunk. A hadvezetés alapvető hibákat (hiányos felderítés. Maga a legio szó is háttérbe szorult. A megfelelő minőségű újoncok besorozása. viszont hivatalnokként és íróként már ismert lehetett az udvari körökben. 5 . Ezekkel Vegetius is tisztában volt. az ellenség lebecsülése. IV (w) 17. az erősítés bevárásának elmulasztása) követett el. változatosabb csatarendek (ék. modern haditechnikával való ellátása. A szolgálat alól való kibújás mindennapos jelensége lett a dezertálás vagy az öncsonkítás. Egy olyan személyre esett a választása. Mind-mind hozzájárult Valens császár és mintegy 30 ezer ember pusztulásához. fűrész. Róma városát 410-ben érte el a végzete. továbbá egy hatékony adminisztráció kiépítése a kulcsa az átalakításoknak. akiknek szerepét Vegetius sem tudta pontosan tisztázni.19 Megjelentek a sorok vezetéséért felelő ordinariusok. Veg. mint ahogy napjainkra is. II. felkészítése. A gyalogság feladata a zárt rendszerű védelem. hogy röviden foglalja össze a dicsőséges korok hadtudományát. Egyegy numerus/vexillatio élére a gyalogság/lovasság mestere (comes) került. amely visszatérés volt a hellenisztikus kori hadművészethez. A vonalalakzat helyett új. harapófogó) jelentek meg. az ovális pajzsok. a sátorközösségeket irányító decaniusok és a kiképzésért felelő campidoctorok. a dobónyilak. a rátermett tisztek és tiszthelyettesek kiválasztása. és a csatadöntő elem a nehézlovasság lett. amelynek jó része már gótokból. Epit. aki ugyan nem volt katona. a Notitia Digitatum. A császár. Ez éppen úgy igaz az ókori-középkori viszonyokra. A hadvezetés átalakítása azonban nem tudta feltartóztatni annak a hadseregnek a bomlását. és helyét a maximum 1000−1200 főből álló numerus (vexillatio) vette át. A korábban meghatározó centuriókat felváltották a centenariusok és decenariusok. örökletessé tették a katonai szolgálatot. Hogy biztosítsák a katonaanyag utánpótlását. amikor a nyugati gótok különösebb erőfeszítés nélkül elfoglalták és kifosztották. hunokból és más barbár elemekből tevődött össze. Nehezen rekonstruálható a parancsnokok szerepe. tarka összevisszaságban sorol fel polgári és katonai tisztségeket. a római hadművészet válságának tökéletes példája volt.

egzisztenciát és életcélt kínált fel ezeknek az embereknek. amikor jól szervezett. hogy egy magyar katona lesz a legelhivatottabb és leglojálisabb a magyar nemzeti hadsereg iránt. hogy a parasztemberek alkalmasabbak a fegyverviselésre. járatlan az élvezetekben. prol). kialakult az „északi népekről” egy olyan kép. A motívum Catótól eredhet: „A földművesek közül kerülnek ki a legbátrabb és legerősebb katonák”. (Manapság persze. és az eszesség sem hiányzik”. vagyis a mérsékelt égöv „centrumában” éltek. és csak ezután tanítsuk meg őket a fegyverforgatásra”. 6 .(Cato de Agric. jobbágyi származású. Az itteniek észjárása harcedzettséggel párosult. Mindenesetre kétségtelen.) Vegetius a kiválasztással kapcsolatos gondolatmenetét a falusi és városi újoncok közötti különbségek ismertetésével folytatja (amelyek jól bizonyítják. Epit. hogy Zrínyi Miklós reformjainak alapja is római mintát követett. tűri a napot. A reformok előtt vagyoni osztályok (classis) szerint osztották be Róma lakosait katonai szolgálatra. nem ismeri a fürdőket. Epit. Ma már ugyan egy kicsit megmosolyogjuk Vegetius szavait. hogy a légiók gyalogosai közé csakis római állampolgárokat sorozhattak. sem túl meleg nem volt. Aegidius Romausnál. tagjai edzettek mindenfajta fáradalom elviselésére. nem húzódik árnyékba. de akkoriban. Ne feledjük. (A sorozás motívumai a középkor folyamán még többször felbukkantak. de mivel áradó bőségben van vérük.21 Hogy ez napjaink viszonyaira vetítve mennyire állja meg a helyét. hogy a hadseregbe való belépés egyik feltétele a magyar állampolgárság. sosem volt kétséges. hogy a történelemben vannak örök érvényű igazságok): „Ami azt illeti. azt mindenki döntse el saját maga. és létrehozták a professzionális hadsereg alapjait (a világtörténelemben először). Az a kikötés. napsütést és port elviselni. és ezért nincs benne kitartás és bátorság a közelharchoz. de kevesebb a vére. érjék be kevés és parasztos élelemmel. díszlépésben menetelni. amikor felszámolták a milíciarendszert. I. például nemzetbiztonsági okok miatt is. úgy gondolom. ezért kevésbé megfontoltak. Munkát. 2. csak nemzetbeli állampolgárok sorozhatóak a hadsereg kötelékébe. amely a nap hevében él.Elsődleges feladatnak a megfelelő újoncok kiválasztását (probatio) nevezte meg. Ezek… tanuljanak meg először dolgozni. Ezért „… az újoncokat a mérsékeltebb éghajlatról kell sorozni. és a nagy hőség kiszárította. e. egyszerű lelkű. a szabad ég alatt vagy sátorban tartózkodjanak. például John of Salisburynél. vagyis ők voltak a legalkalmasabbak a szolgálatra. Néha mégis úgy hozza a szükség. Mindenesetre Vegetius ezekkel a gúnyos megjegyzésekkel Marius reformkorszakát állítja példának.) Fizikai és erkölcsi alkalmasság-mutatók 20 21 Veg. Ezzel szakított Caius Marius (Kr. nemzeti hadsereg felállításáért kardoskodott. akikben a vér is elég.20 A motívum hátterében az a jelenség állt. aki a legszegényebbek előtt nyitotta meg a hadsereg kapuját. leküzdve így a munkanélküliséget és megteremtve a professzionális hadsereg alapjait. hazulról megszokott dolog neki vasat cipelni. kevéssel beéri. terhet hordozni. terhet cipelni. akik Itáliában. amely napjainkban kimerül abban a mondatban. 157−87) consul. Az a nép. alaposan kiképzett. hogy városiakat is fegyverbe állítsunk. árkot ásni. hogy „… a nap hevétől távol élnek. ahol sem túl hideg. 3. a barbár invázió kellős közepén. a rómaiaknál is ismert volt. I. eszesebb ugyan. Veg. a háborúskodásra igen készségesek”. A parasztember a szabad ég alatt és munka közben táplálkozik.

29 Uo. teljes lépésben 24 ezer lépés (kb. Epit. Epit. 30 Veg. és ez még csak a kezdet volt a légionáriussá válás rögös útján. És mennyire megtanultuk a gyakorlatból és tapasztalati példákból. A limit katonai lépés esetén 5 óra alatt 20 ezer lépés (kb.) Tűdeidész. 36 kilométer). amely visszatartja a megfutamodástól.Most nézzük meg. Epit. 30 kilométer).” (Veg. A kiképzés első lépése szerint az újoncokat meg kell jelölni a „pontozásos bekarcolással”. A kiképzés elvei Az alapos kiválasztás nem ér semmit. Augustus és Hadrianus rendeletei szerint a gyalogosokat havonta háromszor kell kivezényelni erre a „sétára”. sovány farú. E fölött is lehetett jelentkezni. Epit. akiket saját uraik is utálnak megtartani. 4. a Théba ellen vonuló két mondai hős egyike. 15 kilométer) kell teljesíteni úgy. I. erős alkatú. életév). 8. ha több évet szolgál a táborban? Idővel sohasem javul meg az a hadsereg. győztessé”. Il. hanem az inak keménysége formálja”. I. 31 Veg. 7 . hogy a táv egy bizonyos részét futva tegyék meg. 801.25 Továbbá: a sorozáskor már külön ki kellett válogatni azokat. Epit. 9. amelyet az ellenség szerte reánk mért! (…) Mert az előkelők polgári hivatalokat hajhásznak. hogy milyen fizikai feltételeket szabtak a toborzáskor: „… a férfikor kezdetén kell sorozni” (18−20. Tűdeidész példája nyomán viszont ne annyira a termetet. a szemérem pedig. Epit.29 Vegetius az egyik legfontosabb feladatnak a menetelés (gradum) begyakorlását tartja. derekas odaadással. mert az újoncszolgáltatásra kötelezett földbirtokosoktól a sorozó tisztek kedvezésből vagy nemtörődömségből olyanokat soroznak a hadseregbe. a számolási és számvetési gyakorlat”. 28 Veg. I. „Ezért az újoncot szüntelen gyakorlatoztatással kell bevezetni a fegyverforgatásba”. Epit. Az alkalmas ifjak kiválasztását tehát derék férfiaknak kell végezniük. I. II. ha begyakoroljuk a gyávát. 178−173 centiméter) magasak legyenek. hol emelkedőn.24 A fizikai feltételeken túl sokat nyomott a latba az erkölcsösség: „A méltóság hivatottá teszi a katonát. de vitéz a csatában. hol lejtőn. kovács. I. 7. kerékgyártó. Természetesen ez a legoptimálisabb életkor. I.” (Hom. mert akkor a legtanulékonyabb az újonc.22 „Hatlábnyi illetve öt láb tízhüvelyknyi” (kb. amely egy tetovált szám volt és napjaink dögcédulájához hasonlítható leginkább. hogy innen származott az a sok vereség.) 26 Veg. 5. Epit. hanem az erőt és bátorságot vegyük alapul!23 Továbbá: az újonc legyen „… egyenes tartású. hogyha az újoncokat nem képezik ki rendesen. alsó és felső lábszárát ne párnázza fölösleges hús. hogy óriási felelősség nyugodott a sorozótisztek vállán. izmos vállú.) hasznos lehet. Epit.… egyeseknél a válogatás szempontja a betűismeret. hosszú ujjú. Veg. I. (Veg. amelyek művelt katonákat kívánnak.28 A szorgalmas gyakorlás egy professzionális katona legfontosabb ismérve.26 Tiszti rendfokozatot csak megfelelő műveltség birtokában lehetett szerezni: „Mivel pedig a legióknál több szolgálati fokozat van. I. 27 Veg. amelynek újoncozása hibás volt. mészáros. 27. vadász stb. 25 A magyar történelmi viszonyokra is ráillő sorokat így folytatja Vegetius: „Mi haszna ugyanis. akár idősebb.31 22 23 Veg. „aki bár kisméretű volt. V. akiknek a polgári foglalkozása (ács. 19. kis hasú. 6.30 Teljes fegyverzetben 10 ezer lépést (kb.27 Összességében tehát megállapítható. 6.) 24 Veg. Epit. 8. akár fiatal. Az újoncokat már a kezdetek kezdetén szigorúan megrostálták. I.

5. hanem szúrva kell sebezni. Epit.és leugrást úgy is.40 A kiképzést leíró első egységet egy vergiliusi idézettel 32 33 Veg. 60 centiméter hosszú fémszárat. a markolat pedig többnyire fából vagy csontból készült. mint a későbbi igazi hajítófegyverek”. I. Epit. amely egy piramisalakú hegyben végződött. mivel minden csatában szükség van rájuk. 8). A parittyások. 178 centiméter] emelkedjenek ki”.” (Veg.38 Vegetius. 35 Veg. amelyeknek a súlya az eredeti kétszerese. III. századig használatban voltak. „Azt mondják. nyáron a szabadban falovakat állítottak fel. A pilum egy kb. 35 Ezzel a részlettel Vegetius tökéletesen leírta a római gladius (semispatum) funkcióját. 2 méter hosszú nehéz hajítódárda volt. 10. 38 Veg. 60−80 centiméter hosszúságú.) Ez a mondat egy remek példa az ókori kivonatolásra. 30−35 méter volt. A római hadsereg parittyásairól bővebben: Griffiths (1989) 255−279. − míg gyakorlatra tesznek szert − előbb fegyvertelenül. Epit. Epit. mivel a fegyverek is és a csontok is védik az életfontosságú szerveket. amelyet így nem lehetett visszadobni és súlyánál fogva lehúzta a pajzsot. hogy ne csak jobb-. A vágás ritkán okoz halált. 36 Egy római légionáriusnak a pilum mellett a gladius volt a legbecsesebb fegyvere. míg a jobb kart helyes számítással hátra kell húzni. A penge alapját acél és szén keveréke alkotta. Sic. I. 34 Uo. továbbá kétszeres súlyú fadorongokkal és karóbábúkkal”. 19. 18. I. mint a lovak nagy szakértője kivételes figyelmet szentelt a helyes lóra szállás megtanítására: „Télen fedett helyen. 18). Epit. majd Florusnál (Florus XLIII. Epit. 5 centiméter] mélységbe hatoló szúrás halálos”. 39 Veg.A menetelésen túl az újonc tudjon kitartóan futni (cursus) a nagyobb lendület miatt. mert nehéz hadjáratok idején előfordulhat. kétélű szúrókard volt. Becsapódáskor a szegek eltörtek és a pilum elhajlott. A gladiusról és a római gyalogos fegyverzetéről bővebben: Bishop-Coulston (1993).33 Vegetius alapossága már szinte zavaró: „Minden egyes újonc külön karóbábút szúrt a földbe úgy. majd fegyveresen kellett felszállniuk. 15−17. ha gyorsan vissza kell vonulni. a bal kart rögzítve. Veg. hogy kivont kardot vagy lándzsát tartanak a kezükben”. 14.32 Szüntelenül gyakorolni kell a kardvívást vesszőből készült pajzsokkal. amelyek nehezebb súlyúak. Nagy gondot fordítottak arra. 4−8 centiméter pengeszélességű. az ifjaknak ezekre. ugrani (salto) a hajítófegyverek előli kitérés. 11. Epit. 16. I. I. és úszni is (natatio).36 A római légionárius másik fő fegyvere a pilum volt: „Az újoncnak… gerelyféléket is kell dobnia. aztán Diodoros Siculusnál (Diod. 37 Veg. 12. Egy klasszikus római gladius kb. A gondolat először Strabónál jelenik meg (Strabo Geog. az ellenfél elkápráztatása érdekében. ha előbb azt egy parittyából kilőtt kővel átlyukasztották. hogy az anyák csak akkor engedték kenyérhez nyúlni kicsiny fiaikat. 8 . Ellentétben a kéthüvelyknyi [kb. Hatótávolsága kb. A vassal bevont fa szárhoz hozzáerősítettek egy kb. és egy folyó vagy patak akadályt képez.39 Az újoncoknak bírnia kell a nehéz terhek cipelését is: „Az ifjakkal a lehető leggyakrabban kell terhet cipeltetni hatvan font [kb. Epit. I. és olyan ügyességgel alkalmazzák. szorgalmasan gyakorlatozzanak csakúgy. 1). hogy ne inoghassanak meg és hat láb magasan [kb.és fémszögekkel fogatták egymáshoz. A keltibér törzsektől vették át (gladius Hispaniensis) és változatai egészen a 11−12.34 Külön felhívja a figyelmünket a helyes kardhasználatra: „… nem vágva.37 Külön kell oktatni az íjászokat és a parittyásokat: az íjakat szakszerűen kell tartani. hogy a parittyák használatát a baleári szigetek lakói találták fel. I. hanem balfelől is megtanulják a fel. 40 Veg. I. A két elemet fa. hogy az élelmet és a fegyverzetet is vinniük kell”. V. mint az íjászok. amely elsősorban szúrásra és nem vágásra használtak. 20 kilogramm] súlyig rendes lépésben menetelve. majd Varrónál.

Vegetius megfogalmazta a legalapvetőbb gyalogsági mozdulatokat: sorok és oszlopok közötti távolságok tartása. 23. I. Epit. II. fusson. mert akárhány szolgálati év után is.43 Egy katona tehát állandóan tréningezzen: meneteljen. ahogy a római légionárius is figyelte a bajvívókat. Aztán parancsot kell adni a gyors megkettőzésre. akár újoncról. az ellenséges áttörésnek nyitnak utat… Az újoncokat tehát ki kell vezényelni a mezőre és az anyakönyvi névsor szerint egyes vonalba állítani úgy. ússzon. Ezért vegyen példát más tudományokból úgy. Chevalier de Folard szintén római elemeket épített be az oszlopharcászati taktikájába. 346−348. és egymást kölcsönösen akadályozzák. amelyből háromszögű alakzatot kell felvenni. 26. 43 Veg. Ne feledjük.) Veg. „Ugyanis sem a hosszú élet. 23. sehol ne öblösödjön vagy görbüljön s a katonák egyenlő és szabályos térközökre álljanak egymástól. II.41 A római katonák közötti egységet és összetartást alaki gyakorlatokkal is igyekeztek szorosabbra fűzni. 19. ha pedig soraik fellazulnak és megritkulnak. (Verg. majd később a cohorstaktika is az összeszokottságra. III. század elején a németalföldi Orániai Móric részben vegetiusi mintára építette fel a lándzsás-puskás legiók szervezetét. Harmadik oktatási feladat.45 * * * 41 42 Veg.zárja le: „Felszereléssel jár. hanem lelki erejével és tudásával is kitűnik polgártársai közül. mindig újoncnak számít az a katona. hogy az ütközetben minden egyébnél fontosabb. Georg. I. A légió hadszervezete Vegetius utoljára a légió hadszervezetét taglaló második könyvben kanyarodik vissza a kiképzéshez. keretbe foglalva mondandójának lényegét. a vadászokat vagy a kocsiversenyzőket. úgy. Epit. 9 . Például a 17. Hordja nehéz terhét. akár veteránról van szó. hogy az először egyszeres és széltében nyújtott legyen. Folyamatosan és szorgalmasan kell gyakorolni. alakzatok felvétele. Epit. és az előremozgáskor az előírással ellenkezően sehol se rövidítsék vagy nyújtsák meg az oszlopot. nyújtása. Epit. naponta többször. elveszítik a harchoz szükséges teret. II. ugorjon. ezt éknek nevezik”. 44 Veg. sem az évek száma nem ad tudást a hadimesterségben. nincsen különbség katona és paraszt között”. 45 Veg. Epit. amelynek gyakorlati hasznát majd a napóleonkori hadművészet fogja felismerni. mint Róma serény katonája. századig végigkísérték a gyalogság taktikáját. „Bizonyos. A 18. hogy ezek az elvek egészen a 20. aki nem gyakorlatozik… Mert gyakorlat útján szerzi meg a katona egyfelől a test rugalmasságát. Megállapítva egy újabb örök érvényű tanulságot. Hiszen a manipularis-. tábori rendben”. tömörítése. hogy ez a Foglalat egyik legsokatmondóbb része. hogy a katonák állandó gyakorlás eredményeképpen megtartsák a harcrendben megállapított sorokat. a katonák közötti kohézióra épült. gyakorolja a fegyverforgatást télen-nyáron.44 „Mert ha a fegyverforgatás tudománya lehanyatlik. írónk azt nyomatékosítja. amelybe tartoznak. 24.42 Kétségtelen. hogy egy jó katona nem csak a harctéren végzett gyakorlatokkal. hogy gyorsan négyszögalakot képezzenek. Mert ha tömörülnek. hogy még rohamban is megőrizzék a sort. században a „francia Vegetius”. s amikor még senki sem hinné: Ott van az ellen előtt csatakészen. másfelől az ellenfél leterítésének módját és saját maga megvédésének tudományát”.

Proceedings of the Fifth Roman Military Equipment Conference. amelyeknek számos eleme még a 21. (kiadó): Vegetius Renatus of the distempers of horses. 1981 Griffiths. Többek között:  saját honfitársaink közül sorozzunk. http://www. Phoenix. akár fiatal. hiszen ők a leglojálisabbak a nemzet felé.: Per una datazione dell’ Epitoma rei Militaris di Vegezio: politics e propaganda nell etá di Onorio.: The Date of Vegetius. minden korszakra kiterjedő alapelveket fogalmazott meg. Gymn. Oxford. húszas éveiben járó korosztályokból válogassunk. Olyan általános.  az újonc/katona legyen a szakmája felé elhivatott és erkölcsös. hiszen ekkor a legtanulékonyabb az újonc. febr.org/etext/25717 (letöltés 2011. ed. Leipzig. T.) Birley.org/pss/1087436 (letöltés: 2011. Santo − Giannelli.  az előrelépés és tisztté avatás rátermettség és érdemek szerint történjen. 2006 Cato Maior. éles szemű. A.  lehetőleg a fiatal. Publius Annius: Epitome of Roman History. 1988 Bishop. 20. − Coulston. 3. Roman Military Equipment: The Sources of Evidence.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Florus/Epitome/home. Cambridge. 3 vols. Edward: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire. században is érvényesül..) Goffart. J.uchicago. Marcus Portius: De agri cultura. Treubner edn.  vegyük figyelembe az újonc polgári foglalkozását. 33. és mérlegeljük annak hasznát. and of the art of curing them. illetve érvényesülhet. 1989 Giuffrida. feddhetetlen egyéneknek kell lenniük. C. (A földművelésről) Akadémia Kiadó. Budapest. C. febr. 34. Oxbow Books.  a katona ne csak erejével.: The Sling and its Place in the Roman Imperial Army. 1988.. London. B. aki példákkal kiegészítve rögzítette a római újoncozás és kiképzés folyamatát. Harvard University Press. E: The Roman Army. (Library of History) Translated by Oldfather. N. http://penelope. 1890 Lang. testi erő) elengedhetetlen.  a sorozótiszteknek tapasztalt. 1979 http://www. Sic.: Roman Military Equipment: From the Punic Wars to the Fall of Rome. 1885 Mazzarino. Rome. Vol.  az újonc/katona fizikai alkalmassága (testalkat. Walter: Rome’s Fall and After. 1966 Diodorus Siculus: Bibliothéké Historiké.Ez a rövid ismertető betekintést nyújtott a római hadsereg sorozási és kiképzési elveibe. feb. Carl: Vegetii Epitoma Rei Militaris. hanem tudásával. London.  a katona. akár idős. FELHASZNÁLT IRODALOM Barnes. hanem saját magának is érdeke. M. London. No. Vegetius volt az első olyan hadtudományi író.jstor. W. 1748 10 .) Gibbon. Papers (1929−1986). Amesterdam. Mavors Roman Army Researches IV. 20. Loeb Classical Library. 1935 Florus. 20. D. hiszen ez nem csak nemzetének. Munich and Leipzig. H. akik objektíven ítélik meg az újonc alkalmasságát. C. Giulio: Trattato di storia romana 2. Max: Geschichte der Kriegswissenschaften. rendszeresen gyakorlatozzon. 1989 Jahns.gutenberg. 1956 Millar. C. más tudományok iránti fogékonysággal is tűnjön ki.html (letöltés 2011. C. Hambledon Press. van Driel-Murray.

1963) Vergilius. 1924 Vegetius.: Harvard University Press.Milner.) Sabbah. Magyar Helikon kiadó. London: William Heinemann Ltd. L.: Vegetius: Epitome of Military Science. Liverpool. 1876 Strabo: Geographica. Christoph: Studien zu Vegetius. The Geography of Strabo.ntnu. 2001 Notitia Digitatum: http://www.: Vergilius összes művei [ford.]: A hadművészet ókori klasszikusai. Hermes 11. Junge & Sohn. Centre Jean Palerne. N. Publius Maro: Aeneis. feb. 1980 Schoener. (A hadtudomány foglalata) (In. Mass. P. Univ.: Hahn István [szerk.no/~halsteis/notitia. Renatus: Epitoma rei Militaris.: Lakatos István]. Liverpool University Press. Budapest. 20. Cambridge. (In. H. 1967) 11 .pvv. Jones. de Saint-Étienne. Mémories 2. 1888 Seeck.: Pour la datation théodosienne du De Re Militari de Végéce. Budapest. Georgica. G. Otto: Die Zeit des Vegetius.htm (letöltés: 2011.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful