MEZOGAZDASAGI KIADO KFf.

A sz616 metsz8se

Kerteszkedjiink okosan

1991 . Kriszten Gyorgy A sz616 metszese Mezogazdasagi Kiad6 Kft.Dr. Budapest.

Lektoralta dr.es gyUmolcstermesztO.es gyUmoicstermeszt6 az 1707 altalanos kertesz szakmaban. sz0l6termel6 szakon irodalomkent ajanIja. Buza Janos e dr. tovabba az iskolarendszeren kivilli oktataisban: szOl6. Kriszten Gyorgy 1991 Ezt a konyvet az Agrarszakoktatasi Intezet az iskolarendszerCi szakkepzesben: az 1705-1 sz0l6. .

Amit a metszesrdl tudni kell A metszes sziiksegessege A metszetlen sz61otOkeis terem.land6an visszanyesett gombakachoz hasonloan . 5 . tobbeves reszek formaia a valasztott rmlvelesmodtol fiigg. de nem rmlvelhetd. A termese szakaszos lesz. vagyis egyik:evben alig vagy egyaltalan nem.az aJ. ami a tdke tobbi reszet koti ossze a gyokertorzszsel. A fold felszfnen levd reszt. a masikban tiil sok termest hoz es gyenge mindseget ad.bunkoszenlen megvastagodik. A tOkenyak folotti megvastagodott. Ezt kuszoboli ki a met- szes. Milyen alapfogalmakat kell ismemiink a helyes metszeshez? Az eves hajtasnovekedes soran kepzodott veSSZOK visszavagasat nevezziik metszesmodnak. nehany even beliil pedig lehetetlenne valik. a folytonos visszametszes kovetkezteben a tOkenyak folotti resz . Mindket rmivelet a hosszii ido alatt letrejott termelesi tapasztalatokon es a kfserleti munka folyaman kialakitott szabalyokon alapul. Masresz.bajdani erdei kiiszonoveny mivoltabol ad6d6an . a metszessel irdnyitjuk a megfeleld tOkeforma kialakftasat es fenntartasat.mindig a csiicsi reszen fakad ki. Ezzel szabalyozzuk a termes mennyiseget es minoseget. A sz610 . Ha a tobbeves reszeket nem engedjiik folfele noni. A furtok nilsagosan aprok lesznek. A metszes celja Metszeskor eltdvolttjuk az egy ev alatt fejlodott vesszdmennyiseg nagy reszet. A helyes metszeshez fel kell ideznunk a sz61ovesszor61es a tOke tobbeves re~ir61 tanult fogalmakat. Ha a novekedeset nem iranyftjuk. A tobbeves reszek kialakftasat es fenntartasat pedig mavelesmodnak {tdkemtlvelesmodnak) mondjuk. Ezt a kepzodmenyt tokefejnek nevezziik. gyokemyaknak vagy tokenyaknak nevezziik. gondozasa eloszor nehezze. A gondozatlanul novekedd hajtasok erdsen bearnyekoljak a furtoket.

amelyek nem magrol fejl6d~ nek ki. tehat lazabb lesz. 8. gyok8rtorzs vagy t6gyoker. 4. A rovidebb. majd gyokertorzs kepzddik. Metszeskor az eves vesszdt vagjuk vissza. negyed. 12. A dugvany vagy oltvany fold alatti vesszoreszein levd csom6kb61 nonek ki a jaru[ekos gyokerek. vessz6. A talaj felszfnehez legkozelebb eso n6duszb61 (csom6b61) a harmatgyokerek ndnek ki. A keteves reszeket csernek hivjuk. vessz6. 11. kar. torze. ilyenforman elso~. masod-. Igy nevezziik azokat. 9. A gyokerek fokozatosan elagaznak. 6. csar. A legals6 csom6b61 kitord gyokereket talpgyokernek nevezziik. oldalgyok6r. talpgyoker. tobbeves reszeket baknak. Allomanya az evek folyaman hasonlova valik a gyoker szoveti felepftesehez. a hosszabbakat torzs- A haromevesnel iddsebb tokereszeket. term6alap nek vagy karnak mondjuk. A sz616t6ke reszei 1. t6kenyak. 2.es ugarreszek vannak.1. 7. harmad-. amelynek reszei. termoalapnak nevezziik. termd. 10. Legvegul a hajszalgyokerek talalhatok. amelyeken cser-. harmatgyok6r. Az egyeves elfasodott resz a vesszo. az el nem fasodott a hajtds. a) a vilagos rii6 .es tovabbi rendil elagazasok alakulnak ki. 3. mint a tobbeves fas reszek. 5. abra. cser. szarvnak. 13. A fold alatt levd vesszo"b6l az ido folyaman togyoker. t6kealap. A kozbiilsd n6duszokb61 fejlddnek az oldalgyokerek. t6kefej. Az iddsebb iOkereszb61 elotoro hajtas (vessz6) a fattyuhajtas (fattyuveszsz6).

libra. 5. 2-3. c) alapi rugyek 4. f6rugy. mellllkrugyek 2. libra. rugyalap. A sz616vessz6rllszei a) villigos rugyek. Fiatal hajtlls mlljus kozeplln.1. rugypikkelyek. b) sllrszemek (sllrrugyek). A tllii rugy felllpltllse 3. rugygyapot. j61 Ilithat6 virllgzatokkal 7 . 6-7. 4. libra.

~ ki. esetleg egy kezi nagyftoval kulonboztetheti meg. teli fagyok utan. kevesbe fejlett riigyek a sarszemek (scirriigyek). 4. c) az alapi riigyek.fejlOdnek a kovetkezd evben az 1-2 mm nagysagu. 3. mint a vilagos nigyek. amelyeket ekkor meg csak mikroszkoppal lathatunk. pl.amelyek legtobbszor nem hajtanak ki. amelyik a fiirttel egyiitt jelenik meg. f6riigyeb61. Az a hajtas. az iZkoz (intem6dium). levllinyill gyek. A riigy t6b~i·bels6 reszet (a f6riigyet es a melleknigyeket) a jo szerml sz616sgazda szabad szemmel. A hajt3s legalso szarcsomoi (n6duszai) a tenyeszidoszak elejen alakulp8k ki. Rendes konilmenyek kOzOtt 8 .5. ahol a vilagos riigyek helyezkednek el. Ezeket kfvii1r61 pikkelylevelek fedik. amelyb61 a tavaszi fakadas utan a !urtviragzatok is megjelennek. szarcsomonak. A nyllri rugy fellevele (pikkelye). Ezert a koztiik lev6 izkozok jovatrovidebhek. es be161iik rendszerint nem fejlOdik ki fiirt. a teli riigy kozponti. A teli riigyekben talaIhato melltkrugyekb61 . ami a f6riigyet es a mellekrugyeket is vedi. A vessz6 megvastagodott reszeit. amikor meg gyenge a novekedes. A rajtuk ~~elyezked6. Ezek nem olyan termekenyek. libra. nodusznak (illetve nepiesenbutyoknek) nevezziik. A vilagos riigy jdl kifejl6dott kepzodmeny. a tilli rugykezdemllny. d) a szarcsomo (nodusz) es . a hajtas. b) a sarszem (sarrugy). amelyekb61 2'-3 ·jS:talaIhat6. mint a magasabban talalhato. illetve a vessz6 konil elhelyezked6 alapi riigyek. beliil rugygyapottalaIhato. A vilagos riigy a legels6 normalisan fejlett izkoz utan talalhato. keso"bb kialakulok. A tobbi riigy joval fejletlenebb. Ezek csak: a vilagos riigyek megserulese eseten hajtanak ki. A f6riigy oldalaban kialakulnak a j6v6 evi furtkezdemenyek is. Az izk6t6kon kialakulo vilagos riigyek egyben teli riigyek is (atteleld riigyek). a ket csomd kOzOtti vesszdresz pedig az tzkoz (internodium). Nyllri rugy kifakadlls el6tt 1. 2. ki nem pattant nyllri rugy.

Ezert az errOl elmondottakat basonlitsuk ossze a termeszetben tapasztaltakkal.alva maradnak. beszelhenink kicsi. bogy megakadalyozzuk a felkopaszodast. a harom-ot riigyest hosszu csapnak. a kilencriigyest es ennel bosszabbat szalvesszdnek nevezziik.es rmlvelesmodok egyik f6 celja. A tOkek felkopaszodasanak megakad8lyozasa Az okszenl metszes. amelyek a tobbeves fas reszeken belyezkednek el. az als6 resziikon gyokeret hoznak letre. Ez a tulaj9 . A sarkossagvagy polaritds a novenyi reszeknek az a tulajdonsaga. Egyes bOterm6 fajtakon a mellekriigyekb61 es a sarszemekbdl is keletkezhetnek furtok. majd a kovetkezd evek folyaman a kereg. A rejtett riigyek ldhajtasakor keletkeznek a fattyuhajtdsok( elfasodvafatytyuvesszok). Ha az elolo evben meleg volt az id6jaras. de a sz616 tetme~m~dnem kizarolag a vilagos riigyekb6l ered. Ezert a metszes bosszlis8. a fak koronajanak kiils6 reszeire kivan elerni. akkor a kovetkezd evben a teli riigyekbol termekenyebb hajtdsok fejl6dnek. a kozepsqkb61a J. Ilyenkor mar nem lathatok.ga. A teU riigy termekenysege A vessz6 hosszaban elterd erteku riigyek vannak. Att61 fiigg6en.egtobb. A sz616 mint erdei kusz6noveny a lebet6leggyorsabban a lebet61egmagasabbra.k . a fels6kb61 nagyobb fiirtok keletkeznek. A kusz6novenyeknel ez atulajdonsag fokozottan megnyilvanul. a bat-nyolc riigyest felszalvesszonek. bogy kell6 mennyisegil fenyhezjusson. \ ' Az egy-ket vIlagos riiggyel rendelkez6 vesszdreszt rovid csapnak. majd a faszovet beboritja 6ket. Az el6bbiektOl fiigg6en a teli riigyt6l masfel-ket furt varhato. es a vesszok j61 beertek. ezert kaptak a rejtett riigy nevet.n. A t6ken a metszeskor meghagyott vilagos riigyek osszeget terhelesnek mondjuk. Ezenkiviil az als6 riigyekb6l kisebb. kozepes es nagy terhelesrdl. A kedvez6tlen id6jaras es a nil nagy termes csokkenti a riigyek termekenyseget.i. bogy a fels6 reszen hajtast. termekenysegiik nem egyforma. A riigyek pontos ismerete a belyes metszes Mt6kealakitas egyik f6 kovetelmenye. bogy a t6kere vagy a teriiletre szamftva hany riigyet bagyunk meg.nerteket az egy vessz6n meghagyott vilagos riigyek szamaval jeloljiik. Az als6 riigyekb61 feHOdik a legkevesebbtermes.

Ezert pI. abra. Mindezek figyelembevetelevel alakultak ki a kulonboz6 metszesmodok: a rovid csapos. rovid csap 7. Helyesen metszett vessz6. 10 . 2. 2. 6. es termekenysegiik is er6sen csokkenne.. A hosszu csap as a rovid csap kifakadasa 1. hosszu csap.ha nem seniltek .mindket rogy kihajt. A metszetlenid hagyott.. az als6t ket vilagos riigyre metssziik. A masodik ev tavaszan a fels6 vessz6t eltavohtiuk. csak a fels6kb6l kapunk er6teljes hajt8sokat. . fgy a nedv elkeruli azokat doosag a termesztett sz616nel is megtalalhato. a riigyes csap eseteben esak a ket fols6 riigy kifakadasara szamfthatunk: biztosan. Az els6 ev tavaszan egy-ket vilagos riigyb61a116rovid csapot hagyunk. A metszlap nem a rugyek iranyaba lejt. libra. Mi tortenne. a hosszti csapos. A ketrugyes csapon viszont . A rovidcsapos metszes Rovid csapra a kovetkez6k szerint metsziink: 1. a felszaIvesszos es a szalvessz6s. fUgg61egesen dil6 vessz6knek az a/s6 riigyei alvamaradnak. ha a metszessel nem akaddlyozndnk meg a!elkopaszoddst? Ebben az esetben a t6kek nem lennenek mtlvelheuik.

. R6vid csapos metszessel muveljiik azokat a [ajtdkat. A metszesmod rendje mar a masodik evben vegleges. ugarcsap is kialakfthato. termoalapnak nevezziik. a metszes egyes fllzisai 3.. az also vessz6t ketrugyes rovid csapra (b). A sz6l6t6keknek azokat a tobbeves kepzddmenyeit.8. A csercsapon a termdreszen kfvtil rendszerint a fattylivessz6k visszametszese reven kepz6d6. amelyek az ugar. a fels6t negyriigyes hosszii csapra (c) metssziik meg. libra. 11 . Ha az el6z6 evi csap mindket riigye kifakadt. rugye. abra): 1. az alsot ismet ket riigyre metssziik.. Az els6 evben ketrugyes csapot hagyunk. is termekenyek. kozepes vagy ennel nagyobb furnlek es b6term6k. Ezt nevezziik csercsapnak. 4. Rovidcsapos metsz8s 1-5. mindig az also vessz6 also ket vilagos rugyet hagyjuk meg. amelyeknek az also A rovid csapos metszessel a t6kereszek csak lassan kopaszodnak tel. A hosszucsapos valtometszes A hossziicsapos metszes szabalyai a kovetkezdk (9. A masodik evben a ket riigyre visszametszett eves vessz6 mar egy keteves reszen helyezkedik el. Masodik ev. A fels6 vessz6t ismet eltavohtjuk. 2-3.es a termdreszeket hordozzak. fejlesztjiik a term6alapot. es igy alakul ki a term6alap. A harmadik evi metszeskor az alkalmazni kfvant nnlvelesmod es a tOke fejlettsege alapjan b6vithetjiik. amelyb6l kesdbb cser es term6alap (a) lesz.

majd az e16z6 evi rovid csap ket vesszejet felhasznalva hagyjuk meg az oj rovid es hOSSZti sapokat. Metszesk:or a cser egy reszet is eltavolitjuk. ezert ezt a metszest csercsapos A hosszu csapos metszessel jobban megterheljiik a tOket. A hosszti csapot tOOmeltavolftjuk. Szdlvesszos vdltometszesek kozos termoalappal A szaIvesszos valtometszes szabalyai hasonlitanak a hossziicsapos valtomet- szesehez. A term6alapot ketnigyes rovid csapbol kezdjiik kialakitani. a metszes f6zisai a) term6alap. 12 . b) ugarcsap. A~gyedik evben az el6z6hoz hasonloan metsziink. c) hosszu csap Harmadik ev. Ugarcsapnak nevezziik a hosszii csap alatt meghagyott. Hcsszucsepos v61t6metszes kialakltba 1-3. 1. 6bra. mert tobb fiirt kepzOdik. ezerttermekenyebb talajon. vdltometszesnek is nevezziik. A hosszti csapot ism6t1dtavolitjuk. az e16z6 evi rovid csap fels6vesszejet hosszti csapra. es ezzel a felkopaszodas megakadalyo- zasa.egy-ket riigyesrovid csapot. mert akkor a tOke egykett6re felkopaszodik. jobb tapanyagellatas eseten ajanlhato. de els6dleges celja a hosszti csap levaltasa. ev 9. _1_ ev 2. A hosszii csapos valtometszeshez hasonloan a rovid csapokbol is kialakithatunk vdltometszest. Rajta'termes is kepz6dhet. 2. A ketnigyes rovid csapon 6sszel ket jol fejlett vessz6 talalhato. ' c Hosszii csapos metszest nem vegezhenmk ugarcsap nelkiil.---1 1. az alsot rovid csapra metssziik.

10. mllsodik 6vi tavaszi IIl1apot 13 . 2. a rovid csapra visszavllgott vessz6 tavasszal. 6sszel - 11. libra. A kovetkez6 tavasszal sz6lvessz6 6s rovid csap 3. libra. A szAivessz6s vlllt6metsz6s kielakftllsllnak kezdete 1.

lengo vagy csiingo szalvesszo: Ez az eljanis nem biologiai eldnyei watt terjedt el. es ez a tOke felkopaszodasahoz vezet. A masodik 6szen az ugarcsapon k6t er6teljes vesszot es egy keyes termest is kapunk. nigyfakadas utan viszont a hajtasok konnyen letorhetnek.lvessz6t kikotjiik. hanem a nagyiizemek kezi munkaerd hianya alakitotta ki. Szalvesszds metszes eseten kopaszodhatnak fel leggyorsabban a tOkek. Sziirkebarat) fajtakon vagy olyan esetben.a szaIvesszo idejeben valo lekotozesere.ha m6dunkban . A harmadik ev tavaszan tOben eltavolitjuk az elozo evi szalvesszdt [az : tin. az als6t rovid esapra. Ezert gondosan iigyeljUnk az ugarcsap meghagyasara es . konnyen keletkezhetnek szelkarok. A sz8. A masodik ev tavaszan a felsO vesszdt szalvesszdre (9-12 riigyre) metssziik. 6. A harmadik ev oszen a szaIvesszon ismet bo termest kapunk. hogy a ki nem kotott. A negyedik ev tavaszan es at: utana kovetkezd evekben a harmadik evihez hasonloan metssziink. ezert csak szuksegmegoldaskent johet szamftasba. az also vesszOb61 ismet rovid csapot (ugarcsapot) hagyunk.3. Bzenfeliil a magasan leva hajtasok novekedese erdteljesebb lesz.Ez Iesz az ugarcsap. mint it szalvesszds vaItometszese. gyakran osszekapaszkodo szalveszszo1ton a lombozat megvilagftasa sem a legjobb. mint az alsobbhelyzenieke. Nagyobb sz610iiltetvenyekben a Moser-fele magasmdvelest alkalmazva gyaIcran hasznalnak un. A rendszerteleniil csungd. an 14 . letermett szalvesszdt). A mellette leva ugarcsapon tebat gyengen fejlett vessz6ket kapunk. fUggc1leges helyzetben marado sztilvesszonek csak a felso riigyei fakadnak ki. A meghagyoteszalvesszd termekeny riigyei sok fiirtot hoz- ev nak. Ennek megfelelo idopontja a riigyfakadas eldtti idoszak. A felszdlvesszos vdltometszes szabalyai ugyanazok. amikor az also riigyek keyes termest hoznak (Afuz Ali). 5. mert 19y jobban fakadnak a riigyek. A nedvben leva vesszd konnyen lehajlfthato. . A szalvesszot feltetlenfil vfzszintes iranyba lehajl1tva kell kikotni. az ugarcsapon pedig ket eroteljes vesszd fejlOdik. SzaIvesszOs metszest hasznalunk az apro fiirtu (Piros tramini. A sarkossag (polaritas) elettani torvenyeb61 kovetkezik. Az lij szaIvesszOt az el6zo evi ugarcsap felso veszszejeb61 alakitjuk ki. 4.

A kozos term6alap nltlkiili vlllt6metszlts az els6 ltv tavaszfln 13. A kozos term6alap nltlkiili vlllt6metszlts a mllsodik ltv tavaszlln 15 .12. libra. libra.

hanem a szalvesszd lehajlftlislival oldjuk meg. Az elj8nis el6nye. A nedvben leva sz8lvessz6t (ilyenkor konnyen hajlfthato) letveles kozben megropogtatjuk. llyenkor a vessz6t ket keziinkbe fogva izkozr61 izkozre haladva 6vatosan kisse megtorjiik. libra. bogy a fattyUhajtlisok nem mindigjelennek meg a kelld belyen. es a tartohuzalhoz kotjiik. A lelvales als6 eveban. tavasszal 16 . nem kepzOdnek tobbeves elagaz6d3sok. Mas esetben csak a konnyebb muvelbet6s6g vegett igyeksziink rendezettebb formaban tartani a tOket. fgy a karokon a term6reszek megoszlasa egyenetlenne valhat. A Iefveles A leiveles a sz8lvesszOs metszes egyik vliltozata. a vesszO konnyen Ietorhetne. bogy a kardJ]. abol az eddigiekt61 elterden a felkopaszodas elleni kiizdelmet nem ugarcsappal. mint a lefele hajl6k. es bOseges termest adbatnak. A lefvelt szlilvessm riigyei majdnem teljes egesziikben kifakadnak. A milvelet menete a kovetkezd: 1. A szlilvessz6 tovenel novo bajtlisok fiigg61eges iranyban novekednek es erosek lesznek. konnyebb a metszes. es nines Szukseg nagy sebeket ejt6 i1jftlisra. 2. erdsebbek. Ezekb6l is kepezhenink ugarcsapokat. Ha ezt durvan. I 14. es kOzben lefele hajlftjuk. hirtelenkedve vegeznenk.A kozos term6alap nelkilli vdlt6metszes Ajo kondfcioban leva magasmuvelesu tOkeben a karokbol eleg nagy szdmban keletkeznek fattyUhajtdsok. Hatranya.

de a termdalapok minden evben fokozatosan magasodnak. 2. . 6bra. ha a lefvelt sz81vesszomellett ugarcsapot hagyunk. A felkopassodas elleni biztosabb levaItas vegett aj8nlatosabb. 17 . amit ismet lelveliink.. Oszre a biztosit6csapon kel eroteljes vessz6t kapunk. A felmagasodott reszek ifjftdsa A rovidcsapos metszes. A felkopaszodottreszeketket vagy hdrom ev alatt fokozatosan megifjflhatjuk. A term6a1ap felmagasodott reszet eltavolftjuk. 3. Bel61elesz az uj ~vesszcS. es a biztoslt6csapon leva ket vesszon valtometszest vegzimk. Noha csak egy lzkomyivel. A kovetkezo ev tavaszan a letermett sz81vessz6taz alapi reszhez legkozelebb leva erdteljes vesszdig visszavdgjuk.'veles els6 eveben. Ket ev alatt az idos reszek levaItasat a kovetkezd medon vegezziik: 1. A . Az emlltettmuveleteket a kovetkezdkben evr61 evre megismeteijiik.15. de teljesen nem akad81yozza meg azt. 6sszel.. a valtometszes es a lelveles ved a felkopasz0d8s ellen. A tobb6Ves fas reszr61 kinOvo fattytivessz6t ketrugyes biztosttdcsapra metssziik vissza. A le9als6 v"sz6 folott meg van jelolve a kovetkez6 tavaszi visszametszes helye 3.

6a a k6vetkez6 6vi tavaszi "iaszametszes6nek helye a) biztosft6csap. en 18 . 3. 6bra. 2. Egyrugyes biztosft6csappal megkezdett ifjft6s 6sszel. 4. 5. A harmadik ev tavaszan az also reszeken nevelt ket vessz6 segftsegevel a mar ismert m6don ifjithatunk. . A meger6sodott biztosft6csapon k6t er6s vessz6 fejl6dik. A felsObb reszekben (c) meg a szokasos m6don metsziink. 6bra. A kovetkllZ6 6vi tavaszi visszametszlls helye Ha az alu1r61elotoro vesszd gyenge (nem el a ceruzavastagsagot).b 16. b) meger6soCtott vessz6 17.6szre az egyriigyes biztosit6csapb6l (a) mar erdsebb vesszot kapunk (b). 1. akkor csak hdrom ev alatt ifjfthatunk. Az iddsebb reszb61 elotoro gyengebb fattyuvesszot egyriigyes biztosftocsapra vagjuk vissza (a). A megerdsodott vesszot (b) most ketrugyes biztosit6csapra vagjuk viszsza. A masodik evben megkapjuk a ket erdteljes vessz6t.

gyenge vesszOket nevelnek. Sovanyabb teriileten vagy gyengebb novekedesu fajt8Ml azonban ajanlatosabb ket reszletben. kiilOnOsentell fagyok utan~ori az Agrobacterium fellepese (fagyrak). tovabM a mt1velesm6dok ataIakitisakor ejtett nagyobb sebzesek utan Jcpfe1. 19 . ha a sebek szelet eles oltokessel vagy kacorral simara faragju1qfi~oItOviasszal vagy feher olajfestekkel bekenjiik. es egy arzentartalmu szerrel val6 permetezes.hosszu vesszdt kotiinkvlzsrintes helyzetbe. mert ezzel a fertozest6I is 6Vjuka novenyt. akadalyozzak a nedvkeringest. amif6Ieg a nedvkeringes megindulasa utan fertdzi a sebeket. mert kiiIonbenaz a1s6 riigyek nem fakadnak ki vagy gyengebb hajtasokat hoznak.ifjitdsa Az id6sebb karok.Gyengebb vessz6poyekedes eseten aj8. Ifjitdskor nagy sebek keletkeznek.ol fOllepa t6kepusztulas egyik fo okai lehetnek. ha Cellcid fasebkezeld pasztaval kezeljiik Oket. a nedvkeringes megindulasa elott tamadja meg a sebeket. '0gyeljiink arm. pedig a mindenb. ha beszaradnak. AjanJatos a nagyobb sebeket kezelni! A karo/(. amelyek. a fas reszeket pusztlt6 gombak is. es elhanyagolasuk a t6ke kes6bbi pusztulasahoz vezet. . hogy ez ne egyoldahi nitrogentragyazas legyen. Meg biztonsagosabb. A nagy sebek erre igen fogekonyak.nedvkeringes megindulasa. ifjitasok alkalmaval. kiilonosen a kozepsd vagy az aIapi reszen gyakran csak kevestcmnest ad6. 60 cm-enkent ujranevelni.amelyek kozul legismertebb az Eutypa. Ha a tOke eros novekedesd. Ezeken hatolnak be a nem kevesb6 veszedelmes. Az Alfoldon. . KiilonOsen a fagyok utani eros visszavagaskor. Franciaordligitapasztalatok szerint leghatekonyabb vedekezes ellenea ke· soi id6pontban vegzett metszes (a.utan). Ilyenkor ifjitasra van sziikseg. Ez ut6bbi Magyarorszagon nines forgalomban/Sajnos a hazai sz6IOtermesztes eddig keveset foglalkozott ezekkel a jelensegekkel. es tOkeelhalast okoz. A haromevesnel idosebb reszeket kezi ftiresszel vagy csonkvago olloval tavohtsuk el. a kar levaltasara egy 120 cm. hogy a vesszdket nigyfakadas elott kotozziik Ie. Ezert j6. . Ez a korai metszes eseten.nlatos a s¢lot alaposan ellatni egyidejUleg tapanyaggal isl'Ogyeljiink azonban arra.minden termdhelyen JellepcS.

A rovid. pI.Mtivelesm6dok .atermoes ugarreszek elhelyezese a szOlotOken Mint mar emlitettiil4. illetve konibbi term6re fordulast akkor erbetiink el. alig lathato t6ketorzsOn egymegvastagodott. A fejmtivelesu t6ken ketevesnel idosebb reszt nem hagyunk. de mert ez a legjobban fedhet6. vagtis a muvelesmodok kialakuasdval fogunk ismerkedni a kovetkez6kben. amelyeket megfele16 szabaIyok szerint alakitunk: ki. Ezek a fejmuveles. Fejrmlveleskor kopasz-. kett6sfiiggOny (GDC). a csercsapok eltavolftasaval kialakul afejbez hasonld kepzOdmeny. t6kefej. A sz6l6nek sok muvelesm6dja van.a tapanyag-utanpodas lehet6segeit61 es a t6ke aIlapotat61 fiigg6en . Guyot-mdveles. hosszucsapos. az Un.es ugarreszeket tobbeves t6kereszeken helyezzUk el. a negyedik evben negy ketriigyes csapot bagyunk. FejmG. rovid-. hanem . Sylvoz-kordon. erny6muveles. ha a jo mioosegti homoktalajon nem az otOdik evt61 adunk: nagyobb terhelest. A barmadik evben ket ketrugyes. bunkoszeni kepz6dm6ny talalhato. Fejmuvelessel gyorsabbkialakulast. a term6.veles A fejmtivelest mar teljesen elavult mdvelesmodnak tekintettek.mar a barmadik evt61meghagyunk: egy felszalvesszdt. az affoldi bomokon a jov6ben is belye van. felszaIveSsz6s vagy szaIvessz6s metszest vegzunk. egyesfuggony. 20 . Koziiliik a legismertebbeket tekintjuk at. lugasmuvelesek. Ezekkel a szabaIyokkal. Moser~fele magasrmlveles. TObWves reszek alakulBsa. A t6keket a telepftes eveben egy riigyre. 'Az evek folyaman a folytonos visszametszessel. kozepmagas kordon. tvente esedekes metszes. a fej kialakitasat csak a kovetkezd evek visszametszesei hozzak letre.s6t esetleg egy szaIvessz6t is. tobbnyire szabaJ:yta1analaku. AJak(to metszes. baknnlveles. a kovetkezd evben ket riigyre metssziik vissza. . A harmadik-negyedik evben a t6ke formaja meg a baknnlveleshez hasonI6. a fagyveszelyes belyeken.

ahoI a tOkek erdsebbek es elbfr~ jak a nagyobb terhelest. Ez abbol hogy a homokon levd sajat gyokeru sz61otOken visszavagjuk a legszebb aIuIr61 elotoro vesszOket. es uj tOkefejet neveliink. A rOvid. Ha nem vigyazunk. A regi.18. 1. kar6 nelkuli ultetvenyekben meg iin. Az alfoldi kis tenyeszterulenl sz610kben a tOkeket fakar6k mellett nevelhetjiik. esetleg a felszalvesszds fejnnlveles ugyancsak az Alfoldre aj8nlhat6.es hosszticsapos metszesu fejmuveles a kis tenyeszteruletti alfoldi homoki sz610teriiletek rmfvelesmodja volt es lehet a jov6ben is. mivel sok meddOhajt8s keletkezik. Ezt meg akkor aj4nlatos elvegezni. Ezeknel alul kb. a termesatlag kicsi Iesz. Tabnberendezes. 1. ev 19. 6v 21 . 40 em magassagban egy szal 3 mm-es an. a regit pedig eltavolftiuk. amikor az oregedd tOkefejb61 meg megfelelden eros hajt~ok tornek eI6. A szalvesszos. gyalogrmlveles is eldfordul. FejmCivel6st1t6ke rovidcsapos metsz6se A fej egyes reszei a surun elhelyezkedd sebek miatt hamar elhalhatnak. libra. 6s 2. de a jobb mioosegli homokon alkalmazzuk.ev 2. Nagyobb sortavolsag mellett betonoszloposvagy faoszlopos huzalostlimberendezes ajanlhato. Szlilvessz6s fejmt1vel6s az Alfoldon. libra. Ilyenkor a tOkefejet meg kell ifjitanunk.

A kotozes helyett elonyosebb inkabb a huzaltamasz melletti hajtdsvezetes. Ha metszeskor melyen kitanyeroztunk. a totavolsag 6080 legyen. hogyvalamenoyi rmlvelesmod kozott a legjobban fedheto. erre kevesbe van szukseg. hogy milyen talajon van.80 m tenyesztenilet ajanlhat6 att61 fiigg6en.huzal talalhato.Az alulrol elotoro hajtasok eltavolftasa. es erdsebb novekedesu tOkeken ketszer-haromszor is meg kell ismetelni. A kaesok segftsegevel a hajtasok egy resze onmagat rogzfti a huzalokhoz. a fe~ szorosabbak legyenek. 20-30 cm-re szokas vegezni. Mint mar emlftettiik. mint a kotott talajon leva kar6s muvelesu sz6lOke. ami kevesebb munkavaljar. fejb61kinovo vesszOket eltaVQl{tottuk. tovabba a tOkefejb6l Jdnovo folosleges meddd fattyiihajtasok kiritkftasa a bearnyekolds elleni kiizdetem es a t<1keelseprr1s6desenek megakadalyozasa miatt fontos. em A fejmavelesa szdlok zoldmunkdi Hajtasvl8ogatas. es hogyan kfvanjuk rmivelni a sorkozoket.k vagy kotozik a fejb6l kitoro haitasokat is. huzalos tamberendezesil fejmuvelesu tOkeknel 2-2. Az als6 kotozesek lazabbak. A fejmave/es jelentdsege A fejmtiveles elonyei. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. Ilyeokor a hajtasokat a huzalparok koze igazitjuk.40 X 0.60-0.Az alfoldi karosrmlvelestl sz610kben a talaj minoseget61 fiiggoen a sortavolsag 100-120 em. es a nyakbol. A szeles soros huzaJos tamaszd szOlOk zoldmunk8i. a 80-as evek kozepen fell6po eros telek azonban lijraertekelesre kesztettek a sz6iotermesztOket. Fejmuvel4Ssti tOk4Sktenyeszteriilete. CsonkSzais. es ehhez igaz{tj8. de a homokon a tOkek kevesbe eros novekedese miatt ez megfeleL Az alfoldi szelesebb soni. Kulonosen az 1987 elejen fellepo fagyok 22 . a fejnnfvelesnek megvan az a nagy el6nye. aminek az Alfoldon igen nagy a jelentdsege. Par evvel ezeldtt elavult eljarasnak tartottak. Kotozesi munk8k. Csonkazdskor a tamberendezes fOie novo haitasokat 20-30 em magassagban visszavagjuk. Ez kisebb tenyeszteniletet jelent. A folotte mintegy 40 em tavolsagban elhelyezked~ paros huzalsor koze helyezik el a hajtastomeget. milyen eros novekedesil fajtat telepfnmk. Ennel a tamaszrendszemel a zoldmunkak nemileg elternek az elObb ismertetett kar6s rmivelesetol. Ezt a rmlveletet a kar6 folott kb. ide kotozik ki a szaIvessz6t. Evente altalaban harom-negy kotozes sziikseges. a tobbi ezekhez tamaszkodik.

mind a fagyok kovetkezteben fellephet. fedeskor mennyire valik be. Ez abban az esetben konnyebb. . A fejmifveles konnyen fedhetd. A kis tenyeszteruletd ultetveny kevesse gepesitheto. es jelenleg nem szerezhetOk be. Dyen esetben a telepftes is j6val kevesebb penzbe keriil. de a/efies. A fejmiiveles hatranyai. pl. s emiatt selejtezni kelleft Oket.okoztak igen nagy karokat. megifjitasa. . amelynek elvegzesere osszel tavasszal nem sok ido rendelkezesre. Erre kisebb szdldteroleteken konynyebb vallalkozni. hogy ebben az esetben a homoki ultetvenyekben is novekedni fog a tdTcehidnyok szama. Az ilyen teriileteken mindig a kisebb tOkeformakkal erhetimk el nagyobb es raadasul jobb termest. Az emlitettek alapjan ez a rmivelesmod kisebb teriileten. hidastraktorok nagyon sokba keriilnek. a nyitds jelentds fizikai erdt kivan6 nehez mavelet. hogy az egyes tOkek alanyon erdsebben fejlddnek. Ez termeszetesen elsdsorban a stinfbbre telepftett kar6s tamberendezesil Iejmuveles eseteben all fenn. Teves tehat. Vegiil meg kell meg emliteni a kis es kozepszeles sortavolsagii fejmuveles egy nem lebecsulendd elonyet: a sovdnyabb homokteridetek igy jobban hasmosfthat6k. A sajat gyokenl. pl. A fejmuveles sok egyeb evi munkaja is lehajolva. mert a magasmtlvelesu sz6lOktOkei tovigvisszafagytak. A kisebb tenyeszterulet jobban ved a homokfuvds ellen is. Az ehhez szukseges gepek. eros egyeni erde- an es keltseg mellett lehet sikeres. Ezert sziiks6gesse. oksebz6s miatt konnyen okoz a tOkefejen beszaradasos kat. Tag lehetdseget kinaInak tovabba az ilyen tdkeformak a nyaral6k es hetvegi hazak koriil is. mint nagy tOkeformakkal. kenyelmetlen testhelyzetben vegezhetd esak. Tobbfele az ultetvenyek annyira hi8nyosakkli vaItak. Nagyobb sz610 eseteben kenytelenek vagyunk bermunkat igenybe venni. A fejmuveles~:a. hogy mas kulnirakkal tudjuk hasznositani a kotottebb talajokat. val6ban homokra telepftett ultetveny eseteben lehetdseg van arra. ami egyeni gazdalkodo eseten jelentds eldny lehet. hogy a nehezebb talaimunkakban.vaIhat a tOkefej levaltasa. egyesek ki sem hajtottak. hogy ujb6li nevelesuk lehetetlenne valt. Gyokeres vesszdvelval6 telepftes eseten nem fenyeget a kemeny fagyok utan olyan tomeges mertekti termotOke-pusztulas. ami mind tOkeseriilesek. Az oltvanysz61c$velval6 telepfteskor nem gondoltak arra. mint azt az elmUltevek tapasztalata mutatja. 23 .hasajdt gyokeren levo ultetvenyunk van. Figyelembe kell venni a nagyobb tOkepusztulas veszelyet. Sok sz610tkellett ujranevelni. ha az ultetvenyek varhato atlagtermesenek kisv1mitasakor abb61 indulunk ki. Kerdes tovabba.

amelyet jellegzetes rovidcsapos metszesse! helyezunk el. A negy szarvon egy-egy csercsap helyezke. Alakit6 metszes. ba az elsd evben ket eros vesszO fejlodik. leggyakrabban negy tobbeves. A negyedik evben az elozO evi negy vesszdt ismet ketrugyes csapokra metsszuk vissza. A fels6 vessz6t a kovetkezd evbenledobjuk. A harmadik evben ket ketrugyes rovid csapot bagyunk. de a meredek lejtOk kisebb sz6loterilletein meg a jov6ben is lehet szerepe. A klasszikus bakmuvelesu tOken tehat nyolc vilagos riigyes terhelest talalunk. Kes6bb· er6sen visszaszorult. a liarmadik evbeamegy ketriigyest. A masodik evben ket riigyet bagyunk. A rovid tOketorzsb6l harom-ot.A bakmuveles a regi kisiizemi gazdalkodas koraban a dombvideki sz610k legelterjedtebb tOkemuvelesm6dja volt. A masodik evben mar ket ketrugyes csapot bagyunk. ' A tObbeves reszek· alakul8sa. de tobb ev alatt megis felmagasodik. 8akmQvel6sQ t6ke klasszikus rovid csapos metsz6se (badacsonyi) a) metsz6s el6tt. az un. Ennek felsO reszen egy ketriigyes rovid csap talalhato. Ilyenforman egy evvel megroviditheui a tOke kialakitisa. A kialakftast meggyorsuhatjuk. tvenkent esedekes metszes. dik el. bak (szarv. Az ultetes eveben egy riigyre metsziink vissza. sarok) agazik el. es negy vesszOt neveliink. az als6t pedig ismet rovid csapra metssziik.. Abra. A tulsagosan felkopaszodott reszeket a biztosttocsap segftsegevel ifjit- 20. es ket ve$Zot neveliink. 30-40 cm-es resz. b) metsz6s utAn 24 . Ezzel az eljarassal a szarvegy ev alatt alig hosszabbodik.

· 21. libra. Bakmllveleses t6ke vegyes csapos metsz6se. a) metsz6s el6tt. b) metsz6s utlln

hatjuk meg. Az eroteliesebben novekvobakmuvelesu t6keken hosszUcsapokat is hagyhatunk. Ezek alatt ugarcsapnak kelliennie. Ebben az esetben. a megterheles 16 riigy is lehet. Nagy rugyterheleskor nem val6szi'nu, hogy valamennyi riigy kihajt, mert a fiigg6legesen folfele aIl6 negynigyes hosszti csapnak - kivetelesen eros novekedest kiveve - valoszfnrlleg csak ket felsO riigye fakad ki. Ez nem is hatrany, mert a magasabb riigyekb61 fejlettebb fiirtok kepzddnek, es nagyobb termesre szamfthatunk, Masreszt, ha valamenynyi riigyb61 hajtas kepzddne, a tOke nilzsiifoltta valna, nehezebb lenne a permetezes, az eres, a hajtasok egymast arnyekolnak. Az apro furta fajttik eseteben vagy azoknal a fajtaknal, amelyek a fels6bb rugyekb61 hozzdk a termest (pI. Afuz Ali), a rovidcsapos metszessel nem mindig a1akul ki elegendd terheles, I1yenkor hosszabb termoreszt ajWllatos hagyni. A felsztilvessz6t vagy szdlvesszd: ne kossiik be a tOke belsejebe, hanem a tOke melle helyezett segedkarohoz rogzftstik a hosszabb termdreszt, termeszetesen vfzszintes iranyba lehajlitva. Tamberendezes. A bakrmlvelestl tOkek mellett szinte mindenhol karos tdmberendezest talalunk. A kar6k hosszusaga, a sovanyabb vagy gazdagabb talajt61 fiigg6en 160-200 em legyen, amelyet a kotottebb talajon 40 em melyre, lazabb talajon 50 cm-re verjiink Ie. Ha a tOkeket nem kehely a1akban, hanem egy sfkban neveljiik, huzalos tamberendezest alkaImazhatunk. Ez az iin. egysikUbakmdveles, ami lenyegeben azonos a legyezomuvelessel. Teny&zteriilet. Altalanosan az 1 x 1 vagy az 1,20 x 1,00 m sor- es t6ta25

volsag terjedt eI. Ez a suru t6keatlomany bakhatasan nnfvelve, a t6kek koriil mely tanyerozassal, az igen koltseges teraszozas n6lkiil is j61 ved a talaj lemos6d8sa ellen. Amennyiben a komyeken a lejt6 iranyaba val6 bakhatalas a szokas, akkor a lejtes fokat61 fiigg6en minden tOke vagy minden harmadik t6ke koz6 lnizzunk keresztbakhatat es ezzel a skatulyazdsnak nevezett muvelettel 6vjuk .sz61onk legnagyobb kincset, a temnofoldet. Ez akkor igazan hatasos, ha tobb szomszed osszehangolva vegzi, mert kiilonben az egyik helyen osszegyUl6 es6vfz kart tesz a masik sz610jeben is. Lejt6s helyen Nemetorszagban j6 vedelmet Dylijt a lemosodas ellen a gye~ites is, amelyet kaszalassal alacsonyan tartanak. E celra j61 megfelel a rozsvetes is.

A bakmuvelesu sz61c1kzoldmunkdi
ajantatos gyakran vegezni, Ennek gyakorisagat a novekedesi erely szabja meg, ami a talajt61, a tapanyagellatastol, fajtara jellemz6 hajtasfejl6dest61 fiigg. PI. TokajHegyaljan a Furmint es kiilonOsen a Harslevehl eseteben aItalaban nem volt szokasos meg a regi idOkben sem, mas fajtak azonban inkabb igenyeltek,

A bajt8svallogataist, kiilonosen a kisebb sz616iiltetvenyekben

22. abra. A kar6s mOvel6s0 t6k6k hajtasainak elrendez6se (fejAs bakmOvel6s eaet6n)

26

Volt, ahol evente kellett vegezni, mashol2-3 evenkent, Csemegesz616k eseteben is nagyobb szukseg van nl A lenyeg itt az, hogy ha a gondos metszes nem eleg a szabaJ.yos, j61 megvilagltott t6keforma fenntart8s8.hoz, sUnin tornek elo fattyuhajtasok, akkor mar 10 cm-es hajtashosszusag eseten gondosan "kigyomlaJ.juk" a tOkeb61 a folosleges hajtasokat, Kotozesi munkak. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. Az a1s6 kot6sek lazabbak legyenek. Altahiban egy tOken harom-negy kotozes sziikseges. Arra kulonosen iigyeljiink, bogy az elsf5kotozes (az iin, aggatas) laza legyen. Ezaltal j obb megvilagitast kapnak a levelek, es a novenyvedelmi munkak is konynyebben vegezhetOk. Csonk8z8s. A kar6 folott kb. 20-30 cm-re szokas vegezni, erdsebb tOkeken ketszer, haromszor meg kell ismetelni,

es

A bakmaveles jelenuisege
A bakmuveles ma a meredek lejtOk sovanyabb tala jon levo hegyvideki sz610k tOkeformaja lebet. A mindsegi kovetelmenyeknek megfelel, de sok kezi munkaerdt kfvan, Ez a talajmunk:3k, a novenyv6delem es a z6ldmunk3k eseteben is fennall, Altalaban tehat a kisebb teriileteken van helye. A slinl telepftes, reszleges vedelmet nytijt az er6zi6 ellen is. A fejinuveles es a bakmtlveles kozott~

es

dtmeneti [ormdk

Nemely borvideken a metszesi szabalyokat nem tartjak be kovetkezetesen a regi sz610kben sem. A tOke egyik vagy masik oldalan bamar feikopaszodik, es ezeket a reszeket gyakran Ie kell valtani, A tobbeves reszek ennek kovetkezteben a fejmuveleshez hasonlokka valnak, A bakrmlveles legszabdlyosabb formdita Balaton komyeki sz610kben talaJ.juk (badacsonyi bakrmlveles). Tokaj-Hegyalian, es kiilonosen a Matraaljan, az oreg sz610kben a baknnfvelesnek a fejrmlveleshez kozelebb an6 formai is gyakoriak. • Legyezomiiveles A Iegyezdmdveles tulajdonkeppen egy sikban kialakttott bakmtiveles. Egy helyrdl legalabb harom, de olykor negy tobbeves resz agazik el. Fa- vagy betonoszlopos tamberendezes Mellett nevelhetd, Egy 3 mm-es kartart6 buzala es ket paros buzala van. A bakmdvelessel szemben az az eldnye, bogy a le27

A biztosftocsapon nott vesszdn ketrugyes ugarcsapot hagyunk. minoseget ado borvideken is megtalalhato. mint a tobbi egyslku mdveles. Tobb.. I I L_. 4050 em magas fiiggOIeges torzs.. A kovetkezo evben az el6z6 evi szalvesszdt eltavolftjuk. A masik oldalon az ugarcsapb6l kin6tt felso vesszdt szaIvesszOre. Ezt a tobbeves reszt combnak nevezziik. A Guyot-rmfvelesil tOk6ken vdlt6metszest folytatunk.. amely SDk. ltvben . amelyb6I a combot kialakujuk. I ki a szarvakat. ·Alakito metszes. Kiilonboz6 magassagiira is nevelhet6. mert tobb munkat kivlin. Guyot-mtiveles Vilagszerte elterjedt kozepszeles sortavolsagu rmlveles. A kozepmagas Guyot-mifveleskor a masodik evben egy 40-50 em hosszu fiigg61eges vesszOt hagyunk.gyez6muvel6s szetterftett hajtasainak jobb a megvll3gitottsaga. Guyot-m(ivelltsQ t6ke kialaklt6sa a 4. a hajtasok behelyezese a paros huzalok koze gyorsabb. A tobbeves reszek alakuhisa. Rugyfakadas utan csak a ket felso hajtast hagyjuk meg. az also vesszot biztosftocsapra metssziik. A Guyot-rmlveles jellegzetessege a kb. a masik szarvon egy szlilvesszOt es alatta egy biztosftocsapot. mint a karohoz kotozes. Az egyik szarvon egy ketrugyes ugarcsapot hagyunk. 6bra. Csak kis teriileten erdemes vele foglalkomi. ." b 23. 28 (. egymashoz hasonlo tOkeforma ismeretes. A metszest evrol eyre . ezekbOI alakitjuk ~veDkeDt esedekes metszes.

A Guyot-muveleshez 1.2 m-es sor. A Guyot-rmiveles a hosszli metszest kivan6 sz6lofajtak eseteben jobban itev8lik.40m-es sortavolsagn81 a tenyeszteriilet jobb kihaszn81asa celjab61 ketsz8lvessz6s t6keforma ajawatos. szabalyos me&szesm6dn81. Tidlberendezes. nem fedM~tok a tOkei.egy--egy sz31vessz6t hagynak. Homoki sz6tAben hasonlocelokraa sz8lvessz6s fejmdveles felelhet meg. A t8mberendezest tulnovo hajtasokat a fOls6 paros huzal folott20-30 cm-re CSQDk8zzuk.0-1. ezert tartjak a min6segi termelesre megfelelo t6keformanak. mint a Moser-fele magasm. ezert fagyveszelyes helyeken nem alkalmazhat6. mint a kordommfvelesnel. Pires tramini) es a bosszabb metszest kivan6 csemegesz616-fajtakn81 (pI.5-2. de ezt &kar a metsz6skor ismegtehetjiik. a tobbi huzalt3. amelyet a feny j61 atjar. Itt minden evben jobb es bal oldatm . fattyUhajt8s viszonylag ritkan jelentkezhet. . Termeszetesea ezeket gondosan el ken tavoli'tanunk. Ennel az egyszeni. Ma mbOszlopos. kett()s Guyot-muveles is. A 2. es Zoldmunktik ZOIdv8logatasra 8ltalaban csak alakftometszeskor van sziikseg. alatta egy-egy ugarcsappal. sa sz8lvessz6t minden evben mas-mas 01dalon hagyjuk meg. mint az aprcS fiirtU mindsegi borsz6l6kn61 (pl. A Guyot-mdvelesmod egyszeni es konnyen elsajatithato.maszos egysfkii muveleshez hason16an. A sz8lvessz6t a segedkar6hoz kotottek ki.hasonkJ vtlllllkoz7issal!olytatjuk. Tenyeszteriilet. Ha azegysaIvessz6s GuyoH6keken sok fattytihajtas fejl6dne. Egyike a fenyviszonyokat a legjobban kihaszn816 mdv~ lesm6dnak. ' Igett. huzalos tamberendezest alkalmaznak.ya elegge keves. egy hettel konibban erleli a termest. es a tObb6ves reszek arao. amelyet hosszu metszessel terheliink.porl az un. Ahajtasokat a kett6s huzalok kore vezetjiik. Keskeny lombfalatk6pez. Mint kozepmagas mdvelesmoo. Afuz Ali).dveles . A Guyot-fele tokemi1velesmod jelentosege Amtvelesm6d el6nyei. Ezekben telire 29 .t6tavolsag sziikseges. Xb.4 X 1. A GuyoM61e muveIest regebben egy t6ke melleti karcMl es a t6kek kowtti sepdkar6val folytattBk. es {gy a hajtaisok alig arnyekoljak egymast. Csonkazas. A Goyot-mtiveles hBtninyai. Hajtasvezetes. akkor a kovetkez6 evben ket sz8lvessz6t ken hagyni.

.a tobbeves resz. A minosegi adottsagokra val6 tekintettel ajovOben val6szint1J.ben. Nagyon gyakori a neves francia es nemet borvidekeken is. mint a Moser-kordon.egaz az oka. Hazankban a magasmdvelest megelozo korszak kedvelt formaja volta dombvideki szdIOkben. A Guyot-nnlveles kevesebb kezi munkat kfvan. Kozepmagas l'izszintes kordonmuveles A kozepszeles sortavolsagu mifvelesmodok egyik vilagszerte elterjedt valtozata. bogy a tOke termofeliiletebez mCrten kevesebb. Ha ennel vekonyabb. ennelfogva ki vannak teve a talaj szfuebez kozeli erodebt1J. ezek a gondok is megold6dnak. A kozepmagas valtozat karja 50-60 em magasan talalhato. Remeliuk.es a bakmuveles. a vesszoK es a riigyek azonban aIacsonyan beIyezkednek el. akkor felkopa30 tiink . tehat jobb kornyezeti adottsagokat igenyel. Ezert mind a teli. mint a kovetkew fejezetben ismertetett kordoarmlveles.eseknek. Tobbeves reszek elbelyezkedese. mert mar nem fedhetOk. A masodik vagy harmadik evben a karnak bagyand6 vesszOt vizszintesen elfektetjiik. A kozepmagas. A kozepmagas tOkefo11118kzert a legerzekenyebbek a fagyokkal szema I a szaIvessz6t Ie tudjuk huzni. de j6val tobbet. es ekkor a kart teljes hosszusagig kialakitjuk. es a fagyokkal szemben fedesse1 vedekezhe- . A telepftes eveben termeszetszenileg rovidre metsziink. Ennek val6szint1J. A tOrzsOn kinovo haitasokat eltavolitjuk. A kordonrmlveles lehet egy. A kovetkezd evben ismet bosszabbitunk. mert a minosegi termelesre alkalmas basonl6 tOkeformaknak a mi viszonyaink koz6tt is belyiik kell bogy legyen. Leggyakoribb az egykani kordon. ezert kevesebb tartalek tapanyagot kepes raktarozni.egujra nagyobb szerepet kap. A Guyot-mdvelesil t6kek a kiserletek tamisaga szerint valamivel igenyesebbek a talaj irant. Az elow evi fejlOdest61fiigg6en 60-80 em hosszii karreszt nevelunk. mint a kordoamdvelestieknel.vagy ketkani. Ha az eOOev vegen a kifejlett vessui 50-60 em magassdgban elen a ceruzavastagsagot. A nyugati orszagokban hasznalatos nagyobb teljesitmenyli kisgepek szamunkra meg till dragak. kozepszeles sortavolsagu sz6lOket bazai viszonyok koz6tt nehezen gepesfthetjuk. Ha a karokat nem az erejUkhoz merten hosszabitjuk. mert csakkis teljesitmenylikerti traktorok Iillnakrendelkezesre. AlakltcSmetszes. Ehhez azonban nagyobb minoseg szerinti arkiilonbsegek is kellenek. akkor ismet rovidre metsziink. mind a tavaszi fagyokt61 kart szenvedhetnek. mint a fej. akkor kialakitjuk a rovid torzset.

egym8st61 kb. amelyeken vdltocsapos metszestvegezhetiink. huzalos tamberendezes sziikseges. a vastagabbakb61 vegoszlopok kesziilnek. A kozepmagas kordonok Mellett 2.a folosleges fattyUhajtlisolqrt fontosabb eltavolftanunk. tvente esedekes metszes. Ezek egymlist61 val6 tlivotsaga az oszlop szelessegenek felel meg. A pontos tavolsagok a megvaIasztand6 muvelCsi Iehet6segekt61. Kisebb ultetvenyben a 3 mm-es tart6huzal is megfelel. hirtelen terheles hatasara az egesz t6ke visszaeshet.szodnak. A kordonkarokrol.2 mm-es paros huzalokat tegyiink. Sok tekintetben eI6ny6sebb. A vekonyabbakbol tartooszlopok. Az atmenet nelkiili. leginkabb egyoldahi nitrogentragyaval. 10-18 em atmer6ju faoszlopok ajantatosak. bar nem olyan tart6sak. A kozepmagas kordon zoldmunkdi A tdmberendezes oszlopai vasbetonbol vagy akdcfdbol keszulhetnek. a torzsr61 .guk megegyezik a betonoszlopokeval. A kozepmagas kordon es a Guyot-nnlveles is kozepszeles. 20 em tavolsagra. kezelhet6k. mert val6szfuUleg tUltnigyazott az ultetveny. 14 X 20 em keresztmetszet1i betonoszlopok legyenek. A faoszlopot impregnalni vagy felszfuet egetni kell. Folotte kb. ' Tamberendezes. Ha ezek csak kis szamban fordulnak e16. Ezt az az evi fejl6des csa1hatatlanul megmutatja. Tenyeszteriilet. A Guyot-rmlveleshez hasonl6 a csonkazas is. a talaj gazdagsagat61 fiiggnek. 31 . Ez a hiba mas mdvelesmodok eseteben is gyakran el6fordul. Ez lehet rovid csapos. Mert6k6t a fajta es a vegetacios lehet6segek szabjak meg. mint a betonoszlopok. Ha term6korban is sok a tobbeves reszekb61 kifakad6 hajtlis. Ezek konnyebben szaIlfthat6k. akkor vagy az evi terhelest kell novelnunk. agyengebb oltvanyok ki is pusztulhatnak. A kordonnnfveleshez oszlopos. Magass8. vastagsaga 5 mm.mivel itt nagyobb szamban van tobbeves resz. A legals6 tart6huzal40-50 em magasan legyen.akkor ezt metszeskor is megtehetjiik.40 m magas. ha a tamberendezeshez faoszlopokat hasznalunk. mint a Guyot-nnlveles eseteben . A kozepmagas kani kordon sortavolsaga 160-240 em. Hajtasvezetes a huzalos tamaszii sz616knel a kett6s huzalok kozotti elhelyezesb61 an. a t6t1ivolsag 100-120 em. A kordonkarokon term6alapok taWbat6k. 40-50 emenkent 2. hosszU csapos vagy f6lszatvessz6s. A tOkealakitas idejen el kell tavolftanunk a folosleges haitasokat. ezert a zoldmunkak is hasonlftanak egymasra. vagy a tapanyagellatason kell vaItoztatnunk. kozepmagas muvelesmod.

(A bormindsegnek nem a pinceben kell megszUletnie!) Ehhez termeszetesenjol szervezett piaci feltetelek is sziiksegesek. A j6l szetterf'tett keskeny lombfal. 6bra.JI I \\ J \ I I il E. det6bbet. az atlagtermes. es megkonnyfti a novenyvedelmi munkdkat is. A szep szabdlyos kordonkar nehezebben alaktthato ki es tarthat6 fenn. jo megviltigltottsdgot teremt. mint a fej. Ugyanez a helyzet a tavaszi es akora oszi fagyok eseteben is. Ezert az itt hasznalhato gepek mindig drdgdbbak. A minosegi termelesnek termeszetesen nem egyedill a mdvelesm6d a meghatarozoja.. A kozepmagas kordonmuveles jelent6sege 24. mert konnyebben erheti valamilyen seriiles. Ezek a tis gepek nem hasznaIhat6k fel olyan szeles korben. ezert szigoni teleken er6sen karosodbat. a novenyvedelem nem oldhat6 meg olyan nagy sorkozjar6 gepekkel. mind a Guyot eseteben a talajmdveles. 32 .. A kozepmagas kordon nem fedheto. A luitnloyok az el6nyokhoz hasonl6an ugyancsak megegyeznek a Guyotmdvelesnellefrtakkal. jobban. mint a Moser-kordon. a sziireti min6seg es az el6fnisokhoz ragaszkod6 boraszati technol6gia is. mint a nagyobbak. akarcsak a Guyot-mdvelesnel..- ~\j ~ ~b . A kordonmdveles kevesebb munkat igenyel. a szigonian ellen6rzOtt szarmaz8s. Mind a kordonmdveles. hanem a fajta.vagy a bakrmfveles. mint a magasmdvelesnel. mint a G~yot-mdvelesd t6ke. Koz6pmagas kordonmOvel6sQ t6k6k formai A legf6bb el6nye a min6segi termeles. mint i Moser-kordon. de kozel van a talajszinthez.

A tobbeves reszek alakulUa. Ezeket telire lehUzzuk es befedjiik. A Moser-fitle magasmQvel6s alakft6 metsz6se.-2 '- \ 11 \ I 1\ \ rtlJ a 3. Segitsegiikkelleveilthatjuk a kemeny telek utan fagyk3rt szenvedett torzseket. libra. Bevezetese !o"adalmi valtozas: hozott sz616termesztesUnkben. egytorzsQ egykaru.6. es erasen csOkkentette a kezimunkaer6-sziiksegletet.6szi lIliapot 33 . libra.Moser-fele magasmiiveles Ez a legelterjedtebb szeles soros t6kemuvelesm6d. amelyet melyfekvesu helyeken· aQcalmazhatunk. amelyen rendszeriot egy-ket vessz6t nevelUnk. Az Alfoldre ajllnlhat6 forma a) tavaszi lIliapot. K6ttorzsQ k6tkaru t6ke fagycsappal a 3. 6s 4. egytorzsQ k6tkaru -120cm -I -.6. A Moser-f6le magasmuvel6s kulonboz6 formlli 1. a 4. Lehet6ve valt a sz6l6 kb. A Moser-fele magasmuveles az akkori nagyiizemben es kisiizemben egyarant gyorsan elterjedt. egyharmadnyi munkar8. 6vben. Van fagycsapos valtozata is. Hazai alkalmazasa az 1960-as evekelejen kezdddott. Az eddig ismertetett muvelesm6dokn81lenyegesen alkalmasabb volt a gepesitesre. A t6ke als6 reszen elbelyezked6 !agycsaprovid szarv. A Moser-fele magasmuvelesu t6ke egy 120-130 em magas !ugg6kges torzsb61 es egy vagy ket vizszimes karbol811. b).fordit8ssaI val6 megmdvelese. 26. 2. karo- 25.

a tobbit t6ben tavohtsuk el. Olaszorszagban ennel kevesebb anyaggal. Dyenkor a kart es a torzset ket ev alatt alakftjuk ki. kiilonben a termes sUlyaalatt elgorbulve bebajol a sorkozbe. akkor ebben a magassdgban vdgjuk vissza. a fagycsap alkalmazasaval hamar ffilbagytak. majd telire hnzzuk Ie. de mert a kezimunkaer6-felbasm81ast noveli. A leend6 torzset legaIabb ot belyen kosstik a kar6boz. Nagyon fontos a tOr7Sgondos kialakft8sa. vagyis a kialakitas elerhetd gyorsasaga az eI6z6 evi fejl6dest61 fiigg. es igy csOkkenthetjiik a termeskiesest. Ket er6teljes hajtast nevelUnk. Igy kevesebb olyan sebzes keletkezhet. A bajtlisokat ne csonkazzuk.2. egykaru tOke kialakltasa. A bel61e kinov6 hajtasokat a karok magassagaig bagyjuk novekedni.kat. Az az evi vessz6 novekedesenek erdssege szabja meg az alakftas gyorsasaganak esszenl batarat. Ez a Iegegyszeru"bb. banem ket rugyre: vagjuk vissza. A masodik evben tehat foitetlenill sziiksegfink van mar huzaltamaszra is. magasabb es kifogastalan torzset lattam kialakitani. Ezt csak ugy gatolbatjuk meg. A sz616ta telepftes utdni evbenketrfigyesre metssziik. Ha a harmadik ev tavaszan ennel gyengebbek a vessz6k. akkor a fels6 reszen harom hajtast bagyunk. 34 . ba minden tOke melle karot tesziink. Az egyik hajtast vfzszintesen lebajIitjuk a buzalra. amelyb61 kes6bb elmelyiild beszaradas lebet. Ha a vessz6 120-130 em-en nil is eleri a ceruzavastagsagot. ezek bossza a tenyesziddszak vegere meghaladhatja a 2. tgy jelent6sen csOkkentjiik ugyan a termelesi kockazatot. ebb6l1esz a kar. Egyenesnek kelllennie. akkor a kar es a tons kialakttdsat is elvegezhetjuk. a masodik eveben bagyott masodik vessz6t a barmadik ev tavaszan ne tavohtsuk el t6b6l. Ha a t6ken fagycsapot kivanunk nevelni. A kOzelmUltszigoni telei es a melyebb fekvesben follep6 tell fagykarok ennek batninyair61 gy6ztek meg a termeldket. es takaIjuk be. A barmadik evben a metszes hosszusaga. A tOr7Sb6lkinov6 hajtasokat 10-15 em hosszusdg e/erese utdn tdvolitsuk el.altalanosan elteIjedt forma. es akadaIyozza a gepek munkajat. de ott er6sebb esjobb min6segU anyagokb6I keszftett oszlopokat es buzalokat hasznaltak. es a tart6buzalt j61 kifeszitjiik. Ha a vessz6t 120-130 em magassagban vagiuk vissza. akkor a szaporft6anyag megvalasztasakor vagy telepftesi es gondozasi munkak kozben.5 m-t is. Egytorzsii. az alaptragyazaskor. esetleg a kornyezeti adottsagok elbfralasakor hibat kovettunk el. A kovetkez6 evben mar kozel ujra teljes bozamunk lehet. Ha a masodik evben csak 120-130 cm-es magassagigvastagszik meg ceruzameretig a vessz6.

A karokon elhelyezkedd termdalapokon valtometszest folytatunk. Minthogy akar6t kb. hossza legalabb 170 em legyen. Ilyenkor a tOkeket a soron beliil 1. A faoszlopokba U szogeket veriink. Lehetseges ikertdkes telepites is.001. es kozejiik kar6t helyeziink. A valtakozo iranyba vaI6 vezetes gepi sziiret eseten lenne szukseges.8 vagy 3. A vasbeton vegoszlopok 3. abol univerzaltraktort nem aIkaImazhatunk. es a t6kek megvilagftasa is jobb lesz. A javasolt totavoIsag 1. otOdik evben a karok mar osszeemek a szomszedos t6kek karjaivaI. 10 m-re legyenek. A soron beliil az oszlopok egymastol kb. ezek tartjak a huzalokat. . amit hazilag is elkeszfthetiink. de gazdag taIajon ajdnlatosabb 3. ez azonban nalunk egyeldre nem aktwiIis. Az ikertOkes telepfteshez fele mennyisegd kar6 szukseges. A magasmdvelesil ultetveny sortavolsaga legalabb 3 m legyen.20 m hosszuak es 15 X 10 em keresztmetszettiek. A keskenyebb sor (3 m) ott alkaImazhat6.1 mm vastag paros huzal helyezkedik el. az atmerojiik 10-18 em. Ennek magassaga a fold szinet61 szamftva legalabb 130 em legyen. de lehetseges kozos termdalap nelkuli vaIt6metszes is. A Moser-fele magasnnlveleskor minden tOke melle kar6t kell tenniink. 35 . 40 em-re kelliehelyezni a foldbe. A szelesebb sor(3. Folotte ket 2.a telepftes utani negyedik. de erre a celra a betontusk6 is megfelel.20 m. A vegoszlopokat horgonyzocsiga segftsegevel kotjiik ki. A faoszlopok hasonl6 hosszusagnak. ami a tamberendezest olcsobba teszi.A kiaIakitas gyorsasagatol fiigg6en . a vastagabbakb61 vegoszlopok keszulnek. Tenyeszteriilet. A huzalokat a betonoszlopokon levd lyukakba hiizzuk be. Evenk~nt esedekes metsz~.5 m) nagyobb erogepek alkalmazasat teszi lehetove.1 + 0. esetleg a taIaj is sovanyabb. felszdlvesszos vagy szdlvesszos metszest alkalmazunk. ' A karokat egy ininyba vezessiik. Hosszticsapos metszessel a hajtasok zsiifoltabban helyezkednek el. A vegetacios lehetdsegektdl es a fajtatulajdonsagoktol fiigg6en hosszucsapos. a tartooszlopok 3 m hosszuak es 9 X 8 em atmer6juek legyenek. Tamberendez~. A karok magassagaban 5 mm vastag kartart6 huzal szukseges. abol kevesebb tapanyagot adunk a sz61onek. es olyan kisebb iiltetvenyekben.20 m-re telepitjiik. Az esetleges fagycsapon minden evben egy ketrugyes csapot hagyunk. A vekonyabb merenlekbdl tartooszlopok. FelszaIvessz6k es szalvesszOk alkalmazasaval a t6ke lombozatat fiigg61eges iranyba jobban szethuzhatjuk.5 m.

bogy csakkentsek a kezi munkat. fgy kevesebb folosleges hajtast kapunk. Ha a hajtasok szabadon fejl6dnek. ami utan nehez a t6ke egyensulyanak belyreSllitasa. Ezt a rmlveletet a Moser-fele magasmtivelesti t6keknel igyekeznek csOkkenteni. vagy be16gnak a sorkozbe. ezert csonkaznunk ken. az er6sebb ultetvenyekben nyar vegere visszahajolnak es a fold szineig ernek. de tobb figyelmet es szakmai !elkeszultseget kivdn. es reszben ezen futnak tovabb. A Moser-nnlveles egy adott teriileten kevesebb kezi munkat. Ilyenkor er6sen bearnyekoliak a fiirtoket. a kelld terheleshez tobb riigyet ken bagynunk. Ezert a zOldmunkakat is esszenlen ken vegezni. Csonk8z8s. Ezenkiviil a novekedes a term6helyt6I es a tapanyagellatastol is fiigg. Az egyiknek merevebb. Hasonl6 eset minden mdvelesmodnal el6fordulhat. lgy a harmas elrendezddes sajat magatol bekovetkezhet. s6t hajtasvalogatas is szukseges lebet. A Moser-m«velesu tOlu!kzoldmunk8i hosszticsapos metszeskor. mert a nagyobb t6kek nebezebben tekinthet6k at. Az ennel er6sebbek az als6 huzalpar utan bajlanak ki. amib6l tobb hajtas fakad. A leggyengebbek nem erik el a legaIs6 huzalpart sem. 36 . fgy a legtobb esetben a bajtasigazitas elkeriilhetetlen. Mas fajtaknak viszont apr6bb fiirtjei lebetnek. amikor a bajtlisok meg legfeljebb 10-15 em hosszuak. Ausztriaban a Moser-nnlveles klasszikus formajanw az ottani igen elterjedt Zold veltelini fajtat leggyakrabban hosszu csapra metszik.A magasmuvelesu szc11c1koldmunkdi z A term6 magasmuvelesu sz6l6ben a tobbeves reszekb6I kitor6 folOsleges hajtlisokat a novekedesi erelyt6I fiigg6en evente egy-ket alkalommal el ken tavolitani. a masiknak elfekv6 hajtasai vannak. es a letrejov6 szOrt lombozat nem ad nilzott bearnyekolast. Akarcsak a tobbi t6kemuvelesnel. A lelkiismeretes metszes utan ehhez kevesebb id6 szukseges. A ZOld veltelini fajtanak eleg nagy fiirtjei vannak. a zoldvalogatast mindig a fej16des kezdeti szakaszaban ken elvegezni. A magasmdveles eseten a nilzott terheles es ennek kovetkezteben az onarnyekolas is bamarabb bekovetkezhet. Tulzott terheles utan a hajtasok elvekonyodnak. a meghagyand6 riigyek szama osszhangban legyen a novekedesi erellyel. de a magasrmlveles eseteben erre meg fokozottabban iigyelni ken. A legerdsebbek a fels6 huzalpart is elerik. Ilyenkor egy-ket evig kevesebb terhelest kell bagyni. Ne bagyjunk folosleges csonkokat. A magasnnlveles bevezetesekor arra torekedtek. elegend6 szamara a hosszii csapos metszes is. Ezen a bajtasok harom szintben talalhatok.

libra. Ezzel javul a megvilagftottsag. A levelfelulet csokkenese gyengfti az ultetveny termOkepesseget. ezert javul a megviltig(ttis. Tovabbi elonyok. nebogy a lombozatot a betegsegokozo gombak megtamadiak. A Moser-nnlveleskor sokan a szalvesszdket nem kotik ki. Hatranyos. Ezt nevezik lengc1sztilvesszc1s mtlvelesnek. ba az egyes szalvesszdk lombozata leer a foldre. Ha a t6. es a szel nem tori Ie a szalvesszoket. bogy csokken a rothadas veszelye. a szalvesszoket a kartart6 buzal alatt 50 cm-re kihuzott segedhuzalhoz kotozzuk. tal keves lomb marad a tc1ken. Abol a munkaer6belyzet megengedi. Ez ellen csonkazassal vedekezzunk. A lengd szalvesszds rmiveles eseten elmarad a lekotozes. A lebajl6 reszek fiigg61eges iranyba szethuzzak a lombozatot. A Moser-miivelesii tOkek zOldmunkBi szSlvessz6s mtiveiesBel. A lefvelt szalvesszds Moser-nnlveles mar nagyon hasonlu a Sylvoz-kor37 . mint a kozepmagas muvelesnel. A hajtasokmersekelt csonkazasaval mindket hatranyt elkerillbetjiilc. banem szabadon bagyjak.a fiirtok tobb fenyt kapnak. ami a termes mustfokat noveli.27. Moser-fille magasmCivelltsll t6kltk leng6 szlilvessz6i virllgzllskor Ha csonkazaskorolyan rovidre kurtitjuk be a bajmsokat.ket a rovid csapok szamanak novelese belyett sz8lvesszOkkel terbeljiilc. Az ugarreszekbdl kinOvobajmsokat a paros buzalok koze igaz{tjuk.

amelyben a Moser-nnlvelesnel a sz8lvessz6t nem hUzzak:ki lelkiismeretesen a paros huzalok koziil. de a levelfeliilet es a termesmennyiseg nines megfeleld aranyban.donhoz. Megeril Az is el6fordul. Helytelen az a gyakoriat.is a term6hajtdsok Osszezsu!ol6dva egymdst arnyekoljak. csak keyes bogy6b61 alI6 fiirt kepzOdik. gas. libra. Annyi koz6ttiik az elteres. es a fiirtoket takarja. Ett61 a hajt3s0k ugyan nem 16gnak be a sorokba. hogy ahajtasok nilzsufoltsaga ellen nil rovid csonkazassal vedekeznek. de arnyekoljak egymast. novelve ezzel a rothadas veszelyet. - 120 ---I 28. Dyen iiltetvenyben sok roszszul termekenyult. hogy a Sylvoz-kordonnal nem talalhatok ugarcsapok. Magasf'tott Moser-miiveles A magasitott vagyjavitott Moser-mdvelessel a torzs es a kar 150-160 em maFolotte 40 cm-rel csak egypdros huzal taldlhato. Val6 igaz. Metszeskor a vesszOket egyszeru"bb kiszedni a paros huzalok koziil. A levelek egy resze a nyar vegere megsargul. hagyomanyos Moser-mdvelessel szemben ez konnyebben ml1velhet6. es a tobbletmunka Mellett meg k8rt is okozunk! Ha a sz8lvesszOk lekotozesere jut munkaer6. es {gyaz ugar. Szalvessz6nek val6t lehet61eg a lefele novekv6 vesszOkb6l valasszunk. Ugyancsak helytelen szokBs. A ket paros huzahi. ha a sz8lvesszOket rakotik a kordonkarokra. Magasitott Moser-mOvelits metszits utlln 38 . majd lehullva j6 reszuk fennakad. hogy ezzel elkeriilik az eros beamyekolast. {gyazok lehajlli8skor nem torhetnek le. ami hatranyos a tOke eletere es a termes min6segere is. akkor gondoskodjunk a sziikseges segedhuzalrol is.

EITe 1985 elott szabadfoldi korulmenyek kozott keyes lehetdseg nyflott. a nagyiizemi sz616termesztes szamara donto jelentdsegil volt.23 °C-nru teljesen elfagyott. mert a nagyiizemi gepek segftseget tudtak adni a Ids sz616teriiletek rmlvelesehez is. egyharmad annyi kezimunka-rafordftam igenyel. de az 1980-as evek kozepenek . ami vedelmet jelentett a tavaszi. es igy egy adott teriilet konnyebben beultethetd. hogy megszuntette a sok nehezseget okoz6 tavaszi es nyar eleji munkacsiicsot.A sz8lvesszOk magasabbr61 indulnak ki. de a lombozatot jobban lehet gondozni. helyen viszont . kisebb mertekben a tell fagyokkal szemben is. A Kunleany fajta az eldbbinel ellenallobbnak mutatkozott. A regebbi. alacsony es kozepmagas rmfvelesmodokhoz Merten kb. 39 noseget ado [ajtdk eseteben. mert egy adott esetben . Kulonosen nagy hatrany ez a gyengebb miAz eddiginel j6val nagyobb jelentdsege van a [ajtak fagydllosdgdnak is. a bel61iik kinovo hajt8sok lassabban ernek Ie a foldre. A fajtak fagyaIl6sagat erdemes lenne alaposabban kiertekelni. Szerencsere tobbeves reszei elegge atveszeltek a lehdleseket. A magasftott Moser-milveles atmenetet kepez az egyesfuggony fele.25 es . fagyaIl6bb fajtakat telepitsiink. Az univerzaltraktor j61 hasznosithat6 a szantofoldi rmlvelesben. Ezert korabban ero. A magasmdvelesre . A Zala gyongyet a szakiroda10m er6sen fagyaIl6nak tiintette fol. Az ut6bbi evekben a magasitott Moser-nnlveles egyre inkabb terjed. A Moser-fele mavetesmod jelentosege Legfobbelonye a kevesebb munkartiford(tds. A Moser-fele magasmuveles hatranyai is szembettincek: A magasmdvelesen a sz616 8-10 nappal kesobb erik. A magasrmfveles abban a tekintetben is eldnyos. ezen feliil a sz616 rmlvelese j6val kevesebb fizikai munkdt igenyel. Igen gyorsan elterjedt. A telepfteshez kevesebb szaporttoanyag szukseges.30°C-os lehillese alkalmaval ez gyakran nem igazol6dott. de helyenkent ez is karokat szenvedett. A termoreszek magasabbra keriiltek. az anyagszalhtasban es a sz616ben is. amikor Magyarorszagon bevezettek.29 °C-nru isj6 eredmenyt adott. Mas .el6nyei folytan . A Vitis viniferan beliili fagyallosag a Rajnai rizlingnel mutatkozott a legjelentdsebbnek. Lehetdve valt tehat a gepi muveLes a talajmunkak es a novenyvedelem teruleten is. Hatranyait a fajtavalasztek javitasaval csokkenthetjuk. A magasabbra nevelt sz610 kevesbe van kiteve a betegsegeknek is. mivel kozel ket evtizedig a telek eleg enyhek voltak.a jov6ben is szuksegunk lehet. . ami a kesei fajtak eseteben gyakran mar behozhatatlan lemaradast jelent. es ez annak idejen.

A term6hely alapos koriiltekintessel val6 kivatasztasa Mellett gondosan vegezziik el az alaptragyazast. Hektaronkent a 2400-2800 csak akkor ad megfelel6 mennyisegtl termest. megegyez6. es Magyarorszagon a jelenlegi koriilmenyek kozott ilyen koltseges megoldasra nem gondolhatunk. A szeles soni sz616kben igen nagy er6zias karok alakulnanak ki. Itt a talajadottsagok nem megfele16ek a nagy t6keformaboz sziikseges eleg er6s fejl6deshez. Tenyeszterulete. Emyo. A szaporit6anyag beszerzesekor is fokozott gonddal kell eljarnunk. Ez ut6b40 . amelyek rendszerteleniil. negy evenkent fordulnak e16kemenyebb telek. amit Pendelbogenschnittnek neveznek (nem csiing6 szatvessz6s mdveles. ha valamennyi egyed b6term6 es jo er6ben van.A nemes sz6l6n behil a tapasztalatok szerint meg a Chasselas es az Olaszrizling is jo ellenaIJ. Er6sebb lejtes1i teriileteken csak tereprendezes es teraszozas utan. meg. A Moser-fele nnfveles a legjobban az enyhe lejtesa dombvideken valik be. Az ernyormlvelest kozepes sortavolsagu ultetvenyben is nevelhetjiik. de nem alkalmasak magasmaveles celjaira. A magasmifveles a munkaerdhiany miatt az Alfoldon is elterjedt. A sfk videki sz610kben a biztonsagos termesztest erre nem lehet alapozni. mint a benl szerinti fordftasbol kovetkeznel). meredek lejt6k vedelmet nytijthatnak a fagyokkal szemben. Ez viszont rendkiviil faradsagos.(Ie{velt SZSIvesszos) mO"veles Az emy6muvelesnel a tobbeves resz egy torzsbdl amelyen lefvelt szalvesszo1cet hagyunk. mint az egyeb t6keformakon. de sfk teriileten es kemeny teleken ez nem elegend6 a biztonsagos termeszteshez. ez azonban a legtobb fajta eseteben csak a kevesbe er6s teleken elegend6. illetve megfelel6 melysegli talajreteg eseten gondolhatnank a magasmdveles bevezetesere. Az Alfoldon tobb evtized tavlataban kb. ami bizonyos fom vedelmet jelent a fagy ellen. tamberendezese a Moser-mdvelessel an.osagot mutatott. EzenklvUl ezek a teriiletek nem alkalmasak gepesftesre sem. Az iiltetveny szamara a lehet6 legjobb !elteteleket teremtsiik. szakaszosan kovetkeznek be. A magasmrlvelestl sz6161etesitesehez jo !elkeszultsegszUkseges. es a lehetd legmelyebben forgassunk. Ennek karat az elmiilt evek kemeny telein tapasztalhattuk. Ek- kor majdnem teljesen megegyezik a Nemetorszagban igen elterjedt ketszalvessz6s t6keformaval. A magas. A magasmuvelesu t6keken a term6reszek magasabban vannak. de a kartarto huzal ala 40-50 cm-re meg egy segedhuzalt helyeziink el.

Erny6mlivel6sli t6k6k vessz6inek helyzete lombhullas utan _ ~~~N""'dIIoI"""""--""""''--~ binak a szokasos sortavolsaga 1. Ebben az esetben a harmadik evben negy hajtast neveliink. Hogyan alakftsuk ki a tt5kit is hogyan metssziik azt? Az alakftast az els6 ket evben a Moser-rmlveleshez hasonloan vegzik. ket haitasbol ugaresapot. de akkor konnyebben felkopaszodhat. Az ottani f6fajtanak. Szeles sortavolsag eseten ez kevesse igaz. mert a kielegito terheleshez a legtobbszor nem elegend6 a ket szaIvessz6. A keskeny lombfaI miatt a t6ke hajtasainak jobb a megvilagttdsa. A rmlvelesi moo nagy el6nye a metszes egyszerd- . a masik oldaIon ketrugyes ugarcsapot talalunk. A termoreszek es az ugarreszek jol el vannak valasztva. Ez azonban esak a kozepes sortavolsag eseten an fenn igazan. kett6b61 pedig a negyedik evben szaIvessz6t alakftunk. U garcsap nelkiil is alakfthato. a Rajnai rizlingnek a mdvelesmodia. Az ernyamuvetes jelentasege sege. t6tavolsaga 1.50-2 m. amelyen a ket fels6 hajtast hagyjak meg. Ha esak ket szaIvessz6t ha41 Az emyomiiveles elonyei. A tovabbi evekben a terma t6ktket a leiveles vagy a szaIvessz6s valtocsapos metszes szabalyai szerint neveljiik.20 m. abra.29. Az atlagosan fejlett ultetvenyekben aIakltjak ki a torzset. mint a Moser-rmlvelesnel. Er6sebb ultetvenynel mar a negyedik evben elerhetjUk a teljes termore forduldst is. Ekkor ket szaIvessz6t hagyunk. A negyedik evben az egyik oldaIon szaIvessz6t. torzsmagassaga 80 em.

Ha tobb hosszabb termdresszel kfvanunk terhelni. ami utan a hajtasok mar konnyen letorhetnek. Ha a szalvesszdk riigyeit reszleges fagykar eri. Korabbi iddpontban a fagyveszely miatt nem is nagyon tanacsos metszeni. Az emydrmlveles fmeg kozepnagy furta [ajtak metszesere alkalmas (pl. Ezzel viszont a tOke zstifoltabb lesz. a Leanyka. akkor megvilagftottsag szempontjaOO1elonyosebb a Sylvoz-kordon alkalmazasa. Sziirkebarat . mint a Moser-kordonnal. es mert csak kezzel vegezhetd. Ennel tobb. a tOke a torzstisztftason es a csonkazason kiviil mds zoldmunka: nem Az emyomuveles hatranyai. sot negy szalvesszd meghagyasat is ajanIjak. A negyedik ev ulan hagyhatjuk meg az els6 szalvesszdket.gyunk. es a tOke lombozata nem lesz nilzstifolt. mint pl. ktvdn. helyenkent azonban nalunk is megtalalhato. Nem konnyti a szalvesszdk lekotozese a merev vesszejafajtak eseteben. Tavasszal a szti/vesszo /ekotoztsereeleg rovid ido rendelkezesre. de a leggyakoribb az egytorzstl egykani megoldas. an Sylvoz-kordon A Sylvoz-kordon alakito metszese es terhelese A magas kordonrmlvelesnek ez a formaia fmeg Olaszorszagban terjedt el. Gyakori az emydrmlveles a szdlvesszds metszest igenylo borsz61o fajtaknal. Igy ket szalvesszovel is j61 meg tudjuk oldani a keno terhelest. Ezt a gyors rugyfakadas koveti. es elegge munkaigenyes [olyamat. nagy teriilet eseten gondokat okozhat. kotozeset a leiveles szabalyai szerint vegezzuk. bar elonyos lenne a kovetkezd evi metszes megkonnyftese miatt. A klasszikus Sylvoz-kordonnal ugarcsapot nem szokas hagyni. A Sylvoz-kordon elkepzelhetd tobb valtozatban is. Piros tramini. Az alakit6 metszes hasonI6an indul. amikor mar megkezdddott a nedvkeringes. 42 . mert konnyen letorhetnek. Az otodik evben egy tOken mar negy lefvelt szalvesszo is lehetseges. Chardonnay es Cabernet. Rizlingszilvani). es a lombozat veszft a megvilagftottsagabol. j6 talaj eseten sem tanacsos a nilterheles veszelye miatt. akkor a keno terheles mar nehezen val6sithat6 meg. A szaIvesszoKet is akkor konnyebb lekotozni. A lekotozott szalvesszejti Moser-rmlveles csak annyiban kiilonbozik a Sylvoz-kordont61. Ernydnnlveleskor az aprobb furta fajttikntil a keno terheles elerese celja001 olykor harem. A szalvesszdk metszeset. hogy abban ugarcsapot hagynak. Chasselas. A SzalVesSZOK lekotozese idOhoz kotott.

A szdlvessztJ lekotozese szorosan idtJhoz kotott. Az ernyomdveles es a Sylvoz-kordon tdmberendezese es tenyeszteriUete Magyarorszagon azonos a Moser-fele magasmdvelesevel. a vessz6 beerese es a novenyvedelem szempontjabol egyarant el6nyos. . tavasszal I. A termdreszek es az ugarreszek szetvaIasztasaval jobb a lombozat megviIdgftottsdga is. ami a termes. A tart6huzal alatt kb. abra. 43 . A kovetelmenyek miatt biztosabb. es sok munkdval jar. 50 cm-re egy segedhuzalt feszftiink lei.akarcsak a tobbi magasrmivelessel . Ezt pontosan kell vegezni. A Sylvoz-kordon ielenttJseg~ A Sylvoz-muveh~s elonyei. mert a j61kifakad6 szaIvessz6 termekeny riigyei eros terhelest jelentenek.csak fagyt61 vedett helyen erdemes foglalkozni. A lefvelesnek az az eldnye. A Sylvoz-rmlveles erdsen igenybe veszi a tOket. es konnyen tiilterheleshez vezet. utan. es ehhez kotjiik a sz8lvessz6ket . Ezert csak gazdag talajon alkalmazhat6. mert nagy sziikseg van az als6 riigyek kifakadasara is. ha ugarcsapot is hagyunk.40 em 40 40 eo 30. ahol a j61 tragyazott es gondosan kezelt Mztaji sz6IOkben a Rizlingszilvani fajta 20 tonnat es 18 mustfokos termest is adott. A Sylvoz-muveles luitninyai. A kfvanalmak csak optimdlis koridmenyek kozott valostthatok meg. hogy a riigyek az egesz szalvesszd hosszaban biztonsagosan kifakadnak. A szalvesszdk lekotozesevel jar6 kordonmifveles a legszebb eredmenyeket Matraalian mutatta fel. Ezzel a tOkeformaval . Sylvoz-kordon metsz6.

A kar kialakft8sat a negyedik evre fejezziik be. mint a Moser-kordonnal. A kordonkaron a tOke erosseget61 fiiggoen 3-4 szalvesszdt es ugyanennyi ugarcsapot hagyunk. feltetieniil j6 anyagb61 es j6 kivitelben kell kesziilnie. A karnak vald vessz6t kaszer tekerjuk at a huzalon. Ugyancsak a Moser-mdveleshez hasonl6. Alilito metszes. Egyesfuggony-mQvelas alakitasa a 4. A torzsmagassagjobb. mivel tobb napsutesben volt reszuk. tvenkent esedekes metszes. Igen sok uj telepftesben megtaWhat6. b) 6szi allapot 44 . A szalvesszoket a lombsator kiilsOreszen kepz6dott vesszOkb61neveljiik. kulonben a termes sulya alatt konnyen leszakad.n a) tavaszi. as az utana kovetkez6 avekbe.f61egaz alacsonyabb termenl emberek szamara . abra. mert kulonben . mert ezek erertebbek. ha nem tobb 160 cm-nel. A Moser-rmiveleshez hasonl6an egy torzsbol es egy karbol all a tOke.6.Egyesfiiggony kettosfiiggony-muveles gondolatanak hatasara keriilt eloterbe. Az eddig targyalt rmivelesm6dokt61 elter6en ugyanis a sUlyegy helyen osszpontosul. es ezt kotozessel megtartani nem lehet. A tobbeves reszek alakulasa. 31. Mas neven egysfku fuggony. A tSmberendezes egyszertibb.nehezkes a metszese. de mert a magasan leva sulypont miatt nagyobb igenybevetelnek van kiteve. es fgy kotozziik meg. Az ut6bbi evekben a bulgar sz6lotermesztes es a 4.

Ta- sidessel valasszuk szet. Mivel az ilyen kar6 a szokasosnal tobbe keriil. hogy a t6kek kettesevel. id6t61 es egyeb feltetelektdl. A karokat ilyenkor egymassal ellentetes iranyba kell kinevelniink. Valamennyi zoldmunka elonyos. Termeszetesen ebben az esetben utanfeszftes nem lehetseges. illetve a kar6k kozejiik keriiljenek. ami nem konnyli feladat. 3-3. mert {gy a tamberendezes kevesebbe keriil. aj8nlato:sabb az ikertokes telepites. beszerzesiik is nehezebb. mert ezzel rossz id6jaras eseten a rothadast is meggatolhatjuk. A t6kek melle a szokasosmil hosszabb. amelyekre a jov6 evi termesb. Vooekezesiil akartart6 huzalt minden evben ujra meg kellene fesziteniink. A kartart6 5 mm-es huzalbol anjon. Sz616eres kezdeten ajanlatos a furtoket leginkabb arnyekolo leveleket is leszedni. az iin. A sziireti munkdk is konnyebben vegezhetdk.ez nines sziiksegunk. tobbek kozott a koltsegektdl is fiigg.Az oszlopokat egymast614-6 m-re telepitsiik. ami bizonyos vedelmet je45 ellen. mert ha elkesunkveIe. mert a vessz6k nem akaszkodnak ra a felsd huzaloka t6ke attekinthetobb. ebb6l a foldben 40 em legyen.2 m-re telepftik. egymastol 40 cm-re legyenek.5 X 1. Az osszeakaszkodni kesziil6 haitasokat egy specialis milvelettel. Ha a kar6 nem er fel a kartart6 huzalokig. de hogy koziihik mennyit all modunkban elvegezni. Ezenkiviil A termdreszek lent a teli es a tavaszi fagyok magasabban helyezkednek el. melyet kifesZites utan U szegekkel az oszlopok es a kar6k tetejere szogeziink. 2 m-es kar6kat tegyiink. ha egyszenibb tamaszu tokevel allunk szemben. Ez er6sen idOhoz kotott munka. es az oszlopok. Tenyeszteriilet. Esetleges novenyvedelmi munkak utan a munka-egeszsegugyi varakozasi id6 er6sen zavarhatja az ilyen tevekenyseget. Ikertdkes iiltetes eseten ugyanezt a t6keszamot ugy erhetjiik el. fe- Konnyebb a metszes. mert esak egyetlen huzalbol all. mar esak nehezen tudjuk elvegezni. Egyszertibb a tdmberendezes. Az egyesfiiggony-mtiveles jelenuisege Az egyesfiiggony-miiveles elonyei. A teli fagyok alkalmaval ez kiilonosen . ra. a torzs elgorbul. Zoldmunkdk A bearnyekolas csokkentesere a zoldmunkak soran legyiink tekintettel. volftsuk el a folosleges medddhajtasokat. az a rendelkezesunkre aIl6 munkaer6t61.

4 X 1 m-es kozepmagas kordonnal 4168. hogy egy rmivelesmod eseteben milyen iranyban neveljiik a lombozatot. Az egyesfuggony-rmivelesre a legjobban a szabalyosan novekedo"tin. Az egyesfuggony-mdveles eldnyeit . Az egyesfiiggony-mtiveh!s hatranyai. Az egyesfuggony egy szal huzaljan levd karr61 es a szaIvessz6kr61lehajI6 hajtasok egymdst dmyekoljak.ott lehet elsdsorban felhasznalni. sok iddt es faradsagot kivan6 zoldvalogatas nelkiil ugyanannyit tudott teremni. ha gazdag talajra bujan novekedd fajtakat telepitettiink. ugy zsii- Az 1 X 1 m-es tenyeszterulenl 46 . es olyan helyen. A Leanyka fajta viszont nemcsak kevesebbet. 10 tonnat). Ujabb amerikai kutatasok szerint nem mindegy. ugyanannyi hajtdst kell nevelnunkvalamennyi rmlvelesmoddal. Ezt csak igen sok kezi munkaval lehetett volna megsziintetni. Ilyenkor a fiirtok rosszul termekenyulnek. A teli fagyokkal kapcsolatban ne feledkezziink meg arr61. szabalyosan novekvti fajtdknal az emlitett hatranyok kevesbe jelentkeznek. ahol nem 'keD felniink. mint a lefele hajl6 hajtasokon. Ez egyebkent minden nuivelesformara egyarant fennall.5 X 1. Ahhoz. Gyongyosi kfserleteinkben ilyen volt a Rizlingszilvani fajta.az elmondottak figyelembevetelevel . Ebben az esetben eldnyosebbnek latszott.fagyra kevesbe erzekeny fajtak eseteben lehet jelentds.2 m-es terallasti magasmdveleseknel2381 tOke talalhato. esegy oldalra fordulnak at. Mindez kulonosen kifejezett. Sovanyabb talajon. a tapanyagok aranyatol es a fejlooest61. hogy a sortavolsag novelesevel ne csokkenjen a termes. A ketsflui mtivelesm6dok fogalma bakrmlvelesnel ha-onkent 10 000. ami kevesebb rafordftast igenyel. es a novenyvedelmi munkakat is nehezebb elvegezni. a tapanyag-ellatottsagtol. es a rajtuk levo fiirtok is jobban cukrosodnak. Ennek kovetkezteben ahogy szelesednek a sorok. konnyen kezelheui fajtdk vdlnak be. a 3. 1 ha-on kb. a 2. ami mindenfele. hanem gyengebb rnindseget is adott. A fiigg61egesen folfele al16k mindig erosebben fejlddnek. mint a Moser-rmiveles mellett (kb. ahol kevesebb munkdt tudnak forditani a sz610 milvelesere. ha a Leanykat mas rmivelesi m6ddal termeljiik. es a mindseg is megegyezett. A lombozat nilsagosan arnyekolta onmagat. Fiigg az elozo evi idojarast61. mint amit a tobbi egysfku rmlvelesmodok megkfvannak. ha a sorok az uralkod6 szeliranyra keresztben allnak. az elmiilt evben erlelt termes mennyisegetdl. Ez kiilonosen akkor fenyeget. hogy a tOke ellenallosaga (bizonyos mertekben) evrdl evre valtozhat. hogy a torzs als6 resze "kifagy" a tOke al61.

E hatranyokon kfvannak segiteni az un. Magyarorszagon kozel ket evtizede valt ismertte. A tamberendezes kulonleges formaja folytan a szetvalasztott lombozat jobb megvildgltast kap. Koziiliik hazankban a kett6s/Uggony-muvelesveilt kozismertte. amit a veszSWK: riigyeinek nagyobb termekenysege is igazol. es innen is szabadon lognak le a hajtasok. nagyobb a teriiletre jut6 termofeliilet. de a term6hajtcisokat ezzel egyiitt rovidebbre kell csonkaznunk. Ebben a magasrmlvelesnek ket tart6huzala van. ezert valamennyi szeles soros magasrmlvelesnel roszszabb a tOke megvilagftottsaga. ami uj tavlatokat Iger a sz610termesztes szamara. Kettosfiiggony-mtiveles (GDC) Tobb ketslku rmlvelesmod van. A vesszOk rosszabbul ernek. A biologiai. egytizedere is lecsokkenhet. ketslkTi mavelesmodok. Ennek remenyei azonban gazdasagi okok miatt hazankban nem valtak val6ra.2 m-es teraIlas eseten ket ikersorra van osztva. A legismertebb szeles soni magasrmlvelesnel. kulonosen az alapi reszen kevesbe termekenyek. igy tovabbra is erdemes megismerkedniink ezzel a rmlvelesmoddal. csokken a megtermekenyult viragok szama. a Moser-fele kordonnal a lombozat erdsen drnyekolja onmagat.eldnyok mellett nagyon fontos meg az eddigieknel jobb gepes(thet6seg.mint a kettdsfuggony-rmfvelesnel lathato. es ezert a megvilagftottsag erdsenjavul. mint a regebbi muvelesmodoknel. a rugyek. Ajobb megvilagitcis es a tobb termes lehetdsege azonban fennall. A kettosfiiggony-muveles 4 X 1. A megvilagftottsagnak ezt az elonyet csak reszben csokkenti az a biol6giai hatrany.es ezzel egyiitt a megvilagitottsagot. A GDC-muveles a ketslku rmlvelesmodok legismertebb formaja. Nagyobb iizemi teriileten is 47 . es igy a lombozat k6ze1 annyi fenyt kap. ami nem javitja az asszimilacio felteteleit. kisebb lesz a bogy6k cukortartalma. mint 2 m-es sortavolsag eseten. A szalvesszdk segedhuzalhoz val6lekotozese bizonyos fokigjavitja a hajtastomeg elhelyezeset. mint a keskenyebb sortavolsagu tOkeformaknal. Ezzel romlik a levelek asszimilacios tevekenysege. A tOke belsd reszen a megvilagftottsag a fenyerd kb.fol6dnak a hajtasok. Oriasi el6nyei ellenere a Moser-fele magasmdvelesnek tehat hatranyai is vannak. a rothadas is erdsebbe valik. mint a szeles soros egysfku rmlvelesmodok eseten. hogy a hajtasok a nyar masodik feleben lefele csiingenek . ahol a lombozatot ketteosztjak.

Ennek megkonnyftese vegett a kar6 es a kartart6 buzal kore zslikkotoz6 zsineget kotunk. komaromi tamaszt tesziink. 8 mm-es hullamosftott buzalb61 atI6 tin. bogy a letesftesehez tobb szaporit6anyag szukseges. Ezt a kis szerkezetet. kb. a milvelesmod kedvel6i igen basznosan tudiak alkalmazni. amivel a tOke melletti kar6 es a kivezetes kerdeset is megoldjuk. Ha a masodik ev elejere meg kesik a tdmberendezes befejezese. egykani tclkevel. es atmenetileg ezen vezetjiik a hajtasokat.2 m. Hatranya. ba a tOke melle egy nyitott Y alakii. kiilonben nem kapunk aranyos formaju tOkeket. akkor mindez kevesebb rafordftassal is megoldhat6. A masodik karnak val6 hajtas kivalasztasakor iigyeljiink arra. es igy a telepftes kevesebb szaporit6anyaggal oldbat6 meg. Ezt csak sziiksegmegoldaskent alkalmazhatjuk. Kisebb teriiletekre aj8nlhat6 valtozata a kovetkezd. a merevebb hajtasok konynyen eltorhetnek. Ha a karok kialakitasat a torzsnek szant vessz6 csucsi reszeb61 kinov6 bajtasokkal a barmadik evben kezdik el. A masodik evben ket bajtast neveliink. bogy az megfelel6 helyzeni es er6teljes novekedesti legyen. 1. akkor a vessz6 fels6 reszen lev6 termes 48 . ketkani tclke alakitBsa. akkor a hajtast zsakkotoz6 zsineg vagy komaromi tamasz nelkul a szel konnyen letorheti. Tobbeves reszek elhelyezkedese. mert amikor a kartart6 buza1ra kotjiik at. A karokat ket reszletben alakitjuk ki. A tart6buzalokon lev6 termOkarok bossza 1. Az egyiket a kar6 magassagaban visszacsipjiik. pI. Leggyakoribb az egytorzsti ketkani es az egykani egytorzsil.40 m-re. helyenkent kisiizemekben is el6fordul. Alakito metszes. a masikat kivezetjiik a kartart6 buza1ra. amelyet a Komaromi Mezdgazdasagi Kombinat szakemberei dolgoztak ki. Az egytorzsu es egykani tOke segftsegevel a termofeliiletet egyszera kialakttan: es fenntartani. Mire vigytizzunk a GDC-tokek kialakttdsakor? A tOkea1akitas kenyes id6szaka a hajtasok kivezetese a kartart6 buzalra. Ez a tokeforma lassabban alakithato ki. mert egy tOkebelyre csak egy oltvany-sziikseges. 60 em hosszu kivezeui karok talalhatok.megtalalhato. es maguk is konnyen meg tudiak csinalni. nebogy a hajtas letorjon. Egytorzsu. ami noveli a telepftes koltsegeit. Gazdagabb kotott talajra ajanlhat6. Amennyiben azonban a t6tavolsagot noveljiik. ikertdkes valtozat. Ha ezt nem vegezzuk el idejeben. A telepftes utani evben a tOkeket ket riigyre metssziik. A torzs magassaga 150 em. akkor ideiglenes megoldaskent a kar6k magassagaban egy buzalt feszitiink ki. mint az egytorzsil egykani valtozat. Ikertclkes vBltozat egytorzsu. Meg e16nyOsebb. Innen enyhen folfele lejt6.

6bra. as 5. es az ilyen tOket lehetetlen rendben tartani. mert kesObb lejjebb hajlanak. A termessel megrakott kar esak akkor nem szakad Ie. 49 . A kivezeto karreszek a torzshoz viszonyitva ne alljanak derekszogbea. es igy serkentik a karokon a fattylihajt3s0k elotoreset. A kialakftas szakaszaban a novekedes meg igen gyors. Egytorzsu katkani GDC alakftasa a 4. ezert ez a rmlvelesmod rovidebb metszest kt- van. Ne feledjiik: a jobb megvilagftottsag folytan az a1s6 riigyek termekenyebbek. ev b 32. Nagyon fontos szempont. A kialakttds eveiben a karok meghosszabbftasan kiviil hosszii termdreszt ne hagyjunk. mert a fejl6do hajtasok a tOke megvilagftottsagat rontjak.4. Evente esedekes metszes. illetve a kartart6 huzal 160-170 em magasan legyen. hogy a metszeskor meghagyott reszek ne dlljanak befele. ezert a metszesevel is reszletesebben kell foglalkoznunk. Ezert a karok 140-150 cm-rdl induljanak ki. b) 6szi 611apot tomege konnyen elgorbftheti a torzset. mint mas tOkeformanal. avben. a teljes termOkort elert tOkenel mar csak a nyar masodik feleben kovetkezik be. Ez kesObb. a) tavaszi. Ilyenkor a nilterheles veszelyenek elkenilese vegett esak rovid csapra metssziink.lIv s. ha kinevelesekor legalabb ketszer rdtekerjiik a kartart6 huzalra. Ilyenkor a karokrol a hosszu hajtasok hamarosan fuggdlegesen csiingenek le. A kettdsfiiggony-nnlveles sok tekintetben elter az eddig megszokottakt61. Ellene gondos kotozessel vedekezhetiink.

es koltsegigenyes nnfveletevel nem erdemes bajl6dni. mert eloatlltasuk igy nehezebb. kiilonben az 50 . Kifele metszett GDC-muvelesu t6ke Tamberendezes. A tartooszlopokat egymtist614. A torzseket a talajt61150 cm-re kidllo karo mellett nevelhetjuk. A kartart6 huzalokat egyszerre es fokozatosan feszitsuk ki. Az ut6bbiakat kisebb teriileten. es a kozeli jovOben ugysem fognak geppel sziiretelni. hogy egyben a torzsneveles eeljara is szolgalianak.6-4. de ennel ne helyezziik magasabbra. Legjobbak a kemenyfabol keszultek. A fa kereszttart6k 5 mm vastag. A kereszttartok hossza 120 em. mert ennel a rmivelesnel a termes tomege a kartart6 huzalokat terheli. Siillyesztesiik laza talajon 80 em. de ha valaki T vashoz vagy eolos csohozjuthat. Ezek ne legyenek mozgathat6k (mint helyenkent lathato). hogy ez ut6bbi el fog gorbulni. A racsavarozas idd. Att61 nem kell tartanunk. Ezt a soron beliili apr6bb talajegyenetlensegek miatt eleg nehez pontosan meghatarozni. ha ilyen nines. Elonyos a mar ismertetett komaromi tamasz hasznalata.8 more tessziik ugy. meg egyszer olyan eros kereszttart6kat tegyiink. A kereszttart6kat 160-170 em magasra tegyiik. kotott talajon 60-70 em. oszszesodorva ket 3 mm-eset hasznaljunk. vagy ehelyett ket osszesodort 3 mm-es huzallal rogzithetOk az oszlopokhoz. mert kiilonosen az alacsonyabb termettiek reszere nehezze valnak a novenyapolasi munkak.33. libra. kiskertben konnyebb kifesziteni. A kartart6 huzalok 5 mm vastagok legyenek. A vegoszlopokra a kozbensdknel kb. akkor meg szebb kiatIitasu es erdsebb valtozatot keszfthet.

A kereszttarto 1. A t6tavolsag az egytorzsil tdkeknel 1. A tamberendezest Iegalabb ket embemek kell epfteni.4 m-es legyen.2 m legyen. A kartarto huzaIokat a kereszttarto szeIet6I 5 cm-re heIyezziik el. 1981 51 . Komaromi Mez6gazdasagi Kombinat. jobbra az oszlop atfurasaval val6 rogzites 10-es gombvassal oszlop es a kereszttarto eIfordul.20.21.5 m-es sortavolsag ajanlhato. Hazai koriilmenyek kozott a sz6I6termesztes eszaki hataran. a mindsegi kovetelmenyeket is figyelembe veve a GDC-muvelesnel is eldnyosebb a kisebb tenyeszteridet: Ilyenforman a kisebb sz6lOkben 3.4 m is lehet. Itt az er6sebben novekedd fajtak eseteben a kereszttarto 1. A GDC-muveles tenyeszterulete. 35. abra. ikertokes telepfteskor 1. Baloldalt a kereszttart6k elhelyezese fels6 rogzitassel.12 em 34. egyediiI csak a karozas milvelete oldhato meg. libra. 3. kozepen es ket szelen. GDC-mGveles tamberendezese fix kereszttart6kkal. A vegoszlop kikotesekor a horgonyzoberendezestol (csiga. 4 m-es sortavolsagnal mar univerzaltraktort is igenybe vehetiink. es ehhez a talaj folott 20 cm-re harem pontban rogzitsiik a vegsd kereszttartot. betontusko) egy 10-es gombvasat vezessiink fol.5 m-es sortavolsagnal a sz6I6iiltetvenyt csak kis gepekkel rmlvelhetjuk. A torzsek as karok kialakitasat as tartasat segit6 hullamosltort huzal [komaroml tamasz).

csak igen nehezenlehet rendben tartani a tdket. Ezert szakszenl kezeles Mellett a tOkek hajtasrendszere aranylag konnyenrendben tartbat6. Ennek hianyaban kisgepekkellehet megoldani a kimaradt talajsav megmuveleset. an A GDC-muveies zoldmunkai Mint a metszesnel hangsiilyoztuk. amelyik az egesz sorkozt megmilveli. Mind a termd. mint a Mosermdvelesben (de ez nem megy a tOkek termokepessegenek rovasaral). erdemes hazilag kialakftani. Ha ilyen nem rendelkezesre. 'bra. es a tOke belseje j61meg legyen vilagftva. mind az ugarreszek a sorkoz fele helyezkedjenek el.5 m-nel szelesebb kereszttart6 sem elegendd. A. Amennyiben a kifele metszest nem hajtottuk vegre kovetkezetesen. GDC-mOvelesQ t6kek bels6 csonkazaSB 52 . Ez a keresztiranyii szelhatas ellen is ved.GDC-muvelesben a hajtasok gyengebben novekednek. Ebben az esetben meg 1. ami a kereszttart6k miatt eleg nehezkes. Ennek az esz- mar 36. Erdsebb novekedes eseten a GDC-muvelesen hajtasigazftas szukseges. hogy ket parhuzamos karon fejlodo hajtasok ne akaszkodjanak ossze. a zoldmunkak megfeleld vegrehajtasat a gondos kifele metszessel tessziik lehetdve. A hajtasigazftas ceIja.Az univerzaltraktor olyan szeles munkagepet vontasson.

. amit a tobbi normalis hosszusagura kurtitott hajtas levelfeliilete helyettesiteni tud. hogy a fold fele hajoljon. tehat a sz61osorok keresztben val6 szetfesulesere nines szukseg. ha nil keson. hogy a tOke termesenek mustmindsege nem tert el a fesiilt hajtasoketol.37. amivel elkeriilhetd a nemkfvanatos munkacsiics. A lefeleesiingo hajtasok csonkazasat ugy vegezzuk. de ilyen milveletre nem volt sziikseg meg az eros hajtasfejlodeser61 ismert Matraalian es a Leanyka fajtanal sem. Belse csonkazasban reszesitett GDC-mCivelllsu t6kek lornbhullas utan kozei a szetfesiiles es a belsd csonkazas. het. Mereseink igazoltak. akkor hamar ujra osszeakaszkodnak. hanem kiilonOsoo a merevebb novekedesileknel . Az idejeben valo fesiiles teljesftmenye egy nap alatt egy hektar lehet. J6 tapanyag-egyensuly es esszenl terheles eseten a hajtasok nem futnak el vfzszintes iranyba. Ne erjen meglepeteskent. de az emhtett kettot mas-mas iddpontban vegezhet. de gondos tavaszi kifele metszes utan a hajtasoknak csak mintegy 10%-at erinti.fajtaval folytattunk tobb evig tart6 reszletes kfserleti megfigyeIeseket. Ennek idopontja aviragzas utani 3-4.iiik. hogy a kialakftas eveit61 eltekintve a mdvelesm6d nevere utal6 szep fiiggonyforma esak a koran lefele csungo hajtdsti [aj- 53 .a sorkoz kozepe fele iranyul. Amennyiben kifutottunk a fesiiles idopontjabol. abra. akkor a befele haj16 haitasokat a flirt folott negy level utan bekurtitjuk. es arra is kepes. A celunkat egy rmivelettel is elerhetjiik. Beisel (Sonuzas. Ez ugyan nil rovidnektdnik. Nem mindegyik hajtas torekszik arra. kozlekedest akaddlyozokat szukseg szerint csonkazzuk. Hat. A bajtasok fesiilese a parhuzamos felsorok hajtSsainak szetvalasztasaool all. A pontos iddpontot nemi gyakorlat utan konnyebb kivalasztani. Ha till koran vegezzuk. amit a sorokon vegigmenve vegezhenink el. hogy a masik sorban novekeddvel osszeakaszkodjon. 60 cm-re legyen.. akkor mar nehez a vegzese. Az ilyen. hogy als6 vegiik a foldt61 kb.

1980 54 .38. caonkazo tt Mcs ar-mdvetesu Leanvka-tokek bujan novekednek. A kettosfuggony-muveJesu Leanvka tokejen a veqataclo visszafogott. es a vesszek surun helyezkednek Gvonqvos. Ketsler iqaz+tc rt. Gvonqvos. 39. A vessz6k vekonvabb ak. abra. abre. 1980 el. ethelvezkedesuk a jobb meqviiaqftot tsaqr a utal.

Szalvesszore csak igen eros novek edcstl es gazdag talajon leva toket metsszunk p'. csokken a zoldrnunkak szarna. hogy mcnnyivel jobb a lombozat megvilagttottsaga. a Moser-nnivelessel osszehasonhtva ertckelhetjuk. ahol a sz616 mindket muvclesmodban 3. enncl a rrulvclesncl nc igyekezzunk megvaltoztatni. Konnyebb a mctszes es a szuret. [elmerev haitdsu nemes sz6l6fajta (Y. Orman nlnik szembe. csak 30-40%-nyi kezimllnka~"6-IelhaszndLdsl kivan. ha felulrol. Ez az arany a teruletre szarmrva jon ki. A k ettosfuggony(GDC-) mtiveles jelentosege A GDC-nnlvelest legtargyilagosabban a napjainkban cltcrjedr rnagas tokeformaval. A nnivelesmod eI6nn.tak nal kepzodik. I (JOGkg terrncs clrialhtasat vesszuk alapul. Az esszenien muvelt GDC-muveies ·i. A kerrosfuggony-rmiveles tokci sokak szarnara kevcsbe rendezettnek ninnek . Amcnnyibcn a rcruicrrc jU!(J terrnes egyenl6. Ezekre a fuggony clnevezcsncl jobban illene a kett6s kordon. 20-30%-os tcrrnestobblcrkor a minoseg egyenl6 a Moser-kordonon termcuevel. emeleres hazbol vagy rnagaslatrol rekiutjuk meg.5 ru-es sortavolsagra volt telepftve. hanem a ketieosztott hajtastomeg a foruos. a Zala gyongye. A lefele csungo hajtasok biologiai szernporubol armigy sem eldnyosek. A fuggony inkabb a labruszka fajtakra illik .igfu\s hatasat. Ez ugyan . A niltcrheles elkerulcse celjabril csak hOSSZlj csapos.felsratvcsszos termdreszekct hagyjunk. (Tnnen ered a nevuk is. es csiikkentik ajobb megvil.kulonosen szeles helyen . !lyen szempontb61 nem a szep ftiggiinyfonna. vinifera) GDC-muvelescTl terrndkorban javareszt folfele igyekszik novekedni. de a rncgfelelo megvilagitas a iombozat kctteosztasa Iolvtan {gy is kialakul.kisse nchezze reszi a tokeaiakttast. Ugyancsak jot mutat a leszuretelr termes menn yisege es minosege. amilyen pl.a modot ezekre a fajrakra dolgoztak ki. A kettdsfuggonv-nuiveles esszeriisegc akkor nlnik ki. hogy a kett6sfiig- 55 . de ilyenkor a Illinost'g egy mustfok kal csokkent. kedvez6 ialajon alakultak ki. genevai kett6s fiiggooy = Geneva Double Curtain. Ezek a terrneseredmenyek a Matraaljan. a kep meg kedvez6bb. mint a Moser-nuivelesmod escteben. a GDC-muvelCs egy-ker mustfokkal jobbat ad. De ha pl. mint az egysiku rruivclesckc. GDC) Hazai fajtaink termesretes novekedeset. A G DCvrmlvcles 40-50%-os tcrmestobbleter is el tudott erni. a Leanyka fajtanal.. mert ez anuigy sem leherscges. Erdekes modori a nagy tcrrnestobblerck tigy jouek letre. A mere v.

kozepmagas muveLesekt6/. megis az asszimilaci6 feltetelei a kettosfiiggonynel kedvezObbek. hogy nagyfokti bearnyekolas aIakulna ki. es ehhez a szakmai kozvelemeny nem szokott hozza. A mtivelesmod feltalaI6ja. mint a Moser-mdveles. mert nagy tOkeformat kialakitani es fenntartani ilyen teriileten gazdasagos. Erre az enyhe lejtesu. A GDC-muveles jobb felteteleket teremt a csemegesz610 termesztesere is. es sziiretkor a bogy6k hamvassaga is epen marad.j6 talajadottsagu s~6terilletek felelnek meg a legjobban. mint a minoseg lehetdsege. jobban elhelyezhet6k a szaIvessz6k anelkill. mint az egyesfuggonye. a tamberendezes keszitese idejen igenyel sok munkat es jelentds rdforditdst. A kettosmggony-muveles hatninyai. U gyanott a Moser-rmlvelesen voltak a legnagyobb termeskiesesek. Az alaesonyabb dombvidekeken a GDC-tOkek magasan fekvo termdreszei kevesebb fagykdrt szenvednek. es ez nines megmindenhol. de ez nem varat mar sokaig magara. ahol adott teriileten sok es j6 termest szeretnenk elerni. de ezen a teren elmarad a kozepes sortdvolsagu. hetOk. A GDC-muveles (es telepftese) csak a legkedvezobb fekvesekben ajanlatos. de erre hazai viszonyok kowtt nines lehetdseg. A kulonleges tamberendezes altal ketteosztott lombozat jobb megvildgitdsa f61egaz els6 iddszakbanjelentkezik. Minoseg tekinteteben tobbet tud nyUjtani. Jelenleg a min6seg az ertekesites teren a legfObb kovetelmeny a vilagpiacon. hogy tavol all az egysfkii milvelesmodok regi. Meg a sziireti es reszben a metszesi munkak is gepesft. A GDC~muvelesU tOket nagy feliilete miatt konnyebb terhelni. TaIan az adja a legnagyobb nehezseget.. A GDC-muvel6s ~ az olasz es amerikai tapasztaIatok szerint . Az atlagnal nagyobb szakmai felkesziiltseget kivan. Nelson Shaulis amerikai professzor szerint a 56 . es ez a termelore napjainkban nagyobb hatassal van. Hozzank ennek szigora meg nem erkezett el. Ennek ellenere nem annyira bonyolult eljaras. megszokott hagyomanyaitol. A hajtasfejlooes masodik szakaszaban a lehajl6 hajtasok mar nincsenek olyan kedvezO helyzetben.nagyon alkalmas a gepesitesre. ami a hagyomanyosan gondolkod6 sz6l6sgazdat Iegtobbszor visszariasztja. Ezert nagyon iigyeljiink a fajta megvalasztasaral A kettosfiiggony-muvelesu tOkek konnyebb terhelhetdsege csabfto alkalmat nydjt a tomegtermelesre. mert a szabadon atl6 fiirtok szepen kifejlOdnek. Az ilyen mdvelesmod killonosen a kialakitas. mint amilyennel ipari vonaIon mindennap talalkozunk.gony-mdveles es a Moser-kordon tOkei egyforma tragyazasban es novenyvedelemben reszesiiltek. A GDC-muveles ott valik be.

es metszesmodokrol sz616 ismereteink nem lennenek teljesek. nem ugy. A nagy gonddal kialakitott. Igy nem leszolyan tetszetds. ha a fagyos evek sorozatban kovetik egymast. Az indul6 beruhazas nehezsegei. J61 hasznosithatjuk vele a kerftesek. Magyarorszagon pedig a sz610termesztes tovabbi gepesftese anyagi okok miatt nem foglalkoztatja a termelOket. mint a Moser-kordon. '86 es '87 telen. es termeszetesen ilyenkor termest sem adnak. kulonben a tOke nilzsiifolt lesz. bar a 30%-os koltsegtobbletet sem tudja minden termeld vaIlalni. A karok (emeletek) egymastol legalabb 90 cm-re legyenek. Ha fagyveszelyes teriileten telepitiink 57 . A totdvolsdgot a karok hossza hatarozza meg. de hazank eghajlati korulmenyei nem kedveznek a wI hosszu karoknak. Mijeliemzi a szololugast? A sz6161ugas rendszerint a kordonmaveles valamelyik vahozata. de elsOsorban Europaban csokkenoben van. A szo[otermesztes jelenleg vildgszerte. esetenkent elfagy6 tOkeink szomoni latvanyt nydjtanak egy-egy kemeny tel ullin. ezert ketkani formak eseten se iiltessiik egymastol tavolabb a tOkeket 2. A szOlO' miivelese lugasokon A rmlveles. KiilonOsen elkeserftdlehet a kerttulajdonos szamara. akkor a soroktavolsdga legalabb a lugastdkek magassaganak feleljen meg. koltsegei nagyok. mint 1985. Ha ket lugassort telepitiink. epuletek melletti teriileteket. ami nem kedvez semmilyen uj eljaras elterjedesenek. A zsiifolt lombozat ellen rovidre csonkazassal vedekezhetimk. amilyennek latni szeretnenk. utak.tdmberendezes ko[tsegeit ugy kell kiszamolni. hogy a teriiletre mennyi esik. Alfoldi koriilmenyek kozott egy ilyen intenzfv milvelesmod jelen feltetelek Mellett meg nagyobb kockdzatot jelent. hogy segftsegevel mennyi termest tudunk elo8llitani. Nalunk ez a gondolkodas meg eleg idegen.5 m-nel. ha roviden nem szolnank a lugasvdltozatokrol es a lugasokr61 sz616 ujabb tudnival6kr61. mert keves a telepftes. ez azonban nagyon gyengiti a tOket. Ez sem osztonoz uj eljarasok fejlesztesere. Hova telepttsunk lugast? Lugasokat e1s6sorban fagyvedett helyen letesftsunk.

de a tetszetds formara nem iigyelnek. zart formakat. Az eldbbinel tetszetdsebb tOkealak. mert fgy nyugalmi allapotban. es a szalveszszot is lnizzuk Ie. Az als6 kar legyengulesenek veszelye kevesbe fenyeget. a kockazat csokkentese vegett alul hagyjunk fagycsapot. es kesobb tobbet is teremnek. ketkani. amelyeknek csak a tamberendezes ad nemi format. gyakran talalkozunk vele. 58 . A lugasokon gyakran a legnagyobb osszevisszasagban fordulnak eld hosszabb-rovidebb karok. A lugasrmlveles tamaszrendszerenek a karok es hajtasok tetszetds kialakftasahoz es megtartasahoz kell igazodnia. de alakftasa nagyobb gondozast kivan. Mas an A legismertebb lugasformdk Igen sokfel« lugasforma alakfthat6 ki. ami megfelelne. Tetszetds is. de egyoldalasan. Igen nehez a fagyveszelyes helyrernegfeleld. negykani kordon. Szabalyos. Konnyen alakfthato lugasforma. A szep tOke a haz kozeleben a kert egyik ekessege lehet. kiilonbozO' hossziisagu termdreszekkel kombinalva. A huzalpdrok megkonnyftik a kotozest. elfogadott fajta. Sokan csak arra gondolnak. Keriiljiik az onmagukat amyekolo. de a leggyakoribb. Egytorzsu. A tOke ket oldalan a valtakozva elhelyezkedd karok az elozOhoz hasonl6an ugyancsak egyenletes terhelest adnak. egyoldalu emeletes kordon.lugast. ezert nem eleg a hajtasok behelyezese. a kereskedelemben is kaphat6 fajta kivalasztasa. gyorsan termdre fordul. mert ezekben a sz6lO' rosszul termekenyul. lombtalanul is dfszftik a kertet. de az elrmilt kemeny teleken ez sem bizonyult eleg ellenallonak. Egytorzsu. mint az elO'zo ket tOkefor- manal. mivel egy id6ben alakithat6 ki valamennyi kar. hogy az elrmilt evi vesszOket joreszt el kell tavolftani. mert nem eleg tetszetds. Ezek kozul valaszthatjuk ki a szamunkra legmegfelel6bb. Az als6 es a felsd karok nem nyomjak el egymast. Sajnos a legtobb helyen szabalytalanul. es a betegsegekre fogekonnya valik. A megterheles egyenletesebb. Ketszintes Thomery-Iugas. tobbreszes lugastOke kialakftasara a legalkalmasabb. osszevissza metszett tokeket lathatunk. Valltott kani redelylugas. nehogy a tdke nil sokat teremjen. pillanatnyilag nem rendelkezesre. A lugasoknal igen fontos a tobbeves reszek szabalyos kinevelese. hanem ehhez nemi kotozes is sziikseges. tetszetds tfpust. de a borsz6lOknel szokasos elrendezes a lugassz610 eseten nem felel meg. Az elterjedt rezisztens fajtak koziil sz6ba johet a ZaIa gyongye. ajanIhat6 formak a kovetkezdk. aszimmetrikusan terheli a tOket.

lent: haromszintes Thomery-Iugas Haromszintes Thomery-Iugas. ha a karokat kozelebb helyezzUk el.EEEE~EEE EE> ::E=:E I_:E~X. A kordonkarokon rovid termoreszeket hagyjunk. mert csak igy tudjuk fenntartani a lugastOke sze1l6z6ttseget es megfele16 megvilagftottsagat. Konnyebb a fenntartasa. A szabalyos karok tart6s fennmaradasanak is ez az egyik alapfeltetele. ha a tOkek nincsenek tUlterhelve. mert magassaga miatt kialakftasa es fenntartasa is igen nehez. Igen nagy feliiletek takarasara alkalmas anelkiil. Fent: ketszintes Thomery-Iugas. libra. Kulonboz6 lugasformak: magas alakok. Megvalosftasa csak kiveteles esetben tanacsolhato. libra. 59 .150 es 240 em magasan alakithat6k ki. KUlonboz6 lugasformak: kozepmagas alakok. lent: vllitott karu redelylugas f££. A karok 60.40. kozepen: egytorzsu negykaru kordon. A /ugasok metszesero/ A lugasok metszesenek nehany alapszabalya a kovetkezd. Akkor kapunk szep nagy bogy6ju furtoket. hogy a tOke nilzsufoltta valik._ -ff_-:C~-=C~~::C~~ 41. de ennek az ahatranya. hogy a lugas valamelyik reszet a felkopaszodas veszelye fenyegetne. Fent: egytorzsu k8tkaru emeletes kordon.

tragyat nem adtam. bdtermd tOkek vannak. Mivel pihent talajba keriilt. 1987-ben Komaromban . meg a mi eghajlatunk alatt is. A tovabbiakban a termeszetes csapadekot kb. Sajat gyokeren kotott talajon erosebben fejlodik. A j6 asztali bor mindseget eri el. es a tovenel neveljiink ugaresapot. A fiirtatlag 20 dkg. Lakoepulet kozeleben alland6an jarnak. ezert nehez a rendszeres permetezes. hogy a szruo a haz kozeleben gondosan nevelve milyen meglepd eredmenyekre kepes. bogy6inak nagysaga meghaladja a Chasselaset (22 X 20 mm). Az eliiltetett vesszon csak egy hajtdst neveltem. Rendkfvul bdtermd.23°C-os lehdles ellenere teljes termest adott ott. mar egy cm-es korban vegzett kicstpesevel es 30 cm-enkenti kotozesevel is segftettem. kisse illatos. A hosszanti novekedest a honalihajtasok lelkiismeretes. Rendbagy6 Ingas .Ha a hosszu metszest igenylo !ajtakkalletesitiink lugast. A keresztezeseket 1974-ben vegeztem. 1986 tavaszan a haz mellett. A szruo . Szeptember kozepen erik. bejelentett fajta. A hazai rezisztenciatorzsek eloeillitasakor eddig esak az egyik vagy a masik tfpus ellencill6sagara tamaszkodtak. A Kerteszet es Szdleszet altal hirdetett lugasbainoksagon valt ismertte.ha hagyjak novekedni igen nagy termeni kiiszonovennye tud fejlodni. mint az 5BB alanyon (a filoxera-ellenallosagot kulon megfigyeles igazolta!). Ebben a hibridben a sziberiai vadszruo es a francia ellenallo fajtan keresztiil az amerikai es a keleti fajtak edzettsege otvozodik Mathiasz Janos csemegeszolojevel. Kivizsgalas alatt alld.permetezes nelkiil A lugasneveles nem mindennapi sikerenek egyik fo alapja a kidonleges [ajta volt. Kozottuk 100 eves is eldfordul. Hazikertekben elsdsorban mint etkezesi szruo johet szamftasba. ropog6s lnisti. Sem a szruojenek. amelyeknek 80-90 m hosszii a karjuk. sem a boranak nines idegen fze. a 2/11 (Alfold 100) es a Seyve-Villard 12375 fajtakbol. 200 kg-nal is tobbet termd lugastdkek is akadnak. esak j6 boven beontoztem. hogy a torzsne60 . A kovetkezdkben arra mutatok peldat. A Toldi (C 50) a Magyarorszagon elterjedt ket rezisztens vonal osszehozasabol (sajat nemesftes) szarmazik. ahol a Zala gyongye es a Rajnai rizling tovig lefagyott. tobb ev 6ta pazsittal bontott talajon 30 X 30 cm-es godorbe 45 em hosszii vesszot iiltettem. tgy kfvantam elerni. Kellemes. A keresztezesbdl szarmazo fajta 15 eve terem minden permetezes nelkiil. egy negy negyzetmeteres tetdrdl lefolyo esoviz is p6tolta. Magam a lugast ebbdl a fajtabol telepftettem. hogy az orszagban meglepden nagy es idos. zamatos. kellden savas. akkor a kar helyett a szalvesszdt kossiik ki vizszintesen.

Ez a lakohaz kozvetlen kozeleben armigy sem okoz problemat. pedig a kert enyhen dombos teriileten. A lugas indftasahoz szukseges eroteljes hajttisnevelesere ne sajnaljuk a faradsagot. A hazba a sz616hajtasok es a fiirtok alatt jarunk be. Ebb61 a 280 emj61 beerett resz az 1986/87-es teli hideget is teljes epsegben veszelte at. Toldi fajtaval.42. 19y nem volt szukseg kiilon lugasvaz epttesere. A masodik ev tavaszan a torzset egeszen a mdanyag tetoig letisztftottam a kifakado riigyekt61. majd vizszintesen. Budapest. 280 cm-ig fuggdlegesen neveltem a hajtast. egy kis muanyag tetd alatti vasvazon vezettem el. Ugyanakkor Kecskemeten 40%-ban egeszsegesek a riigyei. abra. Harem hajtast hagytam. A eeruzavastagsagot meghalado hajtas hossziisaga oszre mar a 4 m-t is meghaladta. kettot a haz falaig neveltem 170 em hossziisagig. A mdsodik emeletet a hullamtetd folott. Az 61 . egyet a kovetkezd emelet kialakftasara hasznaltam tel. 1988 veleshez es a gyors kialakftashoz erdteljesen fejlett vesszdt kapjak. 350 em magassagban levo manzardszoba 180 X 160 cm-es teraszanak korlatjan es falan neveltem ki. nem fagymentes helyen fekszik. A lak6hazhoz csatlakoz6 lugas vazlata oteves korban. masreszt a sz616t6ke es a lakohaz szerves egyseget kepez. A hajtasvezeteshez tovabb is az epuletet. a szomszedos kis teraszt hasznaltam fel. A gyors kialakftassal eveket takarfthatunk meg.

A lugas tove koriil csak egy keskeny. 1989-ben 72. de nem kfvantam a tOket nilsagosan meger6ltetni. ropogos husu fiirtoket. amikor a lomb mar megvedtea sz6lo viragzatat az eros felmelegedestdl. 20-25 dkg-ot is elero furtot tudtam nevelni. 1989 kora tavaszan a tOkehez 10 kg komposztot tettem.el6bb emlitett harmadik. Az eroteljes novekedes folytan esetleg nagyobb termest is elbirt volna lugasom. 40 jol fejlett. A haz es a padlasszoba ajtajan kilepve lehetett szedni a kellemes. . masreszt a lakas kozvetlen kozeleben esztetikai szempontbol is szepen fejlett furtokre volt szukseg. A harmadik evben (1988-ban). 1990-ben 90 fiirtot sikeriilt sziiretelni. A kozeleben levd gyeptakarot rendszeresen nyirjuk. Igy emeletes lugast nyertem. szabadon novekedd hajtast ide vezettem ki. es ebb6l alakitottam ki a tovabbi reszt. 100 X 30 cm-es savot nem borft novenytakaro.

A h6naljhajtasok kezelese. A honaljhajtasok onmagukban novelik a toviikben elhelyezkedd teli riigy termekenyseget es a fiirt cukortartalmat is. A honaljhajtasok az egesz tOke lombfehiletenek tobb mint a felet teszik ki. A zoldmunkak idd. Minden fajtanak mas a metszesi igenye (a metszes ajanlhato hossziisaga). Hogy ezekb61 mennyit tudunk vegezni. Ezzel a kovetkezd evi metszes sikeret is befolyasoliuk. egeszsegesebbnek. A kis teriileten folytatott sz6lotermesztes eseteben a zoldmunkaknak meg egy Ie nem becsulendd nagy jelentdsegiik van. Leanyka). hanem szemet gyonyorkodtetd latvanyaval szeperzekiinket is szolgalja. leendo ugar) szempontjabol foloslegesek. A terheles hatarat a talaj tapanyag-ellatottsaga. Piros tramini. A kepzdmdveszek a sz610t szamtalanszor felhasznaltak disz(tOkent. Ez ut6bbiak nehezen kezelhetOk. A zoldmunkaknak kiilonosen a csemegesz616-termesztesben van nagy jelentosegiik. vfzgazdalkodasa szabja meg. ezert a kiaH6 honaljhajtasokat kb. Itt a furtoknek minel szebbnek. A meddohajtasokat eloszor a meghagyott termoreszrdl tavolftjuk el. A metszes kiegeszfteset a zoldmunkdk jelentik. mert itt nines rajuk szukseg. A keskeny soros sz610kben viszont nil zsiifoltta tehetik a tOkeket.es koltsegigenyesek. Ebben a kerdesben ninesenek olyan kfserletek. tobb zoldmunkat kfvannak. gondos metszessel oidjunk meg! Vannak szabalyosan novekedd fajtak (pl. piaeosabbnak kell lenniuk. amit a permetezesek utani varakozasi iddk is befolyasolnak! Amit lehet. Harslevehl). Sokan a honaljhajtasokat teljesen eltavohtjak. amelyek alapjan ez eldonthetd lenne. nem val6szinu. A szeles soros sz610kben a honaljhajtasok kezelesere inkabb csak csemegeszdldknel van szukseg. de a kerdest ne hanyagoljuk el. 2-4levelre esipjiik vissza. es elofordulnak bozontosabbak (pl. hogy feltetlenul eldnyos lenne. az erdsen valtozo. vagy az esetleges nil eros novekedesbdl keletkezd eros bearnyekolas szempontjabol lehet indokolt. amelyek az evi metszes (ifjitas.Amit meg a j6 metszeshez tudni kell A j6 metszes nagyban fiigg a fajta es a term6hely alapos ismeretetdl. 63 . Az ugarcsapokbol es a tobbeves fas reszekbdl kitord medddhajtasok kozul azokat szedjiik Ie. A lakohaz vagy nyaral6 kozeleben a szepen gondozott sz610 nemesak a gyumolcstermelest. Ez legfeljebb esztetika. ha mind eltavohtjuk.

A sz6161ugasok eseteben a nagy termofelulet miatt kiilonosen fontos.f61eg a csemegesz610k eseteben . A metszesnek fontos segftsege a belyes tnigyazas is. A jobban szellozo furtok kevesbe vannak kiteve a rothadasnak. Ne tragyazzunk vaktaban. vegyiik igenybe a szaktanacsadast. mert (gy elkeriilhetjiik a ttiltragyazas okozta buja fejlOdest. bogy j6 feltetelek aIljanak rendelkezesre. Ha szep es egeszseges az iiltetveny. A fiirt kozeleben levd levelek koziil eres elott kettdt-harmat . konnyebb szakszenien metszeni. E ket tevekenyseget ezert egyeztetni kell. de a tapanyaghiany karos hatasait is.Lelevelezes.el szokas tavolftani. ba a kellden taplaIt novenyt belyesen metszettiik. A fajtakra jellemzd fagyallosag is csak akkor alakulhat ki. Az aprolekos zoldmunkak vegzeset gyakran a novenyvedelemmel kapcsolatos varakozasi idOk akadalyozzak. ba lebet. .

es t6tavolsag (3. egyforma mennyisegti tnigyat kaptak.Sziireti adatok Matraaljan hasonlftasra a legpontosabb adatokat a kfserlet adja. a tOkek egykoniak. dr. A kfserletekben keriiltiik a nilzott gondozast: pI. mert ebben a metszeses rmlvelesmodok pontosan egymas mellett vannak. vegig me1l6ztiik az apr6A kfserleteket 1983-ig a gyongyosi f6iskola Sz6l6termesztesi Tanszekenek munkatarsai gondoztak. Az ossze- 65 . Gyuris Arpad es Ludanyi Bela kfsertek figyelemmel. A sok even keresztiil folytatott megfigyelesek adatai egesz kotetnyit tennenek ki.5 X 1. hogy becsiilettel igyekeztiink a kerdest megvizsglilni. a GATE Ozemmemoki Intezetenek munkatarsai. azonos idOben sziireteltiink.2 m) stb. Az eddig elmondottakat most tenyekkel kfvanom alatamasztani. A nagy teriiletek osszehasonlftasa csal6ka. azonos a sor. mert valamelyik tenyezd nem egyezik. utana a jogut6d. ami erzekelteti. akiknek ezuton mondok koszonetet. lekos zoldmunkakat. Ezekb6l csak a legjellemzObbeket ragadom ki.

t-...... .e (1) OIl OIl '0 t: '" ~ . ....Olrl .<£ t N .. I r'l 00 r'l r.. "'". ~\O....~ ..... ........ '" <£ 8 <......."'"......... I 'ILl ~ r'l 00 "'"t-o r'l 00 O\t-o r'l 00 .g t-...:' .. I ...... \0. I ..t-o ".....Irl t-.. .......t-o ~~?' !9 '~ °2 '<IS ~ ~ <IS ~ ~ 0F:l CIl OIl I=: ~ iil °2 N 11) 66 . tri' ... Irl \0 t-oo\O Irl·....00 r'l·\O·oo· ........ r'l 00 I ::....oN' 001rl0 t-NO ONN 0·00· .c: 0:1 Irl N r'l\OO ......... ..........".t-. t-... "......................g 0:1 ~ .e ~ ~ = fa 8 '" ~ 'ILl . '0 !:'..<£ . • N .... '" ...""...."........N 00 ".. . :>.................... N .t-o ~~?' !:'~?' ~~?' ..."Irllrl .:: 'ILl ~ !:'~?' !:'~?' .. r'l 00 O\t-o I .. e 0:1 001rl ~oo·oo· . .~<£ fa ...N .-.... ..... =e '0 :I ~ !:'?O?' r--~?' "'"0\0 t... I "'" ~ ..".....::?j 0 (1) .000 6<£6 N ...........:' O\. • \0 Irl 00 00 0\ N·. I ...N 00 t-\OOO r'l·Irl·0\..g 00 r-........ ~~?' ... 00 \0 O\OIrl 0\.. 00 t... 0\' t-............ r'l 00 \0 I \0 Irl ~ -&l ~ :>. 00· t-..."r'l N·t-·\O· t"'" 000 ....... ~ r'l 00 ot-o r'l 00 O\t-o r'l 00 ... 000 .......... r'l 00 "'"t-o I ...........<:< ..g ~ E ~ . ..... ...<:< 0:1 r'l :I .....<:< '" ~ ...

hogy a szigorodo piaci feltetelek miatt szamftani kell masfajta kovetelmenyrendszerre is: a meg nem felel6 termek nem fog vev6re talalni. Arra torekszunk. Nem szabad azonban megfeledkezni arrol sem. hogy till nagy a kal6riatartalma. hogy a magyar termekek akadalytalanuljelenhessenek meg mas orszagok piacan. de a jov6ben itt is varhatok valtozasok. amire alaposan fel kell kesziilni! Ebben a mindseg mellett termeszetesen a koltsegek is szerepet kapnak! Hogy a termesztesi celok szamara a rendelkezesimkre aH6 koriilmenyek kozott melyik metszes. hanem a termes mennyiseget es mindseget. ez alol mi sem vonhatjuk ki magunkat. mint a sokkal jellegzetesebb izU gyumolcslevek irant. A borszdldknel szamolni kell a minosegi kovetelmenyek novekedesere. A sz616termesztes f6 celja a borsz616. A csemegesz616 ma meg fuggetlen a kulfoldi kfnalattol. Ez a trend a vilagpiacon. Termekeink megjelenese es megmaradasa a piacon nem kis feladatot jelent. csemegesz616 es egyeb. hogy hasonlo korlatozasok nelkiil a kulfoldi am is bejohet a magyar piacra! Kiviil es beliil megmerettetesnek lesziink kitevel Piackepesek lehetnenk pI. de a kovetelmenyek itt is nagyok. a konyvben elmondottak alapian vegs6 soron mindenkinek maganak kell eldontenie. de ez azzaljar egyiitt. de a termesztes szempontjabol fontos termek el6allitasa. A sz6l61e sikeret az is korlatozza. mint a bor tenileten. kisebb jelentdsegil. a sz6161evel. de atterjed a belfoldi fogyasztasra is. Gondolhatunk meg a kiilonboz6 biotermekekre is. Ez els6sorban az exportban jelentkezik.A termes mennyisege es minosege piaci kovetelmenyek A metszessel es a nnfvelesmoddal els6sorban nem a sz616tOke szep formajat kfvanjuk szabalyozni. es kills6 tenyezdk altai meghatarozottak.es rmfvelesmod felel meg. 67 . de a kereslet nem olyan nagy. a mennyisegi borok hatterbe szorulnak. Itt nincsenek olyan szigoni kovetelmenyek. Az egyik osztonz6 ketsegkfvul a mindsegi termek megfelel6 ara. E celbol rezisztens fajtaink ellenallosagat ajanlatos lenne pontosabban meghatarozni. A mindsegi bortermeles keriil eloterbe.

. . A kozepmagas kordon zoldmunkai . ..... . .. . .. .. ... ... .. . . A fejmtiveles jelentdsege . .. .. ..... . A tOkek felkopaszodasanak megakadalyozasa .. . .. Szalvesszds valtometszesek kozOs termdalappal A kozos termdalap nelkiili valtometszes A lefveles . . ... .. . . A Moser-fete nnlvelesmod jelentdsege 69 . .. . . A karok ifjitasa .. . .. . . .. A metszes szuksegessege A metszes celja .. . .. A Guyot-fele tOkemuvelesm6d jelentdsege Kozepmagas vizszintes kordonmdveles . . . . Muvelesm6dok . A teli riigy termekenysege . .. Bakrmlveles . .. .. . .. . . Fejmuveles . .. . .. A fejnnlveles es a baknnlveles kozotti atmeneti formak Legyezdrmlveles . 5 5 5 9 9 10 11 12 16 16 17 19 20 20 22 22 24 26 27 27 27 28 29 29 30 31 5 A kozepmagas kordonrmlvelesjelentdsege 32 33 36 38 39 Moser-fele magasmdveles . .. Guyot-nnlveles . ... . . Zoldmunkak .... . .. . A hossziicsapos valtometszes . A fejmuvelesu sz610k zoldmunkai .. . A rovidcsapos metszes . A felmagasodott reszek ifjitasa .. A magasnnlvelesil sz610k zoldmunkai Magasitott Moser-rmlveles . .Tartalomiegyzek Amit a metszesrdl tudni kell Milyen alapfogalmakat kell ismemiink a helyes metszeshez? .. ... . . .. . A bakmdvelesil sz6lOk zoldmunkai A bakrmlveles jelentosege . . . .. .a termd es ugarreszek elhelyezese a sz6l6tOken . ..... .

Sziireti adatok Matraaljan . evben Felel6s vezet6 Szab6 Viktor vezerigazgato Felel6s szerkeszt6 R... marcius 7-en megjelent 4. ... Szalay Csilla MUszaki vezet6 Cs8kv8ri Attila MtIszaki szerkesztd G.. Egyesfiiggony . Sylvoz-kordon.5 (A/5) {vterjedelemben MG 4701-f-9193 . a fedelen szerepl6 fcnykepeket Migend Uszl6 keszftette A rajzokat Feher Mikl6s keszitette Nyomasra engedelyezve 1991.... . . A Sylvoz-kordon alak(t6 metszese A Sylvoz-kordon jelentdsege . . . Kett6sfiiggony-muveles (GDC) .. az 1991.(lefvelt szaIvessz6s) muveles Az emyomuveles jelentosege.. .(GDC-) rmlveles jelentdsege A sz6l6 muvelese lugasokon . . . . . . .66-13-2 Keszult Debrecenben. A GDC-muveles zoldmunkai .Emyo.. . es terhelese .. A kiadasert felel Farkas J6zsef ugyvezetd igazgat6 Szedte es nyomta az Alfoldi Nyomda A nyomdai megrendeles torzsszama: 3591... Mi jellemzi a sz6l61ugast? ..piaci kovetelmenyek 67 Kiadta a Mez6gazdasligi Kiad6 Kft.. A kett6sfiiggony. . .. . . 40 41 43 44 45 45 46 42 42 Az egyesfuggony-nnlveles jelentosege A k6tsikd mdvelesmodok fogalma. .. . Miiller Zsuzsa Fedelterv Beleznay Kernel. ..... •. 47 52 55 57 57 57 58 59 60 63 65 A termes mennyisege es minosege .. ..... ZOldmunkak.. . Hova telepftsunk lugast? A legismertebb lugasformak A lugasok metszeser61 Rendhagy6 lugas . . .permetezes nelkul Amit meg a j6 metszeshez tudni kell .

K~RJE OfJTALAN ARJEGmKONKETI Garancia a fajtaazonossagra es a megeredesre. viragfOldeket. termeteshez szOkseges egyeb anyagokat. Szabad gyokerli oltvanyokat osszel es tavasszal vasarolhat. KERTESZ KKT Tel. Arusftunk meg kerteszeti eszkozoket.TatabSnya.k szaporit6ahyagat. feherborszolo-. INGYENES SZAKTANACSAOAssAL IS RENOELr<mS~RE ALLUNKI az M1-es aut6palya mellett Tatabanyan. orokzoldeket. 2890 . vorosborszolopermetezest egyaltalan nem.: 34/14-533. foldkeverekeket. szombaton: 8-12 6raig. NyHva: egesz evben hetfotol pentekig: 9-17 6raig. bogy6s-.: 249.: 34/83-524 Lev8lcfm: Tata. 2800 Arudankban egesz evben vasarolhat csemegeszol6-. Szanat6rium u. mlitragyakat. vagy csak kis mertekben Igenyl(S (rezisztens. a Skala Sztrada Aruhaz kOzveUen szomszedsaqaban talalhat6. iIIetve tolerans) fajt8. 8-12 6raig.st is rendelhet. pt. dfszcserje-szaporit6anyagot. Konteneres szaporft6anyag egesz evben vasarOlhat61 A KEmSZETI ARUoABAN v'sBroIhat meg: gyOmolcsfaoltvanyokat. csomagkUlda szolgalatunknal postai szallft8. szakkonyveket. oszi as tavaszi idenyben vasamap. boraszati eszkozoket es anyagokat. gepeket. 1. dfszfa-. viraghagymakat. vet6magvakat. novenyvedo szereket. Fax.

Raktlirr61 gyorsan tudjuk biztosftani. Csiky u. VOSZK Sz6vetkezetek Kereskedelml.) miniSs8gvizsgalatokat megrendelhetnek. 3. Landler J. 14. 1047 Telefax: 169-58-34 Telex: 22-7240 Bp.) VERPELE:TI TELEP Telefon: 36-59-143 TATAI TELEP Telefon: 34-83-055 PACSAI TELEP Telefon: 92-68-027 NYfRBATORI TELEP Telefon: 43-11-448 KECSKEME:TITELEP Telefon: 76-20-810 Verpelet. alkatreszek forgalmazasa. berendezesek. Csanyi L. VorOsmarty u.. ESZKOZE:RTE:KESfTE:SI OSZTALY Telefon: 166-94-44 ALKATRE:SZFORGALMAZASI OSZTALY Telefon: 169-01-16 CORNELIUS MARKASZERVIZ Telefon: 169-75-22 Vegye igenybe 10k rendelhetok Bp. u. Baji u.. Cornelius italautomatak. u. Arok u. 26. FOrst S. ~IKIE~IKIE~lK. 6001 Telefax: 76-20-810 Telex: 26-439 . 39.. butorok. 8761 Telefax: 92-68-122 Telex: 33-389 Nyfrbator. 1111 Telefax: 166-48-02 Telex: 22-6444 Bp. u.. 3. ezert mar most vasaroljanak megfelelo termekeket. VII. 3351 Telefax: 36-59-284 Telex: 63-260 Tata. 4300 Telefax: 43-11-448 Telex: 73-367 Kecskemet. pontos szaliltassal es sok mas szolgaltatassal allunk az Onok rendelkezesere. IV. ~~lK. dijtalan ezaktanaceadessal. javftasa. 2890 Telefax: 34-83-373 Telex: 27-337 Pacsa. D6zsa Gy.. (E:lelmiszerek. nagykonyhai.~cB~rmmM5lK. 4. XI. u. ita- elelmiszertelepeink szolgaltatasait az alabbi cfmeken.. palinkatermelok laborat6riumunknal (Bp. karbantartasa. avi nyari szezonra. 53. Figyelmes kiszolgalassal. lpari es Szolgaltat6 K6z6s Vallalat felsorolt telephelyein Vendeglat6-ipari. . 1. fogy6eszkozok. WmI1AlLlX@LDff>rxg KeszUljenek fel idoben az 1991. kereskedelmi hUto. Bortermelok. 1044 Telefax: 169-67-30 Telex: 22-7240 is. IV. Vaci ut 31..as egyab gepek.

MEZOGAZDASAGI KIADG KET. .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful