P. 1
Dr. Kriszten György - A szolo metszese

Dr. Kriszten György - A szolo metszese

|Views: 50|Likes:
Published by Szathmary Peter

More info:

Published by: Szathmary Peter on Jul 29, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/13/2014

pdf

text

original

MEZOGAZDASAGI KIADO KFf.

A sz616 metsz8se

Kerteszkedjiink okosan

Budapest. Kriszten Gyorgy A sz616 metszese Mezogazdasagi Kiad6 Kft. 1991 .Dr.

Lektoralta dr.es gyUmoicstermeszt6 az 1707 altalanos kertesz szakmaban. Buza Janos e dr. . Kriszten Gyorgy 1991 Ezt a konyvet az Agrarszakoktatasi Intezet az iskolarendszerCi szakkepzesben: az 1705-1 sz0l6. sz0l6termel6 szakon irodalomkent ajanIja.es gyUmolcstermesztO. tovabba az iskolarendszeren kivilli oktataisban: szOl6.

gyokemyaknak vagy tokenyaknak nevezziik. gondozasa eloszor nehezze. tobbeves reszek formaia a valasztott rmlvelesmodtol fiigg.bunkoszenlen megvastagodik. Mindket rmivelet a hosszii ido alatt letrejott termelesi tapasztalatokon es a kfserleti munka folyaman kialakitott szabalyokon alapul. Ha a tobbeves reszeket nem engedjiik folfele noni. A metszes celja Metszeskor eltdvolttjuk az egy ev alatt fejlodott vesszdmennyiseg nagy reszet. a metszessel irdnyitjuk a megfeleld tOkeforma kialakftasat es fenntartasat. a folytonos visszametszes kovetkezteben a tOkenyak folotti resz .az aJ. A tOkenyak folotti megvastagodott. 5 . de nem rmlvelhetd. A gondozatlanul novekedd hajtasok erdsen bearnyekoljak a furtoket.mindig a csiicsi reszen fakad ki. Ha a novekedeset nem iranyftjuk. Masresz. vagyis egyik:evben alig vagy egyaltalan nem.bajdani erdei kiiszonoveny mivoltabol ad6d6an . A tobbeves reszek kialakftasat es fenntartasat pedig mavelesmodnak {tdkemtlvelesmodnak) mondjuk. Ezt kuszoboli ki a met- szes.land6an visszanyesett gombakachoz hasonloan . A termese szakaszos lesz. ami a tdke tobbi reszet koti ossze a gyokertorzszsel. nehany even beliil pedig lehetetlenne valik. A furtok nilsagosan aprok lesznek.Amit a metszesrdl tudni kell A metszes sziiksegessege A metszetlen sz61otOkeis terem. Ezt a kepzodmenyt tokefejnek nevezziik. Milyen alapfogalmakat kell ismemiink a helyes metszeshez? Az eves hajtasnovekedes soran kepzodott veSSZOK visszavagasat nevezziik metszesmodnak. A sz610 . A helyes metszeshez fel kell ideznunk a sz61ovesszor61es a tOke tobbeves re~ir61 tanult fogalmakat. a masikban tiil sok termest hoz es gyenge mindseget ad. A fold felszfnen levd reszt. Ezzel szabalyozzuk a termes mennyiseget es minoseget.

A rovidebb. A fold alatt levd vesszo"b6l az ido folyaman togyoker. Az iddsebb iOkereszb61 elotoro hajtas (vessz6) a fattyuhajtas (fattyuveszsz6).es ugarreszek vannak.1. abra. 6. A keteves reszeket csernek hivjuk. torze. ilyenforman elso~. 4. 9. Allomanya az evek folyaman hasonlova valik a gyoker szoveti felepftesehez. amelyeken cser-. vessz6. vessz6. tobbeves reszeket baknak. A dugvany vagy oltvany fold alatti vesszoreszein levd csom6kb61 nonek ki a jaru[ekos gyokerek. A gyokerek fokozatosan elagaznak. 13. harmad-. a hosszabbakat torzs- A haromevesnel iddsebb tokereszeket. Az egyeves elfasodott resz a vesszo. harmatgyok6r. szarvnak. A sz616t6ke reszei 1.es tovabbi rendil elagazasok alakulnak ki. 5. Legvegul a hajszalgyokerek talalhatok. termd. gyok8rtorzs vagy t6gyoker. termoalapnak nevezziik. csar. tehat lazabb lesz. 10. majd gyokertorzs kepzddik. Metszeskor az eves vesszdt vagjuk vissza. oldalgyok6r. t6kefej. negyed. t6kealap. 8. A legals6 csom6b61 kitord gyokereket talpgyokernek nevezziik. amelynek reszei. Igy nevezziik azokat. 7. t6kenyak. term6alap nek vagy karnak mondjuk. mint a tobbeves fas reszek. cser. kar. 12. A talaj felszfnehez legkozelebb eso n6duszb61 (csom6b61) a harmatgyokerek ndnek ki. 3. az el nem fasodott a hajtds. A kozbiilsd n6duszokb61 fejlddnek az oldalgyokerek. 2. talpgyoker. 11. a) a vilagos rii6 . amelyek nem magrol fejl6d~ nek ki. masod-.

rugygyapot. 2-3. b) sllrszemek (sllrrugyek). A tllii rugy felllpltllse 3.1. c) alapi rugyek 4. rugyalap. libra. libra. rugypikkelyek. j61 Ilithat6 virllgzatokkal 7 . f6rugy. mellllkrugyek 2. 4. Fiatal hajtlls mlljus kozeplln. A sz616vessz6rllszei a) villigos rugyek. 5. libra. 6-7.

4.amelyek legtobbszor nem hajtanak ki. ahol a vilagos riigyek helyezkednek el. A teli riigyekben talaIhato melltkrugyekb61 . amikor meg gyenge a novekedes. beliil rugygyapottalaIhato.5. A vessz6 megvastagodott reszeit. mint a magasabban talalhato. d) a szarcsomo (nodusz) es . Az a hajtas. 2. A tobbi riigy joval fejletlenebb. b) a sarszem (sarrugy). A vilagos riigy jdl kifejl6dott kepzodmeny. Ezek nem olyan termekenyek. A hajt3s legalso szarcsomoi (n6duszai) a tenyeszidoszak elejen alakulp8k ki.fejlOdnek a kovetkezd evben az 1-2 mm nagysagu. kevesbe fejlett riigyek a sarszemek (scirriigyek). amelyekb61 2'-3 ·jS:talaIhat6. libra. mint a vilagos nigyek. es be161iik rendszerint nem fejlOdik ki fiirt. amelyb61 a tavaszi fakadas utan a !urtviragzatok is megjelennek. c) az alapi riigyek. ki nem pattant nyllri rugy. A nyllri rugy fellevele (pikkelye). Ezek csak: a vilagos riigyek megserulese eseten hajtanak ki. illetve a vessz6 konil elhelyezked6 alapi riigyek. a tilli rugykezdemllny.~ ki. levllinyill gyek. amelyik a fiirttel egyiitt jelenik meg. ami a f6riigyet es a mellekrugyeket is vedi. esetleg egy kezi nagyftoval kulonboztetheti meg. a ket csomd kOzOtti vesszdresz pedig az tzkoz (internodium). A riigy t6b~i·bels6 reszet (a f6riigyet es a melleknigyeket) a jo szerml sz616sgazda szabad szemmel. a teli riigy kozponti. Az izk6t6kon kialakulo vilagos riigyek egyben teli riigyek is (atteleld riigyek). amelyeket ekkor meg csak mikroszkoppal lathatunk. keso"bb kialakulok. A f6riigy oldalaban kialakulnak a j6v6 evi furtkezdemenyek is. Rendes konilmenyek kOzOtt 8 . a hajtas. 3. pl. Nyllri rugy kifakadlls el6tt 1. teli fagyok utan. A vilagos riigy a legels6 normalisan fejlett izkoz utan talalhato. az iZkoz (intem6dium). Ezeket kfvii1r61 pikkelylevelek fedik. szarcsomonak. A rajtuk ~~elyezked6. nodusznak (illetve nepiesenbutyoknek) nevezziik. Ezert a koztiik lev6 izkozok jovatrovidebhek. f6riigyeb61.

A rejtett riigyek ldhajtasakor keletkeznek a fattyuhajtdsok( elfasodvafatytyuvesszok). a harom-ot riigyest hosszu csapnak. Az als6 riigyekb61 feHOdik a legkevesebbtermes. a kozepsqkb61a J. majd a faszovet beboritja 6ket.nerteket az egy vessz6n meghagyott vilagos riigyek szamaval jeloljiik. A kusz6novenyeknel ez atulajdonsag fokozottan megnyilvanul.alva maradnak. A kedvez6tlen id6jaras es a nil nagy termes csokkenti a riigyek termekenyseget. beszelhenink kicsi. bogy a fels6 reszen hajtast. A riigyek pontos ismerete a belyes metszes Mt6kealakitas egyik f6 kovetelmenye. A t6ken a metszeskor meghagyott vilagos riigyek osszeget terhelesnek mondjuk. Ha az elolo evben meleg volt az id6jaras. Ezert a metszes bosszlis8.i.k . majd a kovetkezd evek folyaman a kereg. A teU riigy termekenysege A vessz6 hosszaban elterd erteku riigyek vannak.es rmlvelesmodok egyik f6 celja. A sz616 mint erdei kusz6noveny a lebet6leggyorsabban a lebet61egmagasabbra. a fels6kb61 nagyobb fiirtok keletkeznek. Ilyenkor mar nem lathatok. A sarkossagvagy polaritds a novenyi reszeknek az a tulajdonsaga. akkor a kovetkezd evben a teli riigyekbol termekenyebb hajtdsok fejl6dnek. bogy kell6 mennyisegil fenyhezjusson. de a sz616 tetme~m~dnem kizarolag a vilagos riigyekb6l ered. ezert kaptak a rejtett riigy nevet. Ezenkiviil az als6 riigyekb6l kisebb. Egyes bOterm6 fajtakon a mellekriigyekb61 es a sarszemekbdl is keletkezhetnek furtok.ga. kozepes es nagy terhelesrdl. a bat-nyolc riigyest felszalvesszonek. \ ' Az egy-ket vIlagos riiggyel rendelkez6 vesszdreszt rovid csapnak. az als6 resziikon gyokeret hoznak letre. a fak koronajanak kiils6 reszeire kivan elerni.egtobb. a kilencriigyest es ennel bosszabbat szalvesszdnek nevezziik. es a vesszok j61 beertek. amelyek a tobbeves fas reszeken belyezkednek el. Ezert az errOl elmondottakat basonlitsuk ossze a termeszetben tapasztaltakkal.n. bogy a t6kere vagy a teriiletre szamftva hany riigyet bagyunk meg. bogy megakadalyozzuk a felkopaszodast. A tOkek felkopaszodasanak megakad8lyozasa Az okszenl metszes. Att61 fiigg6en. Az el6bbiektOl fiigg6en a teli riigyt6l masfel-ket furt varhato. termekenysegiik nem egyforma. Ez a tulaj9 .

abra.Ezert pI..mindket rogy kihajt. hosszu csap. Az els6 ev tavaszan egy-ket vilagos riigyb61a116rovid csapot hagyunk. rovid csap 7. Mindezek figyelembevetelevel alakultak ki a kulonboz6 metszesmodok: a rovid csapos.ha nem seniltek . 10 . fgy a nedv elkeruli azokat doosag a termesztett sz616nel is megtalalhato. fUgg61egesen dil6 vessz6knek az a/s6 riigyei alvamaradnak. A masodik ev tavaszan a fels6 vessz6t eltavohtiuk. 2. az als6t ket vilagos riigyre metssziik. a hosszti csapos. A metszlap nem a rugyek iranyaba lejt. 6. a felszaIvesszos es a szalvessz6s. csak a fels6kb6l kapunk er6teljes hajt8sokat. a riigyes csap eseteben esak a ket fols6 riigy kifakadasara szamfthatunk: biztosan. es termekenysegiik is er6sen csokkenne. A rovidcsapos metszes Rovid csapra a kovetkez6k szerint metsziink: 1. A ketrugyes csapon viszont . ha a metszessel nem akaddlyozndnk meg a!elkopaszoddst? Ebben az esetben a t6kek nem lennenek mtlvelheuik. A metszetlenid hagyott. . libra. 2. Mi tortenne. Helyesen metszett vessz6.. A hosszu csap as a rovid csap kifakadasa 1.

is termekenyek. ugarcsap is kialakfthato. kozepes vagy ennel nagyobb furnlek es b6term6k. az also vessz6t ketrugyes rovid csapra (b). Az els6 evben ketrugyes csapot hagyunk. libra. A sz6l6t6keknek azokat a tobbeves kepzddmenyeit. Masodik ev. A hosszucsapos valtometszes A hossziicsapos metszes szabalyai a kovetkezdk (9. termoalapnak nevezziik. R6vid csapos metszessel muveljiik azokat a [ajtdkat. A masodik evben a ket riigyre visszametszett eves vessz6 mar egy keteves reszen helyezkedik el. A fels6 vessz6t ismet eltavohtjuk.8. Ezt nevezziik csercsapnak.. A harmadik evi metszeskor az alkalmazni kfvant nnlvelesmod es a tOke fejlettsege alapjan b6vithetjiik. fejlesztjiik a term6alapot. abra): 1. az alsot ismet ket riigyre metssziik. amelyek az ugar. 4. Ha az el6z6 evi csap mindket riigye kifakadt. a metszes egyes fllzisai 3. rugye. es igy alakul ki a term6alap. A csercsapon a termdreszen kfvtil rendszerint a fattylivessz6k visszametszese reven kepz6d6. Rovidcsapos metsz8s 1-5.. amelyeknek az also A rovid csapos metszessel a t6kereszek csak lassan kopaszodnak tel. mindig az also vessz6 also ket vilagos rugyet hagyjuk meg. 2-3.es a termdreszeket hordozzak. amelyb6l kesdbb cser es term6alap (a) lesz.. A metszesmod rendje mar a masodik evben vegleges. 11 . a fels6t negyriigyes hosszii csapra (c) metssziik meg.

A hosszti csapot ism6t1dtavolitjuk. a metszes f6zisai a) term6alap. ev 9. jobb tapanyagellatas eseten ajanlhato. ' c Hosszii csapos metszest nem vegezhenmk ugarcsap nelkiil.egy-ket riigyesrovid csapot. Ugarcsapnak nevezziik a hosszii csap alatt meghagyott. az e16z6 evi rovid csap fels6vesszejet hosszti csapra. az alsot rovid csapra metssziik. mert tobb fiirt kepzOdik. c) hosszu csap Harmadik ev. Metszesk:or a cser egy reszet is eltavolitjuk. A term6alapot ketnigyes rovid csapbol kezdjiik kialakitani.---1 1. A~gyedik evben az el6z6hoz hasonloan metsziink. es ezzel a felkopaszodas megakadalyo- zasa. A hosszii csapos valtometszeshez hasonloan a rovid csapokbol is kialakithatunk vdltometszest. b) ugarcsap. ezerttermekenyebb talajon. 12 . mert akkor a tOke egykett6re felkopaszodik. de els6dleges celja a hosszti csap levaltasa. majd az e16z6 evi rovid csap ket vesszejet felhasznalva hagyjuk meg az oj rovid es hOSSZti sapokat. vdltometszesnek is nevezziik. 2. A hosszti csapot tOOmeltavolftjuk. 6bra. 1. _1_ ev 2. Hcsszucsepos v61t6metszes kialakltba 1-3. A ketnigyes rovid csapon 6sszel ket jol fejlett vessz6 talalhato. ezert ezt a metszest csercsapos A hosszu csapos metszessel jobban megterheljiik a tOket. Szdlvesszos vdltometszesek kozos termoalappal A szaIvesszos valtometszes szabalyai hasonlitanak a hossziicsapos valtomet- szesehez. Rajta'termes is kepz6dhet.

A szAivessz6s vlllt6metsz6s kielakftllsllnak kezdete 1. mllsodik 6vi tavaszi IIl1apot 13 .10. 6sszel - 11. 2. libra. a rovid csapra visszavllgott vessz6 tavasszal. libra. A kovetkez6 tavasszal sz6lvessz6 6s rovid csap 3.

A rendszerteleniil csungd. 6. Bzenfeliil a magasan leva hajtasok novekedese erdteljesebb lesz.3. amikor az also riigyek keyes termest hoznak (Afuz Ali). A szalvesszot feltetlenfil vfzszintes iranyba lehajl1tva kell kikotni. 5. A sz8. an 14 . A harmadik ev oszen a szaIvesszon ismet bo termest kapunk. gyakran osszekapaszkodo szalveszszo1ton a lombozat megvilagftasa sem a legjobb. . hanem a nagyiizemek kezi munkaerd hianya alakitotta ki. A mellette leva ugarcsapon tebat gyengen fejlett vessz6ket kapunk. A felszdlvesszos vdltometszes szabalyai ugyanazok.a szaIvesszo idejeben valo lekotozesere. es ez a tOke felkopaszodasahoz vezet. A masodik 6szen az ugarcsapon k6t er6teljes vesszot es egy keyes termest is kapunk. lengo vagy csiingo szalvesszo: Ez az eljanis nem biologiai eldnyei watt terjedt el. az also vesszOb61 ismet rovid csapot (ugarcsapot) hagyunk. A nedvben leva vesszd konnyen lehajlfthato.ha m6dunkban . SzaIvesszOs metszest hasznalunk az apro fiirtu (Piros tramini. A masodik ev tavaszan a felsO vesszdt szalvesszdre (9-12 riigyre) metssziik.Ez Iesz az ugarcsap. az als6t rovid esapra. Nagyobb sz610iiltetvenyekben a Moser-fele magasmdvelest alkalmazva gyaIcran hasznalnak un. mint it szalvesszds vaItometszese. Ennek megfelelo idopontja a riigyfakadas eldtti idoszak. A negyedik ev tavaszan es at: utana kovetkezd evekben a harmadik evihez hasonloan metssziink. nigyfakadas utan viszont a hajtasok konnyen letorhetnek.lvessz6t kikotjiik. Szalvesszds metszes eseten kopaszodhatnak fel leggyorsabban a tOkek. Sziirkebarat) fajtakon vagy olyan esetben. az ugarcsapon pedig ket eroteljes vesszd fejlOdik. Ezert gondosan iigyeljUnk az ugarcsap meghagyasara es . ezert csak szuksegmegoldaskent johet szamftasba. A harmadik ev tavaszan tOben eltavolitjuk az elozo evi szalvesszdt [az : tin. A meghagyoteszalvesszd termekeny riigyei sok fiirtot hoz- ev nak. hogy a ki nem kotott. mint az alsobbhelyzenieke. konnyen keletkezhetnek szelkarok. 4. A sarkossag (polaritas) elettani torvenyeb61 kovetkezik. fUggc1leges helyzetben marado sztilvesszonek csak a felso riigyei fakadnak ki. letermett szalvesszdt). Az lij szaIvesszOt az el6zo evi ugarcsap felso veszszejeb61 alakitjuk ki. mert 19y jobban fakadnak a riigyek.

12. A kozos term6alap nltlkiili vlllt6metszlts az els6 ltv tavaszfln 13. libra. A kozos term6alap nltlkiili vlllt6metszlts a mllsodik ltv tavaszlln 15 . libra.

hirtelenkedve vegeznenk. mint a lefele hajl6k. Hatranya. A milvelet menete a kovetkezd: 1. bogy a kardJ]. es bOseges termest adbatnak. Mas esetben csak a konnyebb muvelbet6s6g vegett igyeksziink rendezettebb formaban tartani a tOket. Ezekb6l is kepezhenink ugarcsapokat. Ha ezt durvan. llyenkor a vessz6t ket keziinkbe fogva izkozr61 izkozre haladva 6vatosan kisse megtorjiik. libra. A lelvales als6 eveban. es nines Szukseg nagy sebeket ejt6 i1jftlisra. es a tartohuzalhoz kotjiik. a vesszO konnyen Ietorhetne. abol az eddigiekt61 elterden a felkopaszodas elleni kiizdelmet nem ugarcsappal. nem kepzOdnek tobbeves elagaz6d3sok. Az elj8nis el6nye. erdsebbek. I 14. tavasszal 16 . hanem a szalvesszd lehajlftlislival oldjuk meg. A nedvben leva sz8lvessz6t (ilyenkor konnyen hajlfthato) letveles kozben megropogtatjuk. fgy a karokon a term6reszek megoszlasa egyenetlenne valhat.A kozos term6alap nelkilli vdlt6metszes Ajo kondfcioban leva magasmuvelesu tOkeben a karokbol eleg nagy szdmban keletkeznek fattyUhajtdsok. A Iefveles A leiveles a sz8lvesszOs metszes egyik vliltozata. A szlilvessz6 tovenel novo bajtlisok fiigg61eges iranyban novekednek es erosek lesznek. bogy a fattyUhajtlisok nem mindigjelennek meg a kelld belyen. A lefvelt szlilvessm riigyei majdnem teljes egesziikben kifakadnak. 2. es kOzben lefele hajlftjuk. konnyebb a metszes.

A .. es a biztoslt6csapon leva ket vesszon valtometszest vegzimk. Noha csak egy lzkomyivel. 17 . de teljesen nem akad81yozza meg azt. a valtometszes es a lelveles ved a felkopasz0d8s ellen. A tobb6Ves fas reszr61 kinOvo fattytivessz6t ketrugyes biztosttdcsapra metssziik vissza. 2. Oszre a biztosit6csapon kel eroteljes vessz6t kapunk. de a termdalapok minden evben fokozatosan magasodnak. .. amit ismet lelveliink.'veles els6 eveben. A kovetkezo ev tavaszan a letermett sz81vessz6taz alapi reszhez legkozelebb leva erdteljes vesszdig visszavdgjuk. A term6a1ap felmagasodott reszet eltavolftjuk. 6bra. ha a lefvelt sz81vesszomellett ugarcsapot hagyunk. A le9als6 v"sz6 folott meg van jelolve a kovetkez6 tavaszi visszametszes helye 3. A felkopassodas elleni biztosabb levaItas vegett aj8nlatosabb. 6sszel. Az emlltettmuveleteket a kovetkezdkben evr61 evre megismeteijiik. 3.15. A felkopaszodottreszeketket vagy hdrom ev alatt fokozatosan megifjflhatjuk. Bel61elesz az uj ~vesszcS. A felmagasodott reszek ifjftdsa A rovidcsapos metszes. Ket ev alatt az idos reszek levaItasat a kovetkezd medon vegezziik: 1.

2. Az iddsebb reszb61 elotoro gyengebb fattyuvesszot egyriigyes biztosftocsapra vagjuk vissza (a).b 16. 4. 6bra. 1. A kovetkllZ6 6vi tavaszi visszametszlls helye Ha az alu1r61elotoro vesszd gyenge (nem el a ceruzavastagsagot). akkor csak hdrom ev alatt ifjfthatunk. 3. 6bra. A masodik evben megkapjuk a ket erdteljes vessz6t. . A meger6sodott biztosft6csapon k6t er6s vessz6 fejl6dik. 5. Egyrugyes biztosft6csappal megkezdett ifjft6s 6sszel. b) meger6soCtott vessz6 17. 6a a k6vetkez6 6vi tavaszi "iaszametszes6nek helye a) biztosft6csap. en 18 .6szre az egyriigyes biztosit6csapb6l (a) mar erdsebb vesszot kapunk (b). A megerdsodott vesszot (b) most ketrugyes biztosit6csapra vagjuk viszsza. A harmadik ev tavaszan az also reszeken nevelt ket vessz6 segftsegevel a mar ismert m6don ifjithatunk. A felsObb reszekben (c) meg a szokasos m6don metsziink.

a kar levaltasara egy 120 cm. Az Alfoldon. Ha a tOke eros novekedesd.nlatos a s¢lot alaposan ellatni egyidejUleg tapanyaggal isl'Ogyeljiink azonban arra. Ilyenkor ifjitasra van sziikseg. 19 . pedig a mindenb. AjanJatos a nagyobb sebeket kezelni! A karo/(. 60 cm-enkent ujranevelni. Ezeken hatolnak be a nem kevesb6 veszedelmes.utan). Sovanyabb teriileten vagy gyengebb novekedesu fajt8Ml azonban ajanlatosabb ket reszletben. ifjitasok alkalmaval. a nedvkeringes megindulasa elott tamadja meg a sebeket. Meg biztonsagosabb. A haromevesnel idosebb reszeket kezi ftiresszel vagy csonkvago olloval tavohtsuk el. Ez ut6bbi Magyarorszagon nines forgalomban/Sajnos a hazai sz6IOtermesztes eddig keveset foglalkozott ezekkel a jelensegekkel. amif6Ieg a nedvkeringes megindulasa utan fertdzi a sebeket. amelyek. kiilOnOsentell fagyok utan~ori az Agrobacterium fellepese (fagyrak). ha a sebek szelet eles oltokessel vagy kacorral simara faragju1qfi~oItOviasszal vagy feher olajfestekkel bekenjiik. mert ezzel a fertozest6I is 6Vjuka novenyt. akadalyozzak a nedvkeringest.Gyengebb vessz6poyekedes eseten aj8. '0gyeljiink arm. es egy arzentartalmu szerrel val6 permetezes. Franciaordligitapasztalatok szerint leghatekonyabb vedekezes ellenea ke· soi id6pontban vegzett metszes (a. A nagy sebek erre igen fogekonyak. a fas reszeket pusztlt6 gombak is. gyenge vesszOket nevelnek. mert kiiIonbenaz a1s6 riigyek nem fakadnak ki vagy gyengebb hajtasokat hoznak. hogy ez ne egyoldahi nitrogentragyazas legyen.hosszu vesszdt kotiinkvlzsrintes helyzetbe. . Ifjitdskor nagy sebek keletkeznek. es elhanyagolasuk a t6ke kes6bbi pusztulasahoz vezet. Ez a korai metszes eseten. .ol fOllepa t6kepusztulas egyik fo okai lehetnek.amelyek kozul legismertebb az Eutypa. ha beszaradnak.minden termdhelyen JellepcS. tovabM a mt1velesm6dok ataIakitisakor ejtett nagyobb sebzesek utan Jcpfe1. . es tOkeelhalast okoz. kiilonosen a kozepsd vagy az aIapi reszen gyakran csak kevestcmnest ad6.ifjitdsa Az id6sebb karok. Ezert j6. hogy a vesszdket nigyfakadas elott kotozziik Ie. ha Cellcid fasebkezeld pasztaval kezeljiik Oket. KiilonOsen a fagyok utani eros visszavagaskor.nedvkeringes megindulasa.

FejmG.veles A fejmtivelest mar teljesen elavult mdvelesmodnak tekintettek. t6kefej. 20 . 'Az evek folyaman a folytonos visszametszessel. tobbnyire szabaJ:yta1analaku. illetve konibbi term6re fordulast akkor erbetiink el. AJak(to metszes. baknnlveles. Sylvoz-kordon.a tapanyag-utanpodas lehet6segeit61 es a t6ke aIlapotat61 fiigg6en .s6t esetleg egy szaIvessz6t is. A t6keket a telepftes eveben egy riigyre. kett6sfiiggOny (GDC). az affoldi bomokon a jov6ben is belye van. vagtis a muvelesmodok kialakuasdval fogunk ismerkedni a kovetkez6kben.Mtivelesm6dok . bunkoszeni kepz6dm6ny talalhato. lugasmuvelesek. Fejrmlveleskor kopasz-. tvente esedekes metszes. erny6muveles. de mert ez a legjobban fedhet6. A fejmtivelesu t6ken ketevesnel idosebb reszt nem hagyunk. a fagyveszelyes belyeken. a term6. az Un. . Moser~fele magasrmlveles.atermoes ugarreszek elhelyezese a szOlotOken Mint mar emlitettiil4. rovid-. a csercsapok eltavolftasaval kialakul afejbez hasonld kepzOdmeny. Koziiliik a legismertebbeket tekintjuk at. hanem . felszaIveSsz6s vagy szaIvessz6s metszest vegzunk. ha a jo mioosegti homoktalajon nem az otOdik evt61 adunk: nagyobb terhelest. A sz6l6nek sok muvelesm6dja van. alig lathato t6ketorzsOn egymegvastagodott. a kovetkezd evben ket riigyre metssziik vissza. kozepmagas kordon. Fejmuvelessel gyorsabbkialakulast. A rovid. a fej kialakitasat csak a kovetkezd evek visszametszesei hozzak letre. A harmadik-negyedik evben a t6ke formaja meg a baknnlveleshez hasonI6.mar a barmadik evt61meghagyunk: egy felszalvesszdt. pI.es ugarreszeket tobbeves t6kereszeken helyezzUk el. egyesfuggony. a negyedik evben negy ketriigyes csapot bagyunk. TObWves reszek alakulBsa. hosszucsapos. amelyeket megfele16 szabaIyok szerint alakitunk: ki. Ezekkel a szabaIyokkal. Ezek a fejmuveles. Guyot-mdveles. A barmadik evben ket ketrugyes.

A rOvid. libra. a regit pedig eltavolftiuk. A regi. ev 19.ev 2.es hosszticsapos metszesu fejmuveles a kis tenyeszteruletti alfoldi homoki sz610teriiletek rmfvelesmodja volt es lehet a jov6ben is. Nagyobb sortavolsag mellett betonoszloposvagy faoszlopos huzalostlimberendezes ajanlhato. ahoI a tOkek erdsebbek es elbfr~ jak a nagyobb terhelest. Ez abbol hogy a homokon levd sajat gyokeru sz61otOken visszavagjuk a legszebb aIuIr61 elotoro vesszOket. Ilyenkor a tOkefejet meg kell ifjitanunk. a termesatlag kicsi Iesz. mivel sok meddOhajt8s keletkezik. amikor az oregedd tOkefejb61 meg megfelelden eros hajt~ok tornek eI6. Szlilvessz6s fejmt1vel6s az Alfoldon. libra.18. Tabnberendezes. 1. 1. 6s 2. 6v 21 . 40 em magassagban egy szal 3 mm-es an. Ezt meg akkor aj4nlatos elvegezni. de a jobb mioosegli homokon alkalmazzuk. FejmCivel6st1t6ke rovidcsapos metsz6se A fej egyes reszei a surun elhelyezkedd sebek miatt hamar elhalhatnak. Ezeknel alul kb. Ha nem vigyazunk. A szalvesszos. gyalogrmlveles is eldfordul. kar6 nelkuli ultetvenyekben meg iin. esetleg a felszalvesszds fejnnlveles ugyancsak az Alfoldre aj8nlhat6. Az alfoldi kis tenyeszterulenl sz610kben a tOkeket fakar6k mellett nevelhetjiik. es uj tOkefejet neveliink.

a fejnnfvelesnek megvan az a nagy el6nye. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. ide kotozik ki a szaIvessz6t. 20-30 cm-re szokas vegezni.60-0. A folotte mintegy 40 em tavolsagban elhelyezked~ paros huzalsor koze helyezik el a hajtastomeget. es a nyakbol.80 m tenyesztenilet ajanlhat6 att61 fiigg6en. ami kevesebb munkavaljar. Csonkazdskor a tamberendezes fOie novo haitasokat 20-30 em magassagban visszavagjuk. es ehhez igaz{tj8. Ezt a rmlveletet a kar6 folott kb. es erdsebb novekedesu tOkeken ketszer-haromszor is meg kell ismetelni. milyen eros novekedesil fajtat telepfnmk. A kotozes helyett elonyosebb inkabb a huzaltamasz melletti hajtdsvezetes. fejb61kinovo vesszOket eltaVQl{tottuk.huzal talalhato. a totavolsag 6080 legyen. hogy milyen talajon van.k vagy kotozik a fejb6l kitoro haitasokat is. de a homokon a tOkek kevesbe eros novekedese miatt ez megfeleL Az alfoldi szelesebb soni.Az alulrol elotoro hajtasok eltavolftasa. Kotozesi munk8k. em A fejmavelesa szdlok zoldmunkdi Hajtasvl8ogatas. tovabba a tOkefejb6l Jdnovo folosleges meddd fattyiihajtasok kiritkftasa a bearnyekolds elleni kiizdetem es a t<1keelseprr1s6desenek megakadalyozasa miatt fontos.Az alfoldi karosrmlvelestl sz610kben a talaj minoseget61 fiiggoen a sortavolsag 100-120 em. Kulonosen az 1987 elejen fellepo fagyok 22 .40 X 0. Ha metszeskor melyen kitanyeroztunk. A fejmave/es jelentdsege A fejmtiveles elonyei. a tobbi ezekhez tamaszkodik. huzalos tamberendezesil fejmuvelesu tOkeknel 2-2. aminek az Alfoldon igen nagy a jelentdsege. Evente altalaban harom-negy kotozes sziikseges. Fejmuvel4Ssti tOk4Sktenyeszteriilete. Par evvel ezeldtt elavult eljarasnak tartottak. hogyvalamenoyi rmlvelesmod kozott a legjobban fedheto. A kaesok segftsegevel a hajtasok egy resze onmagat rogzfti a huzalokhoz. A szeles soros huzaJos tamaszd szOlOk zoldmunk8i. Mint mar emlftettiik. a fe~ szorosabbak legyenek. a 80-as evek kozepen fell6po eros telek azonban lijraertekelesre kesztettek a sz6iotermesztOket. Ez kisebb tenyeszteniletet jelent. Az als6 kotozesek lazabbak. Ennel a tamaszrendszemel a zoldmunkak nemileg elternek az elObb ismertetett kar6s rmivelesetol. erre kevesbe van szukseg. es hogyan kfvanjuk rmivelni a sorkozoket. CsonkSzais. Ilyeokor a hajtasokat a huzalparok koze igazitjuk. mint a kotott talajon leva kar6s muvelesu sz6lOke.

hogy mas kulnirakkal tudjuk hasznositani a kotottebb talajokat. kenyelmetlen testhelyzetben vegezhetd esak. mint nagy tOkeformakkal. egyesek ki sem hajtottak. es jelenleg nem szerezhetOk be. Nagyobb sz610 eseteben kenytelenek vagyunk bermunkat igenybe venni.okoztak igen nagy karokat. pl. mert a magasmtlvelesu sz6lOktOkei tovigvisszafagytak. hogy a nehezebb talaimunkakban. Tobbfele az ultetvenyek annyira hi8nyosakkli vaItak. Ez termeszetesen elsdsorban a stinfbbre telepftett kar6s tamberendezesil Iejmuveles eseteben all fenn. mint azt az elmUltevek tapasztalata mutatja. Sok sz610tkellett ujranevelni.vaIhat a tOkefej levaltasa. ha az ultetvenyek varhato atlagtermesenek kisv1mitasakor abb61 indulunk ki. val6ban homokra telepftett ultetveny eseteben lehetdseg van arra. oksebz6s miatt konnyen okoz a tOkefejen beszaradasos kat. Vegiil meg kell meg emliteni a kis es kozepszeles sortavolsagii fejmuveles egy nem lebecsulendd elonyet: a sovdnyabb homokteridetek igy jobban hasmosfthat6k. A fejmuveles sok egyeb evi munkaja is lehajolva. Az emlitettek alapjan ez a rmivelesmod kisebb teriileten.hasajdt gyokeren levo ultetvenyunk van. Erre kisebb szdldteroleteken konynyebb vallalkozni. Ezert sziiks6gesse. 23 . . de a/efies. amelynek elvegzesere osszel tavasszal nem sok ido rendelkezesre. A kis tenyeszteruletd ultetveny kevesse gepesitheto. Tag lehetdseget kinaInak tovabba az ilyen tdkeformak a nyaral6k es hetvegi hazak koriil is. ami egyeni gazdalkodo eseten jelentds eldny lehet. eros egyeni erde- an es keltseg mellett lehet sikeres. A kisebb tenyeszterulet jobban ved a homokfuvds ellen is. pl. ami mind tOkeseriilesek. A fejmiiveles hatranyai. Figyelembe kell venni a nagyobb tOkepusztulas veszelyet. Az ilyen teriileteken mindig a kisebb tOkeformakkal erhetimk el nagyobb es raadasul jobb termest. Dyen esetben a telepftes is j6val kevesebb penzbe keriil. a nyitds jelentds fizikai erdt kivan6 nehez mavelet. hidastraktorok nagyon sokba keriilnek. hogy az egyes tOkek alanyon erdsebben fejlddnek. A fejmuveles~:a. Teves tehat. megifjitasa. Kerdes tovabba. . Gyokeres vesszdvelval6 telepftes eseten nem fenyeget a kemeny fagyok utan olyan tomeges mertekti termotOke-pusztulas. fedeskor mennyire valik be. A fejmifveles konnyen fedhetd. mind a fagyok kovetkezteben fellephet. s emiatt selejtezni kelleft Oket. A sajat gyokenl. Az oltvanysz61c$velval6 telepfteskor nem gondoltak arra. Az ehhez szukseges gepek. hogy ujb6li nevelesuk lehetetlenne valt. Ez abban az esetben konnyebb. hogy ebben az esetben a homoki ultetvenyekben is novekedni fog a tdTcehidnyok szama.

bak (szarv. A negyedik evben az elozO evi negy vesszdt ismet ketrugyes csapokra metsszuk vissza. A harmadik evben ket ketrugyes rovid csapot bagyunk. es ket ve$Zot neveliink.A bakmuveles a regi kisiizemi gazdalkodas koraban a dombvideki sz610k legelterjedtebb tOkemuvelesm6dja volt. amelyet jellegzetes rovidcsapos metszesse! helyezunk el. Kes6bb· er6sen visszaszorult. ' A tObbeves reszek· alakul8sa. A klasszikus bakmuvelesu tOken tehat nyolc vilagos riigyes terhelest talalunk. az als6t pedig ismet rovid csapra metssziik. de tobb ev alatt megis felmagasodik. 8akmQvel6sQ t6ke klasszikus rovid csapos metsz6se (badacsonyi) a) metsz6s el6tt. dik el. A masodik evben ket riigyet bagyunk. Alakit6 metszes. A fels6 vessz6t a kovetkezd evbenledobjuk. Ilyenforman egy evvel megroviditheui a tOke kialakitisa. leggyakrabban negy tobbeves. ba az elsd evben ket eros vesszO fejlodik. de a meredek lejtOk kisebb sz6loterilletein meg a jov6ben is lehet szerepe. A negy szarvon egy-egy csercsap helyezke. A tulsagosan felkopaszodott reszeket a biztosttocsap segftsegevel ifjit- 20. Az ultetes eveben egy riigyre metsziink vissza. A masodik evben mar ket ketrugyes csapot bagyunk. A kialakftast meggyorsuhatjuk. 30-40 cm-es resz. b) metsz6s utAn 24 . Abra. Ennek felsO reszen egy ketriigyes rovid csap talalhato. tvenkent esedekes metszes. sarok) agazik el.. es negy vesszOt neveliink. a liarmadik evbeamegy ketriigyest. A rovid tOketorzsb6l harom-ot. az un. Ezzel az eljarassal a szarvegy ev alatt alig hosszabbodik.

· 21. libra. Bakmllveleses t6ke vegyes csapos metsz6se. a) metsz6s el6tt. b) metsz6s utlln

hatjuk meg. Az eroteliesebben novekvobakmuvelesu t6keken hosszUcsapokat is hagyhatunk. Ezek alatt ugarcsapnak kelliennie. Ebben az esetben. a megterheles 16 riigy is lehet. Nagy rugyterheleskor nem val6szi'nu, hogy valamennyi riigy kihajt, mert a fiigg6legesen folfele aIl6 negynigyes hosszti csapnak - kivetelesen eros novekedest kiveve - valoszfnrlleg csak ket felsO riigye fakad ki. Ez nem is hatrany, mert a magasabb riigyekb61 fejlettebb fiirtok kepzddnek, es nagyobb termesre szamfthatunk, Masreszt, ha valamenynyi riigyb61 hajtas kepzddne, a tOke nilzsiifoltta valna, nehezebb lenne a permetezes, az eres, a hajtasok egymast arnyekolnak. Az apro furta fajttik eseteben vagy azoknal a fajtaknal, amelyek a fels6bb rugyekb61 hozzdk a termest (pI. Afuz Ali), a rovidcsapos metszessel nem mindig a1akul ki elegendd terheles, I1yenkor hosszabb termoreszt ajWllatos hagyni. A felsztilvessz6t vagy szdlvesszd: ne kossiik be a tOke belsejebe, hanem a tOke melle helyezett segedkarohoz rogzftstik a hosszabb termdreszt, termeszetesen vfzszintes iranyba lehajlitva. Tamberendezes. A bakrmlvelestl tOkek mellett szinte mindenhol karos tdmberendezest talalunk. A kar6k hosszusaga, a sovanyabb vagy gazdagabb talajt61 fiigg6en 160-200 em legyen, amelyet a kotottebb talajon 40 em melyre, lazabb talajon 50 cm-re verjiink Ie. Ha a tOkeket nem kehely a1akban, hanem egy sfkban neveljiik, huzalos tamberendezest alkaImazhatunk. Ez az iin. egysikUbakmdveles, ami lenyegeben azonos a legyezomuvelessel. Teny&zteriilet. Altalanosan az 1 x 1 vagy az 1,20 x 1,00 m sor- es t6ta25

volsag terjedt eI. Ez a suru t6keatlomany bakhatasan nnfvelve, a t6kek koriil mely tanyerozassal, az igen koltseges teraszozas n6lkiil is j61 ved a talaj lemos6d8sa ellen. Amennyiben a komyeken a lejt6 iranyaba val6 bakhatalas a szokas, akkor a lejtes fokat61 fiigg6en minden tOke vagy minden harmadik t6ke koz6 lnizzunk keresztbakhatat es ezzel a skatulyazdsnak nevezett muvelettel 6vjuk .sz61onk legnagyobb kincset, a temnofoldet. Ez akkor igazan hatasos, ha tobb szomszed osszehangolva vegzi, mert kiilonben az egyik helyen osszegyUl6 es6vfz kart tesz a masik sz610jeben is. Lejt6s helyen Nemetorszagban j6 vedelmet Dylijt a lemosodas ellen a gye~ites is, amelyet kaszalassal alacsonyan tartanak. E celra j61 megfelel a rozsvetes is.

A bakmuvelesu sz61c1kzoldmunkdi
ajantatos gyakran vegezni, Ennek gyakorisagat a novekedesi erely szabja meg, ami a talajt61, a tapanyagellatastol, fajtara jellemz6 hajtasfejl6dest61 fiigg. PI. TokajHegyaljan a Furmint es kiilonOsen a Harslevehl eseteben aItalaban nem volt szokasos meg a regi idOkben sem, mas fajtak azonban inkabb igenyeltek,

A bajt8svallogataist, kiilonosen a kisebb sz616iiltetvenyekben

22. abra. A kar6s mOvel6s0 t6k6k hajtasainak elrendez6se (fejAs bakmOvel6s eaet6n)

26

Volt, ahol evente kellett vegezni, mashol2-3 evenkent, Csemegesz616k eseteben is nagyobb szukseg van nl A lenyeg itt az, hogy ha a gondos metszes nem eleg a szabaJ.yos, j61 megvilagltott t6keforma fenntart8s8.hoz, sUnin tornek elo fattyuhajtasok, akkor mar 10 cm-es hajtashosszusag eseten gondosan "kigyomlaJ.juk" a tOkeb61 a folosleges hajtasokat, Kotozesi munkak. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. Az a1s6 kot6sek lazabbak legyenek. Altahiban egy tOken harom-negy kotozes sziikseges. Arra kulonosen iigyeljiink, bogy az elsf5kotozes (az iin, aggatas) laza legyen. Ezaltal j obb megvilagitast kapnak a levelek, es a novenyvedelmi munkak is konynyebben vegezhetOk. Csonk8z8s. A kar6 folott kb. 20-30 cm-re szokas vegezni, erdsebb tOkeken ketszer, haromszor meg kell ismetelni,

es

A bakmaveles jelenuisege
A bakmuveles ma a meredek lejtOk sovanyabb tala jon levo hegyvideki sz610k tOkeformaja lebet. A mindsegi kovetelmenyeknek megfelel, de sok kezi munkaerdt kfvan, Ez a talajmunk:3k, a novenyv6delem es a z6ldmunk3k eseteben is fennall, Altalaban tehat a kisebb teriileteken van helye. A slinl telepftes, reszleges vedelmet nytijt az er6zi6 ellen is. A fejinuveles es a bakmtlveles kozott~

es

dtmeneti [ormdk

Nemely borvideken a metszesi szabalyokat nem tartjak be kovetkezetesen a regi sz610kben sem. A tOke egyik vagy masik oldalan bamar feikopaszodik, es ezeket a reszeket gyakran Ie kell valtani, A tobbeves reszek ennek kovetkezteben a fejmuveleshez hasonlokka valnak, A bakrmlveles legszabdlyosabb formdita Balaton komyeki sz610kben talaJ.juk (badacsonyi bakrmlveles). Tokaj-Hegyalian, es kiilonosen a Matraaljan, az oreg sz610kben a baknnfvelesnek a fejrmlveleshez kozelebb an6 formai is gyakoriak. • Legyezomiiveles A Iegyezdmdveles tulajdonkeppen egy sikban kialakttott bakmtiveles. Egy helyrdl legalabb harom, de olykor negy tobbeves resz agazik el. Fa- vagy betonoszlopos tamberendezes Mellett nevelhetd, Egy 3 mm-es kartart6 buzala es ket paros buzala van. A bakmdvelessel szemben az az eldnye, bogy a le27

mint a tobbi egyslku mdveles. I ki a szarvakat. A Guyot-rmfvelesil tOk6ken vdlt6metszest folytatunk. A kozepmagas Guyot-mifveleskor a masodik evben egy 40-50 em hosszu fiigg61eges vesszOt hagyunk.. Az egyik szarvon egy ketrugyes ugarcsapot hagyunk.. A metszest evrol eyre ." b 23. ltvben . Ezt a tobbeves reszt combnak nevezziik. mert tobb munkat kivlin. ·Alakito metszes. amelyb6I a combot kialakujuk. az also vesszot biztosftocsapra metssziik. A Guyot-rmlveles jellegzetessege a kb. a hajtasok behelyezese a paros huzalok koze gyorsabb. Guyot-mtiveles Vilagszerte elterjedt kozepszeles sortavolsagu rmlveles. A biztosftocsapon nott vesszdn ketrugyes ugarcsapot hagyunk. A masik oldalon az ugarcsapb6l kin6tt felso vesszdt szaIvesszOre. ezekbOI alakitjuk ~veDkeDt esedekes metszes. A kovetkezo evben az el6z6 evi szalvesszdt eltavolftjuk.gyez6muvel6s szetterftett hajtasainak jobb a megvll3gitottsaga. . a masik szarvon egy szlilvesszOt es alatta egy biztosftocsapot. 4050 em magas fiiggOIeges torzs. 28 (. amely SDk. egymashoz hasonlo tOkeforma ismeretes. Rugyfakadas utan csak a ket felso hajtast hagyjuk meg.. Kiilonboz6 magassagiira is nevelhet6. A tobbeves reszek alakuhisa. Csak kis teriileten erdemes vele foglalkomi. mint a karohoz kotozes. minoseget ado borvideken is megtalalhato. 6bra. I I L_. Guyot-m(ivelltsQ t6ke kialaklt6sa a 4. Tobb.

dveles .2 m-es sor. alatta egy-egy ugarcsappal. A Guyot-rmiveles a hosszli metszest kivan6 sz6lofajtak eseteben jobban itev8lik. de ezt &kar a metsz6skor ismegtehetjiik. ezert fagyveszelyes helyeken nem alkalmazhat6. mint a kordommfvelesnel. mint a Moser-fele magasm. ezert tartjak a min6segi termelesre megfelelo t6keformanak. amelyet a feny j61 atjar. Ezekben telire 29 . es Zoldmunktik ZOIdv8logatasra 8ltalaban csak alakftometszeskor van sziikseg.5-2. Homoki sz6tAben hasonlocelokraa sz8lvessz6s fejmdveles felelhet meg. Itt minden evben jobb es bal oldatm . Afuz Ali). es a tObb6ves reszek arao. egy hettel konibban erleli a termest. A t8mberendezest tulnovo hajtasokat a fOls6 paros huzal folott20-30 cm-re CSQDk8zzuk. szabalyos me&szesm6dn81. Egyike a fenyviszonyokat a legjobban kihaszn816 mdv~ lesm6dnak. A Goyot-mtiveles hBtninyai. Ahajtasokat a kett6s huzalok kore vezetjiik. Csonkazas. huzalos tamberendezest alkalmaznak.0-1. .hasonkJ vtlllllkoz7issal!olytatjuk.t6tavolsag sziikseges. Termeszetesea ezeket gondosan el ken tavoli'tanunk.egy--egy sz31vessz6t hagynak. Tenyeszteriilet. Xb.porl az un. A Guyot-muveleshez 1. A GuyoM61e muveIest regebben egy t6ke melleti karcMl es a t6kek kowtti sepdkar6val folytattBk. a tobbi huzalt3.ya elegge keves.maszos egysfkii muveleshez hason16an. fattyUhajt8s viszonylag ritkan jelentkezhet. akkor a kovetkez6 evben ket sz8lvessz6t ken hagyni. Hajtasvezetes.4 X 1. A 2. sa sz8lvessz6t minden evben mas-mas 01dalon hagyjuk meg. amelyet hosszu metszessel terheliink. A Guyot-mdvelesmod egyszeni es konnyen elsajatithato. Ma mbOszlopos. mint az aprcS fiirtU mindsegi borsz6l6kn61 (pl. Keskeny lombfalatk6pez. Tidlberendezes. nem fedM~tok a tOkei. Pires tramini) es a bosszabb metszest kivan6 csemegesz616-fajtakn81 (pI. A sz8lvessz6t a segedkar6hoz kotottek ki. Ennel az egyszeni. kett()s Guyot-muveles is.40m-es sortavolsagn81 a tenyeszteriilet jobb kihaszn81asa celjab61 ketsz8lvessz6s t6keforma ajawatos. A Guyot-fele tokemi1velesmod jelentosege Amtvelesm6d el6nyei. es {gy a hajtaisok alig arnyekoljak egymast. Mint kozepmagas mdvelesmoo. ' Igett. Ha azegysaIvessz6s GuyoH6keken sok fattytihajtas fejl6dne.

A tOrzsOn kinovo haitasokat eltavolitjuk. AlakltcSmetszes. ezert kevesebb tartalek tapanyagot kepes raktarozni. mert a minosegi termelesre alkalmas basonl6 tOkeformaknak a mi viszonyaink koz6tt is belyiik kell bogy legyen. Ha a karokat nem az erejUkhoz merten hosszabitjuk. es a fagyokkal szemben fedesse1 vedekezhe- . a vesszoK es a riigyek azonban aIacsonyan beIyezkednek el. Ennek val6szint1J. de j6val tobbet. es ekkor a kart teljes hosszusagig kialakitjuk. mert csakkis teljesitmenylikerti traktorok Iillnakrendelkezesre. ezek a gondok is megold6dnak. A kozepmagas valtozat karja 50-60 em magasan talalhato. mint a kordoamdvelestieknel. A Guyot-nnlveles kevesebb kezi munkat kfvan. mert mar nem fedhetOk. A kozepmagas tOkefo11118kzert a legerzekenyebbek a fagyokkal szema I a szaIvessz6t Ie tudjuk huzni. A kordonrmlveles lehet egy.egaz az oka.es a bakmuveles. Remeliuk. A Guyot-mdvelesil t6kek a kiserletek tamisaga szerint valamivel igenyesebbek a talaj irant. Nagyon gyakori a neves francia es nemet borvidekeken is. Ha az eOOev vegen a kifejlett vessui 50-60 em magassdgban elen a ceruzavastagsagot. Kozepmagas l'izszintes kordonmuveles A kozepszeles sortavolsagu mifvelesmodok egyik vilagszerte elterjedt valtozata. tehat jobb kornyezeti adottsagokat igenyel. A nyugati orszagokban hasznalatos nagyobb teljesitmenyli kisgepek szamunkra meg till dragak. Ehhez azonban nagyobb minoseg szerinti arkiilonbsegek is kellenek. Hazankban a magasmdvelest megelozo korszak kedvelt formaja volta dombvideki szdIOkben. A kozepmagas. A minosegi adottsagokra val6 tekintettel ajovOben val6szint1J. mint a fej.a tobbeves resz.eseknek. mint a Moser-kordon. Tobbeves reszek elbelyezkedese. Ha ennel vekonyabb. A masodik vagy harmadik evben a karnak bagyand6 vesszOt vizszintesen elfektetjiik. ennelfogva ki vannak teve a talaj szfuebez kozeli erodebt1J. kozepszeles sortavolsagu sz6lOket bazai viszonyok koz6tt nehezen gepesfthetjuk. mint a kovetkew fejezetben ismertetett kordoarmlveles. bogy a tOke termofeliiletebez mCrten kevesebb. mind a tavaszi fagyokt61 kart szenvedhetnek.vagy ketkani. . Az elow evi fejlOdest61fiigg6en 60-80 em hosszii karreszt nevelunk. akkor kialakitjuk a rovid torzset. Leggyakoribb az egykani kordon.egujra nagyobb szerepet kap. A telepftes eveben termeszetszenileg rovidre metsziink. Ezert mind a teli.ben. akkor ismet rovidre metsziink. A kovetkezd evben ismet bosszabbitunk. akkor felkopa30 tiink .

Magass8. tvente esedekes metszes. hosszU csapos vagy f6lszatvessz6s.mivel itt nagyobb szamban van tobbeves resz. 10-18 em atmer6ju faoszlopok ajantatosak. Ezek konnyebben szaIlfthat6k. kezelhet6k. A kordonnnfveleshez oszlopos. ha a tamberendezeshez faoszlopokat hasznalunk. kozepmagas muvelesmod. A kordonkarokon term6alapok taWbat6k. huzalos tamberendezes sziikseges. Ha ezek csak kis szamban fordulnak e16. Ez a hiba mas mdvelesmodok eseteben is gyakran el6fordul. Hajtasvezetes a huzalos tamaszii sz616knel a kett6s huzalok kozotti elhelyezesb61 an. Sok tekintetben eI6ny6sebb. mint a betonoszlopok. a t6t1ivolsag 100-120 em. A kordonkarokrol. mint a Guyot-nnlveles eseteben . A tOkealakitas idejen el kell tavolftanunk a folosleges haitasokat. Tenyeszteriilet. A Guyot-rmlveleshez hasonl6 a csonkazas is.akkor ezt metszeskor is megtehetjiik. 31 . A faoszlopot impregnalni vagy felszfuet egetni kell. amelyeken vdltocsapos metszestvegezhetiink. Folotte kb. 14 X 20 em keresztmetszet1i betonoszlopok legyenek. 40-50 emenkent 2. A legals6 tart6huzal40-50 em magasan legyen. ezert a zoldmunkak is hasonlftanak egymasra. a talaj gazdagsagat61 fiiggnek. Ha term6korban is sok a tobbeves reszekb61 kifakad6 hajtlis. mert val6szfuUleg tUltnigyazott az ultetveny. akkor vagy az evi terhelest kell novelnunk. vastagsaga 5 mm. A kozepmagas kordon es a Guyot-nnlveles is kozepszeles. Az atmenet nelkiili.40 m magas. A kozepmagas kordonok Mellett 2. bar nem olyan tart6sak. leginkabb egyoldahi nitrogentragyaval. agyengebb oltvanyok ki is pusztulhatnak.a folosleges fattyUhajtlisolqrt fontosabb eltavolftanunk.szodnak. 20 em tavolsagra. A vekonyabbakbol tartooszlopok. hirtelen terheles hatasara az egesz t6ke visszaeshet.guk megegyezik a betonoszlopokeval. a torzsr61 . Ezt az az evi fejl6des csa1hatatlanul megmutatja. Kisebb ultetvenyben a 3 mm-es tart6huzal is megfelel. A pontos tavolsagok a megvaIasztand6 muvelCsi Iehet6segekt61. Mert6k6t a fajta es a vegetacios lehet6segek szabjak meg. Ezek egymlist61 val6 tlivotsaga az oszlop szelessegenek felel meg. a vastagabbakb61 vegoszlopok kesziilnek. Ez lehet rovid csapos. ' Tamberendezes. vagy a tapanyagellatason kell vaItoztatnunk.2 mm-es paros huzalokat tegyiink. A kozepmagas kani kordon sortavolsaga 160-240 em. egym8st61 kb. A kozepmagas kordon zoldmunkdi A tdmberendezes oszlopai vasbetonbol vagy akdcfdbol keszulhetnek.

32 . Ugyanez a helyzet a tavaszi es akora oszi fagyok eseteben is.- ~\j ~ ~b . mint a magasmdvelesnel. A kozepmagas kordon nem fedheto. A szep szabdlyos kordonkar nehezebben alaktthato ki es tarthat6 fenn. mint a nagyobbak. jobban. de kozel van a talajszinthez. hanem a fajta. es megkonnyfti a novenyvedelmi munkdkat is. mint i Moser-kordon. A luitnloyok az el6nyokhoz hasonl6an ugyancsak megegyeznek a Guyotmdvelesnellefrtakkal. Ezek a tis gepek nem hasznaIhat6k fel olyan szeles korben. 6bra. A minosegi termelesnek termeszetesen nem egyedill a mdvelesm6d a meghatarozoja. mint a fej. Koz6pmagas kordonmOvel6sQ t6k6k formai A legf6bb el6nye a min6segi termeles. mint a Moser-kordon. ezert szigoni teleken er6sen karosodbat. det6bbet. a sziireti min6seg es az el6fnisokhoz ragaszkod6 boraszati technol6gia is. mert konnyebben erheti valamilyen seriiles. akarcsak a Guyot-mdvelesnel. Ezert az itt hasznalhato gepek mindig drdgdbbak. az atlagtermes. A kozepmagas kordonmuveles jelent6sege 24.. mind a Guyot eseteben a talajmdveles. Mind a kordonmdveles. mint a G~yot-mdvelesd t6ke.vagy a bakrmfveles. a szigonian ellen6rzOtt szarmaz8s. A kordonmdveles kevesebb munkat igenyel.JI I \\ J \ I I il E. jo megviltigltottsdgot teremt. A j6l szetterf'tett keskeny lombfal... a novenyvedelem nem oldhat6 meg olyan nagy sorkozjar6 gepekkel. (A bormindsegnek nem a pinceben kell megszUletnie!) Ehhez termeszetesenjol szervezett piaci feltetelek is sziiksegesek.

A Moser-fele magasmuvelesu t6ke egy 120-130 em magas !ugg6kges torzsb61 es egy vagy ket vizszimes karbol811. Hazai alkalmazasa az 1960-as evekelejen kezdddott.-2 '- \ 11 \ I 1\ \ rtlJ a 3. A t6ke als6 reszen elbelyezked6 !agycsaprovid szarv. 6vben.6szi lIliapot 33 .fordit8ssaI val6 megmdvelese. K6ttorzsQ k6tkaru t6ke fagycsappal a 3. 2. karo- 25.6. libra. 26. Ezeket telire lehUzzuk es befedjiik. Az eddig ismertetett muvelesm6dokn81lenyegesen alkalmasabb volt a gepesitesre. A Moser-f6le magasmuvel6s kulonboz6 formlli 1. libra. A Moser-fitle magasmQvel6s alakft6 metsz6se. egytorzsQ egykaru. egytorzsQ k6tkaru -120cm -I -. Bevezetese !o"adalmi valtozas: hozott sz616termesztesUnkben. amelyet melyfekvesu helyeken· aQcalmazhatunk.6. egyharmadnyi munkar8.Moser-fele magasmiiveles Ez a legelterjedtebb szeles soros t6kemuvelesm6d. A Moser-fele magasmuveles az akkori nagyiizemben es kisiizemben egyarant gyorsan elterjedt. Az Alfoldre ajllnlhat6 forma a) tavaszi lIliapot. es erasen csOkkentette a kezimunkaer6-sziiksegletet. 6s 4. a 4. amelyen rendszeriot egy-ket vessz6t nevelUnk. Segitsegiikkelleveilthatjuk a kemeny telek utan fagyk3rt szenvedett torzseket. Van fagycsapos valtozata is. b). A tobbeves reszek alakulUa. Lehet6ve valt a sz6l6 kb.

akkor a fels6 reszen harom hajtast bagyunk. es igy csOkkenthetjiik a termeskiesest. A barmadik evben a metszes hosszusaga. A kovetkez6 evben mar kozel ujra teljes bozamunk lehet. es akadaIyozza a gepek munkajat. Ket er6teljes hajtast nevelUnk. esetleg a kornyezeti adottsagok elbfralasakor hibat kovettunk el.2. Ha a vessz6t 120-130 em magassagban vagiuk vissza. A tOr7Sb6lkinov6 hajtasokat 10-15 em hosszusdg e/erese utdn tdvolitsuk el. Ezt csak ugy gatolbatjuk meg. majd telire hnzzuk Ie. Ha a masodik evben csak 120-130 cm-es magassagigvastagszik meg ceruzameretig a vessz6. Nagyon fontos a tOr7Sgondos kialakft8sa.kat. Ez a Iegegyszeru"bb. A sz616ta telepftes utdni evbenketrfigyesre metssziik. A leend6 torzset legaIabb ot belyen kosstik a kar6boz. es a tart6buzalt j61 kifeszitjiik. Ha a vessz6 120-130 em-en nil is eleri a ceruzavastagsagot. A bajtlisokat ne csonkazzuk. ezek bossza a tenyesziddszak vegere meghaladhatja a 2. Dyenkor a kart es a torzset ket ev alatt alakftjuk ki. a tobbit t6ben tavohtsuk el. A bel61e kinov6 hajtasokat a karok magassagaig bagyjuk novekedni. a masodik eveben bagyott masodik vessz6t a barmadik ev tavaszan ne tavohtsuk el t6b6l. Ha a t6ken fagycsapot kivanunk nevelni. Ha a harmadik ev tavaszan ennel gyengebbek a vessz6k. banem ket rugyre: vagjuk vissza. akkor a kar es a tons kialakttdsat is elvegezhetjuk. az alaptragyazaskor. Egytorzsii. kiilonben a termes sUlyaalatt elgorbulve bebajol a sorkozbe. de mert a kezimunkaer6-felbasm81ast noveli. ba minden tOke melle karot tesziink. A kOzelmUltszigoni telei es a melyebb fekvesben follep6 tell fagykarok ennek batninyair61 gy6ztek meg a termeldket. a fagycsap alkalmazasaval hamar ffilbagytak.5 m-t is. Az az evi vessz6 novekedesenek erdssege szabja meg az alakftas gyorsasaganak esszenl batarat. es takaIjuk be. vagyis a kialakitas elerhetd gyorsasaga az eI6z6 evi fejl6dest61 fiigg. Egyenesnek kelllennie. Az egyik hajtast vfzszintesen lebajIitjuk a buzalra. Olaszorszagban ennel kevesebb anyaggal. de ott er6sebb esjobb min6segU anyagokb6I keszftett oszlopokat es buzalokat hasznaltak.altalanosan elteIjedt forma. 34 . akkor a szaporft6anyag megvalasztasakor vagy telepftesi es gondozasi munkak kozben. Igy kevesebb olyan sebzes keletkezhet. tgy jelent6sen csOkkentjiik ugyan a termelesi kockazatot. A masodik evben tehat foitetlenill sziiksegfink van mar huzaltamaszra is. egykaru tOke kialakltasa. akkor ebben a magassdgban vdgjuk vissza. ebb6l1esz a kar. magasabb es kifogastalan torzset lattam kialakitani. amelyb61 kes6bb elmelyiild beszaradas lebet.

A vekonyabb merenlekbdl tartooszlopok. Ennek magassaga a fold szinet61 szamftva legalabb 130 em legyen. Evenk~nt esedekes metsz~. Az esetleges fagycsapon minden evben egy ketrugyes csapot hagyunk.20 m hosszuak es 15 X 10 em keresztmetszettiek.A kiaIakitas gyorsasagatol fiigg6en . Tamberendez~. A valtakozo iranyba vaI6 vezetes gepi sziiret eseten lenne szukseges.20 m. Lehetseges ikertdkes telepites is. Folotte ket 2.1 + 0. az atmerojiik 10-18 em. a tartooszlopok 3 m hosszuak es 9 X 8 em atmer6juek legyenek. A faoszlopok hasonl6 hosszusagnak. es kozejiik kar6t helyeziink. A vegoszlopokat horgonyzocsiga segftsegevel kotjiik ki. felszdlvesszos vagy szdlvesszos metszest alkalmazunk.a telepftes utani negyedik. Hosszticsapos metszessel a hajtasok zsiifoltabban helyezkednek el. A karok magassagaban 5 mm vastag kartart6 huzal szukseges. es olyan kisebb iiltetvenyekben. de gazdag taIajon ajdnlatosabb 3. A soron beliil az oszlopok egymastol kb. ez azonban nalunk egyeldre nem aktwiIis. Ilyenkor a tOkeket a soron beliil 1. otOdik evben a karok mar osszeemek a szomszedos t6kek karjaivaI. 40 em-re kelliehelyezni a foldbe. A vasbeton vegoszlopok 3.20 m-re telepitjiik. Tenyeszteriilet. A huzalokat a betonoszlopokon levd lyukakba hiizzuk be.8 vagy 3. A szelesebb sor(3. a vastagabbakb61 vegoszlopok keszulnek. Az ikertOkes telepfteshez fele mennyisegd kar6 szukseges. A magasmdvelesil ultetveny sortavolsaga legalabb 3 m legyen. A javasolt totavoIsag 1. 10 m-re legyenek. abol kevesebb tapanyagot adunk a sz61onek. A faoszlopokba U szogeket veriink. amit hazilag is elkeszfthetiink. ' A karokat egy ininyba vezessiik. A keskenyebb sor (3 m) ott alkaImazhat6. A karokon elhelyezkedd termdalapokon valtometszest folytatunk.001. hossza legalabb 170 em legyen. de erre a celra a betontusk6 is megfelel. es a t6kek megvilagftasa is jobb lesz. abol univerzaltraktort nem aIkaImazhatunk. ezek tartjak a huzalokat. . FelszaIvessz6k es szalvesszOk alkalmazasaval a t6ke lombozatat fiigg61eges iranyba jobban szethuzhatjuk. 35 . A vegetacios lehetdsegektdl es a fajtatulajdonsagoktol fiigg6en hosszucsapos.5 m. Minthogy akar6t kb. esetleg a taIaj is sovanyabb. A Moser-fele magasnnlveleskor minden tOke melle kar6t kell tenniink.1 mm vastag paros huzal helyezkedik el. ami a tamberendezest olcsobba teszi. de lehetseges kozos termdalap nelkuli vaIt6metszes is.5 m) nagyobb erogepek alkalmazasat teszi lehetove.

fgy a legtobb esetben a bajtasigazitas elkeriilhetetlen. Az egyiknek merevebb. A ZOld veltelini fajtanak eleg nagy fiirtjei vannak. Akarcsak a tobbi t6kemuvelesnel. elegend6 szamara a hosszii csapos metszes is. Ezenkiviil a novekedes a term6helyt6I es a tapanyagellatastol is fiigg. 36 . Ezt a rmlveletet a Moser-fele magasmtivelesti t6keknel igyekeznek csOkkenteni. lgy a harmas elrendezddes sajat magatol bekovetkezhet. bogy csakkentsek a kezi munkat. A magasmdveles eseten a nilzott terheles es ennek kovetkezteben az onarnyekolas is bamarabb bekovetkezhet. a masiknak elfekv6 hajtasai vannak. Az ennel er6sebbek az als6 huzalpar utan bajlanak ki. Tulzott terheles utan a hajtasok elvekonyodnak. Ezert a zOldmunkakat is esszenlen ken vegezni. vagy be16gnak a sorkozbe. s6t hajtasvalogatas is szukseges lebet. Ne bagyjunk folosleges csonkokat. Hasonl6 eset minden mdvelesmodnal el6fordulhat. amib6l tobb hajtas fakad. es reszben ezen futnak tovabb. mert a nagyobb t6kek nebezebben tekinthet6k at. fgy kevesebb folosleges hajtast kapunk. A legerdsebbek a fels6 huzalpart is elerik.A magasmuvelesu szc11c1koldmunkdi z A term6 magasmuvelesu sz6l6ben a tobbeves reszekb6I kitor6 folOsleges hajtlisokat a novekedesi erelyt6I fiigg6en evente egy-ket alkalommal el ken tavolitani. ezert csonkaznunk ken. ami utan nehez a t6ke egyensulyanak belyreSllitasa. A Moser-nnlveles egy adott teriileten kevesebb kezi munkat. a meghagyand6 riigyek szama osszhangban legyen a novekedesi erellyel. Mas fajtaknak viszont apr6bb fiirtjei lebetnek. Ausztriaban a Moser-nnlveles klasszikus formajanw az ottani igen elterjedt Zold veltelini fajtat leggyakrabban hosszu csapra metszik. a kelld terheleshez tobb riigyet ken bagynunk. es a letrejov6 szOrt lombozat nem ad nilzott bearnyekolast. de a magasrmlveles eseteben erre meg fokozottabban iigyelni ken. de tobb figyelmet es szakmai !elkeszultseget kivdn. Ilyenkor egy-ket evig kevesebb terhelest kell bagyni. A Moser-m«velesu tOlu!kzoldmunk8i hosszticsapos metszeskor. A leggyengebbek nem erik el a legaIs6 huzalpart sem. A magasnnlveles bevezetesekor arra torekedtek. amikor a bajtlisok meg legfeljebb 10-15 em hosszuak. A lelkiismeretes metszes utan ehhez kevesebb id6 szukseges. Ha a hajtasok szabadon fejl6dnek. Csonk8z8s. a zoldvalogatast mindig a fej16des kezdeti szakaszaban ken elvegezni. Ezen a bajtasok harom szintben talalhatok. Ilyenkor er6sen bearnyekoliak a fiirtoket. az er6sebb ultetvenyekben nyar vegere visszahajolnak es a fold szineig ernek.

Ezzel javul a megvilagftottsag. ba az egyes szalvesszdk lombozata leer a foldre. Az ugarreszekbdl kinOvobajmsokat a paros buzalok koze igaz{tjuk. banem szabadon bagyjak. A lengd szalvesszds rmiveles eseten elmarad a lekotozes. Tovabbi elonyok. A lebajl6 reszek fiigg61eges iranyba szethuzzak a lombozatot. Abol a munkaer6belyzet megengedi. Ha a t6. A Moser-miivelesii tOkek zOldmunkBi szSlvessz6s mtiveiesBel.ket a rovid csapok szamanak novelese belyett sz8lvesszOkkel terbeljiilc. ezert javul a megviltig(ttis. a szalvesszoket a kartart6 buzal alatt 50 cm-re kihuzott segedhuzalhoz kotozzuk. nebogy a lombozatot a betegsegokozo gombak megtamadiak. Ez ellen csonkazassal vedekezzunk. es a szel nem tori Ie a szalvesszoket. Moser-fille magasmCivelltsll t6kltk leng6 szlilvessz6i virllgzllskor Ha csonkazaskorolyan rovidre kurtitjuk be a bajmsokat. libra. A levelfelulet csokkenese gyengfti az ultetveny termOkepesseget. tal keves lomb marad a tc1ken.27. Hatranyos. bogy csokken a rothadas veszelye. A Moser-nnlveleskor sokan a szalvesszdket nem kotik ki. Ezt nevezik lengc1sztilvesszc1s mtlvelesnek. A hajtasokmersekelt csonkazasaval mindket hatranyt elkerillbetjiilc.a fiirtok tobb fenyt kapnak. A lefvelt szalvesszds Moser-nnlveles mar nagyon hasonlu a Sylvoz-kor37 . mint a kozepmagas muvelesnel. ami a termes mustfokat noveli.

majd lehullva j6 reszuk fennakad. csak keyes bogy6b61 alI6 fiirt kepzOdik. de arnyekoljak egymast. A levelek egy resze a nyar vegere megsargul. Megeril Az is el6fordul. {gyazok lehajlli8skor nem torhetnek le. Metszeskor a vesszOket egyszeru"bb kiszedni a paros huzalok koziil. Magasitott Moser-mOvelits metszits utlln 38 . Helytelen az a gyakoriat. de a levelfeliilet es a termesmennyiseg nines megfeleld aranyban. es {gyaz ugar.is a term6hajtdsok Osszezsu!ol6dva egymdst arnyekoljak. - 120 ---I 28. Ett61 a hajt3s0k ugyan nem 16gnak be a sorokba. ami hatranyos a tOke eletere es a termes min6segere is. libra. es a fiirtoket takarja. ha a sz8lvesszOket rakotik a kordonkarokra. Val6 igaz. hogy a Sylvoz-kordonnal nem talalhatok ugarcsapok. es a tobbletmunka Mellett meg k8rt is okozunk! Ha a sz8lvesszOk lekotozesere jut munkaer6. Annyi koz6ttiik az elteres. akkor gondoskodjunk a sziikseges segedhuzalrol is. Szalvessz6nek val6t lehet61eg a lefele novekv6 vesszOkb6l valasszunk. amelyben a Moser-nnlvelesnel a sz8lvessz6t nem hUzzak:ki lelkiismeretesen a paros huzalok koziil. hogy ahajtasok nilzsufoltsaga ellen nil rovid csonkazassal vedekeznek. novelve ezzel a rothadas veszelyet.donhoz. Dyen iiltetvenyben sok roszszul termekenyult. hogy ezzel elkeriilik az eros beamyekolast. Ugyancsak helytelen szokBs. hagyomanyos Moser-mdvelessel szemben ez konnyebben ml1velhet6. A ket paros huzahi. Magasf'tott Moser-miiveles A magasitott vagyjavitott Moser-mdvelessel a torzs es a kar 150-160 em maFolotte 40 cm-rel csak egypdros huzal taldlhato. gas.

25 es . mert egy adott esetben . A Vitis viniferan beliili fagyallosag a Rajnai rizlingnel mutatkozott a legjelentdsebbnek. amikor Magyarorszagon bevezettek. alacsony es kozepmagas rmfvelesmodokhoz Merten kb. a nagyiizemi sz616termesztes szamara donto jelentdsegil volt. A termoreszek magasabbra keriiltek. es ez annak idejen. mivel kozel ket evtizedig a telek eleg enyhek voltak. A magasrmfveles abban a tekintetben is eldnyos.el6nyei folytan .23 °C-nru teljesen elfagyott. Lehetdve valt tehat a gepi muveLes a talajmunkak es a novenyvedelem teruleten is. A Kunleany fajta az eldbbinel ellenallobbnak mutatkozott. egyharmad annyi kezimunka-rafordftam igenyel.30°C-os lehillese alkalmaval ez gyakran nem igazol6dott. ami vedelmet jelentett a tavaszi. de a lombozatot jobban lehet gondozni. mert a nagyiizemi gepek segftseget tudtak adni a Ids sz616teriiletek rmlvelesehez is. A regebbi. Igen gyorsan elterjedt. ami a kesei fajtak eseteben gyakran mar behozhatatlan lemaradast jelent. Kulonosen nagy hatrany ez a gyengebb miAz eddiginel j6val nagyobb jelentdsege van a [ajtak fagydllosdgdnak is. A magasabbra nevelt sz610 kevesbe van kiteve a betegsegeknek is. de helyenkent ez is karokat szenvedett.A sz8lvesszOk magasabbr61 indulnak ki. . Ezert korabban ero. Szerencsere tobbeves reszei elegge atveszeltek a lehdleseket. A Moser-fele mavetesmod jelentosege Legfobbelonye a kevesebb munkartiford(tds. Az univerzaltraktor j61 hasznosithat6 a szantofoldi rmlvelesben. EITe 1985 elott szabadfoldi korulmenyek kozott keyes lehetdseg nyflott. A fajtak fagyaIl6sagat erdemes lenne alaposabban kiertekelni. Hatranyait a fajtavalasztek javitasaval csokkenthetjuk. A magasmdvelesre . es igy egy adott teriilet konnyebben beultethetd. fagyaIl6bb fajtakat telepitsiink. A Zala gyongyet a szakiroda10m er6sen fagyaIl6nak tiintette fol. a bel61iik kinovo hajt8sok lassabban ernek Ie a foldre. Az ut6bbi evekben a magasitott Moser-nnlveles egyre inkabb terjed. Mas . hogy megszuntette a sok nehezseget okoz6 tavaszi es nyar eleji munkacsiicsot. helyen viszont . 39 noseget ado [ajtdk eseteben.a jov6ben is szuksegunk lehet. az anyagszalhtasban es a sz616ben is.29 °C-nru isj6 eredmenyt adott. kisebb mertekben a tell fagyokkal szemben is. A magasftott Moser-milveles atmenetet kepez az egyesfuggony fele. A Moser-fele magasmuveles hatranyai is szembettincek: A magasmdvelesen a sz616 8-10 nappal kesobb erik. A telepfteshez kevesebb szaporttoanyag szukseges. de az 1980-as evek kozepenek . ezen feliil a sz616 rmlvelese j6val kevesebb fizikai munkdt igenyel.

Itt a talajadottsagok nem megfele16ek a nagy t6keformaboz sziikseges eleg er6s fejl6deshez. ha valamennyi egyed b6term6 es jo er6ben van. es a lehetd legmelyebben forgassunk. A Moser-fele nnfveles a legjobban az enyhe lejtesa dombvideken valik be. de nem alkalmasak magasmaveles celjaira. A magasmuvelesu t6keken a term6reszek magasabban vannak. A term6hely alapos koriiltekintessel val6 kivatasztasa Mellett gondosan vegezziik el az alaptragyazast. Tenyeszterulete. meredek lejt6k vedelmet nytijthatnak a fagyokkal szemben. Er6sebb lejtes1i teriileteken csak tereprendezes es teraszozas utan. mint a benl szerinti fordftasbol kovetkeznel). A magasmifveles a munkaerdhiany miatt az Alfoldon is elterjedt. A szaporit6anyag beszerzesekor is fokozott gonddal kell eljarnunk. megegyez6. tamberendezese a Moser-mdvelessel an. Ez ut6b40 . negy evenkent fordulnak e16kemenyebb telek. ami bizonyos fom vedelmet jelent a fagy ellen. Ez viszont rendkiviil faradsagos. Hektaronkent a 2400-2800 csak akkor ad megfelel6 mennyisegtl termest. szakaszosan kovetkeznek be. Ek- kor majdnem teljesen megegyezik a Nemetorszagban igen elterjedt ketszalvessz6s t6keformaval. mint az egyeb t6keformakon.osagot mutatott. ez azonban a legtobb fajta eseteben csak a kevesbe er6s teleken elegend6.(Ie{velt SZSIvesszos) mO"veles Az emy6muvelesnel a tobbeves resz egy torzsbdl amelyen lefvelt szalvesszo1cet hagyunk. A magas. amit Pendelbogenschnittnek neveznek (nem csiing6 szatvessz6s mdveles. Emyo. amelyek rendszerteleniil. Az Alfoldon tobb evtized tavlataban kb. de sfk teriileten es kemeny teleken ez nem elegend6 a biztonsagos termeszteshez. Az ernyormlvelest kozepes sortavolsagu ultetvenyben is nevelhetjiik. A magasmrlvelestl sz6161etesitesehez jo !elkeszultsegszUkseges. es Magyarorszagon a jelenlegi koriilmenyek kozott ilyen koltseges megoldasra nem gondolhatunk. Ennek karat az elmiilt evek kemeny telein tapasztalhattuk. illetve megfelel6 melysegli talajreteg eseten gondolhatnank a magasmdveles bevezetesere. meg. Az iiltetveny szamara a lehet6 legjobb !elteteleket teremtsiik. EzenklvUl ezek a teriiletek nem alkalmasak gepesftesre sem. A szeles soni sz616kben igen nagy er6zias karok alakulnanak ki.A nemes sz6l6n behil a tapasztalatok szerint meg a Chasselas es az Olaszrizling is jo ellenaIJ. de a kartarto huzal ala 40-50 cm-re meg egy segedhuzalt helyeziink el. A sfk videki sz610kben a biztonsagos termesztest erre nem lehet alapozni.

A rmlvelesi moo nagy el6nye a metszes egyszerd- . A tovabbi evekben a terma t6ktket a leiveles vagy a szaIvessz6s valtocsapos metszes szabalyai szerint neveljiik. Szeles sortavolsag eseten ez kevesse igaz. amelyen a ket fels6 hajtast hagyjak meg. mert a kielegito terheleshez a legtobbszor nem elegend6 a ket szaIvessz6. de akkor konnyebben felkopaszodhat. torzsmagassaga 80 em. Az atlagosan fejlett ultetvenyekben aIakltjak ki a torzset. abra. Ebben az esetben a harmadik evben negy hajtast neveliink. U garcsap nelkiil is alakfthato. A negyedik evben az egyik oldaIon szaIvessz6t. Az ottani f6fajtanak. Er6sebb ultetvenynel mar a negyedik evben elerhetjUk a teljes termore forduldst is. mint a Moser-rmlvelesnel. a Rajnai rizlingnek a mdvelesmodia. Hogyan alakftsuk ki a tt5kit is hogyan metssziik azt? Az alakftast az els6 ket evben a Moser-rmlveleshez hasonloan vegzik. a masik oldaIon ketrugyes ugarcsapot talalunk. A termoreszek es az ugarreszek jol el vannak valasztva. Az ernyamuvetes jelentasege sege. Ez azonban esak a kozepes sortavolsag eseten an fenn igazan. Erny6mlivel6sli t6k6k vessz6inek helyzete lombhullas utan _ ~~~N""'dIIoI"""""--""""''--~ binak a szokasos sortavolsaga 1. Ha esak ket szaIvessz6t ha41 Az emyomiiveles elonyei.29. Ekkor ket szaIvessz6t hagyunk. t6tavolsaga 1. ket haitasbol ugaresapot. kett6b61 pedig a negyedik evben szaIvessz6t alakftunk. A keskeny lombfaI miatt a t6ke hajtasainak jobb a megvilagttdsa.50-2 m.20 m.

A szalvesszdk metszeset. j6 talaj eseten sem tanacsos a nilterheles veszelye miatt. helyenkent azonban nalunk is megtalalhato. Tavasszal a szti/vesszo /ekotoztsereeleg rovid ido rendelkezesre. A SzalVesSZOK lekotozese idOhoz kotott. mert konnyen letorhetnek. es a tOke lombozata nem lesz nilzstifolt. A negyedik ev ulan hagyhatjuk meg az els6 szalvesszdket. Igy ket szalvesszovel is j61 meg tudjuk oldani a keno terhelest. amikor mar megkezdddott a nedvkeringes. a tOke a torzstisztftason es a csonkazason kiviil mds zoldmunka: nem Az emyomuveles hatranyai. Rizlingszilvani). Korabbi iddpontban a fagyveszely miatt nem is nagyon tanacsos metszeni. Ezzel viszont a tOke zstifoltabb lesz. Az otodik evben egy tOken mar negy lefvelt szalvesszo is lehetseges. nagy teriilet eseten gondokat okozhat. A szaIvesszoKet is akkor konnyebb lekotozni. ami utan a hajtasok mar konnyen letorhetnek. A klasszikus Sylvoz-kordonnal ugarcsapot nem szokas hagyni. Ha a szalvesszdk riigyeit reszleges fagykar eri. hogy abban ugarcsapot hagynak. Chasselas. mint pl. an Sylvoz-kordon A Sylvoz-kordon alakito metszese es terhelese A magas kordonrmlvelesnek ez a formaia fmeg Olaszorszagban terjedt el. akkor a keno terheles mar nehezen val6sithat6 meg. Ernydnnlveleskor az aprobb furta fajttikntil a keno terheles elerese celja001 olykor harem. Sziirkebarat . de a leggyakoribb az egytorzstl egykani megoldas. Az alakit6 metszes hasonI6an indul. A lekotozott szalvesszejti Moser-rmlveles csak annyiban kiilonbozik a Sylvoz-kordont61. Ezt a gyors rugyfakadas koveti. es elegge munkaigenyes [olyamat. 42 . Chardonnay es Cabernet. Nem konnyti a szalvesszdk lekotozese a merev vesszejafajtak eseteben. kotozeset a leiveles szabalyai szerint vegezzuk. Ha tobb hosszabb termdresszel kfvanunk terhelni. bar elonyos lenne a kovetkezd evi metszes megkonnyftese miatt. A Sylvoz-kordon elkepzelhetd tobb valtozatban is.gyunk. mint a Moser-kordonnal. Gyakori az emydrmlveles a szdlvesszds metszest igenylo borsz61o fajtaknal. Az emydrmlveles fmeg kozepnagy furta [ajtak metszesere alkalmas (pl. akkor megvilagftottsag szempontjaOO1elonyosebb a Sylvoz-kordon alkalmazasa. ktvdn. es a lombozat veszft a megvilagftottsagabol. a Leanyka. Piros tramini. Ennel tobb. es mert csak kezzel vegezhetd. sot negy szalvesszd meghagyasat is ajanIjak.

tavasszal I. ha ugarcsapot is hagyunk. Sylvoz-kordon metsz6. utan. A szalvesszdk lekotozesevel jar6 kordonmifveles a legszebb eredmenyeket Matraalian mutatta fel. mert a j61kifakad6 szaIvessz6 termekeny riigyei eros terhelest jelentenek. es ehhez kotjiik a sz8lvessz6ket . Ezzel a tOkeformaval . 43 . Ezert csak gazdag talajon alkalmazhat6. a vessz6 beerese es a novenyvedelem szempontjabol egyarant el6nyos. A termdreszek es az ugarreszek szetvaIasztasaval jobb a lombozat megviIdgftottsdga is. ami a termes. abra. A lefvelesnek az az eldnye. A tart6huzal alatt kb. Ezt pontosan kell vegezni. . A kfvanalmak csak optimdlis koridmenyek kozott valostthatok meg. es konnyen tiilterheleshez vezet. hogy a riigyek az egesz szalvesszd hosszaban biztonsagosan kifakadnak. mert nagy sziikseg van az als6 riigyek kifakadasara is. es sok munkdval jar.csak fagyt61 vedett helyen erdemes foglalkozni. Az ernyomdveles es a Sylvoz-kordon tdmberendezese es tenyeszteriUete Magyarorszagon azonos a Moser-fele magasmdvelesevel.akarcsak a tobbi magasrmivelessel . A szdlvessztJ lekotozese szorosan idtJhoz kotott. ahol a j61 tragyazott es gondosan kezelt Mztaji sz6IOkben a Rizlingszilvani fajta 20 tonnat es 18 mustfokos termest is adott. A Sylvoz-kordon ielenttJseg~ A Sylvoz-muveh~s elonyei. A Sylvoz-muveles luitninyai. A kovetelmenyek miatt biztosabb. A Sylvoz-rmlveles erdsen igenybe veszi a tOket.40 em 40 40 eo 30. 50 cm-re egy segedhuzalt feszftiink lei.

f61egaz alacsonyabb termenl emberek szamara . A tSmberendezes egyszertibb. A Moser-rmiveleshez hasonl6an egy torzsbol es egy karbol all a tOke.nehezkes a metszese. A kordonkaron a tOke erosseget61 fiiggoen 3-4 szalvesszdt es ugyanennyi ugarcsapot hagyunk. es ezt kotozessel megtartani nem lehet. Alilito metszes. Ugyancsak a Moser-mdveleshez hasonl6. A torzsmagassagjobb. mert ezek erertebbek. Az eddig targyalt rmivelesm6dokt61 elter6en ugyanis a sUlyegy helyen osszpontosul. Az ut6bbi evekben a bulgar sz6lotermesztes es a 4.Egyesfiiggony kettosfiiggony-muveles gondolatanak hatasara keriilt eloterbe.6. 31. Mas neven egysfku fuggony. mint a Moser-kordonnal. A karnak vald vessz6t kaszer tekerjuk at a huzalon. mert kulonben . ha nem tobb 160 cm-nel. Egyesfuggony-mQvelas alakitasa a 4. es fgy kotozziik meg.n a) tavaszi. A kar kialakft8sat a negyedik evre fejezziik be. feltetieniil j6 anyagb61 es j6 kivitelben kell kesziilnie. as az utana kovetkez6 avekbe. Igen sok uj telepftesben megtaWhat6. A szalvesszoket a lombsator kiilsOreszen kepz6dott vesszOkb61neveljiik. de mert a magasan leva sulypont miatt nagyobb igenybevetelnek van kiteve. tvenkent esedekes metszes. A tobbeves reszek alakulasa. abra. b) 6szi allapot 44 . mivel tobb napsutesben volt reszuk. kulonben a termes sulya alatt konnyen leszakad.

2 m-es kar6kat tegyiink. egymastol 40 cm-re legyenek. de hogy koziihik mennyit all modunkban elvegezni.5 X 1. Valamennyi zoldmunka elonyos. A karokat ilyenkor egymassal ellentetes iranyba kell kinevelniink. Mivel az ilyen kar6 a szokasosnal tobbe keriil. mert ha elkesunkveIe. az iin.Az oszlopokat egymast614-6 m-re telepitsiik. Ha a kar6 nem er fel a kartart6 huzalokig.2 m-re telepftik. A t6kek melle a szokasosmil hosszabb. ra. ami nem konnyli feladat. Esetleges novenyvedelmi munkak utan a munka-egeszsegugyi varakozasi id6 er6sen zavarhatja az ilyen tevekenyseget.ez nines sziiksegunk. fe- Konnyebb a metszes. A kartart6 5 mm-es huzalbol anjon. mert ezzel rossz id6jaras eseten a rothadast is meggatolhatjuk. hogy a t6kek kettesevel. A teli fagyok alkalmaval ez kiilonosen . Ta- sidessel valasszuk szet. Ez er6sen idOhoz kotott munka. ami bizonyos vedelmet je45 ellen. tobbek kozott a koltsegektdl is fiigg. a torzs elgorbul. A sziireti munkdk is konnyebben vegezhetdk. ha egyszenibb tamaszu tokevel allunk szemben. Ezenkiviil A termdreszek lent a teli es a tavaszi fagyok magasabban helyezkednek el. Az egyesfiiggony-mtiveles jelenuisege Az egyesfiiggony-miiveles elonyei. mert a vessz6k nem akaszkodnak ra a felsd huzaloka t6ke attekinthetobb. melyet kifesZites utan U szegekkel az oszlopok es a kar6k tetejere szogeziink. illetve a kar6k kozejiik keriiljenek. beszerzesiik is nehezebb. ebb6l a foldben 40 em legyen. Zoldmunkdk A bearnyekolas csokkentesere a zoldmunkak soran legyiink tekintettel. Az osszeakaszkodni kesziil6 haitasokat egy specialis milvelettel. id6t61 es egyeb feltetelektdl. Egyszertibb a tdmberendezes. mert esak egyetlen huzalbol all. mar esak nehezen tudjuk elvegezni. 3-3. Vooekezesiil akartart6 huzalt minden evben ujra meg kellene fesziteniink. volftsuk el a folosleges medddhajtasokat. Termeszetesen ebben az esetben utanfeszftes nem lehetseges. Ikertdkes iiltetes eseten ugyanezt a t6keszamot ugy erhetjiik el. aj8nlato:sabb az ikertokes telepites. Tenyeszteriilet. az a rendelkezesunkre aIl6 munkaer6t61. amelyekre a jov6 evi termesb. mert {gy a tamberendezes kevesebbe keriil. Sz616eres kezdeten ajanlatos a furtoket leginkabb arnyekolo leveleket is leszedni. es az oszlopok.

A teli fagyokkal kapcsolatban ne feledkezziink meg arr61. Fiigg az elozo evi idojarast61. hogy egy rmivelesmod eseteben milyen iranyban neveljiik a lombozatot. Ennek kovetkezteben ahogy szelesednek a sorok. a tapanyag-ellatottsagtol. konnyen kezelheui fajtdk vdlnak be. 1 ha-on kb. Az egyesfiiggony-mtiveh!s hatranyai. hogy a torzs als6 resze "kifagy" a tOke al61. a 3. es a rajtuk levo fiirtok is jobban cukrosodnak. Ez egyebkent minden nuivelesformara egyarant fennall. hogy a sortavolsag novelesevel ne csokkenjen a termes. mint a Moser-rmiveles mellett (kb. Ebben az esetben eldnyosebbnek latszott. ha a Leanykat mas rmivelesi m6ddal termeljiik. 10 tonnat). A ketsflui mtivelesm6dok fogalma bakrmlvelesnel ha-onkent 10 000. es olyan helyen. Az egyesfuggony-mdveles eldnyeit . Az egyesfuggony-rmivelesre a legjobban a szabalyosan novekedo"tin. sok iddt es faradsagot kivan6 zoldvalogatas nelkiil ugyanannyit tudott teremni. A lombozat nilsagosan arnyekolta onmagat. A Leanyka fajta viszont nemcsak kevesebbet. ahol nem 'keD felniink. a 2. ha gazdag talajra bujan novekedd fajtakat telepitettiink. hanem gyengebb rnindseget is adott. Az egyesfuggony egy szal huzaljan levd karr61 es a szaIvessz6kr61lehajI6 hajtasok egymdst dmyekoljak.az elmondottak figyelembevetelevel . Sovanyabb talajon. Gyongyosi kfserleteinkben ilyen volt a Rizlingszilvani fajta. Ujabb amerikai kutatasok szerint nem mindegy.5 X 1. ami kevesebb rafordftast igenyel. a tapanyagok aranyatol es a fejlooest61. mint a lefele hajl6 hajtasokon. Ahhoz.fagyra kevesbe erzekeny fajtak eseteben lehet jelentds. Ez kiilonosen akkor fenyeget. ami mindenfele. Ilyenkor a fiirtok rosszul termekenyulnek. ahol kevesebb munkdt tudnak forditani a sz610 milvelesere. Ezt csak igen sok kezi munkaval lehetett volna megsziintetni. ugyanannyi hajtdst kell nevelnunkvalamennyi rmlvelesmoddal. ugy zsii- Az 1 X 1 m-es tenyeszterulenl 46 . es a mindseg is megegyezett. Mindez kulonosen kifejezett.2 m-es terallasti magasmdveleseknel2381 tOke talalhato.ott lehet elsdsorban felhasznalni. esegy oldalra fordulnak at. hogy a tOke ellenallosaga (bizonyos mertekben) evrdl evre valtozhat. es a novenyvedelmi munkakat is nehezebb elvegezni. az elmiilt evben erlelt termes mennyisegetdl. szabalyosan novekvti fajtdknal az emlitett hatranyok kevesbe jelentkeznek. mint amit a tobbi egysfku rmlvelesmodok megkfvannak. ha a sorok az uralkod6 szeliranyra keresztben allnak.4 X 1 m-es kozepmagas kordonnal 4168. A fiigg61egesen folfele al16k mindig erosebben fejlddnek.

Ebben a magasrmlvelesnek ket tart6huzala van. ketslkTi mavelesmodok. Ennek remenyei azonban gazdasagi okok miatt hazankban nem valtak val6ra. ami uj tavlatokat Iger a sz610termesztes szamara.mint a kettdsfuggony-rmfvelesnel lathato. A tOke belsd reszen a megvilagftottsag a fenyerd kb. mint a regebbi muvelesmodoknel. mint a keskenyebb sortavolsagu tOkeformaknal. Oriasi el6nyei ellenere a Moser-fele magasmdvelesnek tehat hatranyai is vannak. igy tovabbra is erdemes megismerkedniink ezzel a rmlvelesmoddal. nagyobb a teriiletre jut6 termofeliilet. Koziiliik hazankban a kett6s/Uggony-muvelesveilt kozismertte. A tamberendezes kulonleges formaja folytan a szetvalasztott lombozat jobb megvildgltast kap. kisebb lesz a bogy6k cukortartalma.fol6dnak a hajtasok. Ajobb megvilagitcis es a tobb termes lehetdsege azonban fennall. ezert valamennyi szeles soros magasrmlvelesnel roszszabb a tOke megvilagftottsaga. Ezzel romlik a levelek asszimilacios tevekenysege. A szalvesszdk segedhuzalhoz val6lekotozese bizonyos fokigjavitja a hajtastomeg elhelyezeset. ahol a lombozatot ketteosztjak. egytizedere is lecsokkenhet. amit a veszSWK: riigyeinek nagyobb termekenysege is igazol. ami nem javitja az asszimilacio felteteleit. A GDC-muveles a ketslku rmlvelesmodok legismertebb formaja. A vesszOk rosszabbul ernek. es igy a lombozat k6ze1 annyi fenyt kap. Kettosfiiggony-mtiveles (GDC) Tobb ketslku rmlvelesmod van. csokken a megtermekenyult viragok szama. a rugyek. A megvilagftottsagnak ezt az elonyet csak reszben csokkenti az a biol6giai hatrany. A biologiai. E hatranyokon kfvannak segiteni az un. de a term6hajtcisokat ezzel egyiitt rovidebbre kell csonkaznunk. Nagyobb iizemi teriileten is 47 . mint 2 m-es sortavolsag eseten.es ezzel egyiitt a megvilagitottsagot. A legismertebb szeles soni magasrmlvelesnel.2 m-es teraIlas eseten ket ikersorra van osztva. a Moser-fele kordonnal a lombozat erdsen drnyekolja onmagat. mint a szeles soros egysfku rmlvelesmodok eseten. Magyarorszagon kozel ket evtizede valt ismertte. a rothadas is erdsebbe valik. es innen is szabadon lognak le a hajtasok.eldnyok mellett nagyon fontos meg az eddigieknel jobb gepes(thet6seg. hogy a hajtasok a nyar masodik feleben lefele csiingenek . kulonosen az alapi reszen kevesbe termekenyek. es ezert a megvilagftottsag erdsenjavul. A kettosfiiggony-muveles 4 X 1.

Ha a karok kialakitasat a torzsnek szant vessz6 csucsi reszeb61 kinov6 bajtasokkal a barmadik evben kezdik el. ikertdkes valtozat. Ez a tokeforma lassabban alakithato ki.2 m. komaromi tamaszt tesziink. Gazdagabb kotott talajra ajanlhat6. ketkani tclke alakitBsa. Az egyiket a kar6 magassagaban visszacsipjiik. kiilonben nem kapunk aranyos formaju tOkeket. es atmenetileg ezen vezetjiik a hajtasokat. Kisebb teriiletekre aj8nlhat6 valtozata a kovetkezd. a merevebb hajtasok konynyen eltorhetnek. amelyet a Komaromi Mezdgazdasagi Kombinat szakemberei dolgoztak ki. ba a tOke melle egy nyitott Y alakii. akkor a hajtast zsakkotoz6 zsineg vagy komaromi tamasz nelkul a szel konnyen letorheti. 8 mm-es hullamosftott buzalb61 atI6 tin. Innen enyhen folfele lejt6. es igy a telepftes kevesebb szaporit6anyaggal oldbat6 meg. ami noveli a telepftes koltsegeit. akkor mindez kevesebb rafordftassal is megoldhat6. akkor a vessz6 fels6 reszen lev6 termes 48 . Tobbeves reszek elhelyezkedese. Meg e16nyOsebb. Ha ezt nem vegezzuk el idejeben. helyenkent kisiizemekben is el6fordul. es maguk is konnyen meg tudiak csinalni. Ennek megkonnyftese vegett a kar6 es a kartart6 buzal kore zslikkotoz6 zsineget kotunk. Hatranya. A karokat ket reszletben alakitjuk ki. A tart6buzalokon lev6 termOkarok bossza 1. Ezt csak sziiksegmegoldaskent alkalmazhatjuk. kb. A torzs magassaga 150 em. egykani tclkevel. 1. Az egytorzsu es egykani tOke segftsegevel a termofeliiletet egyszera kialakttan: es fenntartani. bogy az megfelel6 helyzeni es er6teljes novekedesti legyen. mert egy tOkebelyre csak egy oltvany-sziikseges. Amennyiben azonban a t6tavolsagot noveljiik. pI. A masodik karnak val6 hajtas kivalasztasakor iigyeljiink arra. bogy a letesftesehez tobb szaporit6anyag szukseges. Mire vigytizzunk a GDC-tokek kialakttdsakor? A tOkea1akitas kenyes id6szaka a hajtasok kivezetese a kartart6 buzalra. A masodik evben ket bajtast neveliink. a milvelesmod kedvel6i igen basznosan tudiak alkalmazni. Ikertclkes vBltozat egytorzsu. A telepftes utani evben a tOkeket ket riigyre metssziik. Ha a masodik ev elejere meg kesik a tdmberendezes befejezese. 60 em hosszu kivezeui karok talalhatok. mint az egytorzsil egykani valtozat. Egytorzsu. amivel a tOke melletti kar6 es a kivezetes kerdeset is megoldjuk. mert amikor a kartart6 buza1ra kotjiik at.40 m-re. a masikat kivezetjiik a kartart6 buza1ra. Alakito metszes. nebogy a hajtas letorjon. Leggyakoribb az egytorzsti ketkani es az egykani egytorzsil. akkor ideiglenes megoldaskent a kar6k magassagaban egy buzalt feszitiink ki. Ezt a kis szerkezetet.megtalalhato.

as 5. illetve a kartart6 huzal 160-170 em magasan legyen. Ez kesObb. A kivezeto karreszek a torzshoz viszonyitva ne alljanak derekszogbea. es igy serkentik a karokon a fattylihajt3s0k elotoreset. Egytorzsu katkani GDC alakftasa a 4. ezert a metszesevel is reszletesebben kell foglalkoznunk. 49 . a) tavaszi. A kialakftas szakaszaban a novekedes meg igen gyors. mert a fejl6do hajtasok a tOke megvilagftottsagat rontjak. ezert ez a rmlvelesmod rovidebb metszest kt- van. Ilyenkor a nilterheles veszelyenek elkenilese vegett esak rovid csapra metssziink. A termessel megrakott kar esak akkor nem szakad Ie. Ilyenkor a karokrol a hosszu hajtasok hamarosan fuggdlegesen csiingenek le. A kialakttds eveiben a karok meghosszabbftasan kiviil hosszii termdreszt ne hagyjunk. a teljes termOkort elert tOkenel mar csak a nyar masodik feleben kovetkezik be. avben. Nagyon fontos szempont. es az ilyen tOket lehetetlen rendben tartani. b) 6szi 611apot tomege konnyen elgorbftheti a torzset. Evente esedekes metszes.4.lIv s. mint mas tOkeformanal. mert kesObb lejjebb hajlanak. 6bra. Ellene gondos kotozessel vedekezhetiink. ev b 32. hogy a metszeskor meghagyott reszek ne dlljanak befele. Ezert a karok 140-150 cm-rdl induljanak ki. Ne feledjiik: a jobb megvilagftottsag folytan az a1s6 riigyek termekenyebbek. ha kinevelesekor legalabb ketszer rdtekerjiik a kartart6 huzalra. A kettdsfiiggony-nnlveles sok tekintetben elter az eddig megszokottakt61.

kiilonben az 50 . Ezek ne legyenek mozgathat6k (mint helyenkent lathato). akkor meg szebb kiatIitasu es erdsebb valtozatot keszfthet. Kifele metszett GDC-muvelesu t6ke Tamberendezes. A torzseket a talajt61150 cm-re kidllo karo mellett nevelhetjuk. kiskertben konnyebb kifesziteni.6-4. Elonyos a mar ismertetett komaromi tamasz hasznalata. Siillyesztesiik laza talajon 80 em. de ennel ne helyezziik magasabbra. A kereszttartok hossza 120 em. Az ut6bbiakat kisebb teriileten. oszszesodorva ket 3 mm-eset hasznaljunk. hogy egyben a torzsneveles eeljara is szolgalianak.es koltsegigenyes nnfveletevel nem erdemes bajl6dni.33. hogy ez ut6bbi el fog gorbulni. Att61 nem kell tartanunk. A kartart6 huzalokat egyszerre es fokozatosan feszitsuk ki. A racsavarozas idd. A fa kereszttart6k 5 mm vastag. ha ilyen nines. Legjobbak a kemenyfabol keszultek. mert ennel a rmivelesnel a termes tomege a kartart6 huzalokat terheli. mert kiilonosen az alacsonyabb termettiek reszere nehezze valnak a novenyapolasi munkak. kotott talajon 60-70 em. es a kozeli jovOben ugysem fognak geppel sziiretelni.8 more tessziik ugy. A tartooszlopokat egymtist614. libra. A kartart6 huzalok 5 mm vastagok legyenek. mert eloatlltasuk igy nehezebb. A kereszttart6kat 160-170 em magasra tegyiik. A vegoszlopokra a kozbensdknel kb. de ha valaki T vashoz vagy eolos csohozjuthat. vagy ehelyett ket osszesodort 3 mm-es huzallal rogzithetOk az oszlopokhoz. meg egyszer olyan eros kereszttart6kat tegyiink. Ezt a soron beliili apr6bb talajegyenetlensegek miatt eleg nehez pontosan meghatarozni.

GDC-mGveles tamberendezese fix kereszttart6kkal. 3. A torzsek as karok kialakitasat as tartasat segit6 hullamosltort huzal [komaroml tamasz).12 em 34. egyediiI csak a karozas milvelete oldhato meg. 4 m-es sortavolsagnal mar univerzaltraktort is igenybe vehetiink.5 m-es sortavolsag ajanlhato. Hazai koriilmenyek kozott a sz6I6termesztes eszaki hataran. 1981 51 . abra. A kartarto huzaIokat a kereszttarto szeIet6I 5 cm-re heIyezziik el. Komaromi Mez6gazdasagi Kombinat.4 m is lehet. Itt az er6sebben novekedd fajtak eseteben a kereszttarto 1. 35.2 m legyen. A GDC-muveles tenyeszterulete.21. a mindsegi kovetelmenyeket is figyelembe veve a GDC-muvelesnel is eldnyosebb a kisebb tenyeszteridet: Ilyenforman a kisebb sz6lOkben 3. jobbra az oszlop atfurasaval val6 rogzites 10-es gombvassal oszlop es a kereszttarto eIfordul. A kereszttarto 1. A tamberendezest Iegalabb ket embemek kell epfteni. libra.4 m-es legyen. Baloldalt a kereszttart6k elhelyezese fels6 rogzitassel.5 m-es sortavolsagnal a sz6I6iiltetvenyt csak kis gepekkel rmlvelhetjuk. betontusko) egy 10-es gombvasat vezessiink fol. ikertokes telepfteskor 1.20. A vegoszlop kikotesekor a horgonyzoberendezestol (csiga. kozepen es ket szelen. A t6tavolsag az egytorzsil tdkeknel 1. es ehhez a talaj folott 20 cm-re harem pontban rogzitsiik a vegsd kereszttartot.

Ebben az esetben meg 1. Ennek hianyaban kisgepekkellehet megoldani a kimaradt talajsav megmuveleset. A.5 m-nel szelesebb kereszttart6 sem elegendd. hogy ket parhuzamos karon fejlodo hajtasok ne akaszkodjanak ossze. a zoldmunkak megfeleld vegrehajtasat a gondos kifele metszessel tessziik lehetdve.GDC-muvelesben a hajtasok gyengebben novekednek. GDC-mOvelesQ t6kek bels6 csonkazaSB 52 .Az univerzaltraktor olyan szeles munkagepet vontasson. Amennyiben a kifele metszest nem hajtottuk vegre kovetkezetesen. es a tOke belseje j61meg legyen vilagftva. csak igen nehezenlehet rendben tartani a tdket. mint a Mosermdvelesben (de ez nem megy a tOkek termokepessegenek rovasaral). erdemes hazilag kialakftani. mind az ugarreszek a sorkoz fele helyezkedjenek el. Erdsebb novekedes eseten a GDC-muvelesen hajtasigazftas szukseges. Ezert szakszenl kezeles Mellett a tOkek hajtasrendszere aranylag konnyenrendben tartbat6. 'bra. an A GDC-muveies zoldmunkai Mint a metszesnel hangsiilyoztuk. A hajtasigazftas ceIja. Ennek az esz- mar 36. Ez a keresztiranyii szelhatas ellen is ved. ami a kereszttart6k miatt eleg nehezkes. Mind a termd. amelyik az egesz sorkozt megmilveli. Ha ilyen nem rendelkezesre.

Belse csonkazasban reszesitett GDC-mCivelllsu t6kek lornbhullas utan kozei a szetfesiiles es a belsd csonkazas. Az ilyen. Ne erjen meglepeteskent.iiik.. hogy a fold fele hajoljon. akkor a befele haj16 haitasokat a flirt folott negy level utan bekurtitjuk. A pontos iddpontot nemi gyakorlat utan konnyebb kivalasztani.fajtaval folytattunk tobb evig tart6 reszletes kfserleti megfigyeIeseket. Amennyiben kifutottunk a fesiiles idopontjabol. Ennek idopontja aviragzas utani 3-4. Mereseink igazoltak. akkor mar nehez a vegzese.a sorkoz kozepe fele iranyul. J6 tapanyag-egyensuly es esszenl terheles eseten a hajtasok nem futnak el vfzszintes iranyba. het. 60 cm-re legyen. A celunkat egy rmivelettel is elerhetjiik. Ez ugyan nil rovidnektdnik. . hogy a tOke termesenek mustmindsege nem tert el a fesiilt hajtasoketol. Hat. ha nil keson. de gondos tavaszi kifele metszes utan a hajtasoknak csak mintegy 10%-at erinti. hogy als6 vegiik a foldt61 kb. hogy a masik sorban novekeddvel osszeakaszkodjon. de ilyen milveletre nem volt sziikseg meg az eros hajtasfejlodeser61 ismert Matraalian es a Leanyka fajtanal sem. amit a tobbi normalis hosszusagura kurtitott hajtas levelfeliilete helyettesiteni tud. akkor hamar ujra osszeakaszkodnak. es arra is kepes. kozlekedest akaddlyozokat szukseg szerint csonkazzuk. hogy a kialakftas eveit61 eltekintve a mdvelesm6d nevere utal6 szep fiiggonyforma esak a koran lefele csungo hajtdsti [aj- 53 .37. amit a sorokon vegigmenve vegezhenink el. hanem kiilonOsoo a merevebb novekedesileknel . de az emhtett kettot mas-mas iddpontban vegezhet. amivel elkeriilhetd a nemkfvanatos munkacsiics. Nem mindegyik hajtas torekszik arra. abra. A bajtasok fesiilese a parhuzamos felsorok hajtSsainak szetvalasztasaool all. A lefeleesiingo hajtasok csonkazasat ugy vegezzuk. Ha till koran vegezzuk. Beisel (Sonuzas. Az idejeben valo fesiiles teljesftmenye egy nap alatt egy hektar lehet. tehat a sz61osorok keresztben val6 szetfesulesere nines szukseg.

A vessz6k vekonvabb ak. abra. ethelvezkedesuk a jobb meqviiaqftot tsaqr a utal. A kettosfuggony-muveJesu Leanvka tokejen a veqataclo visszafogott. es a vesszek surun helyezkednek Gvonqvos. caonkazo tt Mcs ar-mdvetesu Leanvka-tokek bujan novekednek. abre. Gvonqvos.38. 1980 el. Ketsler iqaz+tc rt. 1980 54 . 39.

a GDC-muvelCs egy-ker mustfokkal jobbat ad. a kep meg kedvez6bb. vinifera) GDC-muvelescTl terrndkorban javareszt folfele igyekszik novekedni. emeleres hazbol vagy rnagaslatrol rekiutjuk meg. Ezekre a fuggony clnevezcsncl jobban illene a kett6s kordon. es csiikkentik ajobb megvil. a Leanyka fajtanal..a modot ezekre a fajrakra dolgoztak ki.5 ru-es sortavolsagra volt telepftve.kisse nchezze reszi a tokeaiakttast. Ezek a terrneseredmenyek a Matraaljan. hogy mcnnyivel jobb a lombozat megvilagttottsaga. Ez az arany a teruletre szarmrva jon ki. kedvez6 ialajon alakultak ki. enncl a rrulvclesncl nc igyekezzunk megvaltoztatni. Konnyebb a mctszes es a szuret. a Zala gyongye. !lyen szempontb61 nem a szep ftiggiinyfonna. Ugyancsak jot mutat a leszuretelr termes menn yisege es minosege. A kettdsfuggonv-nuiveles esszeriisegc akkor nlnik ki. Orman nlnik szembe. hogy a kett6sfiig- 55 . a Moser-nnivelessel osszehasonhtva ertckelhetjuk. Amcnnyibcn a rcruicrrc jU!(J terrnes egyenl6. Az esszenien muvelt GDC-muveies ·i. A nnivelesmod eI6nn. mint az egysiku rruivclesckc. A niltcrheles elkerulcse celjabril csak hOSSZlj csapos. [elmerev haitdsu nemes sz6l6fajta (Y. I (JOGkg terrncs clrialhtasat vesszuk alapul. A k ettosfuggony(GDC-) mtiveles jelentosege A GDC-nnlvelest legtargyilagosabban a napjainkban cltcrjedr rnagas tokeformaval.kulonosen szeles helyen .igfu\s hatasat. A fuggony inkabb a labruszka fajtakra illik . Ez ugyan . mint a Moser-nuivelesmod escteben. genevai kett6s fiiggooy = Geneva Double Curtain. A G DCvrmlvcles 40-50%-os tcrmestobbleter is el tudott erni. Erdekes modori a nagy tcrrnestobblerck tigy jouek letre. amilyen pl. de ilyenkor a Illinost'g egy mustfok kal csokkent. A mere v. csak 30-40%-nyi kezimllnka~"6-IelhaszndLdsl kivan. (Tnnen ered a nevuk is. Szalvesszore csak igen eros novek edcstl es gazdag talajon leva toket metsszunk p'.tak nal kepzodik. GDC) Hazai fajtaink termesretes novekedeset. mert ez anuigy sem leherscges. A kerrosfuggony-rmiveles tokci sokak szarnara kevcsbe rendezettnek ninnek . de a rncgfelelo megvilagitas a iombozat kctteosztasa Iolvtan {gy is kialakul. De ha pl. ha felulrol. hanem a ketieosztott hajtastomeg a foruos. ahol a sz616 mindket muvclesmodban 3.felsratvcsszos termdreszekct hagyjunk. 20-30%-os tcrrnestobblcrkor a minoseg egyenl6 a Moser-kordonon termcuevel. csokken a zoldrnunkak szarna. A lefele csungo hajtasok biologiai szernporubol armigy sem eldnyosek.

kozepmagas muveLesekt6/. A GDC-muveles jobb felteteleket teremt a csemegesz610 termesztesere is. Ennek ellenere nem annyira bonyolult eljaras. A hajtasfejlooes masodik szakaszaban a lehajl6 hajtasok mar nincsenek olyan kedvezO helyzetben. mint az egyesfuggonye. a tamberendezes keszitese idejen igenyel sok munkat es jelentds rdforditdst. Az ilyen mdvelesmod killonosen a kialakitas.gony-mdveles es a Moser-kordon tOkei egyforma tragyazasban es novenyvedelemben reszesiiltek. Nelson Shaulis amerikai professzor szerint a 56 . megszokott hagyomanyaitol. A GDC-muvel6s ~ az olasz es amerikai tapasztaIatok szerint . Erre az enyhe lejtesu. hogy tavol all az egysfkii milvelesmodok regi. TaIan az adja a legnagyobb nehezseget. hetOk. es ez nines megmindenhol. Az alaesonyabb dombvidekeken a GDC-tOkek magasan fekvo termdreszei kevesebb fagykdrt szenvednek. U gyanott a Moser-rmlvelesen voltak a legnagyobb termeskiesesek. A kulonleges tamberendezes altal ketteosztott lombozat jobb megvildgitdsa f61egaz els6 iddszakbanjelentkezik.j6 talajadottsagu s~6terilletek felelnek meg a legjobban. es sziiretkor a bogy6k hamvassaga is epen marad. A GDC-muveles ott valik be. de erre hazai viszonyok kowtt nines lehetdseg. Meg a sziireti es reszben a metszesi munkak is gepesft. hogy nagyfokti bearnyekolas aIakulna ki. Jelenleg a min6seg az ertekesites teren a legfObb kovetelmeny a vilagpiacon. Ezert nagyon iigyeljiink a fajta megvalasztasaral A kettosfiiggony-muvelesu tOkek konnyebb terhelhetdsege csabfto alkalmat nydjt a tomegtermelesre. de ez nem varat mar sokaig magara. mint a Moser-mdveles. A GDC~muvelesU tOket nagy feliilete miatt konnyebb terhelni. megis az asszimilaci6 feltetelei a kettosfiiggonynel kedvezObbek. Az atlagnal nagyobb szakmai felkesziiltseget kivan. Hozzank ennek szigora meg nem erkezett el. Minoseg tekinteteben tobbet tud nyUjtani. jobban elhelyezhet6k a szaIvessz6k anelkill.. mert nagy tOkeformat kialakitani es fenntartani ilyen teriileten gazdasagos. es ez a termelore napjainkban nagyobb hatassal van. A mtivelesmod feltalaI6ja. A GDC-muveles (es telepftese) csak a legkedvezobb fekvesekben ajanlatos. mint a minoseg lehetdsege. mert a szabadon atl6 fiirtok szepen kifejlOdnek. mint amilyennel ipari vonaIon mindennap talalkozunk. ahol adott teriileten sok es j6 termest szeretnenk elerni. de ezen a teren elmarad a kozepes sortdvolsagu. A kettosmggony-muveles hatninyai.nagyon alkalmas a gepesitesre. es ehhez a szakmai kozvelemeny nem szokott hozza. ami a hagyomanyosan gondolkod6 sz6l6sgazdat Iegtobbszor visszariasztja.

Nalunk ez a gondolkodas meg eleg idegen. hogy a teriiletre mennyi esik. A szo[otermesztes jelenleg vildgszerte. Magyarorszagon pedig a sz610termesztes tovabbi gepesftese anyagi okok miatt nem foglalkoztatja a termelOket. utak. Ha fagyveszelyes teriileten telepitiink 57 . Az indul6 beruhazas nehezsegei. A totdvolsdgot a karok hossza hatarozza meg. es termeszetesen ilyenkor termest sem adnak. ha roviden nem szolnank a lugasvdltozatokrol es a lugasokr61 sz616 ujabb tudnival6kr61. de hazank eghajlati korulmenyei nem kedveznek a wI hosszu karoknak. A szOlO' miivelese lugasokon A rmlveles. KiilonOsen elkeserftdlehet a kerttulajdonos szamara. de elsOsorban Europaban csokkenoben van. mint 1985. esetenkent elfagy6 tOkeink szomoni latvanyt nydjtanak egy-egy kemeny tel ullin. hogy segftsegevel mennyi termest tudunk elo8llitani. bar a 30%-os koltsegtobbletet sem tudja minden termeld vaIlalni. ha a fagyos evek sorozatban kovetik egymast. mint a Moser-kordon. ezert ketkani formak eseten se iiltessiik egymastol tavolabb a tOkeket 2. amilyennek latni szeretnenk. ami nem kedvez semmilyen uj eljaras elterjedesenek. akkor a soroktavolsdga legalabb a lugastdkek magassaganak feleljen meg.5 m-nel.es metszesmodokrol sz616 ismereteink nem lennenek teljesek. epuletek melletti teriileteket. Mijeliemzi a szololugast? A sz6161ugas rendszerint a kordonmaveles valamelyik vahozata. nem ugy. Igy nem leszolyan tetszetds. Alfoldi koriilmenyek kozott egy ilyen intenzfv milvelesmod jelen feltetelek Mellett meg nagyobb kockdzatot jelent. A nagy gonddal kialakitott. A karok (emeletek) egymastol legalabb 90 cm-re legyenek. kulonben a tOke nilzsiifolt lesz. '86 es '87 telen. ez azonban nagyon gyengiti a tOket. A zsiifolt lombozat ellen rovidre csonkazassal vedekezhetimk. Hova telepttsunk lugast? Lugasokat e1s6sorban fagyvedett helyen letesftsunk. koltsegei nagyok. J61 hasznosithatjuk vele a kerftesek. mert keves a telepftes.tdmberendezes ko[tsegeit ugy kell kiszamolni. Ez sem osztonoz uj eljarasok fejlesztesere. Ha ket lugassort telepitiink.

de alakftasa nagyobb gondozast kivan. ketkani. aszimmetrikusan terheli a tOket. de a tetszetds formara nem iigyelnek. A megterheles egyenletesebb. de a borsz6lOknel szokasos elrendezes a lugassz610 eseten nem felel meg. lombtalanul is dfszftik a kertet. a kereskedelemben is kaphat6 fajta kivalasztasa. Konnyen alakfthato lugasforma. hanem ehhez nemi kotozes is sziikseges. egyoldalu emeletes kordon. mert ezekben a sz6lO' rosszul termekenyul. zart formakat. gyorsan termdre fordul. 58 . mint az elO'zo ket tOkefor- manal. a kockazat csokkentese vegett alul hagyjunk fagycsapot. Ketszintes Thomery-Iugas. Mas an A legismertebb lugasformdk Igen sokfel« lugasforma alakfthat6 ki. kiilonbozO' hossziisagu termdreszekkel kombinalva. A huzalpdrok megkonnyftik a kotozest. Szabalyos. gyakran talalkozunk vele.lugast. hogy az elrmilt evi vesszOket joreszt el kell tavolftani. tobbreszes lugastOke kialakftasara a legalkalmasabb. mivel egy id6ben alakithat6 ki valamennyi kar. A lugasrmlveles tamaszrendszerenek a karok es hajtasok tetszetds kialakftasahoz es megtartasahoz kell igazodnia. ezert nem eleg a hajtasok behelyezese. elfogadott fajta. ajanIhat6 formak a kovetkezdk. es a betegsegekre fogekonnya valik. es kesobb tobbet is teremnek. A tOke ket oldalan a valtakozva elhelyezkedd karok az elozOhoz hasonl6an ugyancsak egyenletes terhelest adnak. amelyeknek csak a tamberendezes ad nemi format. A szep tOke a haz kozeleben a kert egyik ekessege lehet. Sajnos a legtobb helyen szabalytalanul. de az elrmilt kemeny teleken ez sem bizonyult eleg ellenallonak. negykani kordon. mert nem eleg tetszetds. Egytorzsu. Tetszetds is. Egytorzsu. Az als6 es a felsd karok nem nyomjak el egymast. nehogy a tdke nil sokat teremjen. tetszetds tfpust. Az als6 kar legyengulesenek veszelye kevesbe fenyeget. de egyoldalasan. Valltott kani redelylugas. osszevissza metszett tokeket lathatunk. Keriiljiik az onmagukat amyekolo. A lugasokon gyakran a legnagyobb osszevisszasagban fordulnak eld hosszabb-rovidebb karok. mert fgy nyugalmi allapotban. es a szalveszszot is lnizzuk Ie. pillanatnyilag nem rendelkezesre. ami megfelelne. A lugasoknal igen fontos a tobbeves reszek szabalyos kinevelese. Az elterjedt rezisztens fajtak koziil sz6ba johet a ZaIa gyongye. de a leggyakoribb. Sokan csak arra gondolnak. Az eldbbinel tetszetdsebb tOkealak. Ezek kozul valaszthatjuk ki a szamunkra legmegfelel6bb. Igen nehez a fagyveszelyes helyrernegfeleld.

libra. Igen nagy feliiletek takarasara alkalmas anelkiil.40. libra. mert magassaga miatt kialakftasa es fenntartasa is igen nehez. lent: haromszintes Thomery-Iugas Haromszintes Thomery-Iugas. A karok 60. kozepen: egytorzsu negykaru kordon. KUlonboz6 lugasformak: kozepmagas alakok. ha a karokat kozelebb helyezzUk el.150 es 240 em magasan alakithat6k ki.EEEE~EEE EE> ::E=:E I_:E~X. de ennek az ahatranya. Fent: egytorzsu k8tkaru emeletes kordon. A szabalyos karok tart6s fennmaradasanak is ez az egyik alapfeltetele. Megvalosftasa csak kiveteles esetben tanacsolhato. Fent: ketszintes Thomery-Iugas. A kordonkarokon rovid termoreszeket hagyjunk. hogy a tOke nilzsufoltta valik. hogy a lugas valamelyik reszet a felkopaszodas veszelye fenyegetne. A /ugasok metszesero/ A lugasok metszesenek nehany alapszabalya a kovetkezd. mert csak igy tudjuk fenntartani a lugastOke sze1l6z6ttseget es megfele16 megvilagftottsagat. Kulonboz6 lugasformak: magas alakok. ha a tOkek nincsenek tUlterhelve. Akkor kapunk szep nagy bogy6ju furtoket. Konnyebb a fenntartasa. 59 ._ -ff_-:C~-=C~~::C~~ 41. lent: vllitott karu redelylugas f££.

tgy kfvantam elerni. A hosszanti novekedest a honalihajtasok lelkiismeretes. a 2/11 (Alfold 100) es a Seyve-Villard 12375 fajtakbol. Kozottuk 100 eves is eldfordul. hogy az orszagban meglepden nagy es idos. es a tovenel neveljiink ugaresapot. A Kerteszet es Szdleszet altal hirdetett lugasbainoksagon valt ismertte. zamatos. sem a boranak nines idegen fze. A szruo .Ha a hosszu metszest igenylo !ajtakkalletesitiink lugast. mar egy cm-es korban vegzett kicstpesevel es 30 cm-enkenti kotozesevel is segftettem. Sem a szruojenek. Szeptember kozepen erik. 200 kg-nal is tobbet termd lugastdkek is akadnak. A keresztezeseket 1974-ben vegeztem. kellden savas. hogy a torzsne60 . Ebben a hibridben a sziberiai vadszruo es a francia ellenallo fajtan keresztiil az amerikai es a keleti fajtak edzettsege otvozodik Mathiasz Janos csemegeszolojevel. Lakoepulet kozeleben alland6an jarnak. A kovetkezdkben arra mutatok peldat. Kellemes. Rendkfvul bdtermd. A tovabbiakban a termeszetes csapadekot kb.permetezes nelkiil A lugasneveles nem mindennapi sikerenek egyik fo alapja a kidonleges [ajta volt. A fiirtatlag 20 dkg. Sajat gyokeren kotott talajon erosebben fejlodik.23°C-os lehdles ellenere teljes termest adott ott. amelyeknek 80-90 m hosszii a karjuk. A keresztezesbdl szarmazo fajta 15 eve terem minden permetezes nelkiil. esak j6 boven beontoztem. tobb ev 6ta pazsittal bontott talajon 30 X 30 cm-es godorbe 45 em hosszii vesszot iiltettem. mint az 5BB alanyon (a filoxera-ellenallosagot kulon megfigyeles igazolta!). A Toldi (C 50) a Magyarorszagon elterjedt ket rezisztens vonal osszehozasabol (sajat nemesftes) szarmazik. akkor a kar helyett a szalvesszdt kossiik ki vizszintesen. Mivel pihent talajba keriilt. hogy a szruo a haz kozeleben gondosan nevelve milyen meglepd eredmenyekre kepes. bejelentett fajta. meg a mi eghajlatunk alatt is. 1987-ben Komaromban .ha hagyjak novekedni igen nagy termeni kiiszonovennye tud fejlodni. Kivizsgalas alatt alld. ezert nehez a rendszeres permetezes. egy negy negyzetmeteres tetdrdl lefolyo esoviz is p6tolta. A j6 asztali bor mindseget eri el. A hazai rezisztenciatorzsek eloeillitasakor eddig esak az egyik vagy a masik tfpus ellencill6sagara tamaszkodtak. Magam a lugast ebbdl a fajtabol telepftettem. Az eliiltetett vesszon csak egy hajtdst neveltem. 1986 tavaszan a haz mellett. kisse illatos. Hazikertekben elsdsorban mint etkezesi szruo johet szamftasba. Rendbagy6 Ingas . bogy6inak nagysaga meghaladja a Chasselaset (22 X 20 mm). ropog6s lnisti. bdtermd tOkek vannak. tragyat nem adtam. ahol a Zala gyongye es a Rajnai rizling tovig lefagyott.

1988 veleshez es a gyors kialakftashoz erdteljesen fejlett vesszdt kapjak. kettot a haz falaig neveltem 170 em hossziisagig. A hajtasvezeteshez tovabb is az epuletet. masreszt a sz616t6ke es a lakohaz szerves egyseget kepez. A lak6hazhoz csatlakoz6 lugas vazlata oteves korban. 350 em magassagban levo manzardszoba 180 X 160 cm-es teraszanak korlatjan es falan neveltem ki. abra. pedig a kert enyhen dombos teriileten. nem fagymentes helyen fekszik. egy kis muanyag tetd alatti vasvazon vezettem el. A hazba a sz616hajtasok es a fiirtok alatt jarunk be. Budapest. Ugyanakkor Kecskemeten 40%-ban egeszsegesek a riigyei. A masodik ev tavaszan a torzset egeszen a mdanyag tetoig letisztftottam a kifakado riigyekt61.42. Toldi fajtaval. 19y nem volt szukseg kiilon lugasvaz epttesere. A eeruzavastagsagot meghalado hajtas hossziisaga oszre mar a 4 m-t is meghaladta. Ez a lakohaz kozvetlen kozeleben armigy sem okoz problemat. A mdsodik emeletet a hullamtetd folott. a szomszedos kis teraszt hasznaltam fel. majd vizszintesen. egyet a kovetkezd emelet kialakftasara hasznaltam tel. Ebb61 a 280 emj61 beerett resz az 1986/87-es teli hideget is teljes epsegben veszelte at. Harem hajtast hagytam. Az 61 . A gyors kialakftassal eveket takarfthatunk meg. A lugas indftasahoz szukseges eroteljes hajttisnevelesere ne sajnaljuk a faradsagot. 280 cm-ig fuggdlegesen neveltem a hajtast.

Igy emeletes lugast nyertem. A kozeleben levd gyeptakarot rendszeresen nyirjuk. A harmadik evben (1988-ban). de nem kfvantam a tOket nilsagosan meger6ltetni. 1989 kora tavaszan a tOkehez 10 kg komposztot tettem. amikor a lomb mar megvedtea sz6lo viragzatat az eros felmelegedestdl. es ebb6l alakitottam ki a tovabbi reszt. ropogos husu fiirtoket. . A lugas tove koriil csak egy keskeny. masreszt a lakas kozvetlen kozeleben esztetikai szempontbol is szepen fejlett furtokre volt szukseg. 1989-ben 72. 20-25 dkg-ot is elero furtot tudtam nevelni. szabadon novekedd hajtast ide vezettem ki. A haz es a padlasszoba ajtajan kilepve lehetett szedni a kellemes. Az eroteljes novekedes folytan esetleg nagyobb termest is elbirt volna lugasom.el6bb emlitett harmadik. 40 jol fejlett. 1990-ben 90 fiirtot sikeriilt sziiretelni. 100 X 30 cm-es savot nem borft novenytakaro.

A meddohajtasokat eloszor a meghagyott termoreszrdl tavolftjuk el. hogy feltetlenul eldnyos lenne. hanem szemet gyonyorkodtetd latvanyaval szeperzekiinket is szolgalja. A metszes kiegeszfteset a zoldmunkdk jelentik. Ezzel a kovetkezd evi metszes sikeret is befolyasoliuk. Harslevehl). A honaljhajtasok onmagukban novelik a toviikben elhelyezkedd teli riigy termekenyseget es a fiirt cukortartalmat is. A terheles hatarat a talaj tapanyag-ellatottsaga. A zoldmunkaknak kiilonosen a csemegesz616-termesztesben van nagy jelentosegiik. Ez ut6bbiak nehezen kezelhetOk. A szeles soros sz610kben a honaljhajtasok kezelesere inkabb csak csemegeszdldknel van szukseg. Itt a furtoknek minel szebbnek. egeszsegesebbnek. A h6naljhajtasok kezelese. gondos metszessel oidjunk meg! Vannak szabalyosan novekedd fajtak (pl.es koltsegigenyesek. 2-4levelre esipjiik vissza. 63 . amit a permetezesek utani varakozasi iddk is befolyasolnak! Amit lehet. tobb zoldmunkat kfvannak. Az ugarcsapokbol es a tobbeves fas reszekbdl kitord medddhajtasok kozul azokat szedjiik Ie. mert itt nines rajuk szukseg. Piros tramini. de a kerdest ne hanyagoljuk el. vagy az esetleges nil eros novekedesbdl keletkezd eros bearnyekolas szempontjabol lehet indokolt. leendo ugar) szempontjabol foloslegesek. Ebben a kerdesben ninesenek olyan kfserletek. amelyek alapjan ez eldonthetd lenne. ezert a kiaH6 honaljhajtasokat kb.Amit meg a j6 metszeshez tudni kell A j6 metszes nagyban fiigg a fajta es a term6hely alapos ismeretetdl. A lakohaz vagy nyaral6 kozeleben a szepen gondozott sz610 nemesak a gyumolcstermelest. piaeosabbnak kell lenniuk. vfzgazdalkodasa szabja meg. ha mind eltavohtjuk. nem val6szinu. amelyek az evi metszes (ifjitas. A zoldmunkak idd. Sokan a honaljhajtasokat teljesen eltavohtjak. Hogy ezekb61 mennyit tudunk vegezni. Ez legfeljebb esztetika. A keskeny soros sz610kben viszont nil zsiifoltta tehetik a tOkeket. az erdsen valtozo. Leanyka). A kepzdmdveszek a sz610t szamtalanszor felhasznaltak disz(tOkent. Minden fajtanak mas a metszesi igenye (a metszes ajanlhato hossziisaga). A honaljhajtasok az egesz tOke lombfehiletenek tobb mint a felet teszik ki. A kis teriileten folytatott sz6lotermesztes eseteben a zoldmunkaknak meg egy Ie nem becsulendd nagy jelentdsegiik van. es elofordulnak bozontosabbak (pl.

el szokas tavolftani. ba lebet. de a tapanyaghiany karos hatasait is. vegyiik igenybe a szaktanacsadast.Lelevelezes. A metszesnek fontos segftsege a belyes tnigyazas is. A jobban szellozo furtok kevesbe vannak kiteve a rothadasnak. mert (gy elkeriilhetjiik a ttiltragyazas okozta buja fejlOdest. konnyebb szakszenien metszeni. Ha szep es egeszseges az iiltetveny. E ket tevekenyseget ezert egyeztetni kell. . Ne tragyazzunk vaktaban. ba a kellden taplaIt novenyt belyesen metszettiik. A sz6161ugasok eseteben a nagy termofelulet miatt kiilonosen fontos.f61eg a csemegesz610k eseteben . A fiirt kozeleben levd levelek koziil eres elott kettdt-harmat . A fajtakra jellemzd fagyallosag is csak akkor alakulhat ki. Az aprolekos zoldmunkak vegzeset gyakran a novenyvedelemmel kapcsolatos varakozasi idOk akadalyozzak. bogy j6 feltetelek aIljanak rendelkezesre.

2 m) stb. vegig me1l6ztiik az apr6A kfserleteket 1983-ig a gyongyosi f6iskola Sz6l6termesztesi Tanszekenek munkatarsai gondoztak. lekos zoldmunkakat. azonos a sor. Az ossze- 65 .5 X 1. A nagy teriiletek osszehasonlftasa csal6ka. a tOkek egykoniak. mert ebben a metszeses rmlvelesmodok pontosan egymas mellett vannak. A kfserletekben keriiltiik a nilzott gondozast: pI.es t6tavolsag (3. hogy becsiilettel igyekeztiink a kerdest megvizsglilni. Ezekb6l csak a legjellemzObbeket ragadom ki. utana a jogut6d. azonos idOben sziireteltiink.Sziireti adatok Matraaljan hasonlftasra a legpontosabb adatokat a kfserlet adja. mert valamelyik tenyezd nem egyezik. a GATE Ozemmemoki Intezetenek munkatarsai. Az eddig elmondottakat most tenyekkel kfvanom alatamasztani. dr. egyforma mennyisegti tnigyat kaptak. akiknek ezuton mondok koszonetet. A sok even keresztiil folytatott megfigyelesek adatai egesz kotetnyit tennenek ki. ami erzekelteti. Gyuris Arpad es Ludanyi Bela kfsertek figyelemmel.

tri' ...Olrl .t-o ~~?' !9 '~ °2 '<IS ~ ~ <IS ~ ~ 0F:l CIl OIl I=: ~ iil °2 N 11) 66 .... "."".. I 'ILl ~ r'l 00 "'"t-o r'l 00 O\t-o r'l 00 . ."..g 0:1 ~ . '" <£ 8 <...000 6<£6 N .. 00 t........~ .... I r'l 00 r'l r.e ~ ~ = fa 8 '" ~ 'ILl .......... N ........N .......-.. e 0:1 001rl ~oo·oo· .t-.......... 00 \0 O\OIrl 0\....::?j 0 (1) ... • N ....... ~ r'l 00 ot-o r'l 00 O\t-o r'l 00 ....... .. :>.......:' .. ~\O........ I ...". .oN' 001rl0 t-NO ONN 0·00· ... =e '0 :I ~ !:'?O?' r--~?' "'"0\0 t..... .c: 0:1 Irl N r'l\OO .t-... I ..<:< 0:1 r'l :I . ~~?' . . ..<£ ..............<£ t N . r'l 00 "'"t-o I ..... I "'" ~ .........g 00 r-................t-o ~~?' !:'~?' ~~?' ... '" ...Irl t-. "'". ... '0 !:'..............<:< '" ~ .....00 r'l·\O·oo· ......."Irllrl .. 000 .."'"......g ~ E ~ . \0....... 0\' t-............ t-............... 00· t-.g t-.e (1) OIl OIl '0 t: '" ~ .."r'l N·t-·\O· t"'" 000 ......N 00 t-\OOO r'l·Irl·0\.."....<:< ...t-o "..N 00 ". ..... .. r'l 00 I ::...... ... • \0 Irl 00 00 0\ N·.... r'l 00 \0 I \0 Irl ~ -&l ~ :>...... Irl \0 t-oo\O Irl·.... r'l 00 O\t-o I .:' O\... I ..~<£ fa ......:: 'ILl ~ !:'~?' !:'~?' .

Ez els6sorban az exportban jelentkezik. de a termesztes szempontjabol fontos termek el6allitasa. E celbol rezisztens fajtaink ellenallosagat ajanlatos lenne pontosabban meghatarozni. amire alaposan fel kell kesziilni! Ebben a mindseg mellett termeszetesen a koltsegek is szerepet kapnak! Hogy a termesztesi celok szamara a rendelkezesimkre aH6 koriilmenyek kozott melyik metszes. Arra torekszunk. a sz6161evel. A borszdldknel szamolni kell a minosegi kovetelmenyek novekedesere.A termes mennyisege es minosege piaci kovetelmenyek A metszessel es a nnfvelesmoddal els6sorban nem a sz616tOke szep formajat kfvanjuk szabalyozni. de ez azzaljar egyiitt. a mennyisegi borok hatterbe szorulnak. A csemegesz616 ma meg fuggetlen a kulfoldi kfnalattol. de a kereslet nem olyan nagy. Termekeink megjelenese es megmaradasa a piacon nem kis feladatot jelent. de a kovetelmenyek itt is nagyok. 67 . csemegesz616 es egyeb. mint a bor tenileten. hogy till nagy a kal6riatartalma. ez alol mi sem vonhatjuk ki magunkat. mint a sokkal jellegzetesebb izU gyumolcslevek irant. Gondolhatunk meg a kiilonboz6 biotermekekre is. Ez a trend a vilagpiacon. Nem szabad azonban megfeledkezni arrol sem. Az egyik osztonz6 ketsegkfvul a mindsegi termek megfelel6 ara.hogy a szigorodo piaci feltetelek miatt szamftani kell masfajta kovetelmenyrendszerre is: a meg nem felel6 termek nem fog vev6re talalni. Itt nincsenek olyan szigoni kovetelmenyek. A mindsegi bortermeles keriil eloterbe. A sz6l61e sikeret az is korlatozza. hanem a termes mennyiseget es mindseget. kisebb jelentdsegil. a konyvben elmondottak alapian vegs6 soron mindenkinek maganak kell eldontenie. hogy a magyar termekek akadalytalanuljelenhessenek meg mas orszagok piacan. es kills6 tenyezdk altai meghatarozottak. de atterjed a belfoldi fogyasztasra is. hogy hasonlo korlatozasok nelkiil a kulfoldi am is bejohet a magyar piacra! Kiviil es beliil megmerettetesnek lesziink kitevel Piackepesek lehetnenk pI. A sz616termesztes f6 celja a borsz616.es rmfvelesmod felel meg. de a jov6ben itt is varhatok valtozasok.

.... . . A Guyot-fele tOkemuvelesm6d jelentdsege Kozepmagas vizszintes kordonmdveles . . A tOkek felkopaszodasanak megakadalyozasa ... . . Zoldmunkak . .. .. . . . A karok ifjitasa . ... . .. . .... .. . A metszes szuksegessege A metszes celja . . A fejmuvelesu sz610k zoldmunkai . . . . ... .. . . A felmagasodott reszek ifjitasa .a termd es ugarreszek elhelyezese a sz6l6tOken . Bakrmlveles . .. .. .. .. .. .. A magasnnlvelesil sz610k zoldmunkai Magasitott Moser-rmlveles . Muvelesm6dok . . . . . ..Tartalomiegyzek Amit a metszesrdl tudni kell Milyen alapfogalmakat kell ismemiink a helyes metszeshez? . Szalvesszds valtometszesek kozOs termdalappal A kozos termdalap nelkiili valtometszes A lefveles . A rovidcsapos metszes ..... .... A teli riigy termekenysege . . ... . . . A bakmdvelesil sz6lOk zoldmunkai A bakrmlveles jelentosege . . A hossziicsapos valtometszes .. . . . Guyot-nnlveles . A Moser-fete nnlvelesmod jelentdsege 69 .. .. .. .. . . . 5 5 5 9 9 10 11 12 16 16 17 19 20 20 22 22 24 26 27 27 27 28 29 29 30 31 5 A kozepmagas kordonrmlvelesjelentdsege 32 33 36 38 39 Moser-fele magasmdveles . . .. A fejnnlveles es a baknnlveles kozotti atmeneti formak Legyezdrmlveles ..... A fejmtiveles jelentdsege . . .. . .. ... . . Fejmuveles .. . ... A kozepmagas kordon zoldmunkai .. . . ...

Szalay Csilla MUszaki vezet6 Cs8kv8ri Attila MtIszaki szerkesztd G. Sylvoz-kordon. Egyesfiiggony ... Hova telepftsunk lugast? A legismertebb lugasformak A lugasok metszeser61 Rendhagy6 lugas . .... . .. 47 52 55 57 57 57 58 59 60 63 65 A termes mennyisege es minosege ..Emyo. •. . ..... . a fedelen szerepl6 fcnykepeket Migend Uszl6 keszftette A rajzokat Feher Mikl6s keszitette Nyomasra engedelyezve 1991..piaci kovetelmenyek 67 Kiadta a Mez6gazdasligi Kiad6 Kft.. Miiller Zsuzsa Fedelterv Beleznay Kernel.66-13-2 Keszult Debrecenben. Mi jellemzi a sz6l61ugast? . ZOldmunkak. ... . .. es terhelese . . Sziireti adatok Matraaljan . marcius 7-en megjelent 4. . Kett6sfiiggony-muveles (GDC) . . .5 (A/5) {vterjedelemben MG 4701-f-9193 .(GDC-) rmlveles jelentdsege A sz6l6 muvelese lugasokon . . . A kiadasert felel Farkas J6zsef ugyvezetd igazgat6 Szedte es nyomta az Alfoldi Nyomda A nyomdai megrendeles torzsszama: 3591... 40 41 43 44 45 45 46 42 42 Az egyesfuggony-nnlveles jelentosege A k6tsikd mdvelesmodok fogalma. .permetezes nelkul Amit meg a j6 metszeshez tudni kell . ... A kett6sfiiggony. A GDC-muveles zoldmunkai . A Sylvoz-kordon alak(t6 metszese A Sylvoz-kordon jelentdsege ... ... . . evben Felel6s vezet6 Szab6 Viktor vezerigazgato Felel6s szerkeszt6 R.. . az 1991. ..(lefvelt szaIvessz6s) muveles Az emyomuveles jelentosege... . .

pt.TatabSnya.k szaporit6ahyagat. orokzoldeket. foldkeverekeket. novenyvedo szereket. Szabad gyokerli oltvanyokat osszel es tavasszal vasarolhat. vet6magvakat. NyHva: egesz evben hetfotol pentekig: 9-17 6raig. termeteshez szOkseges egyeb anyagokat. 2890 .: 34/83-524 Lev8lcfm: Tata. viragfOldeket. mlitragyakat. K~RJE OfJTALAN ARJEGmKONKETI Garancia a fajtaazonossagra es a megeredesre. Konteneres szaporft6anyag egesz evben vasarOlhat61 A KEmSZETI ARUoABAN v'sBroIhat meg: gyOmolcsfaoltvanyokat. szombaton: 8-12 6raig. csomagkUlda szolgalatunknal postai szallft8. Szanat6rium u. 2800 Arudankban egesz evben vasarolhat csemegeszol6-. iIIetve tolerans) fajt8. a Skala Sztrada Aruhaz kOzveUen szomszedsaqaban talalhat6. vagy csak kis mertekben Igenyl(S (rezisztens. KERTESZ KKT Tel.: 249. gepeket. boraszati eszkozoket es anyagokat.st is rendelhet. 8-12 6raig. INGYENES SZAKTANACSAOAssAL IS RENOELr<mS~RE ALLUNKI az M1-es aut6palya mellett Tatabanyan. feherborszolo-. dfszfa-. Fax. oszi as tavaszi idenyben vasamap. bogy6s-. viraghagymakat. szakkonyveket.: 34/14-533. vorosborszolopermetezest egyaltalan nem. dfszcserje-szaporit6anyagot. 1. Arusftunk meg kerteszeti eszkozoket.

as egyab gepek. 26. D6zsa Gy. 1044 Telefax: 169-67-30 Telex: 22-7240 is. berendezesek. Csiky u. 53.) VERPELE:TI TELEP Telefon: 36-59-143 TATAI TELEP Telefon: 34-83-055 PACSAI TELEP Telefon: 92-68-027 NYfRBATORI TELEP Telefon: 43-11-448 KECSKEME:TITELEP Telefon: 76-20-810 Verpelet. IV. VOSZK Sz6vetkezetek Kereskedelml. VorOsmarty u. VII. ~IKIE~IKIE~lK. WmI1AlLlX@LDff>rxg KeszUljenek fel idoben az 1991. karbantartasa. fogy6eszkozok. 1047 Telefax: 169-58-34 Telex: 22-7240 Bp. ezert mar most vasaroljanak megfelelo termekeket. u. 6001 Telefax: 76-20-810 Telex: 26-439 .. Baji u. Arok u. XI. Vaci ut 31. u. palinkatermelok laborat6riumunknal (Bp.. Csanyi L. kereskedelmi hUto. dijtalan ezaktanaceadessal.. 14.. Raktlirr61 gyorsan tudjuk biztosftani. 3. u.. lpari es Szolgaltat6 K6z6s Vallalat felsorolt telephelyein Vendeglat6-ipari. 39. avi nyari szezonra. 4300 Telefax: 43-11-448 Telex: 73-367 Kecskemet. 2890 Telefax: 34-83-373 Telex: 27-337 Pacsa. 8761 Telefax: 92-68-122 Telex: 33-389 Nyfrbator. 3. nagykonyhai. Figyelmes kiszolgalassal. pontos szaliltassal es sok mas szolgaltatassal allunk az Onok rendelkezesere.) miniSs8gvizsgalatokat megrendelhetnek. (E:lelmiszerek. u.. FOrst S. Cornelius italautomatak. ita- elelmiszertelepeink szolgaltatasait az alabbi cfmeken. javftasa. . ~~lK. 3351 Telefax: 36-59-284 Telex: 63-260 Tata. ESZKOZE:RTE:KESfTE:SI OSZTALY Telefon: 166-94-44 ALKATRE:SZFORGALMAZASI OSZTALY Telefon: 169-01-16 CORNELIUS MARKASZERVIZ Telefon: 169-75-22 Vegye igenybe 10k rendelhetok Bp. 4. IV.. 1111 Telefax: 166-48-02 Telex: 22-6444 Bp.~cB~rmmM5lK. 1. alkatreszek forgalmazasa. Bortermelok. Landler J. butorok.

.MEZOGAZDASAGI KIADG KET.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->