1767.

szeptember-november

4. - Negyedik napolyi lit.

1768. aprilis 10. - Nernetorszagi lit kezdete. Utitarsa Bartolomeo Cavaceppi. Utjat Regensburgban megszakftja. 1768. majus 10. - Munchenen keresztul Becsbe erkezik, ahol fogadja Maria Terezia es Kaunitz kancellar. 1768. majus 28. - Tavozik Becsbol. 1768. junius 1. - Megerkezik Triesztbe, hogy haj6ra szall, es Anconan keresztul ba. ahol azt tervezi, ter vissza Rorna-

1. BEVEZETO AUTONOMIA - HETERONOMIA

A rnuveszetek modern rendszererol sz616 tanulmanyra, Paul Oskar Kristeller klasszikus rmivere tobb mint fel evszazada sunin hivatkoznak. A humanizmus nagy kutatoja szolid - fokepp filo16giai - eszkozokkel azt mutatja ki, hogy a rmiveszet altalanos fogalma modern, XVIII. szazadi konstrukci6.
A vizualis rmiveszeteknek a kolteszettel es zenevel val6 egyuve csoportositasa a szeprmiveszetek rendszereben, ami szamunkra megszokott dolog, nem letezett a klasszikus 6korban, a kozepkorban es a reneszanszban. Mindazonaltal az antikvitas hozzajarult ehhez a modern rendszerhez a kolteszet es festeszet osszehasonlitasaval, valamint az utanzas elrneletevel, amely egyfajta kapcsolatot hozott letre festeszet es szobraszat, kolteszet es zene kozott. A reneszansz em ancipalta a harorn f6 vizualis muveszetet: kiemelte 6ket a kezmuvessegbol, valamint megsokszorozta a kulonbozo rmivcszetek - fokepp a festeszet es kolteszet - kozotti parhuzarnokat, Tovabba megalapozta a kulonbozo rmiveszetek iranti rmikedvelo erdeklodest, amely nem els6sorban a muvesz, hanem az 01va56, nez6 es hallgat6 nezopontjabol fuzte 6ket egyrnashoz. A XVII. szazadban emancipalodott a terrneszeuudornany, ami elokeszitette a rmiveszetek es tudornanyok elesebb elkuloniteset. Am csak a korai ~VIII. szazadban, kivaltkeppen pedig Angliaban es Franciaorszagban keletkeztek mukedvelok altai rmikedvelok szarnara irt ertekezesek, amelyek kozos elvek alapjan egyuve rendeztek, osszehasonlitottak es rendszerbe Ioglaltak a legkulonbozobb szepmuvcszetckct. A szazad masodik feleben, kivalt Nernetorszagban tettek meg a kovetkezo Iepest: a szepmuveszetek osszchasonlito es elmeletl targyalasa a fllozofiai rendszer onallo dlszciplinajava valr, Vagyis a szepmuveszetek modern rendszere a romantikat megel6z6 korszakban gyokerezik, noha minden romantikus es kesobbi esztetika szukseges alapjanak tekintette.'

1768. junius 8. - A varakozas napjaiban osszebaratkozik szallodai szobaszomszedjaval, Francesco Arcangeli olasz szakaccsal, aki kirabolja es meggyilkolja. 1768. junius 9. - EltemetikTriesztben.

Paul Oskar Kristeller: "The Modern System of the Arts" [19511952J, in: u6: Renaissance Thought and the Arts, Collected Essays. Princeton UP, Princeton (N.].) 1990.224. o. sk.
1

18

19

a gyakorlati valosag.. zene. s e tekintetben hasonlokcppen jan el ellenfele. 4 Az egyesitett fogalomba folvett rmiveszetek valtozasaira utaIaskeppen ket peldat emlitek. v. eloitelet uj. kiterjesztett ertelmet es jelentosegenek folisrnereset koszonhetjuk. hagyornanykent ert meg. Az a dentes ugyanis. 15. hogy mennyiben kepes elfogulatlanul ertelmezni a hagyomanybol valo kilepest es egy uj hagyomany Ietrehozasat. sot rnuveszetfilozofiakent . 20 21 . Ennek kapcsan azonban az a kerdes vetddik fol.tesz szert a maga letere.ertelmezik a XVII-XVIII. epiteszet) egysegenek ertelrneben Miiveszetrol beszelni. 1989. az onrnagaban val6 kiteljesedes p6tolja. festeszet. reszvetel s az ebbol kovetkezo elornegertes. A rmiveszi szepsegben a kulso celszeruscg (hasznossag) hianyat a bels6 celszeruseg (Kantnal majd eel nelkuli celszeruseg). hogy a XVIII. ami megveti az alkalmazott es szabad. amelyet Hans-Georg Gadamer vet fol Igazsdg es m6dszer [1960] cfmu rmiveben. Az auton6mia .mint cirne is mutatja . fgy aztan a torteneti elbeszelesek meghatarozott rrniveszetekkel kapcsolatos poetikai. amit meg2 fgy Ernst Cassirer Afeluilagosodasfiiozofiaja [1932] esztetikai fejezeteben a szisztematikus muveszetfilozofiai esztetika egy evszazados elotortenetekent abrazolta targyat. A hatastorteneti tudat rnindent. es letrehozott egy rnasikat. szazadi IzlesfiIozofiak olyan megfontolasait. amely folottebb problematikus m6don . ami Kristeller esszejenek targya. nagy hatasu Les Beaux Arts reduits it un rnerneprincipe cirmi rmiveben." 3 Kristeller szerint a donto Iepest az uj rendszer iranyaba Charles Batteux tette meg 1746-os. Az univerzalherrneneutika. hanem gyakran az ezek keletkezeset kutat6 filozofiatorteneti rrnivek elofeltevese is.vagy annak elokeszitesekent . aZ elkuIonulo esztetikai tudat es szfera biralatakent erti rnagat. hagyornanyosan nem egyuve tartoz6 tevekenysegforrnak a szeprmiveszet fogalmaban egyesUljenek. Mainz. problemdja a XVIII szazadi esztetiedbari es logiledban Az iteloero kritikdjdig [1923] cirmi munkajaban). A levaIasztashoz ismervek kellenek. melynek a hagvomanyban valo benneallas. lezart egy hagyornanyt. szociol6giai kulonbsegek bortonebol (es azonositotta a Miiveszettel). A nagy rmiveszetek autonorniaja'' azaz heteron6m kulso meghatarozottsagaikkal szemben onmeghatarozo es onmeghatarozott jelleguk elsobbsege . u. a hagyornanyvalasztast es alapitast. hogy kulonbozo. a keletkezest es Iezarulast. Nern foglalt viszont allast abban a tekintetben. szazad elott jogosulatlan a nagy nniveszetek (kolteszet.Kristeller nagyszabasu. amelyek valojaban tivoli vagy semmilyen osszefuggesben nem allnak a rmialkotasokkal. komrn.a beszelo rnuveszetek ket fajtajat kulonboztettc meg: a kolteszetet. szobraszat. 12.aki maga is hangsulyozta a szep muveszetek altala javasolt felosztasanak kiscrlcti voltat . HansJoachim Schrimpf u. ill. in: Moritz: Beitrdge zur Asthetik. Dieterichsche Veriagsbuchhandlung. a sajat vilag elleneben .lett vegul is a csoportositas meghatarozo eleme. s egy globalis kulturkritika szellemeben az esztetika feIoldodasat szorgalmazza a hermeneutikaban. nyilvanvalo ellenfelenek tekinti a hagyomannyal szemben ervenyesulo esztetikai rnegkulonboztetest.. Kant . rmiveszettani reflexi6kat gyakran a mar egyesitett rmiveszetre vonatkoztatnak. . Az elso allltas nemcsak az altalanos es rendszeres filoz6fiai esztetikak egyik implicit feltetele. hanem allando mozgas ban es valtozasban rnaradt. hogy az egyesftes konstrukcioja az esztetikum eleven es lettel biro eszrnejet szabaditotta ki a teoretikus felreertesek. amelyek nem kerulnek bele az uj rendszerbe. rnelyek kozul a kozvetlen hasznossag es alkalmazhatosag elutasitasa vezet el egyfajta erdekmentessegig es oncelusagig (belso eelszeriisegig). mas tekintetben az "alacsony" es "magas" rmiveszetek differencialasanak alapjat. Ez terrneszetesen tobb azon terjedelmi es fogalmi valtozasnal. Hans Adler. ugyanakkor onkorlatozo fogalomtorteneti attekintese vilagossa tette. eloiteletek es zavarossagok. melyben az azonos elva szep terrneszet utanzasa. rneroben eltero hagyornanyokhoz tartoz6.Vb.? A masodik allftas. Hozzatartozik bizonyos rmiveszetek levalasztasa.valoszinulcg eloszor Karl Philipp Moritz 1785-05 (Kristeller altai nem emlitett) versuch einer vereirugung alter schonen Kuriste und Wissenschajten unter dem Begriff des in sicb selbst Vollendeten cirnu kis irasaban valt minden szepmuveszet kozos ismerveve. vagy pedig olyan absztrakciot dolgozott ki. noha e halmaz sohasem dermedt meg. Hg. Alfred Baeumler is Az irracionalitas ert. o.

hogy a kortars rmivek sem szuksegkepp az adott. kepzormiveszetekben s vegul a zeneben is. s olyan elsodleges autoritassal vertezi fel az el6bbit. Ictus. a kepzodrneny ertelmezhetetlenne valasa es halala a kovetkezrnenye. hanem maguk is Iehetseges vilagok. sot bizonyos voriatkozasokban atszarmaztatjak ra az ember onrendelkezesi jogait. amely addig. 51. tisztan antropomorf. amely nem eredeztethet6 sem a transzcendencia.. hanem egy korabeli ujitasnak. a centrumba a targyiasult rmi monasza kerul. Historikum es esztetikum szovetsegenek hatalmas retrospektiv rnunkalkodasa ujrarendezi a mult ernlekezetet. hogy onertekkel biro valosagokat kepes foltarni. s ennek kovetkezrnenyekepp minta es rnertek fogalma elkulonul egyrnastol. ami a regi rnualkotasokrol atterjed az ujakra is. Kontextusukb61 kiemelve. vagy legalabbis egy vilag uzenete van a kapszulajukba zarva. s ezaltal a rmialkotasok egy jelentekeny . s a modern rmiveszcrfogalombol kesobb teljesen kieso ekesszolast.es egyre jelentekenyebb . s eppily szorosan kapcsolodik hozza a kiemelked6 rmiveszeti kepzodrnenyek ismert alkot6inak zsenikent azaz tererntmenybol tererntove valo emberkent . amelyben 22 23 . es (ami a kepzormiveszetet illeti) intezrnenyes forrnajat tekintve muzealizalodik. torteneti tudatra tarnaszkodik. eredeti funkci6juk j6 reszetol eltekintve egymas melle rend eli gyakran nagyon tavol al16 rmiveszetek alkotasait. Ennek azonban a rnuveszet uj rendszereben nem az erdeklodes kialvasa. technetol es tudastol. folbecsulhetetlen fontossagu eszrnejet is magaban hordozza. amelyeket a teremto kepzelet hozott lett-e. invenci6t61. Mindez ujra es mas szempontb61 erositi meg az auton6m es alkalmazott rmiveszet ellentetet. onelvti. az idegent magaba foglal6. 248.az erzetek szep jatekanak" muveszetet pedig a zen ere es "a sztnek muveszetere" osztotta. ami a sajat lettel mar nem all kozvetlen kapcsolatban. a szin-zongoranak j6so1t jovot. kompenzatorikus rnellekjelensege a Mtiveszet iranti elragadtatott rajongas .vagy mar . mert eppen abban kulonbozik a keszsegt6l.A rmlveszetek u] rendszere uj. tehetsegtol. Megszuletik a rmialkotas-individuum monadikus fogalma. Szeged. . Megemlitem tovabba a prozai eposzt. az. s ennek saran a regit es ujat szisztematikusan elkuloniti es egyrnasra vonatkoztatja. amelynek legitim statusza a kolteszet fajai kozott meg Goethe es Schiller levelezescben is bizonytalan volt. Az emlekrmi a muveszi kepzodrneny forrnajaban. Ez ut6bbinak azonban semmi koze sem volt a festeszethez. s maga is hozzajarul annak kibontakozasahoz.nem szarnitott annak. -r. hogy individualis es/vagy idealis ertelernben 6k maguk vilagok.resze emlekrmikent stabilizalodik. a kepzomuveszetek kozott a kcrtmuveszetet a festeszet egy fajtajanak tekintette.Immanuel Kant:Az itel6er6 leritiledja. Problernakent jelenik meg a regi norrnativitasa es az uj Iegitimitasa. eEz viszont az ernberiseg egysegenek absztraktabb. hanem valarni. s6t rmialkotaskent ismer fol vagy rmialkotaskent definial szamos olyan kepzodrnenyt. a regenyt. A tavolsag es kozelseg. ahhoz a folisrnereshez vezet. skk. Masfelol azonban eppen e modern konstrukci6 jellegzetessege az is. kozos vilag disziteset es szepiteset szolgdfjdk. sem a rnult Iezart teljesseget nem orizheti meg. . §. amelynek keszit6jet61 vagy alkotojatol kulonvalo Ietet tulajdonitanak. uj hagyomanyokat keres es talal.) A regi rmialkotasok szernleleteben bekovetkezo fordulat fejlernenye az ujakra nezve az.VO. Tagolja es kitagitja a tortenelrni teret es idot. hanem szekularizalt. o. fennrnaradasanak esetlegessegeit is beszarnitva. Idegenseguk ugyanis. Ennek korai. hogy a rnuvesz es muelvezo kozotti eddigi gyakori szociol6giai kulonbseget a hermeneutikai megkozelites kulonbsege valtja fel. sem a hatalmi reprezentacio korebol. sem folyamatos kapcsolatot nem biztosithat a mi vilagunkkal. 1997. ami utanzando rnintakent vagy kovetendo peldakent mar nem funkcional. hogy nem tartoznak a mi vilagunkhoz. balvanyozasa a k61teszetben. ilL letrehozni.valo folertekelese. a kontinuitas es diszkontinuitas u] viszonyai alakulnak ki.az ugynevezett rmiveszetvallas. Mertek maradhat az. A zseni fogalma korantsem mond ellent a rmi alkotojatol kulonvalo targyiasulasi folyarnatanak. Barrnily onallo erove hatalmasodik is a befogad6 enthuziazmusa es az alkot6 geniusza a muveszet modern konstrukciojaban. nem szarmaztatott tekintely.

bens6leg letrejott rmiveszi celjakent. A virtuozitas bernutatasa .zsdg es modszer.onallo . 6 Hans-Georg Gadamer: lga. Eine interdisziplinare Anthologie von Winckelmann bis heute. s lehetove valik a forrnak tortenete alapjan elgondolni a kulonbozo .' Mindez korantsern jar a rmiveszet tartalmi kiuresedesevel. ill. s maig fennmarad6. Frankfurt am Main.Vo.nagyrnertekben onallosulo. amelynek meg a rmialkotas "tisztasaga" is (es az erdek nelkuli tetszes.kivalik a rnuveszetek magasrendu ertekei kozul. koncertek stb. hogy a tron es az oltar funkcionalis.szubsztancialis ertelrnet tulajdonit6 felfogast. Bonyhai Gabor) 24 25 . s a rmialkotasok esztetizalodnak. vagy ha igen. kiallitasok. mel yet betoltott s melyben [elentosege volt. dematerializalt jelentese tamad. Azzal.s ez itt az ujdonsag . mintegy tukrot tart6 igazsagvonatkozasakent isrnerhetnenk rajuk. dokurnentatfv. muveszetfiIozofiava valtozik. mint Gadamer veli: Amikor rnindenrol elvonatkoztatunk. ezek mostantol a muvesz titkai kell hogy maradjanak.esztetika" pedig. mind a zseniesztetikat tulelo. Peter Por. E fejlernenyek azonban meg sokaig nem destrualhatjak az ugyancsak most kialaku16. Egy filoz6fiai herrneneutika vazlata. onallo vilagkent rnnkodo rmialkotasnak . amelyet kivalt) 5 E folyamatot mutattuk be es kornmentaltuk P6r Peterrel egy szoveggyujtemenybcn. egyesitett miiveszeti rendszernek a kenyszere reven a korstilusok tortenetehez. individuumkent.): Stilepoche: Theorie und Dishussion. a mu mint "tiszta rmialkotas" valik lathatova. szalloigeve va It kifejezesevel: egymast kolcsonosen megvilagito .meghozza mind a muveszetvallast. meghozza . Ett61 kezdve mintegy zarojelbe kerulnek az anyaggal valo "birk6zas" nehezsegei. a gyakorlati megcsinalas specialis techni- kai problernaja volt . szolgalo rmiveszetevel szemben hatarozza meg rnagat. Lang. amely a konkret rmiveszi munka. amiben egy m11mint eredeti eJetosszefi'lggeseben gyokerezik. Onaliosulasuk modjat azert nevezem hermeneutikainak. s gyakran szernelyes kapcsolata fokozatosan csokken. ill. (ford.azok immanens tulajdonsagakent. Sandor Radn6ti (szerk. o. A rrniveszet fogalma esztetikai fogalornrna valik. 1984.kulturalis rnagatartaskent kulonul el a rmiveszeti kepzodrnenyeket letrehozo (bizonyos teruleteken kesobb az onallo letrehozokent elismert elcado)." A tortenelmi rrnialkotasok valoban elveszitik konkret funkci6ikat a modern befogadasban. majd a piac mellett a szernelytelenne (peldaul allamiva) valo mecenatura kulonbozo formam keresztul erre szolgalo intezrnenyek (rnuzeumok. hanem egy uj. [tovabbiakban Gadamer: Igaasdg es m6dszerJ 78. .amelyet addig a kulonbozo rmiveszetekben ervenyes. E tulajdonsagok tartalmai elvontabbak annal. az azokat befogado aktivitas.a zene reszleges kivetelevel . es nem utols6sorban rnaganak a modern. egyben filozofiai jelentest es jelentoseget tulajdonit a rrnialkotasoknak. minden vallasi vagy profan funkci6t61. s6t jelent6sen tovabb onallosulo . 1990. rnert ertelerntulajdonit6 szandekaik megkulonboztethetove valnak egyrnastol.s kulonosen az fgy elgondolt regi rmialkotasnak . Am ezek az alapveto fordulatok nem legures terbe vezetnek. s az azt jellemzo anyagkezeles. es a modern rnagasmuveszet genetikus [ellegzetessege. csak masodlagosan. E tevekenysegek kozvetlen. s egyre novekvo mertekben a piac. S ha egyszer mar leteznek formatortenetek.Oskar Walzel j6val kesobbi. a kepz6muveszetekben peldaul a vizualis reprezentacio modusainak tortenete . amely kezdetben a rnetafizikai letezobol erzeki es erzelrni tapasztalatta valo szepseg megisrneresmodjat igazolta (s a racionalis esz komplementer fogalrnakent onmagaban is folertekelte az erzekiseget). A rmiveszet uj rendszereben a rmiveszetek esztetikai rmiveszette valnak.s ebb en tekintheto va16ban elsonek Winckelmann okori rmiveszettortenete -. akkor megnyilik az ut az osszehasonlitashoz. konyvkiadas. atszelIemitett. hogy a filozofia kituntetett targyava valasztja a muveszetet. Ezert a formanak . hogy valamely meghatarozott eletforrna es tradici6 kozvetlen. Az .) kozvetftenek ket ismeretlen fel kozott. Gondolat. Budapest. reflektalt eletoszszefuggesbe illeszkednek. alapvet6en kulonbozo szabalyrendszerek rogzrtettek.rmiveszetek egyseges tortenetet.

Robinson and].Iegalabbis kezdetben . a rmiveszetre es tudornanyra vonatkoztatott magaskultura fogalmahoz a rmiveszet modern rendszere . in: 1. m. ("Culture: The Making and the Make-Up of a Concept". Budapest. Ez az osszefugges pedig maga a tortenelmi tudatt6l athatott kuitura.kulturahoz" tartozokenr fogjuk fel azokat. s6t annak egyik legfontosabb kifejezodese.ik eIetm6dunkat es a bennunket korulvevo vilag ertelmczesi rnodjat problernatlanul terrneszetesnek vagy eleve elrendeltnek. o. T'Twins. DialecticalAnthropology. in: G. s ez sajatjanak meghatarozo jellernzojeve valik. hanem ertekorientalt.szimb6luma. M6dos Magdolna) 12 Kristeller: "The Modern System of the Arts" [1951-1952]. * E folyamatban Johann Joachim Winckelmann-nak (17171768) meghatarozo szerepe van. amely a tajat mind a rmiveszetben. o. nem pedig azon velernenyek. 1992.i. 9. amelyre palyam kezdete 6ta keresern a valaszokat.218. m. (ford. Lukacs Archivum. vagyis olyasmiknek. mivel a rmialkotasok par excellence kulturalis targyak. ill. egy fogalom keletkezcse es tartalma". 1. hiszen felmutatja a kulturalis gyakorlat negy alapvet6 jellemzojet.immar a szepseg sem adott. s jellemezte a felvilagosodas alapjain keletkez6 modern tarsadalmar a kultura tarsadalmakent. amelyeket a kepzorruiveszetek es az irodalom viszonyara nezve esetleg rnegfogalmaztak.]. Budapest. hanem letrehozott. hogy a kultura targyalasanak a rmiveszet [elensegebol kell kiindulnia. az emberi praxis ket nagy objektivaciojara. 13. 2003. 1994. The Constitution of Cultural Modernity". s arnelyek sajat tetteink altal atalakftharok .) 8 Vo. 2007. in: u6: i. o. szabad. annal is inkabb. Valogatott tanulmanyok.!'' Hannah Arendt egyenesen azt mondja. Budapest. hogy a vilag e folyamatban mcgszunt "szep vilag" lenni. (ford. (ford.. 7-24.Aesthetica und Anaesthetica". kulonosen nem Ieiro. 128. in: u6: Mult esjouo eozott. Papp Zoltan). o. Problernank tortenete szernpontjabol Winckelmann klasszikus rruiveszetrol sz616 tanulmanyait az a lelkesedes teszi foritossa. Thesis Eleven.) Markus koncepci6ja nagy hatassal volt konyvern elmeleri kereteire. 9VO. in: u6: Szubjeletiuitas. Kristeller Irasanak csak egy mondata utal d. o. E gondolat mogott folsejlik Marquard mesterenek tanulmanya (vo. hanem valamifele . irt Ie. elvezo . korabbi nemzedekek hoztak Ietre 7 Markus Gyorgy: "A kultura.).a fenti definicio alapjan . Princeton UP. 10 26 27 . XVIII. Miinchen. amelyet a nernet olvasokban az antik szobraszat es cplteszet irant keltettek. Rundell (szerk. 75. kiad. 67-90.s A kultura e fogalrnahoz. Princeton (N. 2003.. s adottb61 emberi keszitmenrrye es feladatta vait . jovendo rmivek reven pedig gyarapithat6 es valtoztathato. M6dos Magdolna). ami a modern tarsadalmak kulturajar a .szemleletben megjelen6 terrneszetnek tekinti.[Ajtaj tortenete az a mozgas."- Amihez a fentiek szellemeben csak azt kell meg hozzatenni. Collected Essays. Az a terry. Philosophische Uberlegungen [1989]. Osiris. 3. Odo Marquard: .? A szeprmiveszet azert kulonul el a modern rnagaskulturaban.tehat a eel nelkuli. mind onrnagaban az esztetikai . "A kultura tarsadalrna a kulturalls modernitas konstttucto]a''.16: Kultura es modern/las. 1993. George Markus: "The Paradoxical Unity of Culture: The Arts and the Sciences". Az csztctikum funkci6ja a modern tarsadalomb an". 113-143.) 1990. hogy a rmiveszetek terrnekei eppen a kultura tarsadalrnaban valnak modern ertelernben vett rmialkotasokka.a terrneszeti szep vonatkozasaban is . az autonomiat es az ujrtast. o. Markus Gyorgy tanulmanvok sorozataban elemezte rendkivuli gondossaggal "a kulturalis modernitas konstituciojat". 0. Wilhelm Fink. o. Igaz. 216. Ennek tarsadalmi es politikai [elentosege".): Rethinking Imagination. az idealizaciot. London. 11 Hannah Arendt: "A kultura valsaga. amely egyre atfogobb keppel rendelkezik az 6t mege16z6 kulturakrol. 1995. 15-29. amiket az el6z6 nernzedekek tev6legesen alakitottak ki. Joachim Ritter: "A taj. hogy mi nern tekintji.hagyomanyos" tarsadalrnak kuiturajatol megkulonbozten.ez az a terry. Atlantisz. . 0.akadalytalanul illeszkedik. Markus Gyorgy. mert szarnos olyan problem at fogalmazott meg.? szep rmivek formajaban. in: u6: Renaissance Thought and the Arts. Routledge.vo. in: 1. ("A Society of Culture.16: Aestheiica und Ariaesthetica. mert . az objektivaciot. arnelyben esztetikai ertelernben sorra folfedezik es lathatova teszik a Fold rueghatarozott vidckcit'' .F Odo Marquard ragyog6 es rnelyen elgondolkodtat6 megjegyzeseinek egyike.

hanem elvileg onrnagukban szernleli. ami ezekben a rmivekben testesul meg. Elvalasztj a 6ket alkalmazasaik. Schlegel emlitett muvet ld. Johann Gottfried Herder: "Alteres kritisches Waldchen" [1767/68J.es ennek rnintajara 28 29 . hanem magukban a rmialkotasokban testesul meg . A rmiveszetnek lenyeget tulajdonit. Schoningh. es hagyornarryt alaptt: Az u] hagyornany vegtelenul redukalt surusegebol . melyek reszben ismeretlenek is voltak) nem veszi figyelembe. hanem igen altalanos ertelemben. Ma ugy ninik.t'' Am mivel a rmiveszetek extenzrv egyesftese csupan egyik eleme a modern rmiveszetfogalom kialakulasanak. ujkori idezeseik es valtozataik. s tavol all a rmiveszet fogalmanak egyesitett konstrukciojatol. szazadi vallalkozasaban Winckelmann nem vesz reszt. skk. Herder kivanatosnak tartotta s maga arnbicionalta. [tovabbiakban Herder: WerkeJ II.Winckelmann is utalt. s az antik rmivek utolerhetetlen.Kristeller allitasasa annyiban jogosult. amely nem valamifele eszrneben. Bizonyos ertelernben eppen forditott torekvesrol van sz6: Winckelmann szinte csak az antik gorog szobraszatot tekinti rmiveszetnek. hogy e paratlanul intenziv redukci6ra a rrniveszet u]. E rmivek formal jegyeken alapul6 vizsgalata lehetove teszi egy tortenet koherens elbeszeleset. Frankfurt am Main. meg ha a legnagyobb csodalattal joreszt ugyanazon rmiveknek ad6zik is. Ez azonban inkabb a regi ut picturapoesis-hagyomanyhoz illeszkedik. es sajat kora kritikai ellenkepekent beszel az antik gorog vilagrol mint e rmivek tartalmarol.amelyhez Winckelmann j6 adag korlatoltsaggal es eroszakossaggal ragaszkodott . mert a muveket nem hatastortenetukben. Hans Eichner. Winckelmann kora kepzornuveszeti kornyezetenek e szinte abszurdleszukitese s az igy nyert hornogenizalo rendezoelvek keszitettek e16 a kepzomuveszetben . amennyiben a rmiveszetek egyesitesenek kozos XVIII. teoretikus es tortenetiroi erofeszitese a kepzomuveszetre. o. Ezzel letrejon a modern kanon. Goethe. Winckelmann ugyanis . Paderborn-Munchen-Becs-Zurich. amelyeket Winckelmann. az 6 elkepzeleseit elmelyito. s meg kevesbe azokat az osszefuggeseket. s a mitosz koltoi es plasztikus felidezesenek kozos alapot tulajdonit. reprodukci6ik szovevenyetol. 40.kovetkezett a modern ertelernben vett rmiveszi tradtcio (es mellette mindenfajta mas tradicio) Nagy Bummja . A szobrok es domborrmivek cselekrnenyenek. 13 Vo.kiszakitja magat a sok evszazados lancolatbol. Schelling. amelybe Winckelmann eszrneit majd csak a kovetkezo ket nemzedek (Herder. mint valamir61. bar annal nagyobb nyornatekkal. jelentestulajdonttasaik. legalabbis csak abban veli folismemi a Miiveszet Ienyeget. ikonografiajanak feltarasa erdekeben gyakran fordul Horneroszhoz.az egyre csak sokszoroz6d6 uj hagyornanyok az6ta is egyre gyorsulo tagulasa a terben es id6ben. o. a hozzajuk tapad6 tradicio kontextusaban. Ernst Behler u. A gorog kolteszet es miiveszet stilusfokozatainak parhuzarnara cgyebkent .mikozben szinte kritikatlanul elfogadja a listdt (a Belvedere szobrait) .Scaligerre hivatkozva . Hegel) csatornazza be. amely maga a gorog vilag. 1-8. ill. legalabb olyan fontosak azok az intenziv val tozasok. Schiller. hogy Winckelmann gorog miiveszettortenete nyornan szulessek meg a gorog kolteszet (es bolcsesseg) tortenete.bar csak kevesben. filoz6fiai felfogasa kedveert volt szukseg. Szarntalan kizaras es rnellozes reven siirfti ossze a rmiveszetfogalmat. majd a Schlegelek. Deutscher Klassiker Verlag. in: Kritische Schriften un d Fragmente Studienausgabe. ahogyan a jelenkori vilagba beilleszkednek. Ezzel megsemmisiti a hagyornanyt. 1988. 1985. s minden kritikai. Sajat szemmel akarja 6ket latni. Ugyszolvan visszater a forrasokhoz. Friedrich 1. kovetkezrnenyeit vegiggcndolo hatasa kezdemenyezett. k. v. Nem a teljesen soha meg nem szuno es a reneszanszban feltarnado antikvitastisztelet hagyomanyat folytatja. hg. A vizualis rmiveszetek gazdag anyaganak. meghozza olyat. in: u6: Werke. idealizalt mintakepekke valnak. Az eredeti tartalmi osszefuggeseket (a rmivek konkret funkci6it. I-X.. Friedrich Schlegel pedig els6 miiveben (Von den Schulen der Griechischen Poesie [1794]) Winckelmann kepzomuveszet-tortenetet adapt alva fol is vazolja a gorog kolteszet stilustortenetet. azon belul pedig az antik gorog plasztika normativ voltanak elisrnertetesere iranyul.

Thomas Franke. Norbert Miller unter Mitarbeitv. akik szamara ez az ervenyesseg nem letezett. gorogsegmania elsa kepviselojekent. amelyekben testet olt. hogy a haland6k el6tt ebben a forrnaban jelenik meg . melynek btvenegyedik eveben rablogyilkossag vetett veget. politikai (es eghajlati) rneghatarozasaval olyan felteteleket rendel a normativ rmialkotashoz. in: Fruhlelassizismus. Markus Bernauer. ugyanakkor egyfajta feladott dologkent. Recepciojanak sokaig titkos osztonzoje (olykor nem titkolt gatja15) volt homoerotikus beallitottsaga. 30 Ez az egyetemes ervenyesseg a multra is kiterjeszti hatasat. plasztikat. hogy aztan az 14Winekelmann: "Apollo-Beschreibung in: Pariser Manuskript. legalabbis onallosttojakent. eletfeladatkent elvileg minden ember szarnara lehetove. vagy amelybe a tradicio lancolatan keresztul athelyezodtek. vagy a neo-klasszicista rmiveszeti iranyzat programadojakent. hitetlenek. E szernpontbol figyelemre melto. [tovabbiakban Pfotenhauer et al. es adott m6don nem is letezhetett. Heinse. Az adott.mas rmiveszetekben is . Maga is szinte klasszikussa valt. Winckelmann. vagyis azonceredeti eletosszefuggestol". A rmiveszeti kepzodrnenyek jelentese ugyanis mindazidaig nem volt elvalaszthato kozossegi funkcioiktol.mindmaig gyakran valik szepirodalmi ternava. Deutscher Klassiker Verlag. Frankfurt am Main. Iinearis szcpscget.azon krvulallok csoportja. es ilyen kepet krvannanak tisztelni. Meg ha ezen eletosszefuggesnek rendkivuli sulyu altalanos metafizikai vagy vallasi ervenyt tulajdonitottak is. s vele egyutt a referencia rnegszunesevel a jelentes destabilizalodott. amennyiben kulonvalasztja a gorog 6kort a r6mait6l (es etruszkt61). hogy Winckelmann (1) destrualja az antikvitas hagyornanyos fogalmat. Opposition. Mindenki Iehetseges vilagava (ha tetszik: rnasvilagava) valik. Ha az istensegnck ugy tetszene. evidens kozosseg. akadalyokat gorditenek a szabad felhasznalhatosag. A legregebbi korok bolcsei folismernek benne a Napistent emberi alakban. o. a nernet klasszika elofutarakent szoktak bemutatni. az ujhumanista kepzesi es nevelesi eszrneny kezdernenyezojekent. ha h6dol a rmialkotasoknak.mint a hornokora als6 kupjaban a szuk nyilason atpergo hom ok halma .irta Winckelmann A Belvederei egyik valtozataban -. Elete. akinek a XIX. terkitoltest lat. 1995. amelyek rnegnovelik a regi es uj kozotti tavolsagot. szazad elsa feleben kultusza es unnepei voltak. amelyben letrejottek. Mengs. de az egesz es reszei is uj jelentest nyertek. v. azaz univerzalissa valt. s a konkretabban historizalt antik szepsegeszrnenyt ugyanakkor enthuziasztikus szemelyes tapasztalatban realizalodo immanens-objektiv.): Fruhhlassizismusi 156. korvonalat. hogy a »klasszicizrnus« egesz 31 . vagy meg a kulonleges nernet-ogorog szellemi kapcsolat. Hg. A folvilagosulatlan indianok es az orok tel sotet teremtrnerryei cgykent magasabb terrneszetet isrnernenek fol benne. Helmut Pfotenhauer. ezaltal pedig a rmialkotasok a fennallotol hatarozottan megkulonboztetett vilag tanuikent es megtestesftcikenr nyerhetik vissza jelentesuket. retrospektive az emberiseg teljes kulturajanak norrnajava valik.f Winckelmannt legtobbszor a klasszika-archeol6gia es a muveszettortenet torteneti-kritikai diszciplinajanak megtererntojekent. S ha ennek fenyeben nezzuk a dolgokat. alkalrnazhatosag ele (ahogyan peldaul a barokk hasznalja az antikot). A muveszetek vilaga . folteve. nines erzeke az oldott forma. kiterjedt. Erste Fassung". a barbarok. s az antikvitas tortenelmi veletlenek altal letrejott "legjobb korszaka" a rmiveszet egesz tortenetenek.a stendali varga nelkulozo fiatol'a vilaghirri rornai tud6sig . a Iagy atmenetek. azt latjuk. Apo1l6n leirasanak az egesz vilag irnadna laba nyornat. (2) a gorog 6kor tortenelrni. Position u. 15 "A homoszexualis szem els6sorban konturt. Ehhez a vilaghoz mar senki nem tartozik.ujra kiszelesedett. poganyok vagy egyszeruen a tanulatlanok kepeben mindig jelen volt rneghozza az ervenyesseget eppenseggel megerosito jelleggel .az egyesiteshez vezeto es a rmialkotasok jelentesehez valo viszonyt alapjaiban felforgat6 paradigrnavaltast. es karriertortenete . a nernet gorogsegvagy. a tisztan festoi benyomasok irant. nem pedig metafizikai norrnakent mutatja be. (szerk. szazadban es a XX. s ezert mindenki valaszthatja.

Holnap.tanulrnanya. Azt furkeszern.kovetelrnenye. mint a tortenelmi mult egy korszakaval valo identifikdci6. rekonstrualjak azt a Winckelmann teljesitrnenyehez kapcsolhato keszletet. Walter Pater irasait es Carl j usti klasszikus Winckelmann-eletrajzat kell mindenekelott emlfteni. IV. E vezerfogalmakat ugyanis Winckelmann rnunkassagabol vagy rnunkassagaval szoros kapcsolatban bontakoztatom ki. hogy mikent valnak filozofikus fogalmakka. Ezzel jon Ietre a klasszikus-antiklaszszikus nagy jovoju ellentetparja. vagy ovatosabban fogalmazva egy fogalmi keszlet Winckelmannhoz kapcsolhato reszet. 1992. Ha sikerul helyes valaszt talalnorn arra. amelyben a muveszetek funkciovaltasara es a modern rmiveszetfogalom keletkezesere sor kerulhetett.izlesfilozofiaktol radikalisan kulonbozo .. hogy rnikent erintkeznek olyan rogeszrneje egyetlen nernet videki regisegbuvar [Provinzantiquar] szexualis elferdultsegere vezetheto vissza. Az eredetiseg fogalmat viszont azert vizsgalorn. s rnikent valik e folyamatban a miiveszet kituntetett filozofiai targgya es problernava. Am nem mindegyik olyan pozitiv teljesitrneny Winckelmann szamara. e konyv is erinti. Izles). o. eredetiseg. de csak annyiban. Vizsgalodasorn azt mutatja ki. Ezt peldazzak a fejezetek tagolodasat megalapozo vezerfogalrnak (identifikacio. klasszikus filoz6fiai fogalmak radikalis megvaltozasaval (hagyornanyos metafizikai tartalmuk kiuritesevel). hogy bizonyos miiveszeti kepzodmenyek rnikent adjak fol vagy tavolitjak el eredeti szerepeiket. hogy rnikent kerulnek szoros kapcsolatba olyan bolcseleti problernava valo ternakkal.a Winckelmann Ievelezeset (1952-1957). szandekorn szerint. melyek eredetileg nem tartoznak a filozofiai hagyornanyba. a rmialkotasok sajat szemrnel latasanak banalisnak tuna de csak tiino! . (ford. es amivel szemben vissza kell nyerni a helyes szemleletet. Konyvern tehat torteneti-filozofiai munka. Vegul a kulturalis ter fogalma nem Winckelmann-rekonstrukci6. Esther Sophia Siinderhauf a nernet Winckelmann-recepci6 egy evszazadat (18401945) szisztematikusan bemutat6 konyve.Schelling. Schelling es Hegel fe16l olvasom Winckelmannt. 0 kepviseli mindannak ellentetet. Susanne Marchand a nernet archeol6gia es filhellenizmus 1750 es 1970 kozotti tortenetet feldolgozo mun ka]a. Maguk a fogalmak pedig. de az e teret benepesito. s tisztaznorn kell.ertelmezesenek egyik vonatkoztatasi pontjakent. barokk." . 209. A tudas mai allasat . a rmiveszet modern fogalrnanak keletkezesevel. A tarsadalmi konszenzuson alapulo izles pedig egy olyan fogalmi keszlethez tartozik. hogy a regi es uj vitajaban a regi melletti allasfoglalas. am amelyet 6 elutasitott. valamint az autopszia.els6sorban Helmut Pfotenhauer es munkatarsai 1995-os Fruhlelassizisrnuskotetenek mintaszeru kommentarjai. Alex Potts 1994-es es Edouard Pommier 2003-as rrionogr afiaja. mint amilyen az idea vagy a szepseg. Adamik Lajos) 16 A regebbi irodalomb6l Herder. amelybol a rmiveszetfilozofiai esztetika megalapft6i . arnive a muveszet lezullott. sot miert es hogyan tartalmaz valami nagyon is u] elemet. valamint kisebb irasainak reprezentativ gyujternenyet (1968) posztumusz kiad6 Walter Rehm reridkivuli eredmenyei utan . s esetenkent filozofiai targgya. autopszia.Egon Friedell: Az ujkori leultura tortenete. Elisabeth De cultot 2000-ben megjelent .Winckelmann kivonatfuzeteit feldolgoz6 . az individuum. valogato. Mindezeket a kerdeseket. hogy miert tette ezt. amenynyiben osszefuggesben allnak f6 targyaval. Solger es Hegel . Bernini a nagy satan. az megint csak az 0 . Fichte.gazdalkodhattak. mert igen bonyolult kerdesrol van szo. sok mindent lathatatlanna tevo es a szepmuveszeti muzeum modern fogalmat mege16lege- 32 33 . az ujitas elutasitasa rniert nem konzervativ pozicio. Winckelmann szerneben a barokk epp az 0 rmiveszetfelfogasanak tiszta ellen fogalmat testesiti meg: azt. kulturalis ter. amelyeket a hatalmas regebbi es ujabb Winckelmann-irodalomban 16 alaposan feldolgoztak mar. mint a tortenelern. amelyet a felvilagosodas korszaka ugyszolvan felkinalt Winckelmann-nak.utobbi evtizedekben imitt-amott foltunjek . ami a gorog szobraszat. de nem filozofiatortenet. Goethe.rmiveszetfogalmat vilagitja meg. E vezerfogalmak letrejotte vagy funkciovaltasa rekonstrualja azt a kulturalis es szellemi kornyezetet. hogy megjelenitsek a transzforrnaciojuk reven kialakulo magaskulturat. Felvilagosodas es forradalom [1931]. Budapest. valamint a rnainzi Philipp von Zabern kiadonal folyamatosan megjelen6 modern Winckel- mann-kiadasok jegyzetapparatusa kcpviseli.

hogy a rmiveszetet homogenizalo er6 a tavolbol es multbol ered: elvi kulonbseg jon Ietre a regi es az uj kozott. kertekhez. E kovetelrneny pedig megvaltoztatja a rmiveszeti kepzodrneny statuszat is. Nem nehez belatni. meghozza a regi prioritasaval. kiterjeszti ertelrnet: ha szernunkkel (vagy ujjunkkal) megtapintjuk az antik szobrot. hogy a nezo bevonodik egy regi vilag aurajaba.terrneszetesen a modern muzeumi hagyornany. A muzeum a rnuveszet ujonnan Ezt vizsgal]a a szeplrodalorn Die Entstehung Gottingen. Ruprecht. Sokkal tobbrol: egy olyan. Nem (csak) a tudornanyon beluli polemikus strategiarol van 5Z0. o. A latas hangsulyozasaval folertekelodik az erzeki tapasztalat. 47. Winckelmann olyan retorikai nyornatekkal ter vissza mindig ahhoz. noha a rnuzeurntortenetek lapjain nem szerepel. hanem a kanonikus muvek.z6 muaealizdlo eljaras az 6 teljesftrnenye. amelyet Hans Belting rnegkapo rnodon mutat be A latnatatlari remelemti cirmi konyveben. Autoritasuk rmiveszeti autoritaskent szilardul meg. amely beavat a kulturaba. Tokeletlenul irnank ugyanis le a muzeumot. fejezet. helyi osszefuggeseikbol. azAutopszia es az lzles hordozza. A rmiveszet u] kepzete . s komplementer rnodon csakhamar jelentkeznek a vallas esztetizalasanak. a konyv legtobb terhet ket oriasfejezet.megrendelokent . ami elobb-utobb gyanut kelt az olvasoban. s rnagahoz a csaszarhoz. vo. amennyiben nem fogad el semmilyen tekintelyt sajat maga es a rmialkotas kozott.az eppen keletkezo vagy jovobeli rmivek jelentik els6 renden a rmiveszetet (neharry hires. meIyet kizarolag vagy els6sorban a rmiveszet kedveert kell megtekinteni. Ez magyarazatra szorul. a regi vilag egy darabjaval . Ez az u] viszony a rmialkotasokhoz kezdetben gyakran jar szekularizalt (vagy eppen . hogy az autopszia hangsulyos kovetelrnenye a modern muzeumhoz es a muzeurni kulturahoz vezet. jegyzet). s a rnultat a recepcioban jeIenvalonak tekintheti. Mikozben korulhatarolodik a latnivalok egy kore. Visszatekintve a rmizeurn kezdeteire szembenino a muzeurn eszmejenek azonossaga a mu azon eszrnejevel.vallaspotlekkent". e latnivalok ki is valnak korrryezetukbol. ha csupan egy gyujtemcny helyct ertenenk rajta. Ez alapvet6en megvaltoztatja a befogado viszonyat a rmialkotashoz. III. s a rmiveszet vilaganak paradigmarva valnak. amelyet eloszor a remekrmi [Meisterwerkj megvaltozott fogalmaval neveztek meg. szoborral vagy epulettel egyutt. Mint terjedelmuk is mutatja. amelyeket sajat szemmel kell( ene) latni. u] esztetikai teologiakent. rmiveszetvallaskent jelenik meg.pogany") vallasi felhangokkal. 34 35 ..rneghozza egyszersrnind restriktiv m6don .kerulunk kozvetlen kapcsolatba. vagy . noha Winckelmann az autopszia hianyaval vagy elegtelen voltaval egyebkent rendszeresen denuncialja el6deit es kartarsait.szimbolikusan magaval e vilaggal . ahova kerultek) tartozo murernekekb61 izolalt remekrmivekke lesznek. hogy klbontakoztathatta . A befogado szamara irnmar nem a rmiveszek tevekenysege es kornyezetenek rmitargyai. es elkulonul a vizualis rmiveszetek befogadasanak kulturalis gyakorlata. 2006. hanem az eredeti kornyezetukhoz (vagy a palotakhoz. 97. hogy egy rornai errnet szemlelve elkeruljuk az auktorok kozvetiteset. Mindez a tekintetben is fordulatot hoz. vagy a szenatushoz folyamodunk (ld. Addison szep gondolata.a rnuveszeti szemleletet a maga tisztasagaban. amelyek persze gyakran szolgalnak ujabb rruivek mintajaul). Winckelmann szovegeiben pref~gurilva jelen van mar a rmiveszeti latasnak az a mtlzeurni kulturaja . bens6b61 vezerelt rnagatartas kovetelrnenye. De az eminens regi rmivek e folyamatban nem maradnak valtozatlanok. hogy a jelent6s rmialkotasokat sajat szemmel kell latni. A sajat szemrnel latas egyben azt is jelenti. vonatkozasaban Bernd Auerochs: Vandenhoeck u. rnikent az el6bbi Winckelmann-idezet is mutatta. der Kunstreligion. a muzeurn on reflexi6ja nelkul -. legtobbszor hallornasbol vagy reprodukcio17 bol ismert keppel. poetizalasanak tendenciai is. Csak a rnuzeum falai mogou kulonult el a rmiveszet olyannyira minden mas tarsadalmi hasznalatatol. szinte ritualizalt elvarasrol. miel6tt az meg rnegvalosult volna.'? Mas oldalrol viszont az autopszia az autonorn.

a vegen pedig az egyutteles erkolcsenek es politikajanak esztetizalasakent. 0. hanem egyikkel is.'? Konyvunk . amelynek tankonyvet Winckelmann irta. valamint a rossz Izles (a barokk) ostorozasaban latta a minta kovetesenek alapveto forrnajat.). aki 1796-ban a Musee des Monuments Francais berendezesevel tudatosan winckelmanni szellemben adott rnintat a kesobbi muzeumoknak a kronologikus fejlcdes. a szep elet rnegteremtesenek lehetosegekent. amelyet Winckelmann elszantan es gyakran bizony korlatoltan terjesztett . Az lz18s cirrni fejezetben azonban nem az izles targyctr6l. Christian Daniel Rauch vagy Ferenczy Istvan.ha nem is a rnuzeumtortenet. Az izlesnek ekkor nem tartalma es konkret rneghatarozasa jelent problernat (a j6 izlest mar meghatarozottnak tekintik). m. de a termeszete talan meg inkabb. Az altaluk vizsgalt lit elejen es vegen is a j6 izles all. Az elejen mintegy ernpirikusan mar rneglevokent. "A filoz6fiailag kepzett kozonseget a rmiveszettortenet karpotolja. Die modernen My then der Kunst. Martin Warnke (szerk. 6 a gyakorlati kapocsra is rarnutat Alexandre Lenoir (1761-1839) szemelyeben. s rnikeppen lehet megegyezni es egyeterteni benne. amelyet Winckelmann kezdetben a 18 Hans Belting: Das urisichtb are Meisterwerk. 19Azt mondja 0." . skk. amellyel az Izles filozofiaja foglalkozott. Winckelmann i6 36 37 . a korszakok es stilusok szerinti elrendezesre. In: Peter Ganz. A j6 Izles rneghatarozasarol.ezt a kerdest vizsgalja meg tuzetesebben. Az izlesfilozofia nem rmiveszetftlozofia: esztetikai problernaja nem a szep rmi. A kesobbiekben azonban inkabb a klasszikus muvek szernleleseben . rnasikkal is ellentetben . A teoretikus tanulsagot ebbol egy becses rnegjegyzes erejcig Horst Bredekamp vonja le: "Winckelmann klasszikus-republikanus es ugyanakkor a celok birodalrnabol kiemelt muveszetfogalmanak legjelent6sebb hatasa. mintajarol volt szo. hanem magatartasaros. ugyszolvan az izles rnetafogalmar6l van szo. Berlin. Martin Gosebrueh. s a megitelesben jelenik meg.definialt felsegterulete volt. Beck. Azt kerdezik. hanem a lehetosege. hanem a szep tarsadalmi elet. amibe persze beletartozik a muveszet elvezete is. nem is idealis megtestesuleseire akarnak rarnutatni. Wiesbaden. Wagenbach. hogy megalapozta a modern rnuveszeti muzeum elmeletet. mint a szabalyesztetikak. 1991. o. Mu nchen. hanem veletlenszenien vesz korul bennunket.Horst Bredekamp: Antikensehnsucht und Maschinenglauben.nsttheorie. 1998. Harrassowitz. amelynek tartalmi meghatarozasara van szukseg. 76. s rnindketszer valami letrehozott es nem adott dologkent. vagy meg sem szuletett nernzedek olyan rmiveszei revert. s kiterjedese va16ban be is kovetkezett a neoklasszicista stilusiranyzatban a Winckelmann halalakor meg gyerrnekkoru. annak elisrneresekent. Nikolaus Meier. rneghozza az izles targyanak problernaja. regiek utanzasa reven a modern rmiveszeti gyakorlatra is kiterjeszthetonek tekintett. Die Geschichte der Kunstkammer und die Zukunft der Kunstgeschichte. hogy a szepsegnek nines metafizikai Ietrangja.szinte koveteloen t6rekedett annak altalanos elismertetesere. 1400-1900. hogy mikeppen lehetseges izles.a tiszteletben tartott egyeni Izles szabadsagat akarjak 6sszehangolni az izles mint kozos erzek es kozfelfogas lehetosegevel. lenyegeve avatasa gyakorlatilag normativ izlesiteletet jelentett. Bertel Thorvaldsen. hanem a rmiveszetelmelet szernpontjab61 . Az izlesfilozofiak kifejlett formajukban nem szabalyokat akarnak adni az izlesnek.anakronisztikusan sz6lva a rnuzeumlatogatasban -. hogy a miiveszeti diszkusszi6 Winckelmann hires Beluederei Apoll6-leirasaval veszftette el a gyakorlattal val6 osszefuggeset.219. o. o. Ebben az ertelemben az izles fogalma sokszor szerepel ennek a konyvnek a lapjain. 20 Vo. A franeia forradalom alatt mintegy a folszabadult emberiseg kozleked6edeny-rendszerekent a mtiveszeti rnuzeum vette at mindama rnegbecsulest. Gunter Busch: "Die Museifizierung der Kunst und die Folgen fur die Kunstgeschiehte" cirmi eloadasat. Antonio Canova. rnint lohn Flaxman.s? Az evszazadok 6ta tisztelt gorog szobroknak es dornborrmiveknek a muveszet abszolut mertekeve. mint Winckelmann. A marvany Apo1l6ban a Mriveszet egy paratlan rmiben rnegtalalta a maga Idealjat". H. A foyer-ban Winckelmann busztjet is folallitotta. C. 89. Az Izles ekkor problema. amelyben a maga meditacios teret18 a modern kultura rnegtalalta Belting termeszetesen vilagosan latja Winckelmann szerepet ebben a folyamatban. [tovabbiakban Belting: Das unsichtbare MeisterwerkJ 82.): Kunst urid Ku. 2000. amelyre mindaddig enciklopedikus intezrnenykent a Kunstkammer tarthatott igenyt.

1995. mindeneke16tt brit forrnajukban . a liberalis konverzativizmust keszitik elo. amennyiben az pluralista es nyitott.evilagiva teszi. valamint .. Folmerulhet a kerdes. hogy ha az izles filoz6fiai ertelemben sok minden egyebbel (rruiveszettani traktatusokkal.. Heller Agnes: A szep fogalma. szobrokban megtestesulo ideallal. A rmiveszet intellektualizalodasa nem szuntette meg a kozvetlen elvez. Meghozza olyan hatasesztetika. noha lezart egy hagyomanyt es letrehozott egy ujat. az izlesfilozofiae a legkulonfelebb dolgokban megjeleno szepseg hatasesztetikaja. 38 Osiris-Gond. politikai. Mindkett6 modern annyiban.esztetikaja a rmi szepsegenek esztetikaja. kulcsot te talalj. Am az ketsegtelen. 1999. a tarsadalmi egyutteles magasabb erdekeitol azonban nem. Az Izlesfilozofia . Nyitott zart vagy Iezart hagyomanyok folnyitasara is. vagy vonatkozhat a kulturalis emlekezetreo Ezzel szemben az Izlesfilozofiak . amelyek azonban jellegzetes m6don egy tobb mint ketezer evvel korabban elt nep berendezkedesehez. Magveto. vallasi eel. a moralis. klasszikus erudici6val. amelyekben a tarsadalmi hasznalat. 22 Vo. ez is beilleszkedik a kulturalis modernitas konstituciojaba.nem tisztan fogja fel a kanonikus miiveket.etet. 104. hogy az izlesfilozofiakban a rmiveszetnek nines olyan centralis kulturalis helye. Azert nem. Magveto. Budapest. es nem is val6sithatta meg totalisan. 21 amelytol Winekelmann elpartolt. szabadsagahoz kapeso16dnak. Mivel az Izlesfilozofiak a csiszoltsag lassu fejlodesevel szarnolnak. ill. arnelyet esztetikai mozgasternek nevezek. Budapest. torekvesek.ahogy legut6bb Heller Agnes meggyozoen elemezte-" . 2000. A kozvetlen haszont6l elvalasztja ugyan 6ket. skk. mig a masik szarnba veszi a szubjektivizalodott. 39 . individualis Iteleteket.megorzodtek es tovabbra is keletkeztek muvek. a rnasik realista. muveszeti iranyok. erdekrnentesseguk Iegkulonbozobb ideologikus erdekeiket. akkor miert a konyv utols6 fejezeteben. Tisztelt eozonseg. 1998. esztetizalodasuk korabbi es kesobbi nem-esztetikai vonatkozasaik mozgosithatosagat.. tavolrol Winekelmann muveszetfelfogasanak is vannak politikai vonatkozasai. 1990. hanem az ilyen es ehhez hason16 ellentetparok a rmiveszeti diskurzus ketpoIusu rnozgasteret alakitottak ki. Budapest. az epuletes vagy sz6rakoztat6 funkci6 eloterben maradt vagy eloterbe kerult. a tiszta Izlesitelet a jarulekost. * A szeprmiveszetek uj rendszere. a kanonikus rmivek iranti enthuziasztikus lelkesedeshez. Gondolat. didaktikus. Az egyik felfogas idealista. a kultura egyetemes fogalmaban homogenizalodo projekturnat sohasem valositotta meg.. A mtialkotasok autonorniajanak diskurzusa nem akadalyozta meg a rmiveszeti heteron6mia tovabbeleset . o. a rmivek idealizal6dasa materialitasukat.. mint Winekelmann kezdemenyezeseben. Hamisitds.F A nagy rmiveszetek rendszeret Az esztetikai rnozgaster problernajaval szamos teoretikus tanulrnanyban foglalkoztam: Kredo es rezigndcio. A rmiveszetek heterogen hagyornanyai kozul is szamos modernizalodott. megfosztja metafizikai bazisatol a szep fogalrnat. Piknik. neoplatonista esztetikaval stb. Esztetikai-politikai tanul ma ny Walter Benjaminr6l [1974]. valamint olyan rmiveszetfelfogasok.. amelynek semmi koze a Winekelmann rrni-esztetikaja altal elvart hatashoz.a modern liberalizmust.) egyutt ama szellemi kornyezet egy resze volt. A Winekelmann altal Ie nem vont konzekveneia esak hatastorteneteben mutatkozik meg.kifejlett. Budapest. a gyakorlati valosaghoz es a sajat vilaghoz tartozast kepviselik. Igaz. s ha meggondoljuk.az izles minden egyeb targyahoz hason16an . Argume nturu-Lukacs Archivum. lehet forradalmi vagy utopisztikus. mert nezetern szerint az ut6bbi megoldas leegyszerusitoen. amennyiben az egyik a metafizikus ideat folcsereli az individualis.".. s6t ham is m6don linearissa valtoztatta volna a tortenetet. Budapest. s miert nem az elozmenyek kozott foglalkozom vele. milveszetek. a rmiveszethez es rmialkotasokhoz va16 viszonyukban a folyarnatossagot es a tradici6t.

Hegel: Esztetihai eloadasok. 4.0. hanem eppenseggel lehetetlenne valt. csak szociologiaja vagy kulturantropologiaja.Z6 Az individualis izlesek ontudatos pluralizalodasa.Gadamer nezetevel elIentetben . ezert e XVII-XVIII. The Philosophical Review.epitette vissza a rmiveszet elmeletet. 35.allandoan ostrornoltak folveteluket kovetelo vagy eppen az egesz konstrukci6t megkerdojelezo rmiveszetek. hogy szeretnek az a Izlesevel rendelkezni. pontosabb. ." Itt meg az empirikus angolszasz es az idealista nernet fiiozofalas tradiciojanak kulonbsegeire is utalni kell. noha ezt a fonalat nem fogom legombolyitani. ha mint Frank Sibley . A "szimultan rninosegerzek" .) A kvazi-erzeki ttelette redukalt csztctikai Itelet ellen Arthur C. Ted Cohen javaslata. ugyanakkor fenntartotta az ut6bbi Iehetoseget) Az izles filozofiaja korulbelul akkor sziint meg. 27 Ezzel ellenteres .kurrens nezetet kepvisel peldaul Preben Mortensen: Art in the Social Order. sokat hivatkozott ira sat ("Aesthetic Concepts". hanem rmivelodesi es tarsadalrni celnak tekintette a kulruralis objektivaciok isrneretet. Ennek azonban az az oka. hogy j6 Izles csak egy van. E tctel e.es modernitaskritikai megallapitas filozofiatorteneti hattereben Hegel esztetikajanak izleskritikaja a11.nem szuntette meg az lzlest.izleskozossege. 2004. o.0. Ted Cohen: "The Philosophy of Taste: Thoughts on the Idea". hogy az izlesfilozofiak a XIX. a hagyornanyos es uj Izleskozossegek (meghozza nemritkan politikai vagy etikai esztetika alapjan) rnelyen meghatarozzak kulnirankat.i .23 E tulzo kultur.hiszen rryilvanvaloan vannak olyan mai rmiveszi kepzodmenyek.) . [tovabbiakban Hegel: Esztetileai eloaddsoles I. mikozben az univerzalis mag askulturanak is feltiint. in: Peter Kivy (szerk): The Blackwell Guide to Aesthetics. hogy az izles tovabb szubjektivizalodott.Icnoldalan Adorno kepviselt olyan rigid muveszetftlozofiat. Mindenesetre a rmiveszetfilozoflak hataresetbol . s ugyanazon tortenet egyrnas utan kovetkezo fejezetei lennenek. (Ennek erdekes kovetkezrnenye. a tortenelrni stilusok kozott megsokszoroz6d6 preferenciak. 1952-1956. Schiller koztes helyet az Izlesfilozofiak es muveszetftlozofiak kozott kulon exkurzusban proba10m megvilagftani.ld. (Ily modon fogyasztotta es nem befogadta a magaskulturat. hogy az izles markans indfvtdualizalodasa. mint az erzeki adatokban val6 egyetertes. a szellemes amerikai filoz6fus. az esztetikai Iteletek erdekmentessege. majd Ienint egy . 26 Egy pelda arra. Az esztetikal tapasztalattal kapcsolatos konszenzusok tortenelmileg es tarsadalmilag osszehasonlithatatlanul sokrenibbek. amely nem oncelnak. Belathatorn valaki izlesenek helyesebb. LXVIII. mert pluralizalodott es eviden23 Va. 173. . hogy a XVIII.nem szabalyokhoz esfeltetelekhez.24 bizonyiteka pedig az lehetne. Blackwell. k. Oxford. 79.Hannah Arendt altai nyarspolgarinak nevezett."a rruiveszet rnoralitasatol autonomiajaig" kontinuus utat Ioltetelezo . s ezzel egy modern sen megszunt az a kozos feltetel. 40 41 . amely eppen azt szorgalmazta. am ebbol meg nem kovetkezik. Winckelmann vagy Kant is osztott. hanem egyedi rnintakhoz es precedensekhez koti az Izles gyakorlatat. Budapest. Vb. 5 hangsu lyozza az at erzek tapasztalatanak es az esztetikai tapasztalatnak bizonyos kulonbsegcit is. es viszonylag objektiv "standardjanak" barrnenrryire is 6vatos rnegkozelitese a XVIII. a rmiveszi tapasztalat autonomiajanak egyenesen Iolteteleul szabva az elvezo izles elutasitasat. amelyek sajatszcru perceptualis tulajdonsagai csekelyek vagy nem Ierczok . amikor rnegszulettek az els6 nagy rmiveszetfilozofiak. Gadamer: Igazsdg es m6dszer. szazad elejen lezarodtak. amit Gadamer karhoztatott. de a nernet Bildungsburgertum kevesbe elitelo fogalrnaval is leirhat6 . 1997.421-450. The Making of the Modern Conception of Art. szazadi izlesfflozofiak nyilvanvalo moralis es politikai erdekeivel szemben mai ut6daik szamara evidencianak szamit a disinterestedness. Meg akkor is. 24 " [Ajz'izles ernberenek vagy birajanak [Kunstrichter] helyere a mtierto [Kcnnerj lcpctt". a targgyal inkabb osszhangban leva voltat. Akademiai. Danto lepett fbi a leghatarozottabban: erzekileg rnegkulonboztethetetlen artefaktumok kozul valasztotta ki a muveszit es nem-rmlveszit. o. 1959. amelyet Hume. Ez azonban tavolrol sem jelenti azt. azok fenntartjak az eszteti kai tapasztalat es az erzekt eszleles tapasztalatanak analogiajat.esztetlkai ideologiaja". Ennek biralata lett aztan Hans Robert] auE nagy ternaja. Albany. szazadbol ered6 anal6gia magyarazo erejenek tortenelmi deficitje szernbeszoko. szerneIyes preferenciava valasa filoz6fiai altalanostthatosaganak megsziinesehez vezet. hogy a ketto valtotta volna egymast.25 Mar csak azert is. State University of New York Press. szazadinal nemcsak osszehasonlithatatlanul nagyobb nehezsegekbe utkozott. es az esztetikai Iteletet kvazl-erzekr ttelerte redukaljak. 25 Amennyiben megis talalkozunk analitikus izleselmeletekkel.es az6ta az izlesnek valoban nines filozofiaja.III.

egyreszt rnonaszok. kudarcanak esztetikaja/" A megkettozodes e dinamikaja. esztetikai rmiveszetet "sajit vege kompenzaciojanak". ill. E felfogas a paradigmatikus miialkotas. auton6m es fait social karaktere".romantikus" (Hegel). mint .. in: Edouard Pommier (szerk. mint . Munchen. megujitasat. 30 Munchen. Hg. izlesenek es egesz eletvitelenek barokk maradvanyvonasaira. es ezert a rmiveszet tortenelrni sorsa tartalmazza az emberiseg emlekezetet. Idealizacioja szimbolizacio is egyben. Philosophische Dberlegungen [1989].: Mythos Troja.diouuszoszi" (Nietzsche). hogy a nuiveszet uj. 29 Vo.. roviden. v. Wilhelm Fink. 118. masreszt viszont megis ablakot nyitnak egy tortenelmi vilagra. Frankfurt am Main. vo . eredeti eletosszefuggeseben viszont sajat vilaganak reszelerne.. 2003. ellentetes vonatkozasara reflektal: 28 Odo Marquard: "Kunst als Kompensation ihres Endes". A modern rmiveszetfelfogas egyik tipikus kettossege. hanem a jovore is ablakot nyit.autonomiaja tehat kenyszeru valtozas eredeti allapotanak heteronorniajaval szemben.Iitterature engagee" (Sartre). 1994. Ausst.Haskell: "Winckelmann und sein Einflufs auf die Histor iker".fenseges". A legujabb ertelrnezesi javaslat es rekonstrukci6s kiserlet szerint az ongyilkossagon toprengo Aiaszt abrazolja.): Winckelmann: Die Geburt der Kunstgeschichte irn Zeitalter der Aufk la rung. Francis Haskell Winckelmann-nak a torteneszekre gyakoroJt hatasarol sz616 eloadasaban Winckelmannt61 eredezteti azt a felismerest. humortalan radikalizmusa ellenere sem volt konzekvensen winckelmannianus . vo.Jitterature degagee" es .korantsern gyanutlanok az elkulonulo esztetikai szfera s a kultura modern tarsadalrnanak problematikus voltaval szemben. Hegel esztetikai koncepciojaban vilagosan mutatja ezt az esztetika megalapozisa: az a tortenelmileg Ietrejott kenyszer. 61-70. hogy egesz a modern viligban. autonorniaigenyet megelozo volta. Rairnund Wunsche. mint . "a rmiveszet kettos.eszretikai reflexi6" stb.megkettozodve . majd Lukacsnal) ahhoz a felismereshez. mint "esztetikai immanencia" es . Nemcsak arrol van szo.Imrnar nem szep rmlveszet".30 A rmialkotasok tehat . a gorog szobor ket. 1970. hogy a rnualkotasok szisztematikus tortenelmi tanusagtetellei szolgalhatnak. amikor az antik szobor kiegeszfthetetlen toredekkent orzodik meg: lasd a rornai belvederei torzo hires Ietrasat. o. teljes es onmagukban elegendo vilagok.naiv" es . hogy a nepek es korok vilaglatasat a mag a erzeki gazdagsagaban a miiveszet orzi meg. valamint a rrniveszet vegenek helye: a rmiveszet legmagasabb rneghatarozottsaganak multbeli. in: Asthetische Theorie. "Ienyege" szerintvalo felfogasa maga is tartalmazza a kettosseger. 1998. o. Munch en.szentimentalts'' (Schiller). s jol megmutatkozik az ikonografiai azonositasok nyitottsagaban is. egyreszt arra. Beitrage einer Vortragsreihe im Auditorium des Louvre 1989/1990 unter der wissenschaftlichen Leitung von Edouard Pommier.: Der Torso. hogy a rmialkotas immanens vilaga transzcendens rnodon is olvashatova valik mint szimWinckelmann Herkuleskent azonositotta Michelangelo kedvenc 6kori rmivet. Stendal. amelynek peldai szaporithat6k es korantsem csak a regi es u] viszonyaban ertelmezhetok. Ennel sokkal fontosabb azonban. kiad.apolloi" es . azaz . pl. Imrnanenciajuk es transzcendenciajuk kiterjesztese vezetett (Hegelnel. mint az esztetikai auton6mia sikerenek. hogy ertelrnet tulajdonitsunk a rmialkotasoknak. hogy a heteronorn esztetikai kornyezet 6hatatlanul hatott az autonorn esztetika olyan elofutarara.. Winckelmanl1Gesellschaft. Odo Marquard a regi es u] rnuveszet e szembeallitasa alapjan fogja fel a modern. 3.erdekes" (Friedrich Schlegel). Kat. in: Wunsche. am akkor valik kulonosen elesse. ill. Rolf Tiedemann. uo: "Die Tragik des Ajas". Ez az ellentet mindenutt rryilvanvalo Winckelmann felfogasaban. mint . Suhrkamp. hogy eredeti vilaganak csak resze es toredeke . in: uo: Aesthetica undAnaesthetica.klasszikus" es . s mutat ra rnegvilagfto modon arra. A rmialkotas nemcsak a multra.Ruhm und Rdtsel. aki minden vasfejii. Kat.o'mar a kezdet kezdeten is folnint. 16.Gretel Adorno u. Adornonal. hogy a filoz6fiai esztetika kivetel nelkul rnegkertozorr esztetika. A modern vilag ellenfelekent egy egesz vilagot zar rnagaba. pluralizalasat szolgaljak. masreszt arra.v A rmiveszeti kanonharcok azota is ennek az ernlekezetnek a szuntelen ujrastrukturalasat. mint Winckelmann. amelyben a muveszet min dig ketszer jelenik meg: Kantnal mint az antikra iranyulo . 42 43 .objektiv" es . Ausst.szep" es a modernre iranyulo . O. mint . 31 2006.e konyvben isrnetelten utalok majd koncepciojanak.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful