MÁRTON LÁSZLÓ — PLAVECZ TAMÁS

AZ ÖNVÉDELEM

HungariaSport

.

Plavecz Tamás AZ ÖNVÉDELEM MŰVÉSZETE tr HungariaSport rr r .Márton László .

.

Sós Péter Címlap: Urbán Péter Az illusztrációkat Szabó Barnabás tanuló készítette A gyakorlatokat Márton László oktató és Bálizs Róbert tanuló. valamint a Hong Lung Ch'uan Tao önvédelmi Iskola tanulói mutatták be A fotókat Tanács Zsófia és Tálas Róbert tanuló készítette Lektorálta: dr. ISBN 963 7543 97 x .Kiadja: a HungariaSport Reklám és Marketing Vállalat Felelős Kiadó: Száraz András igazgató Szerkesztő: Harsányi Éva. Galla Ferenc Műszaki vezető: Novotny Tibor Műszaki szerkesztő: Novákovics Éva Készült: Révai Nyomda Egri Gyáregység — 88 0564 26 7oo Felelős vezető: Horváth Józsethé dr.

— az olimpiákon — gyakorolták. egyidős az emberiséggel. versenyt inkább az isteneknek szentelt játékokon. ember-ember elleni küzdelmet. A ma emberének. Ezeket azonban mind fizikailag. hogy maga az önvédelmi rendszer is nyugati mintára alakul át valamelyest. Rendezett. az anyagi javak öncélú hajszolása és az embertársaink iránti teljes közömbösség. s a társadalom fejlődése is gyökeresen másként játszódott le. A távol-keleti államokban más ideológiával néznek szembe a mindennapi élet nehézsé­ geivel. a harc és védekezés megannyi formája alakult ki. de ők a fegyvertelen. amelyek kiváló segítséget nyújtanak a szorongatott európai ember számára is. Ebben a könyvben egy olyan valóban hatásos önvédelmi módszert mutatunk be a ked­ ves olvasóknak. A fegyvertelen emberek örökké ki voltak szolgáltatva a fegyvereseknek és egymásnak. amennyiben számíthatunk szorgalmára és kitartására. amely biz­ tos kezet. mind szellemileg csak európai módra képes elsajátítani. Plavecz Nándor . amely egyértelműen keleti eredetű ugyan. de már magán visel egyes nyu­ gati jegyeket is. ökölvívás és pankráció ugyan szintén alkalmas önvédelemre.ELŐSZÓ A harc. ideges és ugyanakkor nagyon kényelmes életet él. az önvédelem. Napjaink embere túlzsúfolt. szabályok szerint kialakított önvédelemmel azonban először az ókori Kele­ ten találkozunk. mint férfias vetélkedést. s ezért fogalmazhatunk úgy is. Az antik görögök által gyakorolt birkózás. s ebből következik. ha biztonságban szeretné tudni életét. mint Európában: számtalan fegyveres és pusztakezes harci metodika alakult ki. szüksége van egyfajta önvédelmi oktatásra. higgadt és fegyelmezett jellemet biztosít számára. hogy a harc és önvédelem az emberiségnél is idő­ sebb. sőt. Korunk problémái közül a legnagyobbak közé tartozik a rendszeres testmozgás hiánya. mivel azt az állatvilágban a fajfenn­ tartás és zsákmányszerzés ösztöne is megköveteli. Eszközzel és puszta kézzel egyaránt veszélyeztették egymás és saját maguk életét.

tőr. (1. akiket ez természetszerűleg felbátorított. így a kereskedők áruikat. A vayramushti rendszerébe a közeiharcos pusztakezes technikákon kívül bizonyos fegyveres gyakorlatok is tartoznak. amihez az i. s így elszaporodtak a túlerővel történő meglepetésszerű támadások. II. A vayramushti eredeti formája régen feledésbe merült. Később a katonák is kifejlesztet­ tek egy. Az ókori Indiában a kasztrendszer. aki legalább annyira esélyes a győzelemre. Ilyen mozgással azon­ ban kivétel nélkül minden hagyományos-keleti harci rendszerben találkozunk.feltehetőleg kerülte a harcban felesleges mozdulatok gyakori alkalmazását. Hatalmuk megtartása érdekében erős. Az alkalmazott fegyverek használata (kard. IV. de mi itt csupán az önvédelem olyan formáit kíván­ juk bemutatni. tekintélyének megóvása érdekében minden polgári személynek megtiltották a fegyvervise­ lést. szerszámokkal és más alkalmi fegyverekkel védekeztek. e. részben a kínai külső (kemény) irányzatokban él tovább. kaszt­ rendszeren alapuló államszervezetet építettek ki. és az uralkodóosztályt kiszolgáló hadsereg erejének. rudakkal. ám háborúzásra nem alkalmas pusz­ takezes harci formát. A babonás és hagyományőrző indiai nép nagy jelentőséget tulajdonított — a harcban is — olyan „varázslatos" mozdulatoknak. és nagyszámú jól felszerelt hadsereget tartottak fenn. így technikai leírását már nem adhatjuk meg. A megtámadottak puszta kézzel. évezredben a szubkontinensre nagyszámban beáramló indoeurópai (árja) néptörzsek leigázták a már évszázadok óta ott élő barnabőrű őslakosságot (a dravi­ dákat). lándzsa. Az ősi indiai harci metódusoknak a buddhizmus és más indiai kulturális értékek terje­ désével nagy hatásuk volt más dél-ázsiai országok harci művészeteire is. után elterjedő buddhizmus szolgáltatott megfelelő elméletet. Ez a módszer részben a mai indiai harci mű­ vészetekben. íj stb. a civilekénél szabályozottabb és egységesebb.) természe­ tesen nagyfokú hozzáértést igényelt. Ebből a két önvédelmi rendszerből jött létre a vayramushti. mint ő. e. ábra) 4 . sz. s az erre vonatkozó ismeretek egy részét tovább adták a rászorulók­ nak. de a legnagyobb hatást (a buddhista Shaolin kolostor főnöke. amelyek az európaiak számára semmit sem jelentettek. a földművesek pedig terményeiket nem tudták megvédeni a fosztogatóktól. A HAGYOMÁNYOS TÁVOLKELETI ÖNVÉDELEM TÖRTÉNETÉRŐL INDIA Indiában az i. és szolgasorba süllyesztették őket. 480-577) ré­ vén) a kínai harci formákra gyakorolta. botokkal.amikor egy fegyverrel nem rendelkező megtámadottnak kell védekeznie olyan támadóval szemben. s mint ilyen.Bodhidharma bodhiszatva (kb. Ennek a harcművészetnek tehát elsősorban önvédelmi jellege volt.I.

ábra 5 .1.

sz. ÉSZAKI STÍLUSOK TERMÉSZETI I K U N G F U INSPIRÁCIÓ > 930 TEAftWAN-' DOi 'KARATE )OKINAWATE KEMNU OKINAWA *-"WX«< ^tovagiás J 1 E R 0 S L A B A K KÍNA KUNGFU u IV. sz. Az ókorban gyakoriak voltak a háborúskodások a kisebb kínai A harcművészetek fejlődése <T ~/ V .II. : L vizesé: úszás l ERŐKAROK.V. KEZEK ^vezér' • BENGAU-OBOL I KALA(IPPAYAT INDIAI-ÓCEÁN 2. ŐSI KÍNAI HARCMŰVÉSZET Az ősi kínai legendák és néhány több ezer éves orvosi könyv szerint Kínában a harci művészetek egyidőben alakultak ki az indiai önvédelmi módszerekkel. ábra . mivel a fegyverviselés csak a had­ seregben volt megengedett. Buddhizmusa^ INDIA WUSHU Shaolin — ^ i. Kínában a helyzet valamelyest hasonló volt az indiaihoz. MONGÓLIA 630 -\ MONGOL BIRKÓZÁS - JAPÁNTENGER/ KARATE 1920 |JAPÁN V. Shaolin kolostor (KUNG FUJ JELISTlLUSOKTSÍ TAJVAN TERMÉSZETI INSPIRÁCIÓI .-XVIII.u.

Az alapállások viszonylag magasak és stabilak. délen pedig alacsony hegyvidék. Gyakorlása három fő részből állt: gyakorlóharcból. A shaolin ch'uan öt vadállat: a tigris. fegyverforgatásból és formagyakorlatokból. esetleg szerzetesi kardjukkal védekezhettek. ez a terület északon alföld és fennsík. Bennünket ebből természetesen csak a két előbbi érdekel. Az Észak-. Más rendszerek általában egy vagy két állat stílusát próbálják át­ venni. (3. Ezért a Shaolinban igen nagy gondot fordítottak az ütések. birkózásra és fegy­ verhasználatra oszlott. A különböző vadállatok mozgásának utánzása a természetességhez való fel­ tétlen ragaszkodás eredménye. a nemzetközileg használatos latinbetűs átírás szabá­ lyai szerint adjuk meg. amelyekről az orvosi könyvekből tudunk. és Dél-Kínában élő nemzetiségek mind embertanilag. ábra) Északon a rendelkezésre álló viszonylag nagy terület miatt a harcművészet külharcos (nagy küzdőtávolság) és mozgékony. valamint a mitikus sár­ kány mozgását utánozta.) előtt a wu shu nem ismerte a külső-belső feloszlást. A fegyverekkel való gyakorlatozás csak a buddhista kolostor falain belül volt megengedett a szerzetesek részére. a rúgások és a védések tökéletesítésére. Az ősi harc­ művészetek. az állások magasak és zártak. a rúgások gyorsak. ábra) Ezzel szemben délen a karmunkát helyezik előtérbe. A kínai nemzetiségek egykor csupán a mai Kína keleti részét. így. A legtöbb mai kínai stílus a Shaolin kolos­ torban tanult mesterek vagy azok tanítványai révén jött létre. s a nép ki volt szolgáltatva a fosztogató katonáknak. 7 . erősek és változatosak voltak. a medve. de ezt egymástól eltérő módon kívánják megvalósítani. Az üté­ seket szintén erőteljesen és általában nyitott kézzel hajtották végre (4. sz. bottal. természetesen egymástól többékevésbé eltérő módon.fejedelemségek között. mind kultú­ rájukban különböznek egymástól. a rúgások gyorsak. majd a feje­ delemségek egyesítése után a császári uralkodóházak zsarnokoskodásának.csak puszta kézzel. abból is inkább a partvidéket népesítették be nagyszámban. a rúgások pedig ritkák és alacsonyak. Az eredeti shaolin ch'uan mozgásformáiról igen keveset tudunk. ábra) *Az elnevezéseket. 1. A földrajzi és antropológiai eltérések miatt a harci mű­ vészeteknek is két alapvető irányzata alakult ki: északi és déli iskola. (2. szakkifejezéseket kínaiul. A lágy (belső) irányzatok létrejötte (XVII. Minden stílusnak a hatékonyság a célja. így hatékonyságát nem tudjuk egyértelműen megítélni. Ez azonban az ember és az állatok közötti egyértelmű al­ kati és környezeti különbségek miatt csak részben válhat valóra. a wu shu vagy kungfu* eredetileg bokszra. Közép-. vagyis afféle kondicionáló és gyógytorna-gyakorlatok. a daru és a kígyó.ha a kolostoron kívül megtámadták őket. lazák és magasak. azonban elsősorban egészségfej­ lesztő jellegűek voltak. amelyek a vadállatok mozgásának tanulmányozása alapján jöttek létre. ami gyors helyváltoztatást és erős lábakat is igényel. A kínai harcművészet mai formájának kialakulása a Bodhidharma által a Shaolin ko­ lostorban létrehozott ch'uansu-vti kezdődött. A kínai harci művészet. A SHAOLIN CH'UAN ÉS UTÓDAI A kínai harci művészetek egyik legfőbb jellegzetessége az állatok mozgásának utánzása. a stílusok nagyrésze a közelharc­ ra épül. Ezeket a metodikákat az ókori és középkori Kínában csak a kato­ nák és a buddhista és taoista szerzetesek gyakorolhatták.

00 .

hanem többszörö­ sen bizonyított tényleges harci életük van. KATONAI FEGYVERHASZNÁLAT Ide 18 alapfegyver és néhány ritkábban használt fegyver tartozik. A hagyományos kínai módszerek közé általában olyan stílusok tartoznak. illetve szúrása ami . Az önvédelmi hatékonyság szempontjá­ ból először a fontosabb hagyományos kínai rendszereket elemezzük. A kínai fegyverek erősen eltérnek az európaiaktól.és Dél-Kínában. a tien hsueh. (a kínai birkózás) és az új Shaolin rendszerű iskolák kö­ zött valamelyes keveredés tapasztalható. így jött létre a kínai harci művészet egyik legalap­ vetőbb irányzata: a kemény vagy külső kung fu. ezért használatuk módja is más. A shuai chiao. az életpontok vagyis a testfelület ama pontjainak enyhébb-erősebb megérintése. szervek vagy a keringés működését befolyá­ solják.ma tudományosan még nem egészen tisztázott módon . szablya. hihetetlennek csaknem földöntúlinak tűnnek. európaiaknak misztikusnak. 9 . mint a „harcmű­ vész" kung /u-ja). után amegmenekült és az országban szétáramló szerzetesek és mesterek révén néhány évtizeden belül Shaolin rendszerű iskolák sokasága jött létre Észak.) sz. amelyek különböző izmok.A Shaolin kolostor pusztulása (XVIII. de gyakori ezeknek ügyes ötvözete is (pl.olyan idegpályák­ nak ad át ingert. lándzsa. amelyek ne­ künk. A hagyományos kínai harci irányzatok (pl. Pedig ezeknek a metodikáknak nem „látszatenergiájuk" és „látszatsikerük". hosszú nyelű széles egyélű kard). Ezt a tapasztalatot használja a gyógyító akupunktúra éppúgy. Általában jellemző rájuk a hosszú nyél (pl. pillangókés). szerzetesi „csákány") és a széles penge (pl.

az akupunktúrán és az akupresszurán alapul. 10 . A stílus gyakorlásához mindenekelőtt erős. majd tudásukat a küzdelemben is kamatoztatják. s mint ilyen^agyon energiaigényes. 5. Gyakorlása azonban igen fáradságos. bénulást. A mes­ ternek azonban elegendő csupán ellenfele egy megfelelő életpontjának megérintése. de a módszerek még ma is titkosak. aki az aranyharang művészetét már tökéletesen elsajátította. és mesterei hagyományosan a legnagyobb titokban fejlesztik stílusukat. A tien hsueh valós harcban való alkalmazása rendkívüli és zseniális dolog. az izmok és a csontrendszer magasfokú megedzését.. de laza ujjak szükségesek. megtanulják a legfontosabb és legismertebb életpon­ tok helyét és támadásuk módját. 6. de an­ nak. 4.amely egyébként több kungfu rendszerben is megtalálható — alapvetően védekező jellegű. A chin na — ellentétben elődjével — már nyugod­ tan alkalmazható tényleges küzdelemben is. európai) számára. immár senkitől sem kell tartania.3 . az életpontok stílusa szintén az egyik legtitkosabb és legmisztikusabb kí­ nai harci művészet. CHIN NA Ez tulajdonképpen a shuai chiao módosított. Ez az alapmetodika . ARANYHARANG Ez a módszer a bőr. bőr) keményednek meg. és természe­ tesen az életpontok helyének. A hagyományos öltözék és technika leginkább a japán judo-ra hasonlít. vagyis az emberi testen található összes — többszáz — életpont ujjakkal való táma­ dásán. és gyakorlóinak tilos az iskola bármely technikájának a megtanítása idegen (pl. SHUAI CHIAO Elődje az ősi go-ti és a mongol szabadfogású birkózás volt.megkeményítését célozza. változásainak és a rájuk vitt energia nagyságának ismerete. TIEN HSUEH A tien hsueh. bár valamivel egyszerűbb és annál kevésbé rendszerezett. ájulást vagy éppen ha­ lált okoz. A tanulók előbb ujjaikat erősítik. érfalak és idegvégződések is. izom. de fontos szerepet kapott benne az életpontok támadása is. önvédelmi változata. Keletkezésétől napjainkig versenysportként gyakorolják. és lehetővé teszi az ütések fájdalommentes elviselését és a tünetmentességet. s az így okozott „seb" a megcélzott szervekre hatva fájdalmat. Gyakorlása révén azonban nem csupán az erősítéssel és ütésekkel megedzhető szövetek és testrészek (csont. Mozgásrendszere az anatómián. hanem az érzékenyebb porcok.

A technikák. hogy ez az idegen eredetű stflus egyszerűen szokatlan volt a kínaiak számára. 11 . de ezt ügye­ sen összekombinálja egy egészen különleges karmunkával. de ugyanakkor figyelembe kell venni. Ez a módszer kitűnően alkalmas a valós önvédelem egy részének alkalmazására. Az alábbiakban a Shaolin ch'uan jogos örökösei és az eredeti Shaolinból kifejlődött egyéb rendszerek. amit a ragadozó madarak. hiszen a fan tzi pai'-bannem elégszenek meg az életpontok megérintésével. amelyet a Csin dinasztia (1644—1911) alatt a mandzsu testőrség tagjai gyakoroltak. de igen gyors és erőteljes mozdulatait vette mintául. A kinyújtott kar egyértelműen hosszabb a behajlítottnál. Ehhez rend­ kívül erős ujjakra van szükség. 7. amelynek segítségével a szó szoros értelmében be lehet hatolni az el­ lenfél testébe és ez ellen hagyományos módon szinte képtelenség védekezni. Ennek a benyomásnak egyik oka az volt. miközben rendszeresen töretlen erővel és lendülettel támad. leszorítások stb. ebben a stílusban azonban a saskarom-módszer olyan erőteljes és agresszív táma­ dó technikát jelent. az úgynevezett Shaolin is­ kolák önvédelmi jellegét mutatjuk be. ám valójában ez az agresszív módszer sem igényel jelentősebb erőkifejtést.A birkózó elemeken (fogások. kétoldalt a test mellett. fogásai elleni hárításokat és elhajlásokat. rituális mozdulatokkal kissé felduzzasztva. és legfőbb haszna az ellenfél „elijesztése". A karok nyújtva. Északi stílus lévén. A külső szemlélő . Az állatok mozgásának utánzása — amint azt a fentiekben már említettük — az alkati különbségek miatt rendszerint nem igazán sze­ rencsés. FAN TZI PAI A fan tzi pai vagyis „saskarom"-boksz a kungfu északi irányzatának egyik legérdeke­ sebb és leglátványosabb stílusa. rúgásai. BAK HOK PAI Tibeti eredetű északi kungfu rendszer. hogy a dinamikus ütések és rúgások ellen nem nyújt biztos védelmet.jelen esetben az egykori kínai ha­ zafiak — számára a stílus egy ideig legyőzhetetlennek tűnt. feszítések. hogy ellenfele nem fedezi magát. Az ellenfél (támadó) gyors és csendes ártalmatlanná tételét célozza maradandó sérülés okozása nélkül. részben a külharcra és gyakori magas rúgásokra épül. de ugyanakkor igen sok hatékony technikai elemet is tartalmaz. Szintén állatutánzó stílus: a daru kecses.) kívül az ellenfél ütései. A nyújtott karos körkörös mozdulatok segítségével összezavarja az ellenfelet. ezért a támadó úgy látja. Az alappozíció furcsa és csalóka. A bak hok pai a fan tzi pai-hoz hasonlóan igen agresszív és kifejezetten támadó jellegű harci művészet. s így a bak hok pai-t gyakorló könnyűszerrel tá­ vol tudja tartani ellenfelét. első­ sorban a sas „karommunkájának" nevezünk. ő maga viszont könnyebben el tudja érni. dobások. elsősorban a nyújtott karú üté­ sek furcsának és merevnek látszanak. kulcsok. 8. valamint az életpontokra való ráfogásokat is tartalmaz. ami felesleges energiapazarlásnak tűnhet. támadáskor azonban — általában még az idő­ pazarló védések előtt — azonnali lendületes ellentámadásba mennek át.

s a délkínai hagyományoknak megfelelően a közelharcot és a kéztechnikákat tet­ te rendszere alapjává és taoista szellemi környezetbe kerülvén a buddhista tanok helyett szinte teljes egészében taoistákat vett át. A Shaolin hagyományaihoz méltóan univerzális harc­ művészetnek számít. Célja először a mandzsuk ellen harcoló lázadók kiképzése volt. de ezt a csorbát kiköszörüli a finom és a testet megfelelőképpen záró védekezés és az ütések kétségtelen hatásossága. de gyakoriak a horog. de legfőbb jellegzetessége. LIN WAN KUNÉ Az állandóan megismétlődő ököl rendszere.és csapott ütések is. Ez az állatutánzás a stílus viszonylag kevés formagyakorlatában is feltű­ nik. valamint erőteljes magas rúgások. hogy az Egyesült Államok­ ban . rúgásai kizárólag alacsony célpontok (bokától mellkasig) ellen irányulnak. amely részben szintén az ősi Shaolin eh'uan jogos utódja. de a támadás már igazi hung gar jellegzetesség. A wing chun ma az egyik legegyszerűbb és legéletszerűbb kínai harci forma. 12 . de valamivel egyszerűbb és „hétköznapibb" formában. ezek rendszerint egye­ nes ökölütések. amely az ellenfél kezével. Jellegzetesen támadó jellegű irányzat. A Shaolin kolostor pusztulása után egy szerzetesnő délre menekült egy taoista kolostorba. mégis igen nagy gondot fordít a finom és következetes védekezésre. hogy minden akció ellen megfelelő reakciót tud kidolgozni. Ez a rendszer igazi jellegzetes­ sége: az úgynevezett „vasdrót kungfu". Az állatok mozgásának utánzása inkább a formagyakorlatokban jellemző. 11. s ennek segítsé­ gével az ellenfél legkisebb készülődését is megérezve azonnal hárítani tudja annak táma­ dását. Gyakoriak a gyors és pontos. és az ütéseket óriási erővel és dinamikával adják le. HUNG GAR A „legerőteljesebb" kínai stílus.ahol köztudottan elsősorban az önvédelemre is akalmas rendszereket kedvelik — ez az egyik legnépszerűbb harcművészet. de jellemzőek az erőteljes egyenes ökölütések is. Az ütések rendkívüli erejüknél fogva kiss^ mere­ vek. Elutasítja — a már említett alkati különbségek miatt — az állatok bármiféle utánzását. Nő lévén erő helyett a gyorsaságot és a lazaságot helyezte előtérbe. Az ütéseket általában egyenesen és igen gyorsan vitelezik ki. ütések. amiben a lágy hsingi módszerhez hasonlít. WING CHUN Elméleti és mozgásrendszerét tekintve a külső és a belső irányzat között helyezkedik el. Az ütéseket részben nyújtott kézzel csapásszerűen hajtják végre. A finom. alapvetően támadó jellegű. 10. A kínai harcművészetekben ez a chi sao (tapadós kéz). a hárítások pedig a legkiválóbbak közé tartoznak.9. de igen erőteljes hárításokban a daru és a tigris „tech­ nikáját" követi. Eredetét illetően mégis a Shaolin ch'uan utolsó formája. A gyakorlók öklüket valóságos „vas­ ököllé" edzik. ahol teljességgel a körülményeknek megfelelően alakí­ totta át az eredeti rendszert. karjával való állandó és finom érintkezést jelenti. amelyet-az eredeti Shaolin tanítás egyet­ len jogos örökösének tekintenek. Hatékonyságát bizonyítja az is.

Az alábbiakban néhány újabb keletű. hogy a hatalmas kínai ájtatos manó mellső lábaival kitűnően védekezik. az esetleg erősebb és maga­ sabb ellenféllel szemben. A körmozgás persze sok látszólag fölösleges mozdulatot is tartalmaz. vagyis az „örök tavasz" stílusának hátránya ugyanaz. Eszerint változik a stílus jellegzetes alapállása is. valamint 17 küzdőstílust tartalmaz.legfőbb titka. TANG LÁNG PAI Egy nagyszerű megfigyelésen alapszik: észrevették. amely részben az állandó helyváltoztatást (az ellenfél megzavarása érdekében). CHOY LAY FUT 1836-ban jött létre és napjainkra az egyik legnépszerűbb kungfu stílus lett. 13 . A stílus alapja a gyors és folyamatos. hogy részben ez volt az alapja az első szabad és kreatív harcművész. testtel és karral való laza és folyamatos körmozgást tanulják meg. Ezzel a módszerrel az ellenséggel egykor könnyen végezhettek. s így folyamatosan van lehetőségük felgyorsulni. miközben az elöllévő láb sarka a levegőben van. másrészt pedig az erős. majd az idegen gyarmatosítók ellen harcoló hazafiakat tanították meg rá. gyors karjukkal körmoz­ gást végeznek és hatalmas ütések özönét zúdítják ellenfelükre. mivel egész testből. vagyis teljesen kibillentenek egyen­ súlyából. Hatékonysága mellett szól azonban. A tang láng pai rendkívül precízen kidolgozott külső kungfu rendszer: karmunkájában a sáska. 80-85%-a a hátuíTévő lábon nyugszik. a kezek pedig „ájtatos manó tartásban" nyugszanak. a csípő lendületének és forgatónyomatékának hozzáadásával hajtják végre. de még Shaolin rendszerűnek tartott irányzatot ismertetünk. 13. amelyeK a különböző testi adottságokkal és harci stílussal rendelkező támadók elleni védekezést és ellentámadást variálják. ma azonban természe­ tesen csak a harc feladására kényszerítik gyakorlópartnerüket. amelyben a test féloldalas helyzetben van. Bruce Lee (1940—1973) által kialakított harci formáknak. A kitűnő ütéseknek és csa­ pásoknak — amelyek gyorsak.A wing chun. A haladók stílusa szemmel már teljességgel kö­ vethetetlen. 12. valósággal „kikanalazza" ellenfele támadásait. Egykori háborús szerepe miatt hatékony szá­ munkra is. a test­ súly kb. ami az előnye: a közelharc. lábmunkájában pedi a majom mozgását és harci stílusát utánozza. az ellenfél folyamatos és sokszor váratlan szögekből való támadását szolgálja. az ellenfél óvatlan közelengedése és a „tapadós kéz". lazák és erőteljesek egyszerre . s ezután energikus ellentámadást indít. majd ezt a mozgást fokozatosan gyorsítva és variálva lendületes ütéseket sajátítanak el. A tanulók előbb a lábbal. akit ilymódon végképp „megzavarva" elgáncsolnak vagy a földre rántanak. A choy lay fut jellegzetessége még a rendkívül vál­ tozatos fegyverhasználat is. és ennek megfelelő ellenszere lehet a rö­ vid pályájú egyenes mozgás. de erősen támadó jellegű körmozgás. hogy nagy ívet írnak le. de ugyanakkor laza és lendületes ütéseket. De ugyanakkora körkörös mozgás kitűnően alkalmas a „túlságo­ san egyszerű" lineáris mozgás ellen is. Eredetileg a mandzsu uralkodóház ellen harcoló lázadók hozták létre. mert miközben helyzetüket állandóan változtatják.

amelyek rendsze­ rint lábra. rendkívül hajlékonyak. Gyakoriak még az ellenfél térdére vagy hátára történő hirtelen felugrások és a test 360 "kai való megfordítása utáni váratlan támadások. A lau hon kuen pai legalapvetőbb technikája mégis az ellenfél technikái elöli ru­ galmas elhajlások. erősek mint a tigris és olyan gyorsak. ezért még testsúly áthelyezést is csak kismértékben kell végezni az elöllévő lábbal történő rúgásoknál. majd néhány ügyes csellel annak háta mögé kerül. mivel egé­ szen rendkívüli testi adottságokat igényel: alkalmazói alacsonyak.fizikai és pszichikai tulajdonságok alapján . alapja a külharc és gyakoriak a magas rúgások. A gyakorlók képesek 1. s ilymódon előnyös helyzetbe kerülve. A tang láng pai — eredetileg északi stílus lévén — több jellegzetes magas rúgást is tartalmaz. aki . 14.ha hevesen támad könnyen belefárad a küzdelembe. A tang láng pai harci értéke igen nagy. s a másik kézzel dinamikus ellentá­ madást indítanak. legyezőszerűen kissé szétterpesztve az ellenfél ütő karját finoman oldalra kissé kiszorítják. Az elhaj­ lások mélyek. Az aranyharanghoz és a tien hsueh-hez hasonlóan igen kevés követője van. szinte elbújva várja ellenfele támadását. bár tartalmaz rituálisan mesterkélt mozdulato­ kat is. herére vagy hasra irányulnak. részben rituális elemet tartalmaz. a finomak pedig hirtelen keményekké válnak. ellépések és elugrások sorozata. esetleg rúgást mér rá. Az „elveszett csapás" harcosa mintegy védekezés közben irányítja és az elmozdulások segítségével félrevezeti ellenfelét. enyhe és kemény elemeket: a kemény mozdulatok finommá. mozgásuk akrobatikus.5-2 m magasba felugrani és a pa kua ch'uan i gyakorlóihoz hasonlóan . A hou ch'uan tehát valóban igen különleges stílus. HOU CH'UAN A kungfu egyik legérdekesebb. amely hatékonyságban a choy lay futtal és a wing chun. de hatékonynak csak akkor mond­ ható. azután rendszerint ráfognak. Emiatt egyes indonéz stílusokhoz hasonlatos. A lau hon kuen paü edzésein a gyakorlók egész rendkí­ vüli képességeket sajátítanak el: hajlékonyak lesznek mint a nádszál.mint a neve: elveszett csapás is mutatja — az ellen­ fél félrevezetésén alapszik.finom. A stílus az ellenfél megtévesztésén és annak lehetetlen helyzetbe hozásán alapul. mint a leopárd. amelyekben a harcos a föld­ re kuporodva.ugyanazzal a lábbal 7-8 elemből álló rúgásso- 14 . ezeket azonban természetesen csak külharcban alkalmazzák. Szakértő birtokában azonban olyan fegyver.Mivel a testsúly legnagyobb része a hátullévő lábon van. ha megfelelő testi adottságokkal rendelkező és jól képzett küzdő birtokában van. és igen sok bonyolult.nal vetekszik. legakrobatikusabb és ugyanakkor legtitkosabb irányza­ ta. s azok végrehajtása közben oldalra vagy hátra lép­ nek s ilymódon bizonytalan célpontot nyújtanak az ellenfélnek. Jelleg­ zetes észak-kínai rendszer: az alapállások mélyek. ütést vagy csapást. A tang láng pai felváltva tartalmaz . A jellegzetes „sáska"-harcot csak a közelharcban folytatják: a csuklók be­ hajlítva. 15. gyorsak és rugalmasak. LAU HON KUEN PAI A hou cKuan-hoz hasonlóan . az ujjak lazán.

17. az egyenes testtartás. elméletét (taoizmus) illetően inkább a belső irányzathoz tartozik. legelterjedtebb és ugyanakkor a legmisztikusabb belső iskola. 16. de jel­ lemzőek még a mutatóujj kiálló bütykével leadott ütések is. a „labirintus művészete" sok. gyors és „robbanékony'mozgással. Szintén az ellenfél félrevezetését célozza. Ml TSUNG I PAI Az egyik legbonyolultabb. A mi tsungpai. amely taoista elvekre épül. T'AI CHI CH'UAN Ez a legnagyobb. de egyben az egyik legtökéletesebben kidolgozott kínai stí­ lus. 19.részben pedig a technikai gyakorlásban. Az elveszett csapás stílusának talán egyedüli hátránya a harcban fe­ lesleges. vala­ mint kemény és enyhe. látszólag felesleges elemet tartalmaz. finom elemek keverésével. hanem állandó tartásváltozásokkal.a körkörösség és a chi (vagyis energia) irányítása 15 . A bak mei gyakorlásának célja az ütések erejének a végletekig való növelése külső és belső módszerekkel egyaránt. és épp ez adja meg harci|önvédelmi értéküket. amelyek a kis ütőfelü­ let miatt igen veszélyesek. csupán rituális értékű mozgások gyakorlása. BAK MEI PAI Mozgásrendszerét tekintve inkább a külső. 18. Mint a többi déli rendszer.. A LÁGY MŰVÉSZETEK A kínai harcművészetek másik alapvető irányzata a belső vagy lágy kungfu. s ilymódon előnyös helyzetbe jutva erőteljes ellentámadást indít. de több a valódi funkciójuk mint az „elveszett csapás" stílusának. A stílus alapja az ellazultság. Ez a művészet tehát a lau hon kuen pai-hoz hasonlóan megtéveszti az ellenfelet. az ellenféllel való ütközés (ütés) elkerülése és az energia finom átvitele annak testébe. de nem elmozdulások és akrobatikus elemek segítségével. az izom felesleges megfeszítése nél­ kül. Ezek közül itt egyetlen stílus önvédelmi jellegét mutatjuk be. részben a formagyakorlatokban. ez is a közelharcra épül és előnyben ré­ szesíti az enyhe és finom hárítások mellett a nagyerejű nyitottkezes technikákat. A wing chunon kívül még számos iskola helyezkedik el a két alapvető irányzat a belső és a külső kung fu között.rozatot kivitelezni. A nyújtott kezes technikák általában ujj-szúrásokat jelentenek. s alapja a belső erők alkalmazása.

) és a technikák (tenyéréi-ütés. Ezután következik a fai chi ch'uan harci technikáinak és metodikáinak gyakorlása. Ennek segítségével a hsing i gyakorlói mindig megtalálják az őket ért támadásforma ellenszerét. pedig szintén hatékony önvédelmi stílus. A tanulók itt már mindig párosan gyakorolnak. illetve sebezhetőségnek van egy megfelelője a szervek (szív. A fai chi eh'uan az európaiak és a kínaiak nagy többsége szemében egyaránt csupán egészségügyi torna. A finom erő nem „látszatenergia". Ez a mozgás azonban nemcsak a karmunkában. valamint rávezetik őket a chi áramoltatására. a finom művészeteknek azonban valódi önvédelmi funkciójuk is van. ökölütés stb. A második csupán összekötő szerepet kap. A fai chi ch'uan öt fokozata közül a gyakorlók nagy többsége csak a harmadik fázisig jut. A fai chi ch'uan alapvető jellegzetessége. 21. Ezen a fázison a legtöbben nem jutnak túl. gyomor stb. ütései is kivétel nélkül rövidek és egysze­ rűek. Ezt a tanulók addig gyakorolják. az előre-hátra mozgás és a testsúly gyakori áthelyezése (az egyik lábról a másikra). és különböző rásegítő gyakorlatokat tartalmaz.) között. Plavecz Nándor 16 . s a puszta izomerőt nyersnek és másodla­ gosnak ítéli.a lábakra és áramoltatása az egész testben. Ezt az enyhe erőt a fai chi ch'uan és a másik két belső iskola szinte kizárólag szellemi energiaként értelmezi. amelyben a részmozgások összeötvözését és a chi tökéletes áramoltatását gya­ korolják. s átvitele a támadott testére az egyik leghatéko­ nyabb küzdelmi módszer. kerüli a komplikáltságot. hanem az egész test mozgásában is megnyilvánul. amely más stflusoktól megkülön­ bözteti. s ugyanígy minden tulajdonságnak van megfelelő ellenszere vagyis a testen megtalálható ellenpontja is. HSING I Ennek alapja a belső irányzatokra egységesen jellemző belső erő és folyamatos moz­ gás mellett az egységes előremozgás és a klasszikus kínai analogikus rendszer: eszerint minden alapvető emberi tulajdonságnak és betegségnek. PA KUA CH'UAN A „Nyolc tigram ökle" a legkevésbé elterjedt finom művészet. Az első stádium az alapfok. Ennek a művészetnek legjellemzőbb metodikája a finom utánaengedés: az ellenfél táma­ dásvonalából való kitérés energiájának kihasználásával a támadás (pl. A fai chi ch'uan elő­ re-hátra mozgása és a hsing i egyenes (lineáris) mozgásával ellentétben a körkörös mozgás­ ra épül. ütés) továbbvezetése. s a chi-t viszik át egymás testébe. A következő a formagyakorlatok stádiuma. A hsing i egyébként rendkívül egyszerű harci metodika. amíg nem lesznek ké­ pesek ezt automatikusan a küzdelemben is véghez vinni. máj. illet­ ve testébe. mind a védekezésben mind az ellentámadásokban. 20. s így a támadó „esélytelen helyzetbe" hozása. Ebben a két fázisban tulajdonképpen sem­ mi mást nem tanulnak csak a már begyakorolt formákat és módszereket viszik át a küzde­ lembe. Nevét a nyolcas szám gyakori használatáról kapta. amelyben a tanuló megtanul helyesen lélegezni és mozog­ ni. valamint ennek átvitele az ellenfél testére.

mint a koponya. de valamivel kevésbé védetten. AZ ÖNVÉDELEM ÉLETTANI HATÁSAIRÓL Az idegrendszer funkcionális szempontból központi és környéki idegrendszerre osztha­ tó fel. ábra) nyaki háti ágyéki keresztcsonti 17 . amelyek egymáshoz ízületekkel. A központi idegrendszer két nagyobb egységből áll: a nagyagy a csontos koponyá­ ba zártan. A központi idegrendszer Gerincagy: (5. viszonylag jól védetten a külső behatásoktól.III. mivel a gerinccsatornát csigolyák alkotják. és a gerincagy a csontos gerinccsa­ tornába zártan. szalagokkal kapcsolódva nem alkotnak olyan stabilan zárt egységet.

Tulajdonképpen négy nagyobb egységből áll: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti szakasz. Ha a gerincoszlopot ért erőbehatás kellően erős ahhoz, hogy két egymással szomszédos csigolyát egymáshoz viszonyítva elmozdítson, akkor a gerincagy bizonyos idegpályái sérü­ lést szenvedhetnek, és a sérült idegpályák funkciójának megfelelően okoznak elváltozáso­ kat. Ezek lehetnek: érzéskiesés,, hő, fájdalomérzés kiesése, vegetatív működések zavara és a legsúlyosabb: a sérülés helyétől lefelé bénulás. A gerincvelő különböző szakaszaiból kilépő idegek különböző területeket láthatnak el. így: 1. a felső nyaki szakaszból indulók a fej, nyak területét. 2. A nyaki szakasz középső részéből a rekeszizmot. Ennek sérülése a rekeszizom mozgás­ képtelenségét vonja maga után. 3. Az alsó nyaki szakasz és a felső háti szakasz a felső végtagokat látja el. 4. A háti szakaszból knnduló idegek a törzs megfelelő területeit látják el. 5. Az ágyéki és a felső keresztcsonti szakaszból kiinduló idegek az alsó végtagokat látják el. Nagyagy: A központi idegrendszer másik része a nagyagy, melynek sérülése főleg a csontos koponyát ért durva behatástól jön létre. A koponyát ért erőbehatás következménye lehet: 1. agyrázkódás, ami eszméletvesztéssel jár, a későbbiekben pedig a sérült a sebesülés kö­ rülményeire nem emlékszik. 2. agyzúzódás, a" behatás területén az agykéreg minimális károsodása következtében eszméletvesztés, esetleg neurológiás tünetek. 3. koponyaüregi vérzés. Ha az erőhatás olyan nagy, hogy a koponya üregén belül futó eret is megsérti, vérzés támad a koponyaüregben, ami az életet közvetlenül veszélyeztető állapot, és sürgős műtét nélkül halálhoz vezet.

Környéki idegrendszer

A környéki idegrendszer pályái zömmel lágy részekbe ágyazódva (izom, zsír) védet­ ten helyezkednek el, így sérülésük ritka, ál­ talában csak komolyabb lágyrész sérüléshez vagy nyüt töréshez társulnak. Izolált idegsérülés csak olyan helyen for­ dulhat elő, ahol az ideg közvetlenül csontos alapon fut, de az ilyen idegnek is mindig megvan a csontban a barázdája, ami fokoz­ za a védelmet. Ilyen helyek pl.: (6. ábra) 18

1. szemöldök magasságában kilépő, annak az orrgyök felöli harmadán a homlokra futó szemgödör fölötti ideg. Sérülése érzéskiesést okoz. 2. A szemüreg alatt az orrtól oldal felé lép ki a szemgödör alatti ideg, mely a felső fogsor gyökereit látja el idegrostokkal.. 3. Az állszöglet két oldalán az állcsúcstól mintegy 2 cm-re lép ki az az ideg, mely az alsó ajkat és az áll bőrét látja el érző rostokkal. Sérülése e területek érzéketlenségét okozza. 4. A karfonat a kulcscsont alatti területen izmoktól védve halad, de az olyan kellően erős ütés, mely a kulcscsontot eltöri, a tört végek részén sértheti azon idegköteget is, ame­ lyik a kar érző és mozgató funkcióját látja el. Attól függően, hogy a sérülés az ídegfonat mely részét érte, keletkezhet a felső végta­ gokon érzéskiesés, illetve mozgáskorlátozottság, esetleg bénulás. 5. A könyök hátsó felszínének a test felé eső harmadában húzódik egy barázda, amelyben az egyik alkari ideg fut. Ennek sérülése - ami rendkívül ritka, hiszen ez is barázdákon fut, így a csontos perem lényegesen védi - esetén kiesik az érzés a kézhát, valamint a 3.-4.-5. ujj kézháti, és a tenyér, valamint a 4.-5. ujj tenyérnyi felszínén, és sérülést szenved a kéz finom összerendezettt mozgásának koordinációja. 6. Az alsó végtagon tulajdonképpen két helyen érhető el könnyebben idegsérülés. Az egyik a térdhajlat, ahol tulajdonképpen csak zsírszövet védi felülről az ott futó ideget. Igaz, a térdhajlati árkot két oldalról erős izmok ínjai határolják. Ennek sérülésekor a lábszár bőrében alakul ki érzéketlenség, illetve a bokamozgások szenvednek zavart. 7. A másik alsó végtegi sérülés lehetséges helye a lábszár oldalsó felszínén annak középső harmadán közvetlen a bőr alatt haladó kevésbé jelentős bőrideg.

1. kulcscsont 2. kulcscsont fölötti árok 3. mellkas 4. szívtájék 5. lengő v. repülő borda 6. gyomorszáj 7. lép ' 8 . máj 9. has 10.'here 11. térdkalács 12. sípcsont 13. külboka 14. belboka 15. ujjak 7. ábra 1. Kulcscsont: Ennek megütése — főleg a csont középső területén - könnyen annak tö­ rését eredményezheti, mivel a kulcscsont a szegycsonthoz stabilan ízület formájában kap­ csolódik. Jóllehet az oldalsó széle részt vesz a vállízület alkotásában, de oda csak szalagok19

kai kapcsolódik, így a külső harmadára mért ütés esetén valószínűbb a rugalmas elmozdu­ lás. Mindenképpen erős fájdalommal járó sérülés, esetleg a törvégek befelé fordulása esetén fontos ér-ideg képtelek (karfonat, nyaki véna, esetleg artéria) sérülhetnek. Az érképle­ < tek sérülésekor erős vérzés léphet fel az ideg sérülése esetén pedig a kar érző-mozgató funkciója szenvedhet zavart. 2. Kulcscsont fölötti árok: Ezen területre mért ütés esetén fokozott az ér-ideg képletek sérülésének veszélye. Igen erős behatás esetén sérülhet a rekeszizom mozgató idege, és a légcső is, ami légzészavart okozhat. 3. Mellkas: Ezen területre mért külső erőbehatások következményei igen különbözőek lehetnek. Tekinve, hogy a mellkas csontos-izmos zárt egység, viszonylagosan jól védi a mellüregi szerveket. Ezek sérülése nagymértékben függ még a mellkasfalon elhelyezkedő zsírpárna vastagságától is, ami nagyon tudja csökkenteni az erőbehatást. A mellkasra mért kellően nagy ütést a rugalmas mellkasfal átadhatja a közvetlen alatta elhelyezkedő létfon­ tosságú szervnek, a szívnek. Ez adott esetben a szívritmus zavarához, esetleg annak leállá­ sához vezethet. Ezenkívül a mellkasfalat ért erő - ha viszonylag kis felületen éri azt, és elég nagy - akkor bordatörést, esetleg ablakos bordatörést okozhat.. 4. Szivtájék: ' Tulajdonképpen megegyezik a mellkasra mért ütés. következményeivel, csak itt a szív ingerületvezető rendszerét ért hatás fokozottabban érvényes. Ugyanakkor az is igaz, hogy minden emberen a mellkasfalnak ezen a területén a legvastagabb a zsírpár­ na, ami a közvetítendő ütés nagyságát nagymértékben képes csökkenteni. 5. Repülőborda: A XI. és XII. borda a zárt mellkashoz a szegycsont-részén- amit a bordák, a gerincoszlop és a szegycsont alkot - sem porcosán, sem csontosán nem rögzül. A többi bordával csupán szalagok útján vannak összeköttetésben, ezért elmozdulási lehe­ tőségük nagyobb. Az alsó bordák törése esetén, ha a behatolás oldalról jön, és eltörik a borda, ráadásul a törvég befelé fordul, életfontosságú szervek sérülhetnek. Bal oldalon a lép, jobb oldalon a máj tokja repedhet meg, mindkét sérülés életveszélyes vérzést okoz­ hat. De a máj, vagy a lép tokja kellően erős behatásra megsérülhet a borda törése nélkül is. 6. Gyomorszáj: A két bordaív által körbezárt, fölülről pedig a szegycsont által határolt terület. Az ide mért behatás főleg a bolygóideget érinti. Ez heves, görcsös jellegű fájdal­ mat okoz, és — tekintve, hogy közös nyíláson, kb. ezen a területen halad a mellüregből a hasüregbe a nyelőcső és a bolygóideg — a rekeszizomra is gyakorolt hatás miatt csökken a légzési amplitúdó, ami légszomjhoz vezethet, esetleg ájulást okoz. 7., 8. Lép, máj: Mindkét szerv sérülési lehetőségéről már az előzőekben szóltunk. Meg­ említendő azonban, hogy normális anatómiai szituáció mellett, álló testhelyzetben, egy egészséges, felnőtt ember mája, lépé a csontos-porcos-izmos mellkasfaltól védve helyezke­ dik el, tehát a bordaív alatti behatáskor ezek a szervek csak akkor sérülnek, ha ez a beha­ tás igen-igen erős volt. A máj- vagy a léptok szakadása intenzív hasüregi vérzést okoz, amit percek alatt eszméletlenség követ. Gyors és szakszerű beavatkozás nélkül ez az állapot ha­ lálos kimenetelű. 9. Has: A hasat ért tompa erőbehatások viszonylagos veszélytelensége két alapvető do­ logra vezethető vissza: — A hasizom megfeszítésével a külső erőbehatás ereje nagymértékben csökkenthető. — A hasüregben elhelyezkedő szervek vannak olyan mobilisak, hogy a hasizmok által csökkentett erejű behatás eredményezte elmozdulást minden különösebb következmény nélkül tudják követni. Ezen területet ért ütés következtében kialakuló fájdalmon kívül gyakorlatilag csak extrém nagyságú erőbehatás tud komoly sérülést eredményezni. 10. Here: A herét ért külső erőbehatás — tekintettel a szerv különösen sűrű érzőideg ellátottságára - rendkívüli fájdalmat okoz. A fájdalom mértéke azonnali testhelyzetvál20

Ilyenkor — ugyan­ ez a helyzet a sípcsont elülső éle (12). Térdkalács: Ennek megütése. megrúgása heves fájdalmat okoz. Ezen a területen súlyosabb sérülést csak igen erős behatás okozhat. Tartós állapotromlás. annak nagyságától. hogy maradandó károsodás igen ritkán alakul ki. Mind a négy pontra egyaránt jellemző.tulajdonkép­ pen az érzőidegvégződésekkel dúsan ellátott csonthártyát éri az erőbehatás.összegörnyedest — idéz elő. ficamot. és belboka (14) esetében is .és belboka a környezetéhez való viszonya viszonylagos mozgásszabadságot biztosít ezen csontoknak.toztatást . esetleg ájulást okozhat. 12. A kéz ujjai: Az ide mért erőbehatás. ugyanis a térd­ kalács. a sípcsont eltűréséhez pedig hatalmas erőre van szükség. törést. vagy maradandó sérülés ritkán adódik. Dr. és az ujjak hely­ zetétől függően okozhat zúzódást.(13). rándulást. Király László . ill. Mind a négy elváltozás tűr­ hető fájdalommal jár. a kül. irányától. tekintve. hogy a csont közvetlenül a bőr alatt mindenféle izomvédelem nélkül található. 11. a kül.

.

síí^ll^áii***^ imJ^^ .

ábra .A Hong Lung Ch'uan Tao Önvédelmi Iskolában használt ütőfelületek 8.

IV. Az ökölhát ütés ütőfelülete 3. A hátsó egyenes rúgás támadó felülete 18. A HONG LUNG CH'UAN TAO ÖNVÉDELMI ISKOLÁBAN HASZNÁLT GYAKORLATOK 1. A talp rúgás támadó felülete 14. A kettő ujjas szúrás támadó felülete 19. Az egyenes ütés ütőfelülete (1/b) szintén az egyenes ütés ütő felülete 2. ábra) 25 . Az ideg technika kéztartása 7. A lapos ököl ütés ütőfelülete 10. A csukló ütés ütőfelülete 8. Az ujjperec ütés ütőfelülete 4. Az első ujjas ujjperc ütés ütőfelülete 11. Az egy ujjas szúrás támadó felülete (8. Az ujjhegy döfés támadó felülete 5. A tenyérsarok ütés ütő felülete 20. Az oldalsó szúró rúgás támadó felülete 13. A köríves rúgás támadó felülete 17. A belső tenyéréi ütés ütőfelülete 6. A könyök ütés és az alkar ütés ütőfelülete 12. A térd rúgás támadó felülete 15. A tigriskarom ütés ütőfelülete 9. Az egyenes szúró rúgás támadó felülete 16.

5. AZ EDZÉS ETIKETTJE Meghajlás a következő alkalmakkor: 1. 2. A Kwoonba (iskolába) történő belépéskor és kilépéskor. 2. Az erőnléti gyakorlatok (pl.1. Az átmeneti állások csupán átmenetet képeznek az alapállás. hogy a tanuló a gyakorlatot végrehatotta). A vizsgán minden gyakorlat kezdetén és végén. A partnerrel való közös gyakorlat kezdetén és végén. A magasabb fokozatúval való beszélgetés kezdetén és végén. és a technikák között. jelezve az oktatónak. 4. Az edzés megkezdésekor és az edzés végén. 26 . a fekvőtámasz befejezésekor. 3. Az alapállásokat az alaptechnikák gyakorlására. az átmeneti állásokat pedig a technikák küzdelemben való gyakorlására (hasznosítására) használják. 7. ÁLLÁSOK Az állásokat két részre lehet bontani. A küzdelem kezdetén és végén.és átmeneti állások. 6. Ugy mint alap. Az állások fotóit elől és oldalnézetben láthat­ juk.

Támadóállás (112) Az állás kétszeres vállszélességű. 27 . Mind a két láb haj­ lított. 4 0 ^ a pedig a hátsó lábon van. hogy ha letérde­ lünk. és az elöl levó' lábunk cipőjé­ nek az orra egy vonalban van a tér­ dünkkel.Alapállások Meditációs póz (1/1 kép) Az edzések elején és végén ebben a helyzetben meditálnak az iskola tanulói. -"»*>«Í£<dÉ»l. Az állás akkor jó. Az állásnál a testsúly 60%-a az elsó' lábon. a lábak egy vonalban futnak vagy a hátsó láb 45 fokos szögben állhat. Használata: az előre irányuló tech­ nikák (alap) gyakorlásánál alkal­ mazzuk.

A testsúly 60%-a a hátsó. egy fél lábnyit van oldalt kijebb. Mindkét láb enyhén hajlított. Használata. A hátsó láb kb. Támadni és védekezni is jól lehet vele.Egyenes állás (1/3) Az állás váOszélességű. f^^ Harci állás (114) A küzdelemben leginkább használt állás. 40%-n az első lábon van. a lábak párhuzamo­ san helyeznek el. általában üd­ vözléseknél használatos. 28 .

Lovagló állás (116) Az állás háromszoros vállszélességű. ha egy szabá­ lyos támadóállásban a hátsó lá­ bat kifordítjuk és a lábak így 90 fokos szöget zárnak be.Védekező állás (1/5) Az állás akkor jó. Használata: leginkább oldalra irányuló technikáknál használatos. és a testsúly 70%-a a hajlított hátsó lábra tevődik át. a lá­ bak párhuzamosan futnak egymással. A testsúly mind a két hajlított lábon 50 -50%-ban oszlik el. Az elöl levó' láb kiegyenesedik. 29 .

3. m ~-~-^íjt. . Használata: az oldal­ ról történő' támadások fogadásá­ ra használjuk. Mtífi Oldalsó lovagló állás Az állás szintén megegyezik a lo­ vagló állással. Gyakori hiba: a lábak el­ fordulnak. ÁTMENETI ÁLLÁSOK Ló állás (117) . Az állás megegyezik a lovagló állas­ sal. csak itt a lábak 45 fokos szög­ ben kifelé fordulnak. csak a test oldalra fordul. . 30 .

Használata megegyezik az előzővel (rövid macska állás) 31 . Az állás akkor megfelelő'.Rövid macska állás (119).a sarkat nem felemelve 8-10 cm van. Mind a két láb hajlított. fW Hosszú macska állás (U 10) Az előző állásra hasonlít ez a pozíció. Használata: a gyors felfelé irányuló rúgásoknál jól alkalmazható. a testsúly 70%-a a hátsó lábon van. de a lábak közti távolság 15-20 cm. Az első láb sarka elemel­ kedik a talajtól. A két láb 90 fokos szöget zár be egymással. ha a két láb között .

Az egyik láb hajlítva van és a sarok megemelve. Haszná­ lata: általában kontratámadásra használjuk (vé­ dekezésből visszahúzódás.Egyenes készenléti állás (Ilii) A lábak egymás mellett helyezkednek el. majd támadás) Térdelő állás (1112) Általában beugrásos dásnál alkalmazható. táma­ 32 . A testsúly 80%^a a nyújtott lábon van.

Megtévesz tő állás (H12). bár ez a po­ zíció inkább az oldalsó felcsapó rú­ gásoknál alkalmazható. a tekintet a rúgásra felemelt láb irányába fordul. 33 . Villámgyors oldalsó rúgások indíthatók ebből a pozícióból. Használata megegyezik az előzővel. a törzs pe­ dig az ellenkező oldalra dől­ ten van. fiz egyik láb felemelve oldal­ só rúgásra készen. t *i»jt: Oldalsó készenléti állás (1114) Az egyik láb oldalsó rúgásra fel­ emelve.

egyenes szúró (lökő') rúgások indít­ hatók beló'le. Mind a két láb sarka felemelkedett állapotban van. Béka állás (Hl 7J Többnyire ugró rúgások utáni föl­ detérésnél használják.Daru állás (1115] Az egyik láb szintén felemelve. A hajlított lábon van a test­ súly 90%-a. Használata: támadások elöl oldalra való elmozdulásokra alkalmazható. 34 . Az egyik láb nyúj­ tott a másik hajlítva van alattunk és a sarok felemelkedve. Gyors. de előre irányuló rúgásra. A kezek oldalt. a váll magasságában enyhén hajlítva helyezkednek el. Elhajló állás (II 16\ Általában lovagló állásból térünk ki a táma­ dó elöl ebbe a pozícióba.

'•^mm^' .rtm?V^WW W.

a másik kéz általában visszacsapódik a test oldalához (mell.Rendszerünkben két fő ütésfajtát alkalmazunk: lökőütések és köríves csapások. ahol a csapó kar ostorszerűen csapódik. a passzív kar csak a leg­ ritkább esetben csapódik vissza a testhez. . A lökő­ ütések kivitelezésében tulajdonképpen mindkét karunk résztvesz: amikor az ütőkéz kilen­ dül célja felé. Az egyenes ütésnek három fajtáját különböztetjük meg: A) negyed fordulatos: Az alappozícióból az ököl negyedfordulatot ír le a célig (Il/lb kép) B) félfordulatos: Az ököl félfordulatot ír le (11/le és 22. ábra) C) háromnegyed fordulatos: Az ököl háromnegyed fordulatot tesz (H/1 d kép). Viszont a csapásoknál. csípő).

Egyenes tenyérpáina ütés: (H/2a-b -c képek) 37 .

% Kettős tenyérpárna ütés (H/3a—b— c képek) ftfrtiiiifc^ü 38 .

"M£" Jk-Tr 39 .**.y~...Köríves tenyérpárna ütés: (II/4a-b -c) (belülről kifelé tartó) •*3kÁ*w~~- •**3*ká...

Köríves tenyérpárna ütés.: (II/5a-b -c) (kívülről befelé tartó) 40 .

Tenyéréiütés: (II/6a-b-c-d) 41 .

Kalapácsököl ütés: (H/7a-b-c-d képek) ^W 'm^áL42 .

Horogütés: (II/8a-b-c) ***s*£j£L 43 .

Egyenes tenyéréiütés: (II/9a-b) 44 .

Négyujjas szúrás: (II|10a-b-c képek) 45 .

Belső tenyéréiütés: (H/lla-b-c) 46 .

Egyujjas szúrás: (II/13a-b) 47 .Két ujjas szúrás: (II/12a-b) -—•jJt.

Ökölhátütés: (II/4a-b) (felülről lefelé tartó) ökölhátütés: (II/15a-b képek) (belülről kifelé tartó) 48 .

49 ...Egyenes könyökütés hátra: (11/16) -wSkAi* • Egyenes könyökütés lefelé: (H/17) Köríves könyökütés: (11/18) (kívülről befelé tartó) **-.

Köríves: könyökütés: (H/19) (belülről kifelé tartó) Köríves könyökütés: (H/20) (alulról felfelé irányuló) Egyenes könyökütés oldalra: (11/21) 50 .

.

l b .l d ) 52 .l c .5. HÁRÍTÁSOK Felső védés: Blokkoló felület az al­ kar külső része ( l l i / l a . BLOKKOLÁSOK.

Kettős felső toló védés: Blokkoló felület a tenyérpárna (HI/2a-2b2c) 53 .

•~m>kaj£. 54 Felső toló védés: Blokkoló felület a tenyérpárna (III/3a-3b-3c) ...

Oldalsó toló védés: Blokkoló felület a tenyérpárna (III/4a-4b-4c) ^•mé^jt55 .

(Ill/5a-5b-5c-5d) 56 .Belső védés: Blokkoló felület az al­ kar felső része.

Kigyofej blokk: Blokkoló felület az alkar felső része (III|6a-6b-6c) 57 .

Külső védés: Blokkoló felület az al­ kar külső része (IHl7a-7b-7c-7d) " 58 .

(III/8a-8b-8c-8d-8e) .Oldalsó ráfogó védés: Blokkoló felület a tenyétsarok.

(III|9a-9b-9c) 60 .Alsó toló védés: Blokkoló felület a tenyérpárna.

Kettős alsó toló védés: Blokkoló fe­ lület a tenyérpárna. (III/10a-10b10c) .

.

(III/12a--12M 63 .Alsó /uso-rugó védés: Blokkoló felület talp.

: *Jr . (III/13a-13b-13c-13d) ii : ' ¥iiÉii.Oldalsó elvezető védés: Blokkoló felület a tenyérsarok és az alkar.

.

és ezután először könnyedén és „enyhén" gyakoroljunk! Megfelelő bemelegítés és kellő gyakorlás után tel­ jes erőbedobással is dolgozhatunk sérülés veszélye nélkül.6. RÚGÁSOK Jól jegyezzük meg. Nagyon fontos tudnunk. A rúgások gyakorlása jelőtt lábizmainkat megfelelően melegítsük be. A rúgások következő típusait különböztetjük meg: Irányultságuk szerint a) támadó .test c) megelőző .térd-lábszár b) védekező . hogy egyensúlyunkat mindig meg kell tartanunk a rúgás be­ fejezéséig. A rúgást megelőző küzdelmi pozíciónkban a testsúly nagyobb részét a hátul lévő lábra helyezzük. hogy a rúgást megelőző készenléti pozíciónk mindig laza és min­ denre kész legyen. mivel a rúgások legnagyobb részét a hátul lévő lábbal végez­ zük.fej Végrehajtásuk szerint egyenes köríves horog (kampózó) 66 .

Felcsapó-rúgás: tamadófelület a lábfej. (IV/la-lb-lc) 67 .

Taposó-rúgás: támadófelület a sarok. (IV/2a-2b-2c) 68 .

^s^ügás:támadófe]ü]etataípp^ 69 .

Egyenes toló-rúgás: támadófelület az egész talp (IV/4a-4b^4c) 70 .

• Egyenes talpéi-rúgás: támadófelület a külső talpéL (IV/5a-5b-5c) 71 .

Egyenes felcsapó-rúgás: támadófelület a sarok. (IV|6a-6b-6c) 72 .

Oldalsó szúió-iúgás: támadófelület a külső talpéi és a sarok. (VI/7a-7b-7c) "•^^JL. 73 .

Oldalsó talpéi-rúgás: támadófelület a talp külső része. (IV/8a-8b-8c) .

.Oldalsó felcsapó-rúgás: támadófelület a talp külső része. (IV/9a-9b-9c) ^UJL.

Oldalsó szúró-rúgás a földről: támadófelület lehet a külső talpéi a sarok és a talppárna. (IV/10) 76 .

Horog-rúgás: támadófelület a sarok (IV/lla-llb-llc-lld) 77 .

78 .Egyenes térdrúgás: IV/12. Köríves térdrúgás: IV/13.

Köríves rúgás: támadófelület a lábfej. (IV/14a-14b-14c) Köríves rúgás ugró fajtája: IV/14d 79 .

(IV/16a-16b-16c) *3M** 80 .Hátsó felcsapó-rúgás: támadófelület a sarok. ÍV/15. Hátsó szúró-rúgás: támadófelület a sarok.

• * * * ^ _ Hátsó köríves kampó-rúgás: támadófelület a talp és a sarok. (IV/17a-17b-17c-17d) ^&ái*>*~«* 81 .

82

FEKVŐTÁMASZOK

Fekvőtámasz csuklón (V/la-lb)

Fekvőtámasz öklön: (V/2a-2b)

:: Fekvőtámasz ujjpercen: (V/3a-3b) 84

Társas fekvő támasz: (V/4a-4b) Fekvőtámasz egy kézen: (V/5a-5b) 85 .

w Fekvőtámasz első tenyérpárnán: (V/6a-6b) Fekvőtámasz tenyérpárnán: (V/7a-7b) 86 .

s % %%l- Hátsó fekvőtámasz: (V/Sa-Sb) 87 .

I .

.

LÁZÍTÓ-NYÚJTÓ GYAKORLATOK Fekvőtámaszban rugózás lábcserével (Vl/la-lb) 90 .8.

Hajolgatás boka és föld érintéssel (VI/2a-2b-2c) 91 .

Gátülésben hajolgatás boka és térd érintéssel (VI/3a-3b-3c) 92 .

Fél japán ülésre hajolgatás bokafogással (VI/4a-4b) Fél lótusz ülésre hajolgatás bokafogással (VI/5a-5b) Fél pillangó ülésre hajolgatás bokafogással (VI/6a-6b) 93 .

Zárt állásra ráhajlás bokafogással (VI/7a-7b) Nyújtott ülésre ráhajlás bokafogással (VI/8a-8b) 94 .

Terpesz ülésben hajolgatás boka és talaj érintéssel (VI/9a-9b-9c) Pillangó ülésre rahajlás (Vl/lOa-lOb) 95 .

.Kacsa ülésben hátrahajlás (Vl/lla-llb) Lábfeltolás előre (Vl/12) Lábfeltolás (nyomás) oldalt (VI/13) i V. •*&3mk*M 96 ..

m§ Spárga oldalt (VI/14) Spárga előre (VI/15) 97 .

Labteltolás a bordásfalnál (VI/16) 98 .

ÍJ**''1'1' S .

ha nem vagyunk elég körültekintőek. Az ütéseknél. Ez igen téves né­ zet. hogy az anyagot nem váltjuk egyre kemé100 . ami esetleg a későbbi fejlődésre is rányomhatja a bélye­ gét. Az öklön végzett fekvőtámasz igen jó gyakorlat. kevés benne a mész. Sokan úgy gondolják. Erre az időszakra a cson­ tozat már valamennyire megkeményedik. Magától értetődik. rúgásoknál a résztvevő izmokat és inakat is erősíteni kell. egyébként a technika hatástalan marad. Ugyanilyen óvatos módon váltsuk az edzésre szánt anyagot. Nagyon könnyen megsérülhetünk. és csupán gyors sikerre vágyunk. Természetesen nem szabad nagyon kemény anyaggal kezdeni.. A töréstechnika igen fontos szerepet tölt be iskolánkban. Ez a gyakorlat egyben erősíti az ütésnél résztvevő izmokat és a csuklót. 1. Enyhébb esetben a türelmetlenkedő megúszhatja karcolással. Az ütőfelületek közül az ököl és a könyök fokozottabb figyelmet igényel. törés is előfordulhat. és ezenkívül még az ütőfelületet is fokozatosan hozzászoktatja az erősödő fizikai igénybevételhez. Viszont a másik végletbe sem eshetünk. A 14. ezért ezek a csontok igen hajlékonyak és sérülékenyek. bár a végleges csontosodás csupán a 20—25. Ebből követ­ kezően a 14—15 év alatti gyermeknek még igen veszélyes elkezdenie a csontok keményítését. az ütőfelületek edzése. A sportoló esetleg nem is rögtön veszi észre az elváltozásokat. életévre fejeződik be. FELKÉSZÜLÉS A TÖRÉSRE (BEMELEGÍTÉS) A felkészülést az öklön végrehajtott fekvőtámaszokkal kell kezdenünk.. hanem csupán évek vagy évtizedek múltán. TÖRÉSTECHNIKA A töréstechnikához is feltétlenül kell fűznünk néhány gondolatot. életév felett. Az ütések erősségét csak lassan és óvatosan lehet fokozni. a gyermekek csontozata még nagyon sok szerves anyagot tartalmaz. A gyakorlás következő fokozata (amikor a fekvőtámaszok már kellő intenzitásúak). puhától a keményebb. merevebb felé. az első színes övnél már köte­ lező a törés bemutatása. hogy nők számára a töréstechnika követelmé­ nyek sokkal kisebbek a férfiakénál. FONTOS TUDNIVALÓ Az ütőfelületek edzését csak 14 éves kortól szabad elkezdeni. hogy elég az ütő felületeket megedzeni és a többi már megy magától. de súlyosabb esetben porcleválás. Viszont az ujjak első ízületeit (ököl) már nem árt lassan hoz­ zászoktatni a terheléshez. amit már a fi­ atalok is végezhetnek (esetenként 5—10 fekvőtamaszt).V.

vagy leesik a talapzatról. így az csak az ütés. 2. nem tud akkora erőt kifejteni. A cseréphez és minden szilánkosan törő anyaghoz ajánlatos egy darab textíliát helyezni a becsapódást érő felületre. Sohasem a törni kívánt anyag felületére célozzunk. A FOKOZATOSSÁGRÓL Sokan szeretnének rövid idő alatt szép sikereket elérni: pl. mintha alaptechnikát gyakorol­ nánk. amikor a töréstechnikához felrakjuk az anyagot. ugyancsak fix felfekvésűnek kell lennie a tö­ rendő anyagnak is. 3. az izomzat lazaságára a gyorsaság szempontjából is szükség van. Ha valaki a felületre céloz. mert akkor csupán bőrkeményedés keletkezik.nyebbre. érdemes azt megvizsgálni. A TÖRÉSTECHNIKA GYAKORLATA Mindjárt rá is térhetünk a kiszemelt anyag felhelyezésére. De óva intjük eze­ ket a türelmetlen embereket. Nagy ütőerőt. ábra) 4. A deszkalap törésénél nem szabad az első törés után azonnal több deszkával emelni. Dyen veszélye lehet annak is. A fent elmondott móüon felhelyezett anyagot a közepén ütjük meg. Mindig az anyag alá. hogy a felrakott anyag labilissá válik és felborul a talapzattal együtt. rúgás útjába esik. Az anyagot úgy helyezzük a talapzatra. mert ez felemésztheti az ütés vagy rúgás energiáját. hogy a törésnél ne csupán az anyag feltámasztott szélei váljanak le. A má­ sik dolog amiről szólni kell. gyorsaságot és fő101 . hogy az anyagot hol kell eltalálni a sikeres töréstech­ nika végrehajtásához. Azért ott. Az izomzatot éppen úgy be keÜ melegíteni mint a töréstechnikában résztvevő ütőfelületet. A technikáknak még ilyenkor sem szabad ellaposodniuk. mint amekkorára képes lenne. a talapzatnak stabilnak kell lennie. hogy a legkisebb felfekvése legyen. téglatörés. hisz akaratlanul is visszafogja a kezét a célnál. hogy a kivá­ lasztott anyag ne billegjen. AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAIRÓL Azt mindenki tudja. ha az ütés erősségét nem növeljük. így biztos. így. A he­ lyes ütés és rúgás kivitelezésére éppen úgy kell ügyelni. mert ha valamelyik szélénél éri az ütés. mivel két deszkalaphoz nem elég kétszer akkora erő. A tégla igen kemény anyag. Merev izomzattal nem lehet igazán jó töréstechnikát kivitelezni. Nem csupán az erőt emészti fel a billegő anyag. így elkerülhetjük az éles szilánkok okozta sérüléseket. A töréstechnika előtt fon­ tos a bemelegítés. A törendő anyagot mindig fix talapzatra helyezzük és ügyeljünk arra. mint amekkora egy deszkalaphoz kellett. ül. (9. hogy ez a leválás nem jön létre. de balesetveszélyes is. az. Mint már az előbbiekben em­ lítettük. hogy a törésre kiválasztott anyagok nem egyforma tulajdonságok­ kal bírnak. akkor az erő nem tud érvényesül­ ni és nagy a valószínűsége. Leg­ alább 1—1 cm legyen a felfekvő felület. de a csontok nem lesznek megfe­ lelő keménységűek. Természetesen ügyeljünk arra is.

ábra 102 . Az edzésre használt anyag keménységét is ugyanilyen óvato­ san szabad csak fokozni. íe\é^ ütés iránya középpont 9. Csak a kitartó. A gyakorlásnál mindig figyelembe kell venni a fokozatosság elvét és az ütőerőt is csak na­ gyon óvatosan lehet növelni.leg tapasztalatot kíván a törése. türelmes munka hozza meg a gyümölcsét. aki ezt tűzi ki célul. Hosszú utat kell végigjárni annak.

3 db tégla kalapácsököl ütéssel (VII/1) 7 db deszkalap törése ököllel (VII/2) 1 db tégla törése ököllel (VII/3a-b) . "i^jÉt p J| Mm mm ^^^^Wl / j ^S 3|n| Ér *' ^5 103 .^H 25il SS "S.

2 db tégla törése tenyérpárna ütéssel (VII/4a-b) 1 db tégla törése könyökütéssel (VII/5a-b) 104 .

3 db deszkalap törése hátsó egyenes szúró rúgással (VII/6) 3 db tégla törése taposó rúgással (VII/7a-b) 1 db lyukacsos tégla törése homlokkal (VII/8) 105 .

.

.

A technikákat minden helyzetben tudni kell alkalmazni. ÖNVÉDELMI TECHNIKÁK A technikák igen széles skáláját mutatjuk be könyvünkben. 108 . Csupán az alapvető és viszonylag könnyen elsajátítható önvédelmi technikákat mutatjuk be. A könyvben bemutatásra ke­ rült technikák a Hong Lung Ch'uan Tao önvédelmi iskola kelléktárába tartoznak. mivel az önvédelemhez nem elég csupán egy rügás és egy ütés megtanulása. ezért kell a technikák ilyen széles köre. hisz az iskola teljes technikai repertoárjának szemléltetésére nincs elegendő helyünk. A könyvben természetesen nem a Hong Lung Ch'uan Tao iskolát szeretnénk bemutatni.VI.

ÖNVÉDELEM Mindkét ellenfél támadóállásban áll (VHI/la kép) A támadó balegyenes ütéssel támad az ellenfél gyomrára.VII. amelyet a védó' belsó' védéssel blokkol (VIII/ lb kép) és ugyanazzal a kézzel ökölhát ütéssel visszatámad (VIII/lc kép) 109 .

s ugyanazzal a blokkoló kézzel köríves csuklóütéssel visszatámad a fejre. majd a védő alsó toló védéssel blokkol (VlII/b). **3lkk 110 .A kezdő pozíció azonos az előzővel (Vlll/2a kép) A támadó jobbegyenes ütéssel támad gyomorra.

111 .A kezdő pozíció azonos az előzővel (VIII/3a kép) A támadó baloldali fejre irányuló ütéssel támad. amelyet a védő „kígyófej" blokkal véd (VIII/3b) s eb­ ből rögtön egyenes tenyérpárna ütéssel visszatámad (VIII/3c).

a vé­ dő belülről kifelé irányuló tenyéréi ütéssel visszatámad. n: . A támadó balegyenes ütéssel a nyakra támad (VHI/4a).A kiinduló pozíció azonos az előzőkkel.

majd oldalsó szúró rúgással ellentámad (VIII/5c) 113 . amit a védő kívülről befelé irányuló lábszár védéssel hárít (VIII/5b).A kezdő pozíció megegyezik az előzőkkel (VIII/5a) A támadó egyenes szúró rúgással támad gyomorra.

A támadó (a kar alatt) átkarolja a védőt (VIII/6a), aki jobb tenyérpárnával megtaszítja a támadó állát (VIIl|6b).

114

A támadó mindkét kézzel fojt (VIII/7a), a vé­ dő ék alakban felcsapja karjait (VIII/7b), majd fejlehúzással térdrúgást alkalmaz (VIII/7c).

115

A támadó egy kézzel fojt (VIII/8a), a védő jobb kézzel ráfog a támadó csuklójára, bal tenyérrel pedig rátámaszt az ellenfél támadó karjára (VIII/8b-c), jobb lábbal balra kilép, s evvel egy időben csukló­ ra és könyökre feszítést alkalmaz (VIII/8d).

116

A támadó jobb egyenes ütéssel támad. tenyérrel rátámaszt a támadó könyökére. a védő'jobb kézzel oldalsó toló védést alkalmaz (VIII/9a). egyidejűleg kifordul balra (VIII/ 9b) ezután a támadó háta mögé lép és rögzíti a támadó karját (VIII/9c). 117 . majd ráfog a támadó csuklójára.

118 . miközben a másik kezével a támadó kézfejét feszesen tartja (VIII/lOc). jobb kézzel pedig a könyökhajlatra (VUI/lOb) amit egy gyors modzulattal lefelé nyom.A támadó jobb kézzel hajfogást alkalmaz (VlII/lOa). a védő bal kézzel ráfog az ökölhátra.

s jobb kézzel visszafog a támadó csuklójára.A támadó kézfogásszerűen ráfog a védő jobb csuklójára (VlII/lla) A védő bal kézzel ráfog a támadó kézfejére (VHI/llb). ezután földi kényszeríti a támadót. 119 . s így csuklófeszítést alkalmaz (VIII/llc). é: azt feszesen tartva a kézfejét visszanyomja.

ezután a térdére ejti (VlII/ 12d). ezt követően kiemeli a támadót (VIII/12c). 120 .A támadó oldalsó nyakfogást alkalmaz (VIII/12a) a védő átkarolja a támadó vállát és befog a támadó bal térdhajlatába (VIII/12b).

121 .A támadó ráfog a védő bal vállára (VIII|13a). a védő rögzíti a támadó kezét. bal kézzel pedig könyök­ feszítést alkalmaz (VIII/13b) majd a földre viszi a támadót (VIH/13c).

majd bal lábbal egye­ nes szúró rúgással ellentámad (VIII/14d).A támadó hátsó átkarolást alkalmaz (VlII/14a). s ez­ után bal karral hátsó egyenes könyökütést mér a támadó gyomrára (VIII/14c). 122 . a védő hirtelen előrelép (bal lábbal) (VHI/14b).

123 . és ebből páros tenyéréi ütéssel visszatámad a kulcscsontra (VIII/15c). amit a védő „ék" bontással hárít (VIH/15b).A támadó kétkezes fojtással támadja a védőt (VIII/15a).

amit a védő kettős tenyérpárna védéssel hárít (VIII/16a). ebből a védő rögtön ellentámad felülről lefelé irányuló könyökütéssel (VIII/16b). • 124 .A támadó jobbegyenes ütéssel fejre támad.

amit a védő felső ráfogó védéssel blokkol (VIH/17a). 125 . majd kö­ nyökfeszítést hajt végre (VIII/17c-d). és egyidejűleg a bal kezével rátámaszt a támadó könyökére (VIH/17b).A támadó balegyenes ütéssel támad. ezután a vé­ dő jobbra kifordul.

126 . majd jobblábas térdrúgással támad (VIII/18c). a védő jobb kézzel nyomást gyakorol a támadó könyökhajlatára (VIII/18b).A támadó jobbkézzel ruhafogást alkalmaz (VIII/18a).

A kezdő pozíció megegyezik az eló'zővel (VIII/l 9a). 127 . a védő ráfog a támadó csuklójára és ezzel egyidőben könyökfeszítést hajt vég­ re (VIII/l 9b). ezután a támadó karját rögzíti (VIII/l 9c).

128 I . a védő a karját a táma­ dó hüvelykujjának irányába kiszabadítja és ezzel a lendülettel belülről kifelé tartó belső tenyérélütéssel visszatámad (VIII/20b).A támadó kézfogásszerűen ráfog (bal kézzel) a védő jobb csuklójára (VIII/20a).

A támadó balkézzel ráfog a védő csuklójára (VIII/21a). 129 . majd kalapácsököl ütéssel ellentámad (VHI/21c). a védő a támadó hüvelykujjának irányába ki­ szabadítja a kezét (VIII/21b).

majd köríves rúgással állra támad (VIII/22d). . és ráfog a támadó könyökére. egyidejűleg a bal lábával hátralép (VIH/22b).A támadó hátulról hajfogással provokál (VIII/22a). miközben hirtelen mozdulattal könyökfeszítést eszközöl (VIII/22c). a védő két kézzel hátranyúl és rögzíti a támadó kézfejét.

a védó' oldalsó láfogó vé­ déssel blokkol.) 131 . majd egyenes ütéssel ellentá­ mad fejre (VIII/2 3c.A támadó kívülről befelé irányuló késszúrással támad (VIII/23a-b).

A támadó szintén kívülről befelé irányuló kés­ szúrással támad (VIII/24a) a védó' ráfogó vé­ déssel blokkol (VIII|24b). majd jobb lábbal előre lép és a támadó hóna alá támaszt: ezzel könyökfeszítést ér el (VIII/ 24c-d-e). 132 I .

amit a védő felső toló védéssel blokkol (VHI/25a-b).A támadó felső késszúrással támad. . majd bal kézzel saját csuklójára fog és a támadót a földre kényszeríti (VIII/25c-d). és ráfog a tá­ madó csuklójára.

a védő a támadó háta mögé lép és a „leszúrt" jobb lábán keresztül átlöki a támadót (VIII/ 26c). amit a védő megelőző védéssel blokkol (VIII/ 26a-b).A támadó kívülről belfelé irányuló késszúrással támad. 134 .

ezután horogrúgással nyakra támad (VIII/27d). s ezzel egyidőben balra kifordul (VIII/27c). nuncsaku (kötél-részével hárít VIII/27a—b). 135 .A támadó jobbegyenes ütéssel támad. majd a védő egy csavaró mozdulattal rácsavarja a támadó csuklójára a dji jit gont. amit a védő a dji jit gon (Jap.

A támadó kívülről befele tartó botütéssel támad. ^4tL "****>** %* VN## 136 . majd oldalsó szúró rúgással ellentámad (VIII/28c). amit a védő comb rúgó védéssel hárít (VIII/28a-b).

137 .A támadó egyenes botszúrással támad. amit a védő oldalsó ráfogó védéssel blokkol (VIH/29a-b). majd ellentámad köríves rúgással fejre (VIII/29c).

amely elől a védő elhajol (VIII/30a-b). 138 . és ellen­ támadásként jobbegyenes ütéssel támad (VIII/30c).A támadó kívülről befele irányuló botütéssel támad.

139 . aki botfogással hárítja a támadást. majd ellentámadásként térdrúgással támad fejre (VIII/ 31c).A támadó felülről lefelé irányuló támadással támad a védőre. mi­ közben jobb lábával előre lép (VIII/31a-b kép).

Blokkolások. Az önvédelem élettani hatásairól IV. CHOY LAY FUT 13. PA KUA CH'UAN _ III. Átmeneti állások 4. BAK MEI PAI 18. Katonai fegyverhasználat 3. A lágy művészetek 19. CHIN NA 7.TARTALOMJEGYZÉK Előszó I. ARANYHARANG 4. ősi kínai harcművészet 1. HSING I 21. hárítások 3 4 6 7 9 10 10 10 10 11 11 12 12 12 13 13 14 14 15 15 15 15 16 16 17 25 26 26 30 36 52 . LAU HON KUEN PAI 16. TANG LÁNG PAI 14. MI TSUNG I PAI 17. FAN TZI PAI 8. UN WAN KUNÉ 10. A HONG LUNG CH'UAN TAO önvédelmi iskolában használt gyakorlatokról 1. T'AI CHI CH'UAN 20. TIEN HSUEH 5. Az edzés etikettje 2. Ütések 5. A hagyományos keleti harcművészetek történetéről II. A SHAOLIN CH'UAN és utódai 2. HOU CH'UAN 15. WINGCHUN : 12. HUNG GAR 11. SHUAI CHIAO 6. Állások 3. BAK HOK PAI 9.

önvédelem 66 84 90 100 100 101 101 l ü l 103 1°8 109 . Rúgások 7. Törések VI. Töréstechnika 1. Fekvőtámaszok 8. Felkészülés a törésre (bemelegítés) 2. Az anyagok tulajdonságairól 3. A fokozatosságról 5. Lázító-nyújtó gyakorlatok V. önvédelmi technikák VII.6. A töréstechnika gyakorlata 4.

számviteli.és munkaügyi. rendszerek szervezése. stb. jól képzett. komplex számítástechnikai szolgáltatásait ajánlja: — kereskedelmi szakmai. és fejlesztése nagy kapacitású.KOMPLEX SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁS! FÍIBOBLOIUS A Ferroglobus Szervezési főosztálya nagy adatfeldolgozási hagyományokkal. Számítástechnikai főosztály Budapest. készletgazdálkodási. Vörösmarty u. 202-415 . modern ICL típusú számítógépen. — tanácsadás Ferroglobus TEK V. Tel: 427-338. — mágneses adathordozóra történő adatelőkészítés — rögzítés. 16. programozása.. VII. bér. pénzügyi. nagy tapasztalatú munkatársakkal rendelkező számítóközpontja széles skálájú. — számítógépidő bérbeadás.

.Ft .ÁRA: 6 8 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful