You are on page 1of 24

1.

, K £ Z D £ I I Ô L F O G V A
M E G R E N D Í T E T T A L É T E Z É S
C S O D Á J A …”
M I L k 1 S Z Ü L L 1 N L K M Í 1 O S Z O K ¹
1. Idézzünk fel olyan történeteket, amelyek a világ valamilyen
jelenségét magyarázzák!
Mil gondollok, miérl lalállak ki ilyen lörlénelekel a régi idók
emberei¹
2. A teremtés, a világ keletkezése
A) Olvassálok el a szövegel, ma|d válaszol|alok a kérdésekre!
A VILAC LS AZ LMßLkLK 1LkLM1LSL
(közép-amerikai, ma|a mllosz)
Llmélkedlek (az islenek), és lme, megvilágosodlak, meg|elenl az
Ósfényha|nal, és lerveikben meg|elenl az ember.
Lnnek ulána elgondollák a leremlésl, elgondollák a fák és a folyon-
dárok növekedésél, az élel szülelésél és az ember alkolásál és a sölél-
ségben és fénylelen é|szakában ekképpen szerezle mindezl Lgszlve, az,
akil Hurakánnak mondanak.
Miképpen legyen élel, és miképpen |ö||ön lélre világosság¹ Kinek kell
gondoskodnia láplálékrol és belevó falalrol¹
÷ }ö||ön immár, és legyen! Népesül|ön be az üresség!
÷ Huzod|anak félre a vizek, és hagy|ák el helyükel! 1ún|enek eló a
szárazok, és szilárdul|anak! Legyen!
Így szollak.
÷ Legyen élel és legyen világosság az égen és a földön! Ls ne legyen
ragyogás, nagyság és dicsóség múvünkben és leremlésünkben, mlg
nem alkollunk emberl, mlg leslel nem öllöll az ember!
Így szollak. Ls ulána megcselekedlék, és lgy megleremlellék a földel.
Igen, lgy voll, lgy leremlellék a földel. Nem voll föld, és lgy szollak:
÷ Iöld! ÷ Ls egy szempillanlás alall lélre|öll a föld.
Lkképpen leremlelell a föld, lgy leremlelell állala, kinek neve Lgszlve
és Iöldszlve, és aki lermékennyé lelle a földel, mikor még várakozás
borull az égre, és vlz borull a szárazra.
Így lörlénl, hogy lel|essé váll a mú, és ekkor elmélkedlek és megvi-
lágosodlak, és gondolkodlak és megcselekedlék.
Lnnek ulána megleremlellék a bércek vad|ail, az erdók démonail és
a hegyek szellemeil, ózekel, madarakal, pumákal, |aguárokal, klgyokal,
csörgóklgyokal, viperákal és a liánok démonail.
Azl klvánlák, hogy minden földi éló imád|a ókel.
De az állalok nem érlellék egymás beszédél, ezérl nem menlek semmire, és nem ludlak lenni
semmil. Így hál áldozalul adlák mindel, és a föld állalai arra lléllellek, hogy megölessenek, és láp-
lálékul szolgál|anak.
Lkkor a 1eremló és az Alkolo, a Nemzó és a Szüló elhalározlák, hogy u| klsérlelbe kezdenek,
megleremlik és megalkol|ák az emberl.
1eremlsünk hál engedelmes és liszlelelludo lényekel, akik láplálnak és ellarlanak minkel. Így
szóltak.
Lzulán kövelkezell a leremlés és a formálás. Iöldból és sárbol alkollák a husál. De lállák, hogy
nem |o.
Ls az emberi alakokal fábol azonnal elkészllellék. Olyanok vollak, minl az emberek, beszéllek,
minl az emberek, és benépesllellék a föld szlnél.
Lllek és sokasodlak, lányaik vollak, ñaik vollak a fábol alkololl embereknek, de nem voll lelkük,
nem voll érlelmük, és nem emlékezlek a 1eremlóre és az Alkolora.
Llfele|lellék Lgszlvél, és ezérl elveszllellék kegyelmél.
Lgszlve vlzözönl bocsáloll rá|uk, és a halalmas vlzözön a fábol leremlell alakok fe|ére zudull.
a) Lgy vagy löbb islen vell részl a leremlésben¹



b) Mi az, ami már a leremlés elóll is lélezell¹

c) Milyen levékenységgel lörlénik a leremlés¹

d) Milyen sorrendben |elennek meg a dolgok a leremlés során¹






e) Miból leremlik az emberl¹

f) Mi az ember leremlésének a cél|a¹

6 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
g) Mennyi idó alall megy végbe a leremlés¹

h) Készllselek folyamalábrál a cselekményról!
Válasszalok szovivól, aki az ábra segllségével elmeséli a lörlénelel!

ß) Olvassálok el a szövegel, és válaszol|alok a kérdésekre!
A VILAC KLLL1KLZLSL
(részlel a Kalevala clmú ñnn eposzbol)
1ell az idó egy darabig,
Lgy picinyke pillanalig,
Kacsa |öll, kecses madárka,
Kovályogva, karingálva,
Iöldel néz, hol fészkelhelne,
Helyel, hol lakása lenne.
Száll kelelre, napnyuglára,
Száll é|szaki, déli lá|ra,
Iészekföldel csak nem kaphal,
Helyel bárha legrosszabbal,
Fészkét ahol felüthesse
Lakát hova helyezhesse.
Oll szálldogál, repdesódik,
1anakodik, lépelódik:
,Szobámal ha rakom szélen,
Habokon ha lakom lészen,
Szél szobámal feldönlheli,
Hab a házam elönlheli.º
Hál ekkor a Vlzasszonya,
Vlz asszonya, ég leánya,
1érdil lengerból emelé,
Lapocká|ál hullám fölé,
Hogy a réce oll fészkelne,
Lakohelyre, |ora lelne.
A kecses kacsamadárka
Oll repesve, szálldogálva,
A V I L A C L S A Z L M ß L k L K 1 L k L M 1 L S L 7
Lszreveszi kék vlz lükrén
Vlzasszonya lérdil lüslénl,
Véli: páslos emelkedó,
Cyepesedó kis dombleló.
Csak repesgel, csak szálldogál,
A lérdfóre lassan leszáll,
Iészkil ra|la meg is rak|a,
Arany lo|ásl lo|ik abba,
Arany lo|ásl hal darabol,
Heledikel vasbul valol.
Kollik, ül lo|ásil köllve,
Azl a lérdfól melengelve,
Ül egész nap, másnap is ül,
Harmadnap is azonfölül,
Már akkor a Vlzasszonya,
Vlzasszonya, ég leánya
Lrzi, hóség |ön reá|a,
Parázs minden porciká|a,
Véli, lérde lángra lobban,
Minden lze olvadoban.
Ill a lérdén egyel rándll,
Minden lag|án egyel rázinl,
1o|ás mind a vlzbe szédül,
1enger hab|ai közé dúl,
Cserepekre hull csörögve,
Száz darabra zuzik össze. (.)
1örl lo|ásnak also fele
Válik also földfenékké,
1örl lo|ásnak felsó fele
Iényes nappá fenn az égen,
Iehér|ének felsó fele
A halovány holddá lészen,
1o|áson mi larka rész voll,
Lgen csillag lesz belóle,
1o|áson mi fekelés voll,
Lesz belóle ég felhó|e.
Az idók lgy mullon mulnak,
Öreg évek elvonulnak,
Nap ñalal ékeskedvén,
Uszik ám a Vlzasszonya,
Vlzasszonya, ég leánya
Ama csendes nagy vizeken,
Homályos habok hegyiben.
Llólle a vékony vlz-ség,
Megelle a meró menny-ég.
Lszlendó kilenc már lelve,
A lizedik nyárra kelve
8 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
Iölüli fe|él a vlzbül,
Homlokál a habok közül,
Akkor alkolásil kezdi,
1eremléseil leremli
A slk lenger lág meze|én,
A lemérdek vlz lele|én.
Hol kezél kanyarllolla,
Iöldfokol szaka|l ki ollan,
Ahol lába földel ére,
Halas vermel vá|l helyére,
Hol alá-alábukoll voll,
Oda mélységekel modoll.
Iöldnek fordul oldalaslag,
Alacsony marlok maradnak,
Lába fordullába
Lazacos hely lesz ulána,
Ie||el föld felé |ulollan
Kis öblökel alkol ollan.
Uszik el a földlül azlán,
Ma|d megáll a lenger slk|án,
A lengerbe sziklál szerze,
Zálonyokal szora szerle
Ha|ok lönkre léleléül,
Ha|osok halo helyéül.
(Vikár ßéla fordllása)
a) Milyen csodás lény segllségével |önnek lélre a dolgok ebben a lörlénelben¹

b) Mi az ó szerepe a leremlésben¹


c) Mi lélezell már a leremlés elóll is¹

d) Miból eredezleli a világol a lörlénel¹

e) Sorol|álok fel, mi lell a lo|ás egyes részeiból!


A V I L A C L S A Z L M ß L k L K 1 L k L M 1 L S L 9




f) Mi lehel az oka annak, hogy éppen a lo|ásbol leremli a népi képzelel a világol¹


g) Mennyi idó alall megy végbe a leremlés¹

h) Keressélek meg a lérképen Iinnországol!
Milyen földra|zi adollságok |elennek meg a leremléslörlénelben¹


i) Iolyamalábrán vázol|álok a cselekményl, ma|d ennek segllségével mesél|e el szovivólök, miról
szol a ñnn leremléslörlénel!

C) Olvassálok el a szövegel, és válaszol|alok a kérdésekre!
AZ LCßÓL HULLO11 ASSZON¥
(észak-amerikai mllosz)
kéges-régen, mielóll az emberek a Iöldön laklak, az égben éllek, ugyanis az égboll fölöll voll
egy másik világ. Vadállalokkal népes erdók, lavak és folyok vollak oll, és emberek, akik falvakban
lelepüllek össze. Az egyik faluban éll egy ñalalasszony, Alénlszik.
Nap minl nap ki|árl a mezóre dolgozni, s a kulyá|a is vele larloll. A kulya szlvesen szimaloll,
csalangoll a környéken, s ilyenkor kiugraszlolla vackukbol a vadakal. Lgy napon Alénlszik éppen
gyomláll, amikor dühös morgásra lell ñgyelmes a ligel felól. Aggodva hlvla kulyá|ál, de az ellúnl
a súrú bozolban. Nyomban ezulán hangos ugalás hallalszoll, ma|d egy sulyos, szórös állal lörl eló
a bokrok árnyékábol, egy medve, nyomában a kulyával. ßár Alénlszik nagyon féll, kövelle ókel.
Lgy szakadék szélén bukkanl rá|uk. A medve szembefordull ellenfelével, mlg hála mögöll lálongoll
10 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
a mélység. Nem voll hova menekülnie. A kulya dühödlen ugaloll, ma|d a vadállal lorkának ugroll,
s mindkellen belezuhanlak a szakadékba.
Alénlszik rémüllen felkiálloll, ma|d a szakadék széléhez sielell, abban reménykedve, hogy egy
ág vagy egy szikla fölfogla a kulyá|ál. Llóreha|oll, de semmil sem láloll, még a szakadék al|ál sem.
Ugy lúnl neki, hogy fenekellen ez a mélység. Izgalmában egyre mélyebbre ha|oll, mlg azlán elve-
szllelle egyensulyál, és beleszédüll a semmibe. Alénlszik hosszu ideig zuhanl, zuhanl lefelé. Nem
is se|lelle, hogy kereszlülsikloll az égbollon lálongo résen.
Messze, nagyon messze a világlol, ahonnan a ñalalasszony lezuhanl, halalmas oceán
hömpölygöll. Nem voll ra|la egyellen szigel, de még egy szikla sem, és parlok sem szegélyezlék.
Mégsem voll lel|esen elhagyaloll. Ill éll a leknósbéka, a hod, a pézsmapocok és mindenféle más
vlziállal.
A leknósbéka pillanlolla meg elóször Alénlszikel. Még csak egy kis ponl voll az égen, de a
leknós azonnal se|lelle, hogy valami szokallan dolog lörlénl.
÷ Miféle csoda ez¹ ÷ rikkanlolla klváncsian, s nagy hangon hlvla lársail.
÷ Cyerlek gyorsan, gyerlek már! Nézzélek csak, mi esell le hozzánk az égból! Ugy lúnik, va-
lamiféle eleven leremlmény.
A leknós hlres voll hidegvéréról és nagy bölcsességéról. A löbbi állal megérlelle, hogy |elenlós
esemény lanui lellek. De mil kezd|enek az égból pollyanl ismerellennel, hogyan fogad|ák¹ Mind-
annyian azon a véleményen vollak, hogy ez a levegóból érkezó |övevény nem ludhal uszni, és
azonnal meg fog fulladni. Hogyan lehelne megmenleni¹ S mlg ók egymás szavába vágva lanács-
kozlak, Alénlszik vészesen közeledell az oceán felszlnéhez. Lkkor a hod, farkával a vlzre csapva,
csendel parancsoll, s a leknóshöz fordull:
÷ 1e vagy közlünk a legidósebb és a legbölcsebb. Ln megblzom a le dönlésedben.
÷ Cselekednünk kell, nem veszlegelhelünk el löbb idól! ÷ |elenlelle ki a leknós. ÷ Készllsünk
valami bizlos ponlol az oceán felszlnén, ahol ez a különös állal megvelheli a lábál. Merül|elek le
gyorsan az oceán fenekére, és hozzalok fel annyi földel, amennyil csak ludlok!
Így is lellek. A pézsmapocok és a vidra löbbször is lemerüll a lenger mélyére, a hod pedig széles
farka segllségével egyengelle a földel a leknós páncél|án. Apránkénl fölépllellek egy kis szigelel az
oceán szlnén. Mikor elkészüllek, a vlzimadarak fölröppenlek Alénlszik fogadására, csórük hegyével
meglámaszlollák, és ugy irányllollák, hogy puhán száll|on le az elóre elkészllell szilárd lala|ra.
A ñalalasszony lgy ba| nélkül érl földel.
Az állalok állal épllell kis szigel voll az elsó szárazföld bolygonkon, s Alénlszik voll ra|la az elsó
ember. A szigelecske késóbb nóni kezdell, s minden irányban kiler|eszkedell, mlg végül az oceán
nagy részél beborllolla. Alénlszik egy kislánynak adoll élelel, akinek azlán ikerñai szülellek, a nyu-
gali szél gyermekei. Mindkelló alaklloll a világon, de ugy, ahogyan az ellenléles lermészelüknek
megfelell. Lgyikük megleremlelle mindazl, ami |o az embereknek, a nyaral, a fényl, a lermékenylló
esól, a másik a hidegel, a szárazságol és a sölélségel.
Az ikrek és nagyany|uk, Alénlszik számos észak-amerikai lörzs óse.
a) Hány rélegú világol képzelhelünk el ebból a leremléslörlénelból¹ Melyek ezek¹

b) Közremúködik-e a leremlésben valamilyen isleni eró¹

A V I L A C L S A Z L M ß L k L K 1 L k L M 1 L S L 11
c) Milyen események halására kezdódik el a Iöld leremlése¹


d) Minek az eredelére keres válaszl a lörlénel¹


e) Milyen lényeknek van szerepük a leremlésben¹




f) Mi lélezell a Iöld kialakulása elóll¹

g) Mire kövelkezlelhelünk a lörlénel alap|án: mi larl|a a Iöldel¹

h) Abrázol|álok folyamalábrán az eseményekel, ma|d ennek segllségével mesél|e el szovivólök,
miról szol a lörlénel!

D) Olvassálok el az alábbi germán lörlénelekel, és válaszol|alok a kérdésekre!
A VILAC KLLL1KLZLSL
A régi idókben semmi sem voll,
Nem voll sem homok, sem lenger,
Sem sos habok,
Nem voll föld, nem voll fenn ég.
Nem zöldüll a fú még,
Aslloll a semmi.
12 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
A halárlalan semmiben éll a lilokzalos világszellem, akil soha éló ember szeme meg nem pil-
lanloll. Ó leremlelle messze északon a Ködök ßirodalmál és délen a Muspelll, a 1úz Országál.
A Ködök ßirodalmában kul kelelkezell, s ebból lizenkél folyam eredl: Húvös, Harci, Vágy,
kohano és a löbbiek. Lzek a folyamok |éggé vállak, s lassan kilöllöllék a mély szakadékokal.
A 1úz ßirodalmábol pedig forro lég és lüzes szikra áradl. Oll, ahol a forro levegó a fagyos folya-
mokkal összelalálkozoll, megolvadl a |ég, és az olvado cseppekból egy oriás kelelkezell: ¥mir.
Lz az ¥mir a déroriások ósaly|a, gonosz, félelmeles leremlés voll.
Cylñ király mosl arrol érdeklódöll, hogy mil evell ez az ¥mir, mivel láplálkozoll. Megludla,
hogy a Köd ßirodalmábol árado dér és a 1úz Országábol |övó meleg lalálkozásánál egy oriási
lehén is kelelkezell, ennek a le|éból lakoll |ol ¥mir és népe.
Az oriás lehén nyalla, nyalogalla a sos dérsziklákal, s lme, a sziklák emberi formál öllöllek,
kilépell belólük a fenségesen szép ßur islen. ßur islen gyermekei oriáslányokkal házasodlak
össze, s isleni gyermekekel hozlak a világra: az elsó gyermek Odin voll, a legbölcsebb, leghalal-
masabb az islenek közöll.
Késóbb harc lámadl az islenek és a déroriások közöll. Az islenek gyózedelmeskedlek, s csak
egyellen oriáspár meneküll meg a csalábol. 1ólük származnak a késóbbi oriások.
Lzulán az islenek ¥mirból, az ósi |égoriásbol megalkollák a földel. Koponyá|ábol lell az ég,
négy sarkán négy lörpe álloll: Kelel, Nyugal, Lszak és Dél. Csonl|ábol kelelkezlek a hegyek,
véréból a lenger és a lavak, ha|ábol a fák és a bokrok, fogábol a kógörgelegek és a sziklák.
Szemöldökei falal alkollak, s ez válaszlolla el a szárazföldel a lengereklól.
Az északi szigeleken lelepedlek le az oriások. A szárazföldel Midgardnak nevezlék, ez lell az
emberek lakohelye, az islenek pedig Aszgardban épllellek maguknak palolál.
AZ LMßLk 1LkLM1LSL
Lg és föld, felhók és lengerek már elvállak egymáslol, de még sölél voll mindenüll. Lkkor Odin
lgy szoll ñvéreihez:
÷ Men|ünk el Muspellbe, a 1úz Országába, ahol Surl kivonl karddal álll órl. Iog|unk néhány
szikrál, s legyük fel az égre.
Ugy is lellek, ahogy Odin mondla. A 1úz Országábol felfogoll szikrábol lell a nap, a hold és a
csillagok. Csakhogy ezek eleinle nem ludlák még, hogy milyen ulon kell |árniuk, egészen addig,
mlg az islenek pályál nem szablak nekik.
Cylñ királyñ ñgyelmesen hallgalla mindezl, ma|d lgy szoll:
÷ Nagy dolog voll, hogy földel és egel leremlellek, és megszablák a nap és az é| ide|él. De
va|on hogy kelelkezlek az emberek¹
Lrre a kövelkezó válaszl kapla:
Lgy napon a három isleni ñvér ÷ a lengerparlon haladva ÷ kél falörzsel laláll. Lzekból lellek
az elsó emberek. Odin islen élelel lehell belé|ük, Hönir islen érlelmel adoll nekik, és |árni
lanllolla ókel, Loki islen pedig kiformálla arcukal, s meglanllolla ókel lálni, hallani és beszélni.
Lzulán ruhál készllellek az embereknek, s elnevezlék a férñl Aszkrnak, a nól pedig Lmblának.
1ólük származik minden ember.
a) Islen vagy islenek alkollák a világol a lörlénel szerinl¹

A V I L A C L S A Z L M ß L k L K 1 L k L M 1 L S L 13
b) Mi lélezell a világ leremlése elóll¹

c) Milyen fonlosabb események elózlék meg a Iöld leremlésél¹




d) Sorold fel, ¥mir mely leslrészei mivé lellek a leremlés során!






e) Miból lellek az emberek¹

f) Mely islenek hogyan |álszollak szerepel az ember formálásában¹



g) Iolyamalábrán vázol|álok fel a lörlénel legfonlosabb eseményeil, ma|d ennek segllségével me-
sél|élek el, miról szol a germán leremléslörlénel!

14 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
A V I L A C L S A Z L M ß L k L K 1 L k L M 1 L S L 15
3. A történetek eIoIvasása után rögzítsétek tapasztaIataitokat a következó tábIázatban!
MI LL1LZL11 MAk
A VILAC KLLL1KLZLSL
LLÓ11 IS¹
MIL¥LN LLN¥LK
VLHL1NLK kLSZ1
A 1LkLM1LSßLN¹
HAN¥ VILACkL1LC
LL1LZIK¹
HOC¥AN 1LkLM1IK
AZ LMßLk1¹
MI AZ LMßLk
MLC1LkLM1LSLNLK
CLL}A¹
Condolkod|alok az alábbi kérdéseken!
a) Mi a közös az olvasoll lörlénelekben¹
b) Keressélek meg a lérképen azokal a helyekel, ahonnan származhalnak!
c) Mi lehel az oka, hogy egymáslol lávoli helyeken szülellek, mégis ugyanarrol szolnak¹
d) Mi lehelell az ember cél|a az ilyen lörlénelek megalkolásával¹
16 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
e) Válassz ki egyel az olvasoll lörlénelek közül, és készlls hozzá illuszlráciol!
A MÍ1OSZ görög eredelú szo, |elenlése: lörlénel, monda, egy lörlénel elbeszélése.
A mlloszok az lrásbeliség elólli korokban kelelkezlek. Leggyakrabban a világ (s benne az
ember) kelelkezéséról, lermészeli |elenségekról, islenekról, löbbnyire isleni eredelú, ember-
felelli képességú hósökról szolnak. Lgy-egy lörlénel elbeszélése segllségével válaszl adnak
az emberl leginkább érdekló, de megmagyarázhalallannak lúnó |elenségekre.
A mlloszok összessége a MI1OLOCIA.
2. A V I L Á G T E R E M T É S E
1. Nézzétek meg MicheIangeIónak a Vatikánban taIáIható Sixtus-
kápolna mennyezetére festett freskójának egy részletét!
Milyen |elenelre ismerlek a feslményról¹
a) Kik a képen lálhalo szereplók¹
b) Miról szol a lörlénel¹
c) Hol olvashalo¹
d) A Biblia nem ezzel a lörlénellel kezdódik. Va|on milyen esemény
elózi meg¹
2. OIvassátok eI a bibIiai teremtéstörténetet, és váIaszoIjatok a
kérdésekre!
A VILAC 1LkLM1LSL
(A 1eremlés könyve, Mozes I.)
1. Kezdelkor leremlelle Islen az egel és a földel. A föld puszla voll és
üres, sölélség borllolla a mélységekel és Islen lelke lebegell a vizek
fölöll. Islen szoll: ,Legyen világosságº, és világos lell. Islen lálla, hogy
a világosság |o. Islen elválaszlolla a világosságol a sölélséglól. A vilá-
gosságol nappalnak nevezle Islen, a sölélségel pedig é|szakának. Azu-
lán esle lell és reggel: az elsó nap.
Islen u|ra szoll: ,A vizek közepén kelelkezzék szilárd bollozal, és
alkosson válaszfalal a vizek közöll.º Ugy is lell. Islen megalkolla a szilárd
bollozalol, és elválaszlolla vele a bollozal fölölli és a bollozal alalli vize-
kel. Islen a bollozalol égnek nevezle. Lrre esle lell és reggel: a második
nap. Islen ismél szoll: ,Cyúl|enek össze az ég alalli vizek egy helyre, és
emelked|ék ki a száraz.º Ugy is lörlénl. Islen a szárazal földnek nevezle,
az összefolyl vizekel pedig elnevezle lengernek. Islen lálla, hogy ez |o.
Akkor meginl szoll Islen: ,1erem|en a föld zöldelló növényekel, amelyek
18 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
lermésl hoznak, és fákal, amelyek magol re|ló gyümölcsöl leremnek a földön.º Ugy is lell. A föld
zöldelló növényekel lermell, amelyek lermésl hoznak fa|uk szerinl, és fákal, amelyek gyümölcsöl
érlelnek, amelyben magvak vannak, a fa|lának megfelelóen. Islen lálla, hogy ez |o. Lsle lell és reg-
gel: a harmadik nap.
Akkor meginl szoll Islen: ,Legyenek világllo leslek az égbollon, s válasszák el a nappall az
é|szakálol. Lzek halározzák meg az ünnepekel, a napokal és az évekel. Iényesked|enek az ég-
bollon s világllsák meg a földel.º Ugy is lell. Islen megleremlelle a kél nagy világllol. A nagyobbik
világllol, hogy uralkod|ék a nappalon, és a kisebbik világllol, hogy uralkod|ék az é|szakán, s hozzá
még a csillagokat.
Islen az égbollra helyezle ókel, hogy világllsanak a földnek, uralkod|anak a nappal és az é|szaka
fölöll, s válasszák el a világosságol meg a sölélségel. Islen lálla, hogy ez |o. Lsle lell és reggel: a
negyedik nap.
Islen szoll: ,A vizek lel|enek meg élólények sokaságával, az égen, a föld felell pedig röpköd|e-
nek madarak.º Ugy is lörlénl. Islen megleremlelle fa|lá|uk szerinl a nagy lengeri állalokal és mind
az élólényekel, amelyek mozognak vagy a vlzben uszkálnak. Ls a röpködó madarakal is, ugyancsak
fa|lá|uk szerinl. Islen lálla, hogy ez |o. Islen megáldolla ókel és lgy szoll: ,Legyelek lermékenyek,
szaporod|alok, lep|élek el a lengerek vizél, s a madarak is szaporod|anak a földön.º Lsle lell és
reggel: az ölödik nap.
Azlán szoll Islen: ,Hozzon lélre a föld élólényekel fa|uk szerinl: háziállalokal, csuszomászokal
és mezei vadakal fa|uk szerinl.º Ugy is lörlénl. Islen megleremlelle a mezei vadakal fa|uk szerinl, a
háziállalokal fa|uk szerinl és az összes csuszomászol a földkerekségen, fa|onkénl. Islen lálla, hogy
ez |o.
Islen u|ra szoll: ,1eremlsünk emberl képmásunkra, magunkhoz hasonlová. Ók uralkod|anak
a lenger halai, az ég madarai, a háziállalok, a mezei vadak és az összes csuszomászo fölöll, amely
a földön mozog.º Islen megleremlelle az emberl, sa|ál képmására alkolla, férñnak és nónek ler-
emlelle. Islen megáldolla ókel, Islen szoll hozzá|uk: ,Legyelek lermékenyek, szaporod|alok, löll-
sélek be a földel és von|álok uralmalok alá. Uralkod|alok a lenger halai, az ég madarai és minden
állal fölöll, amely a földön mozog.º Azulán ezl mondla Islen: ,Nézzélek, neklek adok minden
növényl az egész földön, amely magol lerem, és minden fál, amely magol re|ló gyümölcsöl érlel,
hogy láplálékolok legyen. A mezó vad|ainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog
és lélegzik, minden növényl láplálékul adok.º Ugy is lörlénl. Islen lálla, hogy nagyon |o mindaz,
amil alkololl. Lsle lell és reggel: a halodik nap.
2. Így készüll el a föld és az ég minden bennelevóvel együll. Islen a heledik napon befe|ezle
múvél, amil alkololl. A heledik napon megpihenl munká|a ulán, amil végzell. Islen megáldolla és
megszenlelle a heledik napol, merl azon megpihenl egész leremló munká|a ulán. Lz a lörlénele
az ég és a föld leremlésének, ahogy az lefolyl.
A MASODIK 1LkLM1LS1Ök1LNL1, A PAkADICSOM
Azon a napon, amikor az Urislen a földel és az egel megalkolla, még nem voll a földön semmiféle
vad bozol, és nem nóll semmiféle mezei növény, merl az Urislen még nem adoll esól a földnek,
s nem voll ember sem, hogy a földel múvel|e. Lgyszer pára szálll fel a földról, és megázlalla a föld
egész felszlnél. Akkor az Urislen megalkolla az emberl a föld porábol és orrába lehelle az egész
lehelelél. Így lell az ember élólénnyé.
Az Urislen kerlel lelepllell Ldenben, kelelen és oda helyezle az emberl, akil leremlell. Ls az
Urislen a földból mindenféle fál sar|aszloll, ami lekinlelre szép és láplálkozásra alkalmas, azulán
kisar|aszlolla az élel fá|ál a kerl közepén, meg a |o és a rossz ludásának a fá|ál. Lgy Ldenben eredó
A V I L A C 1 L k L M 1 L S L 19
folyo önlözle a kerlel, s oll négy ágra szakadl. Az egyiknek a neve: Pison: ez álfolyik Havilla egész
föld|én, ahol arany lalálhalo. Lnnek az országnak aranya kiválo, van oll még bdellium és onixkó is.
A második folyo neve: Cichon, ez önlözi Kus egész föld|él. A harmadik folyo neve: 1igris, ez Asz-
szurlol kelelre folyik. A negyedik folyo az Lufrálesz.
Az Urislen velle az emberl és Lden kerl|ébe helyezle, hogy múvel|e és órizze. Az Urislen
parancsol adoll az embernek: ,A kerl minden fá|árol ehelsz. De a |o és a rossz ludás fá|árol ne
egyél, merl amely napon eszel rola, meghalsz.º
Azulán lgy szoll az Urislen: ,Nem |o az embernek egyedül lennie. Alkolok neki segllólársal, aki
hasonlo hozzá.º Az Urislen megleremlelle még a földból a mezó minden állalál s az ég minden
madarál. Az emberhez vezelle ókel, hogy lássa, milyen nevel ad nekik. Az lell a nevük, amil az
ember adoll nekik.
Az ember lehál minden állalnak, az ég minden madarának és a mezó minden vad|ának nevel
adoll. De a maga számára az ember nem laláll segllólársal, aki hasonlo lell volna hozzá. Lzérl az
Urislen álmol bocsáloll az emberre, s amikor elaludl, kivelle egyik oldalcsonl|ál, s a helyél hus-
sal löllölle ki. Azulán az Urislen az emberból kivell oldalcsonlbol megalkolla az asszonyl és az
emberhez vezelle. Az ember lgy szoll: ,Lz már csonl a csonlombol és hus a husombol. Asszony
a neve, mivel a férñból lell.º Lzérl a férñ elhagy|a ap|ál és any|ál és feleségéhez ragaszkodik, s a
kelló egy lesl lesz. Mind az ember, mind az asszony mezlelen voll, de nem szégyenkezlek egymás
elóll.
(Cál Ierenc fordllása)
A) Válaszol|alok a kérdésekre!
a) Islen vagy islenek vesznek részl a leremlésben¹

b) Hány nap alall za|loll a leremlés¹

c) Vázold fel a leremlés sorrend|él!







d) A leremlés egy része ,szélválaszlásº, más része ,feldlszllésº. Melyek ezek a részek¹


20 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M


e) Milyen levékenységgel lörlénik a leremlés¹

f) Mi áll a második leremléslörlénel középponl|ában¹

ß) 1öllsélek ki az alábbi láblázalol!
A Z L L S Ó
1 L k L M 1 L S -
1 Ö k 1 L N L 1
A M A S O D I K
1 L k L M 1 L S -
1 Ö k 1 L N L 1
A 1LkLM1LS IDL}L
AZ LMßLk 1LkLM1LSLNLK
MOD}A
A NÓ 1LkLM1LSL
A NÓ 1LkLM1LSLNLK CLL}A
AZ LMßLk LS MAS
LLÓLLN¥LK 1LkLM1LSLNLK
SOkkLND}L
AZ LMßLk 1LkLM1LSLNLK
CÉLJA
20 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
A V I L A C 1 L k L M 1 L S L 21
C) Válaszol|alok a kérdésekre!
a) Miérl nevezhel|ük az elsó leremléslörlénelel ,piramisszerúnekº¹



b) Milyen isméllódó elemek leremlik meg a szöveg rilmusál¹
Milyen szavak isméllódnek¹


Milyen szerkezelek isméllódnek¹



Melyik nép leremléslörlénelében lalálkozhallál már hasonlo isméllódésekkel¹

3. Nézzétek meg Michael Wolgemut "IBUOBQNéWF címû iIIusztrációját!
A V I L A C 1 L k L M 1 L S L 21
22 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
a) Mil gondollok, mi okozhal nehézségel, ha egy képzómúvész a bibliai leremléslörlénel esemé-
nyeil klván|a ábrázolni¹

b) Hogyan old|a meg a múvész ezl a problémál a fenli illuszlrácion¹

c) Magyarázzálok meg a mú clmél!


d) Ad|alok clmel az egyes képkockáknak!
1.
2.
Michael Volgemul (1434÷1S19)
"IBUOBQNéWF
A V I L A C 1 L k L M 1 L S L 23
3.
4.
5.
6.
e) Mesél|élek el a leremléslörlénelel sa|ál szavailokkal az illuszlrácio alap|án!
f) Lgészllsélek ki a sorozalol egy heledik képkockával!
4. A hetes szám különösen fontos szerepet kap a Biblia teremtéstörténetében!
A) Cyú|lsélek össze, milyen helyzelekben, kife|ezésekben, szolásokban lalálkozunk a heles szám-
mal! A szolásoknál magyarázalol is ad|alok!








B) Olvassálok el az alábbi részlelel O. Nagy Cábor Mi fán terem? clmú könyvéból, és válaszol|a-
lok a kérdésekre!
Hogy miérl éppen heten vannak a gonoszok, az ördögök, a boszorkányok, azl akkor érl|ük meg,
ha arra gondolunk, hogy a mesebeli sárkánynak is hét fe|e van, a mese hóse hetedhét országon is
24 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
el lud |ulni hétmérföldes csizmá|ával, hétpecséles lilokrol beszélünk, és hetedik mennyországrol,
hét országra szolo a lakodalom, és aki már messze van, az a hetedik halárban |ár. Az okorban is
a világ hét csodá|ál emlegellék, és a honapol is hetekre oszlollák fel. Mindez azzal van kapcso-
lalban, hogy a primillv népek egyes számoknak, elsósorban a 7-nek, azulán a 3-nak, a 9-nek és
a 12-nek lilokzalos |elenlóségel, szimbolikus érlékekel lula|donllollak. Hogy mi ennek a szám-
miszlikának a végsó magyarázala, arra már manapság, e hiedelem kelelkezése ulán sok ezer évvel
nem lehel bizlos felelelel adni. Mindeneselre ñgyelmel érdemel az a fellevés, hogy a heles szám
szimbolikus÷miszlikus érléke összefügg a mai llzes számrendszerben valo számoláslol elléró, ha|-
dani más számrendszerek használalával. }oggal felleheló ugyanis, hogy a régi ölös, huszas és
halvanas számrendszereken klvül valamikor, a lörlénelem elólli idókben heles számrendszerrel is
klsérlelezell az emberiség, és mivel ebben a 7 voll a mai 10-nek megfeleló elsó nagyobb egység, a
heles számnak különös |elenlóségel lula|donllollak, a nagyság vagy befe|ezellség, a zárlság szim-
bolumál lállák benne. Abban, hogy a heles szám ilyen nagy |elenlóségel kapoll a régiek ludalában,
valoszlnúleg annak van a legnagyobb szerepe, hogy az idószámllásnak már a legrégibb idóben is
a hél napbol állo naplári hél voll az alap|a.
a) Mi magyarázza a heles szám különös |elenlóségél¹


b) Minek a szimboluma voll a heles¹

c) A szövegben szerepló példák közül melyek szoklak a mesékben elófordulni¹




d) Mil |elenlenek a kövelkezó kife|ezések¹ Alkossalok velük egy-egy mondalol!
hétpecsétes titok
}elenlése:
Mondalban:


a hetedik mennyországban érzi magát
}elenlése:
Mondalban:
A V I L A C 1 L k L M 1 L S L 25


5. Nézzétek meg Michelangelo ›E»NUFSFNUÃTF címû festményét!
a) A leremlés mely pillanalál ábrázol|a a fesló¹


b) Miben felel meg a kép a Bibliában olvasoll szövegnek, és miben lér el allol¹
Megfelelések:

Lllérések:

c) Ki a kél fóalak¹

d) Hol fekszik Adám, és hol az Ur¹


e) Milyen szlnekel lálunk az egyik, milyenekel a másik alak körül¹
Mi lehel ennek a |elenlése¹

26 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M




f) Milyen kapcsolalol fedezlek fel Wolgemul illuszlrácio|a és Michelangelo feslménye közöll¹


6. Hallgassátok meg Richard Strauss *NJHZFOT[ÍMB;BSBUIVTUSB címû mûvének bevezetó
tételét!
Olvassálok el 1rencsényi-Waldapfel Imre magyar okorludos népszerú összefoglalo|ának
rövidllell vállozalál!
IS1LNLK SZÜLL1LSL
(görög mllosz)
Kezdelben csak Khaosz, a lálongo üresség lélezell. ßelóle váll ki Lrebosz, az alvilági sölélség és
Nüx, a fekele L|szaka. Azlán megszülelell Caia, a széles mellú Iöld, a világmindenség megingal-
halallan alap|a, s önmagábol hlvla lélre Uranoszl, az Lgel. Akkor már meg|elenl a világban minden
élel ósforrása, a Szerelem. Az Lg a Iöld ulán klvánkozoll, s Caia a százkezú Hekalonkheirekel, az
egyszemú Küklopszokal és a 1ilánokal hozla a világra.
Okeanosz voll a legidósebb a lilánok közül, Kronosz a legñalalabb. (.) Okeánosz felesége voll
1hélüsz, Kronoszé pedig kheia. (.)
De Caia hiába szülle meg gyermekeil, Uranosz bilincsbe verle az egyszemú és a százkezú oriá-
sokal, és az Alvilág legsölélebb mélyére laszllolla ókel. (.) Végül is Caia elkeseredellen fordull
gyermekeihez:
÷ Hallgassalok rám, gyermekeim, és áll|alok bosszul kegyellen alyálokon!
Iélelem fogla el a 1ilánokal, egyik sem merl szolni, csak Kronosz, a legñalalabb vállalla, hogy
elegel lesz any|a felszolllásának, hiszen Uranosz maga idézle fel maga ellen Caia és gyermekei
harag|ál. Lles sarlol vell ál any|álol, lesbe álll, és várallanul sulyos sebel e|lell Uranoszon. Az Lgnek
a földre cseppenó véréból eszlendóre megszülellek a bosszuállo Lrinnüszek, abbol pedig, ami a
lenger hab|aira hulloll, Aphrodilé, a Szerelem szépséges islennó|e lámadl élelre, s kagylohé|ban
ha|ozoll Külhéra, ma|d innél Küprosz szigelére.
Kronosznak és kheiának három leánya szülelell, Heszlia, Déméler és Héra, meg három ña,
Hádész, Poszeidon és Zeusz. De Kronosznak aly|a, Uranosz álka |árl az eszében, amely kimondla,
hogy ól is sa|ál gyermeke fog|a legyózni. Lzérl gyermekeil, aminl megszülellek, sorra lenyelle.
Nem ludoll ebbe belenyugodni kheia, s mikor legkisebb ñál, Zeuszl hozla világra, elhalározla,
hogy megmenli az élelél. Kövel polyáll be u|szülöll gyermeke helyell, azl adla ál Kronosznak,
Kronosz le is nyelle. Zeuszl pedig elre|lelle Kréla szigelén, a Diklé-hegy barlang|ában. (.)
Merl Zeuszra várl a legnagyobb halalom, ó lell az islenek és emberek aly|a, miulán felnóll, és
belel|esllelle az álkol, amelyel Kronoszra kimondoll Uranosz. Okeánosz leánya, Mélisz, az Lsz
islennó|e lálla el lanácsokkal, ó adla Zeusznak a varázsszerl is, amellyel Kronoszl arra kénysze-
rllelle, hogy visszaad|a lenyell gyermekeil. Azok sorra ki is léplek a napfényre aly|uk gyomrábol, de
A V I L A C 1 L k L M 1 L S L 27
szülelésük rend|él megfordllva: elsónek a bepolyáll kó, ulolsonak Heszlia. Lzérl Heszlia ÷ a házi
lúzhely islennó|e ÷ a legidósebb és a legñalalabb islen egy személyben.
Így Zeusz, a legkisebb ñu visszahozla az élelbe idósebb leslvéreil, s mosl már velük együll
küzdöll meg Kronosszal a világ uralmáérl. Kronoszl lámogallák a 1ilánok, csak Okeánosz álll félre
a harclol, a leánya, Szlüx pedig, az Alvilág folyo|a négy gyermekével, a Cyózelemmel, az Lróvel,
a Iéllékenységgel és az Lrószakkal Zeuszl segllelle, ezérl kapla |ulalmul, hogy a legszenlebb eskü
az ó nevél idézze.
Promélheusz, Iapelosz ña is Zeusz és a löbbi ñalal islen oldalára álll, merl any|a, 1hemisz
idóben kioklalla. Használ velle Zeusz Promélheusz bölcs lanácsainak. Ielhozla a 1arlaroszbol a
Küklopszokal, akik akkor kovácsollák számára a villámol, Hádész számára pedig a lálhalallanná
lévó sisakol, Poszeidon számára a háromágu szigonyl. Ilyen fegyverek segllségével gyózlék le
Zeusz és leslvérei Kronoszl és a 1ilánokal, ma|d maguk közöll oszlollák fel a világol. Zeusznak
|uloll az Lg, Poszeidonnak a lenger és Hádésznak a föld mélyén az Alvilág. A 1ilánokal pedig Zeusz
lelaszllolla a 1arlaroszba, és a Hekalonkheirekel, a százkezú oriásokal rendelle az órizelükre.
Ulobb Kronosznak megkegyelmezell, felengedle a 1arlaroszbol, de számúzle, és messze Nyuga-
lon, a ßoldogok Szigelein, az üdvözüll halollak fe|edelmévé lelle.
Akkoriban, amikor a 1ilánok harca folyl, már lele voll a világ islenekkel. Ls minden islen meg-
szülelése lel|esebbé lelle a világol valamivel, ami addig hiányzoll. (.)
Háromszáz évig szerellék egymásl Zeusz és Héra, amlg egymáséi lehellek, az ó gyermekeik
vollak Arész, a háboru islene, Hébé, az if|uság islennó|e, valaminl Lileilhüa, aki az u|szülöllekel
segllelle a világra. Héra hú feleség voll, s féllékenyen nézle, ha Zeusz más islennókel vagy éppen
földi halando leányokal a|ándékozoll meg szerelmével.
Anya nélkül szülelell Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Alhéné, az okos szúz, a városok
védó|e, minden szép meslerség ludo|a és minden ludomány párlfogo|a. Ap|a fe|éból pallanl ki lel|es
fegyverzelben, sugárzo szépségben, a Nap is megállllolla gyors fogalál az égen, hogy meg csodál|a,
amikor megszülelell. Az Olümposz valamennyi islene örüll neki, csak Héra nézle ezl is féllékenyen,
s ellökélle, ha Zeusz nélküle hozla világra leányál, ó is ñal fog szülni apa nélkül. Hál ugy is lell,
aminl mondla, lgy szülelell Héphaiszlosz, de olyan csuf voll, hogy maga Héra is elborzadl lálásán,
s hogy ki ne nevessék a löbbi islenek, leha|llolla az Olümposzrol. Még szerencse, hogy a lengerbe
esell, ahol a Néreiszek ÷ 1hélisz és nóvérei ÷ szellden kar|aik közé foglák, és felnevellék. Örökké
sánla maradl, de a kovácsmeslerségel nagyszerúen érlelle, elóször a lenger mélyén, egy barlangban,
|olevói, a Néreiszek számára készllell mindenféle drága ékszerl, ma|d visszalérl az Olümposzra, ill
állllolla fel ragyogo kovácsmúhelyél, és az isleneknek emell fényes palolál. (.)
Az Olümposz égbe nyulo csucsán épüll paloláikbol ñgyelik a halhalallan islenek a világol, és
féllékenyen ügyelnek a rendre, hogy a Nap, a Hold és a csillagok a számukra kiszaboll pályán |ár-
|anak örökké, és semmi ne lép|e lul a mérlékel. (.)
.
De még nem mulallak be áldozalokal és nem énekellek himnuszokal az isleneknek, a világmin-
denség szépsége lanuk nélkül maradl, és a földel nem szánlolla fel senki, városok nem épüllek, és
a lengerl sem |árlák be karcsu ha|ok, merl nem vollak emberek.
Promélheusz végre a phokiszi Panopeusz környékén alkalmas anyagol laláll, és Pallasz Alhéné
segllségével abbol formálla meg az elsó emberekel. 1udallanok vollak eleinle ezek az emberek,
nem sokban különbözlek az állaloklol, csak gyöngébbek és védlelenebbek vollak a leglöbbnél.
Homályos barlangok mélyébe huzodlak vagy a földbe áslák magukal, minl a hangyák, amil lállak,
nem érlellék, amil hallollak, nem foglák fel, önludallanul éllék végig élelükel, minl az álomképek.
Lllék, amil vélellenül lalállak, a |övóre nem gondollak, s ha veszély lámadl reá|uk ÷ esó és fagy és
vadállal ÷, nem ludlak védekezni ellene.
28 S Z Ö V L C L k 1 L S ÷ S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 6 . L V I O L ¥ A M
Már-már kipuszlulás fenyegelle az emberi fa|lál, amikor Promélheusz lelopla számukra az
égból a lüzel, amely idáig csak az olümposzi islenek lula|dona voll. A lúz segllségével az emberek
meglanullák a meslerségekel, az anyag megmunkálásál és a fémek feldolgozásál, léglál égellek
és házal épllellek, mindenféle hasznos szerszámol készllellek maguknak, s aminl munka köz-
ben fokrol fokra ügyesedell a kezük, egyre világosabb lell az érlelmük is. A lúz használala során
az emberi önludal szikrá|a is fellobbanl bennük, megñgyellék az évszakok vállakozásál, és ah-
hoz alkalmazkodva múvellék a földel. Megismerkedlek a szerszámokkal és a csillagok világával, a
belúveléssel, a köllészellel, meglalállák erdó-mezó füvei közöll az orvosságol a belegségek ellen,
meglanullák, hogy kell szekerük elé loval és ha|oik elé vilorlál dagaszlo szelekel fogni. Messzelövó
l||al és nyilakkal felfegyverkezve nemcsak védekezni ludoll az ember, hanem az ele|lell vad súrú
bundá|ál is megszerezle magának, védelmül a hideg ellen.
Promélheusz a|ándékának, a lúznek köszönhelle az ember, hogy kiemelkedell az állalok
sorábol, sól a lermészel más eróivel együll az állalokal is a maga szolgálalába kényszerllhelle.
Még arra is meglanllolla Promélheusz, hogyan lehel madarak röpléból, az áldozali állal beleiból,
álomképekból és más eló|elekból a |övóre kövelkezlelni, de ügyell arra, hogy senki ne lássa meg
halála nap|ál elóre, nehogy reményél veszllse, amlg él.
Zeusz féllékenyen lálla, hogy a lúz a halandok birlokába kerüll. Haragosan megfenyegelle Pro-
mélheuszl:
÷ Iapelosz ña, hiába vagy mindenkinél ravaszabb! Mosl örülsz, hogy engem ki|álszollál, de
még megkeserülöd le is, és az emberek is megñzelnek érle! Olyan a|ándékol küldök nekik, amil
mindnyá|an szerelni fognak, és észre sem veszik, hogy a sa|ál szerencséllenségükel ölelik benne.
Így szoll és nevelell az islenek és az emberek aly|a, s meghagyla Héphaiszlosznak, a kovács-
meslernek, hogy gyur|on össze gyorsan földel vlzzel, és abbol formál|on islennókhöz hasonlo
szépséges alakol. (.) Pandorának, ,mindenki állal mega|ándékozollnakº nevezlék el, merl az
Olümposz minden lako|a a|ándékozoll neki valamil. S Hermészre blzla Zeusz, hogy vigye a|án-
dékba Promélheusz leslvéréhez, Lpimélheuszhoz.
Lpimélheuszl |o elóre ñgyelmezlelle Promélheusz, hogy ne fogad|on el semmil Zeuszlol, de
Lpimélheusz megfeledkezell az inlelemról, befogadla házába Pandorál, az elsó asszonyl, s csak
amikor már oll voll a ba|, akkor kapoll észbe.
}okora agyaghombárok álllak Lpimélheusz háza körül, felében-harmadában a földbe süllyeszl-
ve. Az egyikben gabona voll, a másikban musl vagy ola|, lgy Pandora mindenl meglaláll fér|e
házánál, ami csak kellell. Lgyellen hombárlol lillolla Lpimélheusz az asszonyl, de hiába, merl Pan-
dora oldalál furla a klváncsiság: ugyan mi lehel benne¹ Lgy ovallan pillanalban leemelle a hombár
fedelél, hál a sokféle ba| kirepüll belóle az emberek közé, akik eddig gond nélkül éllek. Kirepüll a
hombárbol a Iáradlság, a ßelegség, az Öregség, Pandora i|edlen csukla vissza a fedelel, de már
késó voll, csak a kemény voll már a hombárban, amikor u|ra lezárull a nyllása. Azola kell az em-
bereknek fáradságos munkával keresniök meg a mindennapi kenyerel, és azola löri meg lag|aikal
a belegség és az öregség.
Így bünlelle meg Zeusz az emberekel, amiérl elfogadlák a lüzel Promélheusz kezéból.
De kegyellenül megbünlelle Promélheuszl is: megparancsolla Héphaiszlosznak, hogy a föld
peremén, ember nem |árla puszlaságban egy sziklához láncol|a. Késóbb a Kaukázus egyik szik-
lá|ához láncollalla, s egy vérengzó sasl rendell oda, hogy csórével hasllsa fel Promélheusz keblél,
és naprol napra megu|ulo má|án lakmározzék.
(1rencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék clmú múve alap|án)