Dr.

Paul Brunton:

A jóga titkos tanításai
INDIA ŐSI, EDDIG NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT IGAZSÁGFILOZÓFIÁJA

* * *

T au — Benső ú T - ik alauz k önytár ából

!

http://www. T au.hu

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

2

Az okkult iskolák tanítása szerint a XIX. század végétől fokozatosan hatalmas erejű besugárzások érték Földünket. Ez a folyamat, amely az Akváriusz korának előkészítését, az emberiség talán legnagyobb evolúciós próbatételének eljövetelét célozta, ma is tart. Kollektív „tudatváltás” zajlik bennünk, modern emberekben. Ennek elősegítésére a XIX. század végétől szükségessé vált bizonyos – átmenetileg elhomályosított – okkult tények ismételt „felébresztése”, elsősorban a racionális logika, az okozati analízis bűvkörébe magát oly hatékonyan bezáró modern nyugati ember tudatmezőjében. A planetáris Hierarchia jövőformáló impulzusait mindig olyan emberek hordozzák magukban, akiknek egész inkarnációs képlete egy ilyen szellemi misszió köré épül. Feladatuk elsősorban az elfeledett, eltemetett kozmikus „emlékezet” először önmagukban való aktivációja, utána pedig az újból megtalált tudásnak minél hatékonyabb terjesztése. Dr. Paul Brunton angol újságíró, filozófus, utazó ilyen képletet hordozott magában. Vallástudományi, filozófiai tanulmányai a keleti ősi beavatási régiókat felkereső utazásai, jógik, misztikusok, szent emberek között eltöltött évei mind egy felvállalt szellemi küldetés egymásba épülő fázisait alkották. Magával hozott képességei mellé szerzett hatalmas okkult tudása Tanítóvá avatta, négy kontinens kereső, várakozásban élő, a benső út törvényeit befogadni képes emberisége számára.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

3

Az ARKÁNUM SZELLEMI ISKOLA könyvtára sorozatában, ezúttal Dr. Brunton két utolsó könyvét kínálja azoknak az olvasóknak, akik a tudatos tanítványság ösvényén járnak, de azoknak is, akik a felébredt késztetés információ-éhségétől hajtva, tulajdon benső világuk rejtelmes régióiba éppen első, legnehezebben navigálható lépéseit kívánják megtenni. (Már megjelent: Dr. Brunton: Az Önvaló bölcsessége). Bistey Zsuzsa

* * *

Dr. Paul Brunton: The Hidden Teaching beyond Yoga Published by RIDER AND COMPANY 3 Fitzroy Square, London W1 Copyright © Paul Brunton 1941.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

4

Minden jog fenntartva, beleértve az egész vagy részletek reprodukálásának jogát. All rights reserved! Fordította KISHÁZI ANNA ISBN 963 85118 9 3 ISSN 1217-3843 Hungarian translation © by Kisházi Anna, 1995 Hungarian edition © by Arkánum Szellemi Iskola Kiadó & Szukits Könyvkiadó 1995 Felelős kiadó: Persőtzi Mihály – Szukits László Lektor: Szőts Katalin Szaklektor: Kovács Zsuzsa

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

5

Tartalom

A jóga titkos tanításai _________________________________________________1 Tartalom____________________________________________________________5 I. fejezet TÚL A JÓGÁN ______________________________________________7 II. fejezet A VÉGSŐ ÚT______________________________________________41 III. fejezet A VALLÁSOS ÉS MISZTIKUS FOKOZAT _____________________69 IV. fejezet INDIA ŐSI, NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT FILOZÓFIÁJA__98 V. fejezet A FILOZÓFIAI FEGYELMI SZABÁLYZAT ___________________137 VI. fejezet A SZAVAK TISZTELETE__________________________________186 VII. fejezet AZ IGAZSÁG KUTATÁSA ________________________________235 VIII. fejezet A RELATIVITÁS FELTÁRÁSA____________________________283 IX. fejezet EGY KONKRÉT TÁRGYTÓL A GONDOLATIG_______________334 X. fejezet A TÉR ÉS AZ IDŐ TITKA __________________________________365

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

6

XI. fejezet AZ ELME VARÁZSLATA _________________________________412 XII. fejezet A MATERIALIZMUS BUKÁSA ____________________________457 Epilógus A FILOZÓFIAI ÉLET _______________________________________501 Függelék NÉHÁNY FÉLREÉRTÉS TISZTÁZÁSA _______________________561

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

7

I. fejezet TÚL A JÓGÁN Minél több van már mögöttem e földi élet vándorútján, annál jobban felismerem, hogy nemcsak a népszerű ostobaságtól olyannyira hipnotizált és a tradicionális mesékkel megcsalt individuális emberek, embercsoportok, kormányok vagy népek hibáztathatók egyedül az emberi faj jelenleg tapasztalható elszomorító és szánalmas helyzetéért, hanem a következő három alapkérdéssel kapcsolatban megmutatkozó általános tudatlanság is: „Mi a világ értelme és a tapasztalat jelentése?” „Mi vagyok én?” „Mi a lét célja?” Meglepő pontossággal észleltem, hogy ennek a tudatlanságnak a megszüntetésével mindennél többet lehetne tenni, hogy tartós béke valósulhasson meg ezen a zaklatott földön. A világprobléma lényege bonyolult korunk számára túl egyszerű, hogy fölismerje: valamennyi tett az elme rejtett forrásából ered, és az emberek csak akkor fognak helyesen cselekedni, ha előbb megtanulnak helyesen gondolkodni. Cselekedeteik soha-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

8

sem lehetnek jobbak, mint gondolataik, mivel a láb zajos és hallható lépteit az elme nem hallható elhatározásai döntik el és irányítják. A világ keserű szenvedései és bestiális bűnei csak annak a betegségnek a tünetei, amelynek oka ez a régi tudatlanság, és amelynek az egyetlen gyógyszere az új tudás megszerzése. Minden intelligens, ésszel gondolkodó emberi lénynek, aki tudatosan vagy félig tudatosan egy jobb élet után vágyakozik, kikerülhetetlen kötelessége, hogy ne merüljön szellemi tétlenségbe és tunyaságba, hanem kitartóan keresse a választ ezekre a kérdésekre, vagyis ne nyugodjon addig, míg az Igazságot meg nem találta. Közhelynek számító kijelentésnek tűnik, hogy jelenleg semmi eddigivel össze nem hasonlítható világhelyzetben élünk. Az írásos történelem korszakának kritikus helyzetében születtünk a Földre. E század kezdetétől számítva, de kisebb mértékben már néhány száz évvel korábbi időponttól kezdve is bizonyos új gondolatáramok, érzések és cselekedetek egész Földünket erősen felkavarták. A háború mindezeket csak teljesebb és drámaibb megvilágításba helyezte. A régebbi korok lassú krónikája jelentéktelennek tűnik korszakunkéval összehasonlítva. A látni nem tudó tömegek zavarodottan állnak ikonoklasztikus változásai előtt, és tétovázva szemlélik az elsöprő eseményeket. Mars kínpadra vonszolta Földünket. Nemezis, a büntető igazság istennője félelmetes bíróként jár a nemzetek között, mérleggel a kezében. Mégis minden nép vakon megy tovább abban az egyik legnagyobb jelentőségű átmeneti korszakban, amelyet az emberiség valaha is átélt.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

9

A filozófia szemszögéből nézve korunk hét olyan új transzformáló sajátossággal rendelkezik, amelyek e könyv megjelentetéséhez alapvetően hozzájárultak, ill. döntő szerepük volt benne. Az első nevezetes sajátosság az, hogy a közlekedés, távközlés faluk, városok, országok és kontinensek között – a vasút, autóbuszok, autók, hajók és repülőgépek jóvoltából – hihetetlen mértékben fejlődött. Így földünk összezsugorodott és az emberiség önkéntelenül közelebb került egymáshoz. Ez a közlekedésben megnyilvánuló fejlődés alapvetően megnövelte az emberek millióinak tér-érzését. Szomszédaikkal, idegenekkel és külföldiekkel személyes érintkezésbe kerültek ezáltal, így tanúi lehetünk annak, ahogyan az egyes fajok kultúrái egymásra hatnak, ahogyan az eszmék, gondolatok és szemléletmódok terjednek. Olyasvalami történik ily módon a világgal, amihez hasonló ennek előtte, a feljegyzett történelem során soha nem történt még. Az eszmék nem elszigeteltek többé – hacsak nem a brutális erőszak következtében és akkor is csak rövid időre. Ennek egyik nem kellőképp értékelt következménye az, hogy így az ázsiai bölcsesség hangja ma már hallható Európában és Amerikában is. Korunk második sajátsága az, hogy óriási mértékben megnőtt a dolgozó osztályok politikai státusa, és gazdasági életszínvonala, ha azt a két-három generációval korábbival hasonlítjuk össze. Ez az önbecsülés növekedéséhez vezetett bennünket, ami régebben, az örökölt jobbágyi sorshoz láncolva nem lehetett meg bennünk. A nemesség átadta – kétségtelenül nem önként – a jogart a népnek, a nép pedig határozottan

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

10

vagy határozatlanul, diktatórikusan, ellentmondást nem tűrően használja ezt a jogart. Ennek a példa nélkül álló emancipációnak azonban legfontosabb következménye az, hogy a tömegek érdeklődése túljutott a mindennapi élet gondjain. A vallás, politika és kultúra nagyobb kérdései és vitatható pontjai már nem esnek teljesen kívül a tömegek által elérhető határokon. A harmadik sajátság az, hogy felszámolódott a tömeges írástudatlanság, demokratizálódott a nevelés és oktatás. A tudás manapság már nem csak a szerencsés kiválasztottak privilégiuma. Az ingyenes és kötelező iskoláztatás egyetlen század alatt is csodálatos változást hozott azokban az egyszerű emberekben, akiket azelőtt a despota uralkodó osztály gyermekként kezelt. A köznevelés elterjedése az egész világon azzal az eredménnyel járt, hogy a tömegek ma már jóval tanultabbak és tapasztaltabbak, mint valamikor voltak. Ma már túlhaladták azt a gyermekmese szintet, amellyel egykor táplálták őket. Ezer évvel ezelőtt az európai paraszt nem tudott olvasni, még a nevét sem tudta leírni, ma azonban a dolgozó emberek mind Európában, mind pedig Amerikában nemcsak hogy olvasni tudnak, hanem írni is. De a többi kontinensen is hasonló fejlődésnek lehetünk szemtanúi napjainkban, ha azt a fejlődést még nem is érték el, amit Európában és Amerikában. Nem szabad azonban ezzel kapcsolatban abba a tévedésbe esnünk, hogy az írásolvasás elsajátításával az ember már képes a helyes gondolkodásra is. A nevelés ui. kétféle lehet: az egyik a tényeket pusztán csak terjeszti és segíti az embereket, hogy

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

11

ezeket a tényeket emlékezetébe rögzítsék, míg a másik arra törekszik, hogy az embereket megtanítsa helyesen gondolkodni e tényeket illetően. A legtöbb iskolarendszer csak az első kategóriába tartozik, amely csak a tényekre támaszkodik; néhány nevelési rendszer azonban a második kategóriába sorolható, mivel a gondolkodás magasabb képességére épít. A tudás általános és széles körben való terjedése azonban azzal jár együtt, hogy az érdeklődés és felvilágosultság is megnőtt, ami ha kisebb mértékben is, de bizonyos szellemi felébredés kialakulásához vezetett. Az emberek ma sokkal inkább készek, hogy az élet dolgaiban rációjukat alkalmazzák mint régen, bár még nem eléggé érettek ahhoz, hogy ezt az alkalmazást létük döntő tényezőjévé alakítsák. Ezért joggal remélhető, hogy egyre több lesz azoknak a száma, akik a filozófiai beavatást keresik, ha nehezen érthető és mély tantételeit megszabadítjuk a tiltó frazeológia átlátszatlan függönyétől és világosabb, könnyebben érthető szavakkal fejezzük ki azokat. A negyedik sajátosság az, hogy óriási mértékben megnőtt azoknak a találmányoknak a száma, amelyek a kommunikáció tökéletesítésével kapcsolatosak. A nyomda, a posta, a távíró, a telefon, a mozi és a rádió ma hozzátartozik az életünkhöz, amelyek valamennyien hozzájárulnak az ismeretek gyors terjedéséhez. Ennek az a következménye, hogy a tények, gondolatok, ideák állandóan cserélődnek és mindenhová eljutnak. Ezen túlmenően pedig az ember és az univerzum óriási mértékű evolúciós peri-

melyről sem az inkák sem az aztékok nem álmodtak régen. Jelenleg mozgó és nem statikus világban élünk. Míg a középkor embere egy könyvet sem vehetett magának. a tudomány terjedéséhez és így ahhoz is. mint az előző századokban volt. akik életük egy részét egy keleti faluban élik le. Új korszak kezdődött. A nyomtatás elterjedésével a csak kevés beavatott számára érthető szövegek korszaka véget ért. A napilapok. addig a mai kor embere megveheti mindennap az újságot és az olcsó könyvek is mindennapi életünk részévé váltak. Százados szokások tűnnek el ma szemeink elől. de azok az emberek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 12 ódusainak tanulmányozásával a tanult ember kezd hozzászokni ahhoz.Dr. Az amerikai élet tempója olyan mértékben megnőtt. mivel akkor a könyvek igen drágák és ritkák is voltak. amely az eddig nem is- . A haladás szerepe elsöpörte a lassan mozgó időről alkotott elképzelésünket. amelyek a régi rómaiak pihenési programjában nem szerepelhettek. akik egész életüket egy nyugati nagyvárosban töltik el. nem érzékelik annyira ezt a meglepő változást. hogy a filozófia megismerése lehetővé váljon. hogy roppant méretű idő-egységekben gondolkodjon. Az emberi elme fejlődése manapság sokkal gyorsabb. újságok a modern életben nagy alakító erővé váltak. távol korunk és tudományunk minden megnyilvánulásától és jellegétől. Az európai háztartások gépesítése olyan számtalan napi dolgot tesz lehetővé. A nyomtatott szövegek nagyban hozzájárultak a tudás. mint azok.

pisai ferde torony kísérlettel támasztotta alá.Dr. és megváltoztatta időszemléletünket és világnézetünket. ami vagy pozitív vagy negatív értelemben befolyásolja korunk emberének elméjét. külső életünket egyaránt. Európában ez a korszak a tények felismerésével kezdődött: megjelenésével a mesék ideje véget ért. aki az addigi hagyományos szemlélettel bátran szembeszállt. önkényes bíróként ítélt meg. beleértve saját létének értelmezését is. önkényesen irányított automatikus gépezetnek tekintették. Az ötödik sajátosság az. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 13 mert keleti filozófia kevésbé járt útjait is hozzáférhetővé tette a nyugati világ számára. Kezdünk felnőttekké válni. és szeszélyes. Az ész korszakának kezdetével a babonák világa szükségszerűen lehanyatlott. Az új tudományosság új alapokra helyezte az emberi életet. amikor a primitív. A régi szemlélet szerint a világot óriási. és új elképzelését a híres. Ezt a képet az új korszak . Az emberiség a primitív varázslás korából a logika és az ész érettebb korszakába lépett át. amit egy kicsinyes Isten teremtett. A modern tudományos korszak kezdetét Galilei megjelenésétől lehet számítani. gyermekes locsogás már bosszantja és bántja a fülünket. hogy a tudomány megjelent az ember intellektuális szintjén is. Felfedezéseivel az embernek felül kellett vizsgálnia a lét. otthonunkat. A tudomány eredményei korunk meghatározó tényezői: vívmányai betöltik egész életünket. Ma a tudományos tények uralják a világot.

Igaz ugyan. másokkal vagy a környezetével. Európa és Amerika megteremtette az alapot az ázsiai bölcsesség befogadására. de az is igaz. magasabb célok megvalósítására is fordítani. Az univerzum sem egy gépezet többé. hogy az ipari forradalom következtében a gépek alkalmazásával lényegesen megnőtt az emberek és különösképpen a dolgozó osztályok szabadideje. A hatodik sajátság az. hogy a barlanglakó ősembernek jóval kevesebb szabad ideje volt.Dr. de még a pontos képet csak körvonalazni lehet: a tudomány egyre inkább közeledik a filozófia területe felé. Heisenberg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 14 gyökeresen megváltoztatta. a puszta fennmaradásért. amikor ezeket az alapvető . Korunk az első olyan időszak. az ősi keleti és a modern nyugati gondolkodás szintetizálható. Jeans és rajtuk kívül még többen olyan tudományos tételeket formáltak meg. amely eddig nem volt lehetséges. hogy a mai kor embere szeret panaszkodni az elfoglaltságára és a szabad idő hiányára. Einstein. hanem még inkább erősödött: ma a tudósoknak megint újra kell alkotniuk világképüket. és forradalmasította a nyugati szemléletet. Az ember csak akkor volt képes idejét más. Planck. amelyet sok ezer évvel ezelőtt élt indiai bölcsek már ismertek. A tudomány fejlődése azonban nem állt meg ezzel. aki felismerte az atom elektromos jellegét. amikor a régi keleti gondolkodás nyugati terminusban – vagyis tudományos módon – ismét kifejezhető. mivel egész élete harcban telt el a Természet erőivel. Ezen az alapon az ősi tanítás és a modern tudományos szemlélet találkozik végre: a kettő együttesével az igazság olyan univerzális ideológiája alakítható ki. A másik ilyen forradalmi változást Röntgen hozta.

A legtöbb ember ui. hogy az életnek ne legyen értelme és célja. És mivel ezek a változások mindig a legműveltebb osztályok között a legmarkánsabbak. hogy az élet cél nélküli. nem tud azzal a gondolattal élni. ezért a keresés formái is valószínűleg inkább misztikusak vagy filozófiaiak lesznek. mint most? Ezért az mondható. Az a kétségbeejtő érzés. A nyugtalanság és felfordulás közepette ezeknek a régi szankcióknak a ledöntésével vagy arra van szükség. Korunkban ezért minden eddigit felülmúlóan tanúi lehetünk ilyen elméletek keresésének. hogy felülvizsgáljuk és megerősítsük őket. hogy a háború előidézte sokkhatás megszűntével a hit komoly hanyatlásának lehetünk tanúi. A vallásnak az embereket etikailag szabályozó ereje jelentős mértékben lecsökken. vagy arra. minden rétegben el fog terjedni. hogy újakkal helyettesítsük.Dr. amilyent a világ eddig még nem látott. hogy ha a múltban néhány embernek volt lehetősége a filozófiával foglalkozni. Ezért új hitet vagy elméletet keresnek. hogy szabad idejét ennek szentelje. akkor jelen korunkban még több embernek van lehetősége. De amikor egyetlen generáció alatt két olyan pusztító háború söpört végig. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 15 problémákat megoldotta. nem nehéz megjósolni. amely a létükhöz megszabja az irányt. A megelőző korokat figyelembe véve: mikor volt az ember e tekintetben előnyösebb helyzetben. és az élet elfogadhatóbb magyarázatát keresik. olyan méretekben. ami mély társadalmi veszélyt teremt. hogy a háború utáni időszakok sokakban vallási kételyt támasztanak. nem . és amilyenre még nem volt példa. A hetedik sajátosság az a történelmi tény.

és először válik lehetővé. technológiai forradalomnak és szellemi megvilágosodásnak ez a meghökkentő korszaka nem más. az emberiség kulturális fejlődése lényegesen felgyorsult. vagyis arra. titkolózás felesleges dologgá válik. A társadalmi átalakulásnak. hogy filozofáljanak! Semmi ehhez hasonló jelenség. mint eddig. az emberi tudásban szemünk előtt egy új és egyedülálló korszak kezd kibontakozni. ami az embereket mindenütt arra kényszeríti. nem volt jelen a XX. hogy: a történelem menetének legélesebb fordulópontjához érkezett el. hogy az eseményeket és dolgokat az egésszel való kapcsolatukban szemléljék. amely ma a legnagyobb hangsúlyt követeli meg. de a filozófia iránt is – ha kisebb mértékben is – megnő majd az érdeklődés. általános felbomlásnak. Ha e hét tényező egyáltalán jelent valamit. mivel olyan belső békét kínál. azt jelenti. a titoktartás. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 16 pedig vallásosak. az igazság filozófiája iránti érdeklődés lehetősége minden eddiginél nagyobb és szélesebb.Dr. A miszticizmus minden valószínűség szerint nagyobb számú követőre talál majd. amely a primitív em- . századot megelőző korszakokban. amelyre a háború szörnyűségei után igen nagy szükség van. Ezenkívül a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet manapság olyan. hogy a magasabb nézetek és eszmék az egész világon elterjedhessenek. mint annak a folyamatnak a felgyorsulása.

hogy régen különböző okokból a nagyközönség előtt titokban tartották és csak néhány beavatott számára volt hozzáférhető. hidden philosophz: szó szerint rejtett.Dr. amely a legtöbb vallástól eltérően nem mond ellent a tudománynak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 17 berből tudományos embert alakít. hogy ez az ősi. akikhez a tömegek segítségért fordulhattak. nem pedig állati módon. De még ez sem elég. nézete. Ezért elsősorban a szellemi elit az. de ez sem a tan rejtélyességére utal. Nagyon valószínű. Az embernek magához méltó módon kell élni. Ezért itt az idő. igazi tudás segítsen bennünket egy humánusabb világ kialakításában. Ilyen körülmények között ezért ajánlatos feloldani az ősi megszorításokat. Ez az . Az európai tudósok és kutatók lelkes tevékenysége ma összehangolható a keleti bölcsek nyugodt kontemplációjával. A fordításban néhol „titkos tanítás” szerepel. minden közösségnek az elitjétől a széles néptömegek felé. Az igazi integrális bölcsesség pillangója nemsokára kibújhat abból a gubóból. szemlélete és irányvonala az. hanem arra támaszkodik. nyilvánosságra nem hozott tanítás. A haladás felülről lefelé terjed. amelyben a múltban érlelődött és fejlődött. filozófia. hogy felfedezze magának azt a tanítást. [A fordító] ) leginkább szólhat és ahol a legnagyobb visszhangra találhat. hogy ez a tanítás csak kevesekhez szól majd. hanem csak azt akarja kifejezni. amelyhez ez az ősi. régen rejtve őrzött és titokban tartott tanítás (Hidden teaching. és lehetővé tenni. A legműveltebb rétegek eszméi. de mindig is ezek a kevesek voltak azok. amely a világot leginkább befolyásolja.

Az emberiség egymásra találásának korszaka ténylegesen el kell hogy érkezzen. és ha ez a nagyszerű eszme el tudna terjedni egy háború nélküli világ művelt osztályai között Szibériától Spanyolországig. a következményei jelentősek lennének. amikor már az idő kereke jóval számításunkon túl fordul és a materializmus elsődlegessége megszűnik. amely egy napon felemelkedhet. akik új utak. kiemelve egy kis számú ázsiai elmében meglevő rejtekhelyéből. Sajnos azonban. és amikor majd az igazság trónra kerül. Colombótól Kaliforniáig. új tudás és új axiómák után kutatnak. Ezek azok az okok. bár még mindig korlátozott kör számára. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 18 egyesülés jelezheti előre azt az új kelet-nyugati civilizációt. Korunk szenvedése és tudása egyaránt kataklizmikus hatóanyagként működik. amelynek új irányzatot kell teremtenie a kollektív tudatban. hanem inkább egy lehetséges jobbnak a hordozóját. . és elérhetővé tenni egy szélesebb. bizonyára több kereső embert juttat majd el a filozófia kapujához. Az új ebben az értelemben nem jelent automatikusan jobbat is. Valójában nagyon távol van. hogy miért kell feltárni ezt az ősi bölcsességet. az ilyen elképzelés valóra válása nagyon távolinak tűnik. amely a világ óriási összeomlását kell hogy kövesse. amelyek megindokolják.Dr. hogy az egész emberi élet és munka igazi transzformációját irányítsa. Mindazonáltal az a hatalmas méretű megújulás.

aki a halott dogmák helyett inkább az élő Istent akarja imádni. amikor a tanulmány befejeztével – amely ezen kívül még egy további kötetet is igényel – végül minden ilyen problémánkra választ. amely végül is tévedhetetlen. és sziklaszilárd. kételyeinkre orvoslást kapunk. a misztikus megtanulhatja. Az elmélkedő tudós – aki e sorokat gondosan tanulmányozza – további vezérfonalat talál majd a valóság feltárása felé vezető útján. a vallásos hódoló pedig. itt az elme olyan állapotával ismerkedhet meg.és térszemléletébe. megrendíthetetlen támaszt az élethez. Az ezen való elmélkedés sokat fog kívánni tőlünk. Ki vagyok én? Ezzel a tanulmánnyal azért olvasóimmal együtt erre a magasabb szemléletre emelkedem fel az út egy szakaszára. de annál többet ad majd bizonnyal vissza. mert abból az örökké létező valóságból származik. hogyan emelkedjen fel az Isten-gondolattól – amely végső soron nem más. amely magába foglalja az Univerzumot. Még az idő maga sem tudja soha elavulttá tenni egy ilyen kultúra aktualitását. Csak egy mindent felfogó és befogadó kultúra illik úgy bele az emberiség jelenlegi kitágult idő. . akinek a gondolatait különböző nézetek térítik el. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 19 Ezt az új keletű adventet nyilvánvalóan történelmi szükségszerűség idézte elő. Időtálló. Európai felfedezésekor ez az archaikus kultúra hamarosan elismerést váltott ki a fiatal nyugati világból.Dr. míg a filozófus. mint gondolat-képzet csupán – a gondolat és képzetmentes Istenhez. biztos és minden kritikát kiáll. E tannak a szálai az ősi Ázsiába nyúlnak vissza. felfedezheti hitének rejtett indítékát.

hogy az ortodox indiai jóga legfelsőbb titkaiba való lassú és egyenletes behatolással az élet-igazság megismerésének vágya nemcsak hogy keresztülhajt majd engem a korlátain. amely misztikus tapasztalatok és intuitív állapotok létrejöttét teszi lehetővé. ahogy korábban gondoltam. hogy olyan keresésbe kezdtem. amely különböző önfegyelmező technikákra vonatkozik. amely a mély kontemplációba való fizikai és szellemi visszavonulást teszi az élet legmagasabb céljának és kiteljesedésének. és hogy ez a játszma nem azon a módon végződik majd. akiknek a fogalmak nem ismerősek. (E különböző technika leírását egy későbbi fejezetben találjuk majd meg. Nem tudtam. mivel addig ezeket gondoltam az ember magasabb élete felé vezető ajtónak. Azoknak az olvasóknak a kedvéért. amely végül a miszticizmuson és a meditáció gyakorlatán jóval túlra visz majd.) A jógi szó pedig azt a személyt jelenti. beleértve a szellemi koncentrációt.Dr. meg kell itt említeni. a felme- . aki ilyen módszereket alkalmaz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 20 Amikor először érkeztem meg India hullámverte partjaira. hogy a jóga szanszkrit szó. amikor az így szerzett szellemi béke tűnő megelégedettsége konfliktusba került egy eredetileg meglevő. vagyis olyan élet kialakításával. hanem e korlátokon túl is hosszú vándorlásra kényszerít. örökké kérdezősködő racionalista hajlammal. nem tudtam még. Nem sejtettem akkor. A sárga köntösű indiai jógihoz hasonlóan én is transz-állapotban üldögéltem. hogy a Sorssal vetettem kockát. de később.

Rájöttem. és így őt nem nagyon érdekelte. mivel eddig a Maharishi soha senkit sem részesített benne. Természetszerűen. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 21 rülő kérdések sokasága egyre inkább megoldást követelt. hogy megkapom rájuk a megnyugtató választ. csalódást keltő következményekhez vezetett. Birodalma az aszketizmus és miszticizmus határain belül terült el. szélesedett ugyan. hogy megértsem.) Ezt a segítséget azonban soha nem kaptam meg. amely elmémet foglalkoztatta. Ez volt a magyarázata annak. és fokozatosan győződtem meg róla. Óriási mértékű befelé irányuló koncentráló figyelemmel rendelkezett: transzállapotban olyan nyugodtan és mozdulatlanul ült. mivel elsősorban önmagába mélyedő misztikus volt. elsődlegesen nem az ő útja volt. hogy az élet gyakorlati vonatkozásának és mások szolgálatának nyílt lekicsinylése közvetlen külső környezetében elkerülhetetlen. akinek a segítségével évekkel ezelőtt misztikus gyakorlatokat végeztem. az élet dolgai iránt tanúsított érdektelensége két- . akik olvasták korábbi: „India titkai” c. Egy tanító bölcsnek a szerepe idegen volt tőle. amelyben vándoroltam. hogy a Maharishi volt az a neves dél-indiai jógi. Hosszú barátságunk lehetővé tette. Ennek okát is lassan megértettem. amikor ilyen alapvető problémák kezdtek fölmerülni bennem. ami engem foglalkoztatott és gyötört. könyvemet. de a mögötte elterülő sötétség ugyanolyan áthatolhatatlan maradt. másutt keresendő. hogy annak a magasabb rendű megismerésnek és tudásnak a megszerzési lehetősége. mint amilyen azelőtt volt. hogy az. a Maharishihez fordultam segítségért abban a reményben. hogy az a kis fénycsóva. mint egy fa. Ez.Dr. (Azok az olvasók. tudják.

önmagunk megismerésének keresésé- . titkos magasabbrendűség-komplexusból és egy „szentebb mint te” magatartásból származik. Így fokozatosan olyan úton haladtam tovább. Nem kívánt többet. hogy a teljes igazság birtokába jutottak. mint amit valamennyi. Minél többször léptem velük kapcsolatba a világ minden táján. holott ez még csak részigazságot jelenthetett számukra. és egyre inkább láttam.Dr. valamint abból a meggyőződésből. De ez a válasz ugyanaz volt. amelyet az élet egy embertől megkíván. hogy hiányosságaik a teljesen visszahúzódott önelégültségükből. tapasztalatuk pedig nem teljes. hogy nézetük egyoldalú. A saját énünkben való meditáció szükségszerű és bámulatos tevékenység. de nem foglalja magába az összes cselekedetet. hogy a misztikusok korlátai abból származnak. akár az ősi Ázsiában. és bizonyára kielégítette az őt tisztelőket is. A maga nemében jó. hogy a tökéletes emberi bölcsesség megszerzése a ma embere számára semmiféle misztikus remeteségben nem érhető el. bármennyire is megfelelő legyen a maga helyén. egy rejtett. annál jobban láttam. Végül arra a meggyőződésre jutottam. meggyőzött engem erről. Az idő múlása ui. de nem elégséges. az univerzum jelenlétének megfejtése – amelyben élt – nem okozott problémát és gondot neki. hogy a Maharishi klasszikus formulája a meditációra: „Ki vagyok én?” – nem elég. amelyen egyre inkább láttam. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 22 ségkívül kielégítette őt. akár a középkori keresztény Európában élt misztikus is megtalált. Őt elsősorban az emberi lét jelentésének és értelmének a problémája foglalkoztatta és erre megtalálta az őt teljesen kielégítő választ.

növekvő kiábrándulással. A szüntelen kutatás eredményeként növekvő megértéssel és fokozatosan erősödő különleges tapasztalatokkal eltelt utóbbi néhány év nem engedte meg számomra. A második formula már haladóknak való. és még ennek a távlata föl sem merülhetett bennük – továbbra is nagyon hasznos meditációs gyakorlat előmenetelükben. A „ki vagyok én” kérdés érzelmileg feltételezi. hogy néhány évvel ezelőtt megváltoztassam a „Mi vagyok én?” változatra. türelmetlenségével és hiányosságával – ezek alól magam sem voltam kivétel –. hogy a ténylegesen felmerült problémákra megoldást találjak. személytelen kérdezősködésre nyílik lehetőség. Ez a változtatás nem azt jelenti. míg a „mi vagyok én” formulával a végső „én” kifürkészésére. A keresőknek – akik nem a teljes út bejárását tűzték ki célul. hogy az elsőre nincs többé szükség. A napi élet tanulságos epizódjaival találtam szemben magam. tudományos. akik magasabb szinten folytatják tovább keresésüket. a miszticizmus elégtelenségével és korlátaival. Ezért tanácsosabbnak gondoltam.Dr. hogy az ember végső „én”-je személyes. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 23 ben. és az az erőfeszítés. A „ki” személyes kérdő névmással kérdezett meditációs formula azok számára megfelelő elsősorban. megláttatta velem: még ez a szélesebb látókörű szemlélet . akik önmagukkal mint elkülönült. A köztük levő egy betű nagyon fontos nézetbeli különbségre utal. szeparált entitással foglalkoznak. míg a „mi” személytelen kérdő névmással megfogalmazott formula egy magasabb szintre utal. hogy még e fontos előrehaladás után is elégedetten megpihenjek.

hogy logikusan gondolkodva kétségbe kellene vonnunk a nagy Napóleon létezését is! A logikus gondolkodás – ameddig határai terjednek – nagyon hasznosnak bizonyult. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 24 sem elegendő. hogy képtelen a tapasztalás vizsgálatát mindenben kiállni. hogy velük az igazság feltáruljon. De még e hármas kombináció sem volt elegendő arra. Éppen olyan csalókává válhat. . A tudás másik lehetséges forrásáról – a gondolkodásról – szintén hasonlóképp felismertem. mint a többiek. Felmerült ezért a kérdés: van-e a tudásszerzésnek további és teljesen kielégítő forrása? E kérdésre meg kellett találni a választ. de arra nem megfelelő. ugyanígy láttam azt is. Mind e három módban volt valami. mindenbe belenyugvó vallásos hit sem volt megfelelő és elégséges a misztikusnak. Eredményei ugyanis nagyon hajlamosak arra. Whately bíboros tökéletes iróniával bebizonyította. hogy a misztikus intuitív megérzése már nem elégít ki. majd misztikus saját érzéseimből származó tapasztalatokat és végül a gondolkodás adta kételkedésből és önbírálatból származó tapasztalatokat. Mint ahogy a puszta dogmatizmusba süllyedt. Évekig alkalmaztam magam is ezek kombinációját: vagyis utamon felhasználtam más emberek eredményeit. de csodákat nem lehet tőle várni.Dr. hogy a végső valóságot megmutassa. hogy a további tapasztalatokkal megváltozzanak. A logikus gondolkodással kapcsolatban pl. Az intuíció is jó – a maga helyén –. amire az embernek a kiegyensúlyozott élethez szüksége van.

Dr. és annak az igazságára is rájöttem. mint hogy végleg búcsút mondjak. minden valószínűség szerint a „mérgezett” modern nyugati nevelésből adódó kielégíthetetlen szellemnek tulajdonították volna. hogy büntetlenül senki sem vonhatja ki magát az állandó együttérző jelenlét erőteréből. és a fizikai erőszak fenyegetéséig süllyed. „Az olyan emberek között. Bár a Maharishit személy szerint nagyra értékeltem és tiszteltem. a Maharishi tanítványai közül kevesekben merülhetett föl valaha is hasonló probléma. Az alacsony szellemiség ténylegesen szóbeli sértegetésből nyeri magának a bátorságot. a hírnév nem kívánt büntetése a féltékenység. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 25 Amennyire én tudom. Hivatásomban a siker elkerülhetetlen büntetése a hírnév. két utolsó indiai látogatásom folyamán azonban fájdalmasan bebizonyosodott. mivel kevés ember emelkedett sikeresen olyan pszichológiai csúcsra. utálatos gyümölcse pedig a gyűlölet. mintsem hogy segítené. akik gyűlölnek bennünket. hogy e kérdésekre feleletet kapjak. mint ő. éljünk gyűlölet nélkül” – mondja a buddhista Dhammapada szövege. a magasabb cél megszerzéséért folytatott erőfeszítéseimet inkább gátolja. amit talizmánomnak választottam. . hogy a körülötte kialakult asram. következésképp ezt a vágyat. ezért nem volt más választásom. amelyre a világgal szemben tanúsított aszketikus indifferens magatartásából adódóan a legkisebb kontrollt sem gyakorolta.

Már biztosan tudatában voltam annak. akik arra születtek. hogy etikai szintjét egy megfelelő ideálra emelje. meglehetősen kompenzálták e rosszindulatú és hazug tudatlanság által okozott bántalmakat. Mi a jelentése a Világnak? Itt az idő. egy kicsit jobbá tegyék. Ez a hiányosság és hézag túl fontos volt ahhoz. Mindkét kérdés még a miszticizmus látómezőjén belül helyezkedik el.Dr. hogy ismét felvegyük a tárgyalás fonalát. hogy a világnak azt a sarkát. hogy a miszticizmus önmagában nem elég arra. hogy félreértsenek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 26 Mindazonáltal az életnek ezek a keserű tapasztalatai tanítottak meg engem. akik nem képesek megérteni. hogy mi az ára olyan törékeny dolognak. hajlamosak mindig arra. Azok a kevesek azonban. amit a kritikai gondolkodás logikája kezdett már felismerni. ahová születtek. amely mindazokat egyesíti. mint ahogy azt születésükkor találták. Ezekkel együtt tagjai vagyunk egy láthatatlan egyháznak. mind pedig a . Nem volt képes magát teljesen a külső világban folyó élethez kapcsolni. A „Ki vagyok én?” analitikus meditációra adott formula „Mi vagyok én?” formulára való emelése nem fejeződött még be. vagy hogy csak fegyelmezze is az emberi jellemet. hogy ne vegyünk tudomást róla. akik finom alkatukon vagy önzetlen cselekedetükön át ösztönösen kinyújtják kezüket a világ sötétségében. A misztikus extázisnak még az érzelmi túlfűtöttsége – legyen az akármilyen csodálatosan kielégítő is – mind a tapasztalat. Azok. és arra. mint a szóbeli barátság és a képmutatás. és bizonyos események fájdalmas logikája véglegesen és teljesen eldöntötte. hogy átalakítsa.

milyen erősek azok a légvárak. ha nincs megfelelő külső egyensúly hozzá. és elégtelennek bizonyul arra. Az a tudás. rosszul megtanult tudás csupán. de veszedelmes illúzióvá válhat. hanem a jó ügyének tevékeny cselekvője. Az igazi bölcs nem lehet vérszegény álmodozó. . A kolostori miszticizmus. amely nem képes megmutatkozni a napi tevékenységben. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 27 hatás szempontjából múló. mint ahogy a meditációtól mentes tapasztalat is csupán zűrzavaros lehet. hogy az így kapott igazságot vesse alá vizsgálatnak és nézze meg. hogy az embert tartósan megnemesítse. Ezért maradnak meg rendszerint félúton. A tapasztalattól magát távol tartó meditáció menthetetlenül üressé válik. mint üres hóbort. gyakran eredménytelen erőlködéssel vesztegeti el magát. A meditációval szerzett igazságot vizsgálatnak kell alávetni: a valódi igazság nem jámbor szólamokban. hogy tudásuk igazságát és eredményeik értékét megvizsgálják. amely lenézi és nem sokra becsüli az életet és a tevékeny világ kötelességeit. A vallásos hódolaton keresztül elért érzelmi túlfűtöttség valójában személyes kielégülés. A társadalom kínálja a lehetőséget a szellemi álmodozónak. A misztikusokat a gyakorlati tevékenység iránti lenézésük és a személyes felelősségérzetük hiánya akadályozza abban.Dr. hanem tettekben nyilvánul meg. amivel felismerhetnék: valójában egy steril hallucináció birodalmában élnek-e vagy sem. és nem más. A világ dolgaiban való aktív részvétel egészséges szembenállása nélkül nincs olyan eszközük.

nem pedig a belső transz-világban. A meditáció gyakorlata az embert – addig a fokig. Integráltabb szemléletre volt tehát szükség. Ehhez azonban az szükséges. olyanra. és amely minden tapasztalat próbáját kiállja. amelyet a hagyomány a mennyek országa felé vezető rövid útnak tartott. vesse le legalábbis egy időre a veszedelmes aszketikus büszkeséget. ami egyben halk és csendes figyelmeztetést is jelent. hogy ezt a külső világot is meg kell teljesen és helyesen ismernie. Ez azért van így. vagy kevésbé figyelembe vett tényező az emberi életben. amely szembenéz azzal a ténynyel. hogy az a teória. de végül is csak egyik tényezője az emberi életnek. Az idő. A tevékenység tere elkerülhetetlenül a külső világban van. szükségszerű és általában figyelmen kívül hagyott. de nem tudja a teljes megelégedettséghez eljuttatni. Ilyen szemlélet csak abból a nézetből származhat. A miszticizmus fontos. hogy passzívan meditáljon. amely tökéletesen az észen és értelmen alapszik. mivel a külső világgal mindig szemben találja magát meditációja végeztével. a tapasztalat és a gondolkodás így bebizonyította.Dr. másrészt pedig azért. hiányos és nem tökéletes. amennyire gondolatainak és érzéseinek békésebb alapjához el tud jutni – bizonyos mértékű önismerethez vezeti. hogy az ember e földön azért él. és azt az érzést növelte bennem. hogy a keresést másutt folytassam. vagyis semmiképp sem töltheti be az egész életet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 28 amelyeket képzeletében épített. Ha ezért ezt a vizs- . hogy változtassa meg a világgal szemben elfoglalt eddigi véleményét és magatartását. hogy egyrészt aktívan tevékenykedjék.

ettől azonban ez a rejtély ugyanúgy megmarad. amikor megfelelő helyén az egész lét organikus egységén belül fedezzük fel. és ő az állatot így magas oszlophoz hasonította. Az állathajcsár végül jót nevetett rajtuk. A legtöbb misztikus abban való fáradozásában. Az egyik ezért megérintve az állat hasát kijelentette: olyan ez. hogy szerinte az elefánt olyan. a féligazságok határozatlan érzése és a teljes igazság szilárd meggyőződése között. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 29 gálatot nem végzi el. A negyedik végül az állat ormányát érintette. hogy önmagát megismerje. és azt mondta: . hogy ott van. és az így létrejövő tudást nem egyesíti misztikus észlelésével. és soha nem kerül ki a reggeli napfénybe. hogy milyen is lehet egy elefánt. és azt mondta. Éppen úgy. becsukja a szemét a környező világ mélyebb rejtélye előtt. Egy régi ázsiai tanmese szerint négy vak ember akarta volna megtudni. Ennek az érvnek végső logikai határig való elvitele oda vezet. A második a lábát fogta meg. ahogy egy gép valamely részének teljesen korrekt szemlélete csak az egész gép nézőpontjából lehetséges. ugyanúgy az individuális ember tökéletes szemlélete is csak az őt magában hordozó univerzális lét szemszögéből lehetséges. hogy felismerjük: valónk jelentése elkerülhetetlenül világosabbá válik.Dr. továbbra is félhomályban marad. Különbséget kell tudni tennünk a negyedigazságok bizonytalan érintése. mint egy hajlott faág. ahogy a transz-állapotba merülő misztikus tévesen azt hiszi magáról. A harmadik a fülét fogta. ami a táskát juttatta eszébe. mint egy kerek mosdótál.

Ha csak egy pillanatra is sikerülne bármilyen teremtményt külső érzékelő tevékenységéből tökéletesen kivonni. az nem azt jelentené. mivel az egész állat helyett annak csak egy részét érintettétek. hogy „mi az univerzum?”. Az a misztikus. míg ezt a kérdést: „mi az univerzum?” nem tanulmányozza. az egész igazság. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 30 Valamennyien tévedtek. a belső világot pedig figyelmen kívül hagyja – ha szellemileg elég mélyen tud gondolkodni. Ebben az állapotban az . csupán csak azt. Korunk tudományos előrehaladása világosan mutatja. tudása tökéletlen marad. temperamentumát tekintve pedig elég bátor –. De ennek ellenkezője is ugyanígy igaz. A misztikus önmaga igazságának csak a felét szerezte meg. hogy tudatos énjéből. aki azzal a formulával kezdte. ennek társformulájával kell hogy befejezze: „mi vagyok én?” Eddington legutolsó könyve: „A fizika filozófiája” e fentebbi állítás igazságának nyílt megvallása. hogy az univerzum titkának kifürkészésével fejezze be. ahogy a tapasztalat meggyőzött engem. amit saját belső valója és a külső világ alkot együttesen. Így az ember. végül arra lesz kényszerítve ha az igazság végső megismerését tűzi ki célul. aki csak a külső világ kutatásával foglalkozik. hogy annak a tudósnak. és nem elégszik meg kisebbel –.Dr. Mindaddig. hogy lássa: vizsgálódását most saját maga irányába kell fordítani. aki önmaga titkának a kifürkészésével kezdte. végül el kell odajutnia. továbbra is felfedezetlen maradt számára. hogy sikerült őt az univerzumból is kivonni.

Mindaddig tehát. amelynek a létét már eleve feltételeztük. Ezért valónk helyes és teljes ismeretének ettől az idő és tér határolta világnak a helyes ismeretétől kell függnie. Hegel felismerte azt. hogy az érzékbenyomás világa is része neki. ha az individuálist eltüntetjük az Egészben. A „mi vagyok én” formulából fokozatosan jutottam el a következők megfogalmazásáig: „mi a világ-tapasztalat értelme és jelentése?” . ami szükségképp magában foglalja mind saját magunknak. az magán túlra fog mutatni.Dr. és ezért nem foglalhatja magába a valóság teljességét. hanem azt is. Így eretnek módon ennek a teljes gondolatmenetnek a tetőpontja felé haladtam. és előttem álltak az utolsó formulák. és amikor ez a magyarázat a kívánalom. ami az én misztikus tapasztalatból származó. mind pedig a világnak a vizsgálatát. hogy az individuális tapasztalat részleges és véges. telítve lesz ellentmondásokkal és eltérésekkel. tőle így különböző utamon tornyosult fel előttem. hogy nemcsak ő képezi alkotórészét a világnak. hogy az individuálist megfelelően csak az egész egységeiben lehet megmagyarázni. amíg ez a tapasztalat az univerzális tapasztalattól különáll. és így soha semmit nem is tudhatna róla. amikor semmit sem tudna az „én”-jéről. Ezek azonban eltűnnek. Ez azt jelenti. Hegel rámutatott. mivel énjének eltűnésével ez is eltűnik. Az igazság csak az Egész komprehenzív vizsgálatából adódhat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 31 ember azonnal mély alvásba vagy hirtelen ájulásba esne. Röviden. A német Hegel jutott el – puszta gondolkodás alapján – ugyanennek a problémának a felismeréséhez.

hogy hittem és néha támogattam is az összes. akik hozzám hasonlóan a tapasztalatot a végső vizsgálatnak és próbának kívánják alávetni. a jógagyakorlatokkal kapcsolatban kialakult hagyományos állításokat. Azt hittem korábban. hanem bizonyos mértékig a másokon való segíteni akarás is motiválta. Ekkor még azt gondoltam. hogy a miszticizmusban megtalálom azt a szisztémát. Vállalkozásom nem csupán személyes volt. A bölcsesség felé vezető úton ezek voltak azok a kellemetlen következtetések.Dr. ami babonaság volt csupán. ami valóban helyes volt bennük. Ilyen észrevételeim csak akkor voltak. Az elfoglalt életbe vitt . Könyveimben a szellemi csendet erősen támogattam. Ez a tapasztalat egy bizonyos intenzív belső absztrakció elérését tette lehetővé. amely mindazok magasabb törekvéseit teljesen ki tudja majd elégíteni. Ezeket a szavakat könnyen félre lehet érteni. amikor már elkövettem azt a kezdeti tévedést. attól. Csak később és nagy nehézségek árán voltam képes különválasztani azt. de tovább nem tudott vinni. és ezt a támogatást most sem vonom vissza. amelyeket a jógával – ahogy akkor megismertem – kapcsolatban szerzett tapasztalataim után levontam. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 32 és „mi az összes lét célja?” E kérdések megválasztása azonban már túlmegy a miszticizmus területéről a tiszta filozófia területére. hogy a jelenkori materializmust részlegesen gyógyítani lehetne a miszticizmussal.

bármilyen értékesek is legyenek ezek önmagukban. az akarattal létrehozott koncentráció képessége. az érzelmek és indulatok megfékezése. A meditáció más előnyei – ha a meditációt helyesen végezzük. amelyről a régi szanszkrit könyvek azt tartották. hogy a nyugatiakat arra buzdítsam. és a közölt gyakorlatokkal ez el is érhető. Számtalanszor említettem könyveimben. pl. . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 33 minden kis béke nagy jelentőségű. ami nem mindig gyakori – szintén értékesek az élet gyakorlati vonatkozásában. Ezek az előnyök egyáltalán nem megvetendők és még a napi élet szokásos elfoglaltságai közepette is nagyon hasznosak. hogy a jóga magasabb misztériumához tartozik. csupán csak arra. amilyen jómagam is vagyok. nagyobb képesség arra.Dr. A fontosabbak ezek közül pl. és végül önmagunk jobb megismerése. akik az élet értelmének megértését és az igazság fontos problémájának kibogozását keresik. hogy vonuljanak asramokba. ami a legtöbb ember számára elegendő is. és egy reggeli nyugalomban eltöltött félóra emléke is könnyebbé teszi a napi legkeményebb munkát is. Néhány ember számára azonban. a béke és az önfegyelmezés nem tudja lecsillapítani az elme kínzó éhségét. és fegyelmezi az érzéseket. hogy egy időre vonuljanak vissza önmagukba. hogy a nemkívánatos és zavaró tényezőket kiűzzük elménkből. E könyvek megadják ennek a módszerét is. Röviden. hogy sohasem volt az a célom. én a végső tudás azon ígéreteinek realizálását kerestem.

mint egy tűnő álom. hogy a tartósságot úgy lehetne biztosítani. amit az érzés megpillantott. A mély meditációban az ember úgy érzi. és amikor az ész és az érzés spontán cselekvésbe olvadna össze. amíg nem kezdett felderengeni bennem az a gondolat. belső békéje pedig állandó állapottá válna. ami a szívében rejlik. Ez a követelmény azonban a legtöbb ember számára nem megvalósítható. Ekkor már nem lenne többé fontos. senki számára nem lehetséges. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 34 Itt most meg kell egy kicsit állni. hogy megmaradjanak.Dr. hogy a tény megcáfolhatatlan bázisán alapuló felfedezés állandó érvényű. a világ pedig olyan számára. Ezek a valamit ismerni vagy csak valamit érezni közötti különbséget jelölik. Ezenkívül ezek a misztikus tapasztalatok is múlékonyak. ez azonban csak ködös érzése még és nem a valóság maga. Ha az ész is felfedezné és megértené azt. hogy ez az ember a tevé- . szemléletmódja szilárddá válna. Zavarodottságom mindaddig óriási volt. A meditáció csak ezeket a halvány érzéseket adhatja. mi is „a jóga magasabb misztériumai”-nak a jelentése. ha a tudás és az érzés közötti egyensúlyt kialakítjuk. Ahhoz. megtalálta az igazságot. az embernek naphosszat meditációba merülve kellene maradnia. amikor bebizonyosodna. hogy az egyetlen állandó érték csak az. Az ember úgy érzi. hogy megmagyarázzam. azonban nem tudja őket szilárd formába is önteni. és a meditáció végezetével eltűnnek. egy ember egész léte harmonizálódhatna. ill.

de ugyanakkor az is igaznak látszik. de bármilyen csodálatos ésszerűséggel és gonddal voltak is kidolgozva. a nézetekben rejlő . de nem mentek el elég messzire. A világ természetére és a misztikus szemlélethez való korrekt kapcsolatára vonatkozó szélesebb skálájú intellektuális megvilágosodásnak. de nincsenek hozzá vezető utak. A tudomány őszintén bevallotta a maga elégtelenségét. hogy ezek – ameddig elmentek – a maguk nemében kitűnőek is voltak. Eddigton és Planck már kezdtek – tiszta kényszerűségből – a filozófia felé mutatni. vagy éppen meditációba merül.Dr. Nyugat eredményét ismertem már ezzel kapcsolatban és tudtam. A régi indiai szövegekben voltak ilyen kijelentések. hogy körülnézzek. ami a sötétségből az ehhez vezető utat is megmutatta. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 35 keny világban aktívan dolgozik. röviden: az Igazságnak a maga teljességében való megismerésének szüksége kényszerített arra. és olyan élvonalbeliek mint Jeans. amennyire az egyéni ember belső erejéből futja. Bár a világ legbensőbb természetének ilyen megértése és az élet finomabb értelmének ilyen belső meglátása elméletből csak olyan szintig válhat valósággá. abban az időben fájó elkeseredettséggel töltött el. hátha másutt ez megtalálható. mivel élete egy integrális egészet alkotna. Részben ismertem az egyes nyugati filozófiai irányzatokat. amelyek ezt az elképzelést támogatták. hogy kellett lennie olyan régi tanításnak. hogy vannak még látszólag megmászatlan csúcsok. Így az a tudat.

olyan nagy. ahogyan ezt az állítást támogattam ifjú napjaimban egy szkeptikus francia művésszel egy holdvilágos éjjel a Szajna-parti séta közben való beszélgetésünkkor. hogy Ázsia legkiválóbb gondolkodói is alaposan foglalkoztak a problémával. És még volt valami fontos különbség a két földrész gondolkodói között: amíg a nyugati gondolkodók rendszerint arra a következtetésre jutottak. Ázsiában hittem tehát. az ember korlátozottsága ui. hogy ha van egyáltalán remény. Ekkor azonban még sajnálatos módon összecseréltem a fogalmakat: Ázsia bölcseit és misztikusait azonosnak hittem. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 36 óriási konfliktusok egymás értékét rombolták le. mivel addigi tapasztalataimból tudtam. jóga-rendszere és vallási elméletei közvetlenül vagy közvetve innen erednek. Emlékszem arra a lelkesedésre. Kína és Japán filozófiai tanítása. misztikus és filozófiai tanítói Jézustól kezdve Konfuciuszig származtak. hogy a végső igazság felfedezése nem lehetséges. . és néhányan közülük birtokába is jutottak.Dr. földrészen van. hogy ez a végső igazság igenis felfedezhető. hogy a többi ázsiai ország. ahonnan a világ legkiválóbb vallási. és a tanulót szellemi zűrzavarban hagyták. hogy ezt nem teszi lehetővé. A keresést elsősorban Indiára akartam leszűkíteni. Ázsia bölcsei azt állították. mostanra azonban a tapasztalat már felnyitotta jobban a szemem. Tudtam azonban. mint ahogy Európában a görögök tették ugyanezt. még pedig jóval korábban. Tibet. az ezen az ősi. mint pl.

Következésképp az Igazsággal kapcsolatban mindegyik egymással összeegyeztethetetlen megállapításra jutott. hogy a Legfelsőbb Teremtővel áll kapcsolatban. amelyek végső soron a hiten alapultak – bár közvetlenül az észhez fordultak –. hogy rendszerük a gondolkodásra épül. és szószátyár módon magyarázta az univerzum értelmét. vagy azzal büszkélkedtek. de mindegyik teljesen különböző előfeltételekből indult ki. Első látásra úgy tűnt. amely a nyugati filozófiát jellemezte. ezért a vizsgálatot a jelenlegi India területén kezdtem el. hogy a Teremtő személyes sugallatát tolmácsolja. azt állítva. a személyes Isten létének dogmájával kezdődtek. Ezenkívül számtalan más teológiai és skolasztikus. aki maga is azt hangoztatta magáról. és teljesen eltérő tényekhez folyamodott. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 37 Úgy gondoltam. hogy a filozófiai tanításnak a kiinduló forrásnál kell tisztábbnak lennie. akiket a közvélemény szentnek kiáltott ki.Dr. amelyek az univerzumot racionálisan magyarázták. magát filozófiainak álcázott elmélet létezett. ahol hat klasszikus filozófiai rendszer alakult ki. Oly sokféle és egymásnak is ellentmondó tant ismertem így meg. Indiában is föllelhető. ugyanakkor a legnagyobb dogmával. hogy az az ellentmondásos nézet-keverék és eredménytelenség. hogy azt gondolhattam volna: az isteni terv is hónapról hónapra módosulhatott a Teremtő pillanatnyi akarata szerint! . Több olyan bölcs és szent is volt.

és így bármi is történt velem. erőszakot követne el lelkiismeretemen. sem a gazdagság ideálja nem vonzott: személyes életem magasabb kezek gondozására volt bízva.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 38 Én azonban dogmamentes filozófiát akartam. megelégedéssel fogadhattam. és a tapasztalat elég erős volt ahhoz. Születésem pillanatában a hideg ész és az ábrándokat kergető különcség csillagai voltak együttállásban. hogy tudjam. Olyan végzetes következményekkel terhes korszakba születtem bele. és az események olyan . amelyet már magaménak mondhattam: a meditáció hozzásegített a napi béke megszerzéséhez és hagyta volna más emberekre azt. amelyet felkínált a belsőleg elérhetőkhöz viszonyítva. A legtöbb ember az én helyemben kétségkívül elégedett lett volna azzal az eredménnyel. hogy az univerzum jelentésén törjék a fejüket. Már elértem az érett kort. Sajnálatos módon én más fából voltam faragva. amikor az egész világot meglepő tapasztalatok egész sora rázza meg. mint egy tudományos tapasztalaté. aminek az igazsága éppen olyan megcáfolhatatlan. Sem a szegénység. menynyire múló és mennyire csalóka volt mindaz a külső kielégülés. hogy tudjam és érezzem: bármilyen kísérlet arra. amikor ősz hajszálak jelentek meg fejemen. vagyis biztos talajon akartam végre járni. Megfelelő tapasztalattal rendelkeztem már a társadalom sivárságát illetően. hogy az elmémben felmerülő kérdéseket elhallgattassam.

amelyből vagy összetörve. hogy a Maharishi és köztem meglevő néhány nézetbeli eltérés miatt valamit is csökkent volna az iránta tanúsított mély tiszteletem és őszinte nagyrabecsülésem. amíg ezek a kérdések válasz nélkül maradnak. hogy a szenvedő. sárga pálmalevél kéziratok sokaságába voltak bezárva. Olyan korszak volt ez. hogy kutatni kezdek ilyen szerzők munkája után. tűzként égetett engem. vagy megfiatalodva kerül majd ki az emberiség. Mint író. téglalap alakú. Úgy gondoltam. talán találok majd e hangtalanul szólók közül néhányat. amelyből úgy látszott. így nem engedhettem meg magamnak. hogy tétlenül várjak a halálig. tudatlan emberiség közül néhány legelszántabb keresőt – bár a még szerény és nem teljes – Igazság könyörületes felajánlásával szolgáljam. ahogy korábban szolgáltam őket a Béke felajánlásával. Az indiai földrészen született és a lét értelmével kapcsolatos legmélyebb gondolatok régi. Már életem kenyerének javát megettem. melyek századok távlatából is megértően és érthetően beszélnek majd hozzám. talán segítséget kaphatok a régi India tanítómestereitől. amelyben az emberiség önnön pusztulásának kikiáltójává vált. 1950-ben egy londoni újságban írtam: . Az a vágy. Mindezek ellenére egy szellemi zsákutcában rekedtem. Ezért elhatároztam. hogy nincs kiút. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 39 szövevényes hálójába került. természetesen nem voltam közömbös szomorú sorsú planétánkon élő többi társam sorsa iránt. mígnem eszembe jutott. Nem szabad azonban azt gondolni. hogy ha nem találtam segítséget a jelenlegi Indiában.Dr. Ahogy halálakor.

... mi szükség van akkor kimondott szavakra?«” . aki a legnagyobb mértékben inspirált engem.Dr. Egy látogatóval ezt az utolsó üzenetet küldte nekem: »Amikor a szív beszél a szívhez. A közöttünk kialakult szellemi kapcsolat töretlen és élénk maradt.. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 40 „Ő volt az egyetlen indiai misztikus.

Sarve Satwa Sukho Hitah’ (Teremtsük meg valamennyi élő jólétét)” (Mysore korábbi maharadzsájának az 1937-es párizsi nemzetközi filozófiai kongresszuson az indiai delegátusokhoz küldött távirat-üzenete. fejezet A VÉGSŐ ÚT „Helyezzétek a Kongresszus elé az indiai filozófia igazságának célját: minden élőlény boldogságának biztosítását. és kétségkívül sok időt és vég nélküli vitát takarított meg híveinek. bárhogy erőlködtem is. hogy váratlanul szövetségesem lett. hogy a számomra nagyrészt ismeretlen hatalmak kegyeit magamra irányítsam. és ne kezdj el vele beszélgetni sem” – így szólt bölcs figyelmeztetése a gyakorlati gondolkodású Mohamed prófétának. aki így egyetlen húzással törölte a kérdést. ahogy azt a szent szanszkrit írások mondják: „Sarve Janah Sukhino Bhavantu. hogy egy időre kikap- . A múltban a Sors ritkán fogadott kegyeibe. Emlékezetem távolba vesző homályos régióiból kell kikeresnem ennek az eseménynek a nyomait. (Legyen az egész emberiség boldog) és .Dr.) „Egy vitatkozóval ne állj le a sorsról vitatkozni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 41 II. most úgy tűnt. Őserdővel borított hegyek közé mentem.

mint a magam mögött hagyott tökéletlen világ kicsinyített mása. Egyik délután levelem érkezett egy indiai embertől. aki a durva. az ég színében. Itt. ahol az emelkedett gondolkodás és békés életmód harmóniája megfelel a világi tevékenységtől való visszavonulás ideájának. tapasztalatból a legmegfelelőbbnek a Természet nyújtotta helyeket ajánlhatom. szeretetlen világ sebesültjének érzi magát. hogy az asram maga nem más. Három csodálatos hét telt el így. Tudtam. a csendesen csobogó patakok mentén. akik ugyanezt a belső szükséget érzik a visszavonulásra. Amerre a szem ellátott. a magányos csendes erdőkben vagy a fenséges magasságban. Ez a reményem azonban később szertefoszlott amikor láttam. a hegyvonulatok tiszta kontúrjában gyógyító balzsamot találhat mindenki. Ezért azoknak. aki a közelben töltötte a szabadságát. ilyen gyógyító. és hogy a bennem felhalmozódott kutatási anyagból egy könyvet írjak. Időről időre a múltban is igényeltem ezt a viszszavonulást a társadalomból és korábban azt gondoltam. és . hogy egyes asramokban – a remeteség és kolostor indiai változatában megtalálom erre az alkalmas szellemi helyet. hatalmas erejű hely volt. hogy itt nemcsak hamarosan meggyógyulok. vagy a néptelen hullámverte tengerparton. rohanó. minden örömöm Ebből a nagyszerű magányból fakadt.Dr. nyoma sem volt emberi településnek: itt a tiszta. amikor hirtelen nem várt esemény történt. ahová letelepedtem a Mysore-i egykori maharadzsa vendégszeretete jóvoltából. mérgezetlen Természet lett az egyetlen társam. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 42 csoljam magam régi megszokott életvitelemből. de befejezhetem magamra kirótt munkámat is. Az a hely.

nyugodt arckifejezésű. A levelet olvasva nem tudtam. de magában soha nem képes az igazságot adni. amely az embert a végső igazság felfedezéséhez vezethetné. hogy az indiai jógik többsége azzal az elterjedt. alacsony termetű. Kezében három kisebb könyvet tartott. rövid látogatásra szeretett volna átjönni. ami éppen elmémet foglalkoztatta. hogy azt hittem: ezen a távoli helyen teljes inkognitóban vagyok. hogy a meditáció az igazság keresésére kitűnő szellemi előkészület. idősebb Brahmin volt. mivel már ismerte az addig megjelent könyveimet. szemüveges. hogy a jógával kapcsolatban kialakult hagyományos szemléletmód általában nem tökéletes és nem elegendő.Dr. hogy én is ott vagyok. Így a végzet szerpentinútja megint különös és nagy jelentőségű módon feltárult előttem. és íme mégis váratlan látogatóm akadt. de téves hittel gyakorolja az előkészítő gyakorlatokat. Az első könyv a híres és klasszikus Bhagavad Gita volt. A levélíró egy fehér turbános. aki ismerné és követné azt az egyetlen utat. Mosolyognom kellett azon a gondolaton. Tíz percen belül növekvő lelkesedéssel hallgattam. és hogy a jelenlegi jógik közül aligha van olyan. mivel pontosan ugyanarról a problémáról beszélt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 43 miután megtudta. Ezt a végső utat „a filo- . hogy ezek valamenynyien közvetlenül ugyanahhoz a legmagasabb célhoz juttatják majd őket. amiből különös látogatóm egymás után idézett szokatlan nézeteinek támogatására: mégpedig. hogy ez a látogatás meghatározó jellegű lesz sorsom zegzugos útjának következő szakaszán.

aminek a végső betetőzése a „megcáfolhatatlan jóga” (Asparsa-jóga). másrészt azért. mivel az átlagos panditok előítélettel teljes felfogásának nem felel meg. a híres Swami Vivekananda-val volt együtt. mivel ez fölborította volna az addigi dédelgetett és jónak tartott hitüket. hogy ezt a kevéssé ismert könyvet is bemutassam önnek. mivel az átlagos tanítvány számára érthetetlen. A címe „Ashtavakra Samhita” (Ashtavakra éneke). mint egy nép vezetője és uralkodója. Az utolsó fejezetei azt hangsúlyozták. vagy még ennél is több. hogy ez a könyv nem kezdőknek való. ha szeretett tanítványával.Dr. egyrészt azért. Ashtavakra bölcsnek – aki maga személyesen felismerte az indiai bölcsesség legmagasabb útját – legmagasabb tanításait foglalja össze tanítványának. amelyet Sri Ramakrishna a több mint 50 éve élt nagyrabecsült bengáli bölcs párnája alatt tartott. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 44 zófiai megkülönböztetés jógájá”-nak (Gnana-jóga) nevezik. E magas és emelkedett tanítással tanítványai közül senki mást nem ismertetett meg. mégis megmaradt a gyakorlati tevékenységében. amelyet ritkán olvasnak. és csak akkor vette elő. Legalább háromezer éves. és azt mondta: „Engedje meg nekem. hanem állandóan a mások javára végzett munká- . amelyet magával hozott. mivel őseink nem sokat törődtek a pontos dátumok megadásával. Most elővette a második könyvet is. Janaka királynak – aki lelkes keresője volt az igazságnak. hogy az igazi bölcs nem menekül el a világból asramokba és barlangokba. Ez az a rejtélyes könyv. Ebből is látható tehát.

hogy az ilyen forradalmi tanítás miért nem válhat vonzóvá az ösztönösen könynyebb utakat kereső átlagember számára. hanem tovább kell haladnia. amely az igazság filozófiájának tudásához vezeti majd. hogy megelégedjen az így létrejövő békével. hogy azok piedesztálra emeljék.” A látogató letette a könyvet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 45 ban marad. és kértem. hogy ne legyen elégedett csak a miszticizmussal. ahol a szokásos jóga által adott lecsendesített és koncentrált gondolkodás szintén fontos. Ez a fokozat már egy magasabb rendszerhez. finomítja. Különösképp szeretném felhívni a figyelmét az első fejezet 15. az elme koncentratív képességeit. a filozófiai megkülönböztetéshez tartozik. hogy folytassa. Mély érdeklődést éreztem iránta. a szokásos jógával. és nagy kerek szemüvegén keresztül rám nézett. és ki kell egészítenie azt a magasabb igazság keresésével. mivel nem akarja. Ashtavakra óvja királyi tanítványát. kis szünetet tartott. Külsőleg semmiben sem különbözik a többi embertől. A kötet a Mandukya Upanishad (The . versére. amely így hangzik: „Az a te buktatód. de csak mint vele együtt járó tevékenység. hogy a meditáció is csak lépcső az igazság felé vezető úton: elcsöndesíti a gondolatokat. Megérti most már. hogy csupán meditációt gyakorolsz!” Ennek itt az az értelme. majd átnyújtotta nekem. hogy nagyon érdekel amit mond. vagy a vallással. hanem haladjon tovább és feljebb azon a lépcsőn. élesíti. Biztosítottam. megmutatta és dicsérte egy ideig.Dr. Most gyengéden megfogta a harmadik könyvet is amelyet hozott. de az embernek nem szabad összetéveszteni az eszközt a céllal.

aki megérti őket. Valóban nagyon nehezek nekünk. Ha azonban Indiában. mind pedig a kommentárt megérti. amelyet egész India is érzett iránta. de még nehezebbek az önök számára. és majdnem valamennyi pandit félreértelmezi. ahol a meditáció abbamarad.Dr. ami tarka indiai utamon Mysoreba hozott engem.” A fő ok. ennyire kevéssé ismerik.” – jegyezte meg látogatóm. Ezeket a magasabb jógákat majdnem egyetlen itteni jógi sem ismeri. amelyek arra irányulnak. még reménytelenebb. az a mély tisztelet volt az állam korábbi maharadzsája iránt. valamint egy hosszabb kommentárt. ahol keletkeztek. amelyet India évezredeken át megőrzött és amelynek a töredékeit Ázsia többi részén is kölcsönvették. mivel ezek valójában a jóga-gyakorlat által elérhető intenzív koncentrációt alkalmazó filozófiai eljárások. Feddhetet- . amelyet a híres Shankara írt mind a szöveghez. aki intellektuálisan mind a szöveget. és a Gaudapadás Karika (The Concise Stanzas of Gaudapada) (Gaudapada rövid stanzái) című 215 rövid paragrafust tartalmazó hosszabb kiegészítőt. megérti majd annak az igazságnak a legmagasabb állítását is. „Az. hogy az elmét vele született tudatlanságából és szokásos tévhitétől megszabadítsák. mind pedig a tanulmányhoz. „Ez a mű tartalmazza a jógán túli magasabb misztériumok kapujának kulcsát. Ha azonban ezeket a rendszereket megismeri. amely csak tizenkét tömör paragrafusból állt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 46 Secret Doctrine of the Sage Mandukya) (Mandukya titkos tanítása) nagyon tömör szövegét tartalmazta. Ezek a módszerek ott kezdődnek. hogy az önök nyugati orientalistái között akad olyan. abban az országban. másra nem lesz szüksége. keletieknek is.

őszinte tisztelete a kultúra iránt. mivel önmaguk előtérbe helyezésével és megjelölésével eleve kizárták magukból a más hitet vagy tanítást vállalókat. hogy megismerje országa legnagyobb tiszteletnek örvendő tudósait és szent embereit.Dr. hogy nagyságának titkos forrása abban a filozófiában rejlik. És ezt végül a filozófiában találta meg. amellyel azonosította magát. hanem . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 47 len jelleme. nem fogta fel. és amelyet e könyvben próbálok majd megmagyarázni. hanem a közéletben is valóra váltotta. Ezért honfitársai között egyike volt azoknak. akit Ghandi is csodálattal Rajarishi-nek. és fáradhatatlan erőfeszítése népe jólétének érdekében. hosszú. amelyet a fejezet elején idézett. hogy nem haszontalan. amely szerint az emberiséget úgy kell felfogni. Zavart korunkban lehetne ennél emelkedettebb és értékesebb üzenetet adni? Eleddig egyik intézményesített vallás és filozófiai irány sem adhatta. királyi bölcsnek nevezett. Európa nem méltányolta ezt az üzenetet. hogy az igazi filozófia nemcsak. több mint 40 éves uralkodása alatt az összes uralkodók közül a legáltalánosabban tisztelt és szeretett emberré tette őt. India déli csücskétől a Himalájáig bejárta az egész országot. aki legjobban megállapíthatta. Nemzetközi Filozófiai Kongresszushoz küldött. E tan gyakorlati értékét abban az üzenetben foglalta össze. felfedeztem. mint egy családot. és Tibetbe is eljutott keresése közben. Amikor megismertem. hogy hazája kulturális örökségében mi volt a legértékesebb. amelynek a tanítását nem csak személyes életében.

hogy e könyv kiadását amelyben e filozófia első körvonalazását adom – a maharadzsa már nem élhette meg. Mysore kiérdemelte azt. Személyes vonatkozásban elmondhatom róla. hogy „modell állam”-nak nevezzék. Az ebben az üzenetben idézett két szanszkrit szöveget a Mysore-i palotában naponta énekelték. Az eltűnt bölcsek tudásuk magaslatából jelentették ki. amit India adhat: a legmagasabb filozófiánkat!” E feladat másik részének teljesítésére elérkezett végre az idő. hogy a filozófia a köznép javára jótékonyan alkalmazható. a végső felismerés etikai szépségéhez és univerzális jótékony hatásosságához. Uralkodójának híre messzire elterjedt. hogy nagy érdeklődéssel kísérte filozófiai és irodalmi tanulmányaimat és előrehaladásomat. és halálakor a The Times úgy írt róla. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 48 tényleges etikai vezetést is képes adni és ezen üzenet után hét évvel kitört eddigi történelmének legrosszabb háborúja. mint aki India többi részére is követendő mintát állított fel. amely egyedül vezeti a kérdező elmét a tökéletes béke és a rejtett erő nyugalmába. hogy van egy végső út. Nagy szomorúságom. A maharadzsa államában bizonyította be. Halála előtt néhány évvel ezt mondta nekem: „Ön tanulmányozta a jógát. most tanulmányozza és ismertesse meg velük a legjobbat. Az igazság filozófiájának ilyen volt a gyakorlati eredményessége és haszna. és India leghaladóbb államaként említsék.Dr. Ebben a finom tudatosságban még modern korunk szörnyű tempójának közepette is felismeri . és megismertette a nyugatiakkal.

A közöttük levő összefüggés nyilvánvalóbb lesz. A legelemibb csoport a fizikai koncentrációs gyakorlatokat foglalja magában. ami előrehaladott és kevéssé ismert. Hosszú kutatás után sikerült a jógát jobban megismernem: meg tudtam így különböztetni az előkészítő és közbenső fázist attól a fokozattól. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 49 az ember. E tanulók közül néhányan nem csak a koncentráció elérését tűzik azonban ki célul.Dr. Egy betegséggel terhelt test zavaró hatást fejt ki az elmére. akik később majd magasabb fokozatra léphetnek hajlandóságuk és rátermettségük . és amire ez a hosszú kutatás valójában csak az előkészületet jelentette. Ezért ezeket a gyakorlatokat gyakran előkészítő fokozatnak szánják azok számára. ha a jógagyakorlatot három progresszív fokozatra osztjuk fel. hanem egészségüket akarják javítani. Valójában ez az. amelyeken keresztül jutunk egy szélesebb és magasabb látókörű tudat kialakulásához. ha azonnal a felsőbb matematika tanulmányozásába fogna. A fentebb említett tanítás – amely a jóga koronájának és betetőzésének tekinthető – és az általában ismert. alacsonyabbrendű jógák között különbséget kell tennünk. hogy lényegében senki és semmi nem különbözik saját valójától. A kezdő matematikus elméjét megzavarná. amit meg kellett keresni és találni. ami csak egy későbbi kurzus anyagát képezheti. és a gondolatot a betegséghez láncolja. Hasonlóképp a jóga kezdője is e fizikai gyakorlatok felvételével kezdheti a tanulmányait. mivel ezek azokra hatnak könnyebben – és ezek vannak többen – akiknek az elméje még képzetlen. A jóga három fokozata. erejüket növelni vagy betegségüket gyógyítani.

Ez csak a gondolkodás magasabb fényénél valósítható meg. amely lehetővé teszi. A másik módszer a lélegzés szabályozása az ún. a különböző ászanák (testtartások) végzése. pranajama-gyakorlatok végzése. ezek a bepillantások azonban végső soron bár túlfűtöttek és egzaltált pillanatok. hogy az em- . hogy az ember megtanulja. a negyedik Isten nevének naponta sok ezerszer való ismétlése. A jóga második.Dr. amellyel a testet valamilyen speciális helyzetbe hozzuk és arra kényszerítjük. hogy bizonyos ideig abban maradjon. meditációs gyakorlatot tartalmaz azok számára. és egyrészt az érzések iskolázását tűzi ki célul. Az egyik ilyen módszer pl. ún. ami viszont már egy következő fokozathoz tartozik. mégis csak múló érzések. másrészt pedig a gondolatok ellenőrzését. akik az érzelmi és szellemi béke elérését célozzák. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 50 folytán. közbenső fokozata túlmegy a fizikai durva testen. az ötödik pedig meghatározott szent szótagok éneklése a levegő ki. A következő teendő az. E gyakorlatok általános jellemzőjét a következő fejezetben körvonalazzuk majd. hogyan változtassa őket állandó megértéssé. különféle misztikus. hogy az ember meglássa a világ alapvetően nem materiális jellegét és a mögötte rejlő harmonikus egységet. E második fokozat sikeres végrehajtását az az erő jelzi. A meditatív elmerülés és eksztatikus transz-állapot lehetővé teszi. de magában foglalja az Isten jelenlét utáni állandó vágyódást is. A harmadik ilyen gyakorlat a szem rögzítése.és belélegzéséhez ritmikusan kapcsolódva.

amíg a gondolat nem válik belső meglátássá. Amikor ezek az erőfeszítések végül is sikeressé válnak. a magasabb és előrehaladottabb befejező rész – amivel az egész tanítás ismertté válik majd – ismertetése azonban túlnő e könyv keretein. Keresésének magaslatára érkezett. az egész élet értelmének filozófiai megfontolására és megfejtésére. saját kis énjével. hogy értelmét kielégítse. amikor a figyelem teljesen visszahúzódik a külvilágtól. E tanításnak egy részét ebben a könyvben ismertetjük. amely nem más. és megvilágosult gondolkozásának ereje segítségével a végső misztérium: saját maga és a világ végső valósága közötti összefüggés megoldását keresi.). Eleddig teljesen önmagával foglalkozott. Ez a csúcsot elért út a megcáfolhatatlan jóga. A szerk. az ember az ultramisztikus kontempláció gyakorlatát végzi. és ezt az így élessé tett intelligenciát alkalmazza az egész világ. Először az ember és az . ahol egész elméje és egész teste most összhangban halad és küzd tovább. Ezen a harmadik fokon a tanuló koncentrált. és egy másik kötet tárgyát fogja képezni (Az Önvaló bölcsessége.Dr. és mindaddig tanulnia kell. hogy továbbmehessen a harmadik fokozatba. Ezekkel az előkészítő gyakorlatokkal készítheti föl magát az ember. most viszont a vizsgálatot kiterjeszti az egész világra. szupermisztikus de ugyanekkor teljesen intellektuális és racionális. fegyelmezett érzéssel és gondolkodással együtt azért küzd. Mélyen és keményen kell gondolkodnia ezekről a finom igazságokról. mint a filozófiai megkülönböztetés jógája. Ez a jóga-család legmagasabb csoportja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 51 ber hosszú ideig megmaradjon ebben a tökéletesen koncentrált elmerülésben.

Itt már eltűnik a vallás minden formalitása. vele éljen éjjel-nappal. mint ácsolat. a meditáció látomása. de min- . amíg a ház el nem készül. amelyre az embernek azért volt szüksége. amikor valamennyin túljutott. majd megmutatja. és elveszik a tudás teljes kiteljesítésében.Dr. életében kifejezze és mindaddig térjen vissza légkörébe. Ahogy a gondosan szerelt ácsolat is csak addig áll. akár a filozófia területén megmaradhat. Végül. meditatív transzba léphet személyes kikapcsolódása és megpihenése végett. és az első kézből való. ugyanúgy először a vallás. hogyan lehet ezt a gyakorlati élet közepette is felfedezni és realizálni. Amikor az igazság teljes felismerése szilárddá válik. hogy ezt az igazságot szüntelenül tudatában tartsa. nem pedig egyéb alkalmazásukra. hogy felépíthesse az igazság épületét. de megszűnik a filozófiai kérdezősködés. biztos és igazolt tudássá vált gyakorlat maga is eltűnik. amíg szokatlanságának a töredékét is elveszti. Tanulmányozhatja továbbra is a filozófiát. Ennél magasabbra az elme már nem mehet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 52 univerzális valóság rejtett azonosságának végső elvét bizonyítja be. Ez az eltávolítás azonban – nem szabad félreérteni – csak arra a követelésükre vonatkozik. hogy kora szellemi áramlatait vezethesse. el kell távolítani őket. majd a jóga és végül a filozófia is – ekkor már világosan látszik – hogy nem más. Az ember a hátralevő éveiben azon fáradozik. alkalmazkodhat az ortodox vallási rítusokhoz és követelményekhez. utána pedig lebontásra kerül a végén. az ember akár a vallás. hogy másokat erősítsen és bátorítson. hogy egyedül ők lennének az igazság realizálására hivatottak. akik nem tudnak ezeken túljutni. akár a jóga.

és a gyakorlatban meg kell valósítani a filozófia elméleti eredményeit. A mély meditatív szemlélődésbe merült éles racionális vizsgálat tökéletes kombinációja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 53 dezek mellett egyik sem téveszti meg többé azzal. ami a meditatív transzot megtölti. és filozófiai . és ezt semmiféle varázslat nem képes megtenni. Az igazság utáni kutatás és kérdezés az a tartalom. amellyel képesek vagyunk a figyelmet a külvilágtól visszavonni. hogy azok. hanem a végén is. az embernek magának kell lényegében eggyé válni vele. akik nem jutottak túl sikeresen a jóga második fokozatán. ha nem éri el a megértésnek azt a fontos pontját. mint az a megszerzett jógaerő. Az akarat aszketikus fegyelmezésének. ahogy rendszerint értelmezik. hanem csak egy eszközt a befejezés felé. és éppen olyan befejezetlen és elégtelen. és az így szerzett logikai következtetésnek a mindennapi életbe való bevitele az. A legjobb esetben is csak a gondolati reflexióját adhatják. amely ezt a megértést szakadatlanul fenntartja. A jógagyakorlás képessége nem csak a végső út kezdetén fontos. A jógát ezért. nem kell tehát föladni. bár a továbbiakban nem a befejezést jelenti. Az olvasó nem fogja megérteni ezeket a magyarázatokat. nem lesznek képesek kiteljesíteni a legfelsőbb fokot sem. hogy a filozófia gyakorlata sikeres legyen. hogy egyedül ők jelentenék az igazsághoz vezető egyetlen és végső utat. ami végül a végső felismerés és megvalósítás gyümölcsét adja. amelyhez nem járul párhuzamosan az a jógaképesség. a test és az én vizsgálatának együtt kell haladnia. E magasrendű tanításnak a csak puszta intellektuális megértése. éppen olyan részleges.Dr. A meditáció gyakorlata ui. szükséges ahhoz.

Azok. nem pedig megtorpanások. Így a tanuló fokozatosan halad egyik fokozatról a másikra. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 54 erőfeszítéssel tartalmassá nem tett absztrakt dolgokon tartani. hogy ez (a tudás jógája) a megismerés legmagasabb eszköze. Sem a száraz akadémikus intellektualizmus. és a miszticizmust a filozófiától. de ő csak az elme és az érzelmi kontroll céljáról beszél. amelyet a tevékenység nem tölt meg élettel. hogy a tudás jógájával semmi sem ekvivalens. majd végül az intellektuális fegyelmezéshez. amelyet megismer. mindig megértési szintjéhez viszonyul arányosan. Patanjalit gyakran idézi. Ezért nem szabad összezavarnunk a fogalmakat. A második és harmadik jógafokozat közötti bizonytalan elválasztás a mai India vallási és intellektuális köreiben általánosnak mondható. nem pedig a léleknek a végső Valósággal való egyesítéséről. hogy mindezek lépcsők. A három összeadódásából származik a tanuló képességének és megértésének progresszív kifejlődése. Világosan el kell választanunk a vallást a miszticizmustól. és a tizenharmadikban. de ezt csak a gyakorlati módszer megadása miatt teszi. hogy említést tesz Isváráról (Istenről). vagy tévedésből . nagyon tévednek. fokozatok. A Bhagavad Gita az ötödik fejezetben világosan kimondja. és érzelmi. sem pedig az olyan meg nem világosult jógagyakorlat nem vezethet az igazságra – de még együttesen sem –. akik a szellemi koncentráció jógáját gondolják a végső útnak. Igaz. Az az igazság. Ha szokásból.Dr. a test fegyelmezésétől az indulati. Fontos megjegyezni.

és nyomatékosan le kell szögezni. egyik jóga-módszer sem elég önmagában. Jógának nevezik a szöges ágyon való üldögélés öngyötrő mutatványát. és egyiket a másik után átlépve juthatunk rajtuk keresztül magasabbra. ami sok különböző fogalmat. A jóga kifejezés olyan szélesre tárt ernyő. a létra alsó fokait. Nem vallotta-e meg Atmarama Swami maga. hogy nem egy közös központi célhoz vezető utak.Dr. teljesen alaptalan. a filozófiai vizsgálatot pedig nem számítják ide. Egy progresszív sornak csak egyes egységeit képezik. de a filozófus legmagasabb szintű gondolkodásának a gyakorlati életbe való átvitelét is. hogy ezt a könyvet azoknak szánja. és egyik sem képes a végső felismerést lehetővé tenni az utolsó fok. hogy a különböző jóga-módszerek egymás után következnek. elvesztjük az utat. a legjobb esetben is az igazságról csak egy átmeneti és nem közvetlen tudás megszerzését teszik lehetővé. Hasonlóképp. . a tetőre azonban – az utolsó fok kivételével – egyik átlépése sem juttathat bennünket. akik a szellemi koncentráció gyakorlását nem képesek végezni? „A testi fegyelem jógája az elme koncentráció jógájára való előkészület” – írta. és indokolatlan. mint ahogy azt általában tévesen tanítják. a „Hatha jóga pradipika”. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 55 egyiket összezavarjuk a másikkal. a megcáfolhatatlan jóga kivételével. Ezért azoknak a nézete. Látni fogjuk majd. és a végén teljes összezavarodottságba kerülünk. akik a jógát csak a meditációs gyakorlatokra akarják korlátozni. gyakorlatot foglal magába. egy klasszikus standard hatha jóga könyv szerzője. A népszerű jóga-módszerek nem megfelelőek a felsőbb felismerés magasabb céljának elérésére.

és akarattal nem tudunk hosszabban tartó elmélyült állapotba kerülni. Valójában a végső és nagyszerű felismerés elérése nem lehetséges. Ha eleget tesznek ennek a felhívásnak – hogy a tapasztalat jógáját a tudás jógájával egészítsék ki –. holott csak a második hely illeti meg. akik az elemi és középső fokozatot kielégítő eredménnyel gyakorolták. Megtarthatják mind a meditációt. mind pedig az intuíciót. míg mások csak veszélyt és szakadást látnak a magasabb módszerben. hogy az majd elvezeti őket a mindenek fölött álló igazsághoz. és lehetőségeit nem meríti ki a vallásos hódolat sem. amikor pl. Választani lehet tehát egy múló és egy tartós békével teli állapot megszerzése között. akik a jógához abban a reményben folyamodtak.Dr. Azon kevesek számára azonban. A bölcs a változtatást anélkül képes megtenni. akkor a jóga rendszert inkább beteljesítik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 56 Az egyes fokozatok gyakorlati értéke azonban mindig ugyanaz marad. mint az. hogy a meditáció boldogsággal teli tapasztalatának biztosítsanak első helyet a régi hagyományos szokás szerint. nem pedig elhagyják. mindig ott a felhívás. A jóga nem . csak ezek elsődleges szerepét és mindenek fölött álló voltát. hogy e módszerek intellektuális egységén csorba esnék. nem fejeződik be a meditációval. a romboló hatás pedig – amitől félnek – nem más. A veszély azonban illuzórikus. hogy az intuitív megérzést a racionális belső meglátás magasabb vizsgálata elé helyezik. A teljes jóga ui. semmit sem kell feladniuk vagy elveszíteniük. ha a meditációt sikeresen nem vagyunk képesek végezni. és csak abban rejlik. hogy a magasabb módszert keressék. ellentétbe kerülnének a filozófiailag képzett gondolkodással.

és amikor a filozófiai gondolkodás kimerítette teljes lehetőségét és megadja az igazságot. sem a vallásos hódolattal. És végül tudatosan fölismerhető egy ultramisztikus folyamatban. Felfogható magunkon belül. hogy továbbadjon nekik egy olyan nézetet. amely akkor is jelen van. hogy minden róla alkotott téves fogalmat elejtünk. amely akkor tárul föl. ha nem végez. Így a valóság négy különböző álláspontról fogható fel. kiábrándító intellektualizmusban végződhet. ha az ember meditációt végez. ez adhat egyedül békét. Tekinthető saját magunktól elkülönültnek. Ha az ember még nem szerezte meg a misztikus transzhoz szükséges erőt és az Ebből eredő érzelmi kondicionálást. annak a számára a filozófia csak steril. nem végződik az ászanákkal.Dr. amely nagy segítséget . Az élet az egész ember terméke. E könyvet nem saját arrogáns véleményem alapján ajánlom másoknak. amikor a gondolkodás a lehető legtávolabbi pontig jut el. csak a teljes felismeréssel végződhet. amelyek progresszív szakaszokban bejárható úton helyezkednek el. Tanulmányozható filozófiailag azáltal. ekkor ismét a jóga veszi át a vezetést. de akkor is. hanem inkább azzal a vággyal. és a filozófiai következtetést kiegészíti a maga egyedülálló erejével. amely felé a vallásos imádat fordul. amely a világ-ideát abszorbeálja a Valóban. amelyet még elérhet. vagy a lélegzés-szabályozással. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 57 végződik a meditációval. mint ami önmagában van és létezik. amely a miszticizmusban teljesedik ki.

amivel valódiságuk mérhető lenne. hogy az őket megillető helyre tegyem őket. . mert bizonyos asramokkal és aszkétákkal kapcsolatban hosszú idő alatt szerzett tapasztalatok teljesen kiábrándítottak engem. Én a saját utamat járom. de most valamivel tapasztaltabb vagyok e téren. hanem értékelésének irányában van nálam. elragadtatások és intuíciók a meditációnak csak kísérő jelenségei és egyáltalán nem különös fontossággal bíró melléktermékei. A mélyebb kutatás és a jobb vezetés segített ezek pontosabb értékelésében és abban. Ez a legtöbb. a változás nem e tapasztalatok tagadásának. amelyen minden keresőnek át kell haladnia. Egyáltalán nem adtam fel a napi meditációt és napi programomnak jelenleg is fontos részét képezi. Ez részben azért van így. ami adhatok nekik.Dr. következésképp jobb ha a meditáció fő célját tekintjük egyedül. A misztikus tapasztalat fontos fázis. Most is nélkülözhetetlennek tartom – a helyükön természetesen – korábbi misztikus tapasztalataimat. Régebben összekevertem a jógikat és hozzájuk hasonlóakat az igazi bölcsekkel – ahogy legtöbben közülünk öszszetévesztik ezeket a fogalmakat –. Igaz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 58 jelent az orvoslásra váró kérdések megválaszolásában. hogy konvencionális értelemben abbahagytam a tanítók és jógik keresését. és nem azonosítom magam többé asramjukkal. mert személy szerint belefáradtam az ilyen keresés hiábavalóságába. Nem szabad félreérteni a dolgokkal kapcsolatban elfoglalt jelen helyzetemet. A fogalmakat azonban nem kavarom össze többé. Nincs olyan univerzális mérce. részben pedig azért. A víziók.

amelyek a szokásosan ismert jógán túl vannak. mivel nemcsak hidat fog képezni korábbi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 59 Két korábbi könyvemben ígéretet tettem. A teljes mű majd egy másik könyvvel együtt lesz egész. A második kötet megírása igen nehéz feladat és külön könyv alakban való megjelentetése lényeges. nem teljes még. és ezért vonakodtam ezt a távoli és ismeretlen terminológiát használni. amivel teljes és befejezett lesz annak a feladatnak a megoldása amire vállalkoztam. A többit – az igazság teljes feltárásával együtt – egy következő kötet foglalja majd össze. A köznyelv szegényes ahhoz. hogy ténylegesen megadom mindazoknak az igazságoknak a teljes intellektuális megállapítását. kivéve ott. Amennyire lehetséges volt. ezért szükség lenne speciális filozófiai terminológiára.Dr. nem teljes részét ez a könyv képezi. miszticizmussal kapcsolatban írt könyveim és e mostani. . akik szintén elgondolkoznak a lét értelmén. amellyel a racionális keresés véget érhet. Könyveimet azonban elsősorban az utca emberének szánom – nem pedig kolostorokban élő tudálékos embereknek vagy akadémikus metafizikusoknak –. mivel nem meríti ki a teljes felhalmozott anyagot. hanem az olvasó elméjének átnevelését is elő kell. Ebben a könyvben csak egy részét és nem az egészét kaphatja az olvasó a filozófiai megkülönböztetés jógájának. ahol az elkerülhetetlenül szükséges. tiszta filozófiai munkám között. hogy absztrakt fogalmakat hordozzon. a bonyolult absztrakciók terén végzett kutatásokat a köznyelv területére hoztam. hogy készítse egy magasabb vizsgálatra. E munka első. vagy különben is könnyen érthető.

Ezek az oldalak ugyan mindenki számára hozzáférhetők és nyíltan szólnak. mely szerint képrombolásszerűen széttörtem a korábbi definíciókat és doktrínákat. Előre látok néhány kritikai megjegyzést. amelyet már hallottam. Ezek a vádak e könyv megjelenésével minden bizonnyal még jobban kikristályosodnak majd. mint pl. megváltoztattam egy kialakult és elfogadott nézőpontot. azok viszont. az .Dr. hogy legyenek. akik sohasem gyakorolták a meditációt vagy a koncentrációt. Személyes barátaim kétségtelenül mosolyogni fognak e két utóbbi állítás hallatán. Ezért célszerű egyszerre csak keveset olvasni és azon elgondolkodni. Bár a bennünk rejlő ész-gyötrő igazságok egykor csak egy szűk körű intellektuális elit tulajdonát képezték. igyekeztem úgy kifejezni őket. az ilyen gondolkodás nem lesz ínyükre. és így jellememre nézve ingatagnak. hogy következetlen vagyok. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 60 amelyek – anélkül. a bennük rejlő igazi értelem megértése azonban csak azok számára lehetséges. vagy mélységükből valamit is elveszítenének – minden átlagosan intelligens ember számára érthetőek kell. sőt olvastam is egy alacsony színvonalú indiai újságban. ítéleteimet tekintve pedig megbízhatatlannak bizonyultam. akik a szigorú ortodox vallásos utakat követik. akik hajlandók szellemi erőfeszítést is tenni. amelyben bizonyos személyek a személyes gyűlölködés hiábavaló munkájára vállalkoztak. megrémülnek majd tőle. hogy annyira érthetők legyenek. Mindazonáltal azok számára. amelyet ellenem szegeznek az. Az első vád. hogy pontosságukból. és nem folytattak filozófiai tanulmányt sem. az emberek és a tapasztalat korábbi értékelését. egy jó stílusú újságszöveg.

Erre a felelősségteljes lépésre csak a legsúlyosabb okok és a legrosszabb tapasztalatok késztethettek engem. hogy az ember – hacsak nem vakon hívő. hanem csak kiszélesítettem őket. aki a mások által mondottakat. A misztikus víziók. ítélőképességem kialakításával telt el. Sok-sok évi kitartó erőfeszítés után elérkezik ide és akkor óh! a siker pillanatában felfedezi. Ez a keresés hasonlít egy ismeretlen hegy megmászásához. Múltbeli célom és szándékom őszintesége ad ehhez bátorságot. az új tények igazolásával és helyes értékszemléletem. hogy az igazi csúcs még magasabban fekszik. hogy nem vagyok az állhatatosság megszállottja. jógatapasztalatok. E jellemzőkkel elkerülhetetlen. vallá- . és további évek további nehéz küzdelmére van ismét szükség. vagy a vele történteket vakon elfogadja – arra kényszerül. ill. Csak annyiban érzem magam hozzátartozónak. Életem állandó kutatásban. amely során a táj állandóan változik.Dr. aki hírnevét a jógával kapcsolatos kutatásai alapján alapozta meg. ill. hogy korábbi tapasztalatának következtetéseit. Különben őszintén azt is meg kell vallanom – a teljes cél és szándék miatt –. mivel régi nézeteimet nem tagadtam meg ezzel. Úgy látszik. a jóga korlátainak mostani nyílt megvallása nem könnyű dolog. kiértékeléseit módosítsa. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 61 egész vád maga viszont azt mutatja. ha e keresés eredményei – ahogy előrehaladtam – megváltoztak és különbözőek lettek. az a csúcs. Egy író számára. hogy jelenlegi szemléletmódomat határozottan félreértik. hogy amit az ember maga fölött magasan lát. amennyiben azt az igazságkeresés folytatása érintette. akkor legyenek azok! A tény felismerése nem késztet meghátrálásra.

s amelyet ismételten összetévesztett a végső csúccsal. Ha azonban egy alacsonyabb nézőpontról egy magasabbra való átmenet jelentené azt. mivel az igazság ügyén kívül – amellyel eljegyeztem magam – semmi mást nem támogattam. ami sohasem volt személyes magatartásom és nézetem. de csak azok érhetik el. és saját maguk kitalálta feltételezése lesz. A végső csúcs létezik – ebben nem kételkedhetünk –. hasonlóképp szintén nonszensz dolog. Az igazságnak különböző és eleddig nem sejtett látványa tárul fel. és mindig fölfelé kell haladni tovább. Én a jógát nem tagadtam meg. Saját formulárémból nem tévedtem. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 62 sos hitek és tudományos elméletek jelentik azokat a kisebb csúcsokat. hogy hinduista. vagy hibáztam. akkor boldogan vállalom az eretnekség vádját. Ez természetesen abszurd lehetetlenség. hogy eretnek vagyok. amelyet az ember a hegy mászása közben elér. Ha tehát azzal vádolnak engem. korábbi nézetem vele kapcsolatban annyiból változott csupán. A harmadik vád. akiknek van bátorságuk állhatatlannak lenni! Buddha sem habozott – amikor egy magasabb utat megpillantott –.Dr. A második vád az lesz. amelyet hat éven keresztül gyakorolt. vagy egy bizonyos különleges indiai asram propagandistája lettem. hanem inkább – a végső igazság nagyobb hátterének . mely szerint megtagadtam volna a jógát. ez a vádaskodóknak csak hiábavaló. hogy eretnek vagyok. hogy már nem koncentrálom teljes figyelmemet és tekintetemet rá. hogy otthagyja a jóga elemibb formáit. továbbra is magasra értékelem – a saját helyén –. ahogy a fölfelé menő úton elmaradnak a régi tájak.

csak továbbfejlesztem. Nézetei soha sincsenek végleges formába öntve. Az igazság felfedezése nagy kaland: hosszantartó. aki mer becsületesen gondolkodni és e gondolkodás eredményeit elfogadni – legyenek ezek olyan keserűek. Ha az . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 63 ellenében – megpróbálom igazságosabban és jobban értékelni. fáradságos haladás az Ismeretlen egyre növekvő felismerése felé. de el kell dobni mint szakadtat.Dr. mint a méz – nem más. Ezért csak olyanokat szeretnék olvasóimnak. Az állhatatosságot úgy kell viselni mint egy új köntöst. hogy olyan új igazságot ismerjen meg. A legtöbb kérdés expanzív: nem csak egy oldaluk van. nem pedig egy kisszerű. vagy olyan édesek. nem pedig az első. Mint a filozófia partnere. akik még úton vannak az igazság keresésében. mint vándor. a jóga kétségkívül szolgáltatja az igazságot. amibe kezdett. Minden igazságkereső és minden ember. akik készek velem jönni a félelmetes vadonba és pusztaságba. A misztikus intuíció. Nem zárhatja be magát egy intellektuális sírba. amikor segíti az igazság keresését. Nem tagadom a jógát. megszokott kerékvágásban való haladás. Az a keresés. ha akadályává válik. a szellemi nyugalom és meditáció gyakorlása egyáltalán nem nélkülözhető mindazok számára. Az úttörőnek dolgozni és szenvedni kell. hogy a bölcsesség az élet mozgó folyamatának utolsó desztillációs terméke. kritizálni és megérteni. Tudja. a filozófia nélkül azonban csupán csak békét adhat. amit elődei régi igazságnak ismertek. egyedül állva. mint az üröm. hanem több is. amelyre a halálát hirdető makacs szemlélet sírkövét gördíti rá. dinamikus és nem statikus.

de ezen a fo- . amely „A felsőbbrendű Én” címmel magyarul is megjelent [Szukits Kvk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 64 ember hajójának vitorlája a múltban az egyik oldal felé vette az irányt és most a másik felé halad – egy valódibb látásra – annál jobb! Az idő kétségtelen a dolgokat illetően egy kissé bölcsebbé tett engem és egy kicsit kritikusabbá önmagam és tapasztalataim.] [A szerk. mint az.. „Minden írónak és tanítónak szükségképpen különböző helyzetet kell elfoglalnia olvasói szellemi fejlettségi szintjének megfelelően. 1994.. nagyon tévednek. E lapok megmutatják. E lapok célját nem szabad félremagyarázni. mint az állhatatosság hiányának szimbólumát. Már a „The Quest of the Overself” (Szó szerint „Az Önvaló keresése”. hogy a nyugati emberek számára járható jóga-utat mutasson be. könyvem írásakor is tudatában voltam ennek. Azok tehát. mivel ehhez minden személyes vágyat és indítékot fel kell adni. Ezt az igazságot kevesen keresik. Az ész ítélőszéke előtt nincs szükségem silány mentegetőzésre. amely itt nem más. Az itt bemutatásra kerülő új tanítás azért nem áll annyira ellentétben korábbi állításaimmal. amely megmutatta. E vizsgálatban a legértékesebb segítséget a filozófia adta.. Az ezzel kapcsolatban végzett alapos vizsgálat az igazság magasabb atmoszférájába vezetett engem. valamint az általam személyesen ismert neves asramok és agyondicsért misztikusok irányában. hogy hogyan lehet bizonyos megelégedésre jutni.]) c... hogyan lehet a misztikus tapasztalatokat a legfelsőbb Igazság fényében értékelni. ahol az első fejezetben azt írtam. hogy az utolsó szó leírása még hátravan.Dr. akik ezt a könyvet úgy fogják fel.

Egy finom és meglepő bölcsesség után kutatunk. az élet és a valóság egyetlen érvényes magyarázatának keresésében. De csak ebben a könyvben érkezett el az idő arra. amíg az ember az igazság keresésében egyik fokozat- .. amely már közelebb került a végcéljához. mint amennyire a miszticizmus van a vallás mögött. és hogy mögötte van még egy végső út. Az ember csak akkor lesz kész arra. Ezekre a korábbi írásokra mindaddig szükség lesz.. mivel az ilyen tévedés fatális lenne. Nem szabad azonban azt gondolni. ahol megpihentem egy darabig a világ sivatagján való átkelésem közben. hogy egy részleges látást egy teljesebbel cseréltem föl. ezzel mindössze csak kiegészül. hogy a korábbi kötetek ezzel érvényüket veszítenék. Kezdtem felfogni.. E könyvben tehát az olvasók a Keresés olyan szakaszával ismerkedhetnek meg. hogy a miszticizmus nem elegendő. hogy világosan megmagyarázzam mi volt az oka annak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 65 kon nem próbálják megoldani az univerzum misztériumát. hogy a Végső Igazság keresésére vállalkozzék. Az ezt követő könyvemben (Inner Reality [Belső Valóság]) már többször merészen azt állítottam.” Bár a miszticizmushoz való ragaszkodásom – amennyire határai és korlátai terjednek – változatlan maradt. hogy a miszticizmus önmagában nem elegendő. mint egy-egy oázis. a korábbi tanítás megmarad. Az egyes könyveim ezért úgy foghatók fel mint mérföldkövek a megtett úton.Dr. hogy az igazság legalább olyan messzire van a miszticizmus mögött. amelyet millió ember közül talán egy sem talált még meg. mégis tudtam. amikor az elme békéjét és a gondolat koncentrációját már megvalósította.. A korábbi állítások.

hogy a meditációt már több mint negyedszázada gyakorlom. amennyire képes voltam – megmutatják. Tévedtek-e. ami szerint a magyarázatok akkor helytállóak és érvényesek.Dr. amelyeket nem lehet kikerülni hanem át kell lépni rajtuk. amelyek – olyan hűen. Einstein azt találta. hogy a fény egyenes vonalban terjed. Kötelességemnek érzem. Még az elfogadott matematikai elveket is úgy kell felfognunk. hogy relatív jellegűek. olyan világosan. amiket megtaláltam. A végső igazságnak nem lehet néhány hét alatt birtokába jutni. hogy korábbi műveimet erős meggyőződéssel és látszólagos dogmatizmussal írtam. tapasztalatát is tükrözik. hogy a már elért felfedezésekkel való megelégedés letargiájába essem. Elődei valamennyien természetesnek tartották. hogy . hogy másoknak is átadhassam azokat az előnyeit. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 66 ról a másik eléréséért küzd. hogy valóban mit gondoltam. ugyanazon úton haladó emberek gondolatát. hogy a fénysugár útja a téren keresztül görbületté válik. Igaz. éreztem és tapasztaltam az írásuk idején. Az abszolút igazság után való vágyam visszatartott attól. amelyek más. E könyvek úgy foghatók fel. Ennek az a magyarázata. vagy hazudtak? A relativitás elméletével kapunk erre választ. és természetesen kerestem az alkalmat. tényleges feljegyzéseknek foghatók fel. a teljesebb tapasztalat megszerzése felé. mint valami kapuk. amíg az emberi elme – mint a gyümölcs a fán – kellőképp meg nem érett. én is egyik tapasztalattól a másikig. A fáradhatatlan kutatóhoz hasonlóan haladtam. ha a megfigyelő nézőpontjából teszszük őket. Ezért azok a korábbi írásaim.

paradox módon mégis legfontosabb témájának megértéséhez. hogy a gondolkodást a szavak nélküli transzcendentális valóság érdekében rendezze. ami van. Ebben a korban. de hogyan tudjuk bebizonyítani annak a valóságát. hogy a Föld gömb alakú és hogy a víz tulajdonképpen két elem kombinációjából áll. ha érdeklődnek iránta. s amely mindaddig nem ismerhető meg amíg minden érv el nem tűnik? Valójában ingerlő és kihívó paradoxonnal állunk szemben. mind pedig következő könyvemet – amivel a teljes tanítás az olvasó elé kerül – eddigi pályafutásom legmagasabb és legszentebb feladatának tekintem. úgy jelenik meg. amely teljesen hallhatatlan és örökké láthatatlan. hogy ez a fajta tapasztalatszerzés számukra is nyitva áll. nem kis feladat az a kísérlet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 67 erőteljesen felhívjam nyugati társaim figyelmét arra a tényre. hogy mind ezt. Hozzájárulás az élet leghomályosabb. hogy az. E könyv az összeolvasztott keleti-nyugati gondolkodásnak korunk számára emelt épülete akar lenni. hogy eggyel szaporítsam könyveim számát.Dr. de a . ami intellektuálisan nem fogható fel. Őszintén meg kell mondanom. egy kiforrott ősi bölcsességnek a XX. századi értékelése. és saját belső és kikerülhetetlen logikája szerinti áramlásra késztesse. Azt be tudjuk bizonyítani hogy kétszer kettő az négy. mintha nem lenne! A végső valóság szóval ki nem mondható dimenziójához egy sor gondolaton és tapasztalaton való áthaladással érkezhetünk. Ezzel a kötettel nem az volt a célom. amely a tudomány tekintélyét tiszteli és viszszautasít mindent. ami fölötte áll a formába öntött gondolatnak. amelyet a sors és egyéni rendeltetésem további nyomására írtam.

és útja véget ér. a jóga igájába fogott analitikus gondolkodás közvetlenül a valóság kapujáig vezetheti őket. hogy arra kérjem. hogy csak a földhöz kötött véges személy csupán. hogy ezt az igazságot hogyan tehetik valódivá önmaguk számára. Ő. akkor ui. Nem vesztegetném sem a magam. most saját ultramisztikus belső meglátásának vele született ereje segítségével – ami elég erőssé vált ahhoz. mígnem mindkettővel harmóniában tud majd élni tovább.Dr. az ember maga veti el a gondolkodás eszközét. ahonnan láthatják. csak arra kérem egyrészt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 68 végső valóság maga nem egy gondolat. sem az olvasó idejét. Innen van Krisztus. amint végre felismeri. hogy találja meg saját életének célját. Ebben a pillanatban eltűnik a kapuban. azzal csalta magát. másrészt pedig arra. és az emberek a közvetlen gondolkodás segítségével eljuthatnak oda. . aki saját fényében állt. Amikor az Ariadné-fonál a kezükben van. sem egy tapasztalat. hogy valójában mi is ő. De a csúcsigazság felé vezető magános út kirajzolható emberi szavakkal. hogy keresse valamennyi földi létnek az értelmét. és örökre elveti magától ezt az ősi illúziót. a felismeréséhez vezető göröngyös ösvény körvonalazható velük. hogy elérhetetlen magasságok után törekedjen. Az igazság a maga abszolútságában sohasem fejezhető ki szavakkal vagy bármi mással. hogy akaratát és érzését befolyásolja és egyesítse – felismerésre jut. Ezen a kapun azonban nem vezetheti át soha őket. Buddha és a Szfinx rejtélyes hallgatása.

mely néhány percig ég. a német Bruder és az angol brother szó közös árja eredetre utal. ami csak egy vallásra lenne jellemző. fejezet A VALLÁSOS ÉS MISZTIKUS FOKOZAT Néhány ősi kérdés kitartóan követte az emberiséget. megvilágítva addig a sötétséget. vagyis azt. hogy valamennyi vallás keverék származású. melyek már a történelem előtti korszak sötétségében tűntek el. a francia frére. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 69 III. a latin frater. és csak kevés dogma van. Már a kevés vizsgálat is azt mutatja. hogy . mégis patetikusan tragikus játéka-e? Van-e a tér végtelenében levő fénylő csillagok óriási panorámájának valami értelme? Vajon csak biológiai véletlenek vagyunk-e ezen a földön. Az élet egyszerűen csak a Teremtőnek az emberiséggel űzött iszonyú. de ezek visszhangja máig is megmaradt az utánuk következő vallásokon keresztül. ugyanúgy a vallások összehasonlítása is a régebbi érintkezés hatását mutatja. hogy a szanszkrit bhrater.Dr. akik hasztalanul menetelünk az időn át? Vajon az ember csak egy csöpögő gyertyához hasonlít-e. Az összehasonlító vallási és mitológiai vizsgálatok már megcáfolták azt a tarthatatlan állítást. hogy nincs teljesen új hit. hogy utána mindörökre kialudjon? E kérdésekre a primitív válaszokat az emberek az első vallásokba formázták bele. Mint ahogy a nyelvészetben kimutatható.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 70 bármelyik hitvallás is az egyetlen kinyilatkoztatása lenne az Istennek. Nem kell őket képzeletben emberfölötti lényekké alakítani – ahogy követőik később általában tették –. bármilyen Isten is létezzen. Minden vallás származását tekintve minden bizonnyal nevezhető kinyilatkoztatásnak. vigasz az egyéni bajban szenvedőknek. mivel inkább a hithez és a képzelethez fordul.Dr. . Még az erősen szkeptikus Macaulay is elismerte: „Az emberi elmének olyan irányt szabni. Valamennyi vallásban többé-kevésbé ugyanaz hallható: a másvilágtól való félelem. aki alkotta mind az ismert. fel kell azonban ismernünk. A legfontosabb és legjelentősebb vallások egy igazán bölcs. mint a kritikai észhez. mély filozófiai elvek burkolt sejtetése és a magasrendű igazság diszkrét körvonalazása – mindez különös módon összekeverve és üdvös erkölcsi parancsba alakítva. esdeklő könyörgés személyes és nemzeti érdekekért. hogy nem más. később vallási vezetőnek elismert ember azon kísérletének a következményei. A vallást röviden úgy definiálhatjuk. amely korszakokra fennmarad. példabeszédben. nem pedig az igazságok közvetlen kifejezésével. mind az ismeretlen világot. magasabbrendű Lény dicsérete. Ilyen emberek azonban csak ritkán jelentek meg Földünkön. amelyen megérthették őt: szimbolikus nyelven. csak kevés. egy csodálatos. vagy Lényekben. hogy személyes életüknek és szavuknak a homályos végzet szokatlan fontosságot juttatott. hogy tudását a tanulatlan tömeggel megossza azon az egyetlen módon. mint hit egy természetfölötti Lényben. a Természet pompájának csodálata.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 71 nagyszerű szellem ritka kiváltsága. de nem szabad. Az ilyen nézetek éretlen elmék számára érthetetlenek anélkül. egyszerű dogma stb. hogy teljesen érettek legyenek annak megértésére. mítosz. alakjában. hogy korában és környezetében kis körzetben eloszlassa az etikai sötétséget. és ilyen összeállított szimbólum-rendszer alkot egy vallást a történelemben. akik a világot irányítják. Ezért van szükség népszerű szimbólumokra. hogy a szédítő egészet megértsék.” Egy ilyen új hit igazi inspirált „megvilágítója” égő lámpával a kezében érkezik azért. Az élet végső igazságai ui. A szimbolizmus megjelenhet rituális formában. hogy elfelejtse azt a fizikai tényt. Tudását nem akarja elszigetelni a dolgozó tömegektől. és a szunnyadó tömeg számára megfejtse az élet első értelmét. egy kevés kereső számára pedig kinyissa a végső megmentéshez vezető első kaput. hogy a mély absztrakt fogalmak eltűnnek. azt jelenti. csonkítatlanságában csak azoknak adható. Ez a többiek számára teljesen értelmetlen lenne. távoli és absztrakt területre. legenda. a filozófia pedig az igazság igazolását. akik azokat az embereket irányítják. Itt a filozófiát nem szabad összetéveszteni a metafizikával. hogy konkrét és megfogható formába öntenénk őket. Mély szánalomból és nemes szimpátiából eredően bölcsességének egy részét rendelkezésre bocsátja azoknak. Az ilyen szellemek azok. a filozófia birodalmába esnek. de bármilyen formát is öltsön. áltörténelem. he- . Ez utóbbi az igazságról való gondolkodást jelenti. akik szellemileg még nem alkalmasak arra. hogy a maga teljes. akik már egy bizonyos szintre jutottak.Dr.

intelligenciájuk túl alacsony volt ahhoz. csak az. sivárnak tűnt volna előttük. Következésképp nem adta a széles tömegnek azt. A metafizikus sajnálkozhat ezen az átváltozáson.Dr. Nem összezavarni. szellemileg fejlettnek volt még megfelelő. Így a finomabb igazságokat mitológiai anekdota ruhájába öltöztette. Teljesen tudatában volt annak. Egy olyan Isten. hogy egy személytelen. Ezért nem volt más választása. hogy a tömegek. hanem segíteni akarta őket. hogy az idő teljességében a köznép is – nagyon lassan ugyan. a végső valóságot egy személyes Isten súlyos fátylába takarta. Elméjük még túl fejletlen és műveletlen volt ahhoz. ami csak egy pár. de biztosan – felemelkedik majd e halvány érzelmi körvonalazás szintjéről eredetének intellektuális megértésére. mivel mindezt felismerte. hogy ezt a megismertetést kevésbé finom formában tegye meg. ezáltal a saját megértési szintjükön kapnak segítséget. napi dolgaiktól távoli Elmét felfogjon. hogy ez a maga tisztaságában fölfogható legyen a tömegek számára. akik számára a filozófia élvezhetetlen és megtanulhatatlan. Tudja. aki felé a hí- . hogy ne maradjanak a teljes sötétségben. és sok időnek kell eltelni ahhoz. hogy absztrakt fogalmakkal sikeresen birkózzék meg. hogy a filozófiai igazság megismertetését követői megértési szintjének korlátai határozzák meg. A vallási vezető egyben kitűnő pszichológus is volt. Így a filozófia látszólag meghal. az igazi bölcs azonban nem. hogy a vallás szűkre szabott öltözékében szülessen újjá. Tudja azt is. aki melegen nem érdeklődött volna hívői individuális élete iránt. aki nem részrehajló és személyes. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 72 lyettük konkrét fogalmak jelennek meg.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 73 vők imádata irányul és az addigiaknál egy nemesebb etikai szabályzat szintjére törekedett felemelni őket. hogy az emberek gondolatát magasabb eszmék és nemesebb ideálok felé irányítsa. Mi volt ennek a gyakorlati jelentősége? Hitvallást adott. intellektuálisan éretlen emberekkel volt dolga? Vajon a gyermekek nem szeretik-e mindenhol a meséket. milyen büntetés a bűnre és a rossz cselekedetre.Dr. és hogy olyan könnyen elképzelhető lényekkel ruházza fel őket. ami kielégítette a tudatlan tömegek kíváncsiságát és tudásvágyát. és végül mindezt közvetlen gyakorlati célhoz kellett kapcsolnia azzal. Kényszerítve volt. hogy körvonalazta: milyen jutalom vár a jó cselekedetre és az erényre. hogy ezt egy végtelenül felnagyított ember. közvetlen célja pedig az. Hitet biztosított nekik. és nem örvendeznek-e a történelemnek? Egy igazán bölcs ember által alapított vallás ezért mindig egy óriási metafora. ill. félig történelmi mondákba és mesékbe kellett utalnia. hogy az élet áramában messzire vessék ki a tudnivágyás horgát. Mi mást is tehetett volna ezenkívül. hogy a félelem és remény felkeltésével személyes életükbe egy bizonyos erkölcsi felelősségérzetet vigyen. amelynek a végső célja az. akiknek sem idejük sem kapacitásuk nem volt arra. hogy a tudást szimbólumokba zárja bele. akiknek a hatalma és ereje rendkívülibb volt az emberi lényekénél. amikor gyerekekhez hasonló. Hasznos . egy jelentős tanmese. ami vigaszt és enyhülést hozott bánatukban vagy nehézségeikben. vagyis egy személyes Isten formájában fejezze ki. ami hívői számára a legközvetlenebb és legkézzelfoghatóbb volt: a Természet jelenségeit. Bölcsességét érdekes. hogy azt vegye ő is.

Esztétikus erő volt. hogy az ember megismerheti e végső valóságnak a jelenlétét. nem vesztegették hiába idejüket. a díszes szertartás és legendás csoda eredetileg csak az emelkedettebb. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 74 etikai kódot állított föl. hogy egy olyan lét vár örökre rájuk a maga tisztaságával és üdvösségével. amelyet éreztek itt. ami inspirálta és elősegítette a szépművészetet. Az a vigasz. amelyet az írásos tanításból és a faragott képmásoktól kaptak. hanem az első és kissé bizonytalan lépést tették meg ezzel azon tény felismerésének az útján. ami óvta őket saját rossz természetük ellen. hogy az anyagi világ nem a végső valóság. mint a körülményektől függő. anyagias élettel járó összes izgatottság. magasabbrendű eszmének volt az emblémája. és nem üres magánbeszédet folytattak. Az a csendes félelem és tisztelet. jelentette számukra az első és elementáris bevezetést egy örökké tartó lét fogalmának filozófiai értékelésébe. amely végül is a sírral bezárul és eltűnik. Azok. Így a vallásos dogmának és a kialakított tannak az egész szerkezete. A vallás volt az első figyelmeztetés arra. amely lét az örökké változó földi világ mögött marad. amely magasabbrendű. és amely emelkedett ideált állított föl előttük. örömből és bánatból összetevődő mindennapi életük mint a külső szerencsétlenség és belső gyengeségük elleni örökös küzdelem mint a földi. nem volt más. ami gyakorlati vezetést adott a társadalmi formák kialakításában és az egyének nemzetté válásában.Dr. mint annak az igazságnak a felismerése. hogyan viselkedjenek. A vallás olyan tekintély volt. amelyek az Istenség örök jelenlétét követelték. akik templomba jártak és Istent imádták. A vallás fogalmi . ami segítette őket.

Dr. amiben egyáltalán hittek. fa istenszobrokat faragnak és ezt Istenükként imádják. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 75 szimbolizmusa általában antropomorf volt. ami az egyszerű ember számára is érthető. groteszk. csak tanító jellegűnek. hogy létezik. meg más primitív népekről. valódi jelentéséhez. hogy imádni tudják azt. ahogy a maga valóságában van. de ez volt az egyedüli mód. elkerülhetetlenül kétség lép föl. távoli rápillantás a filozófiára. ami arra készteti őket. Gúnyos racionalisták azonban sokszor említést tesznek olyan rémítő vad törzsekről. értéke. de írásos szimbólumait és történelmi emblémáit. amelyen az emberek engedtek ennek az ösztönnek. akik utálatos. tökéletesíthetők anélkül. ahogy elképzelik. hogy kielégítőbb fogalmat keressenek. hogy a tömegeknek mindig szükségük van egy értékes vallásra. főpapi dogmáit és tradicionális tanait nem tekinthetjük öröknek. A hívők imádatát tehát valójában egy képzeletbeli Lény felé irányították. Ez arra vezeti őket. nem pedig úgy. de az a mód és út. Ebből azt a helyes következtetést tehetjük. mint primitív. Amikor – hosszú fejlődés után – az emberek szellemi kapacitása elér egy bizonyos és kellőképpen magas szintet. szükségképpen különbözőnek kellett hogy legyen az emberek kulturális szintjének megfelelően. hogy behatoljanak a szimbólum felszíne alá. akinek . működése és szolgálata. Az imádat primitív ösztöne azért helyes volt. és közelebb kerüljenek annak eredeti. hogy a vallás valódi céljai csorbulnának. amelyek változtathatók. Megpróbálják Istent úgy feltárni. amely tulajdonképpen nem más. Egy értékes vallásnak ilyen a természete. akik a Természet személytelen erőit szellemként tisztelik.

hogy etikailag kevésbé képzett sorstársait felemelje a jó és a gonosz magasabb megfogalmazásának beléjük nevelésével. Mindkét szemlélet elfogult. Hogy őszintén hívő emberek üldözték és meg is gyilkolták egymást. ahogy azt is. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 76 áldozatot mutatnak be. Még egy igazán magasrendű és értékes vallás is degenerálódhat az idők folyamán és az emberiségre szerencsétlenséget hozhat. vagy a tudatlan ősember animisztikus babonáiból származott. és beszámolnak fallikus. hogy a gyengébbek felett hatást gyakoroljon. agresszív és gátlástalan jellem hozott létre. sőt el kell ismerni. mely szerint egy antropomorf Isten szent könyvvel felvértezett különleges követet küldött egy önkényesen kiválasztott csoporthoz. Van olyan vallás. amelyet egy jószándékú és élénk képzelőerejű ember hozott létre abból az őszinte. személyes kéjelgésük kielégítésére használták a vallást. ott találjuk azt a kegyes szemléletet. de olyan is. s így nem tudja helyesen felfogni a vallások keletkezésének igazi okait és a társadalomban elfoglalt szerepét. Van olyan. hogy szent küldetést kapott. rituális cselekményekről. mely szerint minden vallás az ősök szellemeitől való félelemből. amelyiket egy ambiciózus. akiket választott népének kiáltott ki. de téves hitből adódóan. hogy másokat „megmentsen”.Dr. amelyet egy igazán jószándékú ember alkotott azzal a céllal. hogy sarlatánok. gazemberek és brutális emberek saját önző céljaik. Mindegyik vallás másképp viselkedik. de olyan is. ezt a történelem is tanúsítja. s szabályok alkotásával társadalmi korlátokat hozzon létre. amely a természeti erőket akarja kibékíteni. hogy a világ fejlődését időnként tu- . Azon szkeptikus nézettel szemben.

földrajzi különbözőségekből. és ezen kívül nagyon nehéz bárhol is megtalálnia. sem pedig az ortodox ateizmus által hirdetett megsemmisülést. Itt csak az a cél. A vallás az első olyan kísérlet. Az élet folyamatos növekvés. Az embernek közbeeső fokozatot kell találnia. minden vallási közösségen belül megjelent. erre jobban hivatottak megtették. hogy történelmi keletkezésével foglalkozzunk. a másikat pedig rettenetesnek találja. vallásos környezetből és . nem pedig ugrás. ez alkotja felfelé vezető útján a második fokozatot. A vallás történetének lapjait kolosszális bűnök szennyezik. akik a szellemi evolúció első fokozatán vannak. Hol kell akkor keresnie? A filozófia rendszerint túl van még hatáskörén és kapacitásán. amikor egy mélyebben gondolkodó emberben kétségek merülnek föl a vallás igazságát és értékét illetően. hogy a vallásnak az ősi indiai bölcsek tanításával kapcsolatban elfoglalt szerepére mutassunk rá. és azokhoz az emberekhez fordul. Nincs hely itt arra. amely az élet megértését célozza. aki nem akarja sem a népszerű vallás által felkínált szabadulást. Ez a tett még túl nagy az erejéhez képest. ezt már többen. De az embernek nehéz is egyszerre átugrania az egyszerű vallás és a tiszta filozófia közötti magas gátat. E tárgy teljes tanulmányozásakor legyen a filozófia megvilágításában tett ilyenfajta kritika őszinte és konstruktív. A fejlődésben azonban eljön az az idő is. amely könnyebben elérhető számára. mivel az elsőt ízléstelennek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 77 datlan és fanatikus vallásos emberek akadályozták.Dr. amely a világ minden részén. A dogmatikus tudatlanságból. Mi a meditáció? A miszticizmus olyan jelenség. És ez a közbeeső fokozat a miszticizmus.

és a „misztikus” név egyben a jógi elnevezést is magában foglalja. A miszticizmust – amely arra törekszik. és megcsömörlik a vallás nevében gyakorolt képmutatástól. az ember ma a hideg kétség és sivár agnoszticizmus. de néha gyors. hogy függetlenítsék . érdekes felfedezést tehet: látni fogja. nem pedig külső cselekményekből származó kielégülés után kutasson – joggal tekinthetjük az emberi elme elkerülhetetlen. Ha tovább folytatja a keresést. hogy a vallás megszokott felszíne alá hatoljon.Dr. vagy csalódik Isten azon látszólagos tehetetlenségében. ahol egy ideig horgony nélkül marad. amikor az embert az ortodox vallás nem elégíti már ki. A valamikor tiszteletben álló szimbólumok elvesztették egykori varázsukat. következő fejlődési fázisának. vagy teológiai ellentmondásait szeretné föloldani. nézetbeli különbségekből adódó külsőségeket nem tekintve nyugodtan mondhatjuk. hogy egy pár embernek sikerült a vallásra szélesebb perspektívából tekinteni. Gyakorlati megfontolásból ezért e könyvben alkalmazott „miszticizmus” egyben e két jóga-ágazatra is utal. olyan perspektívából. hogy egy háborútól sújtott világon segítsen. ill. és belülről. Ez a fejlődés és átváltás általában lassú. a radzsa jógának (Királyi jóga) a középső foka között egyenlőségjel tehető. és már nem tekintik őket szentnek és sérthetetlennek. hogy a nyugati miszticizmus és az ázsiai jóga két ágának a bhakti jógának (Szeretetben való felolvadás jógája). sőt talán a harcos ateizmus periódusán halad át. Az első esetben az ember nincs megelégedve a vallás tényleges eredményeivel. Háromféle módon következhet be. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 78 faji. amely képessé teszi őket.

most mentális képpel cseréli fel. csendes vágyódáshoz. hanem áldozati önfelajánlás. amikor az emberek határozott eredményre vágynak. Ilyen tapasztalat sok ember számára vonzó olyan korban. Az ember átváltozása anélkül is végbemehet. mint annak előtte az alacsonyabbat. Majd rájön. nem kell ezeket tennie. hogy van egy gyakorlati módszer – a misztikus kontempláció –. vagy azért. amelyet kép- . szükségképp templomba kell mennie. vagy azért. lelkes és őszinte vallásos vágyódás vezeti el a szokásos szóbeli ima materialisztikus könyörgéséből és formális ismétléséből egy spontán.Dr. hogy dicséretet mondjon vagy hogy kiengeszteljen. ill. a papi szervezettől. A vallásos hódolónak. ha önmagába vonul vissza. aki a szokásos imában megnyugvást talál. és hogy közelebb kerüljenek a vallás eredeti atmoszférájához. lecsendesítésébe. amiben korábban hitt. sőt ellenkezőleg: intenzív. amely lassan növekedve saját magától az elme belső koncentrációjába. ami előtt valamikor a templomban imádkozott. vagy szobrot. Az ima akkor már nem személyes kívánság többé. A szentképet. vagy hogy vigasztalást keressen az oltáron elhelyezett valamilyen szent képmása előtt. hogy az Istenség saját szívében lakozik. hogy hitetlenkedne egyáltalán. Az ember most éppen olyan buzgón fogja tanulmányozni ezt a szélesebb perspektívájú nézetet. aki a meditációban szerez kielégülést és megnyugvást. vagyis meditációba vált át. amelyben élünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 79 magukat az ortodox nézetektől. Elegendő. aminek a segítségével maga tapasztalhatja egy örökké jelenlevő istenség szépségét és békéjét. és felfedezi. hogy támogatást kérjen Istentől. Annak a hódolónak azonban. de nem ismert.

és hogy az alázatos szívvel végzett kontempláció szent csöndjében szó nélküli ima hangzik föl. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 80 zeletében imád. saját szívének oltárán. mint szellemi kép. valamint kiegyensúlyozatlan tevékenységét és a fizikai élvezetek rövidlátó módon való hajszolását. hogy az ember aki gyakorolja. amennyire képes rá. hanem sokkal inkább eszköz is egy magasabb cél felé. szükségképp magasabb szellemi kapacitású kell. amelynek nincs szüksége kimondottan szavakra. vagy egy cso- . vagy helyektől. de lehet a Természet csodálata is. egy napon azt fogja tapasztalni. hogy a szóbeli ima csak párbeszéd. Bárhol is legyen. ahogy ez a változás az emberben bekövetkezhet. amely nem csak magáért van. Az embernek nincs többé szüksége áldozati állatokra. A harmadik mód. mivel nem függ többé materiális dolgoktól. helyette materialista szemléletét áldozza föl olyan mértékben. a szép iránti felfokozott érzéssel kapcsolatos: ez lehet az ember alkotta művészet iránti lelkesedés.Dr. olyan értelemben. hogy legyen. vagy fogalom. A követ saját szívével. A sikeresen végzett kontempláció etikai eredményei szintén fontosak. A meditáció tehát magasabbrendű. aki örömét leli abban. Egy ember. a szépnek fizikai formákban való testet öltése belső értéket tartalmaz. hogy egy csodálatosan szép muzsika hallgatása. vele van mindig a koncentráció tárgya. a papot saját gondolatával helyettesíti. Úgy találja. mint az imádság. amelyeket régen az istenség oltárán feláldozott. hogy átadja magát a művészet vagy a Természet inspirálta benyomásainak. Gyakorlati szempontból ui. az írást saját lelkével. magasabb szempontból pedig ennek a szépnek az élvezése olyan tevékenység.

Nietzsche futólagosan érezte ezt magas hegyek közt levő otthonában: „A legnagyobb Események – azok nem a legzajosabbak. amikor e tiszta kontempláció – mintegy varázspálcával – előidézheti az ilyen inspirációk minden variációját. Ez a gyengéd és kellemes érzés olyan lágyan csörgedezik benne. átmenetinek és valótlannak látja. a legcsendesebb órák. mennyire szubjektív az alapja. hanem az új értékek felfedezője körül forog. a tiszta eksztatikus öröm külső segítség nélkül. Ez után a pillanat után az embert többször kísérti halvány körvonalakban az emlékezete. hanem ellenkezőleg. és magával viszi egocentrikus gondolatait. hogy misztikus gyakorlattal. a finom örömtől kezdve a felfokozott eksztázisig. de óh! ez a pillanat és látás is csak rövid ideig tart. hanem mind a kettőre. Ez a szemlélet az anyagi létet múlónak.Dr. A világ nem az új zajok. Mély nyugalom keríti hatalmába a szívét és érzéseit.” A német írónak az értékváltozásra vonatkozó utalása az élet új szemléletét mutatja. Az érzés észrevétlenül egy felejthetetlen eksztázisban végződhet. Minden érve és ellenállása elmosódik. Mindazonáltal ez az igen finom érzés magasabb lehetőségeket tárt föl. mint egy patak – de azt nem tudja honnan ered –. Így kezdi megérteni. Ezek az állítások egya- . csendben. Elméje mintegy kiszabadul az idő béklyójából. amelyhez a gondolat intenzív lecsendesítésével jut. Ezek a hatások nem csak a tiszta misztikusra vagy a tiszta esztétára jellemzőek kizárólag. Az ilyen állapotot nehéz megfelelőképpen leírni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 81 dálatos táj szemlélése közben teljesen elfelejtkezik önmagáról. nem hallhatóan. szándékosan előidézhető és megszakítottan megismételhető. amíg meg nem tanulja.

amelyek az elme magasabb lehetőségeire utalnak. hogy felismerhesse saját. Ugyanúgy az ember elméje is állandó izgalmi állapotban van életének számtalan eseményével kapcsolatban. eksztázisokon és a lét más egyéb emocionális hangulatain ragadja keresztül az embert. amely kétféle módon illusztrálható. Ezek a hullámok a rajtuk hánykolódó csónakot – tekintet nélkül a benne ülő hajósra – ide-oda dobálják. amikor felszabadul a fizikai érzékszervek általános és nyomasztó lehúzó erejéből. A teremtő hangulat hasonló benyomásokon. vihar korbácsolta hullám szabdal. a nyomorék ember többé-kevésbé elfelejtkezhet testi bajáról.Dr. Gondolataink figyelmünket állandóan ide-oda irányítják a fizikai léttel kapcsolatos tisztán . de a szemlélőre is. Aki „elvész” a gondolat áramának megfeszített figyelésében. az író pedig majdnem teljesen elfelejti környezetét stb. nem anyagi természetét. vagy teljesen átadja magát az álmodozásnak. hogy a tudat egy időre kiszabadul a fizikai testhez és az agyhoz kötődő szokásos állapotából. a gyalogos alig észleli a körülötte nyüzsgő forgalmat. amelyet számtalan. Így pl. aki alkot. ami megakadályozza. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 82 ránt érvényesek a művészre. Ez a hullámfelszín hasonlít egy átlagember elméjének örökké nyugtalan állapotához. Ezek olyan jelek. aki a művészi alkotásokat élvezi. Valamennyi misztikus gyakorlat alapelve a mentális absztrakció. csak kis mértékben fog fizikai környezetéről tudomást venni. álmodozásokon. Az ilyen pillanatok azt mutatják. A másik illusztrációhoz képzeljük el egy tó felszínét. valójában alig észleli a külvilágot. és öntudatlanul is a fizikai létet egy életen át tartó börtönné alakítja.

Ez az erőfeszítés képzeletben összekapcsolható az Istenre találás tisztán vallásos fogalmával. szigorú fizikai. hogy az elme békéje és megpihenése épp az ellenkezőjét kívánná meg. amikor az . Amikor ez megvalósul. egy teljesen zavartalan absztrakt állapot áll be. ugyanakkor bizonyos kontemplatív gyakorlatok végzéséből. Ez nem könnyű feladat. figyelembe sem véve. hogy ellenőrzése alá vegye a gondolat külső vándorlását és az ideák szünet nélküli változását. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 83 mechanikai megnyilvánulások felé. mivel a gondolatok rebellis módon. Most ezt az állapotot kell rögzíteni olyan erősen. mint ahogy egy gyík vár és les az áldozatára. ami meghatározott időközökben az ember belső létét alkotó gondolatok és benyomások összekuszált menetének fegyelmezésére irányul. aszketikus gyakorlatból vagy a világról való lemondásból állnak. vagy az ember igazi valója megtalálásának tisztán pszichológiai fogalmával. Ezt kétféleképp lehet elősegíteni: egyrészt naponkénti gyakorlattal. és úgy kell alakítani. A figyelmet olyan mértékben kell kontroll alá venni. A kontempláció akkor teljes. és sok kezdő elkedvetlenedik. A siker lassú fokozatokban következik be. másrészt egy vezető segítségével.Dr. A naponkénti gyakorlat abból áll. hogy egy láthatatlan világba lépünk be. hogy térjen vissza a külső dolgokról. általában azonban előírt. vagy éppen egy teljesen mágikus fogalommal is. A jógik és a misztikusok által használt módszerek nagymértékben változnak. állandóan áramlanak és hullámzanak. hogy akaraterőnket ismételten felhasználjuk arra. ha semmi más zavaró gondolat nincs az elmében. csak a koncentráció választott menete és vonala.

A külső világ egy ideig tartó elfelejtésével. A misztikus tapasztalatnak van bizonyos múló és szubjektív kísérőjelensége. Mindkét állapot rendszerint veszélytelen. az ember olyan szellemi béke és emocionális csend állapotába jut. Ezek a je- . hogy a benyomuló gondolatokat elnyomja. mivel törekvésének és szándékának szilárdsága távol tartja őket. Néha még a fizikai érzékelés is időszakosan megszűnhet. Ezek: a) áldott nyugalom. akár élő „Szellemi Vezetőt”. és ritkábban c) a testi és szellemi lét feletti eksztatikus emelkedettség. rémülettel tölti el. Mások úgy érzik. A vallásos hódoló glóriafényben tündöklő víziókat láthat. majd elcsendesül. derűs öröm érzése. Különböző mértékű eksztatikus transz-állapot szintén bekövetkezhet. vagy szellemekkel beszélnek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 84 ember már képes lesz minden erőfeszítést feladni. b) a fizikai környezet távolisága. akiknek még ismeretlen ez az új állapot. vagy láthatja a szeretett. ekkor az ember észrevétlenül egy intenzív belső abszorpció állapotába kerül. vagy angyaloktól megbízatást kapnak. akihez keresése idején segítségért fordult. A teljesen előrehaladott misztikusnak nincs szüksége tudatos erőfeszítésre. akár halott. amely mély megelégedéssel tölti el. Bár az ehhez hasonló szellemi jelenségek nagyon különbözőek lehetnek. a testen kívül lebegnek. a teljesen koncentrált figyelem segítségével és a gondolatok önmagukra való fordításával. és amikor a gondolat áramlása már lelassul.Dr. bizonyos közös vonásokat – az előrehaladott misztikusok esetén – felfedezhetünk. de néha azokat. amelyet a külső világ zaja és látványa nem zavar többé.

és az idegek kimerültek. Gróf Keyserling azt a jóslatot kockáztatta meg. bármit is mondjanak a kritikusok a járulékos víziókkal vagy a vallásos intuíciókkal kapcsolatban. akik saját létükben tapasztalták. amikor a világ mindkettőt elfárasztja. nagy szükség van a szellemi pihenésre és a belső békére. amit részben a meditáció meg is adhat. az elnyugtatására szolgáló erő időközben elveszett. A misztikus ezekből a tapasztalatokból nagyfokú megelégedést szerez. és amikor eléri az eksztatikus állapotot. Az 1914-18-as háború éveiben nagy volt a keletje az egész világon bizonyos memóriaedző gyakorlatok rendszerének. hogy a bábeli átok akkor keletkezett. hogy egyesült az Istennel és megtalálta saját halhatatlan lelkét. A miszticizmus fáját éltető életerő egyedül az érzésekből táplálkozik. Úgy tűnik. Amikor az elme és a szív elfárad a véget nem érő gondolatok és örökké változó hangulatok áramlásától. Ennek az állapotnak a rendkívüli finomságát csak azok tudják felfogni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 85 lenségek akkor jelentkeznek. amikor az ember először kezdett el gondolkozni.Dr. Az emberek elméje jelenleg általában az állandó mozgás állapotában van. hogy törekvései csúcsára érkezett el. hogy a nyugati civilizáció materializmusa legalább a miszticizmus reakci- . miután a gondolatáramlással való tudatos és akarattal végzett küzdelem bizonyos sikert ért el. A sikeres jóga-gyakorlatnak kétségtelenül megvannak a fontos előnyei. úgy véli. Manapság is sok túlterhelt és agyonhajszolt ember szeretné elsajátítani az elfelejtés művészetét.

mégis ugyanazokra az eredményekre juthat! Kétségtelenül. Egy ilyen rendszernek tisztán racionálisnak kellene lennie. Megtanítja az embert arra. . hogy a meditációt még ateista is gyakorolhatja. modern korunk. mentesnek minden abszurd babonától. de ez a műszaki csodák és az autókkal telített utcák korában éppenúgy érvényes. ha a meditációnak egy alaposan átgondolt. A szüntelen aktivitás illúziója keltette izgalommal mászunk felfelé a kalitka fokain. mint a mókusok. Fogva vagyunk.. Ezek a pszichológiai előnyök nem a meditáció vallásos jellegéből adódnak. gyakran hozzákapcsolódik a jógához.Dr. de különösen modern nyugati világunk számára nagyon előnyösnek bizonyulna. és ezzel a megállapítással a legtöbb kompetens megfigyelő egyet is ért. e világ forgó kalitkájában. egyszerűsített. mivel legalább elérik a békét. E meditációs rendszer meghonosításának az igénye évről évre növekszik és sürgősebbé válik.? A szellemi nyugalom fegyelmét már évezredekkel ezelőtt felfedezték. legyen akár agnosztikus. A páratlan és elfogulatlan vizsgáló azonban arra az eredményre jut. mint ahogy ezt valószínűleg a legtöbb elfogult misztikus hiszi. amely Indiában pl.. ezzel szemben mi. nem vallásos és kifogástalan technikáját sikerülne bevezetni és meghonosítani. A bölcsek olykor abbahagyják ezt a mászást. Az európai és az amerikai élet lázas feszültségében és durva küzdelmében úgy tűnik. Így tovább is jutnak mint mi. hogy hogyan fordítsa hasznára a figyelem képességét. belsőleg megpihennek és megőrzik erejüket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 86 ójába fogja hajszolni világunkat.

A miszticizmus összefoglalása. Gyakorlatait be lehetne. Ez az öt jellemző tantétel tömören a következő: . amely visszautasítja az ember képzete által alkotott Istent. amely a belső kontempláció csatornáján keresztül ezzel a lélekkel közvetlen kommunikációt igyekszik megvalósítani. és ezt forma nélküli végtelen istenséggel cseréli fel. Jelképesen a miszticizmust az élet olyan módjának lehet tekinteni. lecsendesíthetné a maró félelmet. Ilyen a második fokozat azon az emelkedőn. amelyek elősegítenék a hallgatók elméjének iskolázását és gondolataik koncentrálását. amely az Isten hosszú és dicsőítő magasztalása nélkül közelebb hoz Hozzá. A szülők tudatlan előítélete. és örömmel teli belső béke megszerzését biztosítaná – igen nagy szükség lenne. hanem nagyjából univerzálisnak lehet tartani őket.Dr. amelyet az ember az igazság felé vezető útján érint. szám szerint öt kollektív tantétele nem korlátozódik egy vallásra és hitre. az élet olyan szemléletének lehet felfogni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 87 hogy a zavaró gondolatok távoltartásának képességét kifejlesztő meditációs módszerre amely tökéletesebb érzelmi hangsúlyt biztosítana. be kellene vezetni a főiskolák és kollégiumok nevelési kurzusaiba. mint a szokásos vallásos módszerek. az egyház részéről megmutatkozó gyanakvó magatartás és maguknak a hallgatóknak a teljes tudatlansága azonban magas gátat emel e fontos tárgy bevezetése elé. olyan pszichológiai technikának lehet tartani. A miszticizmus bizonyos. E módszernek a napi életbe való bevezetése minden támogatást megérdemelne. egy országra vagy egy népre.

hogy az Isten helyileg nem bizonyos templomhoz. A miszticizmus tehát a panteizmus hirdetője. hogy bármely ember – aki aláveti magát a szükséges aszketikus fegyelemnek – a kontempláció és a meditáció segítségével közvetlen kapcsolatba léphet az Istennel. . amely azt állítja. mely szerint az Isten különálló Személy lenne sok más személy között. Azt az ortodox nézetet. vagy semmikor és sehol másutt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 88 1. ahogy a vallásos emberek hiszik. E tan gyakorlati fontosságát a 3. 2. ahogy a materialisták hiszik. amely a halál ködös udvarában vár ránk. amely egy helyet megszentel vagy profánná tesz. A misztikus azt tartja. Ez teljesen feleslegessé teszi. az igazi szentség egyedül ez elmében lakozik. amely a halál után kiszáll belőle. testben élően isteni. hogy az Isten minden ember szívében lakozik. mint ahogy a nap is benne van miriádnyi sugarában. tantételben találjuk. csak azoknál hatalmasabb. ám mégis haraggal. hanem itt és most. ehhez semmiféle más személy közvetítésére. A mennyek országát ebben az életben kell megtalálni. Az ember nem csak fizikai test. féltékenységgel és más hasonló emberi tulajdonságokkal terhelten. a misztikus elutasítja és gyerekesnek tartja. hanem mindenütt jelen van a Természetben. vagy hangos ima mondására nincs szükség. mivel ez nem olyan jutalom.Dr. és a Természet mindenütt benne lakozik. Az elsőből következően azt vallja. A gondolat az. de nem is testből meg szellemszerű lélekből áll. helyhez kötött.

Így a csendes vágyakozás váltja föl a mechanikus recitálást. mellékes események és kijelentések pusztán elképzelt allegóriák és tényleges történetek keveréke. hogy gyakorlatuk – vagy az isteni kegyelem adományaként. sz. 4. Koránját. extrém esetben pedig magának az Istennek tartsa. hogy a szentírásban található történetek. események. majd testét bedobatta a Tigrisbe. Így egy híres mohamedán szufi misztikus ezer évvel ezelőtt Bagdadban a meglepődött embereknek ezt kiáltotta: „Én vagyok Isten!” Szerencsétlenségére a kalifa másképp gondolta és istenkáromlását kegyetlen kínzással büntette. olyan irodalmi kiagyalás. Védáit ismét. Ez a misztikus nézet meglehetősen ellenszenves a hivatalos vallás előtt. ha akarná – valójában jogosan meg tudná írni a maga új Bibliáját. sőt különleges fizikai erők kifejlődéséhez vezet. mivel az isteni inspiráció bármely órában ismét megjelenhet. 5. Ez volt az ünnepelt Hallaj végzete. Nyilvánvaló. állítja. amely segítségével a misztikus igazságokat lehet ügyesen közölni szimbolikus mítoszok. ez logikusan az embert ahhoz kell. legendás megszemélyesítések és valódi történelmi tények közegén át. mert azt tartja. .Dr. hogy a XX. vagy pedig saját erőfeszítésük következményeként – végül szupernormál képességek és rendkívüli szellemi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 89 hogy esdeklően összekulcsolt kézzel könyörögjünk egy magasabbrendű lényhez. A misztikusok azt tartják. hogy vezesse. hogy amikor a misztikus eksztázis erős. hogy önmagát az istenség hordozójának.

hogy a vallásos igazságnak csak ez az egyetlen autentikus alapja lenne. hogy a világ vallásait rokonsági kapcsolatok kötik össze – nincs helye annak a vallásos bigott felfogásnak. vagy a kínaiak szintén létrehoztak olyan írásokat. teljesen figyelmen kívül hagyva azt. – ha csak a Bibliát vesszük alapul –. egy mozgalom vagy egy faj kizárólagos tulajdona. Szélesebb perspektívájú korunkban – amikor a vallások összehasonlító vizsgálata bőséges bizonyítékkal szolgálhat arra nézve. a hinduk. pl. s ez türelmetlen világunkban határozott pozitívumnak számít. Egy vallás valóban magas fokra emelkedett inspirátora vagy alapítója értékelni tudná hallgatóit és követőit. A vallásos fennköltség nem lehet egy ember. Azt. a második fokozathoz vezető kaput. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 90 A miszticizmusnak az ember vallásos nézetére és szemléletére gyakorolt perspektívanövelő hatása türelemre int és buzdít. és joga van bármely vallást. nagyon szűk látókörű szemlélet. azoknak pedig. A magas fokra emelkedett misztikus megérti. hogy az Isten napja mindenre és mindenkire egyaránt süt. Az a nézet pl. amikor legközelebbi tanítványainak ezt mondta: „Nektek adatott tudni az Isten országa titkait. amit keres. min- . kik kívül vannak. hogy mikor és kik előtt nyissa meg az első fokozathoz vezető bejáratot és mikor – a misztikus úton előrehaladottabbak előtt –. amelyek legalább azonos figyelmet érdemelnek. hogy ennek az ítélőképességnek birtokában volt. Jézus szavait vehetjük példának.Dr. hogy más népek. magának kell önmagától megtalálnia és felfedeznie a meditatív analízissel. vagy éppen egyiket se követni. amely a saját hitén kívül mást nem lát. aszerint.

nem csodálkozhatunk akkor azon. hogy Jézus több személyes követőjét bevezette a második fokozatba. az Új Testamentum fordításában azonban Moffat nem habozott „titkos igazság”-nak fordítani. mint pl. Az igazságnak ez a pusztán misztikus értelmezése bizonyos hibák elkövetésére. most azonban kinyilatkoztatott”. Hogy a fogalmaknak ez a keveréke miért létezik így. bőséges bizonyítékát találjuk korai követőinek szavaiban és életében. vagyis a jóga és a miszticizmus tantételeibe és gyakorlatába. Szt. hogy a miszticizmus – vagy a második fokozat – finom fonala is átszövi őket. Az Új Testamentum részeinek gondos átolvasásával kitűnik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 91 den példabeszédekben szól. János misztikus látomásaiban vagy Szt. de az is megállapítható. Ezeket a hiányosságokat és hibákat bizonyos mértékig a gnosztikus filozófusok felismerték és megpróbálták kiküszöbölni. hogy „korábban titokban tartott. Pál misztikus tételeiben. ill.Dr. hogy bár a szövegek legnagyobb része az első fokozathoz sorolható. „A mennyek országa bennetek vagyon” kijelentés teljesen a jógik és a misztikusok tapasztalatára utal. Annak a ténynek. Az ilyen titkok azonban nem vonatkoznak a filozófiára. Először is e szövegek összeállítására . hogy azóta ez a zavarodottság az egész világra még inkább jellemzővé vált. Jézus személyiségének valódi természetét illetően. Ha azonban a történelem és Jézus misztériuma annak idején zavarba hozta saját népét.” A „titok” szó az eredetiben azt jelentette. vagyis tisztán vallásos anyagról van szó. ill. erre kettős magyarázatot lehet adni. félreértésre vezetett saját tanításukat. hogy hallván ne halljanak és ne értsenek. Pl.

amely ne ápolta volna saját misztikus tanait. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 92 csak Jézus halála után néhány száz év elteltével került sor. tehetetlen tömegekkel való szimpátiája olyan nagy és ellenállhatatlan volt. Másodszor. Amikor még kevésbé ismert feljegyzéseik után kutatunk azt találjuk. Felháborodását mi sem bizonyítja jobban. de nem olyanok. Buddhát ugyanaz az érzés vezette és ugyanezt a kaput még szélesebbre tárta. mint ahogy a . Jézus erősen ellene volt a zsidó papság merev ortodox szemléletének. akik közül a legtöbben nemcsak maguk is tudatlanok voltak a magasabb fokozatot illetően. mint Jézus. akik a miszticizmus felé vonzódtak. mert ti nem mentek be és a befelé menőket sem hagyjátok bejutni.Dr. Aligha élt olyan ősi nép. hogy szinte mindnyájan Epikurosszal együtt ezt kiáltják „Az istenek léteznek. E zsinatot alkotó nagyszámú püspök Krisztus természete fölött vitázott. hanem szándékosan üldözték is azokat. A nizzai zsinat számos létező evangéliumot talált. amelyek a tömegeknek szánt vallásos könyvek és a kiválasztott keveseknek való misztikus írások kevert gyűjteményéből álltak. mint ezek a szavai „De jaj nektek” kik bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt. hogy Jézusnak a tudatlan. Ez a magyarázata az autentikus evangéliumok egy kissé egyenetlen kiválasztásának és az apokrifek indokolatlan elvetésének.” Világos. e püspökök természetszerűen saját személyes temperamentumuk és nézetük szerint válogatták és vetették el a szövegeket. amikor hozzákezdtek az összeállításhoz. hogy szándékosan egy kis mértékig megnyitotta előttük is a magasabb misztikus tanítás kapuit. bár csak a legközelebbi tanítványait avatta be ezekbe a tanokba.

A Vatikán tudja. és megmarad az önelégült egyetemi hallgató szintjén.” A miszticizmus nem elég. vagy ha találkozott is. aki sohasem találkozott velük. Az ember nem maradhat teljes mozdulatlanságban. könyveinek gyűjteményét.” Néhány világvallás magasabb köreiben hasonló nézet található. Nincs jogunk azokat az embereket megbántani. nem beszélnek róla. vállalkozását koraérett befejezéssel végzi. Mivel ez a fejezet a miszticizmusnak . mind pedig egyszerű szobalányát kielégítené. művelt embert. Egyszer fel kell. Ezek közül sok bizony elég komoly és fontos. Pál székesegyház korábbi esperesének nem régen hivatalosan elhangzott jelentős vallomása őszinteségén: „Nagyon nehéz az elavult.Dr. Előbb vagy utóbb meg kell látnia a miszticizmus különböző korlátozottságát. vagy a családjához. hogy tanulmányait egész a sikeres befejezésig folytatná. anélkül. hosszú transzban ülve.. nem fog soha túljutni a második fokon. akik hisznek bennük. idejétmúlt dogmákat megtagadni. mint a téli álmát alvó varangyos béka. amely mind egy tanult. Az élet fizikai oldalát a transz-állapottal nem semmisítheti meg. Teljesen reménytelen olyan vallás és hit alapítását megpróbálni. hogy kellőképp szembenézzen velük. Az élet törvénye azonban a változás és mozgás. de sohasem volt bátorsága. hogyan őrizze történelmi titkait és ritka misztikus kéziratainak. vagy a világi élethez. csatlakoznia kell vagy a többi társaihoz. hogy ébredjen belőle. de ezt a szemléletet rendszerint elhallgatják.. Sokan egyáltalán nem voltak meglepve a londoni Szt. a misztikusok jellemző hiányosságait. Az a kereső. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 93 köznép hiszi őket.

hogy nem tökéletes. hogy legyen ui. amely csak egy igazság lehet. ezért sem az emberi lét problémájának teljes megoldását nem adhatja. hogy becsapják. sem a sarlatánság. hogy a történelmi miszticizmus társadalmi értéke éppen olyan kicsi. aki az igazság ritka levegőjét szívta be. Kell. bár rosszul azt gondolja. mégis látni kell. Így egy nap a kereső ember elérkezik ahhoz a faluhoz. mégis marad még. A misztikus tapasztalat változatai és ellentmondásai szükségszerűen arra utalnak. ez utóbbi probléma megvizsgálását majd egy későbbi fejezetben fogjuk megtalálni. Látni fogja. Az egyik az érzelmi hithez. sem a babona. mint amilyen nagy az egyén szempontjából vett értéke. sem az emberi szenvedés betegségére teljes gyógyírt nem nyújthat. és ezt a hiányt még dicsőítik is. az életnek ilyen igazsága. de tudatosan ő sem fog soha becsapni másokat. a másik pedig az érzelmi tapasztalathoz folyamodik. hogy képes. Végül is ama a következtetésre kell jutnia. Egyik sem a legmagasabb igazság kritériumához fordul. sem a kizsákmányolás nem lehetséges többé. Érdemei oldaláról nézve csodálatraméltó. hogy a végső igazság ezen túl kell hogy legyen. mint ami hiányzik a vallásból. A misztikusok és az okkultisták etikai sikertelenségét azon személyes sikertelenségük számlájá- . hogy bármilyen sokra is képes. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 94 csak a gyakorlati és nem filozófiai vagy igazság szerinti értékelésével foglalkozik. mert hiányzik belőle valami.Dr. Látni fogja továbbá. Mindkettőnél hiányzik a racionális alap. Nem engedi meg többé. Ez a hiányzó elem pontosan ugyanaz. amire nem. hogy a miszticizmus nem elég. amely a miszticizmus területét határolja le. Annak az embernek a részére.

Mivel az ember képtelen a miszticizmus segítségével a teljes tapasztalathoz és a teljes tudáshoz jutni. hogy érzelmeiktől függnek. most az átváltás a misztikus érzésekről az ész által végzett szigorú önkritikára. másrészt pedig annak. Ehhez mindenképpen időre van szükség. amely azt jelzi. és arra. hogy nem tudják felfedezni és realizálni ezt a legfelsőbb igazságot. egy nap elhatározza. amikor otthagyta a dogmatikus vallás ellentmondásokkal teli tájait. kétségbeesés és szkepticizmus közepette.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 95 ra kell elkönyvelni. Ez a határ azonban zárva marad előtte. Intellektuális nehézségeik annak a logikus következményei egyrészt. mivel állandóan változnak. amelyek instabil és bizonytalan inspirációs forrást jelentenek. hogy elvetik a logikát. és a fokozatosság elve itt jó szolgálatot tesz. hogy a miszticizmusnál feljebb kell jutnia. olyan pusztaságba érkezik. Az elégedettség olyan hírnök. Egy ember számára. mint akkor tette. nem könnyű dolog és nem is megy gyorsan. hogy belső ellenállást tanúsítanak azzal kapcsolatban. hacsak nem folytatja magányos útját tovább és nem áll ellen annak. hogy a régi szokások vagy a más nézet és szemlélet visszatartsák őt. kétség. ahol egy ideig magányos zavarodottságban vándorol tovább. bármilyen hasznos és szükséges állomása is volt ez felfelé menő útjának. hogy az ember közel jutott a gondolkozás egy magasabb területének láthatatlan határához. bármennyire is túlfűtöttek legyenek a kontempláció előidézte időszakaszokban. hogy a vitatható intuitív folyamatokat racionális ellenőrzésnek vessék alá. Az . hogy aki a legmagasabb elérését tűzte ki célul. aki évekig a miszticizmus birodalmában vándorolt. Világos.

amikor magának a határnak a kapujánál áll. bár szeszélyesen váltakozó közjátéka közepette is. hanem hideg eledelnek tűnik. most még kevesebbekre számíthat. Fel fogja ismerni. A pillanat erre akkor érkezik el. Bármilyen igazságot is tartalmazzanak. az a finom filozófiai tantételeknek csak szimbolikus fordítása lehet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 96 itt megkövetelt bátorság nem kevesebb. mivel szavakkal ki nem fejezhető szentsége olyan valami. akinek a jelszava a „mindig feljebb!”. Így a misztikusnak. akik követik majd ebbe a kietlen vadonba. intellektuális. mindennél jobban tisztelnie kell és engedelmeskednie kell neki.Dr. a meditáció békével teli álmodozása már fejlettebb elmék számára jelent áldást. bár még csak homályosan. morális és érzelmi elit kaviárszerű eledele azonban sem a köznép. Kevesen követték őt akkor. amely személytelenül vezeti őt. Ha azonban szem előtt tartja vállalkozása nehézségét. ami jóval fölötte áll a vallásos hit vagy a misztikus intuíció feltételezett szentségének. nem fog meghátrálni. mint amire akkor volt szüksége. tovább kell szenvednie és küzdenie még a már megszerzett kontemplatív béke gyakori. egy szűk. Ezen túl . hogy azt a belső sürgetést. hogy teljesítse ezeket a követelményeket. Egy humanizált Isten kegyes és jámbor étke a köznép számára hasznos eledelnek bizonyul. Még egy pár lépés és akkor átléphet ezen a kapun. sem a misztikusok számára nem vonzó. A vallásos és misztikus rendszerek helye most a filozófia nagyobb felfogóképességében világosan látszik. amikor korábban otthagyta a vallást vagy az agnoszticizmust a miszticizmus kedvéért.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 97 új. De talán lehet egy most élő. hogyan is közeledjen feléje. Az első olyan mint egy térkép. a legmagasabb bölcsesség birodalma. amely lassan vezeti tovább az úton. többé nem ismeri az öntelt elégedettséget és az önző nyugalmat.Dr. amely nyitva áll az embernek. . roppant mértékben rejtélyes és előtte kevesek által járt ország terül el. aki szemtől szemben áll vele és szól hozzá. majd pedig mások nagylelkű felszabadításának eléréséért egy legmagasabbrendű erő: az IGAZSÁG ellentmondást nem tűrő parancsából. nem tudja. Ez a vezető lehet egy ősi vezető. Mégis. szünet nélkül kell küzdenie most már. vagy egy könyv nyomtatott oldalain át generációk távlatából szól hozzá. először is saját végső céljának. míg a másik gyorsabban és messzebbre vezetheti. hacsak nem jelenik meg egy vezető. Az Abszolút ministránsának ui. aki egy kézirat teleírt lapjain. Ez a harmadik fokozat területe. és az új ország határa már mögötte van. aki feltárja előtte és továbbkíséri az úton. Amint azonban az új út megkezdődött.

NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT FILOZÓFIÁJA Félő. ami a miszticizmust a küzdő egyéneknek áldássá teszi. itt is megfelelő elismerésben és tiszteletben részesül. meg fogja itt is kapni azt az értékelést. ami a vallásban csodálatos és a gürcölő emberiséget jól szolgálja. a tárgy iránt őszintén érdeklődő olvasót az eddigiek talán megijesztettek. mivel a végén látni fogják. Legyenek azonban türelmesek. néhányat pedig vissza is riasztottak.Dr. Mérlegünk igazságos. hogy a jó és hasznos védelme alatt a kártékonyt is a serpenyőjébe tegyük. hogy a vallásban és miszticizmusban meglevő valódi arany nem veszik ezzel el és a teljes vizsgálat értékelése visszafizeti előlegezett türelmüket. fejezet INDIA ŐSI. ezután bemutatásra kerülő tanítás azonban meglepetésként fog hatni azoknak az olvasóknak is. akik a szerző eddigi. sem a feltételezettet a ténylegessel. Minden. hogy sok. amit megérdemel. jógával és misztikus tapasztalattal foglalkozó könyveit ismerik. A hamisat nem fogadja az igazival együtt. A tulajdonképpeni. az igazság jel- . Mindazonáltal nem lehet megtéveszteni és becsapni. Bár e lapok csak a racionális megértéshez fordulnak és nem a szentimentális hithez vagy hiszékenységhez. minden. Azt sem lehet megtenni vele. vagy a könnyen felkavarható képzelethez. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 98 IV.

a vallást a miszticizmus előcsarnokának tekintjük. hogy széleskörűséggel mindent felölel. mind pedig a miszticizmussal. a Jót és a Szépet összehozó finom szintézis várja majd őket. ahogyan azt általában Nyugaton és Keleten ismerik. a művészet esztétikai élvezetével és a filozófia kínzó problémáival kapcsolatban soha nem merült még fel benne semmiféle kérdés. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 99 legzetes kiterjedése azonban olyan. Itt azonban világosan ki kell domborítani a régen titokban és rejtve tartott filozófiának a kapcsolatát azzal a filozófiával. A tanok és elméletek vég nélküli harca és az emberek bestiális gyűlölködése itt végleg megszűnik. Az összes élőlény közül erre egyedül csak az ember képes. az Igazat. és arra sem volt egyik sem képes. amely megkérdezte volna a jóindulatú Buddhát. hogy milyen nagyobb jelentés és értelem rejlik az élet talánya mögött. Mi hát akkor a legjellemzőbb különbség egy ember és egy majom elméje között? A legtöbb állatnak . Látni fogjuk a filozófia összefüggését és kapcsolatát mind a vallással. hogy a pillanatnyi jelenségek mögé nézve felvetődött volna bennük. Az állatok közül a majom hasonlít legjobban az emberre. Nem volt olyan halálra kínzott állat sem eddig. akkor a miszticizmus ugyanazt a szerepet játssza a filozófiával kapcsolatban. hogy miért létezik univerzális szenvedés. Ez bizonyos előzetes magyarázatot igényel a fogalom általános értelmezését illetően. a Valódit.Dr. A köztük levő kapcsolat olyan. A végén egy nem is álmodott egység. hogy ha pl. azonban a vallás etikai konfliktusaival.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

100

bizonyosan van gondolata és emlékezete is, sok kétségtelenül rendelkezik intelligenciával, mint pl. az indiai elefánt. De van egy dolog, amit egyetlen állat sem képes tenni, mégpedig azt, hogy intelligenciáját absztrakt dolgokra használja. Nem tud sem elméletileg gondolkozni, sem túljutni gondolkodásával a fizikai környezetén. Cselekedeteiket az őket körülvevő környezet konkrét viszonyai határozzák meg. Egy másik olyan mentális aktivitás, amire az állatok képtelenek: a személytelen gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy egy állat nem tud személyes létén túlra, a személytelenbe emelkedni, ezért képtelen saját tapasztalatát az univerzummal megfelelő kapcsolatba hozni. Számára az élet egyszerű tény, míg az emberi intellektusnak az a végzete, hogy problémákat teremtsen, és aztán azon törje magát, hogy ezeket megoldja. Az elmondottakra egyedül az ember képes. Egyedül őt nyugtalanítja az univerzum, hogy kérdéseket tegyen föl vele kapcsolatban, és a kérdéseket meg is oldja, vagyis az ember határozott szellemi képességekkel rendelkezik. E képességek összege semmi más, mint a magas fokra fejlődött, absztrakt, személytelen szintre emelt gondolkodás képessége. Az ember tisztán elméleti tevékenységre is képes, legszemélytelenebb tanulmányokat folytathat, mint pl. a csillagászat, és nyomon követheti távoli planéták mozgását; képes arra, hogy az egyes tapasztalati tényeket gondolkodás segítségével racionális kapcsolatba hozza egymással, végül pedig, hogy átfogó és szisztematikus magyarázatrendszerbe szője őket. Amikor mindennek az értelmét keressük, arra a következtetésre kell, hogy jussunk, hogy egyedül az embernek van meg

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

101

a lehetősége és kapacitása, hogy saját életére, valamint a körülötte lévő univerzumra vonatkozó igazság iránt érdeklődjön, kérdéseket tegyen föl velük kapcsolatban, elgondolkodjon róluk, és talán, hogy ténylegesen meg is értse őket. Nincs más olyan élőlény földünkön az emberen kívül, amely ezzel az egyedülálló és magas privilégiummal rendelkezne, hogy az igazság után kutathasson és róla elmélkedhessen. Vasishta, egy régen élt indiai bölcs kijelentette: „Jobb a szirti varangyos békának, jobb a csúszómászó féregnek, jobb a vak barlanglakó kígyónak, mint annak az embernek, aki nem gondolkodik, nem kérdezősködik.” Az ilyen gondolkodás jelenti a filozófiát. De senki ne gondolja, hogy a filozófia olyan valami, amit választani lehet, amikor az embernek kedve kerekedik rá; ellenkezőleg, a filozófia választja őt! A puszta tény, hogy embernek és nem állatnak született, kényszeríti őt, hogy filozófus legyen, bárha tudat alatti filozófus is. Igaz, hogy nem kérte ezt a kitüntetést, de nem menekülhet meg tőle! Az első széttagolt, nyers gondolat a környezetről, ami a legkorábbi ősember agyán átment; az önmagára és a másik emberre vonatkozó primitív, furcsa tudástöredékek, amelyeket tömör és ködös gondolkozáson keresztül szerzett; a csodálat és tisztelet, amit a reggeli nap felkelése mindig felkavart benne – ezek voltak az ember szellemi életének kezdetei, amelyek az embert megkülönböztették az állattól, és irányították korai, tudat alatti lépteit bölcsességének keresése felé, amelynek utolsó és végső szakaszába egy nap elérkezik. Akkorra a magatartása már tudatossá és kigon-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

102

dolttá válik. Innentől kezdve a haladása már nem lassú többé, nem botladozó és ideoda tévelygő, hanem gyors és egyenes. Absztrakt kérdések föltételével, az univerzum létére vonatkozó mély vizsgálódásával lehet lemérni az embernek azt a hosszú útját, amelyet a kezdeti állapottól megtett. A keresés azonban valójában egység, bár e két, jól definiálható fokozatra lehet osztani. Ezért mindenkiben egy tényleges filozófus rejtőzik, ha ez éppen most még nem is tökéletes, kiművelt, hanem kezdetleges. Már megmagyaráztuk, hogy a vallás miért jelenti a filozófia alsóbb formájába való beavatást, és ezért minden vallásos ember ebbe a kategóriába sorolható. A vallásos ember a példabeszédeket szereti jobban, míg az intelligencia az ésszel megmagyarázott dolgokat követeli. Annak az üzletembernek, aki túlságosan elfoglalt, hogy olyan terméketlen és értéktelen intellektuális fabrikálásokkal vesződjék, mint amilyennek a filozófiát képzeli, mégis megvan a maga saját nézete az életről, arról, hogy miért is van itt és mennyire reális és valódi az anyag. Hiheti, hogy a kozmikus színjátéknak nincs semmi értelme és jelentése, és hogy életének fő célja tisztán gazdasági és üzleti. Azt tarthatja, hogy az a szék, amelyen ül, olyan anyagból való, amihez semmi kétség nem férhet, és túl van minden megfontoláson és kérdésen. Hogy ezek a nézetek helyesek-e vagy sem, ez most túl van fejtegetésünkön, mert az a tény, hogy ennek az üzletembernek ezek a véleményei megvannak – az akadémikus metafizikushoz hasonlóan, akit lenézően megvet és

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

103

semmibe sem vesz – már azt bizonyítja, hogy köze van a filozófiához. Sőt ez a szemlélete befolyásolja is magatartását és életének gyakorlati megoldását. Így ahhoz a kevéssé ismert igazsághoz jutunk el, hogy az átlagembernek az a szemlélete és kritikai magatartása, hogy a filozófiai okoskodás teljesen haszontalan és hogy az a tárgykör, amivel a filozófia foglalkozik értelmetlen és triviális, már maga filozófiai gondolkodást kíván. Ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a filozófus, ha nem is olyan finomam. A gyakorlati eredmények meddősége és a biztos következtetések hiánya – amire a filozófiával kapcsolatban panaszkodnak – részben annak tulajdonítható, hogy a filozófusok jóval elővigyázatosabbak a megközelítésben, jóval kevésbé sietősek az eljárásban és jóval tisztánlátóbbak mentalitásban annál, hogy hajlandók lennének éretlen ítéletekre jutni, amelyek pedig tetszenének az embereknek. Különben még a filozófia ellen felhozott érvek is olyan konklúzió eredményei, amelyet adott tényeken való logikus gondolkodás segítségével kaptak – és pontosan ez a módszere a filozófiának is. Ezért a filozófia elítélése maga is igazolja és megerősíti azt a módot, ahogyan erre az elítélésre jutottak! Ezenkívül az embernek akár akarja, akár nem, gondolkoznia kell az életről, mivel személyes létének legközönségesebb tényei és körülményei akármilyen keveset is, de gondolkodást követelnek meg. A filozófus és a közte levő különbség az, hogy az ember felszínesen és nem szándékosan gondolkodik, a filozófus viszont szándékosan és mélyen, és mindaddig

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

104

nem szűnik meg kérdéseket feltenni, amíg minden nem válik teljesen világossá számára. Gyakran hallott panasz, hogy a filozófia nem segít megtölteni a kamrát, vagyis a mindennapi gondok nem oldhatók meg vele. Az emberek mostanában inkább azt mondják: „Hozzuk először gazdaságilag, majd politikailag rendbe a házunk táját, aztán majd filozofálhatunk.” A régi rómaiak is ugyanígy gondolkodtak, amit közmondásuk is bizonyít: „Először élni kell, aztán lehet filozofálni”. Az emberek tehát mindig így gondolkodtak a múltban és így fognak gondolkodni a jövőben is. Minden embernek joga van ezért, hogy figyelembe se vegye azt a nagyméretű és rendkívüli problémát, amelyet az élet csendben felvet neki, és ezért a figyelembe sem vételért senki nem fog szemrehányást tenni neki. A XX. századi lét feszültségével, megerőltetésével és küzdelmével elég bonyolult és nehéz ahhoz, hogy igazolja, ha egy ember csak a közvetlen szükségleteit látja és visszautasít minden érdeklődést olyan, látszólag távoli kérdések iránt, amelyek a filozófia köréhez tartoznak. Az ember rendszerint ezt teszi. Az egész tárgyat átutalja egy pár akadémikus remetének, akinek nincs jobb dolga, minthogy az absztrakt Végsőn való nehezen érthető gondolkodásra adja rá magát. Ilyen az ember első és felszínes pillantása a filozófiára. De mint minden első pillanat, ezt is kérdésesnek kell tekintenünk, ami idővel revízióra szorul.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

105

Az általános ellenvetés az, hogy a világ elég jól megvan, elég jól boldogul filozófia nélkül is. Ezt az ellenvetést tevőknek nem jut eszükbe az, hogy azok, akik előre meghatározzák, hogy hova menjenek, mielőtt lóra szállnának, valószínűleg jobb helyre is jutnak, mint azok, akik csak felvágják magukat a ló hátára és elvágtatnak, maguk sem tudják hova. Minden jel arra mutat jelenleg, hogy a világ azon fáradozik, hogy megpróbálja magát kiszabadítani azokból a nehézségekből, amelyekbe az ilyen „gyakorlatias”, de át nem gondolt politika sodorta. Nyomora és ínsége a fájdalmas bizonyítványa annak, hogy hiányzik belőle a filozófia. Az az egyedi panasz, hogy a gazdagnak könnyebb ilyen tanulmányt folytatni, mint a szegénynek, és könnyebb a szabad embernek, mint a rabszolgának bizonyosan igaz és jogos. Itt azonban a kompenzáció elve érvényesül, ami abban nyilvánul meg, hogy a szegény embernek könnyebb gyakorolni a filozófiát, mint a gazdagnak. Ez az igazság a későbbiekben még nyilvánvalóbbá válik majd. Az is elfogadható, aki azt mondja, hogy ilyen tanulmányok tételein való elmélkedéshez bizonyos mennyiségű szabadidőre, megértésére pedig bizonyos műveltségi szintre van szükség. Az elsőre azonban az válaszolható, hogy akinek nincs elég ideje erre a napból, lopja el az időt hozzá az alvásából, a másodikra pedig azt, hogy számtalan példa van arra, hogy az emberek – minden eszköz nélkül – gyakorlatilag önmagukat képezték ki inkább, minthogy egy bizonyos kulturális szint alatt legyenek kénytelenek maradni. Az embernek naponta legalább egy órát kell tudni szakítani

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

106

erre a tárgyra. Ez nem szabad, hogy valamilyen szenvedést okozzon neki, mert ez aránylag nem sok, és bátorítsa az a tudat, hogy jó célra használja föl. De vannak olyanok is, akik könnyebben tudnak időt szakítani maguknak, ezeknek viszont az a tanács: vigyázzanak, nehogy abba a hibába essenek, hogy „aki sokat markol, keveset fog.” Nem szabad ezért a lényeges hivatásukat, kötelességüket elhanyagolni, sem a meglevő kapcsolataikat feladni azért, hogy teljesítsék ezt a feltételt. Amikor azonban megtalálják a módját, miként illesszék be életükbe ezt a tanulmány-időszakot, megkapják érte a jutalmukat is. Így a végső igazság az, hogy a törekvő és ambiciózus ember mindig nekigyürkőzik, míg a többiek panaszkodnak és sopánkodnak. Ha közülünk senki nem menekülhet meg attól, hogy filozófus legyen, miért kell gyermekes kívánságnak látni azt a kérelmet, hogy helyesen, tudatosan, szisztematikusan és nyitott szemmel kell megtanulnunk filozofálni, nem pedig helytelenül, álmosan és vakon, vagyis röviden, hogy valódi filozófusok legyünk, ne pedig sodródó bolondok? Az a törekvésünk, hogy az ilyen irányú gondolkodás felsőbbrendűségét tagadjuk azáltal, hogy figyelmen kívül hagyjuk, mindig kárbaveszett fáradság lesz. Nem lehet sem ostoba, sem haszontalan tevékenység, hanem inkább nélkülözhetetlen és szükséges valami, ami az egész élettevékenységünket felemelné arról a szintről, ahol csak botladozva erőlködünk, a tudatos cselekvés szintjére. Az élet csak nevelési stúdiumát kényszeríti ránk fájdalmas és élvezetes tapasztalatok formájában; az iga-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

107

zság tudatos keresése azonban olyan dolog, amelyet nekünk magunknak kell közbeilleszteni. A szokásos gondolatok tettben válnak láthatóvá. Az átlagos ember szemléletét éppen úgy a cselekedetei határozzák meg mindig, mint ahogy a filozófusét is. De míg az embert a körülmények szele ide-oda lökdösi, és így a bizonytalanság kínozza és gyötri, addig a filozófusnak megvan az az előnye, hogy az egészséges cselekvés biztos elveit hosszú elmélkedéssel hozza napvilágra. Egy ember, akiben soha nem merültek fel az alapvető kérdések; aki sohasem törekedett arra, hogy helyes magatartást alakítson ki tudatosan magában, életének első komoly krízisében a kétség és sötétség börtönébe érzi majd magát bezárva. Az az ember viszont, aki engedte, hogy az igazi filozófia vérévé váljon, minden helyzetben, minden körülmények között nyugodtan készen áll. Az előre meg nem határozott elvek hiánya arra vezet, hogy az elővigyázatlan ember ártalmasan és károsan cselekedjék, mind önmagát, mind pedig másokat illetően. És mégis ez az ember türelmetlen a filozófusokkal szemben! Az emberek a filozófia szó puszta hallatára is megrettennek. Még Plutarchos is csak a közembert, a harcost és a politikust dicsőítette „Párhuzamos életrajzok” c. művében. Így Lycurgust dicsérte, a filozófus Platónra pedig gúnyos megjegyzéseket tett, mivel ahogy mondta: „Amíg az első stabilizált országot és alkotmányt, addig a másik csak szavakat és írott könyveket hagyott maga után.” A filozófia mindazonáltal fontos szerepet játszott a régi korinthosziak kultúrájában. A görögök elismeréssel

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

108

voltak a helyes gondolkodás iránt. Modern korszakunk magatartása azonban ez: „Miért törjük mi a fejünket ilyen problémákon?” Korunk legtöbb embere inkább az éretlen tereferélést szereti, amit társalgásnak nevez, és megelégszik azzal, hogy bölcsőtől a sírig csukott szemmel járjon. Ezen intellektuális cselekvőképtelenek számára nem sok értelme van, hogy a gondolat hegycsúcsaira másszanak fel, és hogy ebben a ritkább atmoszférában magánbeszédet folytassanak. Egy átlagos személy képzeletében ez a tárgy olyan, mint egy teljesen kiszáradt fa, olyan, mint a gondolatoknak monoton és színtelen szőttese. Erre a nézetre az ad alapot, hogy egyáltalán nem ismeri a filozófiát, és ha jobban utánaérdeklődünk, mi az alapja félelmének és nemtetszésének, valószínűen felfedezzük, hogy ez inkább a tudatlanságából származik, nem pedig a tárggyal kapcsolatos vizsgálatból szerzett negatív tapasztalatából. Helyesen gondolja azonban azt, hogy a filozófia olyan valami, ami elméjét a konkrét realitás megszokott talajáról az életnek egy ismeretlen magasságába emeli majd föl, és mint minden idősebb ember, aki sohasem repült még életében, első repülőútja előtt fél tőle. És ha történetesen egy aszkétával találkozik, aki magát filozófusnak nevezi, csak tovább növekszik félelme, mivel úgy látja, hogy ez az ember olyan sivatagi pusztaságba vándorol, ahol semmi termékeny és semmi ehető nem található. Tudománnyal foglalkozó barátaink is csak növelhetik a filozófia elleni panasznak ezt a szomorú kórusát. Gúnyos megvetéssel illetik az írásos filozófia mintegy háromezer évének terméketlen eredményeit, és büszkén mutatják fel ennek ellenében a be-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

109

bizonyított és elismert tények óriási enciklopédiáját, amit a tudomány mintegy 300 év alatt ért el. Azt a régi adomát emlegetik, mely szerint a filozófus – aki mellesleg vak is – egy sötét szobában azt a fehér macskát igyekszik megtalálni, ami nincs ott; bár a XX. sz. úgy alakította át ezt az adomát, hogy a filozófus mellé hozzáadott még egy teológust is, akinek sikerült is megtalálnia ezt a macskát! Ezek a panaszok csak kiragadottak. Szerintük a filozófiai kutatás története nem más, mint haszontalan dolgokkal kapcsolatban szerzett, nem bizonyítható tapasztalatok képzeletet megragadó összefoglalása, és hogy a filozófia egész történelme azt mutatja, hogy a filozófusoknak nincs biztos tudás-alapja, amelyen egyetértésben állhatnának, és hogy még mindig a találgatások birodalmában vannak, amikor a világ értelmét próbálják kihámozni. Amit az egyik filozófus oly meggyőzően felépített, azt a másik hathatósan lerombolta, amit a XVIII. sz. nagyszerű felfedezésnek vélt, azt a XIX. sz. megcáfolta, és másik nép lomtárba dobta. Számtalan oldalt töltöttek meg tintával írva a lelkes gondolkodók, de az igazság alakja mégis ismeretlen és láthatatlan maradt. Kétségtelen, hogy az élet értelméről folytatott súlyos viták éppen olyan gyötrelmesen zavarosak ma is, mint amilyenek örökké voltak. A filozófusok által a maguknak feltett kérdésekre adott válasza annyira különbözött egymástól, mint az északi és a déli sark. Az olvasónak e dagályos és nehézkes lapok olvasásakor mindenkor az a benyomása támad, hogy komolytalanok. Anatole France nyelves és ironikus szavaival lehet legjobban jellemezni őket: „A dolgok különböző megjelenésűek

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

110

és nem tudjuk még azt sem, hogy mik... az én véleményem az, hogy nincs véleményem!” Láthattuk, hogy ez az ellentmondásosság démonként mennyire kísértette meg a miszticizmust és a vallásosságot is. Vajon nem lehetne ebből kivezető utat találni? – vetődik fel elkerülhetetlenül a kérdés. Igaza kell-e, hogy legyen Herbert Spencernek, aki kijelentette, hogy az abszolút igazság az elérhetetlenség birodalmába van száműzve? Vajon a vallásos, misztikus és filozófiai keresők útja olyan ösvény-e, amely csak egy vak és vég nélküli útvesztő, felismerhető kiindulási pont és elérhető cél nélkül? A csoda csak az, hogy az emberek nem szűntek meg mégsem filozofálni az idők folyamán. Mi az, ami űzi őket, hogy elődeik elméleteit, kortársaik spekulációit újra és újra felépítsék, majd ismételten lerombolják? Miért nem hagyják abba haraggal ezt a hiábavaló munkát, követve ezzel Omar Khajjámot, aki ezt írta: „Hallgattam, ifjan, a Doktorokat és Szenteket: vitatkoztak sokat, körülmagyarázták a Semmit is, de sohse lettem tőlük okosabb.” (Szabó Lőrinc fordítása)

Jól ismert tény. és pusztán intellektuális gyermekjátéknak tartja. egyre kevesebben vannak. mint amilyen a Nalanda-i volt. Az ilyen kritika azonban csak ott jogos. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 111 A tény azonban az. A filozófia – amely valaha királyi trónuson ült az empirikus tudományok felett – ma egy mellőzött Hamupipőke. amely még egy évszázaddal ezelőtt azt mondhatta magáról. sivár régiségek gyűjteményévé váltak. ahol az ún. ahová senkit nem vettek föl. s mégis tízezren tanultak e nehéz felvételi követelmény ellenére is – India. India. a filozófia professzorai pedig mintha e metafizikai múzeum mélabús kurátoraiként működnének! A modern ember kedélyállapotát rendszerint irritálja bármilyen arra irányuló kísérlet. amely ezer évvel ezelőtt olyan egyetemeket tartott fenn. Azok. hogy néhány intézményben megszűnt a filozófiai tanszék. hogy lépjen be a metafizikai spekuláció pókhálós csarnokába. akiket a filozófia – mint az Igazságkeresés – tanulmányozása érdekel.Dr. hogy az európai filozófia hazája. Az Igazság filozófiája. ezt a tárgyat haszontalannak minősíti. A filozófia erősen lehanyatlott. amely egész Ázsiát táplálta gondolataival. ami megpróbálja rávenni. filozófia nem a tevékenység felé. hanem ellenkező irányba vezet. A tekintélycsökkenés folyamata és az érdeklődés eltűnése tapasztalható világszerte. ahol mindig egy körben . aki nem tudott választ adni a legnehezebben érthető metafizikai kérdésekre. ma csak egészen kis számú hallgatót tud fölmutatni ebben a tárgykörben. hogy az emberek manapság egyre kevésbé foglalkoznak filozofálással. rendszerei a világon mindenütt elhagyott. Németország.

hogy figyelmeztessünk arra: az igazság filozófiáját – úgy ahogy azt Indiában létrehozták – nem szabad összetéveszteni az igazságról való filozófiai spekulációval. amelyek a világjelenségek . hogy elképzel és kiagyal olyan hipotetikus fogalmakat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 112 forog és mindig hatástalan marad és nem meggyőző. amely a személyes képzeletet összezavarta a filozófiával. Szellem.. és ahol a gondolkodás merő képzelettel. akik a szellemi gimnasztika intellektuális izgatószerét akarják élvezni. semmit nem feltételez. nyilvánosságra nem hozott filozófiához. Ezekkel a tényekkel kezdődik – amennyire ez csak lehetséges – és ezek mellett meg is marad. De mindennek semmi köze sincs az ősi.Dr. az utóbbi viszont tényekhez van szilárdan láncolva. mint a szabad madár. amire emberi elme valaha is képes volt. szükségessé teszi. mint pl. Numenon. Az a világszerte megnyilvánuló tévedés. a legélesebb és a legkiműveltebb gondolkodást. bár még ilyen esetekben is hasznos lehet azok számára. Ezeken a lapokon tehát nincs helye sem a fél-filozófiának. és következtetését az emberi tapasztalat összességének vizsgálatával és ellenőrzésével vonja le. sem az álfilozófiának. Anyag. csak az igazság filozófiájával foglalkozunk. Az előbbiek a képzelet birodalmába szállnak fel. Útján kizárólag a szigorú gondolkodást alkalmazza a tényeket illetően. Sok híres metafizikus leleményességét abban meríti ki. elképzelésekkel kezdődik bizonyított tények helyett. Semmit nem vesz természetesnek. Abszolút stb. dogmákból vagy valamiféle hitből indul ki. vagy a dogmatikus teológiát a metafizikával. nem feltételekből.

bár később majd elválnak útjaik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 113 alatt húzódnak. ami a képzelet terméke. Így e filozófia szilárd alapját a tények. . Az igazság filozófiájában csak egy álláspont lehetséges. hogy olyant keressen. és vizsgálat nélkül igaznak fogadjon el. a tudományos megközelítést. Ezért a filozófia udvarából minden feltételezés. egy filozófia valamikor is megbukott. sem a tanulójának. Az életet soha sem lehet kielégítően és megnyugtatóan kiértékelni a tények helyett képzeletünk tanulmányozásával. A szellem valóban létezhet. nem pedig azzal kezdeni. nem pedig az egyes tudósok változó elképzeléseit és nézeteit értjük. ezzel kell kezdenie. felépítését pedig a realitás alkotja. majd ezzel kell továbbhaladnia. Ezért tehát az igazi filozófiának fel kell ölelnie a tudományt. Az akadémikus filozófia az egymással szembenálló nézetek képét mutatja elsősorban. A tudomány valójában egy része – mégpedig bevezető része – az igazság filozófiájának.Dr. létezéséről azonban vizsgálattal kell meggyőződni. minden dogma. Ennek az össztapasztalat tényén kell alapulnia. bukásának oka részben e tényező feladása és megszegése volt. az érzelmekre való építés. a nem látottról vagy a nem ismertről való álmodozás azonnal kiűzetnek. mégpedig a legmagasabb. mivel a filozófia még vállalkozószelleműbb. Ha ui. az igazolt tények vaskos kollekcióját. A tudományon lényegében a tudományos módszert. az egyes filozófusok különböző álláspontja miatt. hogy ezt a feltételezést elfogadjuk. minden vakhit. az igazság filozófiája azonban nem engedélyezi sem az előadójának.

hanem arra. hogy egy mindent átfogó világvizsgálatot és az Élet összefüggő. hogy látszólagos mulandóságából örök nyereséget szerezzünk magunknak. hogy az indiai elmének miért sikerült behatolnia a világ sötétségébe. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 114 Sok nyugati ember számára a metafizikai spekuláció dilettánsok számára való hobbinak vagy játéknak tűnik. hogy a teljesebbre adjon vezetést. hogy a kevésbé teljes életre találjon kifogást. amikor a nyugati elmék ennek a feladatnak a teljesítését vagy lehetetlennek tartották. vizsgálat módszerét alkalmazza: nem arra. Ennek a követelménynek a teljesítésében megmutatkozó sikere magyarázza meg azt.Dr. legjobb esetben is az intellektuális szelleműzésben való gyakorlatnak tartják. vagy pedig csak egy távoli jövőre tették a teljesítés idejét. nem arra. hanem arra. hogy csalódottan a semmiben végződjön. hogy múló szellemeket űzzön. nem arra. hogy a tartós Valódit keresse. Életünket értékes lehetőségnek tartja. ami nem más. szimpatikus szemléletét nyújtsa. amely eleve arra van ítélve. hogy az emberi érdeklődést csökkentse. mint annak a követelménynek a tényleges igazolása (amelyet az összes többi filozófia nem képes megtenni). hogy haszontalan és hiábavaló erőfeszítéseket tegyen. Egy későbbi fejezetben a filozófiának további jellemző vonását fogjuk majd látni. A filozófiai kérdezősködés. Az igazi filozófia azonban jóval komolyabb és gyümölcsözőbb elfoglaltság ennél. . hanem hogy kitágítsa. Következésképp nem vesztegetheti az idejét arra.

misztikus. amit a vallás. de ezek is elégtelenek. a ragyogó álmok és a lélekölő munka – mivel mindezek az emberi élet részét képezik –. mik kapacitásának korlátai az igazság megismerésében. az ember jóléte. vizsgálata nemcsak olyan különböző dolgokra terjed ki. a miszticizmus. mivel az életnek csak egy részleges szemléletét adják. valamint az általuk kapott eredmények is. Az igazság filozófiájának követelménye az – a továbbiakban e könyvben a „filozófia” név alatt ezt értjük –. hogy a miszticizmus tantételei és gyakorlatai már szélesebbek és jobbak. hanem kritikusan önmaga felé is fordul. hogyan ismeri meg a világot. hanem olyan gazdag színskálájú. amibe belefér nemcsak mindaz a módszer. és . legyen az akár vallásos. hogy az elme miért akarja mindezeket ismerni. miért fog neki az igazság keresésének. hogy a teljes. Azt is láttuk. az elmén belül történik. mi a saját természete. mivel végül is minden vizsgálat. Ebből az állításból megérthetjük. magában foglalja nemcsak az állatok és növények nemzetségeit. Ezért a filozófia azt is kutatja. tudományos vagy filozófiai. a házasság és az anyaság. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 115 Láttuk már. semmit sem hagyva ki belőle. hogy a vallás magyarázatai az egyszerű nép számára kitűnőek. mint az üzleti élet. hogy megkapja erre a legteljesebb és végső választ. és hogy ezt a vizsgálatot erős elhatározással egészen a cél sikeres elérésig folytassa. hogy az igazi filozófia nem egyszínű. de túl elementárisak és ellentétesek a kultúráltabbak számára. univerzális lét minden fázisát kikutassa.Dr. a tudomány és a művészet használ. a folyókat és hegyeket – mivel ezek az univerzális létezéshez tartoznak –. az ipar.

Minden specialitást öntudatlanul az élet egy bizonyos szemléletmódjára helyezett hangsúly befolyásol. Egy átlagos tudóstól nem várható el. hogy megértse pl. és túl történelmi. Bármilyen működőképes is legyen ez gyakorlati célokra. hogy régi legyen. Mint minden specialista. hogy hogyan is alakítsunk ki megfelelő szellemi magatartást. ha a végső. hogy mi a végső igazsága mindazon igazságoknak. Ennek az a következménye. Ilyen a világ legarchaikusabb bölcsességének para- . Az igazságot a maga teljességében akarja. amelyeket már ismerünk. Így nehéz elképzelni. univerzális és a megcáfolhatatlan igazság szélesebb céljának elérését tűzzük ki. túl racionális ahhoz. ilyen korlátozottságtól mentesen. szemellenzővel dolgozik. mivel csak a részekkel foglalkozik. nem elégszik meg fél. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 116 végül röviden. mégis korlátozott. mivel ez túl modern. bármilyen értékes legyen is abban. mivel vizsgálódását közülük nem csak egyre korlátozza. amelyben tevékenységi köre lezajlik. ahogy az van. hogy modern legyen. vagy negyed igazságokkal. mivel egy bizonyos szakterületre korlátozódik. hogy az élet ésszerű megközelítését adja és a világról való tudásunkat lehetővé teszi. a zene értelmét. hogy középkori. hogy igazságszemléletét egy részszemlélet korlátozott területén belülre igyekszik erőltetni. A filozófia értékeli mind a ténynek. A tudomány. de korlátozottságuktól mentesül.Dr. mind a hitnek és valójában minden másnak is a hozzájárulását és közreműködését. és így e korlátozott terület természetesen a nem teljes látásmódjában részesül. és hogy ne lássa az igazság célját. akadállyá válik.

mennyire alapvető emberi érdekekkel van kapcsolatban.Dr. Ezek a felfelé törekvők ezt a mászást nem fogják unalmasnak találni. A síkságlakó nem hajlandó lemondani kényelméről. a lét értelmének megfejtését célzó bátor törekvés. bár kétségtelen. hogy éppen csak hogy kezdjük utolérni és megérteni! Unikum a maga nemében. Ez összhangban áll a régi indiai tanítás- . hanem épp ellenkezőleg: izgalmas és lenyűgöző kalandnak. Csak a felszínes gondolkodás meri kétségbevonni gyakorlati alkalmazhatóságát és jelentős előnyét. és a társadalmi tevékenység fenntartására a bölcsesség és igazság megtámadhatatlan kánonját. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 117 doxonja. kiderül. hogy ezen a számára nem ismerős vidéken utazzon. Az út valójában állandóan szélesedik és tágul. és amikor a tanulmány horizontján már a teljes gyakorlati vonatkozása látszik. Láttuk. amely jelenleg még most is annyira megelőzi tudásunkat. hogy felfedezze és feltárja az ember etikai magatartásának megfelelő kritériumát. és ezt az utat egészen a második fokozat végégi követtük. akik levetik félelmüket és megpróbálkoznak a felfelé mászással. hogy az ilyen filozófiai törekvés nem a zsúfolt síkságok mindennapi életéhez tartozik. nagyszerű perspektíva hátterében látja és ítéli majd meg. hogy az igazság felé vezető út miként osztható fokozatokra. Ettől kezdve az ember mindennapi életének egyes epizódjait már egy folyton növekvő. de nem szabad ugyanakkor megvetnie azokat. hanem szükségszerűen csak a távoli hegyi ösvényekhez. hogy az egyáltalán lehetséges legfinomabb és legemelkedettebb cél elérésére az ember legfinomabb képességét használja fel.

amely az emberi elme fejlődését három fokozatra osztja. hogy az élet kérdéseire a választ minden ember számára ugyanazon a módon adjuk meg. Ha fejlődésünk legmagasabb fokára akarunk eljutni. akkor tevékenykedik. mi van mögötte. Szemléletét elkerülhetetlenül és változtathatatlanul intelligenciájának foka korlátozza. egymás után következő magatartás jellemez. a második a miszticizmus. ahol az ember csak a teljes sötétséget észleli. reménytelenség és végső . melyek az értelmetlenség. Most tehát a bölcsesség archaikus templomában a harmadik fokozathoz vezető ajtó előtt állunk. indiai filozófiáról. amikor az éj árnyai megérkeznek. címkével el nem látott filozófiáról? Hallottunk német filozófiáról. mivel az embernek a világról alkotott megértését szükségképp szellemi kapacitásának fejlődési szintje kell.Dr. De hallott-e már valaki valaha is erről a különösképpen nem hirdetett. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 118 sal. amely a hiten alapszik. görög filozófiáról. és képes tisztán látni mindent. távolból visszaemlékezünk néhány. Az ajtó fejgerendáján méltóságteljes betűkkel mélyen faragott felirat látható: az Igazság filozófiája. Az első a vallásos fokozat. Ez nem is lehet másképp. és reménykedve kopogtatunk rajta. afölött pedig Minerva sasfigurája bámul ránk ünnepélyesen. a harmadik pedig a tudományt is magában foglaló filozófia. amelyet az ész határoz meg. hogy meghatározza. és látnunk kell. ahol az érzelemé a vezető szerep. amelyet az élettel szemben kialakult három. Ez a különös madár ui. át kell lépnünk ezen a küszöbön. Ezért lehetetlen az. a világ legintelligensebb emberei által írott legérthetetlenebb kötetre.

ez a folyton szélesedő keresés. és amit misztikus napjaikban teljesen átéreztek. ami van. ez pedig a megérteni vágyás. tudományosan racionális úton gyanítottak és metafizikus gondolkodással bebizonyítottak. de mi magunk soha nem találtunk. ami ne csak egy ember vagy egy iskola nézeteit képviselte volna. megismertünk és felszedtünk valami keveset Spinoza és Anaxagorász rendszereiből. Kezdeti kíváncsiságuk később tudásvággyá alakult és növekedett. annál súlyosabbá és annál fennköltebbé vált a tárgyalás. hogy ez a mindenre kiterjedő. és nem is ismerünk olyan embert. valamint Immanuel Kantéból is. nemcsak a partvidéket. a miszticizmus és a metafizika homályos birodalmát. hogy minél hétköznapibb. Egy kiapadhatatlan remény csábítja és vonzza őket. és nem osztják a föntebbi pesszimista szemléletet. akik ismerik a tudomány eredményeit is. hogy belefáradtunk e tárggyal kapcsolatos unalmas könyvek olvasásába. Érzik. hogy amiben vallásos korszakukban félig hittek. . nem lehet más. csak az. amely felfelé és előre hajtotta őket. aki alaposan végigkutatta a vallás. ironikusan azt a tapasztalatot tettük – ami a filozófiai tárgyalásban általános szabálynak tűnik ––. És ez a remény az. csak a még nagyobb sötétségbe taszítottak. hogy a tisztább fény felé vittek volna bennünket. végül pedig a valóságkeresés szenvedélyévé vált. annak a valaminek a hatásaként létrejövő reakció. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 119 összezavarodottság gyötrő érzésével keserítették meg iskolai napjainkat.Dr. amelyek az egymásnak ellentmondó elméletükkel ahelyett. emlékezünk. Van azonban mégis néhány ember. aki talált volna olyan filozófiai rendszert. minél közönségesebb pontról legyen szó.

Dr. ami van az alapját és lényegét alkotja. bár e felelet éppen úgy jogos és helyes számunkra is. hogy ez mi lehet. amellyel a kutató felfedezheti magának az igazságot. Így szükség mutatkozik egy erre a célra megfelelő filozófiára. De az is felismerhető. Az ilyen filozófia – ha már egyszer felfedeztük – olyan nélkülözhetetlen térkép gyanánt szolgál. akik felsőbbrendűségi komplexusban szenvednek mindattól. először azt kell megismerni intellektuálisan és spekulatív módon. ami nem ennek. mint akárki más számára. amelyet még intuíciónak álcázott személyes vágyuk teremt? Erre az ellenvetésre csak egyetlen válasz adható. bár ez a válasz nem fogja kielégíteni azokat a nyugatiakat. . és természetesen azt. vagy annak az iskolának. amelyet a világ másik felén néhány ezer évvel ezelőtt élt emberek alkottak és kigondoltak. mind az íratlan. ahogy majd látni fogjuk ebben a könyvben. jelenti a lehetséges legmagasabb értelmét az univerzumnak is. mind pedig az írásos emlékek Indiában azt bizonyítják. Miért nem lehet ezeknek a néhányaknak a reménye csak öncsalás. vagy illúzió. és hogy ez a lényeg és valóság. ami mindenkor és mindenütt jelen van. és következésképp az embernek az az első és legmagasabbrendű feladata. Ez az a merész deklaráció. hogy ezt a létező valamit személyesen megismerje. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 120 ami végül is létezik és mindennek. valamilyen személynek vagy országnak a filozófiai rendszere. hogy a kevesek reménye – bár nem sokszor és nem gyakran – realizált valósággá változott és hogy bármit is mondjon a világ. hogy mi nem lehet. hogy mielőtt ez a megismerés véglegesen és biztosan megtörténhetne valamilyen módon. hanem csak az igazság filozófiája.

(Egész . India rejtélyes tana. De miért is nem ereszkedhetnénk le a régiekhez. ill. valamint a miszticizmus szintjénél magasabban áll. de valójában az eredete a történelem előtti korban vész el. amit nem tudunk megtanulni a modernektől? India titkos tanítása. mint országuk bölcsességének csúcsát. amelyet a Nyugat megismerhetetlennek és elérhetetlennek tart. hogy az egész Természet fél az igazság feltárásától és fortélyosan arra esküdött föl. hogy valaha is megérthesse. akik egy zárt kört alkottak és nagy gonddal őrizték. reménytelenek legyünk-e abban hinni. és egy pár kvalifikált aspiránson kívül senkinek sem engedélyezték. mit nem. amit az emberi elme a Föld arculatának megváltoztatásában elért. akkor öntudatlanul azt akarja mondani. hogy ez a cél meglehetősen megismerhetetlen. hogy ezen a planétán él? És ha valaki azt állítja. hogy már biztosan tudja. Egy pár beavatott hagyományos kincsét képezte. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 121 hogy azt az igazságot. mi a végső értelme és célja annak. a tudósok véleménye szerint már legalább 5000 éve létezik. ezek a múltban élők már megszerezték. elérni a tudás területén. hogy magas árat fizessenek érte. hogy megtanuljuk tőlük. ha értékelik annyira. sőt megszerezhetik a maiak is. hogy az embert megakadályozza abban. Amikor tanúi voltunk és vagyunk mindannak a csodának. és a vallás.Dr. hogy megismerje. amely az igazság filozófiáját alkotja. hogy a jövő generációi mit lesznek képesek. Ez pedig tarthatatlan és nem bizonyítható feltevés.

egy bráhmint pl. de olyan szigorú titokban tartották. a vallási hatóságok pedig ateistának fogják majd tartani. de elpusztíthatatlan. amely nélkülözhetetlen.. vagy az átlagos misztikusok és jógik nagyobb része elferdítésnek minősít. hogy az olvasásukhoz hiányzott egy kompetens tanító helyes.) Generációról generációra adták tovább. személyes megvilágítása. hogy a vallásban látensen meglevő igazság csak a filozófiában válik ténylegessé. Később kisebb szellemi színvonalú emberek jelentek meg. Mindazonáltal azonban e tan fennmaradt néhány figyelembe sem vett kéziratban és töredékben még azután is. Ezért várható. akik az igazságot minden tekintélynél többre becsülik és megtalálását tűzték ki célul. Legyen így. büntetésnek vetettek alá. Téves kiértékelések azonban állandóan születtek abból adódóan. ahogy a mindig is kevés számú beavatott akarja. és a tiszta filozófia néhány visszhangját. Ez a könyv nem is számukra vagy követőik számára íródik. egyrészt vallási skolaszticizmussá.Dr. és így egy nagyszerűen univerzálist összeaszott faji igazsággá változtatták. másrészt teológiai miszticizmussá változtatták. A félreértés megcsonkításhoz vezetett. hogy e fejezetekben adott néhány magyarázatot a jelenlegi indiai professzorok többsége mint nem autentikust visszautasít majd. amelyet hallottak. hogy az összes. aki fel merte tárni mások előtt. hogy a véletlenül kiszivárgottak is hamar elenyésztek. e tan igazi képviselője is eltávozott erről a Földről. mint egy mély óceán. hanem kizárólag azok számára. ami bizonnyal túléli majd a . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 122 korunkig. Az igazság századokra rejtve maradhat.

kiegészítve néhány tibeti dokumentummal és egy személyes mongol ezoterikus instrukcióval. de nem is lehet őket kifejezni semmilyen tradicionális nyugati nyelven. A szanszkrit szavaknak e nagyszabású száműzése Ebből a könyvből valószínűleg további vád lesz ellene. Mind a hallgatag szövegek mind pedig a személyes instrukciók származása többnyire indiai. mivel e könyv olvasói elsősorban nyugati emberek lesznek. Az embereknek meg kellett találniuk a kifejezőeszközöket. amelyek értelmének kifejezésére más nyelvben több szó is szükséges. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 123 halandó nézetekből és elfogult érdekekből álló habját. . az csak azért van. eredeti forrása azonban ősi és indiai. de senki sem tudja megcáfolni azt a tényt.Dr. amikor ez a nyelv már régen eltűnik. és számukra terhet jelentene a szokatlan szanszkrit nevekhez szükséges fárasztó szójegyzék használata. hogy bizonyos indiai filozófiai fogalmak nemcsak hogy érthetetlenek a Nyugat számára. hogy vannak a szanszkritban egy szóval kifejezett filozófiai fogalmak. hogy az igazság jóval a szanszkrit nyelv születése előtt már létezett. hogy középszerű elméjüknek megfeleljenek. de az is igaz. Akár egymillióan is megcáfolhatják az itt bemutatott tanok fenntarthatóságát. Ha itt ezeket a szövegeket nem említjük. mivel modern és nyugati. Bár e tudásnak e könyvben való megjelentetése nem szokványos. a legtekintélyesebb ősi dokumentumok kicsavarása nélkül. hogy ezek a tanok indiaiak – bár kevéssé ismertek –. Kétségtelen. és bizonyosan élni fog még akkor is. mivel az a vélemény.

Ezek az emberek azt hiszik. és ezt már tévesen. e tan töredékei eljutottak Európába olyan vállalkozó szellemű utazókon keresztül. Azt is hiszik azonban. mind Keleten várható azon körök részéről is a hangos visszautasítás és személyes ellenzés. hogy néhány köztiszteletben álló tanító titkos tant hirdetett és tárt föl legközelebbi tanítványainak.Dr. minthogy ezt tegyék. hogy felfedezhessék az emberi élet alapvető értelmét és jelentését. hogy – belső meglátásra juthassanak az univerzum igazi szerkezetével kapcsolatban és hogy – rámutasson arra. Korszakunkban is e tan létezésének töredékes bizonyítékai belopóztak a . talán most újra megtalálhatják. akik maguknak követelik az „ezoterikus” címet és az „okkult” bölcsesség tulajdonjogát. Már Nagy Sándor győzelmes kalandozásai előtt is. Az indiai ezoterizmusnak a végső célja az volt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 124 mielőtt e nyelv megszületett és mivel a szükség úgy diktálja. és ezt helyesen is. hogy e tan főként mágiából. aki a keleti és a hellén gondolkodást termékenyítő kontaktusba hozta egymással. E fél-informált emberek zavara és félreértése megbocsátható. csodából. csodatevésből és teológiából tevődött össze. mint a tyanai Appolonius és Pythagoras. Mind Nyugaton. Ezeknek az igazi és nagy mestereknek volt jobb dolguk is. hogy – az embereket segítse. hogy az abszolút igazság nagyszerű napja ott világít valamenynyi lét horizontján.

a Commentaries of Shankara thereon. kivéve azokat. akik letörték a titkosságnak és szűkkörűségnek a falait. az Upanishad-ok. akik teljesíteni tudtak bizonyos nehéz követelményeket. de az olvasó úgyszintén állandó utalást is talál bennük arra a tényre. akik tudásukat nem kvalifikált külső emberek előtt feltárták. amely régen mindenki előtt zárva volt. amely a legfontosabb könyveket csak egy kis számú brahmin tulajdonában tartotta. Ezt a tudást nehéz megérteni. és akik bizonyos ritka jellem és kapacitásbeli tulajdonságokkal rendelkeztek. Ilyen fordítások pl. Akinek csak van türelme kotorászni bennük... Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 125 külső világba. számos bizonyítékát találja e tannak. a Bhagavad Gita. Ezekkel az állításokkal Buddha következő szavait állíthatjuk szembe. őrzik a misztériumot és nem tárják föl. Vivekachudamani.Dr. . Ők voltak azok. az egyszerű (ember). mintegy évszázados kutatásának eredményeit. hogy a teljes tudás csak egy kompetens tanítótól személyesen szerezhető meg. ha hirtelen hallaná. Ilyen utalások nemcsak abban a régi szabályban fedezhetők fel. amint a nyugati orientalisták növekvő csapata átadta a világnak India kulturális örökségében végzett. a Brahma Sutras. hanem a szanszkrit szövegeknek ma már rendelkezésre álló angol fordításaiban is. amelyet a The Saddharma Pandarika-ból idézünk: „A bölcs megértés felsőbbrendű emberei őrzik e tant. a Panchadasi stb. büntetésnek voltak kitéve. mely szerint azok a beavatott brahminok.

Ezzel kapcsolatban új szót alkotott. Nehéz elérni (a megcáfolhatatlan jógát) azoknak a jógiknak.” Pythagoras. tanítványait szintén három részre osztotta. vagy középszerű. akiknek nincs meg a magasabb filozófiában előírt tudásuk. középsővel és felsővel. aki Alexandriában egy jelentős misztikus és filozófiai iskolát alapított.” E mondatokhoz írt kommentálásában Shankara. különböző értelmezés segítségével alkalmazom a tant (hozzájuk)”. Én mindig értelmük és képességeik szerint beszélek hozzájuk.... Már láttuk. és a többi jógiknak is. hogy a magasabb filozófiai tanítást nem tárják fel mások előtt. akinek sikerült Indiában a brahminok titkos bölcsességébe beavatást szereznie... Ammonius. . hogy e tanítás szerint több progresszív fokozat van. az embereket három osztályra osztotta. a nagy indiai tanító megjegyzi: „Az emberiség rendje számban szintén hármat tesz ki. Miért? Azért mivel három megértési szinttel rendelkeznek: alsóval. és megeskette őket. akik ugyan áthaladnak az úton.Dr. Ezt nyíltan megmondja Gaudapada a már említett könyvében a következő szavakkal: „A három megértési szintnek megfelelően az életnek három fokozata van – a legalsó. és a filozófia szót elsőként alkalmazta Európában. amelyben a valóság keresőjének át kell haladnia.. és a filozófiát kedvelőket és művelőket a legfelsőbb osztályhoz sorolta. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 126 összezavarodna. a középső és a felső. de akiknek a megértése alacsony.

hogy ha a vallás valódi igazságát általánosan ismertté tennék. ahogy azt a vallások szerint általában elképzelték –. Nem kell azonban azt gondolnunk. hogy az a szigorú titkosság. ez hamarosan szétrombolta volna az intézményes vallás befolyását azok között is. és amely mind e rítust. teljesen szándékos volt. Négy legfontosabb tényezőre vezethető ez vissza. de cserébe nem részesült volna a magasabb filozófia kétségtelenül meglevő áldásaiban sem. hogy a társadalom a teljes zavarodottság és tanácstalanság állapotába kerül. egy régebbi görög misztériumból másolta. akiknek szüksége volt még rá. Az első az a világos felismerés volt. áldozatot és papságot is csak tisztán átmeneti segítségnek fogta föl. . Az iskolázatlan emberek összezavarodott tömege a vallás eddig elfogadott bálványai ellen fordult volna. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 127 Szabályait az Orpheus misztériumokból. amibe régen ezt a tanítást csomagolták. megkülönböztetés nélkül nyilvánosságra hozták volna. Ha azt a tanítást. Mentális vákuumba kerültek volna így.Dr. amely – Herodotos szerint – Indiából került Görögországba. aminek az lett volna a következménye. amely Istent olyannak írja le amilyen – visszautasítva ezzel az Istent. akkor a közmorál egész épülete komolyan megsérülne. és ezzel a szétrombolással eltűnt volna a hozzákapcsolódó etikai korlát és morális fegyelmezés is. a társadalmi élet pedig a dzsungel könyörtelen törvényének szintjére süllyed. mivel ezt – mint túl távolit – szintén elutasították volna.

valamint a kicsinyesek és az önzők számára ezek túl finomak és túl érthetetlenek lettek volna. és csak kevés kiválasztottra korlátozták. hogy a régi bölcsek gondosan és bölcsen őrizték tudásukat. akiket az ortodox vallás már nem elégített ki és racionálisabbra vágytak. hogy megértésre találjon ott. olyan tudásban részesültek. mivel nem illik egyaránt a birkához és az oroszlánhoz. hogy messze túlnőtt megértésük határán. . a tompák és buták. Tantételeit csak fejlett gondolkodású és nemes karakterű emberek tudták elsajátítani. az éretlenek. ezek ui. a brahmin legfelső papok és a nép többi vezetői. Ha könnyen elfogadható lett volna. hogy a tradicionális vallásba vetett hitüket elvegyék és helyette semmit – amit megérthettek volna – sem adjanak nekik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 128 Veszélyes dolog lett volna a szellemileg még éretlen tömegek elméjét megzavarni azzal. amelyeknek csak kevesen képesek engedelmeskedni. Nem lehetett bevinni a tanulatlan emberek kunyhóiba és azt várni. Ez az egyik magyarázata annak.Dr. A második tényező ennek a filozófiának az arisztokratikus természetében rejlik. hogy nincs értelme a sokra olyan ideálokat rárakni. Szellemileg olyan nehezen érthető és etikailag olyan emelkedett volt. ezt keletkezése után hamar meg is szerezte volna. államférfiak. E mentálisan éretteken kívül beavatásban részesültek a királyok. generálisok. Ismeretlenségre kárhoztatta az a törvényszerűség is. hogy feladatukat bölcsebben és hatásosabban teljesítsék. ami lehetővé tette számukra.

mint ahogy az egyetem utáni tanulmányok túl vannak az elemi iskolai tanulók tanulmányain? Az éretlen. ami túl volt a legokosabb képességein is. hogy saját létük finomabb jelentését kutassák. oly erősen. hogy megértik azokat a tanokat és értékelik őket.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 129 A korai társadalmak főképp parasztokból álltak. Egyik osztályba tartozók részére sem lett volna könnyű hosszú időszakokra a legabsztraktabb témákkal foglalkozni. akik automatikusan követték nyájaikat. és azokban a korai időkben nem lehetett elvárni. fiatal elmének időt kell adni a fejlődésre. amiben szüleik is hittek. majd meghalni – ez töltötte ki teljesen korlátozott látókörüket. hogy olyan dolgokról ítéletet mondjon. és olyan világban éltek. Dolgozni. amelyek éppen olyan túl voltak pályájukon. valamint pásztoremberekből. Ezért teljesen elégedettek voltak a könnyebb úttal: hinni abban. A tömegek általában írástudatlanok és iskolázatlanok voltak. saját fajukat fenntartani. hogy nem maradt sem kedvük sem szabadidejük arra. A személyes tevékenység és a családi kötelezettség keményen szorította őket. . és hogy egy még távolabbi univerzális lét végső ismeretét és tudását megszerezzék. Hogyan lehetett volna jogosan azt remélni. Aligha gyanították és aligha törődtek is vele. amelyek látszólag olyannyira távol estek tőlük. inkább tudtak hitelt adni az egyszerű meséknek. szenvedni. ahol keményen meg kellett dolgozni a mindennapi megélhetésért. hogy magasabb értelemben miért is voltak itt a Földön. akik reggeltől estig földjeiken dolgoztak.

akiknek Shankara a IX. aki az igazság felismeréséért küzd” Bhagavad Gita szavaiban. Janaka2 esetében. Egyformán otthon érezte magát a bölcs erdei magányában vagy a királyi palotában vagy a harctéren. Ezt az emberek sokaságától távol eső életmódot nem saját kedvükért választották – ők ui. vagy a királyi udvar díszes pompája közben is. visszavonultságban.” A harmadik tényező az volt. Shankara1 esetében. mind a jellemnek olyan sziklaszilárd bevehetetlenségére tettek szert ami változatlan maradt volna a zsúfolt városokban való különféle aktivitás közben is. de ezt illúzió takarja el. A tant Ashtavakra segítségével tanulmányozta és olyan jó eredményt ért el hogy személyesen fedezte fel a dolgok végső lényegét. aki e tannak igazi mestere lett.Dr.-ban Indiában élő filozófus volt. Az ilyen elzárkózás azoknak a javára történt. mind az elmének. a legtöbb ember lát. hogy az a pár bölcs. hanem az emberi korlátokon alapulóról. amint pl. mivel a Bhagavad Gitában ezt is olvashatjuk: „Nem tárom föl magam kivétel nélkül mindenkinek. rendszerint erdei kis remeteségben élt. vagy a hegyek között. 1 . de kevesen a választottak” szövegének megvan a hindu megfelelője – „Ezer ember közül talán egy ha van. Igen fiatalon a legmagasabb megvilágosulásra jutott. Nem önkényes kizárólagosságról van itt szó. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 130 Ezenkívül az Új Testamentum „Sokan vannak a hivatalosak. sz. 2 ÉK-India egyik nagy államában uralkodó király. mint pl. majd ezután bejárta az egész országot hogy segítse a tudatlan tömegeket és a kultúráltabb keveseket – mindegyiket a maga módján.

majd ennek birtokában az emberiség jobb szolgálatát tűzte ki célul. Érezték. programjukban helyt kell találniuk a filozófia tanulmányozására. Régen e pár ember egy időre azért vonult vissza a világból. ahol tudni akarták.Dr. A harmadik fokozat tanulói régen olyan emberek voltak. hogy a régi bölcsek által használt szövegeket Erdei Tannak nevezték el és hívják még most is. Az a kitartó koncentráció és mély gondolkodás. vagyis annak a pár tanulónak a kedvéért. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 131 szükségük volt rá. hogy a hangyákhoz hasonlóan túl sokáig szorgoskodtak anélkül. és merre vezeti őket és másokat az élet sorsszerű parancsa. egyáltalán miért is vannak itt a Földön. a gyönyörű erdők vad magányában vagy a hegyek magasztos nagyszerűségében volt legjobban keresztülvihető. hogy a mélyebb gondolkodástól mentes élet az ember számá- . Ez a tendencia olyan erős volt. amelyet a bölcsesség istennője évekre megkívánt a választottaitól. akik felismerték. hogy mindennek mi az értelme. Súlyos hiba lenne azonban egyenlőségjelet tenni e pár ember ilyen önként vállalt visszavonultsága és a mai óriási remeteségek legtöbbjében tapasztalható olcsó aszkézis között. és hogy bábuk módjára túl sokáig táncoltak a világ színpadán valaki másnak a dallamára. hogy tudták volna miért is tevékenykedtek. Elérkeztek oda. a legkisebb ellenállás és háborgatás nélkül. elmélyülhessen. hogy annak a komoly tanulmánynak az idejére. Ezt a szellemi erőfeszítést és fegyelmezett tanulást jelenleg a steril letargia és babonás spekuláció váltotta fel. akik már érettek voltak az ilyen speciális oktatásra. Felismerték. amely a megértést.

az ily módon szerzett tudást elkerülhetetlenül és fokozatosan visszavonta a társadalom általános kulturális tradíciójából. amely az „Erdei Tan”-t jelentette. A negyedik tényezőt már említettük. Azok. Nem mintha a régi bölcsek mindig a nyilvánosságtól rejtve tartották volna magukat. mivel a szövegek igen tömörek voltak. de amikor megjelentek. A társadalomtól való ilyen hosszabb távollét – bár csak időszakosnak és nem véglegesnek szánták –. hogy a tradicionális szövegeket rosszul értelmezik. ami illett hozzájuk. amivel fokozatosan a meghamisítás ül az igazság helyére. és személyes ízlésüknek és temperamentumuknak megfelelő interpretációt készítenek. saját értelmezésüket teszik hozzá a szövegekhez. És ez a veszély nagyon is valódi volt. Ezért egy időre visszavonultak az aktív világtól. vagyis a tiszta vallást a legtöbb esetben. mivel állathoz hasonlóvá teszi. a többi esetben pedig a tiszta miszticizmust. és a későbbi generációk ténylegesen ezt gondolják majd igazságnak. amíg az eredeti szanszkrit szó. nyilvánosságra nem hozott Tan” jelentést is felvette.Dr. amelyek szóbeli magyarázatot igényeltek. . hogy a komoly intellektuális feladatnak szenteljék magukat. akik etikailag és szellemileg képzetlenek és tanulatlanok. a „Rejtett. de ezt nem érzelmi csalódottságból tették. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 132 ra értéktelen. ami abban a veszélyben rejlett. Röviden: tudni akarták az igazságot. hanem azért. az embereknek csak azt tanították.

. bár közvetlen hatásuk csak egy kiválasztott és befolyásos körre korlátozódott. A már említett Pythagoras volt az első európai. akik e tudás birtokában voltak. A nyugati kritikus részéről természetszerűleg merül fel most két kérdés. ahogy már említettük. mivel az igazság új és magasabb fogalmát hozta vissza magával a Nyugatnak. Ennek ellenére. Először is. aki az igazság keresésében eljutott egész Indiáig. Hosszú útjának kockázatáért meg is kapta a jutalmát.Dr. Ezt az a tény is megerősíti. az indiai bölcsesség a legnagyobb tiszteletben állott. hogy miért nem gyakorolt hatást az egész világra. amellyel az érintkezés jóval állandóbb és gyakoribb volt. végső és közvetett hatásuk azonban óriási volt. szám szerint minden időben kevesen voltak ahhoz jelenleg pedig szinte nincsenek is –. mint természetes jelenség jelent meg. miért nem sikerült mégsem az indiai kultúrát a világelismerés és megbecsülés csúcsára emelni? Erre az a felelet. hogy egy kontinensnyi ország kultúráján ilyen jelentős nyomot hagyjanak. hogy Ázsia többi részén. India és Európa között a kulturális kommunikációban egészen a múlt századig meglevő anyagi és nyelvi nehézségek és e filozófia ezoterikus sajátossága magyarázzák meg azt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 133 Ezért az ezotericizmus először. bár később – az idő rontó hatásával – extrém korlátokba szorította a kevesek részéről megnyilvánuló emberi önzőség. a sokak részéről pedig a közöny. ha ilyen filozófia Indiában már ősidők óta létezik. hogy azok az indiaiak. és a „filozófia” elnevezést meghonosította európai használatban.

amelyek a hadizsákmány részét képezték.Dr. Tehát nem új feltárásról van itt szó. Ezekből a szövegekből sokat lefordítottak különböző európai nyelvekre. mikor olyan sok századon át aggályos módon elrejtve tartották előttük. Ezt a következőkben magyarázhatjuk meg. Kétszáz évvel ezelőtt ezekből csak kevéshez tudott hozzájutni az. a Mysore. amelyeket a bráhminoktól vásároltak meg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 134 A másik indokoltan feltehető kérdés az. először azokat. mivel kb. a tan feltárása egyáltalán nem új. és eredeti állapotukban olyan kitűnő könyvtárakban őriznek. francia és német tudósok előtt. Baroda és Travancore State Oriental Collections. majd azokat. óta –. a Secretary of State for India könyvtára. Ma néhány száz különböző régi filozófiai munka szerezhető be minden nehézség nélkül. hanem a mintegy három- . akik egymás után kapták meg a szövegeket. a destruktív mohamedán hódítóktól való félelem miatt századokig elrejtett és a megértés nehézsége miatt figyelembe sem vett kézirat került így napfényre a ládákból és a rejtekhelyek üregeiből. hogy miért kell ezt a tant most olyan nyíltan előhozni és feltárni a tömegeknek. és sok. Először is. míg a legtöbbet gondosan összegyűjtötték. sz. és bárki tanulmányozhatja őket. amióta a brit katonai erők előkészítették az utat a brit. Most e műveket egy szélesebb világ számára rendelkezésre bocsátották. Számos falut fésültek át a vásárló ügynökök. a Royal Asiatic Society könyvtára stb. mint pl. ahol a tudósok számára hozzáférhetőek. akik eddig féltékenyen őrizték a könyveket. aki nem tartozott az indiai intelligencia kis elitjéhez. azóta tart vagyis a XVIII.. és áll rendelkezésre az európai és amerikai tanulóknak.

ami a vallásból megmaradt. hogy elvei részben azon a pár könyvön alapulnak. hogy korábbi korokban e tan feltárására e legfőbb tilalom oka az ortodox vallás és következésképp az erkölcsi felfogás tekintélyével kapcsolatos veszélyben rejlett. művelt emberek felé az intézményes vallást támogató bizonyítékán keresztül. mivel speciális jelentésüket és nehéz értelmüket nem értették. hogy lerombolná azt. Az emberek elméje ma nyugtalan és zavaros. hogy ezt a tekintélyt aláássa. A jelenlegi bemutatást azonban valószínűleg a legtöbb olvasó új és modern ismételt kifejtésnek és egészen bizonyosan szokatlannak fogja találni majd. Ami azonban ezeken az oldalakon újszerű elem.Dr. A helyzet ma olyannyira megváltozott. mivel nem vennének tudomást róla. képes lenne megmenteni. hogy e tan most teljesíti kötelességét. vallási támaszuk pedig megsérült. Azóta azonban oly sok hatóerő működött és működik közre ebben. mint ahogy nem . és nem vett figyelembe. szimbolikus megmagyarázásán és az iskolázott. részben pedig egy személyes instrukción. amikor Szókratészt halálra lehetett ítélni azzal a váddal. az az. hogy valahogy paradoxonnak tűnik: ez a filozófia ahelyett. és valamennyire védelmébe veszi az erkölcsi felfogást. amelyen a nyugati orientalista tudomány áradata keresztülfolyt. hogy gyöngíti a vallásos hitet. A kritikus kérdésére a második felelet az. amely talán a jelenlegi egész Indiában egyedülálló. A körülmények megváltoztak azóta. Feltárásai ma aligha befolyásolnák a tömegeket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 135 négy évszázada elkezdődött feltárás folytatásáról.

és hogyan befolyásolták ennek a filozófiának a helyzetét. mind az emberiség nagymértékben megváltozott. amely minden eddigit megelőzően e magasrendű filozófia őszintébb. már részleteztük a könyv első fejezetében. . vagy ha tudomást is vennének. meglehetősen kivételes. E tanítás keletkezése óta ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 136 vesznek tudomást semmilyen absztrakt filozófiáról. A harmadik tényező. Hogy e változások mik voltak. merészebb.Dr. mind a világ. nem lennének képesek megérteni finom mondanivalóját. teljesebb és szabadabb kifejtésére alkalmat adott. de mindennél fontosabb.

fejezet A FILOZÓFIAI FEGYELMI SZABÁLYZAT Az az egyszerű tény. Van ui. Egy ismeretlen és nehéz területet megismerni óhajtó kutatónak. először elő kell készítenie magát az expedícióra azzal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 137 V. aki nem rendelkezik ezzel a hét. ami valószínűleg a legnagyobb mértékben próbára teszi képességeit. amelyet minden embernek teljesítenie kell. Senki nem remélheti. Az. akinek hegyeken. hogy tudásvágyát a filozófiáról alkotott felszínes benyomásából eredő averziója vagy az absztrakt dolgoktól való félelme elnyomja.Dr. néhány alapvető előfeltétel. hasonlóképp felül kell vizsgálnia saját személyes felszerelésének természetét és minőségét. folyókon és sivatagokon kell útja során átkelnie – ha egyáltalán tudja mire vállalkozott –. hogy eredményesen filozofáljon. pszichológiai sajátossággal. hogy egyáltalán átléphessen a tanulmány küszöbén. Ezek jelentik azokat a szükséges eszközöket. mielőtt elméje olyan aktivitásba kezd. . alkalmatlanná teszi a filozófia tanulmányozására. amellyel az ember sikeresen elérheti célját. hogy az átlagember nem tesz az ellen semmit. és be akar hatolni az igazság területére. hogy megfelelően felszereli magát. aki ezt a filozófiát akarja tanulmányozni.

hogy filozófiai tanulmányokba fogjon. Senkinek sem kell azonban sokat törődni velük. nem részesülhetett az oktatásban. ateista volt-e vagy keresztény. Az összes többi ember nyugodtan tudomást sem vehet róluk. hanem az igazság megértésének természetében rejlenek. mivel . akik az élet titkát akarják megismerni mindenáron. osszák be kényelmesen az idejüket az életben. ez magyarázza meg. de fizesd meg az árát”. Ez a nyugati és keleti szemléletben meglevő különbség nagyon lényeges. vagy sem. hacsak nem tartozik azokhoz az őszinte kevesekhez. hogy az ázsiaiaknak miért sikerült jobb eredményt és jelentős sikert elérni. amit akarsz. A bölcsesség őrei számára mindegy volt. Ezek a feltételek az emberre nem külsőleg vannak kivetve. sem magatartása nem volt megfelelő. hogy a jelölt követett-e valamilyen vallást. Emerson helyesen mondta „Szerezd meg. Mindaddig. hanem a Természet maga. ezért teljesítésük elkerülhetetlen. az azonban fontos volt. akik az előfeltételeket teljesítik. Nyugaton bárki részére mindig nyitva állt a lehetőség.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 138 Nem mindenki vállalkozhat ilyen expedícióra. Nem valamilyen szigorú tanító alkotta őket önkényesen. hogy a feladat végrehajtásához megfelelő képességgel rendelkezzen. Fichte valószínűleg megérezte ennek az előkészületnek a szükségességét. vagy éppen mohamedán. Ezek a szavak pontosan illenek keresésünknek ehhez a pontjához. vagy ezt szerezze meg. hanem csak azok remélhetik a végső sikert. hogy pszichológiailag alkalmas legyen. amíg a jelöltnek sem az alkalmassága. Ázsiában azonban a jelölttől először azt kívánták meg. amelyeket aztán a hosszú tradíció elfogadott.

Dr. Ezt a vizsgálatot a legbecsületesebb módon kell végezni.” A magasabb igazság sikeres elsajátítása pontosan az ember személyes képzettségével van arányban. De ha törekvése igaz és őszinte. és fokozatosan megteszi a szükséges változtatásokat. Ennek az őszinte önvizsgálatnak az eredményeként meg fogja tudni. Ennek a vizsgálatnak az eredménye talán megijesztheti az embert. pillanatnyi kedélyállapotok. tudat alatti elfogultság. ha érzékeny. erőteljes hallucinációk vagy mélyen eltakart illúziók. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 139 egyszer azt mondta: „Hogy az ember milyen filozófiát választ. hogy valójában mi is! Az ilyen őszinte felismerés sokak számára nem lesz kellemes. jobb. vagy világosan megmondja neki. ez a pillanat döntő lesz számára. Így felismeri. hogy ledönti a tanuló agyagból készült bálványait. hogy valójában mit is tesz. rejtett félelmek. szégyellni fogja magát. vagy felvilágosíthatja. és teljesen elejti e tárgyat. hogy meggyőződjön: a megkívánt sajátságok milyen mértékben vannak meg benne. ha ennél a pontnál lemond a filozófiáról. ha őszinte. Ezért a tanulónak e fejezet elolvasása után szigorúan tárgyilagos módon. . hogy ő maga milyen ember. hogy milyen mértékben bujkálnak benne ártalmas ösztönök. ha nagyon vágyik az igazságra. buta remények. és hogy mennyire a viszálykodó gondolatok és az erős tudat alatti befolyásolás ködében bukdácsol. A filozófiai tanító első gondja ez. az végső soron attól függ. őszinte önvizsgálatot kell tartania. előítéletek. igazságtalan viselkedések. amikor haragosan félredobja a könyvet. szívesen teljesíti a kívánalmakat. és ha valaki az első próbán nem tud átjutni. ha ezeket imádja.

varázslattól és tévedéstől mentesen. hogy a tanulót először ebből a kiegyensúlyozatlan állapotából kell kigyógyítani. Könyörtelenül fel kell tárnia kutató kriticizmusa segítségével rejtett motívumait.Dr. Az elme szabályozásának feladata fájdalmas művelet. és a tudat tiszta fényében világítsuk és lássuk meg őket. ahogy az valójában van. . Az emberi elme tudat alatti rétegét kitöltő komplexusok azok. aki kiegyensúlyozott és valóban normális. tudat alatti vágyait és eltakart hajlamait. hogy a filozófia szemszögéből nézve kevés ember az. a helyes nézőpont felé törekszik irányítani a tanulókat. A filozófia ui. amely a milliókéval azonos. és rejtett komplexusai el nem tűnnek. amelyek részben felelősek azért. amelyek befolyásolják gondolkodóképességét és szemléletmódját. amíg az értelem kellőképp meg nem világosul. Az előkészület legfontosabb része ezért az. Amikor a tanuló már megismerte cselekvéseinek és magatartásának valódi alapját. és meg sem nevezi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 140 Való igaz. de csakis akkor kezdhet el szabadon és félelemtől mentesen filozofálni. ahonnan a kozmikus lét panorámája úgy látszik. Az elmét ostromló és szorongató valótlanságok és balgaságok felszámolása után valószínűleg bizonyos üresség marad vissza. hogy milyen erők működnek az elmében. Fontos felismerni azt. akkor. hogy kiássuk ezeket a szellemi gyomokat. Ezeket a komplexusokat az ember sokszor fel sem ismeri. Ez azonban addig nem lehetséges. hogy az ember képtelen megérteni az igazságot. és ezért azzal kezdi.

érzelmi meghamisítás tapad hozzá. és megakadályozták az igazság tiszta belső meglátását. komplexust. Az embernek meg kell alázkodnia. hogy jelleme – mind a tudatos. hogy felismerjük és eltávolítsuk a gondolkodás és cselekvés folyamatából az összes hajlamot. mind pedig a tudat alatti fázisában – deformált. mielőtt a filozófiát hasznosan tanulmányozhatja. és készítheti fel magát a végső útszakasz bejárására. Ezek a komplexusok uralják az embert. ahogy valójában van. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 141 Amikor az ember tudatára ébred elméje titkos folyamatának és vágyai rejtett működésének. nem szűnik meg ártó működésük. Felfedezi. Úgy kell látnia önmagát. hogy megértse önmagát. amelyek erősen meggátolták a helyes magatartás kialakulását. és arra kell bátran törekednie. Meg kell vizsgálnia érzelmeit. amelyek nem engedik.Dr. hallucinációt stb. Csak egy ilyen alapos pszichológiai megértés birtokában – amikor látja. ha az egyelőre keserű is lesz. nem szabad semmiféle mentességet elfogadnia. Röviden: egy kis pszichológiát kell tanulnia. önmagát önmaga elé állítva. Fel kell. válhat szabaddá. nyomorék és kiegyensúlyozatlan. az . hogy az illúziók nehéz terhét cipeli. amelyek útjában állnak az igazság elérésének. Ilyen tehát az a finom pszichológiai operáció. és be kell ismernie. ennek az analízisnek a segítségével. szemtől szembe. hogy mi is folyik tudatos személyes életének színfala mögött –. amely ahhoz szükséges. hogy tárja legbelsőbb jellemzőit. hogy a valódi tudáshoz jusson. fel fogja fedezni. Mindaddig. hogy hosszú múltjából milyen sok téves hit. míg ezeket a hatásokat fel nem tárjuk. és az elmét téves útra terelik.. és megakadályozzák az ész szabad érvényesülését.

amely meglehetősen eltér a valóditól. Továbbá. amikor az önérzet kedvéért. érdekes folyamatnak lehetünk tanúi: ekkor az ember a következtetései számára tudatos alapot talál. Az utóbbi elfedi az előbbi hiányosságát. Az egyik ilyen részben lehet pl. A hiba nem abban van. hanem egy különleges komplexusban. fel kell ismernie. amelyek soha nem tudnak logikailag egymással kölcsönhatásban lenni. hogy az ember képtelen helyesen gondolkodni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 142 érzés és az ész kölcsönhatását. a teljes hiszékenység. Vagy amikor az ember egy sajátos tárgyban vagy érdeklődési körben bizonyos képzeletek számára mentális rezervációt alakít ki.Dr. egoista vágyainak és indokolatlan előítéleteinek ésszerű megalapozásával. útjában áll a gondolkodás szabad menetének. vagy ennél is több elszigetelt részre oszlik. az észnek engedményt kell tenni. ekkor elméje két. és nem engedi meg. a másikban pedig ennek az ellenkezője. egy egyedi idea állandóan és ellenállhatatlanul visszatér az elmébe. a másikban pedig a kritikai gondolkodás. hogyan alakul ki benne az ideák és dolgok fogalma. Egyéb nehézséget jelent az önámítás. Így megcsalja magát és talán másokat is. Ez a szívós önámítás . és meg kell küzdenie tudat alatti indítékainak problémájával. hogy képességei teljesen ebben működjenek. és megrögzött kényszerképzetté válik. hogy az ilyen szilárd jellem az észnek bevehetetlen frontot szolgáltat. és a pontos filozófiai gondolkodást lehetetlenné teszi. Amikor pl. ami egy bizonyos ponton közbelép. vagy mások miatt. amely azt akarja elhitetni. Az ember az egyikben teljesen kiegyensúlyozatlan.

melyek az igazság keresésében játszanak szerepet. társadalom. Ezenkívül egy kívülálló sokkal világosabban is fel tudja ismerni ezeket a betegségeket. és így nem szükséges ezen a hoszszú. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 143 rendszerint a politika. amíg nincs betegségének tudatában. gyakran fantasztikus pszichológiai vizsgálatfolyamaton átvergődni. Nem kellemes. míg ki nem gyógyul belőlük – a gondolkodás és a cselekvés folyamatának meghatározása folytán –.vagy gazdaságtudomány területén jelentkezik. Az ilyen ember ui. amíg alá nem vetették őket a filozófiai fegyelmezésnek! Az ilyen vizsgálatot a leghatásosabban az tudja elvégezni. Mindaddig azonban nem várható gyógyulás. aki maga is szellemileg „felszabadult”. hogy végrehajtsa. bár az ilyen emberek manapság igen ritkák. mivel a betegségek maguk is különböző komplexusoktól szenvednek mindaddig. amely a tanulásra vár. hogy az emberben milyen komplexusok vannak működésben. és mindaddig. Pontos vizsgálatra az ember egyedül nehezen juthat és itt – ha van rá alkalom – nagyon nagy segítséget nyújthat egy szakavatott vezető. megakadályozzák azoknak a képességeknek az egészséges működését.Dr. Ilyen az az önfeltáró munka. az igazság magas ideáljának állandó keresése . hogy nyújtsanak. Mindezek az elme betegségei közé sorolhatók. de ha van bátorsága. E lapok ugyan bizonyos fokig az önvizsgálat körén minden igazán komoly olvasónak segítséget kell. már rövid beszélgetés után is látja. mint az orvosság a beteg embernek. vallás. úgy fog hatni.

Nincs olyan igazi vezető. Elkerülhetetlen. és még nagyobb intellektuális bátorságot. hogy változtatásra van szükségük. ezt neki magának. saját elhatározásból és önerejéből kell végrehajtania. hogy a realitásokat nehogy elkerüljük. hogy legyőzzük a szellemi sötétséget. amelyet nyugodtan és bátran kell végrehajtani. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 144 azonban általában még többet tesz e komplexusok gyógyítása érdekében. ösztönös szembenállásba és érzelmi akadályba ne ütközzön ez a művelet. Olyan belső anyagcserefolyamat ez. Mindazonáltal azonban. Ez az introspektív analízis olyan vállalkozás. nevelési körülményeiből. és nem félnek. Többnyire álcázott gyengeséget és pszichológiai gátlást jelentenek. ehhez azonban egy kompetens vezető konstruktív tanácsa mindig hasznos. ahogy az ember a nyugodt önvizsgálat során felismeri őket – ha filozófiai beállítottságú – kell. hogy belső ellenállásba. és hogy kialakítsa a helyes magatartást az élethez. hogy önként alá is vessék magukat egy ilyen reformnak. személyes jelenléte pedig mindig inspiráló. valamint a környezeti. amely egy időre fájdalommal jár ugyan. Ezek az akadályok természetszerűleg emelkednek fel az ember született hajlamaiból. de tartós egészség megszerzésé- . amelyek meg akarják gátolni a végrehajtást. ezért ez szellemi hősökre kiszabott feladat. akik nem szégyenlik azt.Dr. hogy kijavítsa őket. Ez nagy intellektuális becsületességet követel meg. aki a tanuló helyett elvégezheti a végső önlegyőzést. hogy olyan speciális ösztönzése legyen. amely arra buzdítja.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 145 re vezet. nem kell halára kínozni magát. amikor új távlatok után kutatunk. hogy hagyjanak fel. amire képes. Sok ember válhatna filozófussá. Évekkel ezelőtt úgy gondoltuk. Az éleslátás mindig kialakul. vagy változtassanak régi. szokásos gondolkodásmódjukon. bizonyos fokú képességekkel és korlátozott mértékű szellemi erővel születik. hogy ez jóval túlhaladja azt. és meg is érdemli. Nem könnyű dolog az embereket meggyőzni arról. és hogy ezeket a korlátokat és határokat soha nem lépheti túl. A pszichoterápiás kezeléssel elért jelentős klinikai eredmények bizonyítják. mivel az emberi természet alapjában véve konzervatív.Dr. Ma a pszichológia beható vizsgálata száműzte és lomtárba dobta ennek az utóbbi kijelentésnek a mítoszát. hogy minden ember meghatározott jellemvonásokkal. és ha erősen belekapaszkodna a saját progresszív lehetőségeibe vetett élő és átalakító hitbe. Ha az ember úgy találja. amelyeket önmagunk tökéletesítésére használhatunk fel. hogy ott maradjon. és hogy ennek az intellektuális magaviseletnek a mértéke túl magas a számára. És ezek a régi szokások makacsul újra megerősítik magukat minden alkalommal és lehetőséggel. ha csak egy kicsit is nekigyürkőzne. amellyel az ember alkalmassá teheti magát a filozófia elsajátítására. És egyben azt az egyetlen módot is jelenti. hogy az emberi elmében milyen látensen meglevő erők vannak. Senki közülünk nem érte még el saját képességeinek határát. ha a régi téveszmék kagylóját kitartó és könyörtelen erőfeszítéssel igyekezne feltörni. Mint ahogy napjainkban már általánosan elis- .

és etikailag úgy kell formálni magunkat. Mentalitásunkat megváltoztathatjuk. az ember tulajdonainak legutolsójával. koncentrált gondolkodást kíván . a felismerésig növekedhet. Ha e könyv olyan világot ígér számunkra. hogy az elme kapacitása rendkívüli módon rugalmas és tágulékony. hogy megszerezzük azt a helyes magatartást. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 146 mert dolog. A bölcs ember ezért nem esik kétségbe e filozófia tanulmányával kapcsolatos nehézségek miatt. amikor a türelmes erőfeszítés – hogy a látszólag megérthetetlent megértsük – összekapcsolódik a reménnyel. akik csak állnak és várnak. Miért ne tudnánk megtenni ma azt. hogy mentális képességeink és természetes sajátságaink meghatározott irányban fejleszthetők. hogy a fizikai gyakorlatok ereje határozott erő. amely intenzív. ha helyesen látunk neki a feladatnak. ugyanúgy most már azt is tudjuk. amely az előttünk álló kemény úthoz szükséges. amíg fel nem adja. Valójában senki nem bukik el mindaddig. „Egy tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik” mondja egy kínai közmondás.Dr. aminthogy a bölcsesség e tulajdonok között a legjobb. Ezért szívesen kell alávetnünk magunkat a szellemi fegyelemnek. A pszichológia elmélete és a tapasztalat valósága azt a tényt bizonyítja. hogy izmaink a napi gyakorlatokkal erősebbekké tehetők. a vérkeringés pedig gyorsítható. Ez rajta a legelső lépésünk. ha akarjuk. amit más emberek meg akarnak csinálni holnap? Vagy – Milton szavait megváltoztatva –: azok nem lesznek kiszolgálva. amelynek az elérésére szokatlan nagyságú kitartó figyelemre van szükség.

hogy kifejlesszük őket olyan mértékig. de remélhetjük. Akkor önként fogunk meghódolni ránk szabott követelései előtt.Dr. míg széles sugárnyalábbá nem válik. sem könnyű dolog. akik közül az egyik megelégedetten fetreng a bűnében. és amely olyan önzetlenséget követel. csak azt jelentik. hogy egy nap majd mint bölcsek fejezzük be. hogy tovább tökéletesítsük magunkat bennük. mivel – ahogy az idővel mind jobban magunkévá tesszük ezeket az elveket –. tapasztalni fogjuk azt a finom varázst és rendkívüli elbűvölést. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 147 a tanulótól. Az alázatos kezdés elegendő lehet a kiinduláshoz. míg a másik minden vétkezése után elégedetlenül . ami előtte teljesen sötét volt. olyant. a filozófia félelmesnek és visszataszítónak tűnő arca mögött. ha felismerjük. amire csak kevesek képesek. hogy teljesebb elsajátításuk nem lesz sem gyors. hogy legyünk. arra védekezésül legyen a válasz Thoreau szavaival: „Nem kisebbet. még akkor is. hogy legalább a filozófia elementáris és legelső elveit megérthessük.” Ez nem is azt jelenti. Legtöbben bűnösként kezdjük. és azt. amely a legtöbb ember számára elérhetetlennek látszik. De óriási különbség van két olyan ember között. Így az intellektuális fény vékony csíkja folyton növekszik majd. hogy a megkívánt sajátosságoknak teljesen a birtokában kell. hogy belsőleg törekednünk kell. megvilágítva azt is. amelyek a lélekben vannak mélyen eltakarva. hogy a hét minőségi követelményt személyes ideálunkként állítsuk örökké elénk. amely lehetővé teszi számunkra. bár a többség nem tudja elérni őket. mint a csúcsokat célozzuk meg.

hogy e tulajdonságok nem lehetnek csak puszta fénylő máz az ember értelmén vagy kulturális díszítőelem. de a jó irányban is halad. de a végén még többet adnak vissza. az intelligencia élesítésének és az erő növelésének tiszta öröme – ahogy előrehaladunk – egyike a filozófia megszámlálhatatlan nyereségének. E vizsgálat elvégzéséhez szükséges emberi tulajdonságok puszta számbavétele is azt bizonyítja. . aki előbb vagy utóbb minden bizonnyal valamilyen téren kitűnik majd magasabbrendűségével. mind pedig az örök élettel vannak szoros kapcsolatban. bőségesen kárpótolni fogja hűséges híveit. és a legtisztább és legmagasabb érzések kielégítésére. A jobb magatartás. hogy a jó és helyes életet támogatja. a számunkra kitűzött gyakorlati és pszichológia célok a szilárd mentális és morális alapot egy kivételes személyiség számára fogják megvetni. Így azok az órák. később majd azt is látni fogjuk. Mégha ez a tanulmány nem is eredményez semmi többet. nagyon is sokat kívánnak az embertől. szemlélet és szokások kialakításában a legnagyobb átalakításnak vetjük alá magunkat. nem elméleti bemutatásra.Dr. A jellem nemesebbé tételének. hanem hatásos és ésszerű cselekvésre. nem vesznek kárba. az utóbbi pedig nemcsak keresi a kiutat. amelyeket a filozófiai fegyelmezésre és tanulmányra áldozunk. E tanulmány biztos vezetővé válik a helyes cselekvésre. Az első mocsárba süllyedt és reménytelen. mivel mind a materiális. Az egész élet kiegyensúlyozott megértéséhez vezetnek. Már láttuk. hogy a vallás gyakorlati igazolása az. hogy a filozófia gyakorlati igazolása a legjobb élet támogatásában és pártfogásában rejlik. Az istenség. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 148 felemeli magát. akit így imádunk.

és elfogadja olyannak. hogy az igazság után 1’art pour 1’art vágyakozzanak. Nem sokan születnek ilyen tulajdonsággal. mint a végső igazság után való erős vágy. nem pedig időszakos kielégülésre törekszik. Régen nem volt olyan ázsiai bölcs. Az embernek meg kell tanulnia. akiben a világgal kapcsolatban semmiféle kérdés nem merül föl. akiből ez az erős vágyakozás hiányzott. akik az életben később mégis . hogyan vágyakozzék a szabadságra. hogy felfedezheti és elérheti az élet legmagasabb célját. Senki nem remélheti.Dr. amilyen. vagy csak kis mértékben volt meg. viszont nélkülük – soha! Az igazság mindenekelőtt. hogy egy vízzel átitatott farakást meggyújt. amelyet a misztikusok „a Kegyelem manifesztációjá”-nak neveznek. tudatlansága helyett. hogy kényszerítjük az érzést: nyugtassa el a gondolatot. míg előbb valamennyire ki nem szárítja. hogy ezek jelentik számára a legértékesebb tulajdonságokat. ugyanúgy nem fogadhatja tanítványul egy becsületes tanító sem azt a világfit. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 149 A gyakorlatlanok és tapasztalatlanok könnyen aláértékelhetik a hét pszichológiai sajátosság fontosságát. Azok. és remélheti. de a küzdő filozófus tudja. aki még a filozófia ABC-jével is megismertetett volna bárkit. Az első jellemző vonás nem más. Ez előrehaladottabb fokozatot jelent. Velük válik alkalmassá és késszé a megvilágosodásra. mivel rendszerint az elme nem akarja magát fárasztani azzal. mivel a végső igazságra. Ez a vágyakozás ugyanannak a mély vágynak a felsőbb oktávját jelenti. csak ez a vágyakozás abból ered. hogy megtalálja. hogy az élet legbensőbb megértésére jussunk.

Az igazság utáni vágy azt a vágyat jelenti. ezáltal alkalmatlanná is válik rá. és amit kapnak. nem pedig az. Azok. mint egy pusztán érzéki állat. mivel csalódtak a vallásban. hogy az igazság elérhetetlen. de hirtelen megállnak. vagy udvarias intellektuális beszélgetésben. mielőtt megengednék. Szemük ezért be van kötve. Az igazság – mielőtt feltárja magát – mély vonzalmat követel. selejt anyag is lesz. amely az élet értelmét és jelentését eltakarja. vagy a miszticizmusban. hogy megszabaduljunk a tudatlanságtól. vagy azért. amelyet csak nagyon kevesen teljesítenek. Először küzdjön. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 150 kialakítják magukban ezt a magatartást. mivel az úton hamarosan elfárad és kidől. amiért fizettek. hasonlóképp az is alkalmatlan. És aki csak pusztán kíváncsi. hogy életüket színezze. hanem a kezdeti csodálkozása vagy kétsége után. a kozmikus látványt illetőleg küzdenie kell. Az az ember a legalkalmasabb. és könnyűnek találtatnak. és e küzdéstől soha ne is álljon el. ha e kérdést illetően helyesen akar valamit dogmatikusan mondani. dogmatikusan kijelenti. tragikus veszteség miatt teszik. ha ui. A legtöbb ember érdeklődhet iránta hobbiból. félig lelkes tanítványok e tekintetben nem lehetnek.Dr. Egy igazán gondolkodó ember nem pihenhet megelégedetten. A bölcsesség csak lelkes tanítványokat fogad el. akik tudat . hogy megszabaduljon tudatlanságától. Ezen az úton hamar megméretnek. hogy szétszakítsa azt a fátylat. mint ahogy a mindennapi életben is csak azt kapják. akiben az igazság iránt égő szenvedély lobog. Arra kell törekednie. rendszerint nagy szenvedés. akiben csak a világ iránt merül fel aszketikus idegenkedés.

és elfogadja az így megtalált igazságot. mint az a tartós elhatározás.Dr. legyen az egy ismeretlen országban vagy ismeretlen gondolatokban. hogy a kisebb. de kézzelfoghatóbb dolgok iránti szeretetük elnyomja a kézzel nem fogható igazság iránti szeretetüket. akármilyen ízű – méreg vagy nektár – is legyen. hogy az igazság birtokának előnyös helyzetében vagyunk.” Az az ember lesz végül is ennek az istennőnek kedvelt tisztelője és hívője. hogy az igazságot elérje. hogy az elfátyolozott istennő hívását meghallja. nem pedig sima egyenes úthoz. hogy meglátogassa az embert. ahol a haladás könnyű és előre megjósolható. mivel megérezte Bacon mondásának erejét: „Nincs az az öröm. Az istennő azonban nem kísértethez hasonlóan állít be. tekintet nélkül a vele járó kellemetlenségekre vagy kellemes élményekre. ki kell alakítania magában a második sajátosságot is. hiszen önmagáért kell akarni. Ez a keresés mindenféleképp egy hosszú és meredek hegymászáshoz hasonló – amelyet fáradsággal és erőfeszítéssel lehet véghezvinni –. bárhol is legyen megtalálható. ami ahhoz hasonlítható. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 151 alatt nem őszinték. és megkeresse. Az igazi kereső egészen a végpontig elmegy ezen az úton. Alaposan és meggondoltan el kell dönteniük. Kitartás – állandó remény. ami ehhez szükséges. és ez nem más. engedni fogják. Ezért akiben erős vágy él. hanem annak magának kell szünet nélküli kutatással megkeresnie. Ez a nem . hogy miért akarják. hogy az igazság keresését – jöjjön aminek jönni kell – egészen a cél eléréséig folytatja. vagy célkitűzéseik meglehetősen korlátozottak. vagy a bennük levő hajtóerő nem elég erős. aki vágyódik az után.

Dr. amelyek ráülnek az emberre. az úttal járó sötétség és tanácstalanság közepette nagyon fontos az ember számára. ami nehéz. s hirtelen megállna útjának bármelyik pontján és visszatérne. és állandóan támadják elméjét is. állandó kitartás. mindig meg kell maradnia. mind a szívnek elkerülhetetlenül lesznek olyan kishitű hangulatai. hogy állhatatosan elviselje mind a kísértéseket. mint annak előtte. hogy a keserű befejezésig végigcsinálhassa. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 152 csökkenő. jól őriznie kell ezt a vágyát. Mind az elmének. . hogy a keresést folytatja. Ha pl. a bajokat és örömöket és mindezek után is éppen olyan határozott maradjon. akiben őszinte vágy él az igazság megszerzése iránt. annak az elhatározásnak azonban. A próbatételek és a megpróbáltatások az ember egész világi útját elállják. ugyanúgy el is fognak tűnni. mivel nem talált elég ivóvizet. Fontos tényező azért is. mivel az embernek ösztönző erőt ad. a kétségbeesésből rettenthetetlen bátorságot merít. de ahogy jöttek. hogy ne fáradjon el a csüggedésben és elkedvetlenedésben. és ne mondjon le a kereséséről. kígyóktól és moszkitóktól félne. hogy Észak-Afrikát parttól-partig átszeli. vagy az ellenséges környezettől. mind pedig a megpróbáltatásokat. egy kutató arra vállalkozik. A keresőnek elég türelemmel kell rendelkeznie. de megoldható feladat. mivel a felszínes mindennapi környezet árja ellen úszik. A szellemi kaméleonok – akik minden évben változtatják céljuk színét – nem illenek ehhez az úthoz. rovaroktól. mivel ha valaki valóban komoly. ami átsegíti az összes nehézségen és hátrányos helyzeten. Még annak is. és az akadályokkal szemben erőt ad neki.

hogy bármi is eltérítse. Semmi igazán értékes nem szerezhető meg a puszta vágyakozással. akik megtartják szavaimat. hogy lanyhuljon a munkában. ami valóban értékes. és hogyan várjon a megvilágosodás szerencsés pillanatára. Lindberg ezredes tette. és azt mondta nekik: „Csak azok fogják megismerni a tanításomat. Az igazság keresőjének sem szabad ennél kevésbé lelkesnek lennie saját intellektuális kutatásai területén. Az idő ezért olyan tényező. Meg kell tanulnia. és a várás idején mégsem szabad. Mégis ez az. hogy önmagát adja! Valamikor egy vándorló tanító Galileában észrevette a gyöngeség felé hajlást a tanítványaiban. Ugyanúgy egy olimpiai győzelem mögött is hosszú és kitartó munka húzódik meg. ha annak nincs azonnali eredménye. amit figyelembe kell venni. hanem több kisebb kísérlet eredményeképp jött létre. mivel ez a küzdelem nagyon sokat kíván az embertől. az Atlanti-óceán átrepülése óriási teljesítmény volt a maga korában. Ezért van az.” . A megszerzéshez az embernek fel kell készülnie. és mindenkinek várnia kell az alkalmas időre. Az igazság feltárása is lassú fokozatokban halad előre. hogyan folytassa a tanulmányt akkor is. és a választott iránytól nem szabad. Senki sem teljesen önmagának a mestere. bár végső felismerése meglepő gyorsasággal jelentkezhet. Le kell küzdenünk elhatározásunk gyöngeségét. a magasabb megértés sors rendelte órájára. Az életben a legnagyobb küzdelmet az embernek a saját maga elleni küzdelme jelenti. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 153 sohasem érné el a másik partot.Dr. De ez nem egy kísérlet. hogy csak olyan kevesek léphetnek be.

a másodikból viszont soha nem tanul. látszólagos valóságokban és félrevezető jelenségekben tartják. hogy elfogadjon bármilyen véleményt. úgy kerül ki. Ez a tanulmány sok új és egyáltalán nem könnyű gondolkodást foglal magában.Dr. a Gondolkodó viszont szilárdan áll. amelyre azért van szükség. Gondolkodni! A harmadik szükséges sajátság a gondolkodóképesség. Erős gondolkodóképességre van szükség. A dolgokat úgy akarja látni. amely kellő mértékben erős ahhoz. hogy pontosan és ne csupán konvencionálisan mérlegelni legyen képes a dolgok relatív fontosságát és az állítások érvényességét. mint amilyeneknek látszanak. hogy levonja a szükséges következtetéseket. a mélyreható vizsgálat és az állandó kérdésfeltevés jelenti – valamenynyi egyesül az igazság keresésében. és a továbbiakban felhasználja. generációnk valószínűleg nem sokat dolgoz fel belőle. A nyáj mások véleményének és elméletének áradatába süllyed. Az elsőből ui. hogy visszautasítsa azt. de az úttörő elmék minden bizonnyal sokat. mivel azok tévhitekben. pusztán csak azért. Ez egy bizonyos mentális éberséget foglal magában. . de igaz mondás tartja: a dolgok nem mindig olyanok. mintha valódi lenne. ahogy azok valójában vannak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 154 Az igazság kiderítését célzó filozófiai elhatározás nem téveszti össze a vereséget a teljes bukással. A filozófia kellő perspektívát és megvilágítást kíván. mert ahogy egy elcsépelt. A gondolkodásnak olyan szabadnak és függetlennek kell lennie. mivel mindenki más elfogadta. E kötelékből a kivezető utat a helyes gondolkodás. A nem valódi gyakran úgy látszik.

következésképp nem értik meg. hanem az igazságért.Dr. hogy a gondolat-ösztönzés nem kevésbé fontos. hogy elvesztenénk az egyensúlyt. hogy az ilyenfajta vizsgálódásra és kérdezősködésre nincs szükség. a mentálisan gyenge. amely felismeri. A ilyen racionális éleslátás kiművelése megkönnyíti a filozófia megértését. A filozófia komoly szellemi erőfeszítés nélkül nem válik érhetővé. akik képtelenek vagy nem akarják ezt az erőfeszítést megtenni. hogy az az elhatározás. Hatodik érzéknek lehetne ezt a tulajdonságot nevezni. Ugyanolyan fontos az az élet-felbontóképesség is. nem magunkért. hogy gyakran egy logikai kötélen való sétához hasonló anélkül. gyakran azzal menti magát. a napi dolgokat egy egész élethez tartozó dolgoktól. amellyel meg lehet különböztetni a múlót az öröktől. akármilyen világosan is legyen megírva. cselekednünk kell. Úgy kell működnie. nehéz követni. De mindez nem elég. mert nem ismerik az őszinte és igaz gondolkodás helyét az életben. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 155 Gondolkodnunk. Az intellektuálisan gyáva. és azok. És a szigorú tényt a kellemes képzelet ellenében úgy kell szeretnie. olyan nehéz. e könyv egyes részeit szükségszerűen rejtvénynek fogják találni. hogy a valódit az illuzórikustól megkülönböztesse – amely a filozófia gyakorlásában és tanulmányozásában a leglényegesebb – fokozatosan a legmagasabbra emelkedjen az emberben. mint a gondolat-közlés. az anyagi lét futó látszatát a relatíve állandóbb szellemi tényezőktől. Ezt azért mondják. . hogy a tartós és a pusztán időszakos dolgok közötti állandó megkülönböztetni tudáshoz vezessen. mi az igazán alapvető az élet játékában.

Így a tudatlanság foglya marad. Amelyik elme nem hajlandó erre a gyakorlatoztatásra. És az is. hogy igaz-e. Az átlagember türelmetlen. mivel ez nem saját országa vagy népe terméke. még senkit sem tett filozófussá. aki a dolgokat végső eredetükig tudja gondolattal követni. túl könnyen jut következtetésekre. amelyet ki kell küszöbölni. aki megretten attól. nem lesz képes annak . és gyakorlatoztatni magát. Egyedül csak az érdemli meg az igazság keresője elnevezést. hogy a felszín alá tudjon merülni. és semmilyen pontnál nem habozik. hanem egy más országé és egy más színű népé. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 156 Néhány problémával való játszadozás. aki nem hajlandó megvizsgálni egy tantételt. nincs jogcíme. hogy megvizsgáljon egy tant. Annak. és aki az így kapott következtetést könyörtelenül alkalmazza is életvitelében. vagy sem. mégha az összes többi ember által vallott szemlélettel szembekerül is. Ez a gyöngeség olyan hiba. A filozófiai kutatásnak ebben a szférájában a tan vagy a tanár elleni politikai elfogultságnak. hogy képes legyen levegőbe ereszteni néhány szellemes megjegyzést a csodálkozó társadalom felé. Az ész nem ismer földrajzi határokat. hogy az igazságot megszerezze. Az ilyen ember elméjének mélyíteni és élesíteni kell saját jellegét. csak azért mert idegensége teljesen szokatlan és ismeretlen. aki minden kérdést velejéig tud kikutatni.Dr. szintén alkalmatlan és érdemtelen erre az értékes adományra. ha kitartó gondolkodásra késztetik és közvetlen benyomások kormányozzák életét. vagy a faji előítéletnek a bevezetése tökéletesen végzetes a siker szempontjából. amelyek gyakran felszínes és félrevezető látszatokon alapszanak.

és minden zavart eloszlat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 157 a keresésére sem. valamint minden illúziót különválaszt. mert elméjének járása lassú és hibás. A végső ideál az. hogy ne tudjon gyorsan lemondani róluk. hogy toledói acélpengéhez hasonló élességű elmével rendelkezzünk. mivel érzelmi kötelékei mentális részrehajlást teremtenek. hogy majdnem minden ember nagyon sok illúziónak ad szállást pusztán azért. hogy olyan erősen kötődjék hozzájuk. hogy így a legdédelgetettebb és legvidámabb fogalmak. amikor ilyen éles penge vágja őket ketté. ami van. mivel – ahogy ez a tanulmány előrehalad – felfedezzük. hogy személy- . és bármilyen élvezet vagy vágy uralja is a pillanatnyi életét. ami megakadályozza. ilyen közöny talaján kell állnia. Olyan éles megértésre van szükség. ami hatásosan fog áthatolni a tévedéseken és képzeleteken. Belső közöny. hogy a negyedik sajátosságot is kifejlessze. Ennek az éles megértésnek a szükségét a következő kötetben is látni fogjuk. Amikor az elme ilyenképp kellően élessé válik.Dr. nem szabad. rezignált közömbösséggel kell fogadnia. amikor az alvás és az álom jelentését vizsgáljuk. Bármilyen szerencsétlenséget is hozzon a sors forgó kereke a tanuló életének előterébe. az érzéseken és babonákon. hogy mi az. ami mindazokat a dolgokat amelyek nem valódiak. Lehet. mind pedig a kellemesekkel szembeni belső nyugalom és közöny változatlan magatartásából áll. Ha az ember filozófiai perspektívára akar szert tenni. eszmék tűnnek majd el. eleve jobb helyzetben lesz ahhoz. Ez mind a kellemetlen epizódokkal. és mivel nincs kellőképp kiköszörülve. ha szükséges.

Ezért a filozófiai tanulónak helyes magatartást kell felvennie csábító varázsuk iránt. a személyi státusz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 158 telen magatartást alakítson ki a bizonyítás mérlegelésénél. hogy az élet ezen a földön a kellemes és kellemetlen események változó áramlatából áll. élete végső céljának és befejezésének tekinti. Megfelelően kell tudnia értékelni a futó napoknak ezt a váltakozó panorámáját. sem pedig a teljes elutasítást nem jelenti. azt is észre fogja venni. amely alól senki és semmi nem kivétel. minden érzéki öröm és annak tárgya is. hogy azt . Ezért elég megfontolttá kell válnia. ha azt ami múló és tűnő. hogy az jelentene számra mindent. Ha ui. hogy minden relatív és mindenki mulandó. hogy nem biztonságos. Meg kell értenie. És ha ugyanennek az embernek az elméje elég éles. Ezenkívül e sajátság ahhoz is szükséges. hogy minden – beleértve saját magát is –. ha nem akarja megcsalni magát. akkor nem lenne semmi oka. minden emberi kapcsolat. hogy eszét abban a nem szokásos irányban használja. minden földi tulajdon. az élvezetek hajszolása vagy a kielégítetlen vágyak nem kábítanak el. mely sem a vak lelkesedést. mulandó és gyorsan elenyésző. észre tudja venni. Az olyan ember.Dr. Minden világi vonzerő. a vizsgálat lefolytatásánál vagy a vélemény kialakításánál. hogy filozófiai keresésbe fogjon. meg fogja érteni. Amikor látja. talán már holnap megszűnik és semmivé válik. hogy mindezek csak relatív és múló boldogságot adhatnak neki a legjobb esetben is. szokatlan ambíciója. akit a társadalmi szokások. a világ szokásos tapasztalatához annyira kötődne és ragaszkodna. hogy a tanulót az időszakos csábítások ne vonják el a kereséstől.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

159

keresse, ami nem pusztul el, nem hal meg soha. Hogy ez a valami megtalálható-e, vagy sem, az más kérdés, de a filozófiai keresés ennek a valóságnak és abszolút igazságnak a megtalálására irányul, amely tartós, és a puszta emberi felfogáson túl fekszik. De nemcsak erre a gondolkodóképességre van szüksége, hogy mindezt látni tudja, hanem bátorságra is, hogy ezt be is fogadja és magáévá tegye. Ha eddig el tud jutni – és kevesen el is tudnak –, akkor már alkalmas és előkészített lesz arra, hogy felvegye ezt a magatartást, amely az individuális sors változásaival szemben elfoglalt bizonyos sztoikus közönyt, és az örömmel szembeni aszketikus higgadtságot jelenti. Vannak olyan emberek is azonban, akiknek az elméje nem olyan éles, hogy lássák az ilyen magatartás kialakításának a szükségét, és mégis eljutnak ide, bizonyos tapasztalatok eredményeként, amelyen átmennek. Pl. ilyen tapasztalatokat jelenthet az erős szenvedés, fájdalmas elvesztés, hirtelen sokk, sikertelen küzdelem és a nagy veszély. Az ilyen személyek a földi tapasztalatokban gazdagok. Amikor már mindentől kifáradtak, a jótól és a rossztól egyaránt, öntudatlanul ilyen filozófiai jellemvonást alakítanak ki maguknak. Az erős szenvedés így az élettel szemben bizonyos közömbösséget injektál az emberbe. Az a bánat és szenvedés, amely századunkat világszerte keserűen megsebezte, bizonyos kisebb beavatást szolgáltatott az ilyen magatartás fölvételére. Amikor az emberek azt látják, hogy tulajdonuk, vagyonuk és személyi létük egyáltalán nincs biztosítva, s talán már holnap elveszthetik őket, amikor tapasztalják a vagyonuk vagy sze-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

160

retett hozzátartozóik elvesztése fölött érzett fájdalmat és gyötrelmet, kezdenek kevésbé ragaszkodni világi dolgaikhoz. Felismerik, hogy milyen mulandó és instabil az élet, és a szörnyű káosz és az állandó bizonytalanság napjai kevésbé lesznek vonzóak számukra. Így a bánat a megértés felé vezet. Minden könny tanítóvá válik. Könnyű lenne e tulajdonságot félreértelmezni azoknak, akik sohasem érezték vagy sohasem látták még működésben, vagy ha látták is elméleti testetöltésben, nem olyannak hitték, amilyen a valóságban. Az emberi élettől való aszketikus elmenekülés, vagy a személyes cselekvéstől való elfordulás, a mindennapos, általános örömüktől való elidegenedés csak időszakos csömör – nem elég. Valami mélyebbre, többre van szükség – a láthatatlan láncok valódi levetésére. Valójában, az, aki rendelkezik e tulajdonságokkal, kifelé részt vehet a családi kötelezettségeknek, munkának és örömöknek ugyanolyan menetében mint mások, de mélyen a szívében olyannak tartja és ítéli meg, amilyen értékűek: vagyis múlóknak és nem állandóknak. Ez a sajátosság az embert nem fogja elválasztani a politikai és személyes élettől – betű szerint teljesíteni fogja az ezekhez kapcsolódó összes kívánalmakat, de – egy átlagos embertől eltérően – másképp fogja megítélni őket. Ugyanúgy tevékenykedhet, mint mások, de nem fog elveszni ebben a cselekvésben. Értékelheti a kényelmes környezettel járó élvezetet és más vonzerőt is az életben, és másokhoz hasonlóan tud majd örülni nekik. Mindazonáltal azonban reményét nem teljesen ezekre alapítja,

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

161

mivel tisztán látja valamennyi dolog múló természetét. Csak ilyen értelemben mondható, hogy az ilyen ember szellemileg tartózkodó. Ez a tulajdonság nem is azt jelenti, hogy a világi kapacitása az ilyen embernek gyengül. Csak akkor lehet helyesen értékelni ezt a sajátosságot, ha a hangsúlyt inkább az elme hátterére, mint előterére fektetjük. Gyakorlati foglalkozásában éppen olyan határozott, gyakorlatias és tárgyilagos lehet, mint mások, de ebben inkább a kötelesség motiválja, és nem a vágy. Ha itt nem is az élettel kapcsolatos könnyű optimizmusról van szó, de a sötét pesszimizmusról sem. A cél túl nagy ehhez. Az átlagember keserű csalódását vagy titkos fájdalmát udvarias mosoly, vagy metsző cinizmus mögé rejtheti, a filozófusnak azonban nincs szüksége ilyen álarcokra, és még akkor is, ha mély és komoly célja van az életben, lehet anélkül is komoly, hogy fennkölt lenne. Azért még tudhat és szerethet is nevetni. Ha az igazság kutatását szigorú gondolkodással végzi is, nem szabad feláldoznia azért az összes poétikus hajlamát, elhanyagolnia vagy elveszetnie mindazt a finom érzést, amely az embert a művészet élvezésekor vagy a Természet csodálatakor tölti el, mert különben elveszett ember. Ha az embert ez a keresés oda vezetné, hogy az erdőben csak a megszámlálhatatlanul sok fa együttesét látná, és semmi többet ezenkívül, ami derűs békét és klasszikus szépséget is jelent az azt fölfogni tudók számára, szintén elveszett. Ha nem tud szakítani és előidézni néhány percet munkája közben, hogy az alkony varázsában gyönyörködjék, szintén elveszett ember.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

162

A logikus elmével végzett pontos gondolkodásért való lelkesedés nem kell, hogy kiszorítsa az érzékeny és felfogóképes szívvel teremtett finom atmoszféra észlelését; az életben ui. mindkettő számára van bőven hely. Így egyaránt lehetséges és ajánlatos, hogy a filozófiai éleslátás – amely belső közönyhöz vezet – az emberi kultúra és emberi tevékenység teljes nagyságára támaszkodjék. Nem az érzés elvesztése vagy valamilyen hamis életlelkesedés az, ami kívánatos, hanem ennek az érzésnek és lelkesedésnek a pillanatain belül mélyen meglevő belső közöny kialakítása. Koncentráció, nyugalom, meditáció. Egy korábbi fejezetben már említettük az ötödik sajátosság megszerzésének fontosságát. Ez abból a képességből áll, hogy a meditáció gyakorlatát sikeresen tudjuk végezni. E technika általános leírását már megtalálhatjuk a szerző korábbi könyveiben, itt elég csak három megjegyzést tenni ehhez, amelyet elsősorban azoknak kell hangsúlyozni, akik a filozófiai keresés útját járják. Az ilyeneknek ui. nincs semmi közük a jóga egyéb követelményeihez. Valójában az okkult tapasztalatok, rendkívüli látomások és ehhez hasonló abnormális jelenségek csak megakadályozhatják az ilyen keresők előrehaladását a filozófiában, ha túlságos figyelmet fordítanak rájuk. Itt ezeknek semmi jelentőségük nincs, bármilyen bátorító hatást fejtsenek is ki gyakran a misztikus úton. Az első megjegyzés annak az erőnek a megszerzésére vonatkozik, hogy a gondolatokat szabályozni, a figyelmet pedig uralni tudjuk, majd legyünk képesek a teljes koncentrációra, bármilyen megkí-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

163

vánt irányban. Az elmének az a természetes tulajdonsága, hogy különböző irányban működjék, egyik tárgyról a másikra csapjon át az érzelmi vonzódások nyomása, a fizikai környezet vagy a tökéletlen nevelés miatt. Az a tendencia megállítható és kijavítható, a meditáció pszichológiai fegyelmezésével. Ekkor az a lehetőség, hogy a meditáció tárgyába teljesen belemerüljünk, kitárul. Az ilyen koncentráció azt a szélsőséges figyelem-összpontosítást jelenti, amely a választott tárgy felé irányul; nem szabad soha megengedni, hogy ez fáradság, vagy lazítás miatt megszűnjön. Az elmének abba az irányba kell elmozdulnia, amerre az akarat irányítja. Nagyon sok keresztülvihető a koncentrációnak ezzel az egyszerű erejével. Ez olyan állandó erő, amelyet ha bármilyen cél vagy akadály felé irányítunk, legyőzi az ilyen ellenállást. A lézersugár – amely képes átvágni a legkeményebb anyagot is – az ilyen koncentráció fizikai megfelelője. Hasonlóképp az a képesség, hogy a figyelmet akarattal rögzítsük és visszatartsuk, végül segítségünkre lesz, hogy a legnehezebb intellektuális problémákon át is utat törjön. A második filozófiai fontosságú megjegyzés arra vonatkozik, hogy miután a misztikus fegyelemben egyensúly van – olyan nyugodt, mozdulatlan és kiegyensúlyozott elme megvalósítására törekedjünk, amely ellenáll a megrázkódtatásoknak. Amikor egy emberben a szenvedélyek erősen dühöngenek, amikor túl gyakran válik dühössé, vagy amikor a vágyak azzal fenyegetik, hogy a mélybe húzzák, kiegyensúlyozatlanná válik. Amikor az erős érzelmi komplexusok szembekerülnek az ésszel,

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

164

amikor a családon belüli, vagy az üzleti bajok és aggodalmak szüntelen elvonják az ember figyelmét, vagy amikor az érzelmi beállítottsága instabil és vacilláló, egyik dologról a másikra csapó, elkerülhetetlenül mentális konfliktusok lépnek fel, és zaklatják az embert. Ezekben a helyzetekben az elme állandósítása meditációs gyakorlattal valósítható meg. Segítségével az érzések és gondolatok, a gondolatok és gondolatok, valamint a szenvedélyek és az ész között próbaképp jobb egyensúly alakítható ki, és váltakozóan fenn is tartható. Állandó egyensúly azonban csak a filozófiai tanulmányok és fegyelmező gyakorlatok teljes végrehajtásával valósítható meg. Mindazonáltal a meditáció – egy közepesen előrehaladott ember esetében – gyorsan le tudja csillapítani az elme hevességét és izgatottságát, és lecsendesíteni a konfliktusait. Meditációval a felizgatott érzések letompíthatók, a harag erőssége csökkenthető, és az életet tönkretevő erős vágyak megszűntethetők. Az elmét mindenesetre egy időre újra lecsendesíti és visszaállítja egyensúlyát. Az indiai jógik ezt a futólagos szenvedélyeknek való ellenállás, és az általános önkontroll állapotát „kiegyensúlyozottság”nak nevezik. Mi inkább a „belső béké”-nek nevezhetjük. A harmadik megjegyzés a szemlélődés megvalósítására vonatkozik. Ez nagyon fontos, és a legmagasabb pontját akkor éri el, amikor – előrehaladott fokon – az ember filozófiai erőfeszítéseinek végső gyümölcsét akarja megszerezni: a végső igazság megismerését. Ez az, amely a misztikusnak annál az állandó törekvésénél megjelenik, hogy a külső tevékenységet, aktivitást megszüntesse, hogy környezetének zavaró és

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

165

elvonó hatásait kizárja, hogy öt érzékszervének működését megállítsa, és hogy egy teljes befeléfordulás állapotába kerüljön. Ez az állapot hasonló a híres művészekkel, írókkal kapcsolatban említett mély alkotó ihletettséghez. Ez a kitartó befeléfordulás még transz-állapotba is átmehet, de a fontos tényező az a kapacitás, amellyel a figyelmet akarattal visszairányítják a konkrét dolgok világából az absztrakt dolgok világa felé. Sok gyakorlati üzletember is igen éles elmével rendelkezik, mégis képtelen az absztrakt ideák között mozogni, mivel figyelmét csak konkrét tárgyak irányában tudja használni. A finom befeléfordulásra való képesség szokatlan valami. Most már könnyebb megmagyarázni egy, a miszticizmussal és a jógával kapcsolatban levő anyagot, amely a korábbi, neki szentelt tárgyaláskor még időszerűtlen volt. Ez most bizonyos fényt fog vetni az első fejezetben körvonalazott mintaproblémára. Minden filozófus a következő három képességgel kell, hogy rendelkezzék: koncentrációképességgel, nyugodtsággal és szemlélőképességgel. E vonatkozásban misztikusok is lehetnek, de legtöbb misztikus mégsem azonos a filozófussal. A miszticizmust úgy lehet felfogni most, mint fegyelmezési fokozatot, amelyen a tanulónak át kell haladnia, ha úgy érzi, hogy hiányoznak belőle ezek a képességek. A szokásos életben – amely pedig oly ismerős és olyan személyes – a gondolatok teljes koncentrálásának nehézsége jól ismert; mennyivel nehezebbnek kell akkor lennie a filozófiai kutatásban, amely olyan távolinak, szokatlannak és személytelennek látszik. Az ilyen kutatás nehézsége hamar kifárasztja a vonakodó és kelletlen elmét,

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

166

hacsak korábban nem tett szert olyan erőre, amely átsegíti majd ezen a szakaszon. És a teljes koncentráció nélkül, amely az elmét az egykedvűség állapotába hozza, és a külső gondolatokat távol tartja, az ellenállás gyöngíti azt az erőfeszítést, hogy megértsük a filozófiai problémák jelentését, vagy hogy megértésük irányában haladjunk. A hosszú gondolatmenetek, amelyekbe a filozófia tanulója kényszerül belemerülni, abszolút módon megkövetelik ennek a képességének a meglétét. Elméjének alkalmasnak és megfelelőnek kell lennie, hogy felvegye a gondolatmeneteket anélkül, hogy a külső ideák vagy a zavaró környezet kizökkentenék és eltérítenék szándékától és céljától. Továbbá, a szellemi béke nyugalma fontos előjátékát képezi az igazság zavartalan vizsgálatának. Az az ember, aki nem tudja távol tartani elméjétől a konfliktusokat és az aggodalmakat, nem lesz képes figyelmét megszakítatlanul a filozófiai tárgyra sem rögzíteni. Az ilyen szemlélődéshez szükséges egyensúly a meditációval szerezhető meg, és ez segíteni fog az érzelmi zavarok megakadályozásában, az ideológiai tisztázatlanságok eltávolításában, és lehetővé teszi, hogy az ember ehhez a tanulmányhoz világosabb és tisztább elmével közeledjen és fogjon hozzá. Közismert tény, hogy az izgalom elhomályosítja a gondolkodást, hogy az egészséges és tárgyilagos, jól mérlegelt ítélőképesség és döntés nem jöhet létre, ha az elme haraggal van tele, de mindezek a zavarok és mindezek a tisztázatlanságok eltűnnek a jóga megnyugtató hatására. Mégha egy embernek éles megértőképessége is van ugyan, de haraggal van tele, filo-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

167

zófiai értékelése nem lesz megfelelő. Az elmének érzelmi befolyástól mentesnek kell lennie a vizsgálathoz és tanulmányhoz. Amikor ellenséges érzés vagy sérelem van benne, vagy amikor nagyon elégedetlen valamivel, összezavarttá válik, és ezért ennek megfelelően alkalmatlanná is a mély gondolkodásra. Később a keresés folyamán szükségessé válik, hogy elnyomjuk a fizikai érzékszervek működését és behatoljunk arra a területre, amely számunkra már ismeretlen. Ez a feladat nehéz, mivel az átlagember többé-kevésbé azt hiszi, hogy elméje a testben van bebörtönözve, és öntudatlanul hátrányba hozza magát ezzel a tévhittel. Ha ezt a feladatot teljesíteni akarja, ezt csak úgy tudja megtenni, hogy először is elméjét kiszabadítja önbebörtönzéséből, és így elég hajlékonnyá válik ahhoz, hogy az érzékszervekkel el nem érhető területre lépjen. A meditáció előidézte introspektív és absztrakt elemzés szokása itt nélkülözhetetlen előkövetelmény. Az alvás jelentésének vizsgálatánál – a következő kötetben – szintén látni fogjuk az ilyen képességek fontosságát és értékét. Ezenkívül az egész metafizikai gondolkodás könnyebb lesz a meditáció megelőző tapasztalatával. Amikor az elmének gyorsan kell átváltani a gyakorlati világból a végső elvekkel és az absztrakt témákkal való foglalkozásba, ezt a figyelem teljes koncentrálása teszi lehetővé. E megfigyelésekből látható, hogy a filozófia a koncentráció jógáját felbecsülhetetlen pszichológiai tréningnek tartja, és minden tanulójának előírja. Az ilyen jóga hozzájárul a világ megértéséhez, amennyiben segíti az olyan elmének a kialakítását,

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

168

amellyel ezt a megértést kell megtennünk. A misztikus, aki kialakítja magában a meditáció segítségével ezt a szemlélődést és nyugalmat, de ennél meg is áll, és csak a béke és az eksztázis élvezésére összpontosítja magát, tudatlanságban fog maradni az élet legfelsőbb igazságát illetően, bár az önismeretben jóval tovább jutott el, mint mások. Boldogság töltheti el, de a bölcsességet így nem szerezheti meg. A mentális koncentráció jógáját a filozófiai megkülönböztetés jógájának kell követnie. Az első arra szolgál, hogy olyan szellemi eszköz jöjjön létre, amelyre a második kiteljesítésében lesz szükség. Újra ismételni kell, hogy a meditáció csak akkor hasznos ebben a keresésben, de más esetekben is, ha helyesen végezzük. Ha helytelenül és túlzott mértékben végezzük, a filozófiai keresés akadályává válik, hóbortot, képzelgést és más nemkívánatos dolgot vált ki, amelyeket először le kell majd győzni. Megfelelő határokon belül kell tehát végezni és gyakorolni. Amikor az emberek a miszticizmusnak ezt a fegyelmező és tisztító célját szem elől tévesztik, és minden más egyébért magasztalják, nemcsak hogy nem tudják komplexusaikat eltávolítani, hanem még meg is fogják növelni őket! Az érzelmek iskolázása; a jellem nemesítése. E pszichológiai tulajdonságok közül a hatodik, amely a megfelelő tanulót jellemzi valószínűleg sok ember számára nem lesz kellemes. A filozófiai keresés minden szakaszán az embernek el kell nyomnia érzéseit és érzelmeit, amikor ezek éles ellentétbe kerülnek az ésszel. Amikor a

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

169

pszichológiai folyamat világossá válik, elsősorban a komplex problémák vizsgálatánál, valamint a rivális ideák kiértékelésénél azt találjuk – különösen a nem fegyelmezett személyek esetén – hogy a tiszta gondolkodásnak zavart érzelmi köddel való elfátyolozása mélyen gyökerező tendencia. Ezek az emberek a világot ezen a ködön át látják, és így értékelik ki az élet tapasztalatait. A tanulónak az a feladata, hogy ezt a ködöt eloszlassa. Az emberi személyiség jó adag összegyűjtött ellentétes vágyat és ellentmondó impulzust hordoz magában. Menedékhelyül szolgál olyan ösztönös szenvedélyeknek és régi ösztönzéseknek, amelyeknek mélyen gyökerező sajátságáról nincs is tudomása mindaddig, amíg kritikus pillanatban teljesen a felszínre nem kerülnek. Ezek az erők olyan hatalmasak, hogy nyugodtan mondhatjuk: a legtöbb ember inkább az érzése, mint a gondolkodása szerint él. A következmény az, hogy ezek tudatos, vagy tudat alatti óhajokkal és kívánságokkal, irracionális neurotikus félelmekkel és más emocionális komplexusokkal színezik be gondolkodásuk legnagyobb részét. Legtöbbször nem is tudják, hogy gyalázatos személyes vágyak formájában bilincset raknak lábukra, amelyek alapvetően károsak saját érdekeikre is. Ezeknek az érzéseknek és impulzusoknak az apálya és dagálya sodorja őket önkéntelenül, és megnehezíti, hogy az élettel szembeni magatartásukat a szilárd tényekre és a helyes gondolkodásra támaszkodva alakítsák ki.

Tudja. mivel elméjük mesterségesen van elvakítva. A filozófiai tanuló különösen nem engedheti meg magának az ilyen érzelmi fényűzéseket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 170 Ezeknek az elmondottaknak az értelmét világosabban láthatjuk. Ebben van azoknak a tradicionális megfosztásoknak és tilalmaknak az egyik oka. amely ellen az ész támadása hasztalan. A háború feszült napjaiban a szenvedély átcsap az embereken. Az ész által nem ellenőrzött érzelem egyike az emberiség legnagyobb árulásának. ilyenkor a demagógok könnyen uralhatják őket.Dr. indulat – a gyűlölet és kapzsiság – együttesen sok bűncselekményért felelősek a világtörténelemben. A többiek- . az individuálisnál szélesebb síkon figyeljük meg. vagy teljes szabadjára engedése között. Két erős érzelem. És mivel az igazság birodalmába való behatolásának fő eszköze semmi más. ill. Az erős érzelmi vihar olyan barikádot képes emelni. az érzelem visszafogása. Politikai választások idején a tömegek érzelmi izgalomba esnek. ha az ellenőrzés nélküli érzelmek működését. Ekkor egy nemzetet birka módjára lehet vezetni igazi érdekével ellentétes elhatározások felé is. A szex gerjesztette szenvedélyek is szörnyű bűnökért felelősek. azt intellektuális természetének hátrányára teszi. és a szenvedély ill. amelyeket a társadalom a tisztességes társadalmi érintkezésben az érzelem szabad és teljes megnyilvánulására rászabott. és gyakran eléri a legmagasabb pontját. hogy amikor az érzelem az ember egész életét elárasztja. mint az élesre köszörült elme maga. az embernek előbb vagy utóbb határozottan választania kell az ész állandó használta. és a szigorú gondolkodás szóba sem jöhet.

Az emberi lélekben az irracionális elem örökké a kielégülés érzését és a csalódás elkerülésének lehetőségét keresi. és az egyensúlyt a maga oldalára billenteni. jobb példát szolgáltatnak. nehogy személyes érzései becsapják. Az emberi vágyak különösen . Az érzések könnyen megzavarják a gondolkozás képességét. hogy az érzésnek nem nehéz ráerőszakolnia magát az ész hűvösebb hangjára. míg az észé mindig azok? A filozófiában megfontolásra számbajövő kérdések gyakran olyan finoman egyensúlyozottak. pusztán azért. míg a másik fájdalmat. mivel az első örömöt okoz. mivel az emberi érzések tudják. vagy az esemény valódi természetéről. hogy az ember a valódi igazságot észlelje. ha nem hajlandó a parancsára kimozdulni a megbízhatatlan álláspontból. Valószínűleg nem tudja felfedezni az igazságot. Erre a primitív emberek. sem a fájdalom az – amelyekben az ember valamilyen idea vagy esemény kapcsán részesül – amely meghatározza annak az ideának vagy eseménynek az igazságát és értékét.Dr. És ki nem tudja. mint a civilizáltak. és megakadályozzák a tiszta működését. nehogy feláldozza a hideg tényt a forró képzeletnek. Mert sem az öröm. s ezzel megakadályozni. hogy miként álcázzák magukat okosan. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 171 nél is jobban óvakodnia kell. és nehogy bekerüljön a személyes érzés és a szexuális vágy gerjesztette csalódások csábító bűvkörébe. hogy a harag döntései többnyire nem tartósak. mivel ezek az érzések csak az ember jelleméről tárnak fel valamit. nehogy a józan ítélet utat engedjen a ragályos lelkesedésnek. akiknek nem fejlődött ki a gondolkodóképességük. és nem az idea. Nehézségei azért is nagyok.

ha az igazságot meg akarják látni. Kevés ember ismeri fel legfontosabb cselekvései igazi indítékát.Dr. A tények és tapasztalatok megítélésénél sem szabad alkalmazni a velük kapcsolatos érzéseket: az. nem változtat semmit az igazságukon és a valóságukon. hogy az észt elcsábítsák és megrontsák. hogy megfeleljen komplexusaiknak. Nem ritkán az igazságot akarják úgy csavarni. mert ha nem így teszünk. sem a valóságot megtalálni. Egy tó felszíne torzulás nélkül csak akkor tud visszatükrözni egy képmást. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 172 alkalmasak arra. vagy amely már születésükkor megvolt. ítélőképességünk kicsorbul. hogy a fizikai világ végső anyagiságában higgyen. hogy ennek a világnak a végső természete lényegében szellemi. amelyet fájdalmasan újra ki kell bontani. a vágyból adódó ragaszkodása (a világhoz) azonban kedvező feltételt képez ahhoz. mivel e felismerés előtt van sok belső akadály. hasonlóképp az elme is csak úgy tudja az igazságot megfelelően . Előfordulhat az is. Sok emocionális komplexust kötöznek így magukba be. Ha az ember tetszését vagy nemtetszését fogadja el ezek megítélésében vezetőjéül – ahogy sokan teszik –. akkor sohasem fogja sem az igazságot. ha semmi szél nem zavarja fel. éles elmével rendelkezik. vagy sem. hogy a tanuló ugyan fejlett. hogy az ember szereti-e őket. ha minden bizonyíték arra is utal. amelyet saját maguk építettek. látóképességünk pedig elhomályosul. Az emberek tárgyilagos és helyes megértésekor is félre kell tenni a személyes szimpátiát vagy unszimpátiát.

Ezért azok. ha mentes az erős érzések zavaró hatásától. akik az érzéseiket az ész alá helyezik. de gyakran nem hasznos. akik gondolkodásukat nem akarják gubancától megszabadítani. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 173 visszaadni. hogy a szabálytalan vágyak és érzelmi csapongások után megyünk. attikai útonálló. tényre támaszkodó tudományos hűség vezeti a tanulót egyedül sikeresen kutatásának végére. szenvedélyeiket lecsillapítani. hogy az igazságról beszéljenek. kinyújtotta (A fordító) 3 . megcsonkította őket. ha pedig rövidebbek. aki az utasokat ágyba fektette. A harag. Még a kiegyensúlyozatlan ambíció és a túlságos hiúság is eltorzítja a gondolkodást. nem pedig abban. és megakadályozza. hogy ezt a keresést folytassák. hogy a megfelelő tudásra jussunk. Csak a személyes érzéstől mentes. Elvesznek ui. a gyűlölet azonban megrögzött félrevezetők. s ha hosszabbak voltak az ágynál. alkalmatlanná teszik magukat arra. sohasem fogják megszerezni az élet értelmének helyes megértését. mint ahogy azok is. A vággyal teli gondolkodás mindig kellemes. mint hazug betolakodók – mégis maguknak követelik a jogot. Amikor a gondolkodás képességét az Prokrustes – ókori görög. abban a hasztalan és megvalósíthatatlan célkitűzésük megvalósításáért folytatott fáradozásban. és ösztönös ellenérzéseiket kontroll alá vonni. A filozófia reménye az ész követésében van. hogy megakadályozzuk működését azzal. hogy az igazságot tudat alatti belső erőszakosságuk prokrustesi3 ágyába kényszerítsék.Dr. Amikor szabadon működhetnek – bár nem mások.

nehogy elragadja valamilyen lelkesedés. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 174 érzelmek terhelik. A filozófia tanulójának komolyan hozzá kell látnia.Dr. hogy tanulmánya idején gyakorolja mind az érzelmi averziók. vagy egy vakbuzgó bigott közvetlen (személyes) vagy közvetett közelségébe kerül. de nem valódi. Olyan csillag. amikor a vezető ész feladatát akarja betölteni ahelyett. ez hamarosan ahhoz vezet. A helyes és igazságos gondolkodás érdekében ezért az embernek bátran. amely félrevezeti őt. amelyektől csak kis mértékben tud szóhoz jutni. A megrögzött lelkesedők a megállapított tények fölött szabadon átsiklanak egy tisztán elméleti ág irányába. amelyet nem szilárd tényekre – hanem személyes előnyben részesítésének hamis beállítására – támaszkodva vizsgált meg. Ez az a nehéz áldozat. A keresőnek tehát ügyelnie kell. Ha ezt a figyelmeztetést nem szívleli meg. Nem szabad nyilatkoznia semmilyen tárgyról. majd a csalódás horizontján leáldozik. hogy az elővigyázatlan tanulót veszélybe sodorja. szigorú önvizsgálatot kell végrehajtania. hogy öntudatlanul is elferdül. vagy ítéletet alkot. mind pedig az érzelmi voná- . A túlzott és indokolatlan lelkesedés különösen hajlamos arra. Résen kell lennie mindig. hogy hagyná az észt vezetni. megtévesztő gondolkodást. kívánságának szent feláldozása a tényleges oltárán. Ítéletük ezért gyakran hibás. amikor egy túlfűtött doktriner. amely egy ideig gyakran fényesen ragyog. amelyet meg kell hoznia. nemritkán hiányzik belőlük a megkülönböztetni tudás képessége és az elfogulatlanság. amikor tényt állapít meg. Minden érzés potenciálisan veszélyessé válik. életébe könnyen beengedheti a fantáziát és a tetszetős.

Nem szabad megengednie. hogy ha az emberek világában a pillanatot az érzés uralja is. de az észnek kell az irányítást végezni. hogy a lehetetlen képzetek. Egy figyelmeztetést azonban másodszor is meg kell tenni e fejezeten belül. Ha az ember ezt nem teszi meg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 175 sok figyelmen kívül hagyását. ez valóban lehetetlen is. Elméjét meg kell szabadítania örökölt. veleszületett és szerzett torzulásaitól. Ezek kemény szavak voltak. a végén mégis az észnek kell győznie és uralkodnia. hogy az ész ellenében létét uralják. késleltetni fogja csak annak az idejét. hogy intim és meleg érzéseit megölje és megsemmisítse. Aligha lehet őket nagyon félreérteni. és ott a legszemélytelenebb kutatásnak és kivizsgálásnak kell alávetni. hogy tartsa őket az észnek alárendelve. mégpedig azt. ami illeti. ezért nem lehet elhanyagolni.Dr. ha a képzetek még nem hatalmasodtak el nagyon –. A cél tehát nem az érzés és az érzelem megsemmisítése. hogy a tanulót nem arra kérjük. Így ahhoz az ősi bölcsességhez jutunk el. nyugodtan és haszonnal fordulhat az érzelemhez. összevissza képzelődő izgatottságok levegyék a lábáról. vagy nem sikerül elszigetelni magát a képzetektől – ahogy valószínűleg sikerül. amikor a kettő összeütközésbe . meg kell adni neki az életben azt a helyet. hanem megfelelő irányításuk és ellenőrzésük. amikor az igazság felé indulhat. Az összes ilyen képzetet analitikus módon az elme előterébe kell hozni. Az érzelem az emberi természet egyik alkotója. Ha az ész támogatja. és ne engedje. csupán az a kérés.

Dr. nem sokáig teszi ezt vakon. Valószínűleg nem lesz mindig képes. Így még akkor is. Teljes őszinteséget kell megkövetelnie önmagától. vagy hogy ellenőrizze a belülről jövő irracionális kényszerítéseket. ha elérte ezt a fokot. hogy kifogás legyen a kikerülésére. Értékes hajtóerőt ad a tanulónak. de ilyenkor legalább arra kell törekednie. Erős elemző vizsgálódás nyomán vágyai bizonyára csökkenni fognak. innen van az érzéketlen filozófiai könyvmolyok melankolikus szemüvege. A problémával szembenézni nem akarás nem szabad. Valójában minden érzés mozgatórugó az emberi személyiségben. ha alárendeli magát nekik. hogy kontrollálja az érzések növekvő áradatát. és minden másnál jobban a cselekvés felé vezet. és megvédi az elfogult kritikusoktól és az alap nélküli ellenzéktől. ha elnyomva tartjuk. Semmi jó nem származik abból. hogy az igazságot megtalálja. hanem mindent a helyes vonatkozásába kell hoznunk. akik képtelenek beváltani és teljesíteni nemes gondolataikat. Ezt az elhatározását minden konfliktusban be kell bizonyítania. Jelentős eredmény a komoly tanuló számára. hogy megértse és mérlegelje őket. És az érzelmek ilyen kormányzásából elkerülhetetlenül a vi- . A helyesen irányított. ki kell törölni a gyűlölet feneketlen bűnét. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 176 kerül. ésszerű lelkesedés értékét sem akarjuk lebecsülni. és elméje így nyugodtabbá válik. A tanulónak azonban biztosan meg kell fékeznie a harag bénító szenvedélyét.

a fiatalok privilégiuma. hogy egy kivételes nő megtalálja a kiutat ezekből a gyengeségekből. hogy a filozófia jobban alkalmas a középkorúaknak. Végül még azt kell megállapítanunk. mint a fiatalabbak számára. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 177 selkedés szabályosabb és fegyelmezett irányítása következik. hogy szembenézzen az őt körülvevő tudat alatti indítékokkal. Az ui. a misztikus út könnyebb a nők számára.Dr. mint a nőknek. Társadalmi okokból a nyugati nők intellektuálisabbak. így az igazság keresésében mégsincsenek előnyben. hogy a gondolkodás számára új utakat tapossanak ki. Ilyen meggondolások után nem lesz meglepő az. ha azt mondjuk. és jóval higgadtabbak. aminek az idősebbek általában híjával vannak. hogy a filozófia inkább a férfiak számára való. bár a Természet kiegyenlítő hatására pl. A nők általában természetszerűen jobban hajlamosak arra. mint a keletiek. De itt a kiegyenlítés törvénye megint működésben van. és inkább az érettebb korúak. . mint a férfiakéra. A férfiaknak általában könnyebb ezt az utat követni. olyan merészséggel. hogy megengedjék. Törvényszerű marad azonban mindig. és követelje az örökségét a Természettől. akiknek az élet íratlan fegyelmi szabályzatában már gazdagabb tapasztalataik vannak. mint a nők számára. mint a fiatalabbaknak. mint az idősebbeket. hogy a gondolkodás egét befelhőzzék. viszont erősebb bennük az egoizmus. Ez utóbbiakat az érzelmek és szenvedélyek jobban motiválják. Kezd jobb és bölcsebb ember módjára élni. hogy az ész leereszkedjék a szentimentális érzések csalétkéhez és lehetővé tegyék.

amikor az ember a gondolkodásába az énjét beleviszi. mint az édességre. majd teljes elhatározással fel kell vennie ennek gyakorlását. hogy új tudás alakuljon ki. Rendszerint olyan következtetésekre igyekszik jutni. Amikor megvizsgáljuk közelebbről egy ember mentalitását. hogy ítéleteit jóval magasabbra értékelje. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 178 Az ego feladása. Fontosságát azonban aligha lehet túlbecsülni. s a tanulónak most teljes tudatossággal. Ez abban a hajlandóságában mutatkozik meg. amelyek beleillenek a már kialakult szemléletébe. Mindezekből a küzdelmekből és törekvésekből lassan magától megjelenik a hetedik és utolsó sajátosság. Mindenki. a gondolkodás veszít egyensúlyából. amelyek kielégítik veleszületett előítéleteit és elfogultságát. hogy a továbbiakban az életet közvetlenül. aki még ilyen filozófiai fegyelmezést nem szabott ki magára. amire égetően szüksége lenne. Ez talán a legnehezebb az összes előkészítő feladata közül. Megszokott. hogy az ember egy vitában csak azokat a tényeket fogadja el. bár sokszor öntudatlan maga- . tiszta szemüvegen keresztül tekintse. amelyre pedig nagyobb szüksége lenne. Ezen az úton sokszor elutasítja azt. mint amit megérdemelnének. hogy mi az ami kialakítja. hajlamos arra. Ha minden tényt kizárólag a korábbi tapasztalatának mértéke szerint akar megítélni. Mindenkor. a következő általános. amelyre vágyik. ez meg fogja akadályozni azt. mint ahogy egy beteg visszautasíthatja a keserű pirulát. ne pedig énje előszeretettel és előre megalkotott véleményével elhomályosított üvegén át. és igazság-értékelése elferdül.Dr. hogy ezt a személytelenséget tudatosan kialakítsa.

ezért valószínűen téves. hogy új tudást szerezzen. ez a nézet teljesen ellenkezik az enyémmel. nem pedig azért. hogy sutba dobja ezeket a pusztán egoista álláspontokat. Ezek csak önteltségét és hiúságát mutatják. hogy felfedezzük. ezért elfogadom. azzal kell kezdenie. ezért elutasítom. és a vezetőhöz is csak azért fordul. ez a tény nem érdekel engem. ez a magyarázat túl nehéz ahhoz. hogy egy ember azt lássa. tehát igaznak kell lennie. Az ilyen személyes nézet által kialakított szimpátia és antipátia megakadályozza azt. Patológiai tény. hogy megérthessem. amit meg tudok érteni. Ezek az ego-színezte nézetek gyakran arra vezetnek. öntudatlanul különböző és ártalmas tévedésekbe esik. hogy létezik. hogy régi nézeteire kapjon jóváhagyást. amelynek következésképp igaznak kell lennie!” Aki az igazi filozófiába akar beavatást nyerni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 179 tartás-sémára jutunk: „Ez megfelel annak. hogy egy idea vagy egy tárgy valójában mi is önmagában. de az ideák társítása révén azt képzeli. ez egyezik a szemléletemmel. nem pedig az igazságnak a keresését. és helyette azt veszem. ezért szintén igaznak kell lennie. hogy az elmebetegségek és szellemi rendellenességek különböző . amelyeket ismerek. ami egyáltalán nem is létezik. hogy előzetesen létrehozott következtetéseit igazolja velük. ez a tény nincs ellentétben azokkal a tényekkel. és hogy a könyveket csak azért tanulmányozza. amiben hiszek. valamint saját előítéletei és előre kialakított nézetei igazolásának. ezért a vitában nincs semmi értéke.Dr. Ha az énjét tartja legelöl a gondolkodásban.

Az elmét szekrénybe zárja be. Hasonlít a pókhoz. vagy a tradicionális nézetek kizökkentenek az egyensúlyából. azt nem hiszik. amelyek pedig készségesen bemennének. vagy már előre dönt a nézetekről. az észnek tehetetlenül félre kell állnia. miután megtalálták és felfedezték saját vonatkozásaikhoz a racionalizálást. Amikor az én gyötrő és kínzó állapotok központjává válik. és a szerzettek túlterhelik – valamennyien vadul ellenzik. . mivel megakadályozza. és így lehetetlenné teszi az új ideák jótékony hatását. vagy metafizikai elkalandozás homályosít el. szívesen elhiszik. hogy ugyanoda jusson vissza. Amikor a gondolkodást ilyen egoizmus diktálja. de egyetlen esetben sem vizsgálják meg részrehajlástól mentesen ezt a kérdést „Vajon igaz-e az?” és nem fogadják el az így kapott – akár tetszik nekik akár nem – eredményt. Az. hogy megvizsgálják a szokatlant. olyan elmékkel találkozhatunk. és egyből elutasítják őket. hogy helyes következtetésre jusson. mely saját hálójába van befogva. csak arra. hogy a helyes felismerés útjára lépjen. vagy a nem ismertet. ami pedig nem. Ami tetszik nekik. melyet vallásos bigottság alacsonyít le.Dr. és így semmi garancia sincs arra. a kellemetlent. Öntudatlanul előítélettel van a tények iránt. ahonnan kiindult. aki nem esett át filozófiai fegyelmezésen. és elméjének állapota minden oldalról az én-hez kötött. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 180 formái az én-ben gyökereznek és valamennyi szorongás és komplexus hasonlóképp az én-nel kapcsolatos. gyakran elfogult önmagával szemben. vagy meggondolatlan materializmus keményít meg. Ez az „én” megfosztja őt az igazságtól.

hogy a tanuló sokszor nem is sejti – ha egyáltalán észleli – a jelenlétét.Dr. hogy azokat. és megköveteli. de a valódi tanulók is! A filozófia teljesen érdekmentes tanulmány. Jelenti a személyes elfogultságától való elidegenedést. Nem azt jelenti. hogy amit te ismersz és tudsz. A valódi tanítók kétségkívül ritkák. és annak a feladását is. hogy tegyük félre a tapasztalatból származó minden előítéletet és a korábbi gondolatból származó előre kialakított nézetet mindaddig. A személyes nézetek hibásak lehetnek. hogy előzetes mentális fenntartások nélkül közeledjünk hozzá. vagy az ostobáknak gyengén behódoljunk. híres filozófus is tudat alatt olyan beál- . ill. nem mentek be a mennyek országába. Az ilyen embereknek meg kellene fontolniuk Jézus szavait „Ha nem lesztek olyanok mint a kisdedek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 181 Mindez azt jelenti. hogy a gonosz embereknek ernyedten megadjuk magunkat. és az „én”. Jelenti az „én úgy gondolom” vagy „én ragaszkodom a nézetemhez” frázisok érvként való használatának megszüntetését. Az ilyen érvek csak egy puszta véleményhez vezetnek és nem az igazsághoz. az „enyém” gondolatok befolyása alóli szabadulást. a legnehezebb az igazsághoz vezetni.” Az ebben foglalt alázatot gyakran félreértelmezik. amíg nem zavarnak már többet akkor. Még sok ún. E filozófiai területeken alázatosan kell járnunk. Az elfogultság azonban gyakran olyan mélyen gyökerező és ezért olyan rejtett. akiknek nagyon erős személyes nézeteik vannak. annak azért igaznak kell lennie. hanem a gyermekéhez hasonló elmét. a kijelentett tudás fiktív. amikor az igazság problémájával állunk szemközt. Valójában nem a gyermeteg elmét jelenti. hanem azt jelenti.

hogy megszabadítsa magát valamennyi individuális részrehajlás nyomásától. ahogy azok vannak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 182 lítottságú. sőt ez valójában csak erősíti. Tanulmánya alatt.Dr. arra kell törekednie. amikor elméjét valamilyen problémával foglalkoztatja. személyes gyöngeségeit és önzőségét rejti. hogy mielőtt ítéletet mondana valamiről. . hogy megszabadítsa magát az előítélet rabságából. Az igazságnak semmi félnivalója sincs a teljes vizsgálattól. Elméjének teljesen rugalmasnak kell lennie. Bertrand Russel valahol rámutatott. és akkor is. A tanulónak soha sem szabad elfelejtenie. mert hiúságában és váratlan megalázottságában sértve érzi magát. hogy csak azt fogadja el. hogy tévedett. és nem úgy. Ha az ember akkor felfedezi. amelyek mögé gondolkozása képmutatását és álszentségét. és ne meneküljön el. hogy „a tudományos szemlélet lényege az. és hogy részrehajlásuk leigázza az észt. amely nem más. hogy visszautasítja. hogy a világ megértésének kulcsaként személyes vágyunkat. és hogy belső becsületességet és igazi mentális egészséget biztosítson magának. és ilyen önszuggeszció alatt lehetővé válik. Ezért a komoly tanulónak szándékosan ki kell irtania azokat a kényelmes kifogásokat. Az ilyen mentális önzetlenség nem általános és csak szándékos fejlesztéssel szerezhető meg. hogy elfogultságuk legyőzze ítélőképességüket. először is gondosan meg kell határoznia. ízlésünket és érdekeinket tekintsük. majd óvatosan megvizsgálni minden oldalról. a dolgoknak olyan meglátása. ami nincs ellentétben előzetes elképzelésével. mint a tudással kapcsolatos minden vizsgálat személytelenítése. ismerje el ezt.” Ez kitűnő megállapítás az itt megkívánt minőségi követelményre.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 183 ahogy szeretnénk. arra a büntetésre ítéli magát. és képessé teszi. Még azok is. A tanuló nem kerülheti el a végét. mint amilyen Szókratészé volt. Ha előítéletei zajos parancsára elárulja racionális éleslátását és legmagasabb ideálját. Az igazsághoz való ragaszkodásának éppen olyan megvesztegethetetlennek és bámulatraméltónak kell lennie. hogy lennének. a tanulónak követnie kell. egyedül ez vezetheti az embert a helyes meglátásra. legalább időszakosan törekedjenek erre az ideálra e tanulmányokra szentelt órák és percek alatt. Az intellektuális tárgyilagosság inkább fel fogja szabadítani elméjét az egohoz való kötöttségből. mivel csak ezen a módon láthatja a dolgokat a saját helyes perspektívájukban. hogy felülemelkedjen egyéni előítéletein. minden probléma neutrális mentális hátterében való megjelenítése. Bármerre is vezessen az igazság útja. megpróbálva. amelyek olcsó behódolást követelnek. Nem hátrálhat meg attól a küzdelemtől. és személyes motivácóktól mentes gondolkodást folytathat. hogy az igazságot ellenállás nélkül befogadja. mint a gyenge kívánság-teljesítés. hogy örökösen általános tudatlanságban éljen. hogy a mindennapi életben teljesítsék. Nincs más választása. akik ezt túl nehéznek találják. amelyet saját komplexusaival kell megvívnia. . Legalább önmagához kell hűnek lennie.Dr. minthogy őszintén szembenézzen velük. Így az elme a reménytelenség és részrehajlásmentesség atmoszférájába emelkedik.

mivel már írtak és beszéltek róla végtelen számú könyvben. vallási írók. minden aspiránsnak úgy kell azt megítélnie. amely a metafizikát a miszticizmussal teszi teljessé. majd a logika. mivel etikatanárok. az intuíció és a misztikus gyakorlat művelése felé halad. Ezért. Ennek a kihagyása szándékos. mint amilyeneket a misztikus újoncnak előírnak. prédikátorok és próféták jóvoltából oly gyakran részesült az emberiség hasonlóban. hogy – mivel szintén alkalmazza a meditáció gyakorlatát – ugyanazokat az öntisztító követelményeket kell tejesítenie. Ha azt akar- . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 184 Összefoglalásképp megállapíthatjuk. és később az ész alkalmazásával folytatódik. hogy a Keresés morális előkészítésére adjon instrukciókat. de fontosságát nem szabad azért alábecsülni. egy metafizikai rendszer jelentésében. mint a filozófiai fegyelem egyik legnagyobb szükségszerűségét. hogy a megismerésnek semmilyen módját nem veti meg. gyakrabban alkalmazzuk azonban az ősi és igazibb értelmében. Épp ellenkezőleg. csak mindegyiket a megfelelő helyén alkalmazza. és az ultramisztikus belső meglátás kifejlődésében kulminál. bár itt a „filozófia” elnevezést néha akadémikus értelemben használjuk is. Nyomatékosan szeretném felhívni itt a figyelmet arra.Dr. Az igazság magasabb filozófiája olyan bölcsen van egyensúlyban tartva. A filozófia tanulójának meg kell értenie. hogy az igazság keresése először más tekintélyektől való függőséggel kezdődik. Így tehát itt ebben a könyvben nem találjuk meg a leírását ennek a tantárgynak. hogy ez a könyv nem arra hivatott. és egyesíti a vallást a cselekedettel. és olyan szépen az egészbe egyesítve. mint egyesített bölcsesség.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 185 ja. hogy a meditációs gyakorlatok mentesek legyenek a bennük rejlő veszélyektől. . hogy tartózkodjon attól. állandóan ama kell törekednie. hogy uralja szenvedélyeit és művelje a nagy vallások prófétái által hirdetett fontosabb erényeket. hogy nemesítse jellemét. hogy másoknak árt.

hogy semmilyen feltételezést nem fogad el magától értetődőnek – most fellázad az ilyen általános önelégültség ellen. mind pedig az olvasó számára jól érthetőek. fejezet A SZAVAK TISZTELETE Eleddig ez a tanulmány azzal a közös feltételezéssel haladt tovább. A szavak jelentésbeli tisztázásának szükségessége – bár egyedül Ázsiában vizsgálták meg ezt a kérdést egészen a logikailag elérhető határig – sem csak ázsiai sajátosság. és azt követeli. mint a szigorú gondolkodás fontos alapjára. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 186 VI. mennyire halványan értettem meg azoknak a technikai kifejezéseknek a valódi jelentését. hogy tanuljuk meg precízebben megismerni és megtudni azt. Az igazság filozófiája azonban – híven a meghatározásához.Dr. megütközve fedeztem fel. hogy saját filozófiámat nem filozófiai nyelven fejezzem ki. amiről beszélünk. a nyelv vizsgálatára és a jelentés feltárására. amely beépül a szerkezetébe. Nagy súlyt fektet ui. A londoni egyetem egy kiváló professzora tette nemrégen a következő vallomást: „Amikor ama a feladatra vállalkoztam. hogy az alkalmazott szavak – lévén mindennapi közhasználatúak – mind az író. amelyeket rendszerint megle- .

mint bármilyen klasszikus mű tudományos tanulmányozása. Maxmumay. Amikor egy híres filozófus ilyen zavarba ejtő felfedezést tesz – amely egyenlő annak az elismerésével. hogy csak félig tudja azt. amellyel dolgoznunk kell. Az ember gondolkodásának legnagyobb része. mivel szavak nélkül nem boldogulhatunk. ha megvizsgáljuk azt a módot. A tanuló azonban. Itt azonban a bombák a szavakra irányulnak! Így tehát a szóbeli kifejezés óriási fontosságára kell most figyelnünk. mint . Azt az eszközt jelentik.” (Prof. aki túlélte az előző fejezet által okozott megalázást. a szóban fejezi ki magát. a tanulmányozás és a megértés eszközét.Dr. ahogyan az átlagemberek általában a nyelvet használják. J. az észleléstől eltérően. inkább szavakban. Az egész elme ui. mind a beszélt nyelvben valójában gondosnak kell lennünk. Gondolkodásunk folyamatai nagymértékben a nyelv csatlósai. Amit ez a fejezet feltár és kinyilvánít. Hogy valódi jelentésüket felfedezzem – ez volt az első filozófiai tréning. aminek valaha is alávetettem magam. a gondolkodás. és még most is hajlandó továbbmenni. amiről beszél – mi még ennél is nagyobb meglepetésre számíthatunk. felkészülhet rá. azzal lehet. hogy személyes bálványaiból itt még többet kell lerombolnia. hogy a gyáva embereket először is jól megijeszti vagy félénk visszahúzódásra készteti. Ez a vizsgálat fontos részét képezi tanulmányunknak. Konceptuális gondolkodást nem tudunk végezni szavak segítsége nélkül. a szavak képezik a közlés. Mind az írott. és a filozófia megértésére értékesebbnek bizonyult. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 187 hetős pontossággal használtam.: Freedom in the Modern World).

hogy kerüljük el a látszólag túl sokat mondás kisértését. mint a gondolkodás szolgái. aki azt kérdezte tőle. a IX. Valamikor volt a Munkáspártnak olyan politikusa. az ömlengő tudósokat a hosszú szavak erdejében elveszett emberekhez hasonlította. szavakat. Ezek a szavak adnak formát a gondolkodásnak. és mint minden szolgát. szavakat. Sankaracharya. Később a Ruskin Főiskolán olyan két éves tanfolyamon vett részt. amelyet az észnek kell használni. amelyen pártjának és osztályának képviselői az egyetemi képzéssel egyenértékű oktatásban részesültek. Ezután lassan és tétovázva beszélt. a megfelelő helyre kell állítani.” A nyelvvel való papagájszerű visszaélés vagy akadályozza a gondolkodást és vastag bogba köti. A szavak nem mások. hogy korábbi magabiztosságát és meggyőződését elvesztette: ettől kezdve nem bízott a szavakban többé. aki dobogóra állva bármilyen tárgyról tudott könnyedén és folyékonyan beszélni. Hamlet minden ékesszólását kifejtette Poloniusnak adott három szóból álló feleletében. csak mi leszünk a nyertesek még akkor is. amikor ténylegesen túl keveset mondunk. Vajon miért? Az intellektuális tudásnövekedés azt eredményezte.-ban élt indiai bölcs kortársai közül. ha felebarátaink lehetnek ezzel a vesztesek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 188 képekben történik. sz. hogy mit olvas: „Szavakat. és olyan eszközt képeznek.Dr. Ezért óvatosabbnak és meggondoltabbnak kell lennünk a szavak szabad használatával. A következő megjegyzés az. Az emberek gyakran fejük ürességét palástolják a sok cirkalmas beszéddel. E tanfolyam után megváltozott emberként jött vissza. amelyet – ha helyesen akarunk gondolkodni – először ki .

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 189 kell oldani. Két iskolásgyerek olvassa pl. Sokak szerint pl. aki gazdag. a terjedelmet pedig az igazsággal. ceruzabeles ceruzára. akkor vagy szellemi homályban kell bukdácsolnunk. A nem teljes nyelv akadálya a megfelelő megértésnek. ha ez nincs így. a szavakat óvatosan kezelik. A szónak az írója azonban egyik ilyen típusú ceruzára sem gondolt. hogy a legtöbb szó a jelentésének különböző árnyalatával rendelkezik. A nyelvnek a jelentéséhez adekvátnak kell tehát lennie. a ceruza szót. Ez utóbbiak először gondolkodnak. Azok. mielőtt gondolkodnának. és azonnal egy ceruzabeles eltört ceruzacsonkra gondol. és lépéseiket állandó zavarodottságban teszik. Általános tévedés annak a feltevése. míg a másik. A fogalom ilyen nem teljes körvonalazása tehát nem vezethet a korrekt megértésre. De másrészt a pontos megértés szempontjából az is ugyanolyan veszéllyel jár. ha túl keveset mondunk. hogy a tudásban előrehaladunk. egy szabatos . akik tudják. a szót rögtön egy arany töltőceruzával azonosítja. ami téves feltételezésre vezethet. vagy saját magunknak kell a jelentést hozzáadni – mint a két tanuló esetében –.Dr. hanem egy teljes hosszúságú. vagy az olvasásnak azt a hamis illúzióját kelti. hogy milyen nehezen megfogható mind a bölcsesség. Az egyik szegény családból való. mielőtt beszélnek. mind pedig az igazság. a szavak hatásvadászó útvesztőjében szeretnek élvezetet találni. míg az előzőek azelőtt beszélnek. hogy a legtöbb szó jelentése magától értetődő. azok azonban. akik a bőbeszédűséget összetévesztik a bölcsességgel. A tény az.

de teljesen meg nem értett szó halott szó. vagy a hallgató felé. az a másiknak az ellenkezője lehet. de a farmerre nézve kár. Láthatjuk tehát. ez a javaslat a közösségre nézve áldás. Ha ezt nem tesszük meg a megfelelő magyarázattal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 190 általános rendszabály – ha törvényre emelkedne – nagy áldás lenne. Egy olvasott. beszélgetésben használunk. akkor az ilyen meghatározások az igazság keresőjének szemszögéből nem sokat érnek. Ez a fent említett bizonytalanság a valódi forrása és oka annak. ha egy farmer földjén egy vasútvonal átvezetéséről van szó. Hasonlóképp teljesen haszontalan bárki számára azt állítani. hogy nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk azokra a szavakra. Pl. és hagyni kell ebben. amiből számos szükségtelen vita származik. Ha az írott vagy mondott szóból nem teljesen érthető jelentés sugárzik az olvasó. valójában a szavak tényleges jelentésén való vitát jelenti – a dolgokra való vonatkozás . A legtöbb intellektuális vitatkozás a „tények”-ről. hogy a világ előrehalad.Dr. Századunk két háborúja alatt az emberiségre rászabaduló szörnyűségek technikai haladásról tanúskodnak ugyan. de semmi morális előrehaladásról – inkább az ellenkezőjéről – nem beszélhetünk főleg azok részéről. Ezért az ilyen határozatlan kifejezések alkalmazását részletezni kell. akik ezeket a szörnyűségeket elkövették. De ami az egyik embernek áldás. amelyeket a nagy fontossággal bíró tanulmányokban és komoly vitákban. bármilyen hasznosnak bizonyuljanak is a nem gondolkodó köznép szellemi elszédítésére és szónokias impresszionálására. akkor semmi nyereség sem származik belőle.

Dr. A ködös értelmű szavak a felelősek az összezavart metafizikusok háromezer éves fejfájásáért is. kövér és fakó arckifejezésűre. mint az a vita. Százados civódások vannak még mindig ennek a hiányosságnak a következtében. Hogyan remélhet két nép tökéletes és közös megértést. barna hajú ember jelenik meg. ez olyan. hogy ezen egy szikár alakú. Melyik felel meg ezek közül annak. közepes felépítésű és tiszta arckifejezésű figurára. vagy félreérthető szavak között járunk. mintha áruló emberek között járnánk. hogy vajon a konvex. barna bőrű és borotvált fejű indiai szerzetest értett. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 191 nélkül – és így éppen olyan fölöslegesek. a harmadik középtermetű. Ez a látszólag könnyű szó nagyon sok különböző jelentést takar. „az ember” szót használja. ősz hajú emberre. Amikor a hallgatók ilyen közismert szó jelentésére különböző elképzelést alakítanak ki . a negyedik pedig egy idős. akiktől óvakodnunk kell. vagy a konkáv oldala alkotja a kört. Amikor kétértelmű. És tegyük fel azt is. erőteljes és pirospozsgás arckifejezésű emberre gondol. melyben még öten vesznek részt rajta kívül. Mit gondolnak az összes többiek? Az első egy nagyon magas. a második egy nagyon alacsony. vagy ugyanarra a dologra két szót alkalmaznak? Hány elkerülhető vita hány szükségtelen bizonyíték és érv származott ebből a rejtett okból egyedül? Tegyük fel hogy valaki egy vita folyamán. míg az ötödik lelki szemei előtt egy fiatal. amikor ugyanarra a szóra kettős értelmet. akire az első beszélő gondolt? E hat ember közül senki nem tudott ennek az egyszerű köznapi szónak változatlan jelentést és értelmet adni.

a többi sok-sok millió pedig megnevezetlen maradna! A mindennapi életben rendszerint elég is e szó valamilyen használható definícióját létrehozni. akiről éppen szó van. bővebb leírást adunk. Pl. amelyet azok adnak neki. Az egyetlen kielégítő módszer itt az. ha az ember szó mindenütt ugyanolyan ideára vonatkozna. amelyen veszélyes közlekedni. a pontosabb gondolkodás magasabb síkján azonban ez nem elégséges. melynek nincs mindenki számára közös jelentése. világossá válik. olyan területre tévedünk. Az ilyen kétértelműség elkerülésére nincs is teljes lehetőség. Egy szónak. Amikor olyan határozatlanul használják. Hány ember beszél következetlenül. akik használják.Dr. nincs közös értéke sem mindenki számára. ha ugyanaz a szó az egyes személyekben különböző képet idéz fel. hogy különböző szellemi képzet társulhat hozzá. amikor ilyen egyszerű esetben is képtelenek közös megegyezésre egységes nézetre jutni. vagy az írásban. ha mind az író. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 192 magukban. hogy a hallgatók vagy olvasók sok zavaró jelentést kapcsolnak a szavakhoz. hogy arról az emberről. mind az olvasó ugyanazt érti az írott szövegben. mennyivel több probléma merülhet föl. ha több ilyen kétértelmű szó fordul elő a beszédben. Kétértelműségtől mentes közlés csak akkor jön létre. hogy lássuk. amelyet – akik mondták – nem volt semmi szándékukban sem közölni. Ez a példa egy kiragadott a sok közül. Egy szónak e szolgálata attól a jelentéstől függ. hányan merülnek keserű viták- . akkor csak egy embert lehetne vele kifejezni.

de már egy kis vizsgálat is elég ahhoz. jóval nehezebb. és annak a lehetőségnek a megteremtése. Bár inkább gyermekekre és nem felnőttekre jellemző. . ha filozófiai vizsgálatot végzünk! Ázsián kívül talán Szókratész volt az első szemantikus vizsgáló. hogy ezáltal teljes értelmét kihozzuk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 193 ba vagy vitatkoznak hiába. pusztán azért. Különben a beszédben vagy olvasásban egy szó más értelmet kaphat az egyes hallgatók vagy olvasók elméjében. mivel sohasem jutott eszükbe. mennyivel nehezebbnek kell annak lenni. hogy szavaik és kifejezéseik mit is jelentenek. Most megérthetjük. hogy alaposan megvizsgálják. Ezért ilyen és ehhez hasonló esetben a „gazdagság” szót mindig egy külön szférába és területre kell vonatkoztatnunk. Ami egy nincstelen ember szemében gazdagságnak látszik az esetleg lehet szegénység is egy nagy bank mérlege szempontjából. Nem mindig elég tehát meghatározni egy szó jelentését: gyakran meg kell határoznunk pontosan a szó alkalmazását is. mivel ugyanaz a szó nem ugyanazt jelenti a különböző emberek számára! Ha ezért a nyelvnek az interpretálási buktatóitól való megszabadítása. hogy lássuk: az emberek szokás szerint halványan megfogalmazott gondolatok és nem világos fogalmak ködében járnak. hogy tökéletesen tolmácsolja az értelmet egyik embertől a másikig. mint azt a többség gondolja. hogy világos és határozott ideák nélkül beszéljenek valamiről. miért járta kérdezősködve a tanítókat a definíciókat illetően. pusztán azért.Dr.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 194 A jelentés aszerint változik. és soha másképp ne használják. Egy szószármazék jelentése semmi. Alakult mindig. A nyelv örök áramlásban és mozgásban van. Nem mintha azt tanácsolnánk. Nem volt és nem is lehet soha statikus. Éppen úgy alá van vetve a születés és elmúlás folyamatának. majd következete- . még a mai korban sem. és ugyanahhoz a szóhoz egyszer ilyen. még egyik századról a másik századra is megváltozhat.Dr. hogy ki használja a szót. csak ezzel az egy értelmükkel. mivel a változás. ha a kifejezések alkalmazásában nem állhatatos. amikor számtalan szótár áll rendelkezésre. Egy szó jelentése pl. Ilyen kívánságot nem lehetne teljesíteni úgysem. idejétmúlt lexikonban adott szavak jelentését. hogy fölfogjon. másszor pedig olyan értelmet párosít. míg egy Chicagóban élő munka nélküli olasz munkásember egészen más értelmet társít hozzá. Ami kívánatos azonban az az. Egyedül a használat számít. hogy a jelentést először is közös definícióval le kell rögzíteni. a növekedés és csökkenés a jellemző rá. mint az emberi működés többi formái is. míg a másik számára csak keveset jelenthet. Olaszországban egy szegény paraszt számára az Amerika szó egyet jelent a gazdagsággal. Egy modern angol lexikon aligha hagyhatja jóvá egy régi. A gondolkodás elkerülhetetlenül tévedésbe esik. Az ember ebben csak azt foghatja föl. amit a múlt tapasztalatai és jelen képességei lehetővé tesznek. Ne legyünk vakok a nyelv ilyen korlátozottságainak láttán. hogy a szavakat le kell rögzíteni értelmüket illetően egy egész örökkévalóságra. Következésképp ugyanez a szó az egyik számára sokat.

ahol a külvilág teljes világosságot és napfényhez hasonló ragyogást gondol. vagy a hallgatójának az elméje adja meg. mivel minden szónak a jelentését az alkalmazójának. ha azt mondaná „Szerintem ez a tea kitűnő!” A két nyelvi forma közötti különbség lényegtelen. ha mi hiányosan értjük meg. De a súlyos problémák akkor merülnek föl. és a ténynek egy tudat alatti személyes kivetülése kö- . ha a filozófiai igazságról van szó. Csak akkor válik hiányossá. Nincsenek valójában rossz. amikor a filozófiai alkalmazásra váltunk át. Így pl. sok személy tesz ilyen megjegyzést „Ez kitűnő tea!”. hogy tudjuk mit jelent. vagy jó használatával válik ilyenné. ha olyan szót alkalmazunk megint. ha pontos átadást és átvitelt akarunk elérni. pedig helyesebb és pontosabb lenne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 195 sen ugyanezt tenni. de egyáltalán nem az.Dr. mivel lényeges a különbség egy objektív tény. Eleve feltenni. és zavarba ejtő homályt és fekete sötétséget találunk ott. Ezért el kell választani egy szó tervezett jelentését az elfogadott jelentéstől. A mindennapi használatban nincs jelentés nélküli szó. A szavak pszichopatológiája. ami nem más. ami a tárgyalásunkban fontos szerepet játszik. mintha szellemi szemellenzőt viselnénk. Egy olyan művelet kétségkívül nincs megengedve semmilyen matematikus számára. vagy jó szavak. mint a személyes részrehajlás. olyan lenne. Egy szó csak rossz. ha csak a tea szerepel a színpadon. érzelmi elfogultság vagy szubjektív önérdekeltség bevezetése egy algebrai jel vagy geometriai szimbólum megértésében.

Egy áruló nem lehet sikeres. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 196 zött. ellenfeleiről pedig mint árulókról. vagy az eredmény maga – diktálják ezt a kifejezést. úgy nyilatkozik magáról. Amikor egy tárgy vagy egy esemény nem tetszik valakinek. akkor a korábbi kormány használta a szót teljesen inkorrekt értelemben. De mivel mindkét esetben személyes érzései – nem pedig a tárgy. Ezért az igazság keresőjének nagyon óvatosnak kell lennie. Amikor pl. Ha akkor áruló volt később is annak kellett volna lennie. mint az új kormány fejéről. mert ez a szó erős érzéseket kavar föl bennünk. ha sikere van.Dr. pusztán azért. mivel. hogy tudjuk hogy egy szó mit jelent. akit árulónak lehet ne- . sem ténylegesen. A fegyelmezésnek még alá nem vetett beszéd minden mondatából pszichopatológiai tényezők bukkannak elő. egészen más kifejezést használ ezek leírására. így e kifejezés nem lehet a vonatkozási tárgy vagy esemény pontos jelölője. ha pedig nem. amikor a nyelv birodalmába lép! Az emberek saját személyes vágyaikhoz illesztik az értelmezéseket. A hatalomért folytatott küzdelemben azonban az akkor fennálló kormány őt nyilvánította árulónak. sem törvényesen. Csak a sikertelen az. vagyis magyarán szólva: hazudott. mintha tetszene. Valójában sok téves közkedvelt feltevés a következménye az ilyen szerkezetileg hibás nyelvnek. már nem lesz többé az. amelyet ezek leírására használ. valakinek fegyveres puccsal sikerül megdöntenie a kormányt. Ténylegesen veszélyes annak a feltételezése.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 197 vezni! Mind a két esetben a szó a gondolatnak és a vágynak az összezavarását jelenti. mielőtt egyáltalán valamilyen racionális vita is lehetséges lenne. és így cserbenhagyjuk a pontosságot. hogy a szilárd tényt elválasszuk az előítélettel terhelt véleménytől. etika nélküli hirdetőknek és mindenkinek. Amikor a vallási propagandista vagy a politikai vitatkozó az „ateista” vagy a „radikális” elnevezést olyan mély megvetéssel alkalmazza. hogy ez az elnevezés önmagában már az ítéletet is meghozza. Divatos jelszavak és jelmondat-frázisok hangoztatása kedvenc módszerei közé tartozik az elvtelen politikusoknak.Dr. hogy nem az igazság elérésére törekszik a szavakat illetően. Amikor valaki egy ártatlan szót megvető és lenéző hangnemben használ. mintha egy gyalázkodó jelző lenne. A munkáspárti vezetőket a vállalkozók gyakran „agitátorok”-nak. hogy jól megvizsgálják a szó mögött rejlő ideát. hogy milyen fontos a verbális analízis. Így a munkáspárti vezető egyszerre lehet forradalmár és reakciós is! Ezekből a példákból világosan kitűnik. A szavak interpretálásait a tetszés és nemtetszés személyes érzéseivel színezzük. akkor a mentálisan védtelen tömegek ritkán időznek el. és ezért tisztán személyes értéke van. s így könnyen áldozatul esnek a finom pszichológiai szuggesztiónak. mivel ez segít bennünket abban. olcsó demagógoknak. csupán az érzést akarja uralni és a hallgatóságot hipnotizálni. a szélsőséges nézetű munkások pedig „burzsoá konzervatívok”-nak nevezik. mint az igazsággal tö- . bizonyos. akik inkább az általuk elérhető nyereséggel.

mint másoknak. a szándékos féligazságokat vagy az eltorzított képzeteket. és ez az oka. Az átlagember felelőtlen nemtörődömsége neki tökéletesen megbocsáthatatlan lenne. A felszínes fogalmak olyan erősen beleivódtak a nyelvünkbe. Ezek azért alkalmaznak ilyen frázisokat. Az igazság filozófiájának a sikere pedig – az igazság problémájának a megoldásában – abban rejlik. A modern tudomány sikere főleg annak köszönhető. Bármilyen alkalmasak is ezek a jelszavak az ilyen propagandistáknak. A nyelv – a szavak kiválasztása és a mondatok szerkesztése – jelentősen segítheti. hogy mind a tényekkel. hogy felfedezzük valódi tartalmát és anyagát. Az emberek az ilyen jelszavakat ismétlik abban a tévedésben. ajánlatos közelebbről megvizsgálni a jelentésüket. hogy főként szavakkal foglalkozott. A középkori teológia vagy a skolaszticizmus számos . nem gondolkodó. mielőtt elfogadnánk őket. így ezt a küzdelmet egyedül a filozófusnak kell vállalnia. hogy gondolkodnak. mint pedig a szavakkal foglalkozik. mint ahogy az ékesszólás díszítménye mögé is kell néznünk. amelyek megakadályozzák a helyes ítélet kialakulását. hogy az igaziak csak a legnagyobb ellenállás legyőzése után tudják kiszorítani őket. a rejtett téves állításokat. a középkori logika vagy skolaszticizmus sikertelensége pedig annak. nagy szájú ember nem hajlandó fárasztani és nyugtalanítani magát a jelentések ilyen összecsapásával és viszályával. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 198 rődnek. hogy a filozófusnak jóval nagyobb gondot kell fordítani rá. vagy akadályozhatja a filozófiai keresést. Az átlagos. hogy lényegében tényekkel foglalkozik.Dr. hogy sok emberben felfokozzák az érzelmeket.

mert sohasem vette magának a fáradságot. ami nem igaz” – mondta egy amerikai üzletember. hogy valaha is megvizsgáltuk volna. mint pl. Így pl. öntudatlanul az elmét a koponya csontdobozába erőltetjük. aki saját misztikus útját követte. mint a szószerintieké. a valótlanságokat. illúziókat és tévedéseket. állításoknak és definícióknak fontos szerepe van a filozófiai problémák megoldásában. amit valójában ismert. arról beszélünk. hogy . pusztán azért. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 199 álkérdéssel van kitöltve. a kétértelműségeket. hogy ez egyáltalán nem tény. hogy így kérdezzen: „Mi a pontos értelme annak az állításnak. Vizsgálatunk végén fel fogjuk fedezni. A tanulónak meg kell tanulnia. A szokásos nyelv gondolkodás nélküli nyelv. „hány angyal férhet el egy tű hegyén?”. Ez a kijelentés tökéletesen rendben van a mindennapos használatra. mint egy teológusnak. aki olyan sokat tud. Így a térnek bizonyos korlátozott dimenzióiba helyezzük. vagy sem. Amikor ui.Dr. Megtűri a logikátlanságokat. hogy egy gondolat a fejemben van. hogy az így helyezkedik-e el. „Jobb tudatlannak lenni. ami szemléletünkben hibás. hogy mennyire a három betűből álló rövid kis ragnak egy anatómiai testrésszel való összekapcsolása a felelős annak a nagy részéért. látni fogjuk. és hogy ez a veszélyes térbeli metafora félrevezet és megtéveszt bennünket. Amikor az elme tanulmányozásába fogunk. amikor a Lusitania elsüllyedt. de a filozófiaira nem elég. anélkül. A metaforikus kifejezések veszélye sokkal ismertebb. A szavaknak. és tudta hogyan kell nemesen és igazi hittel meghalni. az átlagember nyugodtan azt mondja „Látok egy fát”. hogy felfedezze azt.

ami a biztos és a bizonytalan között zajlik.Dr. Ez nem más. mindketten abban a hitben lesznek. egy ember által adott definíció az univerzumról alkotott individuális elméletétől függ. Valóban nem könnyű teljesítmény megállapítani biztosan. mint a definíció személyes ideájára adott felelet. és mi az. hogy ismeri! Így biztosan haladhat előre. pedig csak egy gondolatot kaptak. mint annak az örökös küzdelemnek a teljes fénybe való állítása. és az igazságot a feltevéstől. mintegy darabokra vágva ezzel őket. hogy definícióhoz jutottak így. vagy mások képzeletét interpretálják e tényeket illetően. Végül is. De bármilyen értelmet is társítsanak önkényesen a fent említett szóhoz. Az elmeműködés individuális folyamata a legrövidebb frázisban és a leghosszabb mondatban is feltárul. amelyet könnyelműen mondanak ki. Az emberek az élettel szembeni egész magatartásukat öntudatlanul két-három szóban zárhatják be. hogy fantomokat kerget. A jelentés az elme teremtésévé válik! Így a személyes. hogy tényeket interpretálnak ezzel. Mi a reakciónk a „természetfölötti” szóra? Egy pap jámboran fogja definiálni. eleve kialakult . vagy éveket veszít azzal. Így az ember kivágja a feltételezett tudás önelégült fogalmait. egy szkeptikus viszont egészen másként. Ezért tévesen azt tételezik fel. amit nem. míg különben egy helyben áll. hogy el tudja majd választani a tényt az állítástól. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 200 látok egy fát?” A szó és mondat ilyen felboncolásával ahhoz a felbecsülhetetlen előnyhöz jut így. Így ugyanaz a szó bizonyosan zavaró definíciókat fog hozni. de rosszul mégis azt gondolja. amely nem más. amit tud és ismer. hogy mi az. holott csak saját.

mit mondott Napóleon csapatainak a piramis-csata előtt. személyes tapasztalatára vonatkozó állítását is. amely nem más. nem pedig azt. amely a kifejezést technikai értelemben alkalmazza. de nem ismerjük és soha nem is ismerhetjük meg a teljes eseményt magát. amit ez a beszéd a katonáiban keltett. vagy esemény a külső tapasztalatban. amelyre vonatkozik. amely az objektív tény. Állítása igazát csak analóg és interfe- . amivel szemben nagyon óvatosnak kell lennünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 201 vélemény eleme – amelytől a filozófia tanulóját már előzőleg annyira óvtuk – arra törekszik. és azt az érzést. ami valójában van. Minden szónak ezért két jelentése van: egy külső jelentése. Mindnyájan tudjuk. A szavak azt mondják. és a róla való állítás mindig különbözik egymástól. nem pedig arról. ha elismernénk. de senki nem ismeri azt a hangsúlyt és hangszínt. az sohasem fog teljesen megfelelni annak a dolognak. csak egy előnyben részesített absztrakció. hogy ismét becsússzon a legkevésbé gyanított területekre is. A tény maga. Ez a jelentés ui.Dr. akármit is csináljunk. melyek a nyelvet alkotják. A szavak inkább saját elképzelt definíciónkról beszélnek. amellyel azt mondta. ami a tárgyban magában. hogy tudunk valamit arról a híres buzdításáról. Bármilyen jelentést is fűzzünk egy kifejezéshez. Következésképp az elővigyázatlanra újabb csapda vár. mint a tényről. vagy eseményről az elmében kialakított idea. e gondolatelemek alkalmazásába és megértésébe. ami képzeletünkben van. Ezért pontosabbak lennénk. Lehetetlen közvetlenül igazolni másnak. és sohasem esnek egybe. és egy belső jelentése.

Ezért amikor tévesen azt hisszük. hogy gyakran más személyektől eltérő mentális képek alakulnak ki bennünk. hogy mit hall. amit a gyászoló mond. hogy a másik ember mit érez. hogy milyen szomorú a történtek miatt. mint ahogy egy másik esetben lett volna. Végülis. nem azonos azzal. és aközött. hogy azt hisszük: mindnyájan ugyanarra a tárgyra hivatkozunk. csak azt tehetjük.Dr. Az az ember. a lényeges pont az. aki egy másik nézőpontról szemléli. Amikor egy tárgyra ugyanazt az elnevezést használjuk. amit egy másik ember lát. Az a hegy. Minthogy verbális kifejezőereje lehetséges hogy gyenge a másik ember esetében. csak egy felületes benyomást fog arról szerezni. gyakran abban a tévedésben vagyunk. tulajdonképp csak egy individuális elképzelésre tettünk szert. minden megfigyelő számára egyforma lenne. hogy van és kell lennie egy szakadéknak aközött. és valljuk be. ami minden vonatkozásban. Bármit is mond nekünk. amit valójában érez. hogy elképzeljük e másiknak az elméjében levő ideát. aki szeretett barátja halálhírét hallja. ez a hozzávetőleges megértés még annál is tökéletlenebb lehet. . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 202 renciás alapon. hogy közvetlen megértésre jutottunk. és kettős igazolást nyertünk. amelyet látok. De az. De nincs olyan tárgy. de arról semmit. válaszként egy kérdésre azt magyarázza. Mégis mindkettőt ugyanazzal a megjelöléssel hívjuk! Legyünk őszinték magunkhoz ilyen esetekben. vagyis közvetve lehet csak elfogadni. aki hallgatja. és mégis ugyanazt a címkét ragasztjuk ezekre az eltérő entitásokra.

nyilvánvalóan a puszta szó. csak valamit közöl róla. Az a magabiztos önelégültség. hogy kifejezzük magunkat. A tanult ember ingerlékenyen azt állítja.Dr. hogy mit jelentenek a szavak. vagy a hangzása mögé kell mennünk. Világosan látnunk kell azt a tényleges kapcsolatot. amikor azért beszélünk. amit ez a nyelvszerkezet reprezentál. vagy az egyedi tárgynak a gondolata. Könnyű összekeverni az írott szót a tényleges dologgal. ami a tárgy és a tárgy elnevezése közt fennáll. de valójában számtalanszor összetéveszti a nyelvtani pontosság alapos ismeretét és széles szókészletét a tényleges tudással. amely a hallgatóban felbukkan. vagyis nem szigorúan pontos. vagy elfe- . amelyre a szó kiejtője éppen akkor gondolt. nagyban eltérhet attól az asztaltól. hogy tudja. hogy az az egyedi kép. A nyelvi megállapodások nem megbízhatóak ezért. A szavak ui. hogy a verbális kifejezés szükségszerűen töredékes és tökéletlen. A szó nem tudja kifejezni az egész ideát és gondolatot. akkor azzal a problémával találjuk szemben magunkat. A sikeres kommunikáció ezt az érzést csak részben támogatja. vagyis az egész értelemnek és jelentésnek csak kivonataként lehet fölfogni. Az asztal szó jelentése például az a mentális kép. míg a másiké négylábú. megtévesztő valami. amely valaki agyában a szó kiejtésekor keletkezik. nem tárgyak. Az övé lehet háromlábú. amit gyakran érzünk. Ha pontosságra törekszünk. amelyhez a szó hallgatója leül étkezni? Ha az utóbbi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 203 Ez a szakadék rámutat arra a tényre.

lazák. milyen értéke van számára a szónak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 204 lejteni. Az ilyen hiba a szót olyan akadállyá változtatja. hogy visszafordítja őket inkább tényleges. mivel a mondatok szükségképp mindig kivonatok. mely helyett áll. hogy a tárgyról magáról helyes tudás alakulhasson ki. A filozófia tanulójának ezért nagy gondot kell fordítania arra. azaz egy tényleges tárgy. amely helyett áll. hogy a szót elkülönítse a gondolattól. mégpedig az.Dr. még egy további kérdés is felmerül. mint képzelt tárggyá. eseménynek vagy tények a szelektív megközelítését közvetíti. amelyet jelent. Meg kell vizsgálnia az egyedi szavakat és mondatszerkezeteket azáltal. hogy felületesek. Csak akkor tudja észlelni pontosan. A leírt mondatok közölnek valamit egy tárgy egy részéről. hogy mennyire szimbolizálja a szó ezt a tárgyat. és ha ez az utóbbi áll fenn. amely lehetetlenné teszi. . de képtelenek az egészet közölni. vagy lehet teljesen nem verbális. hogy a kimondott szó csak arról a tárgyról készített absztrakció. De ugyanakkor azért nem kell a dolgokat még rosszabbá tenni azzal. hogy – mint minden más dolognak is – megvan a maguk korláta. vagyis semmi több. A legjobb esetben is egy szó csak a beszélő elméjében kialakult gondolatnak vagy érzésnek. bizonytalanok és nemtörődömök vagyunk amikor a gondolat-anyagot a nyelvi formába öntjük. és nem szabad tőlük csodát várni. és hogy a gondolatot is elkülönítse a tárgytól. mint egy csomó más szó. Ezért nem szabad elítélni őket. Világosan meg kell érteni a következőt: egy szó jelentése lehet tisztán verbális.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 205 Szokásos. mi köze van ennek a puszta szavakba való egész belemélyedésnek és foglalkozásnak a filozófiához. mert túl triviálisak.Dr. hogy különösebb figyelmet azért nem érdemelnek meg. hogy milyen kapcsolata van ennek a vizsgálatnak az igazság keresésével. ami egyszerű és ismerős mindennapi nyelvnek tűnik. hogy az ilyen szemantikus vizsgálatnak a teljes értelme csak e filozófiai tanulmánynak teljesebb feltárulásakor mutatkozik majd meg. aki pszichológiailag már kellőképp felvértezte magát erre az expedícióra. vagy határozott kellemetlenségnek. a lét teljes kiterjedését saját tartományaként fogja majd tekinteni. mivel túl egyszerűek. A filozófus-jelölt. Nem tudnak sem kézzelfogható nyereséget. hogy a legtöbb tanult és művelt ember azt tételezi fel magáról. hogy a képzetlen laikusok többsége – amikor először találkoznak a jelentésnek ezekkel a problémáival – félredobja őket azzal. Vajon ez a feladat nem kizárólag csak egy filológusra tartozna? Mindezekre az a válasz. sem különleges érdeket látni az ilyen feladatban. hosszabb vizsgálatot pedig azért nem. Csak amikor ez a kutatás már meglehetősen előrehaladt. Nem értik. De még a filozófia előrehaladottabb tanulói is gyakran eléggé türelmetlenek. Azt sem látják. Mindazonáltal azonban már e fejezetben is látni fogunk valamit e vizsgálat hasznosságát illetően. amikor erre az újszerű keresztvizsgálatra kényszerülnek. hogy e szemantikus vizsgálat fontosságát miért hangsúlyoztuk. hogy meglehetősen jól ismeri a szokásosan használt szavakat. fogja a tanuló megfelelően észlelni saját maga. A legjobb esetben is időpocsékolásnak képzelik. tekintettel arra. Neki .

nyelvileg olyan bizonytalanná teszi magát. és mennyi az igazolható és valóságos tény. azaz az elmét. Röviden. annál közelebb kerül az igazsághoz. A legtöbb ember. az embernek fel kell ismernie. és végül a körülötte és a benne levő világ igazsága miatt. amely azt jelöli. A szavak önkényes alkalmazása a hétköznapi világban gyakran jelentéktelen dolog lehet. kikutassa a felszín alattit. hogy mindezek húsból-vérből álló valódi alakok. nehogy félreértésre adhassanak alkalmat. amennyire lehetséges! Bizonyos szellemidézést és leleplezést kell végrehajtania.Dr. hogy minden ember fantomokkal társalog és kísértetekkel foglalkozik. amit hall vagy olvas. abban a csalóka hitben. megbízható interpretáció. valamint amit mond vagy lát vagy gondol. az embernek nagyon nagy gondot kell fordítania a szavak pontos jelentésének rögzítésére. hogy mentálisan olyan nyugtalanná. de ott. mennyi a puszta félreértés és mennyi az autentikus. De valahonnan ki kell indulnia. Vizsgálatát akkor azzal kezdi. amit mások gondolnak. és erre a legalkalmasabb a legközelebbi pont. talán még az is mondható. hogy a szavakkal kell kezdenie. hogy annak az igazságnak a kedvéért. . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 206 kell látnia. hogy szavakkal megfogalmazott gondolkodásában és beszédében mennyi a tiszta nonszensz. ill. mivel minden más tudását szavakba kell öntenie. Az egyértelműség ezért a hatásos filozófiai szókincs fontos alkotóeleme. Mennél jobban tisztázza mindezek jelentését saját maga számára. ahol az igazság közlése és vétele a kérdés.

ez utóbbi pedig a gondolkodás teljes menetét alkotja. mivel az az igazság bizonyításának fontos és lényeges eszközét képezi. E problémák megoldásának ui. . ami valójában fals. Sokan remélik. megvan mind a gyakorlati. Enélkül mindketten abba a régi kelepcébe eshetnek. Aki ezekre az előkészítő munkálatokra nem szán időt. jól definiált kifejezésgyűjteménytől mindkét fél számára remélhető. hogy a verbális analízisben való tökéletes jártasság később segíteni fogja őket.Dr. és mégis megkapják majd a filozófia lassan érő gyümölcsét. akik még soha nem hatoltak az ilyen kérdések mélyére. Mennyire kevéssé tudják. hogy ezt a fárasztó munkát elkerülhetik. hogy az ilyen szemantikus vizsgálatokkal kapcsolatos problémák tisztán képzeletbeliek. hogy a filozófia teljes szerkezetét nem szilárd anyagból. és így kitisztítani az igazság felé haladó utat. arra ítéli magát. és olyan értéke. A szavak ui. hogy a filozófia előcsarnokát se léphesse át. ha az ilyen verbális elemzést valaki pusztán fontoskodásnak véli. Ezért. Ha a szavak maguk előre azt védelmezik. ki juthat az igazságra. hanem kétértelműségből építik fel. mind pedig a filozófiai alkalmazása. hogy képesek legyenek a tetszetős érvek és fals feltevések ellenséges szárnyát megkerülni. a mondatok pedig az állítások egész rendszerét képezik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 207 Az olvasó és az író közötti közös nyelvet alkotó. és csak az értéktelen középkori viták területéhez tartoznak. meglehetősen téved. mondatokat alkotnak. hogy haladás érhető majd el. amelyet nem is gyanítanak azok. ha ezeket más szavakkal összekeveri? Ezért tudatlanul nem szabad azt gondolnunk.

átfogó keresése. A legtöbb ember. lusta módon olyan magatartást vesz magára. kultusz vagy iskola doktrínájával. De honnan tudják olyan biztosan. hogy amit tudunk. Különös felfedezések az Igazsággal. amelyen haladnunk és dolgoznunk kell. amelyek az értelmetlen nonszensz felé vezettek. fedezzük fel az alattuk rejlő téves következtetéseket. Ezáltal figyelni és ellenőrizni fogjuk az eddig ellenőrizetlen kifejezéseket. Olyan magatartás ez. Istennel és a Szellemmel kapcsolatban. Azt a követelményt jelenti. ha eddig még nem törekedtek arra. A filozófia a megcáfolhatatlan igazság egész lét mögött rejlő értelmének és jelentésének a széles körű. hogy vizsgáljuk meg a szavakat. a következő: „Én tudom. aki azonosítja magát egy egyedi vallás. az igaz is. amely azt vallja. amely gyakran a legtürelmetlenebbnek bizonyul az ellentmondással szemben. és mindenekelőtt.Dr. mivel a fals és félrevezető szemlélet megakadályozza az előrejutást. vagy ellentétes doktrína vizsgálatát. Valójában ez a követelmény a terület kitisztítására vonatkozik. ha előzetesen nem vizsgálták meg analitikus és kritikus módon annak valódi alapjait. ha nem végezték el valamennyi hasonló. E magatartás tudat alatti belefoglalása ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 208 A szavak és kifejezések kezelésében e filozófiai precizitás követelménye nem önkényes. hogy ez igaz”. hogy e doktrínák jelentik az utolsó szót a bölcsességben. és vonjunk éles vonalat a tény és a valótlanság között. hogy kiderítsék az igazság megfelelő jelentését? Nem tudunk jobbat tenni – hogy a most lefektetett elvek filozófiai alkalmazásába . és szüntessük meg az alaptalan és tudat alatti feltevéseket.

hogy „az igazság az. azt vallják. ami összhangban van a ténnyel. Ne sajnáljuk a fáradságot megnézni. nem más. az igazság: „olyan. ami valódi vagy hiteles. Ebből az egymással is ellentétben levő definíciók egyvelegéből láthatjuk. ami egy tényleges valóságot mutat. két személy vagy két egység. hogyan is informálnak bennünket a különböző források az igazságról.Dr. Mások szerint az igazság szó további négyféleképp interpretálható. hogy nem jöhet létre egy- . amelyeket néhány kortársunk adott az igazság szóval kapcsolatban. hogy a kifejezés olyan változékony. valódi. amely pusztán csak egy állítás erről a tényleges valóságról. A pragmatikus iskola és William James szerint pl. hogy mindenki ismeri a jelentését. ami hit útján jónak bizonyul”. másodszor olyannak. Elsőként olyannak vehető. és végül negyedszer: egy korrekt összefüggést jelölhet. a valódi magyarázat. hogy szigorúan véve nem jobb. akik az összefüggés-elmélet hívei. a megjelenés pontossága. és a tényleges helyzetnek felel meg. ami ellenállás nélküli. Az értelmező szótár szerint pl. Azok. A mellékértelmekben levő különbségek olyan nagyok. 3 + 2 = 5 között fennáll. igazi állítás.” A koherencia-elmélet harcosai azt mondják. és hogy az a közhit. hogy az igazság: ellent-mondásmentesség. „a valódi annak az elnevezése. érdekes változatait látjuk magunk előtt mind az igazság elméleteinek. minthogy elkezdjük megvizsgálni azokat a jelentéseket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 209 bepillantást nyerjünk –. mint téves feltételezés. mind az igazságról vallott nézeteknek. amely két dolog.” Amikor a filozófusok írásaihoz fordulunk meghatározásaik kiderítésére. mint egy furcsa zsargon. harmadszor olyannak. mint pl.

mi más lehetne akkor a filozófia írójának és olvasójának a sorsa. Az a közös nézetük azonban. hanem a befejező pontot jelenti! A világban a legnehezebb dolog az igazságot elérni. Ez az a pont. amelyben gondolkodói egyetérthetnének. Ha azonban a filozófia teljesíteni akarja hivatásos célját és szándékát. hogy a végső igazság természetét nem lehet meghatározni. és nem is álmodja. A világ mégis szószátyár módon alkalmazza az „igazság” szót és azt hiszi. hogy jelentését megfelelően ismeri és érti. hogy fogalmaikat és kifejezésüket definiálni kell. olyan szemérmetlenül különböző megjelölést . az Egész értelmének. amiért mindenki azt képzeli. Az átlagember hamar áldozatul esik e rövid szó megtévesztő egyszerűségének. ahol a világ nyilvánvalóan önmagát csalja. a Nyugat azonban még fix definíciót sem képes találni rá. és ezért szükségtelen kísérlet a megismerhetetlent definiálni. aki megkísérelte megoldani a feladatot. Ennek az embernek a számára azonban ez nem a kiinduló. ahogy India legjobb szövegeiben találjuk. Ez az. mint kiindulópont a filozófiai megértés versenyében. a legkönnyebb pedig az igazság árnyékképét. amikor ez a legfontosabb szó kitér a megcáfolhatatlan definíció elől? Az a néhány azonban.Dr. Általában nem nagyon törték magukat azon. hogy ez nem más. mint az. hogy sötét verembe essen. hogy az igazság definíciójával behatóbban foglalkozzanak. azaz az Egész igazságának a kiderítését. bár tisztában vannak annak az általános elvnek a fontosságával. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 210 értelmű érzékelés. hogy ismeri az igazságot. A filozófia szótárában ennek a szónak a legfontosabb helyet kellene kijelölni.

azáltal. mint az iránytű. amelyet követniük kell. az elkerülhetetlenül más jelentést és értelmet indukált volna a kérdező elméjében. E rejtélyes hallgatásuk teljes magyarázata azonban a tanfolyam legelőrehaladottabb részéhez tartozik. hogy világos: a gondosan kidolgozott nyelvi megjelenítésben pusztán saját véleményüket nyújtják. Bármilyen választ is adtak volna ui. hogy az igazság keresésében használt legfontosabb szavak jelentése nem rögzített és nem egyértelmű. A szellemi égen sarkcsillaghoz hasonlóan világít. nekünk is szükségünk van vezetőre. Feltehető talán az a kérdés. Figyelmezteti őket. Az ilyen felismerés teszi lehetővé annak a magyarázatát.Dr. amikor valaki a Nirvánáról faggatta. ha téves irányt vennének. ami haladásunkat irányítja. amikor Pilátus az Igazság természetéről kérdezte. legyen ez akár egy élő személy. A jelenlegi összes definíciónak megvan a maga gyengesége és nyugodtan eldobható. hogy Buddha miért hallgatott. hanem interpretálásukhoz viszonyítva relatívak. így az embernek nem kell haszontalan spekulációkban . mielőtt ténylegesen elérkeznénk magához az igazsághoz? A felelet erre az. hogy miért olyan fontos az igazság univerzálisan elfogadható és megcáfolhatatlan definíciójára jutni. és úgyszintén Jézus. és bátorítja. hogy megmutatja nekik azt az utat. vagy egy iránytű. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 211 ajánl fel. Az igazság megbízható definíciója biztosíthatja a helyes irányt a keresők erőfeszítésére. mint ami az ő elméjükben volt. ha a helyes irányban haladnak. Arra a megdöbbentő következtetésre jutunk így.. aki ismeretlen kontinensen utazik. hogy a kutatóhoz hasonlóan.

hogy személytelen vizsgálatot és nyugodt bizonyítást tegyen mindazzal kapcsolatban. amellyel nem rendelkeznek azok. De ez még nem minden. hogy ennek a szónak ezért „valami”-nek kell lennie. Ez a szó embermillióknak ad mágikus vigasztalást. mivel ízlésüknek megfelel. és így lehetetlenné téve azt. különben puszta szószaporítást végez. felszínes elmék azt tételezték fel. vagy sem és akik ezért hajlamosak arra. Hány ember van elkábítva vagy fél az Isten szó puszta hallatára. míg meg nem vizsgálta elsősorban a gondolatot magát és nem a szót. hogy megakadályozza. akik nem tudják. mégis gyümölcsöző és hasznos a megértés növelésére. . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 212 elvesznie. amit tettek. amit ez a szó magában foglal. ha nem így tesz. Olyan szemléletbeli biztonságot ad. kiindulnia. hogy elfogadjanak egy „igazságot” pusztán azért. hogy megváltoztassák a véleményüket. ami az emberi tapasztalaton belül létezik. akik olyan bizalmassággal és olyan biztonsággal beszélnek az Istenről. Segíti őket abban is.Dr. de az igazság keresőjének óh! nem adhat vigaszt. A következőkben egy további példán is látni fogjuk a verbális analízis filozófiai értékét. A tanulónak azonban először pszichológiailag kell elemezni. Mivel a társadalom ezt a szót századokon át folyamatosan használta. nehogy abba az öncsalásba essenek. hogy amiben hisznek igazság-e. vagy képzelettel teli elméletek között hiába bukdácsolnia. A tanuló nincs abban a szerencsés helyzetben. ami van. A vizsgálat alapjáról kell ui. mint azok a szószátyár papok és okos teológusok. Ennek a kiindulópontnak ebben a tanulmányban pontos definíciónak kell lennie. amely dogmamentes lesz.

hogy vannak faji istenek. ezért az egész világ erről alkotott fogalmát össze kell gyűjtenie és hasonlítania. a Természet törvényének absztrakt összességét vagy egy individuális egyedi létet. bár a szó hangzása mindegyiknél ugyanaz. A szó jelenthet egy személyes és egy személytelen lényt. vagy legalábbis úgy. mivel az egész és teljes élet igazsága után kutat. hogy a szó felszíne alá hatoljon és rögzítse a teljes jelentését. miszerint kétségtelenül ott voltak. hogy a primitív elme teljesen másfajta Istenséget imád. egy darab faragott fa vagy mintázott fém totemet. mintha – Matthew Arnold szavaival élve – „az Isten a következő utcában élő személy lenne”. Amint a szóhoz járuló jámbor asszociációk csoportját átkutatja. hogy a szó mögött jelentős nézetbeli különbséget talál a szót alkalmazó egyes embereknél. Az első dolog. amikor Isten a világot teremtette. hogy ezt az ötbetűs szót nagyon különböző módon lehet érteni. és minden forma nélküli személytelen.Dr. A tanulónak nem szabad a vizsgálatát csak a közvetlen környezetére. törzsi istenek sokan. amit így a tanuló felfedez az lesz. Akkor látni fogja. mint pl. Jehova. ami véget nem érő. mint pl. és azt is felfedezi. és alapjában véve nem is fontos. Visnu. olyan fáradságos feladat elé állítja. mint az érett elme. . Egy primitív ember elméjében a szó pusztán animisztikus fogalom. Ez a kísérlete. míg Lord Haldan elméjében egy absztrakt és abszolút fogalmat jelölt. országára vagy saját embercsoportjára korlátoznia. univerzális lelkek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 213 hogy azt a benyomást keltsék. az univerzum személyes uralkodói. hamarosan felfedezi.

hogy mit jelent. Mivel kényszerítve vagyunk. Éberen őrködnie kell.Dr. hogy az így létrejövő definíciók ellentmondanak egymásnak. ehhez a szóhoz. A hallgatók elméjében megfogalmazott fogalmak ui. hogy az emberek – a Fidzsi szigetek egyszerű bennszülöttjétől kezdve az egyetemet végzett. hisznek. Kevés szellemi isten hasonló. mivel nem tudja a szó precíz jelentését. valószínűleg különböznek azoktól. És nemcsak ők nem tudják. de egyetlenegy személyt sem talál. ezért az Istenről beszélő vegyes sokaság valójában nem is tudja miről beszél. feltételeznek stb. Az „Isten” szóhoz adott definíciók különbözősége – még a tanult emberek körében mutatkozó különbség is – valóban botrányos. A tanuló felfedezheti. valójában szintén nem értik őket. mivel a jelentésnek először szó formába kell folynia. hogy gondolkodásunk legfontosabb elemeként szavakat alkalmazzunk. hanem azok. azt. E szó igen fogékony különböző különleges kiértékelésre. A filozófia tanulójának nem szabad ellenállás nélkül alárendelnie magát az ilyen rendkívüli helyzetnek. hogy miről beszélnek. amit akar. Valójában mindnyájan személyes feltevésüket tárgyiasítják a szóban. hogy e megnyerően rövid szó pontosan mit is jelent. és ezen keresztül az őket körülvevő világban. képzett elméig – milyen jelentést képzelnek. akik hallgatják. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 214 Tegyen ui. mégis képtelen lesz teljesen feltárni. Valószínűleg minden más szónál jóval ködösebb jelentésbe burkolózik. A zavaró következménye ennek az. mielőtt azt az elme megfelelő módon birtokolná. remélnek. aki valójában tudja. amik a beszélők elméjében alakultak ki. és fertőtlenítő védőszereket kell szednie .

egy gondolat. mint pl. Ezt nem úgy kell végrehajtania. A pontos közlés és a vétel ezért meghiúsul. mint összeállításuk idején meglevő kiértékelési szemlélet és vélemény mutatói: tekintélyük és mindenhatóságuk tehát nem abszolút. azt találjuk. hogy ez nem más. Tudnia kell. A vizsgálatot csak úgy tudja elvégezni. vagy egy képzet. Érdek nélküli. És mivel csak szellemi léttel rendelkezik. és előzetes definíciót alkotunk. amit jelentésként előnyben részesít. két ceruza könnyen egymás mellé tehető és összehasonlítható. amikor ezt a szót használom? Mit mond a világ és az élet tapasztalta. ha elővigyázatosabban gondos vizsgálatot végzünk.Dr. ha mélyen megvizsgáljuk „a jelentés jelentését”. Két külső tárgy. amikor az Istenről biztos kijelentéseket hall vagy olvas. sohasem lehet összehasonlítani az egyik ember elméjében levő ideát egy másik emberével. de nem két ilyen belső idea. hogy a „mi az Isten jelentése?” kérdésre felnyitja a szótárt a feleletért. és rendeltetésüket és céljukat soha nem sikerül teljesen elérni. mit érzek magamban. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 215 e szellemi egészségét veszélyeztető komoly veszélyek elhárítására. Következésképp a szó minden egyes hallgatója és olvasója csak azt tudja és fogja is képzelni. ami az Isten fogalmára vonatkozik?” Így. személytelen gondolkodás vizsgálatát kell alkalmaznia minden esetben. hogyan mérje föl a . Az ilyen meghiúsulás csak úgy hárítható el. ha a kérdést így teszi fel „mit gondolok. mint az elmében levő idea. hogy valamennyi szótár puszta kísérlet arra. és e szótárak végül is nem mások. Amikor a tanuló nemcsak megértette. hogy a jelentéseket stabilizálják. mivel a különböző szótárak különböző jelentéseket közölnek.

Egy másik hasonló szó. hogy az Isten valójában mi is – annak ellenében. hogy fals vagy csak ködös fogalmakat alakítsanak ki: a szellemi (spirituális). hogy hogyan becsülje fel a jelentés jelentését. a negyedik erősen vallásosnak véli. de használták az ellenfeleik is! Van valami ironikus abban. hogy jellemben nemes. de a vallás és a miszticizmus területén még jóval több. amely szintén nagy szerepet játszott az emberek tőrbecsalásában. ez azt jelenti. E szóval kapcsolatban sok zavar van a politikusok fogalmi körében is. de ezután a nem valódi istenek faragott képei nem tévesztik meg többé. hogy materialisták. hogy nem mások. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 216 szavak értékét. valaki azt gondolhatja. mint csodálatos érzelmi ingerlések. hanem azt is. vagy a nagyfokú béke csodálatos érzései. a harmadik azt.Dr. egy másik viszont azt. Sok lehetséges magyarázat létezhet tehát. hanem csak akkor. melyet a többi ember pusztán csak képzel Róla –. de ennek előtte soha! Erre a felfedezésre nem azonnal jut. hogy ez az ember biztosan magányban. hogy bizonyos ember nagyon szellemi. vagy extrém képzeletbeli repülések. amelyek az analitikai vizsgálat során kiderülnek. aszketikus életet él. akkor elérkezett az idő. amikor már filozófiai keresése végére érkezett. vagy testetlen lények víziói stb. Végül. Diktátorok is használták életszemléletük jellemzésére. hogy felfedezi. . hogy csendes temperamentumú. amikor remélheti. ha azt mondjuk. és nem szellemiek. Hallunk „szellemi” tapasztalatokról. ahogy a diktátorok és a demokraták egymást vádolták azzal.

ami közönséges halandók számára ismeretlen stb. és így elérni. Vizsgáljuk most meg mélyebben e szó jelentését. hogy személyes érzései uralják. és mélyebb gondolkodással igyekszik fényt deríteni a szó használatára. amiről beszél. Ezért bármit is ismerjünk. hogy a tudatnak olyan rejtélyes állapotában él. A filozófus azonban nem engedheti meg. hogy az emberek miért nem alakítanak ki tiszta és következetes fogalmat a „szellemi” szó jelentéséről. hanem azt is. Minden tudatos élet gondolat-élet. hogy a róla való gondolatot megalkotja.Dr. hogy az elme az. . Valójában ezek sem mások. azt végül is mint gondolatot ismerjük. Bármilyen legyen is valakinek a szellemi tapasztalata vagy tudata. Ezért nincs különbség a szellemi és a mentális szó között. Most már megérthetjük nemcsak azt. hogy miért nem alakíthatnak ki soha egyet. ami személyes ízlésüknek és vérmérsékletüknek megfelel. e vizsgálatból kiderül. Csak az elme tudatosíthat bármit is bennünk – legyen az akár csak egy apró virág vagy egy hatalmas Isten – azáltal. ami erről tudósít. és lehetővé teszi. Ezen univerzális törvény alól a szellemi tapasztalatok és szellemi tudatosságok sem kivételek. mint gondolatok. bármilyen módon. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 217 míg az ötödik azt. amire képesek az. hogy fényt derítsen arra. bármennyire is szokatlanok legyenek is jellegüket tekintve. mint a legmaterialistább. A legszellemibb ember éppen annyira gondolatokban él. hogy tudat alatt olyan jelentést alkotnak maguknak. hogy észlelje életében. Így minden definíció különbözik egyik a másikától. Az összes.

Az alkonyati fényben látszott csak kígyónak. De tegyük fel. mivel a további vizsgálat túl fáradságosnak látszik. hogy a fiú nem találkozott másnap a másik emberrel. de találkozik egy szemben jövővel. és az említett helyen legnagyobb meglepetésére nem egy kígyót talált. hanem egy kígyóhoz hasonló kötéldarabot.Dr.. A negyedik nyelvi ellenség. azzal büszkélkedhetik. De mi is egy tény? Itt van megint egy szó. hogy inkább a tényeken. mint a hiten alapszik. hogy a kígyóveszély tényéről felvilágosítsa. hogyan remélheti akkor. hanem továbbhaladt. Történetesen másnap megint találkoznak. hogy nem rettent meg. Határozottan és erősen nem azt állította volna-e a . hogy hitszegő módon számtalan más árnyalatba változtathatja a színét. hogy egy fiú alkonyatban hazafelé tartva. Most felvetődik a kérdés: ténynek könyvelhető-e el. az út mentén összecsavarodott kígyót lát feküdni. hogy a fiú egy kígyót látott? A feleletnek igennek kell lenni. és a második ember közli a fiúval. Ha az ember ezek közül önkényesen már az első változatokat elfogadja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 218 A tény fogalma. amelynek gondolkodás nélküli elfogadása ellen a filozófia tanulójának harcolni kell. nehogy téves illúzióba csalja. a tény. Elkezd szaladni. hogy a látott tárgy valóban egy kötél volt? Erre megint igen a felelet. és kötelességének érzi. aminek a jelentését a mindennapi használatban általában magától értetődőnek veszik. Az igazság filozófiája ui. de már a legkisebb analitikai vizsgálattal kiderül. És ugyanúgy tény volt-e az is. hogy tudása valóban tényeken alapszik majd? Tegyük fel pl.

amelynek a kritika nélküli alkalmazását gyanakvással kell szemlélnie. Ha a tény olyan valami. hogy óvatosabbnak kell lennie e fogalmat illetően. hogy ezek megcsalnak bennünket. ami e szó elfogadásával kapcsolatban fölmerül. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 219 fiú. a mikroszkóp. Ebben az esetben az embernek a tény szót is arra a listára kell sorolnia. hogy kígyót látott.. amit az öt érzékszerv közöl. és ténylegesen félrevezethetik az embert. a teleszkóp és a spektroszkóp. ami nagyon hasonló volt egy kígyóhoz”. az érzékeny . Ez azonban csak a legegyszerűbb nehézség. kevesebb lehetőség adódna arra. mivel nem álltak még rendelkezésre azok a nagyszerű műszerek és eszközök. A tudományos korszak előtti szavak. Így pl. hogy tény volt. amelyet a jelenlegi tudás már nagyobb mértékben és teljesebben lát.Dr. hogy mind önmagát. és helytelenül gondoljuk csak ténynek. hogy „láttam egy kígyót” azt mondaná „Láttam valamit. amelyek feltalálása nagymértékben elősegíti érzékszerveink működését ott. mind pedig másokat olyan könnyen megtévesszen. és a mind térben. csak egy része lehet annak. hogy a „tény” az. mind időben távoli fogalmak még ma is áthatják. hogy a fiú sohasem látott egyáltalán kígyót? A gondolkodó ember számára világossá válik. Korunk eredményei korábbi korszakokban nem lettek volna elérhetők. előfordulhat. mivel amiről tájékoztatnak bennünket. ahol korábban nem tudtak olyan finom felbontóképességgel működni. átjárják nyelvünket. éppen úgy ahogy most a másik ember állítaná erősen. Ha ahelyett.

kiderül. hogy technikailag pontatlanok és félrevezetők. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 220 fotográfiai lemez és a fotoelektromos cella olyan vizuális vizsgálatot tesznek lehetővé.Dr. amelyek ezeken a téves fogalmakon alapszanak. hogy már az egyszerűbb megfigyelések tényeket szolgáltatnak. A nyelv a tudás uszályában kullog. A mikroszkóp pl. Még mindig a régi primitív terminusokat alkalmazzuk az ilyen jelenségekre. Beszédünkben olyan verbális kifejezések vannak még. Világossá válik. Mégis. akik elővigyázatlanul használják a gondolkodásnak. Agyunk még mindig olyan fogalmakat használ. E kétféle megfigyelés úgy látszik. új világot tár szemünk elé: a tiszta vízben parányi élőlények sokaságát látjuk nyüzsögni. amelyet az emberi szem nélkülük nem tudna különben elvégezni. a mai modern tudomány szerint azonban csak a későbbi behatóbb tapasztalatok és benyomások utalnak a tényekre. messze lemaradva tőle. Hogyan remélhetik valaha is azok. még ma is milliók gondolják úgy. Néhány évszázaddal ezelőtt mindenki azt gondolta. hogy az az élet végső igazságát hozza majd elérhető közelségbe hozzájuk? . hogy amit eddig az érzékszerveinkkel láttunk és észleltünk. vagy meghamisítják egymást. amelyet korábban annyira élesnek hittünk. hogy ellentmond egymásnak. töredékes látása annak. hogy behorpadásokkal van tele. ahogyan azokat a puszta érzékszervek jelölték. bár már kiderült. ami még láthatatlan volt. megértésnek és a közlésnek az ilyen közegét. az csak szánalmas. hogy az érzékszervek közvetítette első benyomások tényekre vonatkoznak. a borotvapenge éléről.

mint ahogy a gyakorlati álláspontból tettük. hogy minden anyagi tárgy forgó elektronokból épül fel. hogy öt érzékszervünk becsapjon. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 221 Mi az értelme és jelentése ez utóbbi vizsgálatunk állításainak és kijelentéseinek? Az. természetesen az előbbi megfontolásoknak nincs sok jelentősége. világos. hogy az emberek könnyen saját elképzelésüket olvassák bele a tény szóba. amelyek állandóan változnak és rohamosan ismétlődnek. mint egy tér-idő tény. azt látjuk. a szó maga pedig. folyamatosan létezőnek és állandónak tűnik érzékszerveink előtt. hogy soha sem jutnánk a tudományos igazságra. Ha az anyagot tudományosan vizsgáljuk. mert az írógép lényegét illető igazságra vagyunk pl. a tárgy helyébe az eseményt vezette be. melyen gépelünk. hibás és félrevezető lenne. a modern laboratóriumi vizsgálatok fényében azonban kiderülne. Ha az ember ragaszkodik ahhoz. Ameddig az ember az írógép gyakorlati vonatkozásait tekinti. hogy lényegében – mint minden anyag – energiahullámra vezethető vissza. hogy csak azt a felszínes tartalmat tulaj- .Dr. akkor az elmondottak már nagyon is lényegesek és fontosak. De ha tudományosan vizsgáljuk a kérdést. kíváncsiak. ha az írógép szót ugyanúgy értelmeznénk és definiálnánk. az idő egymás után következő pillanataiban sohasem lesz azonos. vagyis írni akar rajta. Ha makacsul és szolgai módon a régi. Az írógép. hanem hagynánk. Az írógép. tudomány előtti definícióhoz ragaszkodnánk. Sőt a tudomány – mivel nem sikerült megtalálni a végső szubsztanciát –. hogy megvesztegessen bennünket. így a szóban forgó írógép tulajdonképp időben és térben folyó események komplexuma. Ekkor ui. hogy a tény szót úgy tekintse.

Ezért a filozófus számára nem sok haszna van annak a ténynek. amelyet olyan valaki állít.Dr. melyen ez az írógép átmegy. Ha az ember képes lenne több ezer éven keresztül megfigyelni a fokozatos rozsdásodás és a tényleges bomlás folyamatát. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 222 donítsa neki. A filozófia tehát nem elégszik meg a pillanatnyi tény ismeretével: az állandó tényt is ismerni akarja. amely aztán feltárja a „tény” jelentésének korábban nem is sejtett változatát. ahogy azt az átlagember általában teszi – vagyis az anyagot durva értelemben tekinti. Nem alkalmazhatja megkülönböztetés nélkül – anélkül. mivel ez a szó egyike azoknak a mindennapi használat területéről kölcsönzött és meggondolás nélkül alkalmazott szavaknak. De ez még nem minden. és a filozófia tárgykörébe tartozik. mi is jelenti egy tény jellegzetességeit és próbáit. és amely jelenleg túl van a szaktudós látókörén. látná hogyan válna porrá. amelyek megakadályozhat- . amely megakadályozza az igazság megszerzését. aki maga sohasem törekedett. hogy a modern tudományt megcsonkítaná – még az ilyen tudomány előtti kifejezést sem. Egy teljesen más formában folytatná valahogy a létét tovább. Valami más „anyaggá” alakulna át. Ha hatásosan a végső igazságra akarna jutni. E végső létezés természetének vizsgálata már túlnő a tudományon. és tűnne el teljesen. ha ilyen egyáltalán létezik. hogy megismerje. mint a „tény”. akkor a gondolkodásnak azon a szintjén marad. valóban vissza kell fordítania a mindennapi terminológia néhány részét. azt amiről érzékszerveivel tudomást vesz –. amelyet a tanuló kellő időben meg fog ismerni.

hogy ezen elgondolkodjanak. hogy helyesen tudjon gondolkozni. szellemi és tény vizsgálatával tehát kiderítettük azokat az ellentmondásos definíciókat. hogy eksztatikus tapasztaltaik feljogosítják őket arra. nem pedig messze utána kullognia. aki sohasem gondolkodott el jelentésükön. amelyet különböző használatban adhatnak hozzájuk. hogy ezekkel kapcsolatban a végső szót kimondják. amelyektől meg kell őket tisztítani. és a filozófiai interpretáció még ritkább levegőjű területére érkezik. E négy szó: igazság. a gondolkodás korai szintjén tapasztalható primitív félreértéseknek. és logikailag vele együtt kell fejlődnie. A nyelv össze van kapcsolva a tudással. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 223 ják. hogy kiderítsék: mi az. akik azt hiszik. mivel ezek jelentését a helytelen és téves közhasználat erősen elhomályosította. ha a mindennapi gyakorlati céloknál magasabb szinten akarjuk alkalmazni. Honnan van meg mindezeknek az embereknek ez a magabiztossága. ami megfelel a szavaiknak? Szavaik homályossága azonban kényelmes menedéket nyújt ne- . mivel a kettő egymástól elválaszthatatlan. vagy rajta kívül még sokan mások. A szókincs ilyen korrekciója a gondolkodás korrekciójához vezet. Minden meggondolás nélkül használják őket. az utca embere. ha sohasem vették maguknak a fáradságot. Isten. ha az ember még följebb emelkedik a tudomány szintjétől. Ez még inkább fontossá válik. akik képtelenek is lettek volna arra. A szavaknak ez a kétértelműsége az oka a régi idők fél-megértésének. sőt még a misztikusok is. téves gondolkodásnak.Dr.

és kijelölik a helyes irányt a keresésben. amikor és ahol a gondolkodás iskolázását nagymértékben lehet elősegíteni. és más hasonló szavak felmerülésénél is végre kell hajtania. de intellektuális megvilágosodást nem. A vizsgálat azt is megmutatta. amely megvédi őket a kellemetlen kérdésektől és a hirtelen kételyektől. Fel kell ismernie. amelyek érzelmi kielégülést eredményeznek. hogyan foglalkozzon pontosan és megfelelően a felmerülő verbális problémákkal. E fejezetnek az a fő célja. amelyek semmi ténylegest nem határoznak meg. elme stb. amelyet a tanulónak mostantól kezdve következetesen meg kell valósítania. hogy a felszínesen használt nyelv zsarnoksága alól való felszabadítása egyben azt jelenti. hogy mennyire fontos a szó-gondolatok határozott definíciójára jutni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 224 kik. hogy felvesse és analizálja az összes. hogy elméje is megszabadul a tudatlanság és a félreértés terhétől.Dr. valóság. amelyek iránytűként működve kivezetnek mindebből az összezavarodottságból. hanem pusztán csak a verbális szerkezetek fikcióin alapszanak. akkor és ott fogjuk definiálni. mint pl. Ez a törekvés az – hogy szemantikus megértésre jusson –. A tanulónak azonban nem szabad ilyen gyengeséget megengednie. és meg- . amelyek nem igazolt tényeken. hogy előkészítse az olvasó elméjét. értelem. ész. A menet közben felmerülő szavakat. létezik. Ennek a fejezetnek nem az a célja. hogy olyan szavakat használjon. a vallási misztikus. Őrizkednie kell. a filozófiai és a mindennapi szavakban kifejezett fő ideákat. Védekeznie kell a téves elméletektől. óvakodnia kell az ősi előítéletekkel és megrögzött szokásokkal terhelt kifejezésektől.

Rájön. A filozófiai problémák első nehézsége abban van. Ennek az erőfeszítésnek az lesz a következménye. misztikus és metafizikus embert. amelyekből áradnak a túlzott állítások. hogy ezek valódi természete rendszerint rejtve van azok előtt. szónokok és demagógok különösen szeretnek dagályos szavakat. amelyek gyakran kísértenek nagyon sok vallásos. és amelyeknek az a céljuk. amely a filozófiai vizsgálathoz nélkülözhetetlen. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 225 magyarázza a mostantól kezdve követendő általános elvet. hogy erős érzelmeket keltsenek vagy az. hogyan alakítson ki magában egy speciális intellektuális jellemvonást. Politikusok. mint hangzatos szavak. hogy fokozatosan megszabadul azoktól a tévedésektől. jelszavakat és frázisokat alkalmazni. mivel a nyelvi formák. ugyanakkor abszolút semmi lényegeset nem jelentenek. míg amit ténylegesen tanultak. akik a megoldásukat keresik. és mindezt meg is teszik! . amelyben ezek a problémák ki vannak fejezve. Ezért meg kell tanulnia. az nem más. így e két fejezet meglehetősen kiegészíti egymást. az ismert és ismeretlen folyamatok hosszú sorának a végén állnak. amelyek legteljesebb értelműeknek tűnnek. hogy valami igazán újat tanultak. hogy különösen óvakodnia kell azoktól a határozatlan jelentésektől és azoktól az érzelmes szavaktól. hanem tanulmánya minden további fokozatán alkalmaznia kell a verbális analízis módszerét.Dr. A keresőnek tehát nemcsak most. hogy eltakarják a kellemetlen tényeket. Az első fejezetben szintén ehhez hasonlót kértünk tőle. a valóságban pedig teljesen értelmetlenek. azt gondolván. Az analízis segít napvilágra hozni. hogy mi foglaltatik bennük.

a valóságban pedig csak saját hallucinációit vizsgálja. jól látszik a következő frázisokban: „egy meddő aszszony fia” és „virágok az égen”. . amely a jelentés látszatát adja nekik.Dr. A legtöbb ember abban a tévedésben van. Az értelmetlen szavak használata még az elismerten intelligens embert is megtévesztheti és azt hiteti el vele. és ezért elszakad a szigorú tény kijelölte egyenes úttól. amelyek nevetséges volta még egy kisdiák előtt is nyilvánvaló. látja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 226 E szavaknak varázslatos bűbájuk van. de ugyanekkor eltakarja ürességüket. amelytől nem tud szabadulni. mint a légy a pók hálójából. hogy a tudást csak színlelik. Annak a nézetnek a téves volta. Nem szabadna megengednünk. amikor a valóságban semmi ilyenről nincs szó. hogy tényekkel. hogy minden szó szükségképp egy nem verbális dolgot jelöl. hipnotikus hatásuk. hogy adott tényeket és tárgyilagos adatokat vizsgál. hogy senkinek sem szabadna azoknak a dolgoknak az igazságáról beszélnie. hogy képzelődő. amelyek viszont még széles körű használatban vannak. Amikor az ember határozottan megvizsgálja az ilyen mondatokat. amelynek a létét soha nem igazolta és soha nem is fogja igazolni. annyit jelent. hogy egy szóval kapcsolatban abba a téves hitbe süllyesszük magunkat. de egy filozófus számára sok ezekhez hasonló kifejezés éppen olyan nevetséges. De ténylegesen egyáltalán semmi sem lehet a felszíne mögött. valójában azonban semmi közük sincs hozzá. E kritika alapja az. Ha ilyen esetben beszél róla. hogy minden szónak szükségképp jelentéssel kell bírnia. tapasztalatokkal foglalkozunk.

és szükséges megvilágítani. mit is teszünk akkor. annak jelentése is kell. Így jön létre az álkiértékelés. anélkül. szimbólumok sorával és semmi lényegessel. amely nem egy határozott és univerzális személyes tapasztalaton belül jelöl egy egyedi dolgot. Félre kell vetnie azt a hitet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 227 Ezért – amikor a legtöbb propagandista és szószóló állításaival állunk szemben – minden esetben ezt kell kérdeznünk: „Ez a szó jelent-e valami valóst vagy csak képzeletbelit?” Amikor egy szó az elképzelhetetlent helyettesíti. Ezért szükség van az állítások és kijelentések megvizsgálására. hogy útja során valódi jelentésmagyarázatot szolgáltatott volna. hogy az üres szavakat lényegbevágó valóságoknak hiszik. hogy legyen. Röviden. ami csak feltételezés. hogy aminek neve van. amelyben az ezt megalkotók boldogan élnek ezekután örökké! Az emberek mindenütt téves nézeteket fogadnak be azon a javíthatatlan szokásukon keresztül. szükséges felfedni azt. vagy csak áljelentéssel rendelkeznek. szükséges arra jutni. megmagyarázni. ami valóban ismert. hogy vajon valóban hordoznak-e elgondolhatót.Dr. Csodálatos verbális világ épül így fel. hamarosan annyira elvakítja az ember ítéletét. és körben mozogva visszatér az eredeti szóhoz. Kételkednie kell a verbális bálványokban. hogy a nem létezőt is elfogadja. és azon a tradicionális tendencián keresztül. ami a tapasztalatban ténylegesen megfelelne nekik. egyik értelmetlen kifejezést a másik után dobva ki magából. A filozófia tanulójának nincs más választása. hogy igazi. melyeket a régi vagy a jelenlegi tradíció állítottak föl. amikor egy dologról azt halljuk. hogy egy szó léte szükség- . mint az. hogy semmilyen szóban ne bízzon.

a képzeletbeli jelentést a valódi jelenségtől. nem pedig fordítva. amelyek színleg tényt hordoznak. és azt a másik érzést. aki kimondta. mivel így tették föl a kérdést: „Milyen speciális anyag van az égés folyamatában?”. hogy feltételezett léte egyáltalán nem lét! Természetesen. A jelentés nélküli szavakat sajnálkozás nélkül el kell vetni. Azokat a szavakat. ha az ilyen szó nem is jelent semmilyen létező tárgyat. Akkor legnagyobb meglepetésére felfedezi. sz-i kémikusok a flogiszton-elmélet valótlanságának kelepcéjébe estek. A kétértelmű szavakat teljesen tisztázni kell. amely ennek hatására a hallgatóban alakult ki. mégpedig annak a személynek az érzését. amíg szét nem választja jelentésük fogalmi valóságát a tényleges valóságtól. Annak az anyagnak a megkeresésére kell törekednie.Dr. ahogy azt feltételezte róla. ha a korrekt feleletet akarja biztosítani. ahelyett hogy így kérdeztek volna „Milyen folyamat az égés?”. fel kell tárni a maguk valóságában. a valóságban azonban csak képzeletet. arra. amelyet ez a szó jelöl. Az összes ilyen szó béklyóban tartja a tapasztalatlan. szigorúan ki kell javítani. A nyelvnek kell a filozófiához illeszkednie. kezdő filozófust. Végső jelentésük megvilágí- . azokat pedig. jelölhet mégis valamit. és korlátozza a vizsgálódás terét mindaddig. mely a nyelv színfala mögött van. Meg kell tanulnia. hogy a „jelentés jelentésére” jusson. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 228 szerűen egy dolog. Mielőtt a „Milyen a körülöttem levő világ természete?” kérdést föltenné. A XVIII. a világ természete?” kérdést kell feltennie. először a „Mi a jellemző erre a kifejezésre. amelyek téves értelműek. vagy egy idea létét jelenti. hogyan kell a helyes kérdést föltennie.

a nők többsége pedig rendszerint bosszantó és kellemetlen dolognak találja. A verbális érték-megállapításoknak ezzel a revíziójával együttjáró áthangolódás – hogy a megállapítások összhangban legyenek a filozófiai szemlélettel – kétségkívül először fájdalmas valami. Nemcsak a címkét. de a fáradságos vesződés idővel könnyű szokássá válik. Ahogy az elme mind jobban tud parancsolni a gondolatoknak és szavaknak a filozófiai vizsgálat folyamán. hogy csak kevés nő vállalkozik a filozófiai tanulmányokra. hogy minden aprólékosan. . ugyanúgy lassan és automatikusan kiterjed ez a szokás a napi gyakorlati tevékenységre is. Fáradságos művelet lehet. mivel magában foglalja a gondolkodás nagyméretű. olyan valamire fordítunk figyelmet. Mindazonáltal a félművelt ember unalmasnak. precízen nyelvileg tudatossá váljon. hogy e verbális öntréning általános hatása bizonyára jelentkezni fog a mindennapi élet területén is. Ha figyelmet fordítunk a jelentésre. de úgyszintén kevés a filozófiával foglalkozó férfiak száma is – hacsak nincs meg az a valódi mentális háttér és az igazság utáni erős vágy. ami a filozófiával való foglalkozáshoz szükséges. Ezek a következmények azonban most még talán távolinak látszanak. Meg kell jegyezni. hanem a gondolkodás tárgyát is meg kell változtatni és tökéletesíteni. Ezért van az. tervszerű és realista bizonyosságnak.Dr. az írások zömét átható és a napi társalgást kiforgató általános nemtörődöm állapot fokozatosan át fogja adni a helyét a jelentős. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 229 tása fontos állomáspontja a végső igazság megvilágításának. általános rekonstrukcióját. A legtöbb gondolkodást jellemző.

„A szavak kierőszakolják és legyőzik a megértést” – vallotta meg a szavak mestere. elbeszélések szórakoztató . Megteremtjük vele a független gondolkodáshoz szükséges képességet. a humor kikapcsolódást hozó hatásának és a képzeletből származó egyéb műveknek nincs létjogosultsága többé. sem a regények. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 230 aminek a hatóköre jóval túlterjed a közlés vagy a tanulás határán. amelyek tökéletlenül tükröznek egy dolgot. akkor a tévedésnek és bizonytalanságnak a lehetősége nagyon is reális. hogy a beszédet csak a tények közlésére tegye alkalmassá. Nyugodtan mondható. Nem azt jelenti. Nem azt jelenti. Mint már korábban tettük ebben a könyvben.Dr. Azok az állítások. a helyes gondolkodás útjában álló akadályok közül a szavak képezik „a mindennél fáradságosabbakat” és figyelmeztetését az összes filozófus-jelölthöz sohasem szabad elfelejteni: „A szavak – a tatár íjához hasonlóan – visszalőnek a megértésre. hogy a szellemi újraneveléshez és iskolázáshoz vezet. hogy felismerje. Elég éles eszű volt ahhoz. Francis Bacon.” Ha a nyelv szerkezete végül is csak a közlés eszköze. Nem szabad lemondani ezekután sem a humor társalgást megfényesítő. túlzásaival ható nyelvi formáiról. erősen befolyásolják és megrontják az ítéletet. egy másik figyelmeztetést is szükséges adni arra vonatkozóan. hogy a nyelvi analízis funkcióját nem szabad félreérteni. hogy sem a költészet szépségének. a cselekvés más területén is hasznot húzhatunk majd belőle. mindig helytelen vélemény kialakulásához vezetnek e dologgal kapcsolatban. a regényirodalom örömének.

nem szabad elfelejtenie. bárha nem is szabadna ebbe a tévedésbe esnünk. Mondatainkat annyi mesterséges képzelettel vagy érzelmi színnel tölthetjük meg. de egyetlenegyet sem a filozófiai keresésben. Az ember – személyes ízlésének megfelelően – a mindennapi életben annyi badarságot engedhet meg magának. hogy mit csinálunk.Dr. ha ez a végzetünk és sorsunk. és hogy a társadalmi élettől el nem választható kicsinyes beszéd közepette sem szabad összezavarni a gyakorlatit a filozófiaival. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 231 színfoltjáról. de semmit a filozófiai tanulmányaiban. hogyha valaki humoros dolgokról beszél. amennyit kedvünk tartja. ha nem akarunk a helyes iránytól eltérni. hogy a képzeletalkotásokban nincs semmi reális anyag. vagy olvas. Életünk folyamán több millió jelentés és értelem nélküli szót is kimondhatunk anélkül. Képzeletszülte könyvek sokaságát olvashatjuk át minden veszély nélkül mindaddig. Még a politikai hallgatóságot is fellelkesíthetjük félrevezető hasonlatokkal és jelképes célozgatásokkal. ameddig nem tévesztjük meg ezzel magunkat. akár másoknak. . amit mások számára készítünk. A mindennapit nem kell szükségképp a filozófiai mércéjével mérni. mint amik. amennyi tetszik. de mindemellett maradj ember is” – tanácsolta Scotch Hume. az embernek tudnia kell. és tudjuk. amíg nem tulajdonítunk nekik többet. hogy mindezeket a maga helyén értékelje. hogy különösebb kárt okoznánk ezzel akár magunknak. vagy azokat méltatja. Ezekről egyáltalán nincs szó! „Légy filozófus. Hogyha valaki képzeletbeli valótlanságokról ír. Valójában arról van szó.

amely szerint az igazságot is megítéljük. amint az elme abbahagyja ezt a tanulmányt. és tudatunkban a végső valóság utáni keresésünk határain kívül kell tartanunk. hogy ezek csak színek és fantázia mindössze. Tudatlansága. vagy ír. mint az empiristáéban. hogy olyan standardokká váljanak. mind pedig a tudat alatti elme megjelenését magában hordozza. a bölcs esetében azonban – aki elérte az egész élet titkos célját –. ami ellen védekeznie kellene. de ismét visszatérhetünk hozzájuk. önmagáról dokumentumot alkotnak. a rá adott válasz pedig maga mentális győzelemnek könyvelhető el. amely mind a tudatos. A művészetnek éppen olyan létjogosultsága van a filozófus életében. hogy tudását egzakt módon formulázza. hogy amikor egy ember beszél. amit nem tud. csak tudatában kell lennünk. finom egységbe olvad: számára már nincs semmi sem. Tulajdonképpen mit is tesz az elme. amíg az ember kereső marad. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 232 A nyelvet nem szabad megfosztani a színektől és a fantáziától. Ez a kettősség mindaddig fennáll. hanem öntudatlanul azt is. nemcsak azt közli amit tud. Teljesen élvezhetjük mindezeket. Le kell mondanunk róluk. csak azt nem szabad megengednünk. Így fokozatosan kettős szemléletmód alakul ki az emberben: a gyakorlati és a filozófiai. de tudása is ott rejlik a mondataiban.Dr. amikor a magasságba akarunk emelkedni – mint ahogy az aszkéta lemond a világról –. amikor a jelentés után kutat? Ez a kérdés filozófiai feladatnak számít. Csak a bölcs jut el addig. E fejezet azzal összegezhető. mivel egyedül ő jutott el ideáinak .

. mivel nem is lehet őket megoldani. megtanulja. hogy egyáltalán felmerüljenek. és az igazsághoz vezető útnak azt a precíz pontját. hogy eljuthat. hanem kívánatos is. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 233 gyökeréig. Amikor e téves szemléletek kikerülnek az elméből.Dr. velük együtt számtalan probléma. hogy lássa: a vizsgálatnak van egy mélyebb szintje is. Ez a filozófia a tanulók elméjében nem annak az állításával. hogy „az Isten létezik. Végül megmutatja. mert nincs szükség rá. de hogy ez az Isten milyen valójában. ahová nemcsak. de amelyeket soha nem oldottak meg. alapozódik meg. vagy mások tettek. hogy vajon az az állítás. A létezés öszszes ismert szemléletének vezérelveit megvizsgálja. mindaddig nem tárulhat föl. igazi információt közvetít-e vagy hamisat. amelyek erre az Istenre vonatkoznak. majd odáig jut. majd megállapítja tévedésüket és hibás voltukat. míg a többiek gondolkodásuk szegénységét tárják fel kétértelmű. különös és sajátos módon kell tanulni. hogyan kerülheti el az illuzórikus tudást. hogy lássa. ami nincs. amelyet ő. Így csak a bölcs tudja felismerni az emberi beszédstílusból nyelvi szerkezeteinek jellegét. hanem üres nyelvi szerkezetek alkalmazásával. nem egzakt. megtanul helyesen gondolkodni és beszélni. nem tárgyilagos. ami van. amelyek minden kor gondolkodását nyugtalanították. amelyhez intelligenciája és tudása elért. hanem annak kiküszöbölésével. hogy eljusson. pszeudoprobléma és gyötrő kérdés is megszűnik. Az igazság filozófiáját ui. amíg az ember meg nem szabadítja elméjét azoktól a téves ideáktól. A filozófiai nyelvi analízis segíteni fogja a tanulót abban. Csak ezután lesz alkalmas arra. Először az ember megtanulja hibáit és tévedéseit felismerni.

amely valójában Egy.” Ezzel magyarázható tehát a kritikai analízis nagy jelentősége és fontossága. az Igazságot és a Valóságot. amelylyel a gondolkodás és a lét misztériumának sok kapuja kinyitható. Így a nyelv finom megkülönböztetéseit olyan tolvajkulccsá lehet alakítani. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 234 hogy megtalálja az Istent. . a szenthármasságot.Dr.

a világ már régen választ is adott volna évszázados kérdéseire. de csak úgy tekinthetők. a logikus gondolkodás és a misztikus transz ugyanakkor értéktelenek. és erre a hosszadalmas keresésre ma már nem lenne szükség. a logikus gondolkodást és a misztikus tapasztalatot. és úgy találtuk. Nem tökéletes eszközök. miután röviden megvizsgáltuk a vallásos hitet. az intuíció. amelyet a könyv első fejezetében feltettünk. nem elégséges és távol áll az abszolút biztonságtól. bizonyítja az ilyen források elégtelenségét és határozatlanságát. aki nem kisebbet keres. . A sok egymásnak ellentmondó nézet puszta léte. mint lépcsőfokok. és ha lehet. Ellenkezőleg. amelyek még ma is zavarba hozzák az emberiséget. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 235 VII. fejezet AZ IGAZSÁG KUTATÁSA „Rendelkezésre áll-e a tudás elsajátítására egy további és teljesen kielégítő forrás?” Ez volt az a kérdés. mint a teljes bizonyosságot. hogy valamennyi részleges. Ha ezek ilyen teljes bizonyosságot adtak volna. Nem szabad azt gondolni azonban. nem is lehetnek azok egy ember szolgálatában. amelyekre az emberiség főképp a múltban támaszkodott. feleletet is találni rá.Dr. mindegyiknek megvan a maga helye és a különleges használata. Most e fejezet kezdő kérdését kell tüzetesebben megvizsgálni. hogy a hit.

elsősorban szüleire van utalva. mint egy elérhetetlen keresés hiábavaló vállalkozásába belekezdeni. Valójában az első kérdésünkhöz hasonló. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 236 Az elfáradt kereső joggal annak a kérdésnek a feltételére kényszerül. ha óvatosan a fényben és nem a kétségek között a sötétségben akar járni. Egy kisgyermek túl gyámoltalan ahhoz. hogy egyedül találja meg az útját az életben. amely az igazság megismerésére alkalmas? Ő maga személy szerint negatív következtetésre jutott. Ez nagyon fontos kérdés. csak egy kicsit más formában. hogy a végén csak a legjobb vár ránk és hogy az élet rejtvénye megoldható az ember jelenlegi saját erőforrásaival. ha a legrosszabb létezik. ha az ilyen vizsgálat határait átjárhatatlan korlátok képeznék. Immanuel Kant volt az első nyugati gondolkodó. hogy azokra támaszkodjon. Ugyanúgy a felnőtteknek is. Ezért jobb tudni a legroszszabbat. aki feltette a kérdést: vajon az ember rendelkezik-e olyan szellemi eszközzel. A tapasztalat végső értelmével és a világ misztériumával kapcsolatos minden vizsgálat elvesztegetett idő lenne. Felelete magában foglalja a következő kérdésekre adható feleletet is: „Hogyan juthatok el a tudáshoz? Mit értünk tudáson? Milyen fajta tudás az igazi?” A filozófusnak mindegyikkel foglalkoznia kell. Szerencsére nekünk nem kell olyan pesszimistának lenni.Dr. akik többé-kevésbé tudatlannak és bizonytalannak érzik magukat a . mivel az ősi indiai bölcsekhez hasonlóan mi is látni fogjuk. hogy vajon az emberi elme képes-e egyáltalán megoldani a végső problémákat. Másokra. melyek körülzárnák a tudás lehetséges módjait.

a vallást. ami téves. De a tömegekből álló társadalomnak – amely a mindennapi élet gondjaival küzd – a tekintélyi elvhez való ragaszkodásban kell bíznia és rendesen nem is találnak jobb vezetőt az életproblémák útvesztőiben. ami badarság. Ennek jelmondata: „Higgy és meg leszel mentve!” Ezért vizsgálódásunkat e tekintélyek tanulmányozásával kell kezdenünk. mint a tradicionálisakat. hogy az emberek között általános tudatlanság tapasztalható. Nem kell félnünk és megijednünk az ilyen kijelentéstől. Ez azt jelenti. általában mások segítségét kell keresniük. feltéve ha ezzel a bizalommal ezek nem élnek vissza. az eredmény akkor is zéró marad. Tekintélyét azzal alapítja meg. lehet tradicionális vagy nem tradicionális. amelyen nem lehet emberi módon vitat- . E doktrínákat természetfölötti módon kinyilatkoztatott „szent” igazságoknak jelenti ki. hogy a tömegek bizonyos módon még ma is kisgyermekszinten állnak. Milliók élnek a világban ma is intellektuális értelemben gyermek módon. akik teljesen elfogadják és elhiszik azt.Dr. kulturális vagy más ehhez hasonló. hogy nézeteit formális állításokba és rögzített dogmákba fagyasztja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 237 lét értékelésével kapcsolatban. szem előtt tartva azt az ijesztő tényt. Az emberi életben ugyanez a művelet a legtöbb ember tudására vonatkozik. politikai. Matematikai műveletben tudjuk. hogyha egy milliót szorzunk is zéróval. Ennek kielégítésére az ember a legelső ilyen segítséget a különböző tekintélyektől kapja: ez lehet vallási. vagy ami még ennél is rosszabb: elhiszik. Vegyük pl.

hanem csak jámbor hittel elfogadni. Ha valaki arra vállalkozik. és a kozmológiai történetek közül melyik igaz. Ez a helyzet történelmileg kielégítő is volt a tömegeknek. a végén elkerülhetetlenül zavarba kerül. és ezért mint kétségbe nem vonható tradíciót tisztelettel és hódolattal kell hozzá viszonyulni. és . Biztosan sohasem tudja. különböző hitszakadásokra kerül sor. A vallás tehát olyan tudást ajánl fel az embernek. Ha – mint ahogy ezt látjuk – ez a vita mégis felmerül. amelyet nem lehet kétségbe vonni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 238 kozni. elérkezhet az idő. akik természetszerűen az életben a lehető legegyszerűbb fogalmakkal indulnak el. hogy az imádott Istenek közül valójában melyik létezik. Teljesen képtelen lesz az egymásnak ellentmondó állítások tömegét valamiféle egységbe foglalni. amelyben élnek minden különösebb fejtörés nélkül olyannak elfogadni. Ha ez a gyengülés az idők folyamán tovább folytatódik. amikor végleg össze is omlik. hogy felsőbb forrásból. akik a végső bizonyosság keresésébe fogtak. de biztosan gyengíti a vallás eredetileg erős helyzetét. ami lassan. ellentmondásokban bővelkedő vallásos hit létezik. és mivel óriási változatú. mivel végeredményben valamennyi szentírást emberek hozták létre. egy magasabb lénytől és egy magasabb világból származik. és akik hajlandók az univerzumot. Azon kevesek számára azonban ez már nem kielégítő. hogy részrehajlás nélkül valamennyit megvizsgálja. amilyen. amelyről azt állítja. Miért tanácsoltak a régi bölcsek ilyen óvatos magatartást? Azért. Vizsgáljuk meg közelebbről az elmondottakat. és akiknek ezért tanácsos az agnosztikus vizsgálattal kezdeni. megtévesztő.Dr.

és megállapítani. ami talán teljesen kielégítheti a személyes érzéseit. Ha az ember megkísérli. Még annak az embernek az elméjébe sem képes belelátni. vagy a mennyországnak és a pokolnak különböző magyarázatait. vagy mert az állandó gondolkodás elfárasztotta. mert megtalálta az igazságot! Mind a történelem. . hogy a hit nem megbízható. ezért egyetemes. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 239 hogyan egyeztesse össze az egymással kibékíthetetlen dogmákat. mivel képtelen a mélyebb kutatásra. nem pedig azért. mint bármely más elképzelés. az ember elméje csak azért kerül teljes nyugalomba egy vallásban. amely normálisan soha sincs közszemlére bocsátva. vagyis saját képzelete! Az Istenre vonatkozó hite végső soron nem más. észlelése valójában csak a saját részéről megnyilvánuló képzeletbeli erőfeszítés lesz. mivel az elme az egyetlen olyan. Az Isten elméjében meglevő dolgok ismerete szükségképp magával az Istennel kell. vagy a mások életében. mind pedig az egyéni tapasztalat gyakran kimutatta. biztos tudáshoz nem vezethet. és enyhülést hozhat számára. hogy ezt kiolvassa. És amikor az isteni beavatkozás kezét észleli a saját. az csak saját elméjének az Istenről alkotott ideája lesz. Röviden. hogy az Isten könyörtelen és irgalmatlan is lehet. hogy összekapcsolva legyen. aki történetesen épp előtte áll. mint az Istenről alkotott elképzelése. Hogyan tudna akkor belelátni egy egyáltalán nem látható lénynek – az Istennek – az elméjébe. amit így kap.Dr. vagyis semmiképp sem igazolt tudás. de az igazság kritériumának ez sem felel meg jobban.

Hogy ez az Isten mi is. Ha az elején kételkednünk kell a készen kapott Istenekben. És ha később a következtetések itt reményteljesen előreláthatók. hogy alkossa. ugyanúgy az Istennek is meg kell terveznie az univerzumát. mind a tudománytól elszakadva a puszta spekuláció felé sodródva. az igazi Istent. téves következtetésre jutott. nem pedig dogma. nem. Így ez a tudós a mindenható Istent emberi lény szintjére süllyesztette le. és kinyilatkozatásukat nem is szabad a biztos tudás forrásának elfogadni. majd mind a filozófiától. csak a kétes Isteneket. ez kutatásunk egyik célját kell. vagyis a képzelet alkotta Isteneket utasították vissza. hogy akkor a régi bölcsek az ateizmust tanították? Ez a vád nem utasítható vissza. aki e világért felelős. De ez utóbbiról dogmaszerű kijelentéseket nem tettek. a filozófián keresztül szerencsésen sikerül majd újra felfedeznünk és nem elvesztenünk az igazi Istent. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 240 Most valaki rémülten azt kérdezheti. áhítatosan egy „isteni építész”-ről írt. és csak az ilyen kutatás után lehet megmondani. Arra a könnyű. amilyen az valójában. amelyet el kell fogadni. és visszautasítani őket. hogy ez az egész antropomorf spe- . Egy korabeli híres tudós először bámulatra méltóan igazolta mind a filozófia értékét a tudomány számára. Rejtvény. A bölcsek ui.Dr. hogy – ahogy az ember a házépítés előtt építészetileg megtervezi –. ez csak a talajt készíti elő és tisztítja meg egy alapos és teljes vizsgálatra az egész anyagra vonatkozó megcáfolhatatlan igazság kiderítésére. de elismerni sem lehet. Hol van erre a lesüllyesztésre az igazolás? Sajnálatos módon ez a tudós nem látta. amit meg kell oldani. mind pedig a metafizikai idealizmus igazságát.

burkolt formájú istenkáromlás! Egy ilyen Isten személyes képzeletében létezett csupán. és senki más számára nem lehet kielégítően bizonyítani. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 241 kuláció nem volt más. Itt az olvasót megint figyelmeztetni kell. hogy érvelni. következtetni legyünk képesek.Dr. hogy saját maga meggyőződne róla. de az ilyen állítások mögött – bármilyen legyen is rá a kritika –. Nem szabad ui. nehogy abba a tévedésbe essen. A filozófia tanulója. hogy az igazság keresője hihet-e akármilyen tekintélyben is – legyen ez akár vallási vagy bármilyen más tekintély – anélkül. mint inkább a vallásnak a népszerű formájú kinyilatkoztatásaira. ugyanazt a szabályt alkalmazni a gyakorlatra és az . amelyeket az igazság keresőjének nem lehet vakon elfogadnia. mégpedig az. hogy aggodalmunk ezzel kapcsolatban nem anynyira az Isten létére és természetére vonatkozik itt. hogy megvetnénk? Meg kell azonban itt jegyeznünk. a diszkriminálni tudás képességével és azzal. hogy kösse. hogy összezavarja a különböző dimenziójú rendszereket a gondolkodás világában. amit a vallások rendszerint nem akarnak látni. mint finom. egy kellemetlen tény mégis mindig ott van. aki mindenekelőtt az igazságot keresi. hogy az Isten mindnyájunkat felruházott – hacsak kis mértékben is – a gondolkodás képességével. Istennek ezt az adományát vajon nem kellene-e felhasználnunk ahelyett. A kérdés itt végső soron az. Ezek a szavak talán kellemetlenül hatnak majd az őszintén jámbor emberekre. nem pedig spekulatív képzelethez kell. keresését tényekhez. hogy valóban létezik.

színlelés és önérdek mentén sodorja tovább. bibliát. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 242 igazságra magára. amely a legtöbb embert a hazugság. semmiféle tekintélytől nem megfélemlítve. Ezek útlevele nélkül ui. embert vagy intézményt. mert különben összekeveri az eredményeket és összezavarodik maga is. hogy ellen tudjon állni a konvencionális társadalmi erők létrehozta emocionális nyomásnak. hogy bármely állítás filozófiai igazságának egyedüli szentesítését képviseli? Azt. a Bibliáról. Olyan magatartást kell felvennie.Dr. Mit fedezünk fel akkor. egy emberről vagy egy intézményről kijelentik. hogy egy homlokegyenest különböző állítás szentesítését képviseli. Most veszi majd annak a jellemzőinek hasznát. környezettel és tapasztalattal beleplántált régi előítéletektől és irracionális részrehajlásoktól. amely élesen átszel minden dogmát. Most ugyanis az említett tekintélyeknek nem a gyakorlati értékét vitatjuk. valójában át sem lépheti ennek a dimenziónak a küszöbét sem. megvan a maga tagadhatatlan helye. ennek ui. Kell lennie benne egy jó adag bátorságnak. és idővel az olvasónak el kell vetnie teljesen a gondolkodásnak az alacsonyabb dimenzióját. meg kell szabadulnia a hagyománnyal és örökséggel. A kérdést itt egy magasabb dimenzióból – a filozófiáéból – a végső igazság kutatásának szemszögéből vizsgáljuk. ha egy könyvről. Az igazság keresőjének sziklaszilárdan kell állnia. Bármi indítvá- . amelyekről szintén kijelenthető. amelyeket egy előző fejezetben írtunk le. és a társadalom dolgainak szabályozásában valóban abszolút nélkülözhetetlen. hogy mindig felfedezhetünk valahol egy másik könyvet.

középkori és modern kultúra történetében olyan vallási. A vallások merészen ellentmondanak egymásnak. és ez az elmúlt korokban is így volt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 243 nyozható is az egyik oldalon. hogy bevallja – amit a bölcsek régóta tanítanak –. metafizikai vagy misztikus tantétel és irányzat. Annak. ellentmond majd egy másik ember. aki Buckle-tól idézve azt akarja kimutatni. illetve tagadását látja. a másikon – akár indokoltan. Kényszerítve lesz. két történész ugyanabban az eseményben egy szándék bizonyítékát. hogy a történelmet csak az individuális és a társadalmi erőfeszítés alakítja ki.Dr. amelynek nem lett volna. kellemetlen helyzetet. ott van a másik állítás „a keresztény vallás csak egy életet ígér az embernek ezen a földön”. de a bátrabb teljesen szembenéz vele. az. politikai. aki Bunsenre hivatkozva azt bizonyítja. akik ellenállítást tettek. Alig találunk olyan állítást. Világos. A tekintélyeknek ez a szembeállítása vég nélkül folytatható lenne. Honnan származik ez az összes. az egyik író megcáfolja a másik téziseit. irodalmi. hogy a történelem Isten akaratának megnyilvánulása a világban. Alig van az ókori. hogy az állítások között valahol logikai tévedés van. akár nem – mindig ellenezhető. sok közülük lerontja teljesen egymást. hogy „a hindu vallás sok életet ígér az embernek”. ne támadtak volna meg. hogy . Pl. ne lenne meg a vele ekvivalens ellentmondása. aki azt mondja. művészeti. A félénk vizsgáló rendszerint szándékosan figyelmen kívül hagyja ezt a visszás. hogy nem lehet mind igaz. társadalmi. mivel ez azt mutatja. egymással küzdő tantétel és viszálykodó állítás? Különböző élő és nem élő tekintélyes forrásokból. gazdasági. amelyet az ellenfelek.

hanem alapos vizsgálatnak kell alávetni. filozófiai bizonyításként teljesen értéktelenek. hogy a rájuk kényszerített dogmákat meg ne vizsgálják. Mindig lehetőség van rá. hogy felvegyünk egy ellenkező pozíciót és idézzük B-t. Semmiféle tekintély nem akadályozhatja meg állandóan az embereket abban. Még a hangya is ide-oda rohangál a talált tárgy körül. akkor az még nem dönti el a kérdést. . mert mások elfogadták őket. ha az idézett tekintélyek egy bizonyos speciális tudás kiválóságai. mint Mohamed vagy olyan közutált. vajon ehető-e vagy sem. olyant. író. mint Néró – nem lehet értéke a filozófia tanulója számára. szellemiségünk erősítésével kell legyőzni ezt a gyengeséget. Az embernek nem szabad elfogadni nézeteket pusztán csak azért. A hiszékenység a mentális gyöngeségből származik. csak a kemény tények előtt. aki valami mást állít. Az ellentmondás módszere alkalmazható mindazon esetekben. Ha bizonyítékként kezelik azt. mezítlábas és sárgaruhás jógi. hogy milliók követelik szavát. Idézhetjük mondatok ezreit. Ezért a filozófia a gyarló emberek előtt nem hajt térdet.Dr. hogy vajon igaz-e. mert „így mondta” valaki – legyen az a valaki olyan köztiszteletben álló személy. mintha az végső érv lenne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 244 azért. habár sok esetben egészen értékesek lehetnek az empirikus lét számára. amikor valaki úgy idéz tekintélyt. ami ellentmond A állításának. mitrát és palástot viselő bíboros. hogy maga állapítsa meg. hogy A állít egy dolgot. legyen az megkoronázott és trónon ülő király. Ez vonatkozik minden emberre kivétel nélkül. akit a hírnév olymódon övez.

csak azt akarjuk mondani. hogy amit sokan tesznek. a tradíció gondolkodás nélküli követését. a nagy számok zsarnokságának való behódolást – vagyis azt. hogy ennek érvényességét illetően többet tudhat meg. Az emberben annak a vágynak a puszta megjelenése. hogy folytonos csalhatatlanságot biztosítsunk nekik. . Ezért jobb. akár nem abban – azt mutatja.Dr. annak a számára azonban – aki az igazságot akarja kideríteni – haszontalanok és érték nélküliek. A filozófia tanulójának ezért a vak hitet. hogyha tudásra akar jutni. ha felismeri. mivel mindezeket téves gondolkodásnak kell felismernünk. Bármilyen hasznosnak is bizonyuljanak az emberek többsége számára és a mindennapi élet gyakorlati céljai számára. hogy senki emberfia nem tekinthető végső tekintélynek. hogy a tudatlanság is hasonlóképp benne van. Nem azt akarjuk ezzel mondani. és hogy nincs garanciánk arra nézve. amíg nem vezeti be mindennapos szemléletébe a merész rákérdezés elemét. hogy megismerésre és megértésre jusson – jelentkezzen ez akár a hit alakjában. nem remélheti. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 245 Ez kellőképpen megmutatta. és ezt csak azzal teheti. Mindaddig. ellenkezőleg: néha helyesek és jók is lehetnek. az feltételen helyes és jó – teljesen el kell vetnie. ha kételkedni kezd. hogy minden ilyen tekintély mindig téves. a vizsgálat nélküli elfogadást. hogy tévesek is lehetnek. az eddigitől eltérő útra kell lépnie.

ami tetszik nekik. mielőtt bármiféle követelményt elfogadnának. Ezért az elhamarkodottság nem vezet eredményre. Nem láttam. akik lecsapnak a legegyszerűbb következtetésre. akik született türelmetlenek. ha türelmetlenül tagadjuk azt. hogy garanciát kapjunk arra nézve.Dr. Azok. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 246 Valamennyi dolog igazságának a tetejére csak úgy érkezhetünk el. ennek ellenkezője sokkal előnyösebb itt. hogy a kételkedés állandóan halasztást nem tűrő ösztönzőerőként működjön.” Ilyen magatartást azok az emberek nem képesek felvenni. amit meg sem értünk. sem tagadó feltevésekkel. Azt kell elérnünk. hanem agnosztikus értelemben használjuk. Ez az egyedüli mód arra. nyirkos kézként. hogy a további lépések biztosak legyenek. és nem kényszerülünk majd arra. ha az első lépést lentről kezdjük el: valamennyi dolog igazságában való kételkedéssel. Ezért nem kezdhetem semmilyen dogmatikus. Ezért a végén ez a téves és hibás magatartásuk kiábrándultsághoz vezet. nem pedig hideg. kétségkívül megszabadítják magukat a belső konfliktus gondjától. hogy a „kétség” szót itt nem szkeptikus. hogy mind mélyebben vizsgálódjunk. hogy legyünk elégedettek a kételkedésünkkel és az agnoszticizmus homályos korlátozásával. A . a helyes magatartást a következő jellemzi: „Nem tudom. sem igenlő. Nem azt akarjuk mondani ezzel. de öntudatlanul a primitivitás tévedésébe esnek. készek azonnal elhinni. akik nem hajlandók meg nem alapozott előítéletüket feladni és a tárgyhoz tartozó kérdéseket föltenni. Nem helyes magatartás az. akik bármit. hogy csalódottan ugyanezen az úton visszaforduljunk. Fontos felismernünk. hogy elcsüggesszen bennünket.

láthatjuk. hogy ön- . és szabályos szokásait. Kételkedj és meg leszel mentve!” Természetesen ez a felhívás a legmagasabb igazság keresőjéhez szól. akkor nincs jogunk arra. az életvitel. hogy kitartó kutatással legyőzzük és feloldjuk. hogy a bármiféle tekintélyi elvhez ragaszkodók annyira át vannak itatva személyes részrehajlásuk és érzelmi előfeltevésük színeivel.Dr. az alapszemlélet szokásos formáit. hogy általában az igazság elérhetetlenségét hirdessük pesszimista módon. Az igazság filozófiája a tekintélyelvűségtől eltérően azt mondja: „Félelem nélkül fogadjuk el a kételkedést. feltéve. hogy a dolgokat egoista nézőpontból szemléljük. hogy a filozófia tanulójától megkívánt jellemvonások felsorolásánál miért fektettünk olyan nagy hangsúlyt annak a megrögzött emberi hajlamnak a kiküszöbölésére. vagy gyöngén elsimítani. mint a bizonyosság felé vezető út első lépését. kinevezett papok. Most ui. trónjukon ülő uralkodók. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 247 bölcsek szerint a kételkedés nagyon értékes. ami így ténylegesen a megértés egy magasabb szintjére visz bennünket. Az összes többi felé – akiknek nincs idejük az ilyen hosszú keresésre. Most már talán világosabban látjuk. És ha balga módon engedjük. A kételkedést nem kell erőszakosan kitűzni. hivatali hatalommal rendelkező vezetők segítségével diktálják a gondolkodás. ahogy sokan teszik Nyugaton. Tisztában van az ilyen intézmények gyakorlati értékével. sem kapacitásuk – határozottan helybenhagyja a tekintélyen alapuló vezetést és irányítást. ha arra vesz rá bennünket. amelyek a szent könyvek. vagy nincs elég akaraterejük. hogy a kétkedés minden további kutatást megbénítson.

lát. aki a végső útra lépett. nekem van igazam. hogy azt hiszik. vagy tudat alatti feltételezését jelenti és a tanulónak a legigazabb értelemben vett alázatot kell megtalálnia. Az „én tudom” rendszerint azt jelenti „én így érzem” „én így tapasztalom” „ezt jobban szeretem”-. mondja a másik. ostoba tévedéseik és primitív félreértéseik mögött. Valamennyi téves szemlélet. mondja az egyik. és kérdéseket föltenni . „Én tudom” – ez az a frázis és állítás. hogy a dolgok igazságához eljussanak. Ezért a bölcsek először is erre az általános tévedésre hívják fel a tanuló figyelmét. de hogy amit tud az helyes-e valójában. annak szükségképp igaznak is kell lennie. Az „én tudom” az embernek csak a tudatos. Ezért szükséges a kételkedés. hanem a pszichológiai értelemben vett alázatot is jelenti. Állításaik és kijelentéseik rejtett gyökere nem más. nem. hogy valaki amit tud. Az emberek többségét az jellemzi. amit úgy vélünk. mint az ego! Igazam van. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 248 tudatlanul korlátozzák annak lehetőségét. valamit tökéletesen megértenek. amelyet minden buta kijelenthet.Dr. hogy tudunk. vagy szellemileg vél. hisz. megvizsgálni és igazolni a legerősebben tartott ideáinkat és fogalmainkat is. holott ez nincs így. Az „én” ott bujkál az emberek csoportos tudatlansága. csalóka illúzió közül – amelyek az elmét elhomályosítják – a legerősebb az. mielőtt egy lépéssel is továbbmehet ezen az úton. Ezért szükséges erősen kételkedni abban. És ez nemcsak a morális. komolyan elvetni magunktól a képzelődést. de egyik sem lehet az igazság megfelelő kritériuma. ezen ritkán kezd el behatóan gondolkodni.

ahol az ész nem mer továbbmenni. és egy másik ajtón – a logika ajtaján – kell kopogtatnia. amikor az egyes eseteket a bíróságon előadják. ez tárja fel hibáinkat és téves következtetéseinket. A logikát többé-kevésbé mindenki alkalmazza is. A gondolkodás módja. azt találjuk. nem ritka. „Minden ember halandó. Sőt. A logikának óriási értéke van a mindennapi életben. az embernek azonban útja megtalálásában gondolkodóképességét kell bizonyos mértékig használnia. hogy az meglehetősen megtévesztő és félrevezető. a hódot és a halat természetes ösztönei vezetik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 249 azokban a pontokban. amíg a premisszától el nem jutunk a konklúzióig: irányt mutat. hogyan nem szabad gondolkodnunk. ott lép be. ez rendezi gondolkodásunkat összefüggő és szabályos módon. következésképp halandó” E klasszikus szillogizmus plauzibilis szavai mögött az az óriási feltételezés rejlik. A tanulónak szomorúan búcsút kell vennie. Nem szabad hinni a hitben. hogy az eljárásban az igazságot a kisebb ügyek túlhangsúlyozásával. a kellemetlen és kínos tények elhallgatásával és az esküdtszék érzelmi részrehajlásának megnyerésével eltorzítják. de alázatosan meg kell vallanunk. De minthogy tudatos vagy öntudatlan céljuk az. amikor filozófiai szemszögből megvizsgáljuk a szokványos logikai szillogizmust.Dr. hogy . Az ügyvédek a logikát alkalmazzák. hogy ne kövessenek el számtalan abszurd hibát. hogy a pert meg nyerjék. hogy a logikai szabályok elméleti ismerete sohasem akadályozta meg az embereket abban. Szókratész is ember. Lépteit másfelé kell irányítani. ahol elismerten tudatlanok vagyunk. A hit ui. A madarat.

Ez azonban teljesen lehetetlen. abszolút bizonyságot sem adhat. Néha megtörténik. Ezek a rendszerek azonban még kísérleti stádiumban vannak. a körülötte emelkedő falak túl meredekek. azt is. csak azt tudja fölmutatni és előráncigálni. hogy azok. de előbb. kijelentett tudás. akik felismerik a logikának ezeket a gyógyíthatatlan hiányosságait. Egy bizonyos érvényességi és hasznossági körön és határon belül működik. és egy ideig nyugalmat is találhat. de filozófiailag hibás és téves. rövid átvágást tesznek az úton az intellektuális megnyugvás irányába azáltal. hogy ezen a könnyű módon nem lehet igazi megnyugvást találni. és mint ilyen. vagy utóbb valószínűen komoly kiábrándultság és óriási ellentmondások jelentkeznek így. hogy kétségbeesésükben vagy bizonytalanságukban visszafordulnak. vagy aki még meg sem született. Mások. és nem arisztotelészi logikai szisztémákat kezdenek kiépíteni. akik nem hajlandók lépteiket visszafelé irányítani. A logika. . és a személyes érzés elhagyott szintjére ereszkednek le – ez az útirány látszik az egyedüli nyitottnak számukra. jelezve. és ezért a lét végső értelmét nem tudja feltárni. aki most él. ami valójában egyáltalán nem is tudás.Dr. A logikusok maguk is elismerik. kezdik elhagyni a régi formális módszereket. aki a múltan élt. A korlátozott mindennapi élet céljai számára megfelelő. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 250 minden embert ismerünk. de a végső igazság magasabb céljai számára teljesen elfogadhatatlan. ami az adott tényekben benne van. nem tökéletes eszköz. Ezért a szillogizmus tudása csak állított. Itt az értelem önként lemondhat. Logikailag tökéletes. hogy a logika új igazságot nem tud szolgáltatni.

értéktelen elméletek és hipnosztatizált szavak száraz sivatagjában vándorolnak. de az. És most van itt a helye annak is.Dr. Mélyen bele kell vésődnie az ember szívébe. megalapozatlan vélemények. a véleménytől. képzelettől vagy illúziótól. elfogultságtól vagy egoizmustól. aki a logika után magasabb módszert keres. megkülönböztetve azt a csalástól. nemcsak megszabadítja magát részrehajlás nélkül mindenfajta előítélettől. a legmélyebb. meg kell először szabadítani az ész kifejezést a széles körben elterjedt kétértelműségtől és zavartól. Mielőtt továbbmegyünk. amely megérti és mérlegeli az igazságot. hanem megtanul az absztrakt szinteken is éppen olyan szabadon működni. A metafizikai szárnyalásokra éppen olyan fogékonnyá kell válnia. mint a tudományos megfigyelésekre. mint a konkrétakon. hogy ismertessük a bölcsek igazság-definícióját. amely nemcsak szigorúan a tény. A definíció a következő: IGAZSÁG az. amit takar. Az „érett”-en itt azt a gondolkodóképességet értjük. és minden kétségtől mentes. Az ész az a képesség. Ez a definíció meglehetősen egyszerűnek hangozhat. hogy ilyen definíció nélkül az emberek az üres fantáziák. Korábban már láttuk. mind a kétség lehetőségén . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 251 Az a kereső. végül a következő szintre kerül. ami valójában egyszerűen túl van mind az ellentmondás. ami nem más. az induktív és a deduktív okoskodás követelményeihez alkalmazkodik. amelyekkel gyakran társul. ami túl van minden ellentmondáson. A régi bölcsek szerint ez a belső meglátás megszerzéséhez jelent előkészületet és óvszabályt. mint az érett ész szintje.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

252

is; túl az idő és a forgandóság változásán és váltakozásán; örökké egy és ugyanaz, nem változtatható és nem változó; egyetemes és ezért független minden emberi fogalomalkotástól. A filozófia az emberi nézet és vélemény vég nélküli változékonyságától független tudást keresi. E definíció kritériumát alkalmazva felfedezzük egyrészt, hogy a változó emberi tekintélyi elvhez való minden ragaszkodás, az írott és kimondott szavakban való összes hit, bárminek legfelsőbb bírósági ítéletként és irányadóként való elfogadása megfelelő gondolkodás nélkül, közvetlenül az ellentmondások, az ellenállítások és a lehetséges kételyek területére visz bennünket, másrészt viszont elősegíti, hogy cselekvéseinkből kitöröljük a tudásnak ezeket a kétes forrásait, amelyekben nincs semmiféle bizonyosság. Az ész szót azért itt nem a száraz logikai boncolgatás puszta szinonimájaként alkalmazzuk. Régi idők skolasztikusai használták a szót ilyen értelemben, és bebizonyították, hogy még éles eszű emberek is találtak érveket arra, hogy üres feltételezéseiket támogassák vele. A logika olyan művészet, amely a korrekt, következetes gondolkodás biztosítására törekszik, de sajnálatos módon arra nem, hogy korrekt adatokból induljon is ki; gyakran feltevésekből indulhat és indul ki, amelyek pusztán csak fantázián vagy téves adatokon alapulnak. Az ész a helyes gondolkodás képessége, amely az igazságot keresi, és gondoskodik róla, hogy tevékenysége az összes, tényleges tapasztalat megfigyelt tényeiből induljon ki. A logikát kö-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

253

vető ember kétségkívül helyesen gondolkodik, csak azért nem jut helyes eredményre, mivel a kiindulási adatai tévesek voltak. Az ész kiküszöböli ezt a hibát. Ezt a szót nem is a puszta spekuláció szinonimájaként alkalmazzuk itt. A metafizika évkönyvei tele vannak a puszta fantázián alapuló szárnyalásokkal, aminek látszólagosan racionális irányt adtak. Az ilyen gondolkodás, amely a tapasztalati tényeket figyelmen kívül hagyja, nem a mi értelmezésünk szerinti ész és gondolkodás. És a csak a személyes tapasztalatokra szorítkozó gondolkodás sem az a gondolkodás a maga teljes értelmében, amire itt utalunk. Bár mind a logika, mind az ész ugyanabból a kritériumból indul ki, vagyis abból, hogy a gondolkodásnak nem szabad önellentmondásba keverednie, nem lehet laza és az egyenes iránytól eltérő; de míg az előbbi megelégszik a részleges tényekkel, az utóbbi azonban csak a tények teljességét fogadja el. Az intellektus szó a logikus gondolkodás működéseként definiálható; tulajdonképp intellektuális gondolkodásnak is lehetne nevezni, mivel adatainak kiválasztásában a személyes vágyak és intellektuális érzések motiválják, míg a személytelen gondolkodáson az igazsággal teli gondolkodás működését értjük, amely ellentétben az előzővel, szigorúan személytelen, és aszketikusan elválasztja az érzéseket a tények kezelésétől. A gondolkodás csak akkor nevezhető igazán annak, ha nem csak szigorúan logikus, hanem szigorúan személytelen is; ha a legtávolabbi lehetséges határáig elmegy, és útja során az univerzális érvényű tényekre támaszkodik, amelyek Észak-Afrika

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

254

sivatagjától New Yorkig mindenütt és minden időben megvizsgálhatók és ellenőrizhetők. Az ilyen kompetens gondolkodás és az ilyen intellektuális teljesség azonban ritka. Látni fogjuk, hogy kétféle megjelenési formája van. Az egyik a tudományos, amely azonban csak korlátolt és nem tökéletes formája. A másik a filozófiai, ahol a legjobb és legteljesebb formáját éri el. Ezért megjegyezhetjük, hogy a tudomány a filozófia előcsarnoka. A modern tudomány élcsapata maga is kezdi már felismerni ezt, mivel mind saját eredményeik nyomása, mind pedig saját gondolkodásuk fokról-fokra odavezeti őket, hogy az össztapasztalat végső értelmét keressék, vagyis eljutnak a filozófiáig. Ez cáfolható azzal, hogy az ősi indiai bölcsek sohasem ismerték úgy a tudományt, ahogy mi azt ma értjük. Ez igaz, ha ez a megállapítás a Bacon által kezdeményezett kísérleti módszerre vonatkozik, de a bölcsek ismerték az igazolás és bizonyítás tudományos elveit és a megfigyelés filozófiai értékét, amelyek tanaik lényeges elemeit képezték. Mind a tudós, mind pedig a misztikus megegyezik abban, hogy a vak hitet nem fogadják el, és a tapasztalat kielégítő bizonyítására törekszenek. Ez az, amiért a miszticizmus a mentális fejlődés skáláján olyan magasan van – túl a hiten, az intuíción és a logikán. Bizonyos nagyon fontos különbséget azonban meg kell említeni. A misztikus saját tapasztalatára keres és talál kielégülést, míg a tudóst nem elégíti ki a

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

255

személyes tapasztalatának érvénye, hanem egy nagyobb számú ember, azaz egy csoport tapasztalatát is keresi. Ezért bizonyítása szélesebb. A tudomány gyűjtőfogalom: eredményei közé tartoznak különböző tudósok – pl. biológusok, vegyészek vagy fizikusok – erőfeszítésének eredményei. Orvosolhatatlan gyengesége a miszticizmusnak az, hogy érvényességét arra alapozza, hogy az ember mit érez, és amit magán belül talál; ez olyan terület, amely mások számára hozzáférhetetlen, és ezért a legtöbb, amit így talál, bizonyíthatatlan. A tudománynak az a csodálatos ereje, hogy érvényessége azon alapszik, amely a Természetben vagy a laboratóriumban megközelíthető, és ezért bárki más is igazolhatja és bizonyíthatja a tudomány köréből, akik ezért így maguk között egyetértenek. Az igazi filozófia megtámadhatatlansága az, hogy egyedül ő fordul az univerzális tapasztalathoz, ahhoz, amit bárki, bármikor és bárhol igazolhat, ha a szükséges szellemi kapacitással rendelkezik. A misztikusok és bizonyos vallásos emberek szeretnek maróan beszélni a tudomány változó hipotéziseiről, és megvetéssel illetni legmodernebb eredményeit és technológiai alkalmazásait. Sőt a háború szörnyűségének egy részéért is a tudományt hibáztatják. Mindez zavaros gondolkodást és érzelmi elfogultságot mutat. Ha az elmélet változásai a tudomány tökéletlenségét mutatják is – mint ahogy mutatják –, fel kellene ismernünk, hogy ezzel egy kettős belső célra és törekvésre is rámutatnak, amelyet a filozófia örömmel támogat és nagy jelentőségűnek ismer el. Először is: az igazság utáni kutatásra, amely azt a készséget alakítja ki, hogy a régi téves nézeteket

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

256

újakkal és jobbakkal cserélje föl, amikor tévességük az új tények fényében kiderül. Másodszor: arra a törekvésre, hogy általánosítsa az adatokat és univerzálisan érthető törvényeket fogalmazzon meg. Valójában ez olyan kísérlet, hogy a sokat zárja bele az egybe, és a dolgok elkülönült sokaságát egy hatalmas egységbe foglalja össze. Ezek olyan sajátosságok, amelyek végső kiteljesedésükkor a tudósok menetelő seregét csalhatatlanul az igazi filozófusok örökké váró táborába vezetik. Ami a tudománynak a háborút rosszabbá tevő szerepét illeti, az mondható, hogy mint mindennek, ennek is megvan a maga világos és sötét oldala, a vonzó előnye és visszataszító hátránya. Ha a tudománynak köszönhetjük a nagy hatékonyságú robbanószereket és a zuhanóbombázókat, ugyanúgy a tudomány tette lehetővé a villanyvilágítás, a villamos energia és fűtés kényelmét is. A tudomány maga teljesen semleges. Ugyanaz a robbanó vegyszer, amely embereket pusztíthat el, a kimerült talaj termőképességét fokozhatja, új aratást és termést lehetővé téve. Ugyanaz a belsőégésű motor, amely a halálthozó tankban működik, hajtja a közlekedésben alkalmazott járműveket is. Ugyanaz a rádióadó, amely az embereket uszítja, hazugságot terjeszt és gyűlöletet szít az emberekben, nemes célokra is ugyanúgy felhasználható lenne. A tudományos felfedezések a XX. sz. életébe árvízként áradtak be. A tudományos ismeretet mind a jóra, mind pedig a rosszra fel lehet használni – ahogy az ember akarja –, de fejlődését nem lehet megakadályozni. Ez a fejlődés állandó, és azt lehet mondani, hogy korunk kiemelkedő jelensége. El kell, hogy fogadjuk. A misztikus megpróbál-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

257

hatja figyelmen kívül hagyni, de ez neki sem fog sikerülni. Nincs ui. olyan ember, aki csak egy hétig is meg tudna lenni, hogy ne vegye hasznát a tudományos kutatás áldásainak. És nem jobb-e az acélgépet rabszolgává tenni, mint e terhekkel megrakott embereket? A keleti jógik másik jellemzője – akiknek Gandhi egyik illusztris típusát képviseli –, hogy elítélnek mindent, ami modern és támogatnak mindent ami középkori; Ebből következően a tudomány sátáni, a kultúra és civilizáció primitív formáinak pedig égi eredetéről beszélnek. Nem szükséges erre semmi más feleletet adni, mint amit saját életük is szolgáltat: pl. Gandhi maga nem utasította vissza a sebészet alkalmazását vakbélműtétjénél; a jógik pedig szintén felhasználják a vasutat, hogy a Himalaya lábához utazzanak; a zarándokok ugyancsak modern járműveken utaznak manapság, és még azok a kritikusok is, akik ilyen elítéléseket és szitkokat tesznek, kifogásaikat nem lúdtollal, hanem modern golyóstollal írják, és sokszorosításukhoz modern nyomdai gépek segítségét veszik igénybe! A tudomány tehát fontos helyet foglal el az ő életükben is, bármilyen hálátlanok is legyenek azok, akiket szolgál. A tudománynak sajnálatos módon a háborún és erőszakon keresztül az emberiségre gyakorolt káros hatását csak egy módon lehet teljesen megszüntetni, mégpedig úgy, hogy a filozófiai igazságot az ember hatáskörén belülre hozzuk. Szükséges itt megjegyezni – ami gyakorló pszichiáterek és hivatásos pszichológusok által ismert tényeken alapszik –, hogy bár egy emberben egy speciális érdeklődési

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

258

körre vonatkozóan a gondolkodóképesség igen fejlett lehet, ugyanakkor azt látjuk, hogy ugyanennél az embernél – egy másik érdeklődési körben – alig, vagy sehogy sem működik. Ez a skizofrénia vagy tudathasadás esete. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy ugyanaz az ember vallási dolgokban gyermek lehet, míg üzleti ügyeiben felnőtt; következésképp szellemileg szétszabdalt állapotban, testileg azonban mégis együtt lehet! Az elme ideát át nem engedő szakaszokra osztható; egyik szakasz ésszerű és hatásos, de a másik – lévén tompa, sőt összezavart, teljesen el van szigetelve. Néhány valóban éles eszű bíró és államférfi a történelemben rendelkezett ezzel a különös szellemi gyengeséggel, – amikor visszahőköltek a tradicionális vallás alapjának vizsgálatától. Az intellektuális „szakaszosság”-nak ez a veresége abból a tudatos, vagy tudat alatti vonakodásból származik, hogy az észt felhasználja bizonyos fenntartott tárgyakról való gondolkodásra. Ennek eredménye az a szánalmas látvány, hogy egyébként okos emberek speciális érvelésre adják magukat, hogy nevetséges nézeteket támogassanak. Az emberek – helytelenül – azt gondolják, hogy mivel egy ember valamilyen területen éles eszű, és munkáját hatásos módon végzi, a hivatásán kívüli szférában levő dolgokról kialakított véleménye is hasonló értékű. Nem tudják, hogy az elmebetegség az elmének bizonyos részeire lokalizálható. A tudathasadás gyakori elmebetegség. De az elmebetegségnek is különböző fokozatai vannak. Általában csak azt az embert tartják elmebetegnek, aki vagy másokra

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

259

vagy önmagára nézve veszélyessé válik és elmegyógyintézetbe kerül. Az emberek többsége nem sorolható ide, mégis – meglehetős kiegyensúlyozatlanságuk miatt – részben elmebetegségben szenvedőknek foghatók fel, bár sem ők maguk, sem a társadalom nem ismeri fel ezt a betegséget. Nem mondtunk túl nagyot azzal, ha azt mondjuk, hogy a háborúk, krimik, gyűlölködések, konfliktusok és társadalmi viszályok, amelyek a világot kínozzák, azért léteznek, mivel az emberek többsége többékevésbé elmebeteg. A titkos tanítás szerint csak a bölcsek mentesek ettől, akik tökéletes egyensúlyra tettek szert. Az elmebetegség megfigyelhetően fokozatosan növekszik. Ami jóindulatú és ártalmas babonás hit formájával kezdődik, később oda fejlődik, hogy az élet szokásos vonatkozásának irányítására sem lesz képes. A racionalizálás az a kísérlet, hogy a puszta alaptalan képzelgést vagy a bennünk rejlő babonákat a logika tetszetős alkalmazásával igazoljuk. A személytelen gondolkodás pedig az a törekvés, hogy a tényekről egyenesen, nyíltan és személytelenül gondolkodjunk. A kettő közötti óriási különbséget minden kíváncsi, sok közember esetében megfigyelheti. Az ész szónak olyan ismerős a hangzása, oly gyakran használják a szónokok vagy az írók, hogy az olvasó, aki reménykedve valami újfajta kijelentésre vár, most valószínűleg csalódva megtorpan. Talán azt remélte, hogy megtudja, hogy a Távol-Kelet bölcsei – akik az ember szellemi és etikai fejlődésének hullámtaréját képviselik, saját

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

260

személyükben a megismerés és tudás új szervét fejlesztették ki, amelyet a többi ember is hasonlóképp kifejleszthet magában a jövő korszakok folyamán. Ezt a reményét bőségesen igazolni látja majd, amikor a második kötetben ismertetendő ultramisztikus meditáció magasabb misztériumaiba bevezetést nyer. Az ilyen új szerv ui. létezik, ami nem más, mint az ultramisztikus belső meglátás. Ez azonban nem fejleszthető ki a már sokat emlegetett ész előzetes kifejlesztése nélkül. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről. Vajon ezek a régi bölcsek olyan botorok és olyan tudatlanok voltak-e az emberi művelődés történetét illetően, hogy a tudásnak olyan eszközét ajánlják, amely – bár mind a régi görögök mind a mai modern tudósok és filozófusok széles körben kipróbálták – egyetlenegyszer sem vezetett a világprobléma egyértelmű megoldásához, amely így úgy tűnik, hogy örökre vitathatatlan marad; vajon ezek a régi bölcsek egy ilyen eszközről ne tudnák, hogy nem tökéletes? A felelet erre az, hogy mind a régi görögök, mind pedig a mai modern gondolkodók három fontos pontban tévedtek, amivel a sikertelenségük magyarázható. Ezek: a) nem törődtek azzal, hogy a teljes adatok birtokába jussanak; b) figyelmen kívül hagyták, hogy a relativitás elmélete nem csupán a megfigyelt fizikai jelenségekre, hanem a megfigyelt pszichológiai jelenségekre is, és végül magának a megfigyelőnek az elméjére is alkalmazható; c) személytelen gondolkodásukat nem vitték el a lehetséges legtávolabbi pontig, és így nem használták ki még ismeretlen lehetőségeit. Ezek az ellenük felhozott vádak súlyosak, de jóvátehetők. Mindazonáltal, mégha ezt

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

261

a három hiányosságot sikerülne is felszámolni, az igazság akkor is túl lenne az átlagos tudományos kutató által elérhető határokon, hacsak nem lenne hajlandó arra, hogy bizonyos módon alávesse magát fegyelmi gyakorlatoknak. Mindezekkel azonban – amikor az elme megszabadul a veleszületett egoizmustól; tökéletesen koncentrálttá válik, és a megfelelő adatokon való legfinomabb metafizikai gondolkodásra elég éles, az önkéntes önmegfigyelés intenzív szemléletére pedig elég absztrakt lesz – , remélhető végre, hogy az ember a dolgok valódi természetébe, az univerzális lét végső értelmébe és saját rejtélyes létének rejtett igazságába egyedülálló belső meglátásra tehet szert. Az első vád most igazolható. A nyugati filozófia nem teljesítette még saját hiszekegyét. Ami legjobban vonzotta századokon keresztül a gondolkodó embereket és nagylelkű elméket, hogy a filozófia tanulmányozásához kezdjenek, az a követelménye volt – ebben egyedül állt az összes többi emberi művelődési ágazatban –, hogy az életnek mint egésznek az átfogó szemléletére törekedtek. Mégis elég rendkívüli módon azt látjuk, hogy mind a görög, mind pedig az euro-amerikai filozófia teljes történelmi hagyománya teljesen figyelmén és vizsgálatán kívül hagyta az élet egyik aspektusát, amely pedig olyan fontos, hogy az emberi létnek mintegy 1/3-át teszi ki, ez pedig nem más, mint az alvás. Az a kevés ember is, aki ezt tanulmányozta, nem filozófus, hanem pszichiáter vagy orvos volt, és következésképp csak az alvás korlátozott fizikai értelme érdekelte őket.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

262

Nem szabad csodálkozni ezért, hogy a nyugati gondolkodóknak nem sikerült a lét problémájának egységes megoldására jutniuk, amikor egyiknek sem sikerült az alvás problémáját megvizsgálni, és ezért az életnek csak töredékes és nem teljes szemléletét vették, bár mint filozófusok azt tűzték ki célul, hogy entitásának teljes panorámáját vizsgálják! Nem szabad meglepődni ezért, hogy olyan hatástalanul rótták útjukat, mivel az ilyen vizsgálattal világossá nem tett tények nélkül nem voltak kellőképp felszerelve becsvágyó feladatuk végrehajtására, és arra voltak eleve ítélve, hogy zavartan és határozatlanul kiindulópontjukhoz térjenek vissza. Hogyan tudták volna gondolatokban felölelni bonyolult emberi életünk egészét, amikor annak egyik széles skáláját, amelyet békés alvásban vagy nyugtalan álomban töltünk el, túl jelentéktelennek ítélték meg ahhoz, hogy tanulmányozzák, és egész figyelmüket – méltatlanul – csak az éber állapotra koncentrálták. Ez a szemlélet egyáltalán nem volt megfelelő arra, hogy a maguk elé kitűzött célt elérjék, és vereségük már az igazságért vívott harc kezdetén biztos volt. Semmilyen gondolatrendszerrel kapcsolatban nem lehet végkifejlet, amely kizárja az alvás tanulmányozását, enélkül csak téves, hibás és tökéletlen következtetésekre juthatunk. Ha a fejlődéssel a tudomány a filozófiába, a logika pedig a személytelen gondolkodásba akar beletorkolni, látókörükbe a létnek mind a három állapotát bele kell venniük. A régi indiai bölcsek – kevéssé ismert – elismeréséhez tartozik, hogy már akkor, amikor az európai civilizáció még gyermekkorát élte, az életnek ezt a szemlé-

hogy hatásosan legyen képes működni. E nézet felszínessége ki fog derülni. az elme. s már korán belefoglalták mint tárgyat filozófiai tanulmányaikba. ami gyakran aszketikus önmegtagadás párhuzamos gyakorlatához kapcsolódott. Mindkét gyakorlat azonban rendszerint időszakos volt és csak addig tartott. amíg a mentális képességek megfelelő mértékben ki nem fejlődtek. A régi bölcsek nem voltak hajlandók addig senkit sem filozófiai tanításban részesíteni. . hogy az álom és az alvás mibenlétének és természetének a tanulmányozása igen lényeges. és hogy a tanult emberek semmit sem tanulhatnak a mély alvásból. Az az eszköz. hogy nincsen tökéletes eszközük. de megbocsátható nézet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 263 letét képviselték. Nyugati világunkban az az általános. hogy ez jelenti a kulcsot a lét mélyebb misztériumához. amivel a filozófusoknak dolgozni kell. hogy csak a primitív népeknek kell figyelmet szentelniük az álmokra. amíg a tanuló jelleme kellőképp meg nem változott úgy. Ez az előzetes fázis a mentális koncentráció jógájában való gyakorlati tanfolyamból állt. Kijelentették. amikor az alvással és az álommal részletesebben fogunk foglalkozni a következő kötetben. elméjét olyan állapotba nem hozta. mint az éber állapot. hanem abban is.Dr. hogy alkalmas legyen a filozófiai gondolkodás nehéz feladatának végrehajtására. mivel az életnek ezek a jelenségei az élet megértéséhez éppen olyan fontosak. A nyugati filozófusok és tudósok következő hendikepje nem csak elégtelen adataikban rejlik. és tanítványaiknak kinyilvánították. amíg a tanulni vágyó.

mégsem akadt egyetlen olyan európai vagy amerikai gondolkodó. vagy belső énjük – mentális természetének finom igazságát meglássák. először ezeket kell megszerezniük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 264 A nyugati gondolkodók csodálatraméltó erőfeszítéseket tettek. A harmadik vádat a következő kötetben fogjuk részletesen tárgyalni: itt csak arra utalunk. ehelyett mindnyájan azon a kerítésen ülnek. amely pedig éppen olyan relatív. Ez a hiány az oka részben a második vádnak is. mivel nem voltak ilyen jóga-tréninggel felvértezve. de nem tudtak sikert elérni. E jóga-tréning hiánya magyarázza. akik nem tettek szert a misztikus gyakorlat tartós mentális előnyeire (nem a múlékony víziókat és érzéseket értjük ezeken). hogy bár Heisenberb felállította a bizonytalansági elv törvényét.Dr. hogy saját énjüket is bevitték vizsgálataikba. mivel vizsgálataik és kutatásaik közepette nem voltak képesek felfedezni – ahogy majd a második kötetben látni fogjuk –. hogy bizonyos kiemelkedő nyugati tudósok miért képtelenek saját felfedezéseik legteljesebb összefoglalásáig eljutni. mivel nem rendelkeztek ego-mentes és test-kontrollált mentalitással. . aki merészen és határozottan megkísérelte volna. mielőtt továbbmehetnének. amelyeket vizsgáltak. amelyekkel kierőszakolhatták volna az igazság zárt kapujának kitárulását. mint azok a jelenségek. hogy valamennyi jelenség – legyen az akár a külső világ. Ezért azok a tudósok és filozófusok. Max Planck pedig kidolgozta kvantummechanikai elméletét. és ami legtöbbjüket megakadályozta abban. tranziens és objektív. hogy a non-kauzalitás talajára álljon.

hogy megszabadította őket az ilyen kétes függőségtől. Frank Buchamannál. akinek Oxfordi Csoportja a „csendes órák” idején személyes világi aktivitásukra vonatkozó vezetés intuitív tanítását hallgatta. Így az emberi értelem fejlődésének második szakaszába lép. A tanulónak most fel kell vennie vándorbotját. Azok. mint a vakhit. Dr. aki semmi más irányt nem ismert el helyesnek. amely úgy tűnik. új és forradalmi elvtől. De merre menjen? A másoktól való függőségből való szabadulás első visszahatása az. Az intuíción és a miszticizmuson keresztül. intuitív és belső tapasztalatának hatásköre alakul ki. ahol a tudásszerzés új formája magasabbnak látszik. csak azt. és néhány bizonytalan pillantást is vetett már a filozófia felé. amely közvetlen jelenlegi pozíciója mögött terül el. amit saját maga érzett a legjobbnak. gyakran ezekhez a személyes forrásokhoz fordulnak. hogy tartson. ismerős oksági törvényt választja el attól a különös. a puszta logika és a racionális korlátozottságok csarnokát. . Hitlernél. Ennek a példáját látjuk Immanuel Kantnál a morális kérdésekben való belső „kategorikus imperatívusz”-ában.Dr. amelynek a teljes elfogadása önkéntelenül átváltoztatná a tudósokat érett filozófusokká! A fizika azonban. hogy most önmagától függ: a külső forrásból származó tapasztalat helyett saját személyes érzésének. és el kell hagynia a vakhit. mint a jelenlegi tudományok legvirulensebb ágazata megtette a kezdeti lépéseket. akik naivan a másoktól való függőség ellentmondásaitól elfáradtak. bennük friss bizonyosságot találnak és kielégülést is. és amely felé kényszerítve lesz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 265 amely a régi.

amikor valamilyen körülménnyel nézünk szembe. akaratunktól függetlenül megmarad egy ideig. meglepő esetek. Kiemelkedő technikai felfedezések. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 266 Az intuíció olyan gondolat vagy idea. a nem egyezés. hogy lássuk. voltak ui. E rövid idő alatt is tudomást szerezhetünk valamiről: pl. majd megszűnik. sőt nevetségesen ellentmondó spontán vezetésben részesültek. tudományos törvények gyakran jöttek létre intuitív alapon – a pihenés vagy a szemlélődés pillanatai alatt. hogy azok. az emberek. amely spontánul és keresetlenül merül föl a tudatban az ego jóváhagyása nélkül. amelyeket az idő gúnyos módon meghamisított. nem minden intuíciójuk volt hiábavaló. Másrészt viszont a nem teljesülés.Dr. Villámfényként gyullad ki. vagy valami jövőbeli vagy éppen egy régmúlt eseményről. akik intuícióban részesültek. De ezek az esetek számban relatíve annyira kevesek. szintén anélkül. Nem minden előrejelzésük volt sikertelen. egy dolog valódi természetéről. valamint az ismert tényektől való világos eltérés estei olyan gyakoriak. hogy akarnánk. az érzelmi eltérés. . vagy pedig – ami a legáltalánosabb – egy bizonyos cselekvés irányára kapunk közvetlen vezetést és irányítást. amikor a szavak bőven igazolták önmagukat és korrektnek bizonyultak. Lehetséges talán. hogy ezen keresztül biztosíthatjuk magunknak a lét kérdésével kapcsolatos biztos tudásnak és az univerzum jelentésének forrását? Sajnos. végső konklúziójukat illetően különböztek egymástól. és sokszor olyan merész állításokat tettek. már egy kis történelmi vizsgálat is elég ahhoz. hogy senki sem garantálhatja előre bármilyen ilyen állításnak a csalhatatlan voltát.

mint a gondolkodóképesség. égi vagy purgatóriumbeli lakóhelyük közepette. Mindazonáltal akiben valóban igazi intuitív képesség alakul ki. valamint Jacob Boehme esete. mivel mélyebb. mivel az erős érzést. Ha belső vezetője csalhatatlanul is szolgálta őt valamikor. amikor alaptalanul azt hiszi. aki halott emberek szellemeinek különös víziójában részesült. csupán. hogy az a talaj.Dr. hogy az intuíció vezetésében részesül. aki szimbolikusan ezt így fejezte ki: „az isteni elme. nincs rá semmi biztosíték. önabszorbeált és kitartó figyelemnek szemlélődésbe. vagy a befelé fordult. vagy erős érzelmi vágyakozásból. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 267 hogy sajnálkozva kell megvallanunk. Az utóbbi esetben ez a tapasztalat a szellemi koncentráció gyakorlatából. Egy misztikus tapasztalat lehet néha spontán. amely ténylegesen éppen olyan csodálatos. hirtelen ösztönzéseket és „a vágyat. amelyen az intuícióra támaszkodó ember áll. mint amilyen ritka. képes megkülönböztetni ezeket az álintuíciókat az igaziaktól. De mivel egy átlagember ritkán veti alá magát ilyen fegyelemnek. de rendszerint önindukált. Történelmileg ezt Ralph Waldo Emerson esete bizonyítja. bizonytalan és ingatag. amely a gondolat atyja” rendszerint összetévesztik a valódi intuícióval. aki filozófiai fegyelmezésnek vetette alá magát. elménkbe ömlik”. Ez azért van így. és biztosabb vezető is annál. Csak az a pár ember. aki életét meghatározó három transz-állapotból nyert hirtelen „megvilágosodást” és Emmanuel Swedenborg esete. tudat alatti komplexusokat. hogy a jövőben is ugyanúgy fogja szolgálni. sőt . értékesebb lehet minden másnál. gyakran engedi félrevezetni magát.

de ugyanakkor sok áthidalhatatlan különbség is. események vagy helyek jelenhetnek meg. Ezen állapotok alatt az elme szemei előtt rendkívüli élességű víziók. Nem volna szabad azonban elfogadnia azt. erotikus vagy derült. a misztikus. amely lehet heves. ha meditálásra fordítják.Dr. hogy nagyon is távol vannak attól. ez lehet számára üzenet. hogy egyetértsenek. hogy hamisítványok csupán. személyeket és tereket meglátogatni. hogy milyen távol állnak a misztikusok attól. „lelki”-nek és „isteni valóság”-nak nevez. úgyhogy képes lesz távoli jeleneteket. Vizsgáljuk meg közelebbről. amelyet rendszerint: „szellemi”-nek. instrukció vagy vallási kinyilatkoztatás. hogy a lét egy magasabb birodalmába való bejáratot képez. az álomban a nem misztikusokkal is –. amelyekről később kiderül. sok időt szentelnek az írásokban elrejtett problematikus ezoterikus értelmezés felderítésére. Sokan közülük pl. és azt tartják. higgadt és lecsendesült. vagy figyelmeztetés. mások által nem hallható hangokat hallhat. hogy az ilyen csodálatos tapasztalatok az igazság valóságait adják. sőt az Isten maga is érezhető a környezetben magasztos jelenlétében. hogy ne mondjanak ellent egymásnak. Vagy végül örömteli eksztázisba esik. Bár tantételükben és gyakorlatukban sok hasonlóság van. Sokan közülük még többé-kevésbé . mások viszont semmibe veszik az írásokat. hogy a térbe emelkedik – ami gyakran megtörténik pl. a misztikus úgy képzelheti. de amelyről azt gondolja. Ha nem tekintjük egy korábbi fejezetben felsorolt öt közös vonásukat. hogy az időt jobban kihasználják. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 268 transzba merüléséből keletkezik. maguk a misztikusok elárulják szavaikkal és tetteikkel.

Wang Yang Minget. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 269 ragaszkodnak bizonyos szent személyiséghez mint pl. Jézushoz vagy Krishnához. néhányan viszont kijelentik. amelyből – mint a pápaválasztó konklávé – csak akkor jöhetnének elő. akik ezt a tényt vitatják – főként jóhiszemű. Azok. és számban jóval túlhaladják azt a már említett öt jellemzőt. tele vannak termékeny képzelettel. aki különös kabalisztikus kiértékeléseket alkalmazott a katolikus teológiával kapcsolatban. aki cipészüzletében volt eksztázisba merülve a régi cipők között. Emmanuel Swedenborgot. Anna Kingsfordot. aki angyalokkal és szellemekkel társalgott. Eliphas Levit. Hui Kot.Dr. ha teljes nézetazonosságra jutnak (vajon kijönnének-e valamikor is egyáltalán?): Cornelius Agrippét. ha az istenség jelenlétét érzik magukban. amelyekben mindnyájan többé-kevésbé egyetértenek. aki Istennel való egyesülésébe spanyolos érzelmi intenzitást vitt bele. aki miszticizmusát a kínai parasztoknak tanította. aki több éven át ült magányos önsanyargatásban egy kőoszlop tetején. aki nyíltan megvallotta. Jacob Boehmet. de kritikátlan emberekről van szó – próbálják elképzelni a következő misztikusokat bezárva egy helyiségbe. Simon Stylitest. aki a misztikus jámborságot különleges mágiával keverte össze. Azok a tantételek. Miguel Molinost. aki saját szívében fedezte fel az isteni világot! . hogy az nem sokat számít. és ezért mártírhalált halt. hogy gondolaterejével – az állatok életének megmentésére – megölte az élve boncolókat. hogy kit követnek. amelyekben nem értenek egyet.

Ragaszkodik hozzá. hogy ilyen körülmények között az eseményben levő rendkívüli közvetlenségű érzés és a szokatlan érzelmi túlfűtöttség ereje olyan ellenállhatatlanul ragadja el. hogy tapasztalata tagadhatatlan tényét. hogy nem annyira a végső igazságot keresi. A filozófia kérdése a misztikus felé a következő „Honnan tudja. a tárgyhoz nem illő dolgok. amelyek egy misztikus kelléktárából rendszerint hiányoznak. Ezért a misztikust jobban érdekli az. hogy érzéseit időszakosan egy áldott béke tartsa fogva. és eldöntéséhez rokonszenvező. hogy bármi további vizsgálatot végezne a dolog rejtett természetét és igazságát illetően. vagy Krishna?” A misztikus azonban nem hallgat az ilyen kritikára. bizonyítsuk akármilyen hathatósan is. érvényességének tagadható kritériumává tegye. amelyek arányossági érzékkel és gyors filozófiai felfogóképességgel rendelkeznek. hogy közlésének forrása valóban az Isten. hogy következtetései lényegtelen. Az igazság és a valóság keresésében – ha a filozófia nem támogatja – ez az értéke már nem ilyen egyértelmű. Meglehetősen elkerülhetetlen és tökéletesen emberi. Az eksz- .Dr. vagyis olyan tulajdonságokkal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 270 A miszticizmusnak ui. vagy személyes szóbeli üzenetet kapjon. ami kielégíti anélkül. vagy Jézus. A meditáció belső békét. mégis pártatlanul kritikus elmék kutató vizsgálatára van szükség. finom eksztázist és a világot kizáró önabszorpciót lehetővé tevő értéke óriási. az az eltakart korláta és fel nem fedett gyengesége. mint inkább az érzelmi kielégülést. hogy a kevésbé lényegesre fektesse a hangsúlyt. vagy élénk vízió foglalkoztassa. vagy a Valóság.

hogy látta Istent. de ha nem igaz. szükségképp a kettő nem lenne egymással teljesen azonos. és nem is tökéletesek. Ez ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 271 tázis valójában a személyes kielégülés formája. sem az igazság megfelelő bizonyítéka.Dr. Ezenkívül szembenézünk azzal a legyőzhetetlen nehézséggel. hogy a tapasztalatot pártatlanul és személytelenül vizsgálja meg. sajnos a világ más részén levő legtöbb ember számára akkor sem lehetne biztosítani ugyanezt a felfedezést ugyanezen a módon: . Valójában minél mélyebbek egy ember érzései. Így. hogy felfedezze ezt. Ez ui. akármilyen nemes és magasrendű is legyen. mivel rendszerint közvetlenül nem tudunk behatolni az elméjébe. amellyel akár megerősíthetnénk. annál inkább le kell hűteni és csendesíteni őket. Következtethetünk rá. minél nagyobb hajtóerejű a lelkesedése. elképzelhetjük vagy feltételezhetjük. nincs olyan eszközünk. nem átvihető. Ha igaz. de ez egyáltalán nem az. de nem lehet sem a valóság teljes kritériuma. nem az igazság bizonyítéka önmagában. De tételezzük fel. Még a gondolatátvitel és a gondolatolvasás is – bár igazi lehetőségek erre –. ritkák. Még ha sikerülne is ezt mentálisan reprodukálnunk. hogy ténylegesen tökéletesen részesei legyünk egy másik ember tudásának és belső tapasztalatának. A kielégülés ui. akár cáfolhatnánk ezt a víziót. az csak saját termékünk lenne és nem a másik emberé. az ilyen vizsgálattal semmit sem fog veszteni. még ha a misztikus azt mondja is. nyugalma nagyban segíteni fogja. szükségszerűen túl van a normális emberi lehetőségeken. hogy nem tudjuk igazolni egy másik ember belső tapasztalatát. hogy a meditáció adta sajátos tudás véletlenül pontos.

vagy teljesen lemondani erről a módszerről. hogy a tudás legmagasabb szintjére érkeztek? Miért kellene a rendkívüli békének az igazság elegendő jogcímét alkotnia? Miért kellene a mindentudás szinonimájává válnia? Jogunk van ezeket a döntő kérdéseket feltennünk. akik a végső igazságot a meditáció csöndjében vélik feltalálni. az a végső valóság? „Érzem. hogy ezt egy kicsit jobban megvizsgálják. Ezért a misztikus tapasztalat teljesen egyéni és csak személyes bizonyossága van. hogy amit most a legmagasabb állapotnak éreznek. mivel annyira kötődnek hozzájuk. hogy van. De honnan tudja a misztikus. később nem váltják majd fel egy másik állapottal és tudattal? Goethe helyesen mutatott rá. Hogyan tudják. ezért igaznak kell lennie” – ez a legtöbb misztikus általános magatartása. vagy a jógi. el kellene gondolkodniuk. Hol van arra a garancia. vagy ami van is. az ellenőrizetlen érzés szintje. mivel ezzel kettős szolgálatot teszünk: magunknak és az igazságnak. A meditáció hívőinek. amivel foglalkozik.Dr. Így az univerzális bizonyosság hiánya – amelyet a vallásos embereknél láttunk – most a misztikusoknál is látható. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 272 vagy a puszta hithez kell fordulniuk. hogy amivel a meditáció vagy az eksztázis alatt kapcsolatba került. hogy vakokká válnak ahhoz. és sohasem időznek el azon. Az egész szint. . hogy a miszticizmus „a szív skolasztikusa és az érzés dialektikusa”. Elfogadják érzéseik valóságát. ami egy tárgy vagy dolog látszólagos léte és bizonyított valósága között fennáll. ami úgy látszik. vagy ami aközött van. amit a legmagasabb tudatnak tartanak. hogy lássák azt a fontos különbséget.

mind a miszticizmust. nincs látomás és nincs a szépséggel sem semmi vonatkozás. az utóbbit azonban csak a magasabb fokon állóknak. hogy a legmagasabb misztikus felismerésben nincs érzés. híres tanítványától. legyenek azok bármilyen egzaltáltak is. ami magasabb ennél. egy XIX. hogy bármilyen tudást is szerezzenek a meditáció révén. holnapra megváltozhat. az nem lehet a végső tudás. Még Plotinus is – akit mind a régi misztikusok. Amire Ramakrishna így válaszolt: „Ostoba vagy.” . arra a következtetésre kell jutnunk. Van olyan állapot is. hogy az érzés hajlamos a változásra. Swami Vivekananda-tól. „amelyből csak arra az időre kerülnék ki. Ha nem Ammonius tanítványa lett volna.Dr. „Több napra misztikus transzba elmerülve szeretnék maradni” – felelte. amíg élelmet veszek magamhoz”. vagy akár egy egész életet venne is igénybe. Az alexandriai Ammonius-iskola ui. mind a modern teozófusok között elismerten a miszticizmus egyik legillusztrisabb képviselőjének tartanak – megvallotta. Ennek az a magyarázata. Amennyiben a misztikusok nem hatoltak be érzéseik mögé. sz-ban Indiában élt illusztris bölcs. még ha ez az elidőzés több hónapot. és már nem érezzük annak. valószínűleg sohasem érte volna el ezt a megértési fokozatot. amely az Indiából hozott beavatási hagyományokon alapult. „Mit akarsz?” kérdezte Ramakrishna. mind pedig a filozófiát tanította. amit ma igaznak érzünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 273 vajon ez a feltevésük igaz-e.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

274

A tudás igazi és érvényes forrásának keresése csak akkor érhet véget, ha olyat találunk, amely univerzálisan és örökké változatlan, amely mindig ugyanaz marad, és minden időben és minden feltételek között – nem csak a meditáció folyamán – a bizonyítás ugyanazon törvényei érvényesek rá. Van azonban egy további eszköz is a miszticizmus megvizsgálására. Nézzük meg, hány misztikus állítás van vita vagy ellenvélemény nélkül hagyva, és hány áll közülük abszolút minden kétségen felül. Erre a szkeptikus tudomány és az ortodox vallás évkönyvei adjanak feleletet. Világos ezért, hogy a biztos tudás egyedüli forrásaként sem a misztikusok, sem a jógik tapasztalata nem fogadható el. Ennek a tapasztalatnak a fő értéke csak annak az egyénnek a számára létezik, aki tapasztalja, a társadalom számára azonban általában nem. Ezért a tanuló csak akkor válik éretté a szokásos jógán túli tudás magasabb misztériumaiba való beavatásra, amikor a személyes önfegyelmezés összes bevezetésén már áthaladt, és a meditáció gyakorlatának hosszú kurzusát már befejezte. Ekkor a végső úton továbbhaladó tanuló – aki elég szerencsés ahhoz, hogy személyes vezetésben részesüljön – azt találja, hogy ez a vezető bizonyos kételyeket támaszt az elméjében. Ez nem hirtelen és hevesen történik, mert különben jelenlegi támaszában elvesztené a hitét anélkül, hogy egy újabban és erősebben segítséget tudna találni. Ezt a változtatást a tanító bizonyos nem közvetlen megfigyelésekkel, majd bizonyos rejtélyes értelmű kérdések feltevésével éri el olyan módon, hogy a tanuló elméje na-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

275

gyobb erőre tegyen szert és kivilágosodjon, amíg a kétségek saját maguktól felmerülnek. Mennél inkább engedelmeskedik a kételkedés e fegyelmének, annál inkább valószínű, hogy feladja az elme régi, hosszan tartott állapotát. Bátorságot kap, hogy saját tapasztalatait megkérdőjelezze és újraértékelje őket, miután egy új álláspontból kritikailag megvizsgálta. Kezdi így majd látni, hogy amit elért az nem elég, hogy nézete és hite gyenge, gyakorlata pedig korlátolt. Bármilyen illúziókban is ringatta magát eddig, most kezdi levetni magáról. Mestere azonban figyelmezteti, hogy mindaddig ne pihenjen meg, amíg összes kételyeit nem tisztázta tökéletesen. Ez az analízis nem azt jelenti, hogy a meditációs gyakorlatokat haszontalannak tartjuk, vagy hogy a misztikus tapasztalatát értéktelennek véljük. A béke, a nyugalom és az eksztázis nem értéktelen dolgok. A gúnyos kedvű szkeptikusnak nincs igaza, amikor tagadja, hogy a sikeres misztikus, ha nem is folyamatosan, de rendelkezik velük. Sem a bölcsnek, sem a tanulónak nem szükséges elvetnie magától ezeket vagy más hasonló kielégüléseket, csak azt nem szabad megengedni, hogy ezek eltérítsék elméjét az igazságtól. A meditáció csak akkor válik akadállyá, amikor abból áll, hogy a képzeletet felöleli, mintha az a végső valóság lenne, vagy a vízióhoz úgy ragaszkodik, mintha igazság lenne, holott a meditáció valójában a filozófiai technika segítőtársa, amely a teljes nyugalom elérését biztosítja az elme számára. Az igazság keresőjének tehát vissza kell utasítania a misztikus öncélú és kritikátlan vízióit, egyszerű világszemléletét, de bután és meggondolatlanul cselekedne, ha

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

276

visszautasítaná a koncentráció és béke értékes ajándékait is, amelyet a miszticizmus szintén felajánl. A tanuló, aki a meditációt hűségesen gyakorolta egy ideig, egy bizonyos fokú koncentrálóképességre és finom megkülönböztető képességre tesz szert, amelyek nagyon értékesek, amikor egy magasabb fokozatra tér át. Mivel itt az a követelmény tőle, hogy képes legyen elméjét az egyhegyűség [Az elme különböző állapotai: 1) hánytvetettség (ksipta); 2) tompultság (múdha); 3) a hánytvetettség megszakítása (viksipta); 4) egyhegyűség (ékagra); 5) leküzdöttség (nirudha) (Baktay E.: A diadalmas jóga)] állapotában tartani a filozófiai megkülönböztetés jógájába való fejlődés alatt. A filozófiai belső meglátás. A régi bölcsek sikere nem abból származott, hogy vakon hittek bizonyos személyiségek szavaiban, sem abból, hogy bizonyos vallásos könyvekből merítettek vigaszt, sem a misztikus intuícióból, amely hirtelen és az akarattól függetlenül jelenik meg, sem az elemi jóga-gyakorlatokból, hanem hosszantartó és fáradságos metafizikai gondolkodásból, amelyet egy felsőbbrendű jóga-módszer követett. Ezek segítségével sikerült az ego uralmát megtörni, és az Univerzális Egészbe olvasztani, és mind a gondolkodást, mind pedig az érzést elcsendesíteni. Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy e tudásnak azokat a forrásait, amelyek nem bizonyultak kielégítőknek, ezzel nem kell teljesen kizárni a racionális életből. Néhány nézet ésszerű, míg sok meglehetősen nevetséges. Ahol a tekintélytiszteleten alapuló hit és az írások, az intuíció és a megvilágosodás, az érvelések és követ-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

277

keztetések megegyeznek az univerzális tapasztalattal, akkor nagyon is el kell őket fogadni. Segítségük nagyon hasznos lehet, ha egyedül nem is szabad megbízni bennük. A filozófus nem veti el őket, mivel tudja, hogy ilyen forrásokon keresztül is gyakran szerezhet tudást, de másoktól eltérően elhatározza, hogy végül majd a magasabb törvények szerint ítéli meg őket, hogy megtudja: mennyire bízhat bennük valójában. Ő ui. egy sziklához hasonló megingathatatlan helyzet elérését tűzi ki célul. Előre semmit sem utasít el, hanem mindent alaposan megvizsgál, hogy igaz-e, míg a többiek szándékosan elválasztják az intuíciót az ésszel való kapcsolatától és visszautasítják, hogy „igazságukat” bárminemű vizsgálatnak vessék alá. A filozófus nem lehet olyan botor, hogy elűzze pl. az intuíciót, de csak akkor fogadja el, ha már ellenőrizte, megvizsgálta és megerősítette. Mentálisan így felvértezve ő is felhasználja intuícióit vagy a hiteles autoritásokat, így ellenőrizve ui. nagyon is hasznos segédeszköznek bizonyulnak. Ezért az észhez való hűség nem rekeszti ki, hanem beengedi a hitet, csak azt követeli hogy vizsgáljuk meg előbb a nézeteinket, hogy megtudjuk, vajon igazak-e? Úgyszintén elfogadja a spontán intuíció létét is, csak arra buzdít bennünket, hogy vizsgáljuk felül intuícióinkat és bizonyosodjunk meg, vajon korrektek-e vagy sem, és ne habozzunk elvetni őket, ha nem kielégítőnek bizonyulnának az ilyen vizsgálatnál. Elismeri a misztikus meditációban található szokatlan csend értékét, de azt tanácsolja, hogy szigorúan vizsgáljuk meg, hogy a valóság érzése, amelyet a meditáció ad,

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

278

valóban valóság-e? Mindig helyesli a logika alkalmazását a gondolkodásban, de rámutat ugyanekkor arra, hogy a logika működési területét a rendelkezésre álló adatok mennyisége erősen korlátozza, és hogy legjobb esetben is a logika csak azt tudja szabályos módon újrarendezni, amit már határozottan és magától értetődően ismerünk és tudunk. Röviden: az észhez való hűség szilárd igazolásra és bizonyításra törekszik. Ha pl. azok, akik misztikus tapasztalatban részesültek – anélkül, hogy feladnák őket – az itt leírtak szerint ezeket vizsgálatnak vetnék alá, többet profitálnának belőlük és többet haladnának előre az úton. A filozófiai fegyelmezés egyik funkciója az, hogy a misztikus tapasztalat korrigálójaként működjön. Hogyan tudjuk nézeteinket, szemléletünket megvizsgálni, hogyan tudjuk intuíciónkat ellenőrizni, a meditáció tapasztalatának valódiságát bebizonyítani, hogyan tudjuk meg, vajon logikus gondolkodásunk valóban minden lehetséges tényt felölel-e vagy sem, és hogyan vagyunk képesek kiküszöbölni mindezeknél a hiba lehetőségét? Erre csak egyetlen felelet lehet, és ez a következő: az ész szabályával kell kezdeni, és ezzel is kell végezni – mint a megvizsgálás és ítélethozatal egyetlen kritériumával. Ugyanis csak a kérdésekre irányuló kritikailag személytelen gondolkodás az, amely az ilyen vizsgálat gyümölcsöző végrehajtását biztosíthatja. Mi az, amit még a teológusok is alkalmazni igyekeznek, amikor meg akarják különböztetni az autentikus írásokat a hamisaktól? Az ész kihasználására törekszenek. Mi az, ami figyelmeztet bennünket, hogy a logika nem elég és hogy az intuíció csaló-

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

279

ka? Megint az ész. És amikor azt állítják, hogy az intuíció és a misztikus érzés fölötte áll az észnek, ennek az állításnak igazolására nem az észt magát hívjuk-e segítségül? Nem tudat alatti utalás-e ez arra, hogy az ész és a gondolkodóképesség a legfelsőbb bíróság, ill. a legfelsőbb határozat? Nem egy hallgatólagos beismerése-e ez annak, hogy egyedül az észnek van joga törvényt ülni minden más képesség végső értéke fölött? A gondolatok nem szűnnek meg – kivéve a mély alvás és a transz állapotát –, és a gondolkodás minden formája – akár egy keményfejű realista, akár egy misztikus is alkalmazza – gondolkodást foglal magában, legyen az akármilyen tökéletlen és a finomtól messze eső is. Miért nem fogadjuk el akkor fenntartás nélkül az ész felsőbbrendűségét? A valódi elvekről való alapos meggyőződés és megtámadhatatlan megértésük csak a megfeszítetten koncentrált és legmagasabb szintjére emelt gondolkodó képesség megfelelő gyakorlatával érhető el. A megközelítésnek nincs olyan másik módszere, amely minden esetben ilyen tartós kifogástalanságot eredményezne. És ténylegesen az ész lesz az az egyedüli eszköz, amellyel az emberek között a világ minden részén az egyetértés megszerezhető, mivel az ész nem változik az igazságról alkotott konklúzióban; univerzálisan bizonyítható és százezer év elmúltával is ilyen marad. A változások ahhoz tartoznak, ami. magát csak észnek álcázza, és ezek mindaddig létezni is fognak, amíg az észt jogtalanul csak az éber állapot tapasztalatára korlátozzuk.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

280

Így tehát lehetséges a minden időben érvényes világtapasztalat értelmének tudását megszerezni, amelyet egy bizonyos indiai bölcs negyven évszázaddal ezelőtt boldogan felismert, de amely nem lesz elavult és téves negyven évszázad múlva sem, dacára annak a ténynek, hogy az akkor felfedező, örököse lesz mindannak a tudásnak, amelyet az előtte élt és őt megelőző generációk birtokoltak. A változatlan végső konklúzióknak ilyen sora soha nem lesz birtokától megfosztva az új gondolkodók működésével, és soha nem lesz helyéről elmozdítva a modern tudomány újszerű varázslatával sem. Az ősi indiai bölcsek valamikor olyan tiszteletben állottak, mint ma a tudósok; annak ellenére nem haboztak vizsgálódni olyan járatlan területen, ahol minden ismerős vidék eltűnt. Leértékelték a személyes tényezőt, és így mint a felesküdt hősök elhatározták, hogy nem állnak meg mindaddig, amíg az igazságról való emberi gondolkodás utolsó szavának utolsó betűjét ki nem mondják. Személytelen gondolkodásukat bátran vitték előre az utolsó lehetséges határig, addig, ahol valóban már nem mehetett tovább, mivel a gondolkodóképesség megszűnik működni abban a titokzatos pillanatban, amikor felfedezi a rejtett igazságot, ugyanakkor önmaga teljesen elcsendesedik és megnyugszik. E bölcsek felfedezték továbbá azt is, hogy valójában kétféle gondolkodás létezik: egy alacsonyabb és egy magasabbrendű. Az elsőnél az analitikus ítélőképesség ereje a külső világra irányul, és arra törekszik, hogy megkülönböztesse azt, ami lényegét tekintve valódi, attól, ami pusztán csak látszólagos.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

281

Amikor ez a megkülönböztetés a lehető legtávolabbi pontjáig érkezik – nem korábban! –, akkor a gondolkodásnak kritikailag vissza kell térnie önmagához, és habozás nélkül meg kell vizsgálnia saját természetét, s ez a végső lépés csak úgy hajtható végre sikeresen, ha ezt megelőzően a jóga-gyakorlatot már sikeresen befejezte. Ez igen nehéz feladat, mivel a legfinomabb és legnagyobb mértékű koncentrálást kívánja meg. A szükséges erőfeszítést sem egy gyenge, sem egy törékeny ember nem képes megtenni. Amikor ez a koncentráció végül teljesíti célját, a valóság tudása azonnal feldereng, és ebben a pillanatban az ész megszűnik működni, mivel a magán belüli megkülönböztetésben kifejtett szolgálatára nincs többé szükség. A gondolkodásnak ezt a spontán megszűnését nem szabad összekeverni – ahogy azt gyakran teszik – a misztikusnak „a valóság közvetlen intuíciójá”-val. Az előbbit a gondolkodás sikeres befejezése, míg az utóbbit a gondolkodás sikeres megszüntetése jellemzi. A szemlélődésnek nem szabad addig feladnia magát, amíg a teljes feladatát be nem töltötte. A misztikus különben sem tudja soha megszüntetni a gondolkodást úgy, hogy egyidejűleg az éber tudatot visszatartsa, ezt csak úgy érheti el, ha továbbhalad, és a filozófiai végső útra tér rá. Így tehát az, amit a misztikus feladat végső teljesítésének gondol, a bölcs ezt csak saját feladata fél teljesítésének tekinti. És ahol a misztikus pusztán csak érez, ott a bölcs teljesen megért. A bölcsek, akik a tartós valóság – nem pedig a változó tapasztalat –, a végső igazság – nem pedig csak egy érzelmi kielégülés – keresésében, és mindenekfölött a

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

282

világ vizsgálatának teljes befejezésekor – nempedig csak kezdetén – mélyen magukba néztek, és így érhették el egyedül az igazi és nemes célt. És mivel ők – a misztikusoktól eltérően – nem menekültek el a világ nyugtalanító problémájától, ezt is megoldották ugyanabban a meglepő pillanatban, amikor saját valójuk megértésére jutottak. A misztikus transz gondolattal teli mélységében a mindent felölelő megértés ritka pillanata volt filozófiai törekvésük piramisán a kulmináló pont. A bölcsek „villámfelvillanás”-nak nevezték, mivel a villámcsapás óriási sebességével rohant át a tudat mezején. Ezután már csak az volt a munkájuk, hogy újra megismételjék és stabilizálják az így nyert kielégülést nyújtó pillanatot. Ezzel keresésük tökéletes végéhez érkezett. Az új nap azonban nemcsak egyedül számunkra kelt föl a vöröslő Keleten. Ettől a pillanattól kezdve az emberiség ősi ügyét sajátjukká tették. Amit tudtak az az, hogy vannak! Miután az észt a lehetséges legnagyobb mértékben tökéletesítették, habozás nélkül maguk mögött hagyták, majd a belső meglátás magasabb képességét fejlesztették és tökéletesítették ki magukban, amelyben a tudás és a lét egységbe olvadt.

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

283

VIII. fejezet A RELATIVITÁS FELTÁRÁSA A tanuló, aki mindeddig eltökélten és megértően követte a gondolkodásnak ezt a fonalát, fel kellett, hogy emelkedjen a vallás egyszerű vigasza és a képzelet súlytalan sejtései fölé; fel kellett, hogy ébredjen a miszticizmus kellemes álmodozásából, a logika szisztematikus öncsalásából, a verbalizmus mély alvásából, el kellett, hogy mélyítse megértését és ki kellett alakítania érzéseit, hogy részt vehessen a legmagasabbrendű kalandban, amelyre bárki felhívható – a végső igazság keresésére. Az első erőpróbára, amelynek most alá kell vetni magát, jól elő van készítve. Először is a világ-probléma magasodik előtte mivel ez a probléma a legismerősebb és legláthatóbb. Jóllehet önmaga problémája közelebbinek tűnik, ténylegesen azonban távolibb és bár egyszerűbbnek látszik, valójában mégis nehezebb megoldani, mint a bennünket körülvevő univerzum rejtvényét. Ezért helyes e különös világ természetének vizsgálatával kezdeni, amelybe hirtelen beleszülettünk és amelyből lassan eltávozunk, anélkül, hogy bárki is megtanácskozta volna ezt velünk! Már megmagyaráztuk, hogy a filozófusnak miért a kételkedés a kiinduló magatartása. Ezt a magatartást vinnie kell magával nemcsak az igazság-megismerés kielégítő

Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai

284

forrásának keresésére, hanem olyan szellemi távolságokra is, ami az átlagember önelégültségét alaposan megingathatja. Elég merésznek kell lennie, hogy vizsgálatát azzal kezdje, hogy próbáljon behatolni magának az univerzumnak a szokásos ismerete mögé! A megriadt olvasót azonban azonnal megnyugtatjuk. Nem azt kérjük tőle, hogy a világ létét vonja kétségbe, amely az első tény, ami minden reggel szemei előtt megjelenik és az utolsó is, mielőtt esténként becsukja a szemét. Csak azt kérjük tőle, hogy vizsgálja meg a tudatos látásnak, hallásnak és érzésnek a valódiságát, és az így látott, hallott vagy érzett dolgok, tárgyak realitását: mindezekről az elmebeteget kivéve senki nem gondolja, hogy mint nem létezőt visszautasíthatja. Ez két külön kérdés, amely külön tárgyalást is kíván; ezért ebben a fejezetben elég lesz csak azt vizsgálni, hogy tudásunk alapvetően mennyire igaz, a következő fejezetben pedig azt, hogy az, amit ismerünk, alapvetően mennyire valódi. A tanuló másokhoz hasonlóan az „adott” világot tapasztalja, ez rendben is van de elidőzött-e valaha is azon, hogy e tapasztalat érvényességén elmélkedjen? Ha nem, akkor most kell ezt pótolnia. Ha ui. ezt a vizsgálatot a lehető legvégső és legmélyebb pontig viszi, a legijesztőbb és legkülönösebb intellektuális felfedezést fogja tenni. Generációnk alatt mi volt az egyik legfontosabb felfedezés a tudomány világában? Milyen forradalmi elv volt az, amely szenzációsan új fényt vetett a régi problémákra? Kétségkívül Albert Einstein relativitáselmélete, amely nemcsak összegezte kétezer év

hogy három napot venne ez a rövid definíció is igénybe! Anélkül azonban. hogy foglalja össze néhány érthető szóban a lényegét. Einstein maga is megvallotta egyszer. a tan teljes magyarázatához is magasabb matematikai ismeretek szükségesek. és addig a fokig. de abból is eredt. amikor szigorú gondolkodásba és szemlélődésbe merült bele. amely túl van egy átlagos ember megértési szintjén. és a filozófusok speciális érdeklődésének megfelelő sajátos nézőpontból megvilágítani. Hogy ő maga fenntartással tekintett a filozófiára az természetes. hogy a puszta spekulációt összekeverte az igazolt filozófiával. hanem új utakat is nyitott meg. hogy a végső kérdésekhez ne emelkedne föl. és az úttörő gondolkodók számára óriási távlatokat tárt fel.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 285 matematikai kutatását és áttekintette háromszáz év fizikai kutatását. ha sajnálatos következménye volt is tudományos specializmusából származó előítéletének. nem akarva öntudatlan filozófus volt mégis. Einstein azon- . Einsteni hipotézisét egyszerűsítenünk kell. amikor azt kérték tőle. A fizikus nem képes a relativitás kérdésén elmélkedni olyan alapossággal. akarva. hogy egy időre a filozófia felé ne fordulna. de sohasem tudta hipotézisét csak puszta kísérlettel kifejleszteni. vagyis anélkül. hogy a gondolkodást egy jól definiálható határokon belüli tevékenységre korlátozza. hogy bonyolult technikai szimbólumok és olyan megemészthetetlen intellektuális táplálék mint a variáció számítás vagy az invariáns elmélet – gubancába bonyolódnánk. E bonyolult következtetésnek elméleti bizonyítása tele van olyan formulákkal. amelyet az ilyen fontos elv megérdemel anélkül. A metafizikaitól való irtózása miatt arra törekedett.

hogy Einstein számításainak magasszintű matematikai jellege elriasszon bennünket magától a hipotézistől. Einstein felfedezésének fogalmi lényegét már Hindusztán ősi bölcsei is ismerték. így az indiai és a görög gondolkodók előre láttak egy elvet. a Syadvada-t alkották meg Einstein előtt már kétezer évvel. amelyek e tannak olyan területre való alkalmazásából adódnak. amelynek a szimbólumai adott adatokból származtatják következtetéseiket a logika számára ismeretlen gyorsasággal. mint egyfajta logikai gyorsírás. amelyre Einstein nem merészkedett. Nem kell. Eddington és Whitehead megkísérelték. akik ugyan nem voltak Eisteinhez hasonló matematikusok.Dr. mint pl. nem más. Amit Einstein tett. Platón és Arisztotelész is felismerték mély jelentőségét. ahol a gondolkodás mélyebbre hatol: először a filozófiai pszichológia. hogy továbbvigyék azokat a következtetéseket. s bizonyítottak véglegesen. mindkét terület olyan. az . De csak az ősi keleti gondolkodásban járták be a vizsgálat teljes útját – amelyen a két fentebb említett ember is elindult. és szigorúan ehhez is tartotta magát. amelyet csak több évszázad elteltével igazoltak kísérletileg. A matematika ui. s a görög filozófusok. ami hasonlít a relativitás elméletéhez. azaz visszautasította a filozofálást. India dzsaina gondolkodói hasonló filozófiai doktrínát. majd a filozófiai logika területére. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 286 ban matematikus és fizikus volt. Ezért visszautasította a művéhez kapcsolódó további belemagyarázásokat. Tanítványai azonban már nem szabtak ilyen merev korlátokat. Lerövidíti a szillogisztikus eljárást formulák és egyenletek helyettesítésével.

az optika. régi doktrínák között létezett. A relativitás elméletének a tudományos gondolkodásba való bevezetése a fénysebességgel végzett híres kísérlettel kezdődött. Ezért ez a bizonyíték nem születhetett meg a történelemben korábban. hogy az a sebesség. eleddig a tudomány vagy tudatlan metafizikusok vitatható spekulációi. tekintet nélkül arra. ugyanaz marad. vagy ismeretlen. megbízhatóvá tette egy elv kipróbálására és igazolására. (A fény egyedülálló szerepet játszik az elemek között. A fénysugár a tudomány által ismert leggyorsabban terjedő dolog. Kísérletükben megállapították. A kísérlet azt mutatta. és alkalmassá. hogy a . hogy a Föld felé közeledik vagy attól távolodik. amellyel a fény terjed. hogy a fény a Földhöz viszonyítva ugyanolyan sebességgel terjed. amelyet az amerikai Michelson és Morley végeztek a múlt század végén. az elektrodinamika – a fejlődése tette egyáltalán lehetővé kísérleti munkáját a nap gravitációs erejének a fénysugarakra gyakorolt hatásának vizsgálatában. és az embernek a külső világgal való kommunikációjában a legfontosabb eszköz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 287 valójában az volt. eredeti matematikai megfigyelés és kísérleti igazolás alapjára helyezte azáltal. Einstein azon célból alkotta meg relativitáselméletét. hogy tudományosan hitelesített. mint ahogy megszületett. Az olyan technológiai tudományoknak – mint pl. akármilyen irányban is terjedjen. hogy egy speciális területre való gyakorlati alkalmazását bemutatta.Dr. és akármiféle test felé haladjon. Ezzel a tudományt felemelte. Nehéz volt összeegyeztetni ezt a felfedezést azzal a ténnyel. hogy a fizikai hipotézist megfigyelt adatokhoz illessze. meglehetősen kétes körülmények között.

aminek engedelmeskedniük kellett volna? E furcsa viselkedésre nem volt valóban megfelelő magyarázat Einsteinig. ellentétes irányból egymáshoz közeledő vonat sebessége is nagyobb.Dr. hogy összhangban legyenek a tényekkel.és időmértékeket megváltoztatjuk. hogy módosítani kell őket úgy. hogy mozgása nagyobb.99776 x 105 km/s. mint ellenkező esetben. a fény tulajdonságával kapcsolatos kísérletben. ez azonban helytelennek bizonyult egy gyorsan mozgó rendszerben. Azt várhatnánk. mint volt ezt megelőzően. hogy a fény sebessége változatlan maradt. E fantasztikus eredmény ezért aritmetikailag egyenlő azzal. Szükségesnek látszott a tér és idő addig érvényes szemléletét megváltoztatni. hogy 2 + 1 = 2! Miért nem növekedett a fénysugarak sebessége az ismert törvény szerint. és a megfigyelő helyzetétől való alap- . Korábban minden időben. mind pedig az addigi fixnek vélt tér. minden helyen és minden körülmények között állandónak tekintették őket. ahogy a fény sebességét mérték. pontosan ugyanannyi. hogy a fény sebessége nagyobb legyen.és idődimenziót. Ezért a Földön elhelyezkedő megfigyelőnek azt kellene tapasztalnia. és azt ajánlotta. vagyis megfosztjuk őket állandóságuktól. a kölcsönös mozgás figyelembevételekor. hogy minden eddigi megfigyelés nyilvánvalóan olyan elveken alapult. Matematikailag kimutatta. amikor a Föld felé közeledik . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 288 Föld a térben mozog. A kísérlet azonban azt erősítette meg. Ez azonban megkérdőjelezte mindazt a módot. amikor a Föld felé haladó fény felé közelít. Ha a régi tér. mint az egyik vonaté.mint ahogy két. mégpedig 2. amelyekkel a kísérletet illetően helytelen kiértékelésre lehetett jutni.

érvényessége tökéletesen bebizonyosodott. Ettől kezdve már tagadni nem lehetett. Amikor 1919-ben egy napfogyatkozáskor a csillagászati megfigyelések is megerősítették a relativitás elvét.Dr. Einstein kez- . és kiszámította azt az eltérést. nem abszolút tény. hogy nincs végső konstans. vagy az égitestek forgásának mérésére korlátoznák az időt. amellyel nemcsak a fény változatlan sebességét tudjuk kielégítően megmagyarázni. az égitestnek az értelmezése. hanem egy tudatos lény által az órának. sem a mozgást. akik saját óráiknak. mint relatív benyomásaink. Valamennyi konvencionális tudományos gondolkodás saját helyzetére vonatkozó alapszemléletének kellett így megváltoznia. hogy az égitestek forgásán alapuló összes mérésünk végül is nem más. sem a mérés hosszát illetően –. amelyet később a nap gravitációs hatásának a fénysugarak útjára gyakorolt hatására is alkalmazott. Világos szavakkal ez azt jelenti. térben levő dolog relatív helyzetének összehasonlítása. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 289 vető függőségnek vetjük alá – vagyis felismerjük. hanem változó dimenzió. és elfogadjuk. hogy minden térbeli mérés két. sem az időt. pusztán elfogultságukról tesznek tanúbizonyságot. Azok. ahogy az észlelések elrendeződnek az elmében. A behatóbb vizsgálat feltárja. Ez volt Einstein relativitáselmélete. ill. Az időérzék ui. Az a mód. Az idő abszolút mérése nem létező valami. hanem más fizikai problémákat is.) A relativitás elmélete szerint az idő nem fix többé. amelyek a tudomány mostani előrehaladásakor felmerültek. akkor új világszemléletre jutunk. ami így jött létre. hogy az idő nem minden emberi lény számára mindig fix és ugyanaz.

és érvényes lenne minden más megfigyelési körülmények között. mert biztosan tudjuk. hanem azért. hogy a Sarkcsillag is mozog.Dr. hogy az univerzumban nincs olyan pont. hogy a teljes következményét felismerte volna. hogy az idő és tér mérés standardjai változhatnak. . Az asztronómia pongyola megfogalmazással fix csillagok konstellációiról beszél. A tan azt tanítja. Amikor elismerjük és elfogadjuk. mint álló csillagot. de anélkül. mivel az asztronómia még nem rendelkezik olyan eszközzel. Ezért az „álló” elnevezésünk meglehetősen önkényes. akkor tulajdonképpen azt mondta. amikor olyan valaki szemléli őket. és ezért a fizikai változás – mint mozgás – soha nem abszolút. amely abszolút nyugalomban lenne. és ezért nincs olyan pont sem. hogy stacionáriusok a térben. A Sarkcsillagot úgy tekintjük. aki egy számára nyugalmi pontnak tűnő helyen van. Ez azonban csak relatív fogalom. akkor fel kell adnunk a fizika. Az állócsillagokat nem azért nevezzük annak. hogy a tudomány képtelen a világ végső konklúziójára jutni. Amikor Einstein kimondta. a geometria és az asztronómia konvencionális ideáit. mivel kétségkívül mindezek a térben száguldanak tova. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 290 dett erre először tudományosan rámutatni. a precesszió jelensége azonban azt mutatja. hanem mindig relatív. ahonnan egy tárgy alakja és mérete meghatározható. hogy a mozgás pusztán két dolog közötti reláció helyzeti megváltozását jelenti. amelyekkel mozgásuk kimutatható lenne.

röviden. amit ismerünk. s így megváltoztatva a perspektíváját látni fogja. Az univerzumhoz viszonyítva az egész emberiség a vonatban utazó utasokhoz hasonlít.. Ha a vonat megáll. amiről feltételezzük. hogy állandó. szemünk hozzászokik a mozgáshoz. Hogyan tudhatjuk. hogy bármi is állandóan nyugalomban van és sohasem mozog. nem fogja észlelni a vasúti sínek kanyarodását. amihez végül is a „nyugalom” szót alkalmazhatnánk. Ha egy ideig mozgó vonatban ülünk. aki útja során állandóan a lába elé néz. amikor észlelési tartományunk olyan korlátolt? Valószínűleg külső látszatok alapján ítélünk arról. hogy a sínpálya görbül. Egy vasúti sínek között ballagó ember. időszakosan az az illúziónk támad. protonok és neutronok sokaságából áll. amiről öt érzékszervünk tudósít bennünket. Csak akkor veszi észre ezt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 291 Helyzeti és mozgási tér-idő méréseinket egy bizonyos standardhoz viszonyítva végezzük. Einstein azonban meggyőzően kimutatta.Dr. amelyről feltételezzük. hogy a szilárd kövek olyan anyagok. Az atomfizika azonban feltárta. Valami ui. egy második dolog körül foroghat. és általában. változatlan és változhatatlan. Felül kell vizsgálnunk a világról alkotott egyszerű szemléletünket. és természetes állapotnak veszi. hogy örökké nyugalomban van. és figyeljük az ablakon át a tájat. de tévesen azt tartjuk. hogy a táj előremozog. vagy a vonat hátra. ha felemeli a fejét és egy kissé előrenéz. hogy az univerzumban nincs semmi. amelyek nyugalomban vannak. Tehát ugyanaz a meg- . hogy az egész stacionárius anyag mozgó elektronok. hogy nyugalomban van. Számára továbbra is egyenesnek tűnik.

a völgy feletti sziklaoromról figyelve teljes nyugalmi állapotban levő csoportnak látszik. Ez azonban csak a régi. Mégis azt mondhatjuk. . hogy egyik megfigyelőnek sincs teljesen igaza. ha előnyösebb megfigyelési pontra mehetne át. amit mondanak. Mennyire változna világszemléletünk. hogy ami az ő szemszögéből igaznak látszik. mivel különböző pontokból ugyanazt az eseményt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 292 figyelési tárgy különbözőnek látszik a különböző nézőpontokból. és vele együtt mozog a tevekaraván is. amely egy völgyben pihenőjét tartja.Dr. hogy a másik időstandard és térrendszer eltérő az övétől. de nem is teljesen téves. ha meg tudnánk változtatni perspektívánkat? Egy ötszáz tevéből álló tevekaraván. hogy minden mozgó testnek megvan a maga saját időstandardja és saját térrendszere. a relativitáselmélet előtti fizikai szemlélet szempontjából helytálló. képtelen lesz megmagyarázni az univerzumban a teljesen érthetetlen és tökéletesen irracionális tényezők jelenlétét. hogy a Föld is forog a Nap körül. A sziklaormon ülő megfigyelő ezt képtelen észrevenni. tárgyat teljesen másképp látnánk. ahogy Einstein is megállapította. hogy a tevék a földhöz viszonyítva vannak nyugalmi állapotban. ennél többet biztosan csak akkor tudna mondani. A sziklaormon levő megfigyelő csak azt mondhatja biztosan. ezért öntudatlanul becsapja magát. Rendszerint nem tudja. amely nem veszi figyelembe. amellyel a megfigyelő mindig relációban van. és hogyha görcsösen ragaszkodik a sajátjához. az az univerzum minden más megfigyelőpontjából is igaz. Ez természetesen nem így van. A tény az. és azt hiszi.

hogy csak a térben levő testek közötti relációkat ismerjük. mégis a rajta élők nem veszik észre ezt a mozgást. Ha egy másik ember képes lenne a Napból figyelni ugyanezt az eseményt. nem tudnánk. hogy nem tudnánk látni a többi csillagot és planétát az égen. hogy tökéletesen nyugalomban van! . hogy két dél között eltelt idő alatt ugyanaz a hely mintegy 500 ezer km-re van az előző déli helytől. értelmetlen egy adott viszonyítási standard nélkül. valamennyien úgy érezzük. azt gondolja.) Ha valahogy úgy be volnánk zárva. azt találná. hogy a hangot mindig ugyanarról a helyről hallja. Ezért a relativitás azt tanítja. és hogy a leírásuk csak összehasonlító lehet. Kettősségekkel vagyunk kénytelenek foglalkozni. pl. mivel a Föld és a rajta levő toronyóra megváltoztatta relatív helyzetét a Naphoz képest.Dr. Így a megfigyelői ponttól nagy mértékben függ a kapott eredmény. (Egy ember. hogy a Föld a Nap körül forog. A Föld dinamikusan forog a Nap körül – 116 ezer km/óra sebességgel –. hogy Földünk a téren át mozog. aki a toronyóra ütését hallgatja minden délben. Egy dolgot csak egy másikkal hasonlíthatunk össze. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 293 Ezek az állítások annak a tudásunknak a logikus következményei. mivel nem lenne vonatkozási standardunk. az álló csillagokkal való kölcsönös összehasonlításban mérhető és írható le. Térkoncepciónk ui. Így a mozgás meglehetősen viszonylagos valami. De bármilyen planéta mozgása csak valami mással – ami nyugalomban van –.

Látták. Ha azt is figyelembe vesszük. És ez lesz mindig az eredmény. változtathatatlan állandósága van. mennyire valószínűtlen egy hely kijelölése ezzel a szóval. amellyel az „itt” helye valójában mozog a téren át. hogy egyik nézőpontból mérhető. és hogy nem minden körülmények között lesz ugyanaz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 294 Pontatlanul alkalmazzuk az „itt” szót is. amelyek abban az ideában vannak.Dr. mely szerint a helynek önmagában nincs végső mérési standardja. Pythagoras és India régi bölcsei is felfedezték azokat az ellentmondásokat. hogy itt. amelyek a többi . Az első nézőpontból részeire korlátozhatjuk. a Földön egy pontra vagy személyre vonatkoztatva. mely szerint a térnek karakterisztikus léte. mivel nincs egy abszolút értelemben nyugalomban levő test. sőt a Naprendszer is a Tejútrendszerben mozgást végez. a térre alkalmazva azonban értelmetlen. A tér a végső analízisben nem rendelkezik az Euklidesz posztulátumaiba és axiómáiba foglalt sajátosságokkal. De már jóval korábban Einstein előtt a görög Zeno. Így megint Einstein elméletére jutunk. racionális és véges. A mozgásnak csak relatív helyét és relatív sebességét tudjuk meghatározni. hogy a Föld nemcsak saját tengelye. egy másik nézőpontból viszont mérhetetlen és minden irányban végtelen. hanem a Nap körül is forog. amihez ezt a mozgást viszonyíthatnánk. végképp megérthetjük. akárhová is állítsuk magunkat a térben. Pedig az egyik pillanatban meghatározott „itt” a következő pillanatban már egészen más helyen lesz a Föld mozgása következtében. Ez a relativitás következtetése. Kísérletileg soha nem is tudjuk kimutatni azt a sebességet. Ezért az „itt” is relatív fogalom.

amikor a tér abszolút létét természetesnek vesszük. van is és nincs is egyben. vagyis az így előálló ellentmondások megint kioltják egymást. ahogy az „itt”-je reprezentálja.. Így ha a térről úgy gondolkodunk. . hogy az. soha nem jutunk olyan összegre. hogy egy ponton belül nincs semmi. Ez azt jelenti. A geometria definíciója szerint a pontnak nincs kiterjedése. Egyáltalán nincs dimenziója. kiderül. Ezenkívül. hogy a tér inkább egy szubjektív idea. azt kell kikövetkeztetnünk. Ezt az analízist továbbvíve láthatjuk. hogy végre megkaptuk az egészet. Képzeletben helyezzünk el egy pontot ezen a lapon. hogy e mögött még mindig van térrész. az itt és az ott szó különleges helyzetével kell szembenéznünk. amiben valami létezik. A térről azt feltételezzük ui. mint egy objektív elem. Ha a két nézőpont ezen a módon ki is oltja egymást. de amelynek a második nézőpontból tekintve az egészből külön nincs független léte. amelyben a világrend differenciálja magát. semmi más számára nincs hely benne. vagy az. ami a tér egészét jelentené. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 295 résztől könnyen elkülöníthetők mint fizikai tárgyak. ha a hatodik fejezetben tanultakat felidézzük és alkalmazzuk most bizonyos szavakra. Amikor ui.Dr. az összes részt megpróbáljuk összerakni. és végtelen folyamatosságára sem tudunk határokat kijelölni. hogy e pont egyáltalán nem térszerű és ezért a tér. mint valami egésznek a kisebb részéről. ha már azt gondolnánk. akkor az egésznek a létét is tagadjuk.

hogy pl. ahol mozgó testecskék milliói keringenek szüntelen anélkül. hogy a szemantikus problémák valójában logikus problémák. És nem értik. hogy a szavak milyen fontos szerepet játszanak titokban gondolataik felépítésében. vagy itt ezen a kontinensen. . Mivé válik szokásos térfogalmunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 296 Gondoljunk most a térbeli „ott”-ra. teljesen összeomlik. vagy tágíthatjuk. a távoli Ausztráliára. Így az „itt” és „ott” ellentmond egymásnak. Az „itt” szó értelmébe azonban azt foglaljuk bele. hogy a leghegyesebb tű foka is egy parányi világ. mivel már nincs olyan speciális térbeli pontunk. akik az ilyen paradoxonok analízise ellen azt hozzák fel. és azt sem értik. sőt nagyon gyakran még ismeretelméleti problémák is. amit mi magunk róla gondolunk. és nem csak az. ahonnan az egyik hely a másik helyről megkülönböztethető lenne. Tovább nem mehetünk. hogy ez csak csűrés-csavarása a szónak. hogy a világ szemléletében az elme rejtett működése meglehetősen más. hogy értelmébe belefoglaljuk az egész világot. amit bizonyos szótárban leírva találunk rá vonatkozóan. amikor a radioaktív vizsgálatok azt mondják nekünk. hogy egy dolog jelentése elválaszthatatlan attól. Hiszen az „itt”-be Ausztráliát is beleértettük. Ekkor a figyelem korlátozottságát. hogy „nem itt”. nem értik. amely az „itt” definícióját megszorítja. itt ebben az országban. amely e szavakon nyugodott. mint amit rendszerint gondolnak róla.Dr. fel kell adni. pl. Ez azt jelenti. És nem értik azt sem. hogy egymást érintenék? Azok. itt ebben a városban. és ezzel a tér fogalma – mint különálló valóság –.

. meg fogjuk változtatni univerzumunk ismerős jellemzőit is. Ennek a világnak a teljes megértése teljesen magában foglalja ezeket is. Objektív földi életünk világosan a tér és idő által megszabott feltételek között zajlik le. Ez azonban mindig relatív. hogy jellege egyre inkább megváltozik abból. El fogja veszíteni alapvető állandóságát.és időkereteinket. amely az egész külső világot való észlelésünket meghatározza. és az egész univerzumot egy sajátságos tér és időkeretben vagyunk kénytelenek ábrázolni magunkban. Valamennyi mérhető test és valamennyi élő teremtmény érzékeink előtt térben és időben létezőnek jelenik meg. ama. ami egy külső ténynek jelenik meg. és a körülményekkel együtt változik. mivel a külső világ minden koncepciójába belépnek. Azokat a formákat jelentik. azt találjuk. A természet miriád tényeit és megjelent eseményeit csak térben és időben gondolhatjuk el. Az eddigiekről – mely szerint a tér a külső világ tulajdonsága volt –. A tér és az idő vizsgálatot követel meg. amelyekben adva van a tapasztalatunk. Ha a teret jobban megvizsgáljuk. mint egyedülálló térbeli reláció vagy változatlan időmegfigyelés. Ha megváltoztatjuk tér. Nincs olyan dolog. most kezdi felvenni egy rejtélyes szubjektív elem alakját. ami valójában egy belső mentális tényező. valamennyi tapasztaltunk valójában elválaszthatatlan tőlük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 297 A relativitás legalább megmutatja azt. hogy meg kell változtatnunk a világról való gondolkodásunk örökölt szokásait.Dr. megváltoztathatatlan abszolútságát. Ezért a Természetnek ezek a jelenségei csak relatív módon képzelhetők el.

a gondolatnak semmiféle adekvát képével. formákat felvevő tiszta energiatérré alakulnak. Ez az új nézet a régi anyagi szubsztanciában való hitet így erősen megingatta. amely szerint egy test tömege változó paraméter. hogy legprominensebb és legkézzelfoghatóbb jellemvonása – a tömeg – volt egyben a legtartósabb jellemvonása is. amelynek sokkal kevésbé van szüksége ahhoz. Eleddig nem tudtunk egy anyagról az általa elfoglalt tér nélkül beszélni. Ésszel fel sem tudjuk érni. de ez nem fogadható el mentségnek arra nézve. de nem igaz rendkívüli mozgási sebességek esetére. mely szerint az energiának van tömege. és hogy egy anyagi test tömege bizonyos sebesség fölötti mozgáskor azzal arányosan megváltozhat. . Einstein matematikai következtetéseivel egyezik. míg most energiáról beszélhetünk. hogy térbe helyezzük.Dr. hogy a képzelet az ész útjába állhat. hogy a relativitás hogyan és milyen különös módon befolyásolja anyagi világunk tömegét. hogy tudnánk. hogy tudjuk. hogy hogyan. Így a fizikai tárgyak a sebesség diktálta elektromos erőtérré. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 298 Ez a nézet azonban túlhaladja a fizika régi fogalmait. Az anyagról vallott régi nézet az volt. Itt a képzelet nem tudja könnyen utolérni az észt. Az új tudományos szemlélet szükségképp ellentétbe kerül a közhittel azáltal. anélkül. hogy ez így van. hogy lerombolja egy anyagi tárgy statikus természetét. Ez a mindennapi tárgyak mozgásának kis sebességére nézve igaz is. Ezen új szemlélet alapján. egy dolog anyagi jellegét nem tekinthetjük többé kardinális jellegnek. Elégedjünk meg azzal.

hogy mennyi benyomás vonul át az elmén. ha a szám mindkét esetben azonos. mint a nap folyamán. Az a különös megvilágítás. akkor az évek nem számítanak. Egy gyógyszer hatására is megváltozhat pl. A lényeg az. hogy ténylegesen csak a következő reggel ébredtünk fel. különböző sebességgel mozgó testeken elhelyezkedő két megfigyelő számára ugyanaz az esemény időben másképp zajlik le. Az álomban dramatikus események hosszú egymás utáni sorát éljük át. az időérzékelés. 5 perces álomban tehetünk egy teljes utazást. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 299 Az idő relativitása. ami akkor volt. egyik kezének felemelése –. A vízbefúlástól megmenekült emberek is érdekes tapasztalatról számolnak be: közvetlen eszméletük elvesztése előtt egész életük eseménye villanásszerűen átfutott elméjük szeme előtt. mint egy rovar. amelybe időfelfogásunkat is tette. E szerint ui.Dr. Mégis pl. így a mostani napok hossza több mint kétszerese annak. hasonló ahhoz. de később tudjuk. Látszólag csak azért alszunk el. ezek . hogy röviddel ezután álomban ébredjünk fel. Az álom alatt éppen olyan ébernek érezzük magunkat. ami éber állapotunkban három hetet is igénybe venne. amelybe a relativitás térfelfogásunkat helyezte. Az ami az ilyen embernek félórának tűnik – pl. hogy tovább él. hogy a mintegy 100 évig élő teknősbéka nem érzi. Földünk ifjúkorában gyorsabban keringett tengelye körül mint most. mivel tapasztalatát különböző álláspontból határozza meg. az a szemlélőnek mindössze egy pillanat csupán. amely mindössze csak egy hétig él. Az idő relativitása olyan.

hogy mindez csak néhány percet vett igénybe. mely szerint a 24 órás nap minden körülmények között és minden helyen 24 óra lenne. magát az időt. a Vénusz bolygón ülő embernek a mienktől eltérő időérzéke lenne. hogy időérzékelésünk ugyanahhoz a tényhez viszonyítva különösképp változik a különböző nézőpontok szerint. vagyis nem más. és nem tud onnan fölkelni. vagy napos tapasztalaton megyünk át. hogy mindent térben s időben létezőnek lássunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 300 gyakran nagyon részletezettek. az együtt töltött boldog napot alig egy-két órának érzi. vagy a teret sohasem látjuk! A tiszta térről vagy a . Sohasem magát az időt mérjük valójában. A tér nem más. Az időt állandóan a gondolkodó folyamatban tételezzük fel. a másodperceket is órának gondolja –. hogy régi szemlélete mennyire nem helyes a megváltozott körülmények között.Dr. ráesik a meleg tűzhelyre. mint az észlelés folyamatának szükséges állapota. míg egy nyomorék ember. Az a nézet. és illuzórikus azt hinni. nem helyes. A Természet arra kényszerít bennünket. Pl. míg ki nem szabadítják. nagy megrázkódtatásban lenne része – látván. mivel az idő maga csak egy reláció. mint két dolog közötti reláció. és úgy érezzük több órás. Minden embernek individuális időészlelése van – egy szerelmespár pl. Sohasem tudunk semmit ezektől elválasztani. Mégis. holott felébredéskor kiderül. Maga az óra-idő is csak valami térben levő mozgás mérése. Az ember saját speciális álláspontjának perspektívájában látja az eseményeket. Így a tapasztalat azt mutatja. aki pl. Ha történetesen a Vénuszon ülő ember ezt tagadná. hogy ez nem a mi saját egyedülálló tapasztalatunk.

hogy állandóan azt hisszük. de próbáljuk meg pontosan elkapni őket. ezért a teret csak úgy ismerjük.Dr. mint a mozgás egyik sajátosságát. Hogyan tudja bárki is megkülönböztetni. A tér meztelen ideáját nem tudjuk semmilyen mentális képbe öltöztetni. Az időt rendszerint csordogáló patakhoz hasonlítják. már abban a pillanatban megváltozik. vagy változásokkal és megszakításokkal? Sajnos azonban ez illúzióhoz vezet bennünket.. és eltűnnek. nincs a jelen és a múlt között intervallum. vagy megjelölt pillanatok állandó egymás után következéséből állónak vélik. csak egy távolságot. Bárminek találjuk is ezt a pontot. A vizsgálat nem fedez fel elkülönült részeket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 301 tiszta időről nem kapunk közvetlen érzékbenyomást. amikor végződik is egyben? Próbáljuk meg a múlt és a jövő. mivel az emberi elme még csak el sem tud képzelni olyan időt. amely mentes lenne történések átalakulásától. vagy amelyben nem „előtt. most vagy után” események léteznének. kiterjedést elfoglaló dologról tudunk gondolkodni. az „előtt” és az „után” közötti elválasztás érzékelhető pontját megtalálni. mint a dolgok egyik sajátosságát. Ez teljesen természetes. Egy gondolatnak a másik után következése időben zajlik le. A jelen pillanat mi lehet. hogy az idő pillanatokra osztható. független pillanatokat. ha nem egy hipotetikus pont? Ez az egyike az idő illúzióinak. mint kezdetekkel és befejezésekkel. mint ahogy az események is időben jelennek meg. Feltételezzük ui. amikor a jelen pillanat akkor kezdődik. Egyáltalán tudunk bármi elképzelést is alkotni az időről másképp. amelyben ezt a megkülönböztetést tesszük. hogy a jelen idő pillanatában . mint ahogy az időt úgy.

amelyet senki nem tud meghatározni. és amelyről senki nem tud érzékelhető ideát alkotni. az eredmény akkor is nulla lesz. ezért az idő nem független valóság. vagy képzeletünkben létezik. egy fűmagot. el kell ismernünk. A pillanatok valójában nem léteznek. jelen pillanat. De mikor egy absztrakciót valami reálisnak veszünk. múltba tűnt el. máris az ún. valahogy és valamilyen mértékben az elme alkotja ezt. hanem növény? Ha valahol létezik ez egyáltalán. és hogy amikor az idő múlását mérjük. pl. Pongyola megfogalmazásunk az időjelen. absztrakció.Dr. vagyis az idő mozgása nagymértékben bennünk van. múlt és jövő fázisáról olyan valamiről való kijelentés. hogy minden vizsgálatot kiálljon. Amikor gondolkozásunkat még tovább visszük. az ún. hanem a valóságból készült kivonat. amely elég korrekt lenne ahhoz. ami nő. jóval valószínűbben – legalábbis bizonyos mértékben – elménk által táplált ideának látszik. amikor a magból növény lesz? Ez teljesen lehetetlen. Mivé válik egész időfogalmunk akkor. amikor ilyen tulajdonképp nem is létezik. ellentmond önmagával. amikor a mag már nem mag többé. Figyeljünk meg bármit. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 302 élünk. akkor az elménkben. hogy időérzékünk összezsugorítható. Meg tudjuk állapítani azt a pontos pillanatot. mint ahogy térérzékünk kinagyítható. Az idő a térhez hasonlóan absztrakció. Az idő nem azonos a nem létezők összegével. ha elkülönült alkotóelmeiről sem tudunk fogalmat alkotni? Így ami valóságnak tűnt. Adjunk a nullához nullát. Hol van az a pillanat. A relativitás . Legyen az a másodpercek akármilyen töredéke is.

Mindez azt mutatja. hanem egy még keményebb probléma. Amit öntudatlanul elért. mint amilyennek tekintjük. Van azonban mégis egy elválaszthatatlan elem. Mit tudunk valójában? A világ már nem szilárd tény többé. amit azzal töltök. egy középkori tamil szöveg szerzője. bár vizsgálatát tudományos mérési módszerekre korlátozta csupán. hogy az embernek nincs semmiféle időérzéke. hogy az idő nem olyan egyszerű dolog. hanem valójában misztériummal terhes. és ezért a tudással kapcsolatos valamennyi definíciónkat is. hogy az idő alkotta formák. amint e tanítás lényege kitárul előttünk. Valóságérzetének rejtett forrása látható lesz. hogy természetére fényt derítsünk.Dr. Ez a tényező az elme. Einstein munkásságának értéke – abban. a tapasztalat szerint sohasem végsők. Itt csak azt kíséreltük meg. és amely összekapcsolja és tartja valamennyiüket. Az emberi nem elenyészik. Aspektusoknak tekinthetők. hogy megkérdezem: Van egyáltalán idő? – magát a tökéletes Békét és az igaz Istenséget fedte fel előttem. . hogy a relativitás igazságát fizikai tényekkel bizonyította be a metafizikai képzelet helyett – óriási nagyságú. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 303 azt tanítja. Nagy hiba lenne azt képzelni.” – mondta Tirumoolai. „Az a kicsi idő. Az ember erősen érzi az idő múlását és valóságát. hogy azt akarjuk mondani. ha az időt valóságnak gondolja. Az álláspontok doktrínája. amelyek a legszertelenebb módon megváltozhatnak. Ilyenről szó sincs. A relativitás egész elve nagyban megkérdőjelezi az univerzummal kapcsolatos összes tapasztalatunkat. amely az összes változásukon keresztül folytatódik. az a tudás kritikája volt.

hogy változzanak.Dr. A fizikai világban annyi relatív igazság lehet. a relativitás fényében eltűnik. és soha nem a végső lépés. mint amilyen erősen elődeik támogatták annak idején. de az igazságot önmagában nem fejezheti ki. és ezért mindig feltételesek és gyakran hajlamosak arra. mely szerint létezni annyit jelent. A gondolat világában annyi igazságszemlélet lehet. A Viktória korabeli materializmust pl. hogy az univerzumban valamiféle zárt rendszerek lehetnének. Az univerzum állandó újraértelmezést kíván meg. Az ilyen pluralisztikus és változatos nézetek emberi korlátozásoktól függenek. Itt azonban megint figyelmeztetnünk kell. ami nem mint más dolgokhoz való viszonylatában lenne ismert. helyes lehet. amikor a figyelmünk valamilyen sajátos nézőpontra való rögzítésének eredményeként jön létre a relativitás világának birodalmában is. amely érvényteleníti a közönséges tudást. Egy megfigyelés ui. Semmi sem ismert. mint relációban állni. Mindegyik csak egy kísérleti modell az igazság megközelítésében. . ahány emberi lény él a Földön. A kettő egymástól különböző. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 304 A relativitás alaptörvény. Innen van Lotze mondása. ahány lehetséges nézőpont vagy mód van egy dolog szemléletére. Ez az az antropocentrikus tévedés. amely a Természetben valamennyi fizikai esemény és tárgy alapját alkotja. Az az idea. ma már néhány vezető tudós éppen olyan erővel viszszautasítja. Mindegyik csak egy aspektust jelent és nem a teljes igazságot.

Ezért ezeket „relatív igazságok”-nak nevezzük. de ez a szemlélet sohasem általános. mint az emberek individuális és tökéletlen szemléletét. csalóka területen áll. Valóban félhettek attól. olyan különös összeütközését a tapasztalatnak. legyen az akár tudományos vagy akár másvalamilyen tudás. ezért a filozófiának kell helyettük végrehajtani. minden nem filozófiai tudás.és következtetésbeli változatot. hogy a logikus következtetéseket egész a legtávolabbi végpontig kell majd vinni. mint pl. amikor ki- . szemlélet-. Minden egyes ilyen részigazságnak. mindenre érvényes. és sohasem a lét teljességével foglalkozik. mivel az emberi ízlés hajlékonyságától. A relatív igazságból származó individuális nézetek lehetséges sora olyan széles. annak bizonyos területével foglalkozik. a félénkeket megrettentette. Amikor a relativitás kísértete megjelent a tudomány küszöbén. a biológiának vagy gyógyszertannak megvan a maga különleges szemlélete az élettel kapcsolatban. szokás.Dr. Ezért látunk oly sokféle véleményt. az emberi temperamentumok sokféleségétől. Mivel ezt haboztak megtenni. hogy számuk korlátlannak tekinthető. Eredményeik változnak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 305 Mindezeket a tényeket úgy kell tekinteni. Következtetéseik egyike sem jelentheti soha a végső következtetéseket. olyan széles nézet-. A filozófia legmagasabb álláspontjából nézve – amely a végső igazság álláspontja és nem a gyakorlati értékeléseké –. az emberi tudásfokozattól és kapacitásuk mértékétől függ. a csillagok miriádjai közötti jelentéktelen kis planétánkon levő megfigyelők helyi álláspontjától függ. Valamennyi ilyen megfigyelés ui.

A Végső nem más. Valamennyi emberi intellektuális tudás teljesen relatív. Csupán a megszámlálhatatlan lehetséges szemlélet egyikét jelenti. ama ítélve. Éppen olyan paradox. Olyan világ ez. amelyet minden időre és minden megfigyelésre korrektnek lehetne kinyilvánítani.nem tud kiszabadulni. mint fikció. Nincs olyan tudományos elmélet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 306 egészítő tudással további álláspontok állnak rendelkezésre. Egy és ugyanazon dolgoknak ezek a különböző és divergens megjelenései – amikor a megfigyelők vagy a megfigyelési pontok maguk is különbözők – kétségbe ejthetnek bennünket. Az emberek ui. és végső soron – mint egy farkát kergető állat – állandóan körbe-körbe forog. Az igazság mítosszá vált. állandóan csak az egyik provizórikus elmélettől a másik provizórikus elmélet felé halad. vagyis ilyen módon a végső igazságnak csak torzképe nyerhető. sohasem tudunk az univerzum végső igazságára jutni. hogy csak az új igazság illúzióját kapjuk. hogy rabok vagyunk. és úgy tűnik. állan- . amelyből úgy tűnik . Egy örökké úton levő fáradhatatlan vándorhoz hasonlóan. maga a valóság azonban soha. Minden nézetnek megvan így az igazolása. hogy valaha megismerjük-e az igazságot a világot illetően. amelyet gyógyíthatatlanul ne fertőzött volna meg ez a mindent átható relativitás. Nincs olyan tudományos megfigyelés. Úgy látszik. de magát az igazságot ne érhessük el soha. ami felfogható. mint bármi más.Dr. ahol az ész meggyilkolja a tapasztalatot és ahol a tény cáfolja a gondolkodást. Ezért bonyolult világunk természetéről – amelyben élünk – nem kaphatunk tiszta képet.

. nem elégedtek meg vele. mivel csak aspektusokra jutunk. hogy a magyarázat megmásíthatatlan rendszeréhez jussunk. ahol minden nézet téves és igaz is egyben. állandóan új eszmék. Semmi sem tarthat joggal igényt arra. nem pedig csak néhány. és az elme örökké egyik ideát a másikkal váltja föl. ahonnan megközelítjük.Dr. Így ez a kardinális kérdés újra rájuk nehezedett. hasztalannak bizonyult. hogy a végső valóságot képviselje. Ez azt jelenti. nem a végső kép. új fogalmak felé mozognak csak azért. nem pedig független entitásokra. az a másikból tagadható. hogy nincs végső értelem és jelentés. hogy csak egyik doktrínáról a másikra juthatunk. hogy maga a tény is attól a megfigyelési ponttól függ. Azt jelenti. Meg akarták tudni. úgy látszik. mivel a tudományhoz hasonlóan a metafizikát is a relativitás makacs és kitartó betegsége kínozza. A metafizikában hasonlóképp nincs végső következtetés. Végül úgy tűnik. akik felismerték ennek a következtetésnek az elkerülhetetlenségét. A relativitásnak ebben a világában. vagy csak jelentéktelen illúzió. Egyik aspektus látása kizárja az összes többit. ahol ami az egyik nézőpontból megerősíthető. és sohasem láthatjuk mint egészet. Azt jelenti. ahonnan minden tény magyarázható. az nem illik hozzá a másikhoz. hogy a világról csak töredékes szemléletünk lehet. vajon lehetséges-e olyan nézőpontra jutni. hogy minden csak múló látszat. hogy a következőkben ezeket is elhagyják. Ami hozzáillik az egyik megfigyelési ponthoz. Röviden: a világ képe. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 307 dóan változtatják intellektuális helyzetüket. Az a kísérlet. Azok az indiai keresők azonban. vagy a tudomány ismeri. ahogy mi.

hogy a párhuzamos egyenesek soha nem találkoznak. hogy ne ejtsen minket kétségbe. mint amilyet mi használunk. ezért pl. hogy találkozhatnak a végtelenben. Euklidesz azt mondta ki. az igazság filozófiája. A tér . látszólag tehát ugyanolyan módon mérné az időt. mivel a hasonlóság ténylegesen csak fiktív. Bebizonyították. Einstein viszont azt. és ezt az utat meg is lehet találni. Egy másik bolygó lakójának. ha nem találunk semmi abszolút mércét az univerzumról alkotott tudásunk anyagára. Éppen ez ösztönözzön arra. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 308 Feleletet akartak kapni rá. Ilyen változatlan elvet kerestek tehát az igazságnak. hogy hallgassunk a filozófia hangjára. Ezt az aritmetikai eredményt ui. mint Pontius Pilatus: „Mi az igazság? Megszerezhető-e ez a maga teljes integritásában?”. ami tökéletes és univerzálisan érvényes minden emberre. hogy a probléma megoldásához más úton kell közeledni. hogy olyan magasra legyünk képesek emelkedni. amit végső igazságnak neveztek. egyik évszázadban sem kérdőjelezte meg senki. a világ egyik részén sem. a kettő csak álláspont szerint különbözik egymástól. hogy mindez álláspont kérdése. Arra ösztönöztek. amely világosan azt mondja. Végül megtalálták a kielégítő feleletet. és így született meg a titkos (nyilvánosságra nem hozott) tanítás. hogy mindkettőnek igaza van. akinek éppen olyan karórája lenne. vagy rövidebb lenne mint a mienk. egy fix időpontja sem lenne azonos a mienkkel. mégis már eredményre jutna. Mégis azt tartjuk. ahonnan az igazság hegyvonulatának minden kisebb csúcsa világosan látszik. Ezen olyan valamit értettek. vagy hosszabb.Dr. hármat eredményez. mint ahogy a kettő plusz egy. Napja ui.

Egy másik megfigyelési pontnál magasabb megfigyelési pont szélesebb látóhatárt tár föl. hogy van. megtalálható az emberi . a tapasztalatnak pedig az utolsó leckéje. Kimondja. azt. Ez Einstein relativitáselméletéből következik. különböznének.Dr. aközött. Mindenfajta eredmény köré határvonalat húz. A tapasztalatnak ezzel az ellentmondásával mindenütt találkozunk. Egy tárgy alakja. hogy a róluk való naiv közvetlen benyomás elégtelennek bizonyul. így szükségképp az időrendszerek is. Ez a vizsgálat a filozófiának az első. nem lehet elválasztani térbeli helyzetétől.és időbeli helye végül is látszatok csupán. tér. és ami csak lényegesnek látszik. amit a földi ember lát. amelyek a különböző megfigyelők szerint változnak és különböznek. A megfigyelési pontok eltérő volta a megfigyelés egyöntetűségét veszélyezteti. ami lényeges. és minden egyes ilyen vonatkozási rendszeren belül a régi mérések és Newton axiómái érvényesek. ami ténylegesen van. hogy egy szélesebb és kitágítottabb szemlélet biztosítására új megfigyelési pontokat kell keresnünk. Ez a vizsgálat a megkülönböztetést jelenti aközött. amikor behatóbban megvizsgáljuk őket. Így a relativitás lényeges és fontos tanulsága az. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 309 vonatkozási standardjai ui. Még az élet legalacsonyabb nézőpontból származó tapasztalata is azt mutatja. mivel csak egy sajátos megfigyelési pontra vonatkoznak. A relativitás elve nem veti el Newton régi tételeit. és ami csak úgy látszik. hogy nem várható. hogy mindig alkalmazhatók legyenek. elfoglalt helyzete. hogy sok dolog nem az. aminek az első pillantásra látszik.

amikor azt mondja ki: emelkedjünk fel a lehetséges legmagasabb. amikor arra tekintünk. Egy égitest haladása. Ha minden az első benyomásra feltárná egész természetét. és csak akkor tegyük meg a világról a végső következtetéseket. nagysága és távolsága nem függ attól. amit felveszünk. és a filozófiának nem kellene azon fáradnia. amit mi igazságnak hiszünk. amit igazságnak gondolunk? Mindez ui. Filozófiailag nem bölcs dolog és végső soron bizonytalan is.Dr. és az ítélet értékét teljesen az az álláspont határozza meg. Ezért intellektuális erőfeszítést kell tennünk. hogy nem tudunk szabadulni a kettős . mivel fáradságos. a látottak titkát csak ezek után tudjuk megragadni. mivel mindenki más is ehhez ragaszkodik. ha mindig egyetlen helyzethez ragaszkodunk. hogy a megfigyelési pontot feljebb helyezzük. A filozófia ezt még tovább viszi. követnünk kell a csillagászat útmutatásait. Milyen nézőpontból keressük az igazságot? Milyen előnyös helyzeti ponton állunk. hogy milyen hosszan szemléljük. ahol nincs relativitás. meghatározza mindazt. vagyis a puszta látottak alapján nem juthatunk ezek megismerésére. végső álláspontra. Rámutat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 310 társadalomban éppúgy. hogy egy újat találjunk. hogy a tudomány után kullog. és a dolgokat csak innen szemléljük. A tapasztalat és a tapasztalat igazságtartalma közötti szakadék kényszerít bennünket előre a tetszetős tényeken túlra. mint a planetáris folyamatokban. vagy azért ragaszkodunk hozzá. Így a tudomány terén a több igazság megismerésének lehetősége nő csupán azzal. a tudományra nem lenne szükség. hogy a tényeken alapuló elmélkedésekkel vitába szálljunk.

Egy ilyen állapot csak a legszélesebb látókörére bővített tiszta ész szigorú működéséhez tartozik. amely mentes minden relativitástól. Ez az. ill. A szokatlan utak láttán az egyik ember elméje könnyen elfárad és megelégszik az első és legközvetlenebb állásponttal. amely a dolgokat úgy fogja fel. törni fogja magát. amit a tudós tesz. nem pedig a fizikai megfigyeléssel és laborkísérlettel feltárthoz. a gyakorlatival és hétköznapival. ahonnan nem tudja határozottan állítani a végső igazságot. mivel a vallástól eltérően nem fél tőle. Ezért a másodikból származó szemlélet abszolút módon független és mentes lesz azoktól a személyes emberi jellemzőktől. de a végső igazság pontosabb keresését nem szolgálhatják. . amelyek minden más eredményt részlegessé és relatívvá tesznek. az első a hétköznapi szokásos élet és a kísérleti tudomány felölelte összes lehető és relatív helyzetet foglalja magában. míg egy másik ember elméje. hogy ne elégedjen meg semmilyen szűk látókörű állásponttal. Ezek közvetlen és gyakorlati célokra nagyon megfelelhetnek és nagyon hasznosak. vizsgálódó helyzet felvételével magyarázatukra jusson. egyszerű és egyedülálló nézőpontja. amiért az igazság filozófiája kifogást emel és üdvözli. hogy az első látszat. Csak arra ösztökéli a tudóst. Ez az. és egy kritikai. De itt ő meg is áll. vagy a dolgok ismerős felszíne fölé emelkedjen. vagy a megcáfolhatatlan ítéletet. akit az igazság szeretete teljesen átitatott. ha a tudomány továbbhalad előre az úton. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 311 nézőpont szükségétől. ahogy azokat az érzékszervek közvetítik.Dr. míg a második a tisztán univerzális ész távoli.

ha fáradságosan kijavítják általános és spontán ítéletüket. Mindketten fontosnak tartják. a tudós és a filozófus azonban csak kísérletinek. ennek a tényét mindenki elfogadja. saját életüknek az értelmét és jelentését észlelnék. az átlagembertől más szankciót nem is kíván. Az emberek azonban valójában eredendő és velükszületett tévedéssel jönnek a világra. a valódi tudáshoz csak úgy juthatnak. és behatóbban megvizsgálják azt a módot. hogy a világot illetően mindig kétféle szemléletmód lehetséges. akkor a filozófia munkája nélkülözhető lenne. hogy a gondolkodásban a közvetlen tapasztalat mögé hatoljanak. és a filozófus nézetét gyakran gyanakvóan szemléli. ha a közvetlen benyomások elegek lennének bármiről a teljes igazság megismeréséhez. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 312 A primitív álláspont a mindennapi élet szükséglete. és esze ágában sincs a tényleges tapasztalatát megkérdőjelezni. Gyakorlati célokra elég sikeresnek bizonyul. és ha az emberek természetesen az univerzumnak. és vizsgálatát tovább folytatja jelentését illetően. hogy korrigálja őket. ill. Az egyszerű ember ezzel meg is elégszik. nem volna szükség semmiféle instrukcióra. mégha ez az ész hosszadalmas küzdelmét és végső győzelmét reprezentálja is. Így arra a következtetésre jutunk. és számtalan fokozatát foglal- . Az első nézőpont sokoldalú lehet. próbaképpeninek tekinti. ahogyan ez a tapasztalati tény született.Dr. Általában az öt érzékszerv észlelésén alapul. nem kellene az oktatást segítségül hívni. általános gondolkodás mindig helyes lenne. Ha a hétköznapi. A szellemi erőfeszítéstől való általános idegenkedés rendszerint megelégszik a könnyebb nézettel – terhelje azt ugyan számtalan tévedés –.

relatívnak. numenális. hanem az elfoglalása nagyon is lehetséges. Lehet primitívnek. Vállalkozása óriási. gyakorlatinak. Egyedül a filozófia tudja ezt nyújtani. amit valódinak és igaznak hiszünk. egyedülálló. szokásosnak. felsőbbrendű és rejtett. hogy a gyakorlati élet és a tudományos kutatás csoportokra osztása által teremtett hézagait kitöltse azzal. a tartós . megpihenni kíván. Erre a magasabb nézőpontra nemcsak vitathatatlanul szükség van. mivel egyedül a filozófia emelkedik fel a legmagasabb csúcsra. ésszerűnek. A második nézőpontot viszont a következő jelzőkkel lehet jellemezni: abszolút. A tudomány sohasem végezheti el a feladatát egyedül. egybefoglalt. végső. teljes. univerzális. és nem korlátozza magát a csoportokra osztásra. empirikusnak. végesnek. részlegesnek. Amikor a mókuskeréktől elfárad. tudatlannak és magától értetődőnek nevezni és ezekkel jellemezni. hogy a tudomány hogyan sérti a józan ész álláspontját. igaz. hanem a lét egészét vizsgálja. hogy a legnagyobb gondot fordít arra. ami a tudománynál is magasabban áll. alacsonyabbnak. A filozófia arra törekszik. azonnalinak. Már láttuk.Dr. beleértve magát a vizsgálatot végző elmét is. rendkívülinek. de a végcélhoz nem érhet el. helyinek. amit gyakorlatilag a logikában együgyűségnek nevezünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 313 hatja magában annak. de mindig abban van. legmagasabb. filozófiai. egyszerűnek. nehogy a szellemi és materiális lét valamilyen aspektusa – legyen az mások által akármilyen jelentéktelennek is tekintve – kimaradjon széles látóköréből és egyedülálló koordinálásából. reflektív. De mennyivel inkább sérti egy olyan valami.

amelynek a jellemzője az. ezért mindig relatívan lát. különbözik attól. tökéletes. ezért abszolút. Gyakran az jelzi előre. amelyek konfliktusba kerülnek az előre kialakított nézetekkel. a második az emberé: az első az egész univerzum nézőpontjából szemlélődik. Csak egy végső igazság.Dr. érett érzéssel megkötött házasság között. ami az első érzékbenyomásból adódik. hogy ezeket felfedezze. A relativitásnak Ebből az ördögi köréből nincs más kiút. míg az utóbbi csak embercentrikusan. miután átküzdötte magát a róla való mély elmélkedés folyóján. A világ fogalma. Így két elkülöníthető álláspont keletkezik. hogy változtathatatlan és sérthetetlen. hogy a körülmények nehéz problémákat vetnek fel. zavarba hozva a még szabadon gondolkodni képes elmét. és egy végső álláspont lehet. igaz. A filozófus arra törekszik. Éles különbséget kell tennünk közöttük. a másik viszont éretlen még. Ilyen váltás van az első fellobbant szerelem és a végső. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 314 békét azonban nem azzal találja meg. Az alacsonyabb álláspontról az igazság filozófiája által elfoglalt magasabb álláspontra való átváltás csak akkor következhet be. Az első ui. és ennél kevesebbel nem elégszik meg. amely a legtisztább elmélkedésből keletkezik. hanem azzal. csak ha a tudomány a filozófiai szemlélethez fordul segítségért. és természetes nézőpontunkat kettéosztja. és nem csupán valamelyik ember tudásának nézőpontjáról. hogy a dogmatizmus megnyugtató karjaiba hanyatlik. hogy a filozófia magas régióiba emelkedik. Az első álláspont magának az univerzumnak az álláspontja. Ez a kétség sötét szel- . ha valaki a lassú élettapasztalat állványzatán mászik felfelé vagy akkor.

ahol a tudás és a cselekvés piramisának valamennyi éle összefut. az összes többi nézőpontból csak olyan feleletek adhatók rájuk. Nincs ui. Sokkal kevésbé fontos pl. Határozatai gyémántkeménységűek. a kemény tények nyomása alatt. vagyis abban. amelyet egyedül ez a filozófia kockáztat meg. de amelyek bukása előbb vagy utóbb elkerülhetetlen.Dr. A történelem bizonyítja. az igazság és a tapasztalat. vagyis egy időre hasznos működő nézeteknek foghatók fel. az idő ezeket csak megerősítheti. ahonnan a végső cél látható. mivel egyedül ez a nézőpont az. amely viszont további és még mélyebb vizsgálatot vált ki. A magasabb álláspontra való helyezkedésből származó tudás elégítheti ki megfelelően ezeket a kérdéseket. hogy az eredmények teljességére. amelyek pillanatnyilag megfelelhetnek ugyan. valamint a tudás valamennyi igazolt alapelvének megcáfolhatatlanságára jusson. a végső igazságot kivéve. mint minden más egyebet is. hogy kormányok. amely – amikor megvalósul – minden mást is megértet. kezdeti látszólagos legyőzhetetlenségük ellenére. Így csak a filozófia válik azzá az egyedüli csúcsponttá. Ezt a célkitűzést meg kell vizsgálni azonban. állandó megnyugvás semmiben. Kanadából Fokvárosig elmenni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 315 lemét idézi elő. vallások. A vizsgálat azonban hamarosan éles kérdéseket vet felszínre. de nem kezdheti ki. mint a primitív nézőpontról a filozófiaira eljutni. és ez a filozófia hajlandó alávetni magát minden . elméletek és intézmények végül is hogyan omlanak össze. Egy ilyen magatartás egyedülálló erénye és összehasonlíthatatlan értéke abban a merész célkitűzésben mutatkozik meg.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 316 elképzelhető vizsgálatnak. nem szabad összetévesztenünk a kategóriákat. Meg lehet különböztetni egymástól őket. mint Gibraltár sziklája. ami mindig volt és mindig lesz. E két szemlélet koordinálható az egyéni körülmények szerint. Így keresésünkben meg kell tanulnunk a megfelelő álláspontot alkalmazni. akkor a világot a filozófiai álláspontról kell megközelíteni. A filozófiai nézőpontot meg kell különböztetnünk a gyakorlatitól. elegendő. míg . hogy olyan szilárd alapra tett szert. Akarjuk az igazságot illetően az utolsó szót is megtalálni és kimondani? Ha igen. A közöttük levő ellentét az elemi gondolkodás világához tartozik és nem mozdítja el helyükről a mindennapi élet mozgatórugóit. mert a büntetés az lesz. mivel – mint önmagának is legkegyetlenebb kritikusa – tisztában van vele. Vagy csak egy gyakorlati célokra megfelelő álláspontot és nézetet akarunk? Ebben az esetben ui. hogy az igazság eltorzul. A többi filozófiától eltérően – ahol a filozófusok maguk is különböznek –. de ezt téve mindkettőről csupán kivonatot készítünk. hogy a magasabb nézőpontra való emelkedés egyben az alacsonyabb megszűnését jelenti. különben homályos szemléletre jutunk. ha a korlátozott és alacsonyabb nézőpontra helyezkedünk. de nem lehet szétválasztani.Dr. Nem szabad azonban azt gondolni. De bármit is válasszunk. az igazság filozófiája a lényeges elveket illetően egy jottányival sem térhet el attól. Tanulmányozhatjuk az egyiket a másiktól függetlenül. és képtelenek leszünk arra. hogy működő szabályt találjunk magunknak.

A szokásos életet ez meglehetősen nyűggé változtatná. ha minden egyes tett. csak szükséges megkülönböztetésnek. De éppen olyan balgaság és lehetetlen is lenne a hétköznapi élet szabályzatát a tiszta filozófiai kérdésekhez alkalmazni. hogy a főzés legkisebb részletét is megvizsgáljuk mindennap. Senki nem hagyhatja el az elsőt mindaddig. mint az igazságon. . Pl. mivel arra nincs idő. amelyek az igazságot általánosítják naponta változó diorámájának valamennyi látványa mögött. ezért kénytelenek vagyunk. Ez azt jelenti. Ez elég ahhoz. Az aktív élet lehetetlen lenne. hogy minden olyan. ha az igazság birodalmán belül akar maradni. amíg emberi lény marad. amilyennek lennie kell. hogy meg kell elégednünk azzal. hogy a Föld gömbölyű. mozgás előtt várni kellene és összegyűjteni az összes tényt. mivel a gyakorlati életnek nagyobb mértékben kell a hiten alapulnia. vakon hinnünk kell a szakácsunknak.Dr. de nem hagyhatja figyelmen kívül a másodikat sem. de nem is szükséges. Senki nem lehet meg a primitívebb szemlélet nélkül. amíg szilárdan kitart azon elvek mellett. hogy érzékelni is képesek legyünk. A magasabb álláspontnak a mindennapi élet apróbb dolgaira való alkalmazása nem kívánatos. soha nem bizonyítjuk be. hogy az erről való igazságot soha nem tudjuk meg. Nem szabad szigorú kettéosztásnak tekinteni őket. Ezért elég ha tudjuk. és nem kívánjuk. közülük a legtöbbet látszat-értékükön elfogadni. hogy a filozófus érzékeny emberi lény maradjon mindaddig. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 317 a valódi a kettő együtteséből származó egész.

Dr. tapasztalat. A szintek kiegészítik egymást. amit látnak. hogy az élet és a világ mit is jelent – vagyis amikor elkezd filozofálni –. amely előrehaladásnak minden centiméterét alaposan megvizsgálja. Amikor kellő bátorságot gyűjt össze ahhoz. Összezavarni és összetéveszteni azonban nem szabad. vizsgálatából semmit ki nem hagyó szemléletére nem elégséges. akkor fel fog emelkedni a filozófia méltóságába. amelyet azok végeznek. hogy mindennek. Így tehát összeegyeztethetjük a gyakorlati élet célkitűzéseit a filozófiai igazság célkitűzéseivel. ami létezik. hogy megtegye az ugrást. amely alkalmazása az élet átfogó. Amikor az ember elkezd azon gondolkozni. sem azok tapasztalatát nem tagadja. akik az igazságot csak abban találják. A tudomány a filozófia kiindulópontja. amikor a relativitás felismerése arra kényszeríti. arra törekszik. és arra kell törekednünk. Rámutat azonban az ilyen munka. hogy megvallja: egyedül sohasem képes bizonyosságra jutni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 318 Az ilyen gyakorlati módszer azonban egyedül túl kevés ahhoz. Nem . mert ez azt jelentené. és valamennyi tudást harmonizálhatjuk. akik a hétköznapi nézőpont keretei között mozognak csak. ítélet és tudás tisztán viszonylagos jellegére. a végső és következetes magyarázatát nyújtsa. hogy a filozófia számára megfeleljen. hogy koordináljuk őket. Egyedülálló álláspontjáról a filozófia ui. Mindkét szinten belül elkerülhetetlen a gondolatok áramlása. el kell hagynia a hétköznapi életét jellemző kis megalkuvásokat és Himalaya szintű szellemi magasságokba kell felemelkednie. ugyanakkor nem tagadja annak a munkának a látható értékét sem. hogy összetévesztjük az élet és a gondolkodás dolgait.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 319 kell. amely a tudás történelmében egyedülálló. koordinálni. az utóbbi nézőpont az igazságot magát adja oly módon. Így a földi küzdelmek közepette kell dolgoznia. Azok. amellyel egy vak ember hályogát távolítjuk el. hogy az ész és tapasztalás alapján nyugszanak. Amikor az ilyen elmélkedést a legvégső határáig visszük – amely természetesen sok türelmet és kitartást követel meg – látni fogjuk valamennyi pszichológiai tudásunk relatív voltát. és amely a létnek olyan nem is sejtett világát tárja majd fel. ahogy legjobb megérzései tökéletesen megvalósulnak. amely mélyen benne lakozik. Mivel az előbbi nézőpont az igazság különféle nézeteivel lát el. az emberi elme legmagasabb rendű forradalmára vállalkoznak. akik fokozatosan átmennek az első szemlélet relatív gondolkodásából a második szigorú bizonyosságára. amelyen belül az emberi faj legmagasabbrendű reményei válhatnak valóra. ugyanakkor megtartva a földön túli lét belső csöndjét: össze kell békítenie azokat a korlátokat. hogy elvesse a gyakorlati eredmények vizsgálatát – a kettőt össze lehet és össze is kell hangolni. a maga megfelelő helyén alkalmazva – ahogy majd az ezt követő kötetben látni fogjuk – úgy fog hatni mint egy sebészi művelet. . hogy olyan megdöbbentő eredményre jussunk. Fel kell oldania a gyakorlati és a filozófiai téves szembeállítását. amelyek az embert minden oldalról körülveszik azzal a szabadsággal. Ez az elv. és egy magasabb egységbe kell fognia őket.Dr. Lehetséges lesz akkor. Az új helyzet döntő fontosságú lesz az univerzummal kapcsolatos gondolkodásukra és embertársaik irányában kialakított magatartásukra.

Kopernikusz vezette be a direkció relativitásának elméletét az európai gondolkodásba.és időérzete. mivel nem tudjuk több millió km távolságra és elég hosszú időn keresztül követni. akkor csak egy abszolút és fix világszemlélet volt lehetséges. Felismerjük-e. ha elég messzire tudjuk követni. Amikor még a régi középkori lapos Föld-elmélet létezett. A relativitás hipotézise az univerzum olyan óriási térkiterjedésének vizsgálatából született. Kopernikusz felfedezése megváltoztatta az európai gondolkodás irányát.és időérzéke egyre tágul. hogy az emberek tér. hogy a Föld lapos. Ez tette lehetővé Einsteinnek. E könyv elején említettük. hogy a Föld gömb alakú? Amikor a középkor felfedező hajósai mind messzebbre merészkedtek.Dr. Amikor a forgó Föld-elmélet diadalmaskodott. amikor a csillagászok finomabb eszközöket eszeltek ki. ténylegesen görbe vonalak. és végül megkerülték a Földet. görbe vonallá változik! Az egyenes csak azért látszik egyenesnek. Ha ezt meg tudnánk tenni. tarthatatlanná és nevetségessé vált. E fejlődés további fontos következményeit vizsgáljuk most meg. amelyek fokozatosan forradalmasították kultúráját. hogy az egyenes valóban görbe vonal. hogy jelen korunk találmányai azt segítik elő. és így mind többet tudtak meg a távoli csillagokról. amelyre korábban a hasonló vizsgálatoknál nem volt példa. látnánk. hogy e táguló térszemléletnek volt az is köszönhető. és felszabadította azokat az erőket. Az ilyen felfedezés azonban Euklidesz vala- . hogy az ember felfedezte. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 320 Az ember egyre táguló tér. hogy a fénysugarak. az a hit. amelyek látszólag egyenes mentén terjednek. és hogy az egyenes. hogy felfedezze.

a rádióban közvetlenül olyan beszédeket vagy dalokat hallhatunk. És amilyen mértékben ez a változás arra készteti az embereket. más új igazságot is magával hozott. Az embereket manapság ez a meglepő változás kevésbé szédíti meg. mint pl. Hatást gyakorol az emberi élet és emberi kultúra nagyobb részegységeire is. mind a kultúra szempontjából. A gramofon 10 évvel ezelőtti hangokat felidézhet. amíg hozzánk érnek. amelyeknek a meghallására régen esetleg több napi utazásra is szükség lett volna. Az emberek időérzékelésének kitágulása egyaránt fontos mind a gondolkodás. Az euklideszi geometria akkor érvényes. pl. de amikor megfelelően nagy teret vizsgálunk. olyan mértékben alkalmazko- . amely Kopernikusz és Einstein felfedezéséhez vezetett. nem megfelelő többé. ha csak az univerzum egy korlátozott részére alkalmazzuk. de ugyanekkor e helyett a fizikai jelenségek átfogóbb és általánosabb magyarázatát nyújtotta. A táguló tér érzékelése forradalmasította még a matematika jellegét is: ez ugyan megkövetelte a korlátolt fogalmak feladását.Dr. Az idő világa összeszűkült. Riemann rendszerét kell alkalmazni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 321 mennyi axiómáját és az euklideszi törvények szerint a térben elrendezett fix anyagi testek régi fogalmát lerombolja. míg az idő érzékelése megnövekedett. Hatással van az államférfiak gyakorlati politikájára és a közgazdászok elméleti elveire. A térérzékelésnek ez a kiszélesedése. ötszáz évvel ezelőtt. és a világ méréséhez az euklideszinél megfelelőbbet. és ez különböző módon mutatkozott meg. hogy ismerjék fel a lét egységét.

Azt is hitték. ahogy majd a jövőben a dolgokról gondolkodunk. eddig a külső világ fő jellemvonásának annak kikerülhetetlenségét és mechanikai státuszát tartották.Dr. hogy találkozzanak. Ezen túlmenően. mind a filozófia itt arra törekszik. hogy rendelkezzen. A relativitás új világszemléletet teremtett. elméjüket felszabadítja a régi. hogy értékeljék a magasabb filozófiai szemléletet. és így az átlagelme számára elősegítik az ősi indiai filozófia könynyebb megértését. függetlenül minden emberi tapasztalattól. ami magában az eseményen belül létezik. időtartama hasonlóképp olyan valami. A relativitás értelmének alapos megértése a gondolkodó emberekben új szemlélet kialakítását segíti elő. amelyről az ember azt tar- . Mind a tudomány. amilyennek látszott. még a tudósok is azt a nézetet vallották. ahogy az észlelés mutatja. hogy akármilyen látott dolog. Érzéseink arra kényszerítettek bennünket. külön megjelenéssel és mérettel kell. Ezért mindenki. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 322 dik a filozófia a társadalmi életre és etikai magatartásra vonatkozó gyakorlati tanításhoz. pontosan úgy. ahogyan pl. ami bizonyos alakot vesz föl. ahogy Newton és az összes utána következő tudós megállapította. úgy lesz könnyebb számukra. és útjaik most sokkal kevésbé válnak szét egymástól. élettelen ideáktól. Ahogy az emberek hozzászoknak. hogy ezen az újabb módon gondolkozzanak. hogy olyannak fogadjuk el. Az univerzum. hogy ha egy esemény bármikor is történt. a térről és időről kiderült összes új igazság nagymértékben kiszélesíti az emberek gondolkodását és világszemléletét. ami objektíven a sajátja. amely háttere lehet annak.

és amelynek az alapjellemzői minden korban. minden megfigyelő számára azonosak voltak. ez azt jelenti. bizonyultak. A XX. Kimutatta. azt nem lehet sztereotipizálni mindenki számára és minden helyre. mint pl. mivel ez csupán ama a külön nézőpontra érvényes. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 323 totta. ill. időben pedig hosszan tartó. mivel nincs semmi. amire az ember helyzete. A tudomány kezdte alaposan megvizs- . Az álláspont. megfigyelési pont megváltozásával ugyanazt a világot másképp fogjuk látni. sz. amely önmagában is változó és viszonylagos. hogy térben rajta „kívül” álló. hogy ha valaki akkor erősen megvizsgálta volna a világot. hogy a Föld forog. Olyan tényezőtől is függ. jelenléte vagy hiánya nem gyakorol semmi hatást. A tér és az idő egyszer és mindenkorra „adottak” voltak. tökéletlennek és félrevezetőnek. aki nem képes megállapítani. a hirtelen felébredés százada lett. hasonlóan egy zárt csillagászati rendszerben levő emberhez. hogy megfosztjuk euklideszi jellemvonásától és helyére a mentális tényezőt helyezzük. a megfigyelő helyzete. amelyet éppen elfoglalunk. a vizsgálati eredményekből nem tudta volna. Ha a teret ezentúl változónak fogjuk fel. hogy valóban milyen adatok birtokába is jutott. A múlt század egész tudományára az volt a jellemző.Dr. Az emberi faj szellemi alvásának korszaka azonban véget ért. Einsteinnel ezek a nézetek tévesnek. amihez hasonlíthatná. hogy a térben és időben végzett mérés konvencionális standardjai egyáltalán nem abszolútak és megmásíthatatlanok. Amit a világról valójában tudunk.

ezek azonban olyan tényezők. . és nem vette figyelembe a megfigyelőt magát. következésképp befolyásolják a kapott eredményeket is. aki a tárgyat megismeri. amit észlelünk. hogy a másik nincs is ott. hogy a sétapálca egyik végéről veszünk tudomást. és azok a mérések. ezek mint ismert dolgok léteznek.Dr. annak a helyzetétől függenek. Másképp felfogni őket azt jelentené. Ezért az empirikus tudás állandóan revíziónak van kitéve. és így felismerte a más mozgások megfigyelésében tapasztalt hiányzó elemet: a saját mozgását! A tudomány régen elmerült a külső világ tanulmányozásába. amely abszolút és abszolút is marad. Valakinek ott kell lenni. hogy absztrakciókban gondolkozunk. azokat a körülményeket. és az idő sem széles áramlat. amelyben a tárgyak elhelyezkednek. Hasonló ez a pálca a két végéhez: a kettő egymástól nem szakítható el. amelyek minden megfigyelésben ott vannak. Az az alak és forma. amelyben ezek a tárgyak fennállnak. amelyekben az észlelést végzik. A filozófia nélkül sohasem juthatunk az univerzum jellegének olyan meghatározására. amelyeket végzünk. Változzék meg ez a helyzet. A relativitás világosan kimondja. aki ezeket észleli és méri. és amennyire a róluk való emberi tudás terjed. hogy a megfigyelőt nem lehet elválasztani a megfigyelt dolgoktól. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 324 gálni saját helyzetét is. hogy a tér nem széles űr. és azt színlelnénk. és vele együtt megváltozik az észlelés és a mérési eredmény is. A tárgyakat az őket megfigyelő nélkül elgondolni azt jelenti.

hogy valamennyiüknek. mivel azt mondja ki. hogy a tárgy maga is ismert. hogy a világ különbözőképp ismerhető meg a különböző emberi lények tapasztalata szerint. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 325 A relativitás belső értelme és jelentése az. vagy annak. vagy alkalmazható ahhoz a tényhez. De még ha egymillió ember megfigyelése is többé-kevésbé azonos lenne. Az elvet lehet alkalmazni ahhoz a külön módhoz. mivel egy városban lakó egymillió ember egy bizonyos dolgot illetően azonos tapasztalattal rendelkezik: ez ui. hogy ugyanazt az általános vonatkozási standardot állították fel. És ennek a megértésére bárki képes – nem kell hozzá matematikusnak. hogy a megfigyelt univerzum. legalábbis részben – ami megjelenését illeti – magától a megfigyelőtől függ. Gyakorlati értékétől eltekintve – amelyet e helyen figyelmen kívül hagyunk – Einstein munkájának értéke a kulturális világhoz az. azaz az ismert univerzum.Dr. Egy tárgy sohasem független a megfigyelőt befolyásoló állapotoktól. mint egy idea a megismerő elméhez való kapcsolatban. ugyanez az általános megfigyelési helyzete. hogy az önelégült tudományos tradíciónak. A relativitás elve nem veszíti el igazságát. A relativitás elmélete óta az univerzum nem megváltoztathatatlan entitás többé. A gondolkodó elmék számára a relativitás a megértés új korszakát nyitja meg. annak a következménye. hanem individuális vagy kollektív kiértékelés eredménye. amely megpróbálta az univerzum fix ábrázolását elkészíteni – lökést adott. akkor is kiértékelések maradnának. ahogy egy tárgy egy bizonyos nézőpontból megjelenik előttünk. vagy a relativitás elmé- .

függetlenítve megfigyelőjével való kapcsolatától. amely bebizonyítja. hogy a megfigyelő maga is része a megfigyelésének és hogy a világ csak viszonylatok egységeiben írható le. hogy az mi is valójában. és ezért nem azonos képeket produ- . hogy minek érzi. hogy különböző szemüvegek vannak használatban: mindegyik csoport szemüvege másképp van beállítva. akárhová is menjünk. Ha elszigetelten semmi sem létezik.Dr. annak testévé. Kiválasztjuk a tárgy speciális megjelenéseit. Kényszerítve lesz akkor. ez azt jelenti. nem pedig úgy. Amikor Einstein azt mondja. nem tudunk semmilyen tárgyat pontosan úgy megfigyelni. ahogy ez az ember megfigyeli. amelyeket teszünk. elméjévé nem válunk – ami természetesen lehetetlen –. Azokat a megfigyeléseket. akár nem. hogy lássa. és ezt a tárgyat nevezzük el. vitathatatlan. világszemléletünket makacsul magunkkal cipeljük. hacsak ténylegesen egy másik emberré. Megfigyelt tényeink világa ítéletek és vélemények világa is egyben! Néhány speciális aspektust kivonatosan kiválasztunk. valójában ezen belül tesszük. elválaszthatatlanok tőle. hogy emberi tapasztalatának tér és idő oldalai nem olyan objektívek. ha saját világát inkább úgy tanulmányozza. hogy az ismert tárgy mint független entitás sohasem választható el a megfigyelőtől. az összes lehetséges megjelenéséből kivonatot készítünk. hogy nincs közös tér és idő az emberi lények minden csoportjára. Így akár akarjuk. mint ahogy a mindennapi gondolkodás tartja őket. hogy a tárgyat látjuk! A logika. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 326 lete szakemberének lenni –. majd azt állítjuk.

A relativitás annak a szomorú beismerésére késztet bennünket. hogy az mind alakban. amelyet az öröklés és a szokás vésett bele elménkbe. Az a tetszetős feltevés. de a valóságban állandóan forgó mozgást végez. hogy magában a megfigyelőben. Valójában hol jelentkeznek ezek az aspektus-változások? Ha a létrejövő képeket végső eredetükig követjük. ha állónak gondoljuk. mozgási sebességben stb. hol kell tévedésünk okát keresni? Világos. A masszív kontinensek és a fenséges óceánok világa a térben elhelyezkedőnek jelenik meg. mivel a megfigyelő érzékszervei küldik ezeket a téves benyomásokat. és akkor a relativitás egész rendszere összeomlik. Ha öt ember ugyanazt a dolgot tanulmányozza öt különböző helyzetből. nem igazolható többé. Dobjuk ki a megfigyelőt a számításból. amelyeket minden megfigyelő egyaránt észlel. Ha a Föld laposnak látszik. kiterjedésben. amikor elkezdünk gondolkodni a dolgon. hogy azok nem a „külső” tárgyban vannak. különbözik. maguk a tér-relációk valahogy kiszabadíthatatlanul össze vannak keverve a megfigyelőével. hogy a világszemléletnek mindig különböző módjai lehetségesek. mely szerint tőlünk független világgal lépünk közvetlen kapcsolatba. és mégis. azt találjuk. pedig ténylegesen gömb alakú. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 327 kál.Dr. azt találják. hogy nincsenek olyan alapvető jellemvonások. Ebben az esetben vajon ki a felelős a megfigyelt tárgygyal kapcsolatban észlelt változásokért? Ez csak egy lehetséges módja ilyen relativitás szerkesztésének. és hogy a megfigyelési hely vagy a vonatkozási standard megváltozásával meg fog változni magukban a . hanem magukban a megfigyelőben.

mivel nem csak a tudósok. A világról a tényeinket rendszerint öt érzékszervünkön keresztül kapjuk. A kémikus szintén érzékszerveire van utalva kísérletei közben. hogy egyedül a kísérleti adatokra és mérésekre támaszkodik. holott a valóságban csak kettőt. hogy nagyon is sok köze van hozzánk. A tudósnak mérési adatokra kell támaszkodnia. de a vetítésnél a mozgást teljesen lelassították. Az történt. ez a mutatvány 6 másodpercet vesz igénybe. az emberi tényező nagyon is belejátszik ezekbe az eredményekbe. hogy megváltozott az észlelésünk száma egy időegység alatt. ha- . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 328 megfigyelőkben a világról kialakított érzékkép is. amelyet fenntartás nélkül a valóságnak fogadnak el. (Pl. „Vajon ez nem a tudósok és matematikusok speciálisan fenntartott területe-e?” A felelet erre az. hogy időmérésünk megnövekedett azáltal. A tudományról azt állítják. vagyis a tudományt nem lehet elválasztani a tudósoktól.Dr. Mi történik? A filmfelvevő fotográfus másodpercenként száz képet vett föl. mivel mást nem ismernek. De a megfigyelő információszerzése viszont saját érzékszerveitől függ. amelyeket műszerről olvas le – vagyis szemeinek használatától függ. Pl. hogy egy versenyló hogyan ugrik át egy akadályon. hogy mit fejez ki a relativitás elmélete a matematikai formulákban. És ez az érzékkép az egyetlen. egy lassított filmfelvételen megfigyelhetjük. „De mindennek a vizsgálatnak mi köze van hozzám?” – kérdezhetik néhányan. Ez a gyakorlati példa jól illusztrálja. Einstein a következtetéseibe belefoglalta egy megfigyelő matematikailag kifejezett ideáját. de mint láttuk.

majd később saját létünk igazi értelme tárulhat fel előttünk. A feltételezés még azt is meghamisítja. ami majdnem mindenütt érvényes és filozófiai tanulmányozása a tanuló számára nagyon fontos. A hit színezi és kondicionálja az észlelést. ahol a világ valódi karaktere. A képzelet fáradhatatlanul gyártja a legvalószínűtlenebb adatokat. hogy a valóságról semmi határozottat nem tudunk. az idővonatkozás valahogy összekeveredik a . amit akar is látni. Az egoizmus csalóka és gyakran csak azt látja. Einstein relativitáselmélete nemcsak. hogy ehhez egy magasabb filozófiai álláspontra van szükség. hanem logikailag egy olyan ponthoz vezet. hogy az ősi indiai tanítás néhány legfontosabb tételét illusztráljuk vele. amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. A relativitás olyan elv. Einstein kimutatta. Einstein munkáját itt csak példaképp hoztuk fel. A relativitás mind a szellemi. amit valóban lát.Dr. és ebben benne rejlik az. eltereli az elmét és figyelmen kívül hagyja a lényegest. hogy megfosztja a teret és időt független valóságától. mint egy Földön levőnek. mind pedig a fizikai világot egyaránt uralja. A részrehajlás szelektív. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 329 nem mi mindnyájan megfigyelői vagyunk a bennünket körülvevő világnak. de a vizsgálódás sok más területére is kiterjeszthető. és a megfigyelésből egész sor tényt kizár. Egy egyedülálló vonatkozási szint elérésére hasznos lépcsőfoknak bizonyul majd. hogy egy Holdon levő embernek más lesz az időérzékelése. Az érzelem túlhangsúlyozza a triviálist. Felfedezése ugyan térben és időben végzett mennyiségi mérésekre vonatkozott. Amikor tisztázza.

hogy a teret sem lehet elválasztani a megfigyelőtől. önkényesen térbeliesítünk. a térben elkülönítetten és ezért folyamatosan látjuk. amivel jellemeznénk. Magyarázhatóvá válik azonnal. A kettő elválaszthatatlan egymástól. hogy a tér és az idő a megfigyelő elméjé- . ha nem tudnánk a Földet elkülöníteni térben a Naptól. Nem szabad megijednünk a „folyamatosság” szó ijesztő hangzásától. mind az idő örökös egységben vannak. kivonva a teret a négydimenziós folytonosságból.Dr. Minden. amikor megismerjük. minden tapasztalatunk speciális térbeli helyzetet elfoglaló és külön időrendszerű tárgyak tapasztalata. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 330 térvonatkozással. és hogy mind a tér. hogy legyen a külső világgal. A tér-idő folytonosság egy dolog és nem kettő: nincs külön tér idő nélkül. eltűnne a forgómozgás. része a megfigyelésnek. Minden időészlelés vonatkozásban kell. mint tőle független valami. A természetben minden tudásunk térben elhelyezkedő és időben megjelenő dolgok ismerete. A tér-idő folyamatosság jelenti valamenynyi tapasztalatunk alapját. ahol mind a tér. A tárgyakat ui. Így tehát minden észlelésünk kölcsönös relációban van térben és időben. vagyis teljes tér-idő dimenzióban. nem lenne eszközünk az idő mérésére sem. amit látunk tér-idő relációban van. Fordítva viszont. mind az idő része egy dolognak. egymástól függenek. A „mikor” és a „hol” örökös egységet alkot. vagyis a térrel. Az idő és a tér kölcsönösen benne vannak egymásban. mint ahogy az időt sem lehet. A relativitás kimondja.

Dr. hogy a tér-idő maga elválaszthatatlan az elmétől. és önkéntelenül bevezette a szubjektív tényezőt. és minden térben mért dolog mögött ott találjuk. ami a tárgyakat és eseményeket megformálja és létrehozza. Minél tovább habozik. hogy az elme állandóan kiértékelve közvetíti számunkra a világot. hogy a további kutatás és felfedezés a tudományt milyen irányban kényszeríti. látni fogjuk. A relativitás szerint ui. hogy ez a folytonosság elválaszthatatlanul magával az elmével van összekötve. egy fogalmi kép és ezért mentális dolog. becsapva ezzel saját magát. A relativitás ui. Amikor azonban felismerjük. A tudomány addig a legtávolabbi pontig ment el. hogy ezt a lépést megtegye. amellyel meg kell ütköznie. mivel az elme öntudatlanul bizonyos fokig szétszedte és részeire bontotta. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt. Miért van az. majd önkényesen mint objektív megfigyeléseket vette szemügyre őket. hogy látszólag a teret és az időt egymástól elkülönített valóságoknak látjuk? Azért. A tér-idő végül is egy matematikai idea. hogy továbbhaladjon. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 331 vel vannak vonatkozásban és amikor rájövünk. Einstein relativitáselméletének elfogadása óta a fizika már nem állhat olyan távol – mint a múltban – az elme és a világ kapcsolatának problémájától. aláásta e tudomány teljesen tárgyilagos természetét. Így a világ szerkezete részben az elme szerkezetétől függ. e kettő jelenti rejtélyes forrásukat és az anyag negyedik dimenzióját. hogy megállapította: a tér-idő az a végső mátrix. annál több ellenállás halmozódik fel. állandó működését minden időben mért mozgás. semmi sem teljesen önmagában és ön- .

amelyet ismerünk érzékvilág. és egyáltalán nem valahol ezek mögött. Úgy fog változni. akik megfigyelői vagyunk. A világ. amelyek az emberi tudást meghatározzák. és helyette azt kell elfogadnunk. el kell vetnünk. amelyben a tárgyak elhelyezkednek. Az elme segítsége nélkül képtelenek lennénk bármit is megismerni. Azt a régi nézetet. csak azért lép be tudatunkba. Az önmagában létező. bármi is legyen rajta túl. Ez megcáfolhatatlan. Megfigyelt világunk – legalábbis részben – a megfigyelő elméjétől függ. a világ nagymértékben tőlünk. amelyen járunk és a szék. De mik vagyunk mi megfigyelési eszközök nélkül. hogy az elme és az észlelés egymáshoz kapcsolt tényezők. Ennek az a következménye. mivel az öt érzékszervünkön keresztül regisztráljuk őket. hogy a tér és az idő a megfigyelőn belül vannak. hogy a minden vonatkozástól mentes entitás csak közös mentális természetű lehet. Így azon a fokon. az emberi érzékeken és az emberi elmén belül léteznek. a világ mind a tértől. csak az individuális lények képességeire vonatkozóan létező igazság érhető el.Dr. ahogy öt ér- . és ez csak nem individuális megközelítésen keresztül érthető meg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 332 magától létező. A föld. az öt érzékszerv nélkül? Semmik! Mindent ezeken keresztül kapunk. magunktól függ. Azok az elvek. amelyen ülünk. az univerzumban. körülményektől nem függő igazság Einstein nézete szerint megszerezhetetlen. ahová eljutottunk. Szerencsére az igazság filozófiája nem ért egyet ezzel a pesszimizmussal és rámutat arra. vagy rajta kívül. mely szerint a tér és az idő olyan tartályok. mind az időtől elválaszthatatlan.

különböző dolgokat tudósíthatnak. A kevésbé gondolkodó emberek nem értik. Általában érzékszerveink észlelését igaznak fogadjuk el. hogy amit legalábbis részben magukon kívül létezőnek gondolnak. Amiről azt hiszik. milyen mértékben függ ettől a mentális tényezőtől. részben az ember elméjéhez és különösen az észlelésekhez. Az emlékezés és felfedezés ösvényén haladunk. hogy megállapítsuk.Dr. És azoknak az embereknek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 333 zékszervünk adta ötszörös észlelésünk maga megváltozik. Ez a legfontosabb. A relativitás minden megfigyelésbe egy individuális. hogy az milyen mértékben igaz. és hogy ez tulajdonképpen mi is. az képezi világunkat. hogy megvizsgáljuk ezeknek az észleléseknek a pontos természetét. amit a relativitásból megtanulhatunk. valamint az. hogy hogyan is jutunk egy észlelésre. hogy ezen érzékbenyomásokon túl létezik. Amiről ezek tudósítanak bennünket. vagy egy csoportjelleget vezet be. . inkább mint magukon belüli érzékbenyomás létezik. amely az időn és téren keresztül magához az emberhez vezet vissza bennünket. akik különböző helyen vannak. A következő feladatunk az lesz. Itt felmerül az a fiziológiai és pszichológiai kérdés. és ezért eszünkbe sem jut. az nem határozottan ismert. amelyeket az ember a külső világról alkotott magának. hogy megvizsgáljuk. hogy az amit látunk.

nem pedig csak a materiálisból. az érzékszervek és az elme közötti kapcsolat. álló világ van. lombos fákból stb. nyilvánvalóan két alkotóelemből: a mentálisból és a materiálisból tevődik össze. a helyes felelet ezért túl messze van attól. amely Kapilatól Kantig sok embert foglalkoztatott. téglaházakból. az attól függ.Dr. Tudjuk. feltételezhető és ezért elfogadható legyen. Hogy egy dolog mennyire származik az elméből és mennyire a külső világból – ez olyan rejtvény. hogy hogyan ismerjük meg. De amit valójában erről a világról tudunk. amelyre még feleletet kell adni. hogy könnyen megoldható legyen. amelynek a Nyugat nem tulajdonított kellő jelentőséget. De hogy a kettő milyen mértékben vegyül. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 334 IX. amelyről az ember tudomást vesz. vagy vehet. ez olyan kérdés. hogy körülöttünk az ismert tárgyakból pl. hogy minden elkülönült dolog. Ez a misztérium a tapasztalásunk eszközei. hogy a látás az. hogy bizonyos . A relativitás tudományos felfedezésének olyan felkavaró és ösztönző vonatkozása van. Ezen a fokon már láttuk. hogy elvárható. nehézsége túlságosan is nagy. de amelyről tudtak és értették az ősi indiai gondolkodók. fejezet EGY KONKRÉT TÁRGYTÓL A GONDOLATIG Egy ősi misztérium küszöbén állunk most. A felületes tudatlanság azt állítja.

azon az egyetlen módon. hogy felébredjenek abból a tudatlanságból. Azok. Az elme számára adott világ nélkülözi a magyarázatot. A tanulatlan átlagelme. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 335 összekapcsolódó képek regisztrálódnak a szemünkön és az elme valahogy felfogja őket. személyes tapasztalata róla. de meg kell tudnunk. akkor szigorúan meg kell vizsgálni őket. . Mielőtt érzékeink bizonyosságának hitelt adnánk. mert különben tudatlanságban maradunk. hogy pontosan mi az. amely az emberiség döntő többségét súlyos karmában tartja bezárva. Ha meg akarjuk tudni az igazságot. a tudományosan képzett elme azonban tudja.Dr. hogy ezt a bizonyosságot miképpen nyújtják nekünk. hogy a külső világról tudósítanak. mivel – ha analitikai vizsgálatnak vetjük alá – meglepő felfedezéseket tehetünk. elégedett azzal. ezt fáradságos munkával magunknak kell megszereznünk. Nem kell tagadnunk. mint amilyennek tűnik. amely nincs hozzászokva a mindent megvizsgáló magatartáshoz. akik erre a vizsgálatra vállalkoznak. megfelelően meg kell értenünk. amellyel az széttörhető: elhatározták. ezáltal fontos lépést tesznek. és a környezeti változások egyszerű dolgok. amit megpróbálnak számunkra adni. hogy meg kell közelebbről vizsgálniuk a kérdést. Ezáltal az emberiség úttörőivé válnak. Ezzel a lépéssel elkezdik széttörni azt az általános illúziót. hogy elfogadja: a külső világ tudata. hogy valójában ezek mennyire bonyolultak. A látás azonban nem olyan egyszerű dolog. vagy azt megvonnánk tőlük. A körülöttünk látható formák és alakzatok nem magyarázzák meg önmagukat.

amely bennünket öt csatornán: a halláson. Ez az. hangtalan világban kénytelenek élni. amely már ismert. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 336 A modern tudományhoz hasonlóan – világosan és logikusan – abból az álláspontból kell kiindulni.Dr. és csak ezután léphetünk be az ismeretlenbe. ha nem rendelkeznénk ezzel az öt érzékszervvel. az ízlelésen. . a látáson. A tudatba valamennyi tapasztalat érzékszerveinken: a szemen. Ezért pillanatnyilag fizikussá. a fülön. Ezeken keresztül válik lehetségessé a tapintás. az érzékszerveink működésével kapcsolatos különös tényeket. A nyelv és a száj egy része is hajszálvékony idegvégződésekkel van tele. Az ilyen vizsgálat fel fogja tárni. mint az elmét. A bőr tele van számtalan érzékelő idegvégződéssel. az észlelés nem volna lehetséges. az orron. Meg kell vizsgálnunk érzékszerveink fizikai működését és tudatosságunk hatókörét is. mivel a testet jobban ismeijük. meg tudjuk állapítani a dolgok édességét. a szagláson és a tapintáson keresztül informál állandóan. hogy a külső világgal való érintkezés. Először a fizikai és pszichológiai vizsgálatot kell lefolytatnunk. Az orr felső részében is idegmembránok vannak. amelyekkel ízlelünk. Az érzékelések nélküli élet valóban tragikusan korlátozott. a nyelven és a bőrön keresztül jut el. amiért ösztönösen is olyan sajnálatot érzünk a vakok. a süketek és némák iránt. akik egy színtelen. savanyúságát stb. Aligha szorul bővebb magyarázatra. ezáltal tudjuk észlelni a levegőben levő illat finom részecskéit. a hőmérsékletnek és a nyomásnak az érzékelése. fiziológussá és pszichológussá kell válnunk.

de még többet fogunk itt megtanulni ezzel kapcsolatban ebben a fejezetben. jól definiálható és korlátozott rezgéskörön belül zajlik. amit az . ill.Dr. Működésük ui. de célravezetőbb. a hetedik a testi egyensúlyunk megtartásának érzékeléséé. ahol a relativitás elvének tanulmányozása felvetette a kettős állás-. Erről az előbbi fejezetben már tanultunk valamit. A hanghullámokat valójában a dobhártyán keresztül halljuk. Ez a hiányosság azonban máris figyelmeztet bennünket. hogy azt a tudást és ismeretet. de soha nem többet. a fül a nagy frekvenciájú hangok tolmácsolására. Látja azt a misztériumot ui. hogy ne legyünk olyan feltételen bizalommal az érzékszervek tolmácsolta ismeretünk teljessége iránt. hanem ellenőrizni is kell ugyanezen a módon. mint a rájuk vonatkozó tényekből néhány töredéket. amit ezen a forráson keresztül szerzünk.. Érzékszerveink a tárgyakról tudósítanak bennünket. az orr pedig az összes illat érzékelésére is képes lenne. A filozófiát ezért nem lehet makacssággal vádolni amiatt. ha arra az alapelvre szorítkozunk. életünk tűrhetetlenné és elviselhetetlenné válna. Ha mindenről képesek lennénk értesülni: így pl. amely az összes érzékre érvényes. csak elősegítője. Világos figyelmeztetésnek és célzásnak kell ezt fölfognunk. hogy nem elégszik meg az érzékszerveinken keresztül közvetlenül megjelenő világ első látszatával. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 337 A külső fülcimpa a hallásnak nem a közvetlen szerve. nézőpont felállításának szükségességét. nemcsak hogy ki kell egészítenünk a gondolkodás segítségével végzett vizsgálattal. A hatodik érzék saját izommozgásunk tudatosításáé.

hogy „láttunk” valamit? A látás egyáltalán nem olyan egyszerű folyamat. A fénysugarak a szemet érik és működésbe hozzák. ha azt mondjuk. . Így pl. Azért is a legfontosabb. Ezenkívül a szemek funkciója is felsőbbrendű a többi érzékszervéhez képest. A szem idegvégződései mindennél jobban érzékenyek a fényre. amelyek a kéz közelében vannak. és csak utána következik a hallás. amely a külső világról tudósít bennünket a szemen keresztül. különböző távoli. Az összes többi érzékelés ennek van alárendelve. Rendszerint az egyes individuális dolgok létéről ezen keresztül veszünk tudomást. és a memóriába és képzeletbe belépő képek többsége is vizuális. míg a tapintás csak azokról. Valójában arra törekszik. mint amilyennek látszik.Dr. hogy megfejtse az érzékelt látszat mögött rejlő misztériumot. A látás ezért a legfontosabb érzékelésünk. Öt érzékszervünk egyik legfontosabbika. Végül a látás a legfinomabb és legszellemibb is az érzékeléseink között. hanem nagyon is bonyolult. mivel a világról többnyire vizuális képekben gondolkodunk. amelyek működésbe lépnek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 338 átlagos elme nem képes látni. Mi történik. A fény a szem tényleges stimulusa. Először is – a többi érzékszervhez hasonlóan – meg kell lenni a fizikai érzékelőknek. amikor a körülöttünk levő tárgyak sokaságát látjuk? Mi a jelentése annak. vagy közeli dologról képes tudósítani bennünket. jóval több. a látás.

mint egy érzékeny film vagy egy fényképezőgép tejüveg keresője. mint a fénynek a retinára gyakorolt hatása.Dr. amelyek működése indítja meg a második láncszemet a tolltól kezdődő. mivel feljegyzi a külső tárgyak képeit. A retina idegvégződései mikroszkopikus finomságúak. a retina érzékeny a fényre és a színre. a retina számtalanszor használható és mégis jól működik. Nem szabad elfelejtenünk. hogy egy ilyen kép jelenléte nem más. Úgy működik. Hogy egy külső tárgyat egyáltalán láthassunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 339 Hogyan látunk pl. hogy színes legyen. és olyan élességű és pontosságú részletes képek kialakulását teszik lehetővé a felületén. De míg a filmet csak egyszer lehet használni. hogy látunk . Hasonlóképp a többi érzékszervünk is megfelelő idegvégződésekkel rendelkezik. aztán csak eldobni. A fénysugarak a retinában egyesülnek és számtalan pálca és rúd alakú idegvégződést stimulálnak. meg kell világítani. egy töltőtollat? A fénysugarak visszaverődve a toll felszínéről eljutnak a szembe és működésbe hozzák: a szem a Természet csodálatos és hatásos optikai műszere. és azt állítani. de ahhoz. mivel a szín a fénysugarak terméke. színháttérrel kell rendelkeznie. mivel csak színkontraszttal tudjuk megkülönböztetni a tárgy alakját és nagyságát. Csak ekkor tudunk összehasonlítást tenni a színek között. és a toll létezéséről való tudás kialakulásáig terjedő összefüggő láncolatot alkotó folyamatban. amely összehasonlíthatatlan bármely más érzékszerv által közölt adatokkal. A szem három érzékeny hártyából áll: ezek közül a legbelső. ezek nélkül teljesen működésképtelenek lennének.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 340 egy tárgyat. Ha csak egy szín venne körül bennünket. Ezek a tárgyon különböző színekben megtört fénysugarak azok. hanem csak azt a fényt. pl. amit visszavernek. hogy a fehér fény különböző színekre.Dr. és mivel csúcsa a tiszta kék egyiptomi ég hátterében emelkedik magasba. a dolgok a fényt csak visszaverik. Azért észleljük a masszív piramist. de egy egyszerű példa jól illusztrálja az igazságot. hanem a fehér fényhullám törésének eredményei. Már a kisiskolás is tudja. amely ellenében a kontraszt kialakul. A fény nem magukban a dolgokban van. és ezzel a dolgok is megváltoztatják színárnyalatukat. mivel barnás kövei kiemelkednek a sivatag sárga homokjának hátteréből. a fehér fényt úgy töri meg és úgy tükrözi vissza. A barna asztalok feketék lesznek. A napnyugtával csökken a fény egy épületen belül. A dolgokat tehát nem közvetlenül látjuk. a zöld függönyök pedig szürkék. A tudomány azt a babonát oszlatta szét. Színük tehát valójában nem saját tulajdonságuk. ami a tolltól kiindulva a szemünkhöz érkezik. ill. nem a toll kerül ütközésbe a szemünkkel. hogy narancssárgának lássuk. amelyeket a közhiedelem tárgyaknak lát. színspektrumra bontható. mivel egy tárgy észlelt alakja annak a következménye. sötétebbé válnak. Egy narancshéj pl. A tudományos kísérlet hatásos módon bizonyította ezt. kibocsátanak. egy üvegprizma segítségével. amely szerint a színek maguknak a dolgoknak a részei. egyáltalán semmilyen tárgy nem vehetne föl semmilyen alakot. hogy van egy másik szín. pedig nem azok. vagy több szín is. . hanem az a fény. Ténylegesen nem a tollat látjuk.

Egy ilyen terület létezik az agyban. A filozófia azonban nem áll meg ennél. hogy a fény belép a szembe. Ki kell derítenie. Valójában a testnek egy bizonyos központi kis területére kell jutnia. hogy látunk egy tollat. sőt átalakuláson kell keresztülmennie. A retinán megjelenő kép azonban fordított. mielőtt a toll teljesen és pontosan tudatos lesz számunkra. hogy az egyetlen világ. annak ragyogó színéről. a képnek további változási folyamaton. amely a test széltében-hosszában elhelyezkedő különböző pontjairól beérkező érzékjelentéseknek a gyűjtőhelye. karcsú alakjáról és arany hegyéről semmiféle tudomásunk nem alakult ki. A Természet mintegy művésszé változik. hosszú. A dolgoknak egész a lényegéig kell hatolnia. Az ami eddig történt. mint a szem. A létezéséről szóló hír még nem érte el a tudatunkat. . és színes fényből képet fest a szemideg vásznán. azzal kezdődik. akkor a toll fejjel lefelé jelentkezne! Mivel nem így látjuk. Egy szinttel messzebbre kell jutnia. a fény titokzatos világa – ahogy valamikor az ősi kultúrák misztikus módon ezt állították. Az a benyomás. A tollról.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 341 Lehetne tényleges igazsággal azt mondani. ha csak ezt a képet látnánk. amit látunk. Térjünk vissza töltőtoll példánkhoz. hogy a fény maga is honnan nyeri saját létét. A szemtől az elméig. kémiai és strukturális változás volt a retina felső rétegében. és ahogy jelenleg a modern tudomány kísérletileg demonstrálja. amely ennek az ingernek a hatására a retinán képet alakít ki.

a retina számtalan pálcikáját és csapocskáját tevékenységre serkenti. amelyet a szem corneája és üvegteste alkot. ez továbbítja a válaszát kiindulópontjára. eltorzított alakban láttuk volna. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 342 Irdatlan számú fehér idegszál hálózza be a test felszínét és összefüggő kommunikációs rendszert alkot. és ha a Természet megnövelte volna a konvexitását. hogy közöttük az öt testi érzékszerv közege közvetít. A toll. vagy egy parányi rovar. Ezt a folyamatos hullámszerű mozgást az idegek közvetítik a főideghez. az agy hátsó részébe. amelyet verbális cortexnek hívnak. Itt az agykéreg egy bizonyos része. mint . A világegyetem minden más dolga is ugyanezt a groteszk látványt vette volna fel. melyek az agy egy bizonyos területe felé törekszenek. valójában egy idegi és agyi telegráfrendszert. Az érzékelő-eszközön úgy jelenik meg egy esemény. amelyek a pálcikák és csapocskák végéről indulnak.Dr. hogy rezgések haladnak végig az összekapcsolódó idegszálakon. akkor a tollat folyton túldimenzionálva. olyan idegi impulzust hoznak létre. amely impressziót tesz a szemre. mint a Himalaya. Ennek a lencsének a felszíne konvex. amelyet a szem által küldött üzenet hoz létre. megismerkedik azzal a vibrációs tevékenységgel. legyen az egy gleccseres hegyvonulat. és amikor arra kerül a sor. Ami a képet lehetővé teszi és alakját a retinára veti. Nézzük ennek az utóbbi pontnak egy aspektusát. A külső tárgyak és a belső agy közötti interakciós folyamat általánosan úgy működik. és rajtuk keresztül az idegeket is. Ezt a főideget látóidegnek hívják. az olyan lencserendszer. amely a szemgolyóból kifelé vezet.

sok ember színvaknak születik. Születésünktől a halálunkig szilárdan hittük volna. nyilvánvalóan soha nem kerülhet közvetlen kapcsolatba egyetlen külső dologgal sem. Az a kép ui. Példatollunk esetében minden. tiszta illúzió csupán. hossza és vastagsága. Nem tudják megkülönböztetni a zöldet a pirostól. Két különböző színű dologról azt állíthatják. fejjel nem lefelé álló és háromdimenziós: van szélessége. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 343 a hangya. amellyel az agy foglalkozik. hogy egyszínű. majd pedig az agy ugyanúgy átveszi. amelyről az elme tudomást vesz. fordított és kétdimenziós képből áll. azaz testünkön belül . Meg kell itt világosan jegyezni.. amit a szem készít róla a retina érzékeny részében van. és egy mintegy 2. az nem az. Ez a hiba nem a tárgyakban van. Míg nem lesz erről tudomásuk. hogy a látásunknak bemutatott külső toll nem az az észlelt toll. és hogy az a népszerű hit – mely szerint a dolgokat magukat látjuk –.5 cm átmérőjű. amely a retinára kerül. amit a szem közvetít. A toll azonban a valóságban mintegy 15 cm hosszú. szemünkön.Dr. hanem abban a képben. amit a szokásos tapasztalat szerint látnunk kellene. Pl. amilyen képet kaptunk volna. Embertársaink fura arca és alakja – amelyet a vidámpark tükrében láthatunk – komikus illusztrációja annak. hogy látásuk különös és sajátos. hogy a minket körülvevő dolgok és emberek ténylegesen ilyen látvánnyal rendelkeznek. hogy amit látunk. nem is tudják. Miért lehetséges ez? Mivel az agy teljesen ki van szolgáltatva annak a képnek. A lényeges tanulság mindebből az.

és hogy ezek mindig viszonylagosak. Ez azt jelenti. ahogy az van. A telegram maga azonban semmi más. amíg a toll pontosan annak jelenik meg. vagyis magunkon belül. aminek látjuk vagyis értelmezni kell. a megfigyelőtől függnek – ahogy azt az előző fejezetben más adatokból is láttuk. Mégis – a fizika nyelvén – ez csak egy megfordított kicsinyített képet szolgáltat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 344 van. hogy a telegráf-vezeték tényleges szavakat és nem pedig egymást követő rövid és hosszú impulzusokat továbbít. egy emberi lény a Morse-kód alapján nem értelmezi őket. akinek az elméje értelmes alfabetikus betűkké és szavakká teszi őket vissza. hogy dekódolja a hullámszerű idegimpulzusokat és vissza kell fordítania őket eredeti fizikai ingerük megfelelő impresszióinak tudatába. mivel túl messze van tőle. mint az. A szem üzenete ezért az agyat fiziológiai Morse-jel formájában éri el. A mindennapi gyakorlati célokra ui. jelenségeket látunk. Ezeket a jeleket az embernek. Ezt a képet még tovább kell dolgozni és finomítani addig. Ezek az impulzusok értelmetlen hangok mindaddig. Az. ki kell betűznie és gondolatokká alakítania. aki olvassa őket. Az agy egyedül a szem üzenetére támaszkodhat a toll létét illetően. Hasonlóan az elmének is munkához kell látnia. hogy egy dolgot úgy észlelünk. ami ebben az esetben a toll . azt kell feltennünk. ami az eredetinek meglehetősen tökéletlen mása és nem lehet egy az egyben elfogadni. amíg egy operátor. legalább olyan elképzelhetetlen. a filozófiai vizsgálatra azonban mélyen be kell hatolnunk az ilyen feltevés felszíne mögé. hogy a látóideg vizuális képet továbbít.Dr. hogy képeket. mint fekete jelek sora a fehér papíron.

de ezt a jelentést teljesen csak a következő kötetben tárjuk fel. Az ilyen értelmezésnek szükségképp szellemi tevékenységnek kell lennie. Ha ezek a gerinc közelében megsérül- . Az ujjakon levő bőrt a gerincoszloppal számtalan idegszál köti össze. Ez az a pillanat. hogy az a szokásos tudatosság küszöbe alatt jelenik meg.Dr. Most röviden és egyszerűen csak úgy definiáljuk az elmét. Ez az a döntő pont. nem pedig most. mivel inkább az értelem határozott aktivitását. hogy ez olyan valami. bár a retinán a kép kialakult. képessé tesz arra. amikor a tudat belépett a folyamatba és meghatározta számunkra egy megfigyelés létrejöttét. hogy bármiről is tudomást vegyünk. amikor először tudatos lesz számunkra a toll léte. és az agy is megfelelőképp működött. Az elmében kell lezajlódnia. Eddig a pillanatig nincs tudomásunk róla. ami képessé tesz bennünket a gondolkodásra. és így teljesen tudat alatti. Különösen nehéz az elme szó jelentését definiálni. Az értelem bizonyos fajta tudatosságot foglal magába. és mivel normális esetben az ilyen folyamatról nincs tudomásunk. amikor még csak félúton vagyunk. mint a szem az ideg és agy passzív felvevőképességét kívánja meg. bár ezt a képet az idegek továbbították az agyba. Ennek a bizonyítékát orvosi könyvekben megtalálhatjuk. Az ősi indiai tanítás teljesen megérti annak a jelentését. Ennek a láthatatlan működésének csak az eredményét ismerjük. ami jelen esetünkben egy szép íróeszköznek a pontos látványa. azt kell következtetnünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 345 maga. amint a legtöbb mai tudós és filozófus is megvallotta. ami e kis szó mögött rejlik.

Az édes és keserű ízt a nyelven érezzük.Dr. fül- . ill. ahol azt ténylegesen tapasztaljuk. azaz az agyban való vibráció pillanata után. Leprás kezét akár meg is égetheti. félrevezető szavakat mondunk. miután az idegek továbbították a megfelelő agyközpontba. Az idegpályák és agyközpontok Természet-kijelölte fontos rendeltetése így világosabbá vált kissé. az érzékelés is zavartalanul működik. Ezért amikor arról panaszkodunk. A leprás beteg azonban. mint egy illúzióba esni. míg az impressziók csak azután alakulnak át tudatos tapasztalatokká. hogy pl. az idegkommunikációt a kéz és az agy között tönkretette. hogy egy tárgy létéről való tudásunk nem a testi szemben. Ezeket az érzéseket helyileg az idegvégződésekhez kötni annyit jelent. Az ingerek nem érik el többé az agyat. mégsem érzünk bennük. az édes vagy keserű íz impresszióját veszi. Egy tárggyal kapcsolatos tudásunk ezért az idegszálak és az agy nélkül nem lenne beszerezhető. hogy az agy és az idegek ne működnének hathatósan együtt a szemmel – hármas működő közösséget alkotva ezzel. akinél a betegség pl. az ujjakat megvághatjuk. fájdalmat mégsem érez. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 346 nek. és így a tudatba nem tudnak behatolni. pedig valójában az az agyban jelentkezik. nem tud többé tapintani. Számára a tapintás mint érzékszerv megszűnik. Amíg az ideg-összeköttetés az aggyal sértetlen marad. bár ez az illúzió tökéletesen megbocsátható. fáj az ujjunk mert elvágtuk. Látás sincs anélkül. Ez egyszerűen azt jelenti. mivel a fájdalom érzését ahhoz a ponthoz kellene vonatkoztatnunk. De mindkét esetben: az ujj is és a nyelv is csak a fájdalmas nyomás.

Egy narancsról pl. Csak ekkor tárul fel a tudatnak nevezett rejtélyes és titokzatos elem. fülünk észleli ritmikus ütését. Pl. Bármit is tapasztaljunk érzékszerveinkkel. ilyen tulajdonságok pl. mint pl. amikor az inger elérte az agyközpontot. Ezt nevezzük érzékelés-nek. mivel szemünk kialakítja a kicsinyített képét. a méret. érezzük illatát stb. amely az idegszálak kiinduló forrása. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 347 ben. mivel látjuk kerek alakját. a keménység stb. tudjuk. ízleljük édes ízét. megmondják. Mindegyik individuális hatás. nyelvben vagy orrban keletkezik. de nem az egész narancs maga. De hogyan lesz tudomásunk mindezekről a dolgokról? Csak azáltal. Ezek a narancs jól ismert jellegzetességei. kezünk tapintja alakját: mindezek az érzékelések összeadódnak és együttműködnek. a narancs illata a narancsra vonatkozóan csak egy jellemző. sárga színét. hogy előttünk van. a narancs kelt az elménkben az érzékszerveinken keresztül. ahol az idegszálvégződések veszik az ingert hanem ezután. az alak. vagy gondolatainkkal – a tárgyról való elmélkedés segítségével – az a tudat terében egy tárggyá.. hogy az előttünk levő asztalon van. hogy a tárgy . amelyek megkülönböztetik más tárgyaktól. a tárgyról csak a tulajdonságok megismerésén keresztül lesz tudomásunk. amelyeket pl.Dr. Egy dologról először érzék-tapasztalat során veszünk tudomást különleges tulajdonságainak megjegyzésével. Minden tárgynak bizonyos felismerhető sajátsága van: képük az érzékelésen keresztül jut az agyba. Ezek az érzékelések igen változatosak lehetnek: pl. hogy tapasztaljuk azokat a közvetlen hatásokat. dologgá áll össze. az óráról úgy veszünk tudomást.

Amikor felemelünk egy darab vasat. simaság. Ez magasságban. A dolgok körül és rajtuk vibráló fény és árnyék a színes alak érzékelését teszi lehetővé. illata.: meleg. milyen a mérete. Egy dolog színe ezért optikai interpretáció. és nyomásérzékelés. az tőlünk elválasztva nem érzékelhető. A kettőből tevődik össze a súly érzékelése. vagy mozog. a kezünkkel érezzük annak keménységét. könnyűség. Amit színnek érzékelünk. A fizika tudja. A bőrön át kapott ingerekből származó érzékelés háromféle lehet: tapintás. durvaság. de az egyes hanghatások szeparált érzékelések lesznek. szürke. arany és fekete színeit. alakja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 348 hol helyezkedik el. súlyosság. akkor látjuk annak bíbor. akkor érezzük az anyag ellenállását és keménységét. álló helyzetben van-e. ott a hang érzékelése jön létre. A töltőtoll szárának megfogásával és tapintásával pedig azt tudjuk meg. fájdalom. Amikor töltőtollunkat közelről megvizsgáljuk. Amikor a fülben keletkező ideg-impulzusok átadódnak az agyba. mekkora a súlya. milyen az íze. hőmérséklet-. ezt a könyvet felemeljük. erősségben és jellegben egyaránt különbözik. mozgás. meleg-e vagy hideg. . A tapintás szerve elsősorban a kéz: ha pl. hogy ugyanannak a fénysugárnak a különböző hullámhosszúságú rezgéseit érzékeli a szem különböző színként. vagy nyomás) felismeréseiként jelentkeznek.Dr. hogy kerek és sima tárgyat érintettünk. érezzük a kezünkre nehezedő nyomást és a feszítő erőt. Ha szorosan ujjunk között fogjuk. hideg. Ezek különböző tulajdonságok (pl.

amíg elméje fel nem jegyzi. amikor az inger eléri az agyat? Egyik sem. ahol a megfelelő érzékelések kialakulnak. megsimogatunk egy kis gyermeket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 349 Amikor beszélünk egy emberhez és ő válaszol nekünk. Minden egyes érzékelés ezért – fiziológiai nyelven – egy tisztán mentális válasz. amellyé egy . ténylegesen annak az elméjében. a tapintással járó érzékelésekhez jutunk: érezzük pl. egy rózsa illatáról? Az a pont-e az. hanem az azokat észlelőben. Az érzékek által közölt fizikai tapasztalat benyomásainak kiértékelését szellemi tapasztalatban létrejövő érzékelések rekonstrukciója követi.Dr. amíg gondolatban meg nem jelenik a rózsa és illatának léte. amikor az illat részecskéi elérik az orr érzékeny hártyáját? Vagy az. vagy talán az. amikor egy ember tudomást vesz pl. Honnan származnak ezek az érzékelések? Vajon az észlelés tárgyában. a kisgyermek arcának simaságát. Hasonlóképp egy tárgy súlyának vagy kerekdedségének észlelései is nem ebben a tárgyban vannak. Ha kezünkkel pl. valójában mi is történik? A beszéddel járó hanginger és a retinában kialakuló képek a fő ideaszálakon keresztül az agyba jutnak. Hol van az a pont. Csak akkor. hogy az az észlelőben. mivel az ember mindaddig nem vesz tudomást a rózsa illatáról. ebben a pontban lesz annak a pszichológiai érintkezésnek – ami közte és a rózsa között történik – értelme a számára. vagy az észlelőben magában vannak? Kis vizsgálattal megtudhatjuk. vagy egy idősebb ember bőrének durvaságát. amikor a szaglószervi ideg észleli az ingert. amikor a rózsa megközelíti az orrlyukainkat? Vagy az.

mégis tudat alatt kivetítjük a gyógyszerre. de tulajdonképp nem ez történik: amit valójában érzünk. hogy a hibás nyelv hogyan vezeti félre a gondolkodásunkat. amikor kezünket egy könyvre tesszük. míg az érzékbenyomások a testen belül vannak. amelyet érzünk egy gyógyszer lenyelése közben? Ténylegesen – mint minden más ízlelés is – a nyelvtől eredő érzékelés. Minden érzékelés ezért mentális. Hol van a keserű íz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 350 materiális ideg-inger valahogy átalakította magát. és az ellenállás érzete kialakul tudatunk egyik sávjában. amikor egy késsel elvágjuk az ujjunkat. Röviden: a fájdalom érzékelése. nem pedig a kés állapota. hogy egy könyvet tapintottunk meg. Fájdalom érzése jelentkezik. A korábbi fejezetekben már meg- . mivel elsődlegesen tudatforma. a tudaton belül van. Minden másfajta érzékelés – legyen az szag. Könnyebb mindezt megértenünk. Ekkor azt mondjuk. bőrünknek az a része. Ez az érzés kétségtelenül bennünk van. Mint tapasztalat bennünk van ugyan. amely a könyvvel érintkezik és a bőrről az inger a gerincoszlophoz. amit az elmével kell azonosítanunk. mint ami velünk történik. majd pedig az agyhoz kerül. Hasonlóképp. ha megnézzük. íz vagy hang – hasonlóképp tudatunk állapota. érezzük annak ellenállását. de helytelenül azt mondjuk. nem valaki másban.Dr. A tudatnak az egyik állapotát így hibásan egy külső dologra ruházzuk át! Az ilyen példa jól mutatja. hogy mi is történik. kezünkkel azt érezzük. ez a fájdalom tudatunk állapota. A gyógyszer kelti bennünk a keserű ízt. Ezért nem annyira a könyvet érezzük. hogy maga a gyógyszer keserű.

Vajon többet tudunk-e az óráról azoknál az érzékeléseknél. amit a világról való megértésünk számára készítenek. vagyis tapasztalunk. hogy egyedül ezek az érzékbenyomások azok. Az érzékszerven. holott a valóságban csak saját érzékeléseinkbe léptünk be. hangjáról stb. Ezek azonban kivétel nélkül valamennyien érzékelések. ahogy azt ismerjük. Ez a hihetetlen gyorsaság – amivel ez a mentális akció lezajlik – az oka annak az illúziónak.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 351 tanultuk. gömbölyűségét stb. hogy a folyamatot egyáltalán nem vagyunk képesek észrevenni. ha jobban tetszik így nevezni őket. a ritmikus hangot. amelyeket egy tárggyal kapcsolatban megismerünk. amelyek számunkra a tényleges órát elkészítik. és vigyáznunk kell nehogy csapdába és kelepcébe essünk. Amit látunk. hallunk. az idegen. ideák. amelyeknek minden tárggyal kapcsolatban tudatára jutunk. események az elmében. Minden különálló dolog. Az érzékelések ezért nemcsak az első dolgok. hogy óvakodnunk kell a szavaktól. kénytelenek leszünk megvallani. ezek mindegyike egyénileg hat az érzék- . mélyen és alaposan átvizsgáljuk. hanem valójában az utolsók is. amelyek külső megjelenéséről. Vegyük el belőle a színeket. az agyon és az elmén belüli mozgás olyan villámsebességgel történik. tájékoztatnak bennünket? Ha elidőzünk ennél a gondolatnál. amely szerint abban a hitben vagyunk. hogy közvetlen érintkezésbe lépünk valami külső tárggyal. és ezt a vizsgálatot pontosan is végezzük. – mi marad akkor belőle? Ezek nélkül senki tapasztalatában nem alakulhat ki óra egyáltalán. ezért egész sor minőségi jellemzővel rendelkezik. amit hallunk és amit érzünk: ezek jelentik az első dolgokat. amit látunk.

ami saját tudatán belül történik. Itt azt kell megérteni – és finom gondolati koncentrációval el is kell érni ezt –. A fénynek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 352 szervekre. tapintás és más érzékelés. mivel ez valakinek a saját valójában keletkező tevékenysége. Ezek ui. vagyis csak egy fiziológiai állapotra juthatunk. Közvetlenül lehetetlen a tárgy független létét észlelni. akik ugyanazt a tárgyat szemlélik. vagy az ezekre való emlékezés nincs előbb jelen. hangnak. Olyan érzékeléseket tapasztal. Egyedül öt érzékszervünkre támaszkodhatunk a világ létét illetően. hogy ennek ez az elsődleges érzékelés a támasza és eredete. hogy ezek tudatunk állapotai. azt találjuk. erről csak érzékeink által van tudomásunk. az íz stb. Sok tárgyat ismerhetünk. hogy a külső világ panorámaképét sohasem ismerjük önmagában. és ezért valamennyire el is tér másokétól. érintésnek ezek a személyi benyomásai azok – amelyek egy külső tárgyról tudósítanak minket – amelyeket első kézből ismerünk. közvetlenül nem tudunk belelátni mások elméjébe. különálló érzékelését. A világot csak . Amikor alaposan megvizsgáljuk a világról való ismeretünk alapját. ami magunkban van. nem jön létre addig. Nincs megosztva másokkal. amíg a látás. saját és individuális. Normálisan minden ember csak azt tudja megfigyelni. Ilyen tudás egyáltalán nincs. de egyedül csak azt tudhatjuk biztosan. az emberi tapasztalat egyes részeit jelentik. létrehozva így a szín. a hang.Dr. hallás. amelyekről közvetlen tudomásunk van és amelyek egyedül biztosak a tapasztalatban. vagyis észleléseink és semmi több. ezek tudósítanak róla. Minden észlelés önálló. amik sajátjai.

és mivel az új tudományos felfedezések kezdik támogatni és igazolni a régi indiai felfedezéseket. Először alapos igazolásául szolgálnak az igazság filozófiája egyik döntő tantételének. hogy ezeket az állításokat a modern tudomány tárházában végzett nagyon sok megfigyelés eredményeként lehetett megtenni. hanem boncolási eredményeken is. amelyet tanulmányainknak ezen a fokán jól meg kell értenünk és magunkévá kell tennünk. Senki ne legyen türelmetlen. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 353 a rávonatkozó érzékbenyomások eltávolíthatatlan szemüvegén keresztül látjuk.Dr. Az ősi indiai tanítás modern bemutatásának a tudományon kell alapulnia. mivel jelenlegi kultúránknak ez az uralkodó irányvonala. soha nem is gyanítják ennek az igazságnak a létét. Másodszor azért fontosak. hogy tudatában lennénk ennek a biztos és egyszerű igazságnak. akik sem tudománnyal. Azok az emberek. Amit közvetlen megfigyelünk. az csak a mi mentális reakciónk. Céljaink szempontjából kétféle okból is fontosak. Ne felejtsük el. ha már ismert tudományos tényeket ismételünk meg itt. éjjel-nappal abban a világban élünk. mert valószínűleg csak főképp orvosi körökben ismertek és nem általánosan. mivel a Természetet Francis Bacon szellemében kérdezzük ki. és ezek nemcsak élő személyeken végzett kísérleteken alapulnak. vagyis saját magunk! Anélkül. De amíg a tudományt az általa összegyűjtött tények . sem filozófiával nem foglalkoztak. Nem hozhatjuk a világot közvetlen megfigyelésünk alá. amelynek a formáját számunkra az érzékelések alakították ki. mert tényekhez folyamodunk. aki a modern tudomány megalapítója volt.

addig az ősi indiai filozófia tökéletesen megérti ezeket a tényeket. a világ legrégibb kultúrája e bölcsőjének ősi filozófiáját a maga teljességében és legmagasabb fokán. Ha tehát itt a tudományt természetesnek vettük. nem fogunk azért megállni a tudománynál. hanem bátran továbbhaladunk. amely a legutolsó betűig teljesen befejezett. mint a közvetlenül rá vonatkozó mentális tartalom. hogy soha sem ismerjük fel. Megállapította az igazságot és aki hajlandó rá. Ilyen felismerésre csak akkor juthatunk. A tudatos tapasztalat kialakulása. Nem ismer bizonytalanságot. hogy mit kezdjen velük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 354 összezavarják. és sokszor nem is tudja. Ezért az olvasók legyenek türelemmel. azt egyenesen hozzá tudja vezetni. befejező kötetig. mivel teljesen ismeri és tudja a helyüket és jelentésüket. addig az igazság filozófiája minden tantételét olyan formában dolgozta ki. amelyhez hasonlítva a tudomány kijelentései csak dadogásnak számítanak az univerzális misztérium előtt. A tárgyakról és eseményekről rendszerint úgy gondolkodunk. mivel valami újat tartogatunk a számukra. amelyben először olvashatják majd mai modern formában Ázsiának. Várjanak a következő. vagy az a mód. Amíg a tudománynak előbb vagy utóbb filozófiává kell válni vagy továbbra is zavarodottságban marad. sem zavarodottságot. Bármilyen ténylegesen megfigyelt tényt vagy eseményt tapasztalatnak nevezünk. ahogyan a . Egy tárgy rendszerint jobban érdekel bennünket. sem kételyt.Dr. míg olyan igazolt tudáshoz nem jutunk. hogy valójában az észlelések jelentik gondolatainkat. amikor alapos vizsgálattal megértjük a tényleges tapasztalatokat.

amit megérintettünk. hogy ez a művelet. nem választható el az alaktól és a formától. egyidejűleg keletkezik bennünk azzal az érzéssel. Az ilyen fogalom számunkra csak elméletileg létezik. hogy itt valami kemény van. A tudományos vizsgálat feltárta azonban. Aminek tudatában vagyunk. észleljük a tollat. Így az az érzés. Azt hihetnénk. A vizsgálattal egy érzékelés már nem osztható tovább. Rendszerint azonban nem ismerjük külön az egyes. hogy amikor a toll alkotta valamennyi érzékelésnek tudatában vagyunk. ha külön elszigetelve érzékelnénk őket. Abban a pillanatban. vagyis egy tárgy észlelése jóval összetettebb ennél. gömbölyded alakú és bíborszínű tárgyat. mivel ez a tárgy egyik alaptulajdonságát jelenti. A szín pl. Mindezekből az egymástól különálló jellemzőkből. az nem más. Ez ui. az elméleti vizsgálat eredményeként jön létre. Senki nem tudja ezt ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 355 tárgy tapasztalata tudatos lesz számunkra. Helytelen az a nézet. Mint . nem vagyunk tudatában e látszólag egyszerű elv rendkívüli bonyolultságának. egymástól elszigetelt érzékeléseinket. a pszichológus feladatkörébe tartozik. hogy látunk valami sima felületű. külön megvizsgálni a tudat fényében. egyidejűleg különböző érzékelések tolongása. mint ugyanabban a pillanatban különböző tapasztalatok sokasága. attól külön. nem tudnánk meg. hogy a tárgy tulajdonképp egy toll. amikor a tollra nézünk.Dr. Tollunk hegyének arany színét sohasem látjuk tollhegy-alakjától elválasztva. mely szerint a toll létének felismerése egyszerűen csak a toll valamennyi érzékelésének passzív befogadása és semmi más.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 356 ahogy egy halom tégla mindaddig. és amíg az elme konstruktív módon össze nem rakja őket egy érzékelt tárgy alakjába. ugyanakkor az egyes érzékeléseknek sincs racionális értéke mindaddig. De ez nemcsak egy virág érzékelésére igaz. hogy egyik dolgot a másiktól megkülönböztessük. egy kép vagy egy idea. A látás. hogy gondolatban megjelenik annak a képe.Dr. de az összes többi érzékelés is valamilyen gondolatforma. A legkisebb mikrobától a végtelen térig minden először egy gondolati tárgy. ami történik. Látni valamit azt jelenti. amíg össze nem állnak: nem egymás után. Pontosan ez az. Bármilyen tárgy azonosítása az egyes elemi érzékelésekhez a megfelelő jelentés és az értelmes társítás folyamatát jelenti. Nemcsak érzékeléseket kell tehát kialakítanunk: képeseknek kell lennünk arra. miután valamennyi érzékelés egy egyesített tapasztalatba áll össze. hanem minden más tárgyra is. Meg is érintjük. mielőtt ezekből a virág összetevődhet számunkra. Így tehát az egyes érzékelések mindaddig értelmetlenek maradnak. hanem egyidejűleg. és így az érzékelések a dolgok . Látunk egy virágot. amíg egymással kapcsolatban álló és érthető rendbe nem hozzuk őket. míg az építők házzá nem rendezik őket. egy toll alakját egy üveg alakjától. Ez csak azután keletkezhet. Az érzékelések teljes összegét kell összeállítanunk. csak kaotikus zavar érzését kelti bennünk. és érezzük illatát is. Semmilyen érzéktapasztalat nem lehetséges egy ekvivalens gondolatművelet társítása nélkül. a tapintás és a szaglás csak egy-egy érzékelését jelenti a virágnak. tudnunk kell megkülönböztetni pl.

Az érzékelés a külső tárgy keltette fizikai ingerre jelenti az első öntudatlan reakciót. az agy szerepe. szintetizálja és teljes gondolattá vagy képpé építi föl. az érzékbenyomás idegpályán keresztül történő továbbítása. az elme szerepe (ez az érzékelés maga). hogy egy ilyen fogalmi gondolat nem más. ahogy ezeket a dolgokat. ha már minden tapasztalat megfelelően kitölti. mint az új érzékelések puszta összege. gondolat). érzékbenyomás.) Minden egyes gondolat egyidejűleg két vagy több egymással összetársított érzékelésből tevődik össze. Az elme ezeket az egyidejű egyes érzékeléseket elrendezi. míg az ötödik csak e tapasztalat nyersanyagát jelenti. idea. 4.Dr. De nem szabad abba a tévedésbe esnünk. a tudatos gondolat pedig az érzékelések összegére az első tudatos reakciót. de szükségszerűen valami többel egészül ki. Az elmének először ki kell értékelnie. majd pedig a toll képét ki kell alakítania nemcsak az érzékek által szállított érzékbenyomások alapján. vagy eseményeket ismerjük. hogy ezek adják az alapját. hogy azt gondoljuk. kétségtelen. 2. Minden egyes külön érzékelés az észlelés szabályos felépítésének egy elemét képezi. Az észleléssorozat tehát a következő részelemekből áll: 1. 6. a toll észlelt képe valójában ilyen elemekből tevődik össze a tudat teljes fényében. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 357 vagy események gondolatává alakulnak át. E sorban rendszerint csak az utolsó fokozatnak vagyunk tudatában. a külső tárgynak az érzékekre gyakorolt ingerkeltése. 5. mivel ez a kész és ismerős tudatos tapasztalat. (Az ilyen gondolatot észlelésnek nevezzük. 3. egy teljes tudatos tapasztalat (mentális kép. hanem a tollakkal kapcsolatos korábbi tapasztalatok emlékeinek felhasználá- .

hogy megfogja a Holdat azt gondolván. mint egy gyermek. amelyek közül az egyik ismerős számunkra. A két észlelés közötti különbség a múltbeli tapasztalat közötti különbségben van: a gyermek szeme ui. éppenolyan jól működik a Hold látásában. Így az észlelés kialakításában – az érzékek tolmácsolta benyomáson kívül – az alábbi három mentális elem közreműködésével is számolni kell: 1. hogy elérhető közelségben van. Hogy a múltbeli tapasztalatok mennyire segítik az újak kialakítását. új tapasztalat előre látása. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 358 sával is. az elsőt könnyen tudjuk követni. az érzékszervek tehát nem hibáztathatók. memóriánk automatikusan ezt összekapcsolja és osztályozza a keménység ezt megelőzően tapasztalt érzékeléseivel. Pl. Ezek közül az első a legfontosabb. és az újjal együtt valóságos. hogy egy felnőtt jóval gyorsabban felismeri egy tárgy alakját. vagy öntudatlanul reprodukáljuk a régi tapasztalatot az újon. amely a Holdat elválasztja saját magától. 3. kitárja a kezét. tényleges észlelés alakjában jelenik meg előttünk.Dr. megértjük az . múltbeli hasonló tapasztalat társítása. távolságát és méretét. azt az a tény is bizonyítja. A gyermek pl. Az emlékek összekapcsolódnak az új érzékeléssel. Amikor egy fadarab érintésekor érezzük annak keménységét. mint a felnőtté. Így a régi tapasztalat megelevenedik. a másik pedig nem. 2. Az elme tehát az új tapasztalat kialakításában erősen felhasználja a múlt tapasztalatokat is. A régi ismerős benyomásokat belevisszük az új tapasztalatokba. míg a felnőtt már látja a távolságot. ha egy énekestől két dalt hallunk énekelni. az észlelő individuális lény személyes kiértékelése.

bár közvetetten ezeket is korábbi érzékbenyomásokból származóknak lehet tekinteni. Egy idea kialakításakor azonban nem szabad azt gondolnunk. Így a mélyen gyökerező mentális szokások. nem csupán összefűződnek. vagy az egyik karját. Ezek a műveletek azonban számunkra nem tudatosak. Az észlelésben a múlt tapasztalat lényeges közreműködésének másik érdekes bizonyítékát látjuk pl. Ez is azt mutatja. gondolattársítások szintén közreműködnek egy esemény. Orvosi könyvekben olvashatjuk. hogy az ilyen emberek gyakran elvesztett végtagjaikban érzett fájdalomról panaszkodnak! Az elme így még képzeletet is bevihet a tapasztalatba a memória erős befolyása alatt. míg a másiknál nehézségeink lehetnek a megértésben. mélyen a tudat küszöbe alatt . hogy az emlékezet előkészíti az utat az olyan tapasztalat kialakulásához. erős vágyak és elvárások. Az észlelésben – jelen esetben a hallásban – tehát a mentális tényező jelen van. mint a fizikai érzékelés. hanem a személyes érzelmek is. hogy ez az említettek puszta összeadódásából jön létre. vagy gondolat képének kialakításában.Dr. inkább pillanatnyi fúziós folyamatnak lehet tekinteni. és a tényleges észlelésben nagyobb szerepet játszik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 359 egyes szavakat. Az egyes érzékelések ui. amilyent várunk. pedig fülünk mindkettőt egyformán hallotta és érzékelte. Tehát nemcsak a múlt tapasztalat képei lépnek be a mentális tevékenység gyakorlatába. annál az embernél. Így ez az előre elvárás is fontos elemét képezi a tapasztalatnak az új és a memorizált érzékelések mellett. aki valamilyen baleset közben elvesztette az egyik lábát. hanem fuzionálnak.

Mindent csak az érzékelések egészén keresztül ismerünk meg. hogy az a toll. Amit látunk. kép. amelyek egésze alkotja világtapasztalatunkat. csak a hatásuk árulja el őket. Hogyan van az.és ideaalkotó szüntelen tevékenységéről. illatokon. az nem az önmagában véve létező dolog. A gondolat automatikusan és a tudatos akarattól függetlenül alakul ki. Ezért nem ismerjük fel azt a tényt. hanem az elménkben létező dolog. hogy bármely előttünk levő tárgy alakja és mérete. Az ismerős és gyakran visszatérő tapasztala- . belsőbb. pl. amelyek végül egyedül az elmében léteznek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 360 zajlanak le automatikusan. amelyek fizikai tapasztalatunkat alkotják és amelyek végső soron az elme tapasztalatai. a különböző kőzetekre is. vagyis a színeken. mint ezek végső és állandó fúziója. csak a megszámlálhatatlan századokon át tartó fejlődés folyamán alakult át észrevétlenül azonnali és tudat alatti tevékenységgé. ízeken. valamint a tárgy érzése. mivel ezek is csak a különböző érzékelések fúziójaként léteznek számunkra. Ez a megállapítás nem kevésbé érvényes a kemény és súlyos dolgokra. olyan tulajdonságok. A gondolat ezért közvetlenebb. érzéseken és hangokon keresztül. mint a tárgya. Ha nem tudjuk ezeket a különálló elemeket elkülöníteni és egyenként feltárni. a fejlődés elején valószínűen lassú és tudatos tevékenység volt. mivel egy gondolat nem más. Nincs tudomásunk az elmének ezen gondolat-. Az észlelés vizsgálata így feltárja.Dr. színe stb. hogy egy gondolat kialakulása olyan hihetetlen gyorsan történik? Eredetileg. az pontosan azért van így. ami előttünk megjelenik: elme alkotta toll.

Dr. egymás után következő fokozatból áll. de ezek olyan villámsebesen követik egymást. A második a fiziológiai folyamat. tökéletesen folyamatos és automatikus folyamat. A látás bonyolult és teljes aktusa valójában több. Olyan folyamathoz tartoznak. ahogy feltárulnának. természetesen. a fiziológia a szemet és az agyat. a pszichológiai egy tudatos észlelés születését vizsgálja. A fizika a fényt. Így úgy írjuk le őket. ha látnánk őket egymástól elkülönítve. Az észlelés folyamatának fokozatokra való tagolása csak a tudományos analíziskor tárul fel előttünk. hogy képeit gyakorlatilag azonnal kialakítsa. . Ezért e fokozatok az avatatlanok számára érthetetlen összeviszszaságnak tűnhetnek. és azt a fénysugárnak a tárgytól a szemhez való mozgása okozza. hogy gyakorlatilag egy azonnali tevékenységbe olvadnak össze. a filozófiának azonban nemcsak koordinálnia kell ezt a három eredményt. amely a retinán egy kép megjelenéséből áll. vagy teljes mértékben tudat alattiak. hogy részeinél nem tudunk elidőzni. részben pedig az elme saját képalkotó erejének köszönhető. amely a tárgy létezésének első tudomásulvétele. hogy közelebbről megvizsgáljuk. hanem ki is kell értékelnie őket és megállapítania igazi értéküket a világtapasztalat egy nagyobb rendszerében. A látás műveletét három szempontból nézhetjük. Az észlelés rendszerint olyan nagyon gyors. A harmadik a pszichológiai felépítés. Az első a fizikai inger. részben. amelyekbe az újak közvetlen belemerülnek. Ez a gyorsaság részben a múltbeli érzéktapasztalatoknak a következménye. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 361 tok az elme számára könnyűvé tették. amely teljesen a felszín alatt zajlik le.

hanem egy mentális alkotás. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 362 Így észre kell vennünk. mivel egy idea új keletkezését mutatja. az a külső tárgyakról kialakított ideáink. legyenek a körülöttünk lévő materiális tárgyak. hogy bármennyire is érinthetők. Egyszerű nyelven kifejezve azt mondhatjuk tehát. vagy a képet a maga egészében szeretnénk látni. amikor azonban a kép alsó részét is látni akarjuk. azon belülre zárható csupán. egy gondolat azonban egyáltalán nem másolat. hogy az elme csodá- . mint az élő Charlie Chaplin és a mozivásznon megjelenő kép közötti különbség. hogy a tudós bizonyos fokig. tapinthatók stb. láthatók. és nem – ahogy tévesen hisszük – a külső tárgyak maguk. mert míg a filmen levő kép végül is valaminek a másolata. A különbség a kettő között kb. akkor értjük meg. hogy ameddig vizsgálódásunkat csak a kép tetejére. E fejezet vizsgálódásaiban láttuk. hogy fokozatosan arra a meglepő megállapításra jutottunk el. amit látnak és tapasztalnak mindennap – mint ahogy az átlagember elégedett azzal – hanem mélyebb vizsgálatra törekszenek.Dr. a filozófus pedig teljes mértékben miért nem elégszik meg azzal a magyarázattal. Bizonyítéka annak. létükről csak szellemi tapasztalatban veszünk tudomást. A hasonlatot azonban ennél tovább nem lehet vinni. csak első részére terjesztjük ki. olyan. hogy milyen bonyolult feladattal állunk szemben. hogy amit kétségtelenül ismerünk. Új. vagyis e dolgokról kialakítható és megszerezhető tudomásunk egyedül a gondolatok négy fala közé. Így azt megérthetjük. addig a bennünket körülvevő ismerős tárgyak és személyek észlelési módjának megértése könnyűnek látszik.

gondolatban kell létrehoznunk. amelyet az elme így tudat alatt létrehoz. ami megvédi őket mind a múlt században uralkodó tudományos materializmus durva formájától. gondolatainkon. hogy a külső világ teljesen relatív. és hogy a fizikai világ minden emberi tapasztalata lényegében mentálisan készült tapasztalat. akik képesek ezt megérteni. E fejezet végső tanulsága az. Az az idea. és sehol máshol. A példa töltőtollát. Nem láthatjuk azt. először gondolnunk kell rá. amit észlel. mind pedig az unintelligens vallási támogatók szenteskedő materializmusától. Észleléseink. szagot stb. Nem mehetünk túl ui. amelyet a vizsgálat elején érzékelt tulajdonságok gyűjteményének találtunk. olyan szilárd támaszra tesznek szert. Azok. végül is az elmében tapasztalunk. amelyek olyan fizikaiaknak tűnnek – mentális események.Dr. amit nem vetí- . Itt ezt az elvet egészen addig visszük el. vagyis viszonylagos az őt megfigyelő elméhez. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 363 latos teremtőerővel – és nemcsak vizsgálóerővel – rendelkezik azzal kapcsolatban. azt elsődlegesen mint gondolatot látjuk. Ahhoz. Minden színt. és amit érintünk azt elsődlegesen mint egy gondolatképet érintjük. amennyire ismerjük és amennyire egyáltalán ismerhetjük. vagyis a relativitás súlyos és terhes elve uralja valamennyi megfigyelésünket és tapasztalatunkat. ami túl van már az Einstein által körvonalazott határokon. hogy a külső világgal érintkezésbe kerüljünk. És bizonyítéka annak is – amire már a fejezet elején céloztunk –. enélkül teljesen tudomásunkon kívül marad. hogy amit látunk. mutatja a tárgyat jól vagy rosszul. a végén elménk egyik részének ismertük föl.

Több igazságra van szükségünk. bár néha előfordulnak. vagyis materialista szemléletüket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 364 tenek elénk. . hogy a toll 3 cm hosszú csupán. Kétségkívül nem könnyű belátnunk. Nincs más fájdalomcsillapító szer zaklatott korunk számára.Dr. hogy a külső tárgyaknak csak a gondolatáról van tudomásunk. sőt kezünk meg is érinti. gyengülhet és jelentéktelenné válhat. Szerencsére az ilyen tréfák ritkák. De meg lehet tenni. amikor azt a gyengéd hitet tápláltuk magunkban. soha sem tudnánk. hogy szemünk egy hegyet lát. Nehezen tudják ezért levetni ismerős és szokásos nézetüket. mivel a tévedés vizét az igazság értékes borává képes változtatni. ha hajlandók vagyunk egy kis időt és sok vizsgálódó. akkor áldott tudatlanságban maradnánk. Egy toll maga lehet 15 cm hosszú. A pallérozott és koncentrált gondolkodás csodákat tehet. a külső világ maga. az a külső tárgy. hogy amit ismerünk. Mentalitásunkból könyörtelenül ki kell verni minden tévedést. független gondolkodást szentelni ennek a feladatnak. de ha elménk meg akarna tréfálni bennünket és csak 3 cm hosszúnak mutatná. mivel teljesen különös. hogy a hegy egyáltalán létezik. hideg és ismeretlen tájra vezeti őket. és azt hinnénk örökké. ahogy téves gondolataink csökkennek. A legtöbb ember nem képes megérteni ezt a tantételt. minden hibát és minden illúziót. Az általános tudatlanságban való osztozásunknak nem kell örökké tartania. És ha elménk nem tudná. ahogy azt a következő fejezetben látni fogjuk.

A pillanatnyi tudományos kutatás az elektronok. mivel a világ örökké szembenáll velünk. fejezet A TÉR ÉS AZ IDŐ TITKA Az észlelés. hogy a Természet finomabb jelenségeit nem lehet elérni és megfigyelni anélkül. akik felállították a relativitás elméletét és megalkották a kvantummechanikát. hogy a világot egymástól különálló és egymás után következő képekben lássuk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 365 X.Dr. hogy értsük meg a természetét. hogy ne térben és időben létezőnek gondoljuk el. most ugyanebben a helyzetben találták magukat. mivel az elme maga játssza a legfontosabb szerepet abban. a külső világ tapasztalatának a vizsgálatában a legnehezebb szakaszhoz érkeztünk most el. neutronok és protonok atomon belüli titokzatos . így a világra is úgy gondolnunk. Ez – ahogy már láttuk – azért van. Lehetetlen bármire. de vizsgálatunkat minden nehézség ellenére könyörtelenül folytatnunk kell. hogy a gondolkodás maga nem érheti el. Megvallották. Ezért a régi indiai bölcsek azt mondták. nem figyelheti meg a világ valóságát vagy lényegét. ill. hogy a megfigyelés folyamata alatt ne kerüljünk érintkezésbe ugyanezekkel a jelenségekkel. A tudósok. és csendben azt követeli tőlünk.

hogy ez a tanítás azt akarja elhitetni velünk. mivel ezeknek a megfigyelője is az elme.Dr. Mindazonáltal téves lenne azt hinni. hogy helyet foglaljanak. Holott ez utóbbiak határozott mentális összetevővel is rendelkeznek. a szemmozgató izmoknak pedig bizonyos hiányosságot. hogy magából az ember testéből származó érzékelések valójában éppen olyan objektívek. nincs közelebb hozzánk. Az anyag többé már nem teljesen anyag! Az optikai illúzióról szóló régebbi tudományos teóriák pl. és az az üvegablak. fel kellett. hogy a testi materiális szerkezetet a nem materiális tudattal. hogy a retinának némi fiziológiai zavart tulajdonítottak. az valójában mentális kép. A tudomány lassan szintén kezdi felismerni ezt. mint a külső tárgyról származók. tisztán fizikaivá tették azáltal. hogy a látható tárgyak nem testünkön kívül láthatók – mivel azt tanítja. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 366 világába lépett. vagy arra képtelen és a képzetlen emberek között – akik e mentalista doktrínának első említésétől is utálkozva fordulnak el – természetes és megbocsátható hiba az. Csak a legmélyebb gondolkodással lehet kimutatni azt. hogy ismerje. hogy a vizsgáló és megfigyelő maga is szerepet játszik az általa megfigyelt folyamatok meghatározásában. A gondolkodni nem akaró. Hogy egy házat egy ember koponyájának bel- . hogy ezek a tárgyak mint mentális észlelések léteznek – és ezért szükségképp valahol testünkben is kell. mint az égen ragyogó csillag. Ami közvetlenül mint külső tárgy látható. a koponyában helyet foglaló agyat pedig az elme misztériumával tévesszék össze. amely előtt ülünk.

a házakat. A testet azokkal a tulajdonságokkal felruházni. amely – aligha szükséges mondani – egyáltalán nem fejez és nem mond ki semmi ilyen abszurdumot. hogy mindent az elmén keresztül ismerünk. Ilyen nézet csak elmebetegek között létezhet. Testünk részeit is szükségképp mentálisan ismerhetjük. hogy a külső tárgyakról való ismeretünket mentálisnak. következésképp nem lehet azt mondani. hogy a külső tárgyakat. Az ilyen megkülönböztetés nem logikus és nem is indokolható. A test elmétől és tudattól való független létének e nézete az a divatos téves következtetés. fákat stb. de ugyanekkor azt állítja. hogy ezek a tárgyak az elmétől bizonyos távolságra láthatók. hogy az egész tapasztalatot teljesen rosszul értelmezzük. és egymás között is bizonyos távolságra látjuk. és semmiképp nem az ősi indiai filozófia tanításában. csak azoknak a hiábavaló kísérlete. akiknek nem sikerült megérteniük ezt a tant. akkor ennek nemcsak a külső tárgyak vonatkozásában kell igaznak lennie. hanem testünk vonatkozásában is. Ha igaz az. Egy materiális tárgy nem létezhet egy ember materiális fejében. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 367 sejébe helyezzünk. Ezért a testet is éppúgy kell tekinte- . mivel ez a tanítás nyomatékosan azt mondja. Nincs jogunk. attól bizonyos távolságra. amelyeket az elmének kellene tulajdonítanunk azt jelenti. mint pl. amit a materialista szívesen ápol magában. és az elméhez viszonyítva lehetetlen valamilyen speciális térbeli elhelyezkedést kiutalni neki. testünkön kívülinek. a testünkről való ismeretünket pedig materiálisnak vegyük. hogy mivel e tárgyak észlelése teljesen mentális.Dr.

Magukról az érzékszervekről is a belőlük származó érzékeléseink miatt van tudomásunk. mint akármilyen más külső tárgyat. Abból kifolyólag ui. hogy testünktől a legközelebb eső tárgyig terjedő távolság nem azonos a tárgytól az elméig terjedő távolsággal. akik azt képzelik. Összegezzük ezeket az állításokat azzal. nem pedig másféleképpen. Testünk az öt érzékszervével együtt pontosan ugyanolyan módon létezik. hogy a legtöbb ember összetéveszti a bőrét az elméjével.. hogy a testen kívüli létet a mentális léten kívülivel tévesztik össze. Az alapvető hiba az. vagy „kívül” szó fogalmát. A tény az. mint egy külső tárgy. mint egy külső tárgy. Félretéve most a gyakorlati szempontot és csak a filozófiait .Dr. színe és egyéb más tulajdonsága van. csak a testén kívül. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 368 nünk. hogy a testnek is alakja. Senki sem látott soha az elméjén kívül egy tárgyat. és a róla való tudatunkat is gondolati tudatnak kell elfogadnunk. Nem szabad a tanulmány során azt a hibát elkövetnünk. amennyiben mint a tudat egy gondolata létezik. hogy egy kissé jobban megvizsgáljuk a „külső”. Az elme öntudatlanul térbe vetíti ki az észleléseit. amelyről az elmén keresztül szerzünk tudomást. amelybe sok kezdő és a legtöbb kritikus beleesik. az egész test – beleértve még az agyat is – éppenúgy az elmén belül van. majd saját gyártmányait szemléli. és léte tudatát tekintve éppenúgy az elmétől függ. Nem értik meg. hogy a testet egyedül a testen keresztül. a külső tárgyakat viszont mentálisan ismerjük meg.

így a tárgyaknak maguknak is az elmén belülinek kell lenniük. Egy testen kívül levő tárgyról beszélni annyit jelent. hogy ennek elvesztése egyenlő lenne az őrültséggel. Mert ha a testen kívülit.. hogy a test maga az elmén belüli. és ezt a meggyőződésünket nem merjük elhagyni. és testünktől. mert úgy gondoljuk. valamint más dolgoktól is bizonyos távolságra áll. vagy kívül álló. mint egy gondolaton kívüliről beszélni. Megrögzött meggyőződésünk pl. hogy létezik. vagy az elmén kívülit értik. Azoknak. vagyis térben levőnek ismerjük. vagyis egyáltalán semmi sem lehet valójában külső. hogy külső. akkor a belül és a kívül fogalma teljesen alkalmazhatatlan.Dr. azaz az elmén kívüliről beszélni – ami lehetetlen. akik a „külső” szót használják. Térben látunk. Irracionális és felszínes zsargonnak kell tekintenünk. hogy az előttünk levő fal térben helyezkedik el. hanem úgy ismerjük. akkor már láttuk. mivel még a testet is végső soron mint egy gondolatot ismerjük. definiálniuk kellene vajon ezen a testen kívülit. Ezért pontosan semmiről sem mondatjuk. tehát a test is mentális. A szó maga tartalmazza a saját ellentmondását. Nem csak felismerünk egy dolgot. És ha az elmén kívülit értik. A tudat első kezdetétől kezdve minden tárgy szüntelenül úgy jelenik meg az elme előtt. mint attól független és különálló valami. vagyis egy mentális dolgon kívüliről. csak azt mondhatjuk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 369 tekintve: helytelen egyáltalán „külső” dolgokról beszélnünk. mint aminek van valamilyen sajátos alakja. nagysága. .

hogy az a térben van? Azt mondjuk. vagy képzet – amiről azt mondjuk. E kérdések megválaszolásának világosabbá tételére hosszabb tudományos magyarázatát kell adnunk az érzékszerveken keresztül történő észlelési folyamatnak. és hogyan lehet megmagyarázni egy tisztán belső tapasztalatnak egy külső tapasztalatba való kivetülését. hogy minden tárgy külső és egymáshoz képest térrelációban áll. amely tárgy pedig külső. hogy optikai interpretációk a szemen belül – független külső dolgok alakjait felvenni? Röviden. és amely térsajátságokkal rendelkezik? Hogyan képesek a színek – amelyekről tudományosan bebizonyítható. hogy e tárgyak gondolatai vagy megfigyelései valóban a róluk való tapasztalatunkat jelentik. miért van akkor az. mivel azt mondja. mivel – feltételezzük –. Az . mint amelyeknek térbeli helyzete van? Ha elfogadjuk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 370 Különös problémával kezdünk szembenézni. Ha a test perifériáján túlra az érzékelés nem terjedhet ki. amit tudunk és ismerünk – úgy tekinteni. ahogy láttuk. a rejtély az. hogy ez a teljesen ugyanaz a tapasztalat megcáfolja. hogy hogyan lehet megmagyarázni egy tisztán mentális tapasztalatnak egy látszólag különálló és független tapasztalattá alakulását. hogy a tárgyak a testtől teljesen külön és azon kívül állnak? Hogyan lehet. akkor miért észleljük az észlelés végső gondolatát olyan formában. eszünket és gondolkodásunkat.Dr. de hogyan lehet a róluk való gondolatainkat és ideáinkat – amelyek látszólag az összeset jelentik. hogy egy mentális kép. hogy belső – mint tárgy jelenhet meg előttünk. hogy minden érzékelés egy testi érzékszerv működésének belső eredménye.

amelyeket hallucinációnak nevezünk. bár az okok különböznek. hogy a benne rejlő instruktív értéket felhasználja. A folyamat azonban. A tudomány azt találta. ami normális. hogy helyes és pontos. nem lehet különböző attól. A fizikai folyamatban jelentkező zavarok. ahogy bármilyen szokásos tárgyról tudomást veszünk. egy elv érdekes illusztrációját szolgáltatják. Az érzékszerveknek azokat a különös tévedéseit. megfosztva ezzel magát attól. és megerősítik a tudományos kutatással és a gondolkodással kapott korábbi eredményeket. habár úgy tűnik. amelynek gyakorlati szempontból nincs sok jelentősége. Ezért amikor az érzékelés mechanizmusa zavart – mint az illúziók esetében – és a fizikai inger tévesen értelmeződik. hogy az abnormális tanulmányozásával fényt lehet deríteni arra. Az illúziónak van a rendes és szokásos tapasztalattal is több azonos vonása. amelynek a jelentőségét egy nem tudományos és nem filozofikus gondolkodású ember rendszerint figyelembe sem veszi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 371 érzékeknek van egy bizonyos rendellenes működése. csúfos gúnyt űz belőle. amelyeket illúziónak. de amely segítségünkre lehet abban. az észlelés pszichológiai eleme mindkettőben benne van. hogy hibás és téves. A tudat működése szempontjából mindkettő azonos. ahogy egy illúzióról tudomást veszünk. hogy az érzékek és az elme milyen szerepet játszik a világ megfigyelésében. az elmének pedig azokat a rejtélyes zavarait.Dr. a fiziológiai mechanizmusban mutatkozó defektek néha értékes nyomravezető kulcsot tárnak föl mindkettő működésének megfejtéséhez. Pl. belátást . míg a másikról azt. hogy jobban megértsük. bár az egyikről azt tartjuk.

a megértésnek olyan finomabb formáját követeli meg. a megfigyelő érzékszervek és a megfigyelt tárgy játszanak ebben a folyamatban. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 372 kaphatunk abba. Sajnos azonban ezek a bölcsek eltűntek. és semmit sem fogadtak el addig. a régi indiai bölcsek azonban. A régi görög gondolkodók – köztük Arisztotelész – bosszankodtak amiatt. Ők ugyanis amiatt bosszankodtak. hogy az észlelés bonyolult folyamatát érthetőbben lássuk. mint pl. hanem a lehetséges legvégső határig ki is kutatták ezt. Itt tehát ezért bővebben kell foglalkoznunk az illúziókkal. . mint ahogy más országokban is. hogy az embert milyen könnyen rászedik az érzékszervek. Gaudapada. A régi nagy indiai bölcsek az illúzió és a hallucináció minden aspektusát alaposan megvizsgálták. míg meg nem vizsgálták és be nem bizonyították. amelyet a megfigyelő elme. hogy a mechanizmus maga hogyan is működik.Dr. Hogy az illúzió jelensége teljesen mit is foglal magában. Ezeknek az abnormális tapasztalatoknak a gondos és szisztematikus vizsgálata és elemzése értékes figyelmeztetéseket nyújt. amellyel csak kevés nyugati ember rendelkezik. és velük együtt elveszett a tudásuk is. és jobban rávilágítanak arra a viszonylagos szerepre. amelyet valamennyi filozófiának – ha méltó akar lenni a nevéhez – meg kell vizsgálnia. amelyek segítenek bennünket. az indiai filozófia a századok folyamán üres fecsegő spekulációvá vált. mivel elméjük tudományos beállítottságú volt. hogy az embert a saját elméje milyen könnyen becsapja és rászedi. nemcsak észrevették ezt a tényt.

Tehát elsősorban azt látjuk. de ennek a jelentőségét a Nyugat nem ismerte föl. szórakozottság ideái kötik le telje- . Pl. ami az elmét leköti és uralja: ez az első. amely felé a figyelem irányul élesen megvilágíthatja. ahogy azt több ezer évvel ezelőtt élt indiai bölcsek észrevették és mélyen elgondolkodtak rajta. mialatt egy szobában ülünk. amire figyelmünket ráirányítjuk: a retina által közölt összes tapasztalat közül öntudatlanul csak azokat választjuk ki. vagy dolgozhatunk egy irodában olyan munkán. bár mások hallották és emlékeznek is rá.Dr. mivel figyelmünket teljesen a könyv olvasása kötötte le. hogy vezesse a vizsgálódó nyugati elméket. ami figyelmünket teljesen leköti. mégsem hallottuk. Az óra hangja ténylegesen elérkezett fülünkhöz. Amikor az érzékelőképességek figyelmét a belső álmodozás. És ez a tényező az. viszont azt a tárgyat. nem látjuk barátunkat. amit látni is akarunk. és egy arra haladó barátunk üdvözölhet bennünket. amit meg kell jegyeznünk. hangjára azonban mégsem emlékezünk. amely már régen a pszichológiai igazság helyes nyomára kellett volna. A figyelem nélküli tudat teljesen lecsökkenthető. így figyelmen kívül hagyta. amire nézünk. A szobában levő óra egy óra alatt kétszer is kongathat. Az észlelést az fogja befolyásolni. És mégis – ha nagyon mélyen elgondolkodunk. így nem is viszonozzuk a köszöntését. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 373 Az illúziók az észlelésnek különös tényezőjével kapcsolatosak. amelyek iránt érdeklődünk. bár az érzékbenyomások terén belül is vannak. nem pedig azt. A figyelmünkön kívüli tárgyak és események a tudatosság síkján kívül maradnak. Sétálhatunk az utcán. hogy csak azt figyelhetjük meg. olvashatunk egy könyvet.

sem azt. aminek tanúi vagyunk. mind pedig elvesz valamit annak a világnak a megalkotásából. hogy erre fényt deríthessünk. vagy teljesen visszahúzódik. Amikor a gondolkodás elernyed. szokatlan eseményeket – amelyek az észlelés fátylán „hasadásokat” okoznak – megfigyelnünk. annál kevésbé fogjuk. hogy ez a mentális beavatkozás milyen mértékű. Ezért kell abnormális tapasztalatokat. A figyelem mentális tényezője erős szerepet játszik annak a meghatározásában. a fizikai feltételek bármennyire teljesüljenek is. amit észlelhetünk és megfigyelhetünk. Minél jobban figyelünk testi sérülésünkre. és nem érzékelik sem a testükön ejtett sebek fájdalmát. érezni azt. akik teljesen a transz állapotában vannak elmerülve. megszűnik. Másrészt. hogy az elme működése mind hozzáad. E rendkívüli ténynek önmagában is világos figyelmeztetésnek kellett volna lennie. akkor semmilyen külső tárgyról nem lesz tudatos tapasztalatunk. hogy pszichológiailag nem helyes dolog az . Normális esetben nehéz megállapítani azt.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 374 sen. Figyelmeztetnie kellett volna arra. Már említettük. a szemünk előtt lezajló eseményekkel szemben is vakokká válhatunk. ha mélyen földbe temetik őket. a tapasztalat is kevésbé tiszta és kevésbé erős lesz annak megfelelően. annál jobban fogjuk érezni a fájdalmat. Ezt a gyakorlatban a jógik esete illusztrálja. Mert ha az elme nem kooperál az érzékekkel. hogy az érzéktapasztalat semmilyen vizsgálatából nem lehet kihagyni a mentális tényezőt. a külső tevékenységük felé vezető út teljesen el van zárva. vagy ha csak kevésbé tökéletesen kooperál. minél inkább másra igyekszünk terelni figyelmünket.

De vizsgáljuk meg egy laboratóriumban a tudós szemével. ahogy látjuk őket. mint bármilyen varázsló mutatványa? Valójában az egész világ nagy tömegű szilárd. aminek mi az elektromos energiát el tudjuk képzelni. mégis benyomás. atomjaira. A szék itt elemi darabjaira: molekuláira. mivel ha egy illúzió egy téves benyomást jelent is. Első pillanatra ennyit tudunk a székről. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 375 illúziókat elkülöníteni a normális élet elfogadott tényeitől. cseppfolyós és gáz halmazállapotú anyag halmazának látszik. Pont az ellenkezőjét annak.Dr. bár ellenkezőt állítson is a tudomány róla. ami különösebb. a hömpölygő tengerek és a zöld mezők valójában nem abból tevődnek össze. hogy emberek milliói valójában úgy járkál- . természetes anyagi szubsztanciából – amit fának nevezünk – készült tárgy. Már a legelső vizsgálat is meglepő eredményre vezet. Itt van előttünk egy kemény és megérinthető. hanem elektromos sugárzások összessége. Nem azt jelenti-e mindez. akárhogyan is keletkezett. hanem forgó elektronok elektromágneses energiája: vagyis a magas hegyek. Ennek ellenére öt érzékszervünk továbbra is makacsul a széket a leganyagibb tárgynak közvetíti. hogy meghökkentő illúziót tapasztalunk. A modern tudományos földrajz tanulmányozása során fény derül arra a rendkívüli tényre. Nézzük meg először a Természethez tartozó illúzióféleségeket. holott nem az. de megjelenésük mint az anyag „darabjai” teljesen illuzórikus. Létük bizonyosan tagadhatatlan. A tudomány szerint az anyag nem szilárd többé. protonjaira és neutronjaira boncolható. elektronjaira. az áramló folyók.

A különbség abban keresendő. Habár annak a bizonyított ténynek az elfogadása. mint a távoli – szintén a horizonton levő – hegyeket. mint egy nagy vörös fényben izzó kocsikereket. hogy lábuk inkább csüng. Melyik helyes a kettő közül? Szemünk egyik esetben sem hibáztatható. józan ész minden egyéni véleményformálás nélkül nem hajlandó elhinni. érzéki csalódás? Ez az egyszerű illusztráció talán segít minket abban. amely az emberi test és a Föld felszíne közötti kapcsolatra vonatkozik. Amikor a telihold este felkel. amit a szemünk tár elénk. Egy ilyen megállapítás. mivel a retina tökéletesen pontos képet rajzol. ha a tudósok. akik ragaszkodnak ahhoz. hogy az ember öntudatlanul a horizonton kelő Holdat vagy Napot ugyanolyan mértékkel méri. amely annyira ellentmond annak. csak azt. míg messze a fejünk fölött levő tárgyakra egészen más skálát alkalmazunk. akkor olyan megdöbbentő. azok alkalmatlanok a filozófiára. hogy az az elterjedt hiedelem. hogy azok. hogy bolygónk gömb alakú. sorozatos vizsgálatok során nem bizonyították volna be számunkra. hogy a közvetlen érzék-benyomásokat egyedüli igaz bizonyítékként fogadják el. mintsem pihen a földön. épületeket. fákat. Ugyanez a hold az éj közepén már csak akkorának tűnik mint egy fémtányér. Mit tudhatott volna meg az ember erről a tényről. az ember olyannak látja. és így nem fedezték volna fel. hogy a fejük lefelé lóg úgy. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 376 nak ezen a földgolyón.Dr. hogy az ún. semmilyen más alternatívát nem ad számunkra. ha szó szerint vesszük. hogy megértsük miért van az. A kiala- . az pusztán illúzió. hogy elfogadjuk ezt a további következtetést.

Ezek az esetek arra figyelmeztetnek bennünket. amit észre sem veszünk. hogy a szemünkben van. Megfelelő szűrő alkalmazásával a fényképezőgép ugyanekkor felvett képén hegyek távoli vonulata rajzolódik ki. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 377 kult szokás szerint az ember a kelő nap és a hold méretét is ezekkel méri. Az a tény. A fényképezőgép lencséje látni képes így azt. vagy a Napban. Ha érzékeink ezekben az esetekben becsaphatnak bennünket. hogy ezek a természetes illúziók léteznek és lehetségesek. egy gyorsvonatban ülő pedig úgy látja a sürgönykarókat. az érzékszervek becsaphatnak bennünket. amit szemünk nem. Igen. Mindezek vizuális tévedések. de segítenek megérteni. vagy a Holdnak a látszólagos megnagyobbodása ténylegesen ideáinkban van jelen. feltételezhető. . mint sűrű ködöt. vagy a Holdban. hogy ne vegyük készpénznek amit érzékszerveink felénk továbbítanak: vigyázzunk az így kapott információk kiértékelésével. Reggeli tájban a távolban nem látunk mást. hogy a látás folyamata valójában hogyan zajlik le. hogy a föld felfelé száguld. Hasonlóan egy érzékeny spektroszkóppal és érzékeny filmlemezen rögzíteni lehet olyan csillagokat. Ez a hiba csak az elménkben jelentkezhet. Vajon ebben az esetben hol a hiba? Nem lehet azt mondani. A Napnak. mintha azok haladnának el mellette. mivel ezt a kiértékelés – tehát mentális tevékenység tévedése – hozza létre. Egy sebesen leszálló repülőgépen ülő megfigyelő úgy látja.Dr. maga megkérdőjelezi a világról való ismeretünk valódiságát. hogy más esetekben is ugyanezt teszik. amelyeket szabad szemmel egyáltalán nem lehet látni.

Az is feketének fog látszani. Ezek ui.Dr. Ami a tévedést előidézi. nézzünk meg egy elsötétített szobában csak kis ablakon át beszűrődő fényben egy zöld színű kabátot piros üvegen keresztül. hogy a kabát fekete. Amikor egy ideig egy zöld színű terítőt nézünk. az egy kissé rózsaszínűnek fog hatni. hogy a színek másképp látszanak villanyfénynél. ami helytelenül értékelte ki. majd utána szürke színűre irányítjuk tekintetünket. hogy észlelésünkben a mentális közreműködés mennyire fontos elemet képez. pedig a szürke szín érzékbenyomása nem változott. az az elmében van. Van egy bizonyos gyógyszer. Ezt is feketének fogjuk látni! Piros villanyégő mellett egy csokor sárga kankalin piros színűnek fog tűnni. Mindenkinek volt már olyan tapasztalata is. nem képesek működni az elme nélkül. Majd nézzünk meg egy piros ruhát egy kék üvegen át. aminek a bevétele után az ember mindent sárgának lát. A színek észlelésével kapcsolatban is érdekes optikai illúziókat tapasztalhatunk. a tapasztalat megformálásában az elme azt dolgozza föl. Pl. Az ember . Majd használjunk zöld villanyégőt és ennél nézzünk meg egy kék kabátot. mivel összekapcsolta őket az előzőekkel. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 378 Elárulják. Azt fogjuk tapasztalni. Ezek az optikai illúziók azt mutatják. A napfelkeltével és napnyugtával kapcsolatos gyönyörű színeket részben a levegőben szétszóródott sodródó porszemek és lebegő páraszemcsék okozzák. hogy nagyon vigyázni kell érzékszerveink működésével kapcsolatban. amit kap. másképp nappali megvilágításban.

ami a valóban meglevő és a csak annak látszó között fennáll. hogy fehéreknek tűnnek. ill. Mikroszkóp alatt vizsgálva azonban kiderül. sem a párákat nem látja. és értsék meg azt a nagy különbséget. hogy a fejessaláta alaposan meg van mosva és csábítóan tisztának tűnik. Ha egy pálcát részlegesen belemerítünk egy vízzel telt üvegedénybe. csak különböző helyzetekben. . Amikor a vízcseppek elég nagyok. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 379 azonban sem a porszemeket. Lehet. hogy az alsó része eltávolodna az egyenes vonaltól. úgy fog látszani.Dr. hogy megszámlálhatatlan sok kis mikroba nyüzsög benne. de a mikroszkóp itt is azt fogja találni. vagy feketének látszanak. a vizet teljesen tisztának látja csupán. mivel ez ténylegesen illúzióhoz vezetne bennünket. mintha azon a helyen. ahol a víz felszínével találkozik. hogy ne bízzanak abban. amelyet kitöltenek. Nézzünk bele egy pohár tiszta vízbe! Szemünk nem lát semmit. Mindezen színes jelenségek mögött a fény minden bizonnyal nem változtatta meg a természetét. de amikor nem tudják a sugarakat visszaverni. komor szürkének. hogy megtörhessék a fényt. és a színezéseket arra a térre helyezi. gyönyörű szivárványt látunk. amit látnak. különböző időben és különböző megfigyelők számára tűnik látszólag különbözőnek. soha nem tudnánk meg az igazságot. ugyanaz maradt. Így az ég óriási mennyezete gigantikus szín-illúzió. gondolkodjanak el a dolgok relatív voltán. hogy tele van baktériumokkal. Amikor sűrű felhőkbe tömörülnek. amely arra tanítja az embereket. Ha csak a szemünknek hinnénk. úgy tükrözik vissza a nap sugarait. ott elhajlana úgy.

Vegyünk egy más példát. Egész távolról már nem tűnik nagyobbnak. hogy amit valójában látunk. Kezdjük ui. hogy miért az a mérőléc jó. és bármilyen gyakran látta is a pálcát. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 380 Itt a vizuális tapasztalat határozottan pontatlan információt nyújt nekünk a pálca alakjáról. ahogy valójában vannak. hogy csak a látszatokat észleljük örökké és a valóságot soha? E kérdésekre a feleletek most már kezdnek körvonalazódni az észlelés folyamatának vizsgálata után. hogy akár a sürgönykaró. akkor azt kell megmagyaráznunk. az két különböző dolog? A dolgokat úgy látjuk-e. vagy csak úgy. akkor arra vagyunk-e ítélve. ahogy megjelennek? Ha az utóbbi az igaz. mint egy sétapálca. az amit mindkét esetben látunk csak az a tárgy. vagy a mérőléc közvetlen közelében állunk. de azt is meg kell magyarázni még. egy sürgönykarót lemérve. mint egy darab fa – hossza biztos. hogy mi jogon jelentjük ki. amikor a sürgönykaró – ami szintén csak egy darab fa – hoszszával kapcsolatban bizonytalanság merül föl. amely számunkra megjelenik. az. megérteni. hogy a mérőléc – ami nem más. amivel távolról a sürgönykarót pl. a vizuális tapasztalat következetesen téves marad. Bármilyen tökéletes is az ember szeme. Bizonyos ui. akár bizonyos távolságra tőle. Meglepő és megfontolandó kérdések merülnek itt fel. .Dr. Melyik magasság most a helyes? Ha azt mondjuk. csak 1 m-esnek látta. Ezt a dolgot már a relativitással kapcsolatos tudományos vizsgálatunkkor tárgyaltuk egy korábbi fejezetben. azt 12 m hosszúnak találjuk. Vajon a sürgönykaró és aminek látjuk. Pl. Távolról tekintve mind kisebbnek látszik. hogy a mért érték a helyes.

mi az a valódi tárgy. hogy mi akkor a látszatok és megjelenések mögött rejlő valóság. A fa nyelét kevésbé hidegnek fogjuk találni. másikat pedig a hidegbe és tartsuk ott néhány percig. akár tudat alatt kialakítottak. Így erre majd csak később fogunk feleletet kapni. amely a róla való gondolatokat kelti – jelen fokozatunkban még túl magas ahhoz. Pedig egy hőmérő mindkettőnél . és hogy amit ténylegesen érzünk. Pl. a langyos vizet hidegnek. Így pl. hogy itt foglalkozzunk vele. Az a kérdés. gondolatok maradnak. melegnek fogja érezni. Akár tudatosan. hogy a jelen észlelésünk mennyire az azt megelőzőktől függ. az részben a múlt tapasztalatból a memória általi kivetítés. mind pedig a mérőlécnek az összes megjelenése csak elménk felfedezése és kinyilatkoztatása. Ez a kísérlet is azt igazolja. langyos vizet tartalmazó edénybe. Egyik kezünket dugjuk a forró vízbe. Ami a látással kapcsolatban igaz. mint az ásót magát. megvannak a tapintás illúziói is. igaz lehet a többi érzékszervre is.Dr. Érintsünk meg egy hideg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 381 azok csak az elménk által kialakított képek. fagyos napon a kertben hagyott ásót. legyen három edényben különböző hőmérsékletű víz. egyaránt csak mentális képek. Mind a sürgönykarónak. Mit tapasztalunk? Amelyik kezünk először a forró vízben volt. a másik kezünk viszont. Utána dugjuk mindkét kezünket a harmadik. A dolgokat csak a róluk alkotott gondolatokban látjuk. nem pedig a dolgokat és tárgyakat magukat. amelyik előzőleg a hideg vízben volt.

Nem szabad tehát vakon bíznunk abban a pontosságában.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 382 ugyanazt a hőfokot mutatja. amit ténylegesen tapasztalunk! .

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 383 .Dr.

Vizsgáljuk most meg az illúzióknak egy egészen más fajtáját. még akkor is. hogy amit látunk. amelyeket mind a fizika. amely úgy tűnik. akkor ezért nem a szemet kell hibáztatnunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 384 Geometriai illúziók. mivel nem lehet egymástól elszigetelni őket. ha körzővel megvizsgálnánk. A 4. mintha a belerajzolt négyzet négy sarkánál belapulna.Dr. Pedig a retinán megalkotott képnek mind a négy esetben kétségtelenül ugyanolyan méretűnek kell lennie. A többi egyenes sem tűnik azonos hosszúságúnak. abban a mentális tényezőnek nagy szerepe van. mintha a két párhuzamos egyenes a középrészen – ott ahol a legyezőegyenesek sűrűn metszik – meggörbülne. amit kiválaszt. ha – mint itt is – téved és a helytelen kép kialakítását segíti elő. ábrán négy. mivel a szem az egyenes hosszát a nyíl kezdetére teszi és nem követi tovább a nyíl hegyéig. ábrán két párhuzamos egyenest a kettő közötti középpontból kiindulva két legyező alakban szétágazó egyenesek metszenek. Ez azt jelenti. hogy azt láttassa velünk. Ha mégis különböző hosszúságúnak látjuk őket. A geometriai illúzióknak érdekes példáit láthatjuk. Szabálytalannak csak az azt átszelő párhuzamos . Az 1. ábra egy kört mutat. amelyeket az ember mesterségesen hozott létre. és itt elég erős ahhoz. ábra látszólag egy szabálytalan. Úgy tűnik. mind a pszichológia. A 3. mind pedig a fiziológia tanulmányozói jól ismernek. pedig a kör tökéletes. látszólag nem azonos hosszúságú – a valóságban azonban azonos hosszúságú – vízszintes egyenest láthatunk. meghosszabbított négyszöget ábrázol. A 2. hanem a kiértékelést. pedig tökéletes négyzetről van szó. Ez az irány illúziója.

hogy a felső. A 9. majd pedig mintha ugyanezt látnánk belülről! A 8.Dr. A jobb oldalon ezzel párhuzamosan még egy egyenes látható. Az 5. Ha sokáig nézzük. ábrán látható ferde vonalakról úgy tűnik. Az érzékbenyomások jók. amelyet ferdén felülről nézünk. és így nézzünk egy szemmel egy ideig a 7. hanem az elme. Azt hinnénk. pedig párhuzamosak! A 10. Tehát nem a szem hibázik. pedig valójában az alsó az. A 11. ábrán mindenki azt hinné. máskor pedig azt. ábra kitűnő illusztrációját adja annak az illúziónak. hogy a másik. máskor pedig mint egy térbeli tárgy derékszögű metszete. Nézzünk egy darabig a 6. hogy vertikális irányban jóval nagyobb . ábrát a könyvvel ferdén kell tartani. Egyszer úgy tűnik. Csukjuk be az egyik szemünket. hogy a jobb oldali függőleges egyenest nem ugyanabban a pontban metszik. A párhuzamos egyenesek aligha látszanak annak. hogy a kocka egyik (négyzetes) lapja van elől. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 385 vonalak miatt látszik. Az ábra egy cilindert mutat. Egyszer úgy tűnik. ha az igazságot már felfedeztük. hogy a két vízszintes és párhuzamos egyenest átszelő kör fenti folytatása a felső körív. ábrán átlátszó kockát mutatunk be. hogy egy összehajtott papírívet látunk kívülről. pedig valójában az alsó. ábrára. ábrán látható egymást metsző egyenesre. mint két hegyes szögben egymást metsző egyenes sík mintája. de kiértékelésükbe – amelyet az elme készít – mégis hiba csúszik. pedig így van. amely még akkor is makacsul megmarad. Melyik lesz a kettő közül a bal oldali folytatása? A legtöbb ember azt mondaná. Ábra téglalapot és azt átszelő egyenest mutat. egyik esetben azt látjuk. A 12.

Megmaradnak továbbra is. amit az elme vetített ki magából erre az alakzatra. hanem az általa továbbított érzékbenyomások kiértékelésével van baj. Még amikor akarattal rá is irányítjuk figyelmünket. akkor ténylegesen azt látjuk. Amikor egy geometriai alakzatot másképp látunk.Dr. amit az érzékszerveink közölnek velünk. Nagy jelentőségűek abból a szempontból. Ez az illúzióra alapuló pszichológiai törvény. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 386 méretű. A részletesebb. mert valójában pszichológiai szempontból sokat megtudhatunk belőlük. Nagy hiba lenne ezeket az illúziókat lényegtelen kuriózumoknak tekinteni. mint ahogy az valójában rajzolva van. hogy az észlelés folyamatának legbelsőbb fázisát tudják helyesen és speciálisan megvilágítani. vagyis helyesebb megfigyelésre. hogy a mentális kiértékelés összekeveredik a fiziológiai benyomással. Ténynek azt láthatjuk. Azt bizonyítják. pedig a valóságban a hossza teljesen azonos a szélességével. nem vezet a hiba kiküszöbölésére. vagy behatóbb megfigyelés ui. Mit jelent ez a makacs kitartás? Mivel lehet magyarázni ezt a különös tényt? Ha ez egyáltalán jelent valamit. Így a látásnak ezek a tévedései fényt derítenek magára a normális látás mikéntjére. és a létrejövő zavarban látni lehet. hogy az érzékelés . nem pedig azt. mint vízszintesen. akkor sem lehet kiküszöbölni őket. akkor azt jelenti. nem távolíthatók el. hogy a kivetített mentális kép hogyan rakódik rá az eredeti benyomásokra. amit az elme észlel. Egy másik érdekes észrevételt is meg kell említeni ezeknek az illúzióknak a mechanizmusával kapcsolatban. Ebben az esetben megint nem a szem a bűnös.

mégis nagyon komoly mondanivalójuk lehet a számunkra. vagyis a megfigyelő saját testén és elméjén belül lezajló folyamatok eredményei kivetíthetők belőle úgy. amikor a retinán a kép valóban kialakul. egy csomó statikus képet készítünk. Ha egy zseblámpát a sötétben egy 8-as számjegy vonalában gyorsan forgatjuk. Ezért el kell fogadnunk azt a meglepő észrevételt. mint a néző elméjében. egy bizonyos távolságra álló megfigyelő ténylegesen látja a folyamatosan megvilágított számot. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 387 tévedései. Hol van annak a cselekvésnek a folytonossága. Az illúziók egy harmadik csoportjához érkeztünk most el.Dr. amit az ember így lát a vásznon? Talán magukban a képekben? Nem lehet. hogy azon az időtöredéken túl. Ennek a tudományos magyarázata az. amely mozgássá rakja össze az álló képeket. mivel csak „álló” képek soráról van szó. amelyek egyszerűeknek látszanak ugyan. Mentális vetítések. hogy az embernek egy dolog „külső” voltáról szerzett vizuális benyomásai e benyomások teljesen téves kiértékelései lehetnek. mennyi ideig marad még meg. hogy azok fizikailag külső dolgoknak jelennek meg. majd vászonra kivetítve a képek gyors egymás után következése azt az illúziót kelti. A rajzok által felvett illuzórikus alakzatoknak ui. A tudomány kísérle- . A filmfelvevő géppel pl. mintha ténylegesen mozgó képekről volna szó. hogy mint a filmfelvevő gép esetében is az alakzat tényleges megjelenése attól függ. az őket megfigyelő elmén kívül nincs objektív realitásuk. Ezért nem lehet máshol keresni.

A szem egy fényképezőgéphez hasonlóan állandóan felveszi azt. De még ennél is fon- . amelyeket a szem közvetlenül regisztrál. tulajdonképp saját kreációját látja. Nagyon fontos. mivel ez vele és nem a lámpával kapcsolatos. hogy az érzékbenyomás még egy ideig fennmaradhat. Itt két fokozatot kell megkülönböztetnünk tehát. amikor ezeket az érzékbenyomásokat az optikai idegszálak az agyhoz közvetítik. Ezek a felvételek olyan gyorsan követik egymást. Az első a zseblámpa különböző helyzeteit jeleníti a 8-as pályán forogva. ha láthatóan úgy jelenik meg. hogy megértsük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 388 tileg igazolta. és így jön létre látszólagosan a folyamatos 8-as szám képe. Egy kicsit alaposabban kell megvizsgálnunk ezt az esetet. Csak a beható vizsgálat képes felfedezni a tévedést és kijavítani a téves észlelést.Dr. Ténylegesen a 8-as szám esetében tehát csak fény – pontok képeit regisztrálja. ezért a vizuális benyomások sokaságát egy érzékelésbe egységesíti. hogy az agy nem tudja olyan gyorsan szétválasztani őket. Valójában hol látható? Csak az elme észlelheti mint saját képét. amit lát. Sőt túltesz a fényképezőgépen. A másik az. amely ebben az esetben a 8-as szám képe lesz. hogy a szám fizikailag nem léteik. de ez az átadás olyan gyors. amelyet mentálisan látunk és valódinak tételezünk fel. miután az eredeti inger megszűnt. Így az elme folytatva az eredeti vizuális benyomást. mivel a fókusztávolság beállítása a szem esetében teljesen automatikusan történik. még akkor sem. ezért összeolvasztja őket. hogy az agy képtelen külön-külön megbirkózni velük.

. holott ténylegesen az elmén belül van. hogy amit lát. mintha testi érzékszerveink közölnék.Dr. hogy a szám maga csak optikai illúzió. Ez azonban az elképzelhetőnek az ellentmondása. hogy a 8-as képet a testen kívülinek látjuk. Mégha meg is tudja. hogy most már tudja. És erősen figyelmezteti az embert arra. A megfigyelő nem tud róla. az út mellett vadállatnak véli. a magányos vándor a dzsungelen átvezető útján sokszor egy fa barna tönkjén. sőt még később sem tudja. továbbra is azt az illuzórikus alakzatot és nem a valódit fogja látni. ami rá leselkedik éppen. nem pedig az elképzelhetetlennek – mint pl. talán nem más. Alkony idején. Úgy jelenik meg. különösen Keleten. amikor a csillagok még nem világítanak. mint puszta hiszékenység. Kigúnyolja az ember hitét és erőszakosan összezúzza azt a konvencionális nézetét. hogy amit eddig biztos és érvényes megfigyelésének tartott. az ténylegesen és szükségszerűen olyan is. amilyennek látja. pedig a megvilágított 8-as szám végül is csak egy intellektuális konstrukció. azon tény ellenére. még jelentősebb illúzió esetét. egy kerek négyzetnek – vagy a fantasztikusnak – mint pl. miről van szó. hogy mi is történt tulajdonképp. egy oroszlánfejű kecskének az ellentmondása. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 389 tosabb annak a megértése. Vizsgáljuk meg most az előbbihez hasonló. csak elméjének alkotása. Így a csalódás továbbra is megmarad. Ez majdnem önellentmondásosan hangzik. hogy az alakzat csak az elméjében létezik.

Ez azonban nem magyarázza meg az illúzió mélyebb értelmét és jelentését. Mindezt lehet azzal magyarázni. hogy megfigyeltünk valamit-egy vadállatot. ami vagy az érzékszerveiben. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 390 . amely segít bennünket. Ezért csak a tárgyra ruházott képzelet lehet. de . hogy az alkonyi homály okozza a téves látást. amikor az elme kiértékelőképessége működésbe lép.. a félelemmel teli képzeletben milyen könnyű egy bokrot medvének vélni. vagy kiértékelése helytelen. Pszichológiailag a téves képet a helyestől nem lehet megkülönböztetni. pedig egyáltalán szó sincs ilyenről. ami fizikailag jelen van. ami az. mivel a szem végül is csak egy természetes fényképezőgép. mivel mindkettő személyes belső tapasztalatot jelent. Ez csak azt rögzítheti. ami pedig a valóságban nincs ott. hogy ez magában a tárgyban lenne meg.. Ezért hihetjük ebben az esetben azt. vagy egy útonállót –.. – mondja a költő. hogy az érzékektől kapott helyes adatokat feldolgozza – ezek az illúziók így jönnek létre. A múltból. Vagy talán az alkonyi fényben egy száradt cserjét útonállónak gondolja. aki szintén azért leselkedik. hogy miért kell olyan külső képet látnia..Dr. hogy újra lássuk azt. Az éjben. A téves interpretáció lehetősége csak akkor merülhet föl. vagy az. Az ui. hogy figyelme nem tökéletes. vagy a személyes kívánságokból eredő emlékezet ez. De nem lehet egyedül a szemben sem. semmiképp nem mondható. vagy az elmében létezik. hogy megtámadja.

mert a félelem és gyanú az ember fizikai szemeit tölti meg. Az egyik esetben azonban csak egy útonállónak vélt bokrot látott. anyagát – amiből készült – nem kereshetjük a rablónak. hogy mentális.Dr. Az útonálló. és el is higgyük a jelentését. Mi a gyakorlati különbség egy valódi útonálló és egy illuzórikus között? Mindkét esetben a megrémült utazó valóban azt hiszi. vagy egy útonálló körvonalaihoz. A látásnak. hanem az elmében. A bokorról kapott benyomások. megszűnik külső dolog lenni és belsővé válik. Különös helyzet áll elő: a feltételezett útonálló saját magának egy része. az útonálló képe. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 391 ilyen szellemi elvárásban és hozzáállásban hajlunk arra. hogy az elme illuzórikus észlelést alakítson ki. vagy a vadállat feltételezésének sugallata olyan erős. elegendőek ahhoz. Amikor az illuzórikus dolgot közelről megvizsgáljuk. Az elmének tehát rendelkeznie kell azzal a csodálatos erővel. hogy az elnyomja az érzékszerv által közölt fizikai képet. amely eltorzítja a látás műveletét nem azért. csak az elmében magában. hogy feltételezzük. Így a szem rá lesz szedve. Mivel ezt az illúziót az ember elméje teremtette. amelyek egy nagyon kicsit hasonlítanak egy vadállat. Így a képzelet a fizikai tény részévé válik: a bokor alakzata útonálló képévé válik. mivel az idea téves. Ezek a megállapítások egy kérdés feltevését idézik elő. tehát nem a szemben keletkezik. Szemei – mint a fényképezőgép – egy bokor képét regisztrálták. hogy képeket alkosson – ame- . hogy útonállót látott. hanem azért mert ez a félelem és a gyanú az elméjét tölti ki. hallásnak a kiértékelése ebben az esetben világosan felismerhető. vagy vadállatnak vélt bokorban.

akkor miért ne lehetne az illuzórikus tárgyak világszéles sorát is magunkon belül észlelni? Most próbáljuk meg kissé ezeket az érthető és világos felfedezéseket világszemléletünkhöz. a térbe vetítse. azt mutatja. Vagy ha ez nincs ínyünkre. és fel kell tételeznünk mind az elmének. hogy az ember öntudatlanul egyfajta mágikus erővel rendelkezik. Meglepődve fogadjuk ezeket a megállapításokat. hogy ezt kijelentjük? Legyünk azonban merészek. Ez ui. Nem szabad félnünk attól. hogy ezeket a képeket látszólag kifelé. amelyek meghökkentik a járatlant és állandó zavarba hozzák a kutatót. mind pedig a tudatnak (érzékelésnek) a megjelenését. az elme képalkotó képességét ne mentális erőnek. hogy a testtől kívülállóan látott képeket képes kivetíteni. vagy azokat visszavonni? Ez ui. és nem szabad tovább intellektuális bálványimádóknak maradnunk. hogy nem tudjuk milyen határt szabjunk az elme képességeire: az elme kikerülhetetlen misztérium és a kórlélektan még szokatlanabb dolgokat jegyez föl. De vajon nem eretnekség-e. hogy az elme képes arra. a legkülönösebb lehetőségeket tárja föl. ismerjük el. hanem mentális defektnek nevezzük! Ez azonban nem szünteti meg azt a tényt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 392 lyek meglepően hasonlítanak a szokásos észlelés képeihez – valamint azzal a meglepő kapacitással és képességgel. hogy ezeket a gondolatokat egészen a .Dr. vagy magáról az emberről alkotott nézetünkhöz illeszteni. Merész tekintélyrombolókká kell válnunk. vagy csak lenézően mosolygunk rajtuk? Elismerjük-e. Ha egy illuzórikus tárgy ily módon észlelhető. E tények kérlelhetetlen logikájának ez a meglepő eredménye. hogy az elme univerzálisan van felosztva.

mivel a téves észlelés és az illuzórikus érzékelés gyökere ugyanott van. mivel nincs fizikailag objektív alapja. Pszichológiai szempontból nincs ellentét az . amelyet fizikai inger egyáltalán nem támaszt alá. Az érzékelések egy külső tárgy létét sugallják. mivel általában elmebeteg emberek körében fordul elő leggyakrabban. hogy a Föld állandó forgásban van? Kétféle illúzió létezik: egyik fajta az. amely megcsal bennünket azt illetően. akkor beszélünk hallucinációról. hogy olyan valamit látunk. de amikor ilyen külső tárgy nélkül is jelentkeznek. Földünk változatlan stabilitása nem téves látszat-e. a vándor útonálló-képzelgésének – akkor csak illúzióról beszélhetünk. Ezt a második fajta illúziót hallucinációnak nevezzük. míg az elsőt az okozza. hogy hallucinál. ahol a helyes észlelésé. hogy egy mentális kép ruházódik rá a fizikai tárgyra. ha ezekből a vizsgálatokból bizonyos bölcsességre tehetünk szert. akkor mondhatjuk. Ha egy ember élénken lát valamit. és ez egyedül a gondolkodás hibája. az érzékelés botrányos tévedése. vizuális és kézzel fogható tapasztalat. amikor ott igazolhatóan semmi sincs. vagyis az elmében. hogy különben minden tekintetben normálisnak tartott embereknél is ne találkozzunk hallucinációval. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 393 logikus következtetésükig kövessük.amelyet az ész merészen visszautasít. míg ha valami alapja van téves észlelésének – mint pl. De ez nem jelenti azt. a másik pedig abban téveszt meg bennünket. A legközönségesebbek ezek közül a látási és hallási hallucinációk. Illúziónak lehetne nevezni.Dr. A hallucinációkat általában beteges tünetnek tartjuk. amit fizikailag látunk. mivel könnyen bebizonyítható.

Az ilyen embert képzeletében vadállatok támadják meg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 394 őrültek hallucinációi és az egészségesek illúziói között. képzelt idea uralja. A hallucinációnak éppen olyan meggyőző valósága van. és amelyet így. legyenek ezek a képek . hogy a meggyőződéses képet – aminek semmi fizikai alapja nincs – képes kivetíteni. az őrületek esetében.Dr. annyira közel vannak egymáshoz. hogy képes rávilágítani arra. amit várunk és akarunk látni. Ha az elmét – mint pl. hogy minden más mentális képben ugyanazok a jellemzők és jellegzetességek találhatók meg. akik magukat Napóleonnak. Az ilyen képeknek szintén megvan az a képességük. a betegség. kimerültség. mit a fizikailag megalapozott tapasztalatnak. hogy visszatérjenek. vagy olyan különleges hangokat hall. ami a valóságban nincs ott. hogy sokáig megmaradjanak. hogy bizonyos mértékben át is mennek egymásba. vagy az. hogy segítenek megérteni az észlelés normális folyamatát. a szokásosnál alaposabb és mélyebb vizsgálattal felfedezhető. hogy a hallucinációk ilyen abnormális forrásból – mint pl. vagy a hallucinációnak esik áldozatul. nagy a valószínűsége annak. A hallucináció erős meggyőződés valaminek a meglétéről. egyáltalán nem csökkenti értéküket abból a szempontból. Kezdjük azt látni. Alapjaikban ui. hogy az ember az illúziónak. vagy valaki másnak képzelik – valamilyen fix. gyógyszerszedés – származnak. hogy az elme – minden külső segítség nélkül – olyan erővel rendelkezik. mint észlelést fogad el. Egy erős hallucináció jelentősége abban rejlik. ami csak a saját képzeletében létezik. Előítélet nélkül és türelmesen végrehajtott. Az a tény.

és nem is különböztethetők meg az éber állapotban szerzett észlelésektől. Ezt teljesen a hipnózis igazolja. Egy hipnotizált személy könnyen megfigyel olyan eseményeket. tárgyakat. az illúziók jelensége pedig bemutatja. amelyek semmiben sem különböznek. Tökéletesen világosan kell látnunk.Dr. akár az álom termékei. az álom szemlélteti. Világszemléletünkben úgy látszik. mint amit éber állapotban láttunk. éppen olyan kemények lehetnek a képzelt kéz tapintására. és az álomban látott képek éppen olyan színesek lehetnek az álomszemek számára. De csukjuk be szemünket. amiről az őt hipnotizáló . hogy a képzelt dolgokat fizikai vizsgálatoknak vessük alá. A képzelt tárgyak ui. zárjuk ki minden érzékműködésünket az alvásban és íme! Az álomban látott világ éppenolyan külső lesz. hogy a tudatosság folyamatai olyan meghökkentőek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 395 akár a képzelet. hogy a külsőség érzése is mentális jellegű. Egy hallucináció és egy álom között – pszichológiailag – nincs különbség. a képek – amelyeknek nincs egyáltalán semmiféle fizikai alakjuk – a hipnózishoz és az őrültséghez hasonló abnormális állapotokat és helyzeteket olyan tényleges észleléssé rendeznek össze. hogy a külsőség érzése kitörölhetetlen. összekeverjük referencia-síkjainkat és összezavarjuk dimenzió standardjait. mint a fizikai tapasztalatnál. Az absztrakt szemlélődés és az álomtapasztalat szolgáltat bizonyságot arra. hogy ez az erő képes kivetíteni a térbe a mentális képeket és a realitás erejével átitatni őket. hogy a mentális képek a testhez képest tárgyszerűen jelenhetnek meg. Az álom folyamán ui. Ha azonban hibás standardot állítunk fel és azt kívánjuk. Ez azt mutatja.

Pl. Hasonlóképp a misztikusok is. hogy az elme a képeit képes a testen kívülre vetíteni – az illúziók analízisével ez a meglepő tény nyilvánvalóvá vált. hogy a testen kívülállónak látott – de mégis csak mentálisan létező – dolgokat és személyeket objektíven olyan dolgoknak és személyeknek látjuk. hogy észlelhe- . hogy legyen. A vizsgálatokból megtudtuk. bár a bors a valóságban nincs jelen.Dr. hogy borsot szagol. ha ilyen sugalmazást kap. Az illúzió arra tanít. amely rosszul és helytelenül azt hiteti el velünk. amelyek valóban a keze ügyébe esnek sem képes megfigyelni. mintha kívülálló lenne a megfigyelőhöz viszonyítva. vagyis a fejen belül tapasztalhatók. és hogy a tiszta tudatosság termékei csak a testhez viszonyítva belsőleg. hogy a közelében vannak. hogy ez fizikailag ingerelt észleléssé is válik egy idő múlva. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 396 azt szuggerálja neki. hogy a képek egyik csoportja a tudat mezőjében jelenhet meg. A hallucinációk és az illúziók vizsgálatából megtanultuk. ha azt szuggerálják neki. hogy helytelen és nem a valóságnak megfelelő. Láttuk. akik a meditáció folyamán erősen egy kiválasztott tárgyra. mivel a Természettől és az évszázados örökségtől olyan előítélettel vagyunk felruházva. Erre a felismerésre nagy szükségünk is van. hogy a testen kívül látott minden dolog és tárgy szükségképp az elmén kívül is kell. míg az olyan tárgyakat. képre koncentrálnak azt tapasztalják. mégis úgy jelenik meg. miután meggyőződhettünk róla. amelyeknek fizikai létük van. Ezzel a nézettel most egyszer s mindenkorra szakítanunk kell. erősen tüsszögni kezd.

mivel legalábbis pszichológiailag nem azok. És ez . a szórakozottság vizsgálatából pedig az derül ki. amelyek nem ezektől a dolgoktól származó fizikai érzékeléseken alapszanak.Dr. hogy a teljes észlelés mentális alkotás lehet. hogy gyakran nem mindent észlelünk abból. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 397 tünk olyan dolgokat is. amit az elme – a saját tárából – tovább alakít. Minden egyes dolgot csak mint mentális dolgot ismerünk. Az egyik ilyen nagyon lényeges dolog az. amelyeket az illúziókból nyerhetünk. A látszólag abnormális illuzórikus tapasztalat ui. ablakot nyitnak ebben a folyamatban. hogy belelássunk ebbe a gyors folyamatba. hogy miért nagy jelentőségű az érzékelés tévedéseinek és az elme hallucinációinak a vizsgálata. Az egész fiziológiai és pszichikai folyamat olyan gyors. és semmiben sem különböznek a normálisnak tartott észleléstől. rávilágít arra. A puszta érzékbenyomásoknak a teljes észlelésbe való átalakulása rendszerint azonnali és gyors. amit a tárgyról származó fizikai érzékelések közölnek velünk. Ezek a tévedések ui. hogy tulajdonképp mi is történik. Próbáljuk meg összefoglalni azokat az értékes tanulságokat. ezért elkülöníthetetlen. elrendez és bevés. hanem olyan valami. és ezen keresztül vagyunk képesek látni. hogy a mindennapi normálisnak elfogadott tapasztalat nem olyan valami. hogy az érzékelés és az elme hogyan kapcsolódnak össze tapasztalatunk kialakításában. hogy a kettőt egymástól elválasztani senki sem képes. Hiba lenne ezeket rendkívüli észlelésnek tekinteni. ami kizárólag az érzékszerveknek a külső világról szállított passzívan elfogadott információiból származik. Ez az egyik fontos oka annak.

mivel ugyanazon forrásból. az elme képalkotó és teremtő képessége. ami látott. Az ilyen külsőleg észlelt tárgyak látványának keletkezése rejtélyes és jelentőséggel teli esemény. amelynek sokasága vastagon betakarja a Himalaya átjáróit. Ramszesz szoborra. mégis térbeli dolgoknak látjuk őket ugyanolyan tulajdonságokkal. Megérthetjük most. ízlelt és szagolt. Az abnormálisnak vélt illúzió belső működésének tanulmányozása vezetőnkké válik a normálisnak tartott érzékelés belső működésének megismerésében. érintett. De csak úgy érthetjük meg. A másik nagyon fontos tanulság az. Az illuzórikus látszatok változó esetei lehetnek lényegtelenek és lehetnek fontosak. kiterjed. az elméből származnak. Az elme birodalma ui.Dr. mindenre. hogy ez nem más. Meg kell értenünk. Hol láttuk az illúziót? . Végső soron – eredetüket tekintve – nincs különbség közöttük. mint egy mentális tapasztalat. ha megértettük. mint a hópehelyre. lehetnek hasadékok az észlelés mechanizmusában vagy a múltból visszahozott képek – de ez egyáltalán nem csökkenti vizsgálatuk jelentőségét. hogy mind az illúziók. mivel minden érzékelés és észlelés is mentális jellegű. habár az egyik szubjektívnek. hallott. hogy bár a hallucinációk és illúziók nem mások mint ideák és mentális képek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 398 egyformán igaz még az olyan nehéz és a sivatag szélén fekvő ezer tonna súlyú II. mint a valódinak tartott fizikai tárgyakat. mind pedig a hallucinációk végső soron pusztán mentális jellegűek. a másik pedig objektívnek is látszik.

és igazolja azt az elméletet is. Ha ez így lenne. hogy bár az ember a tapasztalatban sohasem találkozik ilyen változatlan térrel. hogy a napot aranytál méretűnek látja? És miért észleli úgy. hogy a testen kívül. Az ember azt gondolja. hogy az illúziók vizsgálata igazolja azt. hogy mind a tér. Alapos vizsgálat után azonban hol találtuk meg igazán? Az elmén belül. A tér és az idő kialakítása. hogy a tér és az idő fix voltáról alkotott elképzelésünk nem állja meg a helyét. hogy valódi teret szemlél. hogy testen kívülinek látszanak és hogy az az általános felfogás. mint amilyenen a mindennapi élet szokásos és autentikusnak tartott észlelése. akkor az utóbbinak is annak kell lennie. amikor külső környezetére tekint. Ha azonban az előzőt vizsgálataink mentális tevékenységnek mutatták ki. mivel azt találtuk. hogy az ideák a testtel térkapcsolatba hozhatók. vagy pedig úgy tapasztalja. A végső következtetés az. Korábbi. amikor az ész tagadja ezt és be is bizonyítja igazát. A következtetés e szerint csak az lehet. és ezért vagy nem tudja a teret úgy tapasztalni. hogy az ideákat csak a fejen belül lehet látni: téves. Világos. akkor ennek is éppen azon az alapon kell állnia. ahogy öntudatlanul elgondolja.Dr. miért van az. hogy az ember nincs tudatában a nap valódi térbeli dimenziójának. hogy a külső dolgok megismerésében az elme közreműködése elsőrendű fontosságú. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 399 Azt észleltük. A paradoxon az. hogy a nap reggel kel és este nyugszik. mégis állandó- . relativitással kapcsolatos vizsgálatunk bebizonyította. Amennyiben bármilyen illúziót egy észlelési műveletnek tartunk. ahogy az van. hogy az ideák kivetíthetők úgy. mind az idő változik a különböző megfigyelők szerint.

távlatukban látjuk. Hasonlóképp. hogy ez a távolság egy mentális konstrukció csupán. hogy a tárgyak világa a térben. akármit is tegyen. Ha a látás azt közli velünk. csak a forma nem az. Tiszta illúzió az egész. hogy illúzió. hogy egy sztereoszkóp sík felületű fényképeket mutat. tudása mégsem tud szabadulni tőle. Tisztázzuk ezért anélkül. vagyis külső és térben elhelyezkedők. amelyben ezt a világot kezeljük. Az ember tudja. A háromdimenziós világ. ahogy vannak. és csak egy elmebeteg kérdőjelezheti meg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 400 an abban a hitben él. nem változtatja meg őket a filozófiai tapasztalatban. az elmét azonban ez szorosabban magához köti. hogy félreérthetnénk. Mindezek a dolgok – a tárgyak. szemlélete univerzális. mint amit valaha is ismer. ahogy megjelennek. mégis azon a természetes jeleneteket mélységükben. ha magukat a tényleges jeleneteket tes- . még ha ennek léte csak látszólagos is és nem valódi. mégis csak úgy ismerhetők meg. a testünkön kívül helyezkedik el. Mégis úgy maradnak. szilárdságukban. és így is maradnak egy életen át. amely kivetített tükörképe mögött áll. hogy ez a filozófiai tanítás semmi módon nem tagadja. mint a tudat fázisai. hogy egy tárgynak távolsága van a látótérben. Ezért valami azonnal „adva” van a tapasztalatában.Dr. hogy találkozik. Ha meggondoljuk. az ész megmagyarázza. A tény maga vitathatatlan. a terek és a testek – úgy létezhetnek. tisztán illuzórikus. amely a külső tárgyak észleléseit mentálisnak tartja. a filozófiai gondolkodásmód is. akkor azon sem csodálkozhatunk jobban.

a tér minden sajátosságával. konstruktív és teremtő művelet.Dr. amelyek a külső tárggyal ajándékoznak meg bennünket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 401 tünktől bizonyos távolságra kivetítetten. A két kép egyesítése ui. hanem arról is. Az elme saját konstrukcióit adja közre. és végül is. hogy a kétdimenziós kép is eltűnik és helyette háromdimenziós jelenik meg. . amelyek az érzékelést lehetővé teszik. Az észlelések már teljesen térbeliek. Úgy jelennek meg az elme előtt. amit látunk. Nem csak a két. A végső integrált észlelés teljesen mentális. de kétségtelenül mentális folyamat. Ez kétségtelenül csak a folyamat kezdetét és nem a végét jelenti. hogy mi kívülálló tárgyaknak gondoljuk őket. Az ilyen kétdimenziós illúzió esete – amely háromdimenziósnak jelenik meg –. az az elme számlájára írható. testünkön kívül észleljük a térben. egymástól kissé eltérő rajz vagy kép egy teljes képbe való megjelenítéséről van szó. Ezt az elme végzi el. végső soron az elme természetét viselik magukon. és mindazok a szintetikus műveletek. Mindezek az analitikus folyamatok. amikor a gépbe ténylegesen két egymástól eltérő képet helyeztünk és mindkettőre nézünk. és a létrejövő két képet egyetlen képpé olvasztja össze. Így a sztereoszkóp egyetlen kép illúzióját produkálja. csak azzal. hanem materiálisaknak. hogy a sztereoszkóp két lencséje – mint az ember két szeme is – két különböző helyzetben van. Ezt az érdekes egyesítést nem lehet megmagyarázni. Az észlelés kialakítása öntudatlanul mehet végbe. hogy az elme fontos szerepet vállal a látás kialakításában. bizonyítja. és ezért ugyanarról a tárgyról különböző aspektust tár fel. vagyis nem mentálisaknak.

csak annak kicsinyített képét. Az agyhoz azonban az idegeken át nem ilyen térbeli kép kerül.Dr. megszületik a képmás. Látni fogjuk a karó mintegy egy cm nagyságú képét a szemüvegen. majd a sürgönykaróra. Az elme tehát közvetlenül sohasem észleli a sürgönykaró valódi méretét. hogy egy tárgy méretét soha nem közvetlenül látjuk. A tér. amit a látóidegek az agyhoz. Az elmének valamennyi képe számára egy külön formát kell meghatároznia. Ezért az elmének az ilyen képet és a hátteréül szolgáló teret valahogy meg kell konstruálnia és ki kell vetítenie. az elméhez továbbítanak. Az érzékelés áramlása megszakítatlan. Tekintsünk pl. kerül az agyhoz. jobbra és balra mozgatásával kapunk a karó távolságáról. hogy térbeliesíti őket. hanem csak a rá vonatkozó „telegráf kód” vibráció. Egy tárgy egyik érzékelésének különböznie kell a másiktól. le. Amikor ez elkészül. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 402 Az észlelés utolsó fázisainak megértésére először is jegyezzük meg. A retinán képzett jelenet képe térbeli. ill. Figyeljünk először a szemüveg lencséire. ami a retinán keletkezik. ami a valóságban mintegy 12 m magas. egy bizonyos távolságra álló sürgönykarót egy szemüvegen keresztül. A szemek fel. mivel csak a róla alkotott kép. szélessége. hogy egyáltalán érzékelni lehessen. mivel ez az emberi tapasztalat lényeges értelme. helyzetéről és irányáról érzékeléseket. . A retinán azonban ennél is kisebb kép alakul ki. Állandóan számos gondolat születik bennünk. Ezt azáltal éri el. a sürgönykaró térbeli tulajdonságai és térkapcsolatai ezért tisztán mentális kreációk. vagyis van hossza. és az elmének egyiket a másiktól meg kell különböztetnie.

Ha ezért az elmének megvan az a képessége.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 403 valamennyit térbeli dimenzióval látja el. vagyis térben helyezze el. hanem az elméé. mivel ha nem azt tenné. ha nem rajtunk kívül. a szemtől – amely szemléli – függetlennek és különállónak kell lennie. hogy látható legyen. Már láttuk azonban. Semmilyen tárgy nem lenne látható soha. csak az elme ezt rárakja az észlelt tárgyra. hogy minden érzékműködést közvetve az érzékszervek. és végül a teljes eredményt mint külső és térben levő tárgyként észleli. közvetlenül pedig az elme tesz lehetővé. vagyis nem létezhetnének egyáltalán. Ezért a szemen túl létezőnek kell megjelennie. hogy a tárgyat külsőlegesítse. ez azt jelentené. hogy bármilyen egyedi tárgyat észleljen. Ha a tárgy a szemen belül volna. akik később – talán orvosi beavatkozás. egy operáció segítségével – visszakapták szemük világát. A tudat nem tudna másképp működni az észlelést illetően. az ilyen észlelést úgy kell kialakítania. hogy az egyes képek nem tudnának egymástól elkülönítve létezni. hogy a szem – mint egy fényképezőgép – működhessen. a testen kívülre vetíti ki. a térben állónak látszana. nem lehetne egyáltalán látni. Ennek megfelelő illusztrálását látjuk azoknál a vakon született embereknél. A tér azonban valójában nem az észlelt tárgy sajátossága. Bármilyen tárgynak – ahhoz. alakot vagy távolságot: ezzel kapcsolatban nevetséges hibákat követnek el. Az elme valamennyi észlelését így térbeliesíti. Vakságuk megszűnése után az első időben képtelenek megbecsülni a méretet. A tárgyak .

A felelet az. Sem a távolságnak. hogy teljesen változtatható reláció. hogy óránként több mint 1500 km-es sebességgel rohanunk a téren át. Az idő olyan elasztikus.Dr. hogy egyáltalán semmi sem jelenne meg. hogy visszanyerte látását. az történne. milyen messze van tőle a látott tárgy. A gondolkodás az elmén át csak úgy lehetséges. Ezért van szükség az időre. Az idő a gondolkodás és a gondolat igazi formája. hogy szinte megérinthetők. hogy egy repülőgépen lecsukott szemmel utazó ember alig észleli azt. ránk gyakorolt . hogy a dolgok egymáshoz képest is bizonyos távolságra vannak. Képeit időben egymás után kell elrendeznie ahhoz. vagyis képtelen volt a legkisebb távolság megbecsülésére is. vajon csak néhány centiméterre. hogy az idő világa teljesen a relativitáson alapszik. mivel – bár a szem most már működik is – a térbeli ideák megfogalmazásához szükséges memória vagy asszociáció által létrejövő ideák hiányoznak. sem a külsődlegességnek nincs megfelelő értelme. és ezt az óriási sebességet mégsem észleljük egyáltalán? Miért van az. hogy utazik. hogy létrehozhassa őket egyáltalán. és azt sem tudta megérteni. amelyet az elme ennek megfelelően elkészít a maga számára. hogy minden tárgy „megérinti” a szemeit. vagy éppen néhány méterre. Pontosan ugyanezeket lehetne mondani az elme időérzékeléséről is. amely végső soron mentális. nem tudta megmondani. Egy ilyen sikeresen meggyógyult vak ember közvetlenül azután. Ha minden kép egy ponton és ugyanabban a pillanatban jelenne meg. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 404 olyan közel jelennek meg a szeme előtt. azt gondolta. Hogyan lehet az. hogy időn halad át.

hogy a látás önmagában – az elme segítsége nélkül – nem tudja meghatározni a szemtől és egymástól bizonyos távolságra elhelyezett objektumok relatív távolságát. nem pedig az elméhez viszonyított helyzetéről. Ez az érzés központi részét alkotja térészlelésünknekamely testünk érintésből. Az elmét rendszerint határozatlanul a fejben levőnek képzeljük el. alakja. hanem mentális. vagyis bennünk van.Dr. A távolság esetében azt láttuk. amely a tollról való első tudásunkat alkotja. mintha rajtunk kívül állna. térbelileg ezen belül vagyunk. elme alkotta valami. azt érezzük. ahogyan a gondolkodás önkényesen megkülönbözteti a lassút. A tollról az impressziónk mentális. és ezt összekeverjük az elmével. Egy töltőtoll távolsága. a gyorsat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 405 hatása annak. Amikor azt mondjuk. hogy a toll képe – amely szemünk előtt megjelenik – ténylegesen nem anyagi. hogy a toll tőlünk bizonyos távolságra van. Így a térbeliség megjelenése mentális. Ez azért van. és köz- . hogy testünket térbeli középpontba állítjuk. Távolságát és irányát úgy számítjuk ki és becsüljük meg. mégis úgy látjuk. származó érzékeléseiből származik. bennünk jelenik meg. Észlelésünket a rajtunk kívüli térre vonatkoztatjuk. pedig az érzékelés. de azt sohasem gondoljuk. látásból stb. mivel saját testünknek vagyunk tudatában. a jelent és a jövőt. mérete tőlünk különállóként jelenik meg. számunkra a toll tőlünk egy bizonyos távolságra létezik. akkor ennek a szemhez viszonyított helyzetéről mondunk valamit.

Mivel. De itt egy nagyon fontos kérdést kell felvetnünk. akkor ezek maguk is részei a külső világnak. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le. mely szerint a test valamiféle mulandó dolog. ha minden külső. Ekkor ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 406 vetlenül nem veszünk róla tudomást. ahol a tárgy maga. Csak azt mondhatjuk. hogy az érintésnek. Ezért ha azzal érvelünk. hogy mind a világ. mint az asztal (az észlelt tárgy)? Ezt nem lehet tagadni. és kifelé a testre vetítve adott neki objektív létet. amelyen belül egy állandó lelket tartalmaz.Dr. mind az érzékek ott vannak. mivel kapcsolatba kerültek egymással? Nem ugyanazt a világot foglalják-e el. hogy külsőnek kell lennie. Hol van ez a három érzékszerv? Hol van a szem. Ez azonban a kiindulópontra visz bennünket vissza. mivel szemünkkel látjuk. csak dajkamese lehet gyerekeknek. Azt mondjuk. A tér – egy tárgy helyzete – és az idő – amely alatt a térben elhelyezkedik: ez az a két iker öntőforma. mivel érzékszerveink annak mondják. hogy egy tárgy külső. ez annyit jelent. amelybe valamennyi dologról. de nem mondhatjuk. hogy egy tárgy létezik. mint azzal érvelni. hogy az elméhez képest kívülállóak. fülünkkel halljuk. mivel érzékeink maguk is külsők. látásnak stb. De ha ez így van. tárgyról való teljes ismeretünket . hogy az a régi szemlélet. hol a fül és hol a bőr? Nem ott vannak-e. Az újabb szemlélet – mely szerint a test maga egy idea a tudaton belül – már jobban összhangban van a modern tudománnyal. kezünkkel tapintjuk. a terét az elme hívta létre. nincs „külső” egyáltalán. akkor ez a fogalom elveszti minden értelmét.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 407 bele kell dobnunk. Így a tér és az idő az elmének a tudatos tapasztalat elrendezésére felvett alakzatai. Most megérthetjük. A képeket nem a tapasztalat hozza létre. vagy saját ujjhegyünk. mivel azt akarják elhitetni velünk. hogy meg is magyarázza. Ez az emberi lét előre meghatározott állapota. Röviden. kényszerítve vagyunk. és kimutatta. Azt azonban soha nem kísérelte meg. hogyan jön létre. hogy a térben és időben érzékelt tárgyról való közvetlen tapasztalatunk fizikai és nem mentális. hanem azzal is becsapnak. Mivel nemcsak hogy eltorzítják a tárgyat. miért kellett az előző fejezetben a relativitás elméletével foglalkoznunk. hogy miért kell ilyennek lennie. látható. hogy a tér változ(tathat)ó reláció. amikor azt sugallják nekünk. hogy az érzékek kétszeresen is becsaphatnak bennünket. Más alakzat nem lehetséges – ha bárminek is tudatába akarunk jutni. hogy térben megjelenőnek és időbeli eseménynek tapasztaljuk. Az az elv maga. és mindenkire egyaránt érvényes. ami alól senki. az illúziók esetében –. Ez a képromboló. még a filozófus sem kivétel. Einstein fedezte fel. amelyről tudósítanak – mint pl. hogy a külső világot fedik fel a számunkra. de tiszta igazság. Így a dolgokat vagy tárgyakat alkotó különböző érzékeléseket az elme automatikusan idő-tér formába önti. Az elme – a tér és az idő törvényéhez alkalmazkodó képei készítésével előre látja a külső világ valamennyi lehetséges tapasztalatainak alakját. amely a világ létezéséről való tudásunkat magya- . amíg a világot tapasztaljuk.Dr. Amikor az észlelés valódi természetét megvilágítjuk. hanem maguk hozzák létre tapasztalatunkat. legyen az akár egy távoli csillag.

Előzőleg azonban mégis bebizonyítottuk. mivel – ha még idegenszerű ideái igaznak is bizonyulnának – nagyon ízlésünk ellen valónak találjuk őket. hogy a tér az elmén belül van. Ha azonban az elme a tér titkos gyártója. Forrása mi magunk vagyunk. hogy elhelyezkedjen.Dr. akkor hogyan köthetné magát ilyen térbeli hatásokhoz? Előttünk a szemmel látható és kézzel tapintható világ: e materiális tárgyak és dolgok látványos felsorakozása. Az emberek azt gondolják. Csak beható és merész vizsgálattal juthatunk a valóság feltárására ezzel kapcsolatban. Gyakorlati célokra ui. akkor a könyv sem létezhet sehol máshol. hogy az előttünk fekvő nyomtatott könyvet rajtunk kívül észleljük. A gyávaság nem óvatosság. Az igazságnak félénk követőkre nincs szüksége. mint az elmében. hogy érvényességét meg sem kérdőjelezzük. hogy e tárgyak „külsőségét” – amely olyan biztosnak és tagadhatatlannak látszik – kérdőjelezzük meg. A tér és az idő csak érzékeléseink kialakításában szükséges tényezők. hogy a szilárd talajt akarják . Ha a könyv térben létezik és ha a tér az elmén belül létezik. és nem is tehetünk mást. hogy az elme csak a koponyán belül kell. Ez elkerülhetetlenül az alábbi következtetéshez vezet bennünket. de a téren belül. természetszerűen nincs könnyű dolga. tárja fel tér-idő jellegét is. Annak aki – mint Szókratész – arra akar rábeszélni bennünket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 408 rázza. Az elméhez viszonyított objektív karakterükről való meggyőződésünk azonban olyan erősen belénk van gyökeresedve. Nem nagyon fogadjuk szívesen. azt hisszük. mert úgy tűnik.

Hogyan lehetett mégis az új elméletet meghonosítani az emberek között. nem állja meg többé a helyét. A filozófia a múltban ezért tartotta rejtve őket. és csak az igazságot mindenekfelett szerető kisebbség számára voltak hozzáférhetőek. Az a tény. amikor a filozófia arra akar rávilágítani. Ezekben az ideákban vannak olyan bennünk rejlő tulajdonságok. amely ui. Hogyan tudja magának megszerezni az embereket? Úgy.Dr. amíg a mélyebb értelem meg nem világosodik számukra. majd azzal. Ilyen abszolút racionalitás nél- . amely olyan meglepőnek tűnt számukra? Csak a biztos tények feltárásával. amelyek az átlag mentalitás számára visszataszítóan hatnak. hogy feltárja előttük a tényeket és arra kéri őket: tanulmányozzák alaposan. mint ahogy a tanulatlan emberek természetszerűen elfogadják azt is. hogy rábeszélték őket: használják bátran saját gondolkodóképességüket ezekkel a tényekkel kapcsolatban. és az öncsalásban keres menedéket. a filozófiailag képzetlenek számára csodának tűnhet. a kérlelhetetlen logika alkalmazásával. amely jóval meghaladja értelmünket. hogy az a régi nézet. részrehajlás nélkül ezeket a tényeket. mint integrált mentális konstrukciót ismerünk – nem pedig külső materiális tárgyat – amelyet az elme gyártotta képmásként látunk. hogy a Föld lapos és hogy a Nap kering a Föld körül. mely szerint minden materiális dolog az elmén kívül és tőle függetlenül létezik. menekül az igazságtól. Pontosan ugyanazzal a problémával állunk most is szemben. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 409 a lábunk alól elmozdítani. egész a lehetséges legvégső határig. hogy minden bennünket körülvevő dolgot csak.

hogy szabadulásunk közel van hozzánk. amelyeket mentális folyamataink vesznek fel.Dr. amely az elkövetkező időre új inkarnációban születik újjá. Ezek a tanok meglephetnek és meg is rettenthetnek bennünket. mint bármely más igazolt tény a tudomány fegyvertárában. A gondolkodás vetett börtönbe bennünket. amikor az a legkülönösebb paradoxonokhoz vezeti őket. hanem éppen olyan biztos és éppen olyan bebizonyított. aki azt mondta a gondoktól gyötrődő és siránkozó embereknek: „A mennyek . mint Jézus. Ezért ez lesz az igazság. Amikor kezdjük megérteni a tér és idő zsarnokságának ezt a félelmet keltő misztériumát. hogy ami az elmén belül van. Rabokhoz hasonlóan tér-bekötötte szemmel és idő-béklyózta kezekkel nézünk a fölöttünk levő égre és nem tudjuk. inkább csak annak egy paródiája. Meg kell értenünk azt a kemény igazságot. nem remélheti. el kell fogadni őket. akik félnek követni az észt. Ez az igazság nem rögeszmés emberek furcsa és szokatlan szemlélete. Hogy ez miért van így. nem alkalmasak az igazság elérésére. hogy valaha is legyőzheti az emberekbe gyökeresedett materializmust. minden ellenkező szemlélet megcáfolható és legyőzhető. amely nem az igazság. de ha igazak. az a testen kívül látható. Minden ellenérv. de a gondolkodásnak kell kiszabadítania is onnan. Azok. A külső világról alkotott tudásunk és a térben és időben létező dolgokról való észlelésünk azok a formák. akkor kezdjük megérteni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 410 kül ui. miért kell olyan emberek szavára hallgatni. megválaszolhatatlan. az megválaszolatlan. de ennek az igazságnak az állása megtámadhatatlan.

vagy a csillagokon túl – ahogy néhány vallás tanítja –. . hogy saját világának megteremtésében közreműködjön. A rejtélyes mennyek országát. és most. hanem itt. saját elménken belül. Annak a felfedezése. vagy egy távoli helyen kell megtalálni. hogy az elmének vele született ereje van.Dr. fel fogja emelni az embereket. a gondolatainkban. és meg fogja nyugtatni felzaklatott szívüket. nem a jövőben. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 411 országa bennetek vagyon”. akár cinikusok – a nyugodt bölcs szintjére. el fogja csendesíteni háborgó elméjüket. ahol az ember legjobb reményei teljesülhetnek. halálunk után. legyenek azok akár szentek.

amelyeket szintén nem tudunk még képzeletben sem összehasonlítani azzal a kemény anyaggal.Dr. mivel sehol máshol nem lehet. hogy csak a dolgok gondolatát ismerjük – amikor azt hisszük. egy képmását látjuk annak. amelyre a modern tudomány redukálta töltőtollunkat. miért ne aknázhatná alá a filozófia is? És ha az elektron-toll jelenti az igazi és valódi tollat. És ha a tudomány realisztikus tapasztalatunkat így aláaknázta. Ha nehéz elhinnünk. De még az ilyen reprezentatív képmásnak is az elmében kell lennie. még durván sem hasonlít az elektronanyaghoz. hogy független külső dolgokat tapasztalunk –. A modern tudomány már megszabadult a térben felfüggesztett statikus dolgok fogalmától. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 412 XI. és ezt erőterekkel helyettesítette. hogy a toll elektronokból áll. . vagy láthatunk. fejezet AZ ELME VARÁZSLATA E filozófiai tanítás alapjainak megismerésében most a legdöntőbb ponthoz érkeztünk el. de az összes többi észlelt tárgyat is. amit látunk. akkor csak egy képmást. amit a tudomány állít jelenleg. miért van az. Ha az idea csak egy materiális. nem ugyanolyan nehéz-e azt elhinni. amit mi a materiálisnak vélt és látott tollban látunk. az elmén kívüli tárgy – tehát attól független és különálló entitás – mentális kópiája. amiből – tapasztalataink szerint – a toll áll? Semmi.

hogy mentális konstrukciónkat megvizsgáljuk azzal. azokon túl. az az lesz. Nem állíthatjuk a dolgokat szemünk elé. Egy dolognak az észlelése és a dolog maga. és ezeken keresztül csak mentális dolgokról. az öszszes. hogy egyiket a másikkal összehasonlítsuk. egy görbének a két oldalát. hanem csak egy. sohasem tudjuk egyiket a másiktól elválasztani.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 413 hogy a kettőt szimultán nem lehet a tudat elé hozni és összehasonlítani egymással? Ha a külső tárgy – amely számunkra az érzéktapasztalatban van adva – lenne a róla való gondolatnak az oka. A dolgot nem lehet elválasztani az észleléstől. vagyis ők is csak gondolatok. ideákról szerezhetünk tudomást. A dolog kívül van. akármit is tegyünk. hogy magukhoz a dolgokhoz fordulunk. mind az agy maga is mentálisan ismert. amit sikerül tennünk. különálló létüket sem bizonyíthatjuk be. Első kézből nem juthatunk a dolgokhoz. vagyis egyik gondolatot a másikkal hasonlítjuk össze. Akármit is csináljunk. vagy más tárgyak megfigyelésére irányuló kísérlet csak gondolatok megfigyelésében végződne. ezt csak elméletben . közvetlenül nem figyelhetjük meg őket. a belsőt és a külsőt jelenti. mivel mind a szem. sohasem lennénk képesek létét bebizonyítani és igazolni. Ezért még független. hogy az egyik konstrukciót egy másikkal vizsgáljuk meg. mivel minden. Soha nem juthatunk a róluk való gondolatok mögé. az észlelés pedig belül. a külső toll. A görbe azonban nem két dolog. Amikor megpróbáljuk. ideák.

Csak a kettő elgondolásával együtt juthatunk arra az ideára. Egy további ellenvetés lehet az. hogy a toll nem tisztán objektív. A felelet erre pontosan ugyanaz. akkor arra vagyunk kényszerítve. hanem objektív és szubjektív is anyagi és szellemi is egyszerre. Ha azt vetjük ellene. hogy egy ilyen tárgyról nem beszélhetünk anélkül. ahol soha senki sem látta. hogy látjuk. léte mégsem szűnik meg. hogy személyesen látjuk. Ha a tárgy egyáltalán létezik a számunkra. hogy a tárgy létezhet földünk egy távoli részén. és csak azáltal gondolhatunk rá. Akármit is tegyünk. Milyen következtetést lehet ebből levonni? Azt. Azt fogjuk találni. Senki sem képes elválasztani gondolatban egy külső tollat a tényleges észlelésétől. hogy még így sem. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 414 tehetjük meg – szóban és gondolatban –. Semmilyen tárgyat nem láthatunk anélkül. és ha ezt akarjuk tenni. ha alaposabban megvizsgáljuk. ha elkészítjük a mentális képét. hogy lehetetlen a kettőt egymástól elválasztani. hogy a toll létezik egyáltalán. Próbáljunk meg egy tollra gondolni anélkül. és ahol valószínűen senki sem fogja soha észlelni. látni fogjuk. hogy arra gondolnánk. Másképp számunkra nem létezhet. hogy amikor a toll egy sötét szobában van. erre azt felelhetjük. ez csak mint észlelt valami lehet. Bárhol is legyen a tárgy. nem leszünk képesek másképp a tollra gondolni.Dr. hogy ne gondolnánk. hogy e látványt a tollal együtt gondoljuk el. mint az előző esetre. létezéséről nem . hogy rá ne gondolnánk. anélkül hogy megengednénk hogy a toll tényleges látásának művelete összekeveredne magával a tollal. ahol senki sem látja. bár.

hogy könnyű elképzelni olyan pontot – mint amilyen az Északi Sark –. amellyel vagy mi vagy mások gondolják. hogy az elmondottakkal egyáltalán nem zártuk ki a megfigyelőt. Mind a tárgyat. mivel érezhető a keménységük. hogy ezt a tárgyat vagy magunk. vagy saját magunk által látott tárgy egyesített ideájában kell megérteni. A tárgyak nem választhatók el attól a gondolattól. aki személyesen láthatná. Tudatunktól függetlenül semmi sem létezhet számunkra. csak azért léteznek. ha az az ellenvetés. sőt öntudatlanul odaképzeltük azt. ha mentális képet alakítunk ki róla. Ezt a megfigyelőt tudat alatt létrehoztuk. Egy tárgyra csak úgy tudunk gondolni. bár egyáltalán nem tudtunk róla. ahol valószínűleg nincs semmilyen megfigyelő jelen. hogy vannak. hogy gondolatban látjuk a tárgyat: létéről semmilyen más úton nem vehetünk tudomást. Ezért a látás a lét oszthatatlan velejárója. aki megcsodálhatná fehér tisztaságát – minderre az a felelet. hogy ez a jégtömb létezik annak ellenére. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 415 tudunk vitatkozni. Hasonlóképp. Ugyanez érvényes pontosan a . Hasonló vizsgálat érvényes a többi érzékelésre is. és mindaddig nem tudjuk ezt tenni. rajta sétálhatna. A jég keménységéről azért van tudomásunk. hogy nincs ott semmilyen megfigyelő. hogy ott van. képzelt megfigyelő észlelte. érezhetné a hidegét. súlyuk stb. amíg fel nem tesszük. mind a gondolatot egy valaki. de amelyet nagytömegű jég borít és tudjuk. vagy valaki más. csak akkor ha gondolatainkban megjelenik. mivel ennek a képzeletbeli megfigyelőnek a lába érzi a jég ellenállását.Dr. aki a részleteket így leírja.

Ezért megint azt találjuk. ami egyedül és ismeretlenül létezne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 416 hallott dolgokra is. a . Nincs semmi. mivel össze van kapcsolva egy gondolkodó elmével. A világ mint idea bizonyos elme számára létezik: másképp egyáltalán nem létezhet. és kivonjuk belőle a teret és az időt. vagyis a látás. Távolítsuk el világképünkből az elmét. Azok tehát – és ez jelenti a többséget – akik azt hiszik és azt állítják. Enélkül semmi sem lehet ismert. hogy ne gondolnánk arra is. valójában nonszensz dolgot állítanak.Dr. hogy egy tárgyat észlelünk. mivel senki sem képes semmit elválasztani az elmétől. Nincs érzékészlelés a tárgya nélkül. vagyis kiütjük alóla az alapot. hogy egy tárgynak lehet önmagában való elkülönített léte. Így az a végső konklúzió. Ha méltatlankodva tagadják ezt. A világ kiszabadíthatatlanul és kikerülhetetlenül öszsze van kapcsolva az elmével. az univerzumban minden azért létezik. hogy minden ismert dolog valamilyen elme által lehet csak ismert. A hallás érzékelése van az első helyen. Minden látott tárgy megköveteli egy látó létezését. hogy a kettő csak együtt képzelhető el. a hang maga ez után következik. Más szavakkal ez azt jelenti. A fordítottja ennek éppúgy igaz. A hangok azért léteznek számunkra. hogy össze ne lenne kapcsolva a megismerővel! Ezt a mutatványt nem tudja elvégezni senki. vagy a dolgok egész világát anélkül. Nem tudunk egy észlelésre úgy gondolni. hogy nézzünk bárhová is. mivel ugyanakkor gondolatban halljuk őket. mutassanak be egyetlen dolgot. Ez megcáfolhatatlan igazság.

Azt fogjuk találni. és így arra vagyunk kényszerítve. hogy ez azt jelenti. rájövünk. hanem elszakíthatatlanul egy. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 417 látvány ill. hogy a megfigyelő része a megfigyelésnek. a látott tárgy egy érem két oldalát jelenti. meg tudja-e magyarázni az összeset. az objektív felét. akkor a gondolatok miből állnak? . azt még elhisszük. azt fogjuk találni. És arra is rájöhetünk. az érintett tárgy egy egységnek képezi a szubjektív. ill. hogy a gondolat része a gondolt dolognak. a tapintás és érintés. hogy az a személy. hogy arra következtessünk mindebből. Ha mélyen elgondolkodunk ezen az állításon. ez azt jelenti. Ezt továbbvihetjük és kimondhatjuk. aki bármit megfigyel. mely szerint csak függetlenül létező fizikai dolgok vannak.Dr. Vizsgáljuk meg. hogy ezzel az elmélettel nem lehet megmagyarázni a gondolatok és érzések létét. hogy ez a kijelentés egyezik-e valamennyi tapasztalatunkkal. hogy a mentális tényező elválaszthatatlan minden ismert tárgytól. hogy tökéletesen. hogy a materialisták elméletével meg lehet-e magyarázni a világ tapasztalatát. Ha ezt az ellenőrző vizsgálatot elvégezzük. azzal az elmélettel. Nem vagyunk képesek egymástól elkülöníteni a létet és a lét észlelését. A tárgy és a tárgy észlelése alapvető és széttörhetetlen egységben vannak. A tudaton kívül nincs más. része a tapasztalatának. Ha ui. hogy a testben anyag van. hogy a kettő a valóságban nem kettő. Próbáljuk meg ugyanakkor. ill. Amikor a relativitás elmélete azt mondja ki. hogy a kettő valójában egy.

Hogyan várható el ezek után tőlem. és észlelem a keménységét. azé a tané. ha tudományosan bizonyított tényekkel akarunk foglalkozni. A tudat előtt közvetlenül megjelenő kép maga a toll. hogy az elmétől függetlenül létező toll fogalma csak fikció. hogy nem állunk meg a puszta látásánál. hogy az csak egy idea lenne az elmémben?” . amelyet felveszek és a kezemben tartom. Itt azonban a következő ellenvetéssel kell szembenéznünk: „A tollról – amely rajtam kívül van a térben. és visszautasítjuk. Nincs két toll. Létét az jelenti. ellenállását – közvetlen tapasztalattal rendelkezem. olyan tökéletes és olyan meggyőzően van az objektivitás jellemzőjével felruházva. hogy másképp lássuk. nem pedig bizonytalan feltevésekkel. hogy elhiggyem. egy materiális és ennek egy mentális másolata. tőlem elkülönítve. és ezért el kell vetnünk. hogy ez semmi más. A toll fogalma és észlelése a toll maga. hogy ismert. hanem azt következtetjük. csak egy van. Hogy bármilyen más. Olyan élénk. ettől függetlenül és materiálisan létező toll lenne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 418 Hangsúlyozottan ismételni kell ezért azt. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. súlyát. mint maga a független toll. ez teljesen túl van lehetséges megértésünk határán. Elsődleges és nem másodlagos. mivel ez a mentalizmus korrekt megértésének a kulcsa. hogy az észlelés nem egy külső tárgy puszta másolata. Az érzékek által ismert toll azonban nem más.Dr. Látjuk. A toll egy konstrukció a tudatban. mint az elme által ismert fogalom és észlelet. amely szerint minden dolog mentális.

mint ami az általános vélemény ezzel kapcsolatban. hogy az elme benne van minden világtapasztalatunkban és hogy az eddig tisztán passzív és receptív folyamatnak képzelt észlelés teremtő. hogy két különálló tény létezik. alakot. a másik egy külső materiális tárgy ténye. hogy az észlelt toll nem kevésbé színes vagy hasznos. Meg kell értenünk azt az igazságot. annyira megcsal bennünket a közöttük. szélességet. De annyira át vagyunk itatva a körülöttünk lévő dolgok szilárd voltának észlelésével. egyik az észlelés ténye. amelyeket tőlünk kívülállóknak látunk. annak ellenére. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 419 Erre azt felelhetjük. a szemünk közötti kapcsolatból származó távolságészlelés. hosszúságot. de a tárgy jellege egészen más. A leghangsúlyozottabban jelen van. Az előző két fejezetben láttuk. mint ideák! Így a mentális tapasztalatok a látható tárgyak. A tárgy maga kétségkívül létezik. hogy nem szabad félreérteni e tannak azt az állítását. magasságot. perspektívát. sőt projektív valami. akik azt állítják. Szinte egyáltalán nem vagyunk tudatában annak a bizonyított és bizonyítható ténynek. domborzatot. színt és a többi tulajdonságot.Dr. hogy szokás szerint alulértékeljük az elme óriási szuggesztív és kreatív erejét. hogy az előbbi mentális konstrukció. súlyt. amelyeket szokás szerint a külső tárgyakkal azonosítunk. hogy a toll nem közvetlenül van jelen látásunk előtt. Azok. ill. hogy a mentális képek felvehetik a méretet. szilárdságot. Ezek a képek tökéletes élességgel és a szokásos tapasztalat teljes aktualitásával képesek mindezeket szolgáltatni és ugyanakkor mégsem lesznek mások. hamis . mint a feltételezetten létező materiális toll.

amelyre a régiek finomabb gondolkodása és a modern tudósok éles megfigyelése elkerülhetetlenül el kell. hogy ez a mozdony semmi több. Egy további ellenvetés a következő lehet: „Nem akarja talán a mentalizmus elhitetni velünk” – akadékoskodnak a szkeptikusok – „hogy képzeletünk absztrakt tárgyai. ami kocsikat húz maga után? Csak nem azt akarja mondani a mentalizmus. Amit ismerünk. a másikat pedig nem mentálisnak. hogy vezessen. de ehhez a legkeményebb és legszigorúbb gondolkodásra van szükség mindkét esetben. Azok. akkor miért nem tudunk gondolattal élet- . egyrészt az észlelésre. akik az elmét szembeállítják az anyaggal. mint az a 20 tonnás mozdony. éppen úgy léteznek és éppen olyan lényegesek. hanem csak egy mentális konstrukció. mint egy gondolat az agyban. akik az elsőt mentális műveletnek vélik. olyan helyzetbe kerülnek. hogy a második tudatot nem tudja lehámozni a dologról magáról. amit észlelünk nem felfedezés. valaki azt mondhatja magának: „Tudatában vagyok e dologról alkotott tudatomnak” és ezután felfedezi. hogy magyarázni akarják a magyarázhatatlant. Amikor megértjük ezt a pontot. akik a tényt. álmodozásunk képei és fantáziánk fantomkreációi éppen olyan valódiak. mivel e kettő láthatatlan egységet alkot. az ismert tárgyat ketté akarják osztani. másrészt pedig egy anyagi szubsztanciára. az csak egy idea. Azok. akik tagadják ezt. álmaink fantazmagóriája. Az idea és a tárgy egysége olyan felfedezés. mint az összes többi említett gondolat? Ha így van.Dr. fájdalmas tévedésbe esnek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 420 következtetésre jutottak az észlelés vizsgálatánál.

hacsak nem önmagunkat csapjuk be. hogy a vonat. Ezalatt tökéletesen hittek a gondolt tárgyak és személyek valódi jelenlétében. ünnepelt misztikusok. vagy az utazás nem lenne valóságos. míg a képzeletbeli vonatot nem tudjuk olyan élesen előttünk látni. míg a képzeletbelinek nincs semmi haszna. Valahol trükknek kell lenni benne.” Jegyezzük meg először is. Két állapot van. hogy a felébresztett képzeletben valóságot találjanak és olyan élességet. vagyis azt.Dr. amely teljesen megjelentette őket az elme „szeme” előtt. A valódi vonat világosan és megkülönböztethetően áll előttünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 421 re hívni ilyen mozdonyt vagy kocsit. beszállhatunk és elutazhatunk egy képzelt vonattal. hogy amit ezek a kritikusok nem tudnak megtenni. a másik pedig a mély szórakozottság esete. Ilyen álomban pl. teljesen hiszünk a valódiságukban. A valóságos vonat nagyon is hasznos a számunkra. egymástól elszakított szerelmesek már mindnyájan megtették ezt. Ha többször lennénk ilyen . vagy egy veremnek. Ellenkezőleg. és elképzelt környezetük jeleneteiben. hogy még az a feltételezés is. képzelt arcok között tökéletes valóság-érzést találtak. A nagy költők. abszurd. amelyekben a valódinak hitt és a képzelt világ közötti kontraszt teljesen eltűnik: egyik az éles álom. amibe beszállhatnánk és elroboghatnánk? A képzeletbeli és a valóságos vonat közötti különbség olyan erős. beszállhatunk. művészek. hogy mindkettő egyenlő helyzetben van. hogy a kettő valamilyen módon hasonló. Ezért nem tudjuk elfogadni a mentalizmust. hallhatjuk a mozdony pöfögését. nem tudunk beszállni. csapdának. és egyáltalán nem érezzük. mások már megtették. Nevetséges azt állítani.

mivel az igazság filozófiája sem állítja. ezért az előbbiek nem tartozhatnak ugyanabba az osztályba. Ha egyáltalán mutat valamit. hogy azért. amíg a másik kötet meg nem jelenik. hogy egy észlelés honnan származik. Az volt a cél ezekkel. azt a filozófus bámulatra méltó pontossággal meghatározza. hogy a kritikusoknak igazuk van ellenvetésük utolsó részét illetően. nem az a kérdés. az ego alkotja ismerős világunkat személyes . Ezért nem jogos az az állítás. de nem is akart az lenni. hogy ez nem teljes felelet. vagyis nem lehetnek maguk is mentálisak. Kétségtelen. mint az utóbbiak. ahol az emberi személyiség végső titkának magyarázatát megadjuk. A teljes válasz megadására a kritikusoknak még várni kell egy kicsit.Dr. ahogyan a valóságot előállíthatja. mert a materiális dolgok olyan élesen és világosan látszanak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 422 helyzetben. az az. hogy az individuális elme. Itt ui. a mentális képek pedig viszonylag elmosódottak és halványak. hogy ráirányítja a figyelmet az elmének sok rejtélyes lehetőségére. hogy mentális-e vagy sem. bizonyosan valódibbnak tűnnének. ami magába foglalja majd e kérdésekre adandó teljes választ is. Legyen elég itt annyit mondani. Kritikusaink azonban ellenkeznek. mint bármilyen időszakos visszatérése az éber állapotnak. hogy rámutassunk: nem szabad bármit is dogmaszerűen állítani az elme képességeiről. nem pedig mint bizonyítékot. Amit e titokból a misztikus álomszerű bizonytalansággal észlel. mivel csak mint illusztrációt említettük. hogy ez fonák és nem kielégítő felelet a kritikájukra. hanem az.

Ha el is hisszük. és végső soron e gondolatok keletkezésére vezetnek. ami ezeknek a gondolatoknak a kialakulásához vezet? Valójában a mentalizmus nem akarja elhitetni velünk. okozzák. Az észlelések rejtélye. amelyet az eddigi fejtegetések teljesen elkerültek. hogy maga a gondolat hogyan jön létre. A kritikusok feltehetik a következő kérdést is: „Akkor mik is valójában azok a független tárgyak. amelyek érzékszerveinkre hatnak. Ha el is ismerjük ezt. hogy a tárgyat azonosítsuk a róla való puszta gondolattal? Talán az. a tárgyak és dolgok azért ott vannak. mivel a mentalizmus szerint az. mivel eleddig még nem adtunk feleletet rájuk. még mindig marad nyitva egy olyan kérdés. de megtagadni nem vagyunk képesek. nem más. A mentalizmus mindeddig nem magyarázta meg azt a folyamatot. Ha amit észlelünk.Dr.” Mi egy független tárgy? Hogyan van az agy kapcsolatban az elmével? E két kérdés most joggal tehető fel. amit látunk. hogy csak a dolgok és tárgyak gondolatát ismerjük. Ezen a határon belül a kritikusok kapnak valami választ. De még ennél is továbbmehetünk. csak egy külsőnek érzett gondolat is. De tárgyalhat- . ebben és a következő fejezetben. ill. amelyek ezeket a gondolatokat váltják ki. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 423 akarata és kedve szerint. de nem arra. ahogyan az észlelés az agyban a fizikai benyomásokból kialakul. ami a mentális kép kialakulását okozza nem azonos magával a képpel? Kétségbe vonhatjuk érzékszerveink közlését. Hogyan születik ilyen gondolatészlelés? Csak arra kaptunk magyarázatot. mint gondolat. hogy a gondolati dolog hogyan alakul ki. mi lesz a tárgyból.

hogy mi az. olyan kérdés. De hogyan oldódik fel ez utóbbi az előzőben? Hogyan veheti fel az elme azt. Kezdjük ezért az első kérdés vizsgálatával.Dr. egy rózsát szagolunk. az elmének egy állapotát koordináljuk egy fizikai rendellenesség állapotával. azt jelentené. Talán könnyebb lesz megválaszolni az első kérdést. Hogyan teszi meg az elme ezt a csodálatos lépést egy fizikai entitástól egy nem fizikaihoz? Hogyan képes az elme bármit is magán kívül észlelni? Soha senki sem volt képes az elmének ezt a lépését megfigyelni. mivel egy mentális folyamat ezen túl is . amely közvetlen feleletre vár. Hol a médium. és egy teljesen különböző területen kötünk ki. hogy hogyan közeledünk a megismeréséhez. A folyamatot a tudatalattiba vinni még nem azonos a felmerülő nehézség megoldásával. Kezdjük azzal a megállapítással. E két tényező kombinációja: a szemet. Ezt a tudatosítást nevezhetjük a tárgy észlelésének. Ha azt mondjuk. ami joggal felmerülhet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 424 juk-e joggal valaminek a létét addig. mielőtt a másodikra választ adnánk. Ezért amikor pl. hogy sötétségbe lépünk. másrészt ezeknek a benyomásoknak a tudatosításából áll. ami tudottan létezik még nem tisztázott? Ez azonban végső soron attól függ. fület stb. ami nem mentális? Egy fizikai zavar egy mentálisnak éppen az antitézise. amíg annak a kérdése. hogy az idegvibráció tudatos gondolattá alakul. az összekötő híd. hogy minden egyes érzék-tapasztalatunk kettős jellegű: egyrészt a testi érzékszervek fiziológiai benyomásából. amely a két szélsőség közötti szakadékot áthidalja? Ez olyan kétség. ért fiziológiai benyomás és a tudatos gondolat alkotja a tárgy észlelését.

hogy az idegben megfigyelt hullámszerű mozgás és a gondolat tudatos mozgása közötti szakadék tisztázása érthetetlen. hogy a szakadék valahogy áthidalódik. bár megpróbált különböző hipotézist felállítani. teljesen eltérő rendjét egymással. Elfogadja a szakadékot. Az agy molekuláris változásának felismeréséig eljutunk. Azok. ahogy vannak. hogy ez tulajdonképp nem szakadék. Az összes ilyen kísérlet megbukott. hogy a két vég valahogy összekapcsolódik. feltételezve ezzel. akik önelégülten azt állítják. hogy nem kapcsolja össze. Ezek közül azonban egyik sem volt képes széles körű egyetértésre találni. mivel nem sikerült megérteniük az elme és az anyag közötti kapcsolatot. Amikor tehát a fiziológia azt mondja. amit így tesz. Hogyan kapcsolhatja össze a fiziológia ezt a két véget? A felelet az. nem pedig igazolt és bizonyított tényt fedez fel. Megfelelően senki nem tudta soha megmagyarázni a pszichológia tényeit a fiziológia jelenségeivel. bár nem tudja megmondani hogyan. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 425 megmagyarázatlan marad. hogy az idegrendszer betetőző működése „produkálja” a gondolatot a kopo- . hogyan egyesítsük a létnek ezt a két. nem természetes. majd feltételezi. Ezért vissza kell térnünk a felmerült kérdéshez: Hogyan lehetséges az anyagtalan elmét kapcsolatba hozni a materiális ésszel és aggyal? A fiziológia elismeri. akkor tulajdonképp a spekulatív képzelet játékát űzi. hanem pontosan úgy hagyja őket. de itt hirtelen megszakad a folytonosság és nem tudjuk. A szakadékot a „valahogy” szóval hidalja át. Az az ugrás.Dr. hanem önkényes.

hogy az elme hol kezdődik és hol végződik. mindennél csodálatosabb csodát állítanak. mivel az elmében nincs sem olyan pont. filozófiai szempontból azonban ez nem fogadható el. a fejjel. mintha az elme határozottan az agyi idegvégződésekben lenne található. amely az elmét ugyanolyannak tekinti. aki előtt megjelenik. mintha az a fejben helyezkedne el. Senki nem tudja ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 426 nya mögött. hogy a látható fej bólintásával az emberek ugyanakkor megbiccentik láthatatlan elméjüket is? Semmilyen körülmények között nem képzelhető el. sohasem fogják megérteni az észlelés lényegét és értelmét – amely pedig a pszichológia legelemibb ténye. vagyis a gondolkozás és az ész azt követeli. a köznyelvben továbbra is úgy beszélhetünk – talán így is kell tennünk – az elméről. mint a materiális tárgyakat. amely a fej felszínével. hogy a gondolkodást valamilyen alanyra kell vonatkoztatni. vagy valamely pontjával kapcsolódna. mint pl. Kényelmességből ui.. Azok. Az észlelés mentális folyamat. Erre természetesen képtelenek. Mégis úgy beszélnek. és bizonyos tudatra.Dr. Vegyenek elő egy mérőszalagot és mérjék meg vele két idea és két tudatos gondolat közötti távolságot. Senki sem hozhat kapcsolatba egy nem materiális dolgot – mint az elme is – egy materiálissal. És a pszichológiában a legelső . Nem szabad tehát az agyban levő anyagi molekulák mozgását összetéveszteni a tudatos gondolatokkal. Nem nevetséges dolog-e azt hinni. ahol a folyamat lezajlik. sem olyan felszín. akik nem képesek megérteni a kettő közötti különbséget. hogy az elme a fejben lakozik? A materialisták meggondolatlanul azt a homályos nézetet fogadják el.

A tudatot mikroszkóppal sohasem lehet felfedezni. hogy ténylegesen nem képes az észlelést különvenni és mégis a teljes tudatban tartani. de nem. Entitás. A kettő közötti szakadék meglehetősen áthidalhatatlannak tűnik. amely túl van a gyakorlati analízis minden lehetőségén. Ha a pszichológus az észlelést az érzékeléstől kiindulva egész az agyig nyomon követi. Itt a pszichológia tudománya zavarodottan és megdöbbenten áll meg. hogy saját elméjében követi nyomon: vagyis tudatos cselekvést végez. tudja ugyanezt tenni egy gondolattal. tulajdonképp mit is tesz? Azt teszi. Az a kísérlet. mint ami pusztán az idegműködés dolga lenne. hogy az észlelést úgy magyarázzuk. Ha a fizikai agyat azonosnak vennénk a teljes tudattal. A legjobb modern gondolkodók legnagyobb erőfeszítése ellenére a pszichológia nem volt képes megoldani kielégítően a következő problémát: „Mi az összeköttetés és kapocs a belső emberi elme és a külső anyagi univerzum között? . ez azt jelentené. A boncolókés napfényre hozhatja az agy anyagát. Úgy kell kezelni. mivel teljesen képtelen kielégítő módon megmagyarázni ezt a hirtelen és riasztó ugrást a tudattalanból a tudatosba. egy képzelettel vagy egy memóriaképpel. hiszen csak elméletben osztható. A pszichológus nehézsége az.Dr. amilyen – vagyis különálló és határozott tényként. mivel megfigyelhetetlen. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 427 lépések szükségképp a filozófia területén is lépéseket jelentenek. hogy a tiszta képzelet területén keresgélnénk. ami nem veszti el mentális jellegét. minthogy a kérdéses dolgot bizonyítottnak vesszük. egy ideával. mivel az „idegváltozás” elnevezést alkalmazza a megfelelő fizikai vibrációra. semmi más.

hogyan viselkedik. Nem lehet közvetlenül megmagyarázni az anyagi részecskék mozgásával. A mentális tapasztalat mindig is az volt és az is maradt: a legnagyobb rejtély a látszólagosan nem mentális világban. Ezért továbbra is azt a kérdést kell feltennünk: „Hogyan lehet egy pszichológiai folyamatot mentálissá átalakítani?” Az elme ui. csupán csak a probléma kikerülését jelenti. hogy a molekulák rendelkeznek-e azzal az erővel. A tudatnak az eseményeire vagy tartalmára való korlátozása – ahogy az gyakran történik – nem segít megmagyarázni a tudat létét. sz-i világnak. Nem tudjuk. hogy mi is. . amely ellenáll minden feldarabolási kísérletnek. ahogyan az anyagi hat a mentálisra és ahogy a mentális hat az anyagira. de mind ez ideig nem sikerült megmondania. meg kellett vallania a következőket: „Kifürkészhetetlen misztérium az. amely a dolgok ismeretét a gondolatok ismeretére redukálta. hogy valójában az elme mi is.. hogy senki nem ismeri valójában. aki maga megvetően írt arról a filozófiai kísérletről. hogy mit tesz az elme.” A tudat ténye ui.Dr. Azt tudjuk csak. aki megpróbálta a tudományt interpretálni a XIX. hogy semmi sincs hozzá hasonló az univerzumban. csak találgatja. Az elme olyan rebellis entitás. hogy saját természetükön gondolkodni legyenek képesek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 428 Mi kapcsolja össze a gondolatot és a tárgyat?” Herbert Spencer pl. rejtélyes és unikum is egyben – úgy tűnik. elsődleges és az összes emberi tapasztalat között a legrejtélyesebb tény. mint ahogy semmi tudattalan nem tudja kellőképp megmagyarázni. A tudománynak bámulatra méltóan sikerült megmagyarázni.

És mindaddig az is marad. hogy fiziológus maradjon és semmi több ezért a szűklátókörű specializmusáért meg is kell fizetni az árat: e határokon belüli tudást. amikor a körülöttünk levő tárgyak tudatossá válnak bennünk. mégis nagyon finom valamit. amit az elme valójában ismer. hogy . A pszichológus álláspontja ui. Ha azonban hajlandó arra. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 429 A pszichológia már régóta vizsgálja ezt a kérdést. Ha továbbra is kitart amellett. Az elsővel kapcsolatban azt a pontos és döntő pillanatot kell megkeresünk. E két. Emlékeztetnünk kell arra. hogy a vizsgálatot tovább folytassa. de megoldhatatlannak és kifürkészhetetlennek találta. akkor pszichológussá kell válnia. mivel nincs más irány. Ez a folytonossági hiány leküzdhetetlen. amelyek segítségünkre lesznek e probléma és a hozzá kapcsolódó összes kérdés megoldásában. a kiindulás a még magasabban levő filozófiai álláspont felé. akkor a fiziológus útja végén emelkedő nagy problémára is magától létrejön a válasz. amíg fel nem ismerjük azt a két egyszerű. mivel az ilyen felismerés túl lett volna saját speciális tudománya határain. A fiziológus nem vette őket észre azon egyszerű oknál fogva.Dr. másodszor is mi az. amelyen haladhatna a fény felé. Amikor e két kérdésre megtaláltuk a feleletet. az a végső rend és szabály. figyelembe nem vett dolog a következő: először is. amelyben a tárgyakról való tudatunk részletei egymást követik és saját helyükre tevődnek. vagy e határokon kívüli tudatlanságot.

Nem ismeri fel. amelyet egy tárgyról alkotott tudata létének megmagyarázására tesz. amikor a gondolat felvillan az elmében. hogy a tárgyakat. hogy az ideg. csak abban merül ki. amelyben nyomon követi az érzék-benyomás útját az agyig. csak annak a leírása. Semmit sem fedez fel az észlelésről. Mindezek ui. észrevesszük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 430 a fiziológia szerint az impressziónak az idegvégződéstől az agyközpontig való útja alatt nem érkezik el ez a pillanat. hogy megmagyarázzon mindent az észlelésen kívül. hogy a tudatot megmagyarázza. minekutána a tudat már megjelent. A fiziológus ekkor fokról fokra bebizonyítja. csupán csak leírja. arról a pillanatról. Nem tudja felfogni.és agyi folyamatok működésének leírása csak azoknak a jelenségeknek a lajstroma. amelyek a tárgy tudatát követően jelennek meg. Egy tárgyra gondolunk. amikor elérte útja végét. aki tud hegedűt szerkeszteni. csak azután.Dr. hogy magát a zenét produkálja vagy megmagyarázza. aminek a jelenlétét nem magyarázza meg az. olyan tény ez. hogy minden kísérlete. majd a gondolat kialakulását megtudni akaró elme megpróbál a gondolat mögé hatolni. Ezért minden kísérlete. azon a vizsgálati folyamaton. . ami akkor jelentkezik. megállapítja és igazolja az egész érzékműködési folyamatot. vagyis fokozatosan a fiziológia veszi át a szerepet. magukban foglalják a tudat elsődlegességét. majd megmagyarázza a hangok törvényszerűségét. amelyekről tudomásunk van. amíg vissza nem jut a gondolathoz megint. arra azonban képtelen. A fiziológus ahhoz az emberhez hasonló.

másodlagosan pedig az idegeken keresztül. hogy az idegrendszer megtagadná a szem ingereinek szállítását és az agy nem fogadná az így hozzákerülő ingereket. tökéletesen megtörténik. azt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 431 amit tudat alatt elfogad. Mindez ui. . mert röviden: csak azt tapasztaljuk. Ez nem azt jelenti. mivel mindezek a figyelmen kívül maradnak. hogy szemünk nem látja. Az előttünk emelkedő téglafalról mindaddig nincs tudomásunk. amit az elme tapasztal! Ha tehát azt mondjuk. nem végzi helyesen a látás folyamatát. Amikor először viselünk szemüveget. amíg figyelmünk másra összpontosul. Most gyürkőzzünk neki a kérdésnek: „Hogyan jut tudomásomra először. hogy tudomásunk van az előttünk levő falról. Ezt az előző fejezetben leírt szórakozottság és szétszórt figyelem jelenségei bizonyították. hogy elsődlegesen az elmén. amikor elismeri. ennek a ténynek meglehetősen tudatában vagyunk. hogy tudomásunk van a fal észleléséről. Különben ugyanezt az elvet láthattuk érvényesülni az illúziók és hallucinációk vizsgálatakor az előző fejezetben is. hogy az események egész sorában van egy megmagyarázhatatlan hézag. hogy bármi is létezik egyáltalán?” Erre egyetlen feleletet adhatunk csupán. Később azonban megszokott dologgá válik és teljesen elfeledkezünk róla. Akkor mégis. de azt sem. vagyis a falról – mint a tudat egyik tárgyáról – alkotott idea észleléséről. mert nem kerülnek be a tudatba.Dr. amíg pl. akkor valójában azt mondjuk. miért nincs tudomásunk az előttünk levő falról? Azért. mással vagyunk teljesen elfoglalva.

vele együtt megszűnik a szemüveg észlelése is. mivel a szemüveg külső aspektusa csak a belső idea kivetítése. hanem csak a róluk való érzékeléseket ismerjük. mielőtt tudomást venne róla? Lehet-e bármit is ismerni a megismerő elme nélkül? Lehet-e bármiféle ismeret anélkül. Rendszerint azonban nem válik tudatossá ezeknek az ingereknek az észlelése. hogy a róla való ideát ne ismernénk. Minden esemény és minden tárgy olyan esemény és olyan tárgy. A . Nagyon jól meg kell értenünk ezt a tényt: elsődlegesen nem a tollat. hogy váljon.Dr. mivel a szemüveg gondolata az elsődleges. Miért van ez így? Azért. amelyeket először tapasztalni és észlelni kell. ahogy a szemüveg esetén is láttuk. hogy a szilárdság mi is mindentől elvonatkoztatva. és amikor megszűnik ez a gondolat. Ez a felfedezés olyan biztos tapasztalatunkká kell. ha egyszer felismertük. mint amilyen önmagától értetődő lesz gondolkodásunk számára. ha nincs a róla való gondolat először – ez a kísérleti bizonyítékunk. A tapasztalat és az észlelés azonban a tudat állapotai. Számunkra egy dolog nem létezik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 432 Pedig a bőr nyomást érző idegvégződései továbbra is felveszik és továbbítják az ingert. A tudat születése előz meg minden észlelést. A szemüveg észlelése eltűnik az elméből és vele együtt eltűnik a szemüveg létezése is. hogy ez a mentális elv elsődlegesen ne lépne bele? Nem ismerünk és nem is ismerhetünk semmilyen tárgyat anélkül. vagyis ideák. Tudja-e bárki. úgyszintén szemünk fizikai érzékelése is „látja”. nem ezekről van tudomásunk. nem a látványt ismerjük. Azért. amelyek az elmétől függenek. mielőtt először tudomást nem venne róla? Létezhet-e számára valami is.

Ha a fiziológia fel akarna emelkedni a filozófiáig. Az érzékeléseket észleljük: ezeket tapasztaljuk. nem pedig ezt megelőzően. és ennél jobbat kellene felajánlania. felül kellene bírálnia saját vizsgálatát. Összegezve: az észlelés vizsgálata – ahogy a fiziológia tanítja – közvetlen megfigyelés eredménye. Ezért az az analitikai vizsgálati sor. Az elme a végső alap és kiindulópont a számukra. sem pedig a filozófiát mint a tudomány kiértékelését nem ismerik. ízleljük stb. hogy a testet tartsa egyedül valódinak és tartósnak a gondolattal való . sem a pszichológiát mint tudományt. mielőtt az nem vált észleléssé. mivel elsődlegesen és eredetien mentálisan ismerjük. nem pedig a tárgyakat magukat.Dr. amelyet a fiziológia eredetileg felkínált nekünk. A dolgok azért léteznek számunkra csupán. Ez tagadhatatlan és megcáfolhatatlan tény. Azok. ha egyáltalán ismerni akarjuk őket. szagoljuk. akik ezt lehetetlennek tartják. tehát ezeket ismerjük. bár saját szempontjából teljesen korrekt is. A dolgok gondolata jön előbb és ennek is kell először jönnie. Ezért a tárgy a róla való észlelésünkkel lesz először tudatos bennünk. amely azt mondja ki. De senki nem látott soha egy külső tárgyat. A fiziológia ui. hogy kitart amellett. abba a hibába esett. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 433 külső tárgyról alkotott gondolatoknak. mielőtt az egész érzékelési folyamat működni kezdene. Ezért a tudatnak kell felemelkedni mindenekelőtt. inkorrektnek bizonyul – a pszichológia magasabb nézőpontjából tekintve. képeknek vagyunk tudatában. hogy a vizsgálati sorban a gondolat születése előz meg mindent –. mivel egy tárgy látása eleve feltételezi a tárgy észlelését.

hogy az agy és az elme közötti hézagot áthidaljuk. a kétszeres aspektus elmélet. hogy az elme által elfoglalt hely mindent megelőz. még azt sem vagyunk képesek felfogni. Amíg ez fel nem merül. mint saját jogán való entitás. mivel semmit sem lehet addig megismerni. Fordítsa meg és tegye a gondolatát. Korábban említettük. de megfelelően egyik sem tudja kivédeni a különböző ellenvetéseket. A fiziológus „hézaga” csak azért jelenik meg. amíg működni nem kezd. hogy két dolog segít bennünket abban.. mint pl. hogy a „hézag” eltűnik. akkor olyat állí- . Ha bárki azt állítja. amelyet illuzórikusnak és tűnőnek vél. hogy az elme megragadhat egy vagy több materiális tárgyat és ha az anyag az elmétől különböző valami lenne. mivel a sort rossz irányból kezdte. El kell ismerni azt. a pszicho-fizikai párhuzamosság. az ember csak azután tudja megérteni. Ez az igazság nem fedezhető fel egykönnyen. Az elsőt már megmagyaráztuk most. ill. ismeretelmélet létezik. amíg az elme nincs jelen. hogy egy ilyen tárgy létezik.Dr. amit az elme ténylegesen ismer? Több ún. nem pedig fordítva. A tudat valamennyi külső tárgyról való összes tudásunk kezdő ténye. Mégis. miután működni kezd. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 434 összehasonlításban. miután erősen és megfeszítetten gondolkodott róla. mivel rá gondolunk. a másikat pedig a következőkben fogjuk: mi az valójában. a kölcsönhatás elmélet (interakcionizmus). ideáját a kezdetre – ahogy annak ott kell lennie – és akkor látni fogja. az emergens (hirtelen felmerülő) elmélet stb. még ezt az egyszerű elsődleges állapotot sem akarjuk megítélni neki! Azért észlelünk egy tárgyat.

hogy a látás. hogy mint gondolatot ismerjük meg. a reláció törvénye szerint arra vagyunk kényszerítve. mint az elme. amely elkerülhetetlenül önellentmondásba kerülne. Ha az elme és az anyag ui. el kell ismernünk. Hol vannak valójában az érzékelések? Az elmében. Úgy tűnik. mivel a megismerés mentális folyamat. valójában végső soron az elmében . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 435 tana. mielőtt az elme képes tudomást venni róla. vagy azon kívül? Mivel az elmébe jutnak. ami viszont azt jelenti. amit észlelésként ismerünk idea csupán. az mégsem lát semmit. és amikor egy tárgyat megismerünk.Dr. akkor közöttük hídnak kell lennie. Egy tárgy ugyanolyan anyagú kell. akkor a külső tárgyak megismerésének folyamata nem lenne lehetséges. Ezért egy tárgyat vagy egy tapasztalatot először ideává kell alakítani. de az elme nélkül süketek lennének és örökké némák maradnának. hogy végső soron ugyanolyan természetűeknek kell lenniük. az ideák ennek a folyamatnak a termékei és minden. kapcsolat nem állítható fel. a hallás stb. mint az elme. hogy ezek az érzékelések az elmén belül vannak. és mivel az elme nem tudja átlépni saját magát. A megismerés folyamatának vizsgálata már feltárta. A megismerés egy belső pszichikai folyamat. és ez az összekapcsolás csak úgy lehet. hogy öt érzékszervünk anyagi dolgokról tudósít bennünket. Elméje nem működik. hogy először is mentális anyaggá kell átalakítani. hogy legyen. egymással kapcsolatot létesít. A látás végül mentális cselekedet. hogy egyáltalán felismerhető legyen. Ha az anyag nem ugyanolyan lenne. A képek sokasága hiába esik rá egy halott ember retinájára.

Ténylegesen nem tudunk többet a tárgy természetéről. és hogy ami a tudatba kerül ténylegesen. legyen az akár egy fa asztal. hogy amit az észlelésben tapasztalunk.Dr. ezért semmi. az a fizikai tárggyal azonos. Ezért nincs belső idea – nincs külső tárgy! Az általános nézet az. A világ felszínes általános – nézete azt veszi . mivel az elme természetében osztoznak. vagyis idea. mint ami az észlelésben benne van. hogy semmiképp sem lehetnek azok. Ezért a tudat – ahogy rendszerint ismerjük – ideák és képek folytonossága. halljunk stb. ami érzékeléssel – látással. hogy a tárgyat tapasztaljuk. ami az észlelések és az elme között áll fenn? Vajon ezek az észlelések az elmén kívüliek? A gondolkodás azt mutatja. az mentális dolog. amit gondolunk vagy érzünk mentális. Az elme teszi lehetővé számunkra. Milyen az az összefüggés. Bármit is ismer az elme. nem lehet más. hallással stb. ugyanolyan karakterű. egy távoli csillag vagy féktelen harag. vagyis mentálisak. hogy idea. nem pedig tőle különböző. – lesz ismert számunkra. teszi lehetővé számunkra. hogy különbözőek. nem úgy. azt a tapasztaló elme működése gyártja. A gondolat és az érzés az elme előjogai. Ezért. és a látás. Ezért ugyanazon anyagból valóknak kell lenniük. mint idea. vagyis azt. hogy lássunk. rágondolás nélkül nincs észlelés. hallás stb. mint ahogy az anyagi dolgokról feltételezik. Gondolat.. Vagyis az elme közvetlen tudása és megismerése saját természetével azonos dolog lehet. mint amiből az elme is áll. semmit sem észlelünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 436 történnek.

Az a tulajdonsága. csak a magán belüli változásokat ismeri. vagyis ideákat. akár nem. A tárgy az elmében csak mint idea lehet jelen. ami rokon vele. ami a tudatban jelentkezik. vagyis a gondolatokat. Akár egy külső tárgy az oka az érzékelésnek. Végül is azt látja. amit lát. következésképp sohasem jut tapasztalatunkon belülre. Az elme így kettős szolgálatot teljesít. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 437 elcsépelt igazságnak. érzékelést – amelyek valamennyien lényegében mentális természetűek. mint a megismerő maga. valamennyi téves értelmezés és hiábavaló kérdés megszűnik. ez azt jelentené. ami az érzékszervekben. hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt. Az elme ténylegesen olyan valamit ragad meg. nem pedig azt. amellyel ez a fizikai dolgoknak kikiáltott világ ismertté válik. ami hasonló hozzá. keveset tud arról az észlelési folyamatról. amely rajta kívül van. Egyedül a gon- . Nem tudja. nincs más lehetőség. Ő a tudat és az az idea is egyben. hogy csak ideákat ismerhet meg. Az ismert nem kevésbé mentális. Amikor ezt az igazságot felismerjük. hogy az elme csak mentális dolgokat ismer. ami külső vagy belső lenne az elméhez viszonyítva. hogy a világ sohasem közvetlenül ismerszik meg. csak egy önmagában levő idea lehet az. mivel semmi sincs. hogy semmiről nincs tudomása azon túl. amelyet észlelünk. Olyant ismer meg. ami azt jelenti.Dr. Az elme semmi külső tárgytól nem függ egy dolog tudatának kialakításában. Ha az elmét egy tőle idegen világból származó impressziók passzív felfogójának hisszük. ami viszonyított: képet.

tankönyvek elfogadott axiómájává fog válni. ezért a folyamatban folytonossági hiány mutatkozott. Majd arra a fiziológiai megállapításra jutottunk.Dr. mint amennyire filozófiai. A lét ezen alapvető tényének az igazsága éppen olyan tudományos. legyenek ezek akár a valamit hallás. Össze kell most gyűjtenünk mindazt. hogy szemünk nélkül nem tudnánk látni a fénysugarakat. Amikor felemeltük a töltőtollunkat. és mielőtt e század homokóráján a homok lefut. mivel végül is mint gondolat válik tudatossá bennünk: a tudatos érzékelés pillanata a toll léte tényleges tapasztalatának pillanata. hanem az immateriális elme. kezdtük azzal. E hézag magyarázatának keresésében azt a meglepő felfedezést tettük. amit a dolgok külső tapasztalatával kapcsolatban ismerünk. hanem a nem látható elme. amely végső soron érzi egy nyári kertben való séta örömét. hogy az a fény nélkül nem lenne látható. Majd folytattuk azzal. akár a valamit látás gondolatai. hogy ezen a ponton az elme megkezdi működését. vagy a téli jeges hideg fájdalmát. hogy mivel a toll mentális . és agy nélkül az idegek hiába érzékelnék az ingereket. Nem az öt fizikai érzékszerv az. Ezzel ahhoz a pszichológiai megállapításhoz jutottunk el. hogy az idegek nélkül a szem hiába látna. hogy az átmeneti ponton – a fizikai agytól a nem fizikai észlelésig – nem volt kideríthető kapocs és összeköttetés. De megállapítottuk azt is. A gondolat elsőbbsége. egyedül ezeket tapasztalja. és nélküle nem lehetne látnunk a tollat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 438 dolatokat birtokolja. Valójában nem a szemünk olvassa az ezeken a lapokon nyomtatott szavakat.

hogy az egyik mentális szerkezetről a másikra jussunk! Ez az utóbbi megállapítás különös és szokatlan. hogy egyedül az elme megy át a tapasztalaton. mielőtt ismertté válna előttünk az. gondolatok voltak felfoghatók. sőt a fényt is. hogy állandóan a gondolatok birodalmában járunk. Ez azt a különös megállapítást is magában foglalja. . hogy a toll egyáltalán létezik.Dr. hogy az elme készítette azt az ideát is. Az elején azzal kezdtük. amivel a toll létével kapcsolatban rendelkeztünk. Vagyis tökéletes körben mozogtunk: e kör egyik pontján sem érintettük magát a tárgyat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 439 képe volt az első közlés. amit tapasztalt! Mit jelent ez? Azt jelenti. és mivel az elme számára csak az ilyen képek. a szemet. majd azzal fejeztük be. ezért a toll ideáját kellett először megalkotni. hanem az idegeket. Ezeknek a megállapításoknak a konklúziója ui. hogy megismertük a tollat. hogy a toll észlelésének folyamatában az elmét. a szemet. hanem arra is. hogy rájöttünk nemcsak arra. mivel ez arra kényszerit bennünket. Akkor hát mi is a toll maga ténylegesen? Ezt a kérdést tegyük egy kissé félre és koncentráljunk egy kicsit a bennünket is valahogy magába foglaló dolgoknak ezen a meglepő állapotán. majd ennek a megismerési folyamatnak a vizsgálatával ugyanoda jutottunk vissza: a toll gondolatára. csak a róla való gondolatot. hogy ezen a mentális körön belülre vegyük ne csak az agyat. Csak azt sikerül elérni ebben. a fényt. az ideget és az agyat társítottuk. hogy először azt hittük.

Ezért nincs más választásunk. hogy a szem. amennyiben mindkettőt objektíve tapasztaljuk és mindkettőt fizikailag látjuk. csak az. Ennek oka az. amellyel erre a következtetésre jutunk. hogy összebékítse az objektív érzékbenyomásokat és a szubjektív ideákat. Ami érvényes a fénysugarak formálta megvilágított és színes képére a tollnak. mind pedig a test pontosan ugyanazon a talajon áll! Ezért következetesnek kell lennünk. Ha nincs meg az az intellektuális bátorságunk. az idegek és az agy egész rendszerét ideák rendszerévé tegyük. E kétfélének látszó megfigyelésbirodalom azonban azonos. Mind a fénysugár. ami elválaszthatatlan egységet alkot. mivel elgondolható dolgok.Dr. szétosztotta azt. hogy a fénysugártól a fizikai agyig való vizsgálatunkban tulajdonképp egyik gondolattól a másikig mentünk. míg az észlelés másik csoportját – vagyis testi érzékrendszerünket – nem mentálisnak véljük. azt az általános tévedést követjük el. vagyis az észlelésekből és abból. ill. azt csak abból tudhatjuk meg. az idegeknek és az agynak a képmására is! Valamennyit azért ismerjük. agyunkban mi zajlik le. A tudomány mindeddig soha nem volt képes arra. hogy az egyik fajta észlelést – vagyis a toll képét – tartjuk mentálisnak. az ugyanúgy érvényes a szemnek. amit ezekből a megfigyelésekből következtetünk. De mindezek tulajdonképp gondolatok. Elméletben kettévá- . haladtunk a vizsgálat minden egyes stádiumán! Hogy szemünk mit lát. mivel – a végső vizsgálat fényénél – valamennyit mint ideát ismerjük. hogy mesterségesen elválasztotta. hogy idegeinkben. amit bennük megfigyelünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 440 az.

mivel sem az ideg. és azt a módot. amelyben ez a kör végződik. Hasonlóképp. ahogy . A magyarázat folytonossága csak akkor tartható fenn.Dr. az valójában az elmében jelenik meg. A fiziológus „hézag”jának problémájában rejlő kérdés megválaszolhatatlan. ha ezeket nem mentális dolgoknak tartjuk. hogy az észlelés tudatos cselekedete és a feltételezetten öntudatlan anyagok – amelyek a cselekedetbe vannak beépítve – között híd alakuljon ki. hogy az egész idegrendszert. Fel kell ismernie. Valódi természetük akadályozza meg azt. azaz: hogy megfossza őket materiális természetüktől és ideákká alakítsa. az idegek és az agy materiális szerkezetére? Szintén mentális szerkezeteknek kell ezeknek is lenniük. és nem képes felfogni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 441 lasztotta azt. Különben a világ megismerésének folyamata megmagyarázhatatlan és örökké megoldhatatlan rejtély és misztérium marad. az észlelés anyaga is – mind kiinduló. mint az idea. mind pedig a végső műveletek az elme műveletei! Ami közöttük jelenik meg. sem az agy. A tudománynak nem sikerült legyőzni ezeket az akadályokat. hogy ezek helye az érzékelési-észlelési folyamat körében éppen olyan mentális. ami a valóságban soha nem volt kettéválasztva. az egész testet és a külső tárgyat egyesítse magával az észleléssel. sem a szem nem tudja kielégítően megmagyarázni egy észlelés kialakulását. Az észlelés folyamatában így mind a kezdő. ha van bátorsága. hogy soha nem is lesz erre képes. mind pedig a befejező – az elme: hol van akkor a hely a szem. mivel fel sem tehető ez a kérdés. A fiziológia aprólékosan leírja ezeket az anyagokat.

Létének egész tartalma . mentális. semmiről nincs biztosan tudásunk. Ennek az az oka. hogy az elmét a fejen belülre helyeztük. amikor azt hittük. és amelyek végül is a tudat állapotainak tekinthetők. és mint ilyen a tudatba van zárva. az előttünk álló személy testének materiális anyaga azonban csak mint idea létezik. mint mentális konstrukció. és az összes többit így az elmén kívülinek képzeltük. ellenkezőleg. hogy materiális anyagokkal: szemmel. hogy a szem. és csak mentálisan lehet ismerni: röviden a test sem más. A filozófiai tanítás egyáltalán nem dönti meg a már elmondott észlelésről felfedezett tudományos tényeket. hogy valamennyi érzékelésünk: a tapintás. törzséről. tudósítanak bennünket. lábáról stb. Micsoda! – vethető ellene – az előttünk álló személyről alkotott tudatunk csak egy csomó ideának tekinthető volna? A felelet erre az. Tudatunk és a tudat állapotai visszautasíthatatlan biztonsággal léteznek. Megmagyarázza. idegek és agy egész rendszere az elmén belül van és soha nem is volt az elmén kívül. ami azt jelenti.Dr. és ezért túl van a fiziológia határán. hogy hidat ver a közöttük levő óriási szakadék fölött. amelyek az előttünk álló személy fejéről. A megoldás abban van. hogy felismerjük: az egész folyamatban az elme van jelen és az elme van működésben. A végső észlelés ui. Elfelejtjük azt. hogy egész idő alatt ideákkal foglalkoztunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 442 ezek elrendeződnek. mentális dolog. a látás stb. hogy az egész test maga sem más. és azokon az észleléseinken kívül. mint mentális észlelések komplexuma. tekintetbe veszi őket. Csak éppen kiegészíti őket azzal. de ennél többet nem tud tenni. idegekkel és aggyal volt dolgunk.

hogy az elme leírja velük saját tapasztalatát. akár másoké – materiális aktivitásnak tekintsük. Ezek maguk sem mások. hogy tanulmányozzák az álomtest álomtapasztalatát. az „idegek”. hogy a tudat alatt is szintén az elmével kezdtük. mint észlelt tárgyak! Az ember egész fizikai teste semmi más. mint észlelés. hogy végső tudomásunk ezekről az érzékelő idegekről és érzékszervekről maga is észlelés-művelet. talán kigyullad a fény előttünk. Nem lehet független a tudatunktól. az „érzékszervek” tulajdonképp arra szolgáltak. Az „agy”. Amikor felhagyunk azzal a hasztalan kísérlettel. és az a rejtély. amely a materialista szemléletet körülveszi. Így arra jutottunk. és annak fogadjuk el őket. Ez segíteni fogja megértésüket. Nem extra-mentális. . eltűnik. Végül azoknak. nem is lehet az. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 443 számunkra tudatunk állapotával azonos. amelyek – ahogy láttuk – mentális észlelések. Kör mentén haladtunk és egyetlen pillanatra sem távolodtunk el soha az elmétől. mert észleljük: látjuk.. mivel csak azért van tudomásunk róla. hogy az emberi test érzékbenyomásait – legyenek azok akár a mieink.Dr. tapintjuk stb. amik valójában: vagyis tisztán mentálisnak. Ha az elménél kellett végül kikötnünk. azt ajánljuk. Kérdésünket semmi más nem fogja tökéletesen megválaszolni. és semmi más nem fogja teljesen kielégíteni logikai gondolkodásunkat. akik nehéznek találják ezeknek az elismerten nehéz dolgoknak a megértését. akkor univerzumunk képe világosabbá válik.

amely kulcsot adhat kezünkbe az élet misztériumának helyes megértéséhez. hogy közvetlenül a materiális tárgyakat látjuk. amíg annak a vizsgálatával és bebizonyításával voltunk elfoglalva. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 444 Mindaddig. hogy hogyan alakítjuk ki a tárgyról való ideánkat? Számunkra úgy tűnik. hogy sohasem ezekkel a külső dolgokkal vagyunk kapcsolatban. Igazságkritériumunkat nem az átlagember érzése határozza meg. és azt a tényt. hanem a végső igazság finomabb és emelkedettebb szemszögéből. bármit is tegyen. hogy a függetlenül létező tárgy valójában soha sem tárul fel érzékeink előtt: csak a róla való gondolattal ren- . óriási jelentőségét. külsőleg tapasztalt tárgy. de közvetlen jelenlétüket a tapasztaltunkban egyáltalán nem lehet bebizonyítani. Soha senki nem lesz képes arra. amelyet valahogy kihagytunk ebből a felismerési folyamatból. képtelen megérteni azok alapvető. hogy szembenézzünk az egyik végső problémánkkal.Dr. Mi egy külső tárgy? Itt az idő. mintha a külső dolgokkal kapcsolatba léptünk volna. hanem az. amíg az ember az éber életén át állandóan megjelenő külső tárgyak észlelésének ismerős műveletével kapcsolatban éretlen. Mivé válik az a független. Csak az elmében levő képek tapasztalatát tudjuk bebizonyítani. amit az elme logikai gondolkodóképessége és ítélőképessége bizonyosnak talál. Hangsúlyoznunk kell. és alaposan át nem gondolt következtetésekre jut. hogy az itt leírtak nem a mindennapi élet gyakorlati szemszögéből íródtak. de már tudjuk. Azt hisszük. hanem csak a róluk való ideáinkkal. hogy a logikai gondolkodást a mentalizmusnak ebből a központi tényéből kimozdítsa. Egyedül ez elégítheti ki a filozófust.

mint ahogy maguknak az érzékszerveknek is csak a gondolatát birtokoljuk. hogy ez az önmagában levő rejtélyes dolog. egy toll létezésének felismerési pillanata az elmének. és el kell vetnie ebben a vizsgálódási folyamatban minden feltételezést. a szem-ideg-agy rendszer másik végén maradjon. vagy az agyi változás működése. mivel tapasztalatunk teljesen el van zárva tőle. Szokásszerűen természetesnek veszszük. Nem magyarázza meg a toll tudatának keletkezését. nem pedig az ideg-vibráció. vagyis egyáltalán nem fizikai folyamat. látszólag mint ismeretlen és megismerhetetlen tárgy örökké? Elfogadjuk a dolgok létét. amikor a tudat belép. hogy észleléseinket a materiális tárgyakkal azonosítsuk. hogy pl. Vizsgáljuk meg közelebbről az észlelés tényét. Nézzük meg ezt kissé jobban. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 445 delkezünk. mivel észleljük őket. De a tárgyról való benyomások megítélésének puszta . a tudatnak a működése. Először is tisztáznunk kell. kivéve azt a pillanatot. Az észlelés fiziológiai magyarázata mindent megmagyaráz. a megismerés mentális tényét.Dr. Nem helyezhetjük magunkat a tárgyon kívülre. Megadóan kell-e ezt elfogadnunk. hanem a lehető legvégső pontig kell vizsgálatát lefolytatnia. amikor a toll ismertté válik számunkra. A külső tárgyról tehát semmi valódi állítást nem tehetünk. mi is történik tulajdonképpen. azon egyszerű oknál fogva. és hogy ezek az információk tőlünk kívül álló tárgyakról származnak. A filozófusnak azonban semmit sem szabad magától értetődőnek elfogadnia. hogy megértse.

amely közvetlen. jobban tennénk. hogy a kép helyén egy személy is van. amelyet semmiféle fizikai folyamattal nem lehet magyarázni. észleljük a külső tárgyakat tőlünk abszolút függetlennek. hogy ezek teljesen függetlenek és . ízleljük. vagyis az ideától. hanem közvetett. mit is jelent az idea verbális szimbóluma. hogy az alanyt választanánk el a tárgytól. Amikor megvizsgáljuk. független materiális tárgy – esetünkben egy ember – mentális képét látjuk. hogy az észlelést választanánk el a tárgytól. hogy egy elkülönült. és azt gondoljuk. az észlelés tudatát kellene elválasztanunk magától az észleléstől – lévén mindkettő mentális – és ahelyett. amely a róla való ideát létrehozta. Mindazonáltal a gondolatok relativitása olyan. hogy rajtunk kívül áll egy tárgy. vagyis röviden: feltételezett. hogy előre döntsük el a végeredményt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 446 művelete maga is mentális tevékenység. Az észlelések tudata biztos és kétségtelen. Ennek az az oka. hozzáadott. mivel azzal a velünk született hittel kezdjük. hogy egy idea szimpla jelenléte arra kényszerít bennünket. akihez ez a kép tartozik. azt találjuk. azonnali. Így ahelyett. hogy tulajdonképp a tudat egyik kifejezését jelenti. és hogy ugyanakkor automatikusan és öntudatlanul azt gondoljuk. Bármi más szükségszerűen mentálisan szerkesztett. ha a tudatot választanánk el a tudat tárgyától. kiértékelt. Egyedül egy ember észlelése ismert közvetlenül. ösztönös és nyilvánvaló. Csak azért látjuk. Az észlelések forrásának gondolt külső tárgy ismerete teljesen következtetett és feltételezett.Dr. míg a tárgyaké nem az.

vagyis a kérdéses dolgot bizonyítottnak vennénk. Hangsúlyoznunk kell azt – ami csak erős analitikus gondolkodás eredményeként érthető meg – hogy a mentális tapasztalat megelőzi a fizikait. A mentális kép megelőzi azt a következtetést. amit először észlelünk a külső tárgyakból? Miért a róluk való mentális benyomást ismerjük meg. át kell haladnunk a tudat alatti gondolkodás folyosóján.Dr. és hogy ez utóbbi az előbbit követi. ez azt jelentené. hogy a tárgy létezik. . ami esetünkben nem is áll fenn. miután észleltük a képet. Mi az. milyen képet szerkesszünk. mivel annak következményét jelenti. mégha valódi következtetés is. ennek kell lennie az oknak is! Ha a belső észlelés okául a külső tárgyat véljük. Elménk képzelőereje segítségével reprezentálhatjuk. és semmi többet később sem? Ha ezért a mentális benyomás van az első helyen. míg elérkezünk a végső konklúzióig. pusztán azért. mert önmagában van. Az ok megelőzi az okozatot. hogy minden. hogy csak következmény? Erre az a válasz. egy következmény lehet. akkor mindig A az első. Öntudatlanul és majdnem azonnal eldöntjük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 447 különállóak. és olyan valamire törekednénk. Ha A és B egymással oksági összefüggésben állnak. szükségszerűen csak képzeletünk segítségével ismerhető meg. amit nem lehet közvetlenül megismerni. ami csak egy következtetés. hogy az észlelést neveznénk ki az észlelés okául. ami lehetetlen és felfoghatatlan. És hogy megtudjuk. De ezt elfogadva – tehát hogy a függetlenül létező objektív tárgy ismeretét megelőzi az érzékelés tudata és ismerete – hogyan lehet bizonyítani azt. hogy a tárgy kívül van. vagyis ez egy későbbi művelet.

Egy ilyen tárgy ezt követően jelenik meg. Eddingtonnak és Jeansnek tényleges felfedezésévé válni. az elme saját magából teremti meg az illúzió tárgyát. észlelést nem végzi el. Így a kérdéses külső tárgyunk is ideává válik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 448 A gondolat az elsődleges. hogy jobban utánanézzünk. mint ahogy a róla való tényleges tapasztalatunk is az. ami a mentalizmus alapját képezi. hogy végső soron belsőek. ha az illúzió léte továbbra is fennmarad. bár tapasztalatunkban továbbra is megmaradnak. ahogy most behatóbban megvizsgáltuk. semmiféle külső tárgyról nincs tudomás és ismeret. amikor vesszük a fáradságot.Dr. A következmény egy képzelet lehet. Hasonlóképp. Az illúziók vizsgálatakor láttuk. Mielőtt az elme az érzékelést. valójában mi is. Mit jelent ez? Mint az illúzió vizsgálatánál is láttuk. hogy a tárgynak bármilyen független léte is lenne. Ez az a fontos felismerés és megkülönböztetni tudás. csak ezután tudunk valamit is mondani róla. mint pl. nem pedig fordítva. még akkor is. hogy a tárgy csakugyan a róla való idea lététől függ. lassan kezd a modern tudomány olyan vezető egyéniségeinek. hogy egy illúzió lehetősége – hogy bennünket becsapjon – eltűnik. vagyis egy idea. Senki nem tudja bebizonyítani. hogy szembenézzünk a külső tárgyakkal kapcsolatos igazsággal. a tárgy pedig következtetése. a külső tárgyakról is kiderült. Az elme jelenti az alapját és a támasztószerkezetét egyaránt. míg a tárgy másodlagos. majd reali- . E megkülönböztetés értelme és jelentése az. És ez a megkülönböztetés egyáltalán nem az imaginatív metafizika képzelettel teli elmefuttatása és spekulációja. Talán van elég bátorságunk. Az idea a tényleges. mivel mentális származék.

Lábát szilárd talajon – igazi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 449 tást ad neki. Mindaddig ui. Meggondolatlanul elfogadjuk azt a szemléletet. amíg korrekt ismerete nem alakul ki az embernek arról. Az igazság azonban nem foglalkozik következtetéssel.. hogy hogyan ismeri meg a dolgok külső világát. Léte ui. hogy először a falat látjuk. Hogy az érzékelés a tudat egyik része. majd feltételezi annak létét. Mindaddig. Általában azt hisszük. bizonyíthatatlan. a tárgyat soha nem tudjuk másképp felismerni.Dr. Akármennyi figyelmet fordítsunk is rá. Lát- . Az első tény. Nincs igaza annak. és akármilyen éles megfigyelést is tegyünk. hogy megvesse. hogy hogyan is jön valójában létre. csak mint ideát. aki e látszólag absztrakt fejtegetések miatt türelmetlen. majd az elmében kialakítjuk az annak megfelelő képet. a mentális kép pedig a második helyen az észlelés folyamatában. függetlenül létezik a róla való észlelésünktől. hogy a tárgy kívül van. az kétségtelen. hogy csak idea az. ezt csak pszichológiailag lehet feltételezni. ugyanígy itt is a feltételezett dolgot tisztán és állandóan látjuk. míg a másik nem bizonyított. következtetésen és feltételezésen alapszik. vagyis a fal áll az első. nem tud behatolni valóságukba sem. és bebizonyított tényeken – kell. Egy független tárgy soha nem látható elkülönítetten. hogy az előttünk magasodó fal távol áll. mint ahogy az is. nem tudja helyesen megérteni. amíg az ember nem vizsgálta meg világmegismerésének (világ-tudatosságának) tartalmát és természetét. hasonlóképp a szokásos mindennapi tapasztalat esetében is az elme teremti meg a külső tárgyat. és ahogy az illúzióban a feltételezett dolgot kétségtelenül és ismételten láttuk.

hogy egy materiális univerzumról vallott felszínes megértésünk korrekt és igaz. és semmiféle bizonyítás nincs – a régi és szokásos előítéletünkön kívül –. hogy öntudatlanul a tárgy ideájával kezdtük és tudatosan azzal is végeztük. Ezekután hogyan vehetjük természetesnek. hogy csak mentális konstrukcióinkat ismerjük. és nem is lehet arra vo- . Most azonban a helyes szemléletre fogunk jutni. azt mutatja. a róla való ideánkat – amely tulajdonképp egy. hogy a tárgy valóban rajtunk kívül van. az ideát többé-kevésbé kielégítően másoló kép. és hogy egy toll észlelése nem csupán a toll mentális másolatának látása. nem igaz. Az elmélet csak abban az értelemben igaz. hogy ez olyan. amilyennek látszik. hogy bár a tárgyat közvetlenül nem vagyunk képesek megismerni. valamiféle fénykép – a tárgy maga készíti az elmén? Hogyan állhat meg ez a nézet mindazzal szemben. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 450 tuk azonban. és egyáltalán nem tartható fenn tovább. mégha egy mentális kópia is? Hogyan lehet azt tartani. és hogy észlelésünk pszichológiai művelet. hanem szó szerint a tollnak magának a látása. hogy mennyire nem helyes ez az elképzelés. mely szerint ezek a szerkezetek csak másolatai. a testtel és az elmével kapcsolatban alkotott régi meggyőződésünk alapját. A tárgy maga ui. mivel ez azonos a mentális észleléssel és nemcsak összefüggés vele. és ez a helyes szemlélet alá fogja aknázni a világ természetéről. része ennek a konstrukciónak. és nincs szükség vizsgálatra? Az összes tényünk ui. abban az értelemben azonban. amelyet kíváncsiskodó vizsgálatunkban felfedeztünk? Hogyan lehet elfogadni azt. és az észlelés csak egy kópia róla. reprezentációi bizonyos ismeretlen külső tárgynak.Dr.

Dr. Súlyos tévedés lenne azt gondolni. A tárgy maga éppen olyan mentális. akik az ideát és a tárgyat ugyanannak a pólusnak a két végére helyezik. Mind a feltételezetten materiális tény. mint az ún. vagyis magát a konstrukciót kétszereztük meg vele. amely ténylegesen jelen van a fal észlelése alatt. a mentális képmásolat – amelyről azt tartják. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 451 natkozóan. amit valójában tapasztalunk. hogy magának az észlelésnek. nem pedig a felé a tudatosság felé. hogy el lehetne választani az észlelés egészétől. hogy egy materiális dolog. és mint ilyen. amelyet ismerünk. csak feltételezzük. és nem az észlelés . míg a tárgy a második helyen. Az idea. csak az első idea másolata. akik a „mentális képmás” elméletet vallják. A materiális tárgyak nem csupán éppen annyira mentálisak. pusztán feltételezés. amit biztosan ismerünk. és nem rendelkezik azzal sem. hogy a konstrukció maga alárendelődik a materiális tárgynak. a külsődlegesített fal felé irányul. A tanulság az. hanem lényegében azonosak. szubjektív észleléseik. Teljes figyelmünk ui. hogy ezt az ideát külső dolognak vélik. mint a másolata. Ezért a mélyen gondolkodni nem tudó. Példánkban csak a fal ideája az összes. mivel ez az öszszes. mind pedig a tudatos regisztrációja mentális konstrukció. jelen esetben egy fal meglétének következtében jön létre – van az első helyen. Az a szemlélet. a többi csak öntudatlan következtetés és automatikus. Azok. vagy nem akaró felszínes emberek abba a könnyen elkövethető hibába esnek. téves ítélet. teljesen összeegyeztethetetleneket akarnak egyesíteni. hogy ismerjük. hogy egy észlelés csak egy materiális tárgy mentális másolata.

hogy nincs semmi külsődleges. ami ezt okozza?” Az efféle ellenvetéseket sajnálatos módon most még válasz nélkül kell hagynunk. és a mindennapi élettel kapcsolatos óriási hozzájárulását sem lehet kimutatni. ami ténylegesen észlelt. amikor látszólag semmi nincs. és nem lehet különválasztani annak a veszélye nélkül. miután túljutottunk a nehéz előkészítő tanulmányokon. hogy megértésünk fejlődjön. Eleddig a filozófia általában sok kérdést tett föl. mivel további előrehaladás szükséges a mentalizmus területén. de kevésre adott végső választ. független tárgy. és e tan még tisztább magyarázattal álljon előttünk. az igazság filozófiája azonban az EGÉSZ megértésének zárához ajánlja fel az azt kinyitni képes kulcsot.Dr. Felteheti a következő kérdést is „Ha elfogadjuk. amelyet csak azután lehet megérteni. hogy az ember összezavarodik olyan különös tények hallatán. hogy meg is oldja őket. amelyek feltárása . Addig. ez a megoldás azonban a leghaladottabb tantételekhez kapcsolódik. Ezek a kérdések ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 452 tárgyának kell elsőbbséget adnunk. és ami csak feltételezett. az alvás misztériumát. akkor önként adódik a következő kérdés: miért merül föl egy idea egy tárggyal kapcsolatban. Azért érinti ezeket a kínzó rejtélyeket. mivel éles választóvonalat kell húznunk a közé. De ezzel még talán nem győztük meg kritikusunkat. még magasabb megértést igénylő problémákhoz kapcsolódnak. amíg az Elme természetét. az én titkát és a teremtés értelmét teljesen meg nem értettük – amelyek vizsgálatát majd egy következő kötetben találjuk – a mentalizmus igazságának bizonyosságát nem lehet végleg megerősíteni. az álom jelentését.

az észlelés a tárgy. Amikor mélyen eltöprengünk ezen. ill. akik megkülönböztetést akarnának tenni az elménktől különálló dolog és a velük kapcsolatban levő dolog között. hogy minden köztük kimondott különbség önkényes. Egyelőre tehát csak azt a feleletet adhatjuk a kérdésekre. mivel ezek éppen olyan elválaszthatatlanok. hogy a gondolat és a tárgy találkozik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 453 a tanulmány egy előrehaladottabb szakaszához tartozik.Dr. A Diesel-mozdonyok. ami közvetlenül és vitathatatlanul létezik számunkra: a végső. később azonban könnyű megérteni azt az elsődleges tényt. ezért a kérdések olyan kérdésekké válnak. befejezett észlelés. hogy ezt az elvet a legnagyobb merészséggel alkalmazzuk. hogy az objektív és a szubjektív egybeolvad. amit a zsúfolt városokban vagy a szelíd tájakon látunk. és ezért a tudattól függ. látni fogjuk. A külső tárgy és a gondolat azonos. ami lehetetlen. Először nehéz. Minden tárgy a vele kapcsolódó tér-idő relációval együtt a tudatban észlelt tárgy. mint ahogy a napsugarakat sem lehet elválasztani a naptól. amelyeket fel sem lehet tenni. olyan valamit kísérelnének meg. amelyekkel a világgal való érintkezésünkben dolgunk van. és egy észlelés külső kivetítése valójában a külső tárgy maga. észleléseink jelentik azokat a tárgyakat. Azok. Nem szabad haboznunk. mint bármi más. nem pedig fordítva. Az. hogy érzékszerveink által közölt érzékeléseink. A gondolat a dolog. hogy mivel az észlelés maga a tárgy. valójában az elménkben szerkesztett materiális tárgy észlelése. vasbeton felhőkarcolók. amit az . Amit materiális tárgynak nevezünk. széles tavak és magasba nyúló hegyek éppen annyira mentális szerkezetek.

Ez azonban nem állja ki a kritikus filozófiai vizsgálatot. Ez az egyesítés a dolgok vastörvényének szükségszerűségéből adódik. hogy feltevés volna. hogy egységbe olvasszuk őket. Nem lehet a dolgot és a szerkezetet egymástól függetlennek elgondolni. amely a teljes igazság kiderítésére törekszik. A mély gondolkodás könyörtelenül azt parancsolja. de a tudásban nem. A materialista szemlélet azon a téves fogalmon alapszik. és ezért arra a végső következtetésre jut. nem pedig a Természet. és úgyszintén lehetetlen azt is bebizonyítani. A Természetben ez a különbség talán létezhet. A szokásos mindennapi élet céljai nem ösztökélnek bennünket arra. hogy ez a különbség tény lenne. hogy az átlagszemléletet megkérdőjelezve a mögé nézzünk. Így a szubjektív és objektív elemek egységbe.Dr. amely a világot külső tárgyakra és belső gondolatokra osztja. ami a gondolatot nem azonosítja a dolgokkal. amit el tudunk érni: amit elérhetünk az semmi más. hogy a dolog és tárgy valójában azonos a róla való gondolattal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 454 ember akasztott rájuk. amely előtt a kibúvót kereső konvenció nem állhat meg. hogy valójában mik is. radikális azonosságba olvadnak. hogy eltöröljük a gondolat és a dolog közötti ember alkotta különbséget. A tanulatlan és felszínes gondolkodású töme- . amikor a mély gondolkodás eredményeként felfedezzük. Mi a különbség egy dolog – ahogy látjuk – és egy önmagában levő dolog között? Számunkra nincs különbség. túl van azon a határon. Nem lehet bebizonyítani. mint egy gondolat. Ezért filozófiai szempontból arra vagyunk kényszerítve. A magában levő dolog ui.

hogy ezen a bonyodalmas és nehéz gondolkodáson keresztül átvágják magukat. soha nem vallanák ezt az abszurd tézist. A tömegek természetszerűleg azt gondolják és azt hiszik. hogy a világ megismeréséről az igazi tény birtokába jutunk. Mindaddig. hogy a megfigyelésben résztvevő mentális műveleté az elsőség. mert nincs is kiút. amelyből nem találjuk a kiutat. hogy a gondolat és a külső tárgy között kialakított elválasztást tartsuk fenn. Nem ítélhetők el érte. amíg egyiket a másiktól elvágjuk. hogy a tárgyak és ezen tárgyak észlelése és felfogása közé választóvonalat húzzunk. mivel a mentális konstrukciókat materiális tárgyaknak nevezik. akik nem veszik maguknak a fáradságot. A tanulatlan és filozófiailag nem képzett személyek azt gondolják. Addig azonban nem remélhetjük. ezt az alapvető és végzetes tévedést. nem leszünk képesek megérteni valódi természetüket. hogy a külső tárgyakat közvetlenül ismerik. hogy a . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 455 gek is csak eddig a megkülönböztetésig látnak: ha mélyebben lennének képesek gondolkodni. A legjobb. a mély gondolkodás azonban azt parancsolja. Azok. amely a tudat mezejére lép. Mindaddig. amíg makacsul ragaszkodunk ahhoz. hogy küszöböljük ki ezt a tévedést.Dr. mivel rájönnek arra. az igazságot pedig a mély gondolkodás mélyére süllyeszti. mivel a Természet az értékest földbe ássa. A szokás azt diktálná nekünk. olyan zsákutcában maradunk. Amikor azonban kiküszöböljük ezt az alapszemléletbeli hibát. filozófiailag képzett pszichológusok már jobban tudják. remélhetjük. nem remélhetik. de ezé az utolsó hely is. hogy a külső tárgyak önmagukban léteznek.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 456 körülöttünk levő ismerős világ titkára rájöjjenek. akár más látvány.Dr. Mert legyen az akár egy toll. hogy bár a tárgyak ideákká alakulnak. a gondolkodás azonban nem áll meg itt. az csak mentális lehet: ez olyan igazság. Az ember csak a legélesebb és legfinomabb gondolkodással jöhet rá – ez az egyedüli mód – ennek a meglepő igazságnak a felismerésére. akkor sikerül ama a végkövetkeztetésre jutnunk. hanem az ideákat ismét tárgyakká alakítja! . Amikor ezt a gondolkodást állhatatosan a lehető legtávolabbi pontig folytatjuk. amely szembenéz az elsődleges benyomással.

enélkül nem létezik maga a mozdony sem. Tud- . mint az idő.. hogy a róla való észlelések nélkül gondoljunk rá: rájövünk. még akkor is.” De az amit látunk nem más. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 457 XII. hogy a színek nem a tárgyaknak a sajátosságai. mint egy szín. Ha az állítólagos anyagunk valóban ott van. amiből áll. tőle elválasztva létezik. A mozdony ezekből a mentális észlelésekből adódik. és már egyszer kimutattuk. stb. de nem felejtettük-e el azt az anyagot. fejezet A MATERIALIZMUS BUKÁSA Térjünk most vissza a Diesel-mozdony példánkhoz. Ha az ember kinyújtva kezét megtapintja. azt a matériát. hogy valóban így van-e? Képesek vagyunk látni ezt az anyagot? „Igen – válaszolhatjuk – zöld a színe. látja.Dr. Mivel a tér éppen olyan mentális. alakjáról. vagyis ezeknek a sajátosságoknak a gyökerét?” Nézzük meg. hogy ez lehetetlen. A Diesel-mozdony is csak mentális konstrukció: próbáljuk meg. hogy színe legyen. „De – mondhatjuk – a mozdony eltűnhet számunkra. amelyhez ezek a jellemzők és tulajdonságok tartoznak. ha nincs róla észlelésünk. ha ez az egész folyamat a tudatában zajlik le. hogy előtte a térben helyezkedik el. mely tudósít bennünket színéről. akkor egyáltalán nem kell.

Ez azonban különös helyzethez vezet. hanem a ráeső fénysugaraknak köszönheti létét. amelyet láttunk. amikor a tárgy maga kívülünk létezik. hogy minden tárgy színe. hogy nem tudjuk. hogy a színnek végül is csak mentális léte van. Ezért lehetetlen a színt bármilyen tárgytól is elválasztani. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 458 juk mi ezt a szín nélküli anyagot látni a mozdonyban? El kell ismernünk. hogy az elme az. látunk és valószínűen látni fogunk nem a tárgy részét alkotja. hogy azt képzeljük. A szín nélküli anyag elképzelése lehetetlen. mivel amikor a szín nélküli mozdonyra gondolunk. és hogy ezért a szín az anyag része. míg a szín észlelése az elme működéseként. mint interpretációk? Mi az oka ezeknek a változásoknak?” Ez a kérdés felveti az ok és okozat bonyolult problémáját.Dr. Immanuel Kant rámutatott. Más szóval: a szín valójában magának a fénynek az optikai kiértékelését jelenti. és ahogy azt találtuk. mivel a tudomány kimutatta. hogy mégis ezt tegyük. így a tárgy „anyagának” is mentális léttel kell rendelkeznie. akárhogy is erőlködjünk. „De hogyan lehetséges. és nem a fényben megjelenő tárgyat. mivel a kettő egybeesik. hogy valamilyen szín benne marad. hogy a szín a szem működésének eredményeként jön létre. hogy a színek változzanak ha nem mások. nem létezhet bennünk ugyanakkor. el kell ismernünk hogy minden látott dolog valamilyen színű. hogy ez az összefüggés az emberi gondolkodás természetes formája. hogy ilyen . A látás fiziológiai vizsgálata bebizonyította. Mindkettőt az elme építi föl. Ez azonban illúzió a részünkről. arra vagyunk kényszerítve. Ezek egymáshoz tartoznak. amely azt gondolja. A szín ui.

Mindkettő létezik és természetüknél fogva csak együtt létezhetnek. a szilárdság. hanem csak tulajdonságok mint pl. hogy amit érzünk és tapintunk. mindazonáltal érezhetjük. és lehetetlenné tesszük. érzésén keresztül tudunk azonosítani és ha az utóbbit az egyik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 459 tárgy van kívüle mint ok. Ezek nem a nem mentális anyagot képezik. Hogy az ilyen anyaggal kapcsolatban mi az igazság filozófiájának az álláspontja. E tulajdonságok nem állnak elkülönülten az elmétől. az elménkhez tartoznak.Dr. amelyet az érintéssel nyerünk. hogy az egész tárgy és nem csupán egy része. csak mentálisan létezhet. tapinthatjuk a kezünkkel”. ellenállás stb. amelyek mint fizikai ingerek érnek el bennünket. az egész őt alkotó anyag. aminek a jelenléte adja a materiális anyag ideáját. és hogy van egy rejtélyes. Ezért a végső következtetés az. Nem lehet egy tárgy méretét és alakját elkülöníteni a színtől és az érzéstől. a következőkben fogjuk kifejteni. Vagyis nem vagyunk képesek az előbbieket az elmén kívülre. Erre azt felelhetjük. Ezek a tulajdonságok azonban. amelynek állítjuk őket. . megközelíthetetlen önmagában levő anyag. akkor az észlelés műveletén erőszakot követünk el. Egy alakzatot színén. ha nem láthatjuk ezt az anyagot. az nem az anyag. és elkezdi keresni azt az okot. az előbbit pedig a másik helyre helyezzük. kerekség. „De – tehetjük hozzá – még akkor is. simaság. de az ok és okozat bonyolultabb problémájával csak a következő kötetben foglalkozunk. az utóbbiakat pedig belülre helyezni.

súlyosság vagy könnyűség. Senki sem tagadja ui. amelyet nem is lehet tenni. Mindkettőt elfogadjuk. Képtelenek vagyunk a legkisebbet is állítani. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 460 A korábbi ellenvetés. hogy a mozdony helyén mégis valamivel többnek kell lennie. sem a súlyát. legyen az keménység vagy lágyság. akkor soha nem lennének álmaink! Most az ember bosszankodva visszavonulhat. az elmén belül. mint az érzékelés egységeiben. mely szerint ha ez a tan igaz. hogy az elme teljesen képes mindenfajta érzékelés észlelésére. amikor megérintjük. a súlyt és az ellenállást azonban – amelyről így tudomást szerzünk – csak az elme ismeri meg. ami egy anyagi tárgyhoz hasonlíthatna. szagolni.Dr. Ezért téves azt kijelenteni. mint anyagi és érinthető tapasztalatot. Ha ez igaz lenne. Ez azt bizonyítja. makacsul hajtogathatja. ennek a mozdonynak sem a keménységét. szükségképp csak látni. akarunk. Bárhonnan szemléljük is. A keménységet. mégsem leszünk képesek erről az anyagról másképp beszélni. hallani. mert az ilyen ember félreérti e tan tanításának lényegét. Itt a következő közvetlen kérdés feltételére vagyunk kényszerítve. hogy ami mentális. hogy nem lehet még oly finom idegfelvétel – mint az érzékelés – sem. „Mi akkor ez az anyag?” Tegyünk amit. vagy ha nem vonul is vissza. sem kemény – ha csak mentális anyag alkotja – olyan ellenvetés. ízlelni és . mint puszta érzékeléseknek. Ténylegesen érezzük. amellyel az anyag különbözne az érzékeléstől. mivel érzékelés formájában tudomásul vesszük. melyre közvetlen választ is kell adnunk. azt nem lehet úgy tapasztalni. a mozdony nem lehet sem nehéz.

mint valaminek a lényege. hogy léteznek. a legfontosabb része. mint érzékeléseihez kapcsolt szükségtelen adalék. Amikor behatóbb vizsgálatnak vetjük alá. Igaz. vagyis számunkra érzékeléseinkben. de ez a feltételezett anyag igazán nem fogható meg sem a kezünkkel. vagyis a tudatban. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 461 érinteni tudjuk. anyagban? Hihetünk érzékeléseinkben. és a szót ilyen értelemben használjuk itt is. mint az anyag. addig az anyagnak egyáltalán semmi hatását nem ismerjük. vagyis fiktív és nem létező valami. és fizikai jelentése az. akkor számunkra nem lesz többé mozdony. Ugyanez a szótár a szubsztancia szót úgy értelmezi. A kritikus anyaga nem más. vagyis az elménkben van jelen. ami anyagi. ami nem más. . nem marad vissza a mozdony anyagából semmi. Fosszuk meg a mozdonyt tudomásul vevő tudatunkat az összes érzékeléstől. ideákban és szellemi képekben. éppen annyira érinthetetlen és éppen olyan észlelhetetlen. az önmagában levő anyag csak a képzeletben van. kiderül. és hogy az anyag az anyag! A szótárból valójában semmi mást nem tudtunk meg. mivel tudjuk. Ezeknek a definícióknak az a következménye. hogy az önmagában levő tiszta elme éppen annyira nem látható. amelyből egy fizikai tárgy áll. hogy a körülöttünk levő dolgok lényegében materiálisak. sem az elménkkel. mint amit Hamlet mondott: „Szavak.Dr. De míg a tiszta elme hatásait ismerjük a gondolatokban. Az anyag csak mint az elme érzékelése létezik. Miért kell akkor valakinek is hinni ebben a misztériummal teli. hogy csak emberi elme terméke. Az értelmező szótár szerint az anyag az a szubsztancia.

Az anyag nem különbözik az elmétől. Ami ui. mint maga a tudat. hogy önmagába öltözötten létezik? Megközelíthető volt valaha is az ember öt érzékszerve számára? Tapasztalta-e valaha valaki is. mint amilyen a materiális szubsztancia. vagyis nem mentálisan szedünk fel. hogy az anyag semmi más. és azt hiteti el velünk. Nem tudunk felszedni semmilyen tárgyat. aligha tekinthető valódibbnak. vagy egy kő. mielőtt a róla való idea kialakult volna?” Így a megfelelő definícióval az anyag tagadásához jutunk. legyen az egy pálca. bár annak hiszik azok. mint az elme. akik mélyen nem hatoltak . mint független entitás közvetlen antitézisben áll az elmével. A tulajdonságától megfosztott anyag vagy szubsztancia léte elgondolhatatlan. amelyben feltételezzük. az önmagában levő anyag pszichológiailag lehetetlen. amelyet nem tudatos tapasztalatban. A nem materiális elme fogalma mindig konfliktusba kerül az anyag különálló szubsztanciájának fogalmával. hogy az „anyag” szó értelem nélküli szó. E tulajdonságok összege jelenti azt. Az anyag. ami a tárgyat alkotja – egyedül ezt ismerjük –. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 462 szavak. Az érzékeléseken kívül nincs nyoma olyan dolognak. a tudat előtt van jelen. hogy megkérdőjelezzük és hogy feltegyük a következő kérdéseket: „megfigyelte-e valaki az önmagában levő anyagot. hogy e szavak tényeket közölnek. hacsak fel nem ismerjük. feltárja. Feljogosultak vagyunk arra.Dr. vagyis a tárgytól független anyagot. holott csak hangokat közölnek. Ártalmatlannak látszó szavak szokásos használata gyakran félrevezet bennünket. szavak!” Itt nagyon fontos a szemantikus analízis alkalmazása. Az analízis ui.

a megérthetetlennel viaskodik mindaddig. Néhány ezer évvel ezelőtt – pusztán a legélesebb koncentráció segítségével – az indiai bölcsek rájöttek arra. de mit tudnak világosan a tudósok. Azok. Az a kellemetlen dilemma. soha meg nem találjuk. amíg nem hajlandók filozófusokká válni. de az elme sohasem volt képes arra. akik alig több. Talán zavarba hozhat valakit az a kijelentés. mint egy generációval korábban tanulták a fizikát. Az ilyen gondolkodó ezért megalkuvást nem ismerően nem fogadja el az anyag létét. hogy kezdenek rájönni: vagyis hogy az anyag nem független szubsztancia. Ez éppen olyan igaz a mozdonyra. ahogy annak látszik.Dr. amelyen a vonat fut. amely azonban azóta eltűnt a tudományos értékelésből. melyben a tudomány rövidesen találja magát. ha sohasem tapasztalta azt? . Ha az anyagot elméletileg elkülönítjük az elmétől. csak gondolati léte van. A gyermek úgy fogadja érzékszerveinek közlését. mint a vas sínekre. egy gondolkodó azonban nem fogadhatja el vakon ezt. hanem beható vizsgálatnak kell alávetnie. amelyet hiába keresünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 463 be a lényegébe a gondolkodás segítségével. és amelyből nem tud kiszabadulni a következő: Honnan tudja. még az anyagról tanultak. mint amely egy materiális világ közlése. hamis szubsztanciává válik. hogy az anyag csak egy idea. hová tűnt el ez az anyag? Elméjük ui. ha soha nem látott ilyen materiális tárgyat. hogy ennek a fantomnak az önmagában levő fogalmát kialakítsa. amire a modern nyugati tudósok csak épp. hogy van az ideának megfelelő anyagi dolog.

a filozófus pedig az elmére vezeti vissza. hogy jelenleg nincs olyan tudós. és ezzel úgy tűnik. mint a türelmetlen Dr. Az utca embere által gondolt anyagot felváltotta a tudomány emberének energiahulláma. ezzel azonban csak azt bizonyítják. hogy mentálisak. mind a vas érzékelései eredetüket tekintve teljesen mentálisak. akik az anyagot tartják valódinak. mint a róla való érzékelésünk és mind a fény. Azt a tant. nem több. mely szerint az anyag szubsztancia. . Azok. Mindazonáltal ez az utóbbi is – bár sokkal plauzibilisebb – még mindig éppen olyan következtetés. Vagyis a szilárd föld tapintásának észlelése végső soron éppen olyan mentális. és az érzékbenyomásokról már tudjuk. A talaj ellenállását és keménységét érzékelő tapintásuk ui. hogy eláruljuk tudatlanságunkat és kimutatjuk elfogultságunkat. Valamit mereven szorítunk a kezünkben. felváltotta az a nézet. de az összes. és lábukat – hogy kipróbálják – gondolkodás nélkül megvetik a talajon. Az anyag fogalma olyan radikális és gyors változáson ment át. újra meggyőzzük magunkat az anyag létéről. mint érzékbenyomás. mind a kő. hogy az anyag hullám-energia. Győzelmük ezért groteszk és illuzórikus. nem más. hogy az igazság kritériumának saját lábukat kiáltják ki. mint az előbbi. az csak az. Johnson is.Dr. amit így tettünk. mint a vizuális érzékelés. az elmében levő események. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 464 E század tudományának egyik legnagyobb tudományos eredménye az anyag dematerializálása. Amit az anyagról tudunk. aki dogmaszerű véleményt merészelne nyilvánítani létével kapcsolatban.

ami nem mentális lenne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 465 Azok. nem pedig puszta feltevé- . hogy a foszforizált agytömegen belül gyullad ki. amelyben mindennap benne élünk. Nem értik meg. Világosan látnunk kell most. mivel nem vagyunk képesek megérteni azt az alapvető lényeget. hogy az elme dimenzió nélküli és mérhetetlen valami. hogy az anyagnak nevezett bizonyos fajta rejtélyes szubsztancia ezen a perceptuális világon kívül létezik. nem pedig egy konkrét tárgyról. hogy szokás szerint az elmét a fej korlátai közé szorítjuk be. ahelyett. nem értették meg ezeket a magyarázatokat. megtévesztő világról szólunk. Azt hisszük. hogy szokás szerint valamennyi észlelt dolog tartalmára terjesztenénk ki határait. sem nem képzelhető el a képzelet segítségével. Az anyag ui. egy illúzióról. A legkisebb bizonyíték sincs arra vonatkozóan.Dr. nem pedig egy valóban meglevő valamiről. sőt mozgatjuk is. egy halvány absztrakcióról. hogy bármi is létezik ebben az elme formálta univerzumban. Ez ui. Mindazonáltal az anyagba vetett hitünk – ez a valamennyi halvány absztrakciónk leghalványabbika – majdnem kigyógyíthatatlanul belénk vésődött. Így a mentalizmus bebizonyított tényeken alapszik. hogy a létét feltételezték. akik az érzékelt (perceptuális) világot fantomszerű világnak tekintik. tévesen azt gondolva. amikor meg kellett volna kérdőjelezni ezt a létet. hogy amikor az „anyag”-ról beszélünk. hogy látjuk és tapintjuk az anyagot. pusztán azért. Ennek az az oka. Az embereket megtéveszti az az általános felfedezés. az az érinthető és tartós világ. nem pedig az érzékek által megfogható dologról. sem nem igazolható a logikus gondolkodás segítségével. egy csalóka.

hogy nem feltevést. hogy tudatunk nem materiális dolog. hanem bizonyított és visszautasíthatatlan valóságot. a tudós feltaláló-képessége. miért alakíthatunk ki absztrakt ideákat. ami valójában csak mint a tudat tárgya adott belsőlegesen. honnan van az az ítélőképességünk. vagy következtetést támogat és állít. és amely csak a tudat működésén keresztül válhat teljesen érthetővé számunkra – abszurd dolog. hogy valódinak fogadjunk el olyant. honnan ered a filozófus metafizikai gondolkodóképessége és mindenekfölött: miért tudunk arról elmélkedni. amelyről ő maga is megvallja. és hogy függetlennek és külsődlegesnek vegyük. hogy általánosított ideákat alkossunk. A materialistának az a követelése. A materializmus soha nem képes még csak megérinteni sem a tudat ruhájának szegélyét. Mégis az emberiség intellektuális lealacsonyodása olyan. honnan származik az a képesség. hogy a mentalizmus igazságát illuzórikusnak kiáltja ki. A materializmus nem tudja megfelelően megmagyarázni a magasabb szellemi életet. amellyel megkülönböztetjük az igazságot a tévedéstől. mint a materialista.Dr. logikus gondolkodás vonala mentén. hogy önmagában nem ismerhetjük meg. honnan van a művész teremtő képzelőereje. és gondolkodás nélkül a materializmus tévedését támogatja mint igazságot! A materializmusnak számos kisebb problémáját csak úgy sikerült megoldania. mint a materializmus. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 466 sen. miért vagyunk képesek gondolkodni egy tiszta. hogy szemet hunyt az egyetlen nagyobb problémája – saját maga . A mentalista pozitív bizonyossággal rendelkezik. Nem tudja megmagyarázni.

Ui. hanem egészet alkotnak vele. mely szerint az anyag túlságosan is magától értetődő ahhoz. amelyről eleddig azt tartotta. Az anyag így jogtalan és törvénytelen entitássá válik világ-magyarázatunkban.. hogy az ilyen téves tan mire szolgál. mint rejtett valóságra utal. soha senki nem látta az anyagot. mint az anyagot. amely kételyt támaszt a materiális tárggyal szemben. Az általános nézet. amikor először hall a mentalizmusnak erről a rémisztő tanáról. Amikor az ember látja. hogy minden vitán fölül áll. mód arra. Nincs ui. amely a gyakorlati élet céljaira megfelel. Léte ámítás csupán. hogy létezését hol kutassa és fedezze fel. soha senki nem fogta meg és soha senki sem tudta. mely az elmére.Dr. mint ami. de ezek nem lesznek számára többé „anyag-darabok”. hogy a tudatot. megretten. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 467 – előtt. hanem ideák. Az ilyen ember továbbra is aktívan működhet a dolgok világában. . Már messze eltávolodtunk az átlagembernek attól az érvétől. de a filozófiai igazság céljaira értelmetlenné válik. amely egyedülálló és elsődleges. többé nem tekinti többnek. hogy a világ általános szemléletét kibékítsük. amely intuitív hitének igazságát soha sem vizsgálta meg behatóbban. fikció. hogy a valóság státuszával látható el. Az emberi gondolkodásnak azonban nem a legkülönlegesebb anomáliája-e az. Ezek a dolgok többé nem lesznek ellentétben az elmével. bár a megfelelően mély és éles gondolkodás felfedezi. Olyan látszattá alakítottuk át ui. hogy vitára is szükség lenne. és összeegyeztessük a mentalizmus filozófiai tényével. az elmét általában sokkal kevésbé tartja reálisnak.

ami ellentmond a tényeknek. hogy bármilyen illúzió ilyen természetű. nem tudunk szabadulni attól. mint az álom alatt – anélkül. mégis tehetetlenek vagyunk. hogy képeit külsődlegesítse és mint elkülönült entitásokat lássa. hogy nem pontosan ugyanúgy észleljük őket. Ez a pozitív bizonysága észlelésünk és az elme rejtélyes ereje bonyolult tulajdonságának. Ezen illúziók lehetősége és uralkodási hajlama az egész emberiség számára figyelmeztető jel kell. mint annak előtte. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 468 Az illúziókkal és hallucinációkkal kapcsolatban végzett korábbi vizsgálatunkban eredetüket az elme azon hajlamára vezettük vissza. hogy személyesen tudnánk róla. hogy nagyszámú ember egyidőben kollektíven eshet áldozatául az illúzióknak.Dr. A bűvészek nyilvános mutatványai is. és ha fel is fedeztük ezt. hogy vitán kívül állnak. amelyről eleddig szokásszerűen azt hitték. hogy saját készítményeit rakja rá az érzékelésünkre – éppenúgy. nincsenek-e hasonló illúzióknak alávetve más esetekben is. amelyek azt láttatják velünk. hogy intse őket: meg kell vizsgálniuk a gondolkodás segítségével. A gondolkodás segítségével tudhatjuk. Nem azért válhatott általánossá az emberek elméjében a világ külsődleges és materiális voltának . azt bizonyítják. Éppen úgy továbbra is megjelennek. sőt az egész emberiség hajlamos egy általános illúzióra. hogy legyen. ha tudjuk. Nagyon fontos most arra emlékeznünk. hogy még akkor is. hogy ellenálljunk tovább folytatódó létük erejének és tartós valóságuk varázsának. felismerésünk ellenére. és arra kell. és mentálisan ki is javítottuk az érzékelés tévedését. hogy illúziós jelenségekkel állunk szemben. vagy kontrolállni tudnánk.

az anyagban való hit nem más. amely figyelmeztetést is jelent: nincs értelme puszta fantomokat üldözni.Dr. de ez a kijelentés éppen olyan hihetetlennek hangzik számunkra – ébrenlétünk alatt –. hogy a mélyen gyökerező hallucinációk uralhatják az embert. mintha egy álmodót akarnánk meggyőzni – még álma idején – arról. Ennek a filozófiai felfedező feladatnak fáradsággal teli nehézsége ahhoz hasonlítható. mivel valamennyien pszichológiai és fiziológiai hasonlósággal rendelkeznek. . mint egy súlyos és mezmerikus illúzióban való hit. Ezért hasonlították a régi indiai bölcsek a tudatlan emberiséget alvó és álmodó fajnak. Mi – bár ébren vagyunk – mégis ilyen képzelt világban élünk. A lidércnyomásos álom rémülete megszűnik. ha felébredünk és felfedezzük az Igazságot. tudatuk teljes birtokában. a további felfedezésre is hamarosan rájövünk. hogy a világ anyagi és külső voltának erős illúziójában valóban az egész világon minden ember állandó jelleggel részesül. amit álmában lát. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 469 illúziója. a felvilágosultakat pedig azoknak. Amikor felfedezzük. Röviden. hogy nem valódi dologról van szó. amikor felébredünk és felfedezzük. hogy a kollektív emberi fajt is uralhatják és kényszeríthetik. hogy mindaz. akik éberen vannak. Az igazság filozófiájának ez jelenti a materialista kornak küldött üzenetét. És az is tény. mint amilyen a feltételezett álmodónak lenne az. csak képzelt dolog. Hasonlóképp az illuzív anyag – egy agyagbálvány. amelyet a vak imádók népes tábora tévesen imádott – elmére gyakorolt erejét is megdönthetjük.

hanem mások érdekében is. ettől kezdve tudni fogjuk. mivel ebből nem is tudunk: nem a mi individuális véges elménk az. mi kezdünk fényben élni. Ne féljünk attól. mint gyorsan elsuhanó éber álmot. hogy ekkor tiszta álmodozókká kell válnunk. amely ezt az álmot létrehozta. Ezt úgy értelmezhetjük. hogyan kell igazán és szüntelenül aktívnak lenni. addig mi az igazságot fogjuk. Ha ui. aki ugya- . El fogjuk fogadni minden felfoghatóságában és hiába nem keressük. de nem is a mi véges elménk az. mint tiszta gondolat. és míg a tudatlanok az illúziókat ápolják.Dr. nem pedig attól elriasztani. mind pedig az álom mögé rejtett valóságba. amely véget vethet neki. Míg a tudatlanok vakságban élnek. tudni fogják. A tevékenységet támogatni fogjuk. Nem fogunk a földi életnek ebből az álmából megszökni. egészségük vagy betegségük alatt. ahogy akarjuk. hogy felismerjék: nemcsak haldoklásuk és vízbefulladásuk közben. hogy mit kezdjünk az álmokkal és megtanuljuk. ellenkezőleg: miután behatoltunk mind az éber állapot. hogy az embereket ráébressze arra. Sok haldokló és vízben fuldokló ember úgy észleli múltját. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 470 A régi bölcs görögök azt tartották. hogy tagadjuk. A filozófia azt a módot keresi. ráébrednek az igazságra életük: vagyis munkájuk. nem csupán a saját javunk. hanem jelenlegi éber állapotukban is. az élet egész szövete nem más. hogyan fogadják el azokat a változó forgandóságokat. szórakozásuk vagy szenvedésük. amelyek elől senki sem menekülhet. hogy a filozófia halál. de álmunkban valahogy egy olyan alvó emberhez leszünk hasonlóak.

. amelyek világtapasztalatunk részét alkotják. hanem egy megfelelő eszközökkel végzett tudományos munka eredménye. Nem lehetett illúziónak venni. hogy napi tapasztalatunk botrányosan ellentmond ezeknek a meglepő lehetőségeknek? Senkinek nem kell megriadni és félni. Kemény munkával átléptünk egy nehéz határon. aminek történni kellett volna. hogy a keserű lidércnyomásos. de utunk különböző pontjain bizonyos probléma ismételten felmagasodott előttünk.Dr. holott minden szokásos tapasztalat. nemcsak metafizikai spekuláció eredménye volt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 471 nakkor tudja. amivel most szembe kell néznünk. Szükségszerűen ui. hanem a nyugtalanság és izgalom helyett mindig a békét keressük majd. léteznek-e egyáltalán? Vajon valamennyi tárgy valótlan? Ha így van. Michelson és Morley kísérletei. Ez ui. Nem fogjuk megengedni magunknak. hogy alszik és álmodik. amelyek megelőzték Einsteinét. hogy a fény sebessége állandó. ez a kérdés felmerül: ha a külsődlegesen észlelt dolgok tulajdonképp csak gondolatok. Egyáltalán nem tagadjuk semmilyen tárgy létét. vagy a kellemes álom elragadjon bennünket. kimutatták. A valótlanból a valóságosig. A kísérleti eredmények ellentmondtak a várakozásnak és annak. tudományos nézet alapján jóval nagyobbnak kellett volna lennie. valóságnak kellett elfogadni. Tisztán kell azonban most látnunk ebben a kérdésben. hogyan lehet mégis. Ezek a kísérletek így nagy meglepetést váltottak ki.

amíg elégedettek vagyunk azzal a tudással és ismerettel. míg az utóbbit annak. Ez egy fontos különbséget vet fel.Dr. akkor mi? Hogy a vándor ezt az útonállót látta. Ezt a vizsgálatot azonban csak akkor végezzük el. Mind az útonálló. A közelebbi vizsgálat azonban az elsőt nem valódinak fedezi fel. hogy létezik. hogy korrigálni tudjuk. és meg kell látnunk mit is értünk ezeken a meghatározásokon. amikor a szavak tényleges és látszólagos jelentését vizsgáltuk? Újra meg kell vizsgálni a kérdést. és csak ezen a módon lehet igazolni létüket. ekkor abban a . amelyek újabb tapasztalatok folyamán keletkeznek. Ha egy illúziót ilyennek ismerünk fel. csak ekkor kérdőjelezzük meg valódiságukat. ha azonban ezek közvetlen összeütközésbe kerülnek más tényekkel. mégpedig a valódi és a létező értelme és jelentése közötti különbséget. fejezetben tárgyaltakból. akkor kezdünk kételkedni érzékeink helyességében. Mindaddig. még akkor is. mivel a relativitás is felvetette az egész gondolatot. ha egyelőre még el is fogadjuk az általuk közölt tapasztalatot. mind pedig a bokor a tapasztalt lét közös tulajdonságában osztozik. és akkor kezdjük behatóbban megvizsgálni. amellyel rendelkezünk. ha valami kétely támad fel bennünk az első tapasztalattal kapcsolatban. Ehhez először is az illúziók korábbi vizsgálatához kell visszamennünk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 472 Vajon a bokorban vélt útonálló – amit az alkonyban a vándor tévesen annak vél – valódi-e vagy nem? Ha nem. azt jelenti. ha csak mint illúzió létezik. elfogadjuk az első benyomásokat valódinak. Miért profitálunk most a VI.

hogy valami létezhet és valódi is lehet egyszerre. azt. Az illúzió összezavaró ellentmondásai eltűnnek. hogy két egymás mellett létező „valóság”-gal rendelkezünk. hogy egy szó jelenté- . ami adva van a tudatban. hogy csak létezik. hogy valamit valósnak nevezni. hogy a tapasztalat tartalmát tagadnánk. de léte nem valóságos. nagyon kétes és veszedelmes eljárás. mint az érzéktapasztalat nézőpontjáról. Ez azt is jelenti. hogy különböző nézőpontok természetszerűleg különböző tapasztalatra vezetnek. Itt megint annak a szükségét látjuk. amikor megértjük. hogy a gondolkodó ész nézőpontjáról valószínűen másképp látjuk a tárgyat. és hogy primitív szemlélet az. Meg kell tanulnunk. Csak azt tehetjük jogosan. vagy annak lenni. Egy illúzió léte – mint példánkban az útonálló léte – nem tagadható. amit a tárgy valóságával kapcsolatban közölnek velünk. vagyis valódiságát kérdőjelezzük meg. hogy a tapasztalat helytelen kiértékelését utasítjuk vissza. Abszurd dolog lenne tagadni bárkinek az útonállóról szerzett tapasztalatát. Ténylegesen különbséget kell tennünk a lét különböző fajtái között. Ez az abszurd helyzet azt jelenti. mivel most már látjuk. de a tárgy létével kapcsolatban közölteket elfogadjuk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 473 helyzetben vagyunk. mivel egy illúzió tagadása azt jelentené. az két különböző dolog. hogy a két fogalom közötti megkülönböztetésre gondot fordítsunk. de lehet olyan is. de nem valódi. Létezik.Dr. hogy nem teljesen bízunk érzékeinkben. Mi lesz pl. az „anyag” mindennapi tapasztalatából. amikor ez ellentmond a tiszta észnek? Ezért annak látszani. ha az ilyen tapasztalatot szankciónak kiáltjuk ki.

hogy már ismerik ezt a jelentést! E szavak a legtöbb embert félrevezetik. és senki nem merészeli azt állítani. hogy mivel a dolgokat észlelik és felfogják. akik eleddig soha nem gondolkodtak el efölött. és a mostani létezik és valódi szavak analízise hasznosnak bizonyult. akik szintén kétségtelenül valódinak is tekintik őket. mivel a delíriumban levőknek az elméjében létezniük kell. Amikor azt mondjuk. képzeletbeli észlelésünk még az ún. Hasonlóképp senki nem tagadhatja. mivel azt gondolják. azok ezért valódi dolgok. hogy ezeket a kígyókat nem tapasztalják. akik előtt kétségtelenül valódian léteznek. Mindenki láthatja és senki nem kétli. hogy érintjük ezt a falat. hogy . helytelenül azt tételezik fel. Lehet ui. hogy bármi. hogy a falnak ezért nincs is léte. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 474 se mögé nézzünk. de mindkét esetben a filozófusnak meg kell kérdőjeleznie nem a létüket. valódi észlelések között is! A delíriumban levő emberek kék kígyókat láthatnak. hogy a tény szóval kapcsolatban téves interpretációk léteznek. teljesen helytelen és ostoba dolog ezt a kijelentést annak venni és annak értelmezni. bár azok. az szükségszerűen valódi is kell. hanem a valódiságukat. hogy legyen. hogy az objektív dolgok léteznek. Egy korábbi fejezetben rámutattunk. Ez a tévedésük abból a hitből származik. mivel ezeket az emberek elméi tapasztalják. Az észlelés azonban nem elég bizonyítéka a valóságosnak. ami megjelenik előttük. egy téglafal. E kígyókról tehát az mondható. hogy előttünk magasodik pl. hogy léteznek. És amikor azt mondjuk. nem azt értjük ezen. helytelen észlelésünk. hogy e falnak csak mentális léte van.Dr.

hogy bármilyen könyvet is írjon. a kettő közötti nézetbeli különbség az. hogy nincs más. amelyen ül és a toll. Az illúziók ennek az ellenkezőjét bizonyít- . ez a filozófus azt válaszolhatná. Mind a szék. amíg az ellentétének a helyes értelmét és jelentését nem találjuk meg szintén. nem pedig azt. hogy az egy valódi materiális falnak a másolata. Ezért a valóságra nem található megfelelő definíció. hogy a szék. ezért láthatatlannak is kell lennie. a valódi széknek csak egy másolata. sohasem fárasztja magát. mind a fal valójában éppenúgy létezik a mentalista filozófus számára. amely testünktől függetlenül létezik. hogy az előbbi mély gondolkodás segítségével hatolt létük valódi természetébe. És ha ez a filozófus azt gondolja. hogy a mentális valóság azt jelenti. hogy egyáltalán nincs valóság. hogy mivel egy tárgy nem valódi. akik tiltakoznak. Azoknak pedig. amellyel ír.Dr. Ennek eredményeképp sohasem tagadta őket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 475 egy valós fal ideának nevezett árnyékát tapintjuk. amelyet mi a falról valaha is megtudhatunk. hanem azt. hogy az a szék. amelyen jelenleg ülünk. A „valódi” szónak csak akkor van értelme. hogy egy látott és észlelt fal csak a valódi falnak az árnyéka. Az emberek jelenleg gyakran elkövetik azt a hibát. Ostoba és unintelligens lenne ennek a vizsgálatnak az eredményeit félreértelmezni és azt állítani. nem léteznek valóságosan. mint ahogy egy szín csak. amikor ugyanolyan módon megkülönböztetjük a „nem valódi” ellentétpárjától. és hogy a fal különböző mentális érzékelései jelentik az összeset. hogy az érintés maga idea. hogy azt gondolják. emberi lények ismerünk. mint amit mi. a kontrasztjával különböztethető meg. mint a materialista számára.

hogy kételkedjünk a dolgok tényleges megjelenésében. csak arra tanít. Alapvető különbség van a „nem valódi” és a „nem létező' kifejezések között. hogy egy meddő asszony fia nem létező valami. A tárgyak fizikailag és külsődlegesen látszanak. ami csak színlelt valóság. A filozófia nem azt mondja. A két kategória értelmét és jelentését illetően tökéletesen különbözik egymástól.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 476 ják. hogy nem valóságos. mivel még elképzelni sem lehet. mert észleljük. amikor mindkettőt illúziónak minősítjük. és nem szabad összetéveszteni. van – bár valósága nincs – pusztán azért. és tegyünk különbséget aközött. milyen léttel rendelkeznek: illuzórikussal vagy valódival. az előbbi viszont fizikailag nem valódinak. pedig csak egy puszta idea. értelem nélküli frázis. de nem létezhetnek az elme róluk alkotott szerkezetétől függetlenül. A világ mind a filozófus. A bokorban vélt útonállóról azonban már nem mondhatjuk hasonlóképp. Ez üres. de míg az utóbbi olyannak véli. hogy vizsgáljuk meg és győződjünk meg. mind pedig a tudatlan előtt látható. ami örökké változatlan. hogy nem létező. amikor bármi ehhez hasonlót akarunk leleplezni. és az igazi valóság között. Gondosan meg kell különböztetni egymástól a nem létező dolgokat a létezőktől. hogy léteznek. és nem kell feladni azt a hitünket sem. Léte ui. míg egy siva- . amilyennek látja. Egy négyszögletes kör az első kategóriába tartozik. Sietősen ne ugorjunk keresztül ezeken a szavakon: a leggondosabban kell eljárnunk. csak azt. hanem mentálisan szerkesztettnek tartja. Jogosan mondhatjuk pl.

egyaránt azt jelenti. Képesek vagyunk valamiféle képet is kialakítani elménkben erre vonatkozóan? Ha igen. hogy mások is képesek. vagyis hogy egyedül a dolgok külső világának tapasztalata valódi. rossz tudomány és még rosszabb filozófia. vagy azt. mint ami mérhető és súlyozható. nehogy összetévesszük az abszolút mentális létet az abszolút nem létezővel. amikor a „valódi” szót alkalmazzuk. hogy valamennyi mentális dolog a „valódi” fizikai világ fölött lebegő kivilágított ködféleség. amit mind a két említett nézet nem va- . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 477 tagban látott délibáb a második kategóriába sorolható. nem elfogadható. és elfelejtjük. amit látunk és megérintünk. akkor az a zavaró helyzet áll elő. és az nem feltétlenül azonos a miénkkel. hogy mit értünk azon. Az a tan. amikor fizikailag nem létezik. Mi akkor a valóság próbatétele és mik a jellemző tulajdonságai? Ha azt válaszoljuk. ahogy mi hisszük. hogy hasonló érzésünk van álmunk idején is. de nem azon a módon létezhet. hogy az ilyen nézet a valóság érzésén alapszik. amely a valódit úgy tekinti. amely nem képes egyáltalán befolyásolni azt. és amely kimondja. Minden. amit a többség.Dr. Fontos. amit a kisebbség. Erre vonatkozóan nem lehet a legkisebb kétely sem. hogy nem vesszük tekintetbe. vagyis hogy egyedül a gondolatok belső világának tapasztalata valódi. valójában létezik. hogy vigyázzunk ezért. Az első soha semmilyen körülmények között nem figyelhető meg. mivel kétségbe vont jelenségről van szó. Most még közelebbről meg kell vizsgálnunk azt. Létezhet mentálisan ugyanakkor. az utóbbi azonban bizonyos feltételek között látható.

Ezért haszontalan dolog érzés alapján ítélkezni. csak azt fogadva el. ami végül rejtve van az atomok. hogy a valódi anyagot molekulák alkotják. hogy soha se mondjon ki végső állítást erről a nehezen megfogható szóról. Először olyan definíciót kell találnunk. és ezért sajnálatos módon nem tudják elkerülni. ami tetszik nekik. ami megjelenik előttünk. hogy ne önmagukat csapják be. molekulák és elektronok mögött. az emberek általában csak érzésük vagy temperamentumuk szerint ítélkeznek. hogy semmi garancia nincs arra.Dr. amely mindig helytálló. megtanulta. Kevés ember van. Mivel a tudomány már megégette egyszer a kezét. csak a valóságról alkotott saját ideájukat tanulmányozzák. később pedig. hogy a tárgyak elektronokból állnak. nem pedig az igazságot. Ennek az a következménye. Egy időben a tudomány azt állította. mind pedig mi csak azzal foglalkozunk. és nem kellene-e teljesen elejtenünk nekünk is? Mert mind a tudomány. hogy a világ mögött levő valóság atomokból épül fel. hogyan álljon rugalmasan a valóság fogalmával szemben. amelyek léteznek. Most kezd valami mást is mondani. . Megtanulta. hogy a valóságot csak képzelik. Nem kellene-e ezért kidobni a valódi szót a szótárából. de amelyek végső soron nem valódiak. hogy a feltételezett világanyag végső titkára jött rá. nem pedig azzal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 478 lódinak tart. A tudomány most megvallja. Így az emberi megismerés útja a progresszív felébredés az illuzórikus dolgokból. még később pedig azt. aki ilyen lelkiismeretes módon ügyel a definícióra.

míg a tárgy végső ismerete az igazság. amely ezeknek az embereknek és épületeknek a formáiban megjelent? Aki ezt anyagnak vélte. akik már meghaltak? Mivé váltak a történelemben fel sem jegyzett királyok prehisztorikus palotái? Mindnyájan porrá váltak és eltűntek. hanem ami az örökké változó világ áramlása közepette is örökké változatlan marad. amíg a Végsőt el nem érjük. Ahogy ui. nevezzük ezt akár „Isten”-nek. amely megtöbbszörözi a valóság fokozatát. amely a változatlan valóság. ha azt mondták volna. Mivé vált azonban AZ. nem tudta. „Lélek”-nek”. az ősi indiai filozófusok – nem misztikusok – helyesen mondták: az a valóság. . Az ilyen valóság jelenti a filozófia legfontosabb keresését. és ezért nincs különbség az igazság és valóság között. Ez a vizsgálódás a végső és állandó valóság utáni vizsgálatot. Mi lett abból a millió és millió emberi lényből. Ott ui. hanem az elme működésén is. hogy átvigyen bennünket. Ezzel kapcsolatos vizsgálatunk nem csak az anyag megjelenési formáin kell. Közelebb kerültek volna az igazsághoz. nincs két dolog. Ez csak gyakorlati szempontból helyes addig. Ebben az egységben. Abszolút”-nak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 479 A teljesen megismert tény a valóság.Dr. ami a saját jogán és minden kétségen túl és az ember individuális elképzelésétől függetlenül nemcsak bizonyságot ad saját létéről. egyáltalán soha nem lehet semmiféle fokozat. Az európai metafizikusok kifejlesztettek egy plauzibilis doktrínát. a filozófiát jelenti. csak egy. hogy a valóság megértésének van több fokozata. vagy más hasonlónak. hogy tulajdonképp az elmével állt szemközt.

hogy mindkét kérdés egy kérdésbe olvad össze. lényegét tekintve. ahogy azt az érzékeink tálalják elénk. amit sohasem birtokoltunk és következésképp a veszteség sem valóságos veszteség. hogy ez a végső valóság mit jelent az ember élete számára. A világ. hogy ez a rejtélyes világ nem áll vele ellentmondásban. Senkinek nem kell könynyet ejtenie az anyag elvesztése miatt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 480 Amikor olyan szerencsések leszünk. amelyet jelen szintünkön még nem értünk. hogy helyesen megértse. mint gondolat. aki a világtól aszketikus megvetéssel elfordul. Eleddig egyes tárgyakkal és elkülönült dolgokkal foglalkoztunk. A gondolatunkban feltárult világ az egyedüli világ. a valóságtól fordul el. mi az a valami. És ez jelenti azt a második jutalmat. Ezért az igazság semmitől nem foszt meg bennünket. A dolgok nem önmaguk illuzórikusak. amit a filozófia adhat nekünk. Az. Az anyag olyan valami. Hogy ez mi. nem pedig az illúziókban vakon. mivel megtanít arra. de nem a végső világ. amelyeknek az ideák tekinthetők. és azt találtuk. hanem csak a róluk való megértésünk az. amelyet megismertünk. amit meg fogunk ismerni. De emlékeznünk kell. mint ideák. az a filozófiai keresés második célja. A világ sem illúzió. mivel hamarosan rájövünk.Dr. hogy ezek végső soron nem mások. napi életünk- . Egy finomabb értelemben ui. hogy a valóságban hogyan éljünk tudatosan. minden dolog egyformán valódi. hogy ezek a tény-darabok. a régi bölcsekhez hasonlóan azt fogjuk találni. hogy az ilyen valóság teljesebb megértésére jutunk.. ahogy ettől félünk. ami mint világ jelenik meg. ennek az embernek először saját magát kell kijavítania és csak ezután lesz képes megtanulni.

Dr. egy óriási mentális konstrukció. A múló világ korlátlan panorámája mentális. Az egész világ ezen tárgyak és teremtmények összeillesztéséből tevődik össze. Van-e most elég bátorságunk. hogy intellektuális fejesugrást végezzünk. mint a tárgyak. terek és idők és ezektől függő dolgok hálója. össze kell fűzni őket egy világ-folyamattá és így kell viszonyítani a világhoz. mint ez a toll. Ezért ezeket most össze kell raknunk egy egészbe. hogy a téren át száguldó naprendszerek éppen olyan mentális szerkezetek. hogy . Az univerzum a maga mérhetetlenségében végső soron az elme kreációjából áll. amellyel leírjuk. nem más. mint külső világunk pszichológiai képe. ahogyan az elme megteremti saját terét az összes. Az érzéktapasztalatok ui. mindent átölelnek. hogy minden élettelen dolog és minden élő teremtmény nem más. amelyben élünk. összekapcsolt színek. amivel szembenézünk. és az ember ezeken kívül semmit nem ismer. hogy egyenesen arra a logikai végkövetkeztetésre jussunk. Ez az az óriási gondolat. hogy az egész világ maga is csak egy idea? A világ a viszonylatok világa. vagyunk-e elég merészek ahhoz. szintén maga teremtette tárgyak számára. hangok. de maguk a relációk végső soron ideák. a maguk teljes egészében. Megmagyarázza azt a módot. Azt találtuk vizsgálataink során. amelyek úgy látszanak. hogyan jutottunk erre a következtetésre. valamennyi dolog egyik a másikához viszonyítva létezik. mint mentális konstrukció. Egyedül a mentalizmus ad erre megfelelő magyarázatot. A tér éppen olyan idea. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 481 ben állandóan és folyamatosan jelentkeznek.

Az érzékek azok az eszközök. hogy az univerzumot olyannak tartjuk. bár azzal kezdjük. hogy tulajdonképp nem más. ami az elmén kívül. vagyis végső soron maga is mentális. hogy rájövünk. hanem csalódás. az nem bizonyosság. nem pedig csalódás.Dr. az bizonyosság. mivel az elme nem jut túl saját állapotán. egyáltalán soha nem lehetne felfogni és észlelni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 482 benne vannak. akkor bármi legyen is ez a rejtélyes negyedik dimenzió. ami az elmén belül van. ahogy az az elme előtt megjelenik. Hogy ez a világ elménken kívül létezik. hogy olyan helyzeteket hozzanak létre. Az ideák egymáshoz viszonyítva lehetnek kívül és belül. hogy a feltételeket bizto- . A dolgok extra-mentális világa nem létezik. amellyel az ember részt vesz a testhez viszonyítva kívül álló tárgyak észlelésében. Ha a világ az őt felfogó elmén kívül létezne. végezzük pedig azzal. Az emberek azonban mindenhol ebben hisznek! Az ember teste része a világnak. vagyis az ideákon. Így. csak olyan lehet. Semmi olyan nincs ui. amellyel az ember a dimenzió nélküli elméből táplálkozó materiális világ ideáiban részesül. a világ csak egy idea. Ha – ahogy a relativitás már kezdi feltárni – a tér-idő a materiális tárgyak világának folyamatossága. Az öt érzékszerv szerepköre ezért az. mint az elme által alkotott konstrukció. vagy belül létezik. mint egy idea.. de valamennyien nem tér-viszonyban állnak az elmével. Hogy a világ körülöttünk és testünkön kívül létezik. így a test maga sem lehet más. A test funkciója az lenne.

az elme teremtette és alakította ki. sem azért. az Időtlenből kivetett árnyék. nem tagadhatjuk ezeknek a dolgoknak a mentális természetét. hogy rekonstruált látványban van részünk. A pszichológia azonban arra tanít. és csodáljuk a nagyszerű tájat. sem azért. Így arra a végső következtetésre jutunk. A hegyek olyan magasnak és szilárdnak tűnnek. mert nagyon messze vannak a testünktől. Nem mintha szóra vagy hallgatókra lenne szüksége – ez azonban olyan misztérium. Abban az első pillanatban. hogy az egész tájkép éppen úgy elme alkotta valami. amikor a tudat felmerül – az elme csendje megtörik. az maradna ami. amit az elme alkot a nap folyamán. mert nagyszámúak. mert különböző elemekből állnak. A világ fogalmát – a végső vizsgálat szerint. egy pillanatig sem gondolunk arra. sem azért. Ez a ránk olyan súlyosan nehezedő világ csak Látszat. Nem más. mert óriási méretűek. a rajta levő fák olyan zöldnek. mint mulandó. Az elmében megjelenő észlelés szükségszerűen mindig újra rekonstruálódik. és kétszer sem jelenhet meg ugyanabban a tapasz- . vagyis valamennyi lét rejtélyes és egyedülálló ténye.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 483 sítsa a véges individuális. Amikor egy előttünk magasodó hegyláncot figyelünk. e feltételek nélkül a végsőt jelentő elme ui. hogy mindezeket sehogy sem tudjuk összehasonlítani azokkal a képekkel. ezért semminek nem lehet folyamatos léte. egoista öntudat felmerülésére. amely egy ideig önmagában kell. hogy legyen. hogy sem azért. mint a gondolkodás közben a tudaton átsuhanó képek. Az univerzum impresszív tájai és az idő tik-takja mentálisan léteznek csupán. változó mentális konstrukció.

Csak – és ezt első ízben – a félreértés helyett kezdi végre megismerni. A jelen mérhetetlen és meghatározhatatlan. ahogy egy korábbi fejezetben láttuk. ahol van. Egész múltunk most már csak egy gondolat. forog. Ami megjelenik. később pedig félreértelmezett indiai doktrína misztériumának valódi titka. a valaha elismert. amely nem csupán az egyes tárgyak észlelésére. Ugyanott hagyja pontosan. de hasonlóképp egész jövőnk is. lent. mint az ugyanannak a dolognak vélt szüntelen rekonstrukció. az nem más. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 484 talatban. azon nyomban máris múlttá válna és ideává alakulna. hanem az egész világ észlelésére is alkalmazható. Ily módon értjük meg az illúzióknak egy magasabb tanítását. kint s bent csak azt látni.Dr. Nem tagadja egyáltalán az öt kontinensét a világnak. mint árnyék-alakok. Még ha el is tudnánk kapni a jelent. Mert fönt. hogy minden mint bűvös Árny-színház. Omar Khajjám (Szabó L. Ez az indiai maya. impresszív nagyszerűségét nem száműzi. . s szekrénybe zárva Nap-lámpánk körül úgy keringünk. fordítása) A mentalizmus azonban nem rombolja szét a szilárd objektív világot.

hogy a világ nem más. csak akkor szabadulunk meg a materializmustól. amilyen a valóságban nem az. mint egy gondolat! Ha egyéb más bizonyítékunk nem lenne. a világról alkotott tudatos ismeretünket.Dr. hogy a materiális univerzum nem más. tulajdonképp materialista. mint egy mentális tapasztalat. semmilyen számításból nem lehet kizárni. Bármit is vizsgáljunk meg ebben a világban. és azt tovább is fenntartani. akármilyen vallásos vagy akármilyen „szellemi” változata. A világot eddig egy óriási és nagyszerű látszatnak ismertük meg vizsgálatunk folyamán. Mindkettő megbonthatatlanul egymáshoz kapcsolódik. legyen annak akármilyen jámbor. Sőt. Az ideák jelenléte azonban megerősíti az elme alapvető jelenlétét. csak magát a világot nem! Kihagyja ui. amely lehetővé teszi az ideák megismerését. Mint ahogy a kör középpontja nélkül nem lehet a kört fenntartani. ez egyedül is elég lenne! Mindaddig. Keresésünk célegyeneséhez közeledünk. amíg az ember nem látja. amelyet ismerünk. csak egy idea. Ezért a világ materialisztikus képe mindent megmagyaráz. Minden látvány azonban magában . Amikor rájövünk. Minden materialista elmélet hajótörést szenved ezen a fatális tényen. pedig ez az ismeret az egyetlen világ. a végső entitást is az elme jelenti. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 485 Ezért egész életünk – amely magában foglalja egy panorámaszerű világ egész hátterét – nem más. ugyanúgy nem lehet kivenni az elmét sem az univerzumból. mivel a vizsgált dolog csak a tudatban létezik. az elme a legelején már jelen van. mivel olyannak véli az anyagot. Semmilyen ponton.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 486 foglalja egy látó. további következtetésre vezetne. Ez ui. Túl van elménk ellenőrzésén: nem tőlünk függ a léte. akár nem. egy megfigyelő létét is. nemhogy a világ leghatalmasabb hegyvonulatát! Ez a kritika jogos. hogy a fenséges Himalaya pusztán csak idea lenne. mégpedig arra. Nem itt keletkeznek és nem is keletkezhetnek. hogy minden kialakult. akár gondolunk rá. A Himalaya hegyvonulata ott van a helyén. hogy egy . hogy továbbra is mereven fenntartjuk. Akkor honnan veszi a mentalizmus azt a merész és fantasztikus állítást. hogy a mentalizmus gyenge pontja talán az. Mi az a misztérium. hogy szeszélyesen és akaratunkkal. ha már mi nem leszünk. míg a képzelt csillagaink és városaink néhány pillanatnyi lét után eltűnnek. Amellett. amely a világjelenség alatt rejtőzködik? Úgy látszik. de teljes félreértésről tanúskodik. nem szabad abba a súlyos tévedésbe esnünk. akik még egyetlen cédrusbokrot sem tudnak teremteni gondolattal. míg szeszélyes gondolataink mulandóak. pusztán képzeletünkkel új csillagokat tudnánk kialakítani. vagy fantáziánk önkényes alkalmazásával egész városokat létrehozni. A csillagok és városok azonban már léteztek jóval előttünk. és valószínűen létezni is fognak még azután is. hogy a világ valakinek a személyes mentális alkotása lenne. Ez a következtetés azonban abszurd dolog lenne. léte viszonylag jóval állandóbb. hogy ezek a gondolatok egy különálló individuális lény véges elméjében keletkeznek. létező fizikai dolog csak mint gondolat létezhet. ahogy ezen a világon megjelenhettünk volna.Dr. hogy ahhoz a következtetéshez akar vezetni. mivel ez magában foglalná azt. pusztán csak gyenge emberek mentális állapota.

hogy a világ valamilyen individuális kreáció lenne. Nem azt mondja. amely csak a szubjektív tudat. Ha ui. amelyek valójában ideák. hogy legyenek. Az individuális dolgok sokasága. az „én” létezését ismeri el. hogy rendelkezik velük. ami nem más. a hozzátartozó elme nélkül felfoghatatlan. és a világot csak az egyéni tudat alkotásának tekinti. egy univerzális elmére bukkanunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 487 individuális valón kívül nem létezne semmi – ahogy ez ebből a téves következtetésből levonható lenne. Ha ez igaz lenne. csupán csak részt vesz benne. mint tiszta őrültség. még mélyebben megvizsgáljuk a kérdést. Be kell hatolnunk az individuális elme mögé és íme!. korlátozott valónk az egyedüli valóságos és minden más illuzórikus. Az elme miriád megjelenése meglepő ellentétben áll magának az elmének a tökéletes és elsődleges egységével. Az igazság filozófiája azonban nem ilyen következtetésre jut. hogy az ember individuális elméje végső soron egy univerzális elmének a része. mint idea. szegény véges agyunk lenne az univerzum teremtője és fenntartója! Minden fizikai tárgy nem más. végső soron egy mindent átfogó elme ideáinak kell. ahol ennek az ideának a forrását kell keresnünk. Egy idea ui. és itt van az.). ami ennek az individuális elmének a rejtett valósága és a materiális tárgyak ideáinak eredete. Nem állíthatjuk azt. azt találjuk. Ezt a téves következtetést nevezzük szolipszizmusnak (szolipszizmus: a szubjektív idealizmus végletekig vitt formája. de nem az ember individuális és független elméje teremti. de azt igen. hogy az ember maga teremti a materiális tárgyak ideáit. A mentalizmus nem azt mondja ki. hogy kicsiny. .Dr.

amely az elmét a mentalizmus elfogadására készíti elő. könnyebben megértheti ezt az elismerten nehéz tant. hogy az ellenkezőjét ne higgyük el. Ezt a vizsgálatot azonban majd csak a következő kötet tartalmazza. hogy a világ ennek és nem a „mi” elménknek a kreációja.Dr. hogy a világ valamely ember. Az elme és a való természetébe vizsgálataival mélyen behatoló egyetlen filozófus sem állítja ezt. hogy higgyenek a mentalizmusnak. a jógi számára azonban könnyebb ezt a kemény anyagot képzeletté. akkor jobban meg fogjuk érteni a miszticizmus megfelelő helyét és a jóga ritka gyakorlatait. először nehéznek találják. Az ilyen gyakorlatokkal olyan erő fejleszthető ki. akik még sohasem végeztek ilyen gyakorlatokat. az elme már képes lesz ilyen finom megkülönböztetésre. annak számára lényegesen könnyebb megérteni a mentalizmus igazságát. ahol az elme magasabb misztériumait fogjuk feltárni. amelyet a jóga-rendszerek gyakorlatával szerez meg. Aki ilyen gyakorlatokat már folytatott. amely . Amikor ui. vagy más lény individuális elméjének a terméke. Amikor ui. azok azonban. Ennél a pontnál megint felvehetjük a jóga és a filozófia két össze nem függő végét és összeköthetjük őket. az elmét már jobban megértettük. Az ilyen ember ui. „Hogyan lehet ez a szilárd és tapintható világ csak egy idea? Ez nonszensz! – mondhatják gyakran. már érezte a világ nem valós voltát. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 488 hanem azt. az egész világot pedig gondolattá alakítani. A jógát részben olyan eszköznek lehet tartani. Az anyag keménysége megtéveszti őket. Nem azt tanítja. Az általános tapasztalat egyedül elég arra.

Az elme univerzális volta és a mentalizmus belevonása számunkra. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 489 a figyelmet a külső fizikai környezetből visszavonja és az ideák belső állapotára rögzíti. A meditációs gyakorlatot végző jógi is . át fog jutni ezen a küszöbön. hogyan lehetnek és működhetnek tökéletes összhangban a tudományos törvényekkel olyan különleges sajátosságok. hogy kezdjük megérteni. és fel tudja majd fogni a dolgok eleddig rejtett képzeletbeli voltát. ehhez azonban csak a tapasztalat legélesebb vizsgálatával jutottunk el igazolható és bizonyítható tényeken csiszolódott koncentrált elme segítségével. amely a mentalizmus igazságát segít megérteni és elfogadni. a primitív és középkori vallástörténet. és hogyan lehet működésében és hatásában éppen olyan pontos és precíz. a külvilág teljes kizárásával képes saját gondolatait figyelni. a gondolatolvasás és a gondolatátvitel jelenségei. hogyan lehet a „karma” kevéssé ismert energiája éppen úgy univerzálisan és szüntelenül jelen. az előzőleg gyakorlatoztatott és hajlékonyságra és absztrakcióra kiművelt elme azonban. hogyan alapozhatók meg ténylegesen a telepátia. nyugatiak számára is lehetővé teszi. elkerülhetetlenül elbukik e nagyszerű tannak már a küszöbénél. mint a hasonlóképpen rejtélyes elektromos energia. amely teljes koncentráltsággal. amelyek létezése az ősi Ázsiában már régóta ismert volt. a jelenés. csodája és bűvészmutatványa. Az az elme. amely sohasem gyakorolta a meditációt és sohasem végzett teremtő munkát. Mindez olyan kellék a filozófiában.Dr. a miszticizmus és a jóga összes mágiája. Ahhoz a megállapításhoz jutottunk tehát. hogy a világ idea.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 490 ugyanide jut. hogy valójában mint egy óriási gondolat fogható fel. de más úton: a finom érzésen alapuló transzon keresztül. Amikor meditációba merül. élénken érzi a világ álomszerű jellegét. Ez magyarázza. (Egy negyedszázaddal ezelőtt a teljes magányban és egész napos meditációs gyakorlatok eredményeként az első fejezetben leírt mély transz-állapotban misztikus exaltációkban volt részem. A társadalmi életbe való visszatérés után számomra is minden tevékenység üresnek és céltalannak. . nem lehet a célja a filozófiának. A filozófia legnagyobb eredménye az. Amikor azonban tovább próbál menni és be akarna hatolni a valóságba. hogy a világ csak álom.Dr. hogy az emberrel megláttatja azt. A misztikus azonban ezzel megáll a félúton. amelyet a filozófia nem ellenőriz és szabályoz. A világot aláértékeli: a benne levő teremtmények kifejlődési eszközének véli.) A filozófia nélküli jóga egyik hatása – a váltakozó nyugalmi állapottól eltekintve – az. Ilyen kiegyensúlyozatlan állapotba kerülhet az ember a miszticizmus eredményeként. Ettől kezdve temperamentum szerint elszakad a világtól. A tudomány részére azonban az érzés nem elfogadott mérce. és hevesen érezteti vele. hogy a szokásos lét mindennapi tapasztalata a valóságot nélkülözi. A filozófus a legcsekélyebb mértékben sem veszti el soha az egyensúlyát. hogy a misztikus miért menekül el a mindennapi élettől. a világi gyakorlati tevékenységet haszontalan dolognak tartja. miért nem kedveli a tevékeny életet és miért fél a gyakorlati világtól. Ez ui. amely így fejezi ki magát. az emberek pedig látomásoknak tűntek. nem lesz képes megérteni a kettő közötti valódi kapcsolatot és zavarba esik.

azt a jelentőséget tulajdonítjuk neki. A jóga csak lépést jelent. hogy utunkon egyik legfontosabb mérföldkövet jelenti. Tulajdonképp ez történik időszakosan a meditáció alatt. de nem a végcélt. vagy az Istenség új kinyilat- . Még hosszú út van előttünk. nem maradunk meg csak a tudománynál. minden bizonnyal untatják az elmondottak. Ahogy az éretlen misztikus elfogadja valóságba történő belépése illúzióját. Azokat. akik misztikus vagy vallásos beállítottságúak. mivel lényege nem más. hogy adja fel személyes énjét. ha külvilági életében egy mártíromság-komplexuma fejlődik ki. majd a külső világban az emberiség szolgálatának rendeli alá. vagy kissé tartósabban. hogy megtévesszenek bennünket. A filozófus azonban a belső meglátásban először is látja énje valódiságba vetett eddigi hitének téves voltát. Eredményei nem szabad. és türelmetlenek féltudományos részleteik miatt. Ezért az igazi bölcs állandó tevékenységben szorgoskodik. Amikor bölcsebbek leszünk. mivel nem értik meg. ugyanúgy fogadja el azt a további illúziót is. mint a valóság maga. A lélek belső eksztázisa után vágyakoznak. amelyet be kell járnunk. mivel szívügyének tekinti a valódi szolgálatot. de meg tudja értetni azt is. hogy ez a világ magasabb értelemben mégis valódi. látja hogy énje csak az egésznek a részét képezi. nem pedig megállást. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 491 ha az emberrel éreztetni tudja az álomszerű világot.Dr. hogy nagy jelentőségű útra vállalkoztak. vagy a gonosszal szembeni külső ellenállásmentességet gyakorolja. és ha most a tudományt alkalmazzuk is.

s ugyanekkor felfedezzük az állandó megelégedettséget. mert nincs más út. amely elvezethet bennünket intellektuálisan a valódi Istenhez és az igazi Lélekhez.Dr. hanem ténylegesen közelebb kerülünk hozzá. ahogy a tudatlan tévesen hiszi. Nem távolodunk el Istentől. amely ezen eksztatikus állapotoktól eltérően nem időszakos. A régi indiai tanítók mély gyakorlati bölcsességét láthatjuk abban. és csak így juthatunk előre. E tények feletti helyes elmélkedés és gondolkodás ui. ez azért történt így. teli meditáció örömét kioltsa. és nem a tudáson és megismerésen keresztül voltak képesek ugyanazt a célt elérni. megtarthatjuk. hogy ezeket a jóga-gyakorlatokat előírták mindazoknak. Ne vakítson el bennünket a jóga igazi értéke a maga jogos helyén és törvényes határain belül. a morális iskoláztatással. meghozza a megértést. Ezeket a kritikákat nem kell rossz néven venni. Ugyanebből az okból . hogy a békével. Itt nagyon nagy segítséget nyújthat. hogy feladjuk a misztikus eksztázis nagyszerűségét az unalmas és száraz intellektualizmusért. az Isten iránti hódolattal és tisztelettel társulva – lesz a filozófiai megkülönböztetés jógája. fokozatos. hogy pusztán a gondolkodás ereje segítségével felfogják a mentalizmus igazságát. akiknek intellektuális ereje még nem volt elég nagy ahhoz. Ehhez az ígéret földjéhez vezető út a látszólag száraz tények vadonján vezet át. de ez nem szabad. hogy az út. Meg kell érteniük azonban. Ha fejest ugrottunk a mentalizmusba. a léleknek ahhoz a kielégítő felismeréséhez. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 492 koztatását szeretnék. Nem kell. és ez – a misztikus önabszorpcióval. amelyen járunk. mivel így ezek az emberek az érzésen. hanem tartós. amely egyedül tartós.

nem állhat gondolatokból. mint ahogy egy egyéves kisgyermek sem tud visszafejlődni és csecsemő lenni ismét. hanem mint tudományos tény látszik. amikor ez az igazság nemcsak mint tudományos elmélet. hogy a világ csak idea. . nincs szükség semmiféle gyenge tekintély vagy homályos érzés támogatására. A jóga-gyakorlattal felvértezett és képzett filozófus viszont sohasem veszti el ezen a szintetikus úton szerzett mély belső meglátását. A filozófiailag képzetlen jógi azonban mindig ki van téve annak a veszélynek.Dr. Az út a továbbiakban a mentalizmusnak való hátat fordítás után is folytatódik még. tartósabb alapon kell nyugodni. amely lassan kialakul és kikristályosodik benne. a végső valóság ui. mivel ezeknek is az a sorsuk. Ezt is meg kell mászni és túl kell jutni rajta. Ez olyan valami. amely az igazságkereső előtt áll. a fiziológia és pszichológia még gyermekcipőben jártak és nem voltak még képesek biztosítani azt az átfogó és részletes vizsgálatot. Az állandó bizonyosság a mentalizmus igazságának olyan teljes meggyőződéséből adódik. hogy elveszti azt a hitét. Nem tudja „vissza-fejleszteni”. Mindazonáltal nem szabad soha elfelejtenünk. hogy a mentalizmus maga is csak út. ennek az igazságnak ui. ami teljesen megáll a saját lábán. hogy eltűnjenek. Ezen az akadályon való átjutás nagyon jelentős lépés. egyben gát is. Az ilyen bizonyosság akkor jön létre. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 493 kifolyólag írták elő ezek a tanítók az illúziók tanulmányozását is. mivel abban az időben a fizika. amely a végső igazság felé vezet. mivel az érzésén alapulva alá van vetve az örökké változó törvény törvényének. amelyet az előző oldalak tartalmaznak a modern tanuló számára.

e tanítások látszólagos ürességétől megijednek és rémülten visszakozhatnak. mind pedig a mentalizmus egy-egy szakasznak fogható fel az úton. mélyen gondolkodtak és hosszú ideig szenvedtek. mindkettőt otthagyva tovább kell haladnunk a végső cél felé. akik sokat tanultak. mivel ezek a válaszok utunknak egy további. Most még a mentalizmus talaján kell. amikor egy szenvedő korszak összes gyötrelme arra tanít. és amikor levontuk a tanulságukat. akik a személyeshez ragaszkodnak. Csak akkor mondhatjuk. hogy haszontalan dolog ez a ragaszkodás. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 494 mint az ilyen mulandó gondolatok és érzések. hogy ezzel az igazságot fogadják el a hazugság után. mert ezen a talajon épül fel a végső feltárás épülete. hogy „Mi a gondolat?” és „Mi az elme?” és sajnálatos módon itt még nem adhatjuk meg rájuk a feleletet. Mindazonáltal ezekben a gondolatokban – amelyekre mindent visszavezettünk – láthatjuk e valóság jelenlétének közléseit. meg kell érteniük. a békét a fájdalom után. Ha később egészen a legtávolabbi pontjáig követik és a legteljesebb felismerésre jutnak. A következő és egyben végső küzdelem magának az ideának a legyőzése lesz. a látást a vakság után és a valóságot az illúzió után. Ezért ha most ezt a tanulmányt a következő kérdésekkel zárjuk. és most még nem érkezett el az idő arra. mint az anyag. ezt kell alaposan tanulmányoznunk. annak a valóságnak. amely nélkül ezek is éppen olyan illuzórikusak. hogy ezt megtegyük. A balgák. „ez a valóság”. ez azért van így. Az intelligensek azonban. hogy elfogadják e tant. Mind a materializmus.Dr. . megértik. Ők ui. végső szakaszához tartoznak. mire tanítanak bennünket. hogy álljunk. készen állnak.

de nem ismeri a hamisságát sem. Mindeddig – bizonyos célzásoktól és utalásoktól eltekintve – megmaradtunk a nyugati kulturális gondolkodásban. majd sötétségbe torkollik. Úgy látszik. akik tagadják. akik hisznek az anyag létében. emlékeztetnünk kell őket arra. hogy ezeket a sorokat elsősorban az igazságkeresőnek szánjuk. ahhoz lenne hasonlítható. E tan elágazásai nem ismeretlenek a Nyugat számára. mint amilyen bármilyen jógatapasztalatból meríthető lenne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 495 napjaikat olyan belső harmóniában töltik majd. Ez ui. akik elfogadják Istent. Ha azok. Kant objektív idealizmusát. Aki a maga teljességében tanulmányozza pl. mint amilyen bármilyen vallási rituálé segítségével valaha is lehetne.Dr. mivel maguk az idealizmus . Berkeley szubjektív idealizmusát. az „idealizmus” is ide tartozik. akik a filozófiában nem jártasak. viszont más idealisták tagadják ezt. úgyszintén vannak olyanok. és nyugodt derűvel jobban telített. senki sem ismeri az igazságot az idealizmust illetően. de vannak olyanok is. hogy ez a szó mit is jelenthet a közép-afrikai groteszk fabálvány-imádatának nyelvén vagy mit is jelenthet a kvéker keresztények csendes meditációjának megfelelően. Hume nihilista idealizmusát. Vannak olyan idealisták. Az idealizmus vizsgálata minden esetben homályba. Mindazonáltal nem árt rámutatni arra. amely ellentmondó tantételeket is magában foglal. Hegel abszolút idealizmusát. akik ezeket a tantételeket ismerősnek találják – mivel filozófiailag már képzettek – türelmetlenek. hogy ez egy fejlődéstörténeti kifejezés. pl. és ezek között olyanok is vannak. mintha a vallást tanulmányozná. zavarodottan fog eltávozni. amely szentebb és áldottabb lesz.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 496 hirdetői is csak a mögötte rejlő misztériumot észlelik. Tanácsos lenne talán megmagyarázni azoknak. hogy ez nem más. Mégis Isten lesz. akik félnek attól. Ez a könyv nem metafizikai tanulmány akar lenni. hogy ez a tanítás szükségképpen az ateizmushoz vezet. Nem a vallás glóriával övezett embere lesz. Berkeley püspöknek az a furcsa és szokatlan elképzelése volt. E püspök jámbor elméjében sohasem derengett fel. sem ideje annak. Nem filozófiai szintre ereszkedve azonban megerősíthetjük. amely legjobban hasonlítható Istenhez. mint ő maga. a Napot fogadták el ebben a földi világban annak. E misztérium irányába tett minden lépésük a találgatásba és a spekulációba vezette őket. hogy akadémikus vitába bocsátkozzunk. hogy e keresés végén meg fogjuk találni az Istent. mivel ez különböző embereknek mást és mást jelent. hanem az igaság formális és végső testamentumát akarja megmutatni. vagy lehetnek olyan bölcs emberek. Csak az indiai tanításnak sikerült bátran és merészen kikutatni azt a területet. hogy a napimádók között vannak.Dr. de ez az Isten olyan valami lesz. hogy az „Isten” fogalma nem az ízlésünknek megfelelő fogalom. Itt azonban nincs sem helye. akik maguk is éppen olyan jól ismerik az idealizmust. De részben azért. mint saját ideájuk. . mivel nem tudták felemelni a tömegeket az ilyen metafizikai fogalom szintjére. hogy azok – akiket tudatlanul bálványimádóknak nevezett – valószínűleg rávehetők lennének. de nem is a metafizika ritka levegője. amely az idealizmus és a végső igazság között terül el. hogy hagyjanak föl a nap imádatával. amilyen Ő valójában. ha rájönnének.

Meg fogjuk találni azt az Istent. de akit helytelenül tagadnak. egy maguk gyártotta puszta bálványt ültettek. de távolról tisztel a keleti és nyugati templomokban. ami körülveszi őket. a filozófia a valódi Isten felé fogja vezetni. de öntudatlanul megpróbálták helyéről kibillenteni a valóságot. akit a meditáló misztikusok és a transz állapotban levő jógik saját szívükben bizonytalanul tapogatva keresnek. a napsütötte mecsetekben és a szürketéglás kápolnákban. Meg fogjuk találni Istent. akinek a kardja előbb vagy utóbb visszaűzné őket megint a világba. mivel a láng egy szempillantás alatt kioltaná eksztázist kereső énjüket. de akit az emberek lábbal tipornak és megpróbálnak más emberek oktalan gyűlöletével és türelmetlen üldözésével kínpadra vinni. akit ettől fogva imádnak . mint saját végső valójuk. mivel ez az Isten nem más. Mindezeket az embereket.Dr. akit az ösztövér aszkéták keresnek. amelyet elhagytak. az angyal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 497 akit az ember méltán. akik tévesen. az önvaló keresése hamarosan feltárná végső titkát számukra. és akire a megcsömörlött élvhajhászok rácsukják az ajtót az éjszakai klubokban és mégis. akinek a karikatúrás képmását a gúnyos racionalisták vagy a keserű ateisták joggal utasítják vissza. Meg fogjuk találni Istent. de nem találnak meg a sötét barlangokban és kiaszott testükben. De ha egyszer engedelmeskednének. amelyet érintenek. de csak Isten békével telt fényének aurája az összes. ahogy a régi indiai bölcsek rámutattak erre. észrevétlenül és ismeretlenül mind a barlangokban mind a klubokban. Aki paradox módon ott van láthatatlanul. és akinek a kegyetlensége ellen jogosan lázadnak fel. és megtanulva mi is az. és helyére saját képzeletük Istenét.

a tényekhez ragasz- . hogy az anyag. amilyennek látja: materiális és rajta kívül álló. hogy materialisztikus realizmusa alaptalan. hogy megismerjék a világ valódi természetének igazságát. aki csak azok előtt tárta fel. csupán megmagyarázza őket. fáradságos munkával lehetne meggyőzni az ilyen képzetlen embert. látszólag objektív világot látni. Most már kezdhetjük megérteni. sem a tér. amelyeket tapasztal. teljes tudatában annak. nem fosztja meg őket sem az anyag. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 498 majd. ami feladatná az emberrel a róluk való illúzióit? A filozófia ui. Nem lett volna bölcs dolog a nagyközönségnek tanítani. Valójában milyen különbség az. Nem elég-e a térben kiterjedő. vagy megfigyelni az időben lezajló eseményeit és érezni szilárdságát? A mentalizmus nem fosztja meg az embert ezektől az érzékelésektől. Az átlagember részére az a természetes. hogy mit tesznek. a tér és az idő nem léteznek az embertől függetlenül. és hogy a filozófus gondolkodáson alapuló mentalizmusa sziklaszilárd tényeken alapszik.Dr. akik a többi utat már végigjárták. sem pedig az idő érzékelésétől. hogy a végső utat miért tanították titokban. Az emberek nem képesek elviselni. hogy a világ olyan. és így elmenekülnek az első hirtelen meglátásától az illuzórikus lét közvetlen kényelme felé. A könyvek és a szövegek a tanító birtokában voltak. Semmi alapja nincs annak a félelemnek. Meg fogjuk találni azt a nehezen megfogható világ-esszenciát. Csak hosszú. Ez a nem létezés ui. amely jelenleg még ismeretlen a mai tudósok előtt és amelyről mint valami energiaféleségről alkotnak fogalmat.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 499 kodik. mint a tudatlan számára. mint a tudomány. A csokoládé továbbra is éppen olyan édes és éppen olyan ízletes marad akkor is. Ugyanez a tudomány. Csak az első tudja. hogy mindezek alapja és anyaga az elme. Az igazságot igazolt bizonyítás alapjára fogják helyezni. hogy mindez mentális. az érzékelés tény. sz-i fogalmak szakki- . Így a régi indiai bölcsek olyan tanítást írtak le. hogy a világ erre az ősrégi igazságra jusson. míg az utóbbi szeme vak és semmit sem lát mindebből az igazságból. még az élet örömeit sem. de ezt XX. házak és emberek a bölcs számára éppen úgy látszanak. amelyet szeret. Itt a filozófia sokkal szigorúbb. ha az ember megtudja. Az idő elérkezett. A környező utcák. nem pedig egy materiális anyaggal. csak a mentális életében kell a helytelen fogalmakat kijavítani. ebben a században a mentalizmus ragyogó reményét fogja adni. semmi misztikus támaszra nincs ui. Az ember gyakorlati életében nem jelent kézzel fogható különbséget. az idő és a tér bizonyítottan feltevések csupán. A mentalizmus meghökkenti az egyszerű elméjű embert látszólagos mélységével és bonyolultságával. ha azonban az ember egyszer vette magának a mély gondolkodás fáradságát és megértette. Semmit sem fog elveszíteni azokból a dolgokból. amely az elmúlt században a halandóság sivár reménytelenségét és a materializmust tanította nekünk. szüksége. csak a megértése lesz helyesebb és korrektebb. amely előre jelezte a legjobb mai tudósok néhány felfedezését. semmi sem látszik ennél egyszerűbbnek és nyilvánvalóbbnak.Dr. hogy csak egy érzékelés-halmazzal áll szemben. de az anyag.

A XX. Királyok. az anyag és az elme közötti kapcsolat tanulmányozása nemsokára azzal a felfedezéssel fog végződni. hogy tanítását csupán lefordítsák a nyugati nyelvekre. úgy a világ és az ember. konstruktív módon ki is kell értékelni. Ahogy a radioaktív anyagok tanulmányozása új tudományos távlatot tárt fel. Ez a tan nagyon sokáig elszigetelve volt a világtól. hogy az egész világ gondolatkörbe kerül és így az anyag ideává alakul. amelynek ismerete az Igazság.Dr. Nem elegendő. és szélesre tárja azokat a kapukat. amelyeken keresztül a végtelen valósághoz juthatunk. ismerős tudományos fogalmakat dobtak ki a laboratórium ablakain és cseréltek fel újakkal. Teljesen szétrombolja majd a materializmust. amikor a kutatás régi határai úgy tűntek. hogy a világ teljes panorámája: a teleszkóp látta csillagtól a mikroszkóp látta sejtig – amely szemünk előtt áll – valójában mentális alkotás. sz-i tudás világába azonban a legnagyobb átmenetet az jelenti. A művelt emberek alapvető szemléletbeli változása abban áll. . hogy véget érnek. amit az élvonalbeli tudományos kutatók a szemünk előtt visznek véghez. Átmeneti korszakban élünk. Kormányok és Alkotmányok kerültek le régi piedesztáljukról. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 500 fejezésében kell megértenie.

ahogy akarnak. ami a legtöbb ember kapacitását meghaladja. Azt az egyetlen tanítást. ahogy az emberek a mindennapi életüket élik? Sajnos az az általános nézet. cselekedniük és más emberekkel együttműködniük kell. hanem az embereké. de dolgozniuk. az nem a tanítás hibája volt. hogy általában azt kapjuk. amiért megfizetünk. Ezért felvetődik az a kérdés. mellőzve és félreértve létezett monostorok és eldugott hegyi barlangok mélyén. . hogy a filozófus – ha nem bolond. akik képesek voltak megérteni óriási gyakorlati vonatkozásait és életközelségét. Valójában igazi értékes gyémántnak. hogy a filozófia arisztokratikus módon elkülöníti magát a mindennapi lét nyomasztó gondjaitól. Számban mindig is kevesen voltak azok. De az is igaz. Gyakorlatias világban élünk. teorizálhatnak. megfelelően kell értékelni.Dr. nem pedig olcsó üvegdarabnak kell tekinteni. vajon ez a tanítás különbséget tesz-e azon utak és módok között. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 501 Epilógus A FILOZÓFIAI ÉLET Hogy ez a tanítás oly sok századon át elfeledetten. amely az embereket a nehéz problémák helyes megoldásához vezethetné. Az emberek elmélkedhetnek. Ilyen megértésre csak olyan kitartó intellektuális erőfeszítéssel lehet jutni.

aki csak gyártott problémákkal foglalkozik. vagy a könyvmolyok. de nem igaz arra a valódi filozófiára. valószínűleg nemcsak ő vesztegeti magát és bonyolódik bele a rejtett valótlanságokba. és még inkább nem igaz az ősi. vagy az íróasztalok melletti álmodozók részére. amely a dialektikusokon kívül senkit sem boldogít. amelyek melegágyai a hibának és kinevelik a tévedést és sehol máshol nincs annyi kevés haszonnal járó félelmes és ijesztő terminológia. ez vagy azért van így. hanem több őszinte érdeklődőt is távol fog ezzel tartani a filozófia kapujától. . nyilvánosságra nem hozott indiai filozófiára. filozófia elvesztette kapcsolatát az élettel. Nagyon sokan azt hiszik. nehéz és szokatlan szó alkalmazásával. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 502 vagy éppen őrült! – reménytelenül gyakorlatiatlan ember. akik nem viselik a gyakorlati élet felelősségének terheit. mert elveszett a hosszú technikai kifejezések útvesztőjében. amely magát filozófiának nevezi. elvesztette alapját – az emberi tapasztalat tényeit. mert a bölcs logikai finomságokból olyan bálványt alkotott. akik menekülni akarnak a mindennapi aktivitástól. a terjengős elnevezések. hogy a filozófus természetellenes magatartás-kettősséget hoz létre a belső gondolati és a külső aktív élet között. és hogy az igazság keresése azok részére jelent szórakozást és időtöltést. aki nem képes kifejezni magát minimális mennyiségű hosszú. vagy azért. Talán semmi más tudományágban nem ragadják el az embereket annyira a szavak.Dr. mint amilyent a régi görögök is folytattak. Ez a nézet igaz lehet arra a pusztán metafizikai spekulációra vagy teológiai pókháló-szövögetésre. Ez a filozófia elfelejtette. Ha az ún. Egy filozófus.

filozófusok maguk a felelősek. akkor nem volna érdemes vele foglalkozni. Nem vesznek tudomást a tudomány óriási eredményeiről és saját képzeletük termékeivel foglalkoznak. Nem végződhet absztrakcióban. hogy hogyan éljenek! Ha ezt nem tudná megtenni. mind az életről olyan gondolatrendszert építettek fel. majd fogva maradnak az irodalmi filozófia-történelemben. ezért az ún. nem pedig valahol egy távoli metafizikai mennyor- . Egymást utánozzák és belekerülnek. ahelyett.Dr. hogy elidegenítse és távol tartsa magát a szenvedő világtól. A filozófia gyümölcseit csak ezen a kemény földön lehet gyűjteni. Mi a filozófia dolga? Milyen végcélt tart maga elé? Mi egy filozófus valódi hivatása? Mi a filozófia gyakorlati feladata? E kérdésekre a legtömörebb válasz a következő: az igazi filozófia megmutatja az embereknek azt az utat. Mind a világról. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 503 Ha az ilyen filozófia egy verbális vákuumban tűnt el a mindennapi látóhatárról. Más filozófusok önkényes képzeletével kezdik gondolkodásukat ahelyett. hogy az előttük levő világ igazolt tényeivel kezdenék. Nem azért küzdi át magát a gondolkodás legmélyebb rétegein. vagy elismerés helyett megvetés lett osztályrésze. ha nem tudná végül a gyakorlatot szolgálni. amely nem veszi figyelembe a világ és az élet elsődleges tényeit. Ebben a vonatkozásban furcsa módon hasonlóak a misztikusokhoz. amely eltakarja az értelmet és a legnagyszerűbb igazságok körül az értelmetlenség visszataszító bástyáit építi ki. hanem csak tevékenységben. Gondolataikat olyan homályos technikai zsargonban írják le. hogy aktív módon új filozófiát hoznának létre.

hogy a filozófusok csak olyan dolgokkal foglalkoznak. amit elképzel. akik e tanítás élő őreiként állnak. mert ha mindezeket nem teszi. vajon igaz-e az az általános kritika. Meg kell mutatnia. Létét azzal kell igazolnia és elismertetnie. hogy a filozófia az emberi létre alkalmazva. magyaráznia az embereknek nemcsak azt. az a mélyen gyökerező óhaja. hogy valójában mik is. Látni fogjuk majd. A tény az. nem csupán azzal. amelyeknek láthatóan közre kell működni fajunk jólétének létrehozásában.Dr. hanem azt is. nem lehet igazi filozófiának nevezni. mivel ennek a végső konklúziói az ember földi életének minden pillanatát befolyásolják. hogy milyen életvitel az. hogy a filozófia nagyon is közeli kapcsolatban van az élettel. és nagyon hasznos vezetőnek. amit tesz. inspirálónak és bírónak bizonyul az élet ügyes-bajos dolgaiban. amelyre mint eszményképre. mind a társadalmi tevékenységet. emberi cselekedetekben kifejezve és az emberi kapcsolatokba beépítve forradalmi változást hoz létre. . hogy az emberek fedezzék fel. hogy valaki is hasznot húzhatna belőlük. törekednünk kell. Meggyötört korunkban mindazoknak. az élő történelemben kell részt vállalnia. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 504 szágban. hogy e kritikának éppen az ellenkezője az igaz az igazság filozófiájára vonatkozóan. A következő kötetünk egyik fő missziója az lesz. amelyek túl távol vannak a mindennapi élettől ahhoz. Felöleli mind az individuális. hogy megvizsgálja. hogy a filozófia és a gyakorlati élet között tapasztalható kettéválás szűnjön végre meg.

hogy valamennyi tapasztalatot gondolkodása reflektorfényébe veszi. Látható ténykedéseit először nem látható elmélkedésével és mély gondolkodásával kell igazolnia. amikor elkezdjük kutatni a világ értelmét és magyarázatát. miután a történelem nem zárult le. ugyanúgy a tapasztalat is állandóan tágulhat anélkül. A filozófus nem ismeri egyetlen olyan pontját sem a világnak és az univerzumnak. hogy elvesztené kör jellegét. nem csak egy szegmensével. hogy az igazság elvei mindenhol érvényesek és alkalmazhatók.Dr. a lét teljességének tapasztalatára akar magyarázatot találni. a tapasztalat jelentéséről. időszakos filozófussá válunk. A világ nem húz hasznot abból a tanból. nem valami vérszegény képzelődés. majd megtalálni azt a gyakorlati módot. hogy hogyan lehetséges mindez. mivel először az univerzális tapasztalat jelentését kell megfejtenie. amely az emberek közös életét idegennek és távolinak tartja. És ennek az igazságnak a megkeresése a filozófus végső célja. a tapasztalat folytonosan nő és az élet sohasem szűnik meg. Ezért azt találja. hogy a kör is végtelenül megnagyobbítható anélkül. aki . A filozófus fejlődési útja aztán az. A kritikus ellenvetése lehet. és bárki. hanem elsődlegesen olyan embereknek. A világnak igaza van. Akkor. ahol az igazság ne lenne jelen. amikor elkezdünk gondolkodni az életről. akik a tevékeny világban élnek. Ezért dolgozik módszeresen. hogy ezt a jelentést a konkrét gyakorlat nyelvére fordítsa le. A filozófia a lét teljes körével foglalkozik. ami csak álmodozóknak való. A felelet erre az. hogy a tapasztalat igazsága megszűnne igazság lenni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 505 A filozófia ui.

orvosok vagy igazgatók. mint annak érzelmi eltorzítása vagy egoista elfátyolozása.Dr. a társadalom elnyomottjai és vezetői: mindenkinek megmutatja. inspirációval szolgál és mentális erőt ad. amikor biztos vezetésre van szükségünk. mindnyájunknak vannak olyan kritikus pillanatai. aki ezt az ítéletet hozta. amelyekért olyan keményen és lelkesen küzdött. A dilettánsok akadémiai elméletekkel játszadoznak. sőt kell is vinni. amit a gyakorlatba lehet. Legyünk akár kétkezi munkások. amelyet egyedül a filozófia képes biztosítani. amit a helyzet igazsága érdekel jobban. eltávolítja a kételyt. abbahagyják és elfelejtik. Olyan igazságot tár föl. A hivatal. de arra a bíróra is. A filozófia nem ilyen rövid időre szolgáló unaloműzés: a gyakorlatba vihető át. Ezért a filozófia értékét a napi élethez való gyakorlati hozzájárulásának értéke adja meg. Ezért a filozófia egyaránt érvényes az akasztófára ítélt emberre. hasznot húzhat belőle a fizikai munkás. nem pedig passzív valami. hogy hogyan kellene élnie azok között a sajátos körülmények között. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 506 ezeket figyelembe sem veszi. a gyár. s amikor egy idő után megunják. Ha nem ilyennek találjuk. A filozófia aktív. az igazság azon ideáiból fakad. Egyedül a filozófia az. Az igazi filozófus minden tette ui. Megtanulja az élet játékszabályait és engedelmeskedik nekik. a színház. amelynek a napi élethez való alkalmazása megbénítja a félelmet. a mezőgazdasági üzem. a filozófia imitációjával van dolgunk. akkor csak fél filozófiával. saját veszélyére teszi ezt. az otthon kapcsolata a filozófiával . ahol az életben találja magát. A filozófia az inspirált cselekvést és a felvilágosult szolgálatot vallja.

amelyhez így hozzájut. amelyet poros könyvtárban élünk le. Minden ideánk mindaddig értéktelen. ami ezzel kifejlődik. Amikor azonban a tanuló ezen átesett. a keze alól őszintébb és elismerésre méltóbb darabok kerülnek majd ki. akkor ezek a tanulmányok biztosan nem filozófiaiak. hogyan éljünk. az az erő. amely sokszor évekig is tarthat. Igazi értéke az. hanem folyamatos tapasztalat. közéleti vagy az élet egyéb területén szerzett tapasztalat. amire az indiai Bhagavad Gitá olyan magasztos szavakkal . hogy megmondja nekünk. Ha kézműves. Az igazság filozófiájának tanulmányozása komoly intellektuális fegyelmezést és nevelést követel. magasabb és alacsonyabb szolgálatra lesz ezáltal képes. mind összegződik. Ha az embert a tanulmányai külsőleg elkülönítenék közössége általános életétől. és – ha minden más dolog azonos – valószínűen egyedül csak ő jut a korrekt megoldáshoz. A filozófiai élet nem a teljes élet egy töredéke. Ha a politika területére lép. amit ezzel megszerez és az az intellektuális kapacitás. A filozófus ui. hogy a tanulót a tudatlanságból a tudásba segítse.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 507 közvetlen és egyértelmű. az a bölcsesség és etika. A filozófia az élet vezetője. hogyan győzzünk le nehézségeinket és kísértéseinket. Az ilyen filozófiai képzésen átmenő ember minden felmerülő gyakorlati problémának éles belső meglátással fog hozzá. hogy tanulja a másokért végzett személyes érdektől mentes tevékenységet. üzleti. amire ezáltal képes lesz. meg kellett. amíg nem próbáljuk meg a gyakorlatba átültetni. jobb emberré tegye. az a nyugalom. legyen ez otthoni.

hogy a gondolkodás általános és szokásos menete végül arra irányul. amelyben élnek.Dr. amikor a csendes filozófiai elmélkedés hangulatából a zajos utcai életbe lép. gyakorlati. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 508 mutat rá „Feladatod nem lehet más. ám e tettek gyümölcséhez nincs már jogod semmiképpen!” Az igazság a dinamikus tettrekészséget fokozó szer. hogy a környezet tulajdonságaiban reprodukálja magát. és ezen keresztül az ember valamenynyi tettét. A filozófiai fegyelmezés az elmét képezi ki. nem tudják. mind pedig visszataszító sajátságokkal rendelkezik. Az emberek még nem ismerték fel a koncentrált gondolkodás erejét. hogy azt a förtelmes korszakot. ugyanúgy az embert is a gondolkodás és tevékenység kettőssége tartja kiegyensúlyozott létben. Békéje olyan erős anyagból kovácsolt. A hasonló természetű materiális . Ahogy a madár kiegyensúlyozott repüléséhez is két szárny mozgatására van szükség. hogy azokhoz csatlakoznánk. maguk hozták létre gondolataikkal. amikor tagadják a külső környezet erejét. csak mindig a tettekben élj. csak azt mondjuk. Az állandóan és intenzíven visszatérő gondolatok előbb vagy utóbb tettekben nyilvánulnak meg. akik a jó ügynek rossz logikával vagy még rosszabb filozófiával ártanak. A filozófus mindennapi cselekedetében racionális. ami tartósnak bizonyul akkor is. A modern társadalom szünet nélküli forgatagában belső nyugalmat és zavartalanságot képes megőrizni. nem pedig narkotikum. okos és kiegyensúlyozott. Anélkül. amivel másokon segíthetnek vagy amivel másoknak kárt okozhatnak. Az elme mind vonzó.

Ezért a filozófia nem csupán egy filozófus. Az elméjét leggyakrabban foglalkoztató gondolatok és ezek módja jelenti az ember láthatatlan urát és ez alkotja a testénél is fontosabb valóját. amikor a kiemelkedően jó. Az ember napi tevékenységét és reakcióit ez a láthatatlan gondolat és érzés diktálja. A fiatalabb Nyugaton egy ember megítélésénél elsősorban a külső megjelenését használják fel. a vele ellentéteseket taszítja. Ázsia régi népei viszont már évezredekkel ezelőtt tudták. Életmód és művészet. Ez néz vele szemközt. elméjében van elrejtve. hogy hatásos legyen. hogy az ember legnagyobb ereje a közjó érdekében. Minden és mindenki egymással kapcsolatban van. vagy éppen védi. Semmi és senki nem áll egyedül. Minden teremtmény élete össze van szőve másokéval: a dédelgetett függetlenség elképzelt önállósága csak öncsalás. Csak akkor fedezzük fel homályosan. az embernek nem is szükséges. Az emberiség különösképp összekapcsolódott egymással. Tanításuk bőségesen igazolja magát a leghaszonelvűbb területen. nem tudja teljesen elszi- . Ez a csendes folyamat sohasem szűnik meg működni.Dr. Ez a tevékenység az ember tudat alatti énjében állandóan folyik. vagy kiemelkedően gonosz emberek életében meglepően bizonyossá válik. hanem a társadalom sajátja is. Nem vonhatja ki magát ebből. hogy milyen potenciál van rejtve a koncentrált és kontrollált gondolkodás mélyén. hogy tudomása legyen róla ahhoz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 509 feltételeket vagy más elméket vonzza. A Himalaya erdeiben keresztbe vetett lábbal és jóindulatú arccal ülő régi bölcsek ezt az alapigazságot tanították tanítványaiknak. egész külső létét ez veszélyezteti. ha egyedül van.

meg tudja-e mutatni a kötelesség helyes útját? A felelet erre az. A társadalmi és egyéni idealizmust egyaránt az elérhető célra kell vonatkoztatni. Hozzá tud-e járulni a filozófia valamivel is az etikához. és csakis akkor juthatunk a régi és zavaró problémák kielégítő megoldására. mint ami eddig volt. A filozófia . egy tehénre. Arra leszünk kényszerítve – akár tetszik. az emberiséget izgató legfontosabb többi kérdés már egészen másképp látszik. Ha még egy barlangba vonulna is vissza. vagy valakire. akár nem – hogy a régi kérdéseket új formába öntsük. ha ez a társadalom csak két személyből áll. amelyben ezek a feltételek megadhatók.. Itt a filozófia tanulója ténylegesen is látja tanulmányai értékét és a felvilágosult belső meglátásban – amely meg fogja neki mutatni hogy hogyan cselekedjék helyesen. ha a szerencsében néha meg is bukik. bölcsen és jól – megkapja jutalmát.Dr. aki időnként meglátogatja. amelynek a tejét issza. vagy éppen két millióból. amely elkíséri. szüksége volna egy kutyára. hanem jobbátételére is. Ha felfedeztük ezt a nagy igazságot. az már társadalmat alkot. hogy egyedül a filozófia képes ezt megtenni. amelyek pontosan ugyanazok akkor is. mivel az ideákat gyakorlati következtetésekig követi. Az az atmoszféra ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 510 getelni magát. és lám! ahol kettő van. mivel a vonatkozási standard teljesen más lesz. teljesen más lesz. Akkor. A filozófia nemcsak a világ kiértékelésére hivatott. különben veszélyes lehet. A filozófus sohasem bukhat meg az életben. az az etikai elvektől függ. Hogy ebben a társadalomban milyen magatartást vesz fel.

vagy sem. b) Mi a bizonyítéka annak. amelyet valaha is felvethetünk. Az az etikai probléma. hogy vajon az. mint azok számára.Dr. vagy ne gondolnánk valamire. a következő: a) Mi az ember legmagasabb feladata közvetlen feladatával szemben: a lényegesnek és valódinak a hozzájárulóval szemben. Az emberi kultúra teljes skáláján is mérve. vagy amire gondolunk helyes-e. És hogy . lehet ennél valami is hasznosabb? Nincs a napnak olyan pillanata. melyik az a standard mérőeszköz. akik a tiszta tudást keresik. ne csinálnánk valamit. akik az etikai vezetés valamilyen elvének hiányát érzik az életükben. A filozófiában a legnagyobb segítséget találják meg a gyakorlati élet követelményeinél a helyes döntések és elhatározások elérésben. hogy a tiszta filozófiának mennyire gyakorlati kapcsolata van az élettel. amikor ne lennénk valamivel elfoglalva. egy vég nélküli. amelyek közül néhány pl. és ez a folyamat így megy egész éber életünkön át. Ezért éppen annyira hasznos azok számára. amit teszünk. Az ember mindennap szembetalálkozik a következő két kérdéssel: Mi a helyes iránya cselekedeteimnek? Mi az a helyes dolog amelyet keresnem kell? Ehhez több hasonló probléma is szorosan kapcsolódik. egyike a legalapvetőbbeknek és legfontosabbaknak. ami egyben azt is mutatja. amivel a kötelességeket mérhetjük? Az összes fentebb felsorolt probléma filozófiai probléma. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 511 iránytűvel – vagyis biztos vezetővel – igazítja az embereket a helyes irányba. hogy az ilyen feladat és kötelesség nem az emberi képzelet alkotása? c) Van-e egyáltalán. szüntelen folyamatban. és ha van.

Az ember életét rendszerint a vágy uralja. vagy tudat alatti gondolati kivetülése. szimpátia és antipátia kezd helyére kerülni. Különös fontossággal bír ez azok számára. vagy a társadalomban egyéb fontos beosztást látnak el: pl. legyőzi a rossz szokásokat és kiküszöböli a neurotikus félelmet. másrészt a vágyat. célt és értelmet visz az ember életébe. szenvedély. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 512 az ember mit mond ki jónak. nevelők vagy üzletemberek. mint tudatos vagy tudat alatti életfilozófiájának tudata. Az így nyert előnyök hatással vannak az életnek mind az egyéni. nem pedig a részleteket. Az embernek az univerzumról alkotott általános szemlélete. vagyis tudatos. Minden vágy. jogászok. és mit rossznak az tulajdonképpen nem más. E vizsgálatnak és tanulmánynak az eredménye az érzelmi egyensúly helyreállítása: rendeződik a vérnyomás. az élettel kapcsolatos fontosabb elvek megállapítását tartja szem előtt. mind pedig a hivatásbeli oldalára. elsősorban az alapvető és nem különleges szabályok megalkotására törekszik.Dr. vágyakozás. amikor jobban megértjük őket. amikor jobban megértjük magunkat és a világot. . Lecsendesíti a szenvedélyeket. Megnyugvást önt a szívbe. érzelem. orvosok. akik más emberek vezetésére hivatottak. vagy tudat alatti filozófiai szemlélete teremti meg azt a standardot. és a belső elválasztású mirigyek működése normálissá válik. erély. Amikor a filozófia az életmódra vonatkozik. amivel megkülönbözteti vagy megvizsgálja egyrészt a kötelességet.

az emberi örömöktől és érdeklődéstől mentes embernek kell lennie. hogy az élettől elfussunk és eltávolodjunk. Az igazi filozófiában nincs helye az ilyesminek. hanem gyakorlati edzést is a bölcsességre. ami minden módon segítségére lesz az életben.Dr. aki vágyait meg akarja zabolázni. Az ilyen egészséges önfegyelmezést nem szabad összetéveszteni azzal a természetellenes és egészségtelen magatartással. . ami mindent tagad és visszautasít. a semmihez sem kötődöttség megelégedettségét. A minden impulzusra reagáló gyenge ember nem ismeri a függetlenség érzésének nagyszerűségét. etikai és fizikai jellemvonások kialakulását teszi lehetővé. ami emberi. hogy a filozófusnak aszkétának. nem pedig azért. amelyben sokat tanulhat és megértő módon élhet. A tapasztalat nemcsak elméleti táplálékot kínál föl neki a gondolkodásra. még inkább szüksége lesz a fegyelmezéssel létrejövő belső erőre. amelyben sokat tanulhat és megértő módon élhet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 513 Félreértés lenne azt gondolnunk. Az alacsony gondolkodású aszkéta megveti az életet. míg a filozófus viszont hasznos iskolának. és a világot áruló csapdának tartja. Mindazonáltal Cupidót és a vágyat nem árt. És amikor az ilyen ember az igazságkeresés útjára lép. Ez az önfegyelmezés olyan mentális. élettagadónak. Azért születtünk és azért vagyunk itt a földön. hogy éljünk. Minden szenvedélyes embernek. ha rövid pórázon tartjuk. A tapasztalat nemcsak iskolánk. Minden túlzás hibához és tévedéshez vezet és megakadályozza a tárgyilagos tisztánlátást. valójában bizonyos mértékig aszkétává kell válnia.

ezt a helyet saját bensőjében találja meg. Az aszketikus élet jó és szükséges kezdés. A bölcs ember egyetért Terence soraival: „Ember vagyok. az ember rossz útra téved.” Kísértés nélkül fog majd mozogni a nagyvárosok zsúfolt utcáin. hogy elmeneküljön az életből. A látszólag egymásnak ellentmondókat egymást kiegészítővé alakítja! Ez az. hogy a szerzetesek színes ruháját magára öltve hívja fel magára a figyelmet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 514 A filozófus nem fél az élet semmilyen aspektusától sem. ami emberi nem idegen számomra. hogy ő is meg akar szabadulni a vágy rabszolgaságától. hogy belső nyugalmát elvesztené. amiért nincs szüksége arra. Ennél tovább azonban nem megy együtt a fanatikus aszkétával. semmi. de amikor merevséggé.Dr. vagy akár rossz – és olyan belső közönyre szert tenni. hogy semmilyen a világnak való hátatfordítás nem vezet bölcsességre. mivel azért született bele ebbe a világba. és derültségét megőrzi mind munkája. ahol bármikor menedéket találhat anélkül. Tudja. Fő törekvése a gondolatok ellenőrzésére és az értelem fegyelmezésére irányul. mint az aszkéta. és meg akarja szerezni az uralmat érzelmei felett. fagyossággá és hivatássá – sőt rögeszmévé – válik. Mindazonáltal abban egyetért a szerzetessel. mind pedig szabadideje . hogy erről bárki is tudna: nincs szüksége arra. hogy megtanulja annak leckéit. az lesz ennek a jutalma. Ha visszavonulásra van szüksége. míg az aszkéta barlangba vonul vissza. hogy képes lesz megszabadulni az érzelmi kötődöttség nyűgétől – legyen az akár jó. hogy elméje háborítatlan maradjon. amivel bármilyen környezetben dolgozni tud majd anélkül.

Egy fehér jázmin illata. és nem engedi meg. amihez az aszkétának visszavonulásra van szüksége. hogy mindezek hová tartoznak. mivel az. Mindkettőt szebbé is szeretné tenni. a festészet. hogy ezáltal megőrizze érzelmi egyensúlyát. A tevékenység és a magatartás problémája azonban nem meríti ki az embernek a társadalomhoz és a világhoz való kapcsolatát. mint kereséséhez egy útszakasz? Azok. Így születik meg a művészet. Honnan ered az embernek a zene. azzal a különbséggel csupán. akik úgy képzelik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 515 és pihenése közben is. hogy az emberi vonzódást kitörölje azért. Az igazi művész alkotása elsődlegesen imaginatív. Nem szükséges. nála mélyen az elméjében van elrejtve. hogy az élet teljes megértésére jutván tudja. mint másokban. és csak másodsorban abból az anyagból amellyel dolgo- .Dr. hogy kiűzze magából az egoizmust. a költészet az irodalom és más művészetek iránti vonzódása? Mi az a szépség. A filozófiának szintén meg kell találnia a helyet a művészet számára és megállapítania az egészhez való kapcsolatát. hogy kiváltson. A művészet a filozófiai vállalkozó szellem hajtóanyaga. hogy öncélúan rabjukká váljon. a lenyugvó nap vörösen izzó korongja a filozófusban éppen olyan örömet kell. hogy lemondjon a művészet és a Természet adta szépség élvezetéről. az építészet. Alkotásait elsősorban ebből az alkotó képzeletéből meríti. Nincs szüksége arra. hogy a filozófia az embert elszigeteli az életnek ettől a szép és érzelmekkel teli oldalától. ami az embert csalogatja? Az ember művészet iránti szeretete úgy fogható-e fel. tévednek.

ő ítélkezik és ő profetizál. Mozart. vagyis gondolatok szövedéke. mint a mentális képek. annyira elmerülni benne. Hangját nem a templomban hallgatja azonban egy szűk körű gyülekezet. mint egy élénk álom”. csak tehetséges művészről vagy mesteremberről beszélhetünk. ami tulajdonképp nem más. elfelejt étkezni is. és indiai jógikhoz hasonló féltransz állapotban volt. ha az első hiányzik. ez derül ki megjegyzéséből: „Ma az író helyettesíti a papot. Ebben a magakészítette világban a művésznek annyira otthon kell magát érezni. röviden így írta le. Minél nagyobb egy művész kreatív ereje. annál eredetibb művek alkotására képes: az anyaggal való bánni tudás technikai ismerete még nem tett senkit sem zsenivé. írásaival ő vigasztal..Dr. A művész a misztikussal van azonos szinten. . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 516 zik. és minden külvilági zavar megtöri az alkotás ihletét. vagy kisebb mértékben van meg benne. addig a misztikus a békét. írásain keresztül az egész világhoz szól. semmiképp sem zseniről. hogy míg a művészet a szépséget keresi. A képzelőerő azonban végső soron nem más. szó szerint éjjel-nappal bezárkózott a szobájába regényeinek írása közben. Ő maga is tudatában volt művészete misztikus jellegének. Balzac pl.. aki már gyerekkorában zenei zseni volt.” Az igazi művészet terméke az igazi jóga gyakorlatával azonos. hogy a külső világot szinte elfelejteni látszik: egy igazi alkotás közben a művész egyedül akar lenni gondolataival. azzal a különbséggel. mint az első másolata. hogyan született meg benne egy zenei kompozíció: „minden zenei mű úgy születik meg bennem.

Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 517 Az inspiráció egyszerűen azt jelenti.Dr. . – mégpedig ugyanazon az úton – egy uralkodó ideában vagy egy gondolatsoron való teljes. és nem tudja. az eksztázis fennkölt óráiért sokszor napokig tartó sötét depresszióval kell adóznia. mivel mindketten tökéletesen hisznek mentális szerkezeteik valódiságában. mivel a munkáját művészi tökéletességgel csak tökéletesen koncentrált állapotban képes elvégezni. hanem azután nagyon sokszor mélabús melankóliába is esik. Tudat alatt mindketten eljutnak a mentalizmus igazságához. Végül is mindketten tudatos. félig tudatos. Nemcsak a fellegekben lebeg. nem is lehet igazi művész. nem tudja teljesen elfelejteni egóját. koncentrált önabszorpción keresztül. vagy tudat alatti mentalistákká válnak. énjéről. hogy a művészet ideái annyira elragadják és fogva tartják. A valódi művészi zseni nem is lehet más. Ha nem tud tökéletesen koncentrálni. hogyan tudná visszaszerezni és megtartani az ihletettség emelkedett perceit. mint mentalista. hanem időnként vissza is esik a földre. hogy egy időre teljesen ezek valóságának uralma alatt áll. Ha nem így lenne. Az inspiráció idejére a gondolatot érzi Valóságnak. Erre a tényre két magyarázat létezik: először is az alkotás folyamán a művész teljesen elfelejtkezik önmagáról. nem lenne képes őszintén interpretálni saját tapasztalatát és nem értené meg gondolatainak értelmét. vagyis ebből a szempontból az igazi művész igazi misztikus. A művész azonban nemcsak lenyűgöző eksztázisban részesül alkotása idején. A művésznek ezekért a percekért drágán kell megfizetnie.

pszichológiailag újra visszaesik a szokásos egoista és dekoncentrált állapotába. A karma elmélete. mint amilyennek annak előtte a materiális világot tartották. amit a művészettel kapcsolatban a filozófia tanít.Dr. mint amilyen a fekete és fehér közötti színkülönbség. elődeik munkája és kirohanásai folytán azonban a vallási tekintély intézménye erősen megrongálódott. hogy mind a művész. ugyanaz lesz. Bár jelenleg az élvonalbeli tudósok már kezdenek ebből a materialista felfogásból kikerülni. amikor teljesen képzeletében oldódik fel. az a nagyfokú öröm. mind pedig közönsége ugyanabban a képzeleti világban kell. amely az embert mechanikusan irányított kétlábú állat szintjére süllyesztette. amelyet a művész az alkotásnak ezekben a fennkölt pillanataiban érez. a múlt századi tudomány egy etikailag veszélyes materializmus helyzetébe került. Röviden ebben lehet összefoglalni azt az elemi ismeretet. Ez egyben azt is jelenti. hogy teljesen elmerüljön. amit majd ez a mű a nézőkből vagy a hallgatóságból vált ki. hogy miért szenved a művész. A tudomány népszerűsödésével Nyugaton a tömegek egyre kevésbé hajlottak a vallási . Ekkor ui. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 518 Másrészt viszont. A kettő közötti ellentét olyan nagy. Megérthetjük most. és meggyengült a befolyása. ha az ihletettség emelkedett pillanatai megszűnnek. ahol a gondolat éppen olyan valódivá válik. hogy az elme mindennek az alapja. és ez erősen hat az érzelmeire. Annak az elsődleges ténynek a figyelmen kívül hagyásával.

Olyan korszakkal nézünk szembe. hogy a már erejüket vesztett. A vallás nem tudja megállapítani ezt a folyamatot. annak egy bizonyos korláton belül tartása – határozottan kisebbedik. van elég bátorságuk. Lassan ahhoz közeledünk. Minden intézményes ortodox vallás megmentheti magát a krízistől. melynek előzetes jelei már megmutatkoznak. a társadalmi kötöttségek fellazulása. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 519 tilalmak betartására. az individuális standardok csökkenése és a társadalom nyugalmi helyzetének kimozdítására. A vallás közreműködésére mindig szükség van. de ennek helyesnek kell lennie. amikor a morális törvények hanyatlása. idejétmúlt régi szankciók alkalmazásával ezt a helyzetet nem lehet kielégítő módon megváltoztatni. Sőt. és az emberek számára jobb életet legyenek képesek találni. ha: először is. hogy csökken a vallásos hit és nő a közöny az erkölcsi törvények iránt. meg kell. hogy értsék. sőt hatásosan kiterjeszthetik befolyásukat. a háborúk utókövetkezménye gyakran az. amikor a vallás legfontosabb társadalmi létjogosultságát igazoló jellemzője – a tömegek életmódjára gyakorolt hatása. és mind a társadalom. ahol a forradalom után az intézményes vallást drasztikusan visszaszorították. Azok. akik szívükön viselik az emberiség jólétét és jövőjét. megzavarására irányuló általános törekvés együttesen etikailag veszélyes helyzet kialakulását eredményezi. mind pedig a maga szempontjából jobban tenné. és má- . ha a problémával bátran és józan ésszel nézne szemközt. Erre jó példa Oroszország esete.Dr. hogy – hogyha szükséges – levessék magukról rossz hagyományaikat.

de a legtöbb még nem hajlandó. Azok. jutalmuk mindenképpen nagy lesz. De mindaddig. vagy rendszerük megváltoztatására és átdolgozására. Afrika mohamedán. akik kellő időben alávetik magukat. A világ új gondolatokkal terhes. hindu és buddhista lelkészei is – ha kisebb mértékben is – ugyanezt tették. Az ember értelmi fejlődésével párhuzamosan kell fejlődniük. amíg az élő etikát fölé nem helyezik a halott történelemnek. és ami még ennél is rosszabb: aláássák saját követőik morális támaszait. amíg a legmagasabb fórumon merészen ki nem hirdetik a finomabb és racionálisabb fogalmakat. Az egész univerzumban a változás törvénye érvényesül. a meglevő irányzatok támadni fogják az idejétmúlt és elavult dogmákat. ha erre szükség mutatkozik. nem pedig hajthatatlan öncélú vakhitben megmaradniuk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 520 sodszor: ha fel tudnak nőni etikai legjobbjukhoz. és harmadszor. és amikor a vallási vezetők önként behódolnak e törvénynek. Néhány érzékenyebb egyházi vezető már feladta a régit az új tudásért cserébe. és Ázsia. Inge dékán nem habozott támogatni a merész racionalista változtatásokat a keresztény tanban. mint a környezethez való állandó alkalmazkodás.Dr. egy tarthatóbb és védhetőbb hitet. Legyenek képesek új hitek befogadására. A nyáj illúziója megbocsátható. a vallási vezetők tudatlansága és hajthatatlansága azonban nem. akik elle- . ha nem ragaszkodnak a gyermekes dogma mentális rabszolgaságához és intellektuálisan haladóvá válnak. bölcsességről tesznek tanúbizonyságot. nem is képes erre. sőt vajúdása is megkezdődött már. azok pedig. az egész történelem nem más.

A tradíció a szervezett vallásokat erős intézménnyé tette. Egy megrögzött vallási intézmény helyzete – amely merev módon követeli meg elavult dogmáinak követését és betartását. a tudomány és a vizsgálódás szelleme azonban alaposan kikezdte őket. Amikor ui. több megértést tanúsítana a misztikusok individualizmusa iránt és örömmel látná az előrehaladásukat. a vallásnak önként kellene megtisztítania labirintusát a tradicionális butaságoktól és egy intellektuálisabb szinten újraszerveznie magát. hogy az előrehaladottabbakat magasabb fokú tudásban részesítse. hasonló ahhoz az iskolamesterhez. De még ha ez a nem valószínű esemény meg is történik. Korunkban. vagyis azt. amikor a nevelés széleskörű és fejlett. mind másoknak csak használhatna. gyakran arra a téves következtetésre jutnak. Ha így tenne. .Dr. hogy magasabb osztályokba lépjenek. ugyanakkor nem engedi meg a régieknek. a tudatlan emberek azt gondolják. balgaságot követnek el. A vallásnak nem szabadna soha elfelejtenie magasabb célját. hanem örökké saját osztályában való maradásra kényszeríti őket. Még mindig nagyon sok ember marad megmásíthatatlanul elveszett a vallás számára. aki ugyan állandóan új tanulókat fogad be az iskolájába. Ezzel a magatartásával mind magának. az etikailag veszélyes háború utáni helyzet ezáltal nem lesz teljesen megoldva. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 521 nállnak. A vallásnak ezért fel kell nőnie a mai kor emberének szellemi szintjéhez. hogy a vallás csalárd. Remény van azonban arra – mivel szükség van rá – hogy új energia kifejlesztésével bátran rekonstruálja majd magát. és semmi hajlandóságot nem mutat korunk ismeretei iránt –.

Bárki. vagyis a gondolat fennmaradását a Tudat Alatti Elme szférájában. hogy azok. E tiszteletreméltó tan indiai neve: karma. idők folyamán sok hozzá nem kapcsolódó babona csatlakozott hozzá.Dr. hogy a szokásszerű gondolatok tendenciákká formálódnak és így hatnak jellemünkre. Mit lehet tenni? Az orvoslás abban a megfontolásban van. hogy a nagy társadalmi változások idején szerencsétlennek bizonyult az etikát bármelyik speciális vallásos hittel azonosítani. akik modern szemléletet vallanak. A történelem azt mutatja. vagyis az. Ennek az elvnek a kifejtése magában foglalja – másodszor is – a fizikai újjászületést. és amely a helyes cselekedet gyakorlására ésszerű indítékkal szolgál? A válasz erre az. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 522 hogy az erkölcs mítosz. hogy a legésszerűbb tan Ázsiában már nagyon régóta létezik. aki szívén viseli az emberiség jólétét. amely ezeket az embereket felemeli. míg az élénk fantáziájú emberek sok vallásos dogmát összekevertek azzal. Sajnos nem maradt fönn eredeti tisztaságában. nem pedig lealacsonyítja. ami egy sértetlen etikai rendszer alapvetően ép és tudományos alapja. E tan lényege először is: a pszichológiai reakció. hanem a reakció rejtélyes elvén keresztül saját magunkra is. De lehet ilyen alapot nyerni? Van racionális etika. hogyha figyelembe vesszük. nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a sötét kilátást. nem nagyon hajlanak az etikai buzdításokra. hacsak ezek nem tudományosan megalapozottak. míg e cselekedetek nemcsak másokra hatnak. ez végül előbb vagy utóbb cselekedetekben fejeződik ki. valamint előbb vagy utóbb a többé- .

amelyek a gondolkodó embereket az így feltáruló óriási lehetőségek folytán alaposan felkavarták. és így bennünket sértenek meg. amelyekkel másoknak jót teszünk. hogy az ember szerencséjének szüntelen forgandósága alatt bizonyos ritmus rejtőzik. míg azok a cselekedetek. E szerint nem beszélhetünk – egy bizonyos felsőbbrendű lény által kibocsátott önkényes és tekintélyen alapuló parancs értelemben – természeti törvényről. Az ember gondolatában hoz létre egy ilyen természeti törvényt annak leírására. A karma szükséget teremt a rendbehozásra és kiigazításra és elkerülhetetlenül újjászületéshez. elkerülhetetlenül visszaverődnek hozzánk. Az első kettő a következő: a) az élőlények kifejlődésének elmélete.Dr. Az első a Természetben előforduló valamennyi élő- . a mozgásba hozott dinamikus tényezők számára kivezetéshez vezet. a magunk javára íródnak. amelyekkel másokat megsértünk. hogy a Természet egy bizonyos része hogyan viselkedik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 523 kevésbé ugyanannak a „karakter”-nek vagy személyiségnek e földön való ismételt megjelenését. Ezt a doktrínát – amely az emberek körülményeiben és jellemében mutatkozó különbségekre keres magyarázatot – a mentalizmushoz hasonlóan a régi indiai bölcsek fedezték fel az elme intenzív koncentrációs ereje segítségével. b) az energiamegmaradás elmélete. Ennek az elvnek a következménye a személyes bűnhődés. Simán beleilleszthető két nagy XIX. A karma tökéletesen tudományos törvény. valamint három másik. az előzőeknél kevésbé szenzációs felfedezésbe is. századi tudományos felfedezésbe. vagyis azok a cselekedetek. Megállapították.

mint bármi más hipotézis. a hatás-ellenhatás törvényét. axiómáját. Az univerzum egysége: létének alapvető törvénye. számunkra szintén fontos elmélet. Ha időben még messzebb nyúlunk vissza. Mint molekula kezdünk és mint bonyolult ember fejezzük be. Már óriási utat tettünk meg a jelenlegi életünkig. Bár a még korszerűbb szemléletek további módosításokat hoztak létre. amihez a befejezettség szükségének érzése hajt bennünket. Valamennyi tudományág kapcsolatban van a másikkal. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 524 lényféleséget bizonyos fajta fejlődési sémába illesztette be. A Természet nagyobb változásainak evolúciós karaktere és az erőmegmaradás még mindig jobban illik az általános univerzális fejlődés ismert tényeihez. míg a másik a különböző energiaféleségeket sorolta egyesített rendszerbe. A testi tulajdonságok öröklött tulajdonságok. A harmadik említésre méltó tudományos elmélet az átöröklés. Egy láthatatlan cél felé nyomulunk előre. hogy valamennyi analóg módon támogatja azt. Az univerzum egy egységet alkot. hogy az élet valamennyi megelőzőnek a folytatása. nevezetesen Newton 3. egyik sem áll teljesen elkülönülten a többitől. Az evolúció elmélete azt mondja ki. amely szerint valamennyi élet végső soron egységes. De van egy ötödik. találunk egy negyedik fontos tudományos elméletet is. de itt .Dr. alapelvükben azonban változatlanok maradtak. Csak láncszemek vagyunk egy hosszú sorban. Amikor az összes fentebb felsorolt tudományos elméletet összevetjük a karma tannal. azt találjuk.

Az energiamegmaradás elve azt a tényt fejezi ki. hanem másokra és az emberre sajátmagára gyakorolt hatásuk formájában újra megjelennek. Az örökléstan azt mondja ki. Ennek az útnak a vége ui. E törvény bárminemű megsértése a reakció folytán előbb. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 525 még nincs vége. Helytelen cselekedeteink valamikor visszaütnek ránk. Az univerzum egységes jellege magába kell. A mentális tulajdonságok átadott tulajdonságok és csak egy korábbi földi létből lehet származtatni őket. hogy az átalakulás folyamán semmi energia nem vész el. az a fenséges felfedezés lesz. amit adunk. az emberi gondolatok és tettek is energiának foghatók fel. később ugyanaz visszatér hozzánk. hogy foglalja az ember életét. Hasonlóképp az elmének is kellett bizonyos léttel bírnia a születés előtt. amikor rájövünk. vagy utóbb meghozza saját büntetését szenvedés vagy viszálykodás formájában. . még további hosszú út vár ránk. amelyet mi fizettünk. hogy az ember nem csupán egy szám a statisztikai összeírásban. hogy minden testnek volt bizonyos léte a születés előtt. Olyan magok. Bármit tegyünk is másoknak. Newton hatás-ellenhatás törvénye az etikai világban jelentkezik. ahol ugyanez érvényes. Az élet azzal a pénzzel fizet vissza bennünket. amelyekből tényleges idő-tér megjelenés lesz. Teljesítése pedig harmóniát és boldogságot eredményez.Dr. Hasonlóképp. amelyek nem semmisülnek meg. hanem egy áldott és üdvös Valóság tudatos résztvevője. Azt kapjuk.

azt a fogalmat. egy-egy új iskolapadnak az élet iskolájában. újjászületés. lassanként belátjuk. Mint ahogy a gyermek elemi nevelését a három R (reading. amelyeket különben a puszta véletlen szörnyű termékének. Minden inkarnáció e nevelés egy-egy szakaszának fogható fel. hogy azt aratjuk. minden egyes újjászületés a tapasztalatokon át szűri le a megfelelő tanulságokat. retribution) (visszahatás. egy szerencsétlen házasságban szenvedő asszony. Az ember igazi önéletrajzát az elme fejlődése adja. Ez a nevelés hosszú időn.Dr. amely ésszerű magyarázatot ad mindazokra a káros hatásokra. amit vetettünk. ’rithmetic) (olvasás. írás. A vakon született gyermek. majd tökéletesíti az észt és a gondolkodóképességet. vagy egy önkényes Istenség igazságtalan parancsának kellene elfogadnunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 526 Így az mondható. ugyanúgy a felnőtt emberét is három R (reaction. és büntetés) megértése és megtanulása alkotja az élet nagyobb iskolájában. hogy az emberi élet az elme. a jellem és a kapacitás iskolája. Mentálisan. újjászületések sorozatán át folytatódik. A karma törvénye az egyetlen. Az egész történelem allegóriává válik. a több- . mesterkéletlen géniuszban el nem éri fejlődése csúcsát. A karma nélkül e problémákat reménytelenül kellene feladnunk és megoldhatatlan rejtvényeknek tekintenünk. Valamennyi élőlény ilyen tanulóiskolában van. technikailag. a mocskos nyomornegyedben született és ott élni kényszerülő emberek. rebirth. a képesség a képzetlen középszerűségből keletkezik és fokozatosan koncentrálttá válik. writing. etikailag. a létért való küzdelem először kifejleszti. számtan) megértése és megtanulása képezi az iskolában. míg a gyakorlott.

az egyénenként különbözik. amivel az élet megfelelőbb igazságára ad elfogadhatóbb választ. amelyek alapján az élet a puszta szerencse utálatos játékának. hogy érezzük jelen cselekedeteink jó vagy rossz következményeit. A karma azonban ésszerűen képes megmagyarázni mindezt azzal. Az emberiség ui. A karma minden születést magában foglal: visszahatásai a tett elkövetésének napján is jelentkezhetnek. de természetesen később is. akár egy azt megelőző születésben – elkövetett helytelen cselekvés jelenlegi hatására vezeti vissza. hogy egy korábban – akár jelenlegi. vagy egy kegyetlen Isten szerencsétlen játékszerének tűnik. Mindazonáltal ez a tan nem mondja ki. Cselekedeteink következményei azonban jelenlegi életünk bármely pillanatában beérhetnek. amelyeket mások követtek el. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 527 gyermekes családját eltartó apa halálos balesete – mindezek olyan tragédiák. akikkel kapcsolatban vagyunk ugyanannyi- . hogy nem tudunk mindig szabadulni azoknak a gonosz cselekedeteknek a hatása alól. tehát mi volnánk egyedül az okai. E tannal kapcsolatban az a helytelen nézet alakult ki. és egyáltalán nem szükséges a következő életekre várni ahhoz. mely szerint jelen gondolataink és tetteink hatásának realizálódását csak a következő újjászületésekben gondolja megvalósulni. annyira egymásba kapcsolt. A hatás-ellenhatás törvénye érvényes és kikerülhetetlen.Dr. hogy minden szenvedésünk kivétel nélkül megérdemelt. de hogy az ellenhatás időben mikor jelentkezik. egy élet helytelen vagy helyes cselekedetei ugyanannak az életnek a szerencsétlenségeit vagy szerencséjét eldönthetik.

A karma is csak egy része az életnek. hogy nem teszünk meg mindent. sem a teljes végzetszerűség nem tölti ki teljesen az életet. A kielégültség azonban gondolkodásra késztet. vagyis az időnek vagyunk a termékei. A szabad akarat eleme is jelen van. és ezért nem vagyunk hibáztathatók azért. ez pedig bölcsességre vezet. Amikor már kellő mértékben megégettük kezünket rossz cselekedeteink miatt. mígnem elégedettek leszünk. Valamennyien láthatatlan.Dr. De ebben az esetben megnyugodhatunk abban. vagy ellenségeskedünk. hogyan értékeljük ki helyesen az emberi lét ellentmondó helyzeteit. végül megtanuljuk. újra barátságokat kötünk. hogy a karma kiegyenlítő működéseképpen ténylegesen olyan jószerencsében is részesedni fogunk. amik vagyunk. Nem tudjuk a felelősséget áthárítani magunkról másokra rossz cselekedeteinkért. hogy jobbakká . bár ez is csak egy része az életnek. Vagyis sem a teljes szabad akarat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 528 ra. szenvedünk vagy örülünk és élettapasztalatra teszünk szert. mivel ezen nem segíthetünk. hogy az így létrejövő szerencsétlenséget is el kell viselnünk. régmúlt tapasztalatainknak és elfelejtett gondolkodásunknak. hogy hogyan viselkedjünk a másokkal való dolgainkban. vagy hasznot húztunk a jó cselekedeteinkből. A karma személyesen tesz bennünket felelőssé gondolatainkért és cselekedeteinkért. Hosszú tapasztalat után végre megtanuljuk. amely különben nem lenne a mienk. azért azonban már hibáztathatók vagyunk. újra szeretünk. A karma ezért nem ítél bennünket teljes fatalizmusra. Az egyes újjászületésekkel újra felvesszük a régi tendenciáinkat.

hogy az emberszeretet és könyörület csak akkor erény. ne pedig siránkozzunk miattuk. vagy egy későbbiben vissza fogjuk kapni. amit kiérdemeltünk vele. A karma számunkra biztosítékot jelent. mentális képességeinket pedig előző születéseinkből hozzuk magunkkal. mivel vagy ebben a születésben. amely a karmát csak morális síkra helyezi. a gyűlöletet pedig jóakarattá változtatja. Túlzott érzékenységüktől szenvedő jámbor emberek nem értik meg. Amikor az örökléstan pl. a karma-tannal ez jól megmagyarázható.. hogy kiegyensúlyozottabb személyiséget alakítson ki magában. hogy közepes. mivel intellektuális síkon éppúgy működik. mint ahogy azt az idő teszi. Fizikai képességeiket szüleinktől örököljük. nem tudja kellő mértékben megmagyarázni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 529 váljunk. egy gyengébb intelligenciájú jó ember egy magasabb intelligenciájú gonosz emberrel összehasonlítva egy ideig szenvedhet és veszteségben lehet része. Valamennyi tapasztalatot magában foglalja. Megtanít arra. vagy gyenge képességű szülőknek miért születhet kiváló képességű gyermekük. a fájdalmat pedig békévé szelídíti. de ha ez nem áll fenn. a csalódást fegyelemmé. hogy semmi erőfeszítésünk nem vész kárba. annak ellenére. hogy hogyan tanuljunk gyengeségeinkből. . Így az idő a legmagasabb tanító.Dr. mivel senki más halandó ember nem képes úgy tanítani bennünket. a tévedést lassan bölcsességgé. ha kellő időben és megfelelő személyre alkalmazva gyakorolják. hibává válik. hogy morálisan jobb a másiknál. Így pl. Meg kell tanulnia ui. Téves az a nézet.

amibe születtek.Dr. ahová kerülnek jelen születésükben – mindezek olyan dolgok. azt utasítják vissza. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 530 Azok. rendelkezne a jelenlegit megelőző születése összes memóriaanyagával. hogy mivel az ember nem emlékezik korábbi születéseire. Amit ma teszünk. hogyha az ember pl. Az első az elmének az az alkata. ezért a látszólagos elfelejtésért inkább hálásnak kellene lennünk a Természetnek. mivel az ember élete pokollá válna. ami körülöttük nyilvánvaló. Ez azonban szerencsére – lehetetlen. akkor rendelkeznie kellene az összes többi megelőző születésével is. A helyesen értelmezett karma sohasem bénítja meg a kezdeményezést. akik azt hozzák föl. akik visszautasítják a karmát. tekintet nélkül arra. A család. bármit is tegyenek ellene. a faj. Mivel ha nem lenne életünkben alvás. Ezeket a karma dönti el. mint ahogy hálásaknak kellene lennünk az alvás adományáért is. hogy a karma acélgyűrűt fon minden ember köré. ha mindenre kellene emlékeznie. az cselekvően fog közreműködni jövőnk kialakításában. Azok. hanem pozitívan előmozdítja. amelyeket nem tudják előre megválasztani. az ország. Jelen tapasztalataink közül is mennyi tűnt már el a tudat alatti tárházában? A másik az. teljesen képtelenek lennénk jelen életünkre koncentrálni. amely a tudat alatti és a tudatos kettős arcát tárja elénk. Bizonyos mértékig ezért az mondható. Saját életük bizonyos mértékig megváltoztathatatlanul előre elrendelt. két dolgot félreértenek. a körülmények. ezért a belőlük eredő jóból vagy rosszból nem származhat semmi haszon. hogy mit tettünk az elfelejtett vagy éppen az el nem .

képes egy mozgatott porcelán tányérba hulló tojást úgy felfogni. bölcs dolog a kínai technika alkalmazása. mivel egyidejűleg vagyunk múltunk szerencsétlen teremtményei és jövőnk reménnyel teli alkotói. Ezért mindenki számára van remény. hogy javunkra és ne kárunkra működjenek össze. Ez abban áll. sőt önkorlátozásunkkal előzzük meg őket. de van bizonyos szabadságunk is e korlátokon belüli működésre. amikor jobb. Ennek az a titka.Dr. Vannak olyan időszakok. Ezt a kevésbé ismert tanítást jó lenne szélesebb körben ismertté tenni és kihasználni a benne rejlő pozitív lehetőségeket. de vannak olyanok is. Amikor ez utóbbi áll fenn. Egy bűvész pl. hogy a tojás nem törik el. A helyes élet kialakításával – ami szintén művészet – össze lehet mindkét tényezőt hangolni. mégis bizonyos mértékig megváltoztatható a jellem megváltoztatásával. amelyek együttesen fogják alapvető mértékben a következő születésben a jellemet meghatározni. amikor harcolnunk kell a sors ellen. Ha el is kell viselnünk a sors által ránk kényszerített bizonyos mértékű korlátozásokat. hogy amikor a tojás lefelé esve éppen elérné a . ha türelmesen elviseljük. hogy bár az élet bizonyos eseményeit a karma többé-kevésbé előre meghatározza. hogy türelmesen és önként alkalmazkodunk ennek az időszaknak a korlátozásaihoz. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 531 felejtett múltban. mivel a jellem jelenti sorsunk magját és gyökerét. Amit az emberek a sorssal kapcsolatban nem értenek meg az az. A régi indiai tanítás szerint a haldokló ember utolsó gondolatai egyesülnek az ember általános és tudat alatti tendenciáival.

nem pedig szembefordulunk vele az elkerülhetetlen sorscsapások idején. amivel csökkenti az ütés hatását. Az ilyen szemléletben a determinizmus szükségszerű volt. Amikor az egyik ütni készül. Vagy figyeljük meg a ökölvívók technikáját. ami csökkenti az összeütközés hevességét. Az ember ennek következtében mindkét hatásban részesül. A tudomány megerősítése is felhozható itt. A tudomány régi nézetei kedvezőbbek voltak a karma-tanban való hit szempontjából. így a két sebesség azonossá válik. A régi szemlélet a fizikai törvények vasmarkába szorított világszerkezeten alapult. Mindezekből azt a gyakorlati tanulságot szűrhetjük le. a másik hátrafelé irányuló mozgást végez. a bűvész a tányért kissé lefelé mozdítja el. és az eredmény nemcsak jellemünk . hogy belsejében szabadságot őriz és rejt magában. Hasonlóképp a karma csapásait is azáltal enyhíthetjük. Javítsuk ki mentális és etikai hibáinkat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 532 tányért. Ezzel a felfedezéssel bezárult a kör: az igazság kettős arculata az univerzumban az.Dr. hogy uralkodó gondolataink megváltoztatásával idővel elősegíthetjük életünk fő irányvonalának megváltozását is. jóval nagyobb lenne az ütés ereje és az ebből eredő következmény. A kvantumelmélet és a határozatlansági reláció elve meglepő új fényt derített a fizikára. az új szemlélet viszont a szabad akaratban való hit szempontjából előnyösebb. felszínén pedig sorsrendelte végzetszerűséget. A modern tudomány azonban túljutott ezen a merevségen és behatolt az atomokon belüli különleges világba. Ha előre mozogna. hogy hajlékonyan alkalmazkodunk a megváltoztathatatlanhoz.

A karma azt mutatja meg. Az ember jelentős mértékben képes megváltoztatni a környezetét. mint a Mesternek ezek a kijelentései: „Amit vetettetek. Végül a jóga-gyakorlat és filozófiai meggondolás segítségével meg kell tanulnunk a nyugodt élet művészetét. A szerencse forgandó. hanem mert a törlést kieszközlők saját kicsinyes személyes előítéleteit sértette. hanem környezetünk pozitív megváltozásában is. A zavarokat és bajokat ui. nem kerülhetjük el. az ázsiai vallások és a primitív Európa pogány vallásai is kisajátították magunknak. el is fogja vinni őket. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 533 nemesedésében mutatkozik majd meg. Bár a karma valójában tudományos törvény. életét és körülményeit nagymértékben saját maga alakítja ki gondolataival. Ezzel a cselekedetükkel . ugyanúgy távozni is fognak. azt fogjátok aratni”. Mindezeken túl az elme szilárdan lehorgonyozva marad ott. De tételét képezhetné a modern keresztény tanításnak is – mivel Jézus után 500 évig benne volt a keresztény hitben –.Dr. hogy miért kell ennek így lennie. vagy a kereszténység osztatlanságát sértette volna (hol találunk számára világosabb támogatást. mivel a sors végső soron abból alakul ki. ha a konstantinápolyi zsinatban ki nem törölték volna a keresztény tanításból: nem mintha ez Jézus etikáját sértette volna (mi lenne jobban harmóniában vele. mint Origenesnek a nagy keresztény pátriárkának az írásaiban?). Ugyanaz az erő. ahová tartozik – az igazságban és nem az illúzióban. ami felszínre hozta. hogy hogyan lehetséges mindez. a mentalizmus elmélete pedig azt magyarázza meg. de ahogy jönnek. amit az ember korábban gondolt és tett.

amire semmilyen irracionális és összefüggéstelen dogma nem tudja rávenni őket. hogy a gyűlölet éles bumeráng.) Az igazság ezt minden esetben megköveteli. A modern tudományos ismeret könnyen hozzáilleszthető ezekhez a tanításokhoz. hanem a gyűlölőre is. Az ilyen felismerés és megértés természetes velejárója egy egészséges erkölcsi élet kialakulása lesz. hogy legyen. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 534 megfosztották a Nyugatot egy tantól. hogy életük az univerzumban a megértést illetően fokozatosan növekvő evolúciós folyamat kell. ha nem torzítjuk el őket. Amikor megértik. kezdik majd helyesen felbecsülni fizikai. mivel egyedül ezek magya- . amit tesznek. akik hevesen reagáltak rá. erkölcsi és mentális értékeiket. sokkal elővigyázatosabbak lesznek majd mind cselekedetüket. (Sigurgeir Sigurdsson főtisztelendő.Dr. de még jobban megköveteli ezt a nyugati civilizáció biztonsága és túlélése. akik nemzeteket kormányoznak és befolyással vannak a gondolkodás kialakítására. Amikor megértik. amely nemcsak a gyűlölt személyre sújt le. mind gondolkodásukat illetően. mielőtt ezt az egyik legsötétebb emberi bűnt elkövetnék. mivel ezekkel az emberek felelősségteljesebbekké válnak. kétszer is meggondolják majd. a nevelésre. és az eredmény sikeresnek is bizonyult különösen a fiatalabb generációk körében. hogy nem tudnak menekülni annak a következményeitől. hogy a karmát és az újjászületést elfogadja. vallásos hitre. feltéve azonban. A Nyugatnak nagy és gyors szüksége van arra. Ez a rehabilitációs munka azoknak a kötelessége. Amikor az emberek megtanulják. Izland püspöke és egy személyes barátom bátran vállalkozott erre a kezdeményezésre. amelyet valóban megérdemel.

hogy mivel az ember egész élete és tevékenysége tisztán mentális. így ténylegesen és univerzálisan az elmének olyan állandóságot kell feltételeznünk. Ezért szükséges. időtől és tértől nem korlátozottan. vagy egymásra hathatnak hosszú és nagy távolságú téren keresztül. gondolatai a tudatalatti mélységében tűnhetnek el. Majdnem mindenki kiabál valamit. de el nem vesznek. Az elme ui. Eddig a filozófiailag képzetlen tömegek nagyobb igénye miatt felejtettük el valójában egy időre a filozófust. Bábeli zűrzavarban élünk. mivel ezek mindketten szintén az elme termékei. lehetőleg jó hangosan. mivel kevesen mondják meg nekünk. Így a karma-tan mentalista igazolást is nyerhet. Eleddig a karmával tudományos és gyakorlati szempontból foglalkoztunk. mint elme. és mégis minden kiabálás ellenére csak kevésnek sikerül bármi értékeset is mondani. amit normális esetben nem adnánk meg neki. Ezért az ideák individuális áramlatai megint megjelenhetnek. szüntelenül újratermeli szerkezeteit. hogy a világunkat elsődlegesen felépítő szubsztancia a gondolat. hogy az egyszerű elméjű hottentotta hogyan fejlődik hegeli gondolkodású szintre. Továbbá fel kell tételeznünk azt is. A világ jóléte. . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 535 rázzák meg tisztán.Dr. hogy mielőbb széles körben ismert legyen a karma-tan. és hogy az anyag tulajdonképp nem más. Az ősi filozófiai tanítás teljesen más szempontból világítja meg a tárgyat. Azt mondhatjuk azonban ahogy azt a mentalizmus vizsgálatakor láttuk –. hogy egyáltalán miért is vagyunk itt a földön.

Mindaddig. egyetlen dolog sem létezik a saját akaratából és jogán. Ezt mutatja jelen vilá- . hogy nyomon követhető emberről emberre. amíg az én és a te közötti szakadék éppen olyan széles és éppen olyan mély marad. hogy a művész eksztatikus békéje az alkotó ihletettség idején. hogy másoktól teljesen függetlenül képes biztosítani magának a boldogságot és jólétet. Kevesen tudják. és hogy a világ rejtett szervezete olyan összekötött. Az egész világot átszövi az egymáshoz kapcsolódás hálója. Láttuk. nagy terhet cipel. hogy szenvedjen. hogy a magunkról való elfeledkezés a kulcsa egy magasabbrendű boldogságnak. örökké tartó keserű csalódásra van ítélve. De az is kiderül e vizsgálatok során. Sőt. miután minden tényt igazoltunk és bebizonyítottunk. hogy egyetlen izolált dolog sem létezik az egész univerzumban. mint amilyen most. Ennek megértésére meg kell előznünk most egy pillanatra a magasabb tanulmányokat. az én és a te egyaránt arra van ítélve. Az „én” ui. a filozófia egyik következtetése ennek az ideálnak a leszögezése lesz. akár öröm. hogy ez többnyire annak a következménye. teremtményről teremtményre egy titkos fonál. és eszünkbe kell juttatnunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 536 A filozófus azonban a karmánál magasabb indokot talál a magasrendű és önzetlen. és a misztikus békéje a meditáció folyamán hasonló egymáshoz.Dr. társadalmi etika gyakorlására. amikor felismeri az igazságot és a valóságot. hogy aki azt hiszi. A filozófiában. a relativitás elméletének egyik filozófiai vonatkozása az. hogy egy időre felszabadulnak énjük béklyója alól. személyes ill. legyen az akár bánat.

A ford. mivel mindkettő szempontjából helyes és jó.. Az emberről alkotott nézete a társadalomról mint egészről alkotott nézetével azonos. hogy a filozófus közömbös a körülötte zajló események iránt. hogy ezek után a legmagasabb etikát kell gyakorolnia. mind pedig az univerzum végső valóságát akarja kifejezni. hogy valamennyi teremtmény és dolog végső soron egy. hanem azért. Annak a felfedezésével ui. Érdekelt bennük. vagy a másik ember szempontjából helyes és jó. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 537 gunk gazdasági. legfeljebb csak illuzórikusra. és hogy az Önvaló (ezzel a mesterségesen képzett szóval – amely a szerző korábbi könyveinek olvasói előtt már nem ismeretlen – a későbbiek folyamán gyakran találkozunk majd: mind az ember. hogy ezek az események ítéletét befolyásolják és a békéjét veszélyeztessék. Aki élvezi ennek a bölcsességnek a privilégiumát. mivel nem közömbös számára társai jóléte. mivel ez önmaga szempontjából. A filozófia önkontrollt hirdet. és az emberiség szolgálatát támogatja nemcsak azért. Azt azonban nem engedi meg. amelynek ismeretére jutott más . hogy kétélű fegyver van a kezében: egyik éle ez a privilégium. ami az évekkel csak egyre inkább nő. Ezért azt tanítja.). a másik pedig egy új felelősségérzés: az a tudás ui. politikai és társadalmi egymásrautaltsága is. míg társai boldogtalanok.Dr. Helytelen ezért az a régi nézet. automatikusan arra is rájön.. aminek birtokába jutott kötelezi. hogy az individuális ember mindaddig nem juthat igazi boldogságra. mivel mindezek között megőrzi a nyugalmát és személytelen gondolkodását.

és ezek ellenkezőjét távol tartanunk. ugyanannak a nagy embercsaládnak a tagjai. mint annak a felismerése. hogy a karma kegyesen bánjon velünk. nekünk is nagylelkű és önzetlen cselekedetekre kell törekednünk. vagyis e kettős kötelesség bélyegét kell mindig magukon viselniük. Ennél magasabb etikát sohasem tanított egy vallás sem. a józan ész diktálja. mint a jóllakott milliomosnál: értéke messze fölülmúlja egyszerűségét. ami az embert képes lenne jobban segíteni abban. ha mások tennének nekünk. Nem létezik más életelv. mint Jézusnak és Krishnának.Dr. Egyaránt jó a barna bőrű keletieknél és a fehér bőrű nyugatiaknál. nincs más választása. amely csodákat képes tenni. Az ilyen bölcs felfedezi. éppen olyan megfelelő a rongyos koldusnál. és amely univerzálisan alkalmazható minden emberre. Ha tehát azt akarjuk. mindnyájan egy Végtelen Élet gyermekei vagyunk. és semmiféle tapasztalat soha nem sugallhatott ennél ésszerűbbet. az élet minden helyzetében és minden időben. Mi ui. hogy a világ jóléte azonos saját jólétével. Olyan szabály ez. hogy azt az aranyszabályt. Ettől kezdve individuális én-jének szolgálatát az Összes szolgálata váltja fel. amit szeretnénk. hogy azt tegyük másoknak. Cselekedeteinek nemcsak saját érdekét kell szolgálniuk. . hogy a lét rögös útjain simán és akadálytalanul haladhasson. hanem másokét is. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 538 élőlénynek Önvalójával azonos. Konfuciusznak és Buddhának ez az egyszerű életelve. Egy igazi bölcs ezért nem lehet hegyi barlangjába zárkózott remete.

hogy mivel Buddha a nem ártás doktrínáját tanította (aminek egyik modern és ismert képviselője Gandhi volt). ez nem puszta érzelmi alapon nyugodott. változhat. mivel kétségek támadtak benne. mivel a jóakarat csak érzés. a jó és a rossz gyakran különös módon van összeszövődve. hogy az erkölcstannak nem lehet univerzális előírása.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 539 Ha azt kérdezzük. folytathatja-e katonai hivatását. Harmadszor: csak a filozófia biztosíthatja a teljesen az észen alapuló. hanem a teljes tudás és felismerés alapján. vagy meghatározni az igazságot. Az az ember ui. Ezt a tant csak a szerzeteseknek és azoknak az aszkétáknak szánta. Amikor Buddha könyörületet gyakorolt. ha már mindenkivel szemben jóakaratot tanúsít. hogy miért kell az embernek megtanulni. mivel minden emberi cselekedet bonyolult. Az igazság nem alapulhat érzésen.. erre az lehet a válasz. aki szerető feleséget és márványpalotát hagyott el a békéhez és az igazsághoz hasonló megfoghatatlan dolog keresése kedvéért. ezt valamennyi ember számára egyformán követendőnek szánta. és mint minden érzés. nem lehetett szentimentalista. az etikában pedig fokozatok vannak. akik viszszavonultak a világi élettől és annak felelősségeitől. etikailag magasrendű életet. a bölcs ezt válaszolta neki: . Másodszor pedig azért. Ezért amikor Simha generális megkérdezte Buddhát a tannal kapcsolatban. A Buddhához hasonló igazi bölcsek felismerték. mégis az önzőségtől és gonoszságtól mentes. hogy először is azért. Súlyos hiba lenne azonban azt feltételezni – mint amit gyakran feltételeznek –. és hogy a kötelességben fokozatosságok. vagy adja föl.

Ez a filozófia nem az érzelmi valótlanság etikáját tanítja. Bárki. amelyek gonoszak. hanem az ésszerű szolgálat etikáját. akit a bűntettéért megbüntetnek. ez nem akadályozza meg abban. . akik igazságos ok miatt harcolnak – miután kimerítették az összes lehetőséget. a bölcsnek azonban intelligens módon és belsőleg. míg a másik szentimentális. amit az igazság filozófiája is tanít ezzel a kérdéssel kapcsolatban. ugyanúgy értelmezhető. vagy hogy megbüntesse őket bűntetteikért. ezt nem a bíró kénye-kedvéből szenvedi el. Azok. hogy a békét megvédjék – nem hibáztathatók. Gandhi ezért a nem ártás elméletével a legjobb indiai miszticizmust képviselte. hanem gonosz cselekedete miatt. nem pedig bármit is azoknak az erőknek. ha semmilyen körülmények között nem ölnek és nem ártanak másoknak. hogy nem kell ellenállni a gonosznak. hogy végső soron egy a bűnözővel is. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 540 „Azt. aki megérdemli a büntetést. Betű szerint és külsőlegesen a misztikusoknak kell követnie. hogy megvédje magát vagy másokat a bűnözőkkel szemben. Csak az hibáztatható. mivel tökéletesen kifejezik azt a szemléletmódot. de nagy hiba lenne a sokkal magasabb indiai filozófia képviselőjét látni benne. A filozófia erős. Bár az utóbbi arra a felismerésre is jutott.Dr. Jézusnak az a parancsa. Nem tagadja. hogy a szerzetesek és misztikusok számára az a tökéletes magatartás. Az embernek saját magát kell tökéletesen feladnia.” Ezeket a szavakat csak azért idéztük. feltéve azonban – ahogy Buddha is rámutatott –. meg kell büntetni. aki a háború oka és előidézője. hogy mindezt gyűlölet nélkül teszi.

teljesen elfogadhatatlan a filozófia szempontjából. mert tudja. hogy ezáltal gondolkodásra késztesse. Annak. hogy ne tagadja meg a segítséget a szenvedő áldozatoktól.Dr. Sok csapás azért éri az embert. a szívnek és az elmének az ilyen gyengesége sohasem segítette Indiát. vagy ernyedt nem ártást hirdet az igazság vagy a jóakarat botrányos megsértése láttán. Azt a misztikust. amely arra tanítja. A keserű szenvedés árán kell megértenie azt. hogy bocsássa meg a jelenlétében elkövetett bűnt – azzal érvelve. amely letargikus tehetetlenséget. erővel is megvédje őket. nem képviseli India igazi bölcsességét. nem fél ezt megtenni. hanem éppen ellenkezőleg tesz. hogy megértse: büntetése saját bűntettének a gyümölcse. hogy szenvedést okozzon. hogy a szenvedés az ember legnagyobb tanítója. amely az embert az agresszív igazságtalanság vagy az erőszakos gyilkosság passzív szemlélőjévé teszi. A misztikus nem akar senkit zavarni. mivel amit az ember nem akar megtanulni azzal. aki ha szükséges. Az a tan. A filozófus azonban. és amikor ezt őszintén megérti. Amit néhány perces gondolkodással megtanulhatnak.” Az a miszticizmus. aki nem akar gondolkodni. hogy visszavonult a világtól –. meg kell tanulnia a szenvedéssel. hanem ha kell. A régi bölcseknek az ilyen félreértése. a büntetés előnyére lesz és nem fog tovább keseregni sorsa miatt. hogy az eszét használja. aki fél büntetni. és azt . mivel fél attól. amit a filozófia rábeszélésével nem ért meg. A filozófusnak az a kötelessége. hanem pusztán lealázta. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 541 Ahogy Buddha mondta: „a bűnözőnek meg kell tanulnia. szenvednie kell. az érzelmei vezetik. azt néhány év alatt fogja elsajátítani a szenvedés parancsára.

Ezért bölcs módon segít. akiken keresztül segítséget nyújthat a soknak is. hogy a forrásig kell elmennie. Valamennyien az én szemüvegén keresztül szemléljük az életet. Az igazi önzetlenség nem természetes dolog. hanem ha finoman is. mert ennek a ténynek a tudatos felismerése jelenti az ember fejlődésének nagyszerű célját. hogy mire van igazán szükségük. Így időt és energiát takarít meg. a filozófus viszont önzetlenségre törekszik és arra. Tudja. hogy nem szentimentalista. hogy ő is zavartalan maradjon. mert végső soron és titokzatos módon az egész emberiség egy nagy családot alkot.Dr. mert az az ismeretlen valóság. csak azt tudják. mintha egész idejét az egyes emberekre szentelné. mind a magunk. amelyet az emberek a maguk távoliságában Istennek neveznek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 542 akarja. A szívnek és az észnek egymást kell igazolnia. nem pedig az emberek módján. Azért. hogy sohasem voltunk igazán önzetlenek életünkben. a filozófus viszont tudja. „Miért kellene ezért jót tennem másokkal?” – ez a kérdés természetesnek hangzik. amit akarnak és kívánnak. mind pedig a világ titkos valóságát alkotja. hogy mindenkit szolgáljon. Aki ezt az egyetemes tudatot felfe- . Legőszintébb pillanatainkban felfedezzük. amelyet azonban mi inkább Önvalónak hívunk. hogy a folyót megismerje: a keveseket segíti. A filozófus azonban a maga módján segíti az embereket. A filozófia azonban erre azt feleli: „azért. Azért. Az emberek ui. de önmagunk kielégítését kerestük minden tettünkben. és végül összehasonlíthatatlanul több szolgálatot tesz. ami azt jelenti.

mintha ennek a fordítottja lenne igaz. akár tetszik. akár negatív értelemben. A filozófiailag kiegyensúlyozott. Mégis. hogy gondolkodjanak el azokon az értékeken. kevés örömből és sok nehézségből áll. úgy cselekednek. teljes megvilágosulásra jutott ember életének óriási lehetőségei vannak.” Mindnyájunknak dolgoznunk kell. ellentmondás nélküli összeegyeztetésére. vajon a kevesek eléggé bátrak-e ahhoz. hogy . a szenteknek az. hogy . Pusztán fenn akarják tartani magukat? Szórakozni akarnak-e csupán? Akarják-e megtudni életük és világ értelmét és igazságát? Végül is. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 543 dezte. a világ jobbátételéért önzetlenül tenni akaró. az előrehaladottabbaknak az. hogy a hátramaradottabbakat segítsék. akár pozitív. amiért dolgoznunk kell. a gazdagoknak az. csupán azt a végcélt tudja elénk tárni. akár nem és akár filozófusok vagyunk. hogy a bűnösöket felemeljék. hogy a gyengéket támogassa. de dolgozhatunk azért is. hogy az erősnek az a kötelessége. hogy a tudatlant a megvilágosulás felé vezessék. van mód az összes. életünket teljessé tegyük. a bölcseknek pedig az. Tevékenykedhetünk azért. akár nem. ha mindezt akarják. hogy életüket kockára tegyék a sorssal.” És mivel a tudatlanság jelenti az összes többi baj gyökerét. A legtöbb ember élete ui. hogy puszta megélhetésünket biztosítsuk. Az embereket meg kell tanítanunk. amelyet az élettől meg akarnak szerezni.Dr. hogy segítsenek a szegények terhein. A filozófia nem tudja ezt megváltoztatni. ezért Buddha szavaival „az igazság megmagyarázása és terjesztése a legnagyobb jótékonyság. egyidejűleg azt is látja. Ennél jóval kevesebb adottságú emberek is már csodálatra késztették modern világunkat.

A világtörténelem egyetlen ezt megelőző szakaszában sem volt ui. A világ elérkezett a könyörtelen felismerés idejéhez. Ez a csalódottság most hirtelen napvilágra került. Korunkban minden eddigi kornál nagyobb az a szükségszerűség. vagy Buddha idejében volt. egyoldalú. az élet félreértelmezése bábáskodott felette. főleg technológiai és nem teleologikai volt. hogy feladják eddigi kicsinyes egoista életüket. Modern korunk a legragyogóbb. nem csak magukon. nem is lesznek tudatában azok . Amikor az emberek materialista vonalon alakítják ki szokásos gondolkodásukat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 544 korukat gazdagabbá tegyék és mások üdvére váljanak.Dr. Az ideálok gyászos rokkantságában süllyedt el. hogy minél többen legyenek azok. Haladásunk ui. bölcsőjét pedig a kényelmes gépkocsik biztosították. amivel megérintheti ezt a nagy paradoxont? A világkrízis filozófiai szemlélete. hogy önmagát maga mögé hagyva kezeit olyan messze előre tudja kiterjeszteni. mint a halál? Vajon talál-e az igazság néhány követőt. de egyben a legszerencsétlenebb kor is egyben. de csalódottsággal és kiábrándulással fejeződött be. a szenvedés és a tudatlanság ilyen széles körű. Ma a megvilágosulás igénye jóval nagyobb. A tudomány óriási várakozásával indult. vajon elég bölcsek-e ahhoz. akik másokon is önzetlenül akarnak segíteni. aki teljes életével támogatja és szolgálja az igazság ügyét? Ki képes arra. életvitelüket és általános szemléletüket. Mammon jegyében született. Olyan lendülettel haladtunk előre. mint Jézus. hogy megcsalt bennünket a gyors és általános haladás érzése. amelynek nem lehet más vége.

nem lesznek képesek másokat helyesen kormányozni. irányítsák és befolyásolják.Dr. Mindaddig. nem pedig egy külső hatalom kényszeríti önkényesen rájuk. ill. részben magától a népétől. Az ilyen élet értéktelenségéről és sikertelenségéről csak nagyarányú külső megrázkódtatás győzheti meg őket. amíg gondolkodásunk megváltoztatásával meg nem változtatják ezeket a feltételeket. Ezt a sorsot az emberek saját maguk hozzák létre. hogy a tömegeket vezessék. számolni kell ezekkel a következményekkel. akik abba a helyzetbe kerültek. Mindaddig. hogy helyes irányban vezessenek. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 545 etikai veszélyének és annak. A közéleti emberek kikerülhetetlen kötelessége. Egy ország szerencséje vagy szerencsétlensége teljesen azoknak a kapacitásától és balgaságától függ. Nem szabad soha elfelejtenünk. A filozófia tanulmányozása nagyban segítené őket. képtelenek az utódok szemszögéből gondolkodni és korunkat az idő teleszkópján keresztül szemlélni. hogy mind a múltban – mind a jelenben egy ország vezetői és népe együttesen – gyakran nem is tudatosan – alakították ki azokat az okokat és feltételeket. . hogy születésük értékes lehetőségeit veszítik el ezzel. hogy e kötelességhez felnőjenek. amíg maguk sem látnak tisztán. Ilyen megrázkódtatást jelent a világkrízis: a két világháború szenvedésével és gyötrelmével együtt. A karma valamennyi nemzet és valamennyi individuális ember életében állandó működésben van. amelyek szenvedésükhöz vezettek. akik kormányozzák.

hogy életünk fejezzen ki valamit abból. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 546 Ezek kemény szavak. amit a koncentrált és zabolátlan érzelmek – akár a jó. hogy elfelejtettük azt a magasrendű célt. és porrá zúzni azokat a hazugságokat. kivéve azt. elméjükben. hogy a szenvedés maga is tanító. A világkrízis a tetőpontjára viszi a kiábrándulást és az elégedetlenséget. ami megmenti.Dr. és a keserű igazságokat annak a lerombolásával tanulja meg. amíg a vihar elvonul. nevezetesen azt. mint ezt az elsőt és alapvetőt – ha nem tudnánk. Joggal szomorkodhatnánk a gondolkodás nélküli tömegek láttán – akik minden dolgot fontosabbnak tartanak. amelyek között éltek. ami Európát romba döntötte és tönkretette. amikor – ahogy Szókratész mondta – úgy tűnt. a nacionalista gyűlölködés és a militarista terror a szörnyű tanúi planétánkon annak a ténynek. A helyes gondolkodás lesz az. A világ a Via Dolorosa útját járja. A faji gyűlölet. A helytelen gondolkodás az. de a robbanó bombák és a kínzó szenvedések már megkezdték széttörni az emberek illúzióit. hogy fal mögé húzódjanak és megvárják. ami az alap valósága. hogy szakítsuk szét azt az illúziót. a gazdasági antagonizmus. a társadalomban és annak szerke- . amit becsapott elmével épített föl. erőszakos változtatásokat hozva az emberekben. akár a gonosz – elérhettek. Érdemes arra emlékezni. Európa jelen helyzete nem más. mint annak a kifejezése. hogy semmit nem lehetett tenni. hogy a filozófia Görögországban akkor jelent meg. Egy világháború tíz évet olvaszt egybe. hogy az ego lenne az igazi valónk és a test a létünk. amiért erre a földre születtünk.

hogy a krízis időszaka alatt a filozófia elméleti tanulmányozása nem erős. A káosz és a háború ellensúlyozását azok az eszmék jelentik. hogy minden állandó. Így a fájdalmas szenvedés és a kiábrándult küzdelem bölcsességet terem. és fájdalommal teli. Az emberek rendszerint nem látják a létnek ezt az instabilitását. Igaz ugyan. Jelen korsza- . vagy változik. ahol ezt meg kell tenniük. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 547 zetében egyaránt. amelyek ezekből fakadnak. A világháborúk nemcsak személyes szomorúságot okoznak nekünk. de a gyakorlata nagyon is az. mennyire tudják megőrizni belső békéjüket. Néha álruhába öltözött barát is lehet. vagy eltűnik. nem látják. Nem szabad ezért a szerencsétlenséget úgy felfogni. megmutathatják mennyit értettek meg belőle. mennyire tudnak nyugodtak maradni a megpróbáltatások alatt. csalódással. úgy működik. hová tudtak eljutni.Dr. hogy az élet milyen mulandó valami. mint egy kegyetlen büntető. hanem mentális felébredésünket is elősegítik. ha olyan felelősségteljes helyzetbe kerülnek. A szerencsétlenség bölcsességet teremt és arra kényszeríti az embereket. mint valami ellenséget. gyengeségeiket kiirtja belőlük. mennyire tudnak helyesen és biztosan dönteni. A háború megláttatja az emberekkel. A filozófia követői ekkor ui. A forradalmak rendszerint a prelúdiumát jelentik az emberek szellemi kinyilatkozásainak. hogy a bölcsebb utat válasszák. amíg a külső súlyos feszültségek közepette energikusan és félelem nélkül cselekednek. A háború felrázza az embereket önelégültségükből. amit e szörnyű kényszerítő erő nélkül önként is választhattak volna.

Amikor látjuk. Így a mentalizmust az élet viszontagsága és forgandósága taníttatja meg velünk. ha szörnyűek is. változatlant és tartósat találjanak. mind a jövőben mentális. hogy a látszatok megcsaltak bennünket. és olyan gondolatokat vet föl bennük. vagyis gondolatok! És mik lesznek mindezek a jövőben? Szintén gondolatok! Ha ezért van elég bátorságunk. Az ilyen szenvedés nevelő hatású. a belső erősség friss forrása után kezdünk kutatni. hogy a logikai kört összekössük. nem lehet más a jelenben sem. amikor látják a pusztán materiális lét értelmetlenségét. Ezt a vágyukat csak a valóság keresése elégítheti ki. hajlandók vagyunk a valósággal kapcsolatban valamit megtanulni. Életük múló és instabil voltának felismerésével kezd megváltozni eddigi alacsony egoista szemléletük. amelyek különben nem merültek volna fel. Amikor felfedezzük.Dr. hogy valamennyi dolog mulandó. hogy valami stabilabbat. Amikor rádöbbenünk gyengeségünkre. kérdezzük ezért meg magunktól. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 548 kunk azonban – amelyet a hihetetlen gyorsaság és a hirtelen meglepetések jellemeznek – kezdi az embereket hozzásegíteni. hogy mindezt meglássák. De mik az emlékek? Mentális konstrukciók. . Így a háború arra tanít bennünket. hogy jussunk. hogy képtelenek vagyunk az életet helyesen irányítani. Hol van a házunk. hogy az. akkor arra a következtetésre kell. kezdjük az élet értelmét kutatni. ami mind a múltban. hogy mit jelent ez. amely romokban hever előttünk. az elveszett szerencsénk? Mivé váltak ezek mostanra? Csak emlékekké. mivel egyre inkább növekszik bennük az a vágy. amelyek élénk álmoknak tűnnek. hol van megölt szeretett gyermekünk.

igazi egyetemességgel jellemzett korszak kialakításáért kell küzdenünk. amelyek anyaga végső soron éppen olyan mentális. és a felébredés után eloszlik félelme és rettegése. ugyanúgy megváltoztathatjuk mi is fizikai szenvedésünket. Semmi nem tűnik egyszerűbbnek és mégis semmi nem olyan nehéz.Dr. Más út azonban nincs. Az a . Korszakunk ui. A háború rombolásait ki kell javítani. Egyedülállósága készíti el az utat egy egyedülálló reneszánsz számára. És ahogy az álmodó is lidércnyomásos álmában csak addig szenved. Ez az út a megbánás és a tékozló fiú útja. ideák. átmeneti. mint az álmoké. összes szörnyű drámájával és tragikus érdekességével együtt. ha ragaszkodunk a mentalizmus igazságához. ha ébren tartjuk azt az igazságot. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 549 Korunk minden szörnyűsége közepette megőrizhetjük nyugodtságunkat. amikor a történelem aktív periódusában van. amelyek ahogy jönnek. amikor az egész világ zavarodott és válaszút előtt áll. A filozófus mindenkinél jobban meg tudja mutatni másoknak a helyes utat. Egy új. hogy a rossz időket jobb gondolatokkal pótoljuk. hogy az éjszaka a hajnal érkezése előtt a legsötétebb. Mindig van ui. hogy mindezek tulajdonképpen csak ideák. amíg álmát valódinak hiszi. amely a szabaduláshoz vezet. Egy felejthetetlen korszakban élünk. ha mindezeket a terrorcselekményeket olyan tapasztalatoknak tartjuk. és a szenvedés megindult lavinaútját még nehezebb járni. olyan út. De az is igaz. Meg kell tanulnunk. ugyanúgy el is mennek.

A kör lassan bezárul. Ennek az a gyakorlati tanulsága. hanem rugalmasnak is. hogy ahol a változás törvényét figyelmen kívül hagyják. A legfőbb tanulság mindenekelőtt az. hogy a társadalomnak nemcsak stabilnak kell lennie. Tanulnunk kell az elmúlt századokból. ami az előzőnél könnyebb az. háborgó forrongás és egymással versengő ideálok. A másik tanulság. hogy a jelen ABC-jéből vett betűkkel fejtsük meg a jövő rejtvényét. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 550 feladatunk. a stabilitás és a rugalmasság közötti kettősség örökké megvan. de tudnunk kell mindig azt. Jelen korszakunkban a hangsúlyt a változásra kell fektetnünk.Dr. Egy korszak letűnését figyelve állunk. hogy a történelem által feltárt mozgalmakból levonjuk a tanulságokat és kövessük vaslogikáját. Az átmenetet szükségszerűen zavaros világnézetek. amilyenre a történelemben nem volt még példa. hogy egy ciklus végén élünk. elkerülhetetlen szenvedés lesz a vége. amikor a karma az összes nemzeti adósságot lezárja és a hátralékok nagy részét behajtja. hogy hogyan békítsük és hozzuk össze őket. brutalitása miatt a kiegyensúlyozatlan érzelmek és kizökkent elmék elvének tekinthető. Ezzel azonban nem azt akarjuk mondani. Kína példája azt mutatja. hogy az erőszakos. saját etikai vezetésünk és materiális profitunk érdekében. A régi világ emlékművei leomlanak. hogy a gyors változás elképesztően nagy folyamata zajlik szemeink előtt. A forradalom. forradalmi változtatásokat értjük ezeken a változásokon. vagy rebellis érzések és fanatikus indulatok jellemzik. E két erő. Az a kötelességünk. A forradalmak mögött egy .

ezt azonban a történelem sohasem igazolta. hogy balgaságáért megszenvedjen. A kettő azonban óriási mértékben különbözik egymástól. De ha ez hiányzik. Az egyik a forradalom. ha az emberek vágya összeütközésbe kerül a sors szándékával. bárki. amikor az egyik ember hirtelen rátör a másikra. Ezért mindenki előtt ott van a kettős lehetőség. Másrészt. Bárki részéről a szabadsággal való visszaélés megfékezést követel. és így a társadalmat félelmetes pszichológiai betegséggel: a gyűlölettel fertőzi meg. az az eredetileg jó célokat is lerombolja vele. Az emberek számára mindenütt lehetőség van arra. amikor ezt a „jobb” belátást az ész és rábeszélés eszközével érjük el. ezt saját veszélyére teszi. Aki rossz módszereket alkalmaz. hogy egy igazságosabb és jobb létet alakítsanak ki maguknak. A . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 551 millennium eljövetelében való misztikus hit rejtőzik. mind pedig a gondolkodó racionalistát ugyanaz a cél vezérli: jobbá szeretné tenni a világot.Dr. A társadalmi fejlődésnek többféle módja van. A konstruktív szolgálatra és az önzetlen kooperációra való hajlandósággal mindent meg lehet oldani. annak következménye a különben szükségtelen küzdelem szerencsétlensége lesz. Mind a gondolkodás nélküli forradalmárt. Van aztán más mód is. aki nem képes felismerni az idők szavát – amely egyike a gyors léptekkel előrehaladó ikonoklasztikus megújulásnak – és balga módon ellenáll neki. és ezzel készteti „jobb” belátásra. másrészt pedig. hogy alkalmazkodjon ezekhez az elkerülhetetlen változásokhoz. hogy túlságosan sietni próbál. egyrészt. mivel megszakítja az emberi serdülőkort azzal.

hogy új eszmék erjednek és hogy egy új. A XX. kulturális örökségünket. hogy a régi normákat megdöntsék. Ha felszámoljuk az összes vallási. ami értékes az örökségünkben. ami kiszolgálta az idejét. de azt nem szabad megengedni. A vezetők feladata. A bátor cselekvéssel társult éles gondolkodás óriási lehetőségeket rejt magában. filozófiai. amelyeket déd. mint pl. szűrjük ki belőle. hogy az ikonoklasztikus erők arra törekszenek. szörnyű és megbocsáthatatlan hibát követünk el. egy nem önkéntes és nem kívánt lemondást. de tartsuk meg. század zúgó.Dr. ami felszínes bennük. Engedni kell azért. etikai. misztikus. parancsoló áradatát nem lehet megállítani. hogy felfedezzék. nemes és nagylelkű szemléletre van szükségük. hogy szétrombolja azt. régi ideáljainkat. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 552 letűnő múltra vonatkozó hűség makacs ismételgetése értelmetlen.és ükapáink és azok elődei hagytak ránk. hogy a maga medrében lefolyjon. intuícióinkat. mivel az emberi lét legértékesebb elemeit vetjük el magunktól. személynek. Egyszerűsítsük és tisztítsuk meg ezt az örökséget. Ne hullajtsunk könnyet azon a múlton. A világ szomorú áldozatainak rettenetes állapotában nem látunk-e egy erőszakolt aszketizmust. amelyekhez ragaszkodtak? Az egykor oly gazdag hatalmaknak. egy rájuk erőszakolt feladását minden dolognak. London és Párizs hirtelen elszegényedésében nem látunk-e . Képzeljük el a Kelet és a Nyugat legmagasabb eszményképeinek és a kétféle – a legtávolabbi múltból és a legújabb tudományból eredő – felfedezés folyójának egyesítését! Addig is azonban meg kell őriznünk józan gondolkodásunkat. ami jó.

amikor megengedjük. az élet értelme. azt a többi embernek keserű csalódásokon és veszteségeken keresztül kell megtanulnia. hogy az 1929-es gazdasági világválság ugyanebbe a folyamatba illett bele? Nem arra tanítanak-e ezek mindnyájunkat. hogyha ez nagyobb értelemben egyáltalán jelent valamit. A fentebb elmondottakból láthatjuk. lehet családunk.Dr. hogy amit a bölcs önmaga akaratából mély elmélkedéssel tanul meg. hogy a tulajdont el kell dobni magunktól. ha úgy akarjuk. hogy a gazdagságot aszketikus módon meg kell dobni. hogy az emberiség saját akarata ellenére olyan nagymértékű tisztulási folyamaton megy át. hogy a Föld csak egy átmeneti és nem végleges otthonunk? Nem világos-e az. hogy az emberiség mindenütt ennek a keresésére van kényszerítve – ha nem is tud róla –. barátunk. Az ilyen magatartás csak a szerzetes számára helyes. mint a történelemben ennek előtte sohasem? Nem látjuk-e azt is. amitől senki és semmi nem foszthatja meg. amelyek bennünk vannak? A bölcs a boldogság alapját az elmében találta meg. hogy . hogy egész életünk és létünk fókusza nem lehet más. hogy lehetünk gazdagok. Ez azonban nem azt jelenti. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 553 egy rájuk erőltetett önsanyargatást és kényszerű hamuhintést és vezeklőruha-öltést? Nem látjuk-e milliók elszegényedésében. Amit jelent az az. a valóság – Jézus szavaival: a menynyek országa – utáni vágyódás és törekvés. de nem a bölcsesség embere számára. csak azt nem szabad elfelejtenünk. lehet vagyonunk és értékelhetjük a pénz hasznosságát is. mint az igazság. mivel minden más irány kudarcra van ítélve. hogy abban a pillanatban. szerethetünk. akkor azt jelenti. amely elidegeníthetetlen tulajdona.

akkor válnak mindezek számunkra álruhába öltözött átkokká és lesznek látens szenvedésünk forrásai. bár fokozatosan finomabbá. az élet a maga gondolati és cselekedeti változó panorámájával. végtelen személyi küzdelmeivel állandóan biztosítja mindezt. nem fog eltűnni a földről. és a katonák le is teszik fegyvereiket. ha ez a tökéletlenség neve. Ha az emberben levő vadállat meg is szelídül. az emberiség eközben mind jobban megtanulja.Dr. és növekvő szégyennel veti ki magából ősi brutalitásait és alacsonyabb szemléletmódját. A háború azonban gyakran az ember szemléletében levő önző és önzetlen irányvonalak közötti és az egységre. ill. hogy az életben tapasztalható küzdelem valójában nem a jó és a rossz. mivel az egész élet valamiféle küzdelem. A küzdelem mindaddig tart. hogy miért vagyunk itt a Földön. hogy se erőnk se időnk nem marad annak a keresésére. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 554 mindezek egész elménket elfoglalják. míg a világ fennáll. ó Glaukon. hogy mit is jelent a gonoszság. a szellemi küzdelem azonban folytatódik. . hogy legyen küzdelem. mérsékeltebbé és fizikai brutalitástól mentessé válik. Egyet kell értenünk Szókratésszel: „A gonoszság.” De Buddha arra is rámutatott. annak megbontására törekvő erők közötti kozmikus küzdelem fokonként mind nehezebbé váló periódusainak látható tetőpontját jelenti. Hogyan is tűnhetne el. Nem mintha háborúra lenne szükségünk szellemünk vagy szívünk vezeklésére és kitisztulására. ha egész időnket követelik úgy. és a véres háború rettenete meg is szűnik. amelynek a legyőzésén keresztül a tökéletesek igazolják értéküket?” és Buddhával: „Kell.

Vannak. mivel az erőnél van valami. Az ember előtt határtalan lehetőségek nyílhatnának meg. vezetőnek bátran elfogadott és önzetlenül alkalmazott intelligencia és ész a végén mindig domináns tényező. amit a tudományos forradalom okozott az embernek. ami történik. Ilyen értelemben minden. akik inkább az erőt. Azoknak. hogy jobban megvessük a lábunkat jövő életünket illetően. Természetesen nem az ereje. mint a Gondolkodás. hogy a bölcsek nem hajlandók elismerni. csak a lét egy korlátolt és tranziens szemléletének tekintik. ami nagyobb. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 555 hanem a tudás és a tudatlanság közötti küzdelem. De hová tűntek ezek az óriási hüllők? Valamennyien kihaltak. A negyedik és egyben utolsó levonható tanulság az. Az ember végül legyőzte mindezeket az állatokat. ha teljesen igába fogná a gondolkodásnak azt a csodálatos. hanem az esze segítségével. A tudomány csak egy szintjét jelenti ennek az erőnek. és nem az észt tisztelik mint a legerősebb társadalmi erőt. tanulmányozni kellene egy kicsit a történelmet. akkor a gigantikus dinoszaurusz lenne a Föld királya és a történelem előtti szörnyek örökölték volna régen a Földet. a fájdalomból és az örömből. Ez a valami pedig nem más. Ha az erő lenne a legnagyobb ismert dolog a világon. hogy a gonoszságnak pozitív független léte lenne. mivel félnek mindattól. hogy a megfelelő mértékben kiköszörült. bár oly kevéssé megértett erejét. és hogy amit megtanultunk.Dr. hozzásegít bennünket. Nem szabad elfelejtenünk. a kegyetlenségből és a jóságból tanuljuk meg. akik félnek tőle. A tudo- . azt a mindennapi élet küzdőterén fejezzük ki. Az a feladatunk hogy a bölcsességet valamennyi tapasztalatból.

de el lehet vágni a problémát is. Az intelligencia a jól alkalmazott gondolkodás virágaként nyílik és fokozatosan a spontán belső meglátás gyümölcsévé érik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 556 mány azonban csak egy kétélű kard. El lehet vágni vele az ember torkát. hogy az . hanem meg is kell értenünk. amelyek az életet bonyolulttá teszik. belsőleg tudjuk. éretté és tökéletessé válik. Hogy a kettő közül melyiket tesszük. akik ezen a különös planétán járunk és tanulságait megszívleltük. vagy a békén keresztül. El kell döntetnünk. sem az ember lármás nagyvárosi forgataga a színtelen Nyugaton nem lehet az igazi otthonunk. Az. annak a felelőssége rajtunk múlik. amely az ostobaságot követi. amikor viszont teljessé. önzőségre és a materializmusra tanítja. Így visszatérünk ahhoz a központi gondolathoz. hogy ezt az igazságot a szenvedésen keresztül akarjuk-e megtanulni. hanem az élet új megértésének felfedezésére. egyszerű környezete a színes Keleten. akkor pedig a bölcsességre. vagy egy új futólagos öröm felfedezésére van a legnagyobb szüksége. hogy sem a Természet békés. A kettő között található számtalan élet a földön csak egy-egy feladatot jelent az intelligencia iskolájában. Nem elég azokat a dolgokat keresnünk. Amikor az intelligencia csak részleges. ami a primitív vademberben mint az integrált lét teljes megértésének szenvedélye fejeződik be. az embert ügyeskedésre. Tudjuk. éretlen és nem teljes. az önzetlenségre és az igazságra. hogy a világnak nem egy új tudományos csoda. amely a filozófiát követi. Mi. nem pedig a kardon.Dr.

A filozófus az. hogy ennek a jelenségnek mi a tudományos magyarázata. Hogy ebben a kötetben érintettünk néhány problémát. sem a természettudós nem tud és nem ismer. mivel ez a hely az Önvaló ki nem taposott végtelenségében található. hogy kerüljön az élő emberek és nem a holtak világában. aki önmaga megértésére jutott. de nem tudja. A meteorológus viszont tudja. de viszonzásul sokkal többet kapunk. ne tévesszen meg senkit. Az én azonban nagymértékben megakadályozza az igazság keresését: olyan tű. A világ kutatása és megismerése végül is nem a halandó emberekért van. hogy hogyan éljen a tovatűnő csalóka áramában úgy. amelynek a befejezése a következő kötet feladata lesz. filozófiája pedig az önmaga felismerésére jutott világ általános tapasztalata. hanem az élő igazságért. de nem észleli a jelenségnek a szépségét. amelynek fokán az igazság tevéje nem tud áthaladni. A filozófia az őt megillető helyére kell. amelyet a filozófia oltárán fel kell áldoznunk. de sokat nyitva is hagytunk. Ebben ahogy tanulmányainkban előrehaladtunk – magyará- . nevezetesen azt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 557 ezektől olyan távoli helyen fekszik. Az egoizmusunk és az illúziónk az. hogy az alapokat elkészítse ahhoz az épülethez. amelyet sem a költő. sőt ennél még valamivel többet is. Az igazság filozófiájában minden tökéletesen záródik. A költő látja a lenyugvó nap szépségét. Az igazi filozófia célja azonban az igazság keresése és megtalálása. hogy a Valóság állandó nyugalmát soha ne veszítse el. semmi sem marad nyitva. ahová semmiféle hangos járművel nem tudunk eljutni. E kötetnek az volt a célja.Dr. A filozófus azonban mindkettőt látja.

amelyet a tudatlanságtól az igazságig tesz meg az etikai stagnálás és a felismerés állandó váltakozása között. hogy az emberiség hosszú és fájdalmas útja során. de szerintünk legalább még egyszer annyi ideje annak. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 558 zatot kapunk majd az emberiség legbonyolultabb rejtélyeire. mind az életet. A modern kutatások szerint legalább hétezer éve. amióta a Szfinx hallgatagon áll az egyiptomi sivatag elején. az ész és a szív kora váltja föl!” Ha tanúi voltunk egy kor haláltusája összes fájdalmának. akik a felszín mögött már megpillantották mind az embert. Őszintén remélhetjük. mint az amerikai Emerson. A világ csak lassan halad előre. Csúf gyermekkora szemünk előtt fejeződik be: heves küzdelmei csak az ifjúkori változás fájdalmai. Talánya éppen olyan mély csendből ered. amikor a szörnyű kereszt árnyékában állt Pilátus előtt. tanúi leszünk egy új kor eljövetelének is. Azok.: Mi az Elme misztériuma? Mi a Halál jelentése? Mi az Isten? Mi az Ember? Miért ajándékozott meg bennünket a Természet az Álommal és az Alvással? Ne essünk kétségbe a világ gonoszságának láttán. hogy domináljon nemcsak azért. mert ezzel akarjuk megvigasztalni magunkat. . mint amilyenbe Krisztus merült. mert az élet alapelve az egység. hanem azért. a végén a jóakarat kell. mint pl. aki szerint „a négylábúság kora megszűnik. ahol az emberibb élet lehetségesebbé válik. nyugodtak és szilárdak maradhatnak. tévedések közepette. látszólagos visszaesések és periodikus botlások.Dr.

ahol sok száz évvel ezelőtt az elfelejtett régi indiai bölcsek tanították ezt a tant. A kambodzsai ősi Angkor elhagyatott romjai között ült és figyelte amint az éj győzedelmeskedett a nappal felett. tüskés ágak vették vastagon körül. mint az előrenyomuló dzsungel őrszemei. de a bölcsei által tanított szent igazságok még ma is élnek. választ nem adott. a Khmerek büszke dicsőségének már letűnt múltjára. az ég ragyogó csillagmiriádja ünnepélyes elhagyatottság látványára tekintett le. denevérek émelyítő ürüléke vonta be a szent ereklyéket. Amit nem tudott kinyilvánítani szavakkal – mivel az túl van a szavakon – senki más sem képes kinyilvánítani. Nem lenne-e csodálatos. Ezek számára íródott elsősorban ez a könyv. bár ajkuk néma és testüket meg is semmisítette az idő. majd a csillagokra várt. Vajon Krisztus tudta? Mégis.Dr. amivel az ember legállandóbb kérdését tette fel. a Ramayana isteneinek megcsonkított szobrai szétszórtan feküdtek a földön. Az út azonban – amely az ilyen nagyszerű felfedezéshez vezet – feltérképezhető azok számára. hogy megjelenjenek az óriási méretű templom felett. akik keresik. zuzmó és kúszónövény szegélyezte a faragott istenek panelfalát. hogy ezeknek az embereknek az ősrégi . gyíkok mászkáltak istenkáromló módon a leesett Buddhák nyugodt arcain. Ajka nem nyílt szólásra. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 559 „Mi az igazság?” – kérdezte a római helytartó. Ez a fajta idő nélküli igazság jelentkezett erőteljesen a szerző egyik esti meditációja idején a trópusi dzsungelek földjén. Az épület több helyen töredezett volt.

mégis örök új tudománynak csak örökösei. . Ezért az író mély tisztelettel hajol meg azoknak az ősi himalayai bölcseknek a tudása előtt.Dr. nem találtunk egyetlen fontos tantételt sem itt. Mégis. nem pedig felfedezői vagyunk. amikor Európában a civilizáció fejlődése még el sem kezdődött – korunkban megint meg lehetne ismerni és tanulmányozni kétezer év elteltével ugyanúgy ismét? A Múlt halotti urnájából ugyanaz a bölcsesség szabadult ki most. De mivel ultramodern ruhába kellett öltöztetni. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 560 bölcsességét – amelyet már akkor tanították. akik a kinyomozhatatlan idők óta az Igazságot élve megőrizték. amely ne lenne megtalálható a régi szanszkrit könyvekben. Ennek az örök ősi. jelenlegi indiai örökösei számára talán nem olyan tisztán ismerhető fel. hogy időnkhöz és igényünkhöz egyaránt jobban megfeleljen.

Dr. akik nem ismerik. Három éve ui. Ezek elsősorban azoknak a nehéz körülményeknek köszönhették létüket. hogy e könyvnek van néhány hiányossága és homályossága. vitát és kritikát váltott ki azok között. amely sokáig visszatartott engem attól. De a fő ok talán mégis másutt keresendő. és ez a türelmetlenség állandóan ösztökélt engem. amelyet eddig követtem. És mivel ez a magyarázat minden igazságkereső számára nagyon is fontos elvekre vonatkozik. egy nagyobb számú tanulócsoport már türelmetlenül várta a megígért könyv megjelenését. jelentősége – még azok számára is. e könyv megjelenése oly sok megjegyzést. hogy kötelességemnek tartom – mindezen személyek. A . őszintén meg kell mondanom. hogy magyarázattal szolgáljak. hogy ezzel a magyarázkodással irányomban ellenséges légkörbe ereszkedjem. amelyek önmagukban is kétségtelenül hozzájárultak ennek a helyzetnek a kialakulásához. de magam felé is –. akik korábbi könyveimet ismerték. mint az a vonakodás. hogy látszólag hirtelen eltértem attól az irányvonaltól. és érdeklődést sem mutatnak munkám iránt – nagyobb. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 561 Függelék NÉHÁNY FÉLREÉRTÉS TISZTÁZÁSA Annak következtében. amelyekben e könyv íródott. Először is.

annyira ismeretlen és szo- . és ezért az átlagolvasónak nehézséget okoz. Ezért az első kötetben az egész tanításnak csak egy elemi részét foglaltam össze és adtam közre. az egymásnak ellentmondó doktrínák vizsgálata és a természetes előítéletek kísértése közepette. és a többit egy következő kötetre halasztani. mint az előzőekébe. éles gondolkodást követel. akik ezt a magasabb tant saját erejükből elsajátították. és közzé kellett adnom azt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 562 háborúra való tekintettel az az igényük – hogy helyes magatartásuk kialakításában segítséget kapjanak – kényszerítő és halasztást nem tűrő volt. Kétségtelen. és nehezen rágható problémákat tárgyal. olvasása kétségtelenül nehezen emészthető. Mivel elsősorban metafizikai anyagot foglal magában. Ezért nem lehetett tovább halogatnom az írást. Kitartó és koncentrált figyelmet. olvasása természetesen még több nehézséget okoz majd másoknak. Ez a tan annyira nehezen érthető. Mindig is kevés volt azoknak a száma.Dr. ha éppen olyan könnyű szívvel vetette magát bele a könyv olvasásába. akik az igazság sarkcsillagát választották vezetőjüknek. E könyv ezért elsősorban a kiválasztott kevesekhez szól. mint egy holdtalan sötét éjszakában egy sűrű erdőn átvezető út megtalálása. Általában majdnem minden tanuló mögött – aki e tan tanulásába kezdett – egy megfelelő vezető állott. ami nem volt még befejezett és teljes. hogy ez a könyv jellegét tekintve jelentősen eltér az eddigi könyveimtől. Írása nehézséget okozott számomra is. nem pedig misztikus tapasztalatot. mivel ilyen finom metafizikai igazságokon keresztül a megértés útjának megtalálása – kezdettől egészen a befejezésig – nem kevésbé nehéz.

mint eddig sőt az ember egyik legfontosabb és leghasznosabb tevékenységének is . hogy mind a jóga. mind a miszticizmus (e kettő közé általában egyenlőségjelet tettünk) haszontalan és illuzórikus tevékenység. mivel rámutattam – arra ahogy általában a kettőt jelenleg ismerik –.Dr. Kevéssé vigasztal az. hogy bizonyos részletek valóban könnyen hozzájárultak a téves benyomások kialakításához. és amikor lehetőségem volt az átolvasására – vagyis amikor már túl késő volt ahhoz. hogy a legtöbb tanuló szükségszerűen tele van bonyolult és bizonytalan kérdéssel és kétséggel. a második viszont fenntartja az ítélkezés jogát. hogy az ilyen bonyolult és nehéz anyagnak ilyen befejezetlen alakban való bemutatása rendszerint együtt jár azzal. A könyv korrektúrájakor Indiában voltam. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 563 katlan. többen azt olvasták ki belőle. mivel épp az ellenkezője az igaz. A meditáció gyakorlását mindenki számára továbbra is éppen olyan fontosnak és lényegesnek tartom. mindkettő korlátokkal rendelkezik és nem adhatják az ember számára a lehetséges végső tapasztalatot. hogy az első látás általában gyors véleményt szül. Először is. Következésképp – ahogy egyesek vélték – a korábbi könyveimben hangsúlyozott meditáció gyakorlásának fontossága sem érvényes többé. hogy a tanítást illetően komoly és súlyos félreértések merülnek fel. Az ilyen félreértés bizarr és fantasztikus. Állandó megválaszolásuk és megértésük elősegítése ezért elengedhetetlenül szükséges. hogy lényeges változtatást lehetett volna eszközölni benne – észleltem. Sajnos.

ezt csak azért tettem. bárha most már látjuk is korlátaikat. azzal a figyelmeztetéssel. nem pedig a személyes kielégülést célozzák és mivel a szokásos miszticizmustól a metafizikai tanulás választja el őket (amelyet az első kötet tanulmányozása tesz nagymértékben lehetővé) ezért e gyakorlatokat „ultramisztikus”-nak és „filozófiai”-nak neveztem el. valamint az átlagos jógik hiányosságát és a meditációt végzők által általában elkövetett tévedéseket. hogy munkájuk nem fejeződik be sem az egzaltált transz-állapottal. Ellenkezőleg.Dr. Az alapgyakorlatok – amelyeket korábbi könyveim tartalmazzák – tehát maradnak. Közülük ki nem esett abba az öncsodáló hibába azt képzelve. De mivel a gyakorlatok szellemüket tekintve személytelenek. hogy az . hogy bizonyos meditációs gyakorlatok a mű legértékesebb részét képezik majd. nagyon is nagy az értékük. Ha ezért bátorkodtam az utóbbiakat kritikával illetni. mivel inkább a végső felismerést. Pontosan ugyanabból az okból kifolyólag hangsúlyoztam önkényesen a szokásos miszticizmus elégtelen voltát is. míg ezen az alacsonyabb és előkészítő gyakorlatokon át nem mentünk. hogy megkülönböztessem őket a jobban ismert elemi gyakorlatoktól. nézetüket tekintve pedig univerzálisak. A második kötet megjelenésével látni fogjuk. hogy akkor a korábbi jógagyakorlatok végzése hiábavaló lenne. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 564 egyben. hogy előkészítsem az utat e majdnem teljesen ismeretlen és magasabb gyakorlatok feltárására! Ezt semmiképpen nem szabad úgy értelmezni. sem a különböző misztikus jelenségek észlelésével. mivel a magasabb szint nem érhető el anélkül. Ezzel a tanulókat akartam védeni a lehetséges túlkapásokkal szemben.

amivel másokat rászedtek és kizsákmányoltak. hogy valójában mi is történik vele a misztikus transz. az utazási körülmények azonosak. igen. akik önmagukat csaló látszatokká degenerálták. mivel a tanuló nem érti meg megfelelően. amelyek a jógikra. pl. hogy a fent említett veszélyektől megszabadul. . de tudással kell végeznie. Mind a kettőt ugyanazok a behatások érik: a táj ugyanúgy változik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 565 első eksztatikus egzaltáció az Istennel való közvetlen kapcsolatot jelenti. Jobban megérthetjük az elmondottakat egy szemléltető példa segítségével. a látnoki víziók vagy az eksztatikus elragadtatás alatt. Az Isten nemcsak halvány hitet követel távolról. a gyermek veszi föl a pénzt a bankban. okkultistákra és misztikusokra leselkednek és amelyek az egész világon szedik a maguk áldozatait. vagy szélsőséges egoistákká vagy balga szentimentalistákká váltak. Csak amikor az ember gondolatai pontossá. Képzeljük el. világossá és tényszerűvé válnak. számára talán értékesebbnek tűnnek a súlyosabb fém aprópénzek. vagy olyan kultuszt állítottak fel. remélheti. egy nagyapa utazik az unokájával. csak amikor érzései majdnem látnoki önmegértést tesznek lehetővé és csak amikor a tapasztalatai a teljes megértéssel helyükre kerülnek. És ezek annak következtében alakulnak ki. hogy egy idős férfi.Dr. A kereső hittel kezdi. hanem tényleges észlelését közelről. Ezek olyan valódi veszélyek. Ha pl. hogy a belülről származó szóbeli kinyilatkoztatás és üzenet Isten utolsó szava lenne? Ki nem hallott olyanokról. De míg az idősebb ember teljesen értékeli minden benyomás jelentőségét. vagy azt gondolva. a gyermeknek csak halvány elképzelése alakul ki mindenről.

Talán – mint ahogy a miszticizmus történetében gyakran előfordult – a nem lényegest. mint egy kígyó. korábban. mint egy gyermek. amely a legmagasabb cél elérésének útját állja. hogy valójában mi is történik vele. hogy eksztatikus örömei. a látnoki vízióknak. Pl.Dr. amelyek énje hiúsásának hízelegtek. Végül. megértenie. Egy napon ui. hacsak nincs teljesen tisztában ezeknek a misztikus jelenségeknek az eredetével. mivel ezeknek a csodálatos tapasztalatoknak a birtokába jutott. és így erősíti azt az akadályt. amelyeket ezekkel együtt szintén tapasztal. arra ébred majd. Az univerzális létet kell ui. Hasonlóképp. mivel nem ismeri őket. hogy minimális értéket tulajdonítson annak. a nem fontosat és a tovatűnőt gondolja lényegesnek. a filozófiailag képzetlen misztikus jelentős tapasztalatokra tehet szert. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 566 mint a többjegyű papír bankjegyek. hogy egzaltált érzései teljesen kimerültek. tulajdonképpen gyengítették őt. hanem olyan okosnak is kell lennie. mindig hajlamos elképzelhetetlenül nagy hibákat elkövetni. hogy nem elég olyan ártatlannak lenni. vagy intuitív szóbeli közléseknek a misztikus nagyobb jelentőséget tulajdoníthat. hogy énjének jelentőségét eltúlozza. Nem értette meg ui. mint a világ nem materiális volta érzésének. Most felfedezheti. Ezen túlmenően. és a „lélek fekete éjszakájá”-nak és a tökéletes „szellemi szárazság”-nak a nyomasztó tapasztalata lesz úrrá rajta. és ehhez a gondolkodás képességét kell megfele- . amit kicsinyíteni kellene. valószínűleg arra is hajlamos. fontosnak és állandónak. Így hajlamos lesz arra. de nem érti. okkult tapasztalatoknak. amelynek ő csak egy részét képezi. aminek maximálisat kellene és felnagyítja azt. vagy a belső békének.

mint amilyennel egy gyermek rendelkezik. Semmilyen esetben nem lesz képes megmaradni abban az eksztatikus állapotban.Dr. amelyről naivan azt gondolja. Valójában azok az erők. a Daduhoz hasonló középkori indiai misztikusok az „elszakadás időszaká”-nak nevezik. Szent Teréz a „lélek elhagyásá”nak. Keresztelő Szent János a „lélek fekete éjszakájá”-nak. de Sanctis és Barbanson . hogy Isten elhagyta őt. Underhill. nem veti magát alá a végső úthoz tartozó fegyelmező gyakorlatoknak. és ez a visszaesés okozza azt a szörnyű és melankolikus tapasztalatot. tulajdonképp csak az Önvaló lángjának szegélyét érintette. A perzsa szufi misztikusok ékesszólóan írják le „az elkülönítettség lelki gyötrelmét”. nem pedig a lényegét. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 567 lően kifejlesztenie. amikor a misztikus „nem tudja világosan látni az Istent a megértés fényében. Inge. a középkori keresztény szent elmondja. „Az Ismeretlenség felhőjé”-nek szerzője arról a rettenetes időszakaszról beszél. Susa. hogy állandóan birtokába juthat. aki azt képzeli. Ezért válaszolta a következőket Nagasena buddhista bölcs Malinda királynak. és nem tudja érezni sem a szeretet szépségében”. amelyet majdnem minden előrehaladott misztikus ismer. aki megkérdezte tőle.” A misztikus. Ha ui. ami hatalmas és vég nélküli. hogy az Önvaló birtokába jutott. előbb vagy utóbb visszataszítják. hogy a gyermekek miért nem érhetik el a Nirvánát: „olyan korlátozott elmével. amelyeket maga hozott működésbe. erőfeszítései csak éretlen ugrásokként foghatók fel a Valóság tengerébe. hogy tíz éven keresztül menynyit szenvedett attól. nem lehet megérteni azt. a modern nyugati misztikusok pedig mint pl.

hogy a „lélek fekete éjszakája” tapasztalat csak az előrehaladott misztikusoknál következik be. amit a misztikus gyakorlatok kedvéért otthagyott. És ez a valami a metafizikai tanulmányban található meg. az az automatikus törekvése. hogy igazolja őket. hogy az ember könnyen hívő hajlamait fegyelmezze. amelyen a világot megint meg kell találnia. hogy az egyensúlyt helyrehozza. szavai és cselekedetei legtitkosabb működését. Az így nyert tudással aztán megvizsgálhatja az igazságot. ami tapasztalatában fontos. Nagyon fontos megjegyezni azonban. hanem vennie kell a fáradságot. hogy hidegen. ami csak véletlenszerű és járulékos. Elég türelmének kell lennie. A Természetnek ui. minden belső tapasztalatot szét tudjon szedni. az anyag és az elme misztériumát. Nem szabad intuícióit magától értetődőnek tartania. sivárságnak. mind az Önvalónak az igazi metafizikai értelmét és jelentését.Dr. amely az intenzív misztikus tevékenység és az eksztatikus tapasztalatok időszaka után következik be. hogy kivizsgálja mind az univerzumnak. és hogy megtanítsa arra. Az embernek elég bátorságra kell szert tennie. És amint ez az utóbbi átesik a racionális meta- . Feltétlen szüksége van valamire. amelyhez a legélesebbre köszörült gondolkodóképességét használja fel. amellyel a miszticizmus erőteljes túlzásait megvizsgálja és ellenőrizze. hogy megkülönböztetni legyen képes azt. értékelheti és szabályozhatja belső fejlődésének menetét. hogy tanulmányozza az idő. a tér. hogy lépjen rá a végső útra. hogy kifürkéssze az emberi ego valódi természetét és hogy feltárja gondolatai. a misztikus intő kéznek foghatja fel. megrekedésnek és kiaszottságnak mondják. attól. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 568 lelki kimerültségnek.

amely felé a meditációnak haladnia kell. amíg az ego erősen létezik benne. nem pedig végleges. maga elismerte „A titkos tan” (The Secret Doctrine (Vol. szükségszerűen csak átmeneti jellegű lehet. a világgal való egység – amelyet a misztikus bizonnyal tapasztal – csak érzés. és hogy milyen nehéz azon az egyenes és keskeny úton maradni. bár a szerzőnek ez a hatalmas műve nem foglalkozik az univerzummal a végső álláspontról nézve. hogy rámutasson arra a további útra. de még nem megértés.Dr. Los Angeles facsimile edition) 169. Mindez bevezetés ahhoz a magyarázathoz. Mindaddig ui. mint amilyennek Blavatskyné számított – akinek a nevét a miszticizmus. A metafizikai gondolkodásnak itt kettős haszna van. csak időszakos és nem tartós. amely a magasztos Önvalóhoz vezet. És ez az irány az univerzális személytelen EGÉSZ egybehangolása felé mutat. Még olyan úttörő kutató is. oldalán tett óvatos utalásaiban. vagy ezotericizmus”. hogy milyen könnyű a szilárd meggyőződésében rejlő puszta fikciókat valódi tényeknek látni. az ember felfedezi. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 569 fizikai vizsgálat tisztító tűzpróbáján. Nemcsak a misztikus tapasztalat ellenőrzésére szolgál. hanem arra is. hogy egyedül a filozófia képes „az abszolút és végső fényt meggyújtani” és hogy „a metafizikán kívül nem lehet semmi okkult filozófia. Az ego kiművelhető és a misztikus tapasztalat – az egoista érzések elcsitításával – ennek . csak próba – és kísérletképpeni. amikor az ego időszakosan megszűnik benne. hogy a valamennyi lénnyel való harmónia. az okkultizmus és a jóga támogatására gyakran idézik –.. 1. csak közvetett és nem közvetlen. valamennyi ilyen tapasztalata misztikus transza idején.

Csak a buta értelmezheti így. amit az érzés váltakozóan érez a meditáció folyamán. amíg az ész megcáfolhatatlanul nem igazolja. meg kell vizsgálni és meg kell érteni az én valódi természetét. aki naponta maga is odaadással gyakorolja a jógát. amíg rendíthetetlenül meg nem ismeri az éles belső meglátás fényénél azt. amelyeket tettem. hogy tökéletesítsük. fejezzük be a jógagyakorlatokat. hanem olyantól. Az ezen a módon szerzett tudás olyan fegyverré válik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 570 az igazságnak erős és pregnáns célzását adja.Dr. ha azt gondolnánk. nem a jóga ellenzőjétől származnak. Ez kettős folyamatot foglal magában: először is. ahhoz. gyakorolni kell az ultramisztikus kontemplációs gyakorlatokat. mind pedig az én fölé emelik. hogy azok az ellenvetések és kifogások. mint hízelegni. Emlékeztetni kell olvasóimat arra. ezek a kifogások egy barát megfigyeléseit és megjegyzéseit jelentik. hogy arra buzdít. amellyel ez ego biztosan legyőzhető. ha az összes lét rejtett egységének valódi és tartós tapasztalatát akarjuk megszerezni. A filozófiai megkülönböztetés jógájának csatlakoznia kell a koncentráció és a belső odaadás jógájához. amely végső jellegének ismételt és kitartó kutatásával és elemzésével érhető el. másodszor is. amelyek a tudatot mind a gondolkodás. és ez a végső útra való rátérés. A meditációt nem kell abbahagyni. és a barátok azok. de mindaddig csak utalás marad. akiknek van bátorságuk megmondani nekünk inkább az igazságot. amivel jobban segítenek bennünket. holott csak azt célozza. Az „én” végülis csak egy úton győzhető le. mivel a meditáció a helyes . valamennyi szükséges ui. Ezért súlyos félreértése lenne ennek az új könyvemnek.

és ismertetjük az ultramisztikus meditációs gyakorlatokat. rámutatva az utóbbi magasabbrendűségére. hogy az ész nem éri el legteljesebb fejlődését. Ez súlyos tévedés. A másik magyarázatra szoruló félreértés mindegyiknél veszélyesebb a tanuló szempontjából. mert a gondolkodás és tapasztalat egy magasabb dimenziójába emelkedünk. mert a dolgok szélesebb megértésére jutottunk. de arra is. hogy a metafizika absztrakt szintjén működjön. hogy értéktelennek nyilvánítsuk azt. ami igaz és hasznos a maga korlátozottabb helyén. amelyben a legfelsőbb metafizika építményének zárókövét helyére tesszük. Az ilyen kiszélesítés és elmélyítés a végső út. Első kötetünkben a talajt készítettük elő a mag számára. nem szükséges. Elsősorban az európai és amerikai olvasók félreértéséről van szó. mit akartam mondani. hogy megtagadjuk azt. Azért. hacsak nem lehet felemelni a tudomány konkrét szintjéről. Erősen hangsúlyoztam annak . és ilyet biztosan nem állíthattam és nem támogattam soha. Az első kötetben szétszórtan végig megtalálható világos célzások és nyílt állítások ellenére sokan félretettek engem. lelkesedésünkben nem szabad azt a hibát elkövetnünk. amelyet a másik kötet vet majd el. A könyvben megmagyaráztam a különbséget az intellektus és az ész között. hogy a legfelsőbb igazság elérésére a gondolkodás képessége önmagában elég.Dr. Azért. De szükség van arra. amit már elértünk. mivel az ázsiaiak jobban megértették. szerintük azt állítom. hogy kiszélesítsük és elmélyítsük. A dolgoknak erre a magasabb megértésére a végső út végigjárásával érhetünk el. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 571 irányban való haladást jelenti.

ha az emberből kivonna és felállítana egy részt – az észt – egyedül kielégítőnek kikiáltva. akkor nem sikerült közölni a gondolataimat. tévedés és veszély fenyegeti. végül azonban ultramisztikus. de nem állítottam. hogy ez az út kezdetben racionális. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 572 szükségét. hogy a más tekintélyek által megállapítottakat igazolni és bizonyítani kell. ha nem ellenőrizzük az ultramisztikus belső meglátás segítségével. ha az összes tapasztalatot pusztán logikai és racionális tapasztalattá soványítaná le. éppen olyan sok hiba. mind a tapasztalat. az intellektuális és misztikus tapasztalatot az ész segítségével. Ezért ha azt a benyomást keltettem. egy nagyszerűbb és magasabbrendűbb képesség számára kell fenntartani. akkor a szokásos metafizikust ahhoz a nyomorék emberhez kell hasonlítanunk. és ha a lét egész teljességét intellektuálisan egy kiszáradt formulába gyömöszölné. járni képes. egy szokásos jógit egy vak emberhez hasonlítanánk. Az élet ennél jóval bonyolultabb. mivel mind az érzés. aki tisztán lát ugyan. hogy ez a végső út tisztán intellektuális folyamat. Ezt ui. és a helyes és megfelelő szemléletnek olyan átfogónak és széles körűnek kell . A legnagyobb lehetséges tévedés az. Kétségtelen. csak látni nem. hogy az érzést és a tapasztalatot jogtalannak minősíti. aki mozogni. racionalista részrehajlásai következtében és amiatt is. de menni nem képes. hogy hova megy. mind az emberi lét szerves része. Ha ui. úgyszintén az intuíciót. A metafizikát ui. mint a miszticizmust. A metafizika intellektuális alapja. csak egyoldalú absztrakciókra juthat.Dr. hogy ez lenne a legfelsőbb fórum.

A metafizikánál tehát átfogóbb integrációra van szükségünk. amelybe ezek is beleférnek. A metafizikának a végén ui. önmagán túlra kell mutatnia. vagyis az Önvaló interpretálására. hogy jusson az ész. Legfinomabb fogalma sem megfelelő a Valóság. Az igazi a valódiról informál bennünket. de számára elérhetetlen lehetőségnek látszik. mint a tapasztalat tárgyát. nem tesz képessé bennünket arra. amely – mint ahogy arra Kant Nyugaton és Shankara Keleten világosan rámutatott – az igazságkeresés legmagasabb következménye. bármennyire megalázó legyen is ez azok számára. Ezt a korlátozottságát nem tudja levetni magáról. és ezért nem tudja méltányolni azt. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 573 lennie. Az ész soha nem tud többet nyújtani. A valóság ui. de mégis olyan eredményre. ha előítéletmentesen vizsgálódik. Csak a dolgok viszonyított rendjébe tud belépni – ahogy azt a VIII. fejezetben láttuk – és ezért örökre arra van ítélve. ami extra racionális.Dr. ténylegességét nem változtatja aktualitássá. Az igazi azonban nem hozza ezt a valóságot tudatunkon belülre. elkészíti az igazság fogalmi rajzolatát. hogy ez a valóság létezik és ténylegességét megismerteti velünk. A metafizikai kétségtelenül rámutat a valóságra. nem ismerhető meg a véges gondolkodással és nem is kö- . akik balga módon az észt emelnék a legmagasabb piedesztálra. hogy a relativitás területén maradjon. Lépcsőfoknak kell tekinteni. Ilyen szomorú eredményre kell. hogy érezzük azt. arról. amely az ultramiszticizmushoz vezet. mint köztes tudást. de otthagyja mint kikutatlan lehetőséget. mivel a metafizika mindenkor az ész rostáján megy keresztül.

hogy ez a nem materiális valóság mi lehet. hogy figyelmünket arra a tényre fordítja. de ennek adományában nem részesíthet bennünket. hogy az Önvaló létezik. az Önvalót tehát gondolatban elérhetjük anélkül. de nem a Lét maga. Rámutat ennek a belső meglátásnak a lehetőségére. a végső igazság megismerését maga elé kitűző igény mögött. Korlátait ne emeljük piedesztálra. Azt. amit az ész mint igazságot felállít. ill. A metafizika tevékenysége tetőpontján találkozik a végzetével. hogy észlelje. amikor megértve saját korlátait és önmagát viszszavonva bevallja: „én is csak egy eszköze vagyok a Létnek. A logikus gondolkodás első szolgálata az.” Az Önvaló fogalma ezért a valóság intellektualizálása. hogy téves következtetésre jutunk. hogy önmaga nem megfelelő és nem elég a valóság feltárására. és sohasem helyettesítheti az Önvaló aktualizált lényét. Az Önvalót nem lehet definiálni pozitív fogalmi kifejezésekkel. ami azt jelenti. mi nem lehet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 574 zölhető a véges gondolatok segítségével. a gondolkodást már meghaladja. hogy ténylegesen megismernénk. hogy mindenáron be akarjuk szorítani racionális formákba – vezet oda. Köztes szolgálata az. hogy feltárja. és így előkészít bennünket erre a szavakkal ki nem fejezhető megvilágosulásra. mintha ezek erények lennének. végső szolgálata viszont az. . Az ész akkor jut el legmagasabb metafizikai szintjére.Dr. Ez a megismerés ui. amikor ahhoz a világos felismeréshez kell mindig eljutnia. hogy önmaga képtelen ennek a feltárására. Ennek a megértésének képtelensége és hiánya – valamint az. amely ott rejtőzködik minden metafizikai. hogy imádjuk őket. hogy ez csak bizonyos fajta misztikus megértésen belül történhet.

hogy el tudjuk választani a valótlant a valótól. Azon a ponton.Dr. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 575 csak az ultramisztikus belső meglátás teheti számunkra igazi valósággá. Így feltárul a magasabb képességek iránti igény. Ez tehát nem az ész megszüntetése és elnyomása. és ahol az észnek meg kell vallania saját elégtelenségét. ahol az olvasó szemben találja majd magát az Önvaló nagyszerű doktrínájával. igazolásában. Így elővigyázatos ellenőrzést biztosít a keresés számára és megakadályozza azt. arra kell ösztökélnie az elmét. ami a miszticizmusban jó és helyes. Teljesen tisztában van itt vele. amely fontos ahhoz. hogy milyen távol esnek az igazságtól azok. hogy mi nem lehet ez az igazság. A metafizika ui. hogy a misztikus meglátást a puszta ésszel és a logikus gondolkodással helyettesítettem. . hanem korlátaink felismerése. misztikus víziók stb. a pszeudointuíciók. Ha könyvemben az ész erejét dicsértem az ideák igazságának megítélésében. Látjuk tehát. hogy feltárja. hogy mire képes és mire nem. hogy az ultramiszticizmushoz folyamodjon. hogy téves vágányra fusson. mielőtt a magasabb problémákat leszögeznénk. mint amilyen pl. A metafizika egyik elsődleges célja az. mindezt csak azért tettem. hogy téves nézetek által becsapott emberré váljon. ennek a hideg analitikai kiértékelésnek a kritikai szellemét fejleszti ki. az intuíció és a belső meglátás. és hogy korrigálja a róla való megértésünket. de ugyanakkor megvédi a gyakorlót attól. ahol működése befejeződik. csak megerősíti. Az ilyen kriticizmus nem rombolja le azt. az illuzórikust az igazitól. akik úgy vélik. hogy előkészítsem az utat a második kötet munkája számára.

Az első kötetet nem akartam a mentalizmus doktrínáján és az ehhez szükséges észen túl továbbvinni. hogy kritikailag elemeztem azt. amit szokásosan intuíciónak neveznek – de ami a legtöbb esetben álintuíció –. A helyes mondat így hangzik „a legerősebb koncentrációval a legmagasabb szellemi képességre emelt. és a háború akadályozta az érintkezést és az összeköttetést. Annak következtében.” Az a puszta tény.Dr. hogy összeegyeztessék az észt illető erős hangsúlyozásomat egy ugyanebben a részben tett későbbi megjegyzésemmel: „a legerősebb koncentrációval a közvetlen belső meglátás magas szellemi képességére emelt és valamennyi lehetséges tényt magában foglaló logikus gondolkodás módszere elővigyázatossága és előkészítője az olyan forrásnak. A kézirat alapos átolvasása után azonban. a korrektúra idején Indiában tartózkodtam. mivel ahogy említettem. hogy a hetedik fejezet intuícióval és ésszel foglalkozó részei valószínűleg zavarban hagyják majd olvasóimat e tárgyak irányában tanúsított magatartásomat illetően. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 576 de ezeket csakis ekkor lehet a maguk teljességében tárgyalni és leírni. amely a belső meglátás. és ami felülmúlja a logikus gondolkodást. amelyre írás közben egyáltalán nem volt időm.kell vallanom. őszintén meg . amely a közvetlen belső meglátás. és ami fölülmúlja a logikus gondolkodást. amelyet az észleléskor azért nem tudtam már kijavítani. hogy „felül- . valamennyi lehetséges tényt magában foglaló logikus gondolkodás módszere elővigyázatossága és előkészítője az olyan forrásnak. hogy a mondat azzal zárul.” Önkényesen választottam ki ezt a mondatot mivel világos elírási hibát tartalmaz. nehéznek fogják majd találni.

ma meglátogathat bennünket. hogy nem tettem. Miért vonakodtam attól. hogy az intuíció nem mindig saját akaratunkból keletkezik. Ezek ui. mivel nem magyaráztam meg ezt a végső képességet. hogy az intuíció nem mindig valódi. holnap pedig már el is távozhat. hogy a szabatos olvasó lássa. Az olvasót talán jobban segítette volna. hogy . amit nagyon sajnálok utólag. és mindezt a következő kötetre szántam. mivel a belső meglátás és az ennek kialakítását célzó ultramisztikus módszerek. hogy természetét nézve ultramisztikus? Miért neveztem el – Buddhát követve ezzel – „belső meglátásnak?” Az elsőre az a felelet. bár utaltam a meglétére. A másodikra pedig az. holott elismertem. valamint az intuíció és a belső meglátás közötti különbséget. elég kellett volna.Dr. és ugyanakkor részletesen taglaltam a ész erényeit. valamint a valódi intuíció titokzatos forrása és az azt szabályozó erők szigorúan véve ennek a tanításnak a végső kifejtéséhez tartoznak. mind az Önvalóra vonatkozó általános kinyilatkoztatásnak képezik részét. már mind az elmére. hogy az első kötetben nem akartam túlmenni az ész szerepkörén. a közvetlen belső meglátást. hogy ezt ésszel ellenőrizzük. hogy legyen ahhoz. röviden az ész és a belső meglátás. ha néhány oldalon megmagyaráztam volna. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 577 múlja a logikus gondolkodást”. hogy itt az észt nem az igazság-megtalálás végső képességének tekintjük. A kétségek azonban felmerültek. De a legfontosabb felelet az. hogy ezt a legmagasabb folyamatot „intuíció”-nak nevezzem. és arra van szükség. és ezt a hiányt az alábbiakban pótlom némileg. Ennek az volt az oka és magyarázata.

mint az intellektushoz. mint a lóversenyen a győztes ló előrelátása. Azok a misztikusok. hogy pl. Amire valójában céloztam az az. hogy egy bizonyos intuíció valódi-e . míg a belső meglátás csak a Valóság idő nélküli titokzatos világával. akik ezt nem értik. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 578 az intuíció tér-idő világunk dolgaival és eseményeivel foglalkozik. vegyék fontolóra. az Önvalónak a megismerésével van összekapcsolva.Dr. a belső meglátást arra a szintre alacsonyítani. Egy pillanatig sem tagadom létének tényét – nem is tudnám –. A belső meglátást csak azért nevezem ultramisztikus tulajdonságnak. intuícióval olyan problémák megoldására is helyes választ kaphat. stb. hogy egy átlagember sohasem tudhatja biztosan. Könnyen félre lehet azonban érteni az intuícióval kapcsolatos magatartásomat. hogy ugyanakkor ne tagadnám saját. amennyiben spontán módon jön létre. Az előbbi gondolatokra és dolgokra terjed ki. valamilyen anyagi körülményben adjon tanácsot és vezetést neki. mint az észbeli gondolkodásból ered. de ezen túl már nincs hasonlóság. míg pl. hogy rámutassak arra. egy jóval mélyebb szinten működik. és inkább a meditációból. hogy saját tapasztalataik is különböznek a mélység fokozatában és a megértés szélességében. Soha senki sem tudja ui. hogy természetét tekintve közelebb áll az intuícióhoz. A belső meglátás a végső fokozat és a lehetséges legszélesebb terület. mivel egészen más. de mások napi tapasztalatait is. A belső meglátás annyiban hasonló az intuícióhoz. gondolattal nem lehet meghatározni. míg az utóbbi csak egy tárgynak – a legfelsőbb valóságnak.

Így kétféle miszticizmus létezik: a szokásos és az ultramisztikus. míg a másik végső és tetőpontra érő. Ezenkívül az nem szeszélyes tulajdonság. amely ennek az összes előkészületnek végső befeje- . hogy következtetései helyesek. lehet pontos. Ellenben a belső meglátás a teljes megértés és az észlelés teljességének a terméke.Dr. hanem tudatos. vagyis az az ember. míg az átlagembernek az intuícióit az eszével kell ellenőriznie és felülvizsgálnia. miért helyes. A bölcs belső meglátása biztosítja számára. Az ilyen bizonyosságnak csak a bölcs lehet birtokában. hogy mindig azzal a meggyőződéssel cselekedjen. hogy igaza van. amelyben a valódi intuíció működik. és hogy azzal a meggyőződéssel gondolkodjon. hogy az intuíciót akarattal létre tudja hozni. de nem tudja. míg a másik a metafizikus-misztikus filozófussá való átalakulását teszi lehetővé. aki megértette és felismerte az univerzum valódi igazságát. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 579 vagy nem az. Az ilyen ember azonban a legritkább a teremtmények között. Ezért ezt a képességet inkább „belső meglátás”-nak neveztem el. Az intuíció vak. kifejtve az álintuíciókat és megvilágítva azt a pontos szférát is. és ezért felhasználható a logikus gondolkodás felülvizsgálatára. Az első az elmét teszi alkalmassá és a jellemet formálja. Az első előkészítő és fegyelmező. hogy megkülönböztessem attól a bizonytalanságtól. A belső meglátás csalhatatlan és biztos. míg az átlagember nem merészeli őszintén azt kijelenteni. amiért e kifejezés megtisztítására vállalkoztam. vagy hogy az mindig megbízható. amely az átlagember intuíciója körül található. hogy amit érez. Ez az.

Nem szabad összetéveszteni ezt a két fokozatot. hanem ultramisztikus képesség. Mindezzel azt próbáltam kifejezni. alaposan megvizsgálja és bebizonyítja. Hosszú az az érési idő. amely a lehető legteljesebb módon ad feleletet – először egy nyugati írásban – a következő kérdésre: Hogyan ismerjük meg az Önvalót. hanem a teljesen érett és filozófiailag képzett misztikusoké. amire képes volt. csak a lét indirekt szemléletét adja. amikor az érzés lemond az ego-ról. amikor a gondolat a csendnek adja át magát. és amikor mind a metafizika. nem is intuitív – ahogy rendszerint értelmezik –. és félreáll a további útról. amikor a nyugodt meditációval pallérozott érzés tudósításait az ész késével kiélesített gondolkodás ellenőrzi. valójában mögötte még egy további és magasabb fokozat következik. és hogy amit általában végső misztikus tapasztalatnak hisznek. hogy az Önvaló végső megismerése és tapasztalta nem a még értetlen és félig felnőtt misztikusok osztályrésze.Dr. de ezek nagyban különböznek egymástól. Ezeket a magasabb és korábban titokban tartott gyakorlatokat. a második kötet tartalmazza majd. amelyet egymástól a metafizikai fegyelmi tanulmány választ el. az érzés pedig csak a személyes szemléletet. És ez csak akkor következik be. ahogy az valójában van? A gondolkodás ui. mind pedig a miszticizmus megtette. Nehézségünk megoldása belső meglátás feltárulásában rejlik. amelyek a metafizikai tanokat viszik át a gyakorlatba. Mindkettőben jelen van a meditációs gyakorlat. És . Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 580 zését és tetőpontját jelenti. amíg a fiatal cserje is termést hozó fává válik. Ez a belső meglátás nem intellektuális.

a belső meglátás csak a kettő eredőjéből. a misztikus törekvés és a metafizikai gondolkodás házasságából jöhet létre. valamint a racionális okoskodó spekuláció és a tényleges ultramisztikus igazolás között. Egy filozófus azonban az élet minden területén otthon kell. amely egyesíti mindkettő legmélyebb elemeit. hogy misztikus tapasztalatai megtisztultak. Különbséget kell ezért tennünk a metafizika és a filozófia. nem zárják ki egymást. amikor az utcán jár. de amikor ez a megkülönböztetés elérte a célját vagyis azt. mint a filozófia. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 581 csak ezen a végső szinten válhat a metafizika – a tudomány egyik felső oktávja – saját magasabb oktávjává. hogy legyen. ha a végső célt el akarja érni. nevéhez méltóan. hogy szüntessük. A köztük levő tradicionális különbség a végén mesterségessé válik. . Bár a keresés korábbi fokán éles különbséget kellett tennünk a miszticizmus és a metafizika között. de ugyanakkor lehet teljesen balga. Ezen a végső fokon a kettő között nincs ellentmondás. mégis valamilyen módon fölül is múlja őket. Ezért az eredetileg misztikusnak metafizikailag is felvértezettnek és az eredetileg metafizikusnak misztikusan is képzettnek kell lennie. Egy ember lehet képzett és elismert metafizikus a szakterületén. ezt a megkülönböztetést ezen a fokon meg kell.Dr. A metafizikus gondolkodással és a misztikus meditációval kapott igazság közötti különbséget elnyomja a kettő egyesülése után keletkező belső meglátás misztikus tapasztalata. ellenőrzöttekké és igazoltakká váltak a metafizikai gondolkodás segítségével. ami nem más.

Nem hiszem. hogy a jógi mentális aspirációját ne zavarja többé. hogy a bölcsesség az elmélet óriási tömegében lévő igazságmagok kiválogatásában rejlik.Dr. Ezért balga dolog lenne ezt a jógát lenézni. Tévedés lenne ezért pl. hanem egymás kiegészítőjének és támogatójának kell tekintenünk őket az ember tényleges tanulásában és gyakorlatában. . Testünk van és nem lehet figyelmen kívül hagynunk. bármely tényezőt egyoldalúan kifejleszteni csak részleges eredményt adhat. a Haha-jógát (a lélegzésszabályozás és a test ellenőrzésének jógája) megvetni és lenézni. valónk egyik fontos részének. hogy az élet bármely terén. Ez a jógaágazat ui. erősítésével és gyógyításával foglalkozik. jusson eszünkbe mindig. a miszticizmus eredményeinek eléréséhez több évre van szükség. A három jóga út egyike sem zárja ki egymást valójában. Semmiféle bölcs gondolkodás vagy metafizikai varázslat nem képes ui. ha ez a szemlélet csak részleges és nem általános. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 582 A vallás egy pillanat alatt megtéríthet egy embert. ha nem veszi tekintetbe az összes lehetséges és alapvető tényezőt a maga súlyozott helyén. A gondolkodás megtanított. ezt a testet eltüntetni. a testnek a tökéletesítésével. amely a gyakorlataival azért akarja olyan fegyelmezett állapotba hozni a testet. Ne vessük magunkat fanatikus extrém doktrínákba. a filozófia viszont egy egész élet munkája. és ha ezeket nem vonatkoztatja. de az egyetlen üdvözítő eljárás címét sem követelheti magának. hogy az élet helyes és egészséges szemléletére lehet jutni. a tapasztalat pedig meggyőzött. nem hozza egy teljes egészbe.

Nevetséges dolog lenne csak az intellektuális vagy csak az érzelmi jógára esküdni. és ugyanakkor kölcsönösen lenézik egymást. . a misztikusok az ellenőrizetlen érzelmek pocsolyájában fetrengenek. és a tanuló rendszerint fokozatosan végighalad rajtuk. az érzelem és a cselekvés hármasságán nyugszik. az emocionális. Csak a negyedik az – egyedülállósága és felsőbbrendűsége következtében amelyet valójában a többitől függetlenül kell gyakorolnunk. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 583 A különböző jógamódszerek – a fizikai. csak akkor lesz ez a fejlődés kiegyensúlyozott. hanem mind a három részen alapuló. A bölcsesség akkor lesz igazi és teljes. A filozófus nem követheti el ezt a hibát. hogy egymást kövessék. hanem az érzéssel és a testtel is. biztosítani. A filozófia ezért nemcsak az elmével foglalkozik. ha az első hármat – amennyire lehetséges – egyidejűleg gyakorolnánk.Dr. Felismeri. hogy a jógának ez a szélesebb perspektívájú szemlélete az idők folyamán eltűnt Indiából: a panditok az ész értékét dicsérik. A hármas út követésével juthatunk el végül ahhoz az úthoz. az aszketikusok halálra gyötrik magukat a testi sanyargatással. hogy az emberi élet a gondolkodás. ha e három megismerésével és ellenőrzésével rendelkezik. amely a három egyesülésétől tovább visz: a filozófiához. Az ember egész lényének. Sajnálatos dolog. Így válik kiegyensúlyozottá és integrálissá. és hogy az igazi fejlődés és felnövekedés nem lehet egy-egy. nem pedig csak egy részének fejlesztését kell ui. Modern korunk változó feltételei között azonban még jobb és bölcsebb dolog lenne. az intellektuális és az ultramisztikus – hagyományosan azért alakultak ki.

csak mélyebb megértésükre jutottam. mert rámutattam a további lépésekre. hogy ellenőrizzék és tisztítsák meg őket. Nem adtam fel azokat az elveket. elkerülhetetlenül az az erő követi. amelyeket korábbi könyveimben hirdettem és támogattam. Azt az erőt. amelyen már álltak. sem azért nem kell panaszkodnia. hogy a jógát vessék el maguktól.Dr. csak még mélyebben fúródott a földbe. és így legnagyobb támaszuktól fosztottam meg őket. hanem csak az. hanem csak azt. Az az Isten. mint ahogyan sokan panaszkodtak. csak az első lépés afelé az Isten felé. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 584 A látszat ellenére ez a folyamat egész végig következetes és egyenletes. amelyet a meditáció csendjében találunk. Ezért senkinek sem kell feladnia azokat az elveket. hogy kihúztam alóluk azt a támaszt. Ezeknek csak azt válaszolhatom. hanem a legna- . Nem az volt a cél. hogy az. most haszontalannak és illuzórikusnak lett minősítve. és a gyökér is maradt. mint amilyen volt. akit az univerzum egészében találunk. A meditáció éppen olyan nélkülözhetetlen marad számukra továbbra is. amit eleddig szentnek és sérthetetlennek tartottak. amely aszketikus törekvésünkben a világtól való elszakadásra ösztökél bennünket. ami visszakényszerít majd bennünket a világba. hogy önzetlen munkával szolgáljunk neki. Az Isten nem illúzió. hogy a jóga-tapasztalataiknak tulajdonított értéket vizsgálják felül. Belső fejlődésem szerves volt: az ágak és a levelek ma jobban szétterülnek. mivel nem azt kértem tőlük. hogy dobják sutba személyes intuícióikat vagy misztikus érzésüket. hogy teljesen félreértelmezték a szavaimat. Mások viszont úgy érzik.

aki előírta neki a törvényeket. mint ahogy az afrikai primitív ember Istene sem azonos Gladstone miniszterelnök Istenével. Louis St.” . akik még nem jutottak túl a második fokozaton. hogy sem az igényük sem a lehetőségük nincs meg. Kétségtelen. továbbra is igaz mindazok számára. mint amit eddigi írásaimban teljesítettem. de meg kell tisztítanunk a róla való elképzelésünket. mégis mindkettőnek igaza volt a hódolatot és tiszteletet illető saját magatartásában. hogy Isten szívébe hatoljunk és hogy Isten szíve belénk hatolhasson. hogy ez az út létezik. hogy erre a végső útra rálépjenek. akik feljebb akarnak kapaszkodni a hegyen. most megvan erre a lehetőségük.Dr. csak az lehet. Paul Brunton: A jóga titkos tanításai 585 gyobb realitás az ember létében. hogy a misztikus által felfedezett Önvaló nem azonos a filozófuséval. És ha ők úgy érzik. amelyet lelkem egész lelkesedésével hirdetek és keresek. Martinnak mintegy másfél százada írt szavaival: „Az egyetlen beavatás. hogy tudjanak róla. Mindazonáltal azoknak a keveseknek azonban. amely lehetővé teszi. nem kell erre vállalkozniuk. hanem legyen elég számukra annyi. Hadd fejezzem be most a híres franciának. és esetlegesen olvassanak is róla egy kicsit. Ez majd meghozza a gyümölcsét a kellő időben. Amit az Önvalóról és a hozzá vezető útról írtam korábbi könyveimben. És ez jelenti a döntő többséget. mivel e könyvemben az igazság olyan feltárására készítettem elő az utat. amely lényegesen „szellemibb” lesz.