SABJAN TIBOR

A BÚBOS KEMENCE

N EPI

KULTÚRA

TARTALOM

ELŐSZÓ A BŐVÍTETT KIADÁSHOZ BEVEZETÉS A BÚBOS KEMENCÉK KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE KEMENCEFORMÁK, -TÍPUSOK A KEMENCE ÉPÍTÉSE A sárkemencék építése Agyaghurkákból épített kemencék Kemenceépítés A cserépkemence építése A kemence építése vályogból A kemence építése téglából A KEMENCE HASZNÁLATA, FŰTÉSE ÉS KARBANTARTÁSA SÜTÉS-FŐZÉS A KEMENCÉBEN Kenyérsütés agyag lepényekből

5 10 12 18 37 40 44 47 47 50 50 58 71 71 3

Kenyértésztából készíthető ételek Főzés a kemencében Húsételek a kemencében sütve Kemencében sült tészták Sült és aszalt gyümölcsök, csemegék BÚBOS KEMENCE A MAI HÁZBAN MÉRETEK ÉS ANYAGOK AJÁNLOTT IRODALOM

76 78 ...80 82 84 86 92 95 1
1

1

nagy nyitott szájú kementzékkel élvén a' lakosok. mihelyt a' tűz megszakad. nem lehet tsinos. a' míllyenekkel ott élnek. amelyet az évek során több vál­ tozatlan utánnyomás is követett. A' készítés kevésből áll. A régi szót tudatosan használtuk. . mint első pillan­ tásra gondolnánk. kihűl a' ház. Oka abban kereshető. korábbi. Ezért abból az irányból mindig kicsit rácsodálkozó és kitüntetett kíváncsisággal nézték ezt a picit or­ mótlan és nagyra nőtt kemencefélét. A magát Jótakaró Dánielnek titulá­ ló szerző az erdélyiek figyelmét hívja föl a prakti­ kussága miatt csodált földkemencék építésére.ELŐSZÓ A BŐVÍTETT KIADÁSHOZ Több mint tíz éve. a kiadók is többször vál­ toztak. június 5-én megje­ lent számában. a' szalma' nagy megkiméllésével. Ez idő alatt éle­ tünkben komoly fordulatok következtek be. Az alföldi kemencének már részletes ismertetése olvasható a kolozsvári kiadá­ sú Nemzeti Társalkodó 1830. és az mindenkor teli szalmával. ha a' szomszéd Magyarország' alföldi lakosai' példáját követve. kik ezen mesterséget értik. -Jó lenne egynéhány mezőségi birtokosoknak egy­ be állani. mind e' mellettis. hogy a tüzelés és a fűtés területén a búbos kemence az egyetlen olyan alkalmatosság. hogy A búbos kemence első ki­ adása megjelent. . amely ennek köszönhetően már a 19. egy ember egész nap tsinálja a tekertseket 's rakosgattja a' tűzre.is megtanulhatnák az íllyen főldkementzék' készítése' módját. így ezek­ től az idevalók . századra a parasztszoba romantikus jelképe lett.Vesszőből kosár módjára meg fonnják a' kementzét. ezt feljűlről megtapasztják jól meggyúrt főiddel. hol náddal vagy szal­ mával fűtenek. így úri használatba sohasem került. és Magyarországról ollyan egy-két em­ bert behívni. amelyet a paraszt­ ság és a mezővárosi polgárság maga alakított ki és formált meg. és ezen hasz­ nos dolog rövid időn közönséges lenne. ollyan földkementzéket készítnénk. Hazánknak fátlan helyein. Ezen alkalmatlanságot költség nélkül el lehet­ ne kerülni.FŐLDKEMENTZÉK' KÉSZÍTÉSE-MÓDJA. elsőbben vé­ konyan. talán csak az olvasók érdeklődése maradt a régi hagyományos kultúránk ezen érdekes színfoltja iránt. a po­ litikai rendszer átalakult. melegebb szobába lakni. hiszen ez a figyelem nem új keletű. minekutánna megszáradott más rendbé- 5 .

Red. 6 . melynek kürtőjét olyankor. mely a' kenyérsütésre fordíttatik. és főzni-is lehessen nálla. ezek a' kementzék egyszersmind sütő-kementzék is. hanem. ha a' fenn-leírt kementze mellé a' tűzhelyre egy kis­ ded nyitott szájú kementzét tsinálsz.Hogy pedig világosságot is adjon a' tűz. circiter. (nem ház. hogy tökélletesen kiszáradjon. mindaddig. belőlről is meg kell tapasztani sikárolni. és olyan tüzet raknak belé. melynek kür­ tője a' kementzéhez ragasztva annak hátán megyén a' kéménybe. hogy a' Vesszőfonás ki égjen. általa nem hűl ki a' ház. Sokféle. . bedugván.) Jótakaró Dániel.-szoba. mely meglévén. és így. legközönségesebb és legállandóbb a' le vágott conus-forma. míg egy massává válik. minden kenyérsütéskor bemelegszik a' ház azon éghető dologgal. és sohol re­ pedése nem láttzik. a' főzés­ re és világosságra-nézve pedig a' melléje ragasz­ tott kissebb nyilt kementzébe. el lehet érni azzal. míg elegen­ dő vastagságú. külső óldalát-is megtsínosítani és meg­ meszelni. Ezután megsikárolják.Cigányzenészek a boglyakemence körül (1857) li főidet tapasztanak reá. a' vak kementzébe tüzet tsinálni. némely helyeken tsínos formákra tsinálják ezen kementzéket.így lehet a' melegítésre­ nézve. egy tenyérnyi lészen. és a' repedezéseket bé tapasztják mindaddig. . ak­ kor gyenge tüzet tesznek belé. mikor benne tűz nem ég.

karikakerűletet kell ka­ nyarítani. tiszta.1/2-ig. sárga (másutt kék. már előre is próba után.EZEN KEMENTZEKHEZ A* R E D A K T I O ' J E G Y Z É S I . fent. mely a' szo­ bában igazi ülő-pad. ára igyelve.és fűtőkementze' neve Bogjakementze. mint tsonka-tsúts (conus. szövés-for­ mán lehet beszűni 's akkor. egy erős karóval kö­ zépen. vájogból vagy gyúrt sárból tsinált körűlettel. fekete. már most több tüzet lehet belé tenni.vagy tsitsóka-kóró (kóré). A' sár-készítés. belőlről=5. vagy fejér fenyőhasítvány-. ne hideg legyen benne a' levegő . hogy annak kívánt diametere (derékszelője) meg­ legyen. lehet azt másodszor sározni. és a' pely­ va oly' bőven tapotódjon-el benne. Asztalos-munkával. és sehol. A' kementzepad' színét egykisség elegyenget­ ve. tzérna-tzirkalommal.-Mikor ez az első sározás annyira kiszikkadt. egy­ máshoz 3 újnyi szélességre. SzabóltsVgyei) sütő. kívülről. hogy erőssen áll. 's nem igen nagy tűzzel. de szép formájú fa-abrontsot. nagyon össze érnek. felfeszíteni. a' szobában. de nem foljó sárral el kell kez­ deni a' munkát alól. akkor az. tsak hogy még is a' karók meg­ gyúljanak.-Formája. (nevezetesen születtünk-földi.1/2. úgy. akkor. akkor meg lehet kívülről egésszen simítani. . hogy az egész skeleton módoson álljon. ispárgával vagy paraszt fonallal a' karók' felső végeit. melynél hasznosabb kementze egész Európában egy sints. Az elég lágy. szalmátlan búza-polyvával (pelyva) úgy esik meg. ez: "Kerek. Ehhez kell fonni. egyenessé lehet a' többivel ten­ ni. 2. felfelé mindég köröskörűi. belől tömött vagy taposott főidből tele vert kerek padon. tsak egy borsónyi pelyvatsomó-se maradjon. vagy tsak faragó ember által. vagy egyenes nádka­ rókat. ki kell ezeket belőlle égetni. benn. 's a' tetejét is elvégezvén. minden másodikat el lehet vágni. deszká­ ból készül hozzá. a' konyha fala mellett. alsó diametere. 's így menni. Harmadszor is meg­ tapasztván. Most már a' belső rongyos lapját kell jól betöl­ tögetni sárral 's azt is kiszárasztván. vagy esz­ tendős bodzafa-. hogy többet meg ne bírjon. a' diám. nem vstagon. utoljára szé- 7 . Ha a' kementze fészke tsak akkora mint a' kementze' alja. A' tetejét. 5 talpig (pes). vagy másféle egyenes vessző-. hogy a' bordák meg ne gyúlja­ nak. hogy a' hol horpaszság van. de simítani nem szükség'. már akkor-is lehet belé tenni egy tányérnyi idzó szenet.3/4-ig. felével a' kony­ ha-fal mellett el. a' közép-abrontson felül. hogy legalább. de nem lángolót. már most ára is vigyázva. 5. belől. felső=2. magassága=4. de ki ne feszüljön. Ebbe a kijegyzett kerületbe kell ledugdosni . ha bár nem száradt is meg. kellőközépból. veres) főidből van. ha tél az idő. úgy kell kari­ kába kötni egy vén. egy arasznyira-formán. az abronts belől lé­ vén: ezután pedig a' hossza' közepéhez szab egy okosabb Oláh egy nagyobb abrontsot. mely jó agyagos. Áll az 18 hüvejk magasságú. Az alföldi. Ha a' karók. trunc). hogy a' padnak egy talp szélességű kerülete kivűl fekszik a' kementzén. 's kise­ perni.az utolsót két-hármasával egy helyre. Jóformán és tsaknem egésszen kiszáradván. hogy valamennyire boltozatos legyen.

az ég alatt. annak rendes idejében. a' falon által. komlóskorpát. A' tehető­ sebbeknek.-Ott száraztanak hol­ mit télben. és. a' tetejét tsupa sima-egyenesen kell hagyni. . hogy fűtést ki nem állhatni a' szobá­ ban. Kívül pe­ dig. vagy pedig. fából van fonva.Kecskeméti parasztszoba belseje kemencével (1853) pen megsimítani. 's egész magas­ sága 12-15 hűvejk. a' száj' nyilasához hermetice szabva.A' kürtő. mellyen a' paraszt gyermekek szoktak he­ verni. ollyan nyarak szoktak lenni az Alföldön. mely egy jó nagy kenyérsütőlapátnyi (13 hüvejk) szélességű. sütő-házok van. Magyarországon. Sütik tehát a' kenyeret egy gátornak nevezett nád kerítésben épített bogjakementzében. még e' felett van osztán a' kementze torka. e' felett mon­ dom. formálódik mintegy 6 hüvejknyire a' lélekző kürtő. Előté-nek nevezik a' száját bezáró. a' dugója minden esetre 3 hüv. 's ezt a' sövényetskét tapasztják jól meg sárral.mindeni­ ket. a' fal és kementze között. diameterü. melyben mi ollyan kenyeret sütünk szalmával ha nád nints. . szakállat (Gesimset) kellett neki tsinosan formálni. s . egy bak-arasznyira­ fel egyenes. Ez a kementze. pl. kerek vagy szegletes. 's ama' 3 első tapasztás-közben. 's egyebet. D. mikor már száraz. a' melynek párját ritka országban lehetne feltalálni. A' gátőr' diametere mintegy 4 öl. A' szája felett. tsupa sár­ ból a' paraszt-ház falán formált eszközt: mely ha tartósabb akar lenni. attól-fogva fél-karika. a' tetejét boltozatoson.

megújult külső­ vel és belsővel. mintha mindég azt tsinált volna. mint ami­ lyen szeretettel mi dolgoztunk rajta." Amint olvashatták. reggel­ től estig. Akármelyik Gelentsér (Fazekas) úgy elkészíti azt. nálunk ízesebben. az első kiadásnál takarékoskodnunk kellett a ké­ pekkel és a rajzokkal. 2001. amelyet remélhető­ leg olyan szeretettel vesznek a kezükbe. júniusa A szerző ( ) . rövidebben. ettől-fogva reggelig tart a' melege. egyegy fűtésre. könyvünket már 1830-ban megírták. Szentendre. tsak egy okos ember oktassa ebből a' kettős írásból. jóval több képpel ajánlhatjuk fi­ gyelmükbe újra könyvünket. 1 985) Csizmahúzás a kemence előtt (Kornádi. de a lé- nyeget nem kifelejtve. 1959) Vétek volna kőltségeskedni magyarországi kementzetsináló' hozatásáért. Komolyra fordítva a szót. amelyért most szeretnénk kárpótolni Önöket. Új kiadóval.Pihenés a kemence padkáján (Bátmonostor. A' jó bogjakementzének.

Nem titkolt szándékunk. Könyvünk célja. de udvarukban vagy kertjükben ők is szeretnének ke­ mencét építeni. Ismét népszerűvé vált a falusi turizmus. szá­ zadbeli parasztszoba. szabadban felállított kemencéket is bemutatjuk.BEVEZETÉS Az elmúlt években érezhetően nőtt az érdeklődés a hagyományos paraszti élet emlékei iránt. Ma még minden megtanulha- . padkáján pipázó öregember melegedik. akik érez­ nek annyi ügyességet és bátorságot magukban. Könyvünkben mindenek­ előtt az alföldi emlékanyagra helyeztük a hang­ súlyt. csárda vagy ivó képe. Két­ ségtelen. hogy az érdeklődés kielégítésén túl további híveket szerezzünk hagyo­ mányos tüzelőberendezéseinknek és a hozzájuk kapcsolódó munkafolyamatoknak. melyek közül mind a mai napig legismertebb a búbos kemence. szórakozási szokásainkban is változások álltak be. a kemen­ cében való sütés-főzés nem sorolódna a múlt elfe­ lejtett emlékei közé. Szeretnénk. szinte a 20. A külső kemencéket azok kedvéért ismertetjük. nyaralójában nincs elég hely. tervekkel és anyagkimutatásokkal sze­ retnénk megkönnyíteni. A búbos kemence fő elterjedési területe az Al­ föld. kisalföldi és észak-magyarorszá­ gi parasztházakban is. de új lakóházakban is egyre többen szeret­ nének hagyományos fűtőberendezéseket építeni. népszerű kemencefajtát. amelyet nyaralónak rendeztek be. de nemcsak a szobai. formája és készítés­ módja is nagyon változatos. kuckójában gyerekek hancúroznak. hogy részletesen bemutassa ezt a nagy hagyományú. történe­ tével. a kenyérsütés. hogy a sarokban ott áll a jellegzetes boglya formájú ke­ mence. Használata sokáig. Ezzel egy időben pihenési. de közvetlen rokonai megtalálhatók a kör­ nyező dunántúli. Tudatunkban úgy él a 19. Munkájukat tanácsokkal. század közepéig tartott. valamint építésének módjai­ K) val és a kemencében készíthető ételek receptjei­ vel. hogy a búbos kemence a többi tüzelő­ berendezésnél elterjedtebb. megismertetve az olvasót kialakulásával. esetleg egy táncmulatság cigányzenészei ülnek körülötte. sokan vásároltak parasztházat vagy tanyát. Ezek­ ben. hogyha a kemenceépítés. használatával. akik­ nek lakásában. Nem feledkeztünk meg azokról sem. hanem a házon kívüli. hogy elkészítésével próbálkozzanak. teljes eltűné­ séről pedig még ma sem beszélhetünk.

de használatáról. akiknek már van kemencéjük. nem lesz kitől. kert­ jükben most szándékoznak kemencét építtetni. történetéről többet szeretnének tudni. és mindazoknak. 11 .Falusi cigánybanda a kemence körül (1 840-es évek) tó. akik érdeklődnek a paraszti kultúra és a néprajz iránt. és népi műveltségünk újabb színfolttal szegényedik. akik házukban. Ajánljuk munkánkat azoknak. de egy-két évtized múlva már nem. akik meg akarják tanulni a kemenceépítés fortélyait. átörökíthető. azoknak.

a keleti szlávsággal fennálló kapcsolataink révén került nyelvünkbe. Az ilyen szobák természet­ szerűleg füstösek voltak. Az első kályhák felületét mai utódaikkal el- . A korai kemencék ugyanis mind belülről fűthetők voltak. A fejlődés nem mindenütt egyszerre következett be. alföldi terü­ letein. valamint a Dunántúl keleti vidékein jelenik meg ez a nagy jelentőségű újítás. Ezeket a kemencéket az általunk tárgyalt típusoktól elsősorban a fűtés iránya különböztet­ te meg. kissé a földbe nyúló tűzterű ke­ mence. majd a 17-18. TÖRTÉNETE A ma ismert alföldi kemencéink kialakulása a 15. század kö­ zepétől jelennek meg az első kályhás házak. kisebb felszíni házakban és földbe mélyített veremházakban lak­ tak. Ez utóbbiaknak elmaradhatatlan velejárója volt a sarokba épített. század második felében kezdődött el. Honfog­ laló őseink jurtaszerű sátrakban. testük teljesen zárt volt. A magyar falvakban a 15. A kályhákat kez­ dettől fogva kívülről fűtötték.A BÚBOS KEMENCÉK KIALAKULÁSA. Először csak az ország központi. azaz a szájuk abba a helyiségbe nyílt. században a Dunántúl többi részén is általánossá válik. A füstmentes szobák kialakítása a kályhás fű­ tés elterjedésével vált lehetővé. mivel a kemencék sem­ milyen kürtővel nem rendelkeztek. század eleji török betörések következtében elpusztult falvakban a lakóházak zöme már füst­ mentes szobával és kályhafűtéssel volt ellátva. Természe­ tesen kemencéket már korábban is használtak ezt támasztja alá a szó eredete is. Felül a bögreszemes kemence csempéi láthatók (Túrkeve-Móric) ször a nemesek. elő12 A török háborúk során elpusztult alföldi lakóház alaprajza. még a honfog­ lalás előtti időkben. vagyis szájuk a szom­ széd helyiség felé nyílt. amelyet fűtöttek. A 16. majd a parasztok használatában. így használatuk a fűtött szoba levegőjét nem szennyezte.

amelybe sűrűb­ ben vagy ritkábban bögre alakú szemeket helyez­ tek. amely így a sütés-főzés funkciójával egészült ki.lentétesen nem borította teljes egészében csempe. utolsó hírmon­ dóik a 19. A régészeti ásatások tapasztalatai szerint a bög­ reszemes kemencék mellett már korábban is elő­ fordultak csempe nélküli sárkemencék. Ezért korabeli forrá­ sokban a leggyakrabban a kályhás kemence kife­ jezés vagy ennek változatai fordulnak elő.ez vezet a kemencék földön fekvő tűzterének felemel­ kedéséhez. A változás az or­ szág központi területén. Az ilyen fűtőtest hasonlított a mai kemencé­ hez. de jelen­ tős előretörésük és általánossá válásuk a 18. A török hódoltság idején a népesség és a telepü­ léshálózat jelentős része elpusztul. A tűzhely falát sárból készítették. okai a történelmi körülményekre vezethetők vissza. vele együtt visszafejlődik a kályhacsempéket gyártó fazekas­ ipar is. század elejéig élnek. megtartva a kívülről fűthetőség vívmányát. sárból építik fel. szá­ zad folyamán megy végbe.vagy nádváz­ ra. a szobai kemen­ cék vették át a szerepüket. de a kályhához is. Korábban a bögreszemes kemencék mellett a konyhák hátsó falán túlnyúló sütőkemen­ céket is alkalmaztak. „Kályha" szavunk kezdetben nem az egész tűzhelyet. Ekkor honosodik meg a padkák alkal­ mazása a szobában és a konyhában egyaránt . csak annak bögre. ezért a tüzelők fejlő­ dési iránya a kályhaszemek elhagyásával formáló­ dik. amelyek feladata a nyári sü- Matyó életkép a kemence körül (Mezőkövesd. kívülfűtős szobai kemencék használata is változott. Az átalakulással egy időben eltűnnek a szemes kályhák. ezért megjelölésére a nép­ rajzi munkákban a bögreszemes kemence elneve­ zés honosodott meg. A kemence falát vessző. Az új. A 18. az Alföldön megy végbe. a készítési módnak megfele­ lően alakítva a korábban használatos kályhafor13 . Ezek háttérbe szorultak. Végső soron a kettő keve­ rékeként fogható fel. illetve tál alakú csempéit jelentette. századi változások érintik a kemencék formáját is. 1 930-as évek) tés volt. Az általános elszegényedés nem kedvez a kály­ hacsempék alkalmazásának.

A 19. A török hódoltság utáni gazdasági és társadal­ mi fellendülés nyomán változások állnak be az al­ földi ház. Az épü­ letek lakórésze kívülfűtős kemencével felszerelt szobából és szabad kéményes. oldal. a falusi zsellér vagy a tanyasi gazda. hogy a szegényebbek a kemencéket. vagy ahogyan a néprajzi szakirodalom nevezi: a középmagyar ház fejlődésében. Ez a háztípus a 19. Sárból. míg nyugaton behatolt a Dunántúl kályhás vidé­ H keire is. 1 866) mákat. ahol a kemencék kályhákkal pár­ huzamosan fordulnak elő. vályogból vagy téglából készül. hogy a kuckó előtti részen kap helyet. Ekkor fejlődik ki és válik népszerűvé a bog­ lya alakú kemence is. században nagy hatást gyakorolt a környező vidékek népi építészetére. ahol a bog­ lyakemencét egyaránt. kürtös kemencés háztípust szorította vissza. de előfordul. kele­ ten a kandallós tüzelők elterjedését csökkentette. és a kony­ hában vagy a szobában helyezik el. amely az egyik legelterjed­ tebb forma a 19-20. lényeges eltérések nélkül használta a mezővárosi polgár. század második felében indul hódító út­ jára a magyar parasztházakban a takaréktűzhely.és közép­ padkával ellátott konyhából áll. Az alföldihez hasonló fejlődés zajlott le a Kisalföldön is. . Északon a belülfűtős. században. Leggyakrab­ ban a kemence ajtó felőli oldala mellé építik. a módosabbak a kályhákat részesítik előnyben. Nem volt jellemző ez a különbség az Alföld építkezésére. rendszerint úgy.Dohányoskunyhó belseje búbos kemencével (Szőreg.

századi bögreszemes kemencékből alakultak ki. A húszas évektől a városi. úgynevezett sifonkemencék terjednek el. nád. majd a harmincas-negyvenes években a középpa­ raszti rétegek lakásaiból is kiszorultak. me­ szelését nem rugdosták le. Gyakran a meglevő kemencék padkáját is lefaragták.és erről még hosszú ideig nem mondhatott le a paraszti lakos­ ság. Idős tulajdonosaik megszokásból. a Duna-Tisza közén ilye­ nek régebben is épültek.Használata nem szünteti meg a kemencéket. amelynek hasz­ nosítására a búbos kemencék voltak a legalkal­ masabbak. de nagy mennyiségben rendelkezésre álló tüzelőanyag (szalma. Hozzájá­ rult ehhez a gyári kenyér elterjedése és vele pár­ huzamosan az otthoni kenyérsütés megszűnése. Végső el­ tűnésüket siettette a mezőgazdaság átszervezése is. hogy a szabad kéményes füstelvezetést felváltó zárt kémények elterjedésével a kemence kezelését és a kürtös füst­ elvezetést sikerült műszakilag jól összehangolni. Előnyét abban látták. a kemence külső fűtését és egyben a konyha füst­ mentességét egyidejűleg megoldani.). A változás. A funkciójukat vesztett kemencéket a legtöbb he­ lyen terjedelmességük miatt lebontották. Ez utóbbit és a hozzá tartozó füst­ mentes lakószobát tartotta meg a fejlődés az Al­ földön és a hozzá kapcsolódó területeken. A másik okra már utaltunk: tudniillik a fűtés mellett a kemencé­ ben házilag sütötték a kenyeret . Egyik lényeges momentum. A kemencék megtartását segítette elő a kis fűtőértékű. amelyből nehezen rak­ hatók a megszokott kerek formák. Az öregek és a szegények azonban még sokáig ragaszkodtak megszokott ülő­ helyükhöz. A változások elsősorban a tüzelőberendezéseket érintik. 15 .) már csak nehezen voltak beszerezhetők. ezért a leegy­ szerűsített. században zajlik le. mi­ vel a kenyérsütés miatt azokra továbbra is szük­ ség van. A múlt század vége felé kezdett gyakoribbá vál­ ni a padka nélküli kemence. Összefoglalva: mai búbos vagy boglyakemen­ céink a 15-16. az újakat pedig a legtöbb esetben már padka nélkül építették. polgári lakóházakban hagytak fel használatukkal. ki­ hordták. század végén a hagyományos lakáskul­ túra bomlásnak indul. szögletes. ekkor alakulnak ki ma is ismert alföldi kemencetípusaink. szá­ zad folyamán következik be. Újabb változás a kemence formájában a 20. Lassú háttérbe szorulásuk azonban előbb-utóbb kikerülhetetlenné vált. kóró stb. amelyek közül a leg­ tovább a boglyakemencéket használták. fűtésük kívülről történt. mint a padkásokét. A szögletes alak nem mindenütt je­ lenti az újabb eredetet. Emellett a szobában is több hely maradt. Építési anyagként ek­ kor kezd elterjedni a tégla. a 18. amelynek során a korábban bőségesen rendel­ kezésre álló fűtőanyagok (szalma. de sok alföldi településen még fellelhetők utolsó példá­ nyai. A 19. nád stb. szeretet­ ből ragaszkodnak hozzájuk. Ennek ma­ gyarázatát több fontos körülményben látják a ku­ tatók. E „kályhaősök" két jelentős újítást hor­ doztak: oldalukat csempékkel rakták ki. amikor a kályhacsempék alkalmazá­ sa háttérbe szorul. hogy a melegedők nem piszkolták úgy össze.

A ke­ mencékben talált hamuból megállapították. A kemen­ cék között három típust lehetett megkülönböz­ tetni. A harmadik cso­ portba a füstölőkemencék tartoztak. míg a füstölésre használtakat szalma­ szerű. Szárításra. Szabadon álló kemencék a régészeti leletek tanúsága szerint nagy számban fordultak elő Ár­ pád-kori falvainkban. Az egyik fajtát sütésre-főzésre használták. egyenetlen volt. pörkölésre szolgálhattak azok a kemencék. 1948) Szabadtéri kemence a tanyaudvaron (Kiskunhalas. háttérbe szorul. . 1939) Szabadon álló kemencéink története változa­ tos képet mutat. más­ kor szerepük elhalványul.Kemence az udvarban (Jánoshalma. aljába hőszigetelés gyanánt cserépdarabokat ta­ pasztottak. ezért 16 szájuk elé süllyesztett előteret ástak. és az előbbi kettőénél jóval nagyobb átmérővel készült. Általá­ nosságban elmondhatjuk. amelyeknek tűztere alá szal­ ma-. könnyen égő anyagokkal. Ezek fene­ ke tapasztás nélküli. mint belső társaik. hogy az udvari kemen­ cék valamilyen módon kapcsolatban vannak a la­ kóház tüzelőberendezésével. Egyes korszakokban jelentős sze­ repet töltenek be a paraszti háztartásokban. hogy sütésre és aszalásra alkalmas változataikat fával fűtötték. Tűzterük a talajszint alá nyúlt le. A feltárások alapján felté­ telezhetjük. illetve gazréteget terítettek. hogy minden veremházhoz legalább egy ilyen kemence csatlakozott. A külső kemen­ cék rendszerint nagyobbak voltak.

majd az egészet kiégették. Kecs­ kemét környéki falvak régészeti ásatásaiból tud­ juk. hogy nyári időszakban nem melegí­ tették fel a lakást. Jelentőségük a 19. Ezekben a sütés meghatározott rend szerint történt. hiszen a lakóhá­ zak két belső kemencével is rendelkeztek. A szabadon álló kemen­ cék előnye. de gyakran a húsfüstölést is a külső kemencékben végzik. karban­ tartásukra általában tavasszal került sor. a Csallóköz és az Ormánság falvaiban fordultak elő. ezért nem volt szükség különálló sütőkemencékre. Ilyen kemenceegyüttesek a Szigetköz. században a külső kemencék szerepe lé­ nyegesen nem módosult: kiegészítő sütőhelyek­ ként használták őket. hanem a talaj szintjére vagy alacsonyabb padkára építet­ ték. század első felében nő meg. Té­ len viszont a belső kemencéket használták. amelyek nem rendelkeztek konyhai sütőkemencével. Meglétükről a mezővárosok vagy föld­ birtokosok építkezési rendelkezései árulkodnak. A századforduló tájékán az ország egyes terü­ letein még élt az a gyakorlat. mert így védve voltak az időjárás viszontagságaitól. századi külső kemencékről keveseb­ bet tudunk.A késő középkorban a szabadon álló kemen­ cék száma csökkent. ha sütöttek-főztek bennük. még inkább a 20. A kemencék alját a korábbi gyakorlattal ellen­ tétben már nem süllyesztették a földbe. Ezért a külső kemencéket csak időszakosan. job­ bára nyáron használták. Az átalakított lakóházak ud­ varán a kenyérsütést. amikor a szobai kemencék lassú visszaszo­ rulása megkezdődik. A 19. Érthető ez. és a sütéskor keletkezett meleg a szobát is felfűtötte. hogy a falu szélén közös használatú kemencéket építettek. amelyet vessző­ vagy nádvázra tapasztottak fel. hogy szabadban álló kemencéjük csak azok­ nak a házaknak volt. 1- . A tűztér oldala sárból készült. A 17-18. század végén. amelyekben a kemencék tűzbiztos tetővel történő ellátását szorgalmazzák.

formájuktól függetle­ nül . Jellegze­ tességükhöz tartozik még a tagolt forma. Oldaluk rendszerint egyrészes. Elterjedési területük első­ sorban a Tiszántúl. Két alapvető fajtájuk ismert. -TÍPUSOK Az Alföldön a szobai kemencék két nagyobb for­ mai típusa alakult ki. A csonakakúp alakú kemencék kör vagy ová­ lis alaprajzzal készültek.KEMENCEFORMÁK. mert a kályhafűtéssel vegyesen fordulnak elő. a Bácskától a Garam vidékéig a szögletes alaprajzú változatok uralkodnak. IS Lábakra épített búbos kemence (Tiszaoszlár. A Duna vonala mentén. Ezek jellemzik a Palócföld nyugati részét és a Duna-Tisza közét is. de az Alföld többi részén is előfordulhatnak. Használatuk nem kizárólagos. váll nélküli. a másik alul hasáb alakú. illetve felső része közötti váll is hangsúlyoz. padkájukvoh.alul fehérre meszelt ülőrészük. felül pe­ dig koporsófedélre emlékeztető teteje van. nyereg formájú kemencék ter­ jedtek el. A Dunántúl egyes vidékein és a Kisalföldön a szögletes alaprajzú. amelyet gyakran a tűztér alsó. Régen a kemencéknek . 1967) . egyiknek az oldalai befelé hajlanak. felső szélüket párkány koronázza. felülről ívesen vagy lapo­ san záródnak. A közép­ dunántúli példányok funkciója a kályhákéval egye­ zik meg.

hogy a rajta üldögélők csizmájuk sarkával ne rug­ dossák össze az alját. poca. ezért néhány helyen vénasszonypöfőgőnek vagy öregasszony-pöfögőnek mondták. pocik. Egyik oldala a bejárati ajtó mellett kezdődik. Ismert még a tőcik. Vonalvezetése legtöbbször íves vagy szögletes. és a szoba hátsó főfalához csatlakozik. Ilyenkor ezt a helyet duzzogónak. de rendesen kifelé dőlő. amelynek a neve a Tiszántúlon kucik vagy kuckó. 5-10 cen­ timéteres kiüléstől 50 centiméterig terjedhet. felesölőnek vagy pöffeszkedőnek nevezték. 19 .Összetett formájú sövénykemence (Dunapataj) Nyeregkemencék a Mezőföldről és a Kisalföldről (Dég. körbeöleli a kemence tűzterét. Hom­ loklapja néha függőleges. Szélessége változó. Martos) Koporsófedél alakú nyeregkemence takaréktűzhellyel (Dég) Padkával épített nyeregkemence (Zsére) Boglya alakú kemence takaréktűzhellyel (Füzesabony) A padka a szobának a konyha melletti sarkát tölti ki. kispadka megnevezés is. hogy a gye­ rekeket büntetésből ide ültették fel. Az is előfordult. Az öregek is szerettek rajta ülni. A padka ajtó felőli részén gyakran megemelt ülőrész van.

sőt így hívták a kemence vagy a kályha zugát a Dunántú­ lon. amely elöl nem ér túl a ke­ mence domborulatán. hogy a pad félköríves vonalú volt.Szögletes búbos kemence kispadkával (Haraszti. mivel ettől a szinttől a ke­ mence teste már befelé dől. vagy a bútoro-l zás miatt egy darabon lebontották. Előfordultak olyan kemenceformák is. Okleveles adataink a „kuckó" szót már az l600-as évek legelején említik. Ritkábban elő­ fordult az is. és a kuckó a földön kezdődik. kucónak vagy kuckónak neveznek. padkájukat vagy a közlekedés. a sarkon rendszerint 45 fokos csonkítással. Az ülőke szélét csipkésre fűrészelt léccel díszítették. a Tiszántúlon pedig sutnak. tehát megszüntették. amely a gyermekek kedvelt tartózko­ dási helye. amelyeknél a kuckó helyét a váll magasságáig fel­ falazták. A pad két oldala egyenes darabokból állt. a Kisalföldön és Szlavónia magyarlakta terüle­ tein is. elnevezése azonban így is megmaradt. meszelt padkát fapad he­ lyettesítette. tehát a kemence mögött üres hely van. hanem fűré­ szelt konzolok támasztották alá. vagy pedig az ülődeszkát nem lábak. Az átmenet észreve-\ hetetlen marad a függőleges falú vagy boglya ala­ kú példányok esetében. az ajtó felőli magasításra vonatkozott. míg a „sut" csak a 18. A Tiszántúlon később a sut szó váltotta fel. Szlavónia. amelyet a Duna-Tisza kö­ zén kucinak. ekkor a kuckó elnevezés itt a padka másik oldalára. Ha ezt a két szót fi­ gyelmesebben vizsgálat alá vesszük. A padka nélküli kemen­ cék kuckója legtöbbször az eredeti magasságban levő padkamaradvány. Ülőlapja 25-30 centiméter széles. század közepétől szerepel írásos emlékeink­ ben. Tehát valamikor egységesen a régebbi ere­ detű és szélesebb körben elterjedt kuckó szó je­ lölhette a kemence zugát. azt látjuk. amelyeknek a kuckójánál sincs megemelt. falazott része. . A padka nélküli kemencék lábazati része a leg-l több esetben ívelt vagy ferde vonalvezetéssel ki-j felé dől. Ismerünk azonban olyan ke­ mencéket is. A kuckó általában 30-40 centiméter széles. A kemence aljának magasságában gyak­ ran törésvonal látható. 1910) A padka másik fontos része a kemence teste és a hátsó fal közötti zug. Gyakran a falazott. a padkával egyező magasságú vagy kissé megemelt 20 búvóhely. alul 3-4 cifrá­ zott élű deszkaláb támasztotta alá. hogy a kuckó (különböző alakú változatai egy tő­ ből erednek) az egész Alföldön ismert volt. amelyeknek csonka a padkájuk. A padkás és a padka nélküli kemencék közötti foglalnak helyet azok a példányok. Létrejöttüket a helyhiány szülte. Néha a falazott padkának csak az ülőlapját deszkázták le.

Pihenés a kucikon (Komódi. 1960) 21 ' .

1955) 22 .Összetett formájú kemence fapaddal (Tótkomlós.

kívülfú'tős kemence. 3. általánosan elterjedt típus (Mezőberény) Vájatokkal díszített boglyakemence csonka padkával (Hajdúnánás) 23 . kandalló.t m A magyar parasztházak szobai tüzelőberendezései a 19. padka nélküli boglyakemence. 4. század elején 1. század második felében és a 2 0 . belülfú'tős kemence Cserépből készült. 2. cserépkályha.

Nevéből következtethetünk alakjára is. Hozzájuk hasonlóak a csonka kúp alakú ke­ mencék. kör alakú tetőben végződnek. hanem egyenes vonalat alkotnak. amelyek szintén kör alaprajzúak. felül kerek idomokból (Nyíregyháza) Sokszögletű boglyakemence takaréktűzhellyel (Hajdúbagos) A kemence tűztere a padka magasságától in­ dul. Oldalai íve­ sen befelé hajlanak. de vannak a kör alaprajzi! kemencéknek középső párkánnyal tagolt változa­ taik. amelynek lapjai befelé dőlnek. de nem csúcsban futnak össze. hogy az élekbe apró bemetszéseket ké-l szítettek díszítésként. A Nógrád megyei példányokon! gyakori. hogy a kemence testén a kerek és sokszögletű idomok kombinálva találhatók. Az ittenil típusokra jellemző. kétl .Összetett formájú kemence alul sokszögletes. de a szögle­ tes kemencékkel keveredve esetleg csak szórvá­ nyosan megtalálhatók az Alföld többi részén is. Mind domboro­ dó. illetve a mécses tartóhelye-j ként. Formája a vidék hagyománya és az alkalma­ zott technológia által eleve meghatározott. A csonka kúp alakú kemencék egyik érdekes válto­ zata a sokszögletű kemence. Az sem ritka. A hagyományos szögletes kemencék egyik leg-I egyszerűbb változata a csonka gúla alakú kemen­ ce. Mint már említettük. Ha ritkábban is. oldala­ ik befelé dőlnek. nem tekinthetjük összetett formájú kemen­ céknek. de nem ívesen hajlanak. és a széleken éleket alkotnak. mind egyenes vonalú változatai előfordulnak. Az 24 ilyen megoldásokat utánozva a Hajdúságban a ke­ mence oldalát néha keskeny vájatokkal díszítet­ ték. hanem lapos. a szögletes kemencék fól előfordulási területe a Duna-Tisza köze. Egyik csoportba a nagyobb múltú. E formák fő elterjedési területe a Tisza mente és a Tiszántúl. mivel felső részük az alsó alakját foly­ tatja. körte vagy boglyakemence. Ezeket. amelynek palástját élekben találkozó lapok alkotják. mg í a másikba az egészen új divatú sifonkemencék tar­ toznak. hogy formájuk összetett. hagyományos kemencéket sorolhatjuk. A kör alaprajzú kemencék között az egyik legnépsze­ rűbb változat a tojás-. A szögletes alaprajzú kemencék időben két réteget képviselnek.

1 938) Csonka gúla alakú kemence. 1939) 25 .Szögletes. padkás kemence. élein bemetszésekkel (Túra. oldalán takaréktűzhellyel (Tiszaszöllős.

mécsestartókkal (Galgamócsa) A Duna-Tisza közén gyakori. összetett formájú búbos kemence (Sükösd) Búbos kemence. élein bemetszett mécsestartókkal (Makód) 26 .Szögletes búbos kemence metszett élekkel.

tehát oldalai függőlegesek. Ismét másik változata ennek a kemencének az. ahol a felső tag éle teljes hosszában vagy csak a kezdeténél lemetszett. Tetején felfelé szélesedő. nem túl magas búb kö­ vetkezik. majdnem csúcsban végződő felső részből áll. cson­ ka gúla formájú tűztérből és egy erősebben szű­ külő.különböző alakzatból állnak. amely az előzőtől nem sokban különbözik. Tűztere szabályos ha­ sáb alakú. Jobbára a déli területeken terjedt el a kemen­ ce egy másik fontos típusa. Ez utóbbinál az így keletkező kis sarokrész a mé­ cses tartására szolgált. hasáb alakú részt egy lapos tetejű csonka kúp zárja le. Egyik alapvető fajtájuk alul enyhén dőlő. 1985) 27 . amikor az alsó. takaréktú'zhellyel (Úszód. majd az erősen szűkülő. Ismert olyan változat is. amelynek tetejéről nem hiányozhat a már említett kalap. amelyeket törésvo­ nal vagy néhány centiméter széles párkány választ el. Alsó és fel­ ső része között mindig keskeny perem húzódik. szögletes formájú kalap van. Ez a Búbos kemence alul függőleges oldalakkal.

Néhol a kalapszerű díszt mond­ ják búbnak. a felette levő gombot pedig ka­ lapnak nevezik. Az újonnan elterjedt sifonkemencékre a leegy-1 szerűsített. valamint a padka hiá-1 nya jellemző. felül csonka kúp alakú idomokból (Temerin) Alul hengeres. A váll feletti hegyesedő részt a Duna-Tisza közének déli felén rendesen búbnak. Ez érthetővé válik. és nagy síkot alkot. kerek kalappal ellátott kemence is. bácskai részeken terjedt el. A Duna-Tisza közének déli részén gyakori típus (Bácsbokod) Szögletes idomokból álló. fordult elő. Ezt a I hátsó oldalt az Alföld egyes vidékein üstöknek \ hívják. máshol nyak-1 nak mondják. felül pedig kúp alakú. egyszerűbb I vagy összetettebb profilozású párkány. Kuckóját sokszor a váll ma-l gasságáíg befalazták. összetett idomú kemencéknek. [ hogy ezeknél a típusoknál a váll és a torok egyen-1 lő magasan van. Egyik gyakori változatuk a boglya-1 kemencéket utánozta. Ennek a I résznek fal felőli lezárását a Duna-Tisza közén váll­ nak. amelynek oldalát kifelé szélesedő. A kemence torok feletti része a faltól mintegy I 15-30 centiméter távolságban folytatódik. ha tudjuk. sza­ bályosan hengeres tűzterű. I szél vagy koszorú díszíti. az alatta levő kúpos testet pedig ku- . Más a felépítésük a szög­ letes.Összetett formájú búbos kemence alul hasáb. Áttekintve a kemence tömegének különböző I variációit. A boglyakemencének legtöbbször lapos teteje I van. felül kúpos részekből álló búbos kemence. kupolával záródó kémence (Hódmezővásárhely) Szekrényt utánzó sifonkemence (Temerin) megoldás is a déli. térjünk vissza az egyes részek elneve-1 zéseihez. a perem. Néha az összetett formájú kémen-1 cék középső szegélyét is vállnak vagy kemence-1 prémnek nevezik. a Tiszántúlon inkább toroknak. Ugyanitt kedvelt volt az alul kör alaprajzú. amelynek kes­ keny és szögletes padkájához rendszerint fából ké28 szült pad tartozott. álló hasáb alakúra I rakva. A kemence tűzterének alsó kétharmada I közvetlenül a konyhai falhoz csatlakozik. szögletes forma. de a tégla lehetőségeiből f adódóan szögletes külsővel. míg a másik a szobai [ szekrények mintájára készült.

Búbos kemence részei (Temerin) Összetett formájú búbos kemence kupolával (Hódmezővásárhely) Boglyakemence kandallóval (Biharnagybajom) Kemence takaréktűzhellyel (Valkó. 1911) 29 .

hátsó oldalával a falhoz tapasztva. Ezek közül a takaréktűzhely és a kandalló a leg­ ismertebb.Búbos kemence a Dunántúl keleti feléről (Fadd) Kemenceszáj tüzeló'padkával és főzőlapos katlannal (Dunapataj) polának. gyakran valamilyen kiegészítő tü­ zelőberendezés csatlakozott hozzájuk. 30 Búbos kemence egyszerű takaréktú'zhellyel (Derecske. A tűzhely fölött mintegy fél méterre kezdődött a kan­ dalló szikrafogó sátra. hogy egyik oldala közvetlenül a kemence mellé került. méhkas. Általában a padka ajtó felőli oldalára állították fel úgy. A kandallót az Alföld keleti-délkeleti pe­ remvidékein építették a kemencéhez. tu­ lajdonképpen ennek folytatásaként fogható fel. 1 986) . Tűzterének alja a padka szintjénél magasabban volt. amely csonka gúla. hogy ritkán a boglya alakú kemencének is van kupolája. vagy zárt kürtő esetén egy ferde helyzetű csatorna kötötte be a kéménybe. A kemencék azonban nem álltak mindig egye­ dül a szobában. A füstfogó külső oldalát vékony sárfal vagy csak a sarok alá tett láb támasztotta alá. Itt említhetjük meg. esetleg tagoltan tornyos alakú volt. A kandalló füstjét a sátor mögötti lyuk vezette át a falon a szabad kémény alá.

A magasan álló sütő minden esetben a falhoz kapcsolódik. amely a sütő alatt kapott helyet. A kemence szája mindig a konyhába nyílt. míg a hamuslyuk legtöbb­ ször csak sárból formált dugóval zárult. Újabban a sütőt bádogcsővel látják el. főleg azokon a területeken. A padka teteje és a kemence feneke vagy alja egyenlő magasságban volt. Főzőhelye a szoba belseje felé néz. Régebben a füstöt falba vájt csatorna vitte a túlol­ dali kéménybe.nevezték még masinának. hosszabbik oldalával a padkára támaszkod­ va. ritkábban a kemence tűzterébe. sparheltnak is . itt van a tüzelőajtó és a hamuslyuk is. amelyek közepén gyűrűkből összerak­ ható főzőhely volt. A takaréktűzhelyek a 19. Itt tartották és szárították a napi tü­ zelőt. legtávolabbi részét Kemenceszáj tüzelőpadkával és füstterelő gátakkal (Tiszafüred) Kamin belseje katlannal és kemenceszájjal (Úszód) 31 . ahol a nem túl takarékos kandallók voltak a fűtés eszközei. Ezt a példát szorgalmazták a falusi lakosság részére is. (L. amelyek mellé nyitott kandallókat is építettek. ekkor kerültek a parasztság lakóházaiba is. Erdélyi és északkelet-magyarországi vá­ rakban.század második felé­ ben terjedtek el szélesebb körben. hiszen a tűzhely füstjárata innen csatlakozik a kéményhez. még az Elő­ szó múlt századi leírását is!) A takaréktűzhely . az előtte levő tüzelőpadkára.A kandalló és kemence együttesének története a 16-18.ugyancsak az ajtó felőli részre kenik. A tüzelő és a sütő ajtaja bá­ doglemezből készült. A legtöbb tűzhelyhez fáslyuk is tartozott. A kemencefenék hátsó. századi úri lakáskultúrába vezet vissza bennünket. kúriákban álltak olyan kályhák. A főzőrész teteje keretbe illesztett két vas­ lapból állt.

amely a kemenceszájon kitóduló 32 . Legegysze­ rűbb. hogy a kemenceszáj előtt és a sipóka végén szögletes nyílást hagytak. 1979) a Tisza mentén és a Tiszántúlon májnak (majj. amely a fejmagasság fölé emelkedik. mally) nevezték. a szájával szemben állva álla­ pították meg. egy előtte. A következő megoldásnál a kemen­ ceszáj már egy mélyített vájatból nyílik. jobb vagy bal oldalát mindig a konyhai oldalról. A kemence belsejének el­ ső vagy hátsó felét. maly. amikor a szájnyílás csak egyszerűen áttöri a közfalat. A kemence szájának és a füstelvezető beren­ dezéseknek többféle kapcsolata ismert. A kettő közötti részbe kapcsolódott be felülről a kürtő. Ennek egy kicsit továbbfejlesztett válto­ zata. amikor a nyílás fölött a két sárból készített terelőgát húzódik. két katlannal és a kemenceszájjal (Tótkomlós. és a füst szabadon száll fel a nyitott ké­ mény alá. A fejlődés következő fo­ kán ezt a mélyített járatot elöl egy köpenyfallal takarták el úgy. ami a kiáramló füst mozgását szabályozza. fokozatosan csök­ kenő keresztmetszettel.Szabadkémény alja tüzelőpadkával. így a ke­ mencének két szájnyílása volt. egy a közfalban.

vagy kétszárnyú ajtóval lehetett el­ zárni. hogy a konyha alsó részének levegőjét szennyezte vol­ na. A főzőpadkához rendesen kat­ lan vagy takaréktűzhely is csatlakozott. Ha az oldalakra főzőlapot fektettek. A szekrény nagyságú falazott részben kényelmesen elfért a kemence­ száj előtti tüzelőpadka és a katlan is. Ezt a módszert alkalmazták a zárt kémények esetében is azzal a különbséggel. kemenceszájjal (Szakmar. hátul kis nyílást hagytak a füst távozására. A nagyobb katlanokat vagy üstházakat fallal vették körül. mint kürtőjük. de a kemencét tetővel támasztották be. A kürtőt leg­ többször egy.Csempékkel kirakott tüzelőpadka katlannal. Az L alakban megtört lyuk nyílása a konyha padlójának és a padka homloklapjának ta­ lálkozásában volt. 1965) füstöt felvezette a szabad kémény alá anélkül. a kaminok alsó része rendszerint jóval bővebb. Füstjüket a konyha sar- 33 . amelynek tetejére tették a lábast. száj­ nyílásuk a padkára nézett. A kemenceszáj előtt gyakran hamuslyuk fúrta át a padkát. hogy a kürtő egyenesen a tetőn kívülre vitte a tűzhely füstjét. Az egysze­ rűbb katlan két élére állított vályogtéglából áll. közötte pedig a tűz égett. A zárt kémények.

hogy a névből a „kemence" szót elhagyták. Legszélesebb körben a búbos kemen­ ce kifejezés terjedt el. vasból készült. hogy a szóössze­ tétel első tagját kihagyták. vasból készült fixlábas tévő. A konyhai takaréktűz­ hely nem különbözött a szobákban állóktól. A kemence szájának zárására szolgál a tévő vagy előte. hogy mindkét helyen felépítették őket.Különböző anyagú és alakú tévők. a ke­ rek. Az is előfordult néhány helyen. kőből készült tévő kába fúrt lyuk vagy a kemenceszáj előtti kürtőbe kötött csatorna vezette el. amely felső oldalán ívesen vagy sokszög alak­ ban végződik. illetve előték: 1. Ezt használják a Duna-Tisza közén. 3. amelynek szélessé­ ge általában 40 centiméter körüli. „Befűtöttem a banyát" . Nem szóltunk még magának a kemencének az elnevezéséről. mint a kemence szája. és csak búbosnak. Érdekes. ahol a kemencék mindkét alaptípusa megtalálható volt. ujjal díszített agyagtévő. A tévő mérete valamivel na­ gyobb. cserépből készült tévő karcolt díszítésekkel. cserépfedő fülével ellátott agyagtévő. Gyakori volt. 2. 4. Rendszerint sárból vagy bádogle­ mezből készül. mozgatható lábú tévő. az sem volt ritka. és csak a „kemencét" használták. banyának emleget­ ték. gombos formát búbosnak. ez utóbbinak legtöbbször füle és kitámasztólába is van. de ismerik a Dunántúl keleti olda­ lán és Szlavónia magyarlakta területein is. hogy a vidék középső részétől délre a banyake­ mence szóhasználat keveredik vele úgy. az Északi-Középhegység déli vidékeitől egé­ szen a Bácskáig. boglyaformát pedig banyának mondták. hogy mind­ kettőt ismerik és alkalmazzák. magassága pe­ dig elérheti az 50 centimétert is. 34 . Azokon a helyeken.mondták ilyenkor. a szögletes. 5. 6.

takaréktűzhellyel (Jánoshalma. 1949) A Tiszántúlon a boglyakemence elnevezés ter­ jedt el. kúp vagy boglya alakra emlékeztettek. a bihari részeken. Legismertebbek közülük a sifonkemence. nádkemence.Húsfüstölésre is alkalmas külső kemence (Mágocspuszta-Otompahát) Védőtetővel ellátott külső kemence kéménnyel. Öregszőlő. Az alapvető nevek mellett a formára vagy anyagra utaló kifejezések is használatban voltak. tojáske­ mence. kórókemence. 1941) Külső kemence szénvonóval (Karcag. 35 wmmmm . Az egyszerűbbek he­ gyesedő. takaréktűzhellyel (Cegléd. A külső kemencék változatos formai és tech­ nológiai kivitelben készültek. A Hajdúságban. cserépkemen­ ce és a téglakemence. a Nagy­ kunságban és Hódmezővásárhely környékén egy­ aránt ez a szóhasználat lelhető fel. Ágotái határ) Udvari kemence védőtetővel.

azon­ ban fenekük mintegy fél méterrel a talajszint fe­ lett volt. Nagydarvashalom) Külső kemence és eszközei (Alföld) különösebb füstelvezető szerkezet nélkül. így például katlanokat építettek. A kemencéhez rendszerint még tartozott egy ha­ mugyűjtő katlan és egy hevenyészett védőtető is. de szája elé zömök. Ennek füstjét a hamuslyukon keresztül vezették a kéménybe. amely a talaj szint­ jéig tartott. A kürtő felső részében húsfüstö­ lő rudak voltak.Hegyesedő tetejű külső kemence. hús­ füstölésre is alkalmas kéményt építettek. Ezek­ nek a kemencéknek külön padkájuk nincs. Valamivel fejlettebb az a kemenceváltozat. formájuk már nem alkalmazkodott a ha­ gyományos sárkemencékhez. Ha a kéményt füstölésre is használ- ták. az időjárás elleni védekezé­ sül a tűztér tetejét csúcsosra tapasztották. Az ilyen kemencék fölé védőte­ tőt ritkán építettek. előtte a hamuslyuk nyílása látszott. amelynek tűztere a szobai típusokkal megegye­ ző formában készült. hogy használata so­ rán ne kelljen kényelmetlenül mélyre hajolni. A 20. esetleg a kéményt „kalappal" látták el. utóbbiakat sokszor cseréppel fedték be. században a téglából épült kemencék ter­ jedtek el. 36 . kéményén kalappal (Kunmadaras. akkor az oldalához külön kis tűzhely csatla­ kozott a maga tévőjével. amelynek száját ilyenkor egy nagyobb deszka­ lappal zárták el. A kemenceszáj tévővel záródott. A lapos tetejű ke­ mencéket télen deszkával vagy bádoglappal ta­ karták le. A ke­ mence szája előtt padka volt. Sok helyen a kemencék mellé más tüzelőberen­ dezéseket. Leggyakrabban az ál­ ló hasáb vagy fekvő donga alakúak fordultak elő.

ezen nem kell csodálkoznunk. csak a helyi anyagok jó ismerete és a kemencerakás néhányszori megfigyelése. voltak köztük olyanok. hiszen a sárral. A kemence helye a szoba konyha felőli sarká­ ban volt. akik a szűkebb rokonságnak is segítettek. eltekintve a helyileg ki­ alakult jellegzetességektől vagy az egyéni sajátos­ ságoktól. Mi most elsősorban egy-egy jellemző technológiai csoportot mutatunk be. ezek a kemence építésében is fellelhetők. Ezért az ügyesebb férfiak saját maguk is elkészítették a ke­ mencét. Szinte minden ügyesebb kezű ember tu­ dott kemencét rakni. nemritkán cigányok voltak. Az utóbbi időkben a kőművesek foglalkoztak a kemence ra­ kásával. 1941) . a bejárati ajtó és a hátsó főfal közötti te­ rületen. Öregszőlő.és vályogkemencék elterjedé­ se is indokolta.A KEMENCE ÉPÍTÉSE Az Alföldön a sár építőanyagként történő haszná­ latának sokféle változata alakul ki az évszázadok során. akik rendszeresen űzték ezt a tevékenységet. Az egysze­ rűbb sárkemence készítéséhez nem kellett nagy szaktudás. ezt a tégla. Gyakorlói a mezőgazdasági szegénység közül kerültek ki. Kemence építésével a múltban sokan foglal­ koztak. En­ nek ellenére a kemenceépítés nem volt önálló ipar­ ág. amely áttörte Kemenceszáj kialakítása vályogfalban (Cegléd. vesszővel való bánásmódot min­ denki elsajátította valamilyen szinten. A kemence építésének igazi mesterei azonban azok a specialisták voltak. Innen nyílt a kemence szája.

Vastagsága a padka szélességével egye­ zett. Gon­ dosabban jártak el. A köpenyt leggyakrabban vályogból. következett a padka körvonalának kijelölése. mi­ vel a habarcs erre a célra nem felelt meg. Sövényfalú lakóház alaprajza a tüzelőberendezésekkel (Dunapataj) Alföldi lakóház alaprajza a tüzelőberendezésekkel (Tiszaszentimre) A száj méretét a kévékben vagy csomókban be­ dugott tüzelőanyag. pelyvás sárba rakva. erre nem is volt szükség. Rakott sárfal vagy vert fal építésekor a nyílást utólag vágták a falba. esetleg 45 centiméter volt. magassága ugyan­ ennyi vagy még valamivel több is lehetett. Néhány helyen azt tartották. . Ha a kemenceszáj készen volt. vagy a kémény nem jól húz. a kívánt méreteket is szem előtt tartva. A helyi hagyomány szerinti szögletes vagy íves formát a földre karcol­ ták fel. A kemenceszáj készítésekor ügyeltek arra. Ha a száj túl kicsi. Szélessége 35-40. hogy az alföl­ di kemencékhez a szájnyíláson kívül más szabá­ lyozó lyuk vagy csatorna nem tartozott. tégla stb.a két helyiség közötti válaszfalat.) már a készítés­ kor kihagyták. szabályos kört kellett rajzolni. közeiket pedig vesszővel fonták be. de lehetett ennél valamivel vékonyabb is. akkor a kemencében a tűz nem ég megfe­ lelően. hanem befelé. hogy nem jó. hogy a nyílás a leendő kemence középvonalába 38 essen. Mivel a padlótól már a kemence alapja kezdődött. ívesen beboltozták. A boltívet mindig pelyvás sárba rakták. ha a vastag falban a lyuk egyenesen halad keresztül. Ilyenkor a szoba pad­ lójába karókat vertek le. ritkábban tég­ lából falazták. Sövényből is készíthették a padka oldalát. Ezt a kö­ zéppontba szúrt karó és zsineg segítségével ol­ dották meg. A szájnak és a hozzá kapcsolódó kéménynek vagy füstterelőnek fontos szerepe volt a kemence fűtésében. Itt szeretnénk megjegyezni. a nagy kerek kenyér és a sütő­ főző edények nagysága határozta meg. ugyan­ is az erős hő hatására előbb-utóbb megrepede­ zett. a kemence belseje felé bővülnie kell. ha padka nélküli kemence alap­ ját tűzték ki. Nyílását egyes falak esetében (vályog. Ezután következett a padka köpenyfalának a készítése.

A köpenyfal elkészülte után a padka belső ré­ szét földdel töltötték fel. A 4-6 kenyeres kemencék átlagos 39 . illetve téglatörmelékből. hogy az üveg.nyi réteget terítettek le. hogy megaka­ dályozza a kemence fenekének túl gyors lehűlését. A feltöltést a fenék alatt mintegy 20-25 centimé­ terrel abbahagyták. mert a karókat ferdén ver­ ték le. majd ezt jól ledöngölték. ahol a padka belsejét vályoggal rakták ki. Előfordult.vagy cserépdarabokat a homokba rejtették. 1991) Vályogból rakott köpenyfal padkás kemencéhez (Dunapataj) A padka készítésénél ügyeltek a homloklap dő­ lésére is. kavicsból. Félbevágott kemence sövényfonású padkával és vesszővázra épített csukás fallal (Tiszafüred. vagy a fenék sarába helyezték. üvegdarabokból vagy cserép-. és máris megvolt a kívánt dőlés. Falazáskor a vályogot soronként kijjebb rakták egy kicsivel. de egy-két sort a fe­ nék alatt ebben az esetben is elhagytak. Egyszerre csak egytenyér- Készíthették homokból. vagy a függőleges oldalt utó­ lag ásóval ferdére nyesték. Ha ezzel megvoltak. Nagysá­ gát a kemencében süthető kenyerek és cipók szá­ mával mérték. Volt. hozzákezdtek a kemen­ ce aljának vagy fenekének készítéséhez. A szigetelőréteg szerepe az volt. mert ide került a 15-20 centi­ méter vastag hőszigetelő réteg. A sövény esetében egy­ szerűbb volt a helyzet.

nagyságúnak számítottak, míg a legkisebbek 2 kenyér és 1 cipó sütésére voltak alkalmasak. A nagyobbakban még 8 kenyeret is süthettek egy­ szerre. Ha a fenék nagyságát centiméterben fe­ jezzük ki, akkor a méretek változását 80-90 cen­ timétertől egészen a másfél méteres átmérőig ad­ hatjuk meg. Régen a kemence alját agyagból készítették, amelybe a kötés erősítésére pelyvát, sót, esetleg állati vért is tettek. Az 5-7 centiméter vastag ned­ ves anyagot erősen ledöngölték, majd egyenes léc vagy deszka élével üvegsimaságúra ütögették, „tap­ sikolták". Az agyag a kemence használata közben keményre égett, a benne levő sótól felülete üveg­ szerűvé vált. Arra is van adatunk, hogy a sós agyag­ ba állati szőrt - sőt borbélytól hozott levágott ha­ jat - kevertek, hogy az agyag repedését meggátol­ ják. Sokan a kemence alját szárított, nyers téglával rakták ki, hézagai közé homokot szórtak, majd az egész felületet durva téglával vagy köszörűkővel összecsiszolták. Az így készített kemencefeneket tartották a legjobbnak, mert kiégve téglakemény­ ségű lett, a hőt nem vezette, és tartós volt. Burkolták még a kemence alját gyengén ége­ tett téglával vagy külön erre a célra készített szög­ letes kemencetéglával is. A kőlapból, cementlap­ ból készített kemencefeneket nem tartották meg­ felelőnek, mert gyorsan kihűlt, és a kenyeret nem szépen sütötte meg. A fenék készítésekor gondosan ügyeltek arra, hogy mindenütt vízszintben legyen, különben a tepsiben féloldalra folyt a lepény, és nem sült meg egyenletesen. 40

A fenék elkészülte után következett a kemence oldalának a rakása, amely a kemenceépítés egyik legkényesebb művelete volt. Ehhez igen jó minő­ ségű, kipróbált sár vagy agyag kellett. Sáron rend­ szerint agyagos sárgaföldet értettek, amelyet pely­ vával, törekkel kevertek, hogy a kötése jobb le­ gyen. Agyagnak azt a tiszta, finom minőségű agya­ got nevezték, amely akár adalékok nélkül is alkal­ mas volt a kemenceépítésre, és száradás, égetés során nem repedt meg. Ilyen jó minőségű agyag a kemence fenekéhez és a falához kellett. A külső tapasztáshoz és a vályog rakásához a jól megdol­ gozott sárgaföldből készült sár is megfelelt. Az agyagot, sárgaföldet lehetőleg már az épí­ tés előtti napon kidolgozták. Vízzel meglocsolták, kapával többször is átvágták, miközben lábbal ta­ posták, gázolták. Ekkor tették bele a pelyvát vagy a töreket is, hogy jól elkeveredjen a sárral. Hód­ mezővásárhelyen például 4-5 talicska agyagot dol­ goztak ki egyszerre. A művelet 3-4 órát vett igény­ be, ezután a meggyúrt anyagot pihenni hagyták a másnapi felhasználásig. Az alábbiakban a kemence oldalának, tetejé­ nek és vallanak építésmódjait mutatjuk be, a főbb technológiák köré csoportosítva mondanivalónkat. A SÁRKEMENCÉK ÉPÍTÉSE A sárkemencék építésének lényege, hogy vala­ milyen anyagból vázat építenek, majd ezt a kül­ ső oldalról betapasztják. Égetéskor a vázszerke­ zet kiég, tehát a kemencének csak átégett sárfala marad.

Összetett formájú kemence karókkal megerősített vesszőváza (Dunapataj)

Összetett formájú kemence vesszővázának építése. A vékony vesszőket egy belső karóváz tartja (Sükösd)

A sárkemencéket a vázszerkezet anyaga alap­ ján szokták megkülönböztetni. Eszerint beszélhe­ tünk sövénykemencéről, karókemencéről, nádke­ mencéről és kórókemencéről. A sövénykemencéhez ujjnyi vastag fűzfavessző­ ket vágtak, amelyeket a vastagabbik végükön ki­ hegyeztek. Ezután a vesszőket az elkészített kemen­ cefenék széle mellé szurkálták, mintegy 5-6 centi­ méter távolságban. A vesszőket 15-20 centiméter mélyen a padka feltöltésébe tolták, hogy szilárdan álljanak. Legfelül a vesszők tetejét fából, vasból vagy vesszőből készített kerek abronccsal fogták össze. A váz azonban még így sem volt eléggé merev, ezért vékony vesszőkből erősítőpántokat, korcokat fontak közé. Az egyik ilyen korc a váll magasságá­ ba esett. Ez tartotta az itteni rövidebb vesszőket, amelyek tetejére fekvő botokat tettek a váll lefedé­ sére és a kemence üstökében levő rövidebb vesszők rögzítésére. A váll darabjait vesszőből, gyékényből,

újabban drótból készült gúzzsal jól egymáshoz kö­ tötték. Még így is előfordulhatott, hogy a frissen tapasztott kemence felborult, ezért a tetejét több pontban a födémhez kötötték ki. A kemence tete­ jét az abroncsra fektetett botokkal hidalták át, de ezeket csak az oldalak besározása után, a legvégső munkaszakaszban tették fel. A szögletes kemencék vázát a fentihez hason­ ló módon készítették azzal a különbséggel, hogy a sarkokhoz és az élekhez nem vesszőt, hanem vastagabb akácbotot szúrtak. A váz tetejét nem ke­ rek abronccsal, hanem kis szögletes kerettel fog­ ták össze, esetleg csúcsban kötözték meg. A ke­ mence tetejére kerülő kalapnak, búbnak nem csi­ náltak vázat, mivel később illesztették a helyére. Az összetett formájú vesszőkemencék külső alakja ne tévesszen meg bennünket, ezeknek is egyszerű, befelé dőlő vázat készítettek, mert a ke­ mence párkányait a sározással alakították ki.
41

A vesszőkemencék formai sajátosságaihoz tar­ toznak a befelé ívesen dőlő, boglya alakú formák. Ezt az idézte elő, hogy a vesszőket függőlegesen szúrták az alapba, majd amikor tetejüket a szű­ kebb abroncshoz összehúzták, a rugalmas vesszők nem egyenesen, hanem ívesen hajoltak meg. A karókemencék vázát 3-4 centiméter vastag karókból állították össze, a vesszőkhöz hasonló módon. A karókat egymástól 2-3 centiméterre ver­ ték le a fenék széle mellé, majd vékony vesszővel korcolták, esetleg ritkásan befonták. Felső végü­ ket abroncsokkal rögzítették oly módon, hogy két különböző nagyságú darabot vettek, a kisebbet be­ lülre helyezték, majd a nagyobbat kívülről addig húzták a karókra, míg jól meg nem szorult. Volt, aki takarékoskodott a vassal, ezért csak egy ab­ roncsot kötözött belülről a karókhoz, mégpedig éghető anyaggal, zsineggel vagy vesszővel. Ami­ kor a kemencét kifűtötték, a rögzítés elégett, és az abroncs leesett a kemence aljára. Innen kihúzva újra fel lehetett használni valamire. A kemenceváz építésének egyik kényes műve­ lete a torok körüli rész kialakítása, mivel ez nem­ csak a saját, hanem a kemence üstökének a súlyát is viselte. Karóváz esetén alkalmazták a követke­ ző eljárást: a hosszú karókat, melyek a kemence tetejéig értek, és a rövidebbeket, melyek a fal mel­ lett csak a váll magasságáig tartottak, leszurkálták. Ezután a váll magasságában mindkét oldalon egyegy erősebb karót fektettek el úgy, hogy a váz belső oldalának támaszkodott. Ez tartotta a vállnál levő rövidebb karókat, és erre fektették a váll át­ hidalását alkotó fekvő botokat. A két karó belső
il

Karóvázas lepénykemence vallanak megerősítése (Bátmonostor)

Összetett formájú kemence szerkezete és elnevezései (Sükösd)

esetleg ennél több helyen vesszővel. Az így összeállított torok nem roppant meg a ned­ ves sár súlya alatt. mint a kemen­ ce oldala. tehát a torok felül szélesebb volt. Ilyenkor a fa­ lazott rész nem dőlt olyan erősen. Ebbe ültették a marékkal összefogott nádpamacsokat. Előfordult. hogy a nád közé kenderszárat ültettek.Szobabelső kemencével (Átány. A középső erősítést a torokrészbe rakott favázhoz is hozzáfonták. A falazott torkú kemencét ránézésre jól meg lehetett különböztetni azoktól a példányok- tói. mint a kemence. a felső pedig a tetejénél fogta össze a vázat. míg másik végüket a falba fúrt lyukba fektették. A torok megerősítésének másik módja az volt. Az alsó korc a padkához közel. amelyeknek a torka az oldalakkal együtt ké­ szült. 1985) végét egy-egy padkába szúrt ágas támasztotta alá. Az egyes pászmákat három. nádlészákat. a középső a váll magasságában. gyékénnyel korcolták meg. amikor a fal és a kerek kemencetest közötti részt téglából vagy vályogból falazták fel. Kiálló szélét legtöbbször párkánnyal dí­ szítették. A nádkemencék készítésekor a fenék szélénél körben 10 centiméter mély árkocskát ástak. Ezután a nád tete- 43 .

A kemence sározását alulról kezdték. majd a túlnyúló végeket levágták. A legfinomabb. amelyeket I gondosan egybedolgoznak.I tek kemencét. és I meghúzták a párkányát. a kemencét I szikkadni hagyták. hogy a I kemence falát hurkákból rakják össze. A kész fal vastagsága 8 centiméter körüli. csömpölyegekbe gyúrták. hígabb sárral I áttapasztották az egészet a padkától a kuckóig. Ezekről a műve-1 letekről a későbbiekben részletesen szólunk. a váz külső oldalán halad­ va. A sár felrakásának kétféle módja volt. hogy az sima tapintású. A másik módszer­ rel a sarat csomókba. hézagmentesen összeragasztották. Az eljárás a fazekasságban is ismert ősi spiráltechnikával ro. utána a belső tapasztás. ar­ ra törekedve. arra törekedve. esetleg lóganét is kevertek hozzá. Adalékként a durva töreket tartották a legjobbnak. sűrűn egymás mellé állítgatva őket.Nádkemence váza építés közben jét vesszőből hajlított karikához vagy faabroncshoz kötötték. Az egyik esetben a sarat kézzel tapasztották. majd a I kiégetés következett. Ezután a szárítás. a váz I belülről szabadon maradt. látható volt. legtisztább alapanyag ehhez a technológiához kellett. ezt I a kiégetés előtt csak kívülről tapasztották. Ha a durva sározással elkészültek. a vázra dolgozva. sót. volt.[ vei itt az agyagot adalékok nélkül használták fel. A G Y A G H U R K Á K B Ó L ÉPÍTETT KEMENCÉK Agyagból gyúrt hurkákkal többféle módon építet. A kívánt vastagságot két rétegben hordták fel. Az előkészített sarat újra átgyúrták. a I meszelés és a teljes rendbetétel. hogy jól tömörödjön és sima tapin44 tású legyen. hogy a sár a váz közeibe is benyomód­ jon. jól elsimítva. következett a tapasztása. A csukás építésmód a halhoz hasonló agyag-1 hurkái után kapta nevét. Ha a kemence vázát elkészítették. hogy két-1 maroknyi darabokra bontva újra átgyúrták az egé-1 . Ügyel­ tek arra. A tetőt tartó botokat itt is a tapasztás befejezése előtt tették a helyükre. I A jól előkészített és kidolgozott agyagból másnap I kezdték kinagyolni a csukánakvalót úgy. ahol vért. Az építés nem igényel I vázszerkezetet annak ellenére. A kemencefal készítésekor a csömpölyegeket jól a vázhoz és egymáshoz nyom­ kodták. Az eljárások közös vonása. csapták a váz­ ra. Készí­ tésmódjuk megegyezik a fent leírt eljárásokkal. mi. finom megdolgozású és tömör legyen.I konítható. A kórókemencék vázát napraforgó szárából ké­ szítik.I nek segítségével készítik a kemencét. hogy gyakran en. majd finomabb.

Építés közben a mester szemmérték szerint alakí­ totta a kemence formáját. 3. kedvel­ tebbé váltak a kisebb darabok. majd erre lapjára fordított téglát helyez­ tek. A csuka hossza régen 75-80 centiméter is volt. A sorok felfelé szűkül­ tek. A fal és a torok közötti részt híg sárral töltöt­ ték ki.vagy ajtólapon hozzálát­ tak a csukák kiveréséhez. tudni illik a kész 45 . Az egymásra rakott darabokat azután falapockával vagy fakalapáccsal felül és oldalt. E y csomó anyagot kézbe véve 5-10 percig ütö­ g gették a deszkához.Boglyakemence építése agyagcsukákból (Hódmezővásárhely) Kemenceépítéshez használt eszközök és anyagok (Hódmezővásárhely): 1. a végén 2-3 centiméterre fogyott. amelyek hossza a 15-20 centimétert nem lépte túl. ütögették. ez asszonyi munka volt. oldalaik ívesen befelé hajlottak. az üstök felőli részt a torok téglái tartották. 2. így haladtak egészen addig. vagyis a felső csu- ka vége az alatta levőnek a közepére essen. falapocka. szélessége közé­ pen 4-5. Ezt a méretet rendszerint a szo­ ba belmagassága határozta meg. agyagcsuka. majd a fenék széle mellett haladva a má­ sik oldalhoz értek vissza. míg az alakját el nem nyerte. Feljebb már 30 centiméteres darabokból is dolgoztak. Ezután a kemence falát már körkörösen rak­ ták. A kemence falát a padkától mérve mintegy 120-140 centimé­ ter magasra rakták. hogy az alatta levő sor­ ral mindig kötésben legyenek. Azután egy deszka. Később a csuka méretei csökkentek. ügyelve. kívül és belül szép simára. s teljesen tömör. 4. A csuka vastagsá­ gát középen 5-7 centiméter körülire hagyták. kiflitégla szet. egyenletesre veregették. Az oldalak fal felőli végeire laposvas tartókat fektettek. és ne vál­ janak el egymástól. fakalapács. hogy később ne repedjen meg. A legna­ gyobb szélességük 8-10 centiméter volt. A kemencefal rakását a száj egyik oldalánál kezdték. repedés és hézagmentes nem lett. A csukákat egymás után helyezték a falra. amíg a patkó ala­ kú sorok a kemence szája fölé nem emelkedtek. ez a vége felé 4-6 centiméterre szűkült le. Ekkor kellett a kemence tűzfogó torkát elkészíte­ ni. ha a kemence alsó részéhez használták.

máshol pedig azt tartották. A falra rakott hurkát kézzel jó erősen az alatta levő sor­ hoz nyomkodták. hogy csak az hasz­ nálja. amelyet törekkel. Az előzőleg jól megdolgo­ zott agyagból aztán a karvastagságú hurkákat mondták kolbásznak. gyúrni. Volt. A kemence falán 2-2 karót vagy laposvasat fektettek keresztül. . míg a fal egyenletes nem lett. hogy kerek vagy szögletes formájút építettek. Ha ezzel megvoltak. aki nem ért eléggé a kemence rakásához. vagy kitördelve kihúzkodták a kemence száján. Ilyenkor természetesen belülről nem tudták a falat elsimí­ tani. Keresztmetszetük mindig kör alakú. majd erre egy sor ellapított csukát tettek. finom tapintású volt. Ezzel a kemence csőbe ra­ kása készen is volt. amikor kóróból. A hurkák hossza 30-70 centiméter között válto­ Í6 zott aszerint. hogy a hurkát ne csak az alsó sorhoz. A hurkákból épített kemence vallanak. A hurkák raká­ sánál soronként haladtak. Az agyagot közben olyan keményre kellett nyom­ ni. hogy há­ rom teljesen körbeérte a kemence alját. A hurkás kemenceépítési gyakorlat az Alföld nagy részén többé-kevésbé ismert volt. következhetett a teteje elkészítése. ezt a kiégetés után. A vázat azután ki­ égették. Ez csak később. A csukás építéshez hasonlított az agyaghurká­ kat alkalmazó kemenceépítési gyakorlat.formáltak. gömöllének is . A jól összetömörített agyag felülete szikkadt. vigyázva arra. vesszőből vázat. Ere­ detileg tehát a csukás építésmódhoz nem alkal­ maztak vázat. 8-10 centiméter átmérőjű. saját súlyát megbírja. és ennek a külső oldalához rakták a csukákat. cső­ be rakni. Addig „tapsikolták" és simítot­ ták. tehát az il­ lesztések ne essenek egymás fölé. hogy az agyag a közöket is kitöltse. Alulra na­ gyobb hurkákat tettek. a vájatok betapasztásával érték el. hogy alulra vagy feljebb került-e a falba. hogy az alsó sorral mindig kötésben legyenek. A munka egy teljes napot vett igénybe az előkészületek nélkül. ütögették. úgy a múlt század vége felé kezdett terjedni. A váz alkalmazása igen változatos ké­ pet mutat. A régi házak ala­ csony belvilágát tekintve a kemencék teljes ma­ gassága nem lépte túl a 200-230 centimétert. hogy a tenyérbe állított hurka össze ne roskadjon. pely­ vával kevertek össze. kukát emeltek. de enélkül is fel lehe­ tett építeni. oldalát szé­ pen eldolgozták. majd kiszárították és kiégették. A hurkákat kifli alakban meghajlítva vagy egye­ nesen rakták a kemence falára.kemence tetején még egy köcsögnek vagy lisz­ teskosárnak is el kellett férnie. Csak a vázszerkezettel épült agyagkemen­ cét tapasztották ki belülről is. attól függően. tetejé­ nek készítésmódja megegyezett a többi kemencé­ ével. A kemence rakásakor használhattak karóból vagy kóróból készült vázat. Másnap a kemen­ cét kívülről sárgaföldből készített pelyvás sárral betapasztották. akkor arra törekedtek. ezért erre most nem térünk ki részletesen. tetejét. Ehhez is jó minőségű agyag kellett. Ha a kemence építésekor vázat is használtak. az is előfordult. hanem a karókhoz is jól hozzányom­ ják. A megfelelő magasság elérése közben a ke­ mence falát a kívánt méretűre kellett szűkíteni. ahol csak ezzel készült a kemen­ ce. lécből.

ütögették. Adaléknak pely­ vát és durva töreket használtak. a különböző formákhoz való könynyű alkalmazhatósága és tartóssága magyarázza. Eh­ hez finom szürkeagyagra volt szükség. vas­ tagsága nem haladta meg a 10 centimétert. A karók ritkán is állhattak. Az anyag minőségére igen kényesek vol­ tak. ha nem volt tiszta. vastagsága 5-7 centiméter lehetett. A váll felső lapjára és a kemence tetejére karókat fektettek. csíknak vagy csak egyszerűen hurkának. Vikiinek. hogy soványítsák. vagy sűrűbben úgy. akár­ csak a többi módszer esetén. Fűtéskor a cserépkemence gyorsabban és erőseb­ ben melegedett fel. hogy közben a szálával eligazított szal­ mát szépen feltekerték a hurkára. Hossza 30-70 centiméter körül volt. hogy ne repedjen meg a kemence ezen a helyen. Ha az agyag túl „erős" (kövér) volt. Az agyag előkészí­ tése a fentiekkel egyező módon történt. kapálva. A torok­ nál a már bemutatott ágasos erősítést alkalmazták. Az oldalak tapasztásakor a lepényeket két nyi­ tott tenyerükre fektették. ilyenkor közeiket a fonás töltötte ki. A munka során itt is. szélessége 20-25. gázolva. kolbásznak ne­ vezték. hogy kb. Ez a típus rövid időn belül az Alföld egész területén általánossá és az egyik leggyako­ ribb építési móddá vált. akkor homokot adtak hozzá. gyúrva dolgoz­ tak ki. Építésér . század második felétől terjedtek el a cserép­ kemencék. már nem felelt meg a cél­ nak. majd tepsi nagyságú lepényeket formáltak belőle. így haladva szépen „beburogatták" a kemence oldalát. Az elkészült kemence fala négy­ ujjnyi vastag volt. KEMENCEÉPÍTÉS AGYAGLEPÉNYEKBŐL Kevésbé ismert eljárás. A lepényt jó erősen a vázhoz és az elkészült falszakaszhoz nyomkod­ ták. csak itt a finomra kidolgozott pelyvás. A szalmába gön­ gyölt agyaghurkát gömölyének. A váll vonalát körben a falba vésték. törekes agyagot szal­ mával leterített asztalon hempergették hurka ala­ kúra úgy. Népszerűségét egyszerű készítésmódja. kemény nem lett. és vessző­ vel fonták be. kétujjnyi távolság volt közöttük. belső sározását a váz kiégetése után végezték el. Építés előtt az anya­ got újra átgyúrták. A kész kemencét kívülről pelyvás sárral tapasztották be. A kemence és a váll tetejét is lepényekkel fedték be. A kemence vázát karóból készítették. mint a sárkemencék.Az agyaghurka készítésének érdekes változata alakult ki a Duna-Tisza közén. A CSERÉPKEMENCE ÉPÍTÉSE A 19. amelyet az ismert módon. Építéskor használhattak váz­ szerkezetet. de anélkül is rakhattak belőlük ke­ mencét. amikor a felállított kemen­ cevázat agyagból gyúrt lepényekkel borították. A be­ lőlük épített kemence készítésmódja nem külön­ bözött a fent leírtaktól. A lepény hossza 30 centiméter körüli. A kidolgozás akár 1-2 hétig is eltarthatott. míg szikkadt. majd a horonyba az anyagot jól bedolgoz­ ták. majd a kemencéhez lép­ ve a vázra borították. a váznak csak a kül­ ső oldalához rakták a falat.

A kemence építéséhez a sík felületű. hód­ farkú tetőcserepet vagy e típus kézi készítésű válto­ zatait használták. ami az ekkor divatba jövő. A sarat az ismertetett módon dol-1 gozták össze. az ezzel járó mun­ kákat meg lehetett takarítani. amely 5-7 centiméter kö-1 rüli. lehetőleg téglalap ala­ kú darabokra. A cserepet tégla élére fek­ tetve kalapáccsal törték apró. Cserépkemence keresztmetszete. Előfordult. átlai san 7-15 centiméteresek voltak. mn I it a sárfalak esetében. Ha csak agyagos földjük volt (sárgaföld). A munka során elsősorban a tetőre | már nem használható darabcserepet dolgozták fel. Ha jó m­ i nőségű agyag állt rendelkezésre. padka nélküli kemencék esetében nagy előny volt. akkor azt adalék nélkül is használhatták. Az összetört darabok szélessége megegyezett a ke­ mencefal vastagságával. ún.Boglyakemence építése cserépből (Mezőberény) hez nem kellett vázszerkezet. A hornyolt vagy bordás cserepek nem voltak megfelelőek. a belső tapasztás utólagos (Mezőberény) Összetett formájú cserépkemence keresztmetszete (Bácsbokod) 48 . hogy a sárba lóganét is tettek. A cserepek hosszúsága nem lényeges. de az apróbb és I szabálytalan törmelékeket is felhasználták. csak kicsit lágyabbra hagyták. akkor azt pelyvával vagy fn m io törekkel keverték össze. A cserépből igen fi­ noman és szépen lehetett alakítani a kemence for­ máját. A kötőanyagként bedolgozott agyag vagy sár készítésének többféle módja ismeretes.

A cserepeket az el­ igazított sárba rakták egymás után úgy. majd két sor fületlen cserép követke­ zett. kiugrásoktól men­ tes volt. A szemben levő cserépfalakra két vagy három da­ rab laposvasat fektettek. Előzőleg a cserepek fülét kalapáccsal leütöt­ ték. E kemencék külső oldalán keskeny váll. a héza­ gokat ennél egy kicsit keskenyebbre hagyták. A munka a téglafal készí­ téséhez hasonlított. akkor előfordult. A cserépkemencéket nem szokták belülről beta­ pasztani. és a hézagokat teljesen kitöltse a sár. a fallal párhuzamosan. Boglya alakú kemence építésekor sohasem használtak vázat. mert a frissen rakott cserépfal könnyen be­ omolhatott volna. A búbban végződő típusoknál természetesen a tető készítése elmaradt. Az így elkészült kemencét azután kívülről be­ tapasztották. Ha a szögletes vagy kerek aljú kemencének erősen befelé dőlő búbja volt. hogy en­ nek kúposán összerakott karókból készítettek vá­ zat. amelynek szegélye mellett kezdték meg a fal építését. Ügyelni kellett arra. A cse­ rép vastagsága 12 milliméter körül volt. Erre két sor egész cserépből és sárból takarást rak­ tak.Cserépkemence fala feltárás közben (Mezőberény) A cserépkemencéhez szinte mindig téglából készítették a feneket. gondosan lesározva. és újra felhasználták. 49 . hogy a lapjával lehelyezett cserepet mindig egy kicsit be­ lenyomták az anyagba. A cserepek közül kitüremkedő sarat időnként kéz­ zel lehúzták. de belső felületük mindig sima. hogy az egymás feletti darabok mindig kötésben legye­ nek. Ha a patkó alakú sorokkal megfelelő magas­ ságra jutottak. perem húzódott. amelyre a szikkadás után megfaragott téglából készített kalapot ültettek. Itt a cserépfal csúcsban végződött. párkányt vagy szélét húztak neki. elkészítették a kemence vállát. A falakra laposvasakat fektettek. a forma alakítását szemmérték alapján végezték. egészen a kemence tetejéig. csak a hézagokat simították egybe. Ezután a sorokat már kör alakban folytatták. A tetőt a vállhoz ha­ sonló módon készítették.

de az álló hasáb alakúak szélesebb körben terjedtek el. Ha a kemence összetett formájú volt. akkor felső. ha­ nem más módszerrel készítették el. Kötőanyagként pelyvás sarat használtak. Ezeket élükre állítva rakták egymásra úgy. és az erős fűtést nem bírták.A KEMENCE ÉPÍTÉSE VÁLYOGBÓL A vályogot . A századfordulón néhány helyen a téglakemen­ cének egy speciális típusa jelent meg. jobbára azokon a te­ rületeken terjedt el. ahol korábban is ilyen formá­ kat használtak. A kemence vallanak és tetejének burkolását laposvasakra fek­ tetett téglákkal végezték. A KEMENCE ÉPÍTÉSE TÉGLÁBÓL A tégla alkalmazása a kemenceépítés legutolsó kor­ szakához kötődik. Az elkészült kemencét csak kívülről tapasztották be pelyvás sárral. Előfordult. mivel rakásukhoz nagyobb szaktudásra volt szükség. A kész kemencét kívülről. A búb készül­ hetett sárból. A kemencéhez nem a nagyméretű. Építésüket rendszerint kőművesek végezték.vagy sifonérkemencének nevezték őket. A belőle épített kemencék szög­ letes formájúak voltak. Ezek a szekrényekre hasonlítottak. A téglából épült kemencék nem váltak be iga­ zán. mint a téglát . hanem a téglához hasonló méretűeket. a felső rész váza a cserépfal tartására szolgál (Temerin) Szekrénykemence a szobában (Vésztő) 50 . agyaghurkából vagy cserépből is.régebben csak a kemencepadka vagy fenék készítéséhez használták. Kemencefalat a 20. ezért sifon. hogy a korábbi boglyakemencéket próbálták utánozni. mert könnyen megrepedtek. A kemence- Búbos kemence építése vályogból. vaskos vályogokat használták. A téglát élére állítva hasz­ nálták. hogy az alsó sorral kötésben vol­ tak. mindig ügyelve a kötésre.ugyanúgy. században kezd­ tek építeni belőle. Használatukkal sok helyen gyorsan felhagytak. vagy egyenesen an­ nak a másolatai voltak. Mivel a vályogból csak szögle­ tes idomokat lehetett falazni. Kötőanyagként pelyvás sarat vagy agyagot használtak. kúp vagy gúla alakú búbját nem vályogból rakták. ritkábban belülről is ki­ tapasztották.

Sifonkemence (Kőrösharsány) Kemenceszélező (Püspökladány) ket külön erre a célra gyártott kiflitéglákból építet­ ték. A kész kemence tulajdon­ ságai és hátrányai is hasonlóak voltak. amelyet kézzel formáltak meg. mint az oldalakhoz használt agyag. finom törekes. A külső sározással egy időben szokták a bog­ lya alakú kemence peremét. szélét vagy párkányát elkészíteni. A pár­ kányhoz hamus. szélessége 7. A sarat kézzel rak­ ták fel és simították el. Hossza 22. lágyan kötötték össze a síkokat. kifelé dőlő szegély volt. Mivel ez a tégla hajlított vonalú volt. hajlatok tom­ pán. közepébe idomtég51 . A szögletes. mint sárból készült társai. mint az agyaghoz vagy a cseréptörmelékhez. vastagsága 7 centiméter volt. kerek kemencéket lehetett belőle építeni. A módosabbak használták a szobában is. ezért az élek. Ez egy kicsit lágyabb volt. esetleg lóganés sarat. Egyszerűbb esetben ez csak egy kis. Az alsó nagyolásra borították és nyomkodták a zsákot. meszes agyagot vagy sarat hasz­ nálnak. a padkájától a tetejéig. A kemencefal különböző készítésmódja mel­ lett bizonyos műveletek függetlenek a fal építési technológiájától. sarkos megoldások a sifonkemencékre voltak jel­ lemzők. Ilyen­ kor a tapasztást két rétegben hordták fel. Az ilyen kemence jobban tűrte az időjárás viszontagságait. Szé­ les körben nem terjedt el alkalmazása. a másik kerek alaprajzú. A búbos kemencék búbját vagy kalapját külön készítik el. amelyeket a kemenceszélezővel húztak meg. Használat köz­ ben körbemozgatják a kemence peremén. de jobbára csak külső kemencéket építettek belőle. mivel drá­ gábban lehetett hozzájutni. A kiflitéglából ugyanúgy építették a kemencét. majd a simító tapasztás következett. gazdagabb profilozású párkányokat készí­ tettek. A kemence külső tapasztásáról eddig csak vázlatosan szóltunk. alakíthatóbb.5. mint a rendes téglából. A kemenceépítés mesterei már ennél rango­ sabb. felfelé szélesedő formá­ jú. A szélező fából készült sablon. Két alaptípusa van: az egyik szögletes. mivel ez képlékenyebb. amelynek éléből a kívánt profil negatívját alakították ki.5. Néhány helyen a repedések megelőzésére a ke­ mence oldalára szétnyitott zsákot borítottak. A sárral egy-két ujjnyi vastagságban tapasztották be a ke­ mencét. Ehhez legtöbb­ ször sárgaföldből készítettek pelyvás. rendszerint sárból készítik.

akkor ezeket az oldalak elkészülte után. Belső oldalukon a vázra épített kemencéket ta­ pasztják be. Hasonlóan vélekedtek a vályog-. A sárba néha sót vagy vért is tettek. A kiegészítő tüzelőket utólag is építhették a kemen­ cékhez. Több szakértelmet igényelt a takaréktűzhely építése. Az is előfordult. Ha a kemence mellé kandallót. de csak a szerkezet kiégetése után. A sütő fala fél méterrel magasabbra emelkedett. de még a tapasztás előtt készítették el. hogy tartósabb legyen. ritkáb­ ban sárból építették a kívánt formára. leveszik és bemeszelik. A 52 falát téglából vagy vályogból rakták. hogy a váz helyén maradt hornyo­ kat. A váz nélkül épített agyag­ kemencék belső oldalát a készítés közben gondo­ san elsimították. amelyet nyílás kötött össze a hamuslyukkal. kuckóját magasabb­ ra akarták emelni. A tűzhely füst­ jét a sütőrész tetejéből induló cső vagy a falba váj! járat vezette el. majd száradni hagyják. Ilyen­ kor a vályogból rakott részt a kemence falával együtt készítették el. A sarat nád-. A kalapot a külső sározás előtt helyezik a tetőre. Sokszor a kemencét padka helyett fából ké­ szült pad vette körül. előte zárta el. kenderkóró vagy vesszővázzal erősítették meg. takaréktűzhelyet építettek. amelyet vesszővel fontak be vagy náddal borítottak. hogy a láng jól körbejárhassa. Ezeknek csak a hézagait simították el. de nem tapasztották. Ha a kemence kispadkáját. Az ülőlap élé­ re díszítésként csipkézett léceket szegeltek. A tűzhely ajtaja előtt volt a rostély.Iákat vagy cserépdarabokat tesznek. mert fűtéskor a sarat lerúgta. kötőanyag­ ként pelyvás sarat használtak. A kandalló szikrafogójának favázat készí­ tettek. mint a padka ülőlapját. Ilyenkor a ron­ gálódásokat mindig kijavították. ha a kemencék oldala a használat során megsérült. a sarkán le­ kerekítve vagy 45 fokban lecsapva. . Néha a közepébe fogantyúnak egy eltört cserépfedő fülét rakták. ha kuckójukat a váll magasságáig befalazták. A ház vagy az istálló falára tapasztják fel a sarat mintegy 5 centiméter vastagságban. akkor a külső tapasztás előtt néhány sor vályogból. nem is maradt meg raj­ tuk a sár. Közepé­ be nyúlt be a bádogból készített sütő. amelynek alja a főzőlapokkal egy magasságban volt. A pad 3-4 deszkalábra támaszkodott. besározták. amelyet hagyományosan sárból készítettek. majd törekes. A bá­ dogsütőt minden oldalról 6-10 centiméter széles légrés vette körül. Ha a széle már elválik a faltól. Másképpen jártak el az alul hengeres testű kemencéknél. mint a tűzhely. Fala élére állított téglából készült. Ülőlapját rendszerint két da­ rab fenyődeszkából csapolták össze. A tévőt általában nyáron készítik. pelyvás sárral betapasz­ tottak. A tapasztás célja. hogy semmit sem raktak bele. A rostélytól a tűzhely alja fokoza­ tosan emelkedett. A kemence­ padokat asztalossal csináltatták. majd a ke­ mencével együtt tapasztják be. Más volt a helyzet. lyukakat eltüntesse. amelynek éleit fű­ résszel kivágott mintázat ékesítette. egyszerre többet is. A kemence száját tévő. téglaés cserépkemencékről is. Az ilyen kemencék már nem igé­ nyelték a külön tapasztást. nehezebben törjön. a főzőlapok végénél már csak 6-7 centiméter mély volt.

majd a kifűtése vagy kiégetése. eldurrantak. Egyszerűbb példányaiknak fogantyújuk van. tapasztása után következett a szárítása.Újabban a vasból. támasztólábbal látja el. bádogból készült tévők terjedtek el. Ezeket kovács készíti. mert különben a falak a kiáradó gőz hatásara megrepedtek. és füllel. hogy a kiégetés előtt a kemence jól kiszáradjon. Fejlettebb változataiknál a fül alá már egy fixen rögzített lábat is szerkesztettek. A kemence kiszá- 53 . ezt a munkát sokszor a kemence építője végezte. amelyek kitámasztását csuklósan mozgatható lábbal oldották meg. A ke- mence felrakása. Fontos volt. Kedveltek voltak azok a tévők is. Mivel a rossz kifűtéssel a kemencét tönkre lehetett tenni.

Pingólt kemence deszkapaddal (Tápiósüly) Vesszőváz tévő készítéséhez rításának egyik lehetősége az volt. Az utolsó napon aztán egy erős fű­ téssel teljesen kiégették a kemencét. ezáltal a színe fehérebbnek tűnt. 54 . tehénganés. jó erős tűzzel befűtötték. Volt. hogy naponta többet-többet tettek rá. Kihűlés előtt a kemencét homokos mésszel kimeszelték. ahol az első meszelésbe a homokon kívül marhaganét is kevertek. lehűlt kemencét később többször is bemeszelték. Ha a kemencefal átmelege­ dett. A tüzelést addig folytat­ ták. A kiszáradt. míg a szoba felőli oldalon a falak színe fakóra nem száradt. Ekkor pró­ bálták ki azt is. Volt a kemence kifűtésének gyorsabb módo­ zata is. Et z hívták kemenceszagnak. hogy meg­ várják. A kemence közepén égő fát tőzeggel rakták körül. A tüzet egy hétig égették úgy. A száradó kemencének . m r et ez nem repedezett. és kiégették. agyagos sárral kenték be. Hódmezővásárhelyen a csukákból épített kemencét 24 óra alatt fűtötték ki. és annak parazsa mellett száradjon a kemence. csak az oldalak szárítása.kellemetlen. amikor hagy­ ták. kenyér vagy kalács sütésénél figyelték meg a tulajdonságait. hogy lassan égjen. A mészbe kávéskanálnyi kék fes­ téket tettek. lepény. A legtöbb helyen nem volt arra idő. A kemence fűtése közben n g ay gőz keletkezett. az időjárástól és a fal anyagától füg­ gően. Pite. amíg a kemence magától kiszárad. A tapasztás uá tn rögtön begyújtottak fenyőfából összeállított tűz­ zel. hogyan sikerült a kemence. Ez még nem a kiégetés volt.különösen a fűtés kezdetén . savanyú szaga volt. hogy a frissen rakott kemence magától szá­ radjon ki. könnyen égő tüzelőanyaggal. Ha a kemence falát megfelelőnek találták. Ilyen­ kor a tapasztás után azonnal gyenge tüzet raktak benne. A folyamat két héttől akár hat hétig is eltarthatott. ezért a ház ablakait ki kellett nyit­ ni.

Ezzel szemben a kemence alját kö­ penyfallal vették körül. márványozással. A kemen­ cefalra a díszítményeket sablonnal vagy szabad kézzel festették fel. csak a közepén hagytak egy szögletes lyukat a hamu számára. A színesre festett vagy virágokkal pingált kemencék a 20. A külső kemencék építése lényegesen nem kü­ lönbözött a szobai kemencékétől. Ennek nyomán henger­ rel. A szögletes kemencék oldalait tükrökre osztották. és a közepét földdel. A kemence virágozása gyakran a szoba festésével volt összhangban. faerezet-utánzattal díszített ke­ mencék is felbukkantak. majd az üres me­ zőket kipingálták. ho- Pingált kemence és szoba (Kalocsa.Pingált búbos kemence faülőkével (Boldog) Régebben a kemencéket egyszínű fehérre me­ szelték. A kéményt és a hozzá csatlakozó kemence lábazatát mindig téglá­ ból vagy vályogból rakták. században terjedtek el. A legutóbbi idők szobafestési divatja a kemen­ cék oldalára is átterjedt. 1 930-as évek) 55 mm . keretezték. A kémény alját a ke­ mence fenekének a magasságáig tömören falaz­ ták.

A kémény felső részét már rendesen. 1 948) mokkái töltötték fel. 56 Külső kemence (Ebes. A hátsó oldalon félkörívesen boltozva készítették el a valamivel kisebb kemenceszájat. a felső vége felé rendszerint keskenyedett. Ezután a ké­ ményt a kívánt magasságig felfalazták. alája homokból. Ha húsfüs­ tölőnek is szánták.Márványozott díszítésű kemence (Jánoshalma. Az első falban egy nagyobb méretű szögletes nyílást hagytak. Tetejét sokszor szabadon hagyták. 1 952) . A kemence fenekét lapjára fektetett téglával vagy vályoggal burkolták. vagy összetá­ masztott cserepekkel védték. ez volt a kémény szája. A kémény magassága körülbelül 2 mé­ ter volt. esetleg sárból készült „kalappal" fedték le. cserépből hőszigetelést készítettek. négy oldal­ fallal rakták. akkor a felső részébe rudakat építettek be. 1948) Márványozott és sablonnal festett kemence (Jánoshalma.

tavasszá pedig alaposabban rendbe tenni. A kí mence tapasztását gyakran kellett javítani. mir sárból készült társaik. Külső kemence a pusztán (Hortobágy) 57 . A kemencefalat ugyanúg csatlakoztatták a kéményhez. mei a meleget nem leadniuk. hanem tárolniuk kellet Az elkészült kemencét kívülről betapasztottál' majd száradás után kimeszelték és kiégették. A cserépbői kiflitéglából vagy téglából készült példányok jot ban ellenálltak az időjárás viszontagságainak. A kémény szélét kimélyítettél és a kemencefalat híg sárral illesztették bek A külső kemencék falát vastagabbra építették.Külső kemence keresztmetszete (Mágocspuszta-Otompahát) Udvari kemence (Nagyiván) A kemence falát az ismertetett módszerek va lamelyikével építették meg. mint a belső kemer céket a közfalhoz.

hogy melegebb legyen. A tiszta fenékre fél marék korpát dob­ tak. szeles időben korábban begyújtottak. Az utolsó dugat parazsát nem húzták ki. ha a szénvonót vagy a piszkafát végighúzták a fene­ kén. Kenyérsütéshez egyszer vagy kétszer szoktak befűteni. Hidegben. Első befutáskor az ellobbant szalma pártüzét elte­ regették a kemence fenekén. Ha a parázs el­ hamvadt. Szalmából 6. esős. A dugatokat felváltva tü­ zelték egyszer az egyik. novemberben kezd­ ték meg. Volt más módja is a kipró­ bálásnak. Második fűtéskor a dugatokat hol az egyik. és az szikrázott. és 58 az előző parazsát szénvonóval kihúzták. kitisztították. bevetés előtt is­ mét 4-6 dugatot. s ha szikrázva ellobbant. Volt. A jó kemence már 4-5 dugat után is szikrát vetett. hol a másik oldalon égették el. A tűz helyét azért váltogatták. külön erre a célra tartott kis söprűvel vagy kukoricacsuhéból készített pemetével kisöpörték. Dugaton akkora nyaláb szalmát értettek. hanem szétterítet­ ték a kemence alján. Kétszeri fűtéskor először este tüzelnek el 4 dugat szalmát. de ilyenkor még fűtötték. A kemence fűtése akkor volt megfelelő. mert az egyik oldalon égő szalma nem a mellette levő. máskor a másik oldalon. akkor a kemence jól be volt fűtve. ha jó idő volt. Később . és a kemence fe­ nekét vízbe mártott. így min­ dig a kemence tiszta oldala melegedett. Ha egyszer fűtöttek be. hanem mindig az átellenes kemenceoldalt melegítette. míg fűtésre csak télen és a hidegebb őszi-tavaszi napokon.ami lehetett kenyérsütéskor is . a másik oldalra tettek újat. Ha a szalma leégett. majd hajnalban. hogy jól felhevítse. A szoba melegítésére szolgáló fűtést az időjá­ rástól függően októberben. FŰTÉSE ÉS KARBANTARTÁSA A kemence fűtése női munkának számított. csak novemberben kezdtek hozzá. szénvonóval kihúzták. Eleinte a heti egy befűtés .A KEMENCE HASZNÁLATA. hogy azt jól áthevít­ se. a másik oldalon az előző dugat pártüze szétterítve melegítette a fene­ ket. Első­ sorban a gazdaasszony. Kenyérsütésre egész évben használták a kemencét.elegendő volt. amekkora a kemence száján még befért. aki ilyenkor a kemence hátuljába tolta a parazsat. módosabb helyen a szol­ gáló feladata és kötelessége volt. azt a sütés hajnalán tették. máshol 8-12 dugat kellett a kemence felfűtéséhez. Miközben a kemence egyik felében égett a szalma. eset­ leg hátul is elégetett egy dugatot.

Ha kukoricaszárral tüzeltek. A hajnalban ébredő házi­ asszony első dolga volt a kemence befűtése. 1962) . egyszer délután. és egy ren­ des dugatot tettek az oldalba. akkor begyújtáskor egy kévét (fél dugatot) a kemence közepére tettek. Ha a középső kéve leégett. akik egy egész dugatot raktak a kemencébe. a májba tolták. egy dugat szalma és két jó kéve szár elegendő volt. Fűtés közben a kemence szája nyitva volt. A fűtés ideje márciusig. végül már elég volt a ke­ nyérsütés heti-kétheti melege is. a tévőt nem tették fel. Ilyenkor alkalman­ ként kevesebbet tettek a tűzre. Ha a kéve középen leégett. rendszerint kora reggel. Ilyenkor a középen égő első kévét hátrébb tolták.kétszer-háromszor is befűtötték. A fűtés egyik fontos alapanyaga a szalma volt. Kenyérsü­ téskor azonban ez a módszer nem volt megfelelő. majd ha jól égett. Petőfi Egy telem Debrecenben című versében pél­ dául így ír: „Aztán a télnek kellő közepén Kifogya szépen A fűtőszalmám. a piszkafával félretolták." Szalmával fűtik a kemencét (Kornádi. A tél beálltával naponta egyszer fűtöttek. ez egész napra megfelelő meleget biztosított. Ezután felváltva fű­ tötték a kemence mindkét oldalát. A két szélső tűz a kemence mindkét oldalát egyszerre melegítette. A reggeli befűtéskor 4-5 kéve szárat is eltüzeltek. parazsát hátratolták. majd kézzel megemelve szalmacsóvával alágyújtot­ tak. A pártüzet min­ dig hátra. ahogy hidegedért az idő. Nagy hidegekben naponta kétszer is fűtöttek. Ha szalmával tüzelt. majd mellé dugtak mindkét oldalról egy-egy kévét. a kemence közepére tolta. S hideg szobában alvám. Voltak. először egy kisebb dugatot meg­ gyújtott a kemence szájában. Ha a szal­ ma ellobbant. néha áprilisig tartott. utána felváltva fű­ tötték az oldalakat. egyszer reggel. Az időjáráshoz igazodva egyre kevesebbet és rit­ kábban gyújtottak be.

de ha kenyeret sütöttek. nem csinált nagy ren­ detlenséget. sütéskor más. A földből kihúzott tuskó gyökerei közül bottal kiverték a földet. aki a szalmát saját anya­ gából sodort kötéllel kévékbe kötötte. szárnak vagy csak csutkának ne­ veztek. Egyszerre egy-két kas szal­ mát vittek be a konyhába. míg a reggeli fűtés­ hez 4-5 kéve is elég volt. A múltban a vízjárta területek fontos tüzelő­ anyaga volt a nád. Nemcsak a fűtéshez. Egy ház fűtéséhez telente két nagy kocsi négygyűréses szalma kellett. A szalma fűtőértéke nem volt túl magas. A kemence fűtéséhez 4-5 dugat szal­ mára volt szükség. Sütéskor három kassal fűtöttek el. Az iziket kévékbe kötve tüzel­ ték. Kenyér­ sütéshez 6-7 kéve izik kellett. 60 . Az iziket sohasem levelestől tüzelték el. 8-12 dugat is elfogyott. A mocsarak lecsapolásával és a folyók szabályozásával jelentősége csökkent. Ha tehették. gyor­ san égett. és kézzel felnyalábolva tettek a tűzre belőle. Ennek erősebb tüze volt. de az állatok almozásához és a tőzeg (gané) vetéséhez is ezt használták. így a ház­ ban nem piszkolt annyira. amelyet száriziknek.Töksütés. de nedvesen nehezen gyulladt meg. Tavasszal gyűjtötték a levágott kukoricaszár tö­ vét. először az egyik oldalra. a kemence előtt egy dugat kukoricaszár (Kornádi. hirtelen ellobbant. hogy csak szalmával fűtsenek. hanem előtte az állatokkal lerágatták. és csak a meghagyott szárat használták fűtésre. ké­ sőbb már csak a tetőfedésre alkalmatlan nádcsörmőt használták tüzelésre. 1962) A paraszti gazdaságokban a szalmára nagy szükség volt. amelyet az udvaron kazalban tárol­ tak. Egy kéve szár fél dugatnak számított. a csutkatövet vagy tuskót. ere­ sebb tüzű anyagot égettek. izikcsutkának. mint a szalmá­ nak. Volt. de begyújtásukhoz a szalma volt a legjobb. az­ tán az udvarra szállítva kazlakba rakták. Ezért jobbára fűtés­ hez használták. Ezért a legtöbben nem engedhették meg maguknak. A szalma mellett a másik legfontosabb tüzelő­ anyag a kukorica szára volt.

Élvezet volt vele a fűtés. a tőzeget vagy ganét. akkor a kemence vagy a kémény rossz volt. A hiba je­ lentkezhetett úgy. Ha nem járt körbe a láng. amelyekből 3-4 elég volt egynapi fűtésre. 1960) Jó fűtéskor a kemencében „megfordul" a láng. és megfog­ ni nem nagyon lehetett. hogy a láng csak „feljárt" a ke­ mence tetejéhez . vagy kazlakba rakták. A tőzeg lassan égett. a barlangot vagy ballangót. A leégett tuskót minden váltás­ kor jól hátratolták a kemence majába. Ősszel gyűjtötték a puszta jellegzetes növényét. Jó fűtőértéke volt a levágott és kévékbe kötött szőlővenyigének. Leginkább a katlanok. nagy lángot adott. majd a túlsó olda­ lon lefelé fordul. dud­ vás szárú parékat és kóróféléket lehetett gyűjteni. hogy az oldala is áthevüljön. A szél által kitépett és hempergetett növényt villával szedték össze. Az égés oldalán felemelkedik. akkor a fűtés végén egy-két dugat szalmával „felcsapatták" a kemencét. mert itt még másnapig is tartotta a parazsat. Szalmából és trágyából készítették a jellegze­ tesen alföldi tüzelőanyagot. Égés közben a növény olajos magja pattogott. de néha eltüzelték a ke­ mencében is. és csak ezután megy ki a ke­ mence száján. ropogott. valamint a rőzsének is. Legjobban a magas. Kaszával. és villával vagy a szénvonóval nyom­ kodták a kemencébe. A szegény ember a ház körül és a határban található gazt is eltüzelte. szinte szikrázott. és kazlakba rakták. Mindket­ tőből körülbelül 30 centiméter vastag kévéket kö­ töttek. takaréktűz­ helyek fűtőanyaga volt.ilyenkor túl sok tüzelőanyag 61 . mint a szalmát. mert tüskés volt. szárvágóval levágták.leégése után a másik oldalra dobva a kézzel össze­ fogott csomókat. Sütéshez viszont 5-6 kéve kellett belőlük. mert különben a kenyér csúnya lapos maradt. szinte izzott. mint a puskapor. ezért egyenle­ tes tüzet adott. Begyújtás a kemencébe (Kornádi. Ha kenyeret sütöttek vele. majd összegyűjt­ ve kévébe kötötték. Fűtéskor kassal vitték be.

A kemencének külön erre a célra készített esz­ közei voltak. a kemence nehezen melegedett be. A vas­ tag falú kemence sem volt megfelelő. de hosszabb ideig is egyenletesen fűtöttek. állandóan piszkálni kellett. teteje magas volt. A tűz igazítására szolgált a mintegy 2 méter hosszú piszkafa. sütő kemen­ céket süketnek nevezték. Nem nagyon vigyáztak rá. A rosszul fűtő. A rossz égést előidézhette a helytelenül kialakított kemen­ cetorok vagy száj is.és téglakemen­ cék hamarabb felfűtődtek. és így is csak vontatottan égett. a kemence alulról kihűlt. hogy tüzelés közben piszkos volt az alja. a végei felé keskenyedő faág volt. mert a megtömött kemen­ ce lefulladt. Ha nagyon elkopott. a tévőt visszatették a helyére. és míg a tűz el nem hamvadt. Tüzeléskor a kemence tévőjét félretették. Az ilyen ke­ mencét nem lehetett jól felfűteni. a kenyér lapos maradt benne. majd kifelé lángolt. ritkábban vas­ ból készült. mint a kemence száját. a parázs mozgatására hasz­ nálták. de a kemencében levő tepsit vagy lábast is ezzel húzták ki. A rossz égés másik formája az volt. amely rendesen fából. újjal cserélték ki. mintha kiseperték volna. . Ha a tűz el­ hamvadt. Ha ezzel meg­ voltak. hogy a láng kilőtt. kicsapódott. A kemence a befűtése után egy óra múlva kezd­ te kiadni a meleget. és a kemence gyorsan lehűlt. akkor a kemence egész nap egyenletesen melegített. né­ ha még az ágyneműt is megpörkölték. a szájnak nyitva kel­ lett lennie. Ha a ház falai. ablakai és födéméi megfelelőek voltak. A tévőt ilyenkor alul­ ról felfelé mozdítva rakták a helyére. de a mele­ get gyorsabban is adták ki. vízbe mártották. hogy meg ne gyulladjon.fogyott. hogy a kémény62 ajtó tetejét 10 centiméterrel alacsonyabbra készí­ tették. Az agyagból készült példá­ nyok lassabban melegedtek fel. Hosszú nyelének végére trapéz alakú deszkalap volt csapolva. mert las­ san és sok tüzelővel lehetett felfűteni. vagy kihúzták a padkán levő katlanba attól függően. acélos anyagból rakták. amely egyenes növésű. A cserép. Ez ellen úgy lehetett védekezni. ezért gyakran parazsat fogott. hogy csak f ­ ű töttek. fel is hasadt. mert a gazdasszony ruhája vagy az odakészített tüzelő is meggyulladhatott. amikor a tüzelő nem akart égni a kemencében. A tüzelő betolására. nehogy túl sokat tegyenek egyszerre a kemencébe. és másnap reg­ gelig sem hűlt ki. sütősebbek voltak. A tüzeléshez használták a szénvonót vagy szivanót. a parazsat hátratolták. Az is előfordult ilyenkor. inkább fekete­ dett az anyag. Ha a hőtartó réteg ke­ vés volt. Rossz kemencére és kéményre val­ lott az a jelenség is. és egyre rövi­ debb lett. vagy sütéshez készülődtek-e. vagy a téglaburkolatot kemény. Az ilyen kemen­ cében szépen megsült a kenyér. mert külön­ ben a kémény kihúzta a meleget. Erre na­ gyon kellett vigyázni. Vigyáztak arra is. a másik oldalon az alja úgy meg­ tisztult. A kemence hibáját okozhatta a rosszul elkészített fenék. A jó kemencében fűtéskor az egyik olda­ lon égett a tűz. Abban is megmutatkozott a ke­ mence hibája. Mielőtt a kemencébe dug­ ták. mikor a láng rögtön kiszaladt a kemenceszájon.

kantaszekér. 4. amely egyetlen darab fából készült. cseréptepsi A cserépfazék (amelyet gyakrabban vászon­ fazéknak hívtak) berakására. hogy a parázson is lehetett sütni vele. Mielőtt a forró kemencébe dugnák. Kicsi botra vagy cirokszárra tekert olajos. piszkafa. 5. A kenyérsütés eszköze volt a sütőlapát.szusztora A kemencében történő sütés-főzés eszközei: 1.A kemence eszközei: 1. 6. szénvonó. 2. Készítették lábakkal és fülek­ kel ellátott változatát. majd megbillentve a be­ leülő fazékkal együtt felemelték. 3. Ezután a kanta­ kocsit kerekein gördítve ki vagy be mozgathat­ ták. Előnye az volt. Lehetett sárból készített állandó tartója is. két kerékből és egy vasból ké­ szített villából állt. amely másfél méteres nyélből. vele együtt tolták be és húzták ki a megsüt­ ni kívánt nyersanyagokat. 5. A villa úgy volt kialakítva. Húsféléket legszívesebben cse­ répből vagy bádogból készült tepsiben sütöttek. 2. de tepsit vagy serpenyő­ félét is lehetett berakni vele. Világos színű cserépből ké- 63 . mint nyélre erősített kukoricacsuhé-csomó. kacsasütő. illetve vették ki a kemencéből. A kemencében való főzés eszköze volt a vá­ szonfazék vagy kanta. Nyelének végén kerek vagy ová­ lis lap volt. amelynek fedője szintén lá­ bakkal rendelkezett. A pemét nem más. az úgynevezett szánkót használták. 4. szánkó. A kemence fenekét erre a célra tartott cirok­ seprűvel vagy peméttel tisztították. vászonfazék. és önálló serpenyőként is le­ hetett használni. Az összehajló villa végei között akkora hely volt. öblös részében szépen megült a fazék. pemét. sütőlapát. hogy belső. 6. A szánkó a tepsi méretéhez volt iga­ zítva. amelyen a kenyeret tették be. A kemencében való sütéshez néhány helyen vasból készített állványt. öntöttvas lábas. hogy meg ne gyulladjon. Berakáskor vagy kivételkor a leeresztett villát a fazék köré csúsztatták. 3. kivételére kantako­ csit vagy kantaszekeret használtak. A kemencében történő sütés-főzés eszköze volt az öntöttvas lábas. A szusztora vagy pap a kemence belsejének megvilágítására szolgál. vagy több darabból állították össze. hogy a fazék keskenyedő alja éppen közé fért. tepsi. amelyet meg­ gyújtva az első bevetett kenyérbe vagy a kutyake­ nyérnek nevezett tésztacsomóba szúrnak. vízbe mártják. zsíros rongy alkotja.

vendégek megszólták azt az asszonyt. A fenék cseréjénél az alatta levő homokot is újjal kellett pótolni. A kemence meszelésére is ügyelt a gon­ dos háziasszony. amelyet egy vagy két füle segítségével fogtak meg. A látogatók. a száj környékét és a tévőt is sűrű sárgafölddel bemázolta. Az oldala tovább eltartott. ha a piszkafával vagy a szénvonóval megsértették. 64 . „kirozmaringozta". A legjobb vászonfazekakat a felvidéki fazekasok készítették és árulták. ki-be járkálni nem volt sza­ bad. A mun­ ka alatt szellőztetni. mikor a tévőt a helyére tette. A feneket legjobban az rongálta.néhány he­ lyen szilvalekváros kenderkócot is tettek bele . akkor sárral azonnal kijavították. A nyílást sárral . öblösödő edény. vagy a csizma sarkával lerúgták. ha kitöredezett darabjait pótolták. tapasztását leütöt­ ték. akinél piszkos. akkor a repedés szétnyílt. rendetlen volt a kemence környéke. ha előtte befűtötték. esetleg füstölt is. ha apró krumplit főztek benne. mint a feneke. és melegen meszelték ki. vékony falú. A gondos háziasszony minden befűtés után.be­ tömték. Az ilyen kemence megjavítására nem volt igazán jó módszer. ha a kemence oldala megrepedt. majd azon frissiben két-három ujjával húzott virágmintákkal kidíszítette. Az oldalaknak legjobban az ártott. Időnkénti belső javítgatásokkal. ferdén hullámvonalas ágak­ ból állt. A jól sikerültek 40-50 évet is megérhettek. gondos Főzés a kemence előtti katlanon (Szakmar.szült. míg a tégla 20-30 évig is jó volt. nagyobb ünnep előtt pedig az egész kemencét. a kar­ bantartástól függött. A kemence élettartama a gondozástól. Hideg állapotban ez alig látszott. Szép fényes fehér akkor lett a fala. elka­ parták. Hetente bemeszelte a piszkoló­ dó részeket. majd száradás után többször bemeszelték. 1965) használattal a kemence 20-30 évig is eltartott. Ha a kemence megsérült. de ha befűtötték. kívül mázatlan. A motívum függő­ legesen húzott sárból. Nagyobb baj volt akkor. majd az egész kemencét újratapasztották. Az agyagból készült kemencefenék 5-10 év alatt égett ki. vagy ha a melegítésre be­ tolt vizeskantát kiborították.

Kemence mellett üldögélő idős asszony (Báta.y k?AT i U 3 ki . 1 940-es évek) 65 f£m\ .

leg­ több helyen a nagyanyó tartózkodási helye volt. Lábát az alatta levő padkára tet­ te fel. másikkal lábakra 66 . A kemence használatában bizonyos rend muXatkozott. akkor nagyon ke­ servesen telt az idő. varrt vagy csak nézegette az ablak előtt elhaladókat. font. némelyikbe négy gyerek is belefért. egyik oldalát a meleg kemencének vetve. A Nagykunságban az öreg gazdának a sut végében volt egy padkaszerűen megemelt ülőhe­ lye. A vacok alja egyik végével a padkára. A padka másik fontos része a kuckó vagy a sut. de ha muszáj volt ottmaradnia. benne pedig szappant. párosával egymás mögött. amely a gyerekek birodalma volt. Az apró­ ság szeretett a kemence környékén hancúrozni. Régen szé­ lesebb kuckót csináltak. a Dacokban folytatódott. és a repedés előbb-utóbb átütött a falon.Vacok a kemence előtt (Szakmar. Fedele felemel­ hető volt. Itt pipálgatott a hosszú téli estéken. Néhány házban az volt a szokás. ha elszunyókált. hogy a rosszal­ kodó gyereket büntetésből ideültették. Néhol az öregek vették birtokba ezt a jó meleg fekvőhe­ lyet. Télen napközben is itt üldögélt. fejét is a kemencére tá­ masztotta. miközben tollat fosztott. Itt aludtak télen leterített derékaljon vagy bundán. néha szét­ csapva a lába előtt hancúrozó gyereksereg kö­ zött. Az ajtó felőli kispadka az öregek. A kuckó előtti padka legtöbbször egy egy­ szerű ágyban. Estefelé. 1965) Alvás a kuciban (Szakmar. 1 965) A legtöbb esetben azonban ez sem használt. törölközőt tar­ tottak. Deszkával borított padka esetén a kispadkát néha ládaszerűen csinálták meg.

és itt tanul­ ták meg leckéjüket is. és a padkára állva dőlt a kemencének. Debrecenben a torok tetején ruhát. Ilyenkor átölelték a ke­ mencét. esetleg elölről a bekecset magukra borítot­ ták. Ha nem dolgoztak. Munka után. Boglyakemence padkáján tanuló kisfiú (Hajdúszoboszló. Ha unatkoztak. de itt tartották a gyufát. Bekecsüket levetették. párnát a kemence oldalához nyomkodták. és itt érlelték a tejoltót is. ha olyan munkájuk akadt. Esős időben idete­ rítették a vizes ruhát. és úgy melegedtek. akkor napközben is beszaladtak egy-két percre. a varróko­ sarat. vász­ nat is szárítottak. Innen eredet a mondás: „megszá- 67 . A férfiak csak este. de maguktól is idemenekültek. háttal a kemencének dőltek. hogy gyorsan száradjon.támaszkodó deszkákból állt. ha a gaz­ da nagyon átfázott. hogy egy kicsit átmelegítsék. Az öregebbek melegedés közben a lábukat gyalogszé­ ken vagy egy rendes szék keresztfáján pihentették. A kuckó mele­ gében szárították a kősót. A padka tetejét legtöbb­ ször rongypokróccal takarták le. átfázott tagjaikat melen­ getve. kukoricamorzsolással. munka után jöttek be a szobába. amelyen a használaton kívüli ru­ hák és az ünneplőcsizmák lógtak. Iderakva kelt a kovász. A hideg vizet vagy a bort is itt langyosították meg. és ázott a korpaélesz­ tő. 1919) Stoppolni. flanelt. Ha nagy hideg volt odakint.szá­ rították a vizes kapcát. A kemence padkáján ültek a család felnőtt tag­ jai. úgy pihentek. A gyerekek délben a padkán ülve fogyasztották el ebédjüket. Ide parancsolták be a gyerekeket. Ilyenkor a padkára ültek. beszélgetéssel ütötték el az időt. hogy a rajta ülők ne piszkolják el túl gyorsan. Le­ fekvés előtt a dunnát. fonni vagy tollat fosztani idetelepedtek. ha lábatlan­ kodtak: „kucóba. akkor kezüket a hátuk mö­ gé dugták. és itt szárították a nedves cipőt meg a tökma­ got is. A padka és az oldal hajlatában . A kuckó felett volt a ruhafogas helye. hogy reggelre fel lehessen venni. ha ve­ rés veszélye fenyegetett. hogy nekidőltek. levetette lábbelijét. gyerök!" vagy „sutra. A kemence oldalát leginkább úgy használták. pulya!" fel­ kiáltással. A kemence válla vagy torka volt a macska rendes alvóhelye. itt kínálták hellyel a vendéget is.a maj mögötti részen . közben hátukat melegítették a kemencének vetve. Az asszonyok napközben is ültek itt.

Nagy volt az igénybevétel ara­ táskor és a nyomtatás idején. disznótor al­ kalmával. ha szüleik elől bújtak. Lakodalomban az is előfordult. akkor a keskeny peremén gyufát és más apróságokat. Nem is győzték napi egy sütéssel. míg beszakadt. olykor a gyerekek is meglapul­ tak rajta. keresztelő. a saroknál mécsest tartottak.A menyasszony felköszön­ tése. Ilyenkor 12-15 mun­ kásnak kellett kenyeret sütni. süte- 68 . Erősen használatban volt a kemence az ünnepek szom­ batján vagy lakodalom. a kupolás kemence padkáján dudás áll (Alföld. Hétköznap meghatározott délutánokon is befűtöttek. és ő beesett a sülő kenyerek közé. Ha volt a háznál. Ilyenkor ünnepi ételeket. Makón és környékén nádból készült rács ló­ gott a kemence fölött a hagyma szárítására. A kemence tetejére terítve vagy a körülötte le­ vő rudakra akasztva szárították a ruhát. A ke­ mence tetején szárították a tökmagot. Onnan aztán nagyon gyorsan. Bizony ilyenkor kellemetlen volt a meleg szobában aludni. A kemencét nyáron rit­ kábban használták. Ez azonban nem volt veszélytelen játék. mert a kemence fala sem bírt ki mindent. és összedöntötte. Hetente-kéthetente fűtötték fel a kenyérsütéshez. kalácsot. Ezért tartották jó dolog­ nak a külső kemencét. de a tejoltó is kerülhetett ide. hogy a duhajkodó legény ráesett a ke­ mencére. A macska is szívesen feküdt itt. kétszer is be kellett fűteni a kemen­ cét. nyáron csak azt használták. 1856) radt. ha pitét vagy lepényfélét sütöttek. mint torkon a ködmön". Akasztón például hiába figyelmez­ tették a gyereket. az aszalt gyü­ mölcsöt. Hasonló módon száradt a tészta is az alákötött fehér ab­ rosszal. amely a leeső darabok felfogására szol­ gált. az addig ugrált a kemence vál­ lán. Ha a kemencének kör­ befutó válla volt. a tévőt kilök­ ve menekült ki a konyhába.

Ünneplőben a pingált kemence körül (Boldog. 1930-as évek) 69 .

és a víz kiömlött. Addig maradtak a kemencében. 1991) menyeket sütöttek. Ha a tör­ téntekről senki sem szerzett tudomást. A szokásban a rég elfelejtett bőség­ varázsló szertartás emléke él tovább. rossz tepsire vagy csak egy­ szerűen a felsöpört fenékre. disznótorkor pedig megállás nélkül sütöttek-főztek. A meleg kemencébe bújtatás­ sal gyógyították a rühes gyereket. akkor a beteg meggyógyult. míg bírták a meleget. Ha valakin golyva nőtt. és a kemencében megfőzni. A kemence jelentőségét mutatja az is. A versike megfejtése természetesen a kemen­ ce.Pihenés a szőlőbeli kunyhó kemencéje mellett (Tiszafüred. Hittek a kemence tisztító és ron­ táselhárító erejében is. A meleg hatására a tetvek elpusztultak. és a gyermeket megmosdatni benne. lepedőbe csavarva a sutba fektették. Aztán a fazekat egy keresztútnál a földhöz kellett vágni és azt mondani: „Én is kap­ tam. ha a fazék összetört. A megtetvesedett ember ruháit a már nem égő. és ez alá gyújtottak be. hogy számtalan gyógyítóeljárás és hiedelem kapcsoló­ dik hozzá. amit éppen fával és rőzsével raknak meg. ahol karácsony esté­ jén a szokásostól eltérő módon fűtöttek. majd a beteget beleál­ lítva lemosni. vastagot Gyugnak a fenekébe. hozzá kilenc sírról ki­ lenc füvet. valamint az illető távozáskor nem nézett vissza. 70 . Hasonlóan cse­ lekedtek a hideglelőssel is. én is adom". majd vászonfazékba téve vízzel felönteni. A kemencekúra jót tett a reumától szenvedő öre­ geknek is. Miután a kemencében jól kiizzadt. Ezt kellett kemencében megfőzni. akkor kilenc házból kilencféle terményt kellett gyűjteni. de még jó meleg kemencébe tették egy szélesebb deszkára. Volt. Ezután a főzetet teknőbe kellett önteni. Szerepet kapott a kemence a folk­ lórműfajokban is. A varázslat akkor volt hatásos. Kilenc fáról kilenc ágat kellett venni. Tuskókat állítottak összetámasztva a kemencébe. Hasonló praktikákkal gyó­ gyították a megrontott gyermeket is. Akasztón például az alábbi ta­ lálós kérdést tették fel: Káplár áll a házba' Tiszta fehérbe' Vékonyat. hogy meg­ gyógyuljon.

főzelékeket főzni a kemencében. modern tűzhelyek sütő­ jében.csakúgy. A zárt. KENYÉRSÜTÉS A kenyér a magyar ember táplálkozásában évszá­ zadokon keresztül központi helyet foglalt el. hogy a leírások alapján az ételek elkészíthetők legyenek. Az idősebb emberek. A kemencében sütött-főzött ételek bemutatá­ sakor arra törekedtünk. Napközben vizet me­ legítettek vagy krumplit főztek benne. forró levegőben az étel egyenletesen sült meg. párolási mun­ kákat is itt végezték. tésztákat és süteményeket készítettek ben­ ne. vagy fonalat pároltak benne. A kemencében sütött-főzött ételeknek különö­ sen jó ízük volt. Nem áll módunk­ ban régi szakácskönyvek kínálatából választani. Csak a paraszti gyakorlatból ismert. hogy kellemetlen szagát elveszítse. A dohos cserépedényt is itt kemencézték. hatalmas méreteiről. hiedelemvilágban is megmutatkozik. hogy a mai tűzhelyekben sült ételnek közel sincs olyan jó íze. mert akik nincsenek tisztá­ ban készítésmódjukkal. szakácskönyvekből kike­ reshetik. akik még kemencés ételeket fo­ gyaszthattak. egyöntetűen azt állítják. de gyümölcs aszalására is alkal­ mas volt. hogy a kemence használatában is a kenyérsü- 71 . mint amit a kemencében készítettek. A búbos kemencében minden olyan étel előállítható. amelyek mind­ végig a magyar házikenyér jellegzetességei marad­ tak. században fogalom Euró­ pában. A kenyéren kívül különböző sül­ teket. Az alföldi kenyér már a 18. Jelentősége a paraszti gondolkodásmódban. A ház körül adódó szárítási. Nem csoda hát. ott részle­ tes leírást nem adunk. de felhívjuk az érdeklődők figyelmét.SÜTÉS-FŐZÉS A KEMENCÉBEN A kemencét a fűtés mellett elsősorban sütésre-főzésre használták. hiszen a hő minden oldalról egyformán érte. Ahol közismert ételekről lesz szó. Kiválóan lehetett leveseket. Nyugati utazók ámulattal írnak különleges finomságáról. de nem közlünk de­ kagrammokra és személyekre lebontott recepte­ ket. mint a maiakban . porhanyósan puhává vált. hogy ezekben .sok érdekes ételfé­ leséget fedezhetnek fel. amely a mai. tüzelőt szárítottak a félig kihűlt kemencében. amelyek kemencében ké­ szíthetők. ha­ gyományos ételeket ismertetjük. Kendert.

leggyakrabban élesztőkor­ pának lébakorpának vagy pillangós korpának ne­ vezték. A kenyér készí­ tése összetett. amelyet minden lánynak meg kellett tanulnia még a férjhezmenetele előtt. finomabbnál finomabb lángosok. A tartósított erjesztőanyag készítésére többféle módszert alkalmaztak. Eb­ ből készültek a cipók. A kenyérsütés első lépése az erjesztőanyag áztatása. A laza. lepények és még sok más különlegesség. Minden dagasztás előtt a megkelt 2 . pedig kár volna tel­ jesen elfelejteni. Ezt a déli vagy kora délutáni órákban vé­ gezték. A falun élő középkorú vagy idősebb nemzedékek Kovászolás a kemence előtt (Komódi. Egyszerre fél. amelyet a malomból szereztek be. 1962) 7 még ismerik a kenyérsütés technológiáját. esetleg egész évre elegendő mennyiséget készítettek. Az egyik legelterjedtebb eljárás szerint öt liter vízbe egy liter komlóvirágot.tés az egyik legfontosabb feladat. Előfordult néha. apróbb helyi változtatások­ kal. Ma már egyre keve­ sebben ismerik ezt a munkát. majd puhára főzték. hogy a meggyúrt kor­ pába kenyértésztát is kevertek. komlóskorpának hívták. A másik eljárás során a korpát forrásban levő must habjával gyúrták össze. öt fej apróra vágott vöröshagymát. kor­ paélesztőnek. majd pogácsákba szaggatva megszárítot­ ták. hiszen a kenyértésztából nemcsak kenyeret. hanem olyat is. amely csak két sütés közötti időtartamra volt el­ tartható. 18-20 órát is igénylő munkafolya­ mat. Alkalmazása a folyamatos kenyérsütés­ ből következett. fél liter zabot és öt erős pirospap­ rikát tettek. A főzettél lefor­ ráztak egy szakajtónyi durva búzakorpát. hanem sok minden mást is sütöttek. majd érlelés után meg­ szárították. könnyű korpát az őrlés elejéből vették. tőlük megtanulható. amelyből egyenletes minőségű kenyeret lehetett sütni az év bármely szakában. érni hagyták. A kenyérsütési gyakorlatban nemcsak tartósí­ tott erjesztőanyagot használtak. jellegzetességekkel. Az így készített erjesztőanyagot párnak. langyos vizet öntve a szárított erjesztőre. Az összekevert anyagot ezután kelni. Ehhez szeretnénk hozzájárulni 1 munkafolyamatok vázlatos bemutatásával.

A liszt szitálása után következett a kovászolás. aki 12 órát is pihentette. Ezután a feloldott erjesztő levét a szűrőn keresztül a lisztre öntötték. 5. Ezután kukoricalisztet kevertek bele. Éj­ szakára a teknőre dunnát vagy párnát tettek. 4. majd fölé helyezték a keresztfát. A liszt szitálását az esti órákban kezdték meg. 73 . még langyos vizet is ad- A kenyérsütés eszközei: 1. A letakart kovász megkeléséhez 6-7 óra kellett. és fából ké­ szült lapockával vagy kovászolókanállal összeke­ verték. Néhány helyen a kovászt a lapockával körös-körül jól megveregették. Lisztből egy szakajtónyi kellett egy 4-5 kilós kenyérhez. Ha egy darabban száradt meg a tészta. majd búzaliszttel hígabb tész­ tát gyúrtak belőle. Erjesztőanyagból 1-2 pogácsányi korpaélesztő vagy fél marék (egyik kézbe vehető mennyiség) morzsa. Ha szükséges volt. Újabban bolti élesztőből is készítettek kovászt. hogy a liszt hideg ne legyen. A jó kenyérhez jó minőségű búzaliszt kellett. Ezután éjszakára pihenni. amelyet két órán át állni hagy­ tak. a kovászolást pedig a szobában végezték. Először durvább szitával a korpát. hogy a kelés idejére a kovászt melegen tartsák. liszteskanál. majd újabb két óra pihentetés után a napon gondosan megszárították. 2. majd sűrűbb szitával a dercét vették ki belőle. szita. ha szárítás előtt összemorzsolták. liszttel átgyúrták. míg hólyagos nem lett. amely a szűrőszitát tartotta. 3. A századfordulótól kezdve az erjesztőanyaghoz a legtöbb helyen élesztőt is adagoltak. A lisztet a dagasztóteknő egyik oldalába tolták. majd fölétéve a ke­ resztfát a sütőabrosszal letakarták. akkor morzsoltkának nevezték. majd egy részét az üres sarokba húzták. a kovász meg ne fázzon. és a többitől gáttal választották el. szakajtó. érlelődni hagyták. Kovászoláskor a víznek csak egyharmadát kever­ ték a liszthez. keresztfa. A különvett lisztbe mélyedést vájtak. kovász volt a neve. A hideg lisztet ilyenkor a kemence kuckójában melegítet­ ték. mécses a vetéshez tak hozzá. majd kelni hagyták és megszárították. Az élesztőt langyos vízben feloldották. A kész kovászt lelisztezték. hanem szakajtóval vagy marékkal állapították meg menyiségüket. 7. teknővakaró. A modernebb malmok ezt a műveletet az őrléssel együtt végezték el.kovászból vettek el kovászmagnak valót. a többit későbbre félretették. A szélmalmok és a szárazmalmok régen a lisztet és a korpát egy­ beőrölték. ame­ lyet selyemszitán kétszer átszitáltak. A kenyérsütés anyagait nem mérleggel mérték. ha nem volt kovászmagjuk. 6. Vízből három litert szá­ moltak. Téli sütéskor vigyázni kellett. de volt. bár jó alap­ anyag esetén enélkül is megkelt a kenyér. lapocka. sóból pedig fél marékkal kenyerenként. ezt az asszonyoknak otthon kellett szét­ választaniuk.

a többit pedig előrébb. Mire a kemence fűtésével és a kenyér előtti lángossütéssel végeztek. rászűrve a maradék vizet. Berakás előtt a kenyér külső oldalát késsel megvágták. A szakajtókosarak belsejét vászonkendőkkel. amely a kenyér­ sütés legnehezebb munkája volt. a szakajtókban megkelt a tészta. A kenyér sütéséhez két órára volt szükség. A fűtés ideje alatt szakajtották ki a kenyeret. és két kézzel összetörték. gyúrták. A beve­ tést gyorsan végezték. és letakar­ va kelni hagyták a tésztát. valamint félretettek tésztát a lángos számára is.A dagasztáshoz kora hajnalban keltek fel. hiszen bevetéskor ez lett a kenyér alja. nehogy a meleg megkapja a ke­ nyér tetejét. csukott ujjak­ kal öklözték. a teknőt újra letakarták.) Hatkenyeres és egycipós kemence bevetése (Hódmezővásárhely): sz szusztora. v vese mence megvilágítására. és egy-másfél órát kelni hagyták. és következhetett a kenyér bevetése. Ezalatt elmosogattak. 2 liter) meglangyosították. Ekkor a dagasztást befe­ jezték. A tésztából lisztes kézzel kenyérnyi darabokat vág­ tak. A tetejét egy kicsit megigazították. akkor az elő­ tét lejjebb vették. Előfordult. majd sót tettek bele. és azzal együtt tol­ ták be. k kenyerek a bevetés sorrendjében. ha hólyagosodni kezdett. Elő­ ször a víz kétharmad részét (kb. meg­ lisztezték. A tésztát egy-két óra hosszat nyomkodták. Ezután a szakajtókat az asztalra rakták. hogy a szusz­ torát az első kenyérbe szúrták. hogy a kemence ki ne hűl­ jön. miu­ tán a parazsat kihúzták belőle. A cipó helye a kemenceszáj közelében volt. A tészta akkor volt jó. Először a párélesz­ tő korpájából gyúrt kutyakenyeret vetették be. majd belehelyezték a tésztát. A kenyérrel együtt szakajtották a cipóknak valót. ellenőrizték a kenye­ ret. . hogy gyirkás legyen. c cipó. Ha túl gyorsan sütött a kemence. Munka közben a lisztet a kovász­ hoz húzták. amelynek a közepébe szúrták a szusztorát a ke7. majd megforgatva gömbölyűre formálták. ún. Ezután a sütőlapátot a kemence szája előtti padkára fektették. Sütés közben be-be néztek a kemencébe. és begyújtot­ tak a kemencébe. Ezután a kovászt a mellette levő liszttel összekeverték. mindig egy meghatá­ rozott rend szerint. A ke­ mence fenekét ekkorra már tisztára söpörték. majd a szakajtóból a kenyeret ráborították. átdolgoz­ ták. B bodag. Az első két kenyeret a hátuljába. Ezután láttak a dagasztáshoz. de a cipót előbb vették ki. szakajtóruhákkal bélelték ki. a májba tol­ ták. a kézről könnyen levált. és meg­ nyomva visszarugózott.

Az alföldi kenyér az aljánál 35-40 centiméter átmérőjű volt. Hasonlóan finom volt az a kenyér is. Az ilyen kenyér nem lett túl magas. majd a langyosított dagasztóvizet ráöntötték. majd a sütés. belseje hosszabb ideig puha maradt. A búzaliszt alkalmazása mellett a kenyérsütés másik legfontosabb alapanyaga a rozs volt. s fél-fél marék sót ol­ dottak fel benne. mintha tisztán búzalisztből készült volna. A korpás lisztből is lehetett kenyeret sütni. ezért 5 szakajtónyi lisztből lett 6 kenyér. télen 6-7 órára is szüksége volt. Sütés előtt a rozskenyeret nem mindig vágták meg. amely­ nek lisztjéhez fele arányban árpa. Készí­ tésmódja sok hasonlóságot mutat a búzakenyé­ rével. majd égett kérgét bottal verték le. A kenyérsütéshez szánt búzalisztet vagy a tésztát többféle módon lehetett dúsítani. hanem a liszttel együtt használták kenyér­ sütéshez. A főtt krumplit összetörve a dagasztáskor dolgozták a tésztába. mint a búza. Erjesztőnek morzsát vagy korpaélesztőt alkalmaztak. összekeverték. hogy kétszer is átdagasz­ tották a tésztát. Sokszor a ke­ nyeret szükségből egészítették ki. A kovászolás a leírtakkal egyező módon tör­ tént. olcsóbban hozzá lehetett jutni. Kenyérsütéshez az utóbbit hasz­ nálták. Morzsá­ ból egy teljes marék (két kéz) kellett kenyeren­ ként. majd reggelig vízben hagyták. Pihentetés után következett a szakajtás. Mosdatáskor a vizet kézzel ken­ ték a kenyérre. Ekkor meg­ reszelték. a belőle sü­ tött kenyér nyáron hosszabb ideig elállt. A dagasztás egy óra hosszat tartott. magassága 20-25 centiméter körül mozgott. A liszt szaporított. hanem kukorica­ lisztből készítették. Kenyerenként 2-3 krumplit számoltak. mint a búzakenyér. de gyakran csak az ízesítés kedvéért adagoltak hozzá más anyago­ kat.vagy kukorica­ lisztet adtak.Amikor a kenyerek szépen megsültek. Ilyenkor este megtisztították a szükséges mennyi­ séget. aljukat leseperték. mivel az nem magaso­ dott úgy fel. de olcsóbb és ízletesebb volt a búzakenyérnél. Azok a szegények. ha a búza­ liszthez egy marék (két összetett kéz) rozslisztet kevertek. és a ke­ mence szájánál rögtön megmosdatták. Jóízű. ha a kovászt nem búzalisztből. Az így sütött kenyeret jobb ízűnek tar­ tották. hogy szép fényesek legyenek. néha előfordult. A belesütött krumplitól a kenyér ízesebb lett. ha a szükség rávitte az embereket. a korpát nem szitál­ ták ki. Formája rendszerint kerek. Nyáron 3-4 órát kelt a kovász. egyszer átszitálva. Igen finom kenyeret lehetett sütni. Az Alföld homokos területein jobban termett. majd szétszitálásakor há­ romféle anyag keletkezett: a korpa. és a kovászt ezzel dagasz­ tották meg. Néhány vidéken a kenyeret túlsü­ tötték. súlya 4-6 kilo­ gramm között változott. a sütő­ lapáttal kivették őket. akiknek nem volt disznójuk. A rozs őrlésekor. korpaélesztőből csak fél marékkal számol­ tak. de az ada­ golást egészen az egynegyed részig fokozhatták. zamatos kenyeret lehetett sütni akkor is. Dagasztóvíznek fél litert mértek ki kenyerenként. a vörös liszt és az eleje liszt. de a Tél-Tiszántúlon elérte a 30 centimé­ tert is. "5 . A krumplit nyersen is lehetett a kenyérhez adni.

ízesítésként zsírral vagy vajjal kenték be. mivel rajta volt a tejföl. Ez a lán­ gos lassabban sült meg. és még melegen fogyasztották. Amikor a tejföl buborékja visszaesett. majd kisebb darabokra bontva elnyújtották akkorára.KENYERTESZTABOL ÉTELEK KÉSZÍTHETŐ Szinte minden kenyérsütéskor sütöttek lángost. mint a kenyér. A tejfölt legtöbbször a szétválasz­ tott lángos belsejébe töltötték. Sütését a kemence fűtésének utolsó szakaszában végezték. A kész lángost szénvonóval húzták ki. és igen finom ízt adott neki. kolbászos cipót sütött az édesanyjuk. 1960) lömnyi méretű. mivel gyorsabban sült meg. de sütöttek fejfölösen is. a lángos jó volt. lesöpörték. A kisebbfajta cipó ök- Búbos kemence takaréktú'zhellyel (Váncsod. Volt. A kolbász belesült a cipóba. ki­ vehették. és a köze­ pét kemény tejföllel vastagon megkenték. mint a sü­ tőlapát feje. és úgy ették. A kis cipó 10 perc alatt megsült. Az utóbbi esetben a tészta legöngyölését a fa óvatos forgatá­ sával érték el. a nagyobbnak fél óra kellett a jól felfű­ tött kemencében. Ha a gyerekek jól viselkedtek. Bevetés előtt a tészta felületét villával vagy késsel megszurkálták. mint a rendes. és megfordítani sem lehetett. és só­ val meghintették. A lángos néhány perc alatt megsült. A füstölt kol­ bászból 5-6 centiméter hosszúságú darabot vág­ tak. akkor a láng megkapta a tetejét. és ko­ rábban kellett kivenni. néha a lánggal égő tűz melletti vagy előtti kemencefenéken. A lángost sütőlapáttal vagy nyújtófára te­ kerve helyezték a kemence belsejébe. közben átfordították a másik oldalára is. aki szilvalekvárral vagy kapros tú­ róval megkenve szerette a lángost. Mindig a kemence szája körüli részbe vetették be. A kenyérrel együtt sült a cipó. amely a gyere­ keknek járó finomság volt. Nagyon finom volt a fokhagy­ mával megdörzsölt és zsírosan vagy tejfölösen fo­ gyasztott lángos. A rendes ^ . de sütöttek ennél nagyobbat is. Ilyenkor a sütőlapátra he­ lyezett tészta szélét körben felhajtották. a szétterített parázs köze­ lében. Tésztáját a szakajtáskor vették külön. és a cipó tésztájába tették. mert ha sülés közben felpúposodott.

Kenyértésztából kétöklömnyit szakajtottak. néha lisztet is tesznek bele. késsel be­ bordázták. utána kézzel elnyújtot­ ták. Tep­ sibe téve a kemence szájában sütötték meg. Négyszer-ötször ismé­ telték a műveletet. Kerekre nyújtott kenyértésztából készült a ve­ se. A veséhez hasonló módon készült a réteges lán­ gos vagy a zsidó biblia.cipónál nagyobb. Finom krumplis pogácsát lehetett sütni a ke­ nyér tésztájából.vagy rozskenyér tésztájából sütötték a látószárt vagy patkót. és a kemence fenekén megsütötték. mint a kenyeret. A kerekre és vékonyra nyújtott tésztát megzsírozva és sózva összehajtot­ ták. A kenyér tésztájából jó ujjnyi vas­ tag. amely egy férfiember egynapi kenyér­ adagjának felelt meg. A felületét minden hajtáskor zsírral kenték be. majd a kenyér bevetése után a kemence­ száj közelében megsütik.megismételték. Az is szokás volt. Széleit a két szemközti oldalon megfogták és behajtották úgy. és tölteléket hin­ tettek rá. A teknő oldalára ragadt tésztavakarékból ké­ szítik a vakarcsot vagy a zsírosbodagot. és a tetejét meg­ zsírozták. A kenyerekkel együtt sütötték ki. A gyerekek kapták ke­ nyérsütéskor. majd a legtetejét is megzsíroz­ ták. Gyorsabban elkészült. amennyit a család meg nem evett. Távolabbi munkára induló­ nak sütöttek ilyet. ha a sütés reg­ gelére a kenyerük már elfogyott. és tepsibe téve a kemencében megsü­ tötték. mi­ közben zsírozták és a töltelékkel hintették is. A pomposhoz hasonló étel volt a pampuska. A rétegeket esetleg többször is . A répás pampuska több zsírt igényelt. arasz hosszúságú rudakat sodortak. Tepsibe téve apróra vágott vagy reszelt cukorrépával hintették meg. ahol fél óra alatt elkészült. de a kenyérnél kisebb volt a koros cipó. vagy pogácsaszaggatóval megmin­ tázzák. Búza. Tölteléknek túrót. Néha a répát pirítva alkalmazták. Hamarabb vették ki. káposztát vagy lekvárt használtak. ha ízlés szerinti mennyiségben főtt krumplit törtek bele. Ilyen­ kor egy nagy tenyérnyi darab egy személy adagjá- 77 . Jólesett utána a bor. majd újra elnyújtották. majd zsírral keverve meg­ gyúrták. Leginkább böjti. amely másfél arasz hosszú. Nem lehetett annyit készíteni belőle. hogy közepén összeértek. de ízében nem érte utol az előbbit. Az össze­ gyűjtött kenyértésztát forró zsírral. majd először sodrófával. jó foszlós. mint a kenyér. hogy a sodort hurkából szerpentin alakban táblát hajtogattak. sóval összegyúr­ ják. Pogácsaszaggatóval ki­ szaggatták. aztán elnyújtották. néha az utóbbiba is tettek répát. és azon nyomban elfogyasztották. majd ismét tésztala­ pot tettek rá. A kenyerekkel együtt sütötték a kemence szá­ jában. hogy fel ne púpo­ sodjon. Úgy hajtogatták össze.kétszer vagy há­ romszor . lekvárral töltött kifli volt. Közepébe beleszúrnak. mint a pompos. Ezután zsírral meglocsolták. Ezután az egészet félbehajtották. Tetejét késsel koc­ kásra vagdalják. mint a rétest. és ezt sütötték ki. réteges tésztája volt. A kenyértész­ tát tepsi nagyságúra nyújtották. Téli időben sütötték a pompost. amitől a tészta vese ala­ kú lett. karácsonyi étel volt a guba vagy pupácska. megsózták és kelni hagyták.

majd a kemence fenekén ropogósra sütötték. Ekkor tették bele a húst és a sót is. Volt. 1965) 78 . a többi edényhez hasonló módon mosták el. Tepsiben. Zsírral meggyúrt kenyértésztából készült a dübbencs. majd eltörölgették vagy megszárították. lángosokat nyújtottak. majd forró vízzel vagy vizes tejjel szitán keresztül megöntötték. Tésztáját elnyújtották. A rongyoskapca vagy laska a gubához hason­ lóan sült tészta volt. A főzésre szánt száraz babot megtisztították. és túróval meghintve vagy mé­ zes mákkal ízesítve fogyasztották. a fazekat kivették. Szűrőbe állogatva. a kemence fenekén megsütötték. néha azonban fedőt tettek rá. mák­ kal. sőt hetek is eltelhettek. és úgy sütötték át. hogy az öntés helyett tejben vagy savóban áztatták meg. A megpuhult gubát megzsírozták.nak felelt meg. Főzéskor a kemencéből nem kellett a parazsat kihúzni. A kenyér tésztájából vékony leveleket. A babot mindig vászonfazékban főzték. a fazekat kanta­ szekérrel vagy kézzel a forró kemencébe tolták. majd a vászonfazékba tették. hogy megpuhuljon. FŐZÉS A KEMENCÉBEN A kemencében főzhető ételek közül a száraz bab­ ból készült levesek és főzelékek voltak a legismer­ tebbek. kö­ zelebb húzták a kemence szájához. hogy a pernye bele ne szálljon. amelyet kenyérsütéskor ké­ szítettek. Ekkor a sült tésztát apró. forró sós vízzel meg­ öntötték. ha nagyon forrt. fe- Szögletes búbos kemence (Szakmar. nudli nagyságú darabokra tördelték. Előfordult. mint kenyérsütéskor. Régen a tésztaféléket nádvillával ették. Sütés után tenyérnyi darabokra tördelték. További felhasználásáig napok. majd zsírral. Néha a félig megsült kenyér tetejére terítették. Fövés közben néha ránéztek. Mikor a bab félig megfőtt. Ha ezzel megvoltak. majd újra meg­ zsírozták és felgöngyölték. varjúnak is nevezték. Jó nehéz. és sárgarépát. Húsnak leg­ többször csülköt vagy füstölt húst. túróval ízesítve tálalták. hogy egyik felét mákosán. elég volt. Főzés közben a fazék rendszerint nyitva volt. esetleg sonkát használtak. Használatának különösebb fortélyai nem voltak. zsíros étel volt. ha hátratolták a májba. másikat túrósán tálalták fel. és a felhasználásig félretették. és vizet öntöttek rá. hogy megpuhuljon.

majd pirospap­ rikát adtak hozzá. Ha már puha volt. ezalatt kis lábasban kockára vágott hagymát zsírban megpirítottak. Berántás után rövid forralás következett. A zsírból. kivették a kemencéből. akkor csipetkét főztek bele. és vászonfazékba helyezve vízben főz­ ni kezdték. majd a felét a bab leveses részébe keverték. 79 . és a főtt hússal együtt fo­ gyasztották el. A jó lencse gyorsan megfőtt. Ha a lencse egyet forrt. Hasonló módon készült a savanyúkáposzta-le­ ves. Készíthették a babot rántás nélkül is. ekkor a fazekat kihúz­ ták. ezért szüretes káposztának is nevezték. vizet. vöröshagymából. majd a megfőtt orja levéből hozzáöntöttek. A rántást kis lábasban a zsír olvasztásával kezd­ ték. egy gerezd fokhagy­ mát és egy fej vöröshagymát tettek bele. Sózás után a kemencébe rakták. Ezután vízzel felöntötték. és készen volt a berántott bableves. szintén vá­ szonfazékba tették. és rövid forralás után tálalták. egy szem krumplit. fokhagymából és pirospap­ rikából készült rántást kevés vízzel felöntötték. Ezzel a lé megsűrűsödött. majd a forró kemen­ cébe tették főni. hogy a vászonfazék aljába savanyú káposztát terítettek. és a kemencébe tolták. Ha a liszt barnulni kezdett. A bab teljes megfövéséig másfél-két óra kellett. megsózták. Ha megfőtt. lisztet. majd megsózták. és a babot puhára főzték. mellette a másikban a len­ cse. A füstölt orját negyedkilós darabokra vágták. csülköt tettek. kivették és berántot­ ták. levét leszűrték. valamint pirospapri­ kát kevertek hozzá. majd füstölt oldalast vagy orját daraboltak rá. és úgy tálalták. ilyenkor sóba-vízbe babnak vagy sóletnak nevezték. míg a káposzta megpu­ hult. a len­ csét pedig fakanállal megtörték. A kész rántás szép sárga volt. felaprított vörös­ hagymát és friss birkahúst raktak le rétegenként. Ilyenkor a vászon­ fazék aljába savanyú káposztát. Hagymá­ val a tetején tálalták. még egyet forraltak rajta. A vászonfazék aljában maradt sűrű babból a rántás másik felével babfőzeléket vagy sűrűbabot készítettek. majd tűzhelyen főzték egy darabig. és kevés vízzel felöntötték. és borssal meghintették. majd ráhelyezték a kockára vágott húst. Ezután zsírt és rán­ tást kevertek bele. A lencsét megtisztították. A húsos káposzta úgy készült. A fazekat ismét visszatették a kemen­ cébe forrni. liszt­ ből. Leginkább szüreti étel volt. és a padkán levő katlanon vagy takaréktűzhe­ lyen lábasban rántást készítettek.hérrépát. Finom téli eledel volt a lencse orjával. Tálaláskor tejföllel fogyasztották. majd visszarakták a kemencébe. csak a babot összetörve rántot­ ták be. Készí­ tésmódja a következő volt: a fazékba babot. A vászonfazékba savanyú káposztát és bősé­ ges mennyiségű vizet tettek. és főni hagyták. kivették. Bir­ kahússal is főzték a káposztát. Ezután berántották. forró vízben megmosták. A bab­ kását is így főzték. A bab mellett legszívesebben káposztát főztek a kemencében. Ha tésztával sze­ rették. A főzeléket vagy a kását a főtt füstölt hús­ sal fogyasztották el. és a hú­ sos káposzta készen volt. és sót. Egyik fazékban főtt az orja. vagy csak egy kis lisztet szórtak közé. Ezután a fazekat a kemencé­ be tolták. aztán lisztet hintettek rá. hagymát karikáztak bele. Ke­ mencében megfőzve berántották.

A vászonfazék aljá­ ba savanyú káposztát terítettek. a fazekat kivették. és csak egész kevés leve ma­ radt. Adtak hozzá petrezselyemgyökeret. és hagy­ más rántást készítettek hozzá. a fazekat fedővel lezárták. aki paradi­ csommal szerette. A káposzta sava­ nyításakor egész fejeket is tettek el. sóval ízesítették. Egyesek ap­ róra vágott vöröshagymát is tettek bele. majd a tűz­ helyre tették. friss disznóhúsból készült orjaleves volt. ol­ dalast zsírban sütötték meg. fehér vagy sárga morzsolt kukoricához 4 liter vizet öntöttek. Ha ezzel készen voltak. kevés vizet öntöttek alá. majd sárral betapasztották. Ezt megcukrozva a gyerekek itták meg. mint a pattogatott kukori­ ca. amelyeket szármának is neveztek. A rántást a vászon­ fazékba tették. majd törött borssal és szerecsendió-vi­ rággal. Tej­ föllel vagy anélkül fogyasztották. ilyenkor a paradicsomlé hozzá­ adása után ismét felforralták. Téli esték csemegéje volt a vászonfazékban főtt szemes kukorica. míg a pecsenyét. majd nyers rizst és egy-két tojást kevertek hozzá. A sózatlan nyakasorját fel­ vágták. vászonfazékba helyezve vízzel felöntötték.Vászonfazékban. Finomabb volt a főtt kukorica. A jól megfőtt kukoricaszemek megduzzadtak. majd visszahelyezték a kemencébe és felforralták. petrezselyem zöldjét és sót is. A kemencében főtt töltött káposztának alig akadt párja. majd paradicsom­ mártással. hogy a szárma több legyen. de nem mindenki szokta ezzel készíteni. esetleg gyömbérrel fűszerezték. HÚSÉTELEK A KEMENCÉBEN S Ü1 V E A húsféléket bádogtepsiben vagy cserépből ké­ szült tálban sütötték. Legfi­ nomabb a vászonfazékban főtt. hogy édesen vagy sósán sze­ rették-e. A tölteléknek szánt húst . néha sűrű kovásszal le is ragasztották. ha szűk nyakú cserépkantában főzték. erre helyezték a töltelékeket. Ha megfőtt. Disznó­ ölés után a friss húsból különösen jó ízűt lehetett készíteni. a káposztával jól összerázták. A kemencében a víz bele­ főtt a kukoricába. Volt.megdarálták. Ez­ után ismét egy réteg savanyú káposzta követke­ zett. tö­ rött borssal. esetleg öntöttvas fazékban főzték a töltött káposztát vagy szármát. Ilyenkor a kanta szá­ ját összekötött szalmaszálakkal dugták be. Ha jól forrt. meggyszósszal vagy reszelt tormával má­ sodik fogásként fogyasztották. és két szélét felhajtva a tölteléket belehengergették. 80 . Tálba kiöntve kanállal fogyasztották. egyesek megcukrozták vagy megmézezték. hurkát készítet­ tek. paprikával. Volt. majd a fazekat a kemencébe tolták. egész hagymát. a tölteléket ennek leveleibe helyezték. és mintegy másfél órán át főz­ ték. Az anyagok arányait úgy választották meg. esetleg mákkal hintették meg. Ez­ után az egészet vízzel felöntötték. majd a fazekat a kemencébe téve a húst megfőzték. úgy néztek ki. A húst megsózták. Fél liter főzni való. vágott vagy csigatésztát főztek bele. Levest is lehetett főzni a kemencében. a kemencéből kivették.leg­ jobb volt a nyaka vagy a tarja . és a levest leszűrték. mint a káposzta. megrepe­ deztek. Ha kolbászt. sárgarépát. aki a vízbe egy kevés sót vagy cukrot is tett aszerint.

A tepsit hideg zsírral kenték ki. oldalas-. kolbász-. A kolbászt néhány szelet krumplival le szokták takarni. A tepsit a SÍ . eset­ leg meg is pörkölték. Ha szalonnát nem tettek rá.Nyereg alakú búbos kemence takaréktűzhellyel (Dunapentelle. majd megsózták. Jellegzetesen kemencés étel volt a tepsis krumpli vagy krumplipecsenye. aki egy fej vöröshagy­ mát is karikázott rá. megtisztították. A tepsi aljába meg­ tisztított krumplit szeltek. majd felbontották. majd kizsírozott tepsibe fektették. tetejé­ re szalonna-. és az ap­ rólékját félretették levesnek. ritkábban sonkadarabokat tettek. 1954) Mélyebb tepsiben vagy cserépből készült ka­ csasütőben sült a tyúk. mint a krumpli. Volt. A le­ vágott szárnyast leforrázták. hurka-. Ritkán került az asztalra az egészben sült ma­ lac. Sü­ tés közben a saját zsírjával locsolták. amelynek húsa finom porhanyósra sült a ke­ mencében. a kakas vagy a kacsa. mivel korábban sült meg. ki­ bontották. A levágott malacot megpucolták. akkor egy kevés zsírt is adtak hozzá. majd a szár­ nyast egészben beletéve a kemencében megsü­ tötték.

vagy vas háromlábra. A halat paprikás lisztben megforgatva. szánkóra helyezték. majd a tévővel a kemencét le­ zárták. mint a sütőla­ pátnak. Finom ízt adott a halnak. Tetejére hússzeleteket és karikára vágott hagymát terítettek. Vízparti vidékeken kemencében készült a rác­ ponty. megkülönböztetve kelt tésztájú változatá­ tól. míg kenhető sűrűségű nem lett. de a karaj és a comb is megfe­ lelt. majd két tojást ütöttek rá. de ebben az esetben szalonnaszeleteket kellett mellé tenni. Ezután tejfelben két tojást és kevés sót jól elkevertek. akkor vették ki. A szélét körben felgyűrték. amely­ nek tésztáját régen korpaélesztővel kelesztették. majd a bevetés előtt a túróra öntötték. ha a sütéshez szalonna zsírját használták. akik a túrót cukorral keverték ki. Akkor vet­ ték ki. Voltak. Korábban nem lehetett rátenni. majd a kihűlése után körcikkekre szeletelve tálalták. te­ tejére paradicsomszeleteket és zöldpaprikát terí­ tettek. és tepsibe rakva zsír­ ral kenték meg a tetejét. Ha tejfölösen készítették. A tésztából egy tányérnyi nagyságúra elnyújtott da­ rabot háromsarkosra hajtogattak. Az így elő­ készített halat a tepsibe helyezték. Ezután a szükséges túrót egy marék liszttel és tejjel meggyúrták. majd a kemen­ cében megsütötték. A jól megkent tésztán a töltelék mintegy kétujjnyi vas­ tag volt. 3-5 perc alatt elkészült.kemence fenekére tették. majd a kemencében meg­ sütötték. Ez utóbbit már tepsiben sütötték. Az alját zsákon húzgálva tisztították meg. A megtisztított halat felszeletelték. Három összemarék lisztet egy kanál fagyos zsírral össze­ morzsoltak. Az így elkészített lepényt fenéken sült lepénynek ne­ vezték. A kemence fenekére tett tepsiben jól megsül­ tek a halból készített ételek is. KEMENCÉBEN SÜLT TÉSZTÁK Ünnepnapi vagy alkalmi étel volt a lepény. amikor a tejföl a tetején szép barnáspirosra sült. Sütéséhez körülbelül fél óra kellett. és sós vízzel 82 meggyúrták. Ezután késpenge vastagságúra elnyúj­ tották úgy. zsírban sütötték ki. ak­ kor a félig megsült halra öntötték rá a tejfölt. Dagasztás után kiszaggatták. Kizsírozott tepsibe krupliágyat csináltak. A lapátra helyezett lepényt a forró kemencefe­ nékre csúsztatták. hogy kerek formája lett. Sütéséhez fél órára volt szükség. két ujjal sodor­ gatva. majd a lepénnyel együtt megsütötték. Az így elkészített tészta képezte a lepény alját. A lepény készítésekor sütötték a bocskort is. A benne sütött csuka a szegediek ked­ venc eledele volt. Legjobb volt hozzá a sertéstarja. Lepény­ sütéskor kőttes pogácsát szoktak csinálni. amikor a krumpli szép pirosra megsült. Télen a lecsó is megfelelt erre a célra. bevagdalták. hogy a bocskor­ ra emlékeztetett. Sokféle változatban készült a pogácsa. Tetejét kemény tejföllel vastagon bekenték. A túrót a lepényaljon szétterítették és eligazí­ tották. . Marhahúsból és birkából is készíthették. mert eláztatta a tész­ tát. Ugyancsak tepsibe terített krumpliággyal ké­ szült a kemencés hús. A krumpli felszeletelése előtt a tepsit zsírral kenték ki. és a nyílásokba szalonnacsíkokat tűztek.

Rendszerint meg is cukrozták. a széle vizet ereszt. míg a tepertős pogá­ csához frissen sült tepertőt és lisztet morzsoltak egybe. Kukoricalisztből készített öntött tészta volt a málé. Kockára vágva tálalják. de így nem volt olyan finom. hirtelen. és fakanállal jól elkeverték. és kemencében megsütik. 83 .Nyeregkemence (Zsére. 1956) Főtt krumpliból. melegen fo­ gyasztották. majd tejjel gyúrták meg. Zsíros tepsiben elte­ rítve vagy gombócokká formálva. lisztből és zsírból gyúrták a krumplis pogácsa tésztáját. A pogácsákat ki­ szaggatva tepsiben sütötték meg. Ezalatt megédesedik. Öntött tésztából készült a pite. Sütése jól befűtött kemencében egy órán át tar­ tott. Pihentetés után ki­ zsírozott tepsibe öntik. és egy csipet sóval ízesítették. Egy marék búzalisztet is tettek bele. és zsírral addig gyúrták. majd nem egészen háromnegyed óráig sütötték. Két összemarék lisztet. Ezután lehe­ tőleg meleg helyre téve állni hagyták néhány órát. csak tésztáját vastagabbra sütötték. megerjed. másfél liter tejet és két tojást összekever­ tek. esetleg egy egész éjszakát. forró kemencében kellett sütni. mint a málét. Felvágva. A pite alul-felül szép pirosra sült. hogy édesebb legyen. hogy a saját gő­ zében megpuhuljon és finomabb legyen. Hasonló tészta volt a görhemálé vagy görhöny. míg jól alakíthatóvá vált. ritkábban sózták. A kizsírozott tepsibe tetszés szerinti vastagságúra öntötték. A kukoricalisztet vízzel vagy tejjel forrázták le. A megszitált lisztet forró vízzel öntötték le. Utána tálba rakva letakarták.

Másnapra a tésztája egy kicsit megereszkedett. mint frissen. majd a fazekat meleg helyre tették. majd a forró ke­ mencébe tették. és nem . és ismét pihentették. a teljes aszalódást többszöri . meggyet pedig egészben aszalták. Legtöbbször túróval.berakással érték el. újévkor sütötték a rétest. CSEMEGÉK A gyümölcs tartósítására szolgált az aszalás. Az őrleményhez annyi vizet öntöttek. zsírból és sós vízből gyúrták össze. és a búzát ujjnyi vastagságban egy desz­ kalapra terítették. édes étel volt. ilyenkor finomabb volt. tölteléket kentek rá és összehajtogatták. mákkal. míg hólyagozni nem kezdett. A csíramáié másfél óra alatt sült meg. Ha már hártyavékony volt. és a megzsírozott tepsik al­ jába fektették. A gyümölcsöt előzőleg napon szárították. Ezután pihen­ 84 tették. káposztával. di­ óval. ezután hűlni hagyták. Ami feljött a víz tetejére. és liszttel hintettek be. az ünnepek. töltelékkel sütöt­ ték a diós-mákos és a lekváros kalácsot. A két levet sűrű szitán átszűrték. Ha aljat is készítettek a má­ lénak. grízzel. Újabban jött divatba a kuglóf. Az összehajtogatott rétest véko­ nyan kizsírozott tepsibe tették. aki a tepsi aljába nádat terített. Az édes levet külön edény­ be öntötték. és vizet öntöttek rá. az úgyne­ vezett lánglisztből. A búza alá és fölé vizes vá­ szonruhát tettek. A gyü­ mölcsöt tepsibe rakva vagy a kemence aljára terít­ ve aszalták. amelyet fino­ mabb kalácstésztából sütöttek. majd félig befűtött vagy félig kihűlt kemencébe rakták. Négyágú tész­ tából fonták a fonatos kalácsot. azt kidobták. a szilvát. mert így a ráhelyezett szilva jobban száradt. majd liszttel pite sűrűségűre keverték. és naponta megnedvesítették. Két liter búzából egy kemencére való mennyisé­ get lehetett sütni. kinyújtották. Volt. A tészta kihúzását egy nagy asztalon végezték. Mikor a gyö­ kér kezdte átszőni az egészet. akkor mozsárba tették és megtörték. Erre öntötték a csíramálépépet mintegy másfél ujjnyi vastagon. majd a közepesen felfűtött kemencében 10-15 perc alatt megsütöt­ ték. di­ óval vagy kakaóval töltöttek meg. Naponta kétszer-háromszor felrázták. almával vagy szilvalek­ várral készítették. Főleg szilveszterkor. Lakodal­ mi finomság volt a kulcsos kalács. SÜLT ÉS ASZALT G Y Ü M Ö L C S Ö K . körtét szeletekre vágva. kicsit nyúlós. hogy tejföl sűrűségű legyen. akkor a második csavarás levével tésztát gyúrtak. A kész csí­ ramáié barna színű. és mazsolával. Kemencében sült a kalács is. és a csírát még egyszer kimosták. Első alkalomkor csak rán­ cosodott a gyümölcs. Tésztáját a liszt legfinomabb részéből. Az al­ mát.Disznóölés után vagy böjti időszakban készí­ tették a ma már bioételnek számító csíramáiét. és a csíra zölddé vált. újab­ ban le is darálták. A rétes sütéséhez igen nagy gyakorlat kellett.kettőtől ötig terjedő . ekkor a vizet le­ szűrték. majd feldarabolták. la­ kodalmak elmaradhatatlan eledele. A búzát tálba vagy fazékba tet­ ték. ame­ lyet abrosszal terítettek le. Kilenc nap alatt szépen kicsírázott. amelyből egy nagyobb lakodalomra 400-500 darabot is sütöt­ tek. majd elnyújtották. majd a csí­ rát jól kinyomkodták. Néhány nap múlva a szemek kirepedeztek.

Az is előfordult. darabokra vágták. Az asza­ láshoz tehát lassú.Aszaláshoz előkészített szilva (Bátmonostor. egyenletes meleg kellett.de más esetekben is . mikor a héja egé­ szen megbarnult. Zamatos csemege volt télen a sült alma. Akkor volt jó. míg az teljesen ki nem hűlt. és a tök zamatosabb legyen. 1940-es évek) lett tepsi íze. 85 . A kemence alját gyakran hamuval hintették be. hogy a kenyérrel együtt sütötték meg. Az érett tök belét kikaparták. hogy a gőzei ne jöjjenek ki. hogy a belével körberagasztották a kemen­ ce tévőjét. A kompót akkor volt a legfinomabb. ha fahéjjal és szegfűszeggel ízesített mustban főzték. Sütéséhez annyi időre volt szükség. majd a kemencében puhára sütötték. Elő­ fordult. 1 985) Kemence mellett fonó lány (Tárd. Ilyenkor . Egyegy alkalomkor a gyümölcs addig maradt a ke­ mencében. Téli estéken készítették a sült tököt is. mint a kenyér esetében. Az aszalt gyümölcsből gyümölcslevest vagy kompó­ tot főztek. A meg­ mosott almát tepsibe tették.a gyümölcsöt az első aszalás után megmosták. majd a ke­ mence fenekén vagy tepsiben megsütötték.

Mai alkalmazásuk nehézségei a feltételek meg­ változásával magyarázhatók. Az 86 alaprajzi elrendezés és a kémények helye vagy keresztmetszete nem mindig teszi lehetővé a ke­ mence használatát. és a kemen­ ce száját el nem zárták. Ter­ mészetesen felmerülhet a kemence modernizálá­ sának gondolata is. Gyakran nehézségekbe ütközik a kemence utóla­ gos beépítése a már meglevő lakásokba is. Ma már az emberek többsége nem tudja beszerezni azokat az anya­ gokat. de a legtöbb helyen a tárolás is gon­ dokat okozna. Ebben az esetben a ke­ mence használata nem a munkanapokra.BÚBOS KEMENCE A MAI HÁZBAN A kemencével történő fűtés a múltban a mezőgaz­ dasági és a természeti környezetből könnyen be­ szerezhető. . mert csak így melegedhet fel mindenütt. mindig a közelben kellett maradni. hogy egyszerre nagyobb felületen érje a láng a kemence falát. de ennek tárgyalása már túlmutat könyvünk célkitűzésein. a szénfélék erre nem alkalmasak. sütésre alkalmatlanná válik. Míg a tűz le nem égett. hanem csak a szabad időre korlátozódik. megtartva a fű­ tés előnyeit. A ma használatos fűtőanyagok kö­ zül egyedül a fa felel meg a kemence megfelelő felfűtésére. tehát kály­ hává módosul. földrajzi adottságokhoz és a használat (fűtés­ sütés) követelményeihez. amelyekkel a kemence gazdaságosan fűt­ hető lenne. A fával is úgy kell tüzelni. hangulatos és vonzó szertartásait. de így a tüzelőberendezés elveszti ere­ deti jellegét. ez az idő bizony mai szemmel nézve elég soknak tűnik. olcsó anyagokra épült. A mai életkörülmények között a kemencét ezért inkább mint kiegészítő fűtőberendezést célszerű al­ kalmazni más. füstjáratrendszer kiépítésével valósít­ hatók meg. Az alföldi búbos kemence jó pél­ dája annak. Hideg télben. Nem kevés időt igényel a kemence befűtése és szabályozása. formájában hogyan alkalmazkodott a gazda­ sági. de nagy mennyiségben álltak rendelkezésre. életritmusunkhoz jobban megfele­ lő fűtési módszer mellett. Ezek fűtőérté­ ke nem volt magas. Búbos kemencének álcázott kály­ hát persze lehet építeni. nagy lánggal és viszonylag gyorsan égtek el. hogy egy fűtőberendezés szerkezeté­ ben. és így tudja a hőt hosszabb időn keresztül egyenletesen leadni. A lehetőségek a belső tér át­ alakításával. ha kétszer is befűtötték.

Ilyenkor a két alaptípus egyikével kell számolni: a szabad kéménnyel. A pótlólag elhelyezett kémény lehet a belső vagy a külső főfalban. mint azt hagyo­ mányosan is tették. nagyobb mennyiségben ég a kemencében. elég. Meglevő laká­ sok kéménye ritkán felel meg ezeknek a követel­ ményeknek. A két szemközti nyílás egyszerre.a kürtőn keresztül . Ennél a kürtő egyik falát a kemence szájnyílása. Ez megvalósítható a régi füstjárat kivésésével és falazásával vagy új kémény beépíté­ sével. A kemencét ideá­ lisan a szoba sarkába építhetjük. Keresztmetszetének minimum 25x25 centiméteresnek kell lennie. Ennek egy szerencsés változatát való­ síthatjuk meg. Lényegesen körültekintőbben kell munkához látni. Ilyenkor az ülőke nem öleli körbe az egész kemencét. Műszaki szempontokat tekintve a kaminos megol­ dás egyszerűbben és kisebb munkával állítható vissza.történik.A kemence tervezésekor és megépítésekor vi­ szonylag egyszerű a helyzet. hogy a szoba 87 . A kemence füstelvezetésénél a hagyományo­ san alkalmazott kürtös (kaminos) változat szerke­ zeti kialakítását kell ma is használnunk. ha a kemence a tér­ ben központi helyet foglal el. akkor a környékbeli típusokból kell kiindulni. Fűtőnyílását ekkor kandallónak. hanem a tér közepén is. Ha helyszűkében vagyunk. ahol kevés a hely. ha a kémény teraszra vagy kerti pi­ henőhely melletti falra kerül. ille­ tőleg a zárt kürtővel vagy más néven kaminnal. illetve ezekhez illeszkedve. ha ez egy falszakasz vagy pillér másik olda­ láról . hogy a külső fűtés elve érvényesüljön még akkor is. A kemence és a kémény kapcsolatánál lehető­ leg arra kell törekedni. illetve tanya kemencéjéről van szó. és kitóduló füstjét csak bővebb kürtő tudja elvezetni. Ezt padkás kemence ese­ tén 150x150 centiméteres befoglaló mérettel lehet biztosítani. Első lépésként a kemence hely­ igényét kell megvizsgálni. ha a kemencét egy mai. így a kemence nemcsak a szoba szélén foglalhat helyet. ezért a nagyobb kürtőt utólag kell megépíteni. de a kaminajtó zárva. mert a tüzelőanyag hirtelen. de pillérként a belső térben is helyet kaphat. Ilyenkor lehetőleg az eredeti állapot visszaállítását kell megvalósítani. hogy a kemencét egy másik helyiségből fűtsük. másikat pedig a kaminajtó töri át. a külső falon keresz­ tüli fűtés is. modern házban kí­ vánjuk felépíteni. Nem fontos tehát. A kemence használatához megfelelő kémény­ nek is rendelkezésre kell állnia. de ha ez nem áll módunkban. A kürtőnek a ke­ mence szimmetriatengelyébe. ha régi ház. Fű­ téskor a kemenceszáj nyitva van. Megoldás le­ het. Több gondot okozhat az eredeti füstel­ vezetés rekonstrukciója. hogy a füst tá­ vozhasson. ha más nem kínálkozik. Erre azért van szükség. Ha a rekonstrukció ennek alapján nem készíthető el. de legalábbis ennek közelébe kell esnie. Formájára és méretére az egykori kemence legyen a mérvadó. tervezhetjük a kemencét csonka padkával is. esetleg csak egy szélesebb kéménypillér. míg padka nélküli kemencéknek ele­ gendő a 100-110 centiméteres átmérőjű kör is. illetve felváltva is zárható-nyitható. és nem folytatódik. ott megszakad. szalonnasütőnek bővíthetjük ki. akkor megfelel az egyenes falszakasz is.

szükségből a belső fűtéshez kell folyamodnunk. Öregszőlő. Ilyenkor a fűtés és a füst­ elvezetés két különböző nyílást igényel. illetve lemezből készült ajtóval zárható. a külső kaminajtó pedig vas­ ból. hogy kemencét nemcsak a szobában. Kemence esetében ez kevés­ bé szerencsés megoldás. Tüzelés után mindkettőt elzárják. A sza­ badon álló kemencék elhelyezési lehetősége igen gazdag. gyer- 4 — ^ — i °° \ " > » \ ' 1 Cf\ Kamin építése vályogból (Cegléd. hogyha a belső ke­ menceszáj tévővel. hanem mint sütőkemence funkcionál. amelyek rendszerint egymással szemben helyezkednek el. Felépíthetők családi ház vagy nyaraló kert­ jében. hanem a szabadban is fel lehet építeni. 1941) Szaletli terve búbos kemencével és takaréktűzhellyel 88 . Korábban már szó volt róla. Ilyenkor természetesen nem mint fű­ tőtest. csoportos lakások. Ha a külső fűtést különböző okok miatt nem tudjuk megvalósítani. üdülők udvarán.levegője tiszta maradjon. hogy a meleg ki ne szökjön. A teljes értékű használat biztosítására ilyenkor a kürtőt külön elzárószeleppel kell ellátni. A mai meg­ oldásoknál is az a legjobb.

vendégfogadók udvarán). 2001) . A külső kemencék köré célszerű kerti pihenőegyüttest tervezni.és diáktáborok területén. Előre el kell dönte­ ni a kemence formáját. Ha új házban kí­ ván valaki kemencét építeni. tervet is célszerű készíteni. esetleg az együttest takaréktűzhellyel vagy kandallóval is kombinálhatjuk. akkor már a terve­ zéskor a helyét és a kéményét figyelembe kell ven­ ni. Ez azonban még nem elég. Ebben az esetben a ke­ mence kéményét a tetőn kívülre kell vezetni. amely a szabadban tör­ ténő kikapcsolódás és társasági élet központja le­ het. ehhez külön vázlatot. szalonnasütő helyet és kerti asztalt is lehet telepíteni. Az elhelyezési szempontok mellett néhány gya­ korlati tanácsot is szeretnénk adni azoknak.mek-. Ha komolyabb pihenőhelyet lé­ tesítünk. Szaletli és kemence oldalnézete (Leányfalu. A kemence mellé ülőhelyeket. nyitott kerti épülettel védenünk. 2001) Kemence és takaréktűzhely a szaletliben (Leányfalu. felnőtt. vendéglá­ tó helyeken (csárdák. célszerű az időjárás ellen tetővel. méretét és építésmódját. akik kemence építésébe kezdenek.

Tehetjük ezt oly módon. A kemence aljához és a padkájához célszerű kisméretű téglát hasz­ nálni. de nem is szükséges. leegyszerűsítésük szinte biz­ tosan hibás eredményhez fog vezetni. A kemence épí­ tésének több száz éves gyakorlata során a mód­ szereket és a fogásokat a célszerűség alakította ki.vagy világítóberendezés jöhet szá- 90 . mivel ez tartalmazza a legkevesebb különleges fogást és ismeretet. A szobai kemencéket ma is . vasváz stb.) nem lehetsé­ ges. Min­ denképpen azt tartjuk helyesnek. Erre azért van szükség.Szaletlibe épített kemence a kertben (Leányfalu. A kandalló­ nak a fűtésben csekély szerepe van. cementhabarcsot nem szabad alkalmazni! Nem szóltunk még a mai házba „átmentett" ke­ mencék néhány esztétikai jellegű kérdéséről. Ezek kürtőjét ferdén kell a kemence kéményébe bekötni és pillangószeleppel elzárhatóvá tenni.kiegészíthetjük más tüzelőberendezések­ kel. mert különben a nyitott kan­ dallón keresztül kihűlhetne a lakás. 2001) Kemence a szaletliben (Leányfalu. de a lehetősé­ gek szerint alakíthatjuk is formájukat. inkább mint hangulatos fűtő.csakúgy. A bemutatott módsze­ rek közül a cserépből rakott eljárást javasoljuk mindenkinek. ha az új kemen­ ce tervezésénél a hagyományokból indulunk ki. Megváltoztatásuk. például takaréktűzhellyel vagy kandallóval. a hozzávaló anya­ gok pedig megszerezhetők. 2001) Ha az építésre kerül sor. Az építés­ nek mai anyagokkal és technológiákkal való mo­ dernizálása (betonfal. mint régen . óvni szeretnénk min­ denkit az egyszerűsítő újításoktól. hogy változtatás nélkül lemásoljuk a paraszti kemencéket. mészhabarcsot. hogy a hőnek kitett helye­ ken betont. Ne felejtsük el.

Ennek kipróbálására biztosan érdemes kísérletet tenni.főleg a téli estéken .a lakás központja. kényelme hozzátartozott a ben- sőséges hangulatú. amely a kemence jó tulajdonságait egészítheti ki. A parasztház kemencéje . A múltbelihez hasonló hangulati összetartó erejét talán a mai lakasban és családban is ki tudná fejteni. a közösségi együttlét színhelye volt. 91 . meghitt családi élethez és a társasági kapcsolatok ápolásához. Melege.Kéménypillérhez csatlakozó boglyakemence ajánlott terve Kemence és kandalló együttesének ajánlott terve mításba.

0. Kemencepadka 200-300 db kisméretű tégla (padka nélkül kb. 0. vagy 18-35 db nagyméretű tégla Kemencefal Cserépkemence: 200-300 db hódfarkú cserép és kb.2-0.MERETEK ES ANYAGOK A következőkben egy kemence építéséhez szükséges anyagmennyiségeket közöljük. 100 db kisméretű tégla) Feltöltés a padkához 0. szélessége 30-50 mm. Természetesen a közölt mennyiségek csak tájékoztató jellegűek.5-4 fm.3 m3 Kemence alja 26-50 db kisméretű tégla. Ahol lehetséges. 0.25 m3 agyag Agyagkemence: kb.0 m3 építési törmelék vagy föld Homok a hőszigeteléshez Kb. vastagsága 3-6 mm 92 . több változatot is megadunk attól függően.5 m3 agyag Tapasztás 0. hiszen az anyag­ felhasználás függ a kemence nagyságától.5-1. hogy milyen anyagból készülhet a kemence vagy annak szóban forgó része.3 m3 agyag vagy agyagos föld Laposvas 1. formájatói és a készítő munkamódszerétől. vagy 20-40 db 20x20-as burkolótégla.

oldalon látható) Boglyakemence .Mezőberény (a kemence képe a 23.f# ffl \' Jf-^—^ Boglyakemence . oldalon látható) 93 .Hajdúbagos (a kemence képe a 24.4 9 . oldalon látható) Boglyakemence . és a 4 8 .Hajdúnánás (a kemence képe a 23.

94 .

AJÁNLOTT IRODALOM

Sajnos alföldi kemencéinkről könnyen hozzáfér­ hető, összefoglaló munka eddig még nem jelent meg. A velük foglalkozó tanulmányok nehezeb­ ben beszerezhető néprajzi szakfolyóiratokban lát­ tak napvilágot. Talán legkönyebben a Néprajzi Le­ xikon összefoglalóihoz juthatunk hozzá. Az érdek­ lődőknek ajánlhatjuk a boglyakemence, kemence, kenyér, kenyérlepény, középmagyar háztípus és a külső fűtésű, szobai kemence címszavakat, amelyek­ ből további fogalmakat ismerhetnek meg és ke­ reshetnek ki a lexikon köteteiből. Csak nagyobb könyvtárakban található meg az Ethnogrphia című néprajzi folyóirat, amelyből né­ hány fontosabb tanulmányra szeretnénk felhívni a figyelmet. Kiss Lajos írta témánkban mindmáig az egyik legrészletesebb tanulmányt A boglyakemen­ ce és élete Hódmezővásárhelyen címmel (Ethnographia, LXIV. évfolyam, 1953. 197-218. ol­ dal). A kemencében süthető ételekről is ő tájékoz­ tat A hódmezővásárhelyi ember eledelei című mun­ kájában (Ethnographia, XXXIV/XXXV. évfolyam, 1924. 168-176. oldal). Az alföldi kenyérsütési gyakorlatba engednek bepillantást Végh József Rozskenyérsütés Kiskun­

halason és Gunda Béla Kenyérsütés Orosháza kör­ nyékén című tanulmányai (Ethnographia, LI. év­ folyam, 1940. 419-431. oldal; XLIII. és XXIV. évfo­ lyam, 1932. 102-111. oldal). A kemence fűtéséről, használatáról tudósít ben­ nünket Nagy Gyula Parasztélet a vásárhelyi pusz­ tán című monográfiájában, amely A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4/1975. számában jelent meg. Dám László tollából a nagy-sárréti kemen­ cékről szerezhetünk fontos adatokat. A Nagy-Sárrét népi építészete című tanulmánya a Műveltség és Ha­ gyomány XVII. számában kapott helyet( Debre­ cen, 1975.; a Kossuth Lajos Tudományegyetem ki­ adványa). A Duna-Tisza közi kemencékről Sztrinkó Ist­ ván írt részletesebben (Népi építészet a Duna-Ti­ sza közén. Debrecen, 1987.), a Tápió mentiekről I. Sándor Ildikó szolgáltatott bőséges adatokat (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985. 449525. oldal). Ez utóbbi tanulmányban agyaghurkák­ ból épített kemencék szép példái is láthatók. A különböző készítésű kemencékről Sabján Tibor adta közre bontási megfigyeléseit, Kívülfűtős ke­ mencék bontási tapasztalatai címmel (Ház és Em-

95

ber 6. Szentendre, 1990. 125-156.). Ebben részle­ tesen beszámol a kemenceépítés nehezen megfi­ gyelhető részleteiről is. Viszonylag könnyebben megszerezhetők azok a könyvek, amelyekben kemencés ételek recept­ jei találhatók. A gazdag választékból csak kettőt emelünk ki: Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmester­ ségek és Csizmadia László Sütés-főzés a szabad­

ban és a hétvégi házban (Budapest, 1984.) című munkáit. A Hajdúság írója volt Móricz Pál. A boglya-ke­ mence mellől... című novellás kötetét Debrecen­ ben adták ki, 1970-ben. Ebben a szerző több han­ gulatos elbeszélést szentel a hajdúsági ember mindennapjainak, többek között a kemence körü­ li élet bemutatásának.

96

A szerző korábbi nagysikerű könyvének bővített válto­ zata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket m u ­ tatja be. Könyvünk részletesen kitér a kemencében való sütés-főzés lehe­ tőségeire és a finomnál is finomabb ételek receptjeire. . a különböző formai változatokat. akik búbos kemen­ cét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. hiszen nem tit­ kolt szándéka. Az utánozhatatlan ízű kemencés éte­ leknek is nagy szerepük van abban. hogy a búbos ke­ mencék iránt nem csökken az érdeklődés. Számukra külön fejezet mutatja be a kemencék építé­ sének ma leginkább járható útjait. a használat csín­ ját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés forté­ lyait. amelyre kiemelt hangsúlyt helyez. a sikeres kemence­ építés fogásait. Az új kiadás a korábbinál gazdagabb képanyaggal se­ gíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban és a megis­ merés örömében. Megismerhetjük belőle a kemencék történe­ tét. hogy segítse azokat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful