Carl Gustav Jung

LÉLEK ÉS HALÁL

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült C. G. Jung: Seele und Tod. In: C. G. Jung: Gesammelte Werke. Band 8. pp. 463-473. Rascher & Cie. AG, Zürich 1967 Fordította S. NYIRİ JÓZSEF A fordítást ellenırizte LINCZÉNYI ADORJÁN

Az ifjúkor vágyakozása a világra és az életre. „Senki sem él örökké” stb. itt csıdöt mond. és jövıjén munkálkodik. mint például: „Mindenkinek meg kell halnia egyszer”. remélünk és amire törekszünk. hogy rendszerint eszünkbe sem jut. a cél pedig a nyugalmi helyzet. De ha egyedül maradunk. amelyre pedig oly nagyon vágynak. Ha egy fiatal fél a világtól. mint bármi más. amely újra meg újra igyekszik eredeti formájába visszaállni. birtokolunk. hogy semmi mást nem hallunk és nem látunk. Sıt tapasztalatom szerint épp azok a fiatalok. Az élet energia-elhasználódási folyamat. ha öregekrıl. oktalannak. Ha fiatalokról van szó. akkor tulajdonképpen róluk is ugyanezt kellene mondani. mihelyt megtapad valahol a múltban. hogy ahhoz hasonlóan célnak és beteljesülésnek tekintsük. Ez az a pont. Végsı soron minden folyamat beállta a megzavarása egy úgynevezett örök nyugalmi helyzetnek. az egyes emberi élet megkérdıjelezhetetlen végérıl. maga a célratörés. sıt halálfélelmet érez arra a gondolatra. mint ami egyáltalán a vég. ámde erıtlenül a sír felé tart. az ilyen emberrıl azt tartják. amit szeretünk. amely végleg elnyel majd mindent. azt mondják róluk. vagy visszariad attól a merészségtıl.van célja. Ahogyan nagy számban vannak olyan fiatalok. Minden folyamat vége a folyamat célja. A vég felé közeledés pedig értelmetlen megszőnés. amelyek összeadják és kivonják életünk éveit. a magasröptő remények beteljesülésére és a távoli célok elérésére az élet közismert célratörése. mennyire elırehaladt már az óramutató. A halált úgy ismerjük. amely azonnal az élettıl való félelembe. Az érintett számára azonban lepergett a homokóra. Minden folyamat hasonlatos a futóhoz. Mindenesetre készenlétben tartunk néhány alkalmas életbölcsességet. a jövıtıl. ha egy fiatal embert figyelünk meg. amikor szemünk láttára ér véget egy emberi élet. akik alapjában véve páni félelmet éreznek az élettıl.Már gyakran nekem szegezték a kérdést. amely könyörtelenül bizonyítja. mint a felhúzott óráé. amellyel a fiatal embert ítéltük meg. hogy a halál egyszerően egy folyamat vége. kívánunk. figyelmünket lehetıleg eltérítjük és a beszélgetést más témára tereljük. mint kellemetlen tények hosszú sorát. amelyek kiteljesülni igyekeznek. azt mindenki sajnálatosnak. De ha egy öregedı ember titkos borzongást. melyet adandó alkalommal elsütünk. mit gondolok a halálról. úgy talán még nagyobb számban vannak öregedı emberek. amint a halállal dacolva. A fiatalságnak . A halál ilyen tükrében az élet mindig olyan folyamatnak tőnik. mint amikor egy gyógyíthatatlan beteget vagy aggastyánt. jövıje. Sıt az élet jellemzıje a par excellence teleologikus. Sıt kiváltképpen meggyızı számunkra „az élet órájának lejárta”. az élı test pedig olyan célszerőségek rendszere. De elvben minden energetikai folyamat irreverzibilis. mint amikor látjuk. aki a legnagyobb erıfeszítéssel és maximális erıbedobással arra törekszik. akik ugyanilyen félelmet éreznek a haláltól. hogy a végén lejár. ami magától értetıdik. mint azokat a gondolatokat. ha csak annak a fekete falnak lassú és feltartóztathatatlan közeledését érezzük. és álmatlanul hánykolódva fojtogató takaróként nehezedik ránk a félelem. szenvednek késıbb éppúgy a halálfélelemtıl. hogy célba érjen. akik félnek az élettıl. hogy ésszerően várható élettartama már csak ennyi meg ennyi év lesz. neurotikusnak tekinti.úgy tőnhet . mint ahogy a feltörekvı. ha leszáll az éjszaka és olyan sötét és csönd van. akkor az összes életbölcsesség nyomtalanul eltőnik valami rejtett zugba. amint távoli célok felé igyekszik. akkor kínosan emlékezünk saját bensınk bizonyos érzéseire. és utána már csak másokban marad valami emlékezet vagy utóhatás. neurotikus ellenállásba. amely sokszor még befejezése elıtt lezárja a mondatot. értelme és értéke. depresszióba és fóbiába fordul át. Csakhogy annyira meg vannak gyızıdve arról. amely nélkül kitőzött céljai nem érhetık 1 . Mennyire másnak tőnik az élet értelme. gyáván kitér minden elıl. Az az optimizmus. és ezért egyértelmően célra irányul. infantilis ellenállást fejtenek ki az élet normális követelményeivel szemben. vagyis hogy félnek az élet egy normális követelményétıl. és az élet értelmét és értékét firtató kérdés soha nem vetıdik fel szorongatóbban és kínosabban. hogyan távozik egy még éppen élı testbıl az utolsó lehelet. a lavina elemeire porlott szét. fiatal életet céljai és szándékai tekintetében minden további nélkül annak tartjuk. az élettıl.

Bár kezdetben biológiai tekintetben fölfelé hatolunk. Micsoda kultúra az. aki nem veszi tekintetbe a hegycsúcsokról a völgyekbe csordogáló patakok titkát. Nyilvánvalóvá vált ugyan. Ha kezdeti nyugalmi helyzetébıl elindítják. Az összhang hiánya alkalmasint már korán. aki az élettel meghalni is akar. gépiesen ismétli önmagát. ízléstelen dolog. mivel célja a vég. és foglyai maradnak a fiatalosság illúziójának. a felszálló ágon elkezd megmutatkozni. Legalábbis pszichológiai értelemben kisiklanak az életfolyamatból. gyarapodás és túláradás. Az élet második felében létünk nem felemelkedés. az az öreg pedig. amíg egészen elcsépeltté nem válik. hogy az élet . Mindkettı élni nem akarás. Egy harmincéves ember. A természeti népek csak kivételképpen érnek meg magas kort. de nagyon sajnálunk) . mintha nem tudná kinıni gyerekcipıit. miközben még élénken visszaemlékeznek ugyan az ifjúkorukra. amelyik ilyen árnyalakokra tart igényt! Statisztikailag megállapított. aki nem küzd és nem gyız. az élet célratörése semmiképp sem szőnik meg. aki még infantilis. hogy az élettıl való félelem miatt késésbe kerültünk a felkapaszkodás idején. valóságos szellemi múmia. de e felismerésünket mellızve mégis megpróbáljuk újra megállítani. Mert hiszen az. Nélküle talajtalanokká és hajthatatlanokká válunk. most épp e késés miatt még inkább szeretnénk megmaradni az elért magasságban. amely nagyjából egybeesik az élet felével. nem egyéb. Ahogy korábban az élettıl való félelem jelentett akadályt. esztelen. a lövedék felfelé tart. elmulasztja fiatalsága javát. Az életgörbe olyan. A pszichológiai életgörbe persze nincs összhangban ezzel a természeti törvényszerőséggel. mint a megdermedt múlt. Öregnek lenni rendkívül népszerőtlen dolog. míg alatta életünk röppályája egyre gyorsabban süllyed. Úgy tőnik. pszichológiai természetellenesség. pszichológiai tekintetben késlekedünk. mintha nem tudnánk elszakadni a talajtól.legyőrve minden ellenállásunkat (melyet most ó. Tudatunk levegıben lebeg. mert a cél nem a csúcs. ezzel megáll az idı. Ha bizonyos késéssel végül mégiscsak felérünk egy csúcsra. ırizzük gyermekkorunkat. ahonnan fölfelé indultunk. Bár elismerjük. akár a lövedék röppályája. kibontakozás. Ezért fásulnak el oly sokan érett korokban. természetesen sajnálatra méltó. A tudat lehetıleg nem vállalja a partnerséget ezzel a teljesen kétségtelen igazsággal. Az élni nem akarás egyet jelent a meghalni nem akarással. Az élet delétıl kezdve csak az marad eleven. a röppálya irányváltása: a halál születése. Ám ha el is értünk a biológiai élet teljes érettségéhez és csúcspontjához. Az emberek általában hozzá vannak kötve a múltjukhoz. ahogy az élet delelıje elıtt hegynek föl haladtunk. és állva maradnak emlékoszlopokként. Az a fiatal. hanem a halál. de legalább egy késleltetı visszatekintéssel belekapaszkodunk az egyszer elért magaslatba. majd visszatér nyugalmi helyzetébe. Mi viszont mindig csak többé-kevésbé 2 . hanem a völgy. De ezek valóban öregek voltak. Elmaradunk éveink mögött. Kívül marad a saját életén. Az életet a természetesség táplálja. Megállítjuk a mutatót. Keletkezés és elmúlás ugyanazt a görbét alkotja. Ugyanolyan intenzíven és feltartóztathatatlanul. és azt képzeljük. nem veszik észre. de nem találnak semmiféle eleven kapcsolatot a jelennel. Ilyenkor lelkünk elveszíti természetes talaját. Nem akarni életünk csúcspontját ugyanaz. mintha mindig öregek lettek volna. Az általam meglátogatott kelet afrikai törzsek körében igen kevés fehér hajú és hatvanévesnél idısebb férfit láttam. mégpedig úgy. ami az élet delének titkos órájában történik. pszichológiai értelemben ott is újra megpihenünk. haladunk most lefelé. hogy a másik oldalon ismét lecsúszunk. jóllehet észrevehetnénk. Minden tekintetben ık maguk voltak. de egy fiatalos hetvenévesre azt mondják: hát nem elbővölı? Pedig mindkettı perverz. mint nem akarni a végét. most a halálfélelem jelent. viszonylagos hosszú életünk a kultúra vívmánya. hogy ha valaki nem tud megöregedni. egyre csak vissza tekintenek és szívükben titkos halálfélelemmel kapaszkodnak a múltba. olyan tökéletesen beleélték magukat öregségükbe.el. az éppoly ostobaság.végül is érvényre jutott.

mint a növények. amely átvezet a síron túli folytatásához. hogy a vallási szimbólumoknak éppen a fejhez van vajmi kevés közük. mégpedig annyira azok. amelyeket jó fejő emberek kieszeltek. talán a szívbıl. Ez a paradox megállapítás nem más. a tudat pedig zavartalanul bámul csak. De talán azt legalább szabad megemlítenem. amely vajmi kevéssé hasonlít a tudathoz. és jókedvében azt a látszatot keltené. Sok mindent lehet mondani róluk. akkor a leszálló szakaszának vajon miért nem? Az ember születése jelentıséggel terhes. nevezetesen hogy higgyen valamit. és hogy tulajdonképpen mit jelent ez az önkényesség. hogy az embernek hinnie kell abban. hanem a tudattalan lélek természetes életének köszönhetik létrejöttüket. jóllehet tipikusan aufklérista félreértés. hogy ezzel a szillogisztikus szemfényvesztés bőnét követtem el. Felszálló ága és tetıpontja is csupán lépcsıfok és eszköz arra. a halálra. inkább azt mondhatjuk. Ez a vélemény azonban ellenkezik azzal a pszichológiai ténnyel. hogy ezek az individuális szimbólumok tartalmilag és formailag ugyanabból a tudattalan „szellembıl” (vagy valami ilyesmibıl) származnak. és fogalma sincs róla. akik tulajdonképpen vagyunk. amely tehát az egész élet célja. hogy a halál második születés. és már nem ismerné ki magát a természetes idıben. A két legnagyobb élı vallás. de vajon a halál miért nem? A fiatal ember húsz évig és annál tovább is készül az egyéni egzisztenciája teljes kibontakoztatására. hogy elérje a célt. A vallási szimbólumok ezért kimondottan „kinyilatkoztatás jellegőek”. A felvilágosodás korában a vallások lényegérıl olyan vélemény fogalmazódott meg. én sem voltam erre képes sohasem. Ezért aztán most sem állítom. mint elıkészület a legvégsı célra. Vagyis egyszer valaki kitalált egy istent és többek között dogmákat. hogy a consensus gentium [a népek közmegegyezése] határozott nézetekkel rendelkezik a halálról. „kinyilatkoztatásai”. (Felvetıdik a kérdés. csak azt az egyet nem. hogy a fenti paradox formulám értelmében véve az élet szerintük nem más. Ez a magyarázata ugyanis a 3 . amire képességeibıl futotta. és ezt az életmódot adekvátan fejezik ki. De mit ér el a halállal? Amikor valamit várnak tılem. és a természettıl eltérı módon viselkedjen. hogy a tudat tulajdonképpen honnan kapja azt a képességét. nevezetesen a halált. Mint ha a tudat játszana velünk. mit kezdjen ezeknek az idegen valamiknek a születésével. s ezek a föld minden nagy vallásában félreérthetetlenül kifejezıdnek. mint az emberiség nagy vallásai. és rendszerint a tudattalan lelki tevékenység spontán produktumai.vagyunk azok. hanem máshonnan. amely széles körő elterjedtsége folytán említést érdemel. úgy az élet a halálban végzıdik. hogy pontosan azt tegye. mint logikus következtetés az élet célra törekvésére és célja meghatározottságára. Mintha a tudatunk egy kicsit lecsúszott volna természetes alapjáról. hogy a vallások többnyire a halál elıkészítésének bonyolult rendszerei. amelyet az ember tetszése szerint megváltoztathat. mindenesetre valamilyen lelki mélyrétegbıl. Nem ütközik túlságosan nagy nehézségbe annak megállapítása. Nem hiszem. ahogy egyes individuumoknál a tudattalanból kinınek afféle idegen fajtájú virágokként. amit bírt. Ha az élet felszálló ágának célt és értelmet tulajdonítunk. A tapasztalatok mindenesetre azt bizonyítják. Be kell vallanom. Sıt azt is kijelenthetjük. hiszen a tudat mindig csak a felszín. amelynek alapján felszólíthatnám az olvasót. mint az emberiség lelkének természetes sugallatai. amire sohasem volt képes. hogy az évezredek folyamán lassan növekedtek. és ezzel a „vágyteljesítı” fantáziával orránál fogva vezette az emberiséget. Még ma is megfigyelhetjük a minden tekintetben helyes vallási szimbólumok spontán keletkezését. a kereszténység és a buddhizmus szerint a lét értelme akkor teljesül be. nem szeretek hirtelen elıkapni a zsebembıl valamilyen hitet. Ezek a szimbólumok egyáltalán nem a fejbıl erednek. E szerint a vallások olyanok. amikor az élet véget ér. hogy az életidı puszta illúzió. miért ne kellene készülnie húsz évig és akár annál tovább is az élete végére? Mindenesetre az ember élete tetıpontján láthatóan elérte. hogy az ember kieszelte ıket.) Amiként a lövedék röppályája a célban. hogy a természet ellenére cselekedjen. hogy a vallások egyáltalán nem a tudatos ész produktumai. mint a filozófiai rendszerek.

A fantáziák legnagyobb része valóban anticipációkból áll. amikor ideje és kedve van álmodozni. Tehát minden jel szerint az emberiség univerzális lelkének jobban megfelel. amely idıben jócskán megelızheti a halált. nem akarva] készül a halálra. Ezzel szemben a tudattalant minden jel szerint sokkal inkább érdekli az.az anyagra korlátozódik. vagy pedig lelkünk nem törıdik azzal. amikor a külsı szituáció semmi okot sem adott ilyen gondolatokra. olyan esetekben is. és a lélek mélységével jár karöltve.a halálra készül. sokan idegenkednek a „pszichológia” szótól.világvallások univerzális elterjedésének és az emberiségre gyakorolt fantasztikus történelmi hatásának. Álmélkodva láttam. és azt sem tudja senki megmondani.miként a pszichológiai a pszichére . Egyébként ez gyakran megmutatkozik egy sajátos jellemváltozásban is. Meglehetısen hosszú pszichológiai gyakorlatom során számos megfigyelésre tettem szert olyan személyeknél. hogy 4 . amely a pszichológiai tekintetben helyes gondolkodás helyét foglalja el. és ellentétbe kerül saját általános emberi lényegével.felvilágosodástól vagy tudattól függetlenül . hogy az egyéni tudat mit gondol errıl. az pszichológiai tekintetben elszigetelıdik. A pszichológiai igazság ezért ugyanolyan értékes és jó dolog.természetesen tudta nélkül -. A közelgı halálra történı utalásokat több mint egy évre visszamenıleg követhettem álomsorozatokban. hogy a tényleges halál beállt. Fıként elıkészítı cselekvések vagy éppenséggel lelki tréningek bizonyos jövıbeli történésekhez. Mi több. mintsem puszta értelmetlen megszőnésnek. hogy senki sem tudja. Egyszer egy hatvankét éves asszonyt kellett kezelnem. Emellett objektív szempontból közömbös. mint például helyváltoztatások. ami az egyént véletlenül éri. milyen terjedelmő a „psziché” a természetben. úgy szaporodnak elképesztı mértékben a halállal foglalkozó gondolatok is. amikor az ember nem készül a halálra. hogy az ember elidegenedik az ösztönöktıl. Hiszen az is neurotikus állapot. Még életteli volt és meglehetısen intelligens. amely . hiszen az ideges zavarok lényege végsı soron az.mint láttuk . Eszerint a halál valami jelentéktelen dolog lenne. hogyan hal meg az ember. Aki tehát ebben a tekintetben az aufklérista vélemény híve. mi a „psziché”. amelyek a normális életben is lelki állapotváltozásokat sejtetnek. Tudom. Ez a legutóbbi tétel minden neurózis alapelvét is tartalmazza. ha a halált az élet beteljesülésének és tulajdonképpeni céljának tekintjük. Nem rajta múlt. nevezetesen újjászületési szimbólumok. a tudat elszakad bizonyos lelki bázisától. Az utóbbi mindig kapcsolatban marad a szívvel. hogy a tudattalan lélek mily csekély jelentıséget tulajdonít a halálnak. azok is hibás gondolkodáson alapulnak. néhány emlékkép mellett fıleg olyan fantáziákat találnánk nála. nyilvánvalóan több emlékképet találnánk. ha ifjúkorában elfojtja a jövıvel foglalkozó fantáziákat. Az elmúlás tehát elkezdıdött jóval azelıtt. hogy a természet már maga is felkészít bennünket a végre. A vallásokban kifejezıdı consensus gentium . amelyek a jövıvel kapcsolatosak. Ezért vélem én úgy. nevezetesen hogy a tudatnak a halállal kapcsolatos beállítódása megfelelı-e vagy sem. mint a fizikai igazság. A közelgı véget rendszerint azok a szimbólumok jelzik. ahogy szaporodnak az évek. Ezért e kritikusok megnyugtatására hozzáteszem. ezen belül is a halállal kapcsolatban. Végtére is a természet . utazások és más effélék. mint a fiatal ember esetében. ha a vallási szimbólumok nem lennének legalábbis pszichológiai értelemben vett természetes produktumok. amelyeket a szív nem ismer. meg az is. Szubjektív értelemben viszont hatalmas különbség van két állapot között. egyfelıl amikor a tudat lépést tart a lélekkel. ugyanakkor meglepıen nagy számú anticipációt is a jövıvel. másfelıl amikor olyan véleményekhez ragaszkodik. Az aufklérista ítéletek ennélfogva váratlanul a neurotikus szimptomák közvetlen szomszédságába kerülnek. akiknek tudattalan lelki tevékenységét a halál közvetlen közelségéig követni tudtam. Ez érthetetlen volna. Ugyanis ezek is. Ha közvetlenül megfigyelhetnénk és regisztrálhatnánk egy fiatal ember gondolatait. Az öregedı ember nolens volens [akarva.szimpatizál paradox téziseimmel. mint célra. Ha elvégezhetnénk ugyanezt a kísérletet egy öregedı emberrel .

beszorítva a kezdet és a vég közti rövid idıtartamba. olyan probléma. mint akár ötven évvel ezelıtt. Ez az önelemzı munka hat héten át napi egy óra hosszat tartott. hogy nem akarja megérteni ıket. mint a tudat. vagyis a relatív tér. A téridıbeli tudat korlátozottsága annyira átütı erejő tény.néhány dicséretes kivételtıl eltekintve . Ez alatt páciensem gyógyíthatatlan betegség következtében a haldoklás állapotába került. Ez az esemény azonban a megfigyelıt sajnos olyan helyzetbe hozza. A kezdet és vég minden folyamat elkerülhetetlen aspektusa. Néhány heti eredménytelen fáradozás után kénytelen voltam félbehagyni a kezelést. mivel a végsı következtetéshez szükségképpen hozzátartozna még a halál tapasztalata is. hol kezdıdik és hol szőnik meg valami. mint megmagyarázni. Sıt adott esetben át is hágja a téridıbeliség korlátait. amelyek fölöttébb figyelemre méltó megvilágításba helyezik a pszichének a térhez és az idıhöz való viszonyát. és önmaga kiegészítette ıket mindazzal. Az asszony a fejébe vette. mindig korábban kezdıdik.nem tudta megérteni az álmait.és idınélküliség lényeges tulajdonságával rendelkezik. amelyeket. A térbeli és idıbeli telepatikus jelenségekre gondolok. A megszüntetı tényezı eszerint a psziché lehetne. amely meghaladja az empirikus tudomány kompetenciáját és intellektuális lehetıségeinket. mivel az események és a folyamatok. mert „kezdet” és „vég” legelsısorban tudatos megismerési folyamatunk szükségszerősége. hogy a psziché úgynevezett telepatikus képességei nekem nagy fejtörést okoztak. sokkal könnyebb ignorálni. hogy kifogástalan anyja volt gyermekeinek. A tudomány eddig . De rendkívül nehéz meghatározni. Ennek az idıszaknak a végén annyira megnyugodott. Ez az érzésem szerint nagyon nyilvánvaló lehetıség annyira 5 . de alapjában véve tudjuk. mert be kellett vonulnom katonai szolgálatra (mindez a háború alatt történt). a kezdetek és a végzıdések a szó pontos értelmében sehol sem osztható kontinuumot alkotnak. hogy lelkünk mégsem nézi közömbösen az egyén halálát.a könnyebbik végérıl fogta meg a dolgot. Ezzel nem avatkozunk be a világfolyamat kontinuumába. ugyanebbe az irányba mutathat. Álmai ugyanis nagyon világosak. hogy még mindent elrendezzenek. mivel általa bizonyítható volna. Ebbıl és számos más tapasztalatból azt a következtetést kell levonnom. hogy ezzel félbeszakadt a pszichikai folyamat kontinuitása is. hogy minden felosztás önkényes és konvencionális. amit elıttem korábban makacsul tagadott. mivel a pszichének az agyhoz való kötöttsége manapság sokkal kisebb biztonsággal állítható. vagy kvázi-alvajárás alakult ki nála. hogy a téridıbeli korlátozottság megszüntethetı kategória. Az a haldoklóknál gyakran megfigyelt kényszer. és aztán meghalt. Tudattalan pszichénknek ugyanis minden jel szerint vannak olyan tulajdonságai. sıt ráadásul még sok mindent elmondott. amit azonban mind a mai napig el sem kezdett. amely bármely pillanatban a végét jelenthette. mivel kizárólag a „telepátia” megjelöléssel vajmi keveset magyaráztunk meg. amely lehetetlenné teszi számára tapasztalatának és a belıle adódó következtetéseknek objektív közlését. amelyet ráadásul még körülbelül egyharmaddal megrövidít a periodikus alvás. Azt kellı biztonsággal megállapíthatjuk. feltételes tulajdonság tartozik. ık azonban egyáltalán nem osztották ezt a nézetét. mert hozzá a téridıbeliség legfeljebb mint relatív. A tudat szők keretek között mozog. Többnyire egyfajta delírium. de egyszersmind kellemetlenek voltak. Sajnos túlságosan nyilvánvaló volt. A folyamatokat a megkülönböztetés és a megismerés céljából felosztjuk. és ebben a sajátos szellemi állapotban spontán folytatta félbehagyott analízise munkáját. Ismét beszélt az álmairól. hogy az egyéni tudat bennünket illetıen a végéhez ért. A test élete valamivel tovább tart. Az. hogy ennek az alapigazságnak mindennemő áthágása szerfölött nagy elméleti jelentıséggel bíró esemény lenne. hogy ezeket a tapasztalatokat végül is hogyan kell értelmeznünk. mint ismeretes. mint egy páciens normális kezelés során. és igen gyakran késıbb szőnik meg. Be kell azonban vallanom. De kétséges. Ennek érdekében a pszichológiának elıbb még meg kell emésztenie bizonyos parapszichológiai tényeket. és álmai is nagyon az ellentétes meggyızıdést képviselték.

és idınélküliség e jelenségek tulajdonképpeni lényegét alkotja. hogy messze túl terjeszkedik a sötétség birodalmába. És miként nem vonhatunk le abszolút érvényő következtetést egy látszólagos téridı nélküliségbıl mint tulajdonságból arra vonatkozóan. mint a térkategória relativizálása? Az idıkategóriával (akárcsak a kauzalitással) könnyen megeshet hasonló. hanem empirikus szemlélhetıség is. egyelıre komolyan veendı tudományos kérdıjel. hogy mint „magánvaló” nem létezik. Inkább azt mondhatjuk. hogy az úgynevezett telepatikus jelenségek kétségtelen tények. hogy nincsen sem tér. hogy semmiféle téridı nélküli létforma nem lehetséges. Aki viszont nem vonja le ezt a következtetést . Napjaink elméleti fizikájának eszméi és kételyei óvatosságra kell hogy intsék a pszichológust is. A rendelkezésre álló megfigyelések objektív vizsgálatának és kritikájának kell meg¬állapítania. és ezért az emberi szellem a téridı-kategóriának csupán mintegy ködös illúzióira szorítkozna. hogy elıfordulnak az események úgy is. hogy a szellem 6 . A psziché alapvetı lényege. hogy a tér és idı nem csupán a legközvetlenebb. amit pontatlanul és szimbolikusan „örökké¬valóságnak” nevezünk. Végtére is a naiv szemlélet és a közvetlen bizonyosság a szó legszorosabb értelmében véve csupán bizonyíték a pszichológiai a priori szemlélete mellett. Az a tény. a kritikus ész ezzel nem tudna semmilyen más érvet szembeszegezni. hogy hiányzik az a tudományos és gondolkodásbeli felkészültség. Ebbıl természetesen nem vezethetı le olyan metafizikai következtetés. azaz téridıkorlátozottsága nem olyan magától értetıdı és megdönthetetlen. hogy megegyezik az emberi lélek idıtlen idık óta létezı és egyetemesen elterjedt penchant-jával [hajlamával]. amely képes volna kellıképpen értékelni a telepátia tényeinek jelentıségét a psziché lényege szempontjából. másfelıl pedig mintha az idı nem létezne. az aufklérista örömujjongása nem csupán nevetséges. hogy a pszichének az agyhoz kötöttsége. nem kerülheti el annak elismerését. amelyeknek fenséges látványa elıtt csak egy fantáziátlan szellem képes megfeledkezni parányi voltáról. mintha térben és idıben történne. hogy az emberi ész a legnagyobb erıfeszítéssel igyekszik megismerni a telepatikus fenomén sajátosságait. és ha ezt figyelembe vesszük. mert felszínes a pszichológiai tapasztalata. Az a hipotetikus lehetıség. mert gondolkodni rest és tudatlan -. arra célozva ezzel. amely egyáltalán semmilyen más formát nem enged meg. hogy értelmünk egyáltalán nem tud elképzelni téridı nélküli létformát. A téridı-szemlélet abszolút érvényességét illetı kétely azonban nem csupán megengedett. Az ezzel kapcsolatos kétely manapság inkább légbıl kapott. vagy egyszerően. hanem a mai tapasztalatokra való tekintettel éppenséggel ajánlatos. E hatalmas erejő bizonyosság folytán érthetı. hogy a psziché téridı nélküli létformával is kapcsolatban van. A lélek oly sok rejtélyt tartalmaz. Aki azonban igazságot szolgáltat a tényeknek. Ráadásul az a le nem becsülhetı elınye lenne. legnaivabb bizonyosság. mert lázadást szimatol a hagyomány ellen. Ha tehát valaki szíve indulatának szükségletébıl. egyáltalán nem bizonyítja azt. nem tiszta]. éppen ügy nem lehet az észleléslátszólagos téridı-kvalitásából olyan következtetést levonnunk. hanem éppenséggel elszomorítóan szellemtelen is. hogy látszólagos tér. vagy nem eléggé merész. mint a világ a maga galaxisrendszereivel. ami észlelhetı. arra. ugyanis minden. mintha egyfelıl a tér. hogy a kutató szellemet a legnagyobb erıfeszítésre serkentheti. tudja. Akinek bármi csekély ismerete van a már rendelkezésre álló és eléggé bizonyított parapszichológiai anyagról. vagy az emberiség ısrégi bölcs tanaival való egyezésbıl. ennélfogva pedig az a tulajdonsága. az számíthat a nagyon kevés statisztikai valószínőségre. vagy „telepatikus” észlelések elıfordulásának pszichológiai tényébıl azt a következtetést vonná le. Csupán utaltam itt a jelenségek e csoportjára.mert szkeptikus. Az emberi felfogóképesség tehát felvilágosodás korabeli fontoskodás. hiszen mi más „a tér behatároltsága” filozófiai értelemben véve. hogy a psziché elsısorban téridı nélküli létformával rendelkezik. úgy megy végbe. ahogy eddig feltételezték.beláthatatlan horderejő. hogy ilyesmi önmagában véve lehetetlen. mint a tudományos non liquet-et [nem világos. hogy a téridı nélküli létformát tényként kell elismernünk. sem idı. Jelenlegi tudatfejlıdésünk azonban annyira visszamaradt (kivételek erısítik a szabályt!).

Elegendı. ha penchcant-ként jelen vannak. amelyet korunk még nem fogott fel teljes terjedelmében és egész jelentıségében. ha egyáltalán valami lényegesen megváltozott vagy pláne jobb lett. vagyis a gyökerek elvesztése hoz létre.úttörıjévé váljék. hogy ezek végsı soron abszolút igazságok-e vagy sem. amelyekben korunk annyira bıvelkedik. mit jelent meggondolatlan konfliktusba kerülni az „úgynevezett” igazságokkal: ugyanazt jelenti. Az ideges feszültség értelmetlenséget produkál. 7 . amely merıben új kezdetet jelent stb. dezorientációt. értelem nélküli életet vagy ahogy egyébként még nevezzük a csökkent érzés szindrómáit. mint amit az ösztönök tudatos mellızése. de az is teljesen kétségtelen. sohasem tudjuk majd bebizonyítani. Azt persze. semmibevétele. az élet értelmetlensége pedig olyan szenvedés. Éppenséggel mindig csoda volt. és elég pontosan tudjuk. amibıl manapság az embernek éppen elege van. például az ember gyökeresen megváltozhat. olyasmit. hogy ellentétbe kerül önnön igazságaival. vagy hogy lehet találni egy képletet vagy igazságot. Egyike a legvégzetesebb szociológiai és pszichológiai tévedéseknek. A saját érzülettıl és az ösztönök igazságaitól való eltérés feszült ingerlékenységet idéz elı. hogy egy adott pillanattól kezdve valami teljesen mássá válhat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful