Ψ

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?
Egy evolúciós modell empirikus tesztelése

48

Meskó Norbert1,3, Láng András2, Bernáth László3,4
1 2 3 4

Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Fejlôdés- és Klinikai Pszichológia Tanszék, Pécs Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék, Pécs Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Iskolapszichológia Tanszék

Összefoglalás: Bevezetés: A társadalomtudományi diskurzusok nem adnak ultimatív magyarázatot a prostitúció evolúciós eredetére, hanem a jelenség társadalmi szerepére irányítják a figyelmet. A pszichológiai elméletek és kutatások igyekeznek feltárni a jelenség természetét, hogy jobban megérthessük a mûködés sajátosságait. A prostitúciót korábban két evolúciós megközelítésbôl magyarázták. A párválasztási stratégiák elmélete szerint a prostitúció jelenségének ôsi mozgatója a férfi-szexualitás természetében keresendô. A másik elképzelés, a nôi promiszkuitás motivációs bázisának evolúciós értelmezése, közvetve ad kiegészítést a prostitúció jelenségének megértéséhez. Megvilágítja, hogy a nôi promiszkuitás milyen adaptív elônyökkel járhatott bizonyos körülmények között az evolúciós múltban. Vizsgáltunk célja egy harmadik típusú elképzelés (az adaptív támogatási elmélet) tesztelése, amely szerint a tartós kapcsolatban élô nôk támogatják partnerük, férjük prostituálttal való kapcsolatát, mert az ilyen, üzleti alapon mûködô külsô szexuális kapcsolat kevésbé veszélyezteti a párkapcsolat stabilitását, mint a szexuális hûtlenség más fajtái. Módszer: A vizsgálati eljárásban egyetemista nôk (n=208, átlagéletkor±SD=23,55±7,13, min=18, max=50) kérdôívet töltöttek ki. Eredmények: A résztvevô nôk képesek felmérni partnerük prostituálttal való kapcsolatának nyereség–veszteség következményeit. Ugyanakkor közvetlenül nem támogatják a férfi félrelépésének ezt a formáját szemben más lehetôségekkel. Közvetett támogatásként értékeltük azonban azt, hogy a válaszadó nôk szignifikánsan nagyobb mértékben tartják elfogadhatónak partnerük prostituálttal való szexuális kapcsolatát (egy képzeletbeli helyzetben), mint amennyire ezt a lehetôséget partnerük szerintük igényelné. Következtetések: Modellünk szerint a tartós párkapcsolatban élô nônek adaptív érdeke fûzôdik ahhoz, hogy hûtlen partnere inkább prostituálttal lépjen félre (mintsem a megcsalás egyéb módjait válassza), mert a tisztán üzleti alapú szexuális hûtlenség kevésbé kockáztatja a hosszú távú párkapcsolat stabilitását. Kulcsszavak: prostitúció; párválasztási stratégiák; adaptív támogatási elmélet Summary: Objectives: Until now prostitution has only been explained from two evolutionary points of view. According to the short-term matechoice strategy approach motives for seeking prostitutes are to be found in the nature of male sexuality. Another theory – the evolutionary interpretation of female promiscuity’s motivational base – indirectly completes the understanding of prostitution. This theory emphasizes the adaptive benefits of female promiscuity under certain circumstances. The aim of our study was to test a third idea (Adaptive Support Theory), according to which women in long-term relationships support their partners’ (husbands’) sexual relations with prostitutes. Methods: University female students (n=208, age mean±SD=23.55±7.13, min=18, max=50) completed our questionnaire. Results: Female participants are presumed to recognize the advantages and threats of their partners’ sexual relations with prostitutes compared to other possible forms of betrayal. Hence it is hypothesized that women overtly support the possibility of their partners’ relations with prostitutes. Our results show that women are able to assess the favorable and unfavorable effects of their partners’ relations with prostitutes. At the same time they do not directly support this form of betrayal over other possibilities. However, female participants were more approving of their partners’ relations with prostitutes (in a thought- experiment), than they guessed their partner would demand such services. Conclusions: According to our model women living in long-term relationship are adaptively interested in their partner’s cheating on them with a prostitute (rather than engaging in other kinds of sexual relations), because this finance based external sexual liaison is the least threatening for the stability of the long-term relationship. Keywords: prostitution; mate choice strategies; adaptive support theory

Psychiat Hung 2012, 27 (1):48-62

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

A dolgozatban egyrészt arra vállalkozunk, hogy röviden áttekintsük a prostitúcióval kapcsolatos tudományos magyarázatokat (elôször néhány társadalomtudományos paradigmát ismertetünk, aztán részletesebben kifejtjük a viselkedés lehetséges evolúciós okait), majd bemutassuk saját evolúciós megközelítésû elméletünket és egy arra épülô vizsgálatot.

1. Társadalomtudományi diskurzusok a prostitúció kapcsán
A prostitúcióval kapcsolatos társadalomtudományos kutatásban alapvetôen három paradigmát tekintenek kiinduló pontnak. Beszélhetünk legális-morális paradigmáról, amelyben a prostitúció jelensége olyan fogalmakkal fonódik össze, mint a kriminalitás, szervezett bûnözés. Itt a prostitúció a társadalmat fenyegetô jelenségként definiálható, amelyben rendszerint maga a prostituált is kiszolgáltatott, áldozat. Ebben a felfogásban fôként a szabályozás kérdésérôl esik szó, és a büntetôjog rendszeréhez tartozó szankcionálás kerül elôtérbe. Ide tartozik még a prostitúciónak – mint vallási szempontból morálisan elítélendô jelenségnek – a bemutatása is. A nemi egyenjogúság paradigmája szerint a nôk lehetôsége azon múlik, hogy miként képesek a férfiak szexuális elnyomásától megszabadulni. Az egyenjogúság azonban mindaddig nem valósulhat meg, amíg létezik a férfiaknak való szexuális alárendeltség. A prostitúció ennek a nemi elnyomásnak a megtestesülése, ahol a szexualitás nem egyenrangú felek közötti aktus, hanem egy üzleti érintkezés. Ebben a megközelítésben a prostituált ugyan társadalmi szabályokat hág át azzal, hogy áruba bocsátja testét, ugyanakkor áldozat is (5). Az áldozattá válás folyamatában szerepet játszhatnak negatív gyermekkori tapasztalatok fizikai, szexuális és érzelmi visszaélés formájában. A nemi egyenjogúság paradigmája szerint a prostitúció tehát nem öröklôdô rendellenesség, és nem is a romló társadalmi morál felelôs a kialakulásáért, hanem a társadalom patriarchális, szexuálisan elnyomó berendezkedésének eredménye.

A szabad választás paradigmája a prostitúció kérdésében a társadalom elnyomására és túlzott ellenôrzô funkciójára helyezi a hangsúlyt. Ennek a paradigmának a képviselôi kapcsolódnak a nôjogi, feminista mozgalmakhoz, amennyiben el szeretnék ismertetni bizonyos jogaikat (függetlenséget, pénzügyi autonómiát, szexuális önmeghatározást, jogot az abortuszhoz, az azonos nemûek párkapcsolatához és szexuális szolgáltatások nyújtásához). A szabad választás paradigmája abból indul ki, hogy a választás a személyiségi jogokhoz kapcsolódik, amely megilleti a nôket, ennek korlátozása pedig a nôi státusz csorbítását jelenti. Márpedig azért korlátozni egy nôt a jogaiban, hogy megvédjük saját magától, az egyenjogúságának elutasítását jelenti (26). Ehhez a paradigmához kapcsolódnak olyan retorikai fordulatok is, amelyek pl. a prostitúció devianciával terhelt kifejezése helyett a szexuális munka fogalmát vezették be a közbeszédbe (2). Mivel a prostitúció meghatározása szerteágazó lehet, mind az elmélet bemutatása során, mind a vizsgálatban alkalmazott kérdôív instrukciójában a prostitúció alábbi munkadefinícióját használjuk: heteroszexuális felnôtt emberek közötti, külsô kényszer nélküli, pénzbeli ellenszolgáltatásért nyújtott szexuális kapcsolat.

49

2. A prostitúció evolúciós magyarázatai
A prostitúció világszerte elterjedt jelenség, amely az ismert kultúrák többségében megtalálható valamilyen formában. Egy 300 kultúrát bemutató etnográfiai atlasz mindössze 12 olyan társadalomról számol be, ahol nem ismerik a prostitúciót (32). A prostitúció jelensége valószínûleg már az írásbeliség elôtt is ismert volt az emberi kultúrákban, mindenesetre számos korabeli feljegyzésben tájékozódhatunk arról, hogy milyen volt a prostitúció a suméroknál (28), az antik görög és római birodalomban (16, 25). Az egyik legkorábbi prostitúcióval kapcsolatos történeti feljegyzés több mint 4000 éves és a mezopotámiai papnôk által nyújtott szexuális szolgáltatásokkal kapcsolatos (34). A létezô evolúciós magyarázatok alapvetôen két szempont-

Hungarica

Eredeti

közlemények

ból közelítik a jelenséget. Az egyikben a rövid távú szexuális kapcsolatért fizetni akaró férfi motivációjára helyezik a hangsúlyt, a másik megközelítés pedig a nôi promiszkuitás motivációs bázisát állítja az elmélet fókuszába.
50

prostitúció ebben a felfogásban tehát a férfiak rövid távú párválasztási stratégiájának szélsôséges megnyilvánulásaként értelmezhetô, amelyben megvalósulhat egy érzelemtôl mentes, tisztán gazdasági alapú (alkalmi) szexuális érintkezés, amelynek nem célja a szaporodás és utódnevelés (10).

2.1. A férfi szexualitás természete A prostitúció egyik evolúciós értelmezése szerint a jelenség oka a nôi és férfi szexualitás pszichológiája közötti alapvetô különbségekben rejlik (37) és lényegében a férfi szexualitás természetébôl adódik: „a prostitúció nem a férfiak nôkkel kapcsolatos érzéseirôl és attitûdjérôl árulkodik, hanem a férfi szexualitás természetérôl” (38). Az a különbség nô és férfi között, amely a párkeresô és párválasztási viselkedésben és az annak hátterében meghúzódó pszichológiai motivációban mérhetô, Trivers (44) modellje szerint a nemenként eltérô mértékû szülôi ráfordítással van összefüggésben. Ezzel összhangban a férfiak több szexuális partnert jelölnek meg ideális partnerként, mint a nôk (40), és nyitottabbak a rövid távú, érzelmi elkötelezôdés nélküli, alkalmi szexuális kapcsolatok iránt (10). A nôi prostitúció egyik evolúciós elképzelése szerint éppen a férfiaknak ez a hajlama áll a jelenség kialakulásának hátterében (8, 37). Néhány vizsgálatban be is számolnak arról, hogy a férfiak sokkal inkább hajlamosak (akár nôi, akár férfi) prostituáltnak fizetni rövid távú szexuális kapcsolatért, mint a nôk (8, 31, 41). Ennek a nézôpontnak a lényege, hogy „...a férfi, aki megvásárolja egy prostituált szolgáltatásait, nem csak a szexért fizet. Azért fizet, hogy ’csak szex’-et kapjon – szexuális együttlétet elkötelezôdés, kötelességek és kapcsolat nélkül. Természetesen ez felveti azt a kérdést, hogy miért akarnának fizetni a férfiak a ’csak szexért’.” (38). A férfiak az eddigi vizsgálatok szerint hajlamosabbak a rövid távú, elkötelezôdés mentes, inkább a testi vonzalmon alapuló szexuális kapcsolatokban részt venni, mint a nôk (9). Alkalmi kapcsolataikban elônyben részesítik a nôk azon viselkedéses szignáljait, amelyek alapján hatékonyan elôre jelezhetô, hogy a nô hajlandó-e részt venni rövid távú szexuális kapcsolatban. A 2.2. A nôi promiszkuitás motivációs bázisa Egy másik evolúciós magyarázat szerint a prostitúció jelenségének megértéséhez a nôk párválasztási preferenciájából, közelebbrôl, a nôi promiszkuitás evolúciós elemzésébôl kell kiindulnunk. Míg a nôk többsége a vizsgálatok szerint kevesebb szexuális partnerrôl számol be, mint az azonos életkorú férfiak, sôt a szexualitás fontosságát is alacsonyabbra értékeli az ellenkezô nemûekhez képest, addig számos kutatási eredmény ezzel ellenkezô irányú tendenciákra mutat rá (6, 30). A nôk egy kis csoportja (populációnként változó arányban) erôsebb szexuális érdeklôdésrôl és több partnerrel való tapasztalatról számol be, mint a nôk többsége (4). Az állatvilágban is találhatunk hasonló viselkedést, amelynek egyik magyarázata az, hogy a nôstények egyfajta szexuális szolgáltatást nyújtanak olyan hímeknek, akiktôl „cserében” elvárnak különbözô erôforrásokat vagy támogatást (27). Az is megtörténik, hogy a hímek táplálékot kínálnak fel olyan nôstényeknek, akik elôzetesen párzottak velük (15, 23). Ez gyakran nem fajspecifikus viselkedési repertoár része, hanem inkább kevert stratégiaként értelmezhetô. Gjershaug és mtsai (21) megvizsgálták a színes légykapó nôstényének viselkedését, miután a hímeket kísérletileg eltávolították a párok territóriumából. A kísérletben „özvegy”-en maradt légykapó nôstények 30%-a megpróbálta elcsábítani a szomszéd felségterület hímjét és annak ellenére részt vett párzásokban is, hogy már nem volt termékeny, pedig ennél a fajnál nem jellemzô, hogy a nôstények a termékeny idôszakon kívüli is párzanak. Az egyik „özvegynek” ilyen módon sikerült is marasztalni a szomszéd hímet és az részt vett a nôstény utódainak gondozásában. Az emberi társadalmakban ugyan-

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

csak ismert jelenség, hogy a nôk anyagi vagy szociális támogatást kapnak szexuális tevékenységeikért. Ugyanakkor számos faj esetében a nôstények promiszkuitása valószínûleg az apai viszonyok összezavarásának eszközeként jött létre, megelôzve, hogy a hímek megtámadják kölykeiket (24). A több hímmel való párzás másik elônyt is jelent, amelynek fontos szerepe van a rövid távú és házasságon kívüli kapcsolatokban. Ez pedig a magas rátermettséggel rendelkezô hímek nyújtotta genetikai nyereség (20, 42). A nôstények bizonyos körülmények között nem a hímek által birtokolt erôforrások, hanem párjuk értékes génjeinek a megszerzésére törekszenek. Ezért a nôstények egy trade-off magatartásra szelektálódtak: igyekeznek lekötni a hosszú távú partnereik által nyújtott apai gondoskodást, miközben fenntartják a lehetôséget, hogy alkalmi kapcsolataik során értékes géneket szerezzenek be utódaik számára, akiket az erôforrásokkal rendelkezô partnerük fog felnevelni.

jeivel képes növelni gyerekeik életképességét és sikerét. Nem egyszerûen arról van szó, hogy növelik szexuális partnereik számát és nem is arról, hogy növelik a potenciális eltartók és gondoskodók arányát, hanem sokkal inkább arról, hogy különbözô célból különbözô férfiakat részesítenek elônyben. Ahogy Sarah Hrdy fogalmaz: a nôk számára nem csupán az apai gondoskodás lekötése, hanem az „optimális számú” apa biztosítása is fontos volt az evolúció során (24). Ennek következtében a nôk pszichológiai repertoárjának lényeges része az a taktikai képesség, hogy megoldják azt a lehetséges konfliktust, hogy gyerekeik magas szintû gondoskodást, ugyanakkor jó géneket kapjanak. Ebben az értelemben a prostitúciót, jobban mondva a prostituált-stratégiát követô nô viselkedését egy szélsôséges rövid távú kapcsolati taktikának foghatjuk fel, amelyben a cél a közvetlen anyagi ráfordításra képes és hajlandó férfiak megtalálása és elérése, akik a „csak szex”-ért cserébe akarnak és tudnak fizetni.

51

2.3. A szexpartnerek optimális száma Az újabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez a viselkedéses átkapcsolás (trade-off) az emberi szexuális viselkedésre is jellemzô (20, 42). Sôt az emberre fokozottan érvényes, hiszen a szoros párkapcsolatok és a férfiak más emlôs fajokhoz viszonyítottan magas szülôi ráfordítása miatt a nôk reproduktív érdeke az, hogy szexuális viselkedésüket rendkívül árnyaltan és körültekintôen szabályozzák. Ezért olyan komplex párválasztási algoritmusra szelektálódtak, amelynek lényeges része a férfiak által nyújtott rövid távú és hosszú távú ráfordítások közötti, állandóan változó egyensúlyok fenntartása. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy a férfiak szülôi ráfordítása és genetikai minôsége nem esik egybe, és ezt a nô – miként számos más monogám faj nôsténye – házasságon kívüli kapcsolataiban kísérli meg összeegyeztetni. Ilyen körülmények között nyereséges lehet a számukra, ha az erôforrásokkal rendelkezô, az utódok gondozásában szerepet vállaló párjuk mellett olyan alkalmi partnert keresnek, aki értékes gén-

3. A vizsgálat célja, hipotézis, predikciók
Feltételezzük, hogy a prostitúció intézményét nem csupán a közvetlen üzleti kapcsolatban álló felek (kliens, prostituált) érdekei tartják fenn. Ezért a jelenség megértéséhez kiterjesztjük a vizsgálódást a hosszú távú kapcsolatban élô nôk prostitúcióval kapcsolatos attitûdjének vizsgálatára is. Hipotézisünk megfogalmazásakor abból indulunk ki, hogy a prostituáltak által nyújtott szexuális szolgáltatást nem csupán a partner nélküli férfiak veszik igénybe, hogy szexuális szükségletüket (érzelmi elkötelezôdéssel járó kapcsolat híján) csillapítsák, mert nem tudnak, vagy nem akarnak érzelmileg elkötelezett kapcsolatba kerülni. Ugyanakkor a szexuális változatosságra vágyó, de tartós kapcsolatban élô férfiak is felkereshetnek prostituáltat. Ennél fogva a „pénz fejében nyújtott csak szex” tranzakció hatást gyakorolhat azokra is, akik közvetlenül nem vesznek részt a szexuális üzletben, és nem lehet leszûkíteni csupán a kliens és a prostituált interakciójára. A rendelkezésünkre álló

Hungarica

Eredeti

közlemények

információk alapján elmondható, hogy a tartós párkapcsolatban élô nôk prostitúcióval kapcsolatos attitûdjének evolúciós szempontú elemzésére még nem vállalkoztak kutatók.

52

3.1. Adaptív támogatási elmélet Azt feltételezzük, hogy a tartós párkapcsolatban élô nônek reproduktív érdeke fûzôdhet ahhoz, hogy partnere inkább prostituálttal létesítsen szexuális kapcsolatot, mintsem egy barátnôvel, ha ez hozzájárul a hosszú távú kapcsolat stabilizálódásához, fennmaradásához. Az ilyen üzleti alapú kapcsolatban ugyanis, ahol a férfi „csak szexet” szeretne kapni a pénzéért cserébe, kisebb lehet a nem kívánt gyermek születésének valószínûsége, és kevésbé valószínû az érzelmi elkötelezôdés. Ugyanakkor nagyobb a valószínûsége, hogy a férfi titokban tudja tartani egy prostituálttal való kapcsolatát, mint más nôvel, szeretôvel való viszonyát, ami csökkentheti annak kockázatát, hogy a nô környezetében pletykák célpontjává válhat megcsalatása miatt. Az adaptív támogatás elmélete a következô elemekbôl építkezik. Érzelmi elkötelezôdés. A bensôséges érzelmi kötelék fontos eleme a (hosszú távú emberi) párkapcsolatoknak (18, 19, 22). A párkapcsolati elkötelezôdésre nagy szelekciós nyomás nehezedett, amelyben szerepet játszott az ôsi környezet néhány sajátossága: a viszonylag kis csoportméret, a korlátozott táplálékforrások és a kölcsönös segítségnyújtás iránt megnövekedett szükséglet (3). Feltételezésünk szerint a nôk azért támogatják partnerük prostituálttal való kapcsolatát, mert bizonyos körülmények között ez a fajta szexuális érintkezés, relatíve alacsonyabb kockázatot jelent a tartós kapcsolatra nézve, mintha a férfi más (nem prostituált) partnerrel létesítene szexuális viszonyt. Mivel a házasságon kívüli kapcsolat ennélfogva az elhagyást, a férfi dezertálásának lehetôségét is magában hordozza, ezért a tartós kapcsolatban élô nôk különösen fenyegetônek, kapcsolatuk szempontjából veszélyesnek észlelik partnerük más nôvel kialakított, érzelmi elkötelezôdéssel is járó szexuális viszonyát (17). Ezért a nôk szá-

mára az elhagyatás kockázatának egyfajta csökkentése lehet, ha elnézôbbek, támogatóbbak partnerük prostituálttal létesített viszonyának lehetôségét illetôen (függetlenül attól, hogy valóban van-e ilyen igénye a férfinek). Feltételezhetô, hogy a támogató attitûdbôl elônye származhat a hosszú távú kapcsolatban élô nônek is. Predikció 1. A nôk kisebb valószínûséget tulajdonítanak egy esetleges érzelmi kapcsolat kialakulásának, ha partnerük prostituálttal létesít szexuális kapcsolatot, mint más típusú viszonyok esetében (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat). Nem kívánt utód. A nôk reproduktív sikerességét az evolúciós múltban fôként nem a rendelkezésre álló szexuális partnerek száma határozta meg, hanem a férfi (partner) által birtokolt erôforrások mennyisége és minôsége. Ezért erôs szelekciók nyomás nehezedett arra, hogy a nôk eredményesen fel tudják mérni a férfiak erôforrást megszerzô és megtartó képességét. Mivel a férfi érzelmi elkötelezôdését és erôforrásai monopolizálásának esélyét nagymértékben ronthatja egy esetleges külsô kapcsolatból származó nem kívánt gyermek, a hosszú távú kapcsolatban élô nôk különösen érzékenyek arra az eshetôségre, hogy partnerüknek nem kívánt utódja születhet egy másik nôtôl (40). Predikció 2. A nôk kisebb valószínûséget tulajdonítanak egy esetleges nem kívánt gyermek születésének, ha partnerük prostituálttal létesít szexuális kapcsolatot, mint más típusú viszonyok esetében (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat). Reputáció. A humán evolúció során emberelôdeink több százezer éven keresztül viszonylag változatlan társas struktúrában, törzsi keretek között éltek. Ezzel a kiscsoportos életformával

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

együtt járt, hogy a többiekkel való ismétlôdô interakciók akár egész élethosszon át végigkísérték az egyedet, amelynek egyfajta társas normaképzô hatása is lehetett. Ebben a pszichológiai környezetben alakulhatott ki a reputáció, illetve a társas megbecsülés iránti érzékenység alapja, illetve az elismerés, megbecsülés iránti igény is (36). Az egyén reputációjára, jó hírnevére különösen negatív hatással lehet, ha pletykák célpontjává válik, ezért ennek elkerülése számos viselkedést motiválhat. Piazza és Bering (33) azt találta, hogy a csoportban mérhetô nagylelkû viselkedés hátterében nem csupán a reputáció növelésének szándéka állhat, hanem a pletykák által okozott szenvedés elkerülése is alapvetô motivációs bázist jelenthet. Szexuális hûtlenség áldozataként ôseink nemenként eltérô féltékenységi stratégiát alkalmaztak, hogy partnerük félrelépésébôl adódó reproduktív veszteségüket minimalizálják (11, 13). Ugyanakkor a felszarvazással együtt jár az „áldozat” reputációjának csökkenése is, amelynek elkerülése a megcsalt fél számára fontos szempont. Ezért arra szelektálódtunk, hogy érzékenységet mutassunk partnerünk esetleges félrelépésével, és annak titokban tarthatóságával kapcsolatban. Valamint arra, hogy a megcsalás következményeként milyen mértékben válhatunk környezetünkben pletykák célpontjává, amely a reputáció csökkenéséhez vezethet (43). Azt feltételezzük, a nôk felismerik, hogy partnerük prostituálttal való félrelépésének lehetôsége mindkét szempontból kevesebb kockázatot rejt magában, mint a megcsalás egyéb formái. Predikció 3. A nôk szerint partnerük nagyobb valószínûséggel tudná titokba tartani (ha akarná) azt, ha prostituálttal létesít szexuális kapcsolatot, mint más típusú viszonyok esetében (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat). Predikció 4. A nôk szerint kevésbé valószínû, hogy környezetükben pletykák célpontjává válhatnának a partner hûtlensége miatt, ha a

férfi prostituálttal létesít szexuális kapcsolatot, mint más típusú viszonyok esetében (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat).
53

Félelem a fertôzésektôl. Mivel az emberré válás során a patogén telítettség jelzése fontos információ volt a társas kapcsolatok alakulásában, valószínûleg a potenciálisan fertôzéssel járó élethelyzetek feltérképezésének képessége is adaptív elônnyel járhatott. Már Darwin (14) is megemlíti, hogy embertársainkkal való érintkezés undort, elutasítást válthat ki belôlünk, amely fôként akkor erôs, ha más, nem közeli, nem intim kapcsolatban lévô társainkról van szó. Az undor érzése tehát valószínûleg adaptív eszköz volt a fertôzések kockázatának csökkentésében (35). Míg a monogám kapcsolatok csökkentik a fertôzések terjedésének valószínûségét, a poligínia növeli a különbözô (nem csupán szexuális úton terjedô) kórokozók elterjedésének valószínûségét (29). Predikció 5. A nôk szerint nagyobb valószínûséggel kaphatnak partnerüktôl fertôzést, ha az prostituálttal létesít szexuális kapcsolatot, mint más típusú viszonyok esetében (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat). Elfogadó attitûd. A tartós kapcsolatban élô nôk valószínûleg akkor kockáztatják legkevésbé partnerük elvesztését (egy másik nôvel való kapcsolat miatt), ha támogató attitûddel viszonyulnak partnerük prostituálttal való viszonyának lehetôsége iránt. Ezzel lehetôvé teszik a férfi szexuális változatosság iránti igényének elérését, ugyanakkor minimálisra csökkentik a kapcsolatból való kilépés esélyét, szemben azzal, ha a férfi más típusú szexuális kapcsolatot alakít ki. Predikció 6. A nôk – egy elképzelt átmeneti idôszakra vonatkoztatva, amelyben egészség-

Hungarica

Eredeti

közlemények

54

ügyi okok miatt nem folytathatnak szexuális érintkezést partnerükkel – elônyben részesítik partnerük prostituálttal való kapcsolatának lehetôségét más típusú viszonyokhoz képest (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat). Predikció 7. A nôk – ugyanerre az elképzelt átmeneti idôszakra vonatkoztatva, amelyben egészségügyi okok miatt nem folytathatnak szexuális érintkezést partnerükkel – úgy ítélik meg, hogy partnerük hasonló attitûdöt mutat. Azaz, a férfi is elônyben részesíti a prostituálttal való kapcsolat lehetôségét más típusú viszonyokhoz képest (pl. a férfi egy korábbi partnerével alakít ki szexuális kapcsolatot, vagy megismerkedik valakivel, akivel késôbb szexuális kapcsolatba is kerül, vagy alkalmi szexuális kapcsolatokat folytat).

4. Módszer
4.1. Résztvevôk A vizsgálat résztvevôi a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának elsôéves nôi hallgatói (n=208, átlagéletkor=23,55±7,13, min=18, max=50), akik önként vettek részt az online kérdôív kitöltésében, amelyért cserében a „Bevezetés a pszichológiába” kurzus félévi vizsgájának eredményébe 2,5% beszámítást kaptak.

4.2. A vizsgálat menete Az eljárásban kérdôívvel térképeztük fel a nôk prostitúcióval kapcsolatos attitûdjét, úgy, hogy hosszú távú partnerük lehetséges félrelépésének négy típusát kell elképzelniük. „Kérjük, gondoljon egy komoly, hosszú távú szerelmi kapcsolatára, amilyet már átélt, vagy amilyenben most is él, esetleg amilyenben élni szeretne, és a következô kérdéseket válaszolja meg erre a valódi, vagy képzelt kapcsolatra vonatkoztatva.

A gondolat-kísérletben azt kell elképzelnie és megítélnie, hogy partnere az önök kapcsolatán kívül a következô 4 különbözô élethelyzetben egy harmadik személlyel létesített szexuális viszonya milyen hatással járhat. A négy különbözô élethelyzet a következô: (1) párjának egy korábbi (ön elôtti) partnerével létesített újabb szexuális viszonya; (2) párjának egy ismeretlen nôvel való megismerkedése és kölcsönös szimpátiáját követô fokozatosan kialakuló testi érdeklôdésen alapuló szexuális viszonya; (3) alkalmi szexuális kapcsolatok az ön párja számára vonzó nôkkel; (4) párjának prostituálttal/prostituáltakkal létesített szexuális kapcsolata(i).” A vizsgálati helyzetben a különbözô képzeletbeli szituációkat abból a szempontból kellett értékelniük a résztvevô nôknek, hogy párjuk lehetséges félrelépésének négy említett fajtája milyen következményekkel járhat 5 különbözô szempontból a tartós párkapcsolatra nézve: (A) Milyen mértékû érzelmi elkötelezôdéssel járhat partnere részérôl az adott félrelépésben való részvétel; (B) Milyen valószínûséggel születhet az adott házasságon kívüli viszonyból nem kívánt gyermek; (C) Partnere milyen valószínûséggel tudná titokban tartani a tartós kapcsolaton kívüli adott típusú viszonyát; (D) Milyen valószínûséggel válhatna környezetében a vizsgálati személy pletykák célpontjává a különbözô helyzetekben; (E) Milyen valószínûséggel kaphatna partnerétôl fertôzést a felsorolt házasságon kívüli kapcsolati formák következményeként? A fenti 5 kérdésre (A-E) a résztvevôk hétfokú Likert-skálán tudtak válaszolni, amelyen az 1-es alacsony valószínûséget, míg a 7-es magas valószínûséget jelentett. Végül egy gondolatkísérlet keretében a következô instrukciót adtuk a vizsgálati személyeknek: „Képzelje el, hogy átmeneti egészségromlása miatt Ön egy-két évig nem képes szexuális kapcsolatra. Egyrészt az ilyen jellegû fizikai terhelés súlyosbítaná az állapotát, másrészt pedig a betegség miatt szexuális késztetése idôlegesen elmúlt. Ebben a helyzetben az alábbi lehetôségek közül melyiket tartja leginkább és melyiket legkevésbé elfogadhatónak, figyelembe véve, hogy Ön és partnere tudják, egy átmeneti, 1–2 éves idôszakról van szó, amely után Ön teljes

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

mértékben visszanyeri egészségét és korábbi szexuális késztetését. Állítson fel sorrendet, amelyben az 1. a leginkább elfogadható az ön részérôl, a 4. pedig a legkevésbé.” Ezzel azt szerettük volna elérni, hogy mérlegelve a lehetôségeket, egyfajta erôltetett választásként preferencia–averzió sorrendet alakítson ki a válaszadó, amely feladat feltételezésünk szerint nagyban hasonlít ahhoz a helyzethez, amikor az egyén felmérve a lehetséges költségeket és nyereségeket, döntést hoz egy viselkedéssel kapcsolatban. Utolsó kérdésként a következô instrukciót adtuk: „Mit gondol, a fent leírt helyzetben partnere melyik lehetôséget választaná leginkább? Állítson fel sorrendet! Amelyik ön szerint partnere legvalószínûbb választása lenne, azt tegye az elsô helyre, a legkevésbé valószínût pedig a 4. helyre.”

páros összehasonlítási teszt szerint csak három egymástól elkülönülô érték van: mind a korábbi partnerrel létrejött, mind egy újonnan kialakult szexuális partnerrel megvalósuló kapcsolat ugyanolyan valószínûséggel hordozhatja magában a nem kívánt utód születését, míg az alkalmi szexuális kapcsolat és a prostituálttal való viszony eltér ettôl és egymástól is különbözik.

55

5.3. Reputáció, titok és pletyka A válaszadók megítélése alapján partnerük félrelépésének négy lehetôsége következtében eltérô mértékben lehetne titokban tartani a különbözô típusú szexuális kapcsolatokat (1. táblázat). Varianciaanalízist végeztünk (ANOVA Repeated Measures F(3)=26.092, p<0,001). A Bonferroni páros összehasonlítási teszt szerint azonban csak két egymástól elkülönülô érték van: a korábbi partnerrel létrejött, és egy újonnan kialakult szexuális partnerrel megvalósuló kapcsolat ugyanolyan valószínûséggel tartható titokban, amely különbözik az alkalmi szexuális kapcsolattól és a prostituálttal való viszonytól, ez utóbbi kettô azonban nem tér el egymástól. A válaszadó nôk szerint partnerük lehetséges félrelépésének négy különbözô változata eltérô mértékben eredményezheti, hogy partnerük szexuális kapcsolata miatt környezetükben a nôk pletykák célpontjává váljanak. Varianciaanalízist végeztünk (ANOVA Repeated Measures F(3)=9.874, p<0,001). A Bonferroni páros összehasonlítási teszt szerint azonban csak két egymástól elkülönülô érték van: a korábbi partnerrel létrejött, és egy újonnan kialakult szexuális partnerrel megvalósuló kapcsolat ugyanolyan valószínûséggel vezethetne ahhoz, hogy a válaszadó pletykák célpontjává válhatna, amely különbözik az alkalmi szexuális kapcsolattól és a prostituálttal való viszonytól, ez utóbbi kettô azonban nem tér el egymástól.

5. Eredmények
5.1. Érzelmi elkötelezôdés A válaszadók úgy értékelték, hogy a partnerük félrelépésének négy lehetôsége eltérô mértékû érzelmi elkötelezôdéssel járhat együtt (1. táblázat). Varianciaanalízist végeztünk (ANOVA Repeated Measures F(3)=82.416, p<0,001). A Bonferroni páros összehasonlítási teszt megmutatja azonban, hogy valójában csak három egymástól elkülönülô érték van: a korábbi partnerrel létrejött és egy újonnan kialakult szexuális partnerrel megvalósuló kapcsolat között nem feltételeznek eltérô mértékû érzelmi töltést a válaszadók, míg a alkalmi szex és a prostituálttal való viszony eltér ettôl és egymástól is különbözik.

5.2. Nem kívánt utód A válaszadók értékelése szerint partnerük félrelépésének négy lehetôsége következtében eltérô mértékben születhet nem várt utód a különbözô típusú kapcsolatokból (1. táblázat). Varianciaanalízist végeztünk (ANOVA Repeated Measures F(3)=46.309, p<0,001). A Bonferroni

5.4. A fertôzésektôl való félelem A válaszadók úgy értékelték, hogy a partnerük félrelépésének négy különbözô lehetôsége elté-

Hungarica

Eredeti
1. táblázat

közlemények

Nôk értékelése a hosszú távú kapcsolatot veszélyeztetô öt faktoron keresztül négy különbözô feltételezett megcsalási helyzetben

HELYZETEK n=208 ELÔZÔ PARTNER „Partnere felkeresi korábbi párját, akivel Ön elôtt volt kapcsolata, és szexuális viszonyt alakít ki vele.” Átlag ÉRZELMI ELKÖTELEZÔDÉS „Mit gondol, milyen mértékû érzelmi elkötelezôdéssel járhat partnere részérôl a következô négy helyzet?” NEM KÍVÁNT UTÓD „Mit gondol, milyen valószínûséggel születhetne nem kívánt gyermeke partnerének a következô négy helyzetben?” ELTITKOLÁS „Mit gondol, a következô négy helyzetben, ha partnere akarná, milyen valószínûséggel tudná titokban tartani tartós kapcsolatán kívüli szexuális viszonyát?” PLETYKA CÉLPONTJA „Mit gondol, a következô négy helyzetben milyen mértékben valószínû, hogy környezetében Ön pletykák célpontjává válna?” FERTÔZÉSTÔL VALÓ FÉLELEM „Melyik helyzetben milyen mértékben tartja valószínûnek, hogy valamilyen fertôzô betegséget kaphat el partnerétôl?” Megjegyzés: - Ugyanazon sorban található különbözô betûvel jelölt átlagok szignifikánsan eltérnek egymástól a Bonferroni páros összehasonlítási próba alapján (p<,05). - A magasabb átlag magasabb vélt valószínûséget jelent. 2,79a 1,860 3,76b 1,963 4,40c 2,052 5,35d 2,409 137.787 <,001 4,23a 2,345 4,06a 2,145 3,81b 2,175 3,63b 2,463 9.874 <,001 2,49a 1,826 2,65a 1,599 3,20b 1,92 3,40b 2,355 26.092 <,001 2,55a 1,920 2,48a 1,744 2,17b 1,711 1,36c 1,054 46.309 <,001 3,13a 2,064 3,09a 1,861 2,43b 1,643 1,45c 1,246 82.416 <,001 SD ÚJ KAPCSOLAT ALKALMI SZEX „Partnere meg- „Partnere alkalmi ismerkedik egy szexuális nôvel, akivel kapcsolatot kölcsönös szim- alakít ki számára pátián és testi vonzó nôkkel.” érdeklôdésen alapuló szexuális viszonyt alakít ki.” Átlag SD Átlag SD PROSTITÚCIÓ „Partnere szexuális kapcsolatot alakít ki egy vagy több prostituálttal, ahol fizet a szexért.” Átlag SD F p

56

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

rô mértékben vezethet ahhoz, hogy valamilyen infekciót adjon tovább a férfi (1. táblázat). Varianciaanalízist végeztünk (ANOVA Repeated Measures F(3)=137.787, p<0,001). A Bonferroni páros összehasonlítási teszt megmutatja, hogy mind a négy kapcsolati formához szignifikánsan eltérô fertôzési valószínûséget társítanak a válaszadók.

5.5. Elfogadó attitûd Friedman-féle tesztet végeztünk, hogy össze tudjuk hasonlítani a különbözô megcsalási
2. táblázat

helyzetek rangsorát egy elképzelt szituációban, amelyben a tartós partnerrel egészségügyi okok miatt tiltott a szexuális érintkezés. A páronkénti összehasonítás Wilcoxon-féle elôjeles rangpróba segítségével történt. A statisztikai elemzés szerint minden szcenárió szignifikánsan különbözött a többitôl: a leginkább elutasított megoldás a válaszadók részérôl partnerük prostituálttal való kapcsolatának lehetôsége volt, ezt követte a korábbi partnerrel kialakított szexuális viszony, majd az új partnerrel létrejött kapcsolat, végül az alkalmi szexuális kapcsolatok (2. táblázat). A válaszadók partnerüknek tulajdonított választásával kapcsolatos rangsorrendje

57

Négy különbözô feltételezett megcsalási helyzet összehasonlítása a nôk elfogadó attitûdjére és partnerük feltételezett preferenciájára vonatkozóan

HELYZETEK n=208 ELÔZÔ PARTNER „Partnere felkeresi korábbi párját, akivel Ön elôtt volt kapcsolata, és szexuális viszonyt alakít ki vele.” ÚJ KAPCSOLAT ALKALMI SZEX „Partnere meg- „Partnere alkalmi ismerkedik egy szexuális nôvel, akivel kapcsolatot kölcsönös szim- alakít ki számára pátián és testi vonzó nôkkel.” érdeklôdésen alapuló szexuális viszonyt alakít ki.” Rang átlagok NÔK ELFOGADÓ ATTITÛDJE Az adott szituációkkal kapcsolatban a válaszadó nôk elfogadásának mértéke – hierarchia sorrendje – a feltételezett egészségügyi okok miatti szexuális aktivitás korlátozásának helyzetében. A PARTNERNEK TULAJDONÍTOTT PREFERENCIA A partnernek tulajdonított preferencia sorrend a feltételezett egészségügyi okok miatti szexuális aktivitás korlátozásának helyzetében. Megjegyzés: - Az eltérô betûjelekkel ellátott hierarchia sorrend átlagok szignifikánsan különböznek egymástól a Wilcoxon elôjeles rangpróba alapján (p<,05). - A magasabb rang átlag kisebb mértékû elfogadást jelent. 2,43b 1,99a 2,00a 3,59c 214,12 <,001 2,78c 2,13b 1,91a 3,18d 127,09 <,001 PROSTITÚCIÓ „Partnere szexuális kapcsolatot alakít ki egy vagy több prostituálttal, ahol fizet a szexért.” Friedman’s χ2 p

Hungarica

Eredeti

közlemények

hasonló mintázatot mutatott, ott azonban az új kapcsolat és az alkalmi szex szcenáriók között nem volt szignifikáns különbség (2. táblázat).

5.6. Közvetett támogatás
58

térést mértünk még az „elôzô partner” és az „új kapcsolat” szcenáriókban is, amelyek esetén a válaszadó nôk szerint partnerük inkább választaná ezeket a lehetôségeket, mint amennyire azt ôk támogatnák. Az „alkalmi szex” esetében nem volt eltérés a saját és a partnernek tulajdonított elfogadás mértéke között.

Mivel az elôzôekben tárgyalt eredmények nem támogatták hipotézisünket, az elemzés következô lépésében összehasonítottuk a válaszadó nôk támogató attitûdjének erôsségét (mennyire utasítják el/támogatják partnerük prostituálttal való kapcsolatának lehetôségét), partnerüknek tulajdonított preferencia erôsségével (milyen mértékben utasítaná el/választaná a prostituálttal való szexuális kapcsolatot egy elképzelt egészségügyi okok miatti szextiltás esetében. A Wilcoxon-féle elôjeles rangpróba megmutatta (3. táblázat), hogy a válaszadó nôk elfogadóbbak partnerük prostituálttal való kapcsolatának lehetôsége iránt, mint azt szerintük partnerük valóban választaná. Szignifikáns el-

6. Megbeszélés
Kutatásunkkal a prostitúció jelenségének evolúciós magyarázó modelljeihez csatlakozunk és egy új megközelítés lehetôségét vetettük fel. Ennek lényege, hogy a tartós kapcsolatban élô nônek adaptív érdeke fûzôdhet ahhoz, hogy partnere inkább prostituálttal lépjen félre (mintsem más jellegû szexuális kapcsolatot létesítsen), mert ez a fajta üzleti alapú külsô szexuális viszony a legkevésbé veszélyezteti a tartós párkapcsolat stabilitását. Tudomásunk szerint ezzel a megközelítéssel korábban nem foglalkoz-

3. táblázat
A nôk elfogadó attitûdje összehasonlítva a partnerüknek tulajdonított preferenciával négy képzeletbeli megcsalási helyzetben

HELYZETEK n=208 ELÔZÔ PARTNER „Partnere felkeresi korábbi párját, akivel Ön elôtt volt kapcsolata, és szexuális viszonyt alakít ki vele.” ÚJ KAPCSOLAT ALKALMI SZEX „Partnere meg- „Partnere alkalmi ismerkedik egy szexuális nôvel, akivel kapcsolatot kölcsönös szim- alakít ki számára pátián és testi vonzó nôkkel.” érdeklôdésen alapuló szexuális viszonyt alakít ki.” Rang átlagok NÔK ELFOGADÓ ATTITÛDJE Az adott szituációkkal kapcsolatban a válaszadó nôk elfogadásának mértéke 2,78 – hierarchia sorrendje – a feltételezett egészségügyi okok miatti szexuális aktivitás korlátozásának esetében. A PARTNERNEK TULAJDONÍTOTT PREFERENCIA A partnernek tulajdonított preferencia sorrend 2,43 a feltételezett egészségügyi okok miatti szexuális aktivitás korlátozásának esetében. Wilcoxon’s Z -4,16a p <,001 a Negatív rangsorrend alapján. b Pozitív rangsorrend alapján. A magasabb rang átlag kisebb mértékû elfogadást jelent. PROSTITÚCIÓ „Partnere szexuális kapcsolatot alakít ki egy vagy több prostituálttal, ahol fizet a szexért.”

2,13

1,91

3,18

1,99

2,00

3,59

-2,01a <,05

-1,48b >,05 ns

-5,49b <,001

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

tak. A predikciók egy része maradéktalanul beigazolódott, más részük pedig részben, amelyet közvetett bizonyítékként értelmezünk. A válaszadó egyetemista nôk úgy ítélték meg, hogy partnerük érzelmileg elkötelezett kapcsolatba (1. predikció) leginkább akkor kerülhetne egy másik nôvel, ha egy régebbi kapcsolatát elevenítené fel, vagy valakivel megismerkedve kölcsönös vonzalom alapján új kapcsolatot létesítene (a kettô között nem érzékeltek szignifikáns különbséget). Ennél kevésbé valószínûnek találták az idegen nôvel való érzelmi elkötelezôdés „veszélyét”, ha partnerük alkalmi szexuális viszonyokat létesít. A legkevésbé valószínûnek viszont azt tartották, hogy partnerük prostituálttal létesített szexuális kapcsolata vezetne érzelmi kötelék kialakulásához. A nem kívánt utód születésének lehetôségét (2. predikció) is hasonló mintázatban valószínûsítették a válaszadók a négy lehetôség tekintetében. A válaszadók úgy értékelték, hogy leginkább akkor születhetne partnerüknek (nem kívánt) gyermeke egy másik nôtôl, ha a férfi egy régebbi kapcsolatát elevenítené fel vagy valakivel megismerkedve, kölcsönös vonzalom alapján új kapcsolatot létesítene (a kettô között nem érzékeltek szignifikáns különbséget). Ennél kevésbé valószínûnek találták a nem kívánt utód születésének „veszélyét”, ha partnerük alkalmi szexuális viszonyokat létesít. A legkevésbé valószínûnek viszont azt tartották, hogy partnerük prostituálttal létesített szexuális kapcsolata vezetne gyermek születéséhez. A „külsô kapcsolat titokban tartásá”-nak (3. predikció) és annak lehetôsége, hogy a partner külsô kapcsolata miatt a válaszadó nô „pletykák célpontjává válhat környezetében” (4. predikció) nagyon hasonló mintázatot mutat. Ebbôl a szempontból – úgy tûnik – mindegy, hogy a külsô kapcsolat régebbi vagy újabb, ez mindenképpen kevésbé tartható titokban és okozhatja a megcsalt nô reputációjának csökkenését a pletykákon keresztül, mintha partnere alkalmi szexuális kapcsolatokat alakít ki, vagy prostituálttal létesít kapcsolatot. A válaszadók szerint partnerüktôl leginkább akkor kaphatnának fertôzéseket (5. predikció), ha az prostituálttal tartana fenn szexuális kapcsolatot, szignifikánsan kevésbé látják valószínûnek,

ha a férfi alkalmi szexuális viszonyokat létesítene, még ennél is alacsonyabb valószínûséget vélnek egy új partnerrel való kapcsolat esetén, és ehhez képest is alacsonyabb fertôzési kockázattól tartanak, ha partnerük régebbi kapcsolatát elevenítené fel. A vizsgálatban részvevô nôk tehát felismerték, hogy partnerük prostituálttal való potenciális viszonya több szempontból is kevésbé veszélyes kettôjük kapcsolatára (annak ellenére, hogy valószínûleg nagyobb fertôzési kockázattal jár együtt). Ezzel szemben a vizsgálatban alkalmazott gondolatkísérlet elrendezésben a válaszadó nôk nem preferálták a partnerük prostituálttal való kapcsolatának lehetôségét (a többi lehetôség ellenében), sôt ezt a legkevésbé elfogadhatónak tartották (6. predikció). Ezzel együtt úgy ítélték meg, hogy partnerük is hasonló módon, leginkább a prostituálttal való szexuális érintkezés lehetôségét utasítaná el (7. predikció). Egyfajta közvetett támogatásként értékeltük azonban a két elutasítás között mérhetô szignifikáns eltérést: a válaszadó nôk kevésbé elutasítók partnerük prostituálttal való kapcsolatának lehetôségével kapcsolatban, mint az ilyen kapcsolatra való nyitottságot partnerükrôl feltételeznék. A résztvevôk szerint valószínûbb, hogy partnerük újrakezdené viszonyát egy régebbi kapcsolatával, mint amennyire ezt a lehetôséget a válaszadó nôk el tudnák fogadni, amely szintén a közvetett támogatás eredményét igazolja. Az eredmények mindenképpen magyarázatra szorulnak. Egy lehetséges magyarázat, hogy az emberek prostitúcióval kapcsolatos attitûdje valószínûleg jelentôsen függ a környezettôl, a kultúrától, amelyben élnek. Más vélemény alakulhat ki a prostitúció elfogadásáról/elutasításáról, társadalmi hasznosságáról/káros mivoltáról stb. egy olyan társadalomban, ahol erôs szankciók vannak érvényben a prostitúcióval kapcsolatban, mint ahol kevésbé szigorú vagy egyáltalán nincs szabályozás. Magyarországon jelenleg a prostitúció legális, de a prostitúció elôsegítése bûncselekménynek számít (7). A kommunista idôszak alatt kezdetben teljes tiltás és prostituált átnevelô program mûködött az ’50-es években, a ’80-as évektôl pedig fokozatos liberalizálódást

59

Hungarica

Eredeti

közlemények

60

követôen egyfajta „megtûrt” szerepbe kényszerült a magyarországi prostitúció. Ezért valószínûleg a hétköznapi emberek leginkább a médiából kapott információk és saját impulzusaik mentén alakítják ki a jelenséggel kapcsolatos véleményüket. Eredményeinket úgy értelmezhetjük, mint egyfajta „tudat alatti”, közvetett támogatást, amely a felszínen a partner prostituálttal való kapcsolatának elutasítását jelenti, még akkor is, ha a prostitúciót támogató attitûd a partner elveszítésének kisebb veszélyével járna együtt. Az említett kettôsség abból is adódhat, hogy a válaszadók relatíve fiatal korcsoportot képviselnek. Elképzelhetô, hogy idôsebb, évek óta tartós párkapcsolatban élô nôk esetében közvetlenebb támogatás lenne mérhetô. Az életkor elôrehaladtával más és más lehet fontos egy párkapcsolatban. Sôt, kisgyermekes anyák számára partnerük szexuális kizárólagosságánál valószínûleg fontosabb szempontként merülhet fel a partner megtartása, mint azoknak a nôknek az esetében, akik esetleg nincsenek még tartós, elkötelezett párkapcsolatban. Az adaptív támogatás elmélete azt hangsúlyozza, hogy a prostitúció fennmaradása nem csupán a férfi szexualitás természetének köszönhetô, valamint annak, hogy a nôk promiszkuitásra való hajlama is kialakult. Mindezek mellett valószínûleg volt egy harmadik tényezô is, amely szerepet játszott a jelenség kialakulásában és fennmaradásában. Ez a tényezô pedig a feleség (hosszú távú partner) közvetett vagy közvetlen támogatása lehetett. Valószínûleg, a tartós kapcsolatban élô nôk kapcsolati státuszát sokkal inkább erôsítette (vagy legalábbis kevésbé veszélyeztette), ha partnerük rövid távú, érzelemmentes, üzleti alapú szexuális viszonyban vett részt prostituálttal, mintha a férfinek barátnôje/szeretôje lett volna. A modern adaptációs elmélet szerint az organizmusok olyan döntést hozó ágensek, akik döntéseiket egy bonyolult költség-nyereség kalkuláció mentén hozzák reproduktív sikerességük érdekében. A vizsgálatunkban szereplô nôk világosan megfogalmazzák válaszaikban, hogy partnerük prostituálttal való kapcsolata bizonyos szempontból kisebb kockázattal jár (alacsonyabb érzelmi el-

kötelezôdés, nem kívánt utód születésének kisebb valószínûsége, reputációra nézve kevésbé veszélyes), míg más szempontból magasabb rizikófaktort jelent (magasabb fertôzési kockázat), és hozzáállásukat ezen tényezôk mentén alakítják ki. A vizsgált változókon kívül a nôk attitûdjére a társadalmi normák is erôs hatást gyakorolhatnak. Tudatosan valószínûleg elutasítják partnerük prostituálttal való kapcsolatát, ugyanakkor nem tudatosan – egy párkapcsolatuk stabilitását fenyegetô helyzetben – elônyben részesíthetik azt a szexuális hûtlenség más lehetôségeivel szemben.

7. Limitációk
Vizsgáltunknak több korlátja is van. Nem feltétezzük, hogy egy párkapcsolat mûködése teljességében megragadható a vizsgált változókkal. Jelen vizsgálat eredményei sokkal inkább a prostitúció intézményének mûködése szempontjából fontosak és újszerûek, mintsem a hosszú távú, elkötelezett párkapcsolatok dinamikájáról informálnak. Amikor kitûztük elsôdleges vizsgálati célunkat – nôk prostitúciót támogató attitûdjének mérését –, amelyet korábban nem tárgyaltak, nem elemeztük, hogy a megkérdezett nôk között milyen egyéni eltérések lehetnek a partner megtartási stratégiákban (12), illetve, hogy általában mennyire fontos számukra, hogy megtartsák partnerüket. Pedig elképzelhetô, hogy az egyén által preferált partner megtartási stratégiától függôen eltérés lenne mérhetô a támogató attitûd erôsségében. A párkapcsolati kötôdés mintázata és erôssége szintén befolyásolhatja az egyén megcsalatására adott reakcióját, csakúgy, mint bizonyos személyiségvonások. Mintánk mind életkor, mind iskolázottság szempontjából homogén volt, ezért nem tekinthetô reprezentatívnak. Tervezzük, hogy kutatásunkat eltérô életkori csoportokkal is elvégezzük, hogy megismerjük a kor hatását a támogató attitûd alakulására. Mivel a prostitúcióval kapcsolatos attitûdnek alapvetô kulturális beágyazottsága is van, így eredményeink csak korlátozott érvényességûnek tekinthetôk, ezért tervezzük kulturális összehasonlító vizsgálatok

Psychiatria

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására?

elvégzését is a témában. Valószínûleg egy tradicionális latin kultúrában, ahol erôsebb a vallás párkapcsolati viselkedésre gyakorolt hatása, és a prostitúciónak is történelmi hagyományai vannak, nyíltabb elfogadó attitûddel találkozhatnánk, mint a magyar mintában. Szokatlan módszernek tûnhet, hogy a kérdéskör vizsgálatára gondolatkísérletet alkalmaztunk (a tényleges magatartás megfigyelése helyett). Érvelésünk kiinduló pontja azon emberi sajátosságunk, hogy a mindennapi társas helyzetek során nem tudatos kiértékeléseket végzünk jövôbeli viselkedéseink lehetséges kimeneteleivel kapcsolatban. Azaz, számba vesszük egy adott

cselekedetünk potenciális pozitív és negatív következményeit, majd egy nyereség-költség kalkuláció segítségével kiválasztjuk a számunkra legkedvezôbb vagy legkevésbé hátrányos alternatívát. A vizsgált kérdéskör is hasonlóan komplex helyzetként definiálható. Mivel jelen vizsgálat nem terjed ki a tényleges támogató viselkedés elemzésére, ennek leírására sem vállalkozhatunk. Ugyanakkor feltételezzük, hogy a támogató viselkedés evolúciós hátterét a nyereségköltség kalkuláció olyan kimenetele jelentheti, amelyben a vélt nyereség meghaladja az elôvételezett költségeket.

61

Köszönetnyilvánítás
A szerzôk kifejezik köszönetüket Bereczkei Tamásnak a kézirat egy korábbi változata alapján tett javaslataiért, valamint Bram P. Buunknek, hogy felhívta a figyelmet a cikk alapjául szolgáló kutatás eredményeinek újszerûségére. Az elsô szerzô a kutatás és a cikk írása idején OTKA posztdoktori pályázati támogatásban részesült (PD83794).

Irodalom
1. ALCOCK, J: Animal Behavior: An Evolutionary Approach. Sixth Edition. Sunderland: Sinauer Associates, 1998. 2. ALEXANDER, P: Prostitution: Still a Difficult Issue for Feminists. In: Delacoste F, Alexander P (eds): Sex Work: Writings by Women in the Sex Industry, San Francisco: Cleis Press, 1998: 184–230. 3. BACK, IH: Commitment bias: mistaken partner selection or ancient wisdom? Evolution and Human Behavior, 2010; 31, 122–128. 4. BAKER, RB, BELLIS, MA: Human Sperm Competition. London: Chapmann and Hall, 1995 5. BELL, S: Reading, Writing, and Rewriting the Prostitute Body. Indianapolis: Indiana University Press, 1994 6. BERECZKEI, T: Evolutionary psychology: A new perspective in the behavioral sciences. European Psychologist, 2000; 459–481. 7. BORAI, A: A prostitúció (jogász szemmel). Kecskemét: Print 2000 Nyomda Kft., 2003 8. BURLEY, N, SYMANSKI, R: Women without: An evolutionary and cross-cultural perspective on prostitution. In: Symanski R, (ed): The immoral landscape: Female prostitution in western societies. Toronto: Butterworth, 1981: 239–274. 9. BUSS, DM, SCHMITT, DP: Sexual strategies theory: An Evolutionary Perspective on Human Mating. Psychological Review, 1993, 2, 204–232. 10. BUSS, DM: Sexual strategies: A journey into controversy. Psychological Inquiry, 2003;14, 217–224. 11. BUSS, DM, LARSEN, RJ, WESTIN, D: Sex Differences in Jealousy: Not Gone, Not Forgotten, and Not Explained by Alternative Hypotheses. Psychological Science, 1996; 6, 373–375. 12. BUSS, DM, SHACKELFORD, TK, McKIBBIN, WF: The Mate Retention Inventory - Short Form (MRI-SF). Personality and Individual Differences, 2008; 44, 322–334. 13. BUUNK, AP, PARK, JH, ZURRIAGA, R, KLAVINA, L, MASSAR, K: Height predicts jealousy differently for men and women. Evolution and Human Behavior, 2008; 29, 133–139. 14. DARWIN, C: The expression of the emotions in man and animals (3rd ed.). New York: Oxford University Press. (Original work published 1872), 1998 15. De WAAL, FBM: Bonobo sex and society. Scientific American, March, 1995; 58–64. 16. FARAONE, CA, McCLURE, L: Prostitutes and Courtesans in the Ancient World. Madison: University of Wisconsin Press, 2006 17. FISHER, M, GEHER, G, COX, A, TRAN, US, HOBEN, A, ARRABACA, A, és mtsai: Impact of Relational Proximity on Distress from Infidelity. Evolutionary Psychology, 2009; 7(4), 560–580. 18. FRANK, RH: Passions within reason: the strategic role of the emotions. New York: Norton, 1988 19. FRANK, RH: Cooperation through emotional commitment. In: Nesse, RM (ed): Evaluation and the capacity for commitment New York: Russell Sage, 2001: 57–76. 20. GANGESTAD, SW, SIMPSON, JA: The evolution of human mating: Trade-offs and strategic pluralism. Behavioral and Brain Sciences, 2000; 23, 573–644. 21. GJERSHAUG, JO, JARVI, T, ROSKAFT, E: Marriage entrapment by “solitary” mothers: A study on male deception by female pied flycatchers. American Naturalist, 1989; 133, 273–276. 22. GONZAGA, GC, HASELTON, MG, SMURDA, J, DAVIES, M, POORE, JC: Love, desire, and the suppression of thoughts of romantic alternatives. Evolution and Human Behavior, 2008; 29, 119–126. 23. GUMERT, MD: Payment for sex in a macaque mating market. Animal Behaviour, 2007: 74, 1655–1667. 24. HRDY, SB: The optimal number of fathers. Evolution, demography, and history in the shaping of female mate preferences. In: LeCroy D és Moller P (eds): Evolutionary Perspectives on Human Reproductive Behavior, New York: The New York Academy of Sciences. 2000: 75–95. 25. JOHNSON, M, RYAN, T: Sexuality in Greek and Roman Society and Literature. A Sourcebook. New York: Routledge, 2005 26. JOLIN, A: On the Backs of Working Prostitutes: Feminist Theory and Prostitution Policy. Crime and Delinquency, 1994; 40, 1: 69–83.

Hungarica

Eredeti

közlemények
33. PIAZZA, J, BERING, JM: Concerns about reputation via gossip promote generous allocations in an economic game. Evolution and Human Behavior, 2008; 29, 172–178. 34. RINGDAL, NJ: Love for sale: A world history of prostitution (R. Daly, Trans.). New York: Grove Press, 2004 35. ROZIN, P, HAIDT, J, McCAULEY, CR: Disgust. In: M Lewis, JM Haviland-Jones és LF Barrett (eds.), Handbook of Emotions, 3rd Ed. New York: Guilford, 2008: 757–776. 36. RUCAS, SL, GURVEN, M, KAPLAN, H, WINKING, J, GANGESTAD, S, CRESPO, M: Female intrasexual competition and reputational effects on attractiveness among the Tsimane of Bolivia. Evolution and Human Behavior, 2006; 27(1): 40–52. 37. SALMON, CA: The world's oldest profession: Evolutionary insights into prostitution. In: Duntley J és Shackelford TK (eds): Evolutionary Forensic Psychology, Oxford: Oxford University Press, 2008: 121–135. 38. SALMON, C, SYMONS, D: Warrior lovers: Erotic fiction, evolution and female sexuality. London: Weidenfeld és Nicholson, 2001 39. SCHMITT, DP: Fundamentals of human mating strategies. In: DM Buss (ed.), The evolutionary psychology handbook, New York: Wiley, 2005: 258–291. 40. SCHMITT, DP, SHAKELFORD, TK, DUNTLEY, J, TOOKE, W, BUSS, DM: The desire for sexual variety as a tool for understanding basic human mating strategies. Personal Relationships, 2001; 8, 425–455. 41. SYMONS, D: The Evolution of Human Sexuality. New York: Oxford University Press, 1979. 42. THORNHILL, R, GANGESTADSW: Facial Attractiveness. Trends in Cognitive Sciences 1999; 3, 452–460. 43. TOOBY, J, COSMIDES, L: The evolutionary psychology of the emotions and their relationship to internal regulatory variables. In: Lewis M, Haviland-Jones JM és Barrett LF (eds): Handbook of Emotions, 3rd Ed. New York: Guilford. 2008: 114–137. 44. TRIVERS, R: Parental investment and sexual selection. In: Campbell B, editors, Sexual selection and the descent of man 1871–1971, Chicago, Aldine. 1972: 136–179.

27. KREBS, JR, DAVIES, NB: An Introduction to Behavioral Ecology. Oxford: Black- well Scientific Publications, 1993 28. LEICK, G: Sex and Eroticism in Mesopotamian Literature. London and New York: Routledge, 1994. 29. LOW, BS: Why Sex Matters: A Darwinian Look at Human Behavior. Princeton: Princeton University Press, 2000 30. MEALEY L: Sex Differences: Development and Evolutionary strategies. San Diego: Academic Press, 2000. 31. MITCHELL, M, LATIMER, W: Unprotected casual sex and perceived risk of contracting HIV among drug users in Baltimore, Maryland: Evaluating the influence of non-injection versus injection drug user status. AIDS Care, 2009, February, 21(2), 221–230. 32. MURDOCK, P: Ethnographic Atlas. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press, 1967

62

MESKÓ NORBERT

7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

e-mail: meskonorbert@meskonorbert.hu

Psychiatria