You are on page 1of 78

1 .

A Z £ P O S Z l H A G Y O M A N Y - £ P O S Z l N D l I A S O K
L C ¥ k L C I M Ú I A } N ¥ O M A ß A N
Ha megkérdezünk valakil, hogy mil olvas, a legvaloszlnúbb, hogy egy regény clmével
válaszol. Persze sokan olvasnak másl is. A ßibliál vagy valamilyen lanácsado-bölcseleli iro-
dalmal, ullelrásokal és állallörlénelekel. Ha csak úgy olvasni van kedvünk, mégis leglöbben
regényl veszünk a kezünkbe. Ha ,A Nagy Könyvº-|álékol* az okorban is le|álszollák volna,
akkor mégsem regények lellek volna a befulok, hanem Homérosz kél eposza, az Íliász és az
Odüsszeia. kegényl ugyanis alig lrlak az okorban, s ha olvaslak is, ezl a múfa|l nem sokra
becsüllék. Homéroszl viszonl a legnagyobb köllónek larlollák, múveiben nemcsak izgal-
mas olvasmányl, de az emberról és a világrol valo ismerelek kincsesbányá|ál is lállák. Az
elemi iskolában az Odüsszeián lanullak olvasni a gyerekek, Alhénban és komában egyaránl,
hosszu részlelekel ludlak fe|ból, sól ludunk olyan apárol, aki mindkél eposzl meglanullalla
a ñával. Máskénl is olvaslak akkoriban: kevesebb és nehezebben hozzáférheló voll a könyv,
lassabban és félhangosan olvaslak, s a múvell emberekben a sokszori olvasáslol szinle ben-
ne éllek az eposzok hósei, kaland|ai. Ls nem csak olvaslák Homéroszl. A köllók ulánozni,
versengeni is probállak vele, s a kél eposz állal ki|elöll csapáson valami u|al, eredelil lél-
rehozni. Így lrla meg a romaiak nemzeli eposzál Vergilius, vagy a miénkel Zrlnyi Miklos,
Vörösmarly Mihály és Arany }ános. Lgészen addig, amlg az eposz szerepél álvelle a regény.
De az eposzok küzdelmes világa ma is él: A gj0t0| uta például egy elképzell mesevilágban,
a Cs|//ago| |á|otója a sci-ñ eszközeivel, a ñlm nyelvén leremli u|ra azl, amil eposzi lel|es-
ségnek larlunk.
Az okori görög irodalom legrégibb alkolásai lehál az Íliász és az Odüsszeia. Már a régiek
képzelelél is erósen foglalkozlalla, ki lehelell a szerzó|ük, de alig ludlak rola löbbel, minl
mi. Alak|ál legendák övezlék. Ugyanakkor már régen felismerlék, hogy a kél múnek nem le-
hel ugyanaz az alkolo|a: annyi a különbség felépllésük, világképük közöll. Ki voll Homérosz¹
Lll-e egyállalán¹ Ha igen, hol és mikor élhelell¹ Ó lrla-e mindkél eposzl vagy csak az Íliászt¹
Va|on ludoll-e lrni¹ Lgységes alkolás-e a kél eposz, vagy löbb névlelen kölló munká|ábol áll
össze egésszé¹ Nehezen megválaszolhalo kérdések ezek.
Homérosz személyéról |oformán csak annyil ludni, amil a kél eposzbol ki lehel kövelkez-
lelni. Vándor énekmondo lehelell, a hagyomány szerinl egy vak ember, aki az i. e. 8. század-
ban, Kis-Azsia görögök lakla parlvidékén éll. Ie|edelmek udvarail |árla, hogy oll a lakomákon
vendégláloi óseiról, a régi idók nagy lelleiról énekel|en. Lzekel a hósénekekel nagy becsben
larlollák, hiszen az éló emlékezelel |elenlellék, amely egy lelúnl világgal, sa|ál gyökereivel
kapcsolla össze az emberl. A mükénéi kor zsákmányszerzó harcai elevenedlek meg bennük,
közöllük az egyik leghlresebb, amelyben görög lörzsfók 1ro|a elfoglalására szövelkezlek.
A nagy lellek emlékén lul érlékekel közvelllellek ezek az énekek, amelyekel |o voll u|ra és
u|ra hallani: a hlrnév, az önfeláldozo barálság, a végzelével szembenézó hósiesség érlékeil.
Lnnek a hósi (heroikus) kornak az emlékél órizlék az énekmondok hósénekei, s ezek hagyo-
mányál kövelve |öll lélre az Íliász és az Odüsszeia.
Hogyan szülelhelell kél ekkora mú az irodalom ha|nalán¹ Minl lálluk, nem elózmények
nélkül, csak elózményeik elveszlek vagy löredékesen maradlak ránk. Halással voll rá|uk a
közel-keleli irodalom, amelynek leglel|esebben fennmaradl alkolása a sumer-akkád nyelvú
Gilgames-eposz. Innen valo a késóbbi eposzokra oly |ellemzó hósi embereszmény: a hós
*,A Nagy Könyvº: angol minlára hirdelell mozgalom 200S-ben, melynek során az ország legkedvesebb regényeil kereslék.
A |álék nyerlesél karácsony elóll hirdellék ki: Cárdonyi Céza regényél, az /gt| cs|//ago|al szerellék leglöbben.
6 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
rendklvüli lelleivel egész közössége sorsál meghalározza, örök hlrnevel érdemel, és csak
a haláll nem gyózheli le. Az Íliász és az Odüsszeia közvellen elózménye pedig az a szobeli
hagyomány, amely a sölél kor századain ál órizle a mükénéi kor, a lro|ai háboru emlékél, s
amelyben az eposzok lörlénelkincse és múfa|i eszközei megformálodlak.
Akadlak, akik késóbb megkérdó|elezlék a kél mú egységességél: ók kél ulon |árlak.
Az egyik elmélel szerinl az Íliász egymáshoz kapcsolodo hósénekekból áll, amelyek var-
ralok menlén illeszkednek a nagyobb egységbe. (Ilyen hósének például az, ami Devecseri
Cábor fordllásában a Diomédész vilézkedése vagy Meneláosz vilézkedése clmel kapla.)
A másik elmélel szerinl az eposzok egy-egy epikus magra épüllek, és minl a holabda
bóvüllek, gazdagodlak, mlg végsó formá|ukal elnyerlék. (Ilyen epikus mag lehel az Íliászban
a haragvo hós lörlénele, az Odüsszeiában a hazaléró hós és a bosszuállo hós lörlénelei.)
A kél eposz közölli különbségekel is magyarázni probállák, például az idó mulásával: az
Íliászl Homé rosz férñkorának, az Odüsszeiál öregkorának lula|donllollák.
Mai ludásunk szerinl az Íliász és az Odüsszeia kél kölló múve. Mindkelló az évszázados
énekmondo hagyománybol éplli meg ludalosan múvél, s az Odüsszeia kölló|e elóll már
oll álll példaképkénl, lalán velélylárskénl is az Íliász kölló|e, Homérosz. Kelle|ük múve le-
remli meg az eposz múfa|i hagyományál, konvenciokincsél, amelynek eszközeil eposzi kel-
lékeknek nevezzük. Lzek lellek minden késóbbi eposz minlá|ává.
AZ LPOSZOK ßLVLZL1LSL
Lgy regény akárhogyan kezdódhel. }álszani lehel azzal, hogy egy-egy regényl felnyilunk az
ele|én, és az elsó bekezdés alap|án probál|uk kilalálni a szerzól, a folylalásl. Az eposzok elsó
sorai ugy vezelnek be minkel az elbeszélés világába, hogy diohé|ban megragad|ák az egészel.
A minla ebben is az Íliász voll, ezl köveli az Odüsszeia kölló|e, ma|d a késóbbi
eposzköllók.
1. Nézz utána, hogy a kártyán kapott mitoIógiai szerepIó hogyan kapcsoIható a trójai
háborúhoz, s miIyen szerepet játszik az Íliászban!
Ha az inlernelról keresgélsz, képel is hozhalsz. Az orán az lesz ma|d a feladal, hogy kis cso-
porlokban az egyes szereplók lörléneleiból rak|álok össze a lro|ai háboru elózményeil, s a
válaszloll islenek és hósök szerepél az Íliászban.
2. £Iózetes tudásod és a tanári eIóadás aIapján doIgozd feI a fenti oIvasmányt! Készíts jeIöIéseket
a margóra, majd készíts jeIöIéstábIázatot az aIábbi mintájára a füzetedben és töItsd ki!
(A |elek feloldásál a láblázalba lrluk.)
}elölésláblázal az Lgy régi múfa| nyomában clmú olvasmányhoz
— (,Lzl a megállapllásl mi is érinlellük.º)
÷ (u| informácio, érlelmezési lehelóség)
÷ (,Mi nem lgy gondolluk, érlelmezlük. Máskénl ludlam.º)
¹ (,Nem érlem.º)
A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 7
3. Keresd meg és csoportosítsd az idézet szerepIóit: kik az istenek, és kik az emberek
közüIük!
ÍLIASZ
1. ének, 1÷12.
,Haragol, islennó, zengd Péleidész Akhileuszél,
vészesl, mely sokezer klnl szerzell minden akhá|nak,
merl sok hósnek erós lelkél Hádészra velelle,
mlg ókel magukal zsákmányul a dögmadaraknak
és a kulyáknak dobla. ßelell vele Zeusz akaral|a, S
allol kezdve, hogy egyszer szélvállak civakodva
Alreidész, seregek fe|edelme s a fényes Akhilleusz.
Ls melyik égilako uszilolla viszályra a kellól¹
Lélo s Zeusz ña: merl neki gyull a királyra harag|a,
s árlo vészl kellell a seregben, hulllak a népek: 10
merl ama Khrúszészl megsérlelle, az ó szenl pap|ál,
Alreidész...º
(Devecset| Gá|ot |otJ/|ása¹
AKHA}: a 1ro|ál oslromlo görögök neve Homérosznál
LCILAKO: isten
LL1O LS ZLUSZ IIA: Apollon
KHkÚSZLSZ: Apollon pap|a egy 1ro|a környéki városban, melyel a görögök elfoglallak
HADLSZ: Zeusz leslvére, az alvilág ura. kola nevezlék Hádésznak magál az alvilágol is, ahová ha-
láluk ulán az emberi lelkek kerülnek.
(Az elsó sor kicsil ellér a hexameler szabályailol: a sor elsó szolag|a ÷ haragol ÷ kivélelesen rövid.
A Péleidész-ben az ,eiº kél szolagnak olvasando (Pé-le-i-dész), az Akhileuszél-ban az ,euº egy
szolag (A-khi-leu-szél). A kh belúkapcsolalol ill h-nak e|l|ük.)
islenek:

emberek:

4. A nevekróI
a) A görögöknél szokás voll a kereszlnév elé az apa nevéból képzell apai nevel is adni: Pélei-
dész Akhilleusz annyil |elenl, hogy 'Péleusz ña Akhilleusz', Alreidész Agamemnon ap|ál pedig
Alreusznak hlvlák.
8 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
1öllsd ki az alábbi láblázalol az apák és a ñaik nevével! (Lzekkel a nevekkel lalálkozhalsz az
Íliászban is.)
APA FIA
Alreusz Alreidész
Aigeidész
Azeidész
Kaineusz
1údeusz
b) Iogalmazd meg a szabályl, amely alap|án ki ludlad lölleni a láblázalol!


c) 1udsz-e más népek hasonlo névadási szokásárol (lehál amikor az apa nevéból képzell apai név
szerepel a gyermekei nevében is)¹ Lmlékszel-e ilyenre a magyar vezeléknevek köréból¹


A görög szavak e|lése
A görögök ábécé|él lalin belúinkkel, löbbnyire kie|lés szerinl lr|uk ál. Kivélel az un. hehe-
zeles, vagyis ,hº-val e|lell mássalhangzok lrása, ezekel a lalin nyelv helyeslrási hagyománya
szerinl lgy lr|uk le:
,phº (I) e|lése: ,fº': Aphrodilé (,afrodiléº)
,khº (F) e|lése: ,khº vagy ,kº: Kheiron (,kheironº), Khrúszéisz (,krúszéiszº)
,lhº (T) e|lése: ,lhº vagy ,lº: Alhén (,alhénº vagy ,alénº)
S. MieIótt az Íliász bevezetését érteImeznénk, gyûjtómunkátok aIapján áIIítsátok össze
a trójai háború eIózményeit!
Valaki kezd|e el ismerlelni a munká|ál, ma|d a löbbiek hozzá kapcsolod|anak, ól egészllsék ki!
Ír|alok le egy-egy mondalol a megbeszéll szereplókról, ma|d foglal|álok össze azokal a kérdésekel,
amelyekre nem kaplalok válaszl!
(Az lgy összeállo vázlalol csomagolopaplrra is készllhelilek, az összefüggésekel néhány |o öllel-
lel lgy még szemlélelesebbé lehel lenni.)
Megbeszéllük, hogy

A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 9


Nem kaplunk viszonl válaszl arra, hogy



6. Az eposz eIsó szava: a harag. GyûjtséI szavakat, kifejezéseket a bevezetóbóI, ame-
Iyek ehhez kapcsoIódnak. KikkeI kapcsoIatban hangoznak eI ezek a szavak! Keress
a durvaság, erószak fogaIomkörébe tartozó szavakat is!





7. £gészítsd ki az ok-okozati Iáncot: mi miért történt! AIIítsd sorrendbe a törté-
néseket!
a) Helyellesllsd be a sorok végére a megfeleló kölószol: s ezérl, merl, miola, de
(1) Akhilleusz haragszik, .
(2) sok görög meghal, .
(3) Zeusz is ezl akarla, .
(4) Agamemnon és Akhilleusz haragban szélvállak, .
(S) Apollon megharagudoll Agamemnonra, .
(6) dögvész puszllloll a görög láborban, .
(7) Agamemnon megsérlelle Khrúszészl, .
b) Akhilleusz harag|a |elenik meg az elsó sorban: ez az eposz lémá|a. Lzl okok láncolala köveli
lehál. Mil |elenl ez az idóben¹ Probáld az eseményekel idórendbe állllani!




c) Vagyis a bevezelésben az események nagy|ábol fordlloll idórendben kövelkeznek egymás ulán:
elöl áll a legkésóbbi esemény (Akhilleusz harag|a miall ÷ Zeusz akaralábol ÷ a lro|aiak kerülnek
fölénybe a görögökkel szemben), végül a legkorábbi (Agamemnon megsérlelle Khrúszészl).
10 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
Megállapllhalo-e a felelós ezérl a sok ba|érl¹ Mi lörlénl elóször¹ Hol lehelell volna a ba|ok
sorozalál megakaszlani¹ Indul|unk el visszafelé a mullba!
Agamemnon megsérlelle Khrúszészl azzal, hogy nem adla neki vissza a leányál, Khrúszéiszl. o
A 1ro|ál oslromlo görög vezelók ugyanis a környéken porlyázva rabnókel szerezlek maguknak.
Agamemnon Khrúszéiszl, Akhilleusz ßriszéiszl. Miérl vonakodik ennyire Agamemnon a lányl
visszaadni¹ 1alán merl ugy érezné akkor, hogy fóvezéri lekinlélyén esne csorba (Agamemnon és
Akhilleusz konùiklusának forrása alapvelóen az, hogy a fóvezér és a legnagyobb hós nem ugyanaz
a személy). Vagy lalán merl ugy érzi: eddig is ó áldozla a leglöbbel 1ro|a oslromáérl.
o A 1ro|ába készüló görög ha|ohad ugyanis Auliszban gyülekezell, de hiába várlak a kedvezó szél-
re. Lkkor Kalkhász, a görögök |osa elmondla, hogy Arlemisz islennó haragszik rá|uk, merl vadászal
közben megöllék egy szarvasál. Csak ugy engeszlelhelik ki, ha Agamemnon, a fóvezér feláldozza
neki leányál, Iphigeneiál. Agamemnon meghozza áldozalál, és a szél fellámad.
o A görögök azérl szövelkeznek 1ro|a ellen, merl Párisz lro|ai királyñ visszaéll Meneláosz spárlai
király vendéglálásával, és elszöklelle feleségél, Helenél.
o Márpedig Helené kérói annak ide|én megesküdlek, hogy bármelyikükel válassza is a lány, a löb-
biek segllségére |önnek fér|ének, ha sérelem éri. Helené akkor Meneláoszl válaszlolla.
o Párisz pedig azérl keresle fel Helenél, merl Aphrodilé neki lgérle a világon a legszebb nó szerel-
mél azérl, hogy cserébe ól llél|e legszebbnek a három islennó közül.
o Merl az islenek nem hlvlák meg Lriszl, a viszály islennó|él Péleusz király és 1helisz islennó lako-
dalmára, Lrisz bosszubol aranyalmál gurlloll a lakomázo islennók közé ,A legszebbnekº felirallal.
Lzen Héra, Pallasz Alhéné és Aphrodilé lüslénl civodni kezdlek, s elhalározlák, hogy dönlóblroul
egy emberl, Párisz lro|ai királyñl válaszl|ák.
o Zeusz pedig azérl adla 1helisz islennól feleségül halando férñhoz, noha szerelmes voll belé,
merl azl a |oslalol kapla, hogy 1helisz ña nagyobb lesz ap|ánál. 1helisz és Péleusz gyermeke lesz
Akhilleusz.
Az okok láncának ele|én lehál halalmi számllásl, hiuságol, féllékenységel lalálunk: Lrisznek, a
viszály islennó|ének bosszu|ál. Az Íliász elsó szava is: |atag. Az Íliász elsósorban a szenvedélyes
emberról szol. Arrol, hogy a harag, a bosszu olyan megállllhalallan láncreakciol idéz eló, amely
visszafordul az ember ellen.
8. Keress összefüggést a fenti induIatok és a sorok, mondatok megformáIása között!









A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 11
9. lrd át az eposz bevezetójét úgy, ahogy egy kisebb gyermeknek kezdenéd meséIni:
egyszerûbben és az összefüggéseket viIágosabbá téve!









10. Keresd meg és csoportosítsd az idézet szerepIóit: kik az istenek, és kik az emberek!
ODÜSSZLIA
1. ének, 1÷10.
,Iérñurol szol| nékem, Muzsa, ki sokfele bolygoll
s hosszan hányodoll, földulván szenlfalu 1ro|ál,
sok nép városail, s esze|árásál kilanulla,
s lengeren is sok erós gyölrelmel lúrl a szivében,
menleni vágyva sa|ál lelkél, lársak hazalérlél. S
Csakhogy nem larlhalla meg ókel, akárhogy akarla:
merl önnön bula vélkeikérl odaveszlek a lársak,
balgák: fölfallák Hüperlon Leliosznak
barmail, és hazalérlük nap|ál ó elorozla.
Islennó, Zeusz lánya, beszél| minekünk is ezekból.º 10
(Devecset| Gá|ot |otJ/|ása¹
HÜPLkÍON LLLIOSZ: a Nap (Uranosz és Caia gyermeke, vagyis egy lilán, ismerlebb nevén Hé-
liosz).
SZLN1IALU 1kO}A1: a lro|ai vár falail a mllosz szerinl Apollon és Poszeidon épllelle Láomedon
királynak. Lzérl e falak szenlek vollak, emberi eróvel ókel lerombolni nem lehelell.
islenek:

emberek:

12 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
11. SoroId feI, mi minden derüI ki a fóhós, Odüsszeusz éIetéróI, sorsáróI, törek véseiróI!






12. Az Íliász bevezetése két nagyszerû hós viszáIyáróI szóI, és ennek következményeiróI:
sok honfitársuk haIáIáróI. Az Odüsszeia hósének nincs vetéIytársa, viszont társai
vannak: hogyan jeIIemzi a hozzájuk vaIó viszonyát a bevezetés!






13. FigyeIj meg küIönbségeket és hasonIóságokat a két idézet hangvéteIe, megformáIá-
sa között!





14. Kik voItak a Múzsák! MeIyikhez szóIhat az eposzköItó fohásza!
Va|on miérl kér segllségel lóle¹ A válaszadásban segllhel az alábbi idézel.
Az Íliászban, a 1ro|a alá érkezó görög csapalok lelrására készülve lgy szol az elbeszéló:
,S mosl, Muzsák, li beszéllek: olümposzi bérceken éllek,
islennók vagylok, s mindenl |ol lálva li ludlok,
mlg minekünk csak hlrhallásunk, semmi ludásunk...º
(2. éne|, 484÷486.¹
A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 13





1S. Csoportosítsd az Aeneis bevezetésének motívumait: meIyik kötódik inkább az Íliász-
hoz, meIyik az Odüsszeiához!
VLkCILIUS: ALNLIS
1. LNLK, 1÷11.
,Harcokal énekelek s egy hósl, akil Ílaliába,
1ro|a vidékéról lávln parlig, legelóször
úzöll végzele, sok földel, lengerl bebolyongoll,
égi erók és }uno nem-feledó dühe folylán
és sok háborul is lúrl, mlg városl alaplloll, S
isleneil Laliumba vivén, honnél a lalin fa|,
Alba alyái s koma magas báslyái erednek.
Mondd, mi gyölörle a menny urnó|él, Muzsa, halalmál
sérlve miérl érezle, hogy oly sok klnba kevervén
ezl a kiváll |ámbor férñl, borilolla ezernyi 10
ba||al is¹ Lkkora hál a harag kebelében az égnek¹º
(/a|a|os /s|ván |otJ/|ása¹
LAVIN PAk1IC: Aeneas Iláliában városl alapll, amelyel feleségéról, Laviniárol nevez el Laviniumnak.
Lrre ulal a kife|ezés, noha mikor parlol érl ill, Lavinium még nem voll meg.
}UNO: a fóislen feleségének, Hérának romai megfeleló|e
LA1IUM: Közép-Ilália egy larlománya ma is, eredelileg ill éll a lalin nép, mely az Aeneis szerinl az
óslakosok és a lro|ai meneküllek szövelségéból szülelell.
ALßA A1¥AI: Alba Longa városának vezelói. (Vergilius szerinl Aeneas három évig uralkodoll Lavini-
umban, halála ulán ña, Iulus harminc évig uralkodoll, és megalapllolla Alba Longál, s háromszáz
év mulva egy Alba Longa-i király ña, komulus fog|a megalapllani komál. Aeneas parlol érése és a
város alapllása közöll lehál 333 év lell el, ez van ebbe a kél sorba súrllve.)
Íliász Odüsszeia
harcok egy hós
1ro|a földek, lengerek




14 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
Vergilius Aeneise és a lalin szavak kie|lése
Vergilius romai kölló voll az i. e. 1. században, Auguslus császár korában. Lposza, az Aeneis
a romaiak eredeléról szol. Lgy régi hagyomány szerinl az égó városbol meneküló lro|aiak
Aeneas vezelésével indullak u| hazál keresni. Mikor kalandos ul ulán Iláliába érlek, Lalium-
ban szövelség re léplek az oll óslakos néppel, városl alapllollak, melyból a ma|dani koma
lesz. Vergilius ezl a hagyományl dolgozla fel, s eposzának legfonlosabb minlá|a az Íliász és
az Odüsszeia lett.
A görög nevekel kie|lésük szerinl lr|uk magyarul, a romai nevekel viszonl lalinos alak|ukban.
Lzérl meg kell ismerkednünk néhány kie|lési szabállyal:
Az ,sº e|lése mindig ,szº: Vergilius o ,vergiliuszº.
A ,cº e|lése magas magánhangzo elóll ,cº: Cicero o ,ciceroº,
mély magánhangzo vagy mássalhangzo elóll ,kº: Capua o ,kápuaº, Cremona o ,kremonaº.
A ,liº szolagol is kélféleképpen e|l|ük. Magánhangzo elóll ,ciº: Lalium o ,láciumº,
mássalhangzo elóll ,liº: 1iberis o ,liberiszº.
A ,quº e|lése ,kvº: Aquincum o ,akvinkumº.
Az ,aeº, illelve ,oeº kellóshangzok e|lése: é, illelve ó (Aeneas e|lése: ,éneászº, Camoena
e|lése: ,kámónaº)
Azokal a lalin szavakal, amelyek gyakoriságuk folylán a magyarban is szinle ollhon vannak,
kie|lés szerinl lr|uk. Ilyen például Vénusz (Venus), }upiler (Iuppiler), vakácio (vacalio).
A romaiak islenvilágukal a görög milologiának felellellék meg, ezérl isleneik löbbségének
megvan a görög pár|a. 1örlénelünk szemponl|ábol a legfonlosabbak:
}upiler ÷ Zeusz
}uno ÷ Héra
Vénusz ÷ Aphrodilé
Neplunus ÷ Poszeidon
Aeneas ÷ Aineiász
16. VizsgáId meg a két bevezetés aIapján, miben hasonIít, és miben küIönbözik egymástóI
Odüsszeusz és Aeneas!






A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 15
17. lrd át az egyik bevezetést úgy, hogy
÷ egy músorfüzelben legyen ñlma|ánlo,








÷ a Muzsa helyell az eposz hósél (Akhilleuszl, Odüsszeuszl vagy Aeneasl) szolllod meg!








18. Mi történik az Odüsszeia eIsó nyoIc énekében! VáIIaIj eI egy éneket az eIsó nyoIc-
bóI, és készüIj kétperces kiseIóadásra. A bemutatáshoz készíts egy íróIap méretû
kártyán kis rajzot, ameIy szerinted embIémája (jeIképe) Iehetne a fejezetnek!
19. Az Íliász 20. énekében Aineiász, a trójai hós nehéz heIyzetbe kerüI. ApoIIón buzdí-
tására feIvenné a harcot a rettenthetetIen AkhiIIeusszaI, akit ekkor az istenek fegy-
verekkeI és kedvezésükkeI is segítenek. Poszeidón eImagyarázza a harcot nézó
isteneknek, miért nem szabad meghaInia ennek az embernek. Hogyan jeIIemzi az
Íliász köItóje Aineiászt, aki VergiIius eposzának fóhóse Iesz! Keress oIyan jeIIem-
vonásokat, ameIyeket VergiIius HomérosztóI vett át, s mindkét idézett szövegrész-
ben megjeIennek!
16 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
,O, |a|, a nagyszivü Aineiász szomorll, ki Akhilleusz
állal su|lva hamar Hádész házába hanyallik,
hogyha lovább hallgal hang|ára a Messzehalonak,
balgalagon: hiszen az sose védi meg ól a halállol.
Amde miérl szenved|en mosl ez a búnlelen ember,
mások vélke miall méllallanul, ó, aki oly sok
kedves a|ándékol küld mindig az égilakoknak¹
ka|la lehál, a halállol ól szabadllani száll|unk,
meg ne nehezlel|en Kronidész, ha e hósl nagy Akhilleusz
elpuszlll|a: mivel neki sorsa, hogy élve marad|on,
hogy ne legyen mag nélküli és nyom nélküli eztán
Dardanosz ága, hiszen Zeusz ól kedvelle leginkább,
minden gyermeke közl, kil néki halando nó szüll.
Merl Priamosz ñail már meggyúlölle Kronlon:
s Aineiász ere|él leszi végül a lroszok urává
s gyermeke gyermekeil, kik még ezulán szülelendók.º
(//|ász, 20. éne|, 293÷308.¹
MLSSZLHA1O: Apollon egyik állando |elzó|e
KkONIDLSZ, KkONION: Kronosz ña, Zeusz
DAkDANOSZ: milikus lro|ai király
PkIAMOSZ: 1ro|a királya a lro|ai háboru ide|én, Heklor és Parisz ap|a
1kOSZOK: lro|aiak
20. HasonIítsd össze a három bevezetót abbóI a szempontbóI, ahogyan az eIbeszéIó a
Múzsához szóI! MiIyen váItozást észIeIsz az eposz eIbeszéIóje és Múzsájának viszo-
nyában!
ÍLIASZ ODÜSSZEIA AENEIS
KI LNLKLL¹
MI1 VAk A
MUZSA1OL AZ
LLßLSZLLÓ¹
MI1 KLk, MI1
KLkDLZ 1ÓLL¹
A DAL AZ IS1LNLK1ÓL VAN
Az énekmondo múvészelél nagyon nagyra becsüllék hallgaloi, a közösség éló emlékezelél
lállák benne. Hillek abban, hogy a ludás órzésére és múvészi lolmácsolására valo képes-
ség isleni adomány. Lzérl az énekmondok elóször a Muzsához, a köllészel islennó|éhez
A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 17
fordullak segllségérl. (A kilenc muzsa az Lmlékezel islennó|ének, Mnémoszünének lánya
voll, közülük Kalliopél larlollák az epikus köllészel seglló|ének.) Az islennó megszolllásál
a mú lárgyának rövid összefoglalása kövelle. Az eposzok élén ez a kél szerkezeli egység áll
lehál: INVOKACIO (az islennó segllségül hlvása) és PkOPOZÍCIO (lárgymeg|elölés). Késóbb
is meg|elenhelnek azonban, ha a kölló azl akar|a érezlelni, dönló fordulalhoz érkezell az
elbeszélésben, ahonnan csak u|abb megerósllés ulán folylalhal|a.
21. Késóbbi korok eposzainak bevezetó sorait fogjuk most eIoIvasni.
Iigyeld meg, hogy mil árul el egy-egy bevezelés a mú világábol! Arra is figyel|, hogy az
eposz kél kelléke ÷ a propozlcio és az invokácio ÷ hogyan lér vissza, hogyan modosul
Mlg az Íliász kölló|e invokácio|ában szinle álad|a a szol a Muzsának, az Odüsszeia kölló|ében
kicsil löbb a személyesség (,Iérñurol szo/j né|em, Muzsa...º), Vergilius pedig az Aeneis ele|én
a lárgymeg|elölésben félreérlhelellenül önmagához kapcsol|a az alkolásl (szo szerinli fordl-
lásban: ,Iegyverl és férñl énekelek...”), és csak ezulán, az Aeneasl üldözó islennó harag|ának
okairol faggal|a a Muzsál. A kölló személyes |elenlélének |elei már az Odüsszeiában megvan-
nak az ilyen sorokban, minl: ,Lrre le, Lumaiosz kondás, lgy adlad a válaszlº (14. ének, SS. sor).
A múvész önludala is megszolal lalán abban, ahogy a bosszu elólli lelóponlon, mikor a
koldus Odüsszeusz végre kezébe foghal|a régi l|ál, a fegyver felidegezéséhez kapcsolodo
hasonlal a hangszerél hangolo lanlos alak|ál idézi (21. ének, 406÷409.). Az önludal szolalhal
meg abban a részlelben is, amikor kevéssel késóbb Phémiosz, a kérók kényszerú dalnoka
éleléérl könyörög Odüsszeusz lábainál, s Odüsszeusz meg is kegyelmez neki:
,1érded ölelve könyörgök, Odüsszeusz, légy kegyelemmel.
Merl magad is megbánod ma|d, ha megölled a lanlosl,
engem, az islenek és a halandok ének-ado|ál.
Ln a magam lanilo|a vagyok, lelkembe az islen
mindenféle dal ösvényél üllelle: hiszem, hogy
léged minl islenl zenglek: ne akar| lenyakazni.º
(22. éne|, 344÷349.¹
A három eposz bevezelésél összehasonlllva lehál megngje/|e|j0|, |ogjan etosoJ|| meg
|enn0| a |o/|o szemé/jes je/en/é|e, on|uJa|a.
Lbból is lálszik, hogy a propozlcio löbb, minl az eposz larlalmi elózelese. Az is feladala,
hogy felvázol|a az elbeszélés szemléleli kereleil és beágyazza egy kullurába. Az Íliász elsó
sorai szerinl az emberekel puszlllo szenvedélyek vezérlik, élelükben meghalározo szerep |ul
a sorsnak és az isleneknek. Az Odüsszeia ele|e ezzel szemben azl sugall|a, hogy az ember ki-
ismerheli magál a világon, és ésszel megnyerheli az élelél, de balgasággal el is veszllheli azl.
Az Aeneis ele|én megerósödik a hós végzelének, egy islennó ellene irányulo harag|ának moll-
vuma, egyben az is benne van, hogy Aeneasszal egy egészen nagy lörlénel kezdódik, amely
a milikus idókból a lörlénelmi idókbe nyulik ál. Az Aeneis ugyanis a romaiak nemzeli eposza,
amely késóbb is számlalan kapcsolalol lereml a romai lörlénelemmel és Vergilius |elenkorával.
Ilyen szemponl bol sem lehel vélellen a propozlcionak az invokácioval valo kapcsolala. Az in-
vo|ác|o az eµosz v|/ág|éµéne| |og/a/a|á| szen|es/|| az |s|en|ez |n|éze|| |o|ássza/.
Nézzük meg ezulán, hogyan kövellék, és hogyan formállák ál késóbbi korok köllói az
invokáciol és a propozlciol!
18 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
a homéroszi minlál köveló köllók múveiben! Kicsil olyan lesz, minl amikor a moziban
velllés elóll egy másik film elózelesél forgal|ák le: mi is kedvcsinálonak szánluk.
A) Olvassálok el VAkkO DANILL TÚL A MASZAT-HEGYEN clmú verses regényének Llóhang|ál! (Llsó
meg|elenés 2003-ban.)
LLÓHANC
Kedves kis olvasok, sziaszlok,
Elmondok nektek egy mesét.
Hogy prlma lesz-e¹ Ho, mi az hogy!
Vagy azl mond|álok, helykeség
(Mi nem használ szavunk becsének),
Hogy lgy dicsérgelem¹ ßocsánal,
Dehál azl mégse mondhalom,
Hogy uncsi lesz, és rossz nagyon.
Hisz akkor, lássálok be, kölkök,
Iélbehagynálok már emill
L kis mesél, amil pedig
Direkl a számolokra köllök.
Szoval, hogy |o-e, rémes-e¹
Marad|unk annyiban: mese.
Ll is kezdem. Csak még elólle
Ll kell egy kérésl mondanom:
Muzsám, le szóke bombanó, le,
Puszild meg, o, a homlokom!
Így kérik mind a Muzsa nénil
A köllók, merl ó sug|a nékik
Az összes rlmel, öllelel,
Mil azlán versbe köllenek.
Minl ovodások és mamáik,
Ugy mennek együll kézbe kéz
Kis, szúk ulcákon ál, egész
A köllemény be|áraláig.
Oll homlokon puszil|a ókel,
Ls ók hipp-hopp megihlelódnek.
a) Keresselek olyan szavakal, amelyekel nehéz érleni, és beszél|élek meg a |elenlésükel (pél-
dául: ,megihlelódnekº)!




b) Huzzálok alá azokal a sorokal, mondalokal, amelyeknél megakadlalok, és u|ra kellell olvasni
ókel. Lzeknek is liszlázzálok a |elenlésél! Például mil |elenlhel, és mire vonalkozik ez a sor:
,(Mi nem használ szavunk becsének)º¹



c) Kikel szolll meg ez a bevezelés¹ Keressélek meg azokal a szavakal, kife|ezésekel, amelyek-
ból ki lehel ezl lalálni!



d) Mi felelhel meg szerinlelek ebben az Llóhangban a propozlcionak és invokácionak¹


e) Iogalmazzálok meg, hogyan vállozlal|a meg a kölló a propozlciol és az invokáciol!
Mil állll a lárgymeg|elölésben, és mi hiányzik belóle¹



Milyen alakokban |elenik meg a Muzsa a segélykérésben¹



Lgyikólök ra|zol|a le Varro Dániel Muzsá|ál!
1 . A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 19
f) Milyen a kél szakasz verselése és rlmképlele¹



g) Lgyikólök készül|ön fel a hangos olvasásra!
Olvassátok el ZkÍN¥I MIKLOS SZIGETI VESZEDELEM cimu eposzának elsó haL versszakáL!
ß) Zrlnyi eposza Szigelvár 1S66-os oslromál beszéli el. A váral maroknyi várvédó élén a kölló
dédap|a védle I. Szule|mán oriási hadseregével szemben. A vár végül elesik, de védóinek hósi
halála nem voll érlelmellen: meglörlék a lörök had|áral ere|él, és hósi helylállásukkal a keresz-
lény hil és a hazaszerelel példá|ál adlák. A Muzsakénl meg|elenó Szúz Mária lehál nemcsak az
lráshoz ad eról, de a hlvó ember reménységél is kife|ezi: az eposzi invokácio Zrlnyinél fenséges
Mária-himnusszá válik.
(Lz a mú 1648-ban készüll.)
Pars prima (Llsó ének)
1. Ln az ki azelóll ifñu elmével
}álszollam szerelemnek édes versével,
Küszködlem Viola kegyellenségével:
Maslan immár Mársnak hangassabb versével
2. Iegyverl s vilézl éneklek, lörök halalmál
Ki meg merle várni, Szulimán harag|ál,
Ama nagy Szulimánnak halalmas kar|ál,
Az kinek Luropa rellegle szablyá|ál.
3. Musa! le, ki nem rolhado zöld laurusbul
Viseled koszorudal, sem gyönge ágbul,
Hanem fényes mennyei szenl csillagokbul,
Van kölve koronád holdbol és szép napbul,
4. 1e, ki szúz Anya vagy, és szülled Uradal,
Az ki örökkén voll, s imádod ñadal
Ugy, minl Islenedel és nagy monárchádal,
Szenlséges királyné, hivom irgalmadal!
S. Ad| pennámnak eról, ugy irhassak minl voll,
Arrol, ki ñad szenl nevé|érl bálran holl,
Megvelvén világol, kiben sok |ava voll,
Kiérl él szenl lelke, ha lesle meg is holl.
6. Lngedd meg, hogy neve, mely masl is közlünk él,
ßúvül|ön |o hire, valahol nap |ár-kél,
Lássák pogány ebek, az ki Islenlól fél,
Soha meg nem halhal, hanem örökkön él.
20 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
MAkS: Mars a romaiak hadislene, a görög Arész megfeleló|e. (A furcsa alaku szavak ebben a
szövegben részben régies, részben nyelv|árási alakok.)
SZULIMAN: I. Szule|mán lörök császár (1S20÷1S66), Zrlnyi Miklos ellenfele
MUSA: a muzsa ill Szúz Máriakénl, }ézus Kriszlus any|akénl |elenik meg
LAUkUS: babér. ßabérkoszoruval ékesllellék az ünnepell köllók homlokál az okorban, ez a növény
a ludás, a múvészelek |elképévé váll.
MONAkCHADA1: királyodal
PLNNA: lrololl
MLCVL1VLN. KILk1: Nem löródve a világgal, melyben pedig sok gazdagsága voll, amiérl
(s ezérl).
MAS1: most
ßÚVÜL}ÖN: bóvül|ön, ler|ed|en
a) Keresselek szavakal, kife|ezésekel, amelyek nehezen érlhelóek, és a |egyzelek segllségével
beszél|élek meg a |elenlésükel!


b) Magyarázzálok meg ezekel a kife|ezésekel:
,}álszollam szerelemnek édes versévelº


,1e, ki szúz Anya vagy, és szülled Uradal,
Az ki örökkén voll, s imádod ñadalº



,Megvelvén világol, kiben sok |ava vollº



c) Lgyikólök lr|a le a hal versszak larlalmál összefüggó prozában ugy, hogy a logikai kapcsolalok
világosak legyenek!




1 . A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 21
d) }elöl|élek az eposz propozlcio|ál és invokácio|ál!
e) Iogalmazzálok meg, mil vállozlal a kölló a propozlcio és invokácio hagyományán:
Mil lr magárol a kölló¹


Hogyan |elenik meg ill a Muzsa¹ Ha lelszik, probáld megfogalmazni, miérl szép ez a lelrás!


Mil vár a kölló }ézus any|álol, Szúz Máriálol¹


Lgyikólök ra|zol|a le Zrlnyi Muzsá|ál!
f) Vizsgál|álok meg a versszakok verselésél és rlmképlelél!



g) Lgyikólök készül|ön fel a részlel szép felolvasására!
22 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
C) Olvassálok el CSOKONAI VI1LZ MIHAL¥ DOROTTYA clmú vlgeposzának bevezelésél! (Lzl a
múvel Csokonai 1798-ban lrla.)
LLSÓ KÖN¥V, 1÷24.

Éneklem a Iársáng nap|ail s Dorollyál,
Ki lálván a dámák ba|os állapol|ál,
Carnevál s az if|ak ellen fellámada,
S diadalmal is nyerl párlára unl hada.
Olly lármál, zendúlésl, viadall beszéllek, S
Amillyel nem lállam, miolla csak élek,
Amillyel nem emlll semmi isloria,
Meg nem merne lenni maga a francia:
Mikénl insurgála amazon mod|ára
Lgy nagy dámalábor Carnevál hadára. 10
Va|ha mélloképpen le ludnám ra|zolni,
Millyen vilézséggel ludlak ók harcolni,
S mikel villek véghez felforroll mérgekbe. ÷
Hál férhel illy harag angyali szlvekbe¹
Igazán, hogy minden századnak a végén 1S
Nagy dolgok esnek meg a fóld kerekségén! ÷
Iársángi |o borral habzo bulellia!
Mellylól a muzsákban gyul a fánlázia,
1e lólls bé engemel éló spirilussal,
Hadd danol|ak harcol én is Lnniussal. 20
Ls le, Nanél, lóllem szlvességgel vedd el,
Ha munkámnak becsel szerzek szép neveddel:
Legalább ha könyvem végig nem olvasod,
Megprobálhal'd ra|la frizérozo vasod.
DAMAK: elegáns nók
PAk1A: ha|adon leányok fe|éke, amely a lányság |elképe voll
IS1OkIA: hisloria, lörlénelem
INSUkCAL: felkel, fellázad
AMAZON: harcias nó. Cörög mlloszok beszéllek az amazonok országárol, messze kelelen.
VA}HA: bárcsak
ILLIOkkO11 MLkCLKßL: mérgükben, harag|ukban
ßU1LLLIA: bulélia, bulykos, borospalack
SPIkI1US: lélek, lelkesedés
LNNIUS: romai kölló, Vergilius elód|e
IkIZLkOZO VAS: ha|süló vas, amellyel a ha|al bodorllollák. Használal elóll paplrdarabol érinlellek
hozzá, hogy nem éget-e nagyon.

a) Keresselek olyan szavakal, kife|ezésekel, amelyekel elsó olvasásra nehéz érleni, és beszél|élek
meg a |elenlésükel! (Carnevál a farsangi mulalság házigazdá|a, aki Dorollya ellenfele lesz a
dámák és if|ak háboruságában.)


1 . A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 23


b) Magyarázzálok meg ezekel a sorokal!
,S diadalmal is nyerl párlára unl hadaº


,Amillyel (.) Meg nem merne lenni maga a franciaº

,1e lólls bé engemel éló spirilussalº

c) }elöl|élek be a propozlciol és az invokáciol!
d) Hogyan formál|a ál a propozlciol és invokáciol a kölló¹
Mil lr magárol a kölló¹


Milyen közvelllóhöz folyamodik a Muzsa mellell vagy helyelle¹


ka|zol|a le egyikólök Csokonai Muzsá|ál!
24 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
e) Milól komikus ez a bevezelés¹



f) Vizsgál|álok meg a mú verselésél és rlmképlelél!



g) Lgyikólök készül|ön fel a szöveg kife|ezó felolvasására!
D) Arany }ános Toldi|a nem eposz, mégis érezni benne az eposzok világál. Llsósorban hósének,
Miklosnak megformálásában emlékezlel az eposzok hóseire. A Toldi Llóhang|ábol hiányzik az
invokácio, de abban nagyon hasonlll a homéroszi eposzokra, ahogyan a kölló hósél megidézi,
és hozzá viszonyul.
Olvassálok el AkAN¥ }ANOS TOLDI clmú elbeszéló kölleményének Llóhang|ál! (A mú
1846-ban készüll.)
Minl ha pászlorlúz ég ószi é|szakákon,
Messziról lobogva lenger puszlaságon:
1oldi Miklos képe ugy lobog fel nékem
Ma|d kilenc-llz ember-ölló régiségben.
kémlik, minlha lálnám lermeles növésél,
Puszlllo csalában szálfa-öklelésél,
Hallanám dübörgó hang|ail szavának,
Kil ma képzelnélek Islen harag|ának.
Lz voll ám az ember, ha kellell, a gálon,
Nem lerem ma pár|a heledhél országon,
Ha mosl fellámadna s el|óne közélek,
Minden dolgál szemfényveszlésnek hinnélek.
Hárman sem blrnálok sulyos buzogányál,
Parillyaköveil, ökleló kop|á|ál,
Llhülnélek, lálva relleneles pa|zsál,
Ls, kil a csizmá|án visell, sarkanlyu|ál.
a) Keresselek olyan szavakal, kife|ezésekel, amelyekre nem emlékezlek |ol, és beszél|élek meg a
|elenlésükel!



1 . A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 2S
b) ,Ma|d kilenc-llz ember-ölló régiségbenº ÷ milyen régi korl idéz fel az elbeszéló¹ Mennyi idó
egy emberölló¹

c) Mire vonalkozik a ,kilº névmás a 8. és a 16. sorban¹ Hogyan mondanálok mai nyelvünkön¹


d) Ír|álok le azl a folyamalol, ahogyan az Llóhangban megidézódik az elbeszéló köllemény hóse:
milyen lépésekben, hogyan |elenik meg¹



e) Az elsó négy sor egy hasonlal, amely egy képpel fe|ezi ki az emlékezésl. Hogyan kapcsolodnak
a kél sorpár elemei egymáshoz¹ (A Toldi cselekményének ismerelében miérl nagyon lalálo a
pászlorlúz, az é|szaka és a puszlaság ebben a nyiloképben¹)





f) }ellemezzélek a viszonyl, amelyel az elbeszéló a hóse és sa|ál kora, hallgalosága közöll lereml!





g) Hasonlllsálok össze a Toldi Llóhang|ál az eposzok bevezeléseivel!





26 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 27
h) Vizsgál|álok meg a Toldi verselésél, rlmelésél!





|) ka|zol|álok le azl a folyamalol, ahogyan az //o|ang|an 1oldi Miklos meg|elenik, vagy készll-
selek ra|zol arrol a viszonyrol, amil az elbeszéló a hóse és hallgalosága közöll lereml!
A propozlcio a vállozo idóben
A fenli példák nem csak különbözó korokbol valok, de más-más múfa|u, igényú múvek
bevezelései is. A Túl a Maszat-hegyen verses meseregény, a Szigeti veszedelem hóseposz, a
Doto||ja vlgeposz, a 1oldi elbeszéló köllemény. Minlha egy szlnház kelléklárábol különbözó
elóadások szülelnének.
A Szigeti veszedelem elsó versszaka egy kis élellörlénel, amely be|elenli, hogy a szerel-
mes versek ulán hóseposz ÷ Marsnak hangosabb verse ÷ |ön, az if|ukor ulán el|öll a férñkor.
A lovábbiakban is folylalodik a kölló személyes érdekellsége, mely késóbb is fel-fellör az
eposzban: a kereszlénység, a haza védelme az ó ügye, az eposz hóse egyben az ó dédap|a,
akinek válaszloll sorsál önmagának is példaképül állll|a. Lz a személyesség lel|esen idegen
Homéroszlol. Vergilius elfogullsága, hósének féllése pedig nem ilyen izzoan szenvedélyes,
minl Zrlnyié. A Muzsa Szúz Máriakénl, a Megvállo any|akénl |elenik meg, minl Zrlnyi korá-
ban a barokk lemplomok Mária-képein. Sokkal löbb is a régi idók muzsáinál, merl koszoru|a
nem hervad: csillagokbol, napbol és holdbol van kölve. Lz a kép bibliai eredelú (}elenések
könyve 12. fe|ezel, 1. vers), a csillagkoszoru számos korabeli Mária-ábrázoláson meg|elenik.
(Számunkra érdekessége még az, hogy az Luropai Unio zászlo|ában a kék alapon lizenkél kis
csillag is erre ulal, számuk éppen ezérl nem szaporodik a belépó országokkal.)
Lz az invokácio a kereszlény hil csodá|ál, a Megvállo szülelésél foglal|a magába fenséges
Mária-himnusz formá|ában. Mil vár a kölló muzsá|álol¹ Irgalmal vár lóle, eról az lráshoz
(,ugy lrhassak, minl vollº), és ezállal az igazság fellárulásál, diadalál: mindenki lássa azl, ami
a hós várvédók élelének lanulsága voll: ,az ki Islenlól fél, | Soha meg nem halhal, hanem
örökkön él.º
1 . A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 27
28 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
A Doto||ja kölló|e is érezleli személyes |elenlélél, de kevesel árul el magárol. Szavaiban az
önludal mögöll önironia bu|kál: a második szakaszban a borospalackol hlv|a segllségül Muzsa
gyanánl, sól a Muzsák képzelelél is lóle eredezleli. Humora a spirilusz szo kélérlelmúségén
alapszik, mely lelkel és ilall egyaránl |elenl. A komikus halás a fennköll eposzi hang és a
szokallan, farsangi léma, déva|ság keveredéséból fakad.
A Toldi Llóhang|ábol hiányzik az invokácio, ugyanakkor hangsulyos benne a köllói én
levé keny |elenléle. Lz az Llóhang felfoghalo ugy, minl az ihlel szülelésének, az alkolás
folyamalának ábrázolása. 1örlénel-elem nincsen benne: középponl|ában a hós áll, 1oldi
Miklos, rendklvüli lesli ere|ével, szollanul. Lnnek a hósnek a lelkialkala, megprobállalásai
a nyiloképnek lalán csak a hangulalábol se|lhelók. A 1oldi Llóhang|a hasonlo viszonyl fo-
galmaz meg a megénekell mull és a kölló |elene közöll, minl az anlik eposzok, elsósorban
az Íliász. A régiek nagyobbak vollak nálunk, lelleik, sorsuk példál, viszonyllási ponlol adhal a
mi élelünknek. A lávoli mull megidézésének folyamala is hasonlo: a hós ÷ a kölló vlzio|a állal
÷ a régiségból egyszer csak ill lerem elóllünk:
ill van. Ls mi csak bámul|uk, csellünk-bollunk
körülölle. Végül az indulalaival, sorsával vlvodo,
küzdelmei közöll édesany|ára gondolo Miklos is
emlékezlel az Íliász hósére, Akhilleuszra.
A Túl a Maszat-hegyen propozlcio|a annyil
lgér, hogy prlma lesz a mese, lárgyál nem köli
az orrunkra. A Muzsa egyszer ,szóke bombanóº
(a muzsa szo ma állalában ezl |elenli: a kölló
szerelme.), azulán muzsa néni, végül ovodás
gyermekél klséró anyuka, a kölló mamá|a.
Lbból az invokáciobol a vallásos larla-
lom hiányzik lehál, viszonl a nóalaknak ero-
likus vonzere|e és az anyai szerepból fakado
ollalmazo, bizlalo szerepe van. A parodia arra
épül lehál, hogy egy ismerl, elvárl elbeszélói
fogás ÷ a muzsálol valo segélykérés ÷ máskénl
|elenik meg: más hangon, más nói szerepekel
idéz föl.
Lzeken a példákon is az lálszik, hogy a pro-
pozlcio löbb az eposz larlalmi foglalalánál: vi-
lágképének kereleil is megelólegezi. Homérosz
lalán csak Zrlnyi versél érlené, de azon is na-
gyon csodálkozna.
Irancisco de Zurbarán: MaJonna cs|//ag|oszotóva/
(16S8÷1664 közöll)
A propozlcio ma
A mai lrásos és eleklronikus sa|loban is lalálkozunk az eposzok propozlcio|ának ulod|ával.
A hlrek, ludosllások, u|ságcikkek gyakran kezdódnek elózeles larlalmi összefoglaloval, ugyne-
vezell leaddel. A ,leadº (e|lsd: lld) ugyan ugy diohé|ban larlalmazza az egészel, minl az
A Z L P O S Z I H A C ¥ O M A N ¥ ÷ L P O S Z I N D Í 1 A S O K 29
eposzok indllása. Lzek az elózeles larlalmi összefoglalok az lroll sa|loban állalában más,
fellúnóbb belúllpussal vannak szedve. Iunkcio|uk részben a ñgyelemfelkellés, részben az,
hogy segllenek az olvasonak eldönleni, hogy a cikk egészére, az elózeles összegzésben nem
szerepló részlelekre is klváncsi-e. Ilyen elózeles összefoglalokkal nemcsak a napilapokban, ha-
nem a helilapokban és a ludományos ismereller|eszló folyoiralokban is lalálkozhalunk. 1ömör-
ségükben és ñgyelemkelló |ellegükben a músoru|ságok szlnházi és ñlmismerlelói is rokonai az
anlik propozlcioknak, sól bizonyos szemponlbol a lelevlzio és a mozik músorelózelesei, a|ánloi
is. Ugyanakkor a lelevlzios és ñlmelózelesek szerkeszlésmod|a erósen különbözik az eposz-
indllásokélol és a sa|locikkek lead|eilól.
22. FigyeId meg és pontosan, részIetezó módon ismertesd egy teIevíziós mûsoreIózetes
egy fiImre, egy mûsorra vonatkozó részIetét!
a) Mire összponlosll egy ilyen elózeles, milyen részlelekel ragad ki, mulal meg a músora|ánlo, mil
hangsulyoz a narrálor (ha van)¹


b) Mil ludunk meg belóle, mil nem¹


c) Miben löbb, miben kevesebb egy ilyen elózeles egy cikk elózeles összefoglalo|ánál vagy indl-
lásánál¹


23. IöItsd ki a kiIépókártyát!
(1) Melyik lelszell leg|obban az olvasoll eposzi bevezelók közül¹ Iogalmazd meg, miérl lelszell,
és a löbbi miérl nem annyira!




(2) Melyik állllással vagy állllásokkal érlesz egyel leginkább¹ Karikázd be a belú|elél!
a) Az okori eposzok bevezeló|él nehezebb voll olvasni, minl a késóbbiekel, pl. Zrlnyi, Csokonai,
Arany }ános vagy Varro Dániel szövegél.
30 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
b) A különbözó korokban lroll eposzoknak nagy|ábol hasonlo voll a nehézségi foka olvasás,
érlhelóség szemponl|ábol.
c) Arany }ános Toldi|ának Llóhang|a szerinlem felfoghalo eposzi bevezeléskénl is.
(3) Mi okozla a legnagyobb nehézségel az eposzi szövegek olvasásában¹


(4) Iogalmazd meg, hogy szerinled hogyan kapcsolodnak az eposzok bevezelései a mai
hlrekhez!





(S) Mennyire sikerüll bepillanlásl nyerned a lro|ai háboru elózményeibe¹ Mil volna még |o meg-
beszélni, megludni erról¹





2 . A Z O D Ü S S Z E I A 9 . £ N £ K £
A Z L P O S Z N ¥ L L V L L S A Z L P O S Z I K L L L L K L K
1ro|a elfoglalása ulán a görög hósök hazaindullak. Közülük nem egyre kalandos lengeri ul,
ollhon pedig ismerellen veszélyek várlak. Ilyen voll Odüsszeusz is. Ó llz évi bolyongás ulán
érkezell haza, Ilhaka szigelére. Llóször az ulazásrol, a lengerról beszélünk, azlán elkezd|ük
olvasni az Odüsszeia 9. énekél. Lbben Odüsszeusz vendégláloinak, a phaiákoknak mesél az
ul|árol. Lnnek kapcsán lovább ismerkedünk ma|d az eposz nyelvével, múfa|i kellékeivel és
hósével, Odüsszeusszal.
Ma|d még három énekel olvasunk el (a 10÷12. énekig), ezekben Odüsszeusz folylal-
|a és befe|ezi mesé|él, s a phaiákok ugy dönlenek, hogy hazasegllik vendégükel. A négy
ének alap|án már sok mindenl ludni fogunk Odüsszeuszrol. Ls lalán kedvel kaplok ahhoz,
hogy elölról kezdve az eposzl megismerked|elek 1élemakhosszal, Odüsszeusz ñával, Kalüp-
szo nimfával, a szerelmével, kalandos ulazásával a phaiákok föld|ére s végül hazalérésével
Ilhakára.
1. lsméteIjük át, amit a trójai mondakörbóI és az ÍliászróI az eIózó órákon megtanuI-
tunk!
2. ldézz feI egy aIkaImat, amikor több napra, hosszabb idóre eImentéI hazuIróI! Mit
éreztéI eIutazás eIótt!


3. PróbáId egymáshoz kapcsoIni, majd küIönváIasztani a következó fogaImakat!
veszé/j, |a/anJ, |||/vás, µto|a|é|e/, |oc|áza|, |/sét|és, |á|ot, va|meto
(Végiggondolásukhoz készllhelsz pokháloábrál.)
32 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
4. ldézd feI azokat az oIvasmányaidat, ameIyekben a fóhós utazása döntó szerephez
jut! MeIyik voIt a kedvenced ezek közüI!



S. Hogyan mozdította meg a tenger a meIIette éIó emberek képzeIetét! Gyûjts eddigi
ismereteid aIapján a tengerhez kapcsoIódó hiedeImeket, meséket, mítoszokat!





6. Keress hasonIóságokat a tengeri történetek tengere és a magyar népmesékben
szerepIó erdó között!



7. OIvasd eI a 9. ének eIsó 38 sorát odáig, hogy ,IrójábóI útnak eredtem", majd oIdd
meg a feIadatokat!
a) Ioglald össze, amil olvaslál! Iogalmazd meg, mi okozoll nehézségel olvasás közben!






b) 1egyél fel kérdésekel a szövegról! Például: Miérl hlv|ák éneknek a fe|ezelel¹ Ki lehel a dalos
ember, akire Odüsszeusz ulal¹ Ami egyszer Ilhaké, miérl Ilhaka máskor¹
Lzulán beszéld meg lanároddal, oszlálylársaiddal, hogyan lehel az eposz olvasása közben
felmerüló kérdésekre válaszl kapni!
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 33




c) Olvasd u|ra a szövegrészl, és emeld ki azokal a szavakal, kife|ezésekel, amelyek |elenlé-
sében bizonylalan vagy (pl.: szlnbor, löllögeló, ,népednek leg|elesebb|eº)! ßeszél|élek meg
ezek |elenlésél!


d) Írd ki a szigelek neveil, és keresd meg ókel a lérképen! Melyikel nevezi Odüsszeusz hazá|á-
nak¹


e) Keresd ki a személynevekel is! Mil ludsz meg roluk innen¹


f) Írd a sorok mellé a megfeleló|ükel, és olvasd össze a kapoll szavak kezdóbelú|él! Mil
kaplál¹
÷ égilakok:
÷ a város, ahonnan Odüsszeusz hazaindull:
÷ Odüsszeusz ollhona nyugalra néz, vagyis „néz a ...”:
÷ Odüsszeusz vendéglálo|a, a phaiák nép királya:
÷ egy islennó, aki visszalarlolla Odüsszeuszl, merl azl akarla, hogy a fér|e legyen:
÷ a szigel, ahol Kirké lakoll:
g) Milyen helyzelben kezd mesélni Odüsszeusz¹ Segllségül néhány szo: nagyuram, dalos em-
ber, vendég, dusan rakoll aszlal, kérdesz, zokogok...



h) }elöld azokal a sorokal, amelyek arrol szolnak, mennyire szereli Odüsszeusz a hazá|ál!
8. HaIIgassátok meg a kétperces kiseIóadásokat arróI, mi történt eddig az eposz eIsó
nyoIc énekében. FigyeIjetek közben arra, hoI játszódnak az egyes énekek, kik a Ieg-
fontosabb szerepIói, és mit ábrázoI a rajzocska, ameIyet a társatok készített róIa!
34 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
A HLL¥SZÍN
A ION1OSAßß
SZLkLPLÓK
MI LA1HA1O
A kA}ZON¹
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
SZAßO AkPAD: ODÜSSZLUSZ KALAND}AI (kLSZLL1)
Az egyszemú oriás
Mind|árl az indulásnál szélváll a görög sereg. Lgy része Agamemnonnal, más része Meneláosszal
larloll. De nem lell könnyú hazalérése egyiküknek sem. A hosszu, llzéves oslrom ulán rengeleg
szenvedés várl a leglöbbre még az ulon is.
Leglovább éppen annak a görög hósnek az ul|a larloll, aki az oslrom lizedik eszlende|ében bevelle
ravasz cselével a váral. A várdulo, leleményes nagy Odüsszeusz voll ez. Már minden ba|lársa régen
visszalérl hazá|ába ÷ ha nem puszlull el közben az ulon ÷, amikor ó még mindig nem |uloll vissza Ilhaká-
ba. Merl az ó hazaérkezése bizony csak u|abb, hosszu, llzeszlendós vándorlás, bolyongás ulán sikerüll.
Odüsszeusz lizenkél ha|oval indull el 1ro|a alol, hogy visszalér|en Ilhaka szigelére. Ugyanennyivel
|öll el hazulrol llz eszlendóvel ezelóll, hogy segllsen elfoglalni a váral. Mikor visszaindull a lro|ai vár
füslölgó rom|ai alol, megvoll még mind a lizenkél ha|o|a. De mire llz év mulva hazaérl, egyellenegy
sem maradl belóle. 1ársail is mind elveszllelle ulközben. Csak ó maga lálla viszonl bolyongásainak
lizedik évében édes hazá|ál, Ilhakál. De még ó is idegen bárkán, mások |ovollábol érl csak haza.
Llsó ul|a Odüsszeuszl a lro|ai vár elfoglalása ulán a kikon népnek Iszmarosz nevú városához
ville. Lzek a kikonok llz eszlendón ál lámogallák 1ro|ál a görögök ellen. Lllenségeik vollak lehál
Odüsszeuszéknak, és ók ugy gondollák, hogy mosl, miulán elfoglallák már 1ro|ál, bosszul állnak a
kikonokon. Számllollak közben arra is, hogy még nagyobb hadizsákmányra lehelnek szerl, ugy in-
dulnak ma|d csak vissza Ilhaka felé. Az Iszmarosz nevú városl hamar el is foglallák. Nem klméllek
senkil Odüsszeusz emberei, szedlék a sok zsákmányl, és ugyanugy bánlak Iszmarosszal, minl az
elfoglall 1ro|ával. Odüsszeusz, aki ekkor már szerelle volna mérséklelre blrni embereil, csak annyil
ludoll elérni, hogy megkegyelmezlek legalább Phoibosz Apollon islen pap|ának, a kikon Maronnak
meg egész háza népének. De nem is bánla meg késóbb Odüsszeusz, hogy megmenlelle a csuf
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 35
halállol legalább ezl az egy családol. Merl a hálás Maron adoll neki érle sok szép a|ándékol. 1öb-
bek közöll kapoll lóle egy halalmas lömlóben csodálalos halásu, nagyszerú borl. }o használ velle
Odüsszeusz ennek a bornak késóbb, amikor meglálogalla barlang|ában az egyszemú oriásl.
Amikor meg elfoglallák már Iszmarosz városál, Odüsszeusz inlelle embereil, hogy száll|anak
gyorsan ha|ora, és men|enek lovább, merl megbánhal|ák még ezl a hirlelen gyózelmel. De az os-
lobák nem hallgallak reá. Leváglák a parlon a sok görbe szarvu, csámpás ökröl, és nagy lakomál
csaplak. kengeleg borl is illak rá. Közben meg azok a kikonok, akik elmeneküllek elólük, föllár-
mázlák a szomszédos városokal mind. }öll azlán másnap ha|nalban egy nagy, erós hadsereg, és
ra|laülöll Odüsszeusz gyanullan láborán. ßizony Odüsszeuszék azl se ludlák, merre szalad|anak.
Csak nagy nehezen sikerüll elérniük a ha|okal, hogy sielve elvonul|anak a lengeren. Megvoll ugyan
még ill is mind a lizenkél ha|o|uk, de bizony ekkor már sok emberél elveszllelle Odüsszeusz.
}öll azlán reá|uk a lengeren egy iszonyu nagy vihar. Három napig dühöngöll az északi szél szörnyú
zivalarral. Oldall dólve hányodlak a ha|ok a háborgo lengeren, a vilorlák meg össze-vissza sza-
kadozlak, be kellell vonni ókel, hogy egyállalán megmarad|anak valamiképpen a ha|ok.
Harmadnapra kiderüll az idó, de ekkor |oformán már azl se ludlák, hol |árnak. Még u|abb llz
napig bolyonglak cél és irány nélkül a kiellen lengeren, mlg végre kivelódlek a loluszevók föld|ének
parl|ára. Kissé megkönnyebbüllen szálllak ill ki a ha|obol. Hamar ellállák magukal elegendó ivovlz-
zel, ellek egy kevesel, és azon vollak, hogy kipihen|ék magukal egy kissé a szárazon.
Odüsszeusz meg elküldle hamar három emberél, nézzenek szél, miféle nép él ezen a vidéken,
és hozzanak hlrl roluk. De bizony ezek hárman nem lérlek vissza a ha|ohoz soha löbbé ÷ maguklol.
A loluszevók ugyan nem bánlollák, még csak nem is larlollák ókel vissza erószakkal. Sól, inkább szlves
barálsággal fogadlák mindnyá|ukal, és megklnállák ókel |olzú, mézédes, csodálalos illalu lolusszal.
Nem voll ebben semmi gonoszság a részükról, hiszen maguk is mind csak azl ellék, a gyönyörú
lolusznak nagyszerú virág|ál, gyümölcsél.
De |a| voll mégis annak az idegennek, aki meglzlelle ezen a kies szép vidéken a harmalos lolusz
gyönyörú virág|ának drága gyümölcsél! Merl bizony nem akarl az ilyen soha löbbé még egyszer
ha|ora szállni, nehéz, gyölrelmes lengeri ulon visszamenni oda, ahonnan elindull. Lgyszerre meg-
feledkezell hazá|árol meg arrol, hogy ollhon vár|a a család|a, örökre oll akarl csak maradni a
loluszevók közöll, hogy élvezze mindig a nagyszerú lolusz mézédes lzél.
Így |árl Odüsszeusz három lársa is. ßeálllak ók is a loluszevók közé, szedlék és ellék a loluszl,
nem löródlek azzal, miérl küldle ókel a vezérük, vissza se fordullak löbbé a ha|okhoz.
Csakhogy Odüsszeusz, amikor megludla, hogy miérl nem lérnek vissza az emberei, hamar ulá-
nuk küldöll még egynéhány markos legényl, vaslag kölelekkel. Ugy hozalla vissza ókel erószakkal.
Odakölözlelle mind a hármal az evezópadok alá. A löbbinek meg megparancsolla, hogy száll|on
gyorsan ha|ora mind, egy se idózzék lovább ezen a földön, azonnal indul|anak. Nem akarla, hogy
még löbben is meglzlel|ék a lolusz virág|ál, merl akkor mindnyá|an oll maradnak örökre. Még az voll
a szerencsé|e ugyis, hogy csak hárman koslollák meg a varázslalos halásu gyümölcsöl.
Azok meg hárman még egy darabig slrlak, |a|gallak az evezópadok alall, álkozlák Odüsszeuszl
meg a löbbiekel, hogy nem hagy|ák már ókel loluszl enni, pedig csak lzlelnék meg ók maguk is,
mind|árl másképp gondolkoznának! De azlán pár nap mulva lassankénl csak megfeledkezlek a
lolusz lzéról, és akkor már hálásak is vollak azoknak, akik megmenlellék ókel.
A kövelkezó kalandol maga a leleményes Odüsszeusz mesélle el késóbb lgy:
Messze |árlunk már a loluszevóklól, amikor ha|onk egyszerre csak az egyszemú oriások, a
küklopszok föld|éhez érkezell. Lzek a küklopszok nem emberek, hanem oriások. Olyan nagyok,
minl egy halalmas, égbe meredó hegycsucs, és csak egy szemük van a homlokuk közepén, de ez
azlán akkora, minl egy |o nagy lál. A küklopszok oriási barlangokban élnek. Mindegyiknek megvan
a maga barlang|a, ide ha|l|a eslénkénl a birka- meg kecskenyá|al ÷ merl nappal a küklopszok künn
36 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
legellelik állalaikal a szabadban. Lslére azlán hazaha|l|ák a birkál meg a kecskél, belerelik ókel
a barlangba, és maguk is közé|ük bu|va alszanak. Lgymással a küklopszok nem sokal löródnek. Vad-
emberek ezek, még házal se épllenek, nincsenek ha|oik, és nincsenek szerszámaik. Még a földel
se szánl|ák föl, és nem velik be soha semmivel. Llég nekik a vadon lermó gyümölcs, meg az állalok
husál eszik, és le|él isszák. Iöld|ük, a hegyes-völgyes Oriásország lul van heledhél országon meg
a ködös lengeren, messze-messze, ahol a madár se |ár, ma|dnem a világ végén.
Hál ide velódlünk mosl ha|oinkkal egy koromsölél, csillaglalan é|szakán. Azl se ludluk, merre
|árunk, csak azl érezlük, hogy ha|oink szárazra fulollak és megálllak. Iáradlan, lapogalozva száll-
lunk ki a ha|obol, minlhogy pedig földel érezlünk a lalpunk alall, lefeküdlünk, és hamarosan el
is aludlunk. Másnap reggel azlán, ahogy megvirradl, csodálkozva lálluk: milyen gyönyörú szép
szigelre érkezlünk. Voll azon a szigelen minden, amil szem-szá| megklván: kövér, fekele föld,
amelyben megleremne a nagyszemú buza, szóló meg gyümölcs, akadl oll édesvizú liszla forrás is
meg szép nagy, sudár, virulo nyárfák. Csak emberl nem lállunk egy leremlell lelkel se. De annál
löbb voll ill a vadkecske. Ugrállak, szaladgállak elóllünk, és mekeglek, akármerre menlünk. Nem
is nagyon féllek lólünk, lálszoll ra|luk, hogy még sose lalálkozlak emberrel. Hamar elóvellük hál
lársaimmal az l|al, és ele|lellünk belólük egypáral. Megnyuzluk, megsülöllük-fózlük ókel, és nagy
lakomál csaplunk a |olzú kecskehusbol.
Alkonyal felé azlán fölmászlam a szigel legmagasabb csucsára, hogy kikémlel|em a lá|al.
Nézegellem a lulso parlra, a küklopszföld felé, lálok-e belólük valamil. De akárhogy mereszl-
gellem is a szemem, nem lállam én biz egyebel, csak azl, hogy valami kékes füsl szálll hegyeik
felól a magasba. Alighanem lüzel raklak vacsorára ÷ gondollam magamban.
Harmadnap reggel azlán összegyú|löllem a lársakal, és megmondlam nekik: marad|anak ill
szép nyugodlan a szigelen, és vár|anak. Ln meg álmegyek ha|omon néhány barálommal a küklopsz-
földre, és megnézem, milyen emberek élnek oll.
Ugy is lell. Körülha|ozluk a szigelel, és kikölöllünk Oriásország parl|án. Kihuzluk a ha|ol
a szárazra, |ol elre|lellük a parlmenli súrúben, mi meg elindullunk a hegyek felé, oda, ahol az
oriások laknak. Délfelé |árl már az idó, amikor egy irdallan nagy szá|u barlanghoz érkezlünk.
Olromba, halalmas kövekból összeroll kerllés, valami oriási nagy udvarféle voll a barlang szá|a
elóll. De a|lonak még csak nyomál se lálluk. Szépen besélállunk mind a lizenkellen a barlangba.
Nem voll ollhon a küklopsz, üres voll a lanyá|a. Azaz ÷ dehogyis voll üres. Lállunk oll halalmas
nagy szárllokal, csak ugy rogyadozlak a sok sa|llol, lurolol. Meg voll abban a barlangban vagy
husz nagy-nagy akol is, |ol elkülönllve egymáslol mindenik. Az egyikben mosl szülelell kis bárá-
nyok bégellek, a másikban ñalal kecskegidák, a löbbiben meg nagyobbacskák. De mind csupa
ñalal |oszág, amil még nem ha|lanak legelóre.
Azl mond|a akkor az egyikünk: leg|obb lenne, ha |ol megszednénk magunkal luroval meg sa|l-
lal, és elha|lanánk a gödölyékel, nem várnánk meg, mlg haza|ön az oriás. De énnekem sehogy se
lelszell ez a gondolal. Ln bizony lálni akarlam magál az oriásl is. Hadd barálkozzunk össze vele.
Hálha még valami szép a|ándékol is kaphalunk lóle. Ollmaradlunk hál a barlangban, és hogy az idó
ne lel|ék hiába, lüzel raklunk, leváglunk egypár gödölyél, vellünk a lurobol meg a sa|lbol is |ocskán,
és nagy lakomál csaplunk. Még aludlle|el is illunk rá ÷ oll álll az egyik sarokban oriási dézsákban.
Llhamvadl már a lüzünk parazsa, és éppen kezdell söléledni odakinl, amikor megérkezell
az oriás. Ha|lolla maga elóll nyá|ál, a nóslényekel egyenesen be a barlangba, a hlmekel meg oda-
kinl zárla kerllés mögé. ße|öll azlán ó is. Nagy nyaláb fál, oriási szálfákal hozoll az egyik kar|án.
ßennünkel észre sem vell. Ledobla a fál a földre, és bizony akkorál dördüll, ugy zugoll, recsegell-
ropogoll az a sok nagy száraz fa, amikor a magasbol a földre hulloll, hogy mi i|edlen huzodlunk
az egyik sarokba, a sa|lárok mögé. ßizony ekkor már szlvesen ollhagyluk volna bucsu nélkül
az oriás barlang|ál, csakhogy nem lehelell ám! Merl a küklopsz, ahogy be|öll, fölemell egy iszonyu
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 37
nagy kövel ÷ huszonnégy ökrös szekér se mozdllaná azl ki a helyéból! ÷, azzal lorlaszolla el maga
mögöll a barlang be|áralál.
Mosl már bizony nem lehellünk egyebel, minl hogy megszeppenve összebu|lunk a sarokban,
és várluk, hogy mi lesz. Az oriás meg szép nyugodlan leüll, megfe|le a mekegó kecskékel meg
a |uhokal, és odaereszlelle mindenikhez a kicsinyeil. A le|el kél részre oszlolla. Az egyikel dézsák-
ba löllölle, hogy legyen innivalo|a, ha megszom|azik, a másikal megallalla, kisa|lolla, a lurol meg
fonoll kosarakba rakla. Még nem vell észre bennünkel, és azl sem lálla a bolond, hogy bizony |ol
megdézsmálluk a kamrá|ál. Mikor azlán készen lell a munkával, ugy lálszik, vacsorázni akarl már,
merl egyszerre lüzel rakoll. Iellobbanl a láng, és világos lell a barlangban. Mind|árl észre is vell
bennünkel, ahogy félve kucoroglunk a sarokban.
÷ Hál li meg hogy kerüllelek ide¹ ÷ kérdezle. ÷ Kik vagylok, és mil akarlok lólem¹
Minl mennydörgés a magas égben, ugy hangzoll durva beszéde. Azl se ludluk, hová legyünk
i|edlünkben, s ma|d megfagyoll ereinkben a vér, amikor lálluk, hogy felénk fordul csunya nagy
arcával az iszonyalos szörnyeleg. De én mégis összeszedlem a bálorságom, kihuzlam a derekam,
elóreléplem, és beszélni kezdlem:
÷ 1enger|áro görög ha|osok vagyunk ÷ mondlam. ÷ 1lz eszlendeig oslromolluk 1ro|a várál, és
mosl éppen hazafelé larlunk. De ellévedlünk a lengeren, idevelódlünk hozzád. Ll|öllünk hál, hogy
meglálogassunk, és a vendégeid legyünk. Lzérl arra kérünk mosl, le derék oriás, fogad| bennünkel
szlves barálsággal. Merl hisz |ol ludod magad is: Zeusz islen megbünleli a gonosz házigazdál, aki
rosszul bánik a hozzá beléró vendéggel!
Nagyol nevelell erre a szörnyeleg, és csufolkodva felell:
÷ ßolond vagy, le idegen, vagy lán nagyon messze lakol, ha azl hiszed, hogy mi, küklopszok
sokal löródünk a le Zeusz isleneddel! Mi bizony egy csöppel sem félünk a li isleneileklól, merl mi
még náluk is erósebbek vagyunk! Inkább arrol beszél| nekem, hol a ha|od. Hadd lud|am én is!
Lállam én már ekkor, hogy ellól a gazemberlól nem sok |ol várhalunk. Ha mosl még azl is
megmondom neki, hogy hol a ha|om ÷ nem lesz abbol semmi |o! Lzérl inkább ravaszul azl felel-
lem, hogy nincs már ha|onk. Összelörle a lenger vihara, mi magunk is csak alig vergódlünk ki
a parlra. Szerencséllen ha|olöröllek vagyunk mi, éppen ezérl segllsen ra|lunk valahogy, ha lud.
De erre azlán már nem is felell a gyalázalos oriás, hanem fölkell, odalépell hozzánk, és me-
gragadoll kellól a lársaim közül, csak ugy fél kézzel. Iöldhöz verle a fe|ükel ÷ minl ahogy mi az
aszlal lap|ához koccanl|uk a keménylo|ás hé|ál, amikor meglör|ük ÷, kilálolla azl a csunya nagy
szá|ál, és bekapla egyszerre mind a kellól. Csak ugy ropogoll a szerencséllenek csonl|a a fogai
közöll, és csurgoll a vérük a szá|án kélfelól.
Megrémüllünk erre az iszonyalos lellre, |a|galva, slrva szaladlunk a barlang másik sarkába, és
a ha|unkal léplük fá|dalmunkban. De az oriás nem löródöll már velünk, elég voll neki vacsorára
kelló közülünk. }o nagyol huzoll még rá az egyik dézsa le|ból, hogy leöblllse a lorkán a sok em-
berhusl, azulán lefeküdl aludni.
Ln meg akkor azl gondollam magamban, hogy kihuzom a kardom a combom mellól, odame-
gyek, és a hasába szurom ennek az alvo szörnyelegnek, hadd puszlul|on el, ha már ilyen kegyel-
lenül bánl velünk. De azlán mégsem merlem meglenni ezl. Merl ha meg is ölöm álmában ezl
a gyalázalosl, mi bizony élve soha ki nem |övünk a barlang|ábol. Merl egy olyan iszonyu nagy kóvel
zárla el a ki|áralol, hogy azl emberi eróvel elmozdllani nem lehel. Visszaduglam hál a kardom
a helyére, és vigaszlallam a lársaimal: ,1úr|ünk csak valahogy, barálaim, akárhogy fá| is a szlvünk,
ma|d én holnap kilalálom a mod|ál, hogyan szabadul|unk meg ellól a gonoszlol.º
Másnap reggel azlán az oriás, ahogy fölébredl, meginl megmarkoll kellól közülünk, és ugyan-
ugy megelle ókel, minl annak elólle esle a másik kellól. Lz voll a reggeli|e. Azlán könnyedén
félrelökle a sziklál a barlang szá|álol, kiha|lolla a nyá|ál, fülyörészve indull legellelni. De nem
38 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
hagyla ám nyilva a barlang ki|áralál, ugy, ahogy elózó nap voll, akkor, amikor mi érkezlünk
hozzá lálogaloba. Condosan visszailleszlelle azl az iszonyu nagy sziklál a helyére, hogy egy
parányi rés se marad|on, nehogy mi közben megszökhessünk, mlg ó nappal odakünn legellel.
Lkkor azlán én oll benn a barlangban ravasz lervel eszellem ki. Heverl oll az egyik akol mellell
egy szörnyú nagy, még zöld és nyers ola|fa dorong. Lppen akkora voll, minl valami nagy ha|onak
halalmas árboca. ßizlos a küklopsz hozla magával pár nappal azelóll, hogy ma|d ha kiszárad,
pászlorbolol farag|on belóle magának. Ln hál ennek a dorongnak a végéból leváglam egy |okora
darabol ÷ voll vagy hal lépés hosszu ÷, és meghagylam az embereimnek, hogy hánlsák meg |ol, és
farag|ák szép simára. Ln meg a végél |ol kihegyezlem a kardommal. Azlán lüzel raklunk, és addig
forgalluk a dorongol a lángban, mlg a hegye keményre edzódöll. Ma|d meg az egészel elre|lellük
a lrágyahalomba. Nem mondlam meg a barálaimnak, mire kell a dorong, csak sorsol velellem
velük: ki legyen közülük az a négy, aki segll nekem forgalni a dorongol, ha ma|d arra kerül a sor.
Lppen arra a négyre esell a sors, akikel magam is akarlam.
Azlán szlvszorongva várluk az eslél, amikor haza|ön a küklopsz. }öll is az, ahogy söléledni
kezdell odakünn. Iölemelle könnyedén a sziklál, és beha|lolla mind az egész nyá|al. Nem hagyoll
kinn ezullal egyellenegyel se. Ma|d meg elreleszelle mosl is maga mögöll a be|áralol, és leüll,
hogy megfe||e a kecskéil, |uhail. Amikor készen voll a munká|ával, összemarkoll mosl is kellól
közülünk, és ugyanugy vacsorázni kezdell, minl egy nappal azelóll. Csakhogy én meg elóvellem
gyorsan a boroslömlómel ÷ merl villük magunkkal azl is, amikor az oriás barlang|ába indullunk ÷,
és meglöllöllem liszla édes borral egy |o nagy kancsol szlnüllig. Csudálalos |o bor voll nálam
a lömlóben akkor. Nem lehelell azl ugy liszlán még csak meg se koslolni. Ha inni akarlunk belóle,
elóbb husz csésze vizel keverlünk egy csésze borhoz, csak ugy ihalluk. De bizony még lgy is
vigyáz nunk kellell vele, hogy meg ne árlson. Lbból a borbol löllöllem mosl liszlán egy |o nagy
kancsol lele szlnüllig. Azlán odaálllam vele a küklopsz elé, és lgy szollam:
÷ 1e oriás, igyál már egy kis borl is, ha már ilyen |ol megvacsorázlál! Lásd, ilyen borral voll
lele a ha|onk, mlg el nem puszlull a viharos lengeren! A|ándékba adom én ezl neked, hálha meg-
könyörülsz ra|lunk, és nem bánlasz már lovább!
Llvelle kezemból a kancsol, és egy ha|lásra kiilla az egészel, mind az ulolso cseppig. De na-
gyon lzlell ám neki!
÷ L|, de csudálalosan |o borod van, le idegen! ÷ mondla. ÷ Ad| még egy kancsoval, merl ilyen
|olzúl még sohasem koslollam. Ls mondd meg azl is, hogy is hlnak léged. Hadd lud|am, kilól kap-
lam ezl a |o borl. Ls hadd adok neked én is valami szép a|ándékol cserébe.
De bizony nekem se kellell sok bizlalás. Hamar meglöllöllem a kancsol még háromszor, és
odaadlam neki. Igya csak ki mind, hadd veszllse el az eszél egészen. Ma|d meg odaálllam elé|e,
és lgy szollam hozzá:
÷ Küklopsz, azl kérdezled az elóbb, hogy hlnak engem. No hál megmondom. Lngem ugy hlnak,
hogy Senkise. Lz az én becsüleles nevem. De mondsza hál le is: mil adsz nekem a|ándékba a |o
borérl, hálábol¹
Nagyol nevelell erre a részeg oriás:
÷ L| de különös neved van, le idegen! Senkise! Nos, megmondom én is, mil adok neked a|ándékba:
léged eszlek meg ulol|ára a lársaid közül! Lz lesz az a|ándék! Senkise lesz az ulolso, akil megeszek!
}ol röhögöll még ezen a lréfán, azlán megbillenl, hanyall esell, és ugy, ahogy voll, részeg álom-
ba merüll. Ln meg inlellem gyorsan az embereimnek. Kihuzluk hamar a dorongol a lrágya alol,
meglüzesllellük még egyszer a hegyél, és amikor már ma|dnem lángra lobbanl, |ol megmarkolluk
mind az ölen ÷ én álllam legelöl ÷, és odaszaladlunk vele a küklopsz fe|éhez. Megcélozlam vele az
oriás egyellen személ a homloka közepén, és nagy lendülellel beleváglam a dorong lüzes végél.
1ársaim meg mögöllem gyorsan forgalni kezdlék a dorongol. Ugy sislergell, gózöll akkor az oriás
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 39
kiégell szeme, minl ahogy gózöl és sislereg a lüzes vas, amelyel a kovács hidegvizes vödörbe dob.
Nagyol ordlloll erre a küklopsz, fölébredl, megragadla a dorongol, kiránlolla a szeméból, és egy
ha|llással messzire dobla magálol. Mi meg i|edlen bu|lunk a sarokba a dézsák mögé.
De fölébredl ám a szörnyú nagy ordllásra a löbbi küklopsz is a szomszédos barlangokban. Sza-
ladlak ezek mosl ide mind, és megálllak a barlang szá|a elóll.
÷ Mi ba|od van, Polüphémosz¹ ÷ kérdezlék lóle kinlról, merl hogy ez voll a neve a mi megvakl-
loll oriásunknak. ÷ Ki bánl léged¹ Ki akar megölni, hogy ordllasz a csendes é|szakában¹
÷ }a|, kedves barálaim, Senkise bánl, Senkise akar megölni engem! ÷ kiabálla nekik szörnyú
fá|dalmában. De amazok odakinl nem érlellék, mil akar mondani azzal, hogy Senkise bánl|a.
÷ No, hál ha senki se bánl, akkor ne ordlls olyan pogányul ÷ felellék. ÷ Hagy| békén bennünkel,
hadd alud|unk lovább. ßizlos meginl sokal ellél esle a lurobol meg a sa|lbol, azérl fá| a hasad!
Lzen mi nem segllhelünk! Csak lúr|ed békével! Lzzel azlán a löbbi küklopsz el is menl, ollhagyoll
bennünkel a barlangban.
Megvaklloll házigazdánknak meg eszébe |uloll, hogy mi ugyse lud|uk elhengerlleni azl
az iszonyalos nagy sziklál a ki|árallol, nem vagyunk mi ahhoz elég erósek. ße vagyunk hál zárva
a barlang|ába, és ó bosszul állhal ra|lunk, ha elég ügyes hozzá.
Lzérl odalapogalozoll a ki|áralhoz, könnyedén félrelökle a nagy kövel, és széllerpeszlvén
a lábail, leüll az a|loban. Azl várla, hogy ha ma|d megprobálunk kiosonni, kezébe kaparinlhal ben-
nünkel, és végezhel velünk. De én inlellem a barálaimnak, marad|anak csak szép csendben. Lgy
szol se szol|on egyikük se, merl ha meghall|a az oriás, egyszeriben odalalál hozzánk.
keggel felé azlán, ahogy megvirradl, nyuglalankodni kezdlek már az állalok, szerellek volna
kimenni a legelóre. Csakhogy nem voll, aki kiha|lsa ókel, merl a vak oriás még egyre azl lesle
az a|loban, hogyan foghalna meg bennünkel. Nekem meg egyszerre eszembe |uloll: hogyan
menekülhelnénk ki mindnyá|an abbol az álkozoll barlangbol. Hamar összefogdoslam lársaimmal
a legerósebb kosokal. Hármal-hármal kölöllem együvé, |o szorosan egymás mellé mind a hármal,
a hasuk alá meg odakölözlem az embereimel. Három-három kos vill egy-egy emberl. Ln magam
meg alábu|lam a legnagyobb kosnak a hasa alá, belecsimpaszkodlam a bundá|ába, |ol beleleker-
lem kezemel-lábamal a gyap|ába, és ugy várlam a szabadulásl.
Lgy idó mulva azlán az oriás elunla az állalok lürelmellen bégelésél, mekegésél. Ugy gondolla,
mégiscsak okosabb lesz, ha kiereszli ókel a legelóre, odalalálnak ezek maguklol is. Csak az voll
már neki a fonlos: nehogy mi kisurran|unk az állalok közöll.
Végiglapogalla hál mindegyikel, amikor kiereszlelle ókel a barlangbol. De csak nem velle észre
a kosok alall az emberekel. }ol bebu|lak a gyap|u közé. Ulol|ára maradl az a legnagyobb kos, ame-
lyiknek a hasa alall én magam re|lózködlem. Amikor nagy lassan lépkedve ÷ merl nehéz vollam
neki nagyon! ÷ ez is odaérl végre az a|loba, megszolall az oriás:
÷ Drága |o kosom, hál le miérl maradlál ulol|ára¹ Hiszen máskor mindig le vagy a legelsó, le
vezeled a löbbil is! Persze, mosl busulsz le is, siralod a gazdád! Merl megvaklloll engem az az
átkozott Senkise! Hiszen csak ludnál le beszélni, drága |o kosom! Ma|d megmondanád le nekem,
hová bu|l el mosl az a gazember!
Így beszéll az oriás, és közben nem is se|lelle, milyen közel |árl hozzám a keze, mlg a kos hálál
lapogalla.
Mikor azlán |o messze |árlunk már a barlanglol, kibu|lam a kos alol. Kioldozlam a lársaimal is,
és inlellem nekik, hogy csendben, de |o gyorsan ha|lsuk el magunkkal a küklopsz egész nyá|ál.
Hamar lemenlünk hál a lengerparlra, kiráncigálluk a ha|ol a bozolbol, vlzre laszllolluk, belerakluk
a |uhokal, kecskékel mind, mi magunk meg halkan evezni kezdlünk.
Messze |árlunk már a parllol, amikor mégsem állhallam meg, hogy vissza ne szol|ak az osloba
oriásnak, aki még mindig oll üll a barlang be|áralánál:
40 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
÷ 1e gyalázalos küklopsz, lám, ugye, megñzellem neked azérl, hogy fölfallad szegény lársaimal!
Ugy kellell neked, le hilvány, hogy elveszllsd a szemed világál! Hál hogy merled bánlani a hozzád
fordulo vendégel¹! Mosl bosszul álll ra|lad Zeusz meg a löbbi nagy islen!
÷ O, |a|, hál mégis megmeneküllél! ÷ kiálloll az oriás. Azzal fölkapoll egy halalmas sziklál, és
felénk dobla a lengerre, amerról a hangol hallolla. De szerencsénk voll, merl lul nagy lell a dobás,
éppen a ha|onk orra elóll esell a vlzbe a kó. Még lgy is akkora hullámol verl, hogy egyszerre
visszavelelle ha|onkal a küklopszparlhoz. Hamar megragadlam a csáklyál, ellöklem a ha|ol a parl-
lol, és u|ra evezni kezdlünk. Mikor azlán kélannyira |árlunk már, minl az elóbb, u|ra visszaszollam
az oriásnak. Hiába csilllollak, kérlellek a barálaim, hogy ne piszkál|am, ne ingerel|em lovább a ré-
müleles kezú szörnyel, merl még mindnyá|an meg|árhal|uk. De én nem hallgallam az okos szora,
pedig lalán |obb lell volna. Visszaszollam meginl:
÷ Küklopsz, ha egyszer megkérdezik lóled, ki voll a vendéged, ki vaklloll meg léged, nehogy azl
mondd nekik, hogy Senkise! Nem ugy hlnak engem! Odüsszeusz vagyok én, aki elfoglallam 1ro|ál,
meg léged is bolonddá lellelek. Láerlész az apám, Ilhakában lakom, oda megyek mosl is.
Még |obban megdühödöll erre a lehelellen szörnyeleg. Iölkapoll egy még nagyobb sziklál, és
ulánunk ha|llolla. De ez már csak a ha|onk mögöll esell a vlzbe. A hullám pedig, amil mosl velell
a lenger, visszaröpllell bennünkel egyenesen a lakallan szigelre, a löbbi ha|ohoz.
Így érl végel kalandunk az egyszemú oriással.
Kár voll Odüsszeusznak azzal kérkednie, hogy megvakllolla az osloba és gonosz oriásl,
Polüphémoszl. Igazuk voll azoknak, akik csilllollák, ne ingerel|e lovább a porul |árl szörnyelegel,
inkább örül|ön, hogy megszabadull lóle. Csakugyan |obb is lell volna, ha szollanul lovábbeveznek.
De Odüsszeusz nem hallgaloll az okos szora, és elbizakodollságában egyszerre kél sulyos hibál
kövelell el. Az egyik hiba abbol álloll, hogy elárulla igazi nevél a küklopsz elóll, azl, hogy ól valo|á-
ban Odüsszeusznak hlv|ák. Mosl már ludla a vak oriás, kin akar bosszul állani elveszllell szeme vi-
lágáérl, kil kell megálkoznia. Igaz, nem lalálla el a sziklával Odüsszeuszék ha|o|ál, de röglön ulána
ap|ához, a lenger islenéhez, Poszeidonhoz fordull, lóle kérle, hogy bünlesse meg Odüsszeuszl.
A lenger islene pedig meg is hallgalla ñának, a vak oriásnak a panaszál. Lllól kezdve nem lehelell
löbbé békés ul|a a lengeren Odüsszeusznak.
De még ennél is sulyosabb hiba voll az, hogy Odüsszeusz |ét|eJe||. Nem lelszell ez a kérkedés
magának Zeusz islennek sem. Llfordull Odüsszeuszlol, és ellól kezdve a ravasz és ügyes görögnek
nem voll már szerencsé|e. Kilúnl ez mind|árl akkor, amikor a szelek királyának, Aiolosznak a biro-
dalmába érkezlek.
9. Ha az Odüsszeia szövegét nagyon nehéz voIt oIvasni, eIóbb Szabó Arpád könyvébóI,
az Odüsszeusz kaIandjaibóI oIvasd eI "[ FHZT[FNé ÍSJ»T címû fejezetet. FogIaId
össze saját szavaiddaI, amit itt oIvastáI, s aztán kezdd eI oIvasni az Odüsszeia
9. énekét!






A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 41
10. MiIyen küIönbségekre ñgyeItéI feI az eredeti szöveg és Szabó Arpád toImácsoIása között!
a) Készlls vázlalol:
Szabo Arpád feldolgozása Az eredeli szövegfordllás





b) Honnan hová helyezi ál Szabo Arpád Maron megklmélésének lörlénelél, és szerinled miérl¹



c) Miról érzed ugy, hogy csak Szabo Arpádlol kaplál magyarázalol¹ Lllenórizd magad: mi az, ami
ezek közül valoban hiányzik az eredeliból¹ (Szabo Arpád Homérosz ludos kulalo|a voll, és
feladalának érezle, hogy minél löbb emberrel, közlük gyerekekkel megszerellesse Homéroszl.
Mindkél eposzl u|ramesélle: !toja| |á|otó és OJ0sszeusz |a/anJja| clmmel.)



11. Miért kezd eI meséIni Odüsszeusz!



12. Honnan hová tart az eposz hóse, és most hoI vendégeskedik!



13. Miért megy át Odüsszeusz a kükIópszok föIdjére!

42 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M


14. Miért visz magávaI bort!


1S. Miért nem szúrja Ie eIsó éjszaka a szörnyeteget!


16. Miért bizonyuIt jó ötIetnek, hogy úgy mutatkozott be az óriásnak: Senkise a neve!



17. Ki PoIüphémosz apja! Honnan tudjuk, hogy a kükIópsznak csak egy szeme voIt!


18. ßontsd részekre Odüsszeusz eIbeszéIését, és adj címet a részeknek! £zt a szerkezeti
vázIatot a következó órákon fogod tudni majd hasznáIni.




19. lrj Ie két áIIítást a 9. énekróI! Az egyik oIyan Iegyen, ameIy néIküI szerinted nem
Iehet megérteni a 9. ének történéseit. A másik oIyan, ameIy néIküI még jóI érthetó
a történet. £zután vitassátok meg egymás mondatait!




A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 43
AZ LPOSZI KLLLLKLK
Mlg a kövelek a loluszevóknél |árnak, ¸|0tge |ajo|´ vár|ák ókel a parl közelében. Az áldozal-
ra az ének végén Odüsszeusz ¸jo/á|vét|es |átsa|´ készülnek, pedig pihenónap|uk voll, és
lábvérl|ükel más fegyvereikkel együll a görög harcosok is csak ülközel elóll csalollák fel.
Ugy lálszik, ezek a |elzói modosllok szorosabban kapcsolodnak a szerkezel alaplag|ához,
szinle összeszoklak, és állandosull kife|ezésl alkolnak.
20. Keress még visszatéró jeIzóket, péIdáuI a hajó vagy a tenger szinonimái meIIé!
ha|o (bárka, gálya):
lenger (hab, vlz):
21. Keresd ki a szövegbóI Zeusz és Poszeidón jeIzóit! (kajzoId meg az egyik istent e
jeIzók aIapján!)
Zeusz:

Poszeidon:

22. KapcsoId a jeIzóket, tuIajdonságokat az istenekhez! £IöI, hátuI egy-egy jut mind-
egyiknek.
,bölcseszüº ZEUSZ ,nagyhlrú bicegóº
,pa|zslarloº PALLASZ A1HLNL ,ködbólszülelóº
,ezüsll|u nagyº POSZLIDON ,aranyvesszósº
,szépha|uº APOLLON ,Argosz megöló|eº
,földövezóº HLPHAISZ1OSZ ,villámszerelóº
,szépkoszorusº HAJNAL ,mosolyszerelóº
,bagolyszemüº HLkMLSZ ,messzehalo nagyº
,hlres múvúº APHkODI1L ,földlarlo kékha|uº
(Az eposzok szereplóihez kapcsolodo állando |elzók nem mindig nyelvészeli érlelemben vell |elzói
modosllok, hanem gyakran névszoi szerkezelek. Például: ,Pallasz Alhéné, pa|zslarlo Zeusz alya
lányaº, vagy ,Cerénia ba|noka Neszlorº.)
23. Mi jeIIemzó a fenti jeIzók nyeIvi formájára! Magyarázd meg, meIyik hogyan kap-
csoIódik az istenhez, és próbáIj típusokat megfogaImazni!



44 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M



24. Keress oIyan sorokat, ameIyek többször eIóforduInak az eIbeszéIésben!
Például: ,Onnan elóreha|ozlunk hál, keseregve szivünkben,
merl örömesl éllünk, de derék ñakal veszilellünk.º (103÷104. és S63÷S64. sor)




2S. Az eIbeszéIést itt-ott hasonIatok szakítják meg. FigyeId meg az aIábbi péIdákat, és
megfigyeIéseidet írd be a tábIázatba!
a) }elöld különbözó szlnnel a példákban a hasonlalok kél részél:
I. A lörlénelben szerepló esemény, lárgy vagy személy: az a dolog, amiról szo van ~ A HASON-
LÍ1O11
II. A lörlénelen klvülról vell kép, amely szemlélelessé leszi azl, amiról szo van ~ A HASONLÍ1O
b) Írd le, hogy az egyes példáknál mi a megidézell világ, a lörlénelen klvülról vell kép!
A HASONLA1 A MLCIDLZL11 VILAC
|a kikonokrol:] ,}öllek ezek, minl |ó a levél, a virág,
ha lavasz kél...º (S1.)
A lavaszi lermészel
,koppanl lermelü szörny, nem olyan, minl buza-
fogyaszlo / férñ, hanem minl erdós hegy csucs,
égbemagaslo / bércek leglele|én, mely a löbbi
fölöll kimagaslik.º (190÷192.)
,Ma|d elzárla a nyllásl roppanl kóvel, amelyel / |ol
a magasba emell: de huszonkél négykerekú |o /
földi szekér sem mozdilaná el amazl a helyéból...º
(240÷242.)
,egybefogoll kellól, s valaminl kulyakölyköl, a
földhöz / verle.º (289.)
,s minl a hegyekben / nóll vad oroszlán, milse
hagyoll meg.º (292.)
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 45
,könnyeden elmozdllva a sziklál, / azlán vissza,
mikénlha legezre fedól lesz az ember.º (313÷
314.)
|az ola|fa-dorongol] ,mi |ol megnézlük: olyan voll,
/ minl amilyen nagy árboca széles barna ha|onak,
/ huszevezósnek, mely lerhével |ár|a a lengerl...º
(321÷323.)
,Minl amidón a kovács nagy fe|szél, szörnyü sze-
kercél / edzeni márl a hideg vlzbe, s hallalszik a
vasnak / hangos |a|szava, merl nagy eról kap a
|o vas: / néki ola|fa dorong körül ugy sziszegell
szeme akkor.º (392÷39S)
c) ßizlosan fellúnl már, hogy mennyire hosszuak, részlelesek ezek a hasonlalok. Iogalmazd meg,
hogy szerinled mi lehel ennek a cél|a, a halása!
Ha segll, hasonlllsd össze a fenli példákal egyszerúbb és rövidebb hasonlalokkal, pl. vigyorog,
minl a vadalma, vagy ravasz, minl a roka! (Miérl volna más lgy: ravasz, minl a roka, mely a vad
erdóben él, és é||el csellel e|li el zsákmányál.¹)




d) Ha az egyes példákban összehasonlllod a hasonlllollal a megidézell világgal, akkor a hason-
loság mellell milyen ellenlélel, feszüllségel ludsz felfedezni közöllük¹



26. IaIáIj ki áIIandó jeIzóket két-három osztáIytársadra (esetIeg tanárodra vagy más
közös ismerósötökre)! HasznáId feI azt, amit az áIIandó jeIzók nyeIvi feIépítésében,
típusaiban megfigyeItetek!
Lzulán olvassálok fel egymásnak a |elzókel, és lalál|álok ki belólük, kire gondoll a
másik!




46 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
27. lrj eposzi hasonIatokat vaIamiIyen hétköznapi heIyzethez, eseményhez! Például:
÷ Megszolal az ora végél |elzó csengó.
÷ Meglálod a büfénél azl a lányl vagy ñul, aki lelszik neked.
÷ Háromponlosal doblál a kosárlabdában.







28. lrj éIménybeszámoIót egy osztáIykiránduIásróI vagy más együttIétetekróI úgy, hogy
az osztáIytársaid »MMBOEÍKFM[åLLFMszerepeInek az eIbeszéIésedben!
29. Odüsszeusz a 9. énekben három kaIandját meséIi eI: a kikónok, a Iótuszevók és a
kükIópszok föIdjén történteket.
Lmel| ki hasonloságokal abban, ahogyan megérkeznek az ismerellen földre, illelve abban,
ahogyan ulnak indulnak onnan! (Segllségül: a kövelkezó részlelekel hasonlllsd össze:
39÷63. sor, 82÷104. sor, 142÷16S. és S43÷S66. sorok!)






30. OIvasd eI azt a négy éneket, ameIyben Odüsszeusz eImeséIi boIyongásait (9-12.
ének)! OIvasás közben az aIábbi szempontokra figyeIj!
a) Készlls vázlalol az ulazás állomásairol!




A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 47


b) Milyen helyszlneken |ár kélszer Odüsszeusz¹ Iigyel| meg különbségekel a kél alkalom közöll!






c) Miérl megy el Odüsszeusz az alvilágba, és oll milyen élmények érik¹






A HOMLkOSZI N¥LLV ISML1LÓDÓ LLLMLI LS AZ LPOSZI HASONLA1
Az eposz szövegél olvasva gyakran van olyan érzésünk: ezl már olvaslam, olyan ismerós.
Az isméllódó eseményekel (például ha|nalodik, a ha|osok ulnak indulnak) visszaléró sorok
fe|ezik ki. A szereplók és minden gyakoribb dolog neve mellell |elzók isméllódnek, amelyek
annyira hozzá|uk kapcsolodnak, hogy a név gyakran el is maradhal (pl. ¸Szo/| |onjotogve.
meg |s |a//ga||a a |é||aju |s|en´ S36.). Lzek az ALLANDO }LLZÓK. A |ellemzó helyzelben
isméllódó szavakal, állandosull kife|ezésekel, visszaléró sorokal pedig összefoglalo néven
IOkMULAKNAK nevezzük. A homéroszi eposzok szövegének közel egyharmada ilyen ál-
landosull formulakincs. A szobeli elóadás ugyanis nem engedi meg elóado|ának a |avllo-
csiszolgalo kidolgozásl, s hallgalo|ának sincs mod|ában visszalapozni: az eposz nyelvének
kész elemei mind az alkolás, mind a befogadás folyamalál könnyllellék.
Az eposzok szövegének |ellemzó|e a hosszu hasonlal is, amely löbb soros lehel akár, és
olyan, minlha önállo élelre kelne. Az Íliász háborus világában állalában a béke képei |elen nek
meg ezekben az LPOSZI HASONLA1OKßAN: lermészeli kép, vadász|elenel, pászlorkodáshoz
vagy más meslerséghez kapcsolodo élelkép. Az Odüsszeiában kisebb szerepel kapnak a
hasonlalok. A végsókig kimerüll Odüsszeusz például lgy huzza meg magál egy ismerellen
szigelre érve a bokor al|án: ¸M|n| am|Jon µatazsá| a so|é| |amuva/ |e|a|atja,/ messze |a-
|átszé/en, szomszéJ|o/ |ávo/, az em|et,/ s otz| a |0z magvá|, másu|| |ogj |étn| ne |e//jen,/
ógj |a|atozo|| /om||a/ OJ0sszeusz.´ (S. ének, 488÷491.)
48 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
31. Mennyire nehéz Homéroszt oIvasni!
Llóször valoszlnúleg nem könnyú, pedig Devecseri Cábor fordllásál nagyon |onak larl|uk.
Nehezllheli a verses forma, a ler|edelem, a háromezer évvel ezelólli világ és a miénk közöl-
li kullurális különbségek. Az egyik lanács, amil kezdó Homérosz-olvasonak adhalunk, az,
hogy ne löreked|él arra, hogy mindenl érlsél a szövegben. Iigyeld a mesél, meg ami felkelli
az érdeklódésed: Homérosz gondoskodik arrol, hogy ami igazán fonlos, azl magyarázallal
vagy isméllésekkel a ludomásodra hozza. Az ill kövelkezó feladalsorl mégis olyan példákbol
állllolluk össze, amelyekben valamilyen ÷ a mi nyelvhasználalunklol elléró ÷, Homéroszra
viszonl nagyon |ellemzó szemlélel |elenik meg. Ha ezekel megcsinálod, lalán ismerósek
lesznek ezenlul a hasonlo megoldások, de igazábol nincs |obb lanács, minl ÷ olvasni.
A) Ie|ezd ki egyszerúbben a körüllrásos kife|ezésekel!
Példa: ,szél és kormányos villék csak a bárkál.º (78.) ~ a ha|osok nem evezlek
,megludakol|ák, hogy mlly buzafogyaszlo férñak élnek e földön.º (89.)

(a szigel) ,emberlól özvegy, mekegó kecskékel elel csak.º (124.)

,Kik vagylok, merról |ár|álok a lengeri ösvényl¹º (2S2.)

(a küklopsz a borrol:) ,csakhogy ez ill neklárnak csöpp|e meg ambrosziának.º (3S9.)

,Hál mi ba| érl, Polüphémosz, mondd, hogy eképpen üvöllesz
ambrosziás é|ben s lólünk elorozlad az álmol¹º (403, 404.)

ß) Mil |elenl, kivel kapcsolalban hangzik el az énekben¹ Válaszodal lrd a sor mellé!
,ki ezernyi cselról elhlrhedlem, s a hlrem fölhal az égig.º (20.)
,Megszenlell lörvényük nincs...º (112.)
,szila| ember |ön, nagy eró vérl|ével övezve.º (214., S14.)
,lehelellenség nyúgözle le lelkünk.º (29S.)
,1ársak, Senkise öl meg csellel, senki eróvel.º (408.)
,O |a|, rég meg|osoll végzel lell be ma ra|lam.º (S07.)
C) Huzd alá az alábbi részlelek alanyail! Lrlelmezd az idézelekel, és fogalmazd meg segllségükkel
az islenek szerepél a lermészelben és az emberi világban!
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 49
,Am mikor Leliosz ha|loll a lulok-kifogásra...º (S8.)
,Ls hogy a rozsásu||u Ha|nal kéll ki a ködból...º (1S2., 170., 437.)
,S nimfák, pa|zsos Zeusz lánysar|ai, sok hegyi kecskél
úzlek elénk, hogy a lársak lud|anak oll lakomázni.º (1S4÷1SS.)
,lán sikerül bosszum, s diadall ad nékem Alhéné.º (317.)
,az islenség nagy merszel fu|l kebelünkbe.º (381.)
,Hál oda érl a ha|onk, valamely islen vezelell lán
ál a sölél é|en, hisz nem lálhalluk a földel.º (142÷143.)


D) Keresd meg a szövegból, hogy ki beszél!
,csavaros szavaimmalº (282.)
,mézes szokkalº (363.)
,szárnyas szavaikkalº (409.)
,szuro szavaimmalº (474.)
,édes szokkalº (493.)
Magyarázd meg, vagy érzékellesd felolvasással, mil |elenlhelnek ezek a kife|ezések!
£) Iogalmazd meg, miérl érdekes a kövelkezó részlelekben a sz/v, az elme, a lélek, az ész szavak
használala!
,csakhogy az én szivemel kebelemben meg nem igézlék.º (33.)
,elmé|ük féli az islenl.º (176.)
,merl hós lelkem se|lelle elóre...º (213.)
,Lzl mondlák, de viléz lelkem nem ügyell a szavukra...º (S00.)
,sem igazságol, sem lörvényl nem lud a szlve.º (21S.)
,Így szoll: és elakadl kedves szlvünk dobogása...º (2S6.)
,Szoll puhalolva, de bölcs eszemel nem ludla becsapni...º (281.)


A MLCLkKLZLS VISSZA1LkÓ LLLMLI LS A 1OPOSZ IOCALMA
Az elbeszélés szinl|én is vannak isméllódó |elenelek, amelyek bizonyos elemeikben hason-
lllanak egymáshoz, de kife|lésük, részlelgazdagságuk vállozo. Ilyen visszaléró |elenel pél-
dául, amikor a ha|osok ismerellen földre érkeznek. Mi lörlénik¹ Parlol érnek, és kihuzzák a
ha|ol ÷ fölfedezik a környékel ÷ zsákmányl e|lenek és oszlozkodnak ÷ lakomáznak ÷ lovább-
indulnak ÷ örülnek vagy szomorkodnak. A kikonoknál a mérléklelen lakomál élelhalálharc
köveli, a loluszevóknél a felderllók kaland|a és megmenlésük áll a középponlban.
S0 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
Odüsszeusz leghosszabban elbeszéll lengeri kaland|a a küklopsz-kaland, ill elóször egy kisebb
szigelre érkeznek, mely hosszu lelrásban |elenik meg a szemünk elóll, s a kaland csak másnap,
a lulparlon vár|a a ha|osokal. Ide külön kell álkelni, ma|d a vezérha|obol is csak egy maroknyi
csapal indul el az ismerellen földön. Nagy nehezen szabadulnak csak, de a zsákmány és a la-
koma nem marad el. Lgy |elenel visszaléró elemeinek ismerelében még érdekesebb lehel lehál
egy-egy részlel olvasása: mi marad el, mi válik fonlossá, és mi lörlénik máskénl az adoll részlel-
ben¹ A megérkezés |elenele például egészen regényes a phaiákok szigelén (6. ének), mesebeli
Kirké szigelén (10. ének, 133÷3S7.) és megindllo Ilhakában (13. ének, 93÷310.). Az isméllódó
elemekból felépüló |elenelel 1OPOSZnak nevezzük. (A görög szo |elenlése: hely, ismerós hely,
,közhelyº. 1ágabb érlelemben minden irodalmi hagyo mányl lgy nevezünk.)
Az eposz lehál mind a nyelv, mind a cselekményszövés szinl|én is a szá|hagyományban
kialakull alapformák variálására épül. A formulák és loposzok segllségel nyu|lanak az ének-
mondásban, és a vállozalosság eszközeivé válnak.
32. Keresd ki azt a részIetet, ameIyben vaIamiIyen múItbeIi eseményróI van szó, vagyis
ameIy megeIózte az itt eIbeszéIt kaIandokat! Szerinted mi a szerepe! Mit gondoIsz,
eI Iehetne-e hagyni! Hova Iehetne átheIyezni! (lndokoId is a váIaszaidat!)





33. A kükIópszon vaIó gyózeImet egy tömIó küIönösen erós vörösbor tette Iehetóvé,
ameIyet Odüsszeusz eIóreIátón magávaI vitt a kaIandra. A bort egy kikón paptóI,
MaróntóI kapta ajándékuI azért, mert ót és csaIádját megkíméIték. Mit jeIenthet
szerinted az, hogy a rabIókaIandon szerzett kincsekbóI éppen ez menti meg most
az éIetüket!





34. A múItbeIi kitérók meIIett eIóreutaIások, sejtetések is jeIIemzik a homéroszi eIbeszé-
Iést. lIyen péIdáuI a 230. sor. Odüsszeusz az imént gyózte meg társait a maradásróI,
de még nem tudhatják, ki Iakik a barIangban. ,)aj, nem voIt kedves, mikor eIjött, em-
bereimhez!" - mondja, aztán áIdoznak, sajtot esznek, és a kükIópsz csak ezután jön.
OIyan doIogróI Iebbentette feI a fátyIat, amiróI ó akkor, a cseIekménnyeI egy idóben
még nem tudhatott, haIIgatói most, az eIbeszéIés idejében még nem tudhatnak.
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 51
a) Készül| fel egy hélköznapi esel elmondására ugy, hogy elhelyezel benne néhány elóreulalásl
vagy egy mullbeli kiléról! (Meg is lrhalod a lörlénelel.)
b) Készlls elronloll szövegel, amelyel az idóbeli elkalandozások komikussá, kövelhelellenné
lesznek!
Clmöllelek: Karácsonyi halvásárlás, Lgészen hélköznapi esel, A nagy Ó
A VLkSIOkMA
Az Íliászt és az Odüsszeiál megelózó hósénekekel énekmondok adlák eló lanlklsérellel. Az
énekes elóadásl, de a hosszu lörlénelek fe|ben larlásál is segllelle a verses forma. Mi |ellemzi
az Odüsszeia verselésél¹ Hiszen lál|uk, hogy rlmek nem kapcsol|ák a sorokal. Leg|obb, ha
elóször hangos olvasással probál|álok meghallani a verssorok rilmusál: vagyis addig olvassá-
lok az eposz szövegél folyamalosan vagy egy-egy szövegrészl u|ra és u|ra, amlg egyszer csak
hallalszani fog a rilmus. A hangos olvasás olyan hangszer, amelyen mindenki lud |álszani.
Ha megérezlélek a vers rilmusál, nem lesz már nehéz megérleni is a szabályail.
Az eposzok, ahogyan az okorban minden vers, idómérlékes rilmusuak, vagyis rövid és
hosszu szolagok vállakozására épülnek. kövidnek hangzik az a szolag, amelyben rövid a
magánhangzo (pl.: ful). Hosszu kélféleképpen lehel a szolag: |etmésze|e szet|n| hosszu,
ha hosszu magánhangzo van benne (pl.: rél), helyzete szet|n| hosszu (zárl szolag), ha rövid
magánhangzo|ál löbb mássalhangzo köveli (pl.: csend). Lz akkor is lgy van, ha a második
mássalhangzo már a kövelkezó szo ele|én van (pl.: ful már). A hosszuságol a szolag felell
|elöl|ük,
a rövid szolag |ele: ‰
a hosszu szolag |ele: 
Az okori görög iskolában a diákok lábukkal segllellék a vers rilmizálásál, innen ered, hogy
az idómérlékes vers alapegységeil verslábaknak hlv|uk. Hal fonlos versláb van, amelyból
négy önálloan is szokoll verssorl alkolni, kelló pedig inkább a löbbi helyellesllésére szolgál.
Llnevezésük görög eredelú.
ÖNALLOAK HLL¥L11LSÍ1ÓK
‰  |ambus (ßalázs)   spondeus (ßálinL)
 ‰ Lrocheus (ßence) ‰ ‰ purrichius (Lili)
 ‰ ‰ dakLilus (KriszLina)
‰ ‰  anapeszLus (Mariann)
Az eposz versmérléke a HL\AML1Lk, s ehhez csak kél verslábal kell ismerni, a daklilusl és a
spondeusl. A hexameler hal verslábbol áll (a szo |elenlése is ,halmérlékúº): az elsó négy versláb
daklilus vagy spondeus, az ölödik mindig daklilus, a halodik spondeus vagy csonka daklilus (lgy
nevezzük, ha a sor ulolso szolag|a rövid, de persze lrocheusnak is lehel lekinleni).
S2 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
3S. £Iemezd az Odüsszeia bevezetésének ritmusát: jeIöId a szótagok hosszúságát, és
húzd be a versIábak határát!
 ‰‰/  /   /  ‰ ‰/  ‰‰/  
,Iérñurol szol| nékem, Muzsa, ki sokfele bolygoll
  /   /  /  /  ‰‰/  
s hosszan hányodoll, földulván szenlfalu 1ro|ál,
sok nép városail, s esze|árásál kilanulla,
s lengeren is sok erós gyölrelmel lúrl a szivében,
menleni vágyva sa|ál lelkél, lársak hazalérlél. S
Csakhogy nem larlhalla meg ókel, akárhogy akarla:
merl önnön bula vélkeikérl odaveszlek a lársak,
balgák: fölfallák Hüperlon Leliosznak
barmail, és hazalérlük nap|ál ó elorozla.
Islennó, Zeusz lánya, beszél| minekünk is ezekból.º 10
(Odüsszeia 1. ének, 1÷10.)
Néhol egy-egy magánhangzo szabályos hosszusága megvállozhal: a ºférñu, szivébenº sza-
vakban ez lörlénl. A ,szenlfaluº rilmusa ÷UU, noha a kövelkezó szo ele|én kél mássalhangzo
áll. Lzl a görög idómérlékes vers egy szabályával lehel magyarázni, amely a magyarra nem
|ellemzó ugyan, de a fordllo ill mégis használ|a. A Zeusz szoban egy kellóshangzo (diflon-
gus) van, amely egy hosszu szolagnak számll.
36. Készítsd eI ez aIapján a hexameter áItaIános képIetét, vagyis azt a képIetet, ameIy kifejezi
a Iehetséges váItozatokat! (£setIeg számoId össze ennek aIapján, eIviIeg hányféIe Iehet a
hexameter!)

A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 53


37. £gészítsd ki az áIIandó jeIzós szókapcsoIatokat a ritmikai képIet aIapján!
mély ‰ ‰ barlang ég ‰ ‰  ormok
|ol   ház érc ‰ ‰ lándzsa
 izü szlnbor  szinü szlnbor
  lábu s |árásu ökrök szép   nyá|
szép ‰ ‰    ‰ ‰   férñak
38. PróbáId a barátaid nevét vagy az osztáIy névsorát hexameterekbe fogIaIni!





39. Fogd meg a két végéróI!
Megkönnylli a hexameler felismerésél, olvasásál, ha egy-egy részleléhez szoklal|uk a
fülünkel. (Lzekból a rövid sorokbol összefüggó versel is lehel lrni.)
a) Ír| sorokal a hexameler végének rilmusában: ‰ ‰ | 
‰


Például: Allnak a |árdán.
Lrzsi szerelle.
b) Ír| sorokal a hexameler elsó kél és fél verslábál kövelve: 
‰



‰


| 
‰



‰


| 
Például: Lrdei ösvényen.
Nézd, egy kék lulipán!
40. lrj zászIót hexameterbóI, ameIynek minden sora eggyeI több versIábbóI áII, a Ieg-
hosszabb egy teIjes hexameter, aztán soronként egy versIábbaI rövidüI! PéIdáuI:
Lázár
villamoson |ár,
láská|ál az ölében
larl|a, kibámul az ablakon ál és
nézi a száguldásl, a fe|ében kergeli
egymásl sok kis reggeli álom, gondolal és csend,
u|ság|ál is elóveszi, közben gondol az
aznapi meccsre, a munká|ára, a
kedves bucsuszavára,
mil hoz az esle,
reggel
54 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M














41. lrj meg egy receptet, egy sporthírt vagy bármiIyen hétköznapi témájú szöveget he xa-
meterben! Ha beIejöttök a verseIésbe, rendezzetek daInokversenyt az eIkészüIt
mûvekbóI!










42. Ha érdekeI ez a versforma, nézz utána a sormetszet fogaImának, és próbáIj ezentúI
erre is figyeIni az oIvasásban!
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 55
43. OIvasd újra az eIsó 38 sort és az ének befejezését, a 471. sortóI (,FöIszáIItak sza-
porán, evezók meIIé teIepedtek...")!
a) Iogalmazz meg ennek alap|án hasonloságokal és különbségekel a kél |elenel közöll!


A meseszövés néhány |ellemzó|e az eposzban
Az Odüsszeia cselekményének ide|e az a pár hél, amlg 1élemakhosz el|ul Meneláoszhoz,
ma|d vissza Ilhakába, illelve amlg Odüsszeusz Kalüpszo nimfálol a phaiákok szigelére, s innen
hazaér, ma|d ñával az oldalán bosszul áll a kérókön. Mégis ugy olvassuk, minl Odüsszeusz
llz éves bolyongásának lörlénelél. Hogyan lehelséges ez¹ Az eposzok lörlénelmondásának
egyik fogása az, hogy nem a kezdel kezdelén indll|ák a mesél, hanem a legérdekesebb he-
lyen, a csucsponl közelében. Hiszen magál a lörlénelel mindenki ismeri a hallgaloságbol,
izgalma is van annak, ha bizonyos elózmények kicsil késóbb derülnek ki. Az Odüsszeia elsó
négy énekében például sokan beszélnek Odüsszeuszrol (Pallasz Alhéné, a kérók, Pénelopé),
sól 1élemakhosz ul|ának éppen az a fó cél|a, hogy minél löbbel meglud|on az ap|árol a régi
baráloklol, Neszlorlol és Meneláoszlol.
Azlán az ölödik énekben végre meglál|uk ól is, de ekkor már nincsenek ha|oi, lársai,
a lengerparlon ül és slr a honvágylol. Az idáig, Kalüpszo szigeléig larlo ulrol ó fog mesélni a
phaiákoknak (a 9÷12. énekben). Sól Démodokoszlol, a phaiák dalnoklol valamil még arrol is
megludunk, milyen szerepel |álszoll Odüsszeusz a falo öllelével és személyes bálorságával
1ro|a elfoglalásában (8. ének, 487÷S20.), vagy hogyan velélkedlek Aiásszal az elesell Akhil-
leusz fegyve reiérl (9. ének, S43÷S64.). Ugyanakkor az eposz cselekményide|én lulra is lörlén-
nek ulalások: 1eiresziász az alvilágban elmond|a Odüsszeusznak, mil kell ma|d lennie, hogy
kiengeszlel|e Poszeidonl, s ezl Odüsszeusz elismélli Pénelopénak, de a végreha|lásra már csak a
cselek ményl lezáro békekölés ulán kerülhel sor. A mullra lörlénó v|sszau|a/áso| inkább kilérók
formá|ában |elennek meg (minl a Maron borárol szolo rész a 9. énekben). Az e/oteu|a/áso|
állalában |oslal vagy ulbaigazllás formá|ában, vagy olyan se|leléskénl, minl a küklopsz lörléne-
lében olvashalluk: ¸jaj, nem vo/| |eJves, m||ot e/jo||, em|ete|m|ez!´ (9. 230.)
Az eposzl álszövó elóre- és visszaulalások leszik lehelóvé azl, hogy az elbeszélés ne a
legeslegele|én kezdód|ék, hanem a dolgok közepébe vágva, vagyis ahogy a romaiak mond-
lák: |n meJ|as tes ('a dolgok közepébe'). Az eposz ezállal a cselekmény ide|énél sokkal
lágabb idóhalárokal fog ál. A súrllés és lényegkiemelés lörekvésél ugyanakkor kiegészlli
a késleltetés eszközlára. Az elbeszéló négy éneken ál készlli eló Odüsszeusz meg|elenésél
a mú ele|én. Odüsszeusz három éneken kereszlül nem fedi fel kilélél a phaiákok közöll (6÷8.
ének), és lizenkél éneken ál, fokozalosan leplezi le magál Ilhakán hagyoll szerellei elóll,
miulán mindel egyenkénl probára lelle. A késlellelés és a lalálkozás loposzának vállozalos
kidolgozása párosul ebben a folyamalban: elóször 1élemakhosznak fedi fel magál, ma|d Ar-
gosz, öreg kulyá|a ismeri fel a gazdá|ál, azlán Lurükleia, a da|ka a kisñu korálol ismerl férñl.
A leszámolás elóll kél húséges embere, a kondás és a csordás elóll veli le álarcál, ma|d
a kérók elóll. Azlán hosszu elókészllés ulán Pénelopénak árul|a el magál, végül az ulolso
énekben Láerlésznek, az édesap|ának. Odüsszeusz hazaérkezése, a szlnvallás, a bosszu
oriási lvú késlellelésekben |ul el a belel|esülésig.
56 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
b) Miérl mulalkozik be Odüsszeusz Alkinoosznak, és miérl Polüphémosznak¹



c) Mi a kövelkezménye a kél bemulalkozásnak¹



Vendéglálok és vendégek: a vendégbarálság szokása az eposzban
Alkinoosz, a phaiák nép királya és Polüphémosz, a magának valo küklopsz is vendéglálo|a
voll Odüsszeusznak, de micsoda különbség! A vendégség a görögöknél kél ember élelre
szolo kapcsolalál |elenlelle. A vendégel, ollalomkeresól a Vendégszereló Zeusz védle, s az
ismerellen fogadásának szinle szerlarlásos rend|e voll. A vendégel bevezellék, mosdovlzzel,
lörülközóvel klnállák, ma|d aszlalhoz üllellék. Világérl sem szabadoll közben azl ñrlalni,
honnan érkezell, mi |áralban van! Azlán fekvóhelyel készllellek neki, s csak másnap kerül-
helell sor a bemulalkozásra.
Ha a messze földról érkezell vendég búnl kövelell el hazá|ában, és a bünlelés elól menekül,
a házigazda feloldozhal|a búne alol, és befogadhal|a hazá|ába. Ha a vendég lovábbindul, a
házigazda bóségesen mega|ándékozza, s ellörnek egy cserépdarabol, hogy darab|airol sok-
sok év mulva is megismer|ék egymásl. Így az az ember, aki vendégszerelelél élvezle egy
háznak, élele végéig megórzi ennek az emlékél, ha löbbé nem lalálkoznak is, sól gyermekeik
is számon larl|ák ezl a kölelékel. A 1ro|a alalli harc forgalagában például lalálkozik kél hós,
a görög Diomédész és a lro|ai Claukosz, akik összecsapás elóll a szokás szerinl bemulal-
koznak egymásnak, és eldicsekednek a család|ukkal. Lkkor kiderül, hogy egyikük nagyap|a
ha|dan a másik nagypapá|ánál vendégeskedell, ók is kezel fognak lehál, fegyverl cserélnek,
és barálkénl válnak el egymáslol (Íliász 6. ének, 119÷ 236. sor). Az Odüsszeia ele|én Pallasz
Alhéné islennó egy régi barál képében érkezik Odüsszeusz ñához, 1élemakhoszhoz, hogy
megerósllse hilében: ap|a él és hamarosan hazalér. 1élemakhosz mindenl a vendéglálás
szokása szerinl inléz, minl ahogy ma|d Spárlábol hazafelé egy ollalomkeresól fogad fel a
ha|o|ára, aki hazá|ában gyilkosságol kövelell el, és ó u| élelel lgér neki Ilhakán. A kölcsönös-
ség és a másik sorsának liszlelele van ebben a szokásban. 1élemakhosz szemponl|ábol pedig
még fonlosabb, hogy az ó lörlénele arrol szol, lud-e méllo lársa lenni édesap|ának a haza-
lérésben és a kérókön valo bosszuállásban, s e szokások ismerelével is elárul|a: megérell
minden probalélelre, gyermekból felnóllé lell.
A vendéglálás is olyan isméllódó |elenel (loposz) lehál, amely löbbször visszalér az eposz-
ban, de mindig kicsil máskénl. A phaiákokhoz valo megérkezés ulán például meslerien van
késlellelve a bemulalkozás. Alkinoosz lál|a, hogy vendége rendklvüli ember, de csak a má-
sodik esle kérdezi kiléléról, amikor Odüsszeusz slrva fakad a lro|ai oslromrol szolo énekel
hallgalva. Lkkor a király már nem lürlózlelheli lovább klváncsiságál, s a kérdezés lapinlal-
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L 57
lanságál menli a vendége iránl ébredó szánalom. Megkéri, hogy mond|a el nevél és lörléne-
lél, s csak ekkor kezd el Odüsszeusz magárol beszélni, a 9. énekben. Lbben a bemulalkozás-
ban a vendégbarálság kölelékére hivalkozik (¸Há| /ege/o|| neveme| monJom meg, |ogj ||
|s az|án / |uJjá|o|, s |ogj majJ, |a |a/á/om naµja /e nem sój|, / |0zzon |s egj|e |atá|ság,
|átm|/j messze a |ázam.´ 16÷ 18.), s a lörlénelérl cserébe Alkinoosz a 13. énekben dusan
mega|ándékozza, és bizlos ha|o|án hazá|ába seglli.
A vendégbarálság rllusának ismerelében ezek ulán képzelhel|ük, mil érezhellek
Odüsszeuszék, mikor Polüphémosz lgy fogadla ókel: ¸/|| vagj|o|, metto/ játjá|o| a |enget|
osvénj|: / Do/go|o| |s van-e, vagj csa| amógj va||á|a |o/jong|o|, / m|n| a |a/oz néµség...:´
(2S2÷2S4). De Odüsszeusz bemulalkozása is másmilyen a lávolodo ha|o fedélzeléról. Polüphé-
mosznak az élelveszélyból alig menekedvén, lársai kérlelése ellenére, büszkeségból árul|a el
nevél. A régi érlékrend csucsán a hlrnév álll, a nagy lellek arra szolgállak, hogy a hós hlrnevél
öregbllsék. Lzérl |ellegzeles ennek a bemulalkozásnak a nyelvi formá|a: „Küklópsz, hogyha
|a/án meg|étJ| egj em|et a |o/Jon, / |ogj |ot|én| a szemeJne| csó|os megva|||ása, / monJJ,
|ogj a vátoso|a| Jó/o OJ0sszeusz va|||o|| meg...´ (S02÷S04.). Vagyis elmond|a nevél, hogy
a másik lovábbad|a, és a küklopsz megvakllásál az Íliász hóseinek lelleihez, városok földu-
lásához méri.
Csakhogy egészen más ennek a dicsekvésnek a kövelkezménye ill, minl lell volna az
Íliászban. Polüphémosz ugyanis elmond|a, meg|osollák neki, hogy egy Odüsszeusz nevú em-
ber ezl múveli ma|d vele, de ó nagylermelú férñl várl, nem ilyen csenevész semmirekellól.
S Odüsszeusz lelle, a hósi világbol hozoll érlékrend|e ill valoban kicsinynek, viszonylagosnak
lúnik egy pillanalra. Ahogy a bemulalkozás érvényesllelle az ének ele|én a vendégbarálságol
Alkinoosszal, ill Polüphémosz álkál leszi lehelóvé: az álok az ósi mágikus gondolkodás sze-
rinl csak akkor fog, ha nagyon ponlosan clmzik. Poszeidon meg is hallgal|a ña álkál. Ls miérl
haragszik az ének végén Zeusz, miérl nem fogad|a a vendégek ollalmazo|a Odüsszeuszék
}acob }ordaens: OJ0sszeusz /o/0µ|émosz |at/angjá|an (1630)
S8 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
44. Ha megtetszett a vendégIátás toposza, vizsgáId meg ennek négy eIóforduIását!
Keresd meg a hasonIó eIemeket, de figyeIj a küIönbségekre is!
(1) Pallasz Alhéné az öreg Menlész alak|ában 1élemakhoszhoz érkezik: 1. ének 102÷177. sor
(2) 1élemakhosz az ap|a nyomában Püloszba érkezik, Neszlorhoz: 3. ének 29÷79. sor
(3) 1élemakhosz Spárlába érkezik, Meneláoszhoz: 4. ének 1S÷64. sor
(4) Odüsszeusz húséges kondásának, Lumaiosznak házába érkezik: 14. ének 1÷190. sor
4S. Azt mondják, hogy mi, magyarok vendégszeretó nép vagyunk. Mit gondoItok erróI!
MiIyen vendégIátási szokásokat ismertek, vannak-e náIatok a csaIádban vagy a
teIepüIéseteken iIyenek! (lrj rövid fogaImazást a témáróI!)
AZ LPOSZ LS AZ LPOSZI KLLLLKLK ÷ ÖSSZLIOCLALAS
Az Íliász és az Odüsszeia lehál a korábbi énekmondo hagyományl kövelve leremli meg az
eposz múfa|ál és múfa|i |ellemzóil, amelyekel eposzi kellékeknek hlvunk. Ioglal|uk össze,
mik ezek:
(1) invokácio: a Muzsa segllségül hlvása
(2) propozlcio: lárgymeg|elölés
(3) in medias res: a cselekmény egy érdekes ponlon, a 'dolgok közepébe vágva' indul
(4) visszaulalások: kilérókben, visszaemlékezésekben meg|elenik a mull
(S) elóreulalások: se|lelések, |oslalok, ulbaigazllások formá|ában fellárul a |övó
(6) késlellelés: nagyon várl események visszalarlása, az elbeszélés lassllása
(7) az emberi és isleni világ kapcsolala: pl. Pallasz Alhéné vagy Poszeidon szerepe az
Odüsszeiában
(8) állando |elzók
(9) eposzi hasonlalok
(10) a hexameler minl versforma
A homéroszi eposz kél |ellemzó|e, a formulakincs és a loposzok variálása a késóbbi epo-
szokra kevésbé |ellemzó. Miulán az eposz is lroll múfa| lell, ezekre az eszközökre nem
kedés hibá|ába esik. Meg kell lanulnia a gyózelemnek csendben örülni: mikor a 22. ének-
ben bosszul áll a kérókön, s vérben feküsznek elólle mind, a da|ka u||ongani kezdene, de ó
csend re inli (¸Csa| /e/|eJ|en ot0/j, |e anjo, |é|ezJ a t|va/gás|, / met| e/|u//| Ja/|á|on az uj-
jongás |egje/e|/en´: bóvebben a 398÷416. sorokban).
Homérosz nagyon szerel hasonlo helyzelekel ábrázolni, de kicsil mindig máskénl, el-
hagyva valamil, vagy kiegészllve u| elemmel az ismerósl. A loposzok lgy nemcsak az el-
beszélés |ol beváll panel|ei, hanem lehelóségel adnak a vállozalosságra, a nem egyérlelmú
helyzelek, emberi |ellemvonások ábrázolására. Lz lörlénik a 9. ének ele|én és végén, a kél
bemulalkozási |elenel közöll.
A Z O D Ü S S Z L I A 9 . L N L K L S9
voll löbbé szükség. A múvél paplrra veló és olvasoknak száno köllónek nincsen szüksége
a készen kapoll vagy elóre gyárloll szövegelemekre, |elenelsémákra: múvél szabadabban
formálhal|a. Az eposzi nyelvhasználal hangulalál liszlelelból mégis megórizlék, és megma-
radlak a szereplókhöz kapcsolodo állando |elzók, eposzi hasonlalok is.
Az LPOSZ (hósköllemény) verses elbeszéló mú, mely korábban éll, rendklvüli képességú
hósök lörlénelél beszéli el. Hóseinek lellei kihalnak közösségük élelére, személyiségük olyan
érlékekel hordoz, amelyek minlául szolgálnak a kölló |elenének. Múvészi megformálására a
homéroszi eposzok nyomán kialakull konvenciokincs, az eposzi kellékek |ellemzóek.
3 . O D Ü S S Z £ U S Z £ S P O L Ü P H £ M O S Z
Milyen ember Odüsszeusz¹ Milyen apa, milyen fér|, és milyen király¹ Az eposzbol olvasoll
részlelek alap|án inkább azzal ismerkedünk meg, hogy milyen vezeló|e voll a ráblzoll lár-
saknak. Kaland|airol szolo hosszu mesé|e pedig a 9÷12. énekig különösen alkalmas arra,
hogy valamiféle vállozásl, fe|lódésl ñgyel|ünk meg benne. Lzekkel a kérdésekkel foglalko-
zunk lehál az alábbiakban.
1. KapcsoIj kaIandokat vagy magyarázatot Odüsszeusz áIIandó jeIzóihez! Iehát mikor,
miért
városokal dulo.


leleményes.


lúrólelkü., sokallúrl, fényes...


nagyszivü.


bölcsszivü, larkaeszú Odüsszeusz.


2. VizsgáId meg a három kaIandot most Odüsszeusz és a társak szempontjábóI!
VáIaszaidat, ahoI tudod, idézetekkeI támaszd aIá!
a) Hogyan viselkedik Odüsszeusz a kikonok és a loluszevók föld|én¹ Mi |ellemzi e kél helyen a
vezeló és a ráblzoll emberek kapcsolalál¹



O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 61
b) A küklopszok föld|én: milyen céllal indul ál Odüsszeusz egy ha|on a békés kis szigelról a szem-
közli földre¹


c) Miérl nem hallgal a lársak kérésére a barlangban, hogy gyorsan fordul|anak vissza¹


d) Végül miérl nem hallgal rá|uk, mikor már a ha|on ülve kérlelik, hogy ne szol|on vissza másod-
szor is a küklopsznak¹


e) Ugyanakkor milyen lervei, vezelói erényei segllik ki ókel szorull helyzelükból¹




f) Milyen szavai vannak Odüsszeusznak a lársaira¹




g) Összefoglalva lehál: milyen vezelónek ismerled meg a három kaland során Odüsszeuszl¹








62 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
3. MiIyennek ismered meg Odüsszeuszt a 9. ének egésze aIapján!




4. Készítsetek KFMMFNUÃSLÃQFU róIa! )eIIemvonásai meIIé kapcsoIjatok kaIandokat, heIy-
zeteket, kifejezó idézeteket! (£zt a vázIatot a közös megbeszéIés során és a következó
órákon is Iehet foIytatni.)
S. OIvassátok újra azt a részIetet, ameIyben
PoIüphémosz a kedvenc kosához beszéI (446-
461. sor)!
OJ0sszeusz a |os|oz |o|ozve
(alhéni vörösalakos váza, i. e. S. század)
A szerepló neve
1ulaldonság 3.
2. érv
1ula|donság 1.
2. érv (merl) 3. érv (merl)
1ula|donság 2.
3. érv
3. érv
2. érv
1. érv
1. érv (merl)
1ula|donság 4.
1. érv
2. érv
3. érv
1. érv
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 63
a) Hogyan |ellemzi a küklopszol ez a rész¹ Milyen különbözó hangvélelú mondalok keverednek a
beszédében¹ Lrzékellessélek a löbbféle hangvélell kife|ezó felolvasással!



b) Mi |árhal eközben Odüsszeusz fe|ében¹ Hol, milyen helyzelben vannak a lársai¹



c) Cyú|lselek érvekel amellell, hogy erre a |elenelre egyszerre löbbféle hangulal |ellemzó!
Lmlékezlek-e hasonlora a 9. énekból¹



d) Hangosllsd fel valamelyik hallgalo szerepló gondolalail! Például mire gondolhal Odüsszeusz,
egy lársa, aki már ki|uloll, vagy a kedvenc kos¹ Írd meg néhány mondalban a szerepló |e/so
|angja||!







6. £gy ember gondoIkodására nagyon jeIIemzó, hogy mit tart értékesnek, fontosnak az
éIetben. £zek többnyire megIévó doIgok, ameIyeknek örüIünk, vagy hiányoznak, és
törekszünk utánuk.
A 9. énekben az eposz hóse beszél, és nagyon sokal megludunk rola abbol, ahogyan a
lapaszlalalail érlékeli. Nem csak közvellen szavakkal, minl például az elsó szemelvényben:
,bizony azl mondom, hogy nincs is kellemesebb, minl |.] a |okedv.º Lrlékelés van gyakran
abban a szemlélelben, ahogyan a dolgokrol gondolkodunk, beszélünk. Ilyenre is van példa
ezekben a részlelekben.
64 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
Az alábbi idézelekel kél szemponlbol dolgozd fel a kelléoszloll naplo el|árásával! Keresd ki a
részlelból és |egyezd fel bal oldalon, ami Odüsszeusz számára ÷ szavaibol llélve ÷ érlékesnek,
szépnek lúnik. }obb oldalon pedig fúzd hozzá, le mil gondolsz ezekról a dolgokrol, számodra men-
nyire fonlosak!
a)
,Merl bizony azl mondom, hogy nincs is kellemesebb, minl
hogyha egész népel löll el széllében a |okedv,
s végig a házban a vendégek dalnokra ñgyelnek,
mlg ülnek sorban, mellellük dusan az aszlal
rakva kenyérrel, meg hussal, s meregelve a szlnborl,
körben hord|a a löllögeló, s poharukba belölli:
elmémben bizony én ezl lálom a leggyönyörúbbnek.º (S÷11. sor)
A kLSZLL1ßLN MLC}LLLNÓ Lk1LKLK VLLLMLN¥LM kOLUK, HLL¥ÜK AZ LN LLL1LMßLN
b)
|Ilhaka] ,sziklás, mégis erós ñakal nevel: én sose ludnék
másl, ami inkább édes a szlvnek, lálni hazámnál.
Merl hisz larloll vissza Kalüpszo, isleni asszony,
barlang öblös ölén, mivel áhlloll az urául,
és ugyanugy Kirké is vissza a lermei mélyén,
Aiaié cseles asszonya, áhllván az urául,
csakhogy az én szivemel kebelemben meg nem igézlék.
Lnnyire nincs, ami inkább édes, minl a hazá|a
és a szülói az embernek, még hogyha akármlly
dus házal lakik is, más földön, messze azoklol.º (27÷36. sor)
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 65
A kLSZLL1ßLN MLC}LLLNÓ Lk1LKLK VLLLMLN¥LM kOLUK, HLL¥ÜK AZ LN LLL1LMßLN
c)
,Merl hisz a küklopszoknak nincs vörösarcu ha|o|uk,
és ácsmeslereik sem akadnak |oevezó|ú
gályál elkészlleni, mellyel az ó ügyeikben
más városba elér|enek, ugy, minl szoklak a népek
|árni a lengeren ál egymáshoz a fürge ha|okkal,
kik mlvelhelnék e szigel meze|él virulora.º (12S÷130. sor)
A kLSZLL1ßLN MLC}LLLNÓ Lk1LKLK VLLLMLN¥LM kOLUK, HLL¥ÜK AZ LN LLL1LMßLN
d)
,Phoibosz pap|a, Maron ÷ Phoibosz voll Iszmarosz óre ÷,
merl megklméllük feleségél és a ñál s ól,
félve az islenlól: Phoibosz lombos ligelében
éll ugyanis. kagyogo sok kincsel adoll nekem akkor,
adla remekmlvú aranyál, hél drága lalenlum
voll ez, s még szinezüsl vegyilól is adoll, azulán meg
|ol meglöllve lizenkél korsol édes ilallal,
isleni szlnborral.º (198÷20S. sor)
66 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
A kLSZLL1ßLN MLC}LLLNÓ Lk1LKLK VLLLMLN¥LM kOLUK, HLL¥ÜK AZ LN LLL1LMßLN
e)
,Alreidész Agamemnonnak hadinépe vagyunk mi,
vall|uk, az égnek alall a leglöbb hlr az övé mosl:
akkora városl dull ugyanis föl, népel is annyil
puszllloll el. S mosl a le lérded elé ideérlünk,
hálha le megvendégelsz, vagy lán még ezen is lul
adsz oly kincsel, mil vendégnek az ósi szokás oszl.
1iszleld isleneink, le derék, ollalmad eseng|ük:
merl az esengól s vendégel vendégszereló Zeusz
védi, a liszles vándorl ó klséri az ul|án.º (263÷271. sor)
A kLSZLL1ßLN MLC}LLLNÓ Lk1LKLK VLLLMLN¥LM kOLUK, HLL¥ÜK AZ LN LLL1LMßLN
f)
|a küklopszok] ,Szollak s lávozlak, nevelell örömében a szlvem,
hogy rászedle a név ókel meg nagyszerü eszmém.º (413÷414. sor)
,Hál közülük legulolszor a kos lépdell ki az a|lon,
gyap|a lehuzla, de én is, az elmés lerv kisüló|e.º (444÷44S. sor)
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 67
A kLSZLL1ßLN MLC}LLLNÓ Lk1LKLK VLLLMLN¥LM kOLUK, HLL¥ÜK AZ LN LLL1LMßLN
7. Odüsszeusz gondosan Ieírja a kükIópszok föIdjét (a 10S-141. sorban). A Ieírás eIsó
feIében inkább összefogIaIja, ami a kükIópszokróI tudható, azután az odaérkezó
szeméveI írja Ie a szemközti kis szigetet.
Mi |ellemzó Odüsszeusz lálásmod|ára, szemlélelére¹ (Melyikel lálod megfelelóbbnek:
lurislakénl, közönyös álulazokénl, gazdakénl, gyarmalosllokénl, királykénl vagy lermé-
szelvédókénl néz a szigelre¹) Lmeld ki a szövegból az erról árulkodo részlelekel!





8. MiIyen vonzó szépségekkeI, és miIyen értékek hiányávaI jeIIemzi az eIbeszéIó a
kükIópszok föIdjét! Készíts vázIatot!
MLCVAN HIAN¥ZIK
Milyennek lál|álok Polüphémoszl¹ Milyen érdekes vonások vannak az ó ábrázolásában¹
A nála ellöllöll nap csak kicsiny epizod|a Odüsszeusz lörlénelének, de a kalandok sorában
leggazdagabban ez van kidolgozva (az okorban még külön nevel is kapoll: ez voll a Küklo-
peia). Alak|ával azérl érdemes foglalkoznunk, merl europai kulluránk löbb fonlos kérdéséhez
kapcsolodik. Az egyik kérdés az ember eredendó lermészeléról és a kullurárol szol. Milyen
az emberi lermészel ÷ a kullurális normák, szokások nélkül¹ Alapvelóen |o-e vagy inkább
rossz¹ }avll|a-e vagy elronl|a inkább az emberl a kullura¹ Azérl izgalmas Polüphémosz lörlé-
nele, merl nem ad egyérlelmú válaszl ezekre a kérdésekre.
68 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
9. £rveIjetek az egyik áIIítás meIIett, vagy fejezzétek be a nyitott mondatot!
a) Lz a lörlénel a civilizácio és barbárság lalálkozásárol szol.





b) A lörlénel kél különbözó kullura lalálkozásárol szol.





c) Lzeknek a dolgoknak Odüsszeusz és Polüphémosz lörlénelében nincs |elenlóségük, merl sok-
kal fonlosabb, hogy.





10. £gyezzetek meg abban, meIyik áIIítást tartjátok IegheIyesebbnek! £zután közösen
gyûjtsetek érveket, hogy az osztáIy eIótt érveIhessetek az áIIáspontotok meIIett!
a) A küklopsz megérdemelle sorsál, merl egy |os szerinl is ez voll a végzele.
b) A küklopsz megérdemelle sorsál, merl osloba voll.
Korunkal a globalizácio korának is nevezik. Soha nem láloll lehelóségek és nagyon sok
feszüllség forrása is van ebben a kinyllo világban. Nagy kihlvás a mai ember számára, hogy
mil kezd|en a kullurális mássággal, hogyan fogad|a el a világ sokféleségél ugy, hogy közben
kilarl kullurá|ának alapveló érlékei mellell. Ugy lálszik, hogy Odüsszeusz és Polüphémosz
lörlénele erról is szol. 1i hogy lál|álok ezl¹
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 69
c) A küklopsz megérdemelle sorsál, merl irgalmallan voll a vendégeivel.
d) A küklopsz nem ezl érdemelle, hiszen ó élle egyszerú élelél, és a |övevények megzavarlák.
e) A küklopsz nem érdekes: az a fó, hogy Odüsszeuszék megmeneküllek.
f ) A küklopsz megérdemelle sorsál, merl aki elzárkozik másoklol, az nem érdemel |obbal ember-
lársailol.



11. OIvasd eI Odüsszeusz utazásainak egy másik részIetét! Ha az eredeti szöveget túI
nehéznek taIáIod, Szabó Arpád feIdoIgozását is oIvashatod heIyette. Az aIábbiakbóI
váIassz!
(1) Megérkezés Kirkéhez (10. ének, 133÷466. sor vagy A varázslo Kirké clmú fe|ezel)
(2) Héliosz szigelén (12. ének, 260÷428. sor vagy A Napislen lehenei clmú fe|ezel)
(3) Odüsszeusz elbeszéli ulazásál a phaiákoknál (9÷12. ének vagy az Odüsszeusz kaland|ai clmú
rész)
Olvasás közben arra ñgyel|, hogyan eróslli meg, illelve hogyan modosll|a az Odüsszeuszrol eddig
megbeszéllekel az olvasoll rész!
12. lgaz vagy hamis! VáIaszodat indokoId a szövegbóI vett idézetteI vagy saját sza-
vaiddaI!
a) Odüsszeusz nem helyeselle a kikon nép meglámadásál.



b) Polüphémosz gondos gazdá|a voll az állalainak.



c) Polüphémosz |o viszonyban voll a löbbi küklopsszal.



70 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
d) Polüphémosz nem érl a hamis beszédhez, ezérl lehel ól becsapni.



e) Polüphémosz nem lud|a, hogy illik a vendégnek a|ándékol adni.



13. HasonIítsd össze PoIüphémoszt Shakespeare A vihar címû drámájábóI ismert Ka-
IibánnaI! HasonIítsd össze a kükIópszok föIdjének Ieírását azzaI az utópiávaI, ame-
Iyet GonzaIo mond eI a ll. feIvonás 2. színében!






14. KépzeId eI, hogy Odüsszeusz nem eróveI, hanem meggyózésseI próbáIja három
társát a Iótuszevók szigetéróI visszatéríteni! lrd Ie a közöttük IezajIó vitát, vagy
játsszátok eI azt!






1S. IaIáIj ki eredetmítoszt arra, hogyan Iettek a Iótuszevók Iótuszevók, vagy hogy miért
éInek két egymás meIIetti sziget egyikén nimfák, a másikon kükIópszok!


O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 71




16. HasonIítsd össze ezt a mesét más történetekkeI, ameIyekben egy embernek óriássaI
keIIett összemérnie erejét!
Pl. Dávid és Góliát lörlénele a ßibliábol (Sámuel 1, 17.), jános v||éz az ot|áso| |o/Jjén vagy a
magyar népmesék világábol például /e|ét/ona mesé|e.






17. Készíts Ieírást a két szomszédos szigetróI, vagy rajzoId Ie az Odüsszeuszék eIé táruIó
tájat!






18. Mit tudtáI meg az énekbóI a korabeIi hajózási szokásokróI, iIIetve a pásztori éIet-
módróI! (MiIyen Iehetett Odüsszeusz hajója! Nézz utána az lnterneten, s ha taIáIsz
róIa képet is, ragaszd be ide!)




72 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M


19. AIkossatok három-négy fós csoportokat az otthon eIoIvasott részIet aIapján (Iásd
11. feIadat)! £zután tekintsétek át és beszéIjétek meg közösen a feIadatokat, majd
osszátok meg egymás között a munkát! A bemutatás eIótt egyeztessétek, mire ju-
tottatok, taIáIkoztatok-e érteImezési nehézséggeI, kérdésseI, és munkátokbóI mit
tartanátok fontosnak a többiek számára kiemeIni!
A) Megérkezés Kirkéhez
Odüsszeusz a küklopszok föld|élól lovábbha|ozva Aioloszhoz, a szelek urához érkezell. Aiolosz
megvendégeli, ma|d ugy engedi ókel lovább, hogy a szelekel egy bórlömlóbe zár|a, s csak a szelld
Zeflrl, a nyugali szelel engedi szabadon, amely Ilhaka felé fu|. Ilhaka parl|ainál azonban a kimerüll
Odüsszeuszl elnyom|a az álom.
A lársak azl gondol|ák, kincsekel re|l a lömló, és felnyil|ák a szá|ál. A kiszabadulo szelek visszaker-
gelik ókel Aioloszhoz. Ill Odüsszeusz másodszor már hiába kér segllségel: Aiolosz megérzi, hogy
nála nagyobb eró halalmában vannak a ha|osok. Lzulán a laiszlrügonok szigelére érnek. Ill a ha|ok
egy mély öbölben velnek horgonyl, s csak Odüsszeusz kölöll ki ovalosságbol az öböl szá|ában.
Szörnyú oriások lámad|ák meg ókel, s csak a vezérha|o lud megmenekülni: Odüsszeusz lizenegy
ha|o|ál elveszlli. Lzulán érkeznek Kirké szigelére.
a) ßonlsálok részekre ezl a kalandol, és egyikólök készül|ön fel arra, hogy a löbbiek számára
összefoglal|a a lörlénelel!
b) ¸/n ||zonj e/megje|, engem a toµµan| |énjszet0ség 0z.´ (273. sor)
Milyen helyzelben, miérl mondhal|a ezl Odüsszeusz¹ Lrlelmezzélek a sorl! Lz alap|án egyikólök
lr|a meg Odüsszeusz szavaival, mire gondolhaloll!



c) Ioglal|álok össze Lurülokhosz állásponl|ál! Miben van igaza, s miérl nem lehel igazi vilaparlne-
re Odüsszeusznak¹ }ellemezzélek Lurülokhoszl, és érlékel|élek szerepél ebben a részlelben!



d) Lgyikólök lr|a meg egy lárs nevében, hogyan lál|a Lurülokhosz és Odüsszeusz konùiklusál!



e) Valaki ra|zol|a meg Kirké szigelének lérképél, ra|la az ulvonalal, amelyel Odüsszeusz és lársai
be|árnak!
ß) A Napislen lehenei
Az alvilági ulazás ulán Odüszeusz visszalér Kirkéhez,
aki lovábbi |o lanácsokkal lál|a el, és ulnak ereszli.
1eiresziász is, Kirké is lelkére kölik, hogy ha 1hri-
nakié szigelére velódnek, nehogy egyenek a Napisl-
en leheneiból, merl akkor soha nem lérnek haza.
Llóször a Szirének mellell vezel az ul|uk. Odüsszeusz
megparancsol|a lársainak, hogy löm|ék be füleikel,
ól meg kölözzék az árbochoz, hadd hallgassa meg
csábllo énekükel.
Lzulán Szkülla kövelkezik, a halfe|ú, ugalo lengeri
szörny. Odüsszeusz Kirké inlelme ellenére kiáll a
ha|o orrába lel|es fegyverzelben, de a szörny a hála
mögül horgássza ki hal emberél: semmil sem lehel
érlük. Így érkeznek 1hrinakié szigelére.
OJ0sszeusz és /|t|é (dombormú, i. e. 3. század)
3 . O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 73
74 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
a) ßonlsálok részekre ezl a kalandol, és egyikólök készül|ön fel arra, hogy a löbbiek számára
összefoglal|a a lörlénelel!
,Lkkor félrevonullam a szép szigelen könyörögni
isleneinkhez, hálha ulal mulal egy hazalérni.º (333÷334. sor)
b) Miérl vonul vissza lársailol Odüsszeusz, va|on miról szolhal az imá|a¹ ßeszél|élek meg, ma|d
ez alap|án egyikólök lr|a meg az imál Odüsszeusz szavaival!



c) Ioglal|álok össze Lurülokhosz állásponl|ál! Miben van igaza, s miérl nem lehel igazi vilaparlne-
re Odüsszeusznak¹ }ellemezzélek Lurülokhoszl, és érlékel|élek szerepél ebben a részlelben!



d) Lgyikólök lr|a meg egy lárs nevében, hogyan lál|a Lurülokhosz és Odüsszeusz konùiklusál!



e) Nem emberlelen-e a probalélel, ami elé ill az ulazok kerülnek¹ Vilassálok meg, és ez alap|án
érlékel|élek a lársak, illelve Odüsszeusz viselkedésél!



OJ0sszeusz és a sz|téne| (romai padlomozaik
az i. sz. 3. századbol, 1unézia)
74 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 75
C) Odüsszeusz elmeséli kaland|ail a phaiákoknak
a) Készllselek láblázalol az ulazás állomásairol!
Ioglal|álok össze néhány szoban Odüsszeusz és a lársak viselkedésél: mennyiben |árullak
hozzá a ba|hoz, illelve a megmeneküléshez¹ Melyikük hallgaloll a másikra¹ }elezzélek a ka-
landok veszleségél, hány ha|oba, hány ember élelébe kerüll az! (Kalüpszo és a phaiákok ulolso
állomásail |elenlik Odüsszeusz ulazásának, és ill már nincsenek vele a lársai, veszleségei sin-
csenek.)
A KALAND ODÜSSZLUSZ A 1AkSAI VLSZ1LSLC
A KIKONOK
A LO1USZLVÓK
POLÜPHLMOSZ
AIOLOSZ
A LAISZ1kÜCONOK
KIkKL
AZ ALVILAC
A SZIkLNLK
SZKÜLLA
HLLIOSZ 1LHLNLI
KHAkÜßDISZ
3 . O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 75
76 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M 76 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
A KALAND ODÜSSZLUSZ A 1AkSAI VLSZ1LSLC
(KALÜPSZO)
(A PHAIAKOK)
b) Ie|lsélek ki, Odüsszeusznak mely lula|donságai okozzák a ba|l, és melyek szolgál|ák a menekvésl¹



c) Vállozik-e Odüsszeusz a kalandok során¹ Ha lállok fe|lódésl, probál|álok lelrni:




(1) Hogyan probál urrá lenni klváncsiságán és büszkeségén¹
(2) Hogyan probál nylllabban kommunikálni a lársaival¹
(3) Mikor hallgal a lársaira, és szerinlelek miérl¹ (Végül is nem ó voll a király¹)
d) Keresselek visszaléró helyszlnekel az ulazásban, vagyis olyan helyekel, ahol kélszer |ár a hós!
Iogalmazzálok meg a különbségekel az összelarlozo |elenelek közöll!




e) Miérl érdekes, mire lehel |o szerinlelek az, hogy az eposz hóse ulazásának egy részél maga
beszéli el¹ (Az eposz löbbi részél harmadik személyú, mindenludo elbeszéló meséli.)


Munkálok ismerlelésében ne fele|lsélek, hogy a Küklopsz-kalandrol már beszéllelek az orákon, a
Kirkéhez valo megérkezéssel és a Napislen leheneivel pedig mások foglalkoznak: ezekre elég csak
utalnotok.
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 77
Odüsszeusz, a civilizácio hóse
Az Odüsszeia az islenek gyúlésével kezdódik. Zeusz kezd beszélni, és miközben Aigiszlhosz-
ra gondol, lgy szol a löbbiekhez:
,}a|, csak örökkön az islenekel vádol|a az ember:
azl mond|ák, a csapás mind lólünk |ön, de bizony hogy
osloba vélkeikérl szenvednek a végzelen is lul.º (1. éne|, 32÷34. sot¹
Kicsoda Aigiszlhosz¹ Zeusz szavaibol ezl is meglud|uk. Agamemnon, a görög hadak fóvezére
is gyönyörú feleségel és kél gyermekel hagyoll ollhon, mikor ulnak indull 1ro|ába. Iele-
sége Klü laimnészlra, ña Oreszlész, lánya Lleklra. A férñ hosszu lávolléle alall Klülaimnészl-
rának is akadlak udvarloi, közöllük Aigiszlhosz, aki az asszony szereló|e lell. A hazaléró
Agamemnonl ÷ az islenek ñgyelmezlelése ellenére ÷ lórbe csallák, Oreszlész elmeneküll.
Késóbb a felserdüll Oreszlész haza|ön, és Lleklra segllségével bosszul áll ap|a gyilkosain.
Lnnek a családnak a sorsa mellékszálkénl végigklséri Odüsszeusz lörlénelél, minl nyugla-
lanllo lehelóség: a |aza|étés| e/ |s /e|e| ton|an|. Sikerül-e még Odüsszeusznak meglalálni
szerelleil, vagy ollhon kell mindenél elveszllenie, minl Agamemnonnak¹ Olyan nó-e Pé-
nelopé, minl Klülaimnészlra¹ Iel lud-e nóni ap|ához 1élemakhosz, minl Oreszlész¹ Zeusz
szavai szerinl az ember osloba vélkeiérl szenved, és elronloll éleléérl leginkább önmagál
okolhal|a. Agamemnon királyi pompával érkezell, a gyózles önhillségével, és semmilyen
elóvigyázalra nem gondoll. OJ0sszeuszna| ó|ja sotán |e// meg|anu/n|a az| a |o/csessége|,
em|et|smete|e|, ame//je/ majJ o|||on |e/j|á//|a|.
Odüsszeusz az ul ele|én feldul|a a kikonok városál, zsákmányl szerez, minl igazi lro|ai
hós, és a mérlékel vagy az eróviszonyokal is ismeri: idóben inli lársail a veszélyre. A kük-
lopsz-kalandba klváncsisága viszi, a barlangbol leleménye menli meg ókel. Ill kélszer is |o
lell volna hallgalni a lársakra, de kalandvágya és büszkesége még erósebb benne a belálás-
nál. Összes késóbbi szenvedésükel az okozza, hogy Polüphémosznak eldicsekszik a nevével.
Aiolosz, a szelek királya nem segllheli ókel haza, a lársak ugyanis gyanakodnak vezérükre,
merl Odüsszeusz elfele|lelle bea valni ókel a bórlömló lilkába. Késóbb egyre nylllabban
beszél velük, és a ve szélyl kihlvo, indulalos lermészelén is egyre inkább uralkodik. Kirké
szigele fölöll a kanyargo füsl még felfedezókedvel ébreszl benne, de mikor a ba|ba |uloll
lársak nyomában ó is megindul a szigel belse|e felé, szavai már löbbféleképpen érlhelók:
¸én ||zonj e/megje|, engem a toµµan| |énjszet0ség 0z´ (10. 273.). L roppanl kényszerúség
lehel a szenvedélyes ulazo belsó vágya, hogy a dolgok végére |ár|on, de lehel a |o vezér
belsó parancsa is, hogy a ráblzoll emberekel ne hagy|a el. Lzulán már mindig si kerül e kellól
összeegyezlelnie: meghallgal|a a Szirének énekél, de nem sodor|a vele ba|ba a lársail. Végül
a lársak valoban ,önnön bula vélkeikérlº vesznek oda, merl esznek a Napislen leheneiból.
Igaz, emberprobálo helyzelbe kerülnek, éhez nek, és Lurülokhosz lanácsa ill is, minl Kirké
szigelén, ésszerúbbnek lálszik Odüsszeuszénál. Az éhezés és kélségbeesés probá|ál csak
Odüsszeusz áll|a ki, aki belsó parancsának engedelmeskedik, és lársailol visszavonulva érlük
imádkozik. Ilhaka szigelére hazalérve pedig a Küklopsz-epizodbol és Agamemnon sorsábol
egyaránl okulva azérl lehel urrá a kérók seregén, merl nem lár|a fel kilélél, nem kiáll|a világ-
gá nevél, és a sérlésekel is ellúrve kivár|a a megfeleló pillanalol, illelve kialakll|a a megfeleló
helyzetet.
78 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
Hagészandrosz, Polüdorosz és Alhenodorosz: OJ0sszeusz (i. e. 2. század)
20. DoIgozd feI ezt az oIvasmányt is az ismert jeIöIésekkeI! Készíts a füzetedbe jeIöIés-
tábIázatot, és töItsd ki!
Ugyanakkor minlha Odüsszeusz nemcsak lulélni, de megélni is akarná az ulazásl. Miközben
megismeri a világol, meglanul|a önmagál is. Lgy gyózles király indul ulnak 1ro|ábol, lesz
islennók szereló|e, alvilágol |áro hós, deszkaszálba kapaszkodo ha|olöröll, ollalomkeresó
lilokzalos vendég, ma|d megvelell koldus a sa|ál házában. Ul|a során végig|ár|a mindazl,
amil az ember az élellól kaphal, az élelul mélységeil és magasságail. Meglanul uralkodni
indulalain, az emberekel, a helyzelel ñgyelni, s ezérl nyerheli meg azl, amil Agamemnon
elveszllell: a hazalérésl. Ha a bosszuban nem is ismer mérlékel, lud irgalmazni is (a dal-
noknak és a hlrnöknek), és csendre inli a leöll kérók felell u||ongani készüló da|kál. ,Csak
lelkedben örül|, le anyo, fékezd a rivalgásl, / merl elhulll daliákon az u||ongás kegyelellen.
/ Isleni sors és sok gazlellük igázla le ókel.º (22. ének, 411÷413. sor). Lz az önfegyelem, a
nylll káröröm legyózése is éles ellenlélben áll a Polüphémosz megvakllása ulán lanuslloll
magalarlással.
Odüsszeusz lassankénl megérli az élelel, amelyel az Odüsszeia ábrázol. Arrol szol a lörlénele,
hogy egy vállozo, bonyolull világban az képes megmaradni, ,hazalalálniº, aki lanul a hibáibol,
és maga is képes a vállozásra. Olyan hós ó, aki a külsó káoszl azérl lud|a legyózni, merl elólle
fokozalosan képessé váll a belsó káosz, azaz sa|ál indulalai, öszlönei megfékezésére.
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 79
Az Odüsszeia larlalmi kivonala
Az Odüsszeia bevezelése ÷ minl lálluk ÷ visszaulal az Íliászra, s csakugy, minl az Íliászé, a
cselekmény foglalalál, rövid kivonalál ad|a ulalva a lörlénel llpusára is (oll a haragvo, ill a
bolyongo, hazaléró hós lörléneléról van szo). Az Íliász cselekménye a lro|ai háboru lizedik
évében kezdódik, az Odüsszeiáé 1ro|a elesle ulán llz évvel, Odüsszeusz bolyongásának
lizedik eszlende|ében. A 1ro|ál oslromlo s végül legyózó görög hósök mind hazalérlek már
a leleményes Odüszszeusz kivélelével. Ól Kalüpszo nimfa ÷ egyike a halando, de örökif|u
islennóknek ÷ larl|a fogva immár heledik éve szigelén, mivel azl akar|a, hogy a fér|e legyen.
Lzzel a rövid ,helyzel|elenlésselº indul az eposz, a cselekmény azonban nem ezl a szálal
bonl|a ki elóször. Llóbb lanui lehelünk Zeusz palolá|ában az islenek gyúlésének, amelyen
elhalározzák: Odüsszeusz végre hazalérhel. Lzulán Ilhakában, Odüsszeusz ollhonában la-
lál|uk magunkal, ahol Pallasz Alhéné keresi föl Odüsszeusz ñál, 1élemakhoszl ÷ lermésze-
lesen álruhában ÷, és arra bizlal|a, kulassa halollnak hill ap|ál.
Lközben érlesülünk arrol is, hogy Odüsszeusz házában kérók oslromol|ák a hós fele-
ségél, a húséges Pénelopél, s puszlll|ák vagyonál. Pénelopé csell eszel ki, azzal hilegeli a
kérókel: fér|hez megy valamelyikükhöz, aminl elkészül Odüsszeusz aly|ának, Láerlésznek
halolli leplével. Am amil nappal szó, é||el lebonl|a, lgy halogalva az esküvól, mlg egy szol-
gálo meg nem lesi, és ki nem fecsegi a lilkol a kéróknek. S még mosl sem lér rá az elbeszéló
fóhóse lörlénelére, hanem 1élemakhoszl köveli nyomon. Az if|u a ha|dan 1ro|a alall harcolo
Neszlorl és Meneláoszl keresi föl, s lólük ludakozodik ap|a felól. Meglud annyil, amennyil
a hallgalo (olvaso) már az elsó ének legele|én megludoll: ap|a él, s Kalüpszo larl|a fogva. Az
elsó négy énekben mindenki Odüsszeuszrol beszél, ó maga viszonl még nem |elenik meg.
Lnnek a résznek a hóse inkább az ap|a felkulalására indulo 1élemakhosz (az eposznak ezl a
részél 1élemakhiának is nevezlék).
Ill kanyarodik vissza a cselekmény közvellenül is a fóhóshöz. Zeusz Hermészl, az islenek
hlrnökél küldi Kalüpszohoz, hogy ludassa vele a dönlésl. A nimfa nem szlvesen mond le
foglyárol, de nem lehel semmil Zeusz akarala ellenében. Odüsszeusz lula|l ácsol, és elin-
dul Ilhakába. A lula| azonban viharba kerül ÷ lermészelesen nem vélellenül. Poszeidon, a
lenger islene engeszlelhelellenül gyúlöli Odüsszeuszl, s mindenáron igyekszik meggálolni
hazalérésél. Végül Alhéné siel a hós segllségére, és parlra seglli a phaiák nép szigelén. Ill
a phaiák király ÷ Alkinoosz ÷ leányának, Nauszikaának segllségével el|ul a király udvarába,
ahol |o szlvvel fogad|ák, s megvendégelik az idegenl. Amikor a liszlelelére rendezell ünnepi
lakomán egy vak lanlos ÷ Démodokosz ÷ a lro|ai háborurol s löbbek közl Odüsszeuszrol
dalol, a hósl könnyre fakaszl|ák az emlékek. Lzek halása alall s Alkinoosz kérésére elbeszéli
kaland|ail. Lrre a 9÷12. énekben kerül sor.
Már az eddig elmondollakbol is kilúnik, hogy az Odüsszeia szerkezele, felépllése löbb
szemponlbol ellér az Íliászétól. Az Odüsszeia kölló|e löbbszörösen késlelteti a fócselekmény
elindulásál (islenek dönlése, 1élemakhosz ulazása), ma|d amikor végre megindul a cselek mény,
röglön u|bol megállll|a (ha|olörés, phaiákok szigele). Lz a késlellelés fokozza a feszüllségel,
egyre |obban felcsigázva az olvaso (hallgalo) klváncsiságál. Már csak azérl is, merl már érlesül-
lünk az ilhakai állapolokrol, s lud|uk, Odüsszeusznak minél elóbb haza kell |ulnia. S ekkor,
ahelyell, hogy lovább haladna elóre, a cselekmény hirlelen visszaugrik a mullba: Odüsszeusz
elbeszéli élele elmull llz évének, bolyongásának lörlénelél. Az Íliászban is vollak visszaulalások
a mullra, ezek azonban csak rövid kiléról |elenlellek, maga a cselekmény egyenes vonaluan
halad elóre. Az Odüsszeia idórend|e nem egyenes vonalu, nem lineáris: a 9÷12. énekben el-
beszéll események megelózik az eposz elsó énekében megismerl alaphelyzelel (Odüsszeusz
Kalüpszo foglya). Az események idórend|e és az énekek sorrend|e lehál lgy alakul:
80 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
9÷12. LNLK 1÷4. LNLK S÷8. LNLK 13÷24. ÉNEK
1ro|álol Kalüpszo
szigetéig
Az islenek gyúlésé -
lól, az ilhakai hely-
zel bemulalá sálol
1élemakhosz ul|án
ál Odüsszeusz fog-
ságának hetedik
évéig
Kalüpszolol
a phaiákok
szigetéig
A phaiákok
szigeléról Ilhakába,
illetve Ithakában
A 9÷12. ének is önállo egységel alkol lehál: ill Odüsszeusz veszi ál a meséló szerepél. A ka-
landok sorozala löbb szemponlbol is fonlos része az eposznak. Lgyrészl ill lágul ki leg|ob-
ban a múben meg|elenó idó és lér: a négy ének három év eseményeil mulal|a be, mlg a
fennmarado husz mindössze negyven napol fog ál. Lbben a szövegrészben van a leglöbb
mozgás, a leglöbb helyszln, a leglöbb izgalmas esemény, ez az eposz leginkább érdekfeszlló
része. (1alán éppen ezérl késlellelle a kölló, s nem helyezle a mú ele|ére, ahol idórendi he-
lye volna.) Am mindennél még fonlosabb, hogy ill válloznak meg alapvelóen Odüsszeusz
körülményei (ekkor veszlli el lársail), s ezzel együll ebben a három évben, e kalandok során
sokal vállozik maga a fóhós is.
Megvállozik ebben a szövegrészben az elbeszéló személye is. A lörlénel eddigi
elbeszéló|ének helyél ÷ aki egyes szám harmadik személyében beszéll a fószereplóról ÷
mosl maga Odüsszeusz foglal|a el. Az elbeszélés egyes szám elsó személyú nézóponlbol
folytatódik.
A 9. ének a Neküia alclmel kapla az ulokorlol. A szo |elenlése: alvilág|árás. Az alvilág
királya Hádész, királynó|e Perszephoné. A halollak lesléból ellávozoll lélek lovábbra is a
haloll alak |ál mulal|a, de leslellen, anyaglalan. Odüsszeusz elsósorban 1eiresziász |oslaláérl
megy az alvilágba, ám ez a kaland sok minden egyébre is lehelóségel ad az elbeszélónek.
Llpénor lörlénele a közvellen elózményekhez, Odüsszeusz édesany|a lelkének meg|elenése
az Ilhakában lörlénlekhez kapcsol|a a cselekményl. A 1ro|a alall elesell harcosok a korábbi
mull eseményeire ulalnak vissza, Agamemnon lörlénele pedig minlegy Odüsszeuszénak el-
lenlélpár|a. A lragikus szerelmek és lragikus harcok áldozalainak (a nók és férñak lelkeinek)
megidézése ulán az alvilági ,igazságszolgállalásº múködésébe is bepillanlhalunk. A görög
hilvilágban a halollak lelke fölöll Zeusz három ña llélkezik: Minosz és kél leslvére dönli el,
hova |ulnak a lelkek. A |ámbor élelúek lelke az alvilágban, a ßoldogok Szigelén is azl leheli,
amil élelében kedvvel csináll, a búnösök azonban 1arlaroszba kerülvén olyan szenvedésre
lléllelnek, mely emlékezlel búnükre.
A kalandok sora Kalüpszo nimfa szigelén ér végel, ill zárul le a mull, illelve ill végzódik
a mullba visszalekinló kiléró. A nimfánál löllöll hél eszlendó lörlénelél és szabadulásának
körülményeil Odüsszeusz ÷ minl ulal is rá ÷ már korábban elmondla vendégláloinak (7.
ének, 241÷297.). A 13. éneklól ismél egyenes vonalban halad elóre a cselekmény, s az eredeli
elbeszéló is u|ra elfoglalhal|a helyél.
A phaiákok pompás kincsekkel a|ándékozzák meg Odüsszeuszl, és egy ha|ol bocsálanak
rendelkezésére legénységgel együll, amely hazareplli Ilhakába. Ulközben mély álomba
merül, s a phaiákok, miulán hazá|ál elérlék, kincseivel együll parlra leszik az alvo hósl.
Poszeidon ulolso bosszu|a már nem is ól, hanem hazasegllóil és népükel éri: a ha|o kóvé
vállozik, Alkinoosz városál pedig hegylánccal zár|a el a külviláglol.
O D Ü S S Z L U S Z L S P O L Ü P H L M O S Z 81
21. A fejezet eIején az eposzokat bevezetó rövid tartaImi fogIaIattaI, a propozícióvaI
ismerkedtünk. Iömörsége, információgazdagsága révén ez rokon a hír pubIiciszti-
kai mûfajávaI. A homéroszi eposzokban annyi minden történik a viIágpoIitika és a
magánéIet terén, hogy érdekes voIna eIképzeIni, hogyan jeIenhetett meg mindez
a korabeIi sajtóban. Persze újságok akkor nem voItak: hírnökök és vándor ének-
mondók közvetítettek arróI, mi történik a viIágban. Az eposznak ebben is nagy
szerepe voIt tehát: az énekmondó híreket közvetített, akárcsak náIunk Iinódi Lantos
Aminl Odüsszeusz fölébred, Pallasz Alhéné keresi föl if|u legény, ma|d ñalal nó alak|ában
÷ lóle lud|a meg, hogy végre hazalérl. Sok másl is hall lóle a házában mulalozo, vagyonál
emészló kérókról és felesége állhalalosságárol. Ielöllik benne Agamemnon sorsa, s elha-
lározza, hogy leszámol a kérókkel. Az islennó öreg koldussá vállozlal|a, ó maga pedig 1éle-
makhoszérl indul Spárlába. A ,kolduslº Odüsszeusz hú kondásához, Lumaioszhoz küldi, aki
szerelellel fogad|a az ,idegenlº, aki ÷ ugymond ÷ urárol, Ilhaka királyárol hoz hlrl.
1élemakhosz lörlénele ugyanoll folylalodik, ahol a 4. énekben abbamaradl. Alhéné
Meneláosz udvarában keresi föl az if|ul, hazalérésél sürgeli, s |o lanácsokkal lál|a el. Lz-
alall Odüsszeusz különféle probákkal bizonyosodik meg Lumaiosz húségéról, mielóll kilélél
fölfedné. (Késóbb, hazalérle ulán hasonlo probákal kell kiállnia 1élemakhosznak is.) Apa és
ñu egymásra lalálása ulán 1élemakhosz hazalér a kérókel igencsak bószlló hlrekkel. A lel|es
igazságol azonban nem árul|a el, csak annyil: hlrl kapoll Odüsszeusz várhalo hazaléréséról.
Késóbb maga a király is meg|elenik a palolában ÷ koldus képében ÷ lúrve a megalázlaláso-
kal, sérlésekel, gunyolodásokal. Még egy helybéli koldussal is meg kell küzdenie. De mind-
végig lapaszlalhal|a hilvese húségél.
Llsókénl egykori da|ká|a, Lurükleia ismeri föl, aki ÷ a korabeli szokás szerinl ÷ megmosva
a vendég lábál, fölfedezi Odüsszeusz régi sebhelyél. Am még Pénelopénak sem árul|a el a
lilkol. A kérók egyre erószakosabbak, Pénelopé ÷ hogy lovább huzza az idól ÷ l|verseny
hirdel. Annak ad|a kezél, aki föl lud|a a|zani Odüsszeusz l|ál, és a nyllvesszól állövi lizenkél
fe|sze fokán. A kérók közül senki sem képes kifeszlleni az l|al, s amikor a koldus kéri, hadd
probálkozzék ó is, csak nevelnek s gunyolodnak ra|la. 1élemakhosz közbelépésére kénylele-
nek engedni, s döbbenlen lál|ák, hogy a koldus könnyúszerrel lövi ál a nylllal a fe|székel. Még
|obban megdöbbennek azonban, amikor Odüsszeusz ellenük fordll|a fegyverél. Llsókénl a
legpimaszabb s legerószakosabb kéróvel, Anlinoosszal végez, ma|d sorra kövelkeznek a
löb biek. 1élemakhosz, Lumaiosz, a kondás és Philoiliosz, a húséges gulyás segllségével áll
bosszul Ilhaka királya a kérókön.
Már csak Pénelopé kélelkedik a koldus valodi ,személyazonosságábanº. Ó is probára
leszi urál ÷ csakugy, minl ó korábban hú lársail. Ulasll|a a szolgákal, vigyék ki Odüsszeusz
ágyál az udvarra, s oll vessék meg a vendég számára. ka|la klvül csak Odüsszeusz lud|a,
hogy a parancs lel|esllhelellen: az ágyal maga a király ácsolla egy éló, földbe gyökerezell
halalmas ola|fábol. Az örömleli leleplezódés ulán Odüsszeusz végre felesége mellell pi-
henhel le és elmondhal|a neki ulazásál. Másnap reggel ap|ál keresi fel, aki a városlol
elvonulva gyümölcsfái közöll éldegél, és még mindig vár|a a ñál. Kelle|ük lalálkozásában
válik lel|essé Odüsszeusz hazalérése: a családfó megérkezésével egy szélszorl család
u|ra egyesül. Végül Alhéné közvelllésével a kérók rokonaival is sikerül békél kölni, s ez-
zel végzódik az eposz.
82 S Z Ö V L C L k 1 L S - S Z Ö V L C A L K O 1 A S º 9 . L V I O L ¥ A M
Sebestyén énekei a török kori Magyarországon. Mégis játsszunk eI azzaI az ötIetteI,
hogy eIképzeIjük a trójai háború korabeIi sajtót!
a) Alakllsalok 4-S fós kiscsoporlokal! Ír|alok hlrekel valamelyik eposzi lörlénelról!
Ne árul|álok el egymásnak elóre, hogy miról és hogyan foglok lrni!
Például:
(1) Odüsszeusz valamelyik kaland|ának lelrása az Ilhakai Harsona c. bulvárlapnak vagy az Ilhaka
Népe clmú polilikai napilapnak,
(2) 1ro|a bukásának és Odüsszeusz cselének lelrása egy görögpárli vagy egy lro|apárli napilapnak,
(3) a lro|ai háborul kirobbanlo események egy Pallasz Alhéné vagy egy Aphrodilé állal szponzoráll
plelykalapnak, vagy a Szabad 1ro|a clmú függellen polilikai napilapnak,
(4) egy Helenével kapcsolalos hlr egy lro|ai bulvárlapban vagy a mérlékado 1ro|ai Hlrlapban
Ha ismerlek halásos u|ságlroi fordulalokal, nyugodlan használ|álok ókel!
Ügyel|elek arra, hogy ha bulvárlapnak, plelykalapnak lrlok ludosllásl, akkor ennek megfelelóen
halásvadász szövegel lr|alok! A polilikai lapokba kevésbé elfogull, lárgyilagosabb hlrek valok, de
ezeknek is lehel valamilyen |ellegzeles szemlélele.
A hlr ne legyen hosszabb 8-10 sornál.
A szövegalkolásra 10-12 perc áll rendelkezéselekre.












b) Ha kész vannak a szövegek, olvassálok fel ezekel a csoporlokon belül, és lalál|álok ki
mindegyikról, milyen lapba, milyen szemlélellel készüll az lrás!
c) Lzulán vilassálok meg, mennyire sikerüll ellalálni a válaszloll hlrllpus |ellemzóil: vannak-e leli-
lalálalok, és van-e |avllanivalo a munkákban¹
d) Minden csoporl válassza ki egy-egy szövegél, és ezekel olvassa fel az oszlálynak!