1 Collaborative ethnography Egy új, kommunikációs megközelítésű etnográfiai paradigma

Ismerteti: Nagy Károly Zsolt

Az 1960-as évek végétől az ún. paradigmák utáni antropológia (post paradigm anthropology) időszakáról szokás beszélni, amit akár a „jelzős antropológiák időszakának” is nevezhetnénk. A tudomány történetének erre a jelenleg is tartó, mi több, felvirágzását élő időszakára az jellemző, hogy több olyan antropológiai paradigma működik egymás mellett, melyek vagy egy sajátos terepszituáció kutatását, vagy a kutatás egy speciális módszerét, aspektusát fejlesztik gyakorlatilag önálló kutatási iránnyá, diszciplínává. Előbbire példa lehet a virtuális közösségek kutatására összpontosító cyberanthropology, utóbbira pedig az itt tárgyalt collaborative ethnography1. E kutatási irány alapműveként 2005-ben a University of Chicago Press gondozásában jelent meg Luke Eric Lassiter The Chicago Guide to Collaborative Ethnography című könyve. A Szerző jelenleg a Marshall University Graduate College (South Charleston, West Virginia) humán tudományok és antropológia professzora, 2005-ben egy, a kollaboratív etnográfia módszerét alkalmazó kutatást bemutató könyvéért 2 megkapta a fiatal kulturális antropológusok egyik legrangosabb elismerését, a Margaret Mead díjat. Lassiter munkája és elmélete így az antropológiai gondolkodás előterébe került, és a kapcsolódó ismertetők, recenziók során, Lassiter írásainak az egyetemi tananyagokba történő gyors beépülésén keresztül a nyomon Univerity követhető of recepciója Press is. Idén ősszel, Lassiter főszerkesztésével, Nebraska gondozásában Collaborative

Anthropologies címmel egy új folyóirat is indul, ami jelzi a módszer alkalmazása, illetve kidolgozása iránti szakmai érdeklődést is. Mit jelent azonban az, hogy kollaboratív, vagyis együttműködő, együttműködésre alapozott etnográfia? Hiszen az etnográfia per definitionem kollaboratív tudomány, és kollaboráció vagyis együttműködés nélkül nem hozható létre etnográfiai tudás. Mi több, az együttműködés fogalma és problémája az etnográfia és a kulturális antropológia történetének több pontján is felbukkan, és mondhatni kulcsszerepet játszik. Elég talán, ha az
1

2

Az ethnograpy – etnográfia szó itt használt értelme nem esik egybe a magyar tükörfordításaként használatos néprajzzal. Itt az empirikus társadalomkutatás egy olyan komplex módszeréről van szó, melynek középpontjában a résztvevő megfigyelésre építő terepmunka áll, s amelynek módszertanát számos társadalomtudomány használhatja a kísérleti régészettől a pszichológián át a kulturális antropológiáig – vagy éppen a néprajzig. A Hurley Goodall, Elizabeth Campbell és Michelle Natasya Johnson szerzőtársakkal jegyzett The Other Side of Middletown: Exploring Muncie's African American Community c.( AltaMira, 2004) kötet.

Erre. ezekből olyan tudások származtak. tudománytörténeti előzményeként az 1960-as évektől több hullámban felemelkedő új etnográfia (new ethnography) irányzatát jelöli meg. a többszörösen reflexív. Bateson számára azonban a képek/filmek nem. addig most értelme sokkal tágabb: az etnográfiai írás célját jelöli ki a kulturális jelenségek lokáis közösségekből származó munkatársakkal (local community consultants) együtt történő értelmezésében. kommentárokból.2 antropológiai kutatás szempontjából ma is meghatározó. kultúrának. illetve akiknek a körében készültek. megfigyelésekből. s ebben Bronislaw Malinowsi szerepére utalok. sem pedig az eredeti (a képek témájául szolgáló) történések és interakciók kutatói elemzéséből nem derültek volna ki. a terepmunkától a tapasztalatainkat összegző írások elkészítéséig – és vissza. Minthogy az együttműködés az etnográfia gyakorlatának központi eleme – írja –. A kollaboratív etnográfia forrásait Lassiter ennél konkrétabban is megjelöli. hiszen maga a szó is szerepel a tudománytörténetben. hanem – interaktívnak. A képekkel interakciókból interjúkból. melyet neveztek etnotudománynak (ethnoscience) vagy etnoszemantikának (ethnosemantics) is. vagyis hogy a – különböző szinteken elgondolt – együttműködés nem új keletű probléma az etnográfiában. Kutatásukban Batesonék nagy hangsúly helyeztek az információk álló és mozgóképes rögzítésére. vagy egy interdiszciplináris megközelítést jelölt. melyeket a bennszülöttek az anyagokhoz fűztek vagy azokból a vitákból. a kollaboratív etnográfia átgondolt és világos kifejtése lényegében azt jelenti. – Az elkészült felvételeket a terepen illetve kidolgozta. hogy részt vesz történéseiben. úgy. melyek sem a képekből magukból. hogy az együttműködés gyakorlatát az etnográfiai folyamat minden szintjére kiterjesztjük. azokból s a megmutatta/levetítette azoknak akikről. hogy a kutató első kézből származó információkkal kezd el dolgozni. alapvető „terepmunka doktrína” kialakulására. visszacsatolásokra épülő film. csak míg eddig alapvetően a kutatók együttműködését. melyek egy-egy csoportos vetítés alkalmával a látottak körül kibontakoztak – olyan információkhoz jutottak. Ezt. Egyik forrása. hiszen az ő története éppen arról szól. Az együttműködés másik példája vagy szintje – mely egyben Lassiter módszerét is megelőlegezi – Gregory Bateson Margaret Meaddel közösen végzett bali kutatása lehet. Vagyis Lassiter álláspontja szerit ez gyakorlatilag nem egy új etnográfiát jelent. Másképp szólva: az etnográfiai munka több stádiumára is jellemző együttműködéses módszereket vagy hajlandóságot a munkafolyamat hátteréből annak fókuszába állítjuk. Az . vagy nem csupán önmagukban kapcsolatos voltak fontosak.és képkészítésre alapozott módszert nevezte azután Bateson – nem kollaboratívnak. melyet kutat. hogy együttműködik a kultúrát működtető „bennszülöttekkel” – vagy legalábbis kísérletet tesz erre. Lassiter is reflektál. hanem a használatos módszerek más megközelítését. maga is megpróbál részévé válni annak a társadalomnak.

. annak működésébe bepillantást nyer – megjelölésére az általános terminus az adatközlő (informant) volt. aki az etnográfussal együtt vállalkozik arra. hogy nem írható le ilyen tudományos objektivitással egy kultúra „bennszülött nézőpontja”. kapcsolatuk rendszerét és jelentéseiket – s aki történetesen maga is bennszülött. Míg korábban a kutató által megkérdezett. hogy kidolgozza. A nyelv kategóriái azután a kultúra nagyobb mintáinak körülírását tették lehetővé számukra. illetve a vizsgált kultúrát a bennszülött nézőpontjából (vagyis lehetetlen a bennszülötté válás). melynek segítségével – a nyelv és a kommunikáció összefüggésében – kidolgozható a tudás és a kulturális jelentések émikus elmélete. annak művelő szerint az etnográfia alapvető célja a kulturális jelenségek leírása. illetve beszéd kategóriáinak egy teljesen émikus. Geertz álláspontja szerint az etnográfiai megismerés ennél sokkal képlékenyebb: a kutató nem képes arra.3 etnotudomány érdeklődésének homlokterében a korábbi etnográfiai irányzatok által is használt „bennszülött nézőpont” fogalmából kiindulva – azt a szemantikai analízissel ötvözve – a bennszülött nyelv. Ezzel a szemlélettel – mely természetesen maga is a post paradigm anthropology időszakának terméke lévén nem volt sem egyedüli. akinek a segítségével a kutató az adott kultúrát megismeri. vagy jobb esetben interjúalanyokról beszélünk. vagyis beszélgető társ. ahogyan megnevezték bennszülött partnereiket. azáltal. hogy objektíve leírja a bennszülött nézőpontját. Lassiter szerint a kognitív antropológiának köszönhetően alapvetően változott meg a viszony az etnográfus és adatközlője között.3 A konzulens ebben az összefüggésben olyan gondolkodó társ. Jellemző talán. A kollaboratív etnográfia másik forrását Lassiter a kognitív antropológiában látja (melyhez igazság szerint az ethnoscience is tartozik). hogy a magyar tudományos terminológiában ilyen elmozdulásokkal nem nagyon találkozunk. Sokszor ma is adatközlőkről. sem domináns szemléletmód az antropológiában – azután a ma is széles körben elterjedt interpretív antropológia szállt szembe. Főképp Clifford Geertz – de Marvin Harris és mások is – azt hangsúlyozták. pontosabban része az adott kultúrának. ahogyan nem állítható szembe ennyire kategorikusan az émikus szempont az étikussal. Ezt az elmozdulást jelezte az. s az etnotudomány mintegy az etnográfia adatbázisán képes egy olyan módszert adni. számára adatokat nyújtó bennszülött – vagyis az a személy. Az etnotudomány korai időszakában. addig a kognitív antropológiai szövegekben egyre inkább a konzulens vagy szaktanácsadó (consultant) vált elfogadottá. illetve felfejtse a bennszülött gondolkodás és kultúra kategóriáit. hiszen sohase tudja teljesen 3 Egyfajta középútként használatos manapság az interlocutor. vagyis a bennszülöttek belső szempontrendszere a kutató külső nézőpontjával. hogy a kutatók újragondolták utóbbiak szerepét és jelentősségét a kutatásban és az etnográfiai tudástermelésben. de semmiképp sem szokás bennszülött beszélgetőtársainkra szaktanácsadóként hivatkozni. vagyis belső nézőpontból történő felépítése állt.

Érdekes az etnográfiában a kutató-kutatott viszony tári metaforával történő leírásának változása. vagyis tudatosítja magában azt. újragondolásáról van szó. Lassiter pedig szinte „bezárja a kört”. mint interpretátornak. attitűdjére is. idegenségéből következően ráadásul mögötte) s pozíciójából eredően sosem láthatja ugyanazt. tehát a kutató feladata az. s az etnográfiai megismerést az antropológiai interpretáció tágabb keretei között helyezi el. mint a meglévő eszközök új kombinációjáról. Itt a bennszülött adatközlő. mint ő maga. Ha végignézzük. hogy az egyik a reprezentációk folyamatai nem találkoznak. hogy milyen megoldásokat javasol. nem mögé… ennek néhány implikációjáról később. amit mond vagy tesz. hogy vele egy szinten áll (mi több. hanem mellette áll. akkor teljesen igazolva látjuk a módszerrel kapcsolatosan eddig hangoztatott saját véleményét: nem annyira újdonságról. a módszer gyakorlati alkalmazását tárgyaló részében. Geertz ezt a nézőpontot úgy írja le. Az erre tett erőfeszítések 4 133-154. vele egy irányba néz s közben beszélget vele a látottakról. az egyik a másik határain kívül van. Lassiter szerint az etnográfia gyakorlatának alapvető problémája az. Ennek a szemléletnek a radikális kritikáját követően a kutató a kutatott válla fölött tekint annak kultúrájára.4 felfüggeszteni saját identitását. és a kutató legjobb esetben is csak hivatkozik arra. a nyolcadik – Collaborative Reading. az etnográfus nem a bennszülött válla felett kukucskál. Geertz és az interpretív irányzat ezzel párhuzamosan sokkal nagyobb „hatalmat” ad a kutatónak. A résztvevő megfigyeléses terepmunka doktrínájának felemelkedésével a kutató a bennszülött „bőrébe bújt” vagyis nézőpontjaik. Az etnográfus sokáig a bennszülött fölött. horizontjaik csak közelíthetnek egymáshoz de sohasem olvadhatnak össze vagyis az interpretáció sohasem válhat teljes megértéssé. mit miért cselekszenek. s ez a „pozíció” kihat az etnográfus szerzői-interpretátori „hatalmára”. vagy vele szemben állt. A könyv második. Az etnográfiai megismerés sokkal inkább egyfajta elmozdulás a bennszülött nézőpontja felé. mely így – mondhatni – az egy irányba néző beszélgetőtársak számával fordítottan arányos. horizontjaik összeolvadtak. Lassiter elmélete mind a kognitív. oldalak. and Co-interpretation címet viselő – fejezetében 4 Lassiter hat pontban foglalja össze a kollaboratív módszer gyakorlati alkalmazásának mibenlétét. . hogy a kutató „a bennszülöttek válla fölött” kukucskálva próbálja megérteni – vagy kitalálni – hogy azok mit beszélnek. milyen eszközöket használ Lassiter a kollaboratív etnográfia gyakorlati megvalósítására. s így teljesen más nézőpontjából mást. akár többet is láthatott – természetesen ez csak erre a paradigmára érvényes viszonyítás – a bennszülött kultúrájából. nem elé. Writing. amikor a kutatót a bennszülött mellé rendeli: nem fölé (nem alá). hogy ezeket közelítse egymáshoz. mind az interpretív antropológiához képest elmozdulást jelent: úgy véli.

6) Végül a kollaboratív etnográfia legdirektebb eszköze Lassiter szerint a szövegek ténylegesen közös elkészítése. egyetértésének vagy egyet nem értésének tesztelésére (feedback). Ez a kollaboratív módszer alapja és alapesete is. Az egész folyamatot mint egy kiadói munkát kell elképzelni. hogy a teljes szöveg egyegy részét más-más szerző írja. Fontos. melyben a kutatók és a lokális közösségből származó konzultánsaik különböző formációkban és szinteken működnek együtt. 5) A módszer egyik legfontosabb összetevője a szövegeknek a lokális társadalom nagy közönsége előtt történő bemutatása – amolyan felolvasó estek. különböző – nyilván a kutatás szempontjából releváns – szempont szerint reprezentatív csoportot szervezzünk. 1) Alapvető. 4) Az etnográfusok és konzultánsok számának növelése. a kollaborítav etnográfia az ezek körül folytatott szervezett beszélgetéseket – és ezek eredményét jelenti. hogy a lokális társadalomból minél több. Míg az első esetben magának az írásnak a tevékenysége nem feltétlen követeli meg több személy közreműködését. Ez ugyan tekintető ugyan egy sorozat logikusan következő elemének. hiszen megfigyelhető. nyomon követhető és azonosítható beépítése az etnográfiába. mindazáltal ennyire direkt megjelenésük azért meglehetősen új szituációt teremt a tudományban. Itt azonban megkülönböztet két szintet: egyfelől a közös szerzőségű (coauthored) másfelől a valóban közösen írt (covritten) szövegeket. mint írásműbe.5 középpontjában mindig egy etnográfiai szöveg áll. 2) Az etnográfiai szövegeket elemző fókuszcsoportok alkalmazása. író-olvasó találkozók szervezése –. hogy a kutatónak legyen egy fő konzulense. A kollaboratív módszer központi eleme. mondhatni alapvető újdonsága tehát a „bennszülött” kommentárok vagy konkrét szövegek nyílt. mely a szövegek kiadása körüli tényleges munkát is elvégzi. hogy az émikus szövegek egyre nagyobb súllyal vannak jelen az etnográfiai elemzésekben. hiszen például felveti a szerzősség s a tudományos teljesítmények értékelésének problémáját. akivel állandóan együtt dolgozik. addig az utóbbi esetben mindig arról van szó. mely lehetőséget ad a közösség véleményének. 3) Egy „szerkesztő-„ vagy „kiadóbizottság” létrehozása. . s akivel így „összeszokva” valódi munkatársakká válnak.

az európai és amerikai gyarmatosító tevékenységben játszott szerepét. s ezért az új gyarmatosító törekvésekből mindenáron megpróbálja kivonni magát. a kutató és a kutatottak közötti sajátos gazdaságossági kapcsolat. kávé. – vagy bizonyos szolgáltatások elvégzésével – pl. Ezzel összefüggésben. - Egy másik kontextus. stb. melyben a kollaboratív etnográfia értelmezhető. dohány. hogy van-e joga. . fejlettebbnek tartja a vizsgált kultúránál. amivel egy etnográfust illetni lehet. Ebben a kontextusban nyilvánvalóan fontos szerep juthat a kollaboratív etnográfia módszerének. Hozzá kell járulnia ahhoz. - Az etnográfia a jelenlegi politikai-etikai kontextusban egyre súlyosabbnak érzi saját múltját. Ez az attitűd elég erősen jellemezte a korai antropológiai kutatásokat. hogy kutatásainak eredményeit maguk a bennszülöttek használják fel vagy saját identitásuk reprezentálására vagy különböző törekvéseik alátámasztására (pl. hogy a kutató a saját kultúráját abszolút értelemben értékesebbnek. Nem csupán arról van itt szó. illetve megpróbálja szerepét az európai illetve amerikai kulturális-gazdasági gyarmatosítás kritikusaként újraértelmezni. csereviszony megváltozása. hogy „kisajátítsa” a „bennszülöttek” hangját? Vagy azt etnográfiának transzparenssé válva inkább arra kell törekednie. A kutatók sokáig lényegében ellenszolgáltatás nélkül jutottak információkhoz. a megír egy-egy kérvényt. főképp az amerikai etnográfia és antropológia szinte mániákusan igyekszik kerülni minden olyan szituációt és megnyilvánulást.6 Jóllehet Lassiter egyértelműen megindokolja módszerét s elhelyezi azt a társadalomtudományok kontextusában. jobbnak. stb. melyben az etnocentrizmus5 vádjának csupán az árnyéka is rávetülhetne. hogy a 5 Az etnocentrizmus alatt azt értjük. – fizet az adatközlőktől kapott információkért. ma azonban szinte szitokszónak számít s a legsúlyosabb vád. s ha esetleg van. esetleg finanszíroz egy áldozatot vagy szertartást. hogy magukat a „bennszülötteket” juttassa szóhoz. Ma azonban sokszor a bennszülött munkatársak segítségével megszerzett tudásért a kutatónak jóval nagyobb árat kell fizetnie: részt kell vennie a bennszülöttek gazdasági. az más összefüggésekben is értelmezhető. hivatalos levelet. alkohol. akkor hogyan s milyen körülmények között az etnográfusnak arra. - Végül a harmadik fontos értelmező kontextusként említhető a tudomány hasznával és alkalmazhatóságával kapcsolatos diskurzus. az etnográfus történeti kutatásának eredményeit felhasználják például egy-egy földterület tulajdonjogáért vívott küzdelmeikben). jobbára ritka javakkal – üveggyöngy. Később az adatközlők és a kutató között sajátos cserekapcsolatok szerveződtek: a kutató az adott kultúrában értékkel felruházott. E törekvések között alapvető kérdés. jogi vagy politikai törekvéseinek képviseletében. állja a menyasszonyváltság bizonyos részét.

hogy megbeszéljük a kutatás problémáját. hogy a közvetítésben megragadott jelenségek és szempontok az idegen. megérteni. Mint írja. hogy az etnográfiai kutatásnak van-e valami haszna azok számára. amely nukleáris hulladékokkal szennyezi a vizeinket?” 6 Ez a probléma számtalanszor felvetődik az etnográfiai kutatásokkal kapcsolatban (is). hogy a tematizációt az idegen beszéde. hiszen ő akarja felszámolni ezt az idegenséget. hogy uralja az etnográfiai műveket és diskurzusokat. mégis. az etnográfiának általában véve van-e valami gyakorlati haszna. hanem arról. hogy bár Lassiter elmélete nem kommunikáció-elmélet. hogy az emberek valós szükségleteit és egy etnográfiai kutatás célját összehangoljuk. cselekvése határozza meg. Spradley The Ethnographic Interview című könyvéből vett idézettel világítja meg. . Korábban az etnográfia célja az idegen kultúra leírása. hiszen sokszor úgy tűnik. ahelyett. melyben a szerző a kutató kérdésére adott fiktív válaszokat sorol fel: „Etnográfiát? Miért? Azért akarod tanulmányozni a kultúránkat. melyben ezeknek a szükségleteknek társadalomtudományi relevanciát ad. hogy teoretikus kérdésekből indulna ki. Ez nyilvánvalóan a tudományos munka egyik velejárója.7 tudománynak. célkitűzéseit magukkal a leendő adatközlőkkel – vagyis a kollaboratív módszerhez folyamodunk. Mi köze mindennek a kommunikációhoz? Az. akiknek kultúrájáról. az etnográfus elindulhat az adatközlők által megfogalmazott kérdések. majd az interpretív antropológiában egyfajta közvetítés (fordítás) lett az idegen kultúra és a kutató sajátkultúrája között. az eddig születettek közül talán leginkább kommunikáció-orientált etnográfiaelmélettel van dolgunk. problémáiról tulajdonképpen az adott szöveg szól. Lassiter: Collaborative ethnography. egyik lehetséges módja az. 22. melyek oly sokat emlegetett célja a kulturális idegenség és az abból következő konfliktusok feloldása. akikről szól? Lassiter a problémát egy James P. hogy felépítsd a saját elméletedet a hatalomról? Nem látod. Annak pedig. s még csupán véletlenül sem hivatkozik semmiféle kommunikáció elméletre sem. szükségletek mentén. vagyis a kutató szempontjai. ám Lassiter szerint nem szabad. Ezekben az esetekben a kutató tematizálja az idegen kultúrát az interpretáció aktusában – jóllehet arra törekszik. azután megértése volt. természetesen saját szemszögéből – bár utóbb annak fogalmain keresztül – az idegent. problémák. p. A kollaboratív módszerben a tematizáció az 6 Id. hogy Szerzőnk – az előbbi szempontokat figyelembe véve – újragondolja az etnográfiai kutatás célját is. hogy egy-egy etnográfus írásai sokkal több kapcsolatot mutatnak a többi etnográfussal és szövegeikkel. Ezek után talán nem meglepő. hogy a gyermekeink éheznek? Tanulmányozni akarod a vízi szellemekkel kapcsolatos hiedelmeket? És mi van az új atomerőművel. mint azokkal az emberekkel. Azonban ebben az esetben is arról van szó. s aztán kidolgozhat egy olyan kutatási tervet.

vagy kommuniikatívnak nevezhető: a kultúrát nem szubsztanciális vagy funkcionális definíciókon keresztül próbálja megragadni. léteznek nyelvi határok is. a kutatóétól teljesen idegen társadalomban. horizontjuk egymáshoz közel áll. ám a mondottak alapján határozottan körvonalazható. Ez a probléma talán benne is van abban a mellérendelő szituációban. kulturális másságról és annak leküzdéséről beszélni. sohasem lépi át az USA társadalmának kereteit. Gyakorlatilag bárkikkel foglalkozzék is. s ezért e folyamaton keresztül. Lassiter könyvében – és más. hanem úgy. míg a módszert nem tesztelik ilyen környezetben. Bár közte és az általa kutatott csoportok – vagyis az amerikai őslakosok egyes csoportjai – között érzékelhető akkora kulturális távolság. és mindnyájuk számára egyértelműen körvonalazható a kutatás célja és tétje. a megértés pedig úgy történik. hogy egyes elemeit – l. hogy működhet-e ez a módszer egy. ahogyan ezt a hivatását betölti: ez határozza meg eszközeit. . téri metaforában mellyel Lassiter leírja a kutató és kutatott kapcsolatát – egymás mellett állnak – s melyre korábban utaltam. mint ami a társadalmi kommunikáció folyamatában jön létre. hiszen annak tanulmányozására hivatott. mint amilyenekben Lassiter tesztelte? Erre a kérdésre addig nem tudunk határozott választ adni. s nem olyan körülmények között. e módszer alkalmazásával készült etnográfiáiban is – lényegében a „saját társadalméban kutató etnográfus” szerepét játszotta. hogy miként definiálja magát a kultúrát. kérdéseik számos tekintetben hasonlóak. Egy etnográfiai módszer szempontjából nyilvánvalóan kulcsfontosságú. ám a kutatás résztvevői egyazon társadalmi metastruktúrához – az Amerikai Egyesült Államokhoz – tartoznak. A kollaboratív etnográfia kultúra fogalma interaktívnak. stb. Lassiter könyvében lényegében sehol sem találkozunk szabatos kultúra definícióval. Végül Lassiter módszerének kommunikációtudományi relevanciája mellett érvelve szeretnék röviden rámutatni az általa használt kultúra-fogalomra. módszereit. a fentebb felsorolt hat pontban – már sikerrel alkalmazták a kérdéses szituációkban. Éppen ezért kérdés.8 idegené. hogy miként gondolkodik róla a Szerző. e folyamatba bekapcsolódva érthető meg (interpretálható). van egy közvetítő nyelv – a szó szoros és átvitt értelmében is – melyet anyanyelvi szinten beszélnek. problémáik. s e definíció határozza meg azt. az viszont tény. Ezzel kapcsoilatosan viszont felvetődik egy nagyon fontos kérdés. hogy van értelme idegenségről. hogy a kutató szinte a bennszülöttek saját problémáikról folytatott diskurzusába kapcsolódik bele.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful