By CsHuszi!

Sikos László

ADOBE

PHOTOSHOP
ZSEBKÖNYV

Sikos László

ADOBE

PHOTOSHOP
ZSEBKÖNYV

BBS-INFO, 2006.

Tel. ISBN Kiadja a BBS-INFO Kft. Felelős k i a d ó : a BBS-INFO Kft.261426 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató . Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak máso­ lása. Pf. a Photoshop. Az ezen hibákból eredő esetleges károkért sem a szerző sem a kiadó semmiféle felelősséggel nem tartozik. ügyvezetője N y o m t a t t a és kötötte a Kaposvári N y o m d a Kft. 1630 Bp. ha ezen hibákra felhívják figyelmét. sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával tör­ ténhet. 2006. a Windows logo bejegyzett védjegyek. A könyvben Bártfai Bamabás-Sikos László: ECDL képszerkesz­ tés c. a PostScript. de a kiadó szívesen fogadja. a Microsoft. . dows. Pf. A betűtípus elnevezések. könyvéből felhasznált részletek a szerzők hozzájárulásá­ val történt. az Adobe. 21.4 Photoshop zsebkönyv Szerző: Sikos László Szerkesztette: Bártfai B a r n a b á s BBS-INFO Kiadó.: 407-17-07 A könyv megírásakor a szerző és a kiadó a lehető legnagyobb gondossággal járt el. a Win­ A könyv nagyobb mennyiségben megrendelhető a kiadónál: BBS-INFO Kft. 21. Ennek ellenére a könyvben előfordulhatnak hibák. 1630 Budapest.

1. 1.3.1. 1.2. 1.5.4.6.3.3.3.1. 1.2.6.1.3. 1.Tartalomjegyzék 5 Tartalomjegyzék 1.2.1.1.2. 1.2.1.4.3.1. Előszó A képszerkesztés alapjai A képek használata A digitális képek előnyei A digitális képek korlátai A képszerkesztő programok alapfunkciói A digitális képek fő jellemzői A digitális kép alapeleme: a képpont (pixel) A képfelbontás fogalma Egy kis színismeret Afontosabbfogalmak Színrendszerek Színpaletták A Panton e színskál a Grafikus formátumok Képformátumok Képek átalakítása Képek előállítása Szkennelés Digitális fényképezés Letöltés internetről Rajzolás Képernyőfelvétel Lehetőségek a feldolgozás során 10 12 12 13 14 15 15 17 17 19 19 23 28 29 30 31 35 38 38 40 41 42 42 43 .3.5.3.2. 1. 1.4.6. 1. 1. 1.6. 1.2. 1. 1.6. 1. 1. 1. 1.7. 1.3. 1.1.4.6. 1.

3.6 1.3.1. 7.2. 6. 6. 6.4.5. 5.2. 2. 4.3.3. 5. 5.7. 5. 4.3. 5. 5. 5. Photoshop zsebkönyv Képek archiválása A Photoshop indítása A Photoshop felülete A menürendszer Az eszköztár Alapvető funkciók Különböző formátumú fájlok megnyitása Képfájl létrehozása Váltás megnyitott fájlok között Képfájl mentése különböző formátumban Képfájl bezárása kilépés nélkül Kép görgetése Súgó funkciók használata A Photoshop bezárása Beállítások A nézet-változtatás és a nagyító eszköz Nagyítás Kicsinyítés Méret-változtatás húzással A kép megtekintése eredeti méretben Maximális helykihasználás Előtérszín. 6. 3.4.1.1. 4. 6. 5. 4.3. 5.1.2.8.1. 4.2. 5.1.3. Kép beolvasása digitális fényképezőgépről Kijelölések 44 45 46 47 47 48 48 49 51 52 56 57 58 60 62 62 63 64 64 65 65 66 66 68 69 69 70 70 70 72 72 74 77 78 81 .5. 4. 4.2.3.3..1.5.. 4.1. 5. 3. 4.1. 5.1.8. szkennelési paraméterek Aktív ablak képernyőtartalmának használata. 5. 3. háttérszín kiválasztása Rácsok és vezetők Rács vagy vezető megjelenítése és elrejtése Vezető elhelyezése Vezető mozgatása Vezető rögzítése Vezetők eltávolítása Képrészletek Képek beolvasása és mentése Szkennelő program indítása.1.6.4.3. 5. szkennelés Előnézet.4.2.1.1. 5.

9. 9. 9.Tartalomjegyzék 7. 8. 8. 8. 7.5. 8. 9. 7.4.6.4.1.2. 9.8.4. 7.4.2.1.1.1.1.2.1. 7. 9. 8.5.6.2.5.1.8.7. 8.2. 9. 9.8.2. 9.2.2. vágása Kép vagy kijelölés kétszerezése Kép vagy kijelölés mozgatása Láthatóság és színek Világosság Kontraszt Színtelítettség Színegyensúly Rétegek A réteg fogalma Réteg létrehozása Réteg duplázása Réteg törlése Linkelt réteg törlése Rejtett réteg törlése Rétegsorrend beállítása Rétegek összevonása Rajzolt objektum raszteressé konvertálása Rétegtulajdonságok Rétegnév Láthatóság Zárolás Átlátszóság Fedési mód 81 82 82 84 86 86 87 90 92 92 95 95 97 98 98 99 99 100 101 102 102 103 105 107 107 108 108 109 110 111 111 112 112 113 114 7 .1. felbontás módosítása Képátméretezés nyomtatáshoz Kép vagy kijelölés forgatása. 9.8. 7.3.5. Teljes kép kijelölése Képrészlet kijelölése A téglalap/ellipszis-kijelölő Színtartomány kijelölése varázspálcával Szabadkézi kijelölés lasszóval Sokszög alakú terület kijelölése lasszóval Intelligens kijelölés mágneses lasszóval A kijelölő eszköz tulajdonságai Képátalakítás Kép újraméretezése.3.5. 9.4.5. 7.5. 9.2.4.5.2.8.1.2. 8. 9.2. 9. 7.3.3.3. 9. 8.2. 9.8. 8. 8. 8.4.

5.1. Alakzatok .5.1.2. Szövegek 10.4.2. Karakterformázások 10. Művészi hatások 13. 11.1. Az ecset használata 13. Elmosás 13.3. Festőeszközök 12. Rajzolt objektum módosítása 12.3.2.1. Becsillanás 14.2.1.2.5.4.8 Photoshop zsebkönyv 10. Képrészlet kitöltése 12.2.1. Betűtípus választása 10.5. Betűcsalád és stílus kiválasztása 10.1.2.5.1. Betűméret 10. Egyetlen betű színének megváltoztatása 11. Kimenetek 14.2. görbe és szabadkézi rajz 11.3.4.5.4. Szöveg létrehozása 10. Betűszín 10.1. Rajzoló eszközök 11.1. Szél 13.2. Szöveg duplázása 10. Bemozdulás 13.1.1.1. Festett üveg 13.2.5.3. Szöveg törlése 10. Render hatások 13.3. Mozaik 13.2. Egyenes vonal. Színválasztás a pipettával 12.3. hatások 13. Fodrozás 13.4. Szűrők. Gauss-i elmosás 13.3. Torzítások 13.3. Szövegigazítás 10. Megvilágítás 13. Dombormű 13. Nyomtatás 121 122 123 124 125 126 127 128 129 131 132 133 133 134 136 137 137 138 139 141 142 142 143 144 144 145 145 146 146 146 147 147 148 149 149 .

2.1. Kész képek minőségének javítása 15.2.1.2. Részlet eltüntetése fényképről 16.4. Színkeverési módok 16. Szkennelt kép javítása 15. Digitális géppel készített kép javítása 15. Nagy érzékenységű képzaj csökkentése 15.1.1. Képi információk módosítása 15.1. Nyomtatási tulajdonságok 14. Kép nyomtatása a telepített nyomtatón 14.3. Képrészletek kiemelése 15. Általános képjavítási fogások 15. Színmodellek 16.1.2. Interpoláció hibáinak csökkentése 15. Publikáció a Webre 15. Speciális képek készítése 15.1.3.1.6. Fénykép ellipszis körbevágása 15.3. Az RGB színmodell 16. Gyakorlati fogások 15.3. Háttérkép készítése 15.4.3.4.3.1.1. A legfontosabb képjellemzők módosítása 15. Helytelen exponálása kép javítása 15.3.4.1.4. Függelék 16.2. A JPG tömörítés hatása a képminőségre 16.1.7.1.1.2.1.3. Photoshop szűrők 150 150 151 152 154 154 154 155 156 157 158 159 161 163 165 165 166 167 168 168 172 173 174 174 174 176 178 180 181 182 9 .1.2. A HSB színmodell 16. Az CMYK színmodell 16.1.3. Digitális fényképek előkészítése előhívásra 15.2.5.Tartalomjegyzék 14.2.1. Áttetsző kép készítése 15. Nyomtatási előnézet 14.2.4. Fénykép objektumának eltüntetése 15.3.

Egy olyan képszerkesztő alkalmazás. a program a képek módosítása terén szin­ te korlátlan lehetőségeket kínál. hátteret cse­ rélhetünk. létrehozása. előkészítése.10 Photoshop zsebkönyv Előszó E kisméretű könyvecske könnyen elfér még a zsebünkben is. amit a Photoshop program kezelésének alapjaihoz tudni szükséges. régiessé tehetjük. kiadvány Photoshop fejezetének tartalmával azonos. elküldése vagy webre helyezése csak a kezdet. átcserélhetünk részleteket. A képbe tetszés szerint belejavít­ hatunk. A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. kitörölhetünk belőle részeket. csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az . elhalványíthatjuk. A lehetőségeink szinte korlátlanok. mint a Photoshop segítségével digitális képeinkkel szinte bármit megtehetünk. mivel lényegében az ECDL képszerkesztés c. stb. hozzáadha­ tunk más dolgokat. A képek javítása. így kényelmes. de tartalmilag mindazt tartalmazza.

11 . azoknak ezt előbb el kell sajátítaniuk. A könyv végén lévő színes függelék segítséget nyújt a színek kezelésében. Ha valaki­ nek ilyen ismeretekre is szüksége van. például a Windows XP zsebkönyvből. A könyv első fejezete azokat az alapokat ismer­ teti. így az operációs rendszer kezelését sem. illetve számos hasznos szűrőt mutat be. azt k ö v e t ő e n pedig néhány gyakorlati fogást m u t a t u n k be. melyhez segítséget e könyv nyújthat. Nem tartalmazza azonban a számítógép használatához szükséges alapvető tudnivalókat. Egyszóval amilyen kicsi a könyv annyira hasz­ nos is lehet egyben. amelyek a képek kezeléséhez nélkülözhetetle­ nek.Előszó elvégezhető műveletek körének. legnagyobb része magának a Photoshop programnak a használatát részletezi. Érdemes tehát megismerni a program szolgáltatásait. A könyv középső.

A képszerkesztés alapjai 1. A képek használata A számítógépen létrehozott. A digitális fénykép sok mindenben különbözik hagyományos társától. Míg a hagyományos ké­ peknél egyszerű felhasználóként nem kellett a kép paramétereivel foglalkoznunk. Ezek minőségi jellemző­ ikben. annál szebb a kép.1. A legfontosabbak az alábbiak: • felbontás: minél nagyobb. A tömörítetlen képek megjelenés­ ben csak viszonylag kicsit térnek el az alig tö- . addig a digitális technika igazi kihasználásához ez elengedhetetlen.12 Photoshop zsebkönyv 1. • képformátum: minél kisebb a tömörítés. annál nagyobb mé­ retben reprodukálható a kép. jó képet kaptunk. Míg ha egy hagyományos képet technikailag jól készítettünk el. tárfoglalásukban és egyéb paramétereikben különbözőek. megjelenésükben. tárolt és használt képek sokfélék lehetnek. addig egy digitá­ lis fénykép minőségét számos egyéb dolog is be­ folyásolja.

A Weben nincs többletköltség abból. • színmélység: általában 3 x 8 bit. valamint a letöltéshez szükséges időt is növeli). Egy weblapon nyugodtan használhatunk gyö­ nyörű.1. de mivel a hagyomá­ nyos papírképek oldalaránya 2:3. a profi készü­ lékek támogatják ezt az arányt is. színes fényképeket is. me­ lyek minőségromlás nélkül nagyíthatók vagy ki­ csinyíthetők. ellentétben például a nyomtatással. nem kell egyesével elkészíteni az ábrákat. azt korlátlan számban kinyomtathatjuk.A képszerkesztés alapjai mörített fájloktól. A legegy- . A digitális képek előnyei A digitális képeknek számos előnyük van.1. Mivel nem kell várni az előhívásra. így ugyanazt a logót elkészíthetjük néhány cm-es és A / 0 . vagyis színen­ ként 256 árnyalat.s méretben is. ami 256 x 256 x 256 16. méretük viszont így is 6-8szorosa lehet a tömörítettekének. a digitális fényképeket készítésük után néhány percen belül elküldhetjük e-mail-ben a világ bármely pontjára vagy megoszthatjuk azt weblapunkon. 13 1. Megfelelő programokkal olyan grafikákat készíthetünk.7 millió szín • oldalarány: általában 4:3. ha a fizikai méret nem lesz túl nagy (ez ugyanis a szerveren a tárolás költségét. Ha például készítünk egy plakátot vagy névjegykár­ tyát. hogy egy színes oldalt készítünk (egy egyszerű szöve­ geshez képest).

ami vi­ szont megnöveli a fájl méretét.1. profi anyag nyomdai előké­ szítése). Az igazán jó minő­ séghez elengedhetetlen a nagy felbontás. Nagy felbontás mellett nem szokás tömörítetlen képekkel dolgozni. Igaz viszont az is.14 Photoshop zsebkönyv szerűbb színes nyomtatókkal is közel fényképmi­ nőségben nyomtathatunk. A digitális képek korlátai A rengeteg előny mellett természetesen vannak hátulütők és korlátok is.1. A digitális képek egyik legnagyobb korlátja tehát az. így körülménye­ sebben tárolható. mert a letöltési ideje kivárhatatla­ nul hosszúra nyúlik.2.) A lehetőségek száma szinte végtelen. hogy a ma használatos számítógépek szinte kivétel nélkül képesek a digi- . 1. És akkor még nem is beszéltünk a feldolgozás sorári tapasztalható lehetőségekről (Ld. nehezebb vagy lehetetlen elkül­ deni e-mail-ben. akkor komoly hardverre és szoftverre van szükség. A tömörítés viszont rontja a kép minősé­ gét. sőt a leggyakrabban alkalmazott algoritmusok visszavonhatatlanul kihagynak egyes információ­ kat a képekből. hogy ha igazán jó minőséget sze­ retnénk.7. hacsak erre nincs külön okunk (pl. Az egyik legjelentősebb probléma. A jó minőségű képek tárolásához nagy háttértár. hogy a legtöbb digitális képet nem lehet minőségromlás nélkül nagyítani. weblapra nem feltétlenül lesz érdemes kirakni. feldolgozásuk­ hoz nagy memória szükséges.

élesítés. kontraszt növelése.A képszerkesztés alapjai tális fényképek tökéletes megjelenítésére. a képmanipulációk (retusálás. színarányok megváltoztatása.1. A kép­ szerkesztők általában többféle fájltípust képesek kezelni. A technikai korlátok tehát egyre kevésbé akadályozzák a minőség szem előtt tartását. melyek a különböző eszkö- . de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. A legfontosabb funkciók közé sorolható az átméretezés (különféle mértékegységekkel adható meg). A digitális képeknél annál inkább előjön ez a kérdés. szín­ telítettség módosítása.3. A digitális képek fő jellemzői Amíg egy papírképet fogunk a kezünkben. hogy a kép milyen pici építőelemekből áll össze. stb. a nyomtatás.és karcel­ tüntetés. mert ezek a képek kép­ pontokból épülnek fel. nem jut eszünkbe azon gondolkodni.2. a tetszőleges formátumba mentés. tömörítési hibák csökkentése. hogy szemünk azt egységként érzékelje. 15 1. 1. a komo­ lyabb videókártyáknak pedig egy kis szerkesztés sem jelent problémát. különleges effektusok). a webre való előkészítés. por. A képszerkesztő programok alapfunkciói A képszerkesztő programok eltérő képességű­ ek.

lentről felfelé vannak tá­ rolva a kép „sorai". A digitális képeknek rengeteg jellemzője van. nyomtató. a részletgazdagságát. Ezek befolyásolják a felhasználhatóságát. tartalmának láthatóságát stb. hanem az első né­ hány karakter is azonosítja. Sajnos a szabványok ellenére is lehetnek prob­ lémák egyes formátumokkal. a minő­ ségét. Így elképzelhető. színtelítettség. digitális fényképezőgép) más és más méretűek. tömörítés mértéke. átlátszóság. Egy digitális kép legfontosabb tulajdonságai: felbontás. Van olyan képfájl. hogy egy képszerkesztő programmal megnyitva egy képfájlt az hibát ad. így a minő­ séget számos tényező befolyásolja. tömörített¬ ség/tömörítetlenség. ahol fentről lefelé. színezet. mert a formátum nem megfe­ lelő. A kü­ lönböző formátumok más és más módon tárolják a kép adatait. használt színrendszer. És akkor még nem is beszéltünk a profi digitális fényképezőgépek RAW formátumáról. Az egyes formátumokat nem­ csak az esetleges kiterjesztés. gamma. hogy egy komoly fotószerkesztővel sem tudunk megnyitni egy JPEG fájlt.16 Photoshop zsebkönyv zökön (monitor. zajtartalom. ezért előfordulhat. másokban ellenkezőleg. A képek tárolásának több módja alakult ki és folyamatosan születnek új formátumok is. minősége . színmély­ ség. mely szinte minden márkánál mást és mást jelent. világosság. kontraszt. szkenner. a nagyíthatóságát. fényesség. színegyensúly.

2. mert a monitoron való megjelenítés úgysem tenne lehető­ vé ekkora felbontást.) 1. A kétdimen­ ziós rács egy pontja a képpont (pixel. A digitális kép alapeleme: a képpont (pixel) A digitális képek közös vonása. élesség/homályosság.2.1 megapixeles kép is. Ezek együttesen befolyásolják a képfájl méretét. . Például egy digitális fényképezővel készített 3 megapixel felbontású kép 2048x1536 pontból áll össze. Ez a felbontás tökéletesen jó egy 10x15 cmes fénykép kidolgoztatásához. Alapesetben a képpont négyzet alakú. Internetre viszont vétek lenne feltölteni.A képszerkesztés alapjai és algoritmusa. mivel kellően részletes ahhoz. A digitális képek pontok két­ dimenziós tömbjeként képzelhető el. 17 1. vagy otthoni ki­ nyomtatásához.2. A képfelbontás fogalma A felbontás elsődlegesen azt határozza meg. pel . hogy képpon­ tokból épülnek fel. Persze ettől eltérő méretarányok is előfor­ dulnak. hogy egy kép összesen hány képpontból épül fel. azaz képelem rövidítéséből).a picrure element.1. formátum. hogy az apró képpontokat már ne vegyük észre. Ilyen célra sokszor bővel elegendő még egy 0. (3D-s terek­ ben a pixel helyett voxel-ekkel dolgozunk /volume element/.

Ezek általában szabványos (vagy annak tekintett) értékek (pl. 1. 1280x1024. pica stb. Ugyanaz a kép na­ gyobb felbontáson értelemszerűen kisebb lesz. Azt határozza meg. de lehet cm. hüvelyk. vagy dot per inch (pont/hüvelyk).). de rajzolata is finomabbá válik. A Webre publikált képek esetén azonban elegen­ dő a 75 dpi. A számítógép monitorán alkalmazott felbontás többféle is lehet. Nyomdai célokra akár több ezer dpi-s felbontásig is elmennek. akkor a cm vagy mm (ebben az esetben 210x297 mm). akkor a képpont lesz a mértékegység. hogy szemünk ne érzékelje a képpontokat. illetve a nyomtatásnál. Mértékegysége leggyakrabban a pixel. . 1600x1200 stb. A 600 dpi körüli felbontás már elegendő ahhoz. 800x600. Ha egy weblapra készítünk egy 50x100 pixeles logót. is. hogy a kép egyetlen hü­ velykjén (vagy cm-én) hány képpontot külön­ böztetünk meg. A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata. mert ennél többet a monitorokon nem nagyon lehet megjeleníteni. 1024x768. Mértékegysége a dpi.18 Photoshop zsebkönyv A felbontást mint kifejezést a digitális képeknél azonban kétféle kontextusban használják. 2. ha viszont pontosan A/4-es mé­ retű grafikát készítünk. Ezt az egységet hasz­ náljuk például a szkennelés minőségének beállí­ tásánál. vagyis a kép mérete.

A képszerkesztés alapjai 19 1. A telítettség A színtelítettség (saturation.3.).1.3. A standard színkörön való hellyel fejezhető ki (0 és 360° közöt­ ti értéket vehet fel). fekete.1.1.3. Egy kis színismeret 1. A színegyensúly A színegyensúly (Color Balance) egy kép színe­ inek keverési arányát határozza meg (általános színkorrekció).1. zöld stb.3.1. narancssárga.3. 1. Értéke 0%-tól (szürke) 100%-ig (teljesen telített szín) terjedhet. a 100% a fehér. Mértékegysége a százalék. akkor kevesebb lesz a vörös a képben és fordítva. Ha a cián mennyiségét növeljük. szaturáció.4.1.3. A fontosabb fogalmak 1. 1. a 0% a fekete. A standard színkörön a telítettség bentről kifelé növekedik. . 1. A színárnyalat. A gyakorlatban a színárnyala­ tot leggyakrabban egy színnévvel azonosítják (vö­ rös. A színben a szürke szín mennyiségét fejezi ki.3. színezet A színárnyalat (hue) az egy objektumon áthala­ dó vagy onnan visszaverődő szín. A fényesség A fényesség (brightness) a szín relatív világos­ sága vagy sötétsége. króma) a szín erőssége vagy tisztasága.2.

3. azaz 256*256*256 16. Elsősor­ ban grafikus formátumban tárolt szöveg menté­ sére alkalmas. Egy Webre készülő néhány színt tartalmazó grafikus szöveg esetén . • 16 bites kép: 65536 (216) árnyalat megkülönböz­ tetésére használható. 48 bites) színmélység értelemszerűen szintén fotórealisztikus. A mai számítógépeknél a leg­ gyakoribb a 24. hogy egy adott színábrázolási rendszerben hány bit szükséges egyetlen képpont színének meghatá­ rozásához. így alkalmas fotórealisztikus képek tárolására is.5. A multimédia minimuma. Mivel a színmélység nagymértékben befolyásol­ ja a képfájl méretét. Az ennél nagyobb (32. 1. illetve a 32 bites színmélység használata.7 millió árnyalat tá­ rolására képes. fontos azt pontosan igényeink­ nek megfelelően beállítani. • 24 bites kép: csatornánként 256 árnyalat (3*8 bit). A legfontosabb színmélységek: • 1 bites kép: csak fekete és fehér képpontokat tartalmaz (kétféle. A színmélység A színmélység (color depth) azt határozza meg. Közel fotórealisztikus ké­ pet eredményez. • 8 bites kép: 256 (28) (szürke)árnyalat tárolására alkalmas.1. azaz 2 1 féle „szín").20 Photoshop zsebkönyv Ugyanez elmondható a magenta-zöld és a sárga­ kék színpárokról is.

6. Az átlátszóság Sok esetben van szükség olyan grafika készíté­ sére. . akkor a probléma abból adódik.mivel minden digi­ tális kép négyszögletes .az alak körül nem lehet eldönteni. mintha egy tejfehér üvegen keresztül néznénk a kép megfelelő részeit). 21 1. akkor ugyanezt az alakot egy másik háttérre helyezve a háttérszín azt „nem follya körül". Az átlátszóság (opacitás) mértéke változtatható. ahol a háttér színe látszik valamennyire.A képszerkesztés alapjai például nem indokolt (sőt ésszerűtlen) a 8 bitnél nagyobb színmélység. Ha egy grafika különleges alakú. míg egy digitális fényképnél a 24 bit alá nem érdemes menni. olyan. A fenti eset pedig egy egyszerű we­ bes logó esetén is előfordulhat. mely különböző háttereken is ugyanolyan jól mutat. hogy milyen kitöltést kell tenni. mert akkor a szín­ árnyalatok között jól látható erős határok alakul­ nak ki (durva kvantálás). A problémára megoldást jelenthet az átlátszó felület.1.3. hogy . így készíthetünk olyan gra­ fikát is. a felüle­ ten keresztül a megfelelő háttér fog látszani. Ha ugyanis kiválasztunk egy színt. hiszen azt bármire is helyezzük rá. Egy képrészlet azonban nem csupán átlátszó vagy nem átlátszó lehet. de nem valós színében (pl. Ez rendkívül csúnya hatást eredményez.

Ha ez nem így történik. hogy a fehér része­ ken minden alapszínnek azonos súllyal kell részt venni.10. akkor feketét.8. vagy vöröses szín felé tolódnak el.22 Photoshop zsebkönyv 1. illetve a szürkeségek (vagy árnyalatok) szórása.1.3. Ha például egy képet fénycső mellett készítünk. számítógép-monitor) által alkotott vagy fényképre értelmezett középtó­ nusú értékek kontrasztjának és fényességének mér- . valamint valósághűbbé válik a kép (természetesen nem növelhető korlát­ lanul). hogy a színekben mennyi a fehér. ha csökkentjük.3.1. Növelésével általában jobban láthatóvá vál­ nak a kép egyes részei. A gamma A gamma egy eszköz (pl. és nem állítjuk be a fehér­ egyensúlyt az adott fénytípushoz. Ha növeljük a világos­ ságot. Egy kép világos és sötét részeinek különbségét határozza meg.1. akkor eltértünk az egyensúlyi állapottól.3. így az eredetileg fehér terüle­ tek kékes.3. 1. 1. akkor az ered­ ményként kapott kép kékes-zöld színezetű lesz. Fehéregyensúly A fehéregyensúly azt jelenti. Világosság A kép világossága azt határozza meg.1.9.7. akkor fehéret adunk a színekhez. Min­ den kép egyfajta színezetű. A kontraszt A kontraszt relatív fényerősség-eltérés. 1.

Ezáltal a pontos részletek a sötétben játszódó jeleneteknél jobban láthatók.A képszerkesztés alapjai téke. A Mac OS alatt készített képeknél ezt figyelembe kell venni.2). A Gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. Ha a Gamma korrekció értéke magas. míg ellenkező esetben sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet. a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel. hanem a fényessége és a telítettsége is meghatározó. hogy ugyanazon kép egy Windows rendszeren észreve­ hetően sötétebb. mint . mint a fény frekvenciája vagy hullámhossza.8). 23 1. vagy érzékelt pontnak nem csupán a színe. Ennek következménye. mint a Mac OS rendszerek (1. A gamma érték módosításával kompenzálhatjuk a Windows és a Macintosh rendszerek közötti kü­ lönbséget. és a kép mélysége is megmarad. Ha egy képpont színét elfogadható módon tárolni szeretnénk. A látható színek azonban ennél kissé bonyolultabban épül­ nek fel. Színrendszerek Mint korábban láttuk a szín nem más. ugyanis egy tárgyrészletnek. úgy tehát jóval több információt kell róla eltárolni.2.3. Egy magasabb gamma érték egy mindenhol sötétebb képet eredményez. mint Macintosh-on. A Windows rendszerek általában nagyobb gamma értékeket használnak (2.

Ez a legkisebb helyigényű ábrázolás. hogy ki tudjuk vá­ lasztani a leginkább megfelelő formátumot ismerni kell a színkezelési lehetőségeket. A Photoshop színpalettáján négy elterjedt színrendszer szerint keverhetünk színeket (HSB. Grayscale. attól függően. mert lényegesen szebb eredményt kapunk. fehér (0) vagy fekete (1). Bitmap A bitmap vagy bittérképes grafika minden képpontja 1 biten kerül tárolásra. arany. RGB.2.) Ahhoz.még így sem reprodu­ kálhatók tökéletesen. Lab). 1. hogy mo­ nitorra vagy nyomtatóra kerül-e a kép.24 Photoshop zsebkönyv az adott szín frekvenciáját. áttetsző anyagok színei. amely eltérő módszer szerint történik.3. (Megjegy­ zendő. CMYK.2. Grayscale A grayscale vagy szürkeárnyalatos mód min­ den képpontot 8 biten tárol. de csak korláto­ zottan alkalmazható. RGB. ezüst. CMYK. Ez pixel tehát a szürke szín 256 árnyalata közül ábrázolhatja valamelyiket. Egy első ránézésre „feketefehérnek" tűnő vonalrajzhoz vagy tusrajzhoz is célszerűbb a szürkeárnyalatos mód használata. 1.pl. hogy bizonyos színek .2.1. Lab). Photoshop-ban új kép létrehozásánál öt szín¬ modell közül választhatunk (Bitmap. stb. Az ilyen képeken tehát kétféle szín lehet. . Ennek megfelelően többféle modellt is létrehoztak a színek számítógé­ pen való tárolására és reprodukálására. .3.

mivel az emberi szem is eltérő mértékben képes a különböző jellemzőket megkülönböztetni.3. fényerő) angol kifejezésekből ered. így az ilyen modell alapján tárolt képeket a feldolgozás során mindenképp át kell alakítani. 100% a teljes színtelítettség) • fényesség: 0-100 Az emberi szem érzékelésének legjobban ez a modell felel meg. HSB A HSB színmodell neve a Hue (színárnyalat). (A program a HSB színmodell színeit CMYK színekké alakítja. Ebben a modellben minden színt a három jellemző tenge­ lyén történő elmozdulással írhatunk le. Saturation (színtelítettség) és Brightness (fényes­ ség. S és B értékeket eltérő rész­ letességgel is tárolhatjuk. 25 1. A Photoshop-ban a HSB modell színdefiniálás­ hoz használható (a színpalettán vagy a színfelvevő párbeszédablakban). ami kisebb mértékű eltéréseket okozhat. Fekete-fehér fényképekhez hasonló grafikák esetén érdemes használni. Az egyes komponensek értéktartománya: • színárnyalat: 0-360 (a szín színkörön való helye) • telítettség: 0-100 (0% a szürke. A H.) .2. mivel azok működési elve teljesen eltérő.A képszerkesztés alapjai a feketétől a fehérig.3. A modell hátránya. hogy nem alkalmas sem a monitoron. sem a nyomtatókban közvetlen képelőállításra. de képek létrehozásához és szerkesztéséhez nem érhető el a HSB mód.

2. Jellemző ez a napfényre. annál világosabbak. Itt ugyanis . Értelemszerűen az ösz¬ szes szín nagy fényerővel való sugárzása fehéret.3.2. CMYK A tárgyak.26 Photoshop zsebkönyv 1. 1. kék) színnevek rövidítéséből származik. Ha mindegyik szín teljes fényerővel világít. és a monitorokra is.5. A sugárzott fényekre jellemző. azaz 16777216. úgy fehér színt kapunk. az a vörös. blue (va­ gyis vörös. Az így tárolt képeket tehát közvetlenül tudjuk monitoron való megjelenítésre használni. mint a fényt kibocsátó készülékeknél. A színképzés során az összetevők megfelelő arányából alakul ki a kí­ vánt szín. hogy minél nagyobb a fényerejük. a diavetí­ tőkre. Bármely színt is jelenítjük meg a monitoron.4. Az RGB színrendszer mindhárom komponense 0 és 255 közötti értékeket vehet fel. RGB Az RGB színmodell neve a red. a sugárzás hiánya a feketét adja.3. Ezt nevezzük additív (összeadó) színke­ verésnek (az egyes komponensek egymásra vetíté­ sével áll elő a kívánt szín). green. az ábrázolható színek száma tehát 256*256*256. így az RGB formátum a számítógépes feldolgozás során a legelterjedtebb formátummá vált. zöld és kék színek megfelelő arányaiból áll össze. zöld. A videórendszerekben és számítógépes kijelzőkön leggyakrabban alkalmazott színkeverési mód. illetve a fényelnyelő anyagok eseté­ ben a színek jelentése pontosan fordítva működik.

A betűszó a cián (kékeszöld. vagy nyomdai levilágításra ke­ rülő képek esetében tehát ez a modell a legalkal­ masabb. egyfajta lila). így a cián (Cyan). A nyomtatóra. 27 . így nyomdai előkészítéshez érdemes ezt alkalmazni. Az RGB színmodell egyfajta ellentettje a CMYK. Mivel azonban a nyomdai festékek minőségéből adódóan a három alapszín összekeverése nem hozza meg a kívánt sötétségű fekete színt. Az alapszínek egyforma arányú keveréke adja a feketét. a sárga (Yellow) és a fekete (Black) színekből áll össze a kép (CMYK). a nyom­ tatóknál. illetve a nyomdaiparban a három alap­ színen felül egy külön feketét is használnak. hogy mások az alapszínek. ha nem nyomtatunk semmit.A képszerkesztés alapjai minél nagyobb egy szín intenzitása. türkisz). sárga és fekete rövidítéséből ered. magenta (bíbor. A tökéletes színkeveréshez (négyszín­ nyomásos nyomdatechnikához) a nyomdákban is előszeretettel használják a CMYK színmodellt. úgy a tárgy fehér marad. ami kivonó színkeverés. annál sötétebb az adott szín. Az RGB színmodell alapszíneit páronként összekeverve megkapjuk a CMYK színmodell alapszíneit (zöld + kék = cián. A színes tintasugaras nyomtatók is a CMYK alapszí­ neiből állítják elő a nyomatot. a CMYK-t használ­ ják. Ennek lényege. fukszin. a bíbor (Magenta). A nyomtatóknál és egyéb eszközök­ nél az RGB színmodell párját. vörös + zöld = sárga). vörös + kék = magenta.

Bár a modell a különböző grafikai programok­ ban használatos. úgy 32 bites színkezelésről beszélünk. mivel az emberi szem úgysem képes megkülönböztetni ennyi féle színt.28 Photoshop zsebkönyv Ha színenként egy-egy bájtot használunk.zöld-vörös átmenet. Lab A Lab színrendszer három betűje a három komponenst rövidíti: • Lightness .fényesség.6.3. mint a festő palettája. amely több mint négymilliárd féle szín megjelenítését biztosítja. -128 és 127 közötti értékkel. • b . hiszen az összesen . ami ráadásul ki­ használatlan is. A Lab színrendszer elméletileg lefedi az RGB és a CMYK színmodellek teljes színtartományát.3. A kisebb színmélységek esetén a gép úgy dol­ gozik. Ez azonban óriási kapacitásigényt jelentene. 1.3. Színpaletták Mint láttuk a számítógépen a képeket 24 vagy 32 bit színmélységben célszerű tárolni.2. illetve négy bájtot jelent.kék-sárga átmenet. értéke 0-100% közötti lehet. • a . Az egyes színek a színhenger palástján felvett pontokkén értelmezhetők. szintén -128 és 127 között vehet fel értéket. ami kép­ pontonként 3. mégsem elterjedt. 1. pontosan a HSB modellre is jellemző megjelenítő eszközökön való nehézkes használat miatt.

A PANTONE skálán . akkor a pantone skálákat érdemes használni.4. hiszen ha biztosan azt a színt szeretnénk a nyomtatásban viszontlátni.A képszerkesztés alapjai használható színek száma szinte végtelen. (High-color szabvány). amelyre a teljes színkínálatból kerül megfelelő számú egyedileg kiválasztott szín. ám ezekből a palettára csupán néhány kerül. amit a megrendelő kér akár látatlanban is. A 16. hi­ szen számos esetben nem engedhető meg a legki­ sebb eltérés sem. hogy teljesen élethű képet le­ hessen alkotni. 29 1. A kisebb színmélységek (pl. Ennek megfelelően akár 16 biten is tökéletes képet tárolhatunk. ami még­ is elegendő ahhoz. 256 vagy 65 ezer színt tartal­ mazó képek palettával dolgoznak. Az egyértelmű színazonosításnak szinte etalonjának vehetjük a pantone színskálát. A Pantone színskála A színek egyértelmű azonosítása már a számí­ tógépek elterjedése előtt is fontos feladat volt. hiszen a 65 ezer szín is több az emberi szem által érzékelni képesnél. 256 szín) azonban már nem elegendőek a meg­ felelő minőség előállításához. ezért különféle trük­ köket kell bevetni a vizuálisan élvezhető színvisz¬ szaadáshoz.3.

Ezen képek­ nek vannak azonban hátrányai is. Más formátumban érdemes letárolni egy névjegykártyát vagy egy digitális fényképet. . Ha digitális fényképezővel készítünk fotót. hogy az adott technológiá­ val mely színeket lehet kikeverni. A pixelgrafika (rasztergrafika) képpontokból áll. 1.30 Photoshop zsebkönyv összegyűjtve láthatjuk. amelyek a fenti tech­ nikákkal nem állíthatók elő. Ennek előnye. Grafikus formátumok A képfájlok számos fajtája alakult ki az idők so­ rán. ilyen formátumot kapunk. így a skála azo­ kat a színeket is tartalmazza. vagy szkennerrel olvasunk be képet. PANTONE 128 CVC). A színek azonosítására nemzetközileg egységesített számok szolgálnak (pl. A számítógépen használt digitális képek feldol­ gozása és tárolása szempontjából két jól elkülönít­ hető grafika-típus létezik. az egyes képpon­ tok minden jellemzőjét egyesével letárolják. így például kiválóan alkalmas retusálásra.4. Tárolásukhoz nagy lemezterület szükséges. továbbá nagyításuk során minőségromlás jelentkezik. Ezek többféle szempont szerint is csoportosít­ hatók. hogy min­ den egyes képpont egyedileg mó­ dosítható. manipulációkra. és más formátumban egy óriásplakátot vagy egy weblap grafikai elemét.

így egyesí­ teni lehet a bittérképes és vektorgrafikus képfor­ mátum előnyeit. egyszerű szerkezetű. hogy korlátlanul nagyítható minő­ ségromlás nélkül. de nagyméretű fájlokat eredményező formátum. és kizárólag az operációs rendszer által meghatározott színeket használhatja. ami alacsonyabb színmélység esetén gond lehet.1. Egyes bittérképes programok képesek rétegeket is kezelni. A kép 1. Képformátumok A következőkben néhány elterjedt képformá­ tum legfőbb jellemzőit nézzük meg a teljesség igé­ nye nélkül: 1. BMP A Windows operációs rendszereken elterjedt. 8 és 24 bites színmélységű lehet. ami annyit jelent.1.4. Ebből következik. amelyek külön-külön szerkeszthetőek. A vektorgrafika óriási előnye. . hogy fényképek tárolására nem alkalma­ sak.1. Ez matematikai egyenletekkel írja le a képet.4. hogy a kép több egy­ máson lévő különböző módon átlátszó és színeket tartalmazó rétegekből vagy objektumokból áll. 31 1.A képszerkesztés alapjai A képek másik nagy csoportja a vektorgrafika. tömörítetlen. 4.

vagy 256 fokozatú szürkeárnyalatos kép tárolható ebben a formátum­ ban. amelyből kifolyólag tetszőleges képméretet. Fényképek. 24 és 32 bites színmélységet is képes kezelni.1. és mivel adatvesztéssel jár. 4 és 8 bites lehet.3. A GIF formátumnak két verziója létezik.1. A tömörí­ tés hatásfoka széles határok közt változtatható.2.4. A formátumot minden internetes böngésző támogatja. 1. majd a kép finomítására. a GIF87-tel szemben a GIF89a képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására (animált GIF). 8. azaz maximum max. A tömörítési eljárás az emberi szem becsaphatóságán alapul. így alkalmas szür­ keárnyalatos RGB és CMYK képek tárolására is. JPG. GIF Jó veszteségmentes tömörítési algoritmussal rendelkező elterjedt. és vele arányos minőséget kapunk. . 256 színű. A kép 1. JPEG Igen elterjedt formátum. az nem vissza­ alakítható. interneten is használható bittérképes formátum.4. de nagyon jó hatásfokú tömö­ rítést használó bittérképes fájlformátum. nem kont­ rasztos nagyfelbontású képek tárolására legalkal­ masabb veszteséges. va­ lamint az Internetes böngészőkben a lassabb háló­ zatokon hasznos azonnali (de nem részletes) meg­ jelenítésre.32 Photoshop zsebkönyv 1.

nyomdai előkészítés­ hez használatos. 1. EPS Encapsulated Postscript . 24.A képszerkesztés alapjai 33 1.4. a 16 és 24 bites színes palettát. TIF. Tömörítetlen. 8. Színmélysége a megszokott formátumokhoz képest sokkal tágabb határok közt változhat. szabványos nyomtató­ parancsokat tartalmazó PostScript részen kívül tartalmazhat a fájlban egy előnézeteti képet is. PNG Bittérképes.6. ill.1.1. JPEG . a CIELab.5. 32 és 48 bites színmélységet támogat. A formátum támogatja a program legtöbb funkcióját.1. az interneten is használható nem liszencelt veszteségmentes tömörítést alkalmazó bittérképes formátum a Portable Network Graphics rövidítésből. PSD Az Adobe Photoshop saját natív bittérképes fájlformátuma. TIFF Tagged Image File Format .4. Folyamatosan válik egyre népszerűbbé.4. RGB és CMYK színmodelleket. Tá­ mogatja a szürkeárnyalatos.PC és Macintosh környezetben használt bittérképes formátum. Packbits. Tervek szerint a GIF formátum alter­ natívájaként készült.7. 1. 1.1. az Adobe által kifejlesztett PostScript szabványt használó lapleíró formátum.4. LZW. vagy RLE. 1. mely a nyomtatást vezérlő.4.

PDF A formázott szövegeket. Photoshop zsebkönyv Számos grafikus 1.34 típusú tömörítést használhat. 1. képeket. Egyéb képformátumok A fentieken túl számos egyéb képformátum is létezik. hogy rajtunk kívül mások nem fogják tudni kezeim.1. Utólagos fel­ használása körülményes. Univerzális fájlfor­ mátum. A fájlban lényegében a CCD-n lévő adatokat tároljuk le egy az egyben. 1. A RAW úgynevezett nyers formátum.9. tömörítetlen és feldolgozatlan. táblázatokat és egyéb részeket tartal­ mazó dokumentumok speciális formá­ tuma a PDF. tömörítésének mértéke.10. .1. RAW A fényképezőgéppel készített képek egyedi. mert könnyen előfor­ dulhat.8. azaz hordozható dokumentum­ formátum kifejezés rövidítése. A fájlban a CCD érzé­ kelő által érzékelt értékek kerülnek tárolásra.4. A PDF fájl készítése során beállítható a képek minősége. sok program használ saját formátumot.1. program ismeri és kezeli. nagyméretű fájlformátuma.4.4. A három betű a Portable Document Format. de ezekkel bánjunk óvatosan.

16. Szintén gondban lehetünk a nyom­ tatásra szánt 32 bites. 24 és 32 bites. A színmélység megváltoztatása szinte kivétel nél­ kül visszafordíthatatlan. konvertálni. illetve az RGB képek nyomtatásánál gyenge. 24 és 32 bites. A konvertálás azon­ ban számos esetben nem visszaalakítható folyamat. 4. Mint láttuk nem csak lehetséges. a méretváltozás csak az egész számú többszörösre való nagyítás esetén fordítható meg. ezért az eredeti fájlt is célszerű megtartanunk. 4.5. 4 és 8 bites. mert sok program az RGBből való átalakítást követően. A konvertálás pedig itt sem célszerű. CMYK képekkel. úgy át kell alakítanunk 8 bitesre.A képszerkesztés alapjai 35 1. 8 és 24 bites színmélységet támogat. 4. 8 és 24 bites. amely jelentős minőségromlást okoz. ez ugyanis az elterjedt formátumok közül szinte csak a jpg és psd formátumokban használható. 32 és 48 bites színmélység használatára is. a pcx pedig szintén 1. 8. Számos formátum azonban nem támogat mindenféle színmélységet. kevésbé telített színeket eredményez. 8. Ha tehát egy 24 bites képet gif formátumban szeretnénk tárolni. Ez a folyamat nem visszaállítható. a bmp 1. a gif 1. hanem néha szükséges is a képeket egyik formátumból a má­ sikba átalakítani. 24. a psd 1. Képek átalakítása A képformátumok többségénél lehetőség van V. a különböző veszteségmentes for- . A jpg például csak 8.

36 Photoshop zsebkönyv mátumokba való átalakítások viszont biztosítanak visszaalakítási lehetőséget. hogy melyik módszer a legjobb nem minden esetben egyértelmű. Bár az. A 16 színű (4 bites) képek palettája kétféle lehet. hiszen mindez függ a kép méretétől. . és színmélységétől is. bár itt kissé jobb a helyzetünk. ennél jobb a rácsos leképzés. A rendszerszínű képek csak előre meghatározott színekből állhatnak. Hasonló a helyzet a 8 bites képekkel is. melynek számos alfaja léte­ zik. amely a szín árnyalatának megfelelő távolságra szórja szét látszólag véletlenszerűen a képponto­ kat. Ha egy képet átalakítunk egy gyengébb formá­ tumba. hiszen a rendszer­ paletta is többféle lehet. rendszerszínű (system) és adaptív (adaptive). nagyításától. úgy a programok különféle lehetőséget biztosítanak a kieső színek leképzésére. A legrosz¬ szabb eset az. az adaptív színkezelés esetén pedig a képben lévő leggyakoribb 16 szín kerül a palettára. amikor a kieső szín helyett a hozzá legközelebb eső szín kerül alkalmazásra. ami sok esetben egy kevésbé részletgazdag kép esetén még elegendő is. és az adaptív színek száma is jóval nagyobb. A legérdekesebb és egyben a leglátványosabb módszer a diffúziós hibára alapuló algoritmus.

mert ezek a leghatékonyabb tömörítésűek.A képszerkesztés alapjai 37 eredeti kép rács nélkül ráccsal diffúziós algoritmussal További megfontolás tárgya lehet az is. Nagy általánosság­ ban elmondható. Ekkor azonban cél­ szerű az eredeti fájl megtartása mellett egy kisebb méretű variációt is elkészíteni. mint az át­ látszóság és az animált megjelenítés. hogy a képet hova szánjuk. Egyes formátumok azonban rendelkezhetnek olyan különleges tulajdonságokkal is. de éle­ sebb képekhez pedig inkább a gif formátum java­ solt. kisebb. png és jpg képek jeleníthetők meg. rajzolt áb­ rákhoz. hogy fotókhoz a jpg. Interneten ugyanis csak gif. kevesebb színt tartalmazó. .

a másik pedig az.1. szkennerrel.vagy szürkeség-értéket to­ vábbítva a központi egység felé) a papíron lévő képeket. vagy konvertálhatók.6. 1. stb. régi fényképeink rögzítésére. Szkennelés A szkenner segítségével a számítógép közvet­ lenül képes feldolgozni (pontokra bontva. A felhasz­ nálás jellege azonban meghatározza a kívánt kép­ jellemzőket is. feltehetjük az internetre. hogy egy képet többféle méretben is célszerű eltárolni. stb. Az így bevitt képek többnyire bittérképes formában tárolódnak. vagy valamilyen egyéb eszközzel bevisszük a képet a számítógépbe. így lehet. Az egyik az. úgy több lehetőségünk is kínálkozik.). . kidolgoztathatjuk egy digitális fotólabor­ ban. alakíthatók. elküldhetjük e-mailben ismerőseinknek. újságból képek beolvasására. úgy azzal számos dolgot végezhetünk: Kinyomtat­ hatjuk. amikor digitális fényképezőgép­ pel. Képek előállítása Amennyiben számítógépes képet kívánunk ké­ szíteni. Ha a számítógépben rendelkezésre áll egy kép. így a szkennerek kiválóan alkalmasak képek számítógépre vitelére (pl. ügy­ feleinknek. amikor magunk rajzoljuk meg a képet. az adott ponthoz tartozó szín. Természetesen a meglévő képek utólag is módosít­ hatók.6.38 Photoshop zsebkönyv 1.

átméretezésre. úgy min­ denképpen a legjobb értéket válasszuk. hogy világosítani kell még a képet. A színmélység (kimeneti típus) szintén szkennertől függően változik. E funk­ ciók mindig az adott szituációtól függnek. Számos szkennernél van lehetőség auto­ matikus fotójavításra. Ha fényképet szeretnénk szkennelni. vagy ha szöveget olva­ sunk be. élesítésre és színkorrekcióra is. világosításra. ezért nem árt azokat ellenőrizni. képkorrekcióra többnyi­ re a programokból is van lehetőségünk. Ettől ne ijedjünk meg. nagyon gyakori 39 . úgy a szürkeárnyalatos formátum is meg­ felelő. Gyakran a beolvasás után vesszük észre. A beállít­ ható felbontás-értékek szkennertől függően változ­ nak. kontrasztos anyagot. többnyire 75 és 19200 dpi közt állítható. többnyire a 150 dpi megfelelő. Az alapértelmezés a 24 esetleg 32 bites formátum. illetve módosítani. ha nincs szükségünk színes képre. Viszont ha fekete-fehér. Ez ugyanis sokkal kisebb fájlméretet ered­ ményez. sötétítésre. Szí­ nes fényképnél. úgy a 600 dpi körüli érték az op­ timális. de választható más is. s szük­ ségességük mértéke a használat során derül ki. A legfontosabb a felbontás és a szín­ mélység helyes beállítása. így ismét be kell azt olvasni. szöveges részt is tartalmazó oldalt kívá­ nunk beolvasni. újságoknál nem érdemes 300 dpinél nagyobb értéket választani.A képszerkesztés alapjai Az alapértelmezett szkennelési beállítások az esetek többségében nem mindig hoznak megfelelő eredményt.

a képek beolvasása azzal is lehetséges. Így a felesle­ ges képeket letörölve. Az újabb operációs rendszerek már közvetlenül háttértárként kezelhetik a számítógéphez kötött fényképező memóriáját. annyi különb­ séggel. hanem egy me­ móriakártyán tárolják. amelyeket könnyedén áttölthetünk a szá­ mítógépünkre. s a gépen lévő kis képer­ nyőn azt azonnal vissza is nézhetjük. csak jó alap­ anyagból lehet készíteni. hogy egy szkennelést meg kell ismételni. egy rosszul exponált. .40 Photoshop zsebkönyv dolog az. hogy a képeket nem filmen. arról szól a szerző Digitális fényképezés a mindennapokban könyve. de mivel a kártyaolvasó is egyre inkább elterjedt részegysége a számítógé­ peknek.6. Digitális fényképezés A digitális fényképezőgépek első ránézésre olyanok. Nem árt tudni. a jókat pedig számítógépre mentve újból fényképezhetünk a memóriakártyára. 1. de néhány gondolatot meg kell említenünk a grafi­ kai feldolgozhatóság feltételeivel kapcsolatban. hogy ott aztán kedvünkre szerkesz¬ szük azokat. hogy jó képet. mert nem voltak optimálisak a beállítások. mint a hagyományosak.2. A digitális fényképezés előnyeiről itt most rész­ letesen nem szeretnénk szólni. A fényképek a memóriakártyán külön fájlokban táro­ lódnak. tehát egy hiányzó fejet igen nehéz utólag pótolni.

Nagyon fontos tehát. hogy már a kép elkészítésénél figyeljünk oda a részletekre. mégpedig a dátumozást. ezért utólag nem tüntethető el. ismer­ jük meg a fényképezőnket. úgy az a kép alsó sarkában apró betűkkel a készítés dátumát is rögzítjük. és annak csak egy részét dolgoztatjuk ki. a dátum ugyanis a képre kerül rá. amikor a képet vágjuk. így az a képfájlban is rögzül. hogy az minden feldolgozásra alkalmat­ lan. Ha jó képeket készítünk.6. bár nem mindig legális módja az internetről való letöl­ tés. Ez azonban nem egy külön információ. Letöltés internetről A képek „beszerzésének" legegyszerűbb. a későbbi feldolgozás miatt. 41 1.A képszerkesztés alapjai kisfelbontású képpel pedig nemigen fogunk tudni mit kezdem. Erre ugyanis figyelnünk kell. azoknak a fel­ dolgozása is könnyebb. vagy rosszabb esetben annak csak a fele látszódik. sokszor oly­ annyira.3. Ilyenkor előfordulhat. Persze lehet. Amennyiben tehát a letöltött web- . Még egy dolgot azonban meg kell említenünk. hogy találunk megfelelő témájú és minőségű képet. annak lehetőségeit és kezelését. Az internetes képekkel azonban az a gond. mert a képen kitakarja a mögötte lévő képrészletet. hogy a dátum lemarad. Ha kérünk dátu­ mozást. hogy azok felbontása többnyire kicsi. amit aztán saját háttértárolónk­ ra menthetünk. Ez gondot okozhat olyan esetek­ ben is.

de a keresők többsége is biztosít lehetőséget külön a képekre való keresésre. A vágólap tartalma pedig már igen egyszerűen beil­ leszthető bárhová.5. majd a helyi menüről válasszuk a Kép mentése más néven menüpontot. esetleg egyéb objektumot.6. az Alt-PrtScr billentyűkombináció pedig az aktuális ablakot helyezi vágólapra. textúrát. 1. az saját maga is elkészítheti a képeket. Számos oldalon találunk nagyon szép háttérképeket. vagy valamely már meglévő képet. úgy kattintsunk a képen a jobb egér­ gombbal. Ehhez kiindulási alapként használhat egy üres fehér hátteret. A képernyő­ tartalmat nagyon egyszerűen bemásolhatjuk a rajzolóprogramokba. Rajzolás Aki érez magában művészi hajlamot.4. vagy ösz¬ sze tud állítani képet a grafikai programok által nyújtott rajzeszközök alkalmazásával is. részletet.42 Photoshop zsebkönyv lapról egy képet saját háttértárolónkra szeretnénk menteni. 1. ugyanis a PrtScr gomb a tel­ jes képernyőt. . Képernyőfelvétel Kiindulási alapként sok esetben használható az éppen aktuális képernyőtartalom is.6.

film hasonló .7. hozzá­ adhatunk más dolgokat. A legegysze­ rűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig min­ den megvalósítható. létrehozása. hátteret cse­ rélhetünk. montírozzunk gyer­ tyát a tavalyi fotóra. montírozzuk magunkat egy hawaii háttér elé. hogy ismerőseink is megtud­ ják. A képbe tetszés szerint bele­ javíthatunk. Érdemes tehát megis­ merni a programok szolgáltatásait. Lehetőségek a feldolgozás során A képszerkesztő alkalmazások alapfunkciói a képek javítása. A különféle grafikai programok egy digitális kép utólagos átszerkesztésére. hogy az anyósunk is velünk volt a nászúton. régiessé tehetjük.A képszerkesztés alapjai 43 1. Az összes plakát. csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az elvé­ gezhető műveletek körének. tüntessük el őt a fotókról. elhalványíthatjuk. előkészítése elküldésre vagy webre helyezése csak a kezdet. Nem szeretnénk. stb. rajzoljunk magunknak egyet. A lehetőségeink szinte korlátlanok. kitörölhetünk belőle részeket. Lézerkardozni szeret­ nénk. Ha tehát szégyelljük a sörhasunkat a nyaralási fotón tüntessük el azt a kidolgozás előtt. Dicseked­ ni akarunk barátunknak egy nemlétező nyara­ lásról. montírozására szin­ te korlátlan lehetőségeket kínálnak. átcserélhetünk részleteket. Elmaradt a gyerek születésnapi fotózása.

44 Photoshop zsebkönyv trükkökkel készül. Archiválásnál célszerű a képeket mappákba ren­ dezni. így ha netán más műveletet is kívánunk a ké­ sőbbiekben végezni. 1. hogy mindig tároljuk el az eredeti fájlt is. A teljes információ ugyanis csak az eredeti képben van meg. Ez ma már nem okozhat problémát. akkor valószínűleg nem a memóriakártyán vagy a merevlemezen való tárolás a legoptimáli­ sabb. hogy az már csak éppenhogy hasonlít a modellre. mivel szinte minden gépben található CD vagy DVD író. szinte minden magazinban retusálják a fotókat. ha a képeket CD vagy DVD lemezre másoljuk.mégha javítunk is a képen . például nyaralásaink vagy egyéb témakörök alapján. Sokkal jobb megoldás. Képek archiválása Ha képeinket hosszú távon is meg szeretnénk őrizni. de ha mégsem úgy tízezer forint alatti áron beszerezhetjük.azzal csak elveszünk a kép­ ből. . Fontos. ha bármit módosítunk. sokszor olymértékben. . ráadásul a hozzá való lemezek ára is százforintos nagyságrendbe esik. hogy az erede­ ti kép rendelkezésünkre álljon. ne csak az esetlegesen módosított változa­ tot. úgy szükséges.8.

hogy lehetőség van különféle. A telepítés után Windows rendszerben a Start menüben is megje­ lenik egy hivatkozás a programra. mégpedig a jobb egérgombbal előhívható helyi menüben az Edit with Photoshop lehetőség kivá­ lasztásával. a Photoshop által támogatott grafi­ kus fájlok Photoshop-ban történő megnyitására is. A programhoz társított kiterjesztésű fájltípusok ikonjának kiválasztásával a fájl automa­ tikusan a Photoshop-ban nyílik meg. Érte­ lemszerűen ilyen hivatkozás lehet az Asztalon is. A program jellegéből adódik. Ezek dupla kattintással indíthatók. .A Photoshop indítása 45 2. A Photoshop indítása A program indítása többféleképpen is történhet.

helyettük másokat jeleníthetünk meg.46 Photoshop zsebkönyv 3. A Photoshop felülete A program felülete alapesetben a legfontosabb és leggyakrabban. . Az egyes programrészeket azonban eltüntethetjük. legáltalánosabban használt képszerkesztési funkciókat mutatja. tehát a Photoshop felülete testreszabható.

2. a View (Nézet) és a Window (Ablak).1. 3. Az eszköztár A PhotoShop eszköztára az ablak bal oldalán rajzoló és szerkesztő eszközöket tartalmaz: ugrás a program honlapjára kijelölő lasszó körülvágó festékszóró másoló radír homályosító útvonal-komponens kijelölő toll megjegyzés kéz előtérszín alapértelmezett színek ikonja szerkesztés standard módban teljes képernyős mód menüvel mozgató varázspálca daraboló festékecset "emlékező" ecset színátmenet manipuláló szöveg alakzat-rajzoló pipetta zoom színek felcserélése háttérszín szerkesztés gyors maszk módban teljes képernyős mód ugrás az Image Ready programra . a Filter (Szűrő).A Photoshop felülete 47 3. Ezek között vannak a prog­ ram specifikus menüi. a végén a Help (Súgó) menü található. a Select (Kiválasztás). a Layer (Réteg). A menürendszer A Photoshop menürendszere hasonlít más szabványos alkalmazásokéhoz. az Image (Kép). a menüsor elején a File (Fájl) és az Edit (Szerkesztés).

AI6.PS) • Általános PDF (*.AI5. Alapvető funkciók 4.EPS) • Fényképezőgép RAW nyersfájlja (*.TIF. *.AI3.EPS) .PDD) • Photoshop DCS 1. *. *.AI.CIN. *. *.0 (*. *.AI) • BMP (*.DIB) • Cineon (*.PDP.PDF. *.PSB) • PCX (*.48 Photoshop zsebkönyv 4.PDP) • Általános EPS (*.JPEG.PSD.ORF) • Filmsáv (*.PCX) • Photo CD (*. *.RLE.GIF) • EPS TIFF előnézet (*.JPE) • Large Document Format (*.FIDO) • CompuServe GIF (*. *.BMP.NEF. *. *.SDPX. *.AI7. *.FLM) • JPEG (*. *.DPX.CRW. *. *.JPG.*.PDF.AI4. *. *.AI8.RAF. *.1. *. Különböző formátumú fájlok megnyitása A Photoshop által támogatott fájltípusok: • Acrobat retusált kép (*.*.PCD) • Photoshop (*.

azaz a magasságot és a szélességet számos mértékegységben (pixel. A színmélység 1.TIFF) • Wireless Bitmap (*.WBMP.VDA.PDP) • Photoshop Raw (*. vagyis azt. ő . hogy a kép egyetlen hü­ velykjén vagy cm-én belül hány képpontot szeret­ nénk tárolni. *. Képfájl létrehozása Új képet Photoshop-ban a File menü New..PDF. *. mm.WBM) A fájlmegnyitás során ezek a fájlok típusonként szűrhetők. 49 4.PXR) • PNG (*. CMYK.PNG) • Scitex CT (*. Lab). A Photoshop-ban számos színmód közül vá­ laszthatunk (bitmap. szürkeárnyalatos. *.PICT) • Pixar (*.0 (*. *.TGA. *.TIF. RGB. *. Megadhatjuk a nagyságot. Szintén a létrehozáskor meghatározhatjuk a kép felbontását is..EPS) • Photoshop PDF (*. menüpontjával hozhatunk létre.PCT.VST) • TIFF (*.EPS) • Photoshop EPS (*. Ekkor a kép leg­ fontosabb paramétereit azonnal beállíthatjuk.SCT) • Targa (*.RAW) • PICT (*.2. 8 vagy 16 bites lehet (a választott színmódtól függően). pont.ICB. pica). cm.Alapvetőfunkciók • Photoshop DCS 2. hüvelyk. *.

50 Photoshop zsebkönyv A Photoshop-ban a színmélység csatornánként értendő! Ha belegondolunk. A kép háttere fehér.7 millió színű)! Ugyanez a 8 bites beállítás CMYK színmodellnél már 32 bites (4. így például az egyéni képméretet és egyéb jellemzőket nem kell állandó­ an beírogatnunk. adott színű vagy áttetsző lehet. Egy csatornánként 8 bites (256 színes) BMP kép (ami ugyebár RGB modellt használ) tehát 24 bites (16. ez egyértelmű. így már . További lehetőség egy színprofil kiválasztása.3 milliárd színű). továbbá a pixel alakjának meghatározása (alapér­ telmezésben négyzet). A beállítások csoportjait (preset) el is menthet­ jük későbbi használatra. A különféle beállítások nagyban befolyásolhat­ ják a kép fizikai tárfoglalását (méretét).

hogy a program automatikusan elrendezze nekünk az egyes képek ablakait. így azok tetszés szerint átmére¬ tezhetők. Ekkor csak az ablak címsora ma­ rad látható és lekerül a munkaterület bal alsó sar­ kába. Arra is van lehetőség. a Tile (Csempe) pedig akkorára méretezi át az ablakokat. Annak a képnek az ablakát. 4. leikonizálhatjuk a Kis méret ikonjával.Alapvetőfunkciók 51 ezen a párbeszédablakon látható egy adat a fájl méretére vonatkozóan. ha a szer­ kesztések befejezése után tömörítjük vagy más formátumba exportáljuk a képet. multifájl-editor kategóriába tartozik). A megnyitott képek önálló ablakban vannak. melyre aktuálisan nincs szükségünk. akkor az Arrange Icons (Ikonok rendezése) opcióval rendszerezhet- . A Cascade egymást átfedő (egymás mögött elhelye­ zett) képelrendezést jelent. Ha több leikonizálásunk is van és azokat elmozgattuk a bal alsó sarokból. A végleges kép fizikai mé­ rete természetesen ettől eltérő is lehet. Váltás megnyitott fájlok között A Photoshop mint professzionális képszerkesz­ tő természetesen lehetővé teszi egyidejűleg több fájl megnyitását és kezelését (ún. hogy mind lát­ ható legyen.3. hogy azok tartalma látható legyen. A Window menü Arrange (Elrendezés) menüpont­ jából választhatjuk ki az elrendezés módját.

A New Window for .4... 4. különböző formátumban Ha egy szerkesztett fájl menteni akarunk. hasz­ nálhatjuk a Save parancsot a File menüből (vagy a .52 Photoshop zsebkönyv jük őket a sarokba. lehetőséggel az aktív ablakba benyitott fájl egy új ablakba nyitható (a régi is megmarad). A Match Location az aktív ablak tartalmához képest mozgatja a többi ablak tartalmát. A Match Zoom and Location kiválasztásával az előző két funkció egyszerre hajtható végre. A Match Zoom lehetőséggel az aktív ablak nagyításának (ami a címsorán is látha­ tó) megfelelő nagyítású lesz a többi ablak tartalma is. Képfájl mentése új néven.

Ebben a formátumban az áttetszőség is menthető. A PDF fájl készítése során akár 128 bites titkosítást. ugyanarra a képre a későbbiekben más és más szövegeket szeretnénk írni). egyszerűen felülírja a korábbi változatot. adott névvel ment­ hetjük (konvertálhatjuk) az adott képet. mérete és egyéb paraméterei is ennek megfelelően változhatnak a mentési folyamat so­ rán. Ha a szerkesztett képünket a későbbiekben is rétegek szintjén szeretnénk szerkeszteni (pl. ami lehetővé teszi. sőt jelszót is beállít­ hatunk. Az Include Vector Data érde­ kessége az Embed Fonts.. Mivel az egyes formátumok tulajdonságai eltérnek..Alapvetőfunkciók Ctrl + S billentyűket). a PSD-t (PDD-t) használni. Az Image Interpolation segítségével a kisfelbontású képek szélei lágyítha­ tók nyomtatás során. ekkor a PDF opciókat tartalmazó párbe­ szédablak meg sem jelenik). hogy olyan számítógépen is helyesen jeleníthessük meg a fájl szövegét. A Save As paranccsal a képet Photoshop PDF formátumba is menthetjük. amelyen az adott betűtípus nincs 53 . a kép minősége. A kódolás ZIP vagy JPEG lehet (a bitmap képek automatikusan CCITT tömörítéssel kerülnek kódolásra. Ekkor a program az aktuális formátumba ment. parancsával (vagy a Shift + Ctrl + S billentyűkombinációval) a program által ismert formátumokba. A File menü Save As. akkor célszerű a Photoshop saját formátumát.

A Webre optimalizált mentés az ImageReady programban tovább szerkeszthető. A prog­ ramban mindkét PDF formátum megnyitható.. WBMP. Ezzel a lehetőséggel egy fájlnak különböző változatait menthetjük el. opció (vagy az Alt + Shift + Ctrl + S billentyűkombináció) segítségével a Webre optimalizálhatjuk képünket. Adobe Acrobat vagy Illustrator) készül.54 Photoshop zsebkönyv telepítve. Ez a formá­ tum támogatja az összes színmódot. Nem Photoshop-ban. A Photoshop PDF formátum a Photoshop-ban készül és csak egyetlen képet tartalmazhat.. menüpontja csak a Version Cue Workspace segítségével manipulált képek esetén választható. JPEG. A PDF fájlhoz beállítható. PNG24. A választható formátumok: GIF. A File menü Save a Version. ami a Photoshop saját formátumában elérhető. Megnyitá­ sakor a Photoshop raszterizálja a képet.. A fájl formátuma és fizikai mérete mellett a letöltési időt is láthatjuk. hanem más programokban (pl. mind­ egyiket magyarázatokkal ellátva. hogy kinyomtathatja-e vagy sem. Az általános PDF több képet is tartalmazó többoldalas dokumentum vagy diákból álló prezentáció is lehet. de csak az utóbbi menthető. PNG-8. A Save for Web. . illetve azt is. A beállítások egy része Acrobat-verziófüggő.. Az általános PDF és a Photoshop PDF formá­ tum némileg eltér egymástól. hogy a fel­ használó módosíthatja-e a fájlt.

logók) jó választás. a képünktől függ. A Save for Web. Így az eredeti kép valódi módosítása nélkül többféle változatot néz­ hetünk meg és kiválaszthatjuk a számunkra legin­ kább megfelelőt. a lehető legjobb képminőség megtartása mellett.. ablak segítségével e-mail-ek mellékleteit is előkészíthetjük. ha a mentés után a képet feltesszük egy weblapra). Ezután választani kell egy előre beállított fájlformátumot a Preset legör­ dülő listából. hogy melyik formátumot érdemes vá­ lasztani. benne megjelenik a szerkesztett kép.. amelyből a tetsző­ leges programmal ellenőrizhetjük a végeredményt.Alapvetőfunkciók Beállítható a böngészőink listája. vonalrajzok. különféle beállítású előné­ zet látható). így négy különböző optimalizálási beállítás eredményét hasonlíthatjuk össze (az ere­ deti kép mellett három.. A tesztelés során a választott böngésző új ablakot nyit. kevés színt tartalmazó képekhez és ismétlődő szí­ nekhez (pl. Tá- 55 . Egy előnézetet kiválasztani az arra történő kattintással tudunk. hogy láthattuk a minőségbeli eltéré­ seket. valamint a megjelenítésére szolgáló HTML kód (természetesen nem feltétlenül kell ezt használni.. Azt. A Save for Web párbeszédablakban kattintsunk a 4-Up fülre. A GIF animációkhoz. annak paraméterei. opcióval átméretezhetjük a képet és különböző optimalizá­ lásokat hasonlíthatunk össze. Ekkor a fájlméretet minimalizálni kell. A Save for Web.

Áttet­ sző képek tárolására nem alkalmas. 4. A JPEG folyamatos színátmenetes. hogy a csatornánként 16 bites képek a Save As paranccsal csak az alábbi formá­ tumokba menthetők: Photoshop. majd alkalmazzuk az Apply gombbal. kattintsunk az Image size lapfülre a párbeszédablak jobb olda­ lán. Adjuk meg a kívánt szélességet (Width) és magasságot (Height). Photoshop Raw. A Save-re kattintva a fájl mentésre kerül. A fájl mentésekor a program csak az optimalizált verziót menti. PNG és TIFF. Photoshop PDF. valamint a fájl ne­ vét. Ha csatornánként 16 bites képet optimalizálunk a Webre a Save for Web paranccsal. Ha át szeretnénk méretezni a képet. A tömörítés mértéke állítható. Cineon. Válasszuk a számunkra leginkább megfelelő előnézetet. majd a Save-vel mentsük el. Ennek mérete alapeset- . a program a képet automatikusan csa­ tornánként 8 bitesre konvertálja. A Save Optimatized As párbeszédablakban ha­ tározzuk meg a mentés helyét. Képfájl bezárása a Photo¬ shop-ból való kilépés nélkül A Photoshop-ban minden egyes megnyitott képfájl külön ablakot kap. Large Document Format (PSB).56 Photoshop zsebkönyv mogatja az áttetszőséget is. Megjegyzendő. fotórealisztikus képek tárolására használatos.5.

Ekkor a Photoshop és az esetlegesen abban megnyitott fájlok változatlanul rendelkezésünkre állnak. a mentés nélküli kilépés (No) és a programba való visszatérés (Cancel) lehe­ tőségét. Felfelé a PageUp. akkor magának a Photoshop ablakának az ikonjai alatt látható a képfájl ablakának ikonsora a jobb felső sarokban. 57 4. Ekkor tehát az alsó sorban levő ikonnal tudjuk a képfájlt. Eb­ ből következik. Ha módosítottuk valamely fájlt. de nem mentettük. hogy így az utoljára megnyitott kép letakarja a korábban megnyitottakat. az a fájl. Ha egy képfájlt szeretnénk bezárni. illetve a jobb alsó sarokba .6.Alapvetőfunkciók ben a rendelkezésre álló területnek megfelelő. A kép ablakának ikonizálójával kis méretűre zsugorítható a kép. a felsővel magát a prog­ ramot bezárni. pedig bezá­ rásra kerül. akkor az adott képfájl ablakát kell bezárni annak X ikonjá­ val. Kép görgetése Photoshop-ban a képeket az egér mellett billen­ tyűvel is finoman görgethetjük. így csak az ablakának a címsora látszik. akkor a képfájl ablakának (vagy a Photoshop ablakának) bezárásakor a program felkínálja a mentés (Yes). lefelé a PageDown gombot használhatjuk. A Home és az End a bal felső. miközben a prog­ rammal még szeretnénk tovább dolgozni. amire nincs szükség. Ha a képfájl ablakát maximalizáltuk.

Az Index kiválasztásával a Súgó kulcsszavainak kezdőbetűk szerinti rendszerében kereshetünk. többféle segítséget is kapunk mun­ kánk során. minden cím egy hivatkozásként működik.. Az eredmény a Súgó összes . Ez akkor lehet nagyon hasznos. Mivel webes felületen va­ gyunk. A Search (Keresés) a Súgó általános kifejezés­ keresője. A program súgó funkciói a Help me­ nüben érhetők el. A Shift + PageUp és a Shift + PageDown balra. illetve jobbra gördít.. Súgó funkciók használata Mivel a Photoshop rengeteg szolgáltatással rendelkezik. A PhotoShop azon ritka programok egyike. Segítségével egy adott szó.58 Photoshop zsebkönyv gördít. 4. alapvetően négyfélekép­ pen kereshetünk rá. kifejezés ke­ reshető a Súgóban.7. A Photoshop Help. Bármelyikre rákattintva a jobb oldali ablakrészben megjelenik az adott téma vagy leírás. almenü egy böngészőab­ lakban nyitja meg a program Súgóját. amelyik engedélyezi a gördítést és a nagyítást a legtöbb dialógusablak beállításai alatt is. fogalmakra stb. ha szűrőket vagy egyéb módosításokat alkalmazunk párbeszédablakból. A Contents a Súgó témáinak cím szerinti rendezése. Az egyes témákra. A Site Map a webes felületű Súgó „oldaltérképe" (a fejezetek és a bennük levő témák hivatkozás-listája).

segítségével aktiválhatjuk 59 . illetve hálózati felhasználásokhoz optimalizálhat­ juk képünk méretét.. Az üdvözlőképernyő a Help menü Welcome Screen. ké­ szítőit és az alkalmazott technológiák védjegyeit írja le. Az About Plug-In az elérhető beépülő modulok­ ról ad rövid leírást.. így megjelenése kikapcsolható (a program indulásakor a felugró ablak bal alsó sarkában kell kivenni a pipát).. opciójával bármikor előhívha­ tó. Az Activate. Az Export Transparent Image... opcióval speci­ ális. A System Info. A Resize Image. annak a program szempontjából meghatározó szoftver­ komponenseiről ad információkat. áttetsző részeket tartalmazó képeket exportál­ hatunk (értelemszerűen áttetsző réteg szükséges hozzá). A Photoshop webes támogatottsággal is rendel­ kezik. Magának a Súgónak a használatában segít a Using Help opció. a program verzióját.. A Photoshop számos más programhoz hasonló­ an rendelkezik üdvözlőképernyővel is.. ami tartalmazza a keresésünk tár­ gyát.. a rendszerünkről. Innen érhető el néhány alapfogalmat bemutató Súgó-oldal. segítségével nyomtatáshoz.. Az About Photoshop.... Ez a képer­ nyő elsősorban a kezdő felhasználók számára lehet hasznos.Alapvetőfunkciók olyan oldala.

rajzolás) • How to Prepare Art for Other Applications (gra­ fika készítése más alkalmazásokhoz) • How to Print Photos (nyomtatás) • How to Work with Color (színkezelés) • How to Work with Layers and Selections (réte­ gek és kijelölések) • How to Work with Type (szöveg) • How to Create How Tos ( H o w to-k létrehozása) 4. A Photoshop Online. opcióval a program­ hoz elérhető frissítéseket tölthetünk le annak web­ lapjáról. A Photoshop bezárása Ha a megnyitott képe(ke)n nem módosítottunk.60 Photoshop zsebkönyv termékünket. akkor a program más alkalmazásokhoz hasonlóan . A How to (hogyan) kezdetű opciók a legfonto­ sabb témákhoz tartozó Súgó-rész tematikus rend­ szerezései: • How to Create Web Images (hogyan hozhatunk létre képeket webes felhasználásra) • How to Customize and Automate (testreszabás és automatizálás) • How to Fix and Enhance Photos (fényképek minőségének javítása) • How to Paint and Draw (festés..8.adobe. a Registration.. használatával pedig re­ gisztrálhatjuk termékünket.... a program webhelyére (http://www. Az Updates.com/photoshop) repít minket (alapértelmezett böngészőnkben új ablakot nyitva)..

Ha valamely megnyitott képen módosításokat hajtottunk végre. a program címsorának bal végén duplán kattintva vagy ugyanitt a vezérlő menüt lenyitva és kiválasztva a Bezárás parancsot. esetleg mégsem lépünk ki és folytatjuk to­ vább a munkát (Cancel). . Vagy elmentjük a módosításokat (Yes) vagy nem (No). esetleg az Alt + F4 billentyű-kombinációval).Alapvetőfunkciók 61 további kérdések nélkül bezárható a szokásos mó­ don (a bezárás X ikonjára kattintva. akkor a programból nem léphe­ tünk ki a megjelenő kérdés megválaszolása nélkül. a tálcán a program reprezentá­ cióján a jobb egérgombbal előhívott vezérlőmenü­ ből kiválasztva a Bezárás parancsot.

Beállítások 5. Ez csak akkor nem lesz látható. Photoshop-ban erre többféle lehető­ ség is van. A nézet-változtatás és a nagyító eszköz Mivel a képek mérete változó. A százalékérték egyébként a programablak alján látható állapotso­ ron is megjelenik. .62 Photoshop zsebkönyv 5. munkánk során elengedhetetlen a nézet változtatása. hogy a címsora nem fér ki. Az egyes képek ablakának címsora százaléko­ san mutatja az aktuális nagyítás mértékét. A 100%-os nagyítás a kép mére­ tének megfelelő nézetet adja (a kép és a monitor felbontásának megfelelően jelenik meg). a képmanipulációk során egyes képrészleteket erősebb nagyításban kell látni.1. a megnyi­ tott képek számának függvényében a ren­ delkezésre álló hely csökken. ha az alak mérete annyira kicsi.

Ha a nagyítás mértéke eléri a maximális 16-szoros (1600%-os) értéket.Beállítások 63 5. Nagyítás A nagyításra számos lehetőség közül választha­ tunk. Ekkor a mutató egy nagyítóvá változik. Minden kattintás eggyel növeli a nagyítás mértékét (az előre beállított értékekkel). a nagyító ikonja üressé válik.1.1. ha magán az eszköztáron kattintunk a korábban már kiválasztott nagyító ikonjára. mint 100%. Ha a nagyítás mértéke kisebb. A nagyítás a View menü Zoom In menüpontjá­ val is nagyítható. akkor erre a méretre egyetlen kattintással felnagyíthatjuk a képet. amivel az előugró helyi menüből többféle méretezés is választható: • Fit on Screen: a rendelkezésre álló képernyőte­ rületre nagyítja ki a képet • Actual Pixels: 100%-ra méretezi át a képet (ki­ csinyíti vagy nagyítja) • Print Size: nyomtatási méretre méretezi át a képet • Zoom In: nagyít a képen • Zoom Out: kicsinyít a képen . Válasszuk ki a nagyító eszközt (Zoom Tool). ami¬ nek a közepén egy összeadásjel látható. További lehetőség a képre mért jobb egérgom­ bos kattintás. Ezzel kattinthatunk a nagyítandó képrészletre.

akkor a gördítőtárcsa forgatásával is nagyíthatjuk. Ha elérjük a kicsinyítés minimális értékét (0. A nagyításnál ismertetett (a képre jobb egér­ gombbal kattintva előhozott) helyi menü a kicsi­ nyítésnél is használható. Méret-változtatás húzással Ha a kép egy részletére szeretnénk ráközelíteni.2. Az Alt (Macintosh-on az Option) billentyű nyomvatartása mellett a nagyító eszköz kicsinyítésre használható. Ha görgetős egerünk van.16%). 5. a benne látható össze­ adásjel kivonássá változik. illetve kicsinyíthetjük a képet.1. akkor az eszköz közepe üressé válik.3. az előzőekben említett kivonás látható a közepén. Így eljárva a nagyítás a szóköz billentyű nyomva tartá- .1. ahol most a Zoom Out opciót kell kiválasztanunk.64 Photoshop zsebkönyv 5. Kicsinyítés A nagyításhoz hasonlóan a kicsinyítésre is több­ féle lehetőségünk van. akkor azt az egérgomb nyomva tartása mellett az adott terület körbekerítésével is megtehetjük. A képernyő tetején (a menüsor alatt) látható op­ ciós panelen a kicsinyítés ikonjára kattintva a na­ gyító eszköz kicsinyítésre használható eszközzé válik. Itt is alkalmazható a View menü.

. 65 5.Beállítások sa mellett mozgatható (ezalatt az eszköz ikonja a kéz. a program a képfájl ablakának méretét és a nagyítás mértékét is a rendelkezésre álló képernyőterü­ lethez igazítja. A kép megtekintése eredeti méretben A korábbiakban tárgyalt nagyítási-kicsinyítési lehetőségek között már szerepelt a 100%-os méret­ ben történő megjelenítés valamely lehetősége. de emellett más lehetőség is kínálkozik: a View menü Fit on Screen menüpontja.5. Az eszköztár nagyító ikonjára duplán kattintva a kép eredeti méretében jelenik meg. A 100%-ra történő átméretezés más módon is megvalósítható. továbbá az eszköztár kéz eszközén (Hand Tool) történő dupla­ kattintás. A nagyításnál említett Fit on Screen is hasz­ nálható. Maximális helykihasználás A kép aktuális képernyőn rendelkezésre álló te­ rületre történő kinyújtására több módszer is léte­ zik. Bármelyik lehetőséget is válasszuk. 5.1.1.4. vagyis Hand Tool ikonja).

kitöl­ tésekhez az előtérszínt használja. háttérszín kivá­ lasztása A Photoshop a rajzolásokhoz. . Előtérszín. A Photoshop-ban új fájl megnyitásakor a Background Contents lenyílólistából választhatunk háttérszínt.2. a háttérszín pedig a fehér (alpha-csatornánál fordítva). illetve a kitörölt területekhez tartozik a háttérszín.3. Az alapértelmezett előtérszín a fekete. Rácsok és vezetők Photoshop-ban a képmanipulációink segítésére lehetőség van nem nyomtatandó elemek megjelení­ tésére és elrejtésére.66 Photoshop zsebkönyv 5. A színátmene­ tekhez. 5. Az eszköztáron az aktuális előtér. Új előtérszín vagy háttérszín a pipettával (Eyedropper Tool). Az ábra bal alsó sar­ kában az alapértelmezett értékek láthatók. festésekhez.és háttérszín már messziről látszik. a minta-palettával és az Adobe Color Picker-rel is megadható. Az előtérszín és a háttérszín speciális szűrőkhöz is használható. Ez fehér (White). A közöttük levő hajlított nyíllal a két szín felcserélhető. törlésekhez. a színpalettával. háttérszín (Background Color) és áttetsző (Transparent) lehet.

Beállítások
A vezető (Guide) olyan egyenes, ami az egész kép fölött van. Tetszőleges pozícióba helyezhető, így segítve pozicionálási munkáinkat. Mozgatható, áthelyezhető és a véletlenszerű áthelyezés megelő­ zése érdekében zárolható. A rács (Grid) elemek szabályos, szimmetrikus elhelyezésére alkalmas. A rács alapértelmezésben nem kerül nyomtatásra (de képpontokként is meg­ jeleníthető). Mivel a különféle munkákhoz más és más mé­ retű rácsozatra van szükség, ennek mérete (más paraméterekkel egyetemben) állítható. Az Edit menü Preferences almenüjének Guide, Grid and Slices opciójával előhívható párbeszédab­ lakban állíthatók be a vezetők, a rácsok és a kép­ részletek tulajdonságai. A vezetőnek a színe néhány előre beállított ér­ ték közül választható vagy tetszőlegesre állítható (Custom). Stílusa vonal (Lines) vagy szaggatott vonal (Dashed Lines) lehet. A rács színe is néhány értékből választható vagy ha nem tetszik, akkor a Color Picker-rel fel­ vett (vagy a különböző színrendszerek megfelelő komponenseit számszerűen meghatározva kike­ vert) színt is beállíthatunk. A rács stílusa vonal (Lines), szaggatott vonal (Dashed Lines) vagy pon­ tozott (Dots) lehet. A rácsozat sűrűsége számérték­ kel pontosan meghatározható, az ehhez tartozó mértékegység pedig szintén rajtunk áll: megadható

67

68

Photoshop zsebkönyv
képpontban, hüvelykben, cm-ben, mm-ben, pont­ ban, pica-ban és százalékosan (alapból 25 mm). Az áttekinthetőséget javító albeosztás is megadható (alapból 4). A rácsok és vezetők viselkedése hasonló. A kije­ lölések és azok kerete, illetve az eszközök akkor igazodnak egy vezetőhöz vagy rácshoz, ha 8 kép­ ernyőponton (nem képponton!) belül húzzuk. A vezetők akkor is igazodnak a rácshoz, ha mozgat­ juk őket. A vezetők elhelyezése, valamint a vezetők és a rácsozat megjelenítése egy képre jellemző tu­ lajdonság. A rácsköz, továbbá a vezetők és rácsok színe és stílusa ugyanaz minden kép esetén.

5.3.1. Rács vagy vezető megjelení­ tése és elrejtése
Válasszuk a View menü Show almenüjében a Grid opciót a rácsozat, illetve ugyanitt a Guides opciót a vezetők megjelenítéséhez. A View menü Extras opciójával a kijelölések, a célútvonalak, a képrészletek és a megjegyzések jeleníthetők meg vagy rejthetők el. A View menü Show almenüjében az All lehető­ séggel az összes segédeszközt megjeleníthetjük, a None-nal az összeset elrejthetjük.

Beállítások

69

5.3.2. Vezető elhelyezése
Ha a vonalzók nem láthatók, jelenítsük meg azokat a View menü Rulers opciójával. A pontos munkához lehetőség szerint 100%-os nagyítást al­ kalmazzunk vagy használjuk az Info palettát. Vezető a View menü New Guide opciójával hozható létre. A párbeszédablakban válasszunk a vízszintes (Horizontal) és a függőleges (Verticai) elrendezés közül, adjuk meg a pozíciót, majd kat­ tintsunk az OK-ra. Más lehetőségek is vannak vezetők létrehozásá­ ra. Ha a vízszintes vonalzót megragadjuk az egér­ rel és elkezdjük lefelé húzni, vízszintes vezetőt hozhatunk létre. Ugyanezzel a módszerrel függő­ leges vezetőt is készíthetünk. Ha az előző művele­ teket a Shift billentyű nyomva tartása mellett vé­ gezzük, a vezető a vonalzó legközelebbi beosztá­ sára kerül. Egy vezető pozíciója később is megváltoz­ tatható. Ha fölé mozdítjuk az egeret, akkor a kurzor kétirányú nyíllá alakul. Ekkor az egérgomb nyomvatartása mellett a vezető arrébb húzható.

5.3.3. Vezető mozgatása
Válasszuk ki a mozgató eszközt (Move tool) az eszköztáron vagy tartsuk lenyomva a Ctrl (Macintosh-on a Command) billentyűt az esz­ köz aktiválásához (utóbbi esetben a billentyűt

70

Photoshop zsebkönyv

nyomva kell tartani, mert ez az aktuális eszköz ideiglenes cseréje). Az egérkurzort mozgassuk a vezető fölé, ekkor a mutató kétirányú nyíllá válto­ zik. A vezető így már a szokásos módon húzható. A vezető vízszintesből függőlegessé alakítható (vagy fordítva), ha az Alt (Macintosh-on az Option) billentyűt lenyomva tartjuk és úgy húzzuk a veze­ tőt. A vezető a Shift gomb nyomvatartásával és az eközben végzett húzással utólag is a vonalzó be­ osztásához igazítható (de csak akkor, ha a rács látható és a View menü Snap To almenüjében a Grid opció ki van jelölve).

5.3.4. Vezető rögzítése
A véletlenszerű elmozdítás megelőzésére az összes vezető rögzíthető a View menü Lock Guides opciójával.

5.3.5. Vezetők eltávolítása
Ha egy képről el szeretnénk távolítani egy veze­ tőt, egyszerűen húzzuk ki azt a kép ablakából. Ha már egyetlen vezetőre sincs szükség a képen, akkor válasszuk a View menü Clear Guides opcióját.

5.4. Képrészletek
A Photoshop-ban, a Save for Web párbeszédab­ lakban és az ImageReady-ben lehet megtekinteni

A képrészletek számozása 01-től kezdő­ dik balról jobbra. A képrészleteket határvonal veszi körül. A képrészletek határvonala a View menü Show almenüjének Slices opciójával jeleníthető meg vagy rejthető el. ha az Edit menü Preferences almenüjében a Guides.Beállítások képrészleteket (slice). A különféle tulajdonságok alapján lehet különbséget tenni a képrészletek kö­ zött. a részletek számozása frissítődik. Grid and Slices opció kivá­ lasztásával megjelenő párbeszédablakban a Slices résznél a Show Slice Numbers jelölőnégyzetéből kivesszük a pipát. fentről lefelé. illetve réteg-alapú részletek kék. Ha megvál­ toztatjuk az elrendezést vagy a képrészletek szá­ mát. Az első két kép­ részlet-típusnak a színe is más. A számozás elrejthető. az au­ tomatikusak pedig szürke színnel vannak jelölve. Alapértelmezésben a fel­ használói. a pontozott vonal pedig az auto­ matikusan kijelölt képrészletet. A fo­ lyamatos vonal a felhasználói vagy réteg-alapú képrészletet jelöl. mint az automati­ kusan kijelölt részeké. 71 .

A munka megkezdése előtt ismerkedjünk meg a szkenner képességeivel. a szín­ mélységével és egyéb paramétereivel. A driverek mellé általában mellékelnek egy képszerkesztő programot is. A hasonló jellegű képeket együtt beolvasva a képfeldolgozás könnyebbé válik. ami képes a szkenner (és a meghajtóprogram) kezelésére. telepíte­ nünk kell a szükséges szoftvereket. Természetesen ezt is használhatjuk. Egy kisméretű képet nagyobb felbontásban beolvasva. Képek beolvasása és mentése 6. szkennelés Mielőtt nekiállnánk a szkennelésnek. de a Photoshop-ban is van lehető­ ség a szkennerrel beolvasott képek közvetlen fel­ dolgozására. Szkennelő program indítása.1. egy na­ gyobb méretűt pedig kisebb felbontásban beolvas- .72 Photoshop zsebkönyv 6. a felbontásával.

73 Ha a megfelelő szoftvereket telepítettük. akkor a Photoshop-ban a File menü Import almenüjében megjelenik a szkennerünk neve. Ha például egy Canon . Ezt kiválasztva az eszközhöz telepített kezelőprogram nyílik meg. Ha egy kép viszonylag sötét. mint­ ha óriási felbontásban olvasnánk be a nagyméretű képet is. akkor azokat is célszerűbb külön szkennelni.Képekbeolvasásaésmentése va jobban feldolgozható képfájlokat kapunk. a másik pe­ dig jóval világosabb. amiben a szkennelés paramétereinek beállítása után beolvashatjuk a képet.

a ScanGear CS-U indul el. TIFF.1. 6. szkennelési paraméterek Mivel nemcsak szabványos (pl. Végül ezt a képet nyissuk meg a Photoshop-ban. így ilyenkor nem kell minden képhez előnézetet kér­ nünk. akkor nyilván nem kell módosítani a beolvasás méretén. ami rendelkezik Photoshopkompatibilis beépülő modullal vagy támogatja a TWAIN interfészt. majd a beolvasott képet mentsük BMP. ami lényegesen gyorsabban lekérhető. akkor az eh­ hez mellékelt program. Ebben segíthetnek a program vonalzói (ha vannak ilyenek).74 Photoshop zsebkönyv CanoScan N670U szkennerünk van. Előnézet. mint ameddig a tényleges beolvasás folyamata tart. Ha egymás után ugyan­ akkora méretű képeket szkennelünk.1. . ak­ kor használjuk a szkenner-gyártó saját programját. valamint az előnézet. Ha egyik eset sem áll fenn. A közvetlen szkennelésre minden olyan szken­ ner alkalmas. PICT vagy a kívánt minőségű formátumba. annak méretét és egyéb paramétereit meghatározni nem mindig könnyű. A/4-es) méretű képeket szkennelhetünk.

Ha egy bélyeg méretű logót ké­ szítünk. akkor általában fölösleges a több száz dpis felbontás. mert a digitális fényképek ugyebár nem nagyítha­ tók minőségromlás nélkül. ezek legfontosabbjait a beolvasáskor is meg kell határozni.Képekbeolvasásaésmentése 75 A beolvasott kép minőségét számos tényező be­ folyásolja. Tehát inkább egy kicsit legyen nagyobb a beolvasott kép. mert azok nagyban befolyásol­ ják az eredményt. Persze fontos eltalálni a megfelelő felbontást. mintsem kisebb. . hiszen a képet végül úgyis leméretez­ nénk. Mivel a digitális képeknek sok paramé­ tere van.

ami felesleges.a színösszete­ vők láthatókká válnak. így a vég­ eredményt (és a kép későbbi feldolgozhatóságát is). A szkennelési paraméterek átgondolása és beál­ lítása tehát azért rendkívül fontos. gyengébb minőség­ ben mentjük el a képet. akkor a képet . A túl nagy méretben. színes nyomatok szkennelésénél különösen nagyobb felbontásban . Egy fekete-fehér szöveges oldal beolvasá­ sához teljesen fölösleges a 24 bites vagy még na­ gyobb színmélység. és a fekete-fehér üzemmódot használjuk. a 256 szürkeárnyalat tökélete­ sen elegendő. A szkennelőprogramokban általában lehető­ ség van ennek a kellemetlen hatásnak a csökkenté­ sére is. Egyes prog­ ramokban a fényképek és a színes dokumentumok színkezelését külön lehet beállítani. ha végül úgyis kisebb méretben. mert nagyban befolyásolja a beolvasott kép minőségét.76 Photoshop zsebkönyv A beolvasás másik fontos paramétere a szín­ mélység. Ha pedig a beállításokat túl gyengére állítjuk. Az újságok. eltúlzott felbontásban vagy színmélységben beszkennelt kép óriási fizikai méretű lesz (akár több tíz MB). A beállítások eltúlzása ráadásul rengeteg többletidőt is igényel. egyes esetekben helytelen színmintázatok jelennek meg a képen (Moire ha­ tás). de valamikor még ez is sok. Napjainkban nem ritka az akár 48 bites színmélység sem. A választható színmélység a szkennerünktől függ.

A vágólapon keresztül történő másolással más programokból (pl. Paint) is importálhatunk képeket. de vannak speciális programok is erre a célra. . adott névvel és kívánt helyre menthető.2. képrészleteket. így az a szokásos módon feldolgozható. Az így „lelőtt" képernyőkép beilleszthető a Photoshop-ba. ott szerkeszthető és tetszőleges formátumba ment­ hető. Így a File menü New menüpontjá­ val előhívott párbeszédablakban az előre beállított méretek (Preset) között szereplő vágólap (Clipboard) beállítással egy új kép létrehozásakor a vágólapon levő kép méretével hozhatjuk létre az új képet. Aktív ablak képernyőtar­ talmának használata Bizonyára mindenki készített már az aktuális munkájáról képernyőképet.Képekbeolvasásaésmentése kevesebb célra tudjuk felhasználni. majd kívánt formátumba és minő­ ségben. A Photoshop képes a vá­ gólapon levő kép vagy képrészlet felbontásának detektálására is. 77 6. Ez Windows alatt egy PrtScr billentyűlenyomással is megoldható. illetve a mi­ nősége nem felel majd meg az elvártnak. A beolvasott kép automatikusan kap egy saját ablakot a Photoshop-ban.

) is tárolásra kerülnek a fény­ képezés során. Ezeket nem minden program tudja maradéktalanul kezelni. hogy egy számítógéphez csatlakoztatott fényképezőgép memóriakártyája cserélhető lemez­ ként olvasható akár a Windows Sajátgépéből is.3.78 Photoshop zsebkönyv 6. A merevlemezre felmásolt képfájlokat aztán utólag bármely azokat kezelni képes képszerkesz­ tőben megnyithatjuk. Komolyabb gépeknél a képhez járulékos. A digitális fényképezőgépek memóriakártyái­ hoz léteznek ún. magára a fényképezőgépre nincs szükség a képek számítógépre történő másolásá­ hoz. apertúra stb. A napjainkban használatos digitális fényképe­ zőgépek egyre jobban kompatibilisek a modern operációs rendszerekkel. így indokolt esetben ez lehet az egyik oka. melyek képesek a kártyán tárolt fényképek beolvasására. minőségi beállítás. hogy a fényképezőgéphez mel­ lékelt programot használjuk a képek számítógépre való feltöltéséhez. záridő. ún. metainformációk (felbontás. Ha ilyent használunk. kártyaolvasók. mint a szkennernél: a beolvasáshoz leg­ többször használhatjuk a géphez mellékelt szoftve­ reket. . Kép beolvasása digitális fényképezőgépről A digitális fényképezőnél egy kicsit hasonló a helyzet. Ma már nem számít rit­ kaságnak.

. Ehhez TWAIN meghajtót hasz­ náló fényképezőgépre vagy WIA (Windows Image Acquisition) technológiát támogató eszközre van szükség. vegyük le a kijelölést. illetve ha csak később akarjuk a képeket szerkesz­ teni. WIA eszköz esetén a File menü Import almenüjében válasszuk ki a WIA Support. hogy a Photoshop ne lenne képes képeket importálni digitális fény­ képezőgépekről. opciót és ott importáljuk be a fényképeket. Ha a fényképezőgépet megfelelően konfigurál­ tuk.. Kattintsunk a Start-ra és válasszuk ki azt a digitális fényképezőgépet. amiről a képeket be . Ha nagymennyiségű képet szeretnénk importálni. Photoshop-ban a File menü Browse parancsával jeleníthetjük meg a tallózásra szolgáló ablakot.Képekbeolvasásaésmentése 79 Ez azonban nem jelenti azt. akkor a Sajátgépben kitallózhatjuk a memó­ riakártyát. hogy az Open Acquired Images ki van pipálva. (A WIA tech­ nológia csak Windows XP alatt érhető el!) Adjuk meg a fájlok mentési helyét. Természetesen a többi fájl megnyitásához használt File menü Open opcióját a digitális fényképezőgéppel készült képek megnyi­ tásánál is használhatjuk. Innen kiválaszthatjuk a megfelelő fájl(oka)t. A Unique Subfolder kijelölésével az importált képeket közvetlenül az aktuális dátummal elnevezett mappába másolhat­ juk. Győződjünk meg róla. illetve egyes gépeknél megjelenik a My Digital Camera rendszermappa is.

így nem minden esetben nyithatjuk meg (ilyenkor a géphez mellékelt programot leszünk kénytelenek használni). megfelelő telepítését. akkor a Photoshop-ba (vagy azt kezelő más programba) megnyitva szerkeszthetjük őket. hogy a készülék csatlakoztatva van-e. majd kattintsunk a Get Picture-re az importálás megkezdéséhez. ami sajnos nem szabványos. .70 Photoshop zsebkönyv szeretnénk olvasni. ha egyszer a számítógépen vannak a képfájlok. A Photoshop a digitális fényképezőgépek között legnépszerűbb JPEG formátumot alapból támogatja. de egy TIFF fájl megnyitása sem jelenthet neki gondot. a RAW fájlokkal. Akárhogy is töltjük fel a képeket. Más a helyzet a komolyabb fényképezőgépek nyersfájlja­ ival. ellenőrizzük a szükséges szoftverek meglétét. Válasszuk ki az importálandó képeket. valamint azt is. Ha a gép neve nem jelenik meg az almenüben.

elvethetők. .1. Kijelölések Képszerkesztéseink során egyáltalán nem ritka. hogy olyan műveletet szeretnénk végezni. ami csak a kép egy részére vonatkozik. illetve a Shift + Ctrl + D bil­ lentyűkombinációval érhető el. Teljes kép kijelölése Teljes kép kijelölése a Select menü Select All parancsával vagy a Ctrl + A billentyűkombináció­ val lehetséges.Kijelölések 81 7. Ugyanez a képre jobb egérgombbal kattintva előhívott helyi menüből kiválasztott Select All paranccsal is megvalósítható. A kijelölés lehet szabályos alakú vagy szabadkézi. Ilyen esetekben pon­ tosan meg kell határozni a szóban forgó képrészt. 7. A kijelölések elvetése a Select menü Deselect opciójával vagy a Ctrl + D billentyűkkel történhet. Az elvetett kijelölés újbóli kijelölése a Select menü Reselect parancsával. mozgathatók és egyéb műveletek végezhetők velük. adott színekhez kapcsolódó stb. A kijelölések ellen­ tétessé tehetők.

82 Photoshop zsebkönyv A kijelölés megfordítása a Select menü Inverse parancsával vagy a Shift + Ctrl + I billentyűkkel történhet. de szükség lehet szabadkézi és egyéb szabálytalan kijelölésekre is (pl. Képrészlet kijelölése Ha nem a teljes képet szeretnénk kijelölni.2. 7. Gyakori a szabályos alakú kijelölés. ak­ kor a különféle kijelölőeszközökkel a kép egyes részeit is kijelölhetjük.2. 7. egy alak körvona­ lának követésénél). A téglalap/ellipszis-kijelölő A kijelölések egyik gyakori formája a szabályos. . téglalap (négyzet) vagy ellipszis (kör) alakú kijelö­ lés.1.

2. Válasszuk ki az ellipszis alakú kijelölőeszközt és az egérgomb lenyomása közben jelöljük ki a . A kép szélén körben legyen a fehérbe át­ menő áttűnés! 83 1.Kijelölések A téglalap/ellipszis kijelölő eszköz négy alvál­ tozata: Négyszögletes Ellipszis egyszerű sor egyszerű oszlop Gyakorlásképpen készítsünk egy olyan képet. mely egy ellipszis alakban körbevágott virágot ábrázol. A File menüből válasszuk az Open lehetőséget és nyissuk meg a szerkesztés alapjául szolgáló képfájlt.

kívánt területet.2. Kattintsunk az OK-ra. A Select menü Feather. A Select menü Deselect parancsával elvethet­ jük a kijelölést. A Contents részben a legördülő listából válasszuk most a White lehetőséget. Adjuk meg a kívánt érté­ ket (pl. A Select menüből válasszuk az Inverse lehető­ séget. Az OK megnyomása után a terület fehérré változik.. Színtartomány kijelölése varázspálcával A Photoshop-ban lehetőség van színtartomá­ nyok kijelölése is.. 4. hogy az áttűnést az ellipszis alakú kijelölés előtt is beállíthatjuk az opciós palettán. a kijelölést a Select menü Deselect parancsával vethetjük el. Most már tetszés szerinti színnel kiszínezhetjük ezt a területet. 15 pixel).. 6. amit szerettünk volna. 5. Ezután újra nekiállhatunk a kijelölésnek. (Az így megadott kijelölés az egérrel megragadva mozgatható. Ekkor a korábban kijelölt ellipszis alakú terület helyett a kép többi része lesz kijelölve (az eredeti kijelölésen kívüli részek). A Select menü Color Range.84 Photoshop zsebkönyv 3..) Ha nem sikerült pontosan azt kije­ lölnünk. Az Edit menüben válasszuk a Fill opciót. parancsával készít­ hetjük el az áttűnést. Megjegyzendő. menüpontjával adott színtől a megengedettnél ke- . de át nem mé­ retezhető. 7.2.

a tolerancia (Tolerance) határozza meg. Ehhez a kijelölést követően az Edit menü Fill opcióját kell kiválasztani. hogy az általunk megadott színhez képest mekkora lehet az eltérés. A kijelölést helyettesíthetjük más színnel. Értéke 0 és 255 között lehet. Kisebb érték esetén a megadott­ hoz közelebb eső színárnyalatok kerülnek kijelölés­ re.Kijelölések vésbé eltérő színű képpontokat jelölhetjük ki és azokkal végezhetünk különféle manipulációkat (pl. alap­ értelmezésben 32. 85 . átszínezhetjük őket). A varázspálca (Magic Wand) segítségével egy adott színt jelölhetünk ki a képen. majd a kívánt színt meghatározni a Contents résznél. Azt.

2. hiszen a két pont közötti szakaszt a program képes egy egye­ nessel összekötni. nem szabadkézi kijelölés- .86 Photoshop zsebkönyv Az eszközzel a kép azonos színű területeit egy mozdulattal átszínezhetjük más színűre a kijelölés után a Select menü Similar (hasonló) opcióját vá­ lasztva. Az egérgomb felengedése után a kijelölt terület fekete és fehér mozgó görbékkel jelenik meg. Sokszög alakú terület kijelölése lasszóval Ha egyenesekkel határolt területet sze­ retnénk kijelölni. melyet Photo¬ shop-ban a lasszó eszközzel végezhetünk. hasonlóan a program más kijelöléseihez. Egy csillogó vízfelületen például a hullá­ mok hátának azonos színét egyszerűen megváltoz­ tathatjuk. Ezek legáltaláno­ sabb formája a szabadkézi kijelölés. A kezdő. Szabadkézi kijelölés lasszóval Sokszor van szükség nem szabályos ala­ kú területek kijelölésére.4. vagyis bezárni a kijelölést.2.3. Az eszközt kiválasztva a kezdeti pozíció­ ban lenyomott egérgombot nyomvatartva kell kör­ bekeríteni a kívánt területet. 7. 7. A lasszó eszköz használata nem nagy ördön­ gösség.és a végpon­ tot nem kell pontosan egymásra tenni.

2. Ezzel az eszközzel olyan kijelölést készíthetünk. 3. Ezzel a módszerrel egy madarat ábrázoló fényképről a többi módszernél könnyebben és pontosabb tudjuk kivágni a ma­ darat vagy egy új rétegre másolni. Kattintsunk a mágneses lasszóval és rajzol­ juk körbe a kívánt területet. mellyel tetszőleges szögű szabálytalan sokszög alakú területet jelölhetünk ki. Kattintsunk az eszköztáron a lasszó esz­ közre és tartsuk nyomva az egérgombot. a program pedig figye­ lembe véve a kijelölés környezetét intenzitáskü­ lönbségek vagy két szín határán megpróbálja pon­ tosan vezetni a kijelölést. „Intelligens" kijelölés mágne­ ses lasszóval A lasszós kijelölés legérdekesebb fajtája a mágneses lasszó. 1. He­ lyette használhatjuk a sokszög alakú terület kijelö­ lésére alkalmas lasszót. 87 7. 2. Ezalatt az .5. Válasszuk ki a mágneses lasszót. Most ez utóbbi feladatot nézzük meg közelebbről. ahol a kijelölendő területet nagyjából körberajzoljuk.Kijelölések sel kell pontosan „végigrajzolni" a területet. A File menü Open parancsával nyissuk meg a kívánt fájlt. amíg az altípusok meg nem jelennek (vagy kattintsunk jobb egérgombbal a lasszó esz­ köz ikonjára).

88 Photoshop zsebkönyv egérgombot nem kell nyomva tartani. akkor az Esc billentyű megnyomásával elverhetjük azt (a Select menü Deselect parancsa. il­ letve a Ctrl + D billentyűkombináció itt nem használható). Ha a kijelölés nem sikerült úgy. ahogy azt szerettük volna. Ekkor egy kis kör fog megjelenni . akkor a megfelelő he­ lyeken egy-egy vezető pontot letehetünk egérkattintással. 4. Ha a program nem a megfelelő irányba folytat­ ná a kijelölést (egy nem túl éles körvonal esetén ez előfordul). Ha kijelölés befejezéséhez próbáljuk meg a lehető legpontosabban kijelölni a kiindulá­ si pontot.

A Shift gomb nyomvatartásával és a keret egérrel törté­ nő mozgatásával a madár arányainak meg­ tartásával átméretezhető . 89 . ami jelzi. Ekkor a más programokból (pl. Az Edit menüből válasszuk a Paste lehető­ séget. akkor az Edit menü Transform opcióját kell kivá­ lasztani. 8. Az Edit menüből vá­ lasszuk a Copy lehetőséget. 5. Microsoft Excel) is ismerős „menetelő hangyák" ve­ szik körül a kijelölést. amire a kijelölést rá szeretnénk tenni.Kijelölések a mágneses lasszó ikonja mellett. 6. 7. ha a mozgató eszközre (Move Tool) kattintunk. hogy egy egérkattintással a kijelölés bezár­ ható. Ekkor madarunk (vagy más kijelölé­ sünk) az adott képen egy új rétegként jele­ nik meg (a Layers palettán is látható). Ha rétegünk mérete nem megfelelő. majd a réteget a kívánt helyre húzzuk. Új rétegünket át is helyezhetjük. majd a Scale-t. A File menü Open parancsával nyissunk meg egy másik fájlt. Egy keret jelenik meg a rétegünk körül.

az eszköztől függően. Ezek némileg eltérnek egymástól. valamint a toll-nyomás (Pen Pressure) állítható.90 Photoshop zsebkönyv 7. valamint a kijelölés éleinek lágyítása (Feather és Anti¬ aliased).6. az opciós palettán láthatók. kijelölések relációja A választott kijelölőeszköz tulajdonságai a kép felett. Az utóbbi két lehetőség­ nél állítható a szélesség (Width) és a magasság (Height). A téglalap/ellipszis-kijelölő egyedi tulajdonsá­ ga a stílusa (Style). valamint a varázspálca közös tulajdonságai az adott eszköz kijelöléseinek kapcsolata.2. A fentieken kívül a lasszó/sokszög-kijelölős lasszó. A kijelölő eszköz tulajdon­ ságai. Mágneses lasszónál a kijelölés szélessége (Width). frekvenciája (Frequency). szélének kontrasztja (Edge Contrast). A kijelölések kapcsolata négyféle lehet: • új kijelölés (New selection): a régi kijelölés elvetése és egy új kijelölés készítése • hozzáadás a kijelöléshez (Add to selection): unió a korábbi kijelölésekkel kivonás a kijelölésből (Subtract from • selection): az aktuális és a korábbi kijelölés különbsége . ami tetszőleges (Normal). rögzí­ tett oldalarányos (Fixed Aspect Ratio) és rögzített méretű (Fixed Size) lehet.

nem veszik el képrészlet. Alapvetően kétféle lehetőség van: • Anti-aliasing: az egyenetlen. Ez a lehetőség al­ kalmazható kijelölések másolásánál. a lasszó mindhárom változatánál és a varázspálcánál érhető el (az opciós pa­ nelen beállítható a pipával).Kijelölések metszet a kijelöléssel (Intersect with selection): a kijelölések közös része kerül ki­ jelölésre Sokszor van szükség a kijelölések széleinek lᬠgyítására. Az Anti-aliasing tulajdonságot az eszköz használata előtt kell megadni. Ezzel a módszerrel némi képrészlet-vesztés következik be a kijelölés széleinél. Az ellipszis­ kijelölőnél. • Feather: elmossa a széleket a kijelölés és az akörüli képpontok közötti színátmenettel. kivágásakor. • 91 . csipkés szélű ki­ jelölés lágyítható a szélen levő képpontok és a háttér közötti színátmenettel. kivágá­ sánál és beillesztésénél. Használ­ ható a szabályos kijelölőeszközöknél és a lasszó eszközöknél. A szélek elmosása a kije­ lölés másolásakor. Utólag egy kijelöléshez nem adha­ tunk Anti-aliasing tulajdonságot. Mivel ekkor csak a szélen levő képpontok változnak. mozga­ tásakor vagy színnel történő kitöltésekor vá­ lik láthatóvá.

92 Photoshop zsebkönyv 8. A kép mérete ekkor megadott pixel széles­ ségűre vagy magasságúra méretezhető át. a beszkennelt vagy az internetről letöltött kép mérete és felbontása sok esetben nem felel meg igényeinknek. A Photoshop-ban a képek átméretezése az Ima­ ge menüből elérhető Image Size. Képátalakítás 8. Ha az egyik értéket megadjuk. cm-ben. Ezek egymástól való függőségét jelzi a mértékegységek mellett a láncszem. A két érték közül tehát csak az egyiket lehet megadni.. mm-ben.. hüvelykben. Kép újra méretezése. a másik az oldalarányok megtartása végett automatikusan kiszámításra kerül. A dokumentum mérete az új fájl létrehozásakor megadható paraméterekhez hasonlóan változtat­ ható százalékosan. .1. fel­ bontás módosítása A digitális fényképezőgéppel készült és Photo¬ shop-ba importált fénykép. menüponttal előhívható ablakban állítható be.

Képátalakítás pontban. az Anchor résznél határozhatjuk meg. opciójával előhívott ablakban a kép kívánt szélességét és magasságát egymástól függetlenül állíthatjuk be. Az Image menü Canvas Size.. Az ablak alján a rögzített oldalarány (Constrain Proportions) pipáját kivéve a két szélessége és ma­ gassága egymástól függetlenül is állítható. így a kép a megadott méretűre torzítható. hogy a kép mely részeit vágjuk le és melyek maradjanak meg a kívánt méretben. A kilenc részre felosztott négyzet azon részére kell kattinta- . pica-ban (a szélességnél oszlopban is). speciális módja. ha egyes képrészleteket elhagyunk a képről.. Azt. 93 A képek méretezésének másik. vagyis méretre csonkoljuk azt.

ahol a nyom­ tatáshoz és a hálózati felhasználáshoz optimalizál­ hatjuk a képet. Ne felejtsük el. Sok esetben azonban szükség lehet a pontos méretre vágásra (Canvas Size) is. alatta és a széleken pedig levágja a maradék képré­ szeket. ami legtöbbször fehér).. akkor a hozzáadott vászon is áttetsző lesz. Az átméretezésben mellesleg segítségünkre siet a Help menü Resize Image opciója is. majd azt követően egy kézzel megadott (kijelölt) cson­ kolást végzünk. ablakában a Canvas extension color résznél adhatjuk meg (alapértéke a Background.94 Photoshop zsebkönyv ni. Alapér­ telmezésben a kép közepe marad meg. vagyis háttérszín.. hogy az kívánt mé­ retű legyen. hogy a méretezés a bittérképes képek felbontás-függősége miatt minőségromlást okoz! Csak a vektorgrafikus képek méretezhetők át a minőség megtartása mellett. Ha képünk háttere áttetsző. . A Canvas Size. tehát a kí­ vánt méretű rész ebből a képrészből készül... opcióval azonban nemcsak csonkolhatjuk a képet. hanem ki is egészíthetjük adott színű pixelekkel a képet. amit meg szeretnénk hagyni (ekkor a nyilak ebből a kis négyzetből indulnak ki). A színt a Canvas Size. felette. A gyakorlatban a legtöbbször a képeken először egy oldalarányos Image Size átméretezést.

jelöljük ki a Resample Image lehető­ séget és növeljük a felbontást egy nagyobb érték megadásával. 240 ppi) kisebb. Jelöljük ki az eszköztáron a Crop tool-t. hogy legyen egy kis hely a kép körül.. 5.1. 2. Kép vagy kijelölés forgatása. Adjuk meg a szélességet vagy magasságot. Az opciós panelen ellenőrizzük. hogy a . 240 kép­ pont/hüvelyknél (240 pixels per inch.Képátalakítás 95 8.. Az átlagos nyomtatókhoz 240-300 ppi közötti értéket érdemes megadni.1. menü­ pontját. 4. Ha a Resample Image ki van jelölve. vágása A vágóeszköz (Crop tool) használata előtt nö­ veljük a dokumentum-ablak méretét (vagy csök­ kentsük a kép méretét). Kattintsunk az OK-ra.2. vegyük le kijelölését. Ha a kép felbontása kb. Válasszuk az Image menü Image Size. Az egyik érték módosítása mellett a Photoshop a másik értéket automatikusan kiszámítja az ol­ dalarányok megtartásához. 3. 8. Képátméretezés nyomtatáshoz Ha nyomtatni szeretnénk képünket. akkor az átméretezés főbb lépései az alábbiak: 1.

A többi rész lesötétül: Ha szükséges. de ez arrébb is helyezhető. A kijelölés fölött a mutató egy balra felfelé mutató tömör nyíllá változik. az Enter (Macintosh-on a Return) gomb lenyomásával elkészíthetjük a kije­ lölésből az új képet. amit meg szeret­ nénk tartani. a kijelölt rész változtatható. Ha megfelel a kijelölés. Az elforgatás középpontja alapból a kijelölés közepén van. Ha távolabb mozdítjuk az egeret (a sötétebb részek fölé). hogy a kijelölés forgatható.96 Photoshop zsebkönyv szélességhez (Width). akkor a mutató ívessé változik. a Clear gombbal törölhetjük őket). Ha a kijelölés ferde (elfor- . Az egérmutatót a sarkokhoz mozgatva a téglalap át­ méretezhető a kettős végűvé változott mutatóval. Ke­ rítsük körbe a kép azon részét. a magassághoz (Height) és a felbontáshoz (Resolution) nincs megadva érték (ha szükséges. jelezve.

Képátalakítás gatott) volt. Válasszuk az Image menü Duplicate almenüjét. vegyük le a Duplicate Merged Layers Only kijelölését. 5. 4. 3. Kattintsunk az OK-ra.3. Kép vagy kijelölés kétszerezése Egy kép teljes egészében duplikálható a rendel­ kezésre álló memóriába rétegeivel. Ha a duplikálás alatt az Alt (Macintosh-on az Option) gombot is nyomva tartjuk. A Photoshop-ban lehetőség van automatikus kivágásra is. a fájlnév auto­ matikusan copy (másolat) lesz. . 1. a File menü Automate almenüjében a Crop and Straighten opció kiválasztásával. Adjunk meg egy nevet a duplikált képnek. akkor arra dől. Ha a duplikálás során nem szeretnénk egyesí­ teni a rétegeket. 97 8. rétegmaszkjai­ val és csatornáival (lemezre mentés nélkül). a képen az „kiegyenesítve" jelenik meg (ha az elforgatás szöge a vízszinteshez áll köze­ lebb. akkor arra). Nyissuk meg a duplikálandó képet. ha a függőlegeshez. 2.

Bármely kijelölőeszközt is használjuk. • A kijelölés 1 pixelenkénti mozgatásához hasz­ náljuk a nyíl-billentyűt. a színtelítettség és a színegyensúly beállítása. a húzáskor tartsuk lenyomva a Shift gombot. ezzel jelezve. Kép vagy kijelölés mozgatása Kijelölés az alábbi módon mozgatható: 1. A kijelölés mozgatásának vezérlése: • Ha az irányt 45°-onként szeretnénk változtatni. 8.4.98 Photoshop zsebkönyv 8. Húzzuk a kijelölés keretét a kép egy másik ré­ szének körbezárásához. majd pozí­ cionáljuk a mutatót a kijelölésen belülre. a kontraszt. jelöljük ki az új kijelölés (New selection) lehetőséget az opciós panelen. A kijelölés másik kép ablakára is áthúzható. • A kijelölés 10 pixelenkénti mozgatásához hasz­ náljuk a nyíl-billentyűt a Shift nyomvatartása mellett. hogy a kijelölés mozgatható. Láthatóság és színek A fényképek manipulálásának legfontosabb és leggyakrabban előforduló műveletei között szere­ pel a világosság.5. . 2. Ekkor a mutató átváltozik.

Ha a Preview (előnézet) jelölőnégyzet ki van pipálva. A kontraszt növelésével a sötét részek túlságosan sötétek. .5.Képátalakítás 99 8. vagyis az Image menü Adjustments almenüjének Brightness/Contrast opciójával elő­ hívható ablakban. Ha ez nem megfelelő. A megjelenő ablakban a Brightness résznél a csúszka elmozdításával vagy a kívánt érték meg­ adásával módosíthatjuk a világosságot.1. hogy a két képjel­ lemző szorosan összefügg. mint a vi­ lágosságé. 8. Az értékek -100 és +100 közöttiek lehetnek. akkor tovább módosíthatjuk a képet vagy a Cancel gombra kattintva el is vethet­ jük a módosítást.5.2. Kontraszt A kontraszt állítása ugyanott történik. a világosak pedig túl világosak lehetnek. Világosság A kép világossága az Image menü Adjustments almenüjének Brightness/Contrast opciójával állít­ ható. Ez némileg kompenzálható a világosság módosításával. Ennek oka. akkor a képen azonnal látjuk a módosítás eredményét.

Az Image menü Adjustments almenüjében a Hue/Sa¬ turation opcióval hívható elő az az ablak. mennyire élénkek a színek. Lehe­ tőség van az egyes színcsatornák ezen jellemzőinek külön-külön történő állítására is. A -100 és +100 között állítható jellemző -100-as értéknél értelemszerűen a színes képből szürkeárnyalatos („fekete-fehér") képet készít. hiszen ez határozza meg.100 Photoshop zsebkönyv 8. A színárnyalattal (Hue) és a fényességgel (Lightness) nem véletlenül van egy ablakban a telítettség állítása. hiszen a három jellemző állítása befolyásolja egymást. ami az összes színt jelenti). .3. az Edit legördülő¬ menüben a kívánt szín kiválasztásával (alap­ értelmezés a Master. akkor a színtelítettség növelésével annak színei élénkebbé tehetők. Ha fakó egy fényképünk. Színtelítettség A kép színtelítettsége fontos jellemzője.5. ahol mó­ dosíthatjuk a színtelítettséget.

Képátalakítás 101 8. .4. Módosításával teljesen át lehet szí­ nezni a képet.5. Mi­ vel a páronként megadott színek egymás kiegészí­ tő színei. a magenta-zöld és a sárga-kék aránya egy csúszkával állítható be. Színegyensúly A színegyensúly a kép színösszetevőinek ará­ nyát fejezi ki. így az egyik színösszetevő csökkentésével a párja nő és fordítva. A cián-vörös.

majd a későbbiekben ezt módosítani már nem tud­ ta. Paint). hogy a szöveg a kép részévé vált. Ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzésére alkalmas az ún. Ha például két kép részben fedi egymást.102 Photoshop zsebkönyv 9.1. annak ismerős lehet a probléma. Ezek a rétegek egymás alatt (mögött) he­ lyezkednek el. 9. Ez a sor­ rend tetszés szerint változtatható. A réteg fogalma Egy-egy réteget úgy képzelhetünk el. rétegek kezelése. hogy az egyes rétegek tartalmát más rétegek tartalmának . Rétegek Aki már dolgozott egy egyszerű bitképes rajzo­ lóprogrammal (pl. hogy egy fényképre egy szöveget írt. mint egy vásznat vagy papírt (lehet átlátszó is!). festhetünk vagy képeket helyezhetünk el rajta. A képek réteges kezelésének előnye. Ennek oka. egy bizonyos sorrendben. akkor a fedésben levő kép lesz az alsó (hátsó) rétegen. a fénykép pixelei helyett a szóban forgó helyeket a szöveget alkotó képpontok kerültek tárolásra. amire raj­ zolhatunk.

így az alattuk levő réteg tar­ talma is láthatóvá tehető. A rétegek lehetnek átlátszók is.2.Rétegek 103 módosítása nélkül változtathatjuk meg. Réteg létrehozása Réteg vagy rétegcsoport létrehozására és tulaj­ donságainak beállítására többféle lehetőség közül választhatunk: • Válasszuk a Layer menü New menüpont¬ jának Layer (vagy Layer Set) opcióját. Ezeket a parancsokat a panel jobb oldalán látható. 9. A rétegek csoportosíthatók. hogy szabálytalan alakú képrészeket is külön kezeljünk. • Válasszuk a New Layer (vagy New Layer Set) lehetőséget a Layers panelről. sor­ rendjük változtatható. Az áttetszőséggel meg­ oldható. jobbra mutató bekeretezett nyíllal előhívott menüben találjuk meg. • Az Alt (Macintosh-on az Option) gomb nyomvatartása mellett kattintsunk a Create .

. A Use Previous Layer to Create Clipping Mask bejelölésével az előző (alsó) réteg felhasználásával hozhatunk létre csonkolást (rétegcsoportoknál nem elérhető). Miután kiválasztottuk. Ekkor az aktuálisan kijelölt réteg alatt hozunk létre egy új réteget (rétegcso­ portot).104 Photoshop zsebkönyv New Layer (8) vagy a Create New Set (a) gombra a Layers panelen. meg kell adni an­ nak paramétereit. A Mode a rétegek egymás közötti viszonyát határozza meg (alapértelmezésben Normal). illetve Create New Set gombjára. A Color a réteg(csoport) színe. Az Opacity az áttet­ szőséget adja meg százalékosan (alapból 100%). hogy réteget vagy rétegcsoportot szeretnénk készíteni. A Name a réteg azonosító neve. • A Ctrl (Macintosh-on a Command) gomb le­ nyomása mellett kattintsunk a Layers panel Create New Layer.

hogy a másolt tartalom kisebb vagy na­ gyobb lehet a másik képen. 3. A képek között a rétegek. valamint azt. ahonnan szeretnénk duplikálni. A név megadása után kattintsunk az OK-ra. Válasszuk ki a másolandó réteget vagy réteg­ csoportot a Layers panelen. 2. illetve Duplicate Layer Set opciót. ha annak felbontása nem egyezik meg az első képével.Rétegek 105 9. • Az Alt (Macintosh-on az Option) nyomvatartása mellett húzzuk a réteget (rétegcsoportot) a New Layer. • A Layer menüből (vagy a Layers panel menüjé­ ből) válasszuk a Duplicate Layer. Az eredeti kép Layers paneljén válasszuk ki a kívánt réteget (rétegcsoportot). rétegcsoportok az alábbi módon duplikálhatók: 1.3. majd az alábbi lehető­ ségek valamelyike szerint járjunk el: • Húzzuk a réteget vagy rétegcsoportot a New Layer gombra. Nyissuk meg azt a képet. Válasszunk az alábbi lehetőségek közül: . Réteg duplázása A rétegek duplázása egy egyszerű megoldás tartalom másolására a képen belül vagy különböző képek között. amelyikre át szeret­ nénk vinni a tartalmat. Utóbbi esetben érdemes szem előtt tartani. illetve New Layer Set gombra. Az elne­ vezés után kattintsunk az OK-ra.

majd az Edit menüből a Paste opcióval illesszük be a tartalmat. akkor a kép­ tartalom pozíciója is másolásra kerül (ha ugyanakkora a két kép).106 Photoshop zsebkönyv • • Húzzuk a réteget (rétegcsoportot) a Layers panelről a célképre. majd vonszoljunk. Tetszőleges kijelölésből is hozhatunk létre új ré­ teget. A duplikált réteg (réteg­ csoport) az aktív réteg felett jelenik meg a célkép Layers paneljén. Válasszuk a mozgató eszközt (Move tool ). illetve a duplikálás a kép közepére kerül (ha a két kép méretei különböznek). A kijelölésre jobb egérgombbal kattintva előhívott helyi menüből (vagy a Layer menü New almenüjéből) választhatjuk a Layer via Copy. • Jelöljük ki a réteg összes képpontját (Select menü All. Az első a kijelölés másolásával. Ha a húzás közben a Shift gombot nyomva tartjuk. az utóbbi annak kivágásával hoz létre új réteget. majd az Edit menü Copy parancsát. A Layer menü New almenüjének Layer . Váltsunk át a célképre. illetve a Layer via Cut lehetőségeket. Válasszuk ki a cél­ dokumentumot majd kattintsunk az OK-ra. Ctrl + A). • Válasszuk a Duplicate Layer (Duplicate Layer Set) lehetőséget a Layer menüből (vagy a Layer panel menüjéből).

hogy ne növeljék fölöslegesen a képfájlunk méretét. Másik lehetőség a Layer menü (illetve a Layers panel) Delete Layer (Delete Layer Set) paran­ csa.4.. érdemes törölni. Ekkor a törlési műveletet egy megerősítő kérdés előzi meg. Megerősítés nélküli törlési lehetőség a réteg kuka gombra húzása a Ctrl és az Alt (Macintosh- . 9.4. melyekre már nincs többé szükségünk.1. További lehetőség a réteg kuka gombra húzása a Ctrl (Macintosh-on a Command) nyomvatartása mellett.. 2. Linkelt réteg törlése Linkelt réteg törlésére alapvetően két lehetőség van: 1. Réteg törlése Azokat a rétegeket (rétegcsoportokat). • Ha a réteget ráhúzzuk a kuka ikonra. a törlés megerősítő kérdése nem jelenik meg. Első lépésben jelöljük ki a törlendő réteget (ré­ tegcsoportot). majd válasszuk az alábbi lehetősé­ gek közül: • Használjuk a Layers panel kuka (9) gombját. A Layer menü (vagy Layers panel menü) Delete Linked Layers parancsával.Rétegek 107 From Background. 9. parancsával a kép hátteréből hozhatunk létre új réteget.

108 on a Command és nyomvatartása mellett. az Photoshop zsebkönyv Option) gombok 9. majd válasszuk a Layer menü Arrange almenüjéből a kívánt parancsot: . Rétegsorrend beállítása A rétegek egymáshoz viszonyított sorrendje ha­ tározza meg. hogy egy réteg vagy rétegcsoport a kép mely elemei előtt.2.4. A rétegsorrend módosítására többféle lehetőség is kínálkozik: • Húzzuk a réteget vagy rétegcsoportot feljebb vagy lejjebb a Layers panelen. Az egérgomb nyomvatartása és mozgatása alatt a potenciális helyeken egy egyenes jelzi. illetve mögött jelenik meg. • Jelöljük ki a réteget vagy rétegcsoportot. 9. A réteg a rétegcsoport aljára kerül. hogy oda beilleszt­ hető a réteg. Rejtett réteg törlése A Layer menü (vagy a Layers panel menü) Delete Hidden Layers opciójával törölhetjük a rej­ tett rétegeket. ott engedjük fel az egérgombot.5. húzzuk a réteget a rétegcsoport mappá­ jára ( ). Ahol megfelelő. • Ha egy réteget egy rétegcsoportba szeretnénk át­ helyezni.

9. Lehetőség van csak a meghatározott rétegek összevonására is. Rétegek összevonása Ha befejeztük az egyes rétegek tartalmának szerkesztését. mivel az alsóbb rétegek fedésben levő részei nem kerülnek tárolásra. egyesíthetjük azokat. A képfájljaink méretét is szabályozhatjuk így. Figyelem! Ha csak az összevont dokumentumot mentjük el.Rétegek 109 ° Bring to Front (Shift + Ctrl + ]): az elemet a rétegsorrend elejére helyezi ° Bring Forward (Ctrl + ]): az elemet a rétegsor­ rendben eggyel előrébb hozza ° Send Backward (Ctrl + [): az elemet a réteg­ sorrend végére helyezi (a háttér fölé) ° Send to Back (Shift + Ctrl + [): az elemet a ré­ tegsorrendben eggyel hátrébb küldi A háttér-réteg (Background layer) mindig a ré­ tegsorrend alján van.6. Az áttetsző felületek met­ szete természetesen áttetsző marad. A folyamat során használhatunk kitöltést is. így ugyanab­ ból a képből akár különböző változatokat is készít­ hetünk. A Send to Back parancs tehát a kijelölt elemet közvetlenül a háttér-réteg fölé helyezi. az egyes rétegek örökre elvesznek! .

• Ha a felső elem egy réteg. válasszuk a Merge Down lehetőséget a Layer menüből (vagy a Layers panel menüjéből). 9. Válasszuk ki a megfelelő réteget. A Layer menü (vagy Layers panel menü) Merge Visible parancsával egyesíthetjük a kép összes lát­ ható rétegét és rétegcsoportját. hogy mind­ két elem láthatósága engedélyezett (látható előtte a szem ikon). Ehhez először raszterizálni kell ezeket a rétegeket. . 2.7. Válasszuk a Layer menü Rasterize almenüjében a kívánt parancsot. • Válasszuk ki a pár felső elemét. Ha a felső elem egy rétegcsoport. a Layer menü (vagy Layers panel menü) Merge Layer Set parancsára van szükség. Rajzolt objektum raszte­ ressé konvertálása A festőeszközöket és egyes szűrőket a vektor­ grafikát tartalmazó rétegeken nem használhatunk. és győződjünk meg róla.110 Photoshop zsebkönyv Két réteg vagy rétegcsoport összevonása az alábbi módon történik: • Az összevonandó rétegeket (rétegcsopor­ tokat) helyezzük egymás mellé a Layers pa­ nelen. Egy egyszerű réteg két lépésben tehető raszteressé: 1.

érdemes azt a tartalmára utaló névvel ellátni. láthatóságának engedé­ lyezése vagy tiltása. Rétegtulajdonságok A rétegek kezelését könnyíti meg és teszi lehe­ tővé a rétegek elnevezése. később is módosíthatjuk ne­ vét. Az összes vektorgrafikát tartalmazó réteg raszterizálása a Layer menü Rasterize almenüjének All Layers parancsával történik. Minél jobban leírja. Rétegnév Mikor egy réteget adunk egy képhez. jellemzi a neve a réteget. Kattintsunk duplán a réteg (rétegcsoport) ne­ vén a Layers panelen. majd adjuk meg az új nevet. annál könnyebben választhatjuk ki (találjuk meg) azt a munkánk so­ rán a Layers panelen. További lehetőség. valamint fedési módjának beállítása. a rétegek zárolása. 111 9. opacitásᬠnak. hogy a duplakattintást az Alt .8.1.8. A réteget (rétegcsoportot) nemcsak létrehozá­ sakor nevezhetjük el.Rétegek Összetett rétegek raszterizálása a Layer menü Rasterize almenüjének Linked Layers parancsával lehetséges. 9.

majd a felugró tulajdonság-ablakban adjuk meg a nevet. ha csak részlegesen. Ha a réteget teljesen zároltuk. Ha például végzünk egy réteg szerkesztésével. a neve mellett egy la­ kat ikon jelenik meg. akkor kattintsunk az ikonon. Ha el szeretnénk rejteni. akkor üres ( ).8.112 Photoshop zsebkönyv (Macintosh-on az Option) gomb nyomvatartása mellett végezzük el a réteg(csoport)néven. A név megadása után kattintsunk az OK-ra. . a lakat kitöltött ( ). Zárolás A rétegek tartalma azok teljes vagy részleges zárolásával védhetők. akkor részlegesen zároljuk azt. de a pozicionálásán még változtatni szeret­ nénk. akkor annak zárolásával megelőzhetjük a véletlenszerű módosításokat. Ha egy réteget zárolunk.3. a réteg rejtetté válik. Egy másik rétegnek megfelelő az áttetszősége és a stílu­ sai. Ennek hatására a szem el­ tűnik a sorból.8. Láthatóság Egy réteg láthatósága alapértelmezésben enge­ délyezett (neve előtt látható a szem ikon a Layers panelen).2. Ugyanez az ablak a Layer menü (vagy Layers pa­ nel) Layer Properties (Layer Set Properties) opció­ jával is elérhető. 9. 9.

akkor a zárolás ikonja leszürkül ( ).4.Rétegek Egy réteg vagy rétegcsoport összes tulajdonsá­ gának zárolása az alábbi módon történik: • Kiválasztjuk a réteget (rétegcsoportot). Ha egy réteg egy zárolt rétegcsoporton egyedi zárolási tulajdonságokkal rendelkezik. a 100%-os egyáltalán nem átlátszó réteget jelent. 113 9. • A Layers panel Lock All ( ) ikonjára kattintunk. Átlátszóság Egy réteg áttetszősége határozza meg. . Három le­ hetőségünk van (kombinálhatók is): Lock Transparency (áttetszőség zárolása): a réteg áttetsző részeinek szerkesztését tiltja Lock Image (kép zárolása): a réteg képpont­ jainak véletlenszerű módosítását előzi meg Lock Position (pozíció zárolása): a réteg pi­ xeleinek mozgatását tiltja A betűs rétegek esetén az első két opció alapból be van jelölve és ezt a bejelölést nem lehet levenni. • Válasszuk ki a megfelelő zárolási ikonokat és kattintsunk rájuk a Layers panelen.8. Réteg részleges zárolásának lépései: • Válasszuk ki a réteget. hogy a mögötte levő rétegek milyen mértékben látszanak a rétegen keresztül. Az 1%-os opacitás szinte telje­ sen áttetsző.

A megjelenő párbeszédablakban a General Blending résznél gépeljük be a kívánt értéket vagy mozdítsuk el a csúszkát.8. • Válasszuk a Layer menü Layer Style almenüjében a Blending Options opciót.) 2.114 Photoshop zsebkönyv Egy réteg vagy rétegcsoport átlátszóságának ál­ lítása: 1. Válasszuk ki a réteget (rétegcsoportot) a Layers panelen. Válasszunk az alábbi lehetőségek közül: • A Layers panelen adjunk meg egy értéket az Opacity szövegdobozban vagy kattintsunk egyet és a megjelenő csúszkát mozgassuk a kívánt értékre. • Válasszuk ki a mozgató eszközt (Move tool) az eszköztáron és gépeljünk be egy számot (százalékban értendő értéket) a billentyűze­ ten. hogy an­ nak pixelei milyen kapcsolatban legyenek a kép . 9. (A háttér-réteg azonban átkonvertálható általános réteggé. Ugyanez a di­ alógusablak a Layers panel alján található Add a layer style ikonnal ( ) előhívható menüből is elérhető. Háttér-réteg vagy zárolt réteg opacitása nem állítható.5. ami már tá­ mogatja az áttetszőséget. Fedési mód Egy réteg fedési módja meghatározza.

festése a megfelelő színt eredményezi. melynél az eredményül ka­ pott színek az alapszínekkel. 115 . Photoshop-ban a fedési módok széles választé­ ka áll rendelkezésünkre: • Normal: minden képpont szerkesztése. Ha egy más fedési módot választunk egy rétegcso­ portnak. akkor a rétegcsoportra alkalmazott fedési módok a csoporton kívüli réte­ gekre nem vonatkoznak. illetve a fedési színekkel történő véletlenszerű pixelcserékből adódnak (az áttetszőségtől és a pixelek helyétől függően). megváltoztatjuk a rétegek kompozíciójá­ nak sorrendjét. Ez az alapértel­ mezett mód (bitképes vagy indexelt képnél Threshold a neve). ami azt jelenti. • Behind: csak a réteg áttetsző részeit módosítja. Az összeállított rétegcsoportot ek­ kor egy egyszerű képként kezelhetjük és a fedési mód a kép nagy részén a választott mód lesz.Rétegek alsóbb képpontjaival. ha a Lock Transparency nincs bejelölve. Alapértelmezésben egy rétegcsoport fedési módja a Pass Through. • Dissolve: áttűnés. hogy a ré­ tegcsoportnak nincsenek saját fedési tulajdonságai. Ha az alapértelmezéstől eltérő fedési módot használ­ nunk a rétegcsoporthoz. Számos különleges effektus érhető el csupán a fedési mód megváltoztatásával. Csak akkor használható.

Multiply: megvizsgálja minden csatorna színin­ formációit. majd sötétíti az alapszínt a fedési szín kiemeléséhez (növeli a kontrasztot). Darken: megvizsgálja minden csatorna színin­ formációit és vagy az alapszínt. Fehérre végezve nincs változás. Bármely szín szorzása feketé­ vel feketét ad. Color Burn: megvizsgálja minden csatorna szín­ információit. csak csökkenti a kontrasztot. A fedési színnél vilá­ gosabb pixelek kicserélődnek. a Pencil tool eszközöknél.116 Photoshop zsebkönyv • Clear: minden képpontot áttetszővé tesz. hogy melyik a sötétebb). mint a Color Burn. Fehér­ re végezve nincs változás. Lighten: megvizsgálja minden csatorna színin­ formációit és vagy az alapszínt. Az így eredményül kapott szín mindig sötétebb. vagy a fedési . Használatához a Lock Transparency nem le­ het bejelölve. Linear Burn: hasonló. Bármely szín szorzása fehérrel változatlanul hagyja a színt. a Paint Bucket tool • • • • • Brush tool . a sötétebbek pe­ dig nem változnak. Ez a mód a Line tool gió eszköznél (ha a kitöltési ré­ . vagy a fedési színt adja eredményül (annak megfelelően. majd az alapszínt összeszorozza a fedési színnel.a ki van jelölve). valamint a Fill és a Stroke parancsoknál érhető el.

Linear Dodge: megvizsgálja a csatornák színin­ formációit és fényesít az alapszínen a fedési színhez képest (a fényességet növeli). szórt fényt eredményezve. mint a Multiply. Az így eredményül ka­ pott szín mindig egy világosabb szín. mintha egy lámpával megvilágítanánk a képet. Soft Light: sötétíti vagy világosítja a színeket. Overlay: az alapszíntől függően ugyanaz a hatá­ sa. majd az alapszín és a fedési szín in­ verzét összeszorozza. a kép olyan lesz. majd világosít az alapszínen (a kontraszt csökkentésével). Screen: megvizsgálja minden csatorna színin­ formációit. A fedési színnél sö­ tétebb pixelek kicserélődnek. Ha • • • • • . mintha a Dodge módot alkalmaztuk volna (világosabb lesz). hogy melyik a világosabb). Feketére nem változik. viszont keveri a fedé­ si színnel az eredeti szín világosságának/sö­ tétségének megfelelően. Color Dodge: megvizsgálja az egyes csatornák színinformációit. Fehérre fehéret ad. illetve a Screen fedésnek. Az alapszínt nem távolítja el. Feketére végezve nem változik a szín. Ha a fedési szín (ami a fényforrásnak felel meg) az 50%-os szürkénél világosabb. A hatás ahhoz hasonlít.Rétegek 117 színt adja eredményül (annak megfelelően. a világosabbak pedig nem változnak. a fedési színtől függően. Feketére változatlanul hagyja a színt.

Ha a fedési szín („fényforrás") világo­ sabb az 50%-os szürkénél. Vivid Light: a Burn vagy Dodge módnak megfe­ lelően módosítja a színeket a kontraszt növelé­ sével vagy csökkentésével. hogy me- . a kép világosabb lesz (kontrasztja csökken). Különle­ ges effektusok készítésére alkalmas. Ellenkező esetben a kép söté­ tebb lesz (kontrasztja csökken). a fedési színnél söté­ tebb pixelek cserélődnek. Ha a fedési szín sötétebb az 50%os szürkénél. majd az alapszínt kivonja a fedési színből vagy fordítva. a kép világosabb lesz (kontrasztja nő). Hard Light: pontszerű megvilágításhoz hasonló eredményt produkál. Pin Light: a fedési színtől függően cseréli a szí­ neket. Ha a fedési szín („fényforrás") világo­ sabb az 50%-os szürkénél. a fedési színtől füg­ gően. Linear Light: a Burn vagy Dodge módnak meg­ felelően módosítja a színeket a kontraszt csök­ kentésével vagy növelésével. Ellenkező esetben a kép sötétebb lesz (kontrasztja nő).118 Photoshop zsebkönyv • • • • • ennél sötétebb. a világosabbak nem módosulnak. attól függően. a fedési színnél világosabb színek cserélődnek. Ha a fedési szín („fényforrás") világosabb az 50%-os szürkénél. Difference: megvizsgálja minden csatorna szín­ információit. a sötétebbek pedig nem. a fedési színtől függően. a kép sötétebb lesz (a Burn módhoz hasonlóan).

• Saturation: az alapszín fényerősségével és szín­ árnyalatával. valamint a fedési szín fényerőssé­ gével állítja elő az eredményt. feke­ tére nem történik változás. • Hue: az alapszín fényerősségével és telítettsé­ gével. mint a Difference mód. Hasznos monokróm ké­ pek színezésére és színes képek átszínezésére. de a kontraszt kisebb lesz. Feke­ tére nem történik változás. valamint a fedési szín színárnyalatával állítja elő az eredményt. a Difference és az Exclusion módok Lab képekhez nem használhatók. Így például a Color Dodge. Megjegyzendő. A Color mód in­ verzét eredményezi. valamint a fedési szín színárnyalatával és telítettségével ál­ lítja elő az eredményt.Rétegek 119 lyik színnek nagyobb a fényessége. a Lighten. Fehérre vé­ gezve az alapszín-értékek invertálódnak. • Color: az alapszín fényerősségével. • Exclusion: hasonló hatást eredményez. • Luminosity: az alapszín színárnyalatával és telí­ tettségével. valamint a fedési szín telítettségé­ vel állítja elő az eredményt. Ebben a módban szürkével (0 telítettséggel) festve nem történik változás. a Color Burn. . Fe­ hérre végezve invertálja az alapszíneket. a Darken. hogy nem minden esetben érhe­ tő el az összes fedési mód.

Ugyanez az ablak előhívható a Layer menü Layer style almenüjének Blending Options opciójával is.120 Photoshop zsebkönyv A fedési mód meghatározása az alábbiak sze­ rint történik: 1. majd az előugró menüből a Blending Options kiválasztásával előhívott párbe­ szédablakban a Blend Mode legördülőlistájából válasszuk ki a számunk­ ra megfelelő fedési módot. Válasszunk egy fedési módot. . 2. Válasszuk ki a réteget (rétegcsoportot) a Layers panelen. A Layers pa­ nelen kattintsunk az Add a layer style ikonra ( ).

Ekkor a szöveg felbontás-függő. kicsinyítése­ kor a szöveg minősége romlik. a 2002-ben megjelent 7.0-s. görög. az OpenType.Szövegek 121 10. a kép nagyításakor.0-s. (A Photoshop 5. a New CID és (japán szövegnél) a CID típusokat is. így a számunkra érdekes magyar karaktereket.0). majd azt el­ mentjük. a Type 1 (Postscript). továbbá a Unicode szabvány 16 bites karakterkészletét is. betűkből. Szövegek A szöveg (type) a Photoshop-ban matematikai képletekkel leírt karakterekből. illetve a 2005-ös CS2 (9. orosz és török) függően speciális karakte­ reket is támogat. A Photoshop CS/CS2 CE (Central European. számok­ ból és szimbólumokból állhat. cseh.) Ha egy képfájlra szöveget írunk. lengyel. A program támo­ gatja a leggyakoribb szövegtípusokat. . a TrueType. azaz közép-európai) változatában a használt ope­ rációs rendszer nyelvétől (magyar.0) változata magyarul is megjelent. a 2004-es CS (8. akkor a szöveg pixelekből áll és felbontá­ sa a kép felbontásával megegyezik.

míg a bekez­ dés egy vagy több bekezdésből álló. Szöveg létrehozásakor egy új szöveg-réteg is készül és az megjelenik a Layers panelen. Egy képen bárhol létrehozhatunk vízszintes vagy függőleges szövegeket. Ezeknél a szöveg a háttéren jelenik meg. tehát felbontás­ független. A szövegbeviteli esz­ közök használatától függően pont.vagy bekezdés­ szöveg hozható létre. 10. indexelt szín mód) nem támogatja a rétegeket. amelyek üzem­ módja (többcsatornás. Szöveg létrehozása Photoshop-ban szöveg létrehozásához az esz­ köztár Type tool ( ) eszközét használjuk. Ennek négy alváltozata van: • Horizontal Type Tool ( ): vízszintes szöveg eszköz • Verticai Type Tool ( köz ): függőleges szöveg esz­ .122 Photoshop zsebkönyv A Photoshop azonban képes a szövegek vek­ torgrafikus feldolgozására is. bitkép.1. Így PDF vagy EPS formátumba mentve vagy PostScript nyomtatón nyomtatva a szövegek minősége a méret változta­ tásával sem veszít minőségéből. hosszabb szö­ vegek készítésére alkalmas. Ez alól kivételt képeznek azok a képek. A pont típusú szöveg egyet­ len szó vagy sor bevitelénél hasznos.

ak­ kor a megfelelő eszközt kiválasztva és azzal a szöveg­ re kattintva az újra szerkeszthetővé válik. A szöveg szerkesztésének befejezésével az a képen húzzással mozgatható. Annak eldöntésére. hogy magát a szöveget tartalmazó réteget duplikáljuk. nézzük meg az opciós panelt a menü alatt. Szöveg duplázása Ha a teljes szöveget meg szeretnénk duplázni. akkor a szöveg eszköz szerkesztő módban van. hogy szerkesztő módban vagyunk-e.Szövegek 123 • Horizontal Type Mask Tool ( veg maszk ): vízszintes szö­ • Verticai Type Mask Tool ( ): függőleges szö­ veg maszk Ha kiválasztjuk a szöveg eszközt és egy képre kattintunk vele. hiszen így a szö­ vegből még egy példány (egy másolat) készül egy másik rétegen.2. Ha a begépelt szöveg megfelel. Ha a begé­ pelés nem felel meg. akkor a Commit gombbal fogadhatjuk azt el. Ekkor írhatunk és szerkeszthetünk karakte­ reket (valamint néhány menüparancsot is végre­ hajthatunk). . akkor az eszköz szerkesztő módba vált. 10. Ha később szeretnénk módosítani a szöveget. akkor egyik lehetőségünk. Ha látjuk a Commit ( ) és a Cancel ( ) gombokat. a Cancel gombbal vethetjük azt el.

3. A kijelölt szövegrész törlése a helyi menüből vagy az Edit menüből kiadott Clear paranccsal történik. Ha az eredeti helyen a szövegrészre nincs szükség. Értelemszerűen.szerkesztő módban . ha az opciós panel Can¬ cel gombjával fejezzük be a szöveg szerkesztését.az egérrel kijelöl­ ve a Copy parancsot kell kiadni a jobb egér­ gombbal előhívott helyi menüből vagy az Edit me­ nüből. Szöveg törlése Teljes szöveg törölhető az adott szöveg-réteg tör­ lésével vagy a teljes szöveg kijelölésével (egérrel vagy jobb egérgomb után kiadott Select All-lal. hogy a Cut parancsot adjuk ki. majd a jobb egérgombbal előhívott helyi menüből (vagy az Edit menüből) a Clear parancs kiadásával. A törlés egyéb­ ként a szerkesztés alatt is visszavonható az Edit menü Undo Clear Text parancsával. Egy vágólapra helyezett szövegrész a Tool eszközzel megjelölt új helyre új szövegként is beilleszthető a jobb egér­ gombbal előhívott helyi menüből (vagy az Edit menüből) kiválasztott Paste paranccsal. eset­ leg a Select menü All parancsával). akkor az előző művelet annyiban módo­ sul.124 Photoshop zsebkönyv Ha egy szövegrészt szeretnénk megkétszerezni. . 10. akkor azt . a változások nem lépnek érvénybe.

amiben a kurzor aktuálisan villog. Photoshop-ban is használhatjuk a szövegszerkesztőknél megszokott igazítási formákat: a jobbra. (Új bekezdés az Enter gomb lenyomásával hozható létre. a balra és a Középre igazítást.4.) A Toggle the Character and Pharagraph palet­ tes nevű formázó panel az opciós panel megfelelő gombjára kattintva ( ) vagy a Window menü . Szövegigazítás A folyamatos és hosszabb szövegeknél elkerül­ hetetlen a szöveg igazítása. Ezek használata értelemszerű: az a bekezdés. valamint a sorkizárást. A szöveg eszköz kiválasztásával az opciós pa­ nelen az első három formázás jelenik meg. Az egymás utáni bekezdések tehát egymástól függet­ lenül formázhatók.Szövegek 125 10. a kívánt igazítási formát veszi fel (nem szükséges a bekezdést kijelölni).

illetve a karakterszintű formá­ zások. Az ikonok önmagukért beszélnek. 10. A jobb szélen látható ikonnal teljesen sorkizárt szöveget készíthetünk. addig egy szövegrész félkövérré változtatása karakterszintű formázás. illetve után határoz meg térközt. A Hyphenate jelölőnégyzetével automati­ kus elválasztást állíthatunk be. A továbbiakban a legfontosabb karakterformázásokat nézzük meg. Itt a Paragraph lapfülön a korábbiaknál jóval többféle bekezdés­ szintű formázást találunk. aminek utolsó sora balra. Az alsó két szö­ vegmező a bekezdés előtt. . Míg a korábbiakban tárgyalt szövegigazítás például bekezdésszintű. középre vagy jobbra zárt. A következő három ikonnal olyan sorkizárt szöveget készíthetünk.126 Photoshop zsebkönyv Character opciójával hozható elő. Az ikonok alatt a bal margó. középre és jobbra igazí­ tás.5. a jobb margó és az első sor behúzása állítható be (begépelve vagy az egeret jobbra-balra húzva). Karakterformázások A szövegek formázásának két fontos kategóriá­ ja a bekezdésszintű. a betűtípus kiválasztásától az egyes karakterek színének megváltoztatásáig. Az első három a szöveg eszköz opciós palettáján már látott balra.

5. félkövér (Bold) és a dőlt (Italic). . a dőlt. A leggyakoribb stí­ lusok a normál (Regular). Betűtípus választása Egy betűtípus azonos jellemzőjű (szélességű. faux stílu­ sok) is. stílusú) karakterek (betűk. a folyamatos nagybetűs vagy folyamatos kis­ betűs stílusok szimulált változatát (ún.Szövegek 127 10. szimbólumok) halmaza. A fontoknak stílusuk is van. Ha a font nem tartalmazza azt a stílust. Jól elkülö­ níthető például a talpas és a n e m t a l p a s betűk ka­ tegóriája. a felső és alsó in­ dex. amit szeretnénk.1. számok. magasságú. Az egyes fontok esetén választható egyéb stílusok magától a betűtípustól függnek. használhatjuk a félkövér. A betűtípusok (fontok) különféle fontcsaládokba sorolhatók.

Ha ezen Fonts mappákba telepí­ tünk Type 1.2. a TT a TrueType. (Ha a Character panel nem látható.128 Photoshop zsebkönyv A rendszerünkre telepített betűtípusok mellett a Photoshop-ban Windows operációs rendszer ese­ tén a Program Files\Common Files\ Adobe\ Fonts. 10. A betűcsalád és a stílus a név szövegmezőbe történő begépelésével is kiválasztható. míg Macintosh-on a Library/Application Support/Adobe/Fonts helyi mappákban található fontok érhetők el. Betűcsalád és stílus kiválasz­ tása Válasszunk egy betűcsaládot a Character panel Font Family menüjéből vagy az opciós panelről. TrueType. az OT az OpenType fon­ tokra utal. Ha így adjuk meg a fontot/stílust. A T1 a Type 1. majd a legközelebbi ilyen kezdetű névhez jutunk. Gépeléskor a leütött betűvel kezdődő fontra vagy stílusra ugorhatunk. azok csak az Adobe alkalmazásokban lesz­ nek elérhetők.5. a font nevét egy rövidítés követi.) Ha a fontnak több változata is telepítve van gé­ pünkre. akkor a Win¬ dow menü Character opciójával jeleníthető meg. a . OpenType vagy CID fon­ tokat.

A programban a PostScript és a hagyományos pont is használható. illetve a Faux Italic ( ) gombra a Character panelen (vagy válasszuk a Faux Bold. All Caps. Betűméret A betűméret határozza meg. kattintsunk a Faux Bold gombra ( ). hogy Faux Bold félkövérítést nem alkalmazhatunk íves szövegekhez. • Ha a választott fontcsalád nem tartalmaz félkö­ vér vagy dőlt stílust. hogy a fontnév kijelöltségét levettük. illetve Faux Italic lehetőséget a Character panel menüből). . Underline és Strikethrough formázásokhoz.5.Szövegek szöveg gépelésének elkezdése előtt győződjünk meg róla. Egyetlen Postscript pont 1/72 inchnek felel meg (72 ppi-s képen). A Photoshopban a betűméret alapértelmezett mértékegysége a pont (point). Ezek kizá­ rólag szerkesztő módban érhetők el a Faux Bold. hogy a szöveg mi­ lyen méretben jelenik meg a képen. Egy fontstílus választására többféle lehetőség kínálkozik: • A Character panel Font Style menüjéből vagy az opciós panelről válasszunk stílust. Superscript. • Használhatunk forróbillentyűket is. Megjegyzendő.3. 129 10. Subscript. Small Caps. Faux Italic.

hogy a szöveg mé­ rete is kisebb lesz. . így az olvashatóság veszélybe kerülhet). Bár a folyamatos szövegeknél a szövegszerkesz­ tőkben a 10-12 körüli betűméret a szokásos (betű­ családtól függően). a nagyfelbontású képeken en­ nél jóval nagyobb méretű szövegek is előfordulnak (ha a kép végül csak kisebb változatában kerül publikálásra.130 Photoshop zsebkönyv A mértékegységek alapértelmezett értéke az Edit menü Preferences almenüjében a Units & Rulers opcióval előhívató ablakban állítható át. gondoljunk arra.

A szöveg színe azonban megváltoztatható. • Alkalmazzunk egy átfedő réteget a szöveg ré­ tegre. Macintosh-on a Command + Delete billentyűkkel történhet. akár azután. A teljes szöveg színének megváltoztatása több­ féle módon is történhet: • Kattintsunk a színkijelölő dobozra az opciós panelen vagy a Character panelen. Egy szöveges réteg szerkesztésekor a réteg teljes szövegének vagy akár egyetlen karakterének színe is változtatható (lásd később). Betűszín A begépelt szöveg színe az aktuális előtérszín.4. . Ugyanez a háttérszínnel a Ctrl + Backspace. Ez a szövegréteg összes karakterére vo­ natkozó formázás (egyedi karakterek színezésé­ re nem alkalmas módszer). majd válasszunk egy színt a pipettával (vagy kattintsunk egy színre a színpalettán vagy a Swatches palettán). Macintosh-on az Option + Delete kombinációval tölthetünk az előtérszínnel.5.Szövegek 131 10. Windows alatt az Alt + Backspace. • Forróbillentyűkkel is színezhetünk. akár a begépelése előtt. • Kattintsunk az eszköztáron az előtérszín ikonjá­ ra. majd a pi­ pettával jelöljünk ki egy színt.

Az opciós panelen kattintsunk a szín-mintára. amíg a karakterek ki vannak je­ lölve. 3. 2. Egyetlen betű színének megváltoztatása Az egyedi karakterek színének megváltoztatása kissé másként történik. (Az igazi szín ad­ dig nem látszik. A Layers panelen válasszuk ki a szöveget tar­ talmazó réteget. 6. Kattintsunk az OK-ra. 4. 1. mint a teljes szöveg színé­ nek módosítása. Válasszuk a vízszintes szöveg eszközt (Horizontal Type Tool ) az eszköztáron.132 Photoshop zsebkönyv 10. A dokumentumablakban jelöljük ki a módosí­ tandó karakter(eke)t.) .5.5. A kijelölt karakter(ek) színe a választottra változik. A Color Picker párbeszédablakban válasszuk ki a megfelelő színt. 5.

Egyenes vonal. Rajzoló eszközök 11.1. görbe és szabadkézi rajz Photoshop-ban a rajzolási műveletek eszköze az eszköztáron található Pencil Tool (ceruza ). görbék és szabadkézi rajz egyaránt készíthetők. Egyenes vonalak.Rajzolóeszközök 133 11. Az eszköz használata során .

• Rounded Rectangle Tool ( ): lekerekített négyszög-rajzoló • Ellipse Tool ( ): ellipszis rajzolására alkalmas. A Brush (ecset) lefelé mutató nyilacskájára kattintva beállíthatjuk az átmérőt (Diameter). A Shift nyomvatartása mellett négy­ zetet is készíthetünk vele. A program más résziből már ismert átfedési módok a Mode résznél válaszhatók ki.2. . valamint a stílust is. színe. Alakzatok Az alakzatok rajzolásához az eszköztár alábbi eszközei használhatók: • Rectangle Tool ( ): téglalapok rajzolására alkalmas. a keménységet (Hardness). az át­ tetszőség mértéke pedig az Opacity szövegmezőnél adható meg begépeléssel vagy rákat­ tintva a megjelenő csúszka mozgatásával.134 Photoshop zsebkönyv kulcsfontosságú a stílusa. • Polygon Tool ( ): szabályos sokszög-rajzoló. Ezen tulajdonságok beállítása az opciós panelen lehetsé­ ges. A sokszög oldalainak száma az opciós panelen ál­ lítható a Sides (oldalak) szövegmezőben. 11. vastagsága. A Shift-et nyomvatartva kör is készíthető vele.

milyen legyen a kitöltése stb. Az opciós panel Shape (alak) részénél lehet megadni a kí­ vánt formát. egy villanykörtét vagy egy kottajegyet is. Ez határozza meg azt is.Rajzolóeszközök 135 • Line Tool ( ): egyenesek készítéséhez hasz­ nálható eszköz. az opciós panelen állíthatjuk be. melyek viszonya a szo­ kásos módon változtatható. Azt. hogy az alakzat milyen tulajdonságokkal bír. Az alakzatok készítése során minden egyes alakzat külön réteget kap. Ha valamely alakzatra nincs szükség. a Paint-hez). • Custom Shape Tool ( ): különféle szabályta­ lan alakú rajzok. Pillanatok alatt készíthetünk vele egy ollót. ábrák készítésére alkalmas. a rétegének törlésével eltüntethető. hogy az alakzatnak csak körvonala legyen. Shift nyomvatartásával 45 fo­ konként dönthetjük az egyenest (hasonlóan pl. .

Természetesen a tulajdonságok utólag is módosít­ hatók.3. amelyben a különféle tulajdonságok (stílus. szabadon átméretezhetők minőségromlás nél­ kül. akkor nem tudjuk módosítani. Ehhez a megfelelő alakzat rétegét kell kivá­ lasztani. akkor nem tudjuk használni a rajzolóeszközöket (először raszterizálni kell). Rajzolt objektum tulaj­ donságainak módosítása Egy korábban elkészített objektum tulajdonsá­ gai sok esetben nem felelnek meg igényeinknek. . majd az alakzat készítéséhez használt eszközt. Ekkor a kép fölött megjelenik az eszköz­ nek megfelelő opciós panel. A tulajdon­ ságok módosításának lehet akadálya is.136 Photoshop zsebkönyv Mivel az így készített alakzatok vektorgrafiku­ sak. Ha egy réteg tartalma nem szerkeszt­ hető közvetlenül.) tetszés szerint mó­ dosíthatók. ha például az objektum rétege zárolva van. 11. szín stb. A mozgató eszközt kiválasztva az esz­ köztáron az objektum át is helyezhető.

akkor az a szokványos pipetta alakot veszi fel. Ha bármely szín fölött meg­ nyomjuk a bal egérgombot. valamint a kép aktuális koordinátáit. A Photoshop különféle részeméi is találkozha­ tunk a Color Picker ablakkal (pl. a háttérszín mó­ dosításánál). de ha az ablak fölül a képre mozgatjuk a kurzort. Itt is egyfajta pipettával jelölhetjük ki a kívánt színt (vagy az összetevők megadásával). így a képről felvett szín a Color Picker ablakban jelenik meg.1.Rajzolóeszközök 137 12. akkor az lesz az előtér színe (az eszköztáron is látszik). különböző színrendszerbeli megfelelő össze­ tevőinek kiírásával. Miközben a pipettát a per kép felett mozgatjuk. az Info panelen a mutató alatt aktuálisan fellelhető pixel színinformációit láthat­ juk a különféle színrendszerekben. . Festőeszközök 12. Színválasztás a pipettával Egy szín felvétele a képről a pipetta (Eyedrop¬ ) eszközzel történik.

Paint Bucket Tool ) akkor hasznos.2. Képrészlet kitöltése Photoshop-ban alapjában véve kétféle módon tölthetünk ki képrészleteket: színnel (Fill) vagy színátmenettel (Gradient). amit ki szeretnénk festeni.) A varázspálcánál (Magic Wand) már megismert módon (Tolerance) adhatjuk meg. hogy egy színárnyalat mennyire térhet el attól.138 Photoshop zsebkönyv 12. . amikor egy adott színnel szeretnénk egy képrészletet kifesteni vagy csak egy képrészletet nem akarunk kifesteni. (A kijelölés megfordítható. a kép többi részét viszont igen. A kitöltés eszköz (festékesvödör.

mintha filccel rajzolták volna. A színátmenettel viszont akár egy teljesen új szivárvány is rajzolható. hogy a kitöltés eszközzel a szivárvány főbb színeit (átmeneteikkel együtt) egy-egy színsávra cserélhetjük. Az ecset használata A festéshez használható ecset (Brush Tool ) használata hasonlít a ceruzához. addig az . így a kép olyan lesz. 12. több színből álló színátmenettel fedhet­ jük le a képet vagy annak egy részét.Rajzolóeszközök 139 A színátmenet eszközzel ( ) számtalan előre elkészített. Az átmene­ teknél gyakori az áttetszőség is. Egy szivárványt ábrázoló kép esetén ez úgy néz ki. A két eszköz kö­ zötti különbség a hatásukban van: míg a ceruzával készített rajz vonalainak szélei élesek. Az átmeneteknél ter­ mészetesen lehetőség van saját színátmenetek készí­ tésére és elmentésére is.3. így igen kü­ lönleges hatások érhetők el.

akkor ez a különbség alig látható. mintha valóban egy ecset sörtéi készítették volna. Az ecset paramétereinek állítása . . Ha nagyon kis vonalvastagsággal dolgozunk.140 Photoshop zsebkönyv ecset esetén a hatás olyan. nagyobb méretben viszont annál inkább.a ceruzához hasonlóan .az opciós panelen történik.

ha a Filter menüben kiválasztjuk a Filter Gallery. Az ablak jobb oldalán az adott szűrő különféle . hogy a szokványos fotószerkesz­ tési eljárásokon (méretezés. Az elérhető szűrők a Filter menüben találhatók csoportosítva. nem az összes). illetve a leginkább megfelelő szűrő egyszerű kiválasztására.. Az egyes csoportokon belül a különféle konkrét szűrőkről egy-egy kis képecske ad némi útmuta­ tást. Itt nemcsak az összehasonlításra van lehetőség. nem kell fölöslegesen alkalmazni a szűrőt. Az aktuálisan szerkesztett képünkön megnéz­ hetjük a szűrő hatását. hatások A Photoshop a professzionális fényképszer­ kesztés egyik leginkább emlegetett programja.hatások 141 13. kontraszt-változtatás. Szűrők. Magától értetődő. Lehetőség van az egyes szűrőhatá­ sok összevetésére. Ha nem tetszik vagy másra gon­ doltunk. (szűrőgaléria) opciót..Szűrők. konvertálás stb. tetszőleges közelítésben (alapból 100%). Az egyes filterek csoportosítva vannak (elsősorban a művészi hatású szűrők láthatók itt.) kívül speciális hatásokkal is képes szűrni a képet.

Festett üveg A festett üveg jellegű hatást a Filter menü Distort almenüjének Glass opciójával (vagy a szűrőgaléri­ ából kiválasztva) érvényesíthetjük a képen. amelyek a filtergalériában fellelhetők.1. ha óriási felbontású képet szer­ kesztünk). A szűrők alkalmazása előtt érdemes a képfájl­ ból egy másolatot készítem (illetve az eredetit megőrizni). hiszen a szűrők sokszor információ­ vesztést okoznak a képen. Tekintettel a Photoshop-ban elérhető szűrők rendkívül gazdag választékára. . Most ezek közül ismerkedünk meg a leg­ népszerűbbekkel. különösen akkor.1. itt csak a legfonto­ sabbakat említjük meg.1. magát a galériát nyitják meg. saját ablakot nyitnak kiválasztásukkor. csak a Filter menüből. Azok a szűrők. melyek a galériából nem érhe­ tők el. 13. hatásuk szinte azonnal látszik (egyes esetekben lehet némi késleltetés. Azok. a szóban forgó szűrőhöz lapozva. Művészi hatások A Photoshop-ban rengeteg művészi hatás hasz­ nálható.142 Photoshop zsebkönyv paraméterei is beállíthatók. így az eredeti fájl a men­ tés után később már nem állítható vissza. 13.

mint a valóságos üvegfestésnél.1.Szűrők. a körvonala­ inál pedig kisebb leszakadások keletkeznek. A klasszi­ kus értelemben vett mozaikkép a Filter menü Texture almenüjének Mosaic Tiles lehetőségével .hatások 143 Hatására a kép életlenebbé válik. 13.2. mozaikká vál­ toztatására többféle lehetőségünk is van. Mozaik A kép apró részekké bontására.

ahol a legapróbb részletek is kiemelkednek. 13.2. a mozaikdarabok közötti hézagok szélessége (Grout Width) és vilá­ gossága (Lighten Grout) módosítható.144 Photoshop zsebkönyv (vagy a szűrőgalériából történő kiválasztásával) érhető el. mely a Filter menü Sketch almenüjének Bas Relief opciójával (vagy a szűrő­ galériából kivá­ lasztva) adható ki a képre. A paraméterek módosításával a mozaik darabjainak mérete (Tile Size). 13.3. Egy szikla fényképén ezzel a szűrővel olyan tér­ hatást érhetünk el. Elmosás A két fontosabb elmosással.1. Dombormű Érdekes hatású képet készíthe­ tünk a dombormű szűrővel. . a Gauss-i és a bemoz¬ dulást utánzó elmosással ismerkedünk meg.

opcióval érhető el.2.2. A Filter menü Blur al­ menüjében a Gaussian Blur. Bemozdulás Érdekes hatást érhetünk el a bemozdulás szi­ mulálásával.hatások 145 13.2. vagyis szög). .. valamint a pixelben meg­ határozott in­ tenzitásával (Dinstance. melynek mértéke állítható. Az eljárás egy harang alakú karakterisztikára utal.1. 13.. Gauss-i elmosás A gauss-i elmosás a kijelölés gyors elmosása. A mozgás ha­ tását két para­ méterrel fi­ nomíthatjuk: a fokban meg­ adott irányá­ val (Angle.Szűrők. melyet a program a képpontok súlyozott átlagának számításakor gene­ rál. azaz távol­ ság). A szűrő az alacsony frekvenciájú képrészleteket emeli ki (ködszerű hatást kelt).

Torzítások 13.. Fokozatai: szél (Wind). opciónál elérhető szűrő..146 Photoshop zsebkönyv A szűrő segítségével egy mozgó tárgyat ábrázoló képen a tárgy nagyobb sebességűnek tüntethető fel (elmosható).3. opciót.. A másik lehetőség a háttér elmosása. Fodrozás Vízfelületek fodrozását utánozza a Filter menü Distort almenüjében a Ripple. A Filter menü Blur almenüjének Motion Blur. A szél iránya (Direction) állítható: lehet jobbról (From the Right) vagy balról (From the Left). óriási szél (Stagger)..1. Mód­ ja (Method) szintén állítható. ezzel keltve a szél benyomá­ sát. akkor használjuk a Filter menü Stylize almenüjében fellelhető Wind.3.3. széllökés. 13. 13. A fodrozás mértéke és mérete állítható.. mintha a kép készítője is a moz­ gó tárgy sebességével haladna. . lehetőségével érhető el. Szél Ha a süvítő szelet akarjuk utánozni a képün­ kön. ekkor olyan a hatás.. Hatására a kép egyes részei az adott területnek megfelelő „színcsíkot" húznak.2. szélroham (Blast).

Render hatások 13.. Az egyik legfontosabb beállítás a fény típusa.4. szűrőkkel. Számos előre beállított megvilágításból válogathatunk.1.. valamint saját beál­ lításokat is készíthetünk és azokat el is menthetjük. ami háromféle lehet: .4. így ugyanazt a fényhatást több képre is alkalmaz­ hatjuk.Szűrők. Megvilágítás Különféle megvilágításból adódó fényhatásokat utánozhatunk a Filter menü Render almenüjében elérhető Lighting Effects. azokat kedvünk szerint módosíthatjuk.hatások 147 13.

2. hiszen ez nagyban befolyásolja a becsil­ lanás alakját. Az anyag (Material) a műanyagtól (Plastic) a fémes felületig (Metallic) változtatható. . • pontszerű megvilágítás (Spot). • középre súlyozott (Omni). Ezt a hatást utánozhatjuk a Filter menü Render almenüjének Lens Flare op­ ciójával. A szűrővel olyan helyre is varázsolhatunk fényt. Becsillanás Ha szemből jön a napfény. ahol az eredetileg nem volt. Beállítható a csillogás mértéke a mattól a csillo­ góig (Matte.4. A fényesség (Brightness) mellett a lencse típusa (Lens Type) is beállítható. 13. fényképezés során becsillanhat a lencse.148 Photoshop zsebkönyv • irányított (Directional). amivel alulexponálttá (Under) vagy túl­ exponálttá (Over) lehet tenni a képet. További érdekes tulajdonság az Exposure (ex­ pozíció). illetve Shiny).

egyre jobban megfizethető áron. . amikor teljes mértékben sze­ mélyes jellegű képet akarunk papíron viszontlátni és nem szeretnénk. hogy fotóminőségben tudunk nyomtatni hőszublimációs nyomtatónkkal vagy többrétegű nyomatot készítő tintasugaras printe­ rünkkel. mert napjainkban egyre jobb minőségű nyomatokat készíthetünk egyre olcsóbb készülékekkel. számos esetben szükség lehet a szerkesztett kép kinyomtatására. Persze még az is előfordulhat. Nyomtatás Bár a fényképek papírra történő reprodukálása otthoni körülmények között viszonylag drága és legtöbbször még minőségileg is elmarad a képek előhivatásától.1. ha azt mások (az előhívás so­ rán) megnéznék. Ez annál is inkább kevésbé meglepő. Egyszerű példa lehet erre az az eset. Kimenetek 14. Egy másik példa: azonnal kellene a kép és nincs időnk beadni előhívásra.Kimenetek 149 14.

(Ez az ..1...2. opciójával elő­ hívható oldalbeállítás ablakban állítható be.) • a rendszer oldalbeállítás ablaka (Page Setup. A File menü Print with Preview. Nyomtatási előnézet Mivel a nyomtatás idő..2. hogy a kép várhatóan hogyan fog kinézni az aktuális nyomtatási beállításokkal. hanem a nyomtatási paramétereken módosítva azok hatását is...) A módosítások után a nyomtatás elvethető (Cancel) vagy folytatható (Done). tájo­ lás) a File menü Page Setup. opciójával (vagy az Alt + Ctrl + P billentyűkkel) indítható az összetett nyomtatási folyamat. melynek során nem­ csak a nyomat előnézetét nézhetjük meg.150 Photoshop zsebkönyv 14. Nyomtatási tulajdonságok A nyomtatási tulajdonságok (papírméret.. 14.és anyagigényes művelet. a folyamat elindítása előtt érdemes egy előnézeten megnézni.. Az ablak egyéb beállítási lehetőségei: • a kép középre igazítása (Center Image) • megadott százalékkal vagy szélesség-magasság meghatározásával történő átméretezés (Scale) • legjobb kitöltés (Scale to Fit Media) • keret a kép körül (Show Bounding Box) Ugyanebből az ablakból elérhető: • az operációs rendszer nyomtatási beállítás ab­ laka (Print.

Szűrők,hatások

151

ablak a rendszer Oldalbeállítás ablaka, tehát angol nyelvű Photoshop és magyar nyelvű Windows esetén magyarul jelenik meg.) Ugyanez az ablak a Shift + Ctrl + P forróbillentyűvel is elérhető.

Az ablak alján a Nyomtató... gombra kattintva a számítógépen elérhető bármely nyomtatót kivá­ laszthatjuk a nyomtatáshoz.

14.2.2. Kép nyomtatása a telepített nyomtatón
Azonnali nyomtatás a File menü Print... opció­ jával (vagy a Ctrl + P billentyűkkel) indítható.

152

Photoshop zsebkönyv

Ha a nyomtatandó kép mérete nagyobb, mint a nyomtatható terület a papíron, akkor jóvá kell hagynunk, hogy egy kép egy része el fog tűnni a nyomtatás során.

14.3. Publikáció a Webre
Ahogy a nyomtatónkhoz is elő kell készíteni a képeket, úgy a hálózati felhasználásra, Webre szánt képeinkkel is hasonló a helyzet. Itt persze mások a szempontok, így a minimális méret mel­ lett maximális minőség elérésére törekszünk. En­ nek oka, hogy a kisméretű képfájl tárolási költsége kisebb, valamint a hálózaton könnyebben átvihető, letölthető, mint nagyobb méretű társa. Ha a letölté­ si idő túlságosan elnyúlik, a látogató esetleg meg­ unja a várakozást és egy másik, hasonló témájú honlapot keres fel. A Web-re történő publikálás során a legfontosabb képjellemzőket úgy vál­ toztatjuk meg, hogy a minőség minimális romlása mellett a minőség a nézegetéshez tökéletes legyen. Ehhez nemcsak a kép felbontását és színmélységet kell optimalizálni, hanem kulcsfontosságú a megfe­ lelő formátum kiválasztása és a tömörítés mértéke

Szűrők,hatások

153

is. Egyes esetekben egy triviális (pl. egy áttetsző felületet tartalmazó logó célszerű formátuma a GIF, a fényképek többsége pedig JPG), addig egy ikonnál már nem biztos, hogy a JPG a legjobb vá­ lasztás, esetleg a PNG vagy más formátum célsze­ rűbb (a nagyon kis felbontású képecskék, ikonok készítésénél a JPG tömörítés nem működik haté­ konyan). Tömörítés nélküli fájlokat pedig (TIFF, BMP stb.) nem lehet internetes galériáknál alkal­ mazni, így azt csak kivételes esetekben használjuk (ha pl. egy fényképezőgép legjobb képminőségét mutatjuk be egy az egyben). Egyes formátumok (pl. a BMP) azért sem jók, mert csak a Windows környezetekben támogatott, míg a Web-et a Linuxos vagy Macintosh-os világban is használják. A megfelelő színmélység beállítása azért rend­ kívül fontos, mert a honlapokat felépítő kisebb grafikák (pl. logók, ikonok) esetén általában egyál­ talán nincs szükség több millió színre, így a fájlmé­ ret minőségromlás nélkül töredékére csökkenthető. A Photoshop a Webre optimalizálás lépéseit összefoglalja, így sietve segítségünkre az ilyen jellegű munkáink során. Erről korábban, a fájlok mentésénél már volt szó (File menü Save for Web... opciója).

1. Szkennelt kép javítása A szkennerrel készített képek az esetek többsé­ gében számos hibával rendelkeznek. Ezek számá­ nak csökkentéséhez az első és legfontosabb dolog a szkennelő program megfelelő beállítása. ráadásul olyan mintázatok is megjelenhetnek. mert ekkor a nyomdai eljárás során felhasznált színkeverési módszer láthatóvá válik a képen. Gyakorlati fogások 15. ha a képet egy újságból (magazinból) szeretnénk beszkennelni. Külön problémát jelent.1. mind befolyásolják a kép minőségét. Utóbbi a legtöbb esetben egy jelölőnégyzettel csökkenthető magán a szkennelő programon. A szkennelt kép szélei a legtöbb esetben túl­ nyúlnak az igazi képen és csak azért szkenneltük .1. melyeknek nem kellene ott lenniük (Moire-hatás). a papír minősége stb. a színmélység. Kész képek minőségének javítása 15.154 Photoshop zsebkönyv 15. A felbon­ tás.

melyek sokszor a karcokat is képesek eltávolítani (Photoshop-ban a Dust&Scratches szűrő). A képhibák egy része (pl. nehogy a kép érdemi részeiből hagyjunk le valamit. Ezeket utólag javít­ hatjuk a poreltávolító szűrőkkel. akkor fölösleges a nagyobb méretű képen végezni a számításigényes feladato­ kat. így azzal már nem is kell bajlódni.2. Sok­ szor olyan szűrőkkel érhetjük el a legjobb ered­ ményt. A szkennelt kép talán legelső szerkesztése ezért a méretezés. Általános képjavítási fogások A gyakorlat nagyban eltér az elmélettől.1. A szkennelés során . Sokkal gyorsabb és kényelmesebb a kisebb képfájl kezelése (a fényképszerkesztés közben akár több tíz megabájtos ideiglenes fájlok is készülhet­ nek a háttérben). a színte­ lítettség beállítása szinte sohasem kerülhető meg. 15. A megvilágítás és az eredeti kép a legritkább ese­ tekben tökéletes.Gyakorlatifogások 155 be őket. a fényerő.a képre porszemek és egyéb zavaró hatást okozó szennyeződések kerülhetnek. amiért érdemes ezzel kezdeni: ha kisebb méretben készítjük el a végleges képet. ami tulajdonképpen nem is a szóban forgó . Ezeket a fölösleges és zavaró részeket természetesen utólag le kell vágni. mint aho­ gyan beszkenneltük.bármennyire is vigyázunk . a szín­ összetevők jól láthatósága) ráadásul a méretezés során akár teljesen el is tűnhet. így a kontraszt. A másik ok.

attól függően. Ezek színe nem mindig a legmegfelelőbb. de a kép élességét nem rontja . hogy egy a gép egy algoritmussal nagyobb felbontású képet készít. hogy utána leméretezzük.156 Photoshop zsebkönyv feladatra készült. Az interpoláció hibáinak csökkentése többféle­ képpen is megvalósítható. Ha például egy 6 megapixeles interpolált képet leméretezünk 2-3 megapixelesre. Persze nem azért készí­ tünk nagyméretű képet. hogy „kipótolja" a hiányzó pixeleket a valódi pontok között. de az éleket nem életleníti jelentősen. Ha eredeti méretben akarjuk használni. mégpedig úgy. Idővel mindenki megtanulhatja az általa használt képszerkesztő(k) olyan trükkjeit. akkor az interpolált képre olyan szűrőt kell alkalmazni. ami a képzajt csökkenti. úgynevezett interpolációval.3. mekkora a kép és mire akarjuk használni. melyekkel a hétköznapi vagy éppen a speciális célra készülő képeit jobbá varázsolhatja. akkor az interpolálási hibák már nem is annyira jelentősek. 15. ami homályosít. Ha példá­ ul keresünk egy olyan szűrőt. akkor élesí­ téskor az élesebb eredmény mellett a JPEG tömörí­ tés hibái nem erősödnek fel jelentősen. mint amit a beérkező fényből feldol­ goz. Interpoláció hibáinak csökkentése Egyes digitális fényképezőgépeken készíthe­ tünk az érzékelőnél nagyobb felbontású képeket is.1. Ez azt jelenti.

akkor a gyenge megvilágítás mellett jobban látható részleteket kapunk (nagy/végtelen távolságban. a Color Noise Reduction opcióval pedig a színeseket (Camera Raw párbe­ szédablak Detail lapfüle). 1600. .1. ahol nem lehet vakuzni). Egy sötét. Ezek redukálását nagyban befolyásolja a kép felbontása. Nagyobb a baj. 15. ha eredeti vagy annál nem sokkal kisebb méretben szeretnénk használni a zajos képet. elfo­ gadható minőségű képet az egyszerű átméretezés¬ sel is kaphatunk. hogy megnövekszik a képzaj. Egy zajos képből kis méretű. Photoshop-ban például a Luminance Smoothing funkcióval csökkenthetjük a szürkeárnyalatos zajokat.4. a PhotoDeluxe program Remove Graininess parancsa). a megvilágítástól és a beállítások­ tól függ. 3200) használunk az erre alkalmas fényképezőgépen.Gyakorlatifogások 157 (pl. Ennek jellege a kép témájától. Nagy érzékenységből szár­ mazó képzaj csökkentése Ha magas érzékenységet (ISO 800. esti felvételen például vöröses képpontok is megjelenhetnek véletlenszerű elren­ dezésben. A módszer hátránya vi­ szont.

50-ös változtatás az apertúra 1 1/2 lépéssel való csökkentésének felel meg. hogy a végső ké­ pen mi legyen a fekete.) Az Alt (Macintosh-on az Option) nyomvatartása mellett mozgatva a csúsz­ kát a kép előnézetét is megnézhetjük. • Brightness: az Exposure és a Shadows együttes használata helyett alkalmazható a kép sötétsé­ gének meghatározására.50-ös módosítás tehát megegyezik az apertúra másfélszeresre nyitásával és fordítva. Balra mozgatva a kép sötétebb. A módosítás értékei megegyeznek a fényképezésben használatos fértékekkel (a +1.5.1. Ugyanezen az ablakok állíthatjuk be az expo­ zíciós hatást befolyásoló négy másik paramétert is: • Shadows: azt határozza meg. hogy a kép túlexponált vagy alulexponált lesz. • Contrast: a kép középtónusait határozhatjuk meg. Ezen segíthetünk az expozíció manipulálásával. . jobb­ ra pedig világosabb lesz a kép.158 Photoshop zsebkönyv 15. a -1. Helytelen exponálású kép javítása A fényképek készítése során előfordulhat. • Saturation: a színtelítettséget állíthatjuk be vele -100 (teljesen színtelen szürkeárnyalatos) és +100 (a telítettség duplája) között. Photo¬ shop-ban a Camera Raw párbeszédablak Adjust¬ ments lapfülén az Exposure csúszkával állíthatjuk az expozíciót.

Az emberek fényképeinek másik gyakori hibája. Ezt a fény­ képszerkesztő programokban általában fellelhető vörösszem-eltávolítóval tüntethetjük el. a megvilágítástól és a gép kü­ lönféle beállításaitól* nagymértékben függnek.6. 15.1. majd „művileg rajzoljuk át" a szi­ várványhártyát. Ha erős nagyításban dolgozunk. hogy nem eredeti a szem). Ez a legtöbb­ ször nemkívánatos részei a képnek. a kész kép egyik jellemző hibája a vörösszem-effektus. hogy a kép készítésekor a fotóalanyunkon különfé­ le bőrhibák vagy pattanások vannak. könyve . az eredményül kapott képen a manipuláció jó eredményt adhat (és nem lesz látható. Ha ilyen nem áll rendelkezésre (vagy nem mű­ ködik megfelelően az adott képen). használhatjuk azt a módszert is.1. Portré javítása Ha személyt fényképezünk. hogy a kép egy megfelelő színét (pl.1. így el szeret­ nénk tüntetni.6.Gyakorlatifogások 159 15. *A digitális fényképezéssel részletesen foglalkozik Sikos László: Digitális fényképezés a mindennapokban c. a hajszínt) felvesszük az arra szolgáló eszköz­ zel (pipettával). Digitális fényképezőgéppel készített kép javítása A digitális fényképezőgéppel készített képek főbb hibái a kép témájától.

160 Photoshop zsebkönyv .

Gyakorlatifogások A művelethez célszerű ismét erős nagyítást al­ kalmazni. Ha szükséges. valamint a jobb oldali panel hisztogramján a beállítástól függően akár az egyes összetevők (Colors) hisztogramjának módosulását is figyelemmel kísérhetjük. még el is maszatolhatjuk egy kicsit (Smudge). Ez nagyban függ a kép témájától és jellemzőitől. illetve tónusait emeljük ki. A hisztogram széthúzásá­ nak vagy összenyomásának hatása a képen azon­ nal látható. de arra is van lehetőség. hogy a kép egyes színösszetevőit. majd a klónozás eszközzel (Clone / Clone Stamp Tool) átfesthetjük a hibás részt. Photoshop-ban az Image menü Adjustments almenüjének Levels opciójával (vagy a Ctrl + L billentyűkombinációval) jeleníthetjük meg a mó­ dosítható hisztogramot. A hibás bőrrész körüli jó felületből kell színt felvenni. Képrészletek kiemelése A kép egyes részeit speciális megoldásokkal emelhetjük ki. Erre alkalmas a hisztogram megjelenítése és manipulá­ lása. 161 15. .1.7. Egy hegyet például elhomályosítha­ tunk az előtere mögött a Photoshop Lens Blur szű­ rőjével.

Hatására a kép élesebbnek fog tűnni. a Soften végzi el. PhotoDeluxe-ban ezt például a Blur speciális fajtája. Természetesen nem lehet a végtelenségig élesítem egy képet. mert óriási felbon­ tásban alig. ha kevésbé éles (lágyítjuk). Photoshop-ban is számtalan Blur közül választhatunk. Sőt bár első hallásra furcsának tűnhet. kisméretű képen annál inkább látható a hatása. de néha akkor szebb a felvétel. . Az élesítést nagyban befolyásolja a felbontás.162 Photoshop zsebkönyv A képrészletek kiemelésének egészen más ered­ ményt produkáló módja a kép élesítése (Sharpen).

a kontraszt. aminek hibáit a kép tartalmazni fogja vagy egy manuálisan nem (vagy csak egyes para­ métereiben) állítható digitális fényképezőgéppel készült fényképre! A szóban forgó tulajdonságok a képek nagy ré­ szénél kisebb-nagyobb mértékben hibásak. 15. a színárnyalat. Ehhez és más hasonló felhasználásokhoz alkal­ mazható az élkiemelés (Edge Detection).) szinte sohasem optimális keretek között zajlik. hogy úgy rajzolták őket. Gon­ doljunk csak a szkennelés során egy gyenge minő­ ségű lapra. A legfontosabb képjel­ lemzők módosítása A kép méretén és felbontásán kívül vannak olyan tulajdonságai. de viszonylag könnyen korrigálhatók. Ezek a követ­ kezők: a színegyensúly. Természetesen a kép tulajdonságait nagymér­ tékben befolyásolhatjuk a kép készítéséhez hasz­ nált készülék megfelelő beállításával. melyek más szempontból fontosak.2. A külön­ féle élkiemelő algoritmusok más és más képrészle­ teket tesznek jobban láthatóvá. a telítettség és a világosság. . melyek azt utánozzák. A kép azon­ ban ettől még nem feltétlenül lesz tökéletes. mint a fizikai paraméterek.Gyakorlatifogások 163 A fényképekből készíthetünk olyan képeket is. A kép készí­ tésének folyamata (képrögzítés. letapogatás stb. a fényesség.

A fényképszerkesztésre specializálódott programok nemcsak az egyes színek arányának beállítására képesek. opciójával juthatunk hozzá ehhez a hasznos ablakhoz. Photoshop-ban például az Image menü Adjustments almenüjének Variations. ... Ilyen például a Picture Manager Automatikus javítás funkciója. az Adobe PhotoDeluxe Instant Fix parancsa vagy a Photoshop Auto Contrast és Auto Color opciói. hanem az egyes színek arányának változtatásával kapott módosítások összevetésére is.164 Photoshop zsebkönyv A komolyabb programok ezen tulajdonságokat akár automatikusan is képesek korrigálni egyesével vagy csoportosan (néha egészen jó eredménnyel).

akkor szükséges lehet a kép kis­ mértékű csonkolása is (ami a látványt nem befo­ lyásolja. mekkora felbontású monitorra (kijelzőre) készítjük a hátteret. 16:9 stb. 15. Ez egy nem túl nehéz képszerkesztési feladatsort kíván meg tőlünk. Lightness növelésével). Érdemes a háttér pixelekben kifejezett felbontását alapul venni. mert a túlságosan élénk és telt színeken az ikonok nem fognak jól látszani.1. de minősége ne romoljon. 4:3. hogy egy digitális fényképet háttérképnek szeretnénk elkészíteni.3. Háttérkép készítése Szinte mindennapos igény. hogy a kép teljesen lefedje a képernyőt). Ha a kép oldalará­ nya nem egyezik meg a kijelző oldalarányával (pl. Speciális képek készítése 15. .3. A képet csak annyira érdemes redukálni. Pillanatok alatt ké­ szíthetünk webes fotógalériát. de akár több fény­ képünkből egyetlen panorámaképet is. Ha a méretet előkészítettük. hogy az olvashatóságot elősegítse. Elég csak a Photoshop File menüjében elérhető Automate almenü opcióira gondolnunk. Ugyanez igaz a kontrasztra is. akkor érdemes a képet halványítani (pl. de biztosítja. Értelemszerűen először is meg kell határoz­ nunk. A képet ennek megfelelően arányosan át kell méreteznünk.Gyakorlatifogások 165 További lehetőségeink is vannak.).

Ha a másik részt eltüntet­ jük. A kijelölt részből külön réteget készíthetünk (pl. 80%-os JPEG). Így például egy barlangot ábrázoló képen különböző színű vízzel is körülfolyathatjuk a sziklákat. ha nem teljesképernyős „hátte­ ret" szeretnénk beállítani. Ha egymástól teljesen eltérő felületek határán kell kijelölni. akkor jól jöhet a mágneses lasszó. 15. . akkor a háttér áttetszővé varázsolható. Áttetsző kép készítése Áttetsző kép készítéséhez a legtöbbször a rend­ kívül precíz kijelölés a legfontosabb. Ekkor a képre esetleg nem is jut ikon. így az a legszebb beállításokkal pompázhat a képernyő közepén. Más a helyzet.3. Photoshop-ban a kijelölésre jobb egérgombbal kattintva előhozott helyi menü Layer via Copy funkciójával). Érdemes erős nagyí­ tásban dolgozni.2.166 Photoshop zsebkönyv Ilyen jellemzők mellett érdemes egy megfelelő formátumot és egy ehhez ideális tömörítési arányt választani (pl.

a kontraszt. Ha már mindenképpen le kell vágni a képből. a képet csonkolni fog­ ják. A képzajok vagy a vörösszem eltüntetése. A minőség drasztikusan javítható ezzel a néhány alapvető . Ha ezt így adjuk be előhívásra. a színtelítettség és egyéb jellemzők meg­ felelő módosítása nélkül tulajdonképpen nincs is értelme beadni a képet előhívásra. mint az eredetiből! A számítógépek világában elterjedt 4:3 oldal­ arányt számos digitális fényképezőgép követi. annak mindennapos igény a képek előhívásra történő előkészítése. akkor a kép esetleges hibái megmaradnak vagy akár fel is erősödnek az előhívás során (néha előfordul az ellentettje is). tehát jobb papír­ képet kaphatnánk a manipulált képből. Digitális fényképek előkészí­ tése előhívásra Aki digitális fényképezőgépet használ. így még a számolással sem kell bajlódnunk. Ha erre nem szánunk időt és a fény­ képeket úgy adjuk be. A Picture Manager-ben a nevezetes képméretekre azok kiválasztásával tud­ juk optimalizálni a képet. A kép azonban nagy valószínűséggel javítható lenne.3.Gyakorlatifogások 167 15. akkor döntsük el mi magunk.3. hogy a nyersfájlokat rajta hagyjuk a memóriakártyán vagy felírjuk újraírható CD-re. mit hagyunk le róla! A legtöbbször látvány romlása nélkül tudjuk elvé­ gezni ezt a szerkesztést.

4.1. 15. amin egy hattyú látható. 2. Elmozgatjuk új helyre (Move Tool). Crop Tool (kijelölés. Van is egy képünk. csak az a baj. Fénykép objektumának eltün­ tetése. áthelyezése Tegyük fel.. . 5. 7. így az egyik megoldás Photoshop-ban: 1. 6. Jobb egérgombos helyi menü: Layer via Copy. Leméretezés az Image menü Image Size. Azzal azonban mindig számolni kell.168 Photoshop zsebkönyv képszerkesztési funkcióval. majd duplakattintás a ké­ pen). 4.. Egyesítjük a rétegeket (Layer menü Flatten Image). de papíron mások a színek is). op­ ciójával. nagyítóval) 3. A feladat többféleképpen is megoldható. ahova jól illeszkedik. Képi információk módosítása 15. Megnyitjuk a képet.4. Ráközelítünk (pl. hogy a madár mögött min­ denféle zavaró részlet van. hogy a papírkép és a monitoron látott kép sohasem lesz ugyanolyan (a monitor színei világítanak. a kontraszt óriási. hogy szükségünk lenne egy kismé­ retű képre. Ezt el kellene tüntet­ nünk.

Gyakorlatifogások 169 8. akkor érdemes készíteni róla egy másolatot és azzal dol­ gozni. A kép mentése a kívánt formátumba. A munkafázisok által előállított állapotok tehát a következők: . A munkánk során valamely réteg zárolt.

170 Photoshop zsebkönyv .

Gyakorlatifogások 171 .

A File menüből válasszuk az Open pontot és nyissuk meg a szerkesztés alapjául szolgáló képfájlt. 7. A Select menü Feather. Az OK megnyomása után a terület fehérré változik.. Ekkor a korábban kijelölt ellipszis alakú terület helyett a kép többi része lesz kijelölve (az eredeti kijelölésen kívüli részek).) 3.172 Photoshop zsebkönyv 15. 2. Kattintsunk az OK-ra. Válasszuk ki az ellipszis alakú kijelölőeszközt és az egérgomb lenyomása köz­ ben jelöljük ki a kívánt te­ rületet. A Select menüből válasszuk az Inverse lehető­ séget. parancsával készít­ hetjük el az áttűnést. 5. amit szerettünk volna. Mentsük el a képet. . Az Edit menüben válasszuk a Fill opciót. 20 pixel).2. Adjuk meg a kívánt érté­ ket (pl. 4.. (Ha nem sikerült pontosan azt kijelölnünk. A Select menü Deselect parancsával elvethet­ jük a kijelölést. Most már tetszés szerinti színnel kiszínezhetjük ezt a területet. a kijelölést a Select me­ nü Deselect parancsával vethetjük el.4. Fénykép régiessé tétele homá­ lyos ellipszis körbevágással A munka menete a következő: 1. A Contents részben a legördülő listából válasszuk most a White lehetőséget. 6.

Mentsük el más néven az új képünket. Kissé maszatoljuk el a beillesztett részletek szé­ leit. Ezt valószínűleg több lépésben és több helyről kiemelt részletekkel tudjuk csak meg­ tenni. A már ismert módszerrel nyissuk meg a szer­ kesztés alapjául szolgáló képfájlt. hogy eltűnjön a hibás kontúr. amelyek beilleszthetők az eltüntetni kívánt személy he­ lyére. Vágjunk ki a képből olyan részeket. . 2. 4.4. Részlet eltüntetése fényképről Válasszunk ki egy képet a fotóink közül és tün­ tessünk el róla egy személyt! 1.3. 3.Gyakorlatifogások 173 15.

1. Színmodellek .174 Photoshop zsebkönyv 16. Színkeverési módok 16. Függelék 16.1.1.

Függelék 175 A színek a következők szerint helyezkednek el a látható fény spektrumában: ibolya 400-420 nm. sárga 575-585 nm. narancs 585-650 nm és vörös 650-750nm. kék 420-490 nm. zöld490-575 nm. .

Az RGB színmodell (Additív színkeverés) .2.1.176 Photoshop zsebkönyv 16.

Függelék 177 RGB szín keverési minták sárga: fehér: lila: szürke: cián: fekete: Stb. 100% zöld + 100% piros 100% zöld + 100% piros + 100% kék 50% kék + 50% piros 50% zöld + 50% piros + 50% kék 50% kék + 50% zöld 0% zöld + 0% piros + 0% kék .

1. A CMYK színmodell (Additív színkeverés) .2.178 Photoshop zsebkönyv 16.

fekete: 100% cián + 100% bíbor + 100% sárga + 100% fekete középkék: 100% cián + 40% bíbor + 10% fekete Stb. zöld: 100% cián + 100% sárga = zöld. barna: 40% bíbor + 100% sárga + 40% fekete fekete: 100% cián + 100% bíbor + 100% sárga (nem javasolt).Függelék 179 CMYK színkeverési minták kék: 100% cián + 100% bíbor piros 100% sárga + 100% bíbor = piros. .

4.1. A HSB színmodell .180 Photoshop zsebkönyv 16.

Függelék 181 16. A JPG tömörítés mértékének hatása a képminőségre 10%-os tömörítés 50%-os tömörítés 80%-os tömörítés 90%-os tömörítés .2.

3.182 Photoshop zsebkönyv 16. Photoshop szűrők Eredeti kép Ecsetvonás szűrők: Árnyékolás Döntött ecsetvonás Elkent tónus Filctoll .

Függelék 183 Fröcskölt Hangsúlyos szegélyek Sötét tónusok Toll kontúr Felület szűrők: Festett üveg Foltminta .

184 Photoshop zsebkönyv Mozaiklapok Textúrázó (saját mintával) Képelemekre bontó szűrők: Foltok Kristályosítás Pointilista Színes raszterrács .

Függelék

185

Művészi szűrők:

Akvarell

Kenőkés

Kivágás

Mázolás

Műanyag borítás

Szivacs

186

Photoshop zsebkönyv

Rajz szűrők:

Conté Crayon

Dombormű

Gipsz

Merített papír

Raszterrács

Tépett szegélyek

Függelék

187

Stilizált szűrők:

Domborítás

Kontúrozás

Mozaiklapok

Neon perem

szegélyek megkeresése

Szélfúvás

188 Photoshop zsebkönyv Torzító szűrők Fodrozás Gömb Hullám Örvény Polárkoordináták Üveg .

A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a legle­ hetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. csak a fan­ táziánk és a tudásunk szab határt az elvégez­ hető műveletek körének. így kényelmes.Tisztelt olvasó! E kisméretű könyvecske könnyen elfér még a zsebünkben is. a program a képek módosítása terén szinte korlátlan lehetőségeket kínál. létrehozása. de mindazt tartalmazza. elküldése vagy webre helyezése csak a kezdet. A lehetőségeink szinte korlátlanok. mint a Photoshop segítségével digitális képeinkkel szinte bármit megtehetünk. amit a Photoshop program keze­ lésének alapjaihoz tudni szükséges. Egy olyan képszerkesztő alkalmazás. By CsHuszi! . előkészítése. A képek javítása.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful