2012. október 26.

, péntek

Látó-Tér · Magyar Nemzet 5

Már Bolíviában is kegyelmet kérnek
Tóásó-ügy: végre a magyar férfi is elmondhatta érveit a bíróságnak · A vádlott szerint már megírták az ítéletet is
Három és fél év után a múlt héten hallgatta meg elõször a bíróság Bolíviában Tóásó Elõdöt. Az immár fél éve jogtalanul börtönben tartott, terrorizmussal vádolt magyar férfi és harmincnyolc társa ügye hétfõn folytatódik. A bolíviai kormány folyamatosan semmibe veszi az emberi jogokat és az ország törvényeit.
n LUKÁCS CSABA

„Luxuskörülmények” a tarijai Morros Blancos börtönben. Középen Tóásó Elõd – itt már volt matraca is

H

a nem az én életemre menne ki a játék, még nevetni is tudnék az eljárás abszurditásain – nyilatkozta lapunknak a 2009. április tizenhatodika óta Bolíviában raboskodó Tóásó Elõd. Aznap hajnalban Santa Cruz város Las Américas nevû szállodájában a rendõrség kommandósai lelõtték a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert, míg a horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadicot és Tóásót letartóztatták. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélõjét azóta is fogva tartják, holott a bolíviai törvények értelmében 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak elõzetes letartóztatásban, sõt a három év elteltével elévülés miatt ítélethozatal nélkül is le kellett volna zárni az ügyüket.

A SZERZÕ FELVÉTELE

Politikai menekültek
A perbe fogott harminckilenc embert – köztük ellenzéki politikusok és tehetõs üzletemberek is vannak – terrorizmussal vádolják. Sokan (tizenheten) szökésben vannak, õket Brazília, az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország fogadta be, megadva nekik a politikai menekült státust. A huszonkét letartóztatásban lévõ vádlott elleni eljárás nagyon nehezen, hároméves késéssel indult el: az ügyészség bizonyítékait elsõ körben nem fogadta el a bíróság, aztán a kormány oszlatta fel a testületet többször, majd több hónapba került az úgynevezett népi bírók kiválasztása is (az õ szerepük az eljárásban leginkább az amerikai esküdtekére hasonlít),

mert sokan lemondtak vagy nem vállalták a feladatot. Az már régóta egyértelmû, hogy a kormány erõdemonstrációra használja fel az eljárást, ezért – dacolva a legfelsõbb bíróság döntésével, amely szerint Santa Cruzban kellene lefolytatni a pert – különbözõ településekre helyezi az ülésnapokat. Az „ítélkezési turizmus” során a vádlottak voltak többször Cochabambában, La Pazban, most pedig a fõvárostól 1200 kilométerre lévõ Tarijában folyik a per. A múlt héten azért kellett felfüggeszteni az eljárást egy idõre, mert a vádlottak nem értek oda idõben.

Bejárják Bolíviát
Tóásó Elõd lapunknak elmondta: kereskedelmi repülõjárattal, minden nagyobb városban leszállva vitték õket a per helyszínére a La Paz – Cochabamba – Sucre – Tarija útvonalon. Ez is jól jelzi az ügyükben minduntalan tapasztalható kettõsséget: miközben a tévékamerák elõtt a rendõrség különleges osztagai õrzik a „veszélyes terroristákat”, az út során civilekkel

egy gépen, komolyabb õrizet nélkül szállítják õket úgy, hogy az utasok és a légi személyzet, sõt a vádlottakat kísérõ rendõrök is a rabokkal fényképezkednek. A magyar fiatalember szerint az emberek integetnek, és sok szerencsét kívánnak nekik, és miközben Tarijában a kommandósok fel-alá hurcolták õket a városban, az út mentén álló asszonyok a gyerekeikkel mosolyogva integettek, a férfiak pedig harciasan felemelték az öklüket, és azt kiabálták: kitartást, fiúk! Tóásó szerint õk is tudják, ami itt egyre több ember elõtt nyilvánvaló, hogy a vádlottak áldozatai egy idõközben kiépült diktatúrának. A múlt heti tárgyalási napok másik abszurduma, hogy a kormány arra kérte a bíróságot, a város határában engedélyezze az ügyben bizonyítékként kezelt robbanószerek megsemmisítését. Ez azért fura, mert ezeket egy esztendeje Cochabambában hasonlóan látványos körülmények között már megsemmisítették. A védõügyvédek azonnal protestáltak, az ügyészség visszakozni kényszerült, ám tény: újabb álbizonyítékokat produkáltak a show kedvéért.

A fõvárosból Tarijába szállított vádlottakat különben egy ablaktalan, világítás és folyó víz nélküli cellában helyezték el, az elsõ napokban még fekvõhelyük sem volt. Az áldatlan körülményeken a rabok saját pénzükön változtattak, ekkor viszont a korábbi börtönlakók lázadtak fel a „luxuskörülmények között” tartott idegenek ellen, éhségsztrájkkal és azzal fenyegetõzve, hogy nem engedik be a büntetésvégrehajtási intézménybe a terrorcselekménnyel vádolt külföldieket. A bolíviai sajtó szerint a tarijai Morros Blancos nevû börtön alig ötven fõ befogadására alkalmas, ám jelenleg kétszázan lakják.

Agyban tervezett terrorizmus
Baj van az egész eljárást megalapozó ügygyel is: annak idején ugyanis a hatóságok azért kezdték el a nyomozást, mert valakik állítólag merényletet akartak elkövetni Julio Terezas kardinális ellen, robbantást szervezve a rezidenciájának kapujánál (a detonáció következtében egyébként senki nem sérült meg, és az anyagi kár sem jelentõs). Az egyházi méltóság nem-

rég visszavonta a feljelentését az ügyben, és nyílt levelet írt az elnöknek, amelyben felkérte a hatóságokat a nyilvánvalóan politikai ügy azonnali megszüntetésére. A kardinális mellett a bolíviai katolikus egyház is kegyelmet kért a politikai okok miatt bebörtönzöttekre. Az október eleji vádismertetésen Cespedes államügyész arról beszélt, Tóásó Elõd „agyban tervezte” a terrorizmust, és fõ bûnéül azt rótta fel, hogy honlapot szerkesztett, és hackerek ellen írt programot. A vád szerint Rózsa-Flores Eduardo, a szovátai Magyarosi Árpád, az ír Martin Dwyer és egy bolíviai társuk szervezte a robbantást a kardinális rezidenciájának kapujánál, a rendõrök utánuk mentek, és tûzharcba keveredtek az elkövetõkkel. A védelem viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a két esemény nem ugyanazon a napon történt. A múlt héten végre Tóásó Elõdöt is meghallgatta a bíróság, a magyar fiú szavait tolmács fordította. A kormány embere tiltakozott a meghallgatás ellen, és meg akarta szakítani Tóásó beszédét, de az túlkiabálta az ügyészt, így elmondhatta a bírónak az ellene elkövetett jogtalanságokat és eljárási hibákat. A magyar férfi elmondta a bírónak, hogy õt többször is megkínozták, és eleve nem kellene tárgyalást tartani, hiszen az ügye a bolíviai törvények értelmében elévült, így a bírónak illene betartania saját országa törvényeit. Jelezte azt is, hogy a nemzetközi bíróságon is indult egy eljárás az ügyében, így a bolíviai per jogszerûségét nemzetközi szinten is figyelemmel kísérik. Érveinek is köszönhetõ, hogy a bíró helyt adott a kifogásainak, és ígérete szerint a következõ tárgyalási napon a magyar férfit érõ jogtalanságokról lesz szó. Tóásó Elõdöt tegnap telefonon értük el a La Paz-i San Pedro börtönben, ahol elmondta: most a hétfõi tárgyalásra készül, ügyvédjével együtt részletes stratégiát dolgozott ki a saját védelmére. „Nagy valószínûséggel elõre meg van írva az ítélet ellenem, de mivel sok támadási felületet hagyott a kormány, mindent meg kell tennem, hogy megnehezítsem a dolgukat, és mindenki elõtt nyilvánvalóvá tegyem, koncepciós per áldozatának szánnak” – nyilatkozta. A per a tervek szerint október 29-én, hétfõn folytatódik Tarijában.

A hírszerzés figyeli az ország hitelezõit is
A profilváltás célja a gazdasági-pénzügyi biztonságot érintõ információk beszerzése · Technológiai fejlesztés is lesz
Magyarország hitelezõit is figyelemmel kíséri az Információs Hivatal, amelynek kiemelt feladata a gazdasági-pénzügyi biztonságot érintõ információk beszerzése lesz. A polgári hírszerzés részbeni profilváltásáról a Napi.hu-n megjelent összeállítás kitér a cégnek az orosz gáztárgyalásokkal kapcsolatos feladataira is.
n MUNKATÁRSUNKTÓL

Ú

j profillal, az ország gazdaságipénzügyi biztonságát érintõ információk beszerzésével, a Magyarországnak hitelt nyújtó külföldi befektetõi körök figyelemmel kísérésével bõvül a külföldi hírszerzésért felelõs Információs Hivatal (IH) feladatköre – errõl közölt összefoglalót a Napi.hu Lázár Jánosnak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elõtt elmondott tájékoztatói alapján. Az IH-t formálisan Orbán Viktor miniszterelnök felügyeli, ám a napi ügyek intézése a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárra hárul. Lázár szerint egy olyan országban, amelynek adóssága 2010-ban a GDP 80 százaléka felett volt, és amelynek többsé-

gében külföldi magánszemélyek, magánbefektetõtársaságok hiteleznek, nagyon fontos az, hogy az IH minden háttér-információt megadjon. A politikus úgy fogalmazott: az ország jelenlegi nemzetbiztonsági helyzete, az európai gazdasági környezet és az Európai Unió gazdasági állapota miatt különösen fontos minden olyan információ, amely hazánk pénzügyi-gazdasági stabilitását elõsegíti, ezért az IH elõtt újabb és újabb kihívások tornyosulnak. Az államtitkár a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 11-i ülésén – itt mutatta be az IH új fõnökét, a katonai hírszerzéstõl érkezõ Pásztor István dandártábornokot – nem nevezte meg a magánbefektetõket. A magyar államkötvények legnagyobb külföldi vásárlója a Franklin Templeton Investments befektetési alap, amelynek az elsõ féléves adatok szerint 2000 milliárd forintnyi magyar állampapírja van. Az Államadósság-kezelõ Központ adatai szerint ez a 20 084 milliárd forintnyi teljes magyar államadósság durván tizedét jelenti. – Bár Lázár nem utalt rá, de egyértelmû, hogy az IH feladatai közé kerül az IMF-fel és az EU-val folyó hiteltárgyalások figyelemmel kísérése is – közölte a Napi.hu. Az államtitkár kitért arra is, hogy az IH kiemelt feladatai között szerepel az energiabiztonságra való különleges odafigye-

lés. Ezzel összefüggésben Magyarország egyik legsúlyosabb kérdésének azt nevezte, hogy 2015-ben lejár az ország gázbeszerzési szerzõdése. Lázár János fontos kérdésként jelölte meg az IH nemzetstratégiai feladatait, a kettõs állampolgárság

bevezetésével jelentkezõ munkát és felelõsséget, amely a magyar állampolgárok határon túli érdekvédelmében nyilvánul meg. Az államtitkár jelezte, hogy 2014-re várhatóan a jelenlegi 320 ezerrõl 500 ezer-

re nõ a Kárpát-medencében a határon túl élõ magyar állampolgárok száma, és ez komoly feladatok elé állítja a hivatalt. Ígéretet tett arra, hogy a hírszerzés többletforrásokhoz juthat, valamint technikaitechnológiai fejlesztésekre számíthat.

FOTÓ: NAGY BÉLA

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful