Szakdolgozat

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék..............................................................................................................................2 Bevezetés.........................................................................................................................................3 A bölcsességfogak fejlődéstana és anatómiája................................................................................4 A bölcsességfogak törzsfejlődése................................................................................................4 A bölcsességfogak localisatioja, anatómiája...............................................................................4 A bölcsességfogak fejlődése........................................................................................................4 ......................................................................................................................................................5 A bölcsességfogak számbeli eltérései.........................................................................................5 Hyperdontia.............................................................................................................................5 Hypodontia..............................................................................................................................5 A bölcsességfogak helyzete.........................................................................................................5 A bölcsességfogakhoz köthető gyulladásos elváltozások...............................................................6 Caries...........................................................................................................................................7 Periodontitis periapicalis acuta....................................................................................................8 Periodontitis periapicalis chronica..............................................................................................8 Abscessus.....................................................................................................................................9 Arcsipoly......................................................................................................................................9 Sinusitis maxillaris.....................................................................................................................10 Sinusitis maxillaris acuta...........................................................................................................10 Sinusitis maxillaris chronica......................................................................................................10 Lymphadenitis...........................................................................................................................10 Osteomyelitis.............................................................................................................................11 Osteomyelitis acuta................................................................................................................11 Osteomyelitis chronica purulenta..........................................................................................12 Periostitis acuta..........................................................................................................................12 Phlegmone.................................................................................................................................13 Pericoronitis acuta.....................................................................................................................14 Dentális „góc”............................................................................................................................14 A fogászati gócok jelentősége...............................................................................................15 A szomszédos fogak bölcsességfogak által okozott megbetegedései...........................................16 Caries.........................................................................................................................................16 Gyökérresorptio.........................................................................................................................17 A bölcsességfogakkal kapcsolatos cysták.....................................................................................17 Cysta follicularis........................................................................................................................18 Cysta eruptiones.........................................................................................................................18 Cysta parodontalis.....................................................................................................................18 Cysta primordialis......................................................................................................................19 Cysta radicularis........................................................................................................................19 Keratocysta odontogenes...........................................................................................................19 A bölcsességfogakkal kapcsolatos odontogen daganatok előfordulása........................................20 Odontoma...................................................................................................................................21 Ameloblastoma..........................................................................................................................21 Odontogen keratocysta..............................................................................................................21 Arcfájdalmak..................................................................................................................................22 A bölcsességfogak állcsonttörésekkel való összefüggései............................................................23 A bölcsességfogakkal kapcsolatos orthodontiai problémák.........................................................24 Összefoglalás.................................................................................................................................25

.. mivel ezek gyakorisága messze felülmúlja az összes többi kórfolyamatét........... Különösen kiemelt fontosságúak a különböző gyulladásos kórképek... A bölcsességfogak ezek mellett a szomszédos fogak károsodását.... . A bölcsességfogak által okozott betegségek skálája meglepően széles és leggyakrabban a fogáttörés zavaraival kapcsolatban alakulnak ki.................... mint a felső állcsonton...26 Bevezetés A bölcsességfogakhoz köthetően viszonylag gyakran alakulnak ki különböző megbetegedések és patológiás elváltozások....... Megfigyelhető.................. a mandibula patológiás.. valamint nagyon ritkán odontogen daganatok előfordulását is előidézhetik............... véletlen ütésekhez kapcsolódó törését...... hogy az anatómiai viszonyok következtében a kóros folyamatok az alsó állcsonton sokkal gyakrabban és súlyosabb formában jelentkeznek....... arcfájdalmakat......... ortodonciai problémákat..................... különböző cysták...Irodalomjegyzék.....illetve fogászati beavatkozásokhoz...

. A mai statisztikák szerint csak a bölcsességfogak fele tud normális pozícióban előtörni. hogy csak jóval a fogak előtörése után zárul le a fog teljes kifejlődése. hogy a fog csak a szokványos fogváltás után. osztályozása feleslegesnek mondható. kialakultak a rágás egyes fázisainak leginkább megfelelő formájú fogcsoportok és a legtöbb emlős fogváltó lett. keresztmetszetében U-alakú. Nagyon találó a bölcsességfog újabb elnevezése is. gyökereinek száma és formája igen nagy változatosságot mutat. kezdetleges foggal rendelkeztek. bonyolultabbá vált. eszességre utalnak. A bölcsességfogak localisatioja. A bölcsességfogak mérete. A fogak számának. vaskos corticalis csontból áll. a maradó fog csírahiánya. A fog különböző latin megnevezései szinte mind a bölcsességre. Éppen ezért a bölcsességfogak morfológiai leírása. A törzsfejlődésben előrehaladva a fogak száma fokozatosan csökkent és azok alakja. a dens serotinus vagyis a későn jövő. azzal az egyedüli különbséggel. Az alsó állcsont harmadik nagyőrlő fogat körülvevő része nagyon erős. életév között tör elő. Ez a folyamat különösen a felső állcsontot érinti. A bölcsességfogak fejlődése A bölcsességfogak fejlődése a többi fogéhoz teljesen hasonló folyamat. A fejlődés még napjainkban is tart és a fogszám folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az emlősöknél vált a fogazat a legdifferenciáltabbá. dens rationis vagy dens sensus et intellectus) Hippokratesztől származtatható. Manapság leginkább a bölcsességfogaknál és a felső oldalsó metszőfogaknál tapasztalható ez a redukció. hogy a magasan szocializált népeknél a harmadik nagyőrlő fog szerepét a második nagyőrlő veszi lassan át. az állcsontok alakjának és méretének megváltozása valószínűleg az új táplálkozási szokásokból következik. hogy a bölcsességfogak helyén egy alakját tekintve leginkább csapfogra hasonlító csökevényes fog tör elő. anatómiája A felső bölcsességfogak típusos esetben a maxilla tuberalis részének fogmeder nyúlványában helyezkednek el. ezt nevezzük Bolk-féle terminális redukciós elméletnek. A felső bölcsességfogaknál sokszor figyelhető meg a fogösszenövés jelensége is. általában a 18-24. amikor már körülbelül a huszadik életévét betöltötte. amikor a második nagyőrlő és a bölcsességfog gyökere valószínűleg a helyhiány miatt összenő concretio dentium).A bölcsességfogak fejlődéstana és anatómiája A bölcsességfog elnevezése (dens sapientiae. amire általában az ember felnőttként tesz szert. Gyakran előfordul. A bölcsességfogak törzsfejlődése A törzsfejlődés során a kezdetben fejletlen állatok nagyszámú. felszíne is megváltozott. ami arra utal. Úgy tűnik. alakja.

néha pedig a bölcsességfogak mellett. Ez megjelenését tekintve szintén csökevényes fog. annak koronai síkjához és az állcsont fogmedernyúlványában elfoglalt helyzetéhez szoktuk viszonyítani. Megjelenésük általában kétoldali. Manapság a bölcsességfogak hiánya csak nagyon keveseket érint. nőknél gyakrabban figyelhetők meg. leginkább a második és harmadik nagyőrlő fog között vagy a harmadik nagyőrlő mellett a buccalis oldalon szokott előfordulni. Ezek szintén. de ott mindkét bölcsességfogat érinti. a felső állcsontban megjelenő számfeletti fog a dens paramolaris.A bölcsességfogak számbeli eltérései Hyperdontia A bölcsességfogak mögött. Eltávolításuk indokolt és általában nem túlságosan komplikált művelet. Nagyon ritkán. A bölcsességfogak helyzete A bölcsességfogak állcsonti elhelyezkedése igen nagy változatosságot mutat. A felső állcsontban előforduló számfeletti fogak gyakran csak mint radiológiai melléklelet kerülnek diagnosztizálásra. Eltávolításuk a fontos anatómiai képletek lehetséges közelsége és a jelentős csonthiány kialakulása miatt sokszor alapos megfontolás tárgyát képezi. részben a többi fogéhoz viszonyított nagyobb hely magyarázza. A másik. a palatinalis oldalon elhelyezkedő számfeletti fogakat dens distomolarisnak nevezzük. de az alsó állcsontban is megfigyelhetünk szám feletti distomolaris őrlőfogat. Hypodontia A bölcsességfogak hiánya lehet részleges vagy teljes. szintén a bölcsességfoggal kapcsolatba hozható. panaszokat általában egyáltalán nem okoznak. mint melléklelet kerülnek felfedezésre és nem szoktak panaszokat okozni. Általában a részleges hiány csak az egyik állcsontot . Ez részben az időben utolsóként történő előtörés ténye. abölcsességfog áttörése során a második őrlőfoghoz viszonyítva gyakran az alábbi helyzetekben található1: ● Mesialis irányú hajlás ● Horizontalis irányú hajlás . de idővel a redukciós folyamatok miatt egyre gyakoribbá válhat. A bölcsességfogak helyzetét a szájba előtört típusosan előtört második molaris hossztengelyéhez.

amelyek az arcüreg közelsége miatt dentalis eredetű sinusitis maxillarist okozhatnak. amikor a bölcsességfog mélyen. Létezik a bölcsességfogak atípusos. A leggyakrabban fellépő gyulladásos kórképek a következők: ● Caries ● Periodontitis periapicalis acuta ● Periodontitis periapicalis chronica ● Pericoronitis ● Periostitis acuta ● Abscessus ● Arcsipoly ● Sinusitis maxillaris ● Lymphadenitis ● Osteomyelitis ● Phlegmone ● Dentális „góc” . Fogászati szempontból nagyon fontos kiemelni.● Verticalis irányú hajlás ● Distalis irányú hajlás Ezeken a pozíciókon kívül előfordulhat még a bölcsességfogak inverz. a processus coronoideus közelében helyezkedik el. A felső bölcsességfog csökkent hozzáférhetősége és tisztíthatósága sokszor okozza a fog szuvasodását és az ehhez társuló gyulladásos megbetegedéseket. arcduzzanattal. később krónikussá váló folyamatok előfutárai is. A fogáttörés időszakában jelentkező gyulladások lehetnek csupán egyszeri jelenségek. A felső bölcsességfogak áttörése rendszerint tünetszegény formában zajlik. hogy a már krónikussá vált bölcsességfogakhoz köthető gyulladások akár dentális „gócként” is szerepelhetnek és változatos megbetegedések kialakulásában is részt vehetnek. mert a mandibula csontszerkezete. A bölcsességfogakhoz köthető gyulladásos elváltozások A bölcsességfogakhoz köthető gyulladásos elváltozások leggyakrabban az alsó állcsonton alakulnak ki. úgynevezett ectopiás elhelyezkedése is. A bölcsességfogakhoz köthető gyulladásos reakciók kialakulása a fogak előtörésének időszakában vagy pedig már a fog előtörésének befejeződése után a leggyakoribb. Viszonylag gyakori helyzeti rendellenesség a fog. de lehetnek sokszor vissza-visszatérő. illetve a korona buccalis irányú dőlése. hanem attól távolabb. valamint a bölcsességfogak anatómiai elhelyezkedése sok esetben kedvez a gyulladásos folyamatok kialakulásának és a szövetek közötti tovaterjedésének. szájnyitási korlátozottsággal járhat. Ilyen jelenséget leginkább az alsó állcsonton figyelhetünk meg. tasakképződés és pericoronitis nem jellemző. kifekélyesedéséhez vezethet. a ramusban. Ilyenkor a fog nem a megszokott helyén található. lingualis és buccalis elhelyezkedése is. ami a bucca nyálkahártya mechanikus irritációjához. a mandibula angularis területén vagy magasan. ami szájnyitáskor jelentkező fájdalommal. A felső bölcsességfogak az alsó bölcsességfogakhoz teljesen hasonló módon helyezkedhetnek el.

Fontos tényező a caries kialakulásának szempontjából a nyál mennyisége. bacterialis eredetű elváltozása. Főleg akkor van probléma. A caries a fog keményállományának körülírt. úgynevezett odontogen gyulladások egész sorához vezethet. Ezek a körülmények nagyban elősegítik a harmadik molárisok cariesének kialakulását. ami következményes.és szájsebészeti gyakorlatban azonban a bölcsességfogakkal kapcsolatban előforduló gyulladásos kórképek közül leggyakrabban a pericoronitissel találkozhatunk. összetétele. Az odontogen. Sokszor előfordul. Osteomyelitis és a phlegmone kialakulása ritkaságnak számít. és csak véletlen mellékleletként kerülnek felismerésre például röntgenfelvétel készítése kapcsán. Ez után következik gyakorisági sorrendben a második helyen a periostitis acuta. mint az előttük állók. A bölcsességfogak szuvasodásának hátterében gyakran a nem megfelelő szájhigiénia áll. A fertőzés megfelelő kezelés hiányában idővel eléri a pulpaszövetet. amely demineralisatiohoz.valamint ínnyel való fedettségük miatt nincsenek öntisztuló fogfelszíneik és alig tisztíthatóak. abscessus. valamint osteomyelitis és igen ritkán phlegmone kialakulásához. így a szájüreggel már kapcsolatba kerülnek. majd következményes üregképződéshez vezet. magas szénhidráttartalma. Az arcüreg különböző gyulladásai is gyakran társulhatnak a bölcsességfogak megbetegedéseihez. Caries A fogszuvasodás (caries dentium) az emberiség egyik legelterjedtebb chronicus betegsége. a kórfolyamathoz sokszor kapcsolódó tályog. cariogén bactériumok jelenléte. hogy a fogszuvasodás kialakulását az impactált bölcsességfog rosszabb öntisztulása és tisztíthatósága eredményezi. ún.A fogazat minden szájüreggel kommunikáló tagjánál. A fogsor utolsó tagjaiként ezek a fogak sokkal nehezebben hozzáférhetőek és tisztíthatóak. tisztíthatósága valamint a fogzománc szerkezete. acut és chronicus periapicalis gyulladáshoz. azonban részleges csonttal. ha a fogak csak részben törnek elő. így ha látszólag egészséges fogazat mellett odontogén eredetű fertőzésre gyanakszunk. Gócbetegség gyanúja esetén a teljes fogazatot érdemes átvizsgálni góckutatás céljából.valamint sipolyképződéssel és esetenként reaktív lymphadenitissel. periostitishez. mindig gondolnunk kell egy esetleges elő nem tört vagy még áttörésben lévő. formája. valamint foglepedék (dentalis plakk) és fogkő (calculus dentalis) kialakulása. ● A foramen apicalen át a gyulladás a periapicalis térbe terjed. a fogak elhelyezkedése. . A mindennapos fogorvosi. ennek következménye pedig a fogbél elhalása lehet. szájüreggel kommunikáló szuvas bölcsességfogra. A fogszuvasodás kialakulásában számos kóroki tényező szerepel: a táplálék összetevői. így a részben vagy egészen előtört bölcsességfogak esetében is kialakulhat carieses laesio. cariesből származó gyulladások terjedésének és lefolyásának négy szakaszát különböztethetjük meg: ● Kezdetben a gyulladás a pulpakamrára és a gyökércsatornára lokalizálódik. melyeket most itt részletesebben nem fejtenék ki. de ezek sokszor panaszt nem okoznak. mert sokszor a harmadik molárisok krónikus gyulladásai is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. de rizikópáciensek esetén ezekre is gondolnunk kell. A caries kialalkulásáról napjainkig sok elmélet született. mely bármely fogat érintheti. a táplálék fizikai és kémiai tulajdonságai.

● A gyulladás a lágy részekre is ráterjed. hogy az akut gyulladást kiváltó kórokozót a szervezet immunrendszere nem képes teljesen eliminálni. anaerobok és más gennykeltő bacteriumok szerepelhetnek. amikor az egész gyökérhártya érintett. a gyökércsúcs felett sötét. amikor a periapicalis régióra korlátozódik és lehet diffúz. Az elváltozás lehet körülírt. Ilyen ok lehet. A kezelés az érintett fog gyökérkezeléséből. A draint a fog trepanálása vagy szükség esetén annak eltávolítása biztosíthatja. A tágult erekből exsudatum lép ki. szükséges esetben pedig annak eltávolításából és a granuloma kiirtásából áll. akkor a gyökérkezelést követően az osteolyticus folyamat kiterjedésétől függően célszerű a gyökércsúcs(ok) sebészi resectioját is elvégezni. A granuloma átmérője ritkán haladja meg a 0. ezek fellépése esetén a gyulladás továbbterjedésére kell gondolnunk. Idővel az elhalt fogbélből származó krónikus irritatív tényezők és microbák a periapicalis csont resorbcióját és chronicus. Ezen a nyíláson át a gyulladásos exsudatum és genny bejut a periosteum alá és ott subperiostealis tályog keletkezhet. Periodontitis periapicalis chronica Az akut gyulladás gyakran nem gyógyul meg. Kórokozóként Streptococcusok. bonyolult procedúra és gyakran előfordul az is. szövetburjánzással járó reakciót indukálhatnak. Amennyiben a fog megmenthető. Abban az esetben. A laesio körül fibrinbarrier keletkezik és így periapicalis tályog alakulhat ki. periostitis és osteomyelitis alakulhat ki. Az elhalt pulpából bacteriumok és ezek toxinjai a foramen apicalén át a periapicalis térbe kerülnek. a periodontalis membran pedig ezen a területen eltűnik.5 cm-t. Az akut periapicalis periodontitis klinikai tünetei közül a legjellemzőbb a kérdéses fog nagyfokú nyomási és kopogtatási érzékenysége. amelyben a virulensebb kórokozók esetében nagymértékben felszaporodnak a leukocyták és genny keletkezik. abscessus vagy phlegmone alakul ki. A kezelés célja a gyulladás lokalizálása és szükség esetén drain biztosítása. Máskor az akut lobosodás kapcsán képződött gyulladásos exsudatum visszamaradása vagy valamilyen idegen anyag (például gyökértöméshez használt anyagok) késleltethetik a gyógyulás folyamatát. A fertőzés tipikus heveny gyulladás képében zajlik a gyökércsúcs és az alveolaris csont között.● A periapicalis területről a gyulladás tovább terjed a csontra. Ezzel egyidőben az osteoclastok reszorbeálják a gyökércsúcsot körülvevő csontot. A bölcsességfogak esetében a gyökérkezelés a fogak elhelyezkedéséből adódóan sokszor nehézkes. vagy az is lehetséges. . nem periodikus. és a csont a legvékonyabb részén (leggyakrabban buccalisan) perforálódik. amit periapicalis granulomának nevezünk. A granuloma periapicale röntgenlelete nagyon jellegzetes. ha az érintett fog megtartására lehetőség van. hogy gyengébb virulenciájú kórokozók elsődlegesen idült gyulladást okoznak. hanem különböző okokból krónikussá válhat. Periodontitis periapicalis acuta Periodontitis periapicalis acuta A fogbél elhalást követő heveny gyulladás legtöbbször lokalizált marad a periapicalis területen. A fájdalom állandó jellegű. A gyulladást ebben a stádiumban egyéb általános tünetek nem kísérik. a fertőzés forrását gyökérkezeléssel véglegesen felszámolhatjuk. általában kerekded osteolyticus terület látható. hogy a fogak gyökereinek anatómiai variációi az eljárást teljesen lehetetlenné teszik.

A sipoly nyílása nem mindig annak a fognak megfelelő helyen . fluktuáció nélküli duzzanat keletkezik. a palatinalis radixok gyulladásos folyamata a szájpadláson tör elő. amelyet erős. A gennygyülem lebocsátását a fog trepanálásával. Az acut periapicalis abscessus heves. A kialakuló tályog elhelyezkedése utalhat arra. A gyulladást sok esetben regionális lymphadenitis is kíséri. a diaphragma oris felett töri át a corticalist. leggyakrabban a tájéki nyirokcsomók duzzanata és olykor hőemelkedés fordul elő. mely terjedése nem hajlamos. Acut periapicalis folyamat szövődményeként a gennyesedés a szomszédos lágyrészekre is átterjedhet. Az érintett fog kissé kiemelkedik az alveolusból és egyáltalán nem terhelhető. lobos. lüktető fájdalommal jár. Az abscessus kialakulhat acutan. A kezelés célja itt is a gyulladás lokalizálása és drainálás. így subcutan abscessus keletkezik. Ez elérhető az érintett fog eltávolításával. ha alatta. tályogképződéssel járó folyamatok idővel spontán is utat törhetnek maguknak a nyálkahártyákon vagy a bőrfelszíneken keresztül. Chronicus periapicalis tályogból gyakran képződik fistula. tünetszegény laesio. amennyiben ez nem elég. Az esetek nagyrészében antibiotikum adása nem szükséges. extractiojával biztosíthatjuk.Abscessus A tályog (abscessus) szövetbeolvadással és üregképződéssel járó gennyes gyulladás. az áttörés helyének megfelelően kemény. trepanálásával vagy a tályog megnyitásával. periapicalis granuloma. mert mivel a gennygyülem a feszes nyálkahártyát választja le a csontos alapról. A felső molarisok vestibularis gyökereihez csatlakozó gennyesedés a szájpitvarban. Amint a gyulladás áttört a csonton és a periosteum alá kerül. Arcsipoly A különböző eredetű gennyesedéssel. Különösen fájdalmas a palatumon képződő tályog. akkor submandibularis tályog keletkezhet. A gyulladás lokalizálását. Célszerű antibiotikumok alkalmazása is. submucosus. A duzzanat felett a nyálkahártya vérbő. az időről időre fellángoló gyulladás következtében képződő genny utat tör magának és sipolynyílás keletkezik a nyálkahártyán. mivel a kezeletlen tályog a fertőzés továbbterjedése miatt súlyos szövődményekhez vezethet. heveny pulpitis és apicalis periodontitis közvetlen következményeként. hogy melyik fogból indult ki a fertőzés. subcutan tályogot szélesen megnyitjuk. beolvadását melegterápiával (párakötéssel) gyorsíthatjuk meg. A periapicalis abscessus a fog gyökércsúcsán alakul ki. akkor sublingualis. Ekkor a fájdalom már legtöbbször csökken. napokig csíkozzuk. radicularis cysta) hirtelen fellángolása vezet tályogképződéshez. A chronicus periapicalis abscessus jól körülírt elváltozás. spontán fellépő. Az acut periapicalis tályog kezelése során elsődleges feladat a gennygyülem levezetése. és az elődomborodás növekszik és fluktuálóvá válik. Az erős fájdalmat a genny periosteum alatti felgyülemlése és feszülése okozza. Az alsó őrlőfogak gennyesedése kitörhet vestibularisan. de rizikópáciensek esetén ez esetenként mérlegelendő. Kijuthat a lobos folyamat a bőrfelszín alá is. pulzáló fájdalom kísér. drainálása. hogy chronicus gyulladásos folyamatok (periodontitis periapicalis chronica. úgy az áthajlási redőben keletkezett subperiosteális. de gyakoribb. A gennyes beolvadás után a gyulladás idővel áttöri a periosteumot és gennygyülem képződik a nyálkahártya alatt (submucosus vagy subepithelialis tályog). Amennyiben a genny lingualisan. amin keresztül a váladék kiürül. Körülírt tályog mellett súlyos általános tünetek nem jelentkeznek. ilyenkor a tályogot submucosusan az áthajlásban figyelhetjük meg. A felső fogak gyulladásos folyamatai esetében a sinus maxillaris fertőződésére is lehetőség nyílik (odontogen sinusitis).

halánték és a felső fogak irányába is. mely számos távoli szervben secunder betegségeket okozhat. A kóroki tényező allergiás mechanizmus vagy a közeli fogak periapicalis lobos laesioja is lehet. periapicalis abscessus vagy chronicus gyökércsúcsi folyamat hirtelen aktiválódása terjedhet közvetlenül a sinusba. Acut. Ilyen esetben a fistulanyílásba vezetett guttapercha-poénnal készített röntgenfelvétel azonosíthatja a gyulladáshoz kialakulását okozó fogat. kopogtatásra érzékenyek lehetnek. hogy lappangó. Gyakran periapicalis fertőzések közvetlenül terjednek a sinusra. Lymphadenitis . Foghúzás és gyökérkezelés szintén lehetőséget teremthet a dentalis infekcióra. Az arcüreggyulladások kialakulhatnak heveny és krónikus formában is. Az odontogen sinusitisek jóval ritkábbak. hanem attól távolabb és ez diagnosztikai tévedést okozhat. Az arcüreg antibiotikumos átöblítése és systemás antibiotikum adása indokolt lehet. amelyikből keletkezett. így a bölcsességfogakból kiinduló gyulladások következtében képződött tályogokból is ürülhet genny a fistulanyíláson keresztül a bőrfelszínekre (arcsipoly). A heveny arcüreggyulladás általában a megfelelő oldali fájdalommal jár. valamint elsődlegesen chronicus gyulladást okozó kórokozók következtében. mely kisugározhat a fül. A szomszédos felső fogak ráharapásra. A chronicus sinusitis gócnak tekinthető. Alsó molarisokból. akár teljesen tünetmentes is lehet. rossz közérzet). Az azonos oldali orrnyílásból gennyes váladék ürülhet. Oralis sinusitis esetében a szájüregből származnak a kórokozók. Ennek esélye maxillasérülés és különböző szájsebéshzeti műtétek kapcsán merülhet fel (sinus apertus).van. Előfordul. Előfordul. Sinusitis maxillaris Az orrmelléküregek gyulladásai elsősorban rhinogen eredetűek. teltségérzés keletkezik. gyakran csak mellékleletként kerül felfedezésre vagy pedig góckutatás folytán. A betegség rendszerint egyoldali. Kezelésében elsősorban a kiváltó okot vagy a fertőzés forrását kell felderíteni és kezelni. Az üreg mellső fala nyomásra érzékeny. hogy az érintett oldalon tompa arcfájdalom. A betegséget sokszor általános tünetek is kísérik (láz. idült sinusitis lángol fel egy szomszédos fog extractioja következtében. levertség. Kezelése tekintetében dentalis sinusitis esetén a fertőzött góc eltávolítása a legfontosabb teendő. akár évekig is fennállhat. Sinusitis maxillaris chronica A chronicus sinusitis kialakulhat heveny folyamat részleges gyógyulása talaján. az arcüreggyulladások többsége az orrüregből származó fertőzések következménye. Sinusitis maxillaris acuta Az arcüreg heveny gyulladása rendszerint egyoldali. Általános tünetekkel nem mindig jár. Fistula nyílása ritkán az orrüregben vagy az arcüregben is lehet. a fossa canina feletti lágyrészek duzzadtak lehetnek.

Klinikailag a fájdalom és duzzanat elég korai tünet. heveny gingivitis vagy pericoronitis. ● Első a gyulladásos folyamat terjedése és a csontelhalás. . amely állcsontokban leggyakrabban fog eredetű infectios szövődményként alakul ki. műtéti beavatkozások vagy bacteraemia következményeként alakulhat ki. A klinikai tünetek sokfélesége megtévesztő lehet. fájdalmasak. A regionális nyirokcsomók duzzadtak. A kórokozók többnyire oralis bacteriumok. A fájdalom erős. Ezzel ellentétben a mandibulában a fertőzés a vastag. A mandibulában sokkal gyakrabban jön létre osteomyelitis. Patológiai szempontból a gyulladásos folyamat három fázisát különböztetjük meg. elesettség gyakran társul a kórképhez. a röntgenképen pedig eleinte elváltozás nem látható. amennyiben a fertőzés a külvilágból a bőrön át történik. állkapocstörés. alkalmanként az alsó ajak paresthesiája kísérheti. ahol csontresorbtio jött létre. mint fent említettem. Sokszor fordulnak elő vegyes fertőzések is. Osteomyelitis acuta Az állcsontok osteomyelitise a felnőttkor betegsége. ● Ezt követi a resorbtio és sequestráció fázisa. szaggató jellegű. Osteomyelitis Az osteomyelitis a csont és csontvelő gyulladásos reakcióját jelenti. ritkábban staphylococcusok és streptococcusok lehetnek. az osteomyelitis területén a fogak kopogtatásra érzékenyek. melynek forrása. A régió klinikai. érzékeny. mint a maxillában. A nyirokcsomók gyulladása néha nehezen különíthető el a submandibularis nyálmirigy gyulladásától. a gingiva lobos.és ultrahangvizsgálata segítségünkre lehet ilyenkor a differenciáldiagnózisban. így a kórisme felállítása sokszor nehéz. röntgen. mint például a Paget-kór és az immunrendszeri megbetegedések. Előidézheti heveny periapicalis periodontitis. ami az eltérő csontszerkezettel magyarázható. A többi gyulladásos kórképhez hasonlóan az időbeli lefolyástól függően az osteomyelitist is acut és chronicus formára lehet felosztani. hogy a tünetek között a megnagyobbodott nyirokcsomók okozta fájdalom és nyelési nehezítettség a legdominánsabb. Ez bölcsességfog eredetű gyulladások esetében leggyakrabban a submandibularis régióban fordul elő. az izmok oedemája miatt szájnyitási fájdalom és korlátozottság is előfordulhat. Körülbelül 10 nap eltelte után láthatóak az első röntgentünetek azokon a helyeken. legtöbbször a szájüreg. Néha a fogak nyaka körül genny ürülése is előfordul. ● Végül új csont képződik a necroticus csont mögött. Ritkábban csonttörések. ami további szövődmények kialakulását eredményezheti. súlyosabb esetben meg is lazulhatnak. Bizonyos prediszponáló faktorok is szerepelhetnek a kialakulásában. illetve a bőrön áthatoló külső sérülések. A periapicalis fertőzés a maxilla vékony corticalis rétegét könnyebben áttöri és így subperiostealis vagy submucosus tályog jöhet létre.A különböző szájüregi gyulladásos folyamatok szinte mindegyike kiválthat reaktív nyirokcsomó megnagyobbodást (lymhadenitist). tömött corticalis miatt sokszor inkább a velőűrben terjed tovább. Az arc duzzadt. Bizonyos esetekben az is előfordul. különösen anaerobok (például Bacteroides fajok). A gyulladásban lévő nyirokcsomók hajlamosak lehetnek a beolvadásra. Láz.

A chronicus csontvelőgyulladás oka rendszerint egy elhalt fog idült periapicalis laesioja. heveny gyulladásos tünetek nélkül. Acut gennyes osteomyelitis esetében a purulens exsudatum áttörhet a corticalison és periostitist valamint a lágyrészek gennyesedését okozhatja.Kezelésében széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása. a sequesterek. Kezelése adekvát szájsebészeti kezelést igényel. súlyos. valamint a gyulladásos exsudatum és pus elvezetésének biztosítása elengedhetetlen. Gyakran előfordul a gyulladás kapcsán n. illetve a bőr alá és körülírt tályogot (abscessus) vagy diffusan terjedő gennyes folyamatot (phlegmone) eredményez. Osteomyelitis chronica purulenta A chronicus csontvelőgyulladás kialakulhat acut osteomyelitis talaján. csonttasakok képződésével járó parodontitis esetében a gyulladás a spongiosa érintettsége nélkül felszínesen terjedhet. Ritkábban traumás sérülések és vegyi ártalmak is előidézhetik. az elhalt csontban (sequesterekben) szaporodó bacteriumok elérhetetlenek a szervezet védőmechanizmusai számára. necrotikus csontállomány eltávolításból. A fogbél fertőződése következtében kialakuló periapicalis gyulladás a vékony spongiosán keresztülhaladva a legkisebb ellenállás helyén áttöri a corticalist és kezdetben serosus csonthártyagyulladás alakul ki a környező szövetek oedemás duzzanatával. előrehaladott fogágybetegség vagy nyílt csonttörés lehet még a fertőzés forrása. A periostitis következő fázisa a gennysejtek megjelenése. Az arc aszimmetrikussá válik az oedemás lágyrészek miatt. Az érintett oldalon az arcon kemény perimandibularis duzzanat keletkezik. Localisan erőteljes. A fertőzés kiindulópontjául szolgáló fog az alveolusból kissé kiemelkedik. Nagyon ritka tünet a foglazulás és az alsó ajak érzészavara. elesettek. melyek eredményeként subperiostealis tályog alakul ki. ha azokon nagyfokú kopogtatási érzékenységet tapasztalunk. baktériumtenyésztés. A gennyes folyamat a továbbiakban kitör a nyálkahártya. Kezelése elsősorban sebészi. alveolaris inferior paresthaesiája. amely legtöbbször dentális eredetű fertőzés következménye. A vestibulum nyálkahártyája vérbő. Ilyenkor a kórokozó virulenciája csökkent vagy a beteg ellenálló képessége fokozott. A fertőzés általában lokalizált. elhanyagolt esetben pedig periostitis és akár phlegmone is kialakulhat. lüktető fájdalomra panaszkodnak. a felső állcsontban jóval ritkább. Acut osteomyelitis esetén a szomszédos ép fogakat is el kell távolítanunk. Az osteomyelitis gyógyulása megfelelő kezelés mellett is elhúzódó. Előfordulhat az is. általában fekvőbeteg osztályon. hogy az osteomyelitis megelőző acut fázis nélkül chronicus formában kezdődik. Chronikus osteomyelitis leggyakrabban a mandibula molaris regiojában lép fel. duzzadt. csontdestrukció jelei láthatóak a felvételen. oedemás. alacsony lázuk van. A betegek levertek. mely a gyógyulás után megszűnik. különben a gyulladás az egész mandibulatestben végigterjedhet. így közvetlenül is megfertőzheti a periosteumot. kopogtatásra érzékeny és mozgatható lehet. főleg. majd célzott antibiotikus kezelésből áll. amelyből intermittálóan genny ürül. Röntgenvizsgálat biztosíthatja a pontos diagnózist. Az acut periostitis általános és localis tünetekkel jár. a krónikus gyulladást súlyos általános tünetek rendszerint nem kísérik. nyomásra fájdalmas. intermittáló. gyakran hőemelkedésük. ha azt nem megfelelően kezelték korábban. Nagyfokú csontsequestratio patológiás törést okozhat. Periostitis acuta A periositits acuta a csonthártya gyulladásos reakciója. ezért a fertőzés továbbra is fennáll. Ritkábban foghúzás. A fájdalom mérsékelt. . Súlyos.

Amennyiben a megtámadott szövetekben a szervezet védőmechanizmusa képes egy falat vonni a gyulladás köré. hetékony kezelést követően beolvadás nélkül gyógyulhat. amely áltlános tünetekkel is jár. fénylik.A csonthártyagyulladás esetében a kiváltó tényező (carieses fog. olykor injekció következménye lehet. a szeptikus állapot esetében intermittálóvá válik. Az orofacialis területet az izompólyák (fasciák) rétegei jól körülhatárolt rekeszekre osztják. pericoronitis és foghúzás előzheti meg. Az izmokat és más anatómiai struktúrákat borító fasciák normális körülmények között összefekszenek. majdnem avascularis laza kötőszövetet találunk. a fertőzés az egyikből a másikba terjedhet. levertség és gyulladásra utaló laboratóriumi leletek jellemzik. akkor a gyulladás lokalizált marad és tályog alakul ki. Ez utóbbi napjainkban már nagyon ritkán fordul elő. extrém virulens. ● A temporalis területre.és a nyakphlegmone esetében a fertőzés leggyakrabban fog eredetű. Ritkább esetben a védőmechanizmus csökkenése. amely magára hagyva fistulanyílást képez és a váladék a bőr vagy nyálkahártyafelszínnére ürül. illetve fasciák mentén. megakadályozva annak terjedését. következményes mediastinitist hozva létre. Ha ezekbe a résekbe virulens baktériumok kerülnek. ● A szájpadív területére. forró tapintatú és igen nagyfokú oedema . de hatástalan kezelés esetén gyorsan végzetes kimenetelű lehet. ● A submandibularis régióra (spatium submandibulare). A véráramba kerülve a kórokozó szepszist. Felületesen terjedő folyamat esetében a bőr is lobos. Helyileg a lágyrészek rendkívül fájdalmas. Ritkábban traumás sérülés. Ellenkező esetben a folyamat localisalódik és arctájéki abscessus alakul ki. ● A sublingualis régióra (spatium sublinguale). Fogeredetű gyulladások így a nyaki fasciák mentén akár a mediastinumot is elérhetik. deszkakemény duzzanata észlelhető. parodontalis tasak) felszámolása célszerű. a kötőszöveti résekbe (spatiumokba) terjedve phlegmonét (cellulitist) okozhat. gyökércsúcsi lobos folyamatok. Virulens kórokozó vagy a szervezet gyenge ellenállóképessége esetén a phlegmone továbbterjed a szövetrések. A fogeredetű gyulladások leggyakrabban az alsó molaris fogakból származnak. gennyes gyulladása. Phlegmone A phlegmone a lágyrészek diffus. amiben kevés. Miután a spatiumok egymással közlekednek. osteomyelitis. Hirtelen kezdődő magas láz. feszes. állcsonttörés. a mandibulából kifelé törő folyamat az arc alsó részét puffasztja fel. A láz az első napkban ingadozást alig mutat. de szétválasztva őket közöttük rés keletkezik. ezért a gyulladás a következő helyek valamelyikére terjedhet: ● A rágóizmok területére (spatiae masticatorium). amely rohamosan terjed a szövetrések és az anatómiai képletek lefutása mentén. A phlegmone korai. A maxilla külső corticalisan kitörő gennyedés az arc felső részén és a szemrések táján okoz duzzanatot. Az arc és nyak phlegmonéja súlyos betegség. akkor a fertőzés nagyon gyorsan. A felső molaris fogakból ritkábban a fossa pterygopalatinába és a fossa infratemporalisba terjedhet a gyulladás. Ezeket a kötőszöveti réseket nevezzük spatiumoknak. A fogeredetű gyulladás másodlagosan a parotistájékot és a parapharyngealis tájékot is elérheti. vörösesen elszíneződik. Az arc. antibiotikumokra rezisztens baktériumok miatt a gyulladás tovaterjedhet a legkisebb ellenállás irányába. szinte ellenállás nélkül továbbterjed.

a tasak kitisztítása. Sokszor recidiváló pericirinitis esetén a fog műtéti eltávolítása lehet a legcélravezetőbb eljárás. Ez a kis góc (focus) rendszerint a bőr vagy nyálkahártyafelszínek szomszédságában található. mely a szájüreggel kommunikálni kezd. A phlegmonés beteg ellátása azonnali intézeti kezelést igényel. valamint veszélyeztetett páciensek esetén szisztémás antibiotikus kezelés is indokolt lehet. necrotizáló gingivitis. szájnyitási korlátozottság is kísérhetik a kórképet. főleg előtörőben lévő vagy impactált bölcsességfogak esetében. A gyulladás ulcerosus vagy purulens típusú lehet. Az impactált fog felett a gingiva vérbő. Általános tünetek jelentkezésekor. jellemző tünetei a második őrlő mögötti területen észlelhető lágyrészduzzanat. hogy a laesióból időszakosan kórokozók vagy azok toxikus termékei áramlanak ki a vér. súlyosabb esetben osteomyelitis. Gyermekkorban az előtörőben lévő fogak koronája körül alakulhat ki fertőzés következtében abscessus. ritkábban phlegmone alakulhat ki. Az érintett spatiumot hamar szélesen fel kell tárni és gondoskodni kell a drainálásról. A fog előtörése közben a korona occlusalis felszíne és a gingiva között egy a fogzacskóból kialakult tasak képződik. akkor a folyamat idővel újra fellángolhat. nyomásra a tasakból gyulladásos exsudatum. progrediáló kórfolyamat esetén. Az alsó bölcsességfogak pericoronitise gyakori megbetegedés. hogy észlelni tudjuk az esetleges progressziót. kezdetben kisfokú. elhúzódó fogáttörés (dentitio difficisilis) tünetegyüttesének részeként jelentkezik. kezelése mindennapos feladat. periostitis. letokolt területet jelent a szervezetben. ami a retenciós hajlamot tovább fokozhatja. A tasak krónikus gyulladása a részlegesen áttört fog koronájának distalis oldalán csontos kripta kialakulását eredményezheti.jellemzi a környezetét. láz. hőemelkedés. Medialis irányban való terjedéskor a spatium pterygomandibulare érintettsége esetén nyelési lehezítettség léphet fel. A regionális nyirokcsomók duzzanata. mely a gyulladás előrehaladtával fokozódik és a fül felé sugározhat. Dentális „góc” A „góc” fogalma egy olyan körülírt. amely visszatérő gyulladások kialakulásához vezethet. A sebészi módszerek közül a tasak eliminálása (circumcisio) gyakran használt módszer. Általában nagyon jól reagál a helyi kezelésekre. de ha ezt követően a fog előtörése nem tud befejeződni és valamilyen sebészi kezelés vagy a fog eltávolítása nem történik meg. Széles spektrumú célzott antibiotikus kezelés adása mindig elengedhetetlen. A tájéki nyirokcsomók rendszerint megnagyobbodnak és tapintásra érzékenyek. azonban különböző anatómiai okok miatt nem minden esetben vezet eredményre. antiszeptikumos (Chlumsky oldat) gézcsík alkalmazása. A gócfertőzés mechanizmusát illetően feltételezik. állandó jellegű fájdalom. A mandibula corticalisán áttört bölcsességfog koronáját kezdetben vastag gingiva fedi. szükség esetén a tasakfal vagy az operculum sebészi eltávolítása. Pericoronitis acuta A pericoronalis gyulladás az életkor bármelyik szakaszában előfordulhat. Kezeletlen esetekben a gyulladás továbbterjedhet. de a tünetek alakulását kellő ideig figyelemmel kell követnünk. genny ürülhet. leggyakrabban azonban a pericoronitis a nehezített. melyben fertőző microorganizmusok tüneteket szinte nem okozó krónikus gyulladást tartanak fenn. A tasak öntisztulása és tisztíthatósága is minimális. A pericoronitis tünetei akár spontán is elmúlhatnak. NSAID adásaszükséges.és nyirokkeringés segítségével. A pericoronitis kezelése elsődlegesen localis kezelés. így benne baktériumok sokasága és ételmaradék halmozódhat fel. erős fájdalom mellett szájzár alakulhat ki. Ezek az ártalmas anyagok a .

hogy a bacteriumok. ekzema. A dentalis fertőzésforrások három fő csoportra oszthatók. psoriasis) kapcsán merült fel a gócbetegség. Ide tartoznak a periapicalis elváltozások. a fertőzött pulpaüreg és gyökércsatornák. A gócfertőzés következtében kialakuló ún. alopecia areata. pharyngitis szerepel) ● Subacut bacterialis endocarditis: Csökkent virulentiájú kórokozók korábbi betegség vagy fejlődési rendellenesség miatt torzult billentyűket támadhatnak meg. fogak. orrmelléküregek. Secunder megbetegedések: ● Rheumás láz: Ízületi gyullaáds. A fogkőeltávolítás. Számos klinikai vizsgálat azt támasztja alá. ● Fertőzött pulpakamra és fertőzött gyökércsatornák: Chronicus. secunder betegségek. mivel bacteriológiai vizsgálatuk során többségük sterilnek bizonyult. Ma már bizonyított. tubák és a prostata. Kialakulásában feltehetőleg autoimmun mechanizmusok játszanak szerepet. Kerülni kell a . ● Bőrbetegségek: Számos bőrgyógyászati kórkép (acne. ● Szemészeti kórképek: Gyulladásos szemészeti megbetegedések (iridocyclitis. secunder betegségek nem specifikus. középfül. illetve ezek toxinjai szétszóródjanak a szervezetben. hogy a foghúzást. tünetszegény pulpitis. ● Periapicalis laesio: A gyökércsúcs tájékán kialakuló elváltozások rendszerint körülírtak. Az anamnézisben főleg Streptococcus haemolyticus fertőzés (tonsillitis. progressiv deformálódást okozó gyulladás. lappangó elváltozás. ● Rheumatoid arthritis: Több ízületet érintő. A góc klinikailag teljesen tünetmentes vagy tünetszegény. ● Glomerulonephritis acuta: Korábbi streptococcus infectio sensitisalo hatására a glomerulusok basalmembránja ellen alakulnak ki antitestek. uveitis.szervezet távoli területeire is eljutnak és a különböző szövetekben hyperergiás reakciót indukálhatnak. choroiditis. Nem ritka a megfoghatatlan gyengeség. Ennek eredményeként alakulnak ki az ún. epehólyag. fáradékonyság. Vitatott a periapicalis granuloma szerepe a gócfertőzés kialakulásában. fogbélelhalás és tökéletlenül gyökérkezelt fog esetében periapicalis laesio nélkül is lehetőség van arra. hogy a (dentális) gócok systemás betegségeket idézhetnek elő vagy azokat tovább súlyosbíthatják. urticaria. a gyulladt íny masszírozása és különösen a foghúzás kapcsán bizonyíthatóan bacteraemia lép fel. A fogászati gócok jelentősége A fogászati gócok jelentőségének ismeretében célszerű megelőzni a letokolt. gyulladásos reakciók. tasakképződéssel járó parodontitis az előzőekhez hasonlóan gócfertőzés forrása lehet. hőemelkedés és alvászavar. appendix. illetve ínykezelést követő bacteraemia gyakran szerepel a betegek anamnézisében. Ehhez tárulhatnak még az egyes szervekben jelentkező hyperergiás. ● Fogágybetegségek: A súlyos. valamint a gennyesedéssel járó fogágybetegségek. retinitis) aetiológiai tényezőjeként gyakran merül fel a gócfertőzés lehetősége. általános tünetekkel járnak. fertőzött laesiók kialakulását valamint. pancarditis. A klinikai tapasztalatok alapján a fogászati gócok az esetek körülbelül 10%-át teszik ki. kötőszöveti tokkal határoltak. mint oki tényező. bőrkiütések és láz jellemző a kórképre. Ilyen góc a szervezet több különböző területén is előfordulhat: tonsillák. akkor ezek felszámolását. ha ezek már jelen vannak.

A plakkretenciós tényezők a parodontalis betegségek és idővel parodontalis csontvesztés kialakulásában is részt vehetnek. A secunder betegségben szenvedő. Fogászati szempontból gócként biztosan nem szerepel az a fog. A góckutatásra érkező betegek fogazatában gyakran fordulnak elő áttörésben visszamaradt fogak. amely áttörése során a szájüreggel kapcsolatba kerül. Különösen igaz lehet ez a részlegesen áttört bölcsességfogakra. ezért minden veszélyeztetett beteget megfelelő antibiotikum profilaxissal kell ellátni a szövődmények kivédése érdekében. Sorvégi elhelyezkedésük miatt a harmadik molarisok szájhigiénés szempontból nehezen elérhetőek. ezek egyik módja a plakkretenciós tényezők számának növelése. Nem tartjuk gócnak azt a fogat sem. úgy a fog koronája és az íny között létrejövő. ki van téve a cariogen tényezőknek. Általánosságban elmondható. tovább növeli a caries kialalulásának lehetőségét. mint plakkretenciós tényező. hogy igen gyakran találkozunk az áttörésben visszamaradt bölcsességfogak. Granulomás fogak extractioja. Az impactiot okozó helyhiány miatt sokszor a molaris régióban torlódnak a fogak. melyek plakkretenciós tulajdonságaik folytán kiemelkedően hajlamosak caries kialakulására. amelyek teljesen csonttal fedettek és körülöttük a fogzacskó 3 mm-nél nem szélesebb. góckeresésre jelentkező beteget klinikailag és radiológiailag is alaposan meg kell vizsgálni és a felderített gócgyanús elváltozásokat célszerű haladéktalanul felszámolni. nem tekinthetők gócnak. Caries Bármely fog. Fogászati beavatkozások (depurálás. Nem meglepő hát. gyökércsúcs resectio illetve periapicalis kürettázs esetében szintés hasznos lehet antibiotikum adása. rosszul tisztíthatóak. Amennyiben a bölcsességfog impactalódott. amelynek pulpája és periodontiuma ép. valamint az ezek szomszédságában található őrlők előrehaladott szuvasodásával. foghúzás. amelynek csúcsig érő. A szomszédos fogak bölcsességfogak által okozott megbetegedései Az impactioban lévő bölcsességfogak többféle módon károsíthatják a velük szomszédos fogak szöveteit. szájsebészeti beavatkozások) bacteraemiát idéznek elő. ami tovább nehezíti a szájhigiéné megfelelő fenntartását. hogy azok a bölcseségfogak. a másik pedig károsító mechanikai erők kifejtése lehet. gyakorlatilag tisztíthatatlan tasak. falálló gyökértömése van és a periapicalis területen nem látható osteolysis.tökéletlen gyökértömések készítését. melyek megítélése nem könnyű. Kellő figyelmet kell fordítani a parodontalis betegségek kezelésére és ezek progressziójának megállítására. .

de számos erre hajlamosító tényező igen. A bölcsességfogakkal kapcsolatos cysták Valódi cystának nevezzük a kóros folyamatok eredményeként kialakuló. mechanikai ártalmak és occlusios traumák. Előfordul. Számolni kell azzal. Ezt a jelenséget a bölcsességfog időben elvégzett eltávolításával lehet megelőzni.Osztályozásuk során figyelembe kell venni kiindulási alapjukat és azt. arcot deformáló laesiok is. A fogak külső felszívódásának pontos mechanizmusa nem ismeretes. hogy a tömlő hámja az odontogen epithelből vagy más hámsejtekből származik. amely váladékot vagy képlékeny kenőcsös anyagot tartalmaz. hogy az impactált fog épsége mellett a szomszédos fog gyökerei resorbeálódnak. Attól függően.és szomszédaik esetében a resorptio externával taláékozhatunk leginkább. Az állcsontokban a cystaképződés rendkívül gyakori jelenség.és transplantatioja is. többniyre a klinikai sajátosságok és a radiológiai leletek egyidejű elemzésére van szükség. hogy az üreg fertőződik vagy a hámbélésből kiindulva malignus tumor alakul ki.hogy a tünetmentesen. Az állcsonttömlő miatt jelentősen meggyengült csontszerkezetben pathologiás törés jöhet létre. A növekedő cysta a peripheriás idegek nyomása útján neuralgiákat. Ezek közé tartoznak a periapicalis gyulladások. különböző daganatok és cysták. Előfordul. A pathologiás üregképződést hámbélés nélkül pseudocystának nevezzük. Az odontogen cysták a fogfejlődés valamely stádiumában fellépő rendellenesség következtében jönnek létre. de előforulhatnak kiterjedt. az impactált fogak. Klinikailag az állcsonttömlők lehetnek teljesen tünetmentesek. odontogen és nem odontogen állcsontcystákat különböztetünk meg. ennek alapján különböztetünk meg külső és belső felszívódást (resorptio externa te interna). amelyek a második molaris gyökereinek felszívódását és a gyökércsatornák megnyílását okozhatják. Különösen gyakori ez a jelenség a fekvő helyzetű bölcsességfogak esetében. hogy az odontogenesis mely fázidában keletkeztek. A maradófogak keményállományának resorptioja mindig pathologiás. ami elindulhat a fog külső és belső felszínéről egyaránt. amikor a kiváltó tényező ismeretlen marad (idiopathiás fogfelszívódás). A pontos diagnózis felállítása nem könnyű. mely a folyamatot elősegítheti. . hámmal bélelt üreget.Gyökérresorptio A fogak felszívődása tejfogak esetében physiológiás folyamatként zajlik le. Vannak esetek. valamint a fogak re. Az állcsontban rekedt impactált fogak gyakran esnek áldozatul a külső felszívódásnak. a szomszédos fogakon pedig resorbciót okozhat. A főleg áttörésben visszamaradt bölcsességfogak . lassan növekvő állcsontcysták súlyos szövődményeket okozhatnak.

az állcsont nagy részét érintő cystáknál az üreg drainálása (cystaszűkítő alkalmazsa) és ezáltal a tömlő zsugorítása a megoldás.A bölcsességfogakhoz kapcsolódó cysták vizsgálata azért kiemelten fontos. A bölcsességfogakkal kapcsolatban leggyakrabban előforduló cysták klinikailag a következők lehetnek: ● Cysta follicularis ● Cysta eruptiones ● Cysta parodontalis ● Cysta primordialis ● Cysta radicularis Cysta follicularis Az összes. Kezelést rendszerint nem igényel. distalis pozícióban. Kezdetben általában panaszmentes. Kezeletlen. Előrehaladott follicularis cysták gyakran okoznak gyökérresorptiot a szomszédos fogakon. A cysták localisatioját tekintve a kisebb cysták általában a fogívben elhelyezukedő fogak körül találhatóak. Cysta parodontalis . fennt felsorolt cysta típus közül ez a leggyakoribb. Leginkább az élet második és harmadik évtizedében indul növekedésnek. az arc aszimmetrikussá válik. valamitn a felső bölcsességfogon. az occlusios síkhoz közel elhelyezkedő fog előtörésekor rendszerint spontán megoldódik. férfibetegekben valamivel gyakoribb a megjelenése. Az cystával kapcsolatos impactált fog rendszerint elvándorol eredeti helyéről és fekvése is rendellenes lehet. mert bár nagyon ritkán. Kiterjedt. A follicularis cysta általában az alsó. Rendszerint impactalt fogak koronáját fogja körül. áttetsző vag kékes színű duzzanat látható. esetleg a ramusban elhelyezkedő alsó bölcsességfogak körül alakulhatnak ki. Kisebb follicularis cysták esetéebn az impactált fog és a teljes cystafal eltávolítása a legsélszerűbb. folyamatosan növekedő follicularis cysták falából különféle daganatok (ameloblastoma. A daganatos elfajulás kockázata valamennyi odontogen cysta közül ebben a típusban a legnagyobb. amely éppen az előtörőben lévő tej. néha a felső szemfogon fordul elő. de idővel jelentős. mivel az impactio és retentio ezen fogak esetében a leggyakoribb.és maradófogakkal kapcsolatos. Általában gyermekkorban forful elő. klinikailag az előtörő fog helyének megfelelően fluctuáló. Kialalulását feltehetőleg a korona kifejlődése után a zománcszerv hámja és a fog koronája között visszamaradó folyadékgyülem okozza. Cysta eruptiones Az eruptios cysta a follicularis cysta egy különleges formája. Megfelelő sebészi kezelés után a kiújulás csak ritkán forul elő. de az áttörésben visszamaradt bölcsességfogakat körülvevő fogzacskó és a későbbiekben ebből kialakuló cysták hámjából esetenként akár malignus folyamatok is kialakulhatnak. az állcsont felpuffad. epidermoid carcinoma) indulhatnak ki. már tüneteket okozó méretet is elérhet. az igen nagyra növő cysták pedig gyakrabban az ectopiás.

de létrejöhet. a megfelelő fog hiányzik és helyette cystát találunk. A carieses fog pulpájának fertőzése. A radicularis cysták rendkívül gyakoriak. A cysta burjánzó hámja a gyökérhártya apró. véletlenszerűen.Leggyakrabban középkorú felnőttekben. Mivel a fogfejlődés igen korai szakaszában lép fel. A tömlő lumenében található sejt és szövettörmelék fokozott osmotikus nyomása következtében folyadéktranszport indul meg az üreg felé és ezáltal a cysta növekedni kezd. Általában a foggyökér nyaki harmadában található és parodontalis gyulladás talaján alakul ki. Fájdalmat vagy egyéb tünetet ritkán okoz.háromnegyedét teszik ki. az összes állcasontcysta felét. Az elváltozás fertőzés következtében jön létre.A follicularis cysta különleges változata a parodontalis cysta. amely egyrekeszes vagy többrekeszes egyaránt lehet. melyet rendszerint a környező lágyrészek gyulladása kísér (pericoronitis). ami az elhalt fog pulpájából a gyökércsatornán keresztül terjed a gyökércsúcsig. A radicularis cysták rendszerint tünetmentesek. Az odontogen cysták közül a primordialis. a follicularis és nagyon ritkán a radicularis cysta bélése mutathatja . Kezelés szempontjából az érintett fog megfelelő gyökértöméssel és a gyökércsúcs sebészi resectiojával megtartható lehet. Eredetét tekintve felmerül. röntgenvizsgálat kapcsán derülhet fény jelenlétükre. hogy a zománcszerv tömlős degenerációja útján vagy a foglécből alakul ki. A primordialis cysta röntgenfeltételen kerekded vagy ovális éles határú felritkulás. Cysta primordialis A primordialis cysta a legritkább odontogen cysta. ilyenkor a fogsor hiánytalan. amely részben előtört alsó bölcsességfog buccalis gyökérfelszínén forul elő. majd műtétileg eltávolítani. Lassan növekednek. majd elhalása következtében chronikus gyulladásos sarjszövet alakul ki a gyökércsúcs tájékán. visszamaradt odontogen epithelszigeteiből ered (Malassezféle hámsejtek). Kiindulhat számfeletti fog zománcszervéből is. Főleg az angulus tájékán fordul elő. Keratocysta odontogenes Számos állcsontcystában találunk többrétegű. A primordialis cysta változatos nagyságú. főleg férfiakban találkozunk velük. elszarusodó laphámbélést. Dentalis gócként secunder betegségeket is előidézhetnek. Cysta radicularis A radicularis cysta a leggyakoribb cystosus elváltozás a szájüregben és környékén. előrehaladott esetben az állcsontot felpuffasztja és a szomszédos fogakat széttolja. A primordialis cysta sebészi eltávolítása után akkor várható kiújulás. csontpuffadást csak igen előrehaladott stádiumban okoznak. Megfelelő technika esetén a radicularis cysta nem újul ki. amely bölcsességfogak esetében ritkán. Nagyobb laesiok esetében a cysta üregét először decompressálni kell. ha a hámbélésből visszamaradtak fragmentumok. Ritkábban fordul elő a maxilla és mandibula hátsó részéban. A gyulladásos folyamat a továbbiakban stimulálja a residualis hámsejteket és ezek burjánzása hozza létre a cysta hámbélését.

egy. főleg férfiakban gyakori. Az odontogen keratocystát valamennyi elszarusodó laphámmal bélelt tömlőtől el kell különíteni. előfordulása viszonylag gyakori. amely a lágyrészek duzzanatát és az állcsontok felfúvódását okozza. vékony. tekintettel a folliculushám fokozott proliferációs aktivitására. Klinikailag az odontogen tumorok többsége jóindulatú. A különféle daganatok elkülönítő diagnosisa során a betegek kora. Multiplex keratocysták esetében a kiújulás veszélye még nagyobb. adott esetben a terápiát is meghatározhatja. esetleg az érintett fogak lazulása és elvándorlása hívja fel rájuk a figyelmet. illetve egyes odontogen cysták (cysta follicularis) hajlamosító tényezők lehetnek. tünetmentesen növekednek. 10-26%-os is lehet. Kialakulásának okai máig tisztázatlanok. a bölcsességfog-ramus területén jelenik meg. a daganat állcsonton belüli localisatioja és a radiológiai leletek igen értékes segítséget nyújthatnak. Tipikusan a mandibula hátsó régiójában. Gyakran neurológiai problémákat is előidéz. A keratocysta leggyakrabban az élet második és harmadik évtizedében. Fájdalmas elváltozás. így apró hámmaradványok a műtét után visszamaradhatnak. A bölcsességfogakkal kapcsolatos odontogen daganatok előfordulása Az odontogen daganatok a fogak fejlődése során bármely szövetféleségből kiindulhatnak. jól körülírt felritkulás. de a klinikai megfigyelések arra utalnak. mivel jellegzetes klinikai és szövettani sajátságai vannak. sérülékenyek.elszarusodás jeleit. Ez részben azza magyarázható. majd az állcsontot deformáló duzzanat. hogy bizonyos fejlődési zavarok (például impactált fogak). Hámja igen aktívan proliferál más odontogen cystákkal összehasonlítva. A keratocysta röntgenképe jellegzetes. sugárnyelő szegéllyel. legalább 5 évig rendszeresen ellenőrizni kell. mivel falai vékonyak.Típusos esetben alattomosan. A bölcsességfogak területéről eltávolított cysták esetén a szövettani vizsgálat eredménye nagyon fontos. A betegeket a műtét után hosszú távon. A kóroki tényezők ismeretlenek. Az odontogen keratocysta bizonyíthatóan a foglécből ered.vagy többrekeszes. Kizárólag az állcsontokban fordulnak elő. Multiplex keratocysta esetében felmerül a naevoid basalsejtes carcinoma syndroma lehetősége (Gorlin-Goltz-syndroma). . valamint a keratocystáknak ebben az anatómiai régióban jellemző gyakoribb előfordulására. A keratocysta sebészi eltávolítása után a recidivák aránya igen nagy. így rendkívül változatosak. elérheti a 35%-ot. mert késpbbi recidivák kialakulására is számítani lehet. hogy kiritása nem könnyű feladat.

Kezeléséről a cysták fejezetben írtam bővebben. ritkán haladja meg egy fogkorona méretét. viszonylag gyakran előforduló laesio és sokszor a mandibula hátsó régiójában. az odontoma compositum conglobatumot és az odontoma compositum complexumot különböztethetjük meg. amelynek képe olykor szappanhabra emlékeztet. A későbbiekben a csont felfúvódását. de leggyakrabban a második életévtizedben fordul elő. tömlőszerű felritkulás. Elsősorban a mandibula molaris régiójában és a ramusban fordul elő. ilyenkor előtörési akadályt is képezhet. A maxillában ritkábban alakul ki. Tünetszegényen növekszik. impactált fog vagy az állcsont duzzanata hívhatja fel rá a figyelmet. Az odontoma az odontogen tumorok között viszonylag gyakori. Többszörös kiújulás esetén malignus elfajulásra hajlamos.Odontoma Az odontoma olyan vegyes odontogen tumor. Az ameloblastoma főleg felnőttek betegsége. Az odontomák feltehetően nem is valódi daganatok. Bármely életkorban. így az ameloblastok zománcállományt. esetleg malocclusio társulhat. Az érintett keményszövetek a daganatban abnormális structurákat alkotnak. Ameloblastoma Az ameloblastoma a leggyakoribb odontogen daganat. hanem fejlődési zavar talaján kialalkuló hamartomák. ezért mindig ép csontszegéllyel együtt kell eltávolítani. a bölcsességfog-ramus területén alakul ki. A tumornak tokja nincs. Az esetek többségében a maxillában lép fel. az odontoblastok dentint képeznek. A sebészi kimetszés elégtelensége miatt kiújulásra lehet számítani. Többszörös recidiva során malignus transformatiora is lehet számítani. így helyileg invasivan terjed. Két formáját. Ritkán az odontoma a bölcsességfogak területén is jelentkezhet. Az esetek többségében a foggyökerek resorptioját okozza. Rendszerint kis méretű elváltozás. amihez a szomszédos fogak lazulsa. így itt is említést kell tenni róla. amely a zománcszervhez hasonló lágyszövetekből épül fel. Kiindulásul szolgálnak a foglécből vagy a zománcszervből visszamaradó hámsejtfészkek. A rosszindulatú ameloblasztomának két formáját. Nem megfelelő műtéti eltávolítást követően gyakran recidivál. Odontogen keratocysta Az odontogen keratocystát napjainkban már az odontogen tumorok közé sorolják. Az ameloblastoma típusos röntgenlelete többrekeszes. a Malassez-féle hámszigetek vagy a follicularis cysták hámbélése. tejfogretentio. vándorlása. Természetesen a műtétnél a szövettani diagnosist figyelembe kell venni. sebészi eltávolítása után recidiva ritkán fordul elő. itt is főleg a molaris régióban. korai szakaszában véletlenszerűen. Az ameloblastomák kezelése során mérlegelni kell a laesio méretét. Az áttétek a környéki nyirokcsomókban és a tüdőben mutathatók ki. Az odontogen keratocysta fogléc eredetű. hogy be nem gyógyuló extractios sebhely vagy sipolyjárat hívja fel a figyelmet a daganatra. A daganat kórjóslata kedvező. . 35-45 éves kor között a leggyakoribb. amelyben a hám. Előfordulhat. deformálódását figyelhetjük meg. az ameloblastoma malignumot és az ameloblasztos carcinomát különböztethetjük meg.és kötőszöveti elemek teljesen érettek. A tumor az állcsontokban tünetmentesen nő. röntgenmellékleletként szokták felfedezni.

Arcfájdalmak Az „arcfájdalmak” összefoglaló elnevezés alatt az arc. Ezeket a gyakorlat szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk. . A bölcsességfogak gyakran váltanak ki fájdalmat. Ezek részletezésére most itt nem térnék ki. okozhatja a fog fejlődése. fiziológiás vagy patológiás áttörése. valamint a fog szuvasodása és a szuvasodás következtében kialakult gyulladás is. azonban ezek eredete a legtöbbször ismert és nem neuralgiás eredetű. A fájdalom többféle okból keletkezhet. a típusos neuralgiákra és az atípusos arcfájdalmakra.és szájsebészetben leginkább az arc fél oldalára kiterjedő fájdalmakat értjük. a fog impactioja.

A fájdalom ilyenkor változó intenzitású. Sok esetben a fájdalom diagnosztikus nehézséget jelenthet a fog anatómiai elhelyezkedése. Ismeretlen eredetű arcfájdalmak hátterében a retineálódott és intakt fogak közül elsősorban a bölcsességfogak szerepe merülhet fel. A törés direkt vagy indirekt hatásra jöhet létre. nehezebb vizsgálhatósága és a fájdalom sokszor kisugárzó jellege miatt. különböző traumák (például fogeltávolítás kapcsán) a perifériás idegek gyulladását idézhetik elő. elhúzódó és az alapbetegség gyógyulásával elmúlik. periostitis.A gyulladások (periodontitis acuta. pericoronitis. A törések statisztikai elemzése azt mutatta. hogy az impactált alsó bölcsességfoggal rendelkező betegek között kétszer magasabb az erre a területre lokalizálódó törések előfordulásának aránya. úgy az esetleges szövődmények mérlegelése után célszerű ezeknek a fogaknak az eltávolítása. állandó. Ilyen esetekben. A bölcsességfogak állcsonttörésekkel való összefüggései A bölcsességfogakkal kapcsolatosan előforduló másik igen kellemetlen. ha más kiváltó okot nem találunk.). . stb. de szerencsére ritkaságszámban menő patológiás elváltozás a csonttörés. A törés veszélye a fog nagyságától és pozíciójától is függ. ezért esetenként más neurológiai problémát is vélhetünk kialakulásának hátterében.

Amennyiben a tuber a műtét során megmozdul. Az állcsonttörések külön csoportját jelentik a tubertörések. A fogszabályozó kezelés eredményessége és tartóssága érdekében már a kezelés megtervezésekor figyelembe kell venni a bölcsességfogak problematikáját is. hogy idős korában a páciensnek nem lehet majd megfelelő retencióval bíró fogpótlást készíteni a tuber hiánya miatt.vagy adott esetben okozhat . valamint a fogívek rövidsége okozta helyhiány miatt gyakran okoz . közvetlenül a bölcsességfog eltávolítás után. de feltételezhetően még nem dislocalt. gyakrabban pedig a műtéti eltávolítás után a beavatkozást követően az első és huszonnyolcadik nap között fordulhat elő2. ami számos orthodontiai kérdést vet fel. Ha a felső bölcsességfog eltávolításakor túl nagy erővel. A bölcsességfogakkal kapcsolatos orthodontiai problémák A bölcsességfogak fejlődése és előtörése az állcsontok alulfejlettsége. Ez azonban sajnos nem egyszerű dolog. Az esetek többségében dislocatio nélküli. akkor eltörhetjük a tuber maxillaet. mivel bizonyos életkorban a . melynek felismerése igen nehéz feladat. akkor azt eltávolítjuk és az adott részt plasztikázzuk. Ezek után 6 hét elteltével újra megkísérelhető a fog eltávolítása.Az alsó állcsont törése ritkán intraoperatívan. A legjelentősebb rizikócsoportot a 25 évesnél idősebb férfi betegek jelentik. Gyakran sportolás után vagy valamilyen más balesetben törik el az állkapocs. úgynevezett zöldgallytörésről van szó. a bölcsességfog eltávolítása közben. durván dolgozunk fogó vagy emelő használatakor. Sajnos ebben az esetben számítani kell arra.fogtorlódást. akkor a fogat megsínezzük és nyugalomban hagyjuk. Ha a törött csont a foggal együtt elmozdult.

Nem szükséges a fog eltávolítása akkor. hogy a felnőttkori állcsont-ortopédiai kezelések orthognathiai műtétei . így előfordulhat az is. illetve a csontszerkezet terheléshez való megfelelő átépülésének (remodeling) végéig. de figyelmen kívül hagyott helyhiány folyamatosan ronthatja a fogszabályozó kezelés eredményét és annak stabilitását. Általánosságban elmondható. Összefoglalás Impactált alsó nyolcas műtéti eltávolítása után is fokozott törésveszélynek van a terület kitéve a teljes csontos gyógyulás.bölcsességfogak száma. minimális vagy nincsen helyhiány. akár előre nem látható tényezőt is figyelembe kell vennie a megfelelő eredmény elérése. . Összefoglalásként elmondható. a növekedés iránya horizontalis. és a kezelés során is számos.és fiatalkorban elvégzett profilaktikus eltávolítása (germectomia) is gyakran alkalmazott eljárás. Több statisztikai vizsgálattal is bizonyították. mivel a fogorvosnak a tervezés. nincsen frontális területen torlódás és az esetleges fogszabályozó kezelés során distalizálni nem szükséges. hogy a bölcsességfogak fogszabályozási szempontból való értékelése igen nagy szakértelmet igénylő és összetett folyamat. Előnyösebb lehet a fog eltávolítása azokban az esetekben. anatómiája még nem ismert. A bölcsességfogak eltávolítása és megtartása mellett orthodontiai szempontból számos érvet sokakoztathatunk fel. hogy a kezelési terven idővel újra kell gondolni. Ma már több állásfoglalás is létezik a bölcsességfogak orthodontiai beavatkozásokkal kapcsolatos eltávolításának vagy megtartásának szükségességéről. A fogszabályozó kezelés szempontjából a bölcsességfogakkal kapcsolatban három kérdésre kell tudnunk választ adni: ● Biztosítanak-e az állcsontok elegendő helyet a harmadik molarisok előtöréséhez és azok teljes értékű funkciójához? ● Nem ütközik-e a bölcsességfogak csontban felvett helyzete és eruptios pályája a fogazat többi területével? ● Szükséges-e a bölcsességfogak eltávolítása a fogszabályozó kezelés kivitelezéséhez? A molaris fogak területén jelen lévő. A bölcsességfogak és a fogszabályozás összefüggéseinek irodalma ma még meglehetősen szegényes és elsősorban az alsó állcsontra korlátozódnak ismereteink. ha még tetemes növekedés várható. a rágófogazat területén helyhiány látható. a növekedés iránya verticalis. amikor már csak minimális növekedés várható. Számos országban már a bölcsességfogak gyermek.ritka kivételektől eltekintve – szinte mindig igénylik a bölcsességfogak eltávolítását. hogy a germectomián átesett személyek esetében a fogtorlódások kialakulása szembetűnően ritkább volt a kontrollcsoporthoz viszonyítva. frontális területen torlódás alakult ki és az esetleges fogszabályozó kezelés során distalizálni kell. valamit a szövődmények elkerülése érdekében.

Irodalomjegyzék .

1 patonay 2 .