P. 1
Anonymus,Gesta Hungaroru

Anonymus,Gesta Hungaroru

|Views: 2|Likes:
Published by palfiata

More info:

Published by: palfiata on Nov 02, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/22/2014

pdf

text

original

ANONYMUS

GESTA HUNGARORUM
Fordította: Pais Dezső

TARTALOM
KEZDŐDIK AZ ELŐBESZÉD A MAGYAROK CSELEKEDETEIHEZ SZCÍTIA MIÉRT MONDJÁK AZT, HOGY HUNGÁRUSOK? ÁLMOS, AZ ELSŐ VEZÉR ÁLMOS VEZÉR ÁLMOS VEZÉR MEGVÁLASZTÁSA ESKÜJÜK KIKÖLTÖZÉSÜK OROSZORSZÁG BÉKE A VEZÉR ÉS AZ OROSZOK KÖZÖTT A KUNOK HÉT VEZÉRE LADOMÉR ÉS HALICS VÁROSA MIKÉPPEN JÖTTEK BE PANNÓNIÁBA? HUNG VÁRA ÁRPÁD VEZÉR KOMÁROM VÁRA TARCAL HEGYE SZERENCSE BORSOD A BIHARI VEZÉR MIKÉPPEN MENTEK BIHAR ELLEN? SZABOLCS A NYÍR TAS, SZABOLCS ÉS TÉTÉNY DIADALA AZ ERDŐNTÚLI FÖLD TÉTÉNY OKOSSÁGA HOGYAN MENTEK GYALÚ ELLEN GYALÚ HALÁLA MÉN-MARÓT VEZÉR VISSZAÉRKEZÉSÜK SALÁN VEZÉR TÁVOZÁSUK SZERENCSRŐL ÖRSÚR VÁRA ÉS AZ EGER VIZE NÓGRÁD ÉS NYITRA VÁRA GARAM FOLYÓ ÉS BORS VÁRA NYITRA VÁROSA A VEZÉREK KÜLDÖTTE KÉMEK ÁRPÁD VEZÉREINEK A HARCA A GÖRÖGÖK ÉS BOLGÁROK SEREGE SALÁN VEZÉR ELINDULÁSA ÁRPÁD VEZÉR ELLEN ÁRPÁD VEZÉR GYŐZELME ÁRPÁD ELŐNYOMULÁSA BOLGÁRORSZÁG VEZÉRÉNEK KÖVETEI ZÁGRÁB, POZSEGA ÉS VALKÓ VÁRAK A DUNA SZIGETE A BOLGÁROK ÉS MACEDÓNOK NÉPEI A MAGYAR-RÉV PANNÓNIA FÖLDJE VESZPRÉM VÁROSA VASVÁR PANNÓNIA ELPUSZTÍTÁSA MÉN-MARÓT VEZÉR ÖSBŐ MEG VELEK ZOLTA VEZÉR ÖRÖKÖSÖDÉSE LOTARINGIA, ALEMANNIA ÉS FRANKFÖLD ELPUSZTÍTÁSA LÉL ÉS BULCSÚ HALÁLA OTTÓ KIRÁLY ELLENSÉGEI AZ ORSZÁG HATÁRAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA

2

KEZDŐDIK AZ ELŐBESZÉD A MAGYAROK CSELEKEDETEIHEZ Mesternek mondott P, a néhai jó emlékű, dicsőséges Bélának, Magyarország királyának jegyzője, N-nek, az ő legkedvesebb barátjának, a tisztelendő és az írástudás művészetében avatott férfiúnak üdvözletét meg kérése teljesedését jelenti. - Midőn hajdan iskolai tanulmányon együtt voltunk és egyforma iparkodással olvasgattuk a trójai történetet, melyet én erősen megkedvelvén, a Frígiai Dáresnek és egyéb szerzőknek könyveiből úgy, miként mestereimtől tanultam, a magam fogalmazása szerint egy kötetbe szerkesztettem, akkor kérted tőlem, hogy amint a trójai történetet és a görögök háborúit megírtam, ugyanúgy írjam meg neked Magyarország királyainak és nemeseinek származását is: hogy a hét fejedelmi személy, aki a hét magyar nevet viseli, miképpen jött ki szittya földről, vagy milyen az a szittya föld, miképpen született Álmos, s mi okból nyeri az Álmos nevet Magyarország első vezére, akitől a magyarok királyai erednek, vagy mennyi országot és királyt vetettek maguk alá, vagy ezt a szittya földről kijött népet mi okból hívják az idegenek beszédében hungárusoknak, a maga nyelvén meg magyerinak. Meg is ígértem, hogy teljesítem a kérést; ámde más teendőktől akadályozva kérésedről is, ígéretemről is már majdnem megfeledkeztem volna, ha Kedvességed levelében tartozásom teljesítésére nem figyelmeztet. Visszagondolva tehát Kedvességedre, noha ennek a vesződséges vágtam, hogy véghezvigyem azt, amire ösztökéltél. De meg a különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva, magam is jónak láttam, hogy mindazt utódaink legvégső nemzedékéig feledésnek ne engedjem. Tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekéből mintegy álomban hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Ezért most már inkább az iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon fogja fel a dolgok igazságát. Magyarország tehát boldog, jutott neki adomány sok; hisz örülhet minden órán, deákjának ajándékán, mivel megvan íme neki királyai és nemesei származásának a kezdete. Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog véggel, most és mindörökké. Ámen. SZCÍTIA Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernak hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevű folyam nagy mocsaraival, ahol szerfölött bőven találni nyestet, úgyhogy nemcsak a nemesek és alrendűek ruházkodhatnak vele, hanem a gulyások, kanászok és juhászok szintén díszes ruházatot hordanak azon a földön. Ugyanis ott bővében van az arany meg az ezüst, s annak a földnek a folyamaiból drágakő és gyöngy kerül elő. A Szcítiával szomszédos keleti tájon pedig ott voltak Góg és Mágóg nemzetei, akiket Nagy Sándor elzárt a világtól. A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas
3

az íjjal. szintén a perzsák királyát. katonáit meg hungvárusoknak. mivel saját földjük folyamaiban találhatták mindezt. s úgy. hungvári vezérnek hívták. és az egészet igen erős fallal vétette körül. mint a világ összes nemzetei közül akármelyik. hanem csak a dicsőséget keresték ezen az úton. Ezért a hét fejedelmi személyt. és majdnem semmiféle bűn nem fordult elő közöttük. tejet. meg emberek vérét itta. Arany. miért hívják a szittya földről kiköltözött népet hungárusoknak. olyan kegyetlenné fajult. így beszélnek: A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak. A szittya föld éppen azért. haladjunk a történelem útján. különösen kedvez a nemzedékek szaporodásának. amelyen laknia lehet. hanem gondolkozott. Ugyanis a szittyák keményen bírtak minden fáradalmat. hogy . Akkor ez a hét fejedelmi személy tanácsot tartva megállapodott abban. Semmijük sem lehetett a világon. földet nem műveltek. aki sok országot harcban leigázott. meg testileg is nagyok. úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített el. A szcítiaiak. A szittya nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. Nem paráználkodtak. s nagy rettegve szaladt Perzsiába. Nem kívánták a másét.némely történetírók szerint . a fején sisakot hordott. De elég ennyi! Ezt elhagyva térjünk vissza kitűzött munkánkra. háromszázharmincezer emberével együtt megölték. ott jó soká időzött. szintén szégyenletesen megfutamították. és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. a perzsák királyát csúfosan megkergették.sereggel Pannónia földjére jött. amint a Szentlélek sugallja. mint a kavics.ámbár szerfölött nagy kiterjedésű . hogy azt mindenképpen elhárítja. megújíttatott. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják. a németek pedig Ecilburgnak hívják. Círust és Sándort nem számítva. a világon egyetlenegy nemzet sem merte lábát tenni az ő földjükre. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet. s hogy csakugyan ilyen volt. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek.mégis a rajta született népség sokaságát sem táplálni. Hungárusoknak Hungvárról nevezték el őket azért. kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai. Ügyek fiát. mint utódaik közül a mostaniak. végezzük a megkezdett művet! 4 . Fülöp királynak és Olimpiadis királynénak a fiát. mert annyira messze esik a forró égövtől. Dáriust. Azonban . amint mondottuk. amit ne tettek volna kockára. mert a szlovének meghódítása után a hét fejedelmi személy Pannónia földjére lépve. miképpen majd a következőkben előadjuk. halat. Ámde utóbb a szóban lévő nemzet a háborúskodásba belefáradva. Ugyanis nem voltak mesterséggel épült házaik. amit ott talált. azt az utódairól is megítélhetitek. hitem szerint azt ma is megismerhetitek ivadékairól. hogy olyan földet foglal el magának. gyöngy: annyi volt az nekik. minthogy mindannyian gazdagok voltak. A szcítiaiak magát Nagy Sándort. Róluk a történetírók akik a rómaiak viselt dolgait megírták. s evégből elhagyja szülőföldjét. Álmos vezér apja. HOGY HUNGÁRUSOK? Most ehhez még azt kell hozzátennünk. Ugyancsak a szcítiaiak Círust. nyíllal különbül bánt. hanem mindenkinek csupán csak egy felesége volt. miként a következőkben majd előadjuk. mézet ettek. De elég ennyi! Maradjunk meg a történet útján. ezüst. a helyszűkét nem tűrte tovább. Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek. Hogy kemény egy nemzet volt. Tudniillik Dáriust. MIÉRT MONDJÁK AZT. A fent nevezett szittya nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon. éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után. S amikor a győzelem az övék lett. jó régi népek. akit hétmagyarnak mondottak. és bőven volt fűszeres boruk. Húst. sok állatnak és elegendő ennivalónak a birtokosai. Innen az összes környező nemzetek Álmost. ha sérelem esett rajtuk. csupán nemezből készült sátraik. sem befogadni nem tudta.haragjában emberhúst evett. a harcban pedig vitézek voltak.

Ügyek. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották. akik az ő nemzetségéből származtak. Ámde a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta. akik Szcítia országában abban az időben katonák voltak. s így pogány létére mégis hatalmasabb volt és bölcsebb Szcítia összes vezéreinél. mivel Álmos vezér. merthogy az apja. mintegy a Szentlélek ajándéka jutott neki. De erről ne többet! ÁLMOS VEZÉR Álmos vezér pedig. mint fentebb mondottuk. eredetét a szittya nemzetből vette. az ujjai vaskosak. Tudniillik az a hét fejedelmi személy 5 . Ügyek fiát. a keze nagy. hogy majd Pannónia földjét keresik fel. vidám adakozó mindazok részére. aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. amelyet saját nyelvén dentü-mogyernak neveznek. hogy a megkezdett útnak végére nem járhat. amint majd a következőkben előadjuk. amint fentebb mondottuk. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják. Maga Álmos meg szép. Ezért akkor a hét fejedelmi személy. és az ő születését álom jelezte előre. hogy szülőföldjét elhagyja. És az országnak minden dolgát abban az időben az ő tanácsai szerint vagy az ő segítségével intézték. és késedelem nélkül fegyverrel. sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost. Vagy azért hívták Álmosnak . Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának. ÁLMOS VEZÉR MEGVÁLASZTÁSA A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete. hacsak vezér és parancsoló nem lesz felette. amelyen laknia lehet. akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak. akinek az ivadékából Álmos vezér. a szeme fekete. AZ ELSŐ VEZÉR Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek. mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében. továbbá Szcítia majdnem összes előkelőinek. annyira. és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. jelesebbek voltak nem dolgában. csodás eset következtében nevezték el Álmosnak. és azokat. bölcs. Ügyek fia. Árpád apja származott. Egyszersmind úgy tetszett neki. Álmos egyszersmind kegyes. nagy örömére szolgált Ügyeknek és rokonainak. bőkezű. és ágyékából dicső királyok származnak. tanácsot tartott. derék katona volt. s olyan földet foglaljon el magának. akit magával vitt Pannóniába. aki az Álmos nevet kapta. Akkor a választásuk arra esett. de nagy. Azonban isteni. továbbá azok. a termete magas és karcsú. miután világra született. Mikor érett ifjúvá serdült. Ettől született Árpád nevű fia. azért hívták őt szintén Álmosnak. a helyszűkét tovább nem tűrhetvén. de barna orcájú volt. hogy övéit már sem táplálni. mint szent -.ÁLMOS. jóakaratú. mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. hogy méhéből forrás fakad. nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának. És az a föld túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával. meg hadban is hatalmasabbak. akik az ő nemzetségéből származnak. haddal igyekezett módját ejteni. Mágóg király nemzetségéből eredt. hogy az Attila király földje. sem befogadni nem tudta. Ettől fia született.ami latinul annyi. Midőn pedig Álmos az érett kort elérte. mint fentebb mondottuk. Álmos vezér akkor feleségül vette azon a földön egy igen nemes vezérnek a leányát.

Hüleknek két fiával: Szovárddal és Kadocsával. Horka apja. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez. hallal táplálkoztak mindaddig. és sehol városba vagy emberi lakóhelyhez vezető utat nem találtak. amint rendesen szokták. Sok-sok nap pedig puszta tájakon vonultak. amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon. Árpád apja. amint ez az eskü itt következik. az Etel folyót pogány módon tömlőn ülve úsztatták át. És noha pogányok voltak. Korcán apja.saját vérét egy edénybe csorgatta. melyet akkor egymás közt esküjükre tettek. kijött pedig a feleségével meg a fiával. Huba. akitől a Kalán. amelyet Szuszdalnak hívnak. Kend. Szabolcs apja. hűségben állhatatos férfiú volt. ezért aztán attól az időtől fogva mindmostanáig a magyarok jobb vadászok is. a hetedik Tétény. Közben nem ették ember munkájának a gyümölcsét. kijött Szcítia földjéről nyugat felé. melyet Szuszdalnak hívnak. akiktől a Maglód-nemzetség származik. s ahova a szerencséd visz. 6 . Ete apja. sőt az utódaiké is tart.” Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért . uruk és tanácsadójuk nekik. sem fiaik soha. akit hétmagyarnak hívnak. továbbá az ugyanarról a vidékről való szövetséges népeknek megszámlálhatatlanul nagy sokaságával. a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia. Ond. hadban hatalmas. s esküjét ezzel szentesítette. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek. Ennek a hét férfiúnak a neve volt: Álmos. jó emlékezetű férfiú.nem dolgában előkelő. valamint a nagybátyjának. örök átok sújtsa. Lél apja. És Álmos vezér meg övéi mind ekképpen vonulva léptek Oroszország földjére azon a részen. Tas. Árpáddal. mint a többi nemzetek. kitől a Csák-nemzetség származik. De elég! Haladjunk a történelem útján! KIKÖLTÖZÉSÜK Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében. amint alább majd szó lesz róla. mindegyiküknek része legyen abban. oda követünk téged. akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká. amíg Oroszországba nem értek azon a részen. mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. amint az ő vérük omlott az esküben. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni. a hét fejedelmi személy. Előd.és Kölcse-nemzetség származik. a bűnösnek vére omoljon. mindhalálukig megtartották úgy. Közöttük kijött Álmos vezér. s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor. mégis azt a hitet. ESKÜJÜK Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük. melyet Álmos vezérnek tettek. Ifjaik majdnem mindennap vadászaton voltak.pogány szokás szerint . vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között. akitől a Szemere-nemzetség származik. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek. sem ők maguk. hanem hússal. Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: „A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk.

Örsúr apja Ócsád.OROSZORSZÁG Miután pedig az oroszok vidékét elérték. Azonnal megfújták a harci kürtöket mindenfelé. mintsem hogy elveszítsék országukat. s úgy féljünk az ő sokaságuktól. Mikor aztán a hágcsókat kezdték odatámasztani a falhoz. mint ahogy egy bölcs mondja. De félre ezekkel! Csak azt mondom nektek: Ugyan ki tudott ellene állni Szcítia katonáinak? Nemde Dáriust. a perzsák királyát. Attila király nemzetségéből származik. akinek segítsége a Szentlélek volt. amint uruk szavát hallják. hogy uraikat ne űzzék el székeikből. akkor Álmos vezér övéivel tanácsot 7 . a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. mint a nyers tököt. és úgy aprították a kunok tar fejét. és tanácsot tartva azt választották. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma. Vagy nem tudjátok. úgy. a kun és orosz vezérek a szcítiaiak merészségének láttára nagyon megrémültek. majd hirtelen eléjük rugtatva megállott mindnyájukkal szemben. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. mint a némák. nemde szintén a szcítiaiak ölték meg háromszázharmincezredmagával? Vagy magát Nagy Sándort is. Alaptolma apja Ketel. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. nemkülönben az ott levő kunokéi is követeket küldtek. és most már a kunokkal gyarapodva. Midőn Kiev városán keresztülmentek. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. s kérték Álmos vezért meg főembereit. amikor azt mondtátok. hogy övéik a harcban alul maradnak. és inkább meghalnak a harcban. Vajta. Az oroszok és kunok vezérei pedig látván. futásnak eredtek. hanem a lélek bátorsága szabja meg. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kiev városáig üldözték. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. a szcítiaiak megkergették. és hogy életüket megmentsék. ugye szintén rútul megszalasztották a szcítiaiak? Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk azok ellen. Álmos vezér pedig. hogy Álmos vezér. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. hogy nem bírnak nekik ellenállni. Hiszen a kutyák. és kérték őt. Edömén. és javaikat elszedve a második héten Kiev városát fogták ostrom alá. BÉKE A VEZÉR ÉS AZ OROSZOK KÖZÖTT Álmos vezér és vitézei pedig a győzelem után elfoglalták az oroszok földjeit. a városban meglapultak. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe. mint a legyek felhőjétől. sok fegyveressel Álmos ellen nyomult. S igen sokan elestek az oroszok és kunok közül. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek. Akkor ez a hét vezér. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. sietve Kiev városába húzódtak. mivel hallották.” Ezt hallván Álmos vezér katonái. Fülöp királynak és Olimpiadis királynénak a fiát. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen. hogy fegyverrel. és segítségre hívta őket. Ügyek fia. amelyen lakhattok. Az oroszok és kunok vezérei pedig. akkor a kievi vezér és az oroszok más vezérei. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt. a hét kun vezérhez. S amikor belátták. mikor a szcítiaiak vakmerőségét látták. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással. akinek a neve: Ed. és ezt mondta nekik: „Szittyák. hogy rémületében nagy szégyenszemre Perzsiába szaladt és elveszített nyolcvanezer embert? Vagy Círust. ugyancsak a perzsáknak királyát. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. nagy bátorságra gyúltak. akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak. Mikor pedig a követek Álmos vezérhez jöttek. haddal olyan földet kerestek. bajtársaim. Et. hogy kössenek velük békét. aki harcban sok országot leigázott. Böngér.

vele együtt Pannóniába jöttek. meg ezer lovat orosz módra díszített nyereggel és fékkel. mindenüvé veled megyünk. de mégis mindezt megadták Álmos vezérnek. Alaptolma apja Ketel. S Álmos vezér minden hozzátartozójával három hétig maradt ott. Azonfelül kétezer márka ezüstöt és száz márka színaranyat számtalan prémmel és köntössel.szlovének. és maradékuk különböző helyeken egészen a mai napig Magyarországon lakik. A harmadik héten pedig a ladoméri vezér a maga két fiát főjobbágyai valamennyi fiával együtt kezesül adta Álmos vezérnek. tudniillik Ed. Azonban kérték Álmos vezért. midőn látták Álmos vezér kegyességét. Nekik Álmos vezér és főemberei ugyanily módon hittel meg esküvel kötelezték le magukat. esküvel is megerősítették. Vajta. csak úgy számlálatlanul. Mondták ugyanis. A negyedik héten Álmos vezér övéivel együtt Halicsba jött. bolgárok. akit hétmagyarnak mondanak. a Havas-erdőn túl nyugat felé. és 8 . LADOMÉR ÉS HALICS VÁROSA Akkor Álmos vezér és a többi fejedelmi személy. Ugyanis Attila király halála után a rómaiak Pannónia földjét legelőknek hívták azért. kitől a Baracska-nemzetség származik. fiaikat túszul adták Álmos vezérnek. blachok és a rómaiak pásztorai lakják. évi adóul tízezer márkát fizessenek. huszonöt tevét és ezer ökröt. hogy vezéreik és előkelőik fiaikat túszul adják. Hasonlóképpen az oroszok közül szintén sokan Álmos vezérhez csatlakoztak. és Ladomér városát önként megnyitották neki. hogy Halics földjét elhagyva. tudniillik a kievi és szuszdali. Et. azt pogány módra hitet téve. És dicsérték nekik Pannónia földjét. az oroszok vezéreinek kérelmét teljesítették. Akkor ez a hét kun vezér feleségestül. úgy küldötte vissza az oroszok követeit. ezenfelül pedig élelmiszert. végül sok más ajándékot. s békét kötöttek velük. továbbá száz kun fiút. Midőn ezt Halics vezére meghallotta. hiszen éppen most is a rómaiak legelnek Magyarország javaiból. De már elég is ebből! A KUNOK HÉT VEZÉRE Álmos vezér meg főemberei tanácsot tartván. hogy ott nagyon nevezetes forrásvizek ömlenek össze: a Duna. Edömén.és mókusprémet. hogy az a rómaiak legelője. gyermekestül meg ezenkívül is nagy sokasággal kész volt Pannóniába jönni. továbbá a kun vezérek rokonságukkal meg férfi. a Tisza és pompás halakban bővelkedő egyéb nevezetes források.tartván.és nőcselédeikkel egyetemben kivonultak Kievből. töméntelen hölgymenyét. Akkor az orosz vezérek. lába elé borulva önként meghódoltak Álmos vezérnek ezekkel a szavakkal: „A mai naptól fogva legvégső nemzedékünkig urunkká és parancsolónkká választunk. valamint negyven teherhordó tevét. és velük együtt tízezer márkát küldöttek. hogy a málhájukat vigye. és ahová a szerencséd visz. ugyan nem önkéntesen. A ladoméri vezér és főemberei pedig különféle drága ajándékokkal az ország határáig elébe mentek Álmos vezérnek. amelyet az oroszok irányában tanúsított. továbbá háromszáz paripát felnyergelve és fékkel felszerelve. Akkor a fent nevezett kun vezérek.” És amit szóval mondottak Álmos vezérnek. amely előbb Attila király földje volt. Bors apja Böngér. És joggal mondhatták Pannónia földjéről. Az orosz vezérek. Örsur apja Ócsád. Azt a földet . végül számtalan más ajándékot adott a vezérnek és főembereinek egyaránt. hogy milyen szerfölött jó. s ott pihenőhelyet választott magának és övéinek. minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek. hogy székeikből el ne űzzék őket. s a kievi oroszok kalauzolása mellett Ladomér városához értek.mondták . mivel a nyájaik Pannónia földjén legeltek. Pannónia földjére vonuljanak. ruhát és más szükségeset.

amint az urukkal szemben illendő. Bulgária vezére. Akkor Halics vezére elrendelte. úgy. Midőn pedig oda megérkeztek. Doboka fia Csanád. kezesül adták fiaikat. számtalan ajándékkal együtt. rokonságukkal meg férfi. Csanádnak az említett király a jószolgálatért feleséget adott. egy bizonyos Galad nevű vezér. Ugyanis azt mondták nekik. és neki adományozta Ajtony várát összes tartozékaival egyetemben. a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta el.különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván. és a földet kimondhatatlanul megkedvelték. Egyszersmind magasztalták nekik a föld termékeny- 9 . hogy a Havason túl nyugat felé.amint fentebb említettük . a szlovének pedig megérkezésükről értesülve. és rajta igen nevezetes források ömlenek egybe. kinek az unokáját a magyarok MénMarótnak mondták. megajánlva neki mindent. foglalta el a kunok segítségével. amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el. a hungi részekre szálltak. hogy a székükből el ne kergessék őket. amint hát szokásuk a jó uraknak híveiket megajándékozni. mint a szolgák szoktak a maguk urának. Ennek a várnak most is Csanád a neve. mégpedig azért. Tisza. S jóllehet Salán vezér emberei voltak. negyven napot töltöttek. akiknek a fiai kezességben voltak. akkor Halics vezére és többi társai. hogy Álmos vezér Attila király nemzetségéből származik. fékestül. azzal a kérelemmel folyamodtak Álmos vezérhez és nemeseihez. Pannónia földjére szálljanak le. Ott aztán. aki Bodony várából jött. Akkor a hét fejedelmi személy. Nagy Kán. Munkácsnak nevezték el azért. hogy fáradalmaikat kipihenjék. amely a Duna-Tisza közén terült el. Azt a földet végül. Mikor aztán Álmos vezér egy hónapja tartott pihenőt Halicsban. amelyet maguknak annyira áhítottak. amely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfon-erdő közé esik. hozzá még mondták . továbbá háromezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek. Az ő ivadékából született Ajtony. Salán vezér őse foglalta el az oroszok és lengyelek határáig. sőt minden katonájának is.a neve: Duna.ez a föld előbb Attila király földje volt. Körös. azt a helyet. és ott telepítették le a pásztoraikat. Egyszersmind összes barmaikat megrakatta élelemmel meg más szükségessel. Azt a földet pedig. A föld lakosai. s lakosokul szlovéneket meg bolgárokat tett oda. mivel hallották. a király unoka-fitestvére Maros melletti várában megölt. mert több asszonya volt. melyeknek . Vág. ezt a földet az a népség lakta.és nőcselédeikkel egyetemben az oroszok tanácsára és segítségével útra keltek Pannónia földjére. De elég ebből! MIKÉPPEN JÖTTEK BE PANNÓNIÁBA? Álmos vezér és főemberei pedig elfogadván az oroszok tanácsát. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. Maros. s enni való szarvasmarhát szintén igen sokat adott ajándékba. mivelhogy az említett királynak minden dologban ellenszegült. kinek a nevét fentebb soroltuk el. mint a saját urát. akit aztán jóval később. Az ő halála után a római fejedelmek foglalták el Pannónia földjét egészen a Dunáig. mint fentebb mondottuk. és az a hét kun vezér. minthogy az orosz vezérek. hogy kétezer nyilas és háromezer paraszt járjon előttük s a Havas-erdőn át a hungi határig utat készítsen nekik. igen biztos békét kötöttek velük. és önként meghódoltak Álmos vezérnek. ami csak a megélhetéshez szükséges. szörnyen megijedtek. akit hétmagyarnak mondanak. Ilyen félelem és rettegés fogta el a föld lakosait. Szent István király idejében. Temes és több más. úgy látta vendégül. fáradsággal jutottak el arra a földre. Azt a földet továbbá. amelyet kozárnak mondanak. mivel igen nagy munkával. S így a Havas-erdőn áthaladva. mégis nagy tisztelettel és félelemmel szolgáltak Álmos vezérnek. Kedvében is jártak a vezérnek meg főembereinek. azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. hogy az a föld szerfölött jó. amelyet először foglaltak el.

és elbeszélték. és négy napig tartó lakomát csaptak. hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam: s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették. hogy gonosz cselekedeteiket tegyék jóvá. Salán. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének. ami történt. és amit az meghagyott. Azonfelül azt kérem a vezéretektől. tudtára adták. De mégis én. hogy küldjön nekem a maga jóvoltából két korsót tele Duna vizével és egy nyalábot Alpár homokjának a füvéből. bilincsbe verve Hung várába vezettette. akiket ott talált. Salán vezér őse. és másnap eljutottak Árpád vezérhez. hanem vezéreteknek. hogy megmenekült. kik is hát ők. Salánnak a barátsága kedvéért kérek a marháim miatt a magam jussából egy részecskét. és mindjárt azon a helyen felakasztották. mert különben ő maga kerekedik fel a görögök és bolgárok segítségével. és honnan jöttek. nem ugyan azért. hogy Attila király halála után Nagy Kán. nem gőggel. a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be. mindenféle vad bőségét. összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén. hanem tisztességgel válaszolta neki a következőket: „Az én ősapámé. a vezér és övéi látták a föld termékenységét. mintha a görögöktől vagy bolgároktól félnék. HUNG VÁRA Akkor Álmos vezér és főemberei ezek hallatára módfelett felvidultak. hogy őket magukat. Salán vezér küldöttei Zemplén várának menve átkeltek a Bodrog folyón. Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába. A vezér katonái űzőbe véve őt. a várnak Laborc nevű ispánja . Árpádot. vajon édesebb-e Alpár homokjának a füve a szcítiai tájaknak. a görögök császárának tanácsára és segítségével miképpen foglalta el azt a földet. az egész földet. miképpen bánik velük és övéikkel. és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon. amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig. hogy megtapasztalhassam. hogy elfoglalják azt. és Zemplén vára felé sietett. még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát. Harmadnap pedig Árpád vezért uruk nevében köszöntötték. meg minő hatalma van neki körös-körül a szomszédaik felett. Hanem bolgár szokás szerint követeket küldve elkezdett fenyegetőzni: Árpádot csúfondárosan Hungvária vezéreként üdvözölte.ségét. meg azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül. és a Bodrog folyón semmi esetre át ne merjenek jönni. továbbá hogy most a vezérük. minden lakójával együtt elfoglalta. miképpen telepítették Bulgária földjéről az oroszok határára. harmadnapra harccal bevette. Árpád vezér meghallgatván a dölyfös Salán vezér követségét. aki hazájába visszajutva hirdethesse az örömöt. és gonosz cselekedetüket megtorolva. Attól a naptól kezdve ezt a folyót az ő nevéről Laborcnak hívták. midőn mindezt. Elmondták azt is. és Salán vezér katonáit. hogy nem bírok velük szembeszállani. ami most az uratoké. azaz 10 . a nagy hatalmú Attila királyé volt a Duna-Tisza közén elterülő föld egészen a bolgárok határáig. Salán vezér futva elmenekült embereitől meghallotta. Végre pedig. hogy ilyen dolgokat mertek elkövetni. kezet nem merészelt emelni. és nagy csodálkozásba kezdett. a szlovéneket. tudniillik a Sajó folyóig elterülő földet.az ispánt az ottlakók nyelvén dukának mondták . egy folyó mellett elfogták. falait lerombolta. Borsova várát ostrom alá fogta. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén. aki Bulgáriából jött. embereit gúnyosan hungvárusoknak nevezte. Egyúttal megüzente nekik. és Hung várához lovagoltak. Mialatt több napon át ott időztek. alig ereszt el majd közülük csak egyet is. ÁRPÁD VEZÉR Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit.futóra fogta a dolgot.

pogány szokás szerint. Árpád vezérnek. a társai most elbocsátották. Hosszú idő múltán ugyancsak ezen a helyen temették el pogány módra magát Ketelt meg a fiát. az ő ivadéka Szár László fiának. KOMÁROM VÁRA Árpád vezér küldöttei pedig: Ete apja Ond. A három úr a hegy csúcsáról. S így átjutottak a Bodrog folyón. és mindjárt azon a helyen. és azt Komáromnak nevezte. s ő katonáival együtt visszatért Árpád vezérhez. Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben. Tarcal. s közölték vele Árpád vezér üzenetét. mivel az orosz vezér leánya volt. mert a királyoknak alkalmas volt vadászat céljára. és ezzel megszerezvén jóakaratukat. aki merész ember volt és megállta helyét a harcban. a víz árjában Ketel lova megbotlott. tizenkét tevét meg tizenkét kun fiút. De nemcsak ezt kapta Ketel. a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. továbbá tizenkét hölgymenyétprémet. Tarcalt. Ez meg is történt. körös-körül megszemlélte a földet. Itt utóbb Ketel fia Alaptolma várat épített. sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. ott közelebb lehetett a szülőföldjéhez. útközben átúsztatták a Bodrog folyót azon a helyen. mikor látta az ajándékokat. a Bodrog folyó mellett lovagoltak. meghagyta nekik. hogy vizsgálja meg a föld minőségét. hanem jóval többet. ahol ebbe a Sátorhalomról lefutó folyócska beleömlik. TARCAL HEGYE Ekkor Ond. Aztán Árpád vezér tanácsot tartván szintén elküldötte követeit Salán vezérhez. Azt a földet is. a Tisza mellett. akinek a maga személyében magva szakadt. Harmadiknak küldtek még egy igen serény vitézt. amelyet most Ketelpatakának hívnak. Azonban András király Ketel utódaitól cserébe megszerezte azt a helyet. A másik kettőt maga mögött hagyva. majd udvarába való megérkezésük után másnap átnyújtották neki a magukkal hozott ajándékokat.” S miután így tudtukra adta üzenetét. kémlelés végett. egy kövér lovat ölve le. a vezérének pedig tizenkét nagyon ügyes orosz leányt. hogy menjenek haza. és a Duna vize vajon jobb-e a Don vizénél. Ennek a várnak a szolgálatára odaadta mind a magával hozott. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve mostanáig Tarcal hegyének nevezték. Azt a folyót ezért Ketel társai tréfából Ketelpatakának nevezték el. Ketel meg Tarcal. de miközben az említett folyócskán keltek át nagy vígan. mind pedig a vezértől nyert népnek a kétharmadát. Salán vezér. Tolmát. Árpád nevében üdvözölték őt. Tudniillik ez. Tarcalt. nagy áldomást csapott. azonkívül pedig félt a német császár jöttétől is. mégpedig két ok miatt: először. Alaptolma apja Ketel és Tarcal kun vitéz. és gyors lovaglással harmadnap megtalálták Salán vezért Alpár várában. hogy neki a föld alkalmas voltáról hírt adjon. másodszor meg. ameddig csak a szem ellát. A küldöttek voltak ebben a követségben az előkelőbb személyek közül Ete apja Ond. amint majd lentebb beszélünk róla. több mindennel gazdagon megajándékozta őket. majd mintha pályadíjért futottak volna. mivel Árpád vezér egész Pannónia meghódítása után hűséges szolgálatáért nagy földet adott neki a Duna mellett ott. mert szeretett azokon a tájakon lakni a felesége. s küldött neki tizenkét fehér lovat. a másik meg Alaptolma apja Ketel.Dentü-mogyernak a füvénél. miután az erdőn áthaladtak. Ond és Ketel pedig továbbindultak Tarcal hegyéről. és meghallgatta a maga embereinek meg amazoknak is a követ11 . kimondhatatlanul meg is szerette azt. ahol a Vág folyó beletorkollik. hogy majd Péter király vérének megbosszulása végett betör Magyarországra. tizenkét nyestbőrt és tizenkét aranyos köntöst. s ő elmerülve társai segítségével is csak alig bírt a halálból kimenekülni. András királynak az idejéig birtokolta. s hamarabb visszafordulva adjon hírt urának.

és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein. Aztán Árpád vezér és összes főemberei egész cselédségükkel együtt dolgukat félbehagyták. amint előbb Salán titeli vezérnek. Attila királynak a jussából engedjen át neki a Szamos folyótól a nyíri határig és a meszesi kapuig terjedő földet. Azonfelül átengedve a Sajó folyóig terjedő földet lakosaival egyetemben. hogy térjenek haza a béke hírével. A fent említett Tarcal pedig Árpád vezér kegyelméből annak a hegynek a lábánál kapott nagy földet. Tizednap pedig Ond és Ketel. mégpedig a Sajó folyóig és a Sóvárig. Bors pedig. s a Tarcal hegyén túl ütöttek tábort a Takta vize mellett elterülő mezőn. és egészen reá bízta. miután elbocsátották. jó szerencsével nekivágott a dolognak. hogy ősapjának. ezt az a nép Borsodnak hívta azért. Árpád vezér küldötteit kegyesen fogadta és gazdagon megajándékozta. és értesítették. hogy a földet összes lakosaival együtt megkapta adományban Árpád vezér. és Salán vezér követeit gazdagon megajándékozva elbocsátotta. hogy annak a résznek viselje gondját. Elküldte neki ajándékait is. Abban a követségben két igen serény vitéz volt a küldött: 12 . és kunyhókat építve pihenőre tértek. Erről a hegyről látták.jelentését. egyszersmind ugyanazon a helyen földvárat emelt. egyszersmind Árpád kívánságait szintén teljesítette. mivel pedig nagyon megszerették. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette. Velük Salán vezér Árpád vezérnek különféle ajándékokon kívül nevetni való tréfaképpen küldött még két korsót tele a Duna vizével meg egy nyalábot Alpár homokjának a java füvéből. hogy szemlélje meg az ország határait. SZERENCSE Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából. egészen a Szerencse hegyéig. Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. attól a naptól egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják a helyet. s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé. BORSOD Mikor így gyökeret vertek. ahol a Bodrog a Tiszába ömlik. amely most a jelenben a Hímesudvar nevet viseli. A BIHARI VEZÉR Néhány nap múlva Árpád vezér nemesei tanácsa szerint követeket küldött Bihar várába MénMarót vezérhez. Erre Ond és Ketel hamarosan megjöttek Árpád vezérhez Salán vezér követeivel együtt. Azután Árpád megerősítette a békét. mivel kicsiny volt. a küldött ajándékokat átnyújtották. Több napig maradtak ott. hogy milyen az a hely. s ezalatt minden szomszédságukba eső helyet meghódítottak. Emiatt szertelen vígság támadt Árpád vezér udvarában. és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett. a saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme. továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig. hazakészültek. úgy nevezték el. Ugyanott a Takta mellett és az erdők alján Árpád vezér különböző helyeken sok földet adott lakosaival együtt Ednek meg Edöménnek. és ezek utódai Isten kegyelméből még most is érdemesek a földek birtoklására. és azt kérte tőle. Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait. aztán visszatért Árpád vezérhez. hogy a nevének latinul amabilis. szerfölött megörült. és három napon át nagy lakomát csaptak. midőn Salán vezértől megkapták az engedelmet.

ameddig élünk. amelyet lábatok tapod. mivel hallották. Ámde azt a földet. hogy Árpád apja. a fent nevezett földet követelték. Majd tábort ütöttek azon a helyen. haragra lobbantak. a konstantinápolyi császárnak a kegyelmes jóvoltából senki sem bírja kiragadni azt az én kezemből. majd több mindennel gazdagon megajándékozván. hogy Salán vezér igen nagy földet adott át neki. amint mondják. Az Isten Álmos vezéren és fián. Aztán megállapodtak abban. mint különben a többiek is. Mén-Marót vezér kegyesen fogadta őket. Árpád vezér követei. csak hogy bajuk ne legyen. akik aztán Mén-Maróthoz jutva cselekedeteiket hírül vitték. ha azt üzente is. Ezek ugyanis igen nevezetes nemzetségű emberek voltak. Ezek hallatára oly nagy rémület szállotta meg Mén-Marótot. Midőn megérkeztek. Hungária vezérének. azéból. mint barátnak barátja iránt. És szavai nem zavarják meg lelkünket. és birtokolják mindmáig. akiktől a Maglód-nemzetség származik. Ugyanis félt tőlük szinte az egész népség. midőn Árpád vezér elengedte őket. mindenben. semmiképpen oda nem engedjük. Árpád. Végre pedig értésére adva Árpád vezér üzenetét. Árpád vezér és nemesei pedig. apja Horkának és nagyapja Gyulának meg Zombornak. Árpádon jól valóra váltotta a jövendölést. és a Tiszát úgy úsztatták át a ládi révnél. továbbá Tétény. a ti uratoknak! Tudjuk. Ezek. hogy semmiféle ellenség sem szállt szembe velük. akit Isten ostorának hívtak. hogy nem merte a kezét mozdítani. melyet kegyelmünktől kért. de most uramnak. nem kicsiny sereggel nekiindultak. Másnap pedig a Tisza mentén a Szamos folyó felé kezdtek lovagolni. Tudniillik az ottlakók mindnyájan kimondhatatlanul rettegtek tőlük. Attila király nemzetségéből származott. mi a kötelességünk. vagy jóindulatból. megadta nekik az engedelmet a visszatérésre. Árpád vezérnek. sebes lovaglással urukhoz siettek. akik Szcítiából kijöttek. Midőn innen továbbmenve Bihar várába értek. amit tagadnak. előadták Mén-Marót üzenetét uruknak. amelyet Mózes próféta Izrael fiairól zengett imigyen: „És a hely.” S miután ezt elmondotta. Attila ugyan erőszakkal elragadta ezt a földet az én ősapámtól. Árpádnak és nemeseinek a kegyelméből. harmadnap meghagyta nekik. ami csak kell neki. MIKÉPPEN MENTEK BIHAR ELLEN? Árpád vezér küldöttei: Ösbő meg Velek a Tisza folyón a Lúcrévnél átúsztattak. Ott annak a földnek a lakói majdnem mind önként meghódoltak előttük. és sok mindennel híjával van. akitől a Csák-nemzetség származik. és lábukhoz borulva fiaikat kezesül adták. hogy ő Attila király nemzetségéből származik. 13 . hogy menjen Lél apja Tas. mert hiszen jövevény ember. Álmos vezér. Mén-Marót vezért üdvözölték. hogy térjenek haza. nemeseikkel együtt tapodtak. De mi sem jóindulatból. ahol most Szabolcs van. azonban előlük elfutva alig menekültek meg csak néhányan. Ezért aztán senki sem hitte. és átnyújtották neki az ajándékokat. Előd fia Szabolcs. az ő maradékaik birtokolták. Akkor Ösbő meg Velek. hogy hadat küldenek ellene. akinek ivadékából származik Torda püspök. Azonban válaszképpen ezt mondta nekik: „Mondjátok meg Árpádnak. és rögtön úgy rendelkeztek. Azt is méltatlankodva fogadtuk. vagy félelemből. noha azt a saját jussának mondja is. és Álmos vezért sok-sok néppel követték. mikor ezt meghallották. hogy másképpen élhessen mint csak Álmos vezér fiának. Tehát a legtöbben önként hódoltak meg nekik. amelyet Álmos vezér és fia. a tiétek leszen!” Hiszen attól a naptól fogva mindazon helyet. sem félelemből nem engedünk át neki még egy marok földet sem.Szalók apja Ösbő meg Velek. melyeket vezérük küldött.

Azután ez az említett három férfiú összes tetteit biztos hírvivőkkel megüzente Árpád vezérnek és főembereinek. s közben senki sem emelte rájuk a kezét.utóbbi a Lél apja . Tas és Tétény tanácsot tartva elhatározták. Árpád vezérnek meghódolt nép kérésére a Nyír és a Tisza között vásárt rendelt. katonákkal megrakva a várat hátrahagyták. Ennek a vásárhelynek a maga nevét adta.társainak közös tanácsa szerint is . most pedig Sárvárnak hívnak. Szabolcshoz és Tashoz. Zilahról tovább menve a meszesi részekhez ért. és a Sajó folyó mellett ütöttek tábort. Azután pedig Szabolcs és Tas innen továbbindulva Szatmár váráig jutott. Így felfelé haladva Zilahig jutottak. hogy Árpád vezér országának a határa a meszesi kapuban lesz. s igen erős földvárat építtetett. Miután a lakosok fiait túszul összeszedték. Tehát a föld lakói parancsolatukra kőkapukat építettek. úgyhogy mindmostanáig Tas vásárának hívják. kiokoskodta. sok népet gyűjtött össze. Mikor ez Árpád vezérnek és főjobbágyainak értésükre esett. Szabolcs meg társai az egész sereget kettéosztották úgy. hogy az egyik rész a Szamos folyó mellett haladjon. Majd Szabolcs meg társai a föld lakóiból sokat ahhoz a várhoz szolgálónépül rendeltek.a sereg felével a Tisza partján indult el. Mén-Marót vezér katonáit. mivel Mén-Marót vezér és övéi velük szemben harcba szállani nem mertek. nagyon megörültek. a lakosok fiait pedig túszul összeszedték. különféle ajándékokat adtak. milyen is az. Negyednap a várba hatolva. Egyszersmint aztán a hírre Árpád vezér és övéi kivonultak Szerencsből. akiket ottkaphattak. kik az örömhírt hozták. Akkor Tétény meg a fia. A várat katonákkal megrakva otthagyták.összegyűjtve ott a köznépet. és ledöntött fákból nagy gyepűgátakat emeltek az ország határán. és lakomát csapva mindegyikük eldicsekedett a maga győzelmével. Ott a lápok alatt Tas. Árpád vezér és főemberei a vígságnak ilyen okáért az egész héten át ünnepet ülve lakmároztak. Horka. Midőn viszontlátták egymást. amelyet most Sárvárnak mondanak.SZABOLCS Akkor Szabolcs. Tehát . Lél apja. vele aztán nagy árkot ásatott. s midőn látta. hogy ez a nagy öröm beteljesedett. s majdnem minden nap megittasodtak amiatt. vasbilincsre verték és undok tömlöcfenékre vetették. Háromnapos megszállás és harc után győzelmet arattak. a nyíri részeken átlovagolva. Ezt most Szabolcs várának hívják. a Tiszától egészen a Hernád vizéig. Pogány módra áldomást csaptak. szerfölött megörültek. maguk meg továbbindultak a meszesi kapukhoz. megtekintett egy helyet a Tisza mellett. és igen erős várat építtetett földből. ez a fölötte bölcs férfiú. és az ottani népet hódoltatva vonult a Szamos folyó felé arra a helyre. 14 . Reggel pedig Szabolcs. hanem a Körös folyót kezdték őrizni. Akkor Tas az urának. nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omsó-érig. Miután egy Ekölcs nevű igen nemes vitéz alatt katonákat hagytak ott. hogy erősségénél fogva várépítésre való. akiket most várnépeknek neveznek. Szabolcs és Tas . amelyet először Tas várának neveztek. nagy árkot ásatott. nekikészültek. és azoknak. hogy majd továbbmennek. Horka. A NYÍR Tétény pedig meg a fia. a másik meg a nyíri részeken.

urának. Szabolcs és Tétény látták. Mikor megérkezett. követeket küldött Árpád vezérhez.” De elég ebből! Midőn Agmánd apa. akkor mértéktelen dicsőségre tettek szert annak a földnek a lakosai fölött. tudomást szerzett az ott lakóktól az erdőntúli föld jóságáról. Amilyen fortélyos ember volt Tétény. ApafarkasAgmánd apát. és megadta neki az engedelmet arra. Ugyanis az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta. mivel a kunok és a besenyők sokat bántják őket. s annak a földnek az aranya a legjobb. AZ ERDŐNTÚLI FÖLD Már huzamosabb ideje tartózkodtak ott. nekiindult az erdőkön túlra kelet felé Gyalú blak vezér ellen.TAS. s ezeknek a nevét és minden hasznát is felsorolta: hogy fövenyükben aranyat gyűjtenek.ha lehetséges . Mégpedig azért. a vezérük. s azalatt az ország határszéleit hatalmas gátakkal megerősítették. ha a kisebbik Gyula a két fiával. hogy az Isten nagy győzelmet adott nekik. Tétény szándékát javallotta. Jövetelét hallva pedig Gyalú. az erdőntúli vezér összegyűjtötte seregét. hogy az erdőkön túl mehessen és Gyalú vezér ellen harcolhasson. sőt tovább is birtokolta volna. urának sokat beszélt a föld jóságáról. ez az igen okos ember. hogy . és nagy gyorsan visszatért urához. több napig ott maradtak. SZABOLCS ÉS TÉTÉNY DIADALA Midőn Tas. akik helyt mernének állani a magyarok merészségével szemben. Ekkor Tétény. a föld jóságát és termékenységét. kiküldött egy furfangos embert. csak íj és nyíl. Tétény kéme. amint ez majd a következőkben szóba kerül. ahol valami Gyalú nevű blak uralkodott. TÉTÉNY OKOSSÁGA Az említett Tétény. hogy loppal bejárva vizsgálja meg neki az erdőntúli föld minőségét és termékenységét. mivel blaszok és szlovének. Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni. hogy miféle lakosai vannak. HOGYAN MENTEK GYALÚ ELLEN Mikor Tétény értesült a föld jóságáról. áhítozni kezdett azután. hogy az erdőkön túl menjen és Gyalú ellen harcoljon. róka módra körözve. meg hogy ott sót ásnak. S ez meg is történt később. aztán arról. és hozzá még jó nevet is nyertek. ahol már senki emberfiával nem találkoztak. és engedelmet kért. Előadta. aztán fegyverük sincsen más. de meg nincsenek körülötte jó vitézek sem. Mikor ezt Tétény a követtől meghallotta. maga is csak kevéssé állja a próbát. meg azt is. Ugyanis Tétény a maga emberségéből akart magának hírnevet és földet szerezni. mint ahogy a regöseink mondják: „Maguknak ők mind helyet szereztek. végül azért is.gondolta -.amennyire csak az emberi látás bírja kifürkészte. Horka apja. hogy azt a földet igen-igen jó folyók öntözik. továbbá annak lakosait . Gyalú. és nagy 15 . S mikor olyan helyre értek. és hátrahagyva társait. kimondhatatlanul megszerette azt. és nem cselekedett volna mindig a szent király ellenére. felkészült vitézeivel együtt. Árpád vezérnek a kegyelméből megszerzi magának és utódainak az erdőntúli földet. háborúra kel majd azokkal. Ha lehet . és annak a földnek majdnem az egész népét meghódították uruk számára. Árpád vezér pedig tanácsot tartván. hogy annak a földnek a lakosai az egész világon a leghitványabb emberek.

hogy Mén-Marót ellen harcoljanak. hogy a meszesi kapuknál feltartóztassa. Horka apját. aztán még sok mindent cselekedett Szent István király ellenére. hogy átkeljenek. azonban Gyalú vezér katonái maradtak alul. és csak a folyó választotta el őket. és urukká választották Tétényt. egy napra rá az apró halmoknál ütöttek tábort. s megakadályozták. miután az egész nép meghódolt a Szamos folyótól a Körösig. Tétény vitézei merészen futtatva nyomába szegődtek. mindkét csapat egyszerre bocsátkozott harcba. Innen pedig a Túr folyó mentén a Tiszához értek. Midőn Árpád vezér meghallotta. Mikor vezérük. s a Szerep-mocsárhoz értek. GYALÚ HALÁLA Reggelre kelve hajnal előtt Tétény két részre osztotta seregét. Sőt maga Mén-Marót vezér sem igen akart ellenük vonulni. MÉN-MARÓT VEZÉR Tas és Szabolcs a győzelem után visszafordultak Árpád vezérhez. Zombornak pedig a fia a kisebbik Gyula. és senki sem merte a kezét emelni ellenük. A helyen. Ott még egy Ohat nevű kun katonának Árpád vezér jóváhagyásával nagy földet szereztek. Gyalú látta ezt. hogy majd ott tartóztatja fel a magyarokat nyilasaival. kinek az idejében Szent István uralma alá vetette az erdőntúli földet. és a Kapuspatak mellett megölték. hogy életét megmentse. Mégpedig. Azután útjukat folytatva Szeghalomhoz jutottak. minthogy a hitben hiú volt s keresztény lenni átallott. Gyalú vezérnek az volt a szándéka. s közülük sokan elestek. hogy örvendetes szerencséjüket jelentsék. s a Dorogma-révnél átkeltek rajta. Horkáé meg Gyula és Zombor. S attól a naptól kezdve hívták azt a helyet Esküllőnek azért. sőt a Tisza folyón is már 16 . Heves küzdelem kerekedett. noha az anyja rokonságához tartozott. sokan pedig fogságba jutottak. sőt már a Dorogma-réven egész hadukkal átkeltek. Mikor a föld lakosai látták uruk halálát. de Mén-Marót katonái odajöttek. Az egyik részt kissé felfelé küldte. ivadéka meg egészen Szent István király idejéig tartotta meg. Ez így is történt. jelentették neki az örömhírt. Mind a két sereg összekerült ott. Ezek meg is jöttek Árpád vezérhez. Azonban Tétény egy nap alatt áthaladva az erdőn. hogy Szabolcs meg Tas seregükkel egyetemben épen és sértetlenül visszatértek. kevesedmagával futásnak eredt. Tétény pedig onnantól fogva békével és szerencsével birtokolta ezt a földet. melyet Esküllőnek mondanak. mert ott esküdtek. mivel átkelésük könnyen ment. Bolya és Bonyha apja.sebesen elébe nyargalt. Nekiindulva lefelé jöttek egy Omsóér nevű víz mellett. melyet ivadékai mostanáig birtokolnak. önként békejobbot nyújtottak. hanem inkább útrakészült Görögországba. s egész életén át börtönben tartotta. az Almás vizéhez ért. VISSZAÉRKEZÉSÜK Midőn a Tisza folyón átkeltek. Továbblovagolva tehát. Sarolt Szent István királynak az anyja volt. Gyulának volt két leánya: egyiket Karoldnak. De miközben a Szamos folyó mellett fekvő vára felé sietve menekült. előreküldték hírvivőiket Árpád vezérhez azzal. Magát Gyulát ekkor megkötözve Magyarországra hozta. itt át akartak kelni a Körösön. hogy a folyón átkelve majd Gyalú katonáinak a meglepetésére avatkozzék bele a harcba. esküvel erősítették meg hűségüket. Tétény fia lett Horka. másikat Saroltnak hívták. hogy Tas meg Szabolcs egész hadukkal együtt épen és sértetlenül visszatértek.

Mikor Tas és Szabolcs be akartak vonulni a vezér udvarába. Pata. ÖRSÚR VÁRA ÉS AZ EGER VIZE Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak. hogy értésére adják . Szabolcs meg Tétény győzelmét. Bors a maga várával. és sikeres követjárásuk hallatára nagy öröm támadt a vezér udvarában. Hasonlóképpen a vezérek szintén különböző ajándékokat nyújtottak át Árpád vezérnek. amelyet most Miskolcnak hívnak. Örsúr apjának.Tas. Aztán . amelyet most Örsúr várának hívnak. Árpád vezér tisztességgel fogadta őket. s mikor ők Alpár homokján megtalálták Salán vezért. nagy lakomát csapott. melyet most Kácsnak mondanak. azonkívül odaadta neki azt a várat. Azután útjukat folytatva elérték a Zagyva folyót. s meghódították annak a földnek minden lakóját a Köröstől a Zagyva folyóig meg a Szepes-erdőig. SALÁN VEZÉR Árpád vezér és nemesei néhány nap elteltével tanácsot tartottak. Tudniillik elküldték Etet és Vajtát. Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig. majd a Zagyva folyóig terjedő földet követelték tőle. ennek a folyónak a partján tábort ütöttek a Tiszától egészen a Mátra-erdőig. visszatértek urukhoz. egyszersmind kérjék tőle a Zagyva folyóig elterülő földet. A vezér még ott Böngérnek. amelyen a vezér számára leveles színt vertek. melyet Győrnek mondanak. s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve. Táboruk az Ostoros-pataktól egészen Poroszló váráig húzódott. s egy hónapig maradtak ott. Kunyhókat készítve több napig ott maradtak. Ez így is történt. s beszolgáltatták neki a lakosok kezességbe adott fiait is. később várat épített. s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen. 17 .mintha biz annak ez örömére szolgálna . s így nagy örvendezés közepette fogadta őket. Színhalomnak nevezték el. s az öröm hírhozóinak különféle ajándékokat adott. és sok ajándékot adott nekik. ez összes vitézeit elébük küldötte. akit kegyességéért Abának hívtak. Örsúr. ahol a Hernád vize beleömlik. a követeknek meg különféle ajándékokat adott. Árpád vezér és övéi innen továbbmenve eljutottak az Eger vizéig. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is.majdnem minden nap a maga asztalánál látta őket vendégül. Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben.átkeltek. egészen a Tiszáig és Emődig. hogy híveiket szeretik . Salán vezér ennek hallatára szörnyen megrettent. elsőben az örömhírt közölték vele. Ezt a várat Böngér fia. Mikor hetednapra Et és Vajta megkapták az elbocsátást.amint az már szokásuk a jó uraknak. A Héjő vize mellett ütöttek tábort. annak a folyónak a forrásánál várat épített. s azt a hegyet. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak. A vezér pedig elkezdett híveinek helységeket és nagy birtokokat adományozni. TÁVOZÁSUK SZERENCSRŐL Ezután a vezér és főemberei elhagyták Szerencset. és rémületében a követelt földet egészen a Zagyva vizéig átengedte Árpád vezérnek. ahol az unokájuk. a fiú aztán ott. és elküldötték követeiket Salán vezérhez. Borsoddal egy vármegyévé tette.

különböző ajándékokat osztogattak. Borsnak az érkezését. Innen pedig útjukat folytatva a Duna partján mentek. és ott az ország határán kőből meg fából is hatalmas erősségeket csinál. Szovárd. és a hegyormon lenyilazta. valamint Huba meg egész seregük átkelt az Ipoly folyón a Duna mellett. a fejedelmi személyek egyikét. Attila király ivadékából származott. mégpedig leginkább azért féltek tőlük. akik előbb Salán vezér alattvalói voltak. és kőből igen nagy erősséget építtetett. és senki sem mert kezet emelni rájuk. Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. félt tőlük minden ember. harc nélkül Árpád vezér hatalma alá vonták. hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki.NÓGRÁD ÉS NYITRA VÁRA Ugyanabban az időben Árpád vezér. majd a Verőce vizén átkelve tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett. s előbb a Hangony vize mentén lovagolt. majd ezen a folyón átkelt a Sajó folyó mellett. Ez a három úr. kezesül kapott fiaikat pedig többféle ajándékkal egyetemben Árpád vezérhez küldötték. Hülek fiai. mikor látták. hogy a csehek vagy lengyelek lopás vagy rablás végett valamikor be ne jöhessenek az országba. s az örömhír hozóinak sok ajándékot adtak. hogy vitézei jóvoltából ilyen nagy dicsőségre és bátorságos állapotra tett szert. mintha már régen uraik lettek volna. Mikor negyednapra Bors erős csapatával megérkezett hozzájuk. S olyan nagy félelemmel meg rettegéssel szolgáltak nekik. hogy Álmos vezér fia. miután megkapta az engedelmet Árpád vezértől. hogy az a sok nép minden háború nélkül meghódolt nekik. Innen Gömör várának részein át vonultak tovább. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet. és a Várad nevű földvár mellett elterülő mezőn ütöttek tábort. nagy lakomát csaptak. 18 . Akkor az összes szlovének. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette. Kadocsa meg Huba. amelyet Pásztónak mondanak. három napig maradtak ott. Másnap a Garam folyón mentek át. sok katonát hadba küldött. Innen csapataival egészen a Zólyom-erdőig nyomult. a Galga vizéhez értek. Ezt a várat elfoglalva. tanácsot tartván. És mivel az isteni kegyelem volt velük. egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá. annak a földnek összes lakosait félelem fogta el velük szemben. és a hozzájuk hű lakosok kérésére megállapodott abban. és várták Böngér fia. hogy várat épít ott. és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt. és eljutottak a Bolhád-hegyig. meg aztán Hubát. akit Árpád vezér nagy sereggel küldött nekik segítségül. úgyhogy Bors várának hívják. akik fiaikat kezesül adták. Akkor ez a négy úr egymás közt tanácsot tartott. Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának. annak a földnek a lakosai. egy szarvas futásnak eredt előttük. hogy a sereg harmada a föld lakosaival együtt a Zólyom-erdőbe megy. minthogy hallották. arról a helyről indult el. akinek leszármazottja az okos Szemere. Árpád vezér. A vezér és nemesei igen nagyon megörültek ezen. mikor látta. akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. majd a nógrádi részeken haladva. az a gondolata támadt. sőt hadjáratukra magukkal is vitték. sőt ha a szerencse szolgál. GARAM FOLYÓ ÉS BORS VÁRA Eközben Szovárd és Kadocsa. tőlük való féltükben önként meghódoltak nekik. és nekivágott a hegytetőknek. majd az előkelőbb lakosoknak. amelyet most Borsséd-Zólyom várának neveznek. s őket jó szóval. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak. Bors nagy sebesen űzőbe fogta. úgyhogy senki sem emelte a kezét rájuk. Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte.

nagyon megrémültek. Tudniillik Attila király halála után azt a földet.NYITRA VÁROSA Szovárd és Kadocsa. kiket hétmagyarnak mondanak. azzal a feladattal. hogy azok. észrevették. valamint a többi vitézek egészen a városig üldözték. Trencsén. a magyarok nyíllal lövöldözve sokat megöltek a csehek és szlovének közül. Másnap Szovárd. amely a Vág és a Garam között a Dunától egészen a Morva folyóig terül el. Mikor a szlovének és csehek. vajon harc nélkül eljuthatnak-e Nyitra városáig. mintha némák lettek volna. akit harmadnapja elfogtak. Másnap pedig kémül küldtek ki néhány embert. a Zsitva folyó mellett ütöttek tábort. Abban az időben pedig a csehek hercegének kegyelméből Zobor lett a Nyitrai vezér. hogy átkeljenek. ahol ez a Nyitrába szakad. Mivel pedig az Isten kegyelme járt előttük. Kadocsa meg Huba. akit merésznek ismertek. Ezeket Szovárd. Kadocsa és Huba hadaiknak sok-sok fegyveresével mindenféle módon hevesen ostromolni kezdték Nyitra városát. S azonnal hírül adták uruknak. Szovárd. Kadocsa és Huba át akart kelni a folyón. s hogy életüket megmentsék. hogy menjenek át a Nyitra folyón. hanem elfoglalták egytől egyig a váraikat is. nemcsak a lakosokat magukat hódították meg. hogy annak a vidéknek a lakói: szlovének és csehek a csehek hercegének a segítségével szembeszállanak velük. és számos ellenségnek a vérét ontották. nagy rettegve nyakrafőre bezárkóztak Nyitra városába. látták. akiket Szovárd és Kadocsa kiküldöttek. Mikor ezek igen gyorsan odaértek a Tormos-patakhoz. a vezért. és a Törzsök-erdőn túl. s ott felakasztották. egy magas hegyre hurcolták. látták. némelyeket megsebesítettek. úgyhogy a nemesek fiaikat mind túszul adták. minthogy efféle fegyvert sohasem láttak. és egyetlen hercegséggé tette. A VEZÉREK KÜLDÖTTE KÉMEK Midőn pedig azok a kémek. mikor látták a magyarok vakmerőségét. elfogták és őrizet alá vetették. és a nyílzáport már nem bírták tovább. mikor menekülés közben harcba bocsátkozott velük. megfutamodtak. melyeknek most is Sempte. Ezért azt a hegyet attól a naptól kezdve Zobor hegyének hívják. Majd 19 . ÁRPÁD VEZÉREINEK A HARCA Akkor ennek hallatára Zobor a csehek segítségével nagyszámú fegyveressel elébük vonult. Mikor mind a két sereg odaért a Nyitra folyóhoz. Galgóc. hogy a szlovének és csehek nem képesek nekik ellentállani. hogy harcba szálljon velük. valamint Huba Bors távoztával továbbvonultak Várad várából. Zobornak meg a vidék többi főembereinek. és semmiképpen nem engedték. akiket Zobor őrségre kirendelt. ilyen fegyvert használtak. A többiek meg a városba zárkózva úgy meglapultak. Azonban Zobor. és nézzék meg. Bolondóc és Bán a nevük. s közülük némelyeket megöltek. és néhányat közülük nyíllövéseikkel meg is öltek. másokat pedig foglyul ejtettek. de három napig az árvíz miatt semmiképpen nem tudtak átkelni. Zobort. a nyitrai vezér meg katonái igen soká küzdöttek ellenük. Majd haragjukban a tartomány vezérét. Zobort. a csehek hercege foglalta el. Az Isten nagy győzelmet adott nekik. S e tettük miatt félt tőlük annak a hazának minden embere. és azon föld valamennyi népe meghódolt nekik egész a Vág folyóig. háromszor rájuk nyilaztak. mert küzdelemmel behatoltak abba. Végre negyednap a csehek és az összes nyitrai szlovének. s Kadocsa lándzsájától megsebesítve összerogyott. Miközben soká küszködtek egymással.

és a Tetétlen-hegy mellett ütöttek tábort egészen a Tiszáig. amely Regensburg felől Görögországba folyik. Tehát tanácsot tartván övéivel. Mikor ezek megérkeztek. hogy a földjüket hagyja el. a magyarok országának határait Boronáig és Sárvárig tűzték ki. hordja el magát a bolgárok földjére. mikor megismerte a magyarok hatalmát és tetteit. Ő maga az. felállította a csatarendet. ahonnan ősapja idetelepedett a mi ősapánknak.” A követek ennek hallatára. aki csak azon a földön nem akart a hűségükre állani. hogy adjanak neki segítséget az Árpád magyar vezér ellen való küzdelemre. A győzelem után visszafordultak Árpád vezérhez. Kadocsa és Huba összes foglyaikkal együtt épen és sértetlenül megérkeztek Árpád vezérhez. hanem felnyergelt lovukat kézen tartva virrasztottak. amikor új emberekként megjelentünk itt. akinek a mindenség Istene volt a segítője. s azok ára fejében küldöttük a tizenkét fehér lovat meg a szóban volt többi mást. s így majd. Árpád vezér meg nemesei felbosszankodva. Árpád vezér és nemesei pedig az egész hadsereggel elindultak a Zagyva folyótól. a magunk pénzén szereztük meg akkor. Mikor Szovárd.miután a várakba őröket helyeztek el. amely a Duna és a Tisza között terül el. kik a bolgárok dölyféből Hung várától a hungárus nevet kaptátok. Ebben az örömében még Árpád vezér Hubát Nyitra és egyéb várak ispánjává tette. s induljon haza szülőföldjére. szomorú arccal Salán vezérhez siettek. követeket küldöttek Árpád vezérhez azzal a felszólítással. hogy hagyja el a mi földünket. Másnap pedig Salán vezér és nemesei tanácsot tartván. Árpád vezér nemeseinek tanácsára és kérelmére megeskette a nyitrai részekről hozott hűtleneket. azonkívül a Duna vizét. majd imigyen tüzelte vitézeit: „Szittyák. megrontsák a nyitrai határon lakó híveket is. Árpád vezér. egészen a Morva folyóig mentek. S mialatt a két sereg egymás közelében éjszakázott. Reggel pedig. SALÁN VEZÉR ELINDULÁSA ÁRPÁD VEZÉR ELLEN Salán vezér a görögök és bolgárok segédcsapataival együtt elindult Titelről. Ha pedig ezt meg nem teszi. miután megkapták az engedelmet. Hanem serényen és vitézül harcoljatok a görögök és bolgárok ellen. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. s mindenkit. A GÖRÖGÖK ÉS BOLGÁROK SEREGE Eközben Salán vezér. aztán különböző helyeken földeket adományozott nekik. Alpár homokjára érkeztek. felövezte fegyvereit. ha hazatérnek. egyik sem mert aludni egész éjjel. nagy öröm támadt a vezér udvarában. nehogy még hűtlenebbekké váljanak. és úgy féljünk a görögök 20 . Mikor ezek megérkeztek Árpád vezérhez. tudja meg. hogy egyszer csak haragra gyulladva őt űzik ki országából. mind a két fél készült a csatára. amelyet Titelnek mondanak. vasbilincsbe verve magukkal hurcoltak. követeit a görögök császárához meg a bolgárok vezéréhez küldötte. aki földje jóságát dicsérve egy nyaláb füvet küldött Alpár homokjáról és egy korsót a Duna vizéből. azon a helyen. s amilyen gyorsan csak szaladni tud. nagy öröm támadt a vezér udvarában. A görög császár és a bolgár vezér nagy hadsereget küldöttek Salán vezérnek. a görögöktől való félelem miatt ne feledkezzetek meg kardotokról. és el ne veszítsétek jó hírneveteket. egyszersmind tulajdon földet is adott neki a Zsitva folyó mellett a Törzsök-erdőig. Attila királynak a halála után. hogy mi ellene rögtön hadat indítunk. megijedt. akik a mi asszonyainkhoz hasonlítanak. és övéi biztatására is dühösen Árpád vezér ellen lovagolt. és előadták neki Salán vezér üzenetét. ugyanazon követek útján ezt üzenték vissza Salán vezérnek: „A földet. Azután a Tisza partján tovább vonulva. Salán vezérnek. és torlaszokat állítva oda. még hajnal előtt. Megparancsoljuk tehát uratoknak.

ellovagoltak. Innen pedig a bodrogi részekre tértek.” Ennek hallatára vitézei nagyon felbuzdultak. Botond apjának. mint az asszonyokétól. és a Vajas vize mellett ütöttek tábort. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia. s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett. Akkor Árpád vezér meg főemberei tanácskozás után elhatározták. hogy császárjuknak balsorsukról hírt mondjanak. Innen továbbindulva Bolgárfejérvár városa ellen lovagoltak. mások pedig fogságba kerültek. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is. A görögök meg bolgárok a magyaroktól való rettegésükben eszüket vesztve elfelejtették. Másnap mind a két fél csatarendbe sorakozott a Duna mellett elterülő mezőn. Lél apjának és nagybátyjának. ÁRPÁD ELŐNYOMULÁSA Aztán pedig Árpád vezér meg nemesei innen előnyomulva egészen Titelig mentek. s a Tisza-Duna aljában lakó egész népet igájuk alá hajtották. hogy övéi a csatában a rövidebbet 21 . A fent említett Salán vezér pedig. Kölpénynek. Ezért azt a helyet.sokaságától. ahol mindezt elrendezték. amint látta. minden ellenállás nélkül átkeltek a Dunán. a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért. Kölpény fia Botondot állították. A két ellenfél csapatai egymás után összecsaptak s heves viadalra keltek. és azon a helyen. hogy melyik úton jöttek. futásnak eredt. s hogy életét megmentse. a Tiszát kicsiny folyónak vélve. melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak. miután Árpád vezér elbocsátotta őket. Azt a helyet. Majd a vezér azt a helyet Ondnak. hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek. aki Salán vezérnek rokona volt. Tehát Bolgárország vezére látva. meg Bogát fia Bulcsú a hadikürtöket harsogtatva. Azokon a részeken a vezér nagy földet adott lakosaival együtt Tasnak. Ekkor a bolgárok vezére. Ete sok szlovént gyűjtött össze. görög segédhaddal együtt ott termett. s odáig meghódították a népet. Tas fia Lél megfújta a kürtjét. s alig maradtak néhányan. ahol a Száva folyó a Dunába ömlik. A görögök és bolgárok közül igen sokan elestek. De mivel ekkora félelem és rémület szállotta meg őket. s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. ahol a görögök vesztüket lelték. Majd továbbindulva. és kezdtek hevesen vívni egymással. mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. hogy övéi alulmaradnak a küzdelemben. rögtön előrenyomult a küzdelemhez. hogy sereget küldenek Salán vezér miatt a Dunán át Boglárfejérvár ellen. Bolgárfejérvárba sietett. ÁRPÁD VEZÉR GYŐZELME A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek. azaz fekete várnak neveztek. Erre harcba elegyedett a két ellenséges csatarend. vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. melyet Körtvélytónak mondanak. a Szalánkemén-révhez jutottak. attól a naptól kezdve mostanig görögök révének hívják. a magyaroktól való rettegésükben majdnem mindnyájan a Tisza vizébe vesztek. hogy nagy sereggel megvívjon velük. át akartak úszni rajta. Bogát fia Bulcsút. Ezek. S amikor Árpád vezérnek egész serege viadalra kelt a görögök ellen. Tas fia Lél tulajdon jelével megjegyzett zászlaját felemelve. A sereg élére kapitányokul és vezetőkül Tas fia Lélt. s midőn életüket mentve futásnak eredtek. Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját. igen sokan elestek a görögök és bolgárok közül. s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.

Tábort ütöttek a nagy sziget mellett. berohant Fejérvár városába. azért jelen művembe nem akartam beleírni. Bolgárország sok javával eltávoztak. a vezért pedig bántatlanul hagyták. de volt is részük jó gondviselésben. és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Innen is távozva. futásnak eredt. és évi adót is fizet neki. sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. BOLGÁRORSZÁG VEZÉRÉNEK KÖVETEI Másnap pedig Bolgárország vezére különféle ajándékokkal elküldte követeit Lélhez. mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam. POZSEGA ÉS VALKÓ VÁRAK Bulcsú. Bulcsú. igaz hűséggel hódolva szolgáltak neki. s annak a hazának minden nemzetét erőszakkal és szépszerével a magyarok vezérének. Pozsega várát meg Valkó várát vették be. a Dunán a Geréc-révnél átkeltek. valamint Botond tábort ütöttek a Duna mellett. s annak foglyul ejtett vezérét soká vasra verve tartották. Botond és a többi vitézek a második esztendőben nagy diadallal. Bulcsúhoz meg Botondhoz s könyörgött nekik. így aztán igen sok vendég háznéppé vált. majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Lél és Botond onnan tovább tartva alászállottak a Péter-gaznak mondott erdőn. ZÁGRÁB. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. A DUNA SZIGETE Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről. s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Csaptak nagy vendégséget. hogy egészen Konstantinápolyig mentek ők. Midőn a szomszéd nemzetek hallották véghezvitt jeles cselekedeteiket. Salán vezérnek. Azok pedig ráállva a békére és a vezér fiát zálogul elfogadva. majd ellovagolva. nagy öröm támadt a vezér egész udvarában. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. hanem csupán a parasztok hamis meséiből hallottam. hogy nem fogja pártját nagybátyjának. Bulcsú. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. ahol most Bodrog vára áll. Háborúikat és egyes hőstetteiket. hogy álljanak rá a békére. és visszatértek Magyarországra Árpád vezérhez. továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki. s megérkeztek Árpád vezér udvarába. s hogy életét megmentse. s mindennap pompásan lakmároztak a magyarok együtt a különféle nemzetekkel. kimondhatatlanul megszerették. Azután útjukat folytatva a Vaszil-kapuig mentek: majd innen továbbindulva Rácföldet hódították meg. épen és sértetlenül visszatértek Árpád vezérhez. Árpádnak az uralma alá hajtották. Ott aztán a bolgárok meg görögök közül ejtett foglyokat mind maguk elé vezettették. Ekkor a diadalmas Lél. s elfoglalták Zágráb várát. A Száván is átkeltek. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott. valamivel lejjebb a síkon. majd vasra verve elküldték Árpád vezérnek Magyarországra. hanem meghódolva híven szolgál majd Árpád vezérnek. Azonfelül azt is megüzente. hogy ez lesz a vezéri sziget.húzzák. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát. sőt egész Horvátországot meghódították. Mikor Lél. Spalato városát szintén elfoglalták. Azonban némelyek azt mondják. Árpád vezérhez özönlöttek. Erről a helyről felkerekedve egészen a tengerig jutottak. és velük pompás vezéri házakat 22 . A nemesek fiait kezesül összeszedve vonultak innen el. Ezen átmenve a Száva folyóhoz értek. Mégis én. Egyszersmind elhatározták. és tábort ütöttek a Kulpa folyó mellett.

Maga Galád. Árpád vezér és nemesei pedig férfi. kard élén emésztődött meg. Az ő ivadékából származott hosszú idő múltán Ajtony. amíg annak a hazának összes lakosságát a Marostól a Temes folyóig meghódították. S mivel az Isten járt előttük a kegyelmével. Mikor ezek engedelmet nyerve ellovagoltak. Azonban semmiféle ellenség nem mutatkozott előttük. bolgár és blak segítséggel. elszaladt. és az ellenség úgy hullott előttük. Midőn a magyar sereg egyik része Kadocsával odaát volt. és a Fövényrév mellett ütöttek tábort. a bolgároknak pedig három kapitánya. Hiszen a magyarok lelke abban az időben semmi mást nem áhított. Azután seregüket nekiindítva. mint a nadály. Innen továbbindulva a bögei részekre jutottak. akitől a Baracska-nemzetség származik. a Tiszán Kanizsánál átkeltek és a Csesztreg vize mellett szállottak meg. aki kezét emelte volna rájuk. Azonban mielőtt ez megtörténnék. mivel annyira rettegett tőlük azon a földön minden ember. sereget akartak küldeni Galád vezér ellen. nem hagytak volna annyi jó földet utódaikra. és a Panyóca vize mellett ütöttek tábort. Kadocsa meg Vajta. akkor Szovárd meghagyta testvérének. és a folyón átúsztatva heves küzdelembe bocsátkoztak. azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig. nagy lovas meg gyalogos sereggel. és fiait kezesül összeszedték. követeket küldve békét kért tőlük. hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. 23 . Galád. Midőn Galád. és ütközzék meg az ellenséggel. amint fentebb mondottuk. De erről ne többet! Vajta és a követek megérkeztek Árpád vezérhez. E dologra Szovárdot. azonban egész serege elolvadván. Tarras nevűt. mint a tűznél a viasz. felerésze Szovárddal pedig az innenső oldalon. Ebben a csatában elesett a kunoknak két vezére. amazoknak a vezére. Ekkor a diadal után Szovárd. Aztán meghagyta. azonkívül még kun. s elbeszélték neki a történteket. és Keve várának a vívásához fogtak. és a magyaroktól való félelmében Keve várába húzódott. futással ugyan megmenekült. a Temes folyó felé mentek. hogy serege felerészével vonuljon valamivel lejjebb. egyszersmind Szovárdnak meg Kadocsának teljes szabadságot engedett. akkor a magyarok megfútták a harci kürtöket. Innen továbbmenvén Orsova várát foglalták el. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett. Ott két hétig maradtak. csak földeket foglalni. hogy elmennek Lombardia határtartományába. akinek ivadékából Ajtony származik. aztán akárhogyan. Vajtának pedig hűséges szolgálatáért nagy földet adott a Tisza mellett. kinek az uralma a Maros folyótól egészen Haram váráig terjedt. Kadocsát és Vajtát küldték ki. mint a kévék az aratók után. Egyszersmind avégett is küldöttek hozzá követeket. és a várat különféle ajándékokkal együtt önként odaadta nekik. hogy feleségüket otthagyva. látta ezt. Ekkor közös tanácsban elhatározták.minthogy köztük volt a Temes folyó . aztán hadat indítanak a karantánok ellen. meghódítják Pannónia földjét. Kadocsa meg Vajta onnan továbbindulva a bolgár határ felé nyomultak. név szerint Csepelt.építtetett. akit Csanád megölt. ha nem így tettek volna. s ott földet foglaljanak maguknak.meg nőcselédeikkel együtt békében és hatalomban ott maradtak április havától október haváig. sőt még arra is előkészültek. visszatértek uraikhoz. Egy hónapig tartózkodtak itt. hogy adjon nekik engedelmet a Görögországba menetelre. s bizony. elrendezték seregüket. hogy Görögországba menjenek. Kadocsának a követei ekkor. s minthogy az isteni kegyelem volt a kalauzuk. a vezérük. Kadocsának. bizony. Ekkor Vajtát a sereg harmadrészével meg a lakosoknak túszul adott fiaival visszaküldték Árpád vezérhez. nagy győzelmet adott nekik. A vezér pedig megdicsérte művüket. Mikor másnap . Kadocsa rögtön engedelmeskedett testvére rendeletének. Galád vezér pedig.egyik hadsor sem bírt sehogyan sem átjutni a másikhoz. a sereg felével sebes vágtában lejjebb került. Tudniillik a magyarok akkor úgy örültek az embervér kiontásának. Szovárdnak meg testvérének. Midőn át akartak kelni a Temes folyón. átmennek a Dunán túlra. Harmadnap Szovárd. de menjen keresztül. ellenük jött annak a hazának a vezére. ahol majd aztán egész Macedóniát meghódítják a Dunától a Feketetengerig. miután megkapták az engedelmet. az átkelést könnyen végrehajtotta. távoznak a szigetről. népeket hódítani és hadimunkát végezni.

A MAGYAR-RÉV Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással. mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Mikor a bolgárok és macedónok népei ezt meghallották. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. bevonult Attila király városába. átkeltek a Duna vizén. és az a nép. s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Szovárd ugyanezen a földön vett magának feleséget. hogy a földet hódolva felajánlják. s hatalmuk alatt tartottak mindent Durazzó városától egészen Rácföldig. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában. egymás mellett ülve. kinek az ivadékából származott Árpád vezér. mert a hét fejedelmi személy. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá. ahol az átkelést végrehajtották. Mégpedig a görögök szerint azért mondták csobának. Kimondhatatlanul felvidultak. Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig. tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. békében elbocsátották. majd meg Szeredücvár alá vonultak. mivel érdemesek lettek arra. s őket. majd Kleopátra városáig az egész földet meghódították. Maguk pedig továbblovagoltak túl a Vaszil-kapun. és fiaikat kezesül átszolgáltassák nekik.Attila király városát. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. fiának meg egy várat népe őrizetére. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. akit hétmagyarnak mondtak. egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről. Magyarország valamennyi vitézével együtt. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. átkeltek a Dunán. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek. és ujjongva vele mulatott. Szovárd meg Kadocsa békére készen mind az ajándékokat. 24 . Magyar-révnek nevezték el azért. a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette. mivel urának halála után nem volt kedve útra kelni. melyet most Csaba-magyarjának mondanak. azaz ostoba népnek.egyeseket földig romban. A révet. Mikor odaát voltak. mind a kezeseket elfogadták. s ez a név a mai napig sem merült feledésbe. erősen megijedtek tőlük. magasra tartva jellel megjegyzett zászlójukat. Szovárd vezér halála után Görögországban maradt. mint a saját népüket. és senki sem bír nekik ellentállani. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-. és elfoglalták Barancs várát. hogy elfoglalják s méghozzá háború nélkül . hogy mindenfelől bátorságban vannak. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Fülöp király várát bevették. ott hajózott át a Dunán. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere. S midőn látták. Ott látták a királyi palotákat . Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt.A BOLGÁROK ÉS MACEDÓNOK NÉPEI Néhány napra rá Szovárd meg Kadocsa egész seregükkel együtt. másokat nem -. Erre annak a földnek lakosai mindvalahányan elküldötték követeiket sok ajándékkal. ezüstöt meg egyéb jószágot is. hogy hazájába visszatérjen.

a sereg kapitánya és vezetője. s életüket mentve a németek földjére siettek. Küldötteik Árpád vezért a Torbágy-erdőben vadak után járva-kelve találták. és megszökve előlük. De meg hírt is küldtek ezekkel. VESZPRÉM VÁROSA A sereg második részével Szalók apját Ösbőt meg Ősét küldötték ki avégre. A még megmaradt rómaiak most már a magyarok merészségének láttára Veszprém várát odahagyva futásnak eredtek.tizennegyednapra bevonultak Veszprém várába. VASVÁR Innen visszatérőben Szalók apja Ösbő meg Örkény apja Őse bevették Vasvárt. a Duna mellett földet számtalan néppel együtt. Ete fiának. hogy meghódítsa Pannónia földjét egészen a Dráva folyóig. az örömhírt jelentő követeknek meg nagy ajándékokat adott. mert ott magának széket és állandó lakot állított. Aztán továbblovagolva. miután a vezér elbocsátotta. Ekkor Ösbő. S azon a helyen Őd a vidék népét meghódítván várat épített. s megint visszatérve Ecilburgba. Ekkor úgy rendelkeztek. aztán hogy mi módon hagyták oda a rómaiak Veszprém várát. Ekkor Ösbő meg Őse tanácsot tartva elküldték követeiket Árpád vezérhez különféle ajándékokkal és a lakosok kezességbe adott fiaival. amely Pannónia és a németek határán van. A negyedik nap pedig Veszprém váráig nyomultak. mikor a magyarok és rómaiak a határon voltak a rómaiak lappangva átúszták azt a folyót. felemelve zászlaját megindult. Vajtának is hasonlóképpen nagy földet adott a Sár felé számtalan néppel. És állt a harc köztük egy héten át. Árpád vezér pedig ennek hallatára szerfölött megörült. 25 . hogy miképp ajándékozott nekik győzedelmet az Isten. nagy lakomát csapott. Ösbő meg Őse egészen a németek határáig üldözte őket. midőn mind a két fél serege a harci küzdelemben szörnyen kifáradt már. s három napig ott is maradtak. akik Veszprém várát őrizték. amelyet ma is Vajtának hívnak. s hódítsa meg annak a földnek összes lakosságát egészen Vasvárig. a százhalom táján ütött tábort. Ekkor Ösbő meg Őse seregüket elrendezve heves támadást intéztek a római katonák ellen. másokat pedig agyonnyilaztak. hogy menjen Veszprém városa felé. akkor Ösbő meg Őse sok római katonát karddal pusztítottak el. mi módon úszták át lappangva a Lapincs folyót. Ösbő meg Őse részéről több mindennel köszöntötték őt. a Balaton vize mentén Tihanyhoz értek. tudniillik Őd apját. akitől a Baracska-nemzetség ered. Innen továbblovagolva a Pét-mezőn szállottak meg. Első nap a Duna mellett. Majd miután a népeket ott meghódították . és elvitték túszul a lakosok fiait. felkerekedett Ecilburgból. Ennek élére kapitányul és vezérül a fejedelmi személyek közül kettőt állított.PANNÓNIA FÖLDJE Árpád vezér pedig huszonegyed napra tanácsot tartván. és a Pákozd-hegy alatt ütött tábort. Egyszersmind nekik hűséges szolgálatukért Árpád vezér nem csekély ajándékokat adott: azonkívül meg Ődnek. mert a rómaiak a magyaroktól való félelmükben lappangva úszták át. Etét meg Vajtát. hogy a vezér hadseregéből az egyik részt a Duna mentén Baranya-vár felé küldi. egyszersmind a lakosok kezességbe vett fiait is átszolgáltatták a vezérnek. Egy nap pedig. Ám végül is a második hét szerdáján. melyet közönségesen Szekcsőnek nevezett azért. Erről a folyót a magyarok Lapincsnak hívták.

A székelyek fiait azonnal elküldték Árpád vezérnek. hogy Árpád vezér legjelesebb vitézei: Ösbő meg Velek erős csapattal. melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal.Aztán ahogy így mentek Árpád vezér meg nemesei. Árpád vezér pedig innen kelet felé Elődnek. kinek irgalma járt előttük. meg hogy a rómaiakat Pannóniából elkergették. Ösbő meg Velek. nagy diadallal visszatértek Árpád vezérhez. s ők így kezükben tartották a népek munkájának gyümölcseit. És lett nagy öröm a magyarok között. ellene vonulnak. békés szándékkal elébe jöttek. ifjaik pedig ott játszottak a vezérnek meg nemeseinek színe előtt. ahol a vezérné meg a többi nemesek feleségei voltak. Közülük sok ezer embert karddal leöltek. Ösbőnek hírét hallva. Harmadnap pedig elrendezték seregeiket. tartományaikat birtokukba vették. Mikor ott gyökeret vertek. Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort. s ők maguk elöljáróban a székelyekkel Mén-Marót ellen lovagoltak. Hanem Marót vezér sok-sok katonáját otthagyta Bihar várában. és ellenségeik még a színük elől is megfutottak. mivel hallotta. Abban az esztendőben született Árpád vezérnek Zolta nevű fia. Néhány napra rá Árpád vezér és nemesei közös elhatározással sereget küldtek Mén-Marót bihari vezér ellen. az Igyfon sűrűibe tette át lakását. MÉN-MARÓT VEZÉR Mikor Mén-Marót meghallotta. majd Csepel szigetére vonultak. a pannónok országát elfoglalták. De erről ne többet! . De a murai karantánok határait ugyancsak sűrű betörésekkel rohanták meg. majd a Bőd-révnél áthajóztak a Tisza folyón. Majd amikor a hegyre felhágtak. A vezér és nemesei számos napon át nagy vendégséget tartottak. Szabolcs apjának nagy erdőt adott. őrhelyeiket felforgatták. s majdnem minden szomszédos országot meghódítottak. Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. Ez alatt az erdő alatt. A Körös folyón a Szarvas-halomnál átúsztattak s onnan továbblovagolva a Tekerő vize mellett ütöttek tábort. s aztán hadakozva a vár felé indultak. ő maga meg feleségével és leányával elmenekülve előlük. A szlovének és pannónok nemzeteit meg országait feldúlták. Ezek a szigetről nekiindulva a homokon keresztüllovagoltak. Innen továbblovagolva a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. mind állataik ittak Szabária forrásából. s mind maguk. és a Jószás vize mellett ütött tábort. kelleténél jobban megrémült.PANNÓNIA ELPUSZTÍTÁSA Ezután Árpád vezér meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból kivonulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba. Viszont szintén harcolni kezdtek a különböző nemzetekből összegyülekezett 26 . Ezután Ösbő meg Örkény apja Őse egész hadseregükkel együtt épségben és sértetlenül. Pannónia földjének szépségét látva igen megörültek. a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt. a vezér meg nemesei abban az erdőben maradtak tíz napig. a murai karantánok határait elpusztították. és nem mert ellenük menni. s tartományaikat elfoglalták. vadászat kedvéért visszatértek a Duna mentén az erdő felé. Ott a székelyek. Ennek a hadseregnek Ösbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői. Az Isten ugyanis. akik előbb Attila király népe voltak. a vitézeket a maguk jószágaira szertebocsátva. hogy Árpád vezér és vitézei erősebbek a harcban. mint a juhok bárányai a kosok előtt. elöljáróban a székelyekkel. valamint egész seregük most Bihar vára ellen kezdett lovagolni. Onnan aztán Attila király városába jöttek. Majd innen ellovagolva a Bodajk-hegyhez értek. Sőt Ösbő serege előtt első hadrendként indultak MénMarót ellen harcba. a kardjuk élétől sok ezer ember elhullott. és az Úr segedelmével azokat maradékuk is mindmáig hatalommal meg szépszerével a kezében tartja.

Mén-Marót üzenetét szívesen fogadta és helyeselte. ami azoké a katonáké volt. hogy ezek urukat. Mikor ezt MénMarót a szökve elmenekült hírmondóktól meghallotta. s ezek így hadd vigyék annak a hírt: MénMarót. valamint egész seregük. Árpád vezért szintén kérleljék a béke érdekében. majd mikor hallotta. Ösbő meg Velek hajítógépeikkel százhuszonöt katonát megöltek. Zoltának hagyományozta. másnap elmondták Mén-Marót üzenetét. mezítláb. amelyet fejérnek hívnak. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett. 27 . Árpád vezér pedig nemeseivel tanácsot tartva. Hasonlóképpen a többi nemeseknek szintén tisztséget meg helységeket adományozott. Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve. Mén-Marót leányát menyegző után átvették. amely kőmederben folyik alá Attila király városába. uruk parancsának engedelmeskedve. Mén-Marót kérelmének teljesítését nem akarta tovább halasztani. aki előbb követei útján bolgár szívvel dölyfös üzenetben tagadott meg még egy marok földet is Árpád vezértől. Elküldte hát követeit különféle ajándékokkal Ösbőhöz meg Velekhez. Ösbő meg Velek őrizet alá vetették őket. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült. Mén-Marót vezér katonái a magyarok merészségének láttára elkezdték kérlelni a seregnek szóban levő két kapitányát. most legyőzetve és eléje borulva ugyanazon követek útján vonakodás nélkül felajánlja egész országát. Miután a követek Csepel szigetére jutottak és Árpád vezért üdvözölték. és leányát Zolta feleségéül elfogadta a neki ígért országgal egyetemben. és sok becses jószágot találtak ott. a lakosok kezesül adott fiait magukkal hozták. Zoltának pedig a leányát. hogy Mén-Marót leánya már egykorú az ő fiával. Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. hogy menyegzőt tartva Mén-Marót leányát vegyék át feleségül fia. s egész országát békességgel a vejének. ÖSBŐ MEG VELEK Ösbő meg Velek. Árpád fiának. fiát. Ösbőnek hűséges szolgálatáért Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt. amikor a magyarok és székelyek a vár árkait behányták. és Ösbő vitézei közül húsz magyar és tizenöt székely esett el. szörnyű nagy félelembe esett. könyörögve Ösbő meg Velek színe elé jöttek. a lakosok kezességbe adott fiait hozzák magukkal. A vezér és főjobbágyai eléjük vonultak. amint ilyen nagy vezérnek a jegyesét megilleti. és majdnem napról napra . Zolta számára. Aztán Ösbőhöz meg Velekhez követeket küldve azt üzente. hogy maguk is békére hajolva engedjék követeit Árpád vezérhez. Zoltát. valamint minden főembere menyegzőt ülve nagy lakomát csapott. nagy tisztességgel vezérré emeltette. s a hágcsókat oda akarták támasztani a falhoz. majd a várat megnyitva. és Mén-Marót leányát. magát MénMarótot pedig Bihar várában hagyták. Ösbő meg Velek helyeselték a szándékát.menyegzői szokás szerint . s kérte őket.együtt vendégeskedett a körös-körül elterülő országok vitézeivel. Aztán Ösbő meg Velek nagy tisztességgel és örömmel visszatértek Árpád vezérhez. Azután Szalók apjának. Ifjaik meg ott játszottak a vezér és nemesei színe előtt. Árpád vezér. Mén-Marót vezérnek pedig adják oda Bihar várát. maguk pedig bevonultak Bihar várába. Veleknek pedig a zarándi ispánságot adta. Folyt a harc köztük tizenkét napig. A székelyek és magyarok sok embert lenyilaztak. A tizenharmadik napon pedig.katonái Ösbő meg vitézei ellen. tisztességgel a vezéri házba vezették. s követeivel együtt maguk is követeket küldtek. Mén-Marót ez eset után a második évben fiú nélkül meghalt.

melyet magával vitt. Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek. Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél. hogy az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. bátran és emberül helytállottak. akkor számtalan sok lombard veszett el a magyarok nyilától. mikor éjnek idején vára falán a félrehelyen ülve szükségét akarja végezni. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé. Továbbá másokat . tűzzel-vassal. LOTARINGIA. Majd minden javukat zsákmányul ejtve visszatértek Zolta vezérhez Magyarországra. középtermetű. kik semmi másra nem viseltek gondot. ALEMANNIA ÉS FRANKFÖLD ELPUSZTÍTÁSA Azután Lotaringiát és Alemanniát pusztították el. apjához hasonló erkölcsére. melyekben mérhetetlenül gazdag volt.a sereg vezetőivé tették avégre. diadalmasabban győzték le.és Bajorföld határán lakó keleti frankok közül is sok ezeret leöltek. mindenképpen menekülni igyekszik vérengző kegyetlenségük elől. a nagynevű férfiú. bátor szívű. hogy ezek a szokás jogával mértéket tartva.ZOLTA VEZÉR ÖRÖKÖSÖDÉSE Örökébe lépett a fia. Ugyanekkor Waldo gróf testvére. s ott Pádova városát öldökléssel. valamint Kölpény fia Botondot . leszámoltak a karantán sereggel. És noha le voltak győzve. nyájas beszédű. a vercelli egyház püspöke. De ahol nem is gondolja. amint engedelmet kaptak Zolta vezértől. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. majd Friaulon át Lombardia határtartományába értek. emberi mértékkel megbecsülhetetlen kincsét meg. és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. Mint sebzett oroszlánok. hanem mindenképpen rajta voltak. csendesítsék a viszálykodók pereit és versengéseit. Zolta vezér ugyanis kicsit selyp és fehér bőrű volt. István. csak arra. Ők aztán. LÉL ÉS BULCSÚ HALÁLA Öt évvel később. de hatalomra törő. azonban elütő természetére nézve. elrabolják. nagy fosztogatás közepette kegyetlenül elpusztították. magyarokra bukkan. hogy a veszedelemben maradó résznek segítségére legyenek. országának főemberei valamennyien egyértelemmel és közakarattal egyeseket országbírákul rendeltek a vezér alá. A Frank. Ezek ugyanis harcias és bátor lelkű férfiak voltak. Konrád császár uralkodása alatt Zoltának. és ezek foglyul ejtve megölik. Bizonyos idő elteltével. Egymást nem hagyták el. a vér emberét. és ott sok becses zsákmányt ejtettek. puha és szőke hajú. Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz. és ott is sok rosszat műveltek. Ennek hallatára Lutvardus. Zolta. Innen benyomultak Lombardiába. hogy különböző országokat feldúljanak velük. és sebébe még azon az éjjelen belehal. hogy uruk számára népeket hódítsanak és más országokat pusztítsanak. sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le.mégpedig Tas fia Lélt. Szerencsés hát a 28 . Mikor pedig annak a földnek a lakosai egybegyülekezve megpróbáltak szembeszállani erőszakukkal és vad dühükkel. sőt igen sok püspök és gróf is halálát lelte. ám alattvalói iránt kegyes. Bogát fia Bulcsút. mégis legyőzőiket erősebben. néhai Kis Károly császár legbizalmasabb barátja és leghívebb titkos tanácsosa. akit Magyarország valamennyi főembere meg vitéze csodamód szeretett. magával szállítva javait és páratlan drágaságait. a kamara nyílásán át egy magyarnak a nyilától súlyosan megsebesül. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek. mikor Zolta vezér tizenhárom esztendős volt. mikor látták. harcias vezér. vagy nyilazásukkal csúfosan megfutamítottak.

és bevették Susa városát. De midőn innen győzelmesen visszatértek. ahogy majd alább meghalljátok. ezt a dúsgazdag várost vívták meg. sőt ezek vezéreit: Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. átkeltek a senonok hegyein. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban. miután az említett nemzeteket mind legyőzték. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba.és Gallföldet szintén kezükre kerítették. Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. Isten kegyelméből Zolta vezérnek az Úr megtestesülésének kilencszázharmincegyedik esztendejében fia született. hazatértek. amely minden jóban fölösen bővelkedett. Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. puha haja. Azután továbbvonulva Torinót. Így aztán egész Bajorországot és Alemanniát. Bulcsú és többi vitézeik halála miatt szerfölött fölháborodtak. ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották. Mikor Botond meg Örkény vígan visszatérnek Pannónia földjére. Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. nagy hadat küldött Ottó német király ellen. Alemanniát. hogy a magyar vitézek ezeket meg az egyéb ilyen háborúkat egészen Taksony vezér idejéig viselték. másrészt meg azért. karddal törtek utat. nagyböjt idején átkeltek a Rajna folyón. Azonban Zolta vezér meg főemberei Lél. OTTÓ KIRÁLY ELLENSÉGEI Ugyanebben az évben Ottó német király ellenségei átkos gonoszsággal az ő vesztén mesterkedtek. Ekkor Ottó német királynak ezek az ellenségei elküldték követeiket a harckedvelő Zolta vezérhez. Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. De minthogy magukban semmit nem tudtak neki ártani. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot. és nem hallgatták el. akik pedig megmenekültek közülük. Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták. aki tudni akarja. sőt vadul berontva az Isten egyházaiba. Örkény. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket. hatalomban is kitűnőbb. s ellenségeivé lettek a németeknek. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. Bajorországot.magyarok így nyert poggyásza: a veszedelmekben szerzett tapasztalat. és sok arany fejében arra kérték. Majd továbbindulva Frank. de visszaadják neki a kölcsönt. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították. Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. hogy akárhogyan. akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve csodamód elkezdett erőtlenedni. Botond. 29 . s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. Tudták ugyanis. Ekkor Ottó német király a Rajna folyó mellett cselt vet nekik. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. már biztosabb. még azokat is kifosztották. gyakorlottabb is ez a szakadatlan hadakozás következtében. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték. Jegyezze meg azonban mindenki. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. meg is halt. mint a nyert diadalt elveszíteni. hogy magyar segítséggel támadhassák meg az említett Ottó királyt. és a Verőce folyó közelében temették el. hogy a magyarok a hadakozásnak megszokott viszontagságaiban legyőzhetetlenek. Majd innen továbbmenve. meg erőben. akit Taksonynak nevezett. szép nagy szeme volt és fekete. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz. a magyaroktól akartak segítséget kérni.

Ugyanebben az időben. Neve Tanuzaba volt: Örkénd apja. ahol Spalato városa van. hogy a keresztségben ő meg a felesége ne éljen a Krisztussal örökre.oOo. Billa pedig és a testvére. egyharmadot meg utódaiknak hagytak. keresztény lenni átallott. nyugat felé egészen a tengerig.a Tátra hegyéhez tette az ország határát. Neki Taksony vezér lakóföldet a kemeji részeken adott a Tiszáig. akik a nagyapjával. kiknek sarjadékából származik Etej. Magyarországnak ötödik vezére. Ám a fia. örökre nekik engedte. melyet Pestnek hívnak. hogy valamikor a jövőben a rajtuk esett sérelem miatt dühösködő németek a magyarok határait el ne pusztíthassák. ahol Abád-rév van. akkor Zolta vezér fiának. a németek felé pedig egészen Göncöl hídjáig. Ez a Tanuzaba egészen Taksony vezér unokájának. Álmos vezérrel Pannóniába jöttek. Szent István királynak az idejéig élt. a magukkal hozott népből kétharmadot a nevezett vár szolgálatára átengedtek. Midőn Zolta vezér meg vitézei így mindenfelé gyökeret vertek Magyarországon. Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élete valamennyi napján át hatalommal és szépszerével megtartotta országának minden jussát. 30 . s még azonfelül a várat is. ugyanarról a tájékról jött egy Hetény nevű igen nemes vitéz. Majd még életében megeskette nemeseit. Maga Zolta vezér pedig fia uralkodásának harmadik esztendejében a test börtönéből minden húsnak útjára költözött. hogy vezérük évi adót fizet Magyarország vezérének. ki hitben hiú volt.mint előbb Böngér fia Bors . Kegyességének hallatára pedig sok vendég özönlött hozzá különféle nemzetekből. akkor Tanuzaba. mint keresztény. Ugyanezen a határon. Taksony vezérnek Gyejcsa nevű fia született. tanácsot tartván. kitől a Tomaj-nemzetség származik.AZ ORSZÁG HATÁRAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA Zolta vezér pedig vitézei visszatérte után kitűzte Magyarország határait: a görögök felé egészen Vaszil kapujáig és Rácföldig. és neki a vezér szintén nem kevés földet meg egyéb jószágot adott. Ugyanilyen módon lengyelek felé . a Mosony nevű fertőn túl nem kevés besenyőt is letelepített országának védelmére. . A vezér Magyarország különböző vidékein földet adományozott nekik. mégpedig azzal a kikötéssel. S midőn Boldog István király az élet igéit hirdette és a magyarokat keresztelte. Taksonynak feleséget hozott a kunok földjéről. A csehek felé pedig egészen a Morva folyóig tűzte ki a határokat. Krisztussal együtt él mindörökké. az oroszok feladatául szabta. Ugyanis Bulárföldről nagyon sok izmaelitával jöttek némely fölötte nemes urak: Billa meg Baks. így hát temetkezett élve feleségével az Abád-révbe. Baks. Hogy a legutóbbi vidéken várat emeljenek. és a fiát Taksonyt még életében vezérré meg uralkodóvá tette egész Magyarország felett. Örkénd. Ugyanekkor a besenyők földjéről jött egy vezéri nemzetségből való vitéz.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->