11.

tétel - Demokrácia fénykora Athénban
Az athéni demokrácia kialakulása
- A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki, amely ugyan jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni. - Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek, ezért a felesleges lakosságot a gyarmatvárosokba telepítették. - Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között. A görögök gabonát importáltak => kézműipari termékeket exportáltak => így megnőtt a kézművesség jelentősége - Átalakult a harcászat, elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor, valamint megnőtt a tengeri flották szerepe. - A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent, a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett, hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében. - A démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból, ezért szembekerültek az arisztokráciával, amely kizárólagos politikai vezető szerepének megőrzésére törekedett. Az eladósodott parasztok az adósrabszolgaság megszüntetését és megélhetésükhöz elegendő földet követeltek.

Athén államszervezete:
Demokrácia (népuralom): Minden hatalom a nép kezébe van. Népgyűlés: Tagja polgárok (férfiak 20 év felettiek), feladatuk törvényhozás. 500-ak tanácsa: 500-an vannak, tagokat sorsolják, feladatuk javaslatokat terjeszt a népgyűlés elé. Bíróság: 6000 tagja van, tagokat sorsolják, feladatuk bíráskodnak cserépszavazás zsarnokság veszélye esetén, alkalmazzák. Sztratégosz (hadvezér): 9-en vannak a vezetőket, válasszák. Arkhum: Athén tényleges vezetői.

Drakón reformjai:
- Az athéni démosz és arisztokrácia közötti ellentétek kialakulása idején, Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott. Az utóbbiak kegyetlen szigorukról váltak hírhedté. A társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, hanem az ingatlanvagyon (földbirtok) nagyságától függően biztosította. Ez a jelentős földvagyonnal rendelkező arisztokráciának kedvezett. - A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont), a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság. Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb mélyreható reformok árán kerültek el.

Szolón reformjai:
- Eltörölte az adósrabszolgaság intézményét - Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be - első osztály: ötszáz mérősök, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt - második osztály: lovasoknak nevezték, valószínűleg azért, mert évi 300-500 mérő közötti jövedelmükből képesek voltak lovat tartani. - harmadik osztály: ökörfogatosoknak nevezték, a csoportba 200-300 mérősök, - negyedik osztály: szegénynapszámosok a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak - Létrehozta a négyszázak tanácsát, amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált, s amely előzetesen megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztett javaslatokat. - Kibővítette a polgárjogot - Letelepedett idegenek (metoikoszok) polgárjogot kaptak

A türannisz kora (Kr. e. 560-510)

- Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat. - Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) nevezték. - A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus. - A tengeri kereskedelmet fejlesztette, piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön. - Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a kézművesek. - Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették.

Kleiszthenész arkhón (Kr. e. 508) reformjai

- Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni. - A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel. Athén városállam területét három sávra osztotta: - tengerpartra - belső mezőgazdasági területekre - város - Minden sávban tíz harmadot szervezett. Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási egységet. - A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségirokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította.

Athén a görög-perzsa háborúk korában

- A Kr.e. 5. század első felében zajló Perzsia elleni háborúk során Athén elpusztult, ennek ellenére a háború végére megerősödött, s Hellász egyik vezető poliszává vált. - Kr.e. 478-ban az athéniak vezetésével alakult meg a poliszok perzsaellenes koalíciója, a déloszi szövetség. - Kr.e. 461-ben demokratikus reformokat vezettek be: megszüntették az Areioszpagosz tisztviselő-ellenőrzési jogát, így minden politikai befolyását elvesztette. Eltörölték Szolón rendelkezését, miszerint tisztségeket csak vagyonos polgárok tölthetnek be. - Ezzel megvalósult a politikai egyenlőség, a teljes demokrácia. - A demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben minden athéni származású felnőtt férfira, vagyis polgárra ugyanazok a törvények vonatkoznak, és egyenlő politikai jogokkal rendelkeznek. - A betelepült idegenekre (metoikoszok), a szabad nőkre és kiskorúakra, valamint a rabszolgákra ezek a jogok nem érvényesek, ők nem részesei a demokráciának.

Az athéni demokrácia virágkora, Periklész kora

- A Kr.e.5. század közepének legtekintélyesebb athéni politikusa Periklész volt. - Elérte, hogy napidíjat fizessenek a szegényeknek az esküdtbíróságokban végzett munkájukért, - A színházlátogatásért is napidíjat fizettek a rászorulóknak. - Kezdeményezésére hatalmas építkezésekbe fogtak, ezzel újjáépítették a várost, és egyben munkát biztosítottak a mesterembereknek. - A közkiadások egy részét a gazdagokra hárították, ezt nevezték leiturgiának. - A hatalmas kiadásokat a betelepedett metoikoszok adóiból, a vámokból, az Athén déli részén lévő ezüstbányák jövedelméből fedezték, de törvénytelenül felhasználták a déloszi szövetség kincstárában felhalmozott pénzeket is.

Athén bukása:

Spárta okozza. Peloponészoszi szövetség: Spárta katonai szövetsége, rossz viszony a kereskedelmi okok (déloszi szövetség). 2 szövetség között háború: I. e.: 404 konfliktusba kerülnek, a háború elhúzódik ok: spárta szárazföldön Athén vízen erős. Járvány tört ki. I.e. 404-ben Spártaiak lerombolják Athén falait, Spárta elvesz az athéni flottát, ezután Athén már nincs, nem létezik.

A peloponnészoszi háború

- A demokratikus rendszer addig működhetett, amíg az emberek nem éltek vissza a jogaikkal.

Amint a Spárta ellen vívott peloponnészoszi háború alatt (Kr.e. 431-404) rosszabbodtak az életkörülmények, a szegények egyszerűen eladták szavazatukat. - Ez a rendszer devalválódásához (leértékelődéséhez) és hanyatlásához vezetett, majd a háború végén a győztes spártaiak felszámolták a demokráciát. Athén elvesztette vezető szerepét.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful