P. 1
Petőfi Sándor költészete

Petőfi Sándor költészete

5.0

|Views: 717|Likes:
Published by Péli Sándor
Petőfi Sándor költészete
Petőfi Sándor költészete

More info:

Published by: Péli Sándor on Jan 26, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as TXT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/10/2014

pdf

text

original

PET�FI S�NDOR ������������� Olyan irodalmi szem�lyis�g, akit a vil�girodalom is befogadott. 1823. janu�r 1-�n sz�letett Kisk�r�s�n.

�let�nek szinte minden mozzanata vitatott, mert Pet�fi rendk�v�l szabadon kezelte �let�nek t�nyeit. Egy k�l�n�s, de a magyar irodalomban jellegzetes csal�db�l sz�rmazik �n. szociol�giailag k�ztes csal�db�l. Az ilyen csal�dnak paraszti, falusi az �lettere, de polg�ri csal�dk�nt jelenik meg. E k�ztes �llapotban �l�k k�z�tt �ri�siak az amb�ci�k, amelyek az oszt�lyv�lt�sra ir�nyulnak. Az apa, Petrovics Istv�n, tudat�ban volt egy jelent�s gondolatnak: a t�rsadalmi boldogul�s egyetlen m�dja az iskol�ztat�s. Ez a gondolat polg�ri �rt�krendre utal. Az �reg Petrovics v�llalkoz�sainak k�vetkezt�ben a csal�d anyagi helyzete hull�mz�. Ez a magyar�zata annak, hogy az ifj� Pet�fi kilenc helyen j�rt iskol�ba. Ha j�l ment a csal�dnak, Pet�fit is egy n�v�sabb, magasabb tand�j� iskol�ba iratt�k be, viszont ha a csal�d sorsa rosszra fordult, �t kellett iratni egy gyeng�bb iskol�ba. Ez szem�lyis�gform�l� elemk�nt hat Pet�fi �let�ben. Benne is megvan a becsv�gy, ami arra sarkalja, hogy els� legyen iskolat�rsai k�zt, de mikor m�r el�rn� ezt a helyet, sz�lei �tiratj�k egy m�sik iskol�ba. Igy m�r gyerekkor�ban megfogalmaz�dik egy fontos konzekvencia: � a helyzet�n�l fogva a hivatalos hierarchi�ban nem tud boldogulni. Enn�l fogva felemelked�se a hivatalos hierarchi�n k�v�l t�rt�nt meg. /A forradalmi mentalit�s m�r kiskor�ban megjelenik./ Pet�fi eleinte a sz�nh�zban pr�b�l kit�nni, azonban tehets�gtelen, rossz sz�n�sz. 1844 tel�n Debrecenben elhat�rozza, hogy felhagy a sikertelen sz�ni p�ly�val �s k�lt�k�nt pr�b�l meg�lni. Eddigi verseinek gy�jtem�ny�vel indul el Debrecenb�l Pestre. Ett�l kezdve k�lt�i p�ly�ja t�retlen, eg�szen hal�l�ig. N�pies k�lt�szet ���������������� A J�nos vit�z 1845 tavasz�n jelent meg. Ori�si m�rt�k� megosztotts�got teremtett az olvasni tud� magyar t�rsadalom k�r�ben. Rajong�st �s gy�l�letet sz�tott, mint Hugo Hernani c�m� m�ve. A romantik�ban jelenik meg a nemzeti gondolatok kisz�lesed�se. Ezeknek a gondolatoknak az eszt�tikai vet�lete az irodalmi n�piess�g, ami m�r Katon�n�l �s K�lcseyn�l is megjelenik, de csak Pet�fin�l jut a tet�pontra. A J�nos Vit�z a benne megfogalmaz�d� politikai tartalom r�v�n aratott sikert, �s kavart viharokat. "Ha a n�p uralkodni fog a k�lt�szetben, k�zel �ll ahhoz, hogy politik�ban is uralkodj�k, ez a sz�zad feladata." a

A Pesti Divatlapban jelenik meg a J�nos Vit�z a szerkeszt�, Vahot Imre seg�ts�g�vel. Sok �jszer� dolog tal�lkozik �ssze e terjedelmes m�ben. /pl. a n�pi hang �s a n�pi h�s/ A m� legink�bb a n�pmes�k vil�g�val tart rokons�got. Sz�k�szlet�ben, uralkod� mondatt�pus�ban �s dramaturgi�j�ban /cselekm�ny szerkeszt�s/ a n�pmes�hez �ll legk�zelebb. A n�pmes�k alapja a fokoz�d�, er�s�d� pr�bat�telek sora, ami itt is megjelenik. A m� k�zep�n Pet�fi elhelyez egy

fordul�pontot, meseszer�en megfogalmaz�d�, de evil�gi gondolatot. Igy a t�rt�net a mesevil�gb�l egy teljesen transzcendens vil�gba l�p �t. A fokoz�s ez�ltal m�g nyilv�nval�bb� v�lik. A t�rt�net legjelent�sebb elemei metafora �rt�k�ek. Kukorica Jancsi nem �nsz�nt�b�l, hanem sors�t�l k�nyszer�tve indul el. Gy�zelme, harcai, pr�bat�telei az eg�sz n�p�vel egyen�rt�k�ek. Egy k�z�ss�g tagjak�nt cselekszik, ez�ltal e k�z�ss�g rem�lt sorsa val�sul meg. Kukorica J�nos a boldogs�got, Julisk�t keresi. A boldogs�g egy emberhez m�lt�bb vil�g megteremt�je, metafor�ja. Megjelenik a m�ben a n�pi mor�l is: van fontosabb �rt�k a vagyonn�l �s a hatalomn�l. Mindenkinek saj�t haz�ja �s boldogs�ga �tj�t kell k�vetni. A J�nos Vit�z a viharok ellen�re sikert arat. M�gis 1846 febru�r �s �prilis k�z�tt v�ls�g jelentkezik Pet�fi �let�ben. Ebben az id�szakban csak szil�nkok sz�letnek, terjedelmes m�vek nem. Hatvanhat verst�red�k eredm�nyek�nt j�n l�tre a Felh�k ciklus. Pet�fi �letm�v�nek fontos szakasza ez. A J�nos Vit�zzel eljutott az eszt�tikai n�piess�g cs�cs�ra, ez az �t tov�bb m�r nem folytathat�. Megk�zd a neh�zs�gekkel, �s a harcb�l meger�s�dve ker�l ki. 1846 �prilis�ban �let�nek �s �letm�v�nek �j szakasza indul el. Az eszt�tikai n�piess�g hely�re a cselekv�, politikai n�piess�g l�p. Pet�fi annak szenteli �let�t, hogy a n�p uralkodjon a politik�ban. Ett�l kezdve a k�lt�szet sz�m�ra eszk�z t�rsadalmi �s politikai c�ljainak megval�s�t�s�hoz. �letm�v�t a t�jleir� k�lt�szet, a szerelmes versek �s a forradalmi k�lt�szet jellemzi a szabads�gharcig. T�jszeml�let�nek k�z�ppontj�ban az Alf�ld �ll. A szabads�g eszm�ny�t testes�ti meg sz�m�ra e s�k vid�k. T�jleir� k�lt�szet�nek jellemz�it j�l mutatja A puszta t�len c�m� verse. /1848 janu�r/ A m�ben egy saj�tos szerkeszt�elem jelenik meg: a mikro- �s makrok�pek v�ltakoz�sa, ami �ltal egy bels� ritmus jelenik meg. Pet�fi az Alf�ld jellegzetes figur�it �br�zolja. A vers v�g�n monument�lis megszem�lyes�t�s jelenik meg. A kir�ly lehull� v�res koron�ja Pet�fit, mint kir�lys�got gy�l�l� szem�lyis�get mutatja. Egy t�jvers is alkalmas lehet politikai mondanival� megjelen�t�s�re. 1846-ban Vahot Imre �s Vahot S�ndor a Pesti Divatlap szerkeszt�i kiadj�k a k�lt� versgy�jtem�ny�t. Ebben az �vben ismerkedik meg################### ## Szendrey J�li�val, akit 1847-ben feles�g�l vesz. Jellegzetes szerelmi k�lt�szete hal�la ut�n iskol�t teremt. Szerelmi k�lt�szet�nek k�t jellemz�je: nincs erotikus mozzanat �s szerelme mened�k az �let viharai el�l. Forradalmi k�lt�szet �������������������� N�gy jelent�s t�mak�r k�l�n�thet� el. - A vil�gszabads�sg gondolata. Pet�fi nem �rzi �gy, hogy a szabads�g csak egyetlen nemzet tulajdona lehet. Ugy v�li, hogy a nemzeti �s az egyetemes /vil�g/ szabads�g elv�laszthatatlan. /Romantikus gondolat/ K�s�bb ez kieg�sz�l az egy�ni szabads�g gondolat�val. - J�k �s gonoszak harca. Pet�fi t�rt�nelemszeml�lete a francia forradalom naiv

t�rt�nelemk�p�n alapoz�dik. A forradalom alatt Pet�fi vezet� szem�lyis�gg� v�lik, azonban a forradalom ut�n ink�bb a politikai �letben kell tev�kenykedni. Kider�l, hogy nincsenek j�k �s gonoszak, �rdekek sz�ved�ke van a politik�ban. Pet�fiben nincs meg a politikusi tehets�g, a taktikai �rz�k. - Hal�l ut�n igazolt �let mot�vuma. A romantik�ban kialakult egy jellegzetes zsenikultusz. A k�lt�nek v�teszi /l�tnok/ adotts�gai vannak. Pet�fi J�vend�l�s c�m� vers�ben eml�ti, hogy nagy k�lt� lesz, fiatalon fog meghalni �s nagy dics�s�gben lesz r�sze. Sz�mos olyan t�nye van �let�nek, amelyet verseiben el�z�leg megfogalmazott. Sz�vesen foglalkozott j�v�j�vel, de nem rendelkezett transzcendens tehets�ggel. - A k�na�n A zsid� hitvil�g r�sze e fogalom, az �g�ret f�ldje. A nemzetet, benne a n�pet pr�f�t�k vezetik e f�ldre. A k�lt�k a pr�f�t�khoz hasonl�that�k. A k�lt� is egy l�ngoszlop, pr�f�ta. Kapcsolat a hegeli gondolattal: a t�rt�nelem egy t�k�letes t�rsadalom fel� halad. A pr�f�t�k nem jutnak el az �g�ret f�ldj�re. A XIX. sz�zad k�lt�i �������������������� A m� ars poetica, de ink�bb a forradalmi hitvall�s jelenik meg. A vers a forradalmi j�slatot emeli ars poetic�v�. A k�pi vil�g kev�ss� eredeti, meglehet�sen k�zhelyszer�: bibliai l�ngoszlop, b�s�g kosara, szellem napvil�ga. A vers k�zpontj�ban nem a k�piess�g, hanem a forradalmi elsz�nts�g �ll. Sz�mos olyan pont van, ahol a gondolatokat Pet�fi szenved�lyes felki�lt�sokkal fejezi ki. R�gt�n a vers elej�n megfogalmaz�dik a k�lt�k feladata. A################### ## k�lt�szet k�z�gy, aki csak a mag�n�gyeir�l tud �rni, annak nincs joga a k�lt�szethez. Magyarorsz�gon nem alakultak ki a politikai int�zm�nyek, ez�rt bizonyos k�z�leti szerep h�rult az irodalomra. A k�na�nmot�vum �s a pr�f�t�k szerepe a m�sodik str�f�ban jelenik meg. A n�pvez�rek hitelesen magfogalmazz�k azt, hogy a n�p�rt vannak. A pr�f�ta elk�l�n�l a t�megt�l, hiszen el�tte halad. Az elvegy�l�s �s a kiv�l�s minden n�pvez�rre jellemz�. V�r�smarty A Guttenberg-albumba c�m� vers�vel rokon gondolatok jelennek meg. Mindk�t k�ltem�ny egy jobb vil�g l�t�nek felt�teleit fogalmazza meg. Pet�fi �rt�krendje vil�gos, tiszta: anyagi javak /b�s�g/, kult�r�lt, civiliz�lt jog�llam. /�llameszm�ny/ Az egyenl�s�g elve mark�nsan hangs�lyoz�dik Pet�fi �rt�krendj�ben, ami egy n�pt�l j�tt k�lt� eset�ben term�szetesnek vehet�. Utols� versszak: a pr�f�t�k nem jutnak el a k�na�nba. Az ap�k belerokkannak a harcba, de az ut�dok igazolj�k, hogy volt �rtelme a k�zdelemnek. Az 1848 j�liusi parlamenti v�laszt�sokon nem v�lasztj�k meg k�pvisel�v�, menek�lnie kell. Ellene fordul a kis�jsz�ll�si v�laszt�ker�let. Pet�fi azonban nem a n�pet tartja b�n�snek. Szerinte e n�p gyerek, aki but�that�. Nem megtagadni, hanem nevelni kell a n�pet. Ez a gondolat jelenik meg Az apostolban, ami Pet�fi vil�gszeml�let�nek �jrafogalmaz�sa. Elbesz�l� k�ltem�ny, az epikai m�nem r�sze. Er�sen �letrajzi ihletetts�g�.

A f�h�s, Szilveszter, �s Pet�fi nagyon k�zel �ll egym�shoz, �gy megjelenik a l�rai elem, els�sorban a gondolati l�ra. A k�lt� bels� monol�gokat, t�preng�seket fogalmaz meg, elfogultan figyeli h�s�t, teljesen azonosul vele. Az apostol vil�gk�pe �s programja ��������������������������������� Szilveszter egy saj�ts�gos, a kelet-eur�pai, legink�bb a szl�v t�rt�nelemben megjelen� anarchista forradalm�rt k�pviseli. Jelk�pes �rtelemben Szilveszter egy hivatalos hierarchi�ban l�v� t�rsadalmat akar sz�trobbantani, sz�trombolni. Pet�fit nem azonos�thatjuk Szilveszterrel. A m�vet �titatja az ir�nia. Az alkot� a mor�lis f�l�nytudat birtok�ban mond b�r�latot a vil�gr�l. Az ir�ni�hoz �nir�nia is kapcsol�dik az elbesz�l� k�ltem�nyben. Szilveszter elbukik, munk�ss�ga eredm�nytelen, az ut�kor azonban megeml�kezik r�la. A hal�l ut�n igazolt �let mot�vuma jelenik meg. A m� eszt�tikai �rt�ke ���������������������� Pet�fi nagyon r�vid id� alatt �rja meg m�vet, ez�rt sz�nvonala egyenetlen. A legjobb r�szek nem epikai, hanem l�rai################### ## term�szet�ek. Pet�fi nem cselekm�nyt form�l, hanem Szilveszter gondolatainak bels� filozofikum�t jelen�ti meg. Ezekre a r�szekre jellemz� a l�tom�soss�g. T�bb helyen sz�rrealista v�zi�kat form�l a k�lt�. Ebben V�r�smarty ut�dj�nak tekinthetj�k. /pl. a f�ld egy sz�l�szem/ A m� id�m�rt�kes versel�sben �r�dott, a sorok jambikus lejt�s�ek. Ezeken k�v�l semmilyen formai k�t�tts�g nincs. Pet�fi sor�tk�t�seket alkalmaz, hossz� k�rmondatokat fogalmaz meg, teljesen szabadon b�nik a versmondatokkal. �letm�v�ben itt fejez�dik ki legjobban a szabads�g gondolata. Az apostol fontos el�zm�nye Charles Dickens Twist Oliv�r c�m� reg�nye. Az apostolt k�vet�en Pet�fi �letm�ve gyakorlatilag lez�rul. nyar�n �r v�get k�lt�i p�ly�ja, beteljes�ti azt, megj�vend�lt: 1849 amit

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->