Radioaktivitás.

Radioaktív hulladékok és kezelésük, radioaktív szennyeződések, és biztonságtechnikai vonatkozásaik

Radioaktív sugárzások
Sugárzás jellemzője: minden külső behatás nélkül állandóan sugároznak. 3 típusa van: 1, α –sugár (Hélium atommag) - Ionizáló hatása nagy, legveszélyesebb - Hatótávolsága kicsi - A nagy sebesség és mozgási E magyarázza a sugarak viszonylag nagy áthatoló képességét - Csak az emberi szervezetbe bejutva káros 2, β –sugárzás (elektron) - Közepes ionizáló hatás - Közepes hatótávolság (levegőben 40-60 cm) - Közepes terjedési sebesség g- sugár (foton) - Nagy energiájú - A gerjesztett magból eredő elektromágneses sugarak - Az ionizáló hatásuk a legkisebb, viszont a hatótávolságuk a legnagyobb.

1. Alfa-bomlás során az atommagból egy hélium atommag (erősen kötött 2 proton és 2 neutron) válik ki. Erősen ionizáló, viszont a hatótávolsága levegőben 1 cm alatti. 2. Béta-bomlás során az atommagban neutronból lesz proton, elektron kibocsátása közben. Így a béta-sugárzás valójában elektronsugárzás. Közepesen ionizáló hatású, hatótávolsága levegőben pár 10 cm. 3. Gamma-bomlás során energia távozik nagy energiájú fotonként. Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni. Hatótávolsága levegőben praktikusan végtelen, a nagy tömegszámú elemek (általában ólom) gyöngítik hatékonyan.

•Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. • A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez elnyeli őket. •A gamma-sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken.

A radioaktív bomlás jellemzői: az élettartam (közepes élettartam, τ), a felezési idő és a bomlási állandó. A még radioaktív atommagok számát az időben egy csökkenő exponenciális függvény írja le. Az e-hatványaként felírt alak kitevőjének az együtthatóját nevezzük bomlási állandónak. Az élettartam az az idő, amire a magok e-edrésze bomlik el. A bomlási paraméter és az élettartam egymás reciprokai. A radioaktív bomlás teljesen véletlen jelenség, egy adott atommagról nem lehet megállapítani, hogy mikor fog elbomlani, viszont az elbomlásának időbeni valószínűsége állandó. Egy forrásban a bomlások száma tehát arányos a radioaktív magok számával, amit a következőképp írhatunk föl: Ezt integrálva kapjuk a bomlási törvényt: Látható, hogy a radioaktív magok száma exponenciálisan csökken. Az a a bomlási állandó: megadja, hogy mekkora valószínűséggel bomlik el egy atommag egy másodperc alatt. Többet használják viszont a T felezési időt: ez megadja, hogy mennyi idő alatt bomlik el az összes radioaktív mag fele. A bomlásállandóból a következőképp lehet kifejezni:

Ha ismerjük egy izotóp felezési idejét, akkor egy adott forrás A aktivitása könnyen meghatározható:

A radioaktivitás mértékegységei
A mértékegységek neve és definíciója: • A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel (Bq), 1 Bq =1 bomlás/másodperc. • Az időegységenként azonos számú részecskét kibocsátó különböző sugárforrások nagyon különböző energiával sugározhatnak. Ezt jellemzi a második egység, a gray (Gy), amely a céltárgyba érkező sugárzás energiáját, az abszorbeált dózist méri. • A különböző sugárzások különböző mértékben károsítják az élő szervezeteket, még akkor is, ha az elnyelt sugárzás energiája azonos pl. egy Gy alfa-sugárzás hússzor annyi károsodást okoz mint 1 Gy béta-sugárzás. • A károsító hatás mértékét fejezi ki a dózisegyenérték, egysége a sievert (Sv), amely a grayben kifejezett abszorbeált dózis és a relatív biológiai hatékonyság (relative biological effectivenes, RBE) faktor szorzata. • A munkahelyeken és a környezetben megengedhető sugárzás mértékét sievertben adják meg. • Fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma másodpercenként (Bq/g, Bq/kg stb.), • Aktivitáskoncentráció: térfogategységre eső aktivitás (Bq/m3, Bq/l stb.), • Felületi aktivitás: felületegységre eső aktivitás (Bq/cm2, Bq/m2 stb.).

Hatás dózis összefüggés: 1. Gray: 1 sugárbetegség 3< a bőrön égési sebek 8< halálos a kialakuló fertőzések miatt 500 azonnali halál
2. Sievert: 2 mSv/év: Jellemző háttér Ausztriában 3 mSv/év: Jellemző háttér Európában 2,9 mSv/év: A nukleáris iparban dolgozók átlagos terhelése 5,0 mSv/év: Az uránbányászok áltagos terhelése 7,5 mSv/év: A repülőszemélyzet átlagos terhelése 10 mSv/év: A maximálisan megengedett dózis uránbányákban 20 mSv/év: A maximálisan megengedett dózis a nukleáris iparban 350 mSv/év: Kitelepítési határérték Csernobilban 1000 mSv/év: Rövid idejű dózisban sugárbetegséget okoz 5000 mSv/év: 1 hónapon belül az emberek 50%-ának halálos 10.000 mSv/év: Napokon belül halálos

Sugárdózisok, tünetek A sugárdózis nagyságát röntgenben és sievertben adjuk meg: 0,05-0,2 Sv (5-20 REM) Nincsenek tünetek. A rák és a genetikai rendellenességek esélye megnőhet, de nem bizonyított. A természetes háttérsugárzás is szerepet játszik benne. 0,2–0,5 Sv (20-50 REM) Nincs megemlíthető tünet. A fehérvérsejtszám időlegesen lecsökkenhet. 0,5–1 Sv (50–100 REM) Fejfájás, rosszullét előfordulhat, a legyengült immunrendszer miatt fertőzésre is megvan az esély. Ideiglenes sterilitás fordulhat elő férfiaknál. 1–2 Sv (100–200 REM) Kismértékű sugárbetegség, a halálozás esélye 10% 30 napon belül. Hányinger, gyakori hányás, ami legalább egy napig tart. Ezután 1-2 hét nyugalmi időszak következik, majd általános gyengeség és levertségérzet jelentkezik. A legyengült immunrendszer miatt megnő a fertőzésekre való esély. Férfiaknál ideiglenes sterilitás lehetséges, nőknél spontán vetélés vagy koraszülés. 2–3 Sv (200–300 REM) Közepes dózis, 35%-os halálozással 30 napon belül. Hányinger és hányás általános, mely 1-2 napig tart. A nyugalmi időszakot követően hajhullás, gyengeségérzet jelentkezik. A fehérvérsejtszám drasztikusan csökken. Nőknél végleges meddőséget okozhat. A regenerálódás hónapokig tarthat.

3–4 Sv (300–400 REM) Súlyos dózis, 50%-os halálozási arány. Vérzés jelentkezhet a szájban, a bőr alatt, illetve a vesékben. 4–6 Sv (400–600 REM) Akut dózis, 60%-os halálozási aránnyal. A tünetek 2 órán belül megjelennek, melyek ugyanazok, mint előbb, csak markánsabbak. A felépülés akár egy egész évig is eltarthat. A halál oka jellemzően belső vérzés vagy fertőzés. 6–10 Sv (600–1000 REM) Igen súlyos dózis, közel 100%-os halálozás 2 héten belül. Az azonnali orvosi ellátás feltétlenül szükséges. A fehérvérsejtek pusztulása miatt vérátömlesztésre kell sort keríteni. A belső szervek súlyosan károsodhatnak. A tünetek már 15 percen belül megjelenhetnek, a halál oka fertőzés vagy belső vérzés. Ha valaki túléli, felépülése soha nem lesz teljes. 10–50 Sv (1000–5000 REM) A halálozási arány 100%, 7 napon belül. A tünetek azonnal jelentkeznek: gyengeségérzet és intenzív hányás. A fertőzött személy úgynevezett „járkáló szellem” állapotba kerül: diszorientáció, zavarodottság jellemzi. Remegés, vérzések és kiszáradás a jellemző tünetek. A halál előtt delírium, majd kóma jellemzi a teljes leépülést. Gyógyíthatatlan állapot, legfeljebb a fájdalmat lehet enyhíteni. Louis Slotin 1946. május 21-én 21 Sv dózist kapott egy balesetben, majd 9 nappal később meghalt. Több mint 50 Sv (>5000 REM) 1964-ben egy munkás 100 Sv-t kapott egy balesetben, 49 órával később meghalt. Cecil Kelley 1958-ban egy balszerencsés kísérlet miatt 60-180 Sv-t szenvedett el, 36 óra múlva meghalt. Kobalt-60 izotóppal besugárzott csótányok 30%-a életben maradt 100 gray dózis hatására. Ezer gray esetén a lisztbogarak 10 százaléka maradt életben 30 nap után.

Radioaktív szennyezés
Szennyező források: - Természetes - Mesterséges Természetes: - Egyes kőzetek tartalmaznak radioaktív izotópokat, ezt a sugárzást terresztikus sugárzásnak nevezzük. - A világűrből a földre érkező nagy energiájú kozmikus sugárzás. - Izotópok: 40K: ez lényegesen meghaladja a többi természetesen előforduló izotópot 14C: sugárzási energiájuk kicsi.

Huszonegy évvel a csernobili atomerőmű- katasztrófa után is kimutatható a radioaktív szennyezés Finnország déli részén

238U, 235U, 232Th:

gránitban, szénben, agyagban természetes módon fordulnak elő. Nagy tömegszámú elemek. Az uránnak két természetes izotópja található meg a Földön, a 235-ös és a 238as tömegszámú. A Föld keletkezésekor azonos arányban (1:1) voltak jelen, majd az idők folyamán ez az arány jelentősen eltolódott, mert a 235U felezési ideje 700 millió év, míg a 238U felezési ideje 4,5 millió év. Vagyis a 235U gyorsabban fogy. 226Ra, 222Rn 220Rn: építőanyagban, épületekben felhalmozódva okoznak sugárzási problémákat.

Uránszurokérc más néven uraninit

Mesterséges eredetű radioaktív izotópok: • Kísérleti nukleáris atomrobbantások: az atomfelhőben levő radioaktív anyagok jelentős része a sztratoszféráig emelkedett, és onnan számos pontra eljutott. Pl.: 1976. szeptember 26. Kínában végrehajtott robbantást követően, októberben, Magyarországon szedett növényi mintákon nagyságrenddel nagyobb szennyezettség. • 1. a töltet maradványai (U és Pu izotópok) • 2. a magreakciók eredményeként a környező anyagokban (bombaköpeny, talaj) keletkező aktív anyagok • 3. hasadási termékek – ez a legsúlyosabb Tartós sugárterhelést a 14C, 90Sr, 137Cs okoz.

Jellemzőik: - Nukleáris robbantásokból származnak - Magas felezési idejű izotópok - A nagy energiájú atomok robbantása során még a troposzféra feletti rétegekbe a sztratoszférába is eljutnak. - Atomerőművek hibás működésénél is keletkezhetnek.

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK I.:

A Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja A hazai villamosenergia-termelés meghatározó létesítménye. Helyszín: Paks Üzemeltető: Paksi Atomerőmű Rt. Típus: VVER-440/213 Teljesítmény: 4x460 MWe Első kritikus állapot: 1. Blokk 1982, 2. Blokk 1984, 3. Blokk 1986, 4. Blokk 1987

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK II.: Az Oktatóreaktor A medence típusú egyetemi reaktor 1971 óta üzemel. A 10%-os dúsítású, EK-10 típusú üzemanyag-kazettákból összeállított aktív zóna maximális hőteljesítménye 100 kW, a maximális termikus neutronfluxus 2,7e12 n/cm2s. A létesítmény elsősorban fizikus- és mérnökhallgatók nukleáris témájú képzését szolgálja, emellett kutatási feladatokra is használható. 20 függőleges besugárzó csatorna, 5 vízszintes besugárzó csatorna, két csőposta és egy nagy méretű besugárzó alagút szolgál oktatási és kísérleti célú neutron- és gamma besugárzásra a zóna körül. A létesítményhez jól felszerelt fizikai és radiokémiai laboratóriumok, valamint egy manipulációs kamra is tartozik.

A Budapesti Kutató Reaktor A KFKI Atomenergia Kutatóintézetében működő Budapesti Kutatóreaktor a magyar fizika egyik legjelentősebb kutatási nagyberendezése. Helyszín: Budapest Üzemeltető: KFKI - Atomenergia Kutató Intézet Típus: Tartály (tank) Teljesítmény: 10 MWth Első kritikus állapot: 2 MW bővítve (1959), 5 MW (1967), 10 MW (1993 rekonstrukció után)
A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója A létesítmény feladata a Paksi Atomerőmű üzemeltetése során kiégett fűtőelem-kazetták 50 éves átmeneti időtartamra való tárolása. Helyszín: Paks Üzemeltető: Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) Típus: moduláris kamrás száraz tároló Kapacitás: 450 fűtőelem kazetta modulonként Nincs kritikusság, 1997 vége óta üzemel

Paksi Atomerőmű működési vázlata, reaktora: Az atomerőművek felépítése hasonlít a hagyományos hőerőművekéhez, hiszen mindkettő esetében a kazánban (ill. reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz azután a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra a visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe.

A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok: 1. Könnyűvizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a hűtőközeg könnyűvíz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok. 2. Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O). 3. Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázhűtésű reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könnyűvíz hűtésű reaktorok (RBMK). 4. Egzotikus reaktorok (gyors tenyésztőreaktorok és egyéb kísérleti berendezések). 5. Újgenerációs reaktorok: a jövő reaktorai

NYOMOTTVIZES REAKTOROK

1 Reaktortartály 2 Fűtőelemek 3 Szabályozórudak 4 Szabályozórúd hajtás 5 Nyomástartó edény 6 Gőzfejlesztő

8 Frissgőz 9 Tápvíz 10 Nagynyomású turbina 11 Kisnyomású turbina 12 Generátor 13 Gerjesztőgép

14 Kondenzátor 15 Hűtővíz 16 Tápvíz szivattyú 17 Tápvíz előmelegítő 18 Betonvédelem 19 Hűtővíz szivattyú

7 Primer köri keringtető szivattyú

NYOMOTTVIZES REAKTOROK

A primer körben (sötétkék ) a vizet nagyon nagy nyomáson tartják (130-150 bar), emiatt az még a magas üzemi hőmérsékleten (300-330°C) sem forr fel. (A magas primer köri nyomásról kapta a típus a nevét.) Az állandó nyomást a nyomástartó edény (térfogatkompenzátor-5) biztosítja. (Ha a primer körben a nyomás lecsökken, a térfogatkompenzátorban levő villamos fűtőtestekkel melegítik a vizet, ezáltal növelve a nyomást. Nyomásnövekedés esetén pedig a már lehűlt hűtővízből fecskendeznek be a térfogatkompenzátorba, aminek a felső részében gőz van, melynek nyomása így lecsökken.) A primer köri víz az ún. gőzfejlesztő (6) kis átmérőjű csöveiben átadja hőjét a szekunder kör vizének, azaz lehűl, majd alacsonyabb hőmérsékleten jut vissza a reaktorba.

NYOMOTTVIZES REAKTOROK

A szekunder körben levő víz nyomása sokkal alacsonyabb (40-60 bar), mint a primer körben lévőé, emiatt a gőzfejlesztőben (6) a felmelegedett víz felforr (piros). Innen kerül (cseppleválasztás után) a gőz a nagynyomású, majd a kisnyomású turbinára (10-11). A turbinából kilépő gőz a kondenzátorban (14) cseppfolyósodik, ahonnan előmelegítés után újra a gőzfejlesztőbe kerül.

A primer és a szekunder kör vize nem keveredik egymással! A gőzfejlesztőben is csöveken keresztül adódik át a primer oldal hője. Így elérhető, hogy a hűtőközegbe került radioaktív anyagok a primer körben maradjanak, és ne kerülhessenek a turbinába és a kondenzátorba. Ez egy újabb védőgát a radioaktív szennyeződések kijutása ellen. A nyomottvizes reaktorokban az üzemanyag általában alacsonyan (3-4 %) dúsított urán-dioxid, néha urán-plutónium-oxid keverék (ún. MOX). A nyomottvizes a legelterjedtebb reaktortípus: a világon jelenleg üzemelő atomreaktorok összteljesítményének mintegy 63.8 %-át adják.

A forralóvizes reaktorban a moderátor és a hűtőközeg szerepét is könnyűvíz (H2O) tölti be. A reaktortartályban a víz egy része elforr, így az aktív zónából víz-gőz keverék lép ki. Az így termelt gőz közvetlenül a turbinára kerül, ezért a vizet és a gőzt szét kell választani (a gőzben lévő vízcseppek károsítják a turbinát). A turbinából kilépő gőzt a kondenzátorban cseppfolyósítják, majd előmelegítés után a reaktorba vezetik. A reaktortartályban el nem gőzölgött víz a reaktorzónán kívül újra lefolyik a tartály aljára, ahol összekeveredik a visszaszivattyúzott tápvízzel.

17 Betonvédelem

1 Reaktortartály
2 Fűtőelemek 3 Szabályozórúd 4 Keringtető szivattyú

5 Szabályozórúd hajtás 9 Kisnyomású turbina
6 Frissgőz 7 Tápvíz 8 Nagynyomású turbina 10 Generátor 11 Gerjesztőgép 12 Kondenzátor

13 Hűtővíz
14 Tápvíz előmelegítő 15Tápvízszivattyú 16 Hűtővízszivattyú

Mivel a reaktorban megengedett a víz elforrása, a nyomás kisebb, mint a nyomottvizes reaktoroknál: kb. 60-70 bar. Az üzemanyag többnyire urán-oxid. A friss üzemanyag dúsítása általában kisebb, mint a nyomottvizes típusnál. Hatásfokuk 33-35 %. Előnye ennek a típusnak, hogy - mivel ez a legegyszerűbb elvi felépítésű típus - a beruházási költségek viszonylag alacsonyak. A világon ma működő atomreaktorok összteljesítményének 22.5 %-át adják forralóvizes reaktorok.

Problémák: Kitermelés során: Az uránérc urántartalma igen alacsony (0,1-0,2 %), nagy mennyiséget kell kitermelni, sok lesz a meddő, ami még jelentős radioaktív anyagot tartalmaz. A meddőhányókból a szél, a víz elszállíthatja a radioaktív port.
Üzemelés során: • légköri kibocsátás • hűtővíz szennyeződése • A Paksi Atomerőmű Dunába bocsátott emissziója az ivóvíznormáknak is alatta marad. • elhasznált fűtőelemek végleges tárolása sehol a világon nem megoldott. • A nagy aktivitású hulladék az összes hulladék tömegének 1 %-a, az összes radioaktivitás 99 %-a, élettartamuk több ezer év. A paksi kiégett fűtőelemeket ötévi pihentetés után Oroszországba szállították végleges tárolásra. Jelenleg ez nem megoldott • A kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezését nem a radioaktivitás, hanem a nagy tömeg nehezíti.

A kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelése 1966-ban megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény és az 1994-ben aláírt jegyzőkönyv szerint az orosz fél vállalja, hogy átveszi a magyar kiégett fűtőelem-szállítmányokat, a magyar fél pedig vállalja, hogy az atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges új fűtőelemeket Oroszországtól vásárolja. Az eredeti szerződés kikötéseitől eltérően az illetékes orosz hatóságok az 1990-es években azt kívánták, hogy Magyarország vegye vissza az újrafeldolgozáskor keletkező radioaktív hulladékot és egyéb melléktermékeket. Magyarországnak azonban jelenleg nem áll rendelkezésére megfelelő létesítmény a nagy aktivitású, hosszú élettartamú hulladék elhelyezésére.

A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló 1976-ban kezdte meg működését; feladata az egészségügyből, kutatásból, oktatási és ipari alkalmazásokból származó radioaktív hulladék elhelyezése volt. 2004 végére a telephely eredeti tárolókapacitása megtelt.

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) szükség szerint bővíthető száraz tároló. Az első tizenegy modul (egyenként 450 kazetta kapacitással) már üzemel, és 2004 végén már 3767 kiégett kazettát tárolt. A létesítmény 50 évre lehetővé teszi a Magyarországon keletkező kiégett kazetták tárolását.

www.rhk.hu

A KKÁT egy moduláris, kamrás típusú létesítmény, mely a kiégett fűtőelem kazetták száraz tárolását biztosítja. A tároló földfelszíni épület, amelyben a fűtőanyag kazettákat egyenként, függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A csövek betonfalakkal körülvett kamrákban állnak. A tárolócsövek körüli betonkamra megfelelő árnyékolást biztosít. Egy kamra 450 db tárolócsövet foglal magába. A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. Így elektromos vagy más műszaki hiba következtében sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A szűrt hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, ezért a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet. A tárolócsövekben semleges gázkörnyezetet (nitrogén) biztosítanak.

Nemzetközi gyakorlat A kiégett fűtőanyagok átmeneti tárolására szolgáló létesítmények lehetnek száraz vagy nedves kialakításúak. Nedves tárolók esetében a kiégett fűtőelemeket vízzel telt medencékben tartják, míg a száraz tárolás során a fűtőelem-kötegeket konténerekben vagy kamrákban, inert gáz vagy levegő környezetben helyezik el. A tartálytípusú tárolók olyan masszív konténerek, melyek lehetnek fix telepítésűek, ill. mozgathatóak. Jelenleg is számos tároló típus van használatban, illetve fejlesztés alatt. Fémkonténereket alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Németországban, Indiában, Japánban, Litvániában, Dél-Afrikában, Svájcban és az USA-ban. Több-célú konténereket, amint arra nevük is utal, több funkcióra – tárolásra és szállításra (kettős-célú), vagy tárolásra, szállításra és elhelyezésre (több-célú) – használnak. Különféle betonfalú, kamrás tároló típust fejlesztettek ki, illetve tesztelnek jelenleg is, melyek lehetnek vízszintes, vagy függőleges kialakításúak. A kamrás megoldások olyan felszíni vagy felszín alatti vasbeton épületek, melyek egy vagy több fűtőelemköteg elhelyezésére szolgáló tárolók rendszeréből épülnek fel. A hő elvezetését rendszerint levegő vagy gáz áramoltatással oldják meg. A száraz tárolási opción belül a kamrás típust jelenleg Kanadában, Franciaországban, NagyBritanniában, az USA-ban és Magyarországon használják.

A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok kezelése A geológiai, műszaki biztonsági és gazdasági vizsgálatok alapján 1996-ban Bátaapáti (Üveghuta) térségében egy felszín alatti, gránitba mélyített tároló, valamint Udvari térségében, löszben, egy felszíni tároló létesítését javasolták. A biztonsági elemzések alapján sugárvédelmi szempontból mind a felszíni, mind a felszín alatti tároló létesítése járható útnak bizonyult, mindazonáltal előnyösebbnek mutatkozott a Bátaapáti (Üveghuta) térségében létesítendő felszín alatti tároló koncepciója.

Radioaktív szennyezés
Balesetek: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megalkotta a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálát, mely 7 kategóriát tartalmaz. 0 skála alatt 1 rendellenesség 2 üzemzavar 3 súlyos üzemzavar 4 elsősorban létesítményen belüli baleset 5 telephelyen kívüli kockázattal járó baleset 6 súlyos baleset 7 nagyon súlyos baleset

- 1957. Egyesült Királyság, Sellafield, 5. fokozat - 1979. USA, Three Mile Island: 5. fokozat, a reaktorzóna károsodott - 1980. Franciaország, Saint-Laurent: 4. fokozat - 1986. Szovjetunió, Csernobil: 7. fokozat - 1989. Spanyolország, Vandellos: 3. fokozat

Radioaktív szennyezés
Radioaktivitás hatása az élővilágra: Ember: - Izotópok belégzése és ülepedés révén károsítanak - Hidroszféra kölcsönhatásai miatt a 40K, 235U, 223Ra, 14C felhalmozódnak ill., a táplálékláncban feldúsulnak. - Az emberi test radioaktivitása életkortól és táplálkozástól függ. - Az embert érő sugárhatás lehet természetes vagy diagnosztikai (pl.: röntgen). - A Sr a csontokat, a Cs az izmokat károsítja.
Talaj: - 90Sr, 137Cs geológiai viszonyok és mesterséges hatás következtében jön létre. - A szennyezőanyag megkötődését, lemosódását a talaj szemcsemérete, kémiai jellemzői határozzák meg. - A felsőbb művelt rétegben nagyobb koncentrációban van jelen.

Radioaktív szennyezés
Növény: - Belégzés és ülepedés révén jutnak el a növényekhez (magnifikáció), /természetes és mesterséges anyagok egyaránt/ - A talajból és levegőből veszi fel a szennyezőanyagot. - Függ: faj, tenyészidő, fejlettségi állapot Állat: - Takarmánnyal, belégzéssel,ivóvízzel veszik fel. 40K, 137Cs, 90Sr - A srtoncium szennyezettség a sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, hal irányában növekszik.

Radioaktív szennyezés
A radioaktivitás hatásai:
Szomatikus és genetikus károsodást idézhet elő. Befolyásolja: - Sugárzás nagysága - Sugárzás típusa, E-ja, időtartama, - Sugárzás intenzitása - Besugárzott testrész nagysága, fontossága, érzékenysége 1. Szomatikus prompt hatások. • 2 Sv: küszöbérték • 7 Sv biztos halál 2. Szomatikus késői hatás Nem egyszerű a közvetlen összefüggést kimutatni, később jelentkezik, egyszeri vagy ismételt kis dózishatás következményeként jelentkezik. • idült bőrgyulladás, szemlencsehomály, leukémia, rák. • genetikai ártalom: spontán vetélés, öröklött genetikai betegség

Radioaktív szennyezés
Genetikai károsodás, ártalom: Öröklődés alapvető elemeire, génekre és kromoszómákra gyakorolt hatáson alapul.

Kétszerező dózis: öröklött betegségek előfordulását megduplázza (0,2-0,3 Sv).
Küszöbdózis: hatás bekövetkezésének valószínűségét fejezi ki.

Radioaktív szennyezés
Védekezés a radioaktivitás káros hatásai ellen:

1, Külső sugárterhelés: - sűrűn kell szellőztetni, ha építőanyagból származik a sugárzás. Rn=radon: beltéri felhalmozódása ellen. - a meddőhányók biztonságos kezelése: meddő anyag befedése növényzettel, talajjal. - fűtőelemek végleges elhelyezése, megfelelő tárolása - kozmikus sugárzás: alacsonyan fekvő lakóházakkal - kibocsátás ellenőrzése, hatásági szabályozás - diagnosztikai terhelések lehetőleg minimálisak legyenek. - kevesebb röntgenfelvétel

Radioaktív szennyezés
2, Belső sugárterhelés: - a sarkkörökön jelentős a felhalmozódott cézium mennyisége - állati eredetű táplálékot fogyasztók csontjaikban lényegesen kevesebb 90St (stroncium) akkumulálódik, mint a vegetáriánusokéban. - nagy sugártartalmú növényevő halak kiszűrése

A Magyar Köztársaság területén alapvetően négy féle módon jöhet létre radioaktív szennyeződés: NUKLEÁRIS KATASZTRÓFA TÖRTÉNHET: Űrbalesetek; Külföldi atomreaktor balesete; Szállítással kapcsolatos baleset; Hazai atomreaktor balesete esetén. a.) Űrbalesetek: Űrbalesetről beszélhetünk amikor az űrben tevékenykedő objektumok balesetéből következően nukleáris szennyeződés kerül a levegőbe, vagy a talajra. Ezen balesetek véletlenszerűen következnek be melyeknek megelőzése, elhárítása részünkről lehetetlen. Jelenleg több mint 30 reaktorral felszerelt műhold, több mint 1000 kg 235U hordozóanyaggal kering 700-800 km magasságban.

Az űrbalesetre a Kanadában történt szennyeződés utal a legspecifikusabban. Itt egy űrobjektum atomreaktora néhány száz méter szélességben és több kilométer hosszan szennyezte a talaj felszínét. Ezt a szennyeződést a hatóságok a szennyező anyag darabjainak összegyűjtésével szüntették meg, a lakosság segítségével. Megfigyelhető volt, hogy az emberek a kiértesítés ellenére is erősen sugárzó anyagokat szállítottak a lakásukra, ezzel nagy mértékű sugárterhelésnek tették ki magukat és közvetlen környezetüket. Megelőzhetőek lehetnének a balesetek, ha megoldható lenne az űrben működő objektumok biztonságos befogása, visszaszállítása a Földre és egyes elemeiknek újra felhasználása.

A prevenció és elhárítás három feladatra és időfázisra osztható: Bejelentési fázis: Nemzetközi egyezmények alapján az űrobjektumot működtető országnak jeleznie kell, hogy milyen nukleáris eszközt küld az űrbe, illetve hogy az űrben keringő eszközében milyen meghibásodás lépett fel, mikor, hol és milyen jellegű veszélyre lehet számítani. Időtartama két hónapra tehető. Keresési fázis: Az űrobjektum visszatérése után meg kell keresni és be kell határolni a kiszóródás sávját, megállapítva, hogy történt-e radioaktív anyag kibocsátás. Ha igen, meg kell határozni a veszélyeztetett területet. Időtartama néhány napra vagy hétre érthető. Helyreállítási fázis: A veszélyt jelentő radioaktív anyagot össze kell gyűjteni és a keletkezett hulladékot biztonságosan el kell helyezni. Időtartama hónapokig, esetleg évekig eltarthat.

b) Külföldi atomreaktorok balesete: Az atomreaktorok ma már a mindennapi élethez szükséges energia ellátás, a tudományos kutatás és az oktatás nélkülözhetetlen létesítményei. Természetes üzemmenetük esetén környezetkárosító hatásuk elenyésző a hasonló teljesítményű hőerőművekhez képest. Esetleges sérülésük esetén azonban, radioaktív anyag kerülhet a környezetbe. Természeti katasztrófa, illetve üzemeltetési baleset esetén körülbelül 3%os, extrém esetben 10%-os emisszióval számolhatunk. Terror cselekmények, harci cselekményekből adódó sérülés esetén akár 50%-os emisszió is történhet.

Európában az atomerőművek rendkívül elterjedtek:

Nemzetközi szerződések alapján az Európai Unió államainak és az Amerikai Egyesült Államoknak mintegy 6%-kal csökkentenie kell széndioxid és egyéb káros anyag kibocsátását. Ebből kifolyólag növelniük kell az atomerőműveik számát. A környező országok atomerőművei veszélyeztetik a MK területét, de a biztonsági rendszabályok betartásával, ezek normál üzemmenete alatt nem károsítják a magyar polgárok egészségét. A Szlovák újonnan épült atomerőmű nem felel meg a NAÜ előírásainak teljes mértékben, a nemzetközi közvélemény nyomására történő bezárása, megszünteti számunkra potenciális veszélyforrásként nyilvántartani.

c.) Szállítással kapcsolatos balesetek esetén: A szállítás során bekövetkező baleseteket alapvetően a szállított radioaktív anyag fajtája és minősége alapján csoportosíthatjuk. Ezen felosztás alapján megkülönböztethetünk: 1. új, vagy kiégett fűtő elemek szállításával, és 2. szennyezett ruházat, eszközök, anyagok szállításával kapcsolatos baleseteket. d.) Hazai nukleáris létesítmények balesete esetén: Nukleáris veszélyhelyzetet előidézni képes hazai létesítmények: •a Paksi Atomerőmű Rt; •a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutató Intézetének (a továbbiakban: KFKI-AEKI) kutatóreaktora; •a Budapest Műszaki Egyetem oktatóreaktora; •az izotópgyártó A-típusú laboratóriumok; •a 60 Co-os technológiai besugárzó létesítmények, továbbá; •a 137 Cs-os töltetű és laboratóriumi berendezések. A PA Rt. reaktoraiban felhalmozódott aktivitás 107 TBq nagyságrendű. A kiégett fűtőelemek tárolójában 105-107 TBq aktivitás található. A telephelyen tároló hulladékok 1 TBq aktivitást tartalmaznak.

Az atomerőművek szerves részét képezik az energiaellátás rendszerének. Magyarországon a paksi erőmű az ország energiaszükségletének mintegy felét állítja elő. Igen nagy gondot fordítanak a szakemberek az erőművek biztonságára, de előre nem látható okok, vagy emberi mulasztás folytán mégis előfordulhat olyan baleset, mely nagy területet érintő veszélyhelyzetet okozhat. Magyarország körül számos atomerőmű üzemel, melyek potenciális veszélyforrást jelentenek. A legsúlyosabb baleseti események elképzelhető okai a következők lehetnek:

•Méretezési eseményeket felülmúló technológiai hiba vagy hibasorozat (többszörös meghibásodás), •Tároló medence rongálódás, fűtőelem sérülés (pl.: medence leürülés, hűtés pótolhatatlan megszűnése). A baleset esetén a zónában található izotóp keverék jelentős része a környezetbe juthat, aminek következtében azonnal akut egészségügyi hatások várhatók, továbbá széleskörű késői hatások lehetségesek a környezet hosszú távú károsodásával kombináltan, akár több országra kiterjedten is

Védelmi intézkedések Védelmi intézkedések egy bekövetkezett sugárszennyeződés esetén: •nem szennyeződött élelmiszerek fogyasztása (élelmiszer otthoni tartalékolása!) •a szennyeződött élelmiszer forgalomba hozatalának megtiltása •haszonállatok szabad tartásának megszüntetése •szükség védőeszközök használata •mentesítés a lakásba való belépés előtt •nyílászárók szigetelése •lakás elhagyása csak szükséges esetben •védett helyiségekben való tartózkodás •lakóterületek és utak mentesítése •a szükségellátás bevezetése •mentőalakulatok tevékenysége stb.

• A nukleáris szennyezés csökkentésének lehetőségei:

– A nemzetközi szerződések betartása, miszerint az adott állam területén történt balesetről azonnal tájékoztatni köteles a környező országokat és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget; – Az egyes tárcák közti szorosabb kapcsolat tartás; – Az információ csere és átjárhatóság; – Az információ kompatibilitás kialakítása; – az információ áramlás gyorsítása; – Olyan monitoring rendszer létrehozása, amely képes a MK teljes területének folyamatos figyelésére, akár kiegészítve - egy esetleges veszély helyzetben - mobil mérőállomásokkal.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful