Film-jövők David Bordwell1 Jorge Luis Borges „Az elágazó ösvények kertje” című novellájában az egyik szereplő

rájön/felfedezi, hogy a bölcs Cuj Pen egy labirintusszerű regényt alkotott: “Minden regényben, mikor valaki válaszút elé kerül, az egyik utat választja, a többit mellőzi; Cuj Pen úgyszólván kibogozhatatlan regényében egyidejűleg az összeset választja. Ezen a módon különböző jövőket, különböző időket teremt 2, ezek ismét szaporodnak és szétágaznak... Cuj Pen művében az összes3 fejlemény megtörténik, s mindegyik újabb elágazások kiindulópontja. Néha összefutnak ennek a labirintusnak az ösvényei, például ön megérkezik ebbe a házba, csakhogy a lehetséges múltak egyikében ön ellenségem, a másikban barátom.4” Cuj Pen az alapvető/végső/legmesszebb menő következményektől sem riad vissza: „Az idők végtelen sorában hitt; szétágazó, összefutó és párhuzamos idők szédítő és növekvő hálózatában. Az egymáshoz közeledő, elágazó, megszakadó vagy évszázadokon át egymást elkerülő időknek ez a szövevénye minden lehetőséget kimerít. Az idők többségében nem létezünk; egyesekben ön létezik és én nem, másokban én létezem és ön nem, máskor mind a ketten létezünk.” Borges-éhoz hasonló elképzelés található meg a kvantumfizikában is, amit a párhuzamos univerzumok ötletgazdájának tekinthetünk – ő is a lehetséges világok végtelen sorát képzeli el, amelyben mindegyik annyira valóságos, mint az az egy, amit ténylegesen is ismerünk. 5 Az idő efféle elképzelése ellen érvel Gary Saul Morson Narratíva és szabadság című izgalmas és inspiráló tanulmányában. Ha minden egyes lehetőség egyformán létezik, akkor az erkölcsi cselekvés, alkalmasint maga a személyiség válik lehetetlenné.
A fordítás alapja: Bordwell, David: Film Futures. SubStance 31, No. 1, Issue 97: Special Issue: The American Production of FrenchTheory (2002), pp. 88-104. 2 Kiemelés a szerzőtől. 3 Kiemelés a szerzőtől. 4 Boglár Lajos fordítása. 5 Lásd: Wolf, Fred Alan: Parallel Universes: The Search for Other Worlds. New York: Simon and Schuster, 1988.
1

„Mivel minden választás megtörtént valahol, a jó és a rossz egésze az életben tét nélküli játszmává válik… Minden, ami megtörténik, annak meg kellett történnie, és semmi, ami megtörténhetett volna, nem történt meg.” (Morson, 232. oldal) Morson számára ez a gondolat nem szolgálgat az emberi cselekvés felfogásának biztos alapjául, nem is beszélve az elbeszélés idejének megfelelő megszervezéséről. Úgy vélem, Morsonnak semmi szüksége az aggodalomra. Miközben Dosztojevkszijnél és Tolsztojnál számtalan példát talál az alternatív jövő előidézésének általa előnyben részesített módszerére (amit ő „oldalárnyék képződésnek” nevez), az elágazó ösvények elképzelésére épülő cselekmények nem közelítik meg igazán Borges „növekvő, szédítő hálóját”. A fikciók világában a párhuzamos jövők gondolata meglehetősen ritkán fordul elő. A mondák világa hagyományozta ránk a két ajtó közti választás kérdését (a hölgy vagy a tigris?) és azt a motívumot, melyben három út három különböző sorshoz vezet. Ha a Karácsonyi ének történetét elágazó ösvényekként fogjuk fel, Scrooge mindössze két lehetőség közül választhat a jövőjét illetően; O. Henry „A végzet útjai” című 1903-as novellájában a költő-hős elé pedig három jövőkép tárul: balra, jobbra vagy a városba visszavezető úton induljon el. Ha a filmeket nézzük, az elmúlt években született néhány érdekfeszítő törekvés az elágazó ösvény típusú cselekmények megvalósítására. Akárcsak „A végzet útjai” esetében, ezek is egy fix pontból – az elágazásból – indulnak ki, és feltehetőleg egymást kölcsönösen kizáró, különböző jövőhöz vezető cselekményvonalakat mutatnak be. Nézzük meg Krzysztof Kieslowski Véletlen (Przypadek, 1981) című filmjét, melyben egy meglehetősen rejtélyes bevezetést követően az orvostanhallgató Witeket látjuk, aki a vonat után rohan, miután felfüggesztette egyetemi tanulmányait. Még éppen időben felugrik a vonatra, ennek következtében kommunista funkcionárius lesz. Ám amikor válságba kerül ez az élete, a film visszatér a vasútállomás jelenetéhez, ahol újra fiatalként rohan a vonat után. Most nem éri el, így otthon marad, és egészen új jövője lesz. A jövő-kép még egyszer módosul, a narráció újra visszatér a peronon zajló futás jelenetéhez, mely az események új láncolatát indítja el. Hasonló sémát követ Too Many Ways to Be No. 1 (Yat goh chi tan dik daan sang, 1997) című hongkongi film és Tom Tykwer A lé meg a Lola (Lola Rennt, 1998) című filmje. Ezek a filmek egymás után sorban mutatják be a jövő-képeiket, minden egyes változat után visszatérve a fordulóponthoz. Ettől eltérően működik Peter Howitt A nő kétszer (Sliding Doors, 1998) című filmje, mely a különböző cselekménysorait folyamatosan váltogatva, egymásra vágva mutatja be.

akinek közös melót ajánljanak egy kínai bandával. míg a Nő kétszer és a Too Many Ways to Be Number One csupán kettőt. ahogy ezek hatást gyakorolnak ránk. Egyik említett film sem teljesíti Borges utolsó kívánalmát/előírását: Lola egyik esetben sem tűnik fel Manni testvéreként. Véleményem szerint ezek a filmek kulcsokat nyújtanak az elágazó ösvények logikájára épülő cselekmények tényleges működésmódjához és ahhoz. Ha lekési. melyek a saját életünkhöz is jobban hasonlítanak. elveszi a nőt. Lydiává. . gyökeresen eltérő sorozatok/lehetőségek helyett számában és mélységében is korlátozott feltételek sorát láthatjuk. ha pedig visszatér az orvosi iskolába. vagy kiszáll az üzletből.Ezen filmek egyike sem él olyan radikális lehetőségekkel. akkor pedig egy katolikus ifjúsági mozgalom aktivistája lesz. hogy orvos lesz. Helen egyszer sem változik át a vetélytársává.000 márkával még dél előtt. A Nő kétszer mindkét variációjában Helennek meg kell birkóznia a munkahelye elvesztésének és a Jerryvel való kapcsolatának problémáival (a férfinak ugyanis viszonya van Lydiával). hogy rendezői bátortalanságként értelmeznénk ezt a tendenciát. milyen élete lesz Witeknek az apja halálát követően. A cselekmény nyomon követi a lány a pénz visszaszerzésére és így Manni megmentésére tett erőfeszítéseinek a következményeit. A Too Many Waws to Be Number One középpontjában egy kisstílű bandatag. Lolának pedig muszáj előállnia a 100. még az a politikamentesnek látszó döntés is. A Véletlen alaphelyzete ennél valamivel szerteágazóbb lehetőségeket kínál a főszereplőnek. amilyeneket Borges vagy a fizikusok beszélnek. Ugyanennyire lényeges az is. A lé meg a Lola egy válsághelyzetre összpontosít: Manni. ugyanis akkor akarja Manni kirabolni a boltot. Wong figurája áll. akik Kínába akarnak autókat csempészni. helyzeteket és helyszíneket. A cselekmény kulcspontja a döntése köré épül: fogja az autót és elmenekül. A Véletlen és A lé meg a Lola mindössze három lehetséges valóságot jelenít meg. de a cselekmény alapvetően akörül forog. hogy mindegyik film cselekménye az összes történetvariációban jelentős változtatás nélkül/szinte változatlan módon fenntartja az alapvető szereplőket. Lola fiúja elveszíti a bandavezér Ronnie pénzét. akivel ott találkozik. Így a párhuzamos világok által előidézett végtelen. Szó sincs arról. Az elágazó ösvényeknek ennél sokkal egyszerűbb. hogy a főszereplő egyáltalán nem is létezik. a megértés szempontjából sokkal kezelhetőbb megvalósulásaival állunk szemben. Itt a történet kimenetele tematikailag meghatározott lehetőségekre van leszűkítve: a 70-es évek végén Lengyelországban minden választás politikaivá válik. a kommunista hatalom funkcionáriusává válik. hogy előteremtse a hiányzó pénzt. Matt sosem válik Wong ellenségévé. Ha eléri a vonatot. és egyetlen változatban sem fordulhat elő.

Elismerem. Richard . hogy időben megérkezzen a megmentő – mert azt akarjuk. azokra az általános folyamatokra. Egy cselekmény követésében mindig az adott helyzetből következtetünk.Ross. Englewood Cliffs. oldal). míg a flash-forwardokra mindig rossz szemmel néznek. 118. Paul . A filmi flashbackek például ritkán képezik kérdés tárgyát. hogy lementem a metróállomásra és találkoztam Andy [Mackay]vel. Gyakran. hogy így legyen.): Judgment under Uncertainty: Heuristics and Biases. Cambridge: Cambridge University Press. Továbbá Nisbett.Tversky. Ebben a témakörben született frissebb munka: Gigerenzer. képezi az alapját A nő kétszer. amiket a világról szerezhető megbízható információk érdekében fejlesztettünk ki. téves befejezéseknek hajlamosak vagyunk központi szerepet tulajdonítani az elbeszélések megértésében. ami a filmkészítés évtizedei alatt szilárdult meg. miért lennének a párhuzamos világokról szóló mesék mások? Idézzük fel azon ellentmondásokat. Rövidtávú következményeken való ilyen egyszerű elmélkedés. 1982.Slovic. de ezek a konvenciók részben a hétköznapi gondolkodásmód természetére építenek. kiváltképp a film médiumában. vagy csak a másik kocsiba szállok fel. a Roxy Music tagja lettem. – ennek köszönhetem a zenei karrieremet. Ilyen típusú találgatás valósul meg a Véletlenben. hogy ez részben annak az egyességnek a kérdése. Daniel . 2000. ami olyan bosszúságot okozott nekem egy hónapig. Esetenként persze az egész életutunkon is eltűnődünk. vagy lekésem a szerelvényt. Itt van például Brian Eno magyarázata arra. 6 . a hibás következtetéseknek. hanem az emberek gondolkodásmódjára. amelyeknek segítségével megértjük a körülöttünk lévő világot. akkor valószínűleg most rajztanár lennék valahol” (Prendergast. melyekben csupán apró dolgok változnak meg. Lee: Human Inference: Strategies and Shortcomings of Social Judgment. Ha tíz méterrel messzebb sétálok a peronon. hogy a múlt megismerhető olyan módon. NJ: Prentice-Hall. Mivel az elbeszéléseket mindig összefüggésbe hozzuk az hétköznapi gondolkodásmóddal. 1980. amiken mindennapjainkban pöröghetünk. ahogy a jövő sosem. Amos (eds. azokat a perceptuális készségeinket alkalmazzuk döntő többségében a történetek követése során. nyilvánvalóan azért. New York: Oxford University Press.6 Pedig a rövidítéseknek. Ha egy-két perccel később hagyom ott a parkolót. hogy csinált karriert: „Eredményeképp annak.A cselekmények sosem a filozófia vagy fizika törvényeire épülnek. és még ha a A heurisztikáról és a racionalitásról szóló legfontosabb tanulmányok összegyűjtve megjelentek itt: Kahneman. Gerd: Adaptive Thinking: Rationality in the Real World. Néha ezek a képességek nem mennek át az olyan nagyon szigorú deduktív teszteken. ami egyébként sosem lett volna. az első benyomás alapján ítélünk. a Too Many Ways és A lé meg a Lola című filmeknek. elkerültem volna azt a koccanást. és minden valószínűség ellenére várjuk. a sztereotípiáknak. mert azt feltételezzük. amilyen kísérleteket a hétköznapi racionalitás szül.

amikkel az időt. hogy az elágazó ösvények logikájára épülő jelentős példák az irodalomban is hasonló megszorításokat alkalmaznak. A Karácsonyi ének és a „A végzet útjai” is hasonló szűkítésekkel él – nagyon kevés választási lehetőség van bennük. amik a hétköznapi gondolkodás következtetéseit hívják elő és céljuk az azonnali megértés. amely a filmtől eltérően nem időhöz kötött élményt kínál. Valójában az ilyen típusú filmek élvezete részben abból is fakad. hogy lét. Reményeim szerint kimutatható. A médiumban kialakult szabályokat és szokásokat is hozzávéve ez az elágazó ösvények megsokszorozódásának korlátozásaként működhet. Talán nem elhanyagolható. de sosem húszat vagy hatvanat. és minden egyebet befolyásolnak. mely elhangzott 2001 májusában a "Narrative at the Outer Limits” című konferencián. Megérthetjük.rövidtávú elképzeléseknél jóval gyökeresebben is változik meg a szereposztás/irány. a teret. A következőkben az lesz a fő célom. bizonyos választások és következmények – a politikával. a filmi elbeszélés egyes hagyományainak jellegzetes stratégiának a segítségével. a kauzalitást. Katherine Hayles "Reconfiguring Narrative in Electronic Environments.vagy ismeretelméletileg radikális lehetőségeknek tűnő összefüggésben vezeti be a néző-barát megoldásokat. ami a közönségük számára perceptuálisan és mentálisan felfogható. Eno-hoz hasonlóan mi is bármikor könnyen el tudjuk képzelni az események lefolyásának két vagy három variációját. Az elbeszélők jól körülbástyázott stratégiái. Lásd N. egy bűnténnyel. vagy a szerelemmel kapcsolatosak .fontosabbak lesznek bennük a többinél. sokkal alkalmasabb terep az elbeszélések szélesen szerteágazó jövő-képei számára. nem is beszélve végtelen számúról. és semmilyen mély ontológiai különbség nem fedezhető fel a jövő-kivetülésekben. hogy Borges lehetséges jövőinek terjedő indáit hogyan egyszerűsítik kognitív szempontból kezelhető méretűre. az elágazó ösvények logikájára épülő film épül. az internet. mindig mi maradunk a saját elképzelt jövőnk hősei. A filmben a hatásos történetmesélői hagyományok az hétköznapi gondolkodásmódnak ellentmondó elképzeléseket is megszokottá alakítják át. Ez a tendencia másodsorban leszámol a Morson-féle aggodalmak maradékával is a cselekmény erkölcsi vetületének teljes tagadásával kapcsolatban. amire négy újabb keletű. kitágították és gazdagították a narratív normákat. a nézőpontot.7 Hét szabályt fogok felvázolni. . hogy ezek az elágazó ösvényekre épülő filmek. mind azt tükrözik. anélkül hogy felforgatnák vagy lerombolnák azokat. 7 . Úgy tűnik." előadását.Borges és a kvantummechanika megsokszorozódott világai nem felelnek meg ennek a követelménynek. mivel csupán két vagy három elágazó ösvényt nyitnak meg ezek a történetek. hogy feltérképezzem azt a néhány kulcs szabályt.

és ezek a következmények/kihatások szorosan következnek belőle. Általában az első elágazást követően nincsenek későbbiek. 24. de amivel mi egyáltalán nem vagyunk tisztában. . Miután Helen A nő kétszerben lekési vagy eléri a metrót. hogy kifizeti a számla ráeső részét és kimegy a masszázsszalonból. a film az hétköznapi gondolkodásmód „ha-csak” logikájára működik: újra a metró peronon vagyunk Eno-val. A történetek azt feltételezik. amik a szó szoros értelmében alternatív de egymástól elválaszthatatlan eseménysorokat ábrázolnak. ha Lola nem botlik bele egyik vagy másik járókelőbe. Ahogy már említettem. és nyomon tudunk követni a vásznon. oldal). az ok-okozati viszonyok szigorúvá válnak. de amikor már bizonyos folyamatok beindultak. ha Helen útját nem keresztezi a kislány… a dolgok nagyon megváltoznának. két-három történetszálat engedve meg. Ahelyett hogy minden egyes pillanat ugyanúgy magában hordozná jövők sokaságát. Ha Witek épp eléri a vonat kapaszkodóját a megfelelő pillanatban. jegyzi meg Bryce DeWitt fizikus. azt szeretjük. a cselekmény nem osztódik tovább ezek eltérő következményeire. 113. az egyik sokkal fontosabb következményekkel/kihatásokkal jár a többinél. oldal). ha Wong úgy dönt. „Természetesen a párhuzamos univerzumok száma meglehetősen nagy”. és bár Wongnak és Witeknek minden egyes ösvényen további döntéseket is meg kell hozniuk. „Néhány fizikus szerintem kényelmesebbnek találja kevésbé óriási számról beszélni a mérhetetlenül sok helyett” (Idézte Folger. Ennek ellenére az elágazó ösvényekre épülő cselekmények biztosítanak némi mozgásteret. az útja nem osztódik tovább. ami véget vethet az életünknek. amikor a Music for Airports mindent a véletlen találkozásnak köszönhet. Sosem tudhatjuk. amiket Borges „további kétfeléágazásnak” nevez. ha a párhuzamos univerzumok száma nagyon kicsi. és a cselekményt már csak az időzítés szabályai mozgathatják. miben rejlik a végzetünk” (idézte Stok. . Ez az /osztott-másodperc/ esete. Mi.olyanokat. amiket könnyen el tudunk képzelni a saját életünkben. Az elemzett filmekben azonban a narratív mintázat készségesen egyetlen kulcsfontosságú eseményt emel ki. Az elágazó ösvények lineárisak. Ahogy Kieslowski megjegyzi a Véletlen kapcsán: „Minden nap szembesülünk olyan döntéssel. Ez a fajta linearitás teszi érthetővé a cselekményt.1. Cuj Pen is jelzi Borges művében: elvben minden egyes pillanat képes egy új jövőt indítani. hogy a döntés vagy a véletlen egyetlen pillanata képes meghatározni minden későbbit. Filmpéldáinkban az elágazás után minden ösvény szigorú ok-okozati láncot követ. és annak elkerülhetetlen hatásait követi nyomon. mint filmnézők.

mint azt. mely lehetővé teszi. szakít Jerry-vel. melyben Martynak és a családjának a lehetséges jövőjét láthatjuk. hogy talán nem fog elmenni. a végzős bál napjának egy korábbi pillanata lesz a fordulópont. Az első részben (1985). hogy az apja sokkal bátrabb és magabiztosabb fickó legyen. amikor Wongot. ha egy újabb lineáris útpályát is feltételez. hogy eltaszítja őt Lorraine apjának autója elől. és Taiwanba siet. visszautazva 1955-be. eltéríti jövőbeli apja sorsát azzal. Minden egyes A választott filmes korpuszon kívül jó példát mutatnak erre a Vissza a jövőbe filmek. és ugyanakkor hagyja el a kórházat. ami illeszkedik Hong Kong jövőjének is a szélesebb kontextusába. vagyis a fordulópontot időben korábban jelöli meg. Ez gyakorlatilag egy újonnan nyílt döntési helyzetet teremt: a fizetni vagy nem fizetni dilemmája helyett már az elmenni (a már látott következményekkel) vagy nem menni kérdés áll a középpontjában. ki Hong Kong-ból egészen a határon túlra. de Wong reakciójából azt érezzük. Bo meghívja őt vacsorázni a fürdőházba. Az elején az elágazás akkor indul. Az eredmény egy nagyon ügyes zárlat-megoldás. Hong Kong-ban maradni és elkerülni Bo cselszövését . Megzavarva a múltat Martynak az új körülmények között kell elősegítenie a csók bekövetkezését. amikor James is. a történetnek az a pillanat lesz a fordulópontja. Ezek nagy része is tartja magát egy lineáris ok-okozati lánchoz. ami egy másodlagos szereplő jövőjét követi nyomon. megkérik. ami miatt őrült hajszába kerül a haverjaival. Még egyszer visszatérve a jós kezdő szituációjához az epilógusban azt látjuk. akit elhívtak a kínai triáddal való találkára. 8 . nem mennek együtt a végzős bálra. A második változatban kifizeti a számlát. de ezt egy későbbi ponttól visszacsatolva visszamenőlegesen igyekszik megtenni. nem csókolóznak. egy olyan út mentén. ami a film lehetséges jövőit idézte elő.Ezen filmek némelyike néha nyit egy új elágazást. amikor Marty.8 A nő kétszer befejezése megjeleníti nekünk az egyik történet végét. Ennek eredményeként Lorraine nem sajnálna meg George McFly-t. hogy a film végét nyitva hagyja. esnek szerelembe és házasodnak össze… és Marty nem fog megszületni. hanem kirabolja a bandát.egy harmadik választási lehetőség lesz (Wong számára). hogy megnyerje minden megtett sportfogadását egészen a mai napig. ami lehetővé teszi. melyben Helen túléli az esést. még akkor is. de egy esetben a dolgok bonyolultabbakká válnak. hogy fizesse ki a számlát az ételért és a szórakoztató műsorért a fürdőben. amit később egy kicsit részletesebben is tárgyalok majd. Ebben egy feliratot követően („és azután…”) állóképek nagyon gyors sorozatát láthatjuk. Ezzel szemben a Too Many Ways to Be Number One egy új válaszpontot hoz létre. ami abból a pillanatból ered. Ennél a pillanatnál a film újrajátssza a film felvezető jelenetét. amikor a gazember Biff hozzájut egy jövőbeli évkönyvhöz. részében (1989). Az első változatban nem fizet. azért. elkerüli az összetűzést. Ez a korábbi pillanat lesz ennek a filmnek a kulcsfontosságú elágazása – amit Doki készségesen fel is rajzol nekünk a táblára a laborjában. De a Vissza a jövőbe 2. Az állításaimmal szemben emelt fő kifogás az ezekben a filmekben megfigyelt ok-okozati linearitást és időzítést illetően A lé meg a Lola közbeszúrt flash-forward jelenete jelenti. miszerint az sem Kínával sem Taiwannal együtt nem képzelhető el. hogy Wong barátja.

a Véletlen egy állóképet használ. de a történet ekkor vissz(ájár)a fordul. A történet világán belül a szereplők megjegyzéseket tehetnek a különböző jövőikre. Tykwer „És azután” felirata az emblémája lehetne annak az egyértelműségnek. Helen nem éri el a vonatot. ez az egész nem történt volna meg” – annak a Jerrynek. majd ki az utcára. vörösre színezett jelenetet mutat meg Tykwer Loláról és Manniról. nem lennék most itt magával”. Tykwer közbeszúrása a „pillangó-hatás” utánzataként működik. elutasítóan így válaszol: „Bárcsak úgy lett volna. akik az ágyban fekve a szerelmükön merengenek. majd azt. A Nő kétszer a visszatekerés eszközét alkalmazza. Hogy az ilyen egyszerű kijelentéseket megerősítse. De miért változtatja meg Lola időzítése ennyire élesen eltérő módon az ismeretlen nő jövőjét? Nehezen fogható fel ez egy olyan tettnek. ha egy egész filmet alapoznának olyan eltérő jövő-képekre.útpályán Lola beleütközik (vagy majdnem beleütközik) ugyanabba a nőbe az utcán. és a film egy gyorsmontázs segítségével megmutatja a nő jövőjét.. Amint láttuk. amivel az elágazó ösvényeknek muszáj rendelkezniük. minden egyes történetben különböző jövője lesz. le a lépcsőn. Az elágazás ki van táblázva/jelölve. vagy mi lett volna. Az időzítés motívuma a Too Many Ways to Be Number One elágazás-pontjában is nyilvánvaló. ami miatt aztán késve ért haza. A lé meg a Lola újrajátssza azt. azt mondja: „ha elértem volna azt az átkozott vonatot. 2. de véleményem szerint a közönségnek megértési nehézségeket okozna. ami után ugyanaz a zenei kíséret és szinte ugyanaz a képsor tér vissza Witek rohanásáról az állomáson keresztül. ha.” Ezek „mi lenne ha” cselekmények. minden film narrációja felállít egy az elágazási pontokat világosan jelző motívumsort – olyasmit. mely hangsúlyozza az idő(zítés) kérdését. Helen arról. A Véletlen második történetében Witek megjegyzi a papnak: „Képzelje el! Ha egy hónappal ezelőtt nem késem le a vonatot. hogy kirabolták az utcán.. Wong kimegy az utcára. hogy nem kapták rajta/megcsaláson. Ezen túlmenően minden újabb jövő-kép előtt egy lassú. mely képes radikálisan különböző kimeneteleket előidézni. így visszafelé látjuk lépkedni a lépcsőn. aki megkönnyebbülve attól. mint egy kiemelt „törlés” gomb. A Wong karórájáról készült közelkép nyitja a filmet és egyenesen a tenyérjóssal való találkozójához vezet (amit beszédhang nélkül látunk). majd egy újabb szünet után újra lejön a lépcsőn és ekkor sikerül felszállnia a vonatra. ahogy Lola piros telefonkagylója leesik. ahogy átrohan az anyja szobáján. melyeket kauzálisan nem a kiinduló esemény idézett elő. ahol a .

Manni. az apja üzlettársa. a második történetnek az áll a középpontjában. hogy Wong és a társa. hanem az utcán vagyunk. de ezekben a filmekben is vannak visszatérő alakok: mindhárom történetben felbukkan Witek orvosi iskolájának dékánja. hogy lássa őt távolról. aztán elmesélem a barátaimnak.barátja Bo sürgeti. Witek bandájának egyik tagja újra feltűnik a második történetben. Wong társának a jelenléte állandó. Ehhez hasonlóan az elágazó ösvények logikájára építő fikciókban is visszatérő alakok szerepelnek. és a harmadikban. ezen túlmenően a másodlagos szereplők is visszatérnek. amíg Witek az állomáson álldogál. ahol Wongot látjuk dulakodni a barátjával. Azért jött. a társak pedig úgy tűnnek fel újra. akit a bevezetőben a szeretőjeként láthattunk. A film befejezésében visszatérünk a jósnál látott óra közelképéhez. ahonnan a történetek szétválnak egymástól. Az óra közelképe lesz az a kiemelt eszköz. A Too Many Ways-ben a főhős társa a kínai bandával való összetűzés áldozata lesz az első történetben. hogy ezek a továbbiakban alapismeretté váljanak számunkra. A nő kétszer mindkét útpályáján négy szereplő – Helen. A Véletlen és a Too Many Ways to Be Number One című filmekben már kisebb az átfedés szereplők között a lehetséges jövőkben. Matt hogyan próbálnak Taiwanban bérgyilkosként pénzt szerezni. az apja szeretője. hogy a már korábban felbukkanó szereplőket újra beleszője a történetbe. és a bank biztonsági őre. mint annak a bűncselekménynek az elkövetői. amikor holtan fekve látjuk Wongot és a bandáját.azt a nőt. mely jelzi az ahhoz a ponthoz való visszatérést. aki az egyik történetszálban Jerry helyébe lép – köré szerveződik a cselekmény lényege. szemben az én óvatosságommal. hogy vegyen részt a találkozón. Az elágazó ösvények előbb vagy utóbb keresztezik egymást. Az első történet végén. – habár egyszer sem láttuk az . a Too Many Ways-ben pedig Mattnek. 3. Ha a hétköznapi életben előforduló elágazó ösvényekre gondolunk. milyen meggondolatlanul felelőtlen volt a másik sofőr. apja. ám most a hangsáv által mindent megtudunk a kapott (elágazó ösvényszerű) jóslatáról. Lydia és James. a párja Jerry. A lé meg a Lola mindhárom történetében megegyezik a fő szereposztás: Lola. abból a célból. A Véletlen elején fény derül a hős korábbi életének néhány eseményére. Mindkét film talál még módot arra. Lola anyja. a cselekmény egy másik orvostanhallgatót mutat be újra . visszatérünk az órához – most viszont nem a tenyérjósnál. amivel Matt-et és Wong-ot vádolják. kettőben pedig a nagynénje is. igyekszünk a saját forgatókönyvünket nem alapvetően más szereplőkkel benépesíteni. Jerry szeretője. A parkolóban történt koccanásom után hazatérek a feleségemhez.

hogy megszerezze a 100. ahol leggyakrabban az ok-okozati láncolat szorosabbá tételére szolgál. mert a fia részt vett a mozgalomban. katolikusként az egyik aktivistájuk lesz. A lé meg a Lola egy fenyegető határidő köré szerveződik: ha Lola nem találkozik Manni-val déli tizenkét órakor. Witek ezt követő románcát Verával egy rövid jelenetben mutatja meg a film. és segédkezik a röpiratok nyomtatásában. A főáramlatbeli mozi két elsődleges ilyen kohéziót teremtő eszköze a találkozás és a határidő. a másik szálon pedig a randevúkat jelenti Jamesszel. Végső soron a Véletlen három történetét egyes. és képen kívül helyezi a találkozókat és határidőket. A A nő kétszer találkozók sorozatára épül – a cselekmény egyik útján a találkozók azért szükségesek. mindenre kiterjedő társadalmi feltételek is összekötnek. akit azért rúgtak ki. a fiú megpróbálja kirabolni a boltot. Daniel az ellenállás diákszervezetének egyik gyűlésen. 4. melyben Matt igyekszik megölni a rivális banda főnökeit) épülnek. orvosként pedig át kell vennie annak a mentorának a helyét. de Wong lehetséges jövői mind találkozókra (a kínai és a taiwani bandával) és határidőkre (főként a második történetszálon. Az elágazó ösvényekre épülő történeteket a klasszikus kohéziós eszközök egyesítik. amiben látjuk őket az utcán vagy Witek lakásán .állomáson való rohanásának újrajátszásai közben –. melyekből bőséggel találhatunk az elágazó-ösvények logikájára építő filmjeinkben is. A második történetben feltűnik például Witek gyermekkori barátja. Vera oldalán. a húga. akihez Jerryvel való szakítása után vonzódni kezd. és a harmadik történetben végül összeházasodnak. hogy Helen új munkát találjon. Mindegyik jövőben Witek közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatba kerül a gerilla diákmozgalommal és annak szamizdat kiadványaival. Még egyszer tehát: még az egymástól eltérő jövők is a megértés szempontjából egységesen vannak bemutatva.000 márkát. melyek összekötik az egyes részeket helyi szinten – jelenetről jelenetre vagy jelenetek egy csoportjáról a másikra. A klasszikus hollywoodi elbeszélői film és az off-Hollywoodi művészfilmre jellemző narratív stratégiák számtalan ilyen eljárásmódot fejlesztettek ki a nézői megértés segítségének érdekében. Kommunistaként szemet huny a mozgalom felett. Kohéziós eszközök alatt azokat a formális megoldásokat értem. köszönhetően a visszatérő szereplőknek és keretfeltételeknek. A Too Many Ways to Be Number One valamivel lazábban szerveződik. A „művészfilmes” Véletlenünk is lazább ilyen szinten nézve: az események puszta folytonosságára támaszkodik. Ugyanúgy megtaláljuk ezeket az elágazó-ösvények logikájára épülő fikciókban is.

Csak a film legvégén nyernek értelmet ezek a képkockák: az utolsó történetben Witek repülőre száll Párizs felé. hogy a sürgősségi osztályon vonszolt test kétségkívül az ő teste. Most már el tudjuk helyezni a sikolyáról készült kezdő képkockákat – feltehetően az utolsó másodperceit mutatják meg. a második végén Manni számára. a háttérben pedig egy véres holttestet vonszolnak végig a padlón. nincsenek konkrét találkozókként beállítva. főként azt. és az orvosi iskola dékánja személyében. a végéről az elejére. Ily módon például a Véletlenben hajlamosak vagyunk összehasonlítani azt a három nőt. A film saját magába csavarodik/tekeredik/fordul vissza. a gép azonban felrobban a levegőben. hanem egymásra vágja: az egyik . és most már megérthetjük. A nő kétszer még élesebben egymás mellé helyezi a párhuzamokat azzal. és a harmadik végéhez közeledve a biztonsági őr Schuster számára. ez a film legutolsó képkockája. hogy a lehetséges jövőkét nem egymás után sorban mutatja meg. 5. Az apja halála után Witek minden egyes jövőjében talál egy helyettesítő apa-figurát – a veterán kommunista Werner. Az alapszituációhoz. Közvetlenül ezután egy kórházi sürgősségi osztály rejtélyes képét látjuk. Valójában a pár szakítását pont az okozza. a megértő pap. a lány elment Lodz-ba. előhívhatják a már megszerzett képességeinket. A film titokzatos bevezetőjében Witeket látjuk.találkozni: ezek a jelenetek. ugyanazokhoz a helyszínekhez és szereplőkhöz való ragaszkodás egyik következménye. hogy egyes elemek a másik élénk változataként tűnnek fel. a sokkal éteribb Verát és a praktikus. de ő valójában négy órát vár a férfi lakása előtt. A stáblista a nyitott szájában látható. akikkel Witek kapcsolatba kerül: a politikailag elkötelezett Chyushka-t. Az ok-okozati és időbeli kapcsok ilyen típusú lazasága a II. Ehhez hasonlóan Lolának is hatalma van az élet fölött: az első útpálya végén saját maga számára. akárcsak Vera érkezése a vonattal. a tér és az ok-okozat szempontjából a legvalószínűbb módon összekötni. hogy képesek vagyunk a jeleneteket az idő. aki Lolának köszönhetően magához tér a mentőautóban. de nyilván meg kellett előre beszélniük ezeket. az előtérben egy női lábbal. Legyenek az eszközök akár klasszikusak vagy a művészfilmes normáknak elkötelezettek. kissé ideges alkatú Olgát. mielőtt tényleg elmegy). A Véletlenben azonban más tekintetben is működik a kohézió. világháború utáni igényes európai filmkészítésre jellemző. szembenéz velünk és üvölteni kezd. hogy nem beszéltek meg egy találkozót egymással (Witeknek azt mondják. amint egy vonaton vagy egy repülőn ül. Az elágazó ösvények gyakran párhuzamosan futnak. ami után megjelenik a vége stáblista.

6. mint a hagyományosabb narratívák. ahol Matt elmondja. akár úgy is érvelhetne valaki.jelenetben mielőtt zuhanyzik. amilyeneket a Türelmetlenségből (Intolerance. szereplőket vagy akciókat. melyik megbízását teljesítse. aki felbéreli Matt-et. 1916) és a Három korszakból (The Three Ages. Whitey Black-et. One az egész filmre jellemző játékos stílusban kezeli a párhuzamokat is. így például az egyik jelenetben a reményvesztett Helen kábultan italozik egy bárban. régóta tartó hagyománya van a filmkészítésben. A Too Many Ways to Be No. az elágazó-ösvényekre építő elbeszélések azokat a készségeinket hívják elő. A legtöbb cselekmény tartalmaz párhuzamos helyzeteket. Annánál látjuk. hogy ő Whitey. goromba triád vezérbe. mielőtt lezuhanyzik. A hivalkodóan szimmetrikus elrendezés és az ismétlések a választást mulatságosan világossá teszi. és Blackie-t akarja kinyíratni. Ebben a szerkesztési módban a legügyesebb pillanatok akkor figyelhetőek meg. . akiről kiderül. így viszonylag könnyen követhetővé váltak. majd beront Matt. Nem minden ösvény egyenértékű. hogy ő egy hivatásos bérgyilkos. és a párhuzamok ilyen jellegű túlzottan nyílt jellege a központi szabályt figurázza ki. amikor a két jövő egyazon helyszínen játszódik. a következő jelenetben Jerry ellátja a homlokán esett sérülést. Sőt. hosszabb történet Wong-ot és Matt-et Taiwanba sodorja. Matt már elfogadott egy munkát egy ismeretlen megbízótól. A nagy zűrzavarban egy partin üt be a krach. Még egyszer tehát. a hatalmas. hogy ölje meg az ikertestvérét. így az értelemadás jól begyakorolt szokásait hívják elő. Helent a barátnőjénél. hogy megdolgozzon a pénzéért… teljesen bizonytalanul abban. A második. hogy az ilyen filmekben megfigyelhető párhuzamokat könnyebb észrevenni. a sorban az utolsó feltételezi a többit. amikor a két testvér egymás mellett ül egymást kiegészítő öltözékben. mivel mindegyik változatában sokkal több elemet tesz állandóvá. míg az egyik közeli asztalnál a boldog tudatlanságban lévő Helen az őt megcsaló barátjával vacsorázik. 1923) ismerhetünk. Az elágazó-ösvények logikájára építő történetek képesek meglehetősen élénken felhívni a figyelmünket a párhuzam(osság)okra. az erősen körvonalazott párhuzamosságoknak. amik gyakran inkább elrejtik a párhuzamaikat. amiket a mindennapi életben és a fikciófogyasztásban sajátítottunk el. Belebotlanak Blackie White-ba. A Too Many Ways az elágazó-ösvényekre épülő történetek paródiájának tekinthetjük.

annak ellenére. 4. hogy az elágazó ösvényekre épülő történetek hajlamosak úgy kezelni a korábbi világban megszerzett tudásunkat. 463-541. befolyásolja a rá következő eseményekkel kapcsolatos várakozásainkat. hogy tudjuk. 3. pp. no. Tél). Ehhez hasonlóan a Too Many Ways második változatában. a második történet cselekményében a király legyőzését írja meg. úgy tűnik. Ez az elv néha alig észrevehető. ahogy Wong és Bo találkoznak. Narrativity. és ez a választási lehetőség válik a harmadik alternatívává. Poetics Today 13. 9 . második alkalommal a jelenet már sokkal nyomatékosabb lehet. Bo és egy Sternberg. Amikor a cselekmény a másodjára vagy harmadjára megmutatott elágazás jelenetéhez ér. egy egész sor emberi pszichológiai folyamatot vált ki. amikor Wong Taiwanban újra találkozik a haverjaival. hogy a korábbi cselekmény bizonyos feltételekkel járul hozzá a későbbihez. hogy a választási lehetőségek egymás után kimerítik magukat. ha összeszedem minden erőmet. A Véletlenben a Witek előtt álló lehetőségek jól példázzák ezt: mi lesz. Ennek következtében a harmadik változat már sokkal szűkszavúabban mondhatja el nekünk. szemben az első változat két perc időtartamával. Ősz) no. Másik megoldás lehet. majd a fürdőházban találkoznak a kínaiakkal. A kínaiak lemészárlása után a narráció visszaugrik a találkozáshoz Bo-val. (1992. ha a legkisebb ellenállás útját választom. mintha az a többi.9 Amit korábban látunk. pp. Ehhez hasonlóan a Too Many Ways első részében láthatjuk. mint az előretekintés. (1990. Ennél is lényegesebb. Az elágazó ösvényekre épülő filmek jellemzően kihagyásokkal játsszák újra a korábbi eseményeket. és így mint időhöz kötött folyamat. Henry „A végzet útjai” című novellájának első történetében megismerjük a hirtelenharagú/kolerikus Marquis-t. később megjelenő világ háttérfeltétele lenne. ebben a variációban most történik meg először. a visszatekintés legalább olyan gyakran fontos. O.Meir Sternberg elmélete szerint egy elbeszélés magában foglalja az előadásához szükséges időbeliséget. a későbbi változatok egyre tömörebbek lesznek. hogy megbeszéljék a kínaiakkal való üzletet. 901-948. és párttag leszek? Mi történik. és az ezt követő kávézó jelenetet nagy kihagyásokkal láthatjuk – 42 másodpercben. 67 majd 59 másodperc). Witek három rohanása a vonat után egyre rövidebb változatban jelenik meg (88. ahol kitör a verekedés számla miatt. csupán egy politikától mentes állásponton képes megtartani az ember a becsületét. Amit később látunk. Mivel már tudjuk. és szembeszegülök a párttal? Mivel ezen választások mindegyike megbukik. kinek a fegyvere volt felelős a hős haláláért. mi történik ott. majd egy kávézóba mennek a haverjaikkal. megváltoztatja a korábbi eseményekről alkotott tudásunkat. teret engedve annak az érzésnek. Poetics Today 11. Teleology. Meir: Telling in Time (I): Chronology and Narrative Theory. Telling in Time (II): Chronology.

): Krzysztof Kieslowski. mondja el. hogy az első történet olyan leckét tanított meg a főszereplőnek. amikor Manni a segítségéért könyörög a telefonban. Úgy tűnik. . sikoltása pedig betöri a tévéjének a képernyőjét.másik bandatag halála úgy jelenik meg. Az egyik kritikus megjegyezte. melyet alkalmazhat a következőkre – ezáltal semmilyen értelemben sem veszi figyelembe a tényt. A bevezető során. ahol azz alakmása egy evező csapatnak szurkol: „Elég furcsa. hogy a Véletlenben Witek jövőről jövőre mintha egyre megfontoltabbá válna.” Röviden felvázolom. In: Amiel. p. hogy az azt sugallja. Az első történetben. hogy Wong azt fontolgatja. inkább nem megy el este találkozni a bandával. Alain: Necessite et variations. a másodikban már sokkal összeszedettebb lesz. és ha a film befejezése azt sugallja. amivel csak próbálkozik. A nő kétszer egyik pillanatában a hősnő célzást tesz arra. Lola sikít egyet a frusztrációtól. de megtanulja irányítani is az ezt megelőző jövőit tönkretevő véletleneket. de ez alapján nem tudjuk megjósolni. hogy a történetszálaikat megfertőzzék/keresztezzék egymással. a lila és fehér mezesek között.10 A Too Many Ways első változatában Wong viccesen alkalmatlannak tűnik szinte bármiben. Paris: JeanMichel Place. hogy evezős verseny lesz itt. 1997. már szándékosan sikít egyet. hogy a férfiak ugyanarra a sorsa jutottak. Mintha az első cselekményszálbeli ügyetlenkedése miatt bekövetkező halála bölcsebbé tette volna Wongot. Ám amikor a harmadik lehetséges jövőben Lola megpróbál pénzt nyerni a kaszinóban. ami most az óra üvegét robbantja szét. ami a párhuzamos szálon történik. A folyó mentén Annával. amikor az apja arra kéri. hogy a párhuzamos világok teljesen el vannak zárva egymástól. miért van szüksége a pénzre. melyben a hősnő nemcsak hogy megnyomja a „törlés” gombot minden egyes „röppályájának” a végén. míg Matt tűnik alkalmatlannak. mintha nagyon körültekintően derítené fel a „trilemmáját”. mint az első történetben. de a győztes nyílásba is vezeti a golyót. 57. a barátnőjével sétálva Helen mintha megérezné. Vincent (ed. a sürgető idő és a szorongás még egy sikolyt vált ki belőle. 10 . Tudtam. Masson. az elágazó ösvényekre épülő történetek készítői képtelenek ellenállni annak. és most már a saját céljaira tudná használni. mi történt az első és a második jövőváltozatban. A legmeglepőbb módon a film néha azt sugallja. Erre megoldásra a legnyilvánvalóbb példa A lé meg a Lola. hogy a filmek felbontása miként függ a jövők ilyen áthallásain. Mintha megtanult volna uralkodni az eleinte merő kétségbeesésből fakadó érzelemkitörésén.a habozása részben az ösztönös megérzésén is múlhat. ahol fogad a rulett kerék következő körére. mi történik éppen a másik történetben. ami most nem csak hogy kitöri az üvegeket.

A gondtalan befejezés sokkal inkább összhangban van a film elejétől meghatározó . míg Lola bankot robbant a kaszinóban és így most van saját 100. mellőzni vagy tagadni fognak. Manni visszaszerezte az ellopott pénzt majd visszajuttatta Ronnie-nak. amit utolsóként látunk. Manni elgázolják). módosítani. és mivel az elágazó ösvényekre épülő történetek hajlamosak fenntartani a korábbi történetek előfeltételeit az utolsó számára. hogy a Too Many Ways végén Wong mintha magába olvasztotta volna az összes többi jövő-képeinek a történéseit. hogy a hős vagy a hősnő jelenléte minden egyes jövőben állandó. vagy utolsóként fejeződik be. az egyetlen. néha pedig a szereplők számára is felállít néhány előfeltételt a későbbi jövő-változatokra vonatkozóan.A történetmesélés időhöz kötöttségének következtében azt is elmondhatjuk. az „újabb hatás” az általunk látott végső jövő-képet határozza meg. 7. Ez a párhuzamos világokról szóló mesék természetfölötti és időutazásos változataira emlékeztethet minket. ezek a cselekmények azt sugallják. Ha az elsőbbségi hatás alapmérceként állítja fel az első jövő-képet. a szereplőváltozással (a személyiség változásaival vagy megnövekvő tudásával) kapcsolatban rögzült elvárásaink felhívják a figyelmünket minden olyan célzásra. és ennek következtében teljes mértékben tisztában van minden lehetőségével. melyekben a főszereplő – Scrooge vagy Marty McFly – szellemileg egységes marad a különböző jövőkbe való utazásain keresztül. És ha úgy tűnik. melyeket . Továbbá tényként kezelve.000 márkájuk. kialakítva azokat a körülményeket.a természet törvényeivel ellentétben . hogy az utolsó jövő a végleges változat. legkielégítőbb változat. hogy a párhuzamos jövők csak nagyon nehezen kaphatnak egyenlő súlyozást. de „a jövő jóra fordítása” még ennél is nyilvánvalóbb A lé meg a Lolában. és kevesebb valószínűséget tulajdonít nekik. vagy legalább is sokkal valószínűtlenebb lehetőséggé csökkentik a többit. Az elsőként bemutatott jövő a közönség számára mindig. Lélektanilag az elsődleges hatás az első jövőt mérceként kezeli. az a legkevésbé feltételes jellegű. Klasszikus happy end jelenet. Lola pedig mosolyog. ami „valóban” megtörtént. mikor Manni megkérdezi: „mi van a táskában?”. amiket a rákövetkező variációk ismételni. Már említettem. ahogy együtt elsétálnak. A vidám zenei kíséret eltörli az előző két jövő borzalmas következményeit (Lolát lelövik. Mivel a befejezés a történet szinte összes többi pontjánál nagyobb súllyal esik latba.a hős megjegyezhet és akár meg is tanulhat a korábbi lehetséges sorsútjaiból. a főszereplő tanult a korábban látott eseményekből. Nem minden ösvény egyenértékű. a befejezés még nagyobb jelentőségre tehet szert mint a legigazabb.

hogy az utolsó cselekményszálra helyezze a nagyobb hangsúlyt.vidám zenével. miszerint Witek szerette volna elérni a Párizsba tartó gépet. aminek szemtanúi lehettünk. a történet itt elég erősen kapcsolódik a megcsalás mint felettes tudás. meghalt a szerelme is. Csak a harmadik történetben éri el a gépet. magabiztos lesz. és rájön Jerry viszonyára. Mindet átélte – meghalt ezért az emberért. Ezen az ösvényen a Jerry-Helen-James szerelmi háromszögön van a hangsúly. amin a repülőgép felrobbanását látjuk. és így még hosszú ideig sejtelme sem lesz arról. A bevezetőben azt láttuk. az meg is történt. hogy Lola mindent megtett. melyen a baleset áldozatait láthatjuk a sürgősségin. Ugyanilyen lényeges az is. ahogy Witek ordítani kezd. Tykwer még messzebbre megy abban. ami ugyanúgy magyarázatot ad a második felvételre is. Ennek eredményeként elhagyja Jerry-t. hogy a befejezés azáltal a mindkét cselekményszálon megjelenő tény által is feltűnőbbé válik. és beindítja saját PR-cégét. azért. Ennek az ösvénynek a folyamán Helen pincérnőként és ételkihordóként vállal munkát. későn ér haza. . a harmadát az egésznek). amelyek hogy a Helen végül rájön Jerry viszonyára) A azon törvényszerűségeihez. miért látja az utolsó jövőt a másik kettő következményeként: „A film végén a nézőnek olyan érzésének kell lennie. párhuzamos cselekményszálon Helen eléri a vonatot.ez ügyesen összeköti az első jelenetet a legutolsó felvétellel. de valamilyen okból kifolyólag mégsem tudott felszállni. a Véletlen a saját-farkába-harapó-kígyó stratégiájával a harmadik jövő-képét emeli ki. 134. és a végén elnyeri jutalmát. Mindet maga mögött tudja. és csak a végső változatban látható repülőgép-robbanás magyarázza meg a film kezdő képsorait. hogy Jerry viszonyt folytat Lydiával. és minden ami megtörténhetett. mint egy óriási játékot. oldal) Véleményem szerint ez megfelel sok néző megérzésének. Ezen a szálon a Jerry-Helen-Lydia szerelmi háromszögre kerül a hangsúly. Továbbá ez a jelenet újra felvillan a második történet elején. összefut James-szel. visszagondolva rá mintha még nagyobb súlyt adna a légi katasztrófának. hogy eltartsa az állítólag a regényén dolgozó Jerryt. egy repülőgépen játszódik. Emlékeztetőül: az egyik szálon Helen lekési a vonatot. A nő kétszer üdítő és egyaránt szellemes megoldást talál arra. ami visszatekintve úgy tűnik. miszerint Lola valahogy túlélte és tanult minden egyes jövőből. James jóformán nincs is jelen. amit csak láttunk (nem csak egy részét. szerelmes lesz James-be. melodráma filmekre jellemzőek.” (Tykwer. . Ahogy már említettem. amikor is a biztonsági őr Schuster úgy vezeti fel a cselekményt. és a hirtelen érzelmi változások (beleértve azt.

az utolsóként megjelenített jövő előnyt élvez. a férfi pedig újra felveszi. a másikban pedig mert elüti egy furgon). hogy James édesanyja beteg. de ahelyett hogy halálra ítélné a főszereplőjét. Mindkét jövő akkor éri el a csúcspontját. így képes James-t értékelni. miután szakított Jerry-vel. Az egyik cselekményszálon meghal. mert leesik a lépcsőn. amikor Helent élet-halál közötti állapotban beviszik a kórházba (az egyikben azért. hiszen magába olvasztja a korábbiakban megtanult leckéket. melyben James és Helen együtt marad. Ismét megjegyzendő. Később ezen a szálon látható. hogy A lé meg a Lola techno zenéje nagyon különbözik a Véletlen komoly.Lydia szerepe csupán másodlagos. a férfi pedig felveszi neki. Helen újra elejti a fülbevalóját. még csak nem is ismeri James-t! Hogy lehetne ez tökéletes befejezés? A film elején. és olyasvalakit büntet meg. Helent hazaengedik a kórházból. De azon a szálon. amiben Helen túléli. amiben az utolsó változat a legteljesebb. akkor az a szerelemnek nagyon önkényes módon vet véget. és James hadarásának és általában véve vett vidámabb kedélyének köszönhetően ez a szál egy tipikus romantikus komédiaként működik. Mint bármilyen műfaj-tanulmány. beszáll ugyanabba a liftbe. Még egyszer tehát. a másikban túléli. aki nem ártott senkinek. összefut James-szel a liftben. Ám szokatlan módon a romantikus komédiában hal meg. mintha a korábban látottak betetőzését látnánk … még ha minden. legkielégítőbb átdolgozásként mutatja meg magát. ezért kórházba kell vinni. Továbbá nem vontam vizsgálat alá más . most a megfelelő időben: Helen már tud Jerry hűtlenségéről. hogy ezeket elágazó ösvényekre épülő történetnek neveznénk. Így hát a nagy kérdés: hogyan végződik a film? Ha Helen halálával ér véget. Helen kap még egy nyugtalanító pillantást a párhuzamos életéből. valójában nem is történt meg korábban. A romantikus komédiát idéző szál kezdetén kétségbeesve attól. filozófiai tempójától). mielőtt még Helen útjai elágaznának a metró peronon. ez a film lehetővé teszi. talán jobban jellemzi őket a multiple-draft – többszörös-tervezésű narratíva kifejezés. hogy a romantikus komédia története újra kezdetét vegye. A Véletlenhez hasonlóan a befejezés itt is visszatér a film eleji jelenethez. hogy ez összecseng azzal. az enyém is kénytelen figyelmen kívül hagyni néhány jelentős különbséget a filmek között (például azt. aki most látogatta meg az édesanyját. Majd a melodráma szál végén. amikor is elejti a fülbevalóját. Akárcsak A lé meg a Lolában. Belép a liftbe. hogy a befejezésnek szeretünk nagyobb súlyt tulajdonítani. hiszen a férfi kérdésére azzal a mondással a válaszol. James pedig. Ahelyett. Természetesen a két cselekményszál folyamatosan egymásra van vágva. és a melodrámában éli túl. amit ezelőtt láttunk. amit a férfi a romantikus komédiát idéző szálon sokszor használt („Senki sem kerülheti el a spanyol inkvizíciót”). Helen képtelen fogadni a férfi kedves flörtölését a metrón. elvárjuk a happyend-et. hogy kirúgták.

ezek a jövő-képek azonban a számosságuk ellensúlyozásaként nagyon rövid-idejű . az idő és a tér sémáira támaszkodva. shita kara Miruka? Yoko cara miruka?. Továbbá nem kizárólag az általam választott filmes példák képesek megvilágítani számunkra a kérdéskört. a szerető és a néző szerepét. így minden egyes epizód más kimenetelű lesz. 1993). hogy a párhuzamos jövők elképzelése mindig az adott elbeszélői hagyományok között valósul meg – a lehetőségek számát annyira csökkentve le. az 1996-os Rémület a sivatagban (Desperation) és A rendcsinálók (The Regulators). amennyit még képesek vagyunk észben tartani. A Smoking/No Smoking két egészestés hosszúságú párhuzamos jövőt jelenít meg. és a Segítség. hogy visszataszító főhősének számos jövőváltozata ágazik le. A valószerű párhuzamos világokhoz közelebb állnak Stephen King kettős regényei. mely lehetővé teszi. amiből Resnais a Smoking/No Smoking (1993) filmpárját merítette. apa lettem! (The Family Man. az Intimate Exchanges (1982). a másikat pedig csak hellyel-közel ismerteti (Én meg én és újra én (Me Myself I. az egyik történet szereplői feltűnnek a másikban. Az ilyen rekombináns stratégia könnyedebb változata figyelhető meg Mohsen Makhmalbaf Time of Love (Nobat e Asheghi. más szempontból annál több korlátozást kell bevezetnie. de más személyes történet és sors). véleményem szerint úgy fogjuk majd vélni. 1991) című filmjében. Az ezredfordulón ezen filmek szabályszerűségei már olyan jól ismerteknek tűnnek. vagy ugyanaz a név és test. mintha a cselekmény kezdetén két párhuzamos jövőt vázolna fel. miért a 90-es években figyelhető meg az elágazó ösvényekre épülő cselekmények újjáéledése – bár a videojáték. hogy minél radikálisabban sokszorozza meg a film az időt. ami A lé meg a Lolában ténylegesen meg is idéződik. a feleség. de aztán csak az egyikre összpontosít. 1993) ellentmond az egyik általam feltételezett szabálynak azzal. Sokkal érdekesebb kettős elágazás található például Alan Ayckbourne nyolc történetből álló színdarabja. de tulajdonságaik csak részben azonosak (ugyanaz a név. és megtalálva a kohéziós eszközök és ismétlődések új formáját. mint például Iwai Shunji Fireworks. 1999). 2000)). Az Idétlen időkig (Groundhog Day. hogy az új filmek újra tudják játszani őket.elágazó ösvényekre épülő filmeket. Csak találgatni tudom az okát. az ok-okozat. Tulajdonképpen még az a feltevésünk is helytálló lehet. a legnagyobb ihletforrásnak tűnik. de más test. Should We See It from the Side or the Bottom? (Uchiage hanabi. hogy ne mindig csak egy női és férfi szereplő-páros legyen jelenetenként. Bármilyen filmet vagy regényt is válasszunk. vagy Ventura Pons Morir (o no) (Meghalni (vagy nem) 2000) című filmjét. melyben három epizódon keresztül négy színész cserélgeti a férj.

amelyek formáit és szabályait a nézők már jól ismerik. mialatt megállás nélkül pereg (nem állíthatjuk meg és tekerhetjük vissza). Hurley. hanem az emberi érzékelés és megértés korlátait és aszimmetriáit is. 131-154. Továbbá köszönöm a Californiai Egyetem Interdiszciplináris Bölcsészettudományi Központjának. és Kay Young.lehetőségekként kerülnek bemutatásra. Madison Köszönettel tartozom azoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó. emlékezetének és következtetés-levonásainak a megformálásáért. A művészfilm kísérletezhet ugyan a történetmegértés legvégső határaival. hogy meghívott a 2001 májusában tartott „Narrative at the Outer Limits” (Az elbeszélés végső határain) című konferenciára. potenciálisan zavart keltő újításokat fokozottan olyan eszközökkel ellensúlyoznak. 1999.de megengedett végső korlátok és megjósolható mintázatok a történetbefogadási folyamatunk alapvető részei maradnak. (trans. nem szabad azt a kiterjedést lebecsülnünk. 11 . az újítások és a normák ilyen jellegű kompromisszuma gátat szab a Borges nyitotta végtelen távlatoknak. akik hozzászólásaikkal hozzájárultak az esszém elkészüléséhez. Nem csoda. zajt. In: Madocsai László – Benkő Attila (eds): Irodalmi szöveggyűjtemény IV. zenét). különösen a következőknek: Porter Abbott. Jonathan Frome. kezelnie kell bizonyos információs csatornákat (képet. Magyarul megjelent: Borges. A történetek nem csak az értelemadás helyi és történeti szabályait viselik. Cambridge: Harvard University Press. pp. ahol az esszém egy korábbi változatát előadhattam. Jorges Luis: Az elágazó ösvények kertje. ezért olyan nehéz minden egyes pillanatban megküzdenie a néző figyelmének. . 11 Még ha úgy is tűnik. Jorge Luis: The Garden of Forking Paths. Borges. amit a hagyományos elbeszélések gonddal kezelni tudnak. és ez megsokszorozza az elágazási pont (a rádiós óra ébresztő zenéje) és az ismételt nap párhuzamos eseményeinek redundanciáját. Kristin Thompson. Ed Branigan. 1998. Patrick Keating. Az elbeszéléseket emberek írják emberek számára. A filmnek. beszédet. 1993 Az idétlen időkig redundáns mintázatáról lásd Thompson. In: Collected Fictions. hogy a filmkészítők a többszörös-tervezésű cselekményekhez hasonló. Winsconsin Egyetem. Andrew) New York: Penguin. Kristin: Storytelling in the New Hollywood: Analyzing Classical Narrative Technique.

1994. Morson. Marie) Paris: Fleuve noir. Prendergast. 1999. Ollivier. Tykwer. Danusia (ed. (trans.): Kieslowski on Kieslowski. New Haven: Yale UP. Tom: Cours. 2000. Tim: Quantum Shmantum. Mark: The Ambient Century: From Mahler to Trance-The Evolution of Sound in the Electronic Age. London: Faber. . 2001. Stok. Gary Saul: Narrative and Freedom: The Shadows of Time. London: Bloomsbury. Sept. Lola. cours. Discover. 1993.Folger.