BUDAPEST RÉGISÉGEI

XXXVIII. 2004.

BERTALAN VILMOSNÉ

TÖRÖK, ILLETVE TÖRÖKKORI KERÁMIA ÓBUDÁRÓL

BEVEZETÉS

Óbuda 1541-ben Budával együtt harc nélkül kerül török kézre. A hódoltság idején Óbuda török rész­ ről kincstári birtok volt, a budai pasa hász birtoka. Buda az Oszmán birodalom határvára és egyik tartományi központja lett, melyet a a budai pasa irányított. Óbuda magyar részről is kincstári bir­ tok, a komáromi váruradalom tartozéka. 1659-ben került a Zichy grófi család birtokába (Zichy birtok 1659-1766-ig) 1740 körül a Zichy birtok központja Zsámbékról Óbudára helyeződött át, ahol egy kas­ télyuk is felépült, (ma Fő tér l.)1 Az Óbudán végzett ásatások és leletmentések anyaga azt mutatja, hogy a török hódoltság idején is Óbuda belterületén folyamatos volt az élet a többszöri át és kitelepí­ tések ellenére is.2 (1. kép) Óbuda Csak 1596 és 1606 között volt lakatlan. Az 1600-ban megjelent „Vngarische Chronica" Wilhelm Dilich rézkarcán bár erő­ sen sérültek, de még állnak a legmonumentálisabbb középkori épületek.3 (2. kép) A metszet É-i részén a Mária templom (1), melynek romjai 1738-ban is még állnak,4 a középkori vár (2) és a D-i részen a Klarissza kolostor (3), a királynéi vár és a Klarissza kolostor között a Dunáig lefutó fal a késő római erőd D-i fala lehet (4). (3. kép) Az 1778 körül készült térképen, Kneidinger András térképén Óbuda bel­ területén a középkori objektumok már nincsenek jelölve.5 (4. kép) A középkori város pusztulását elsősorban a Buda visszafoglalására indított harcok (1542, 1548, 1602, 1603, 1683.) és az 1686 utáni planírozások és újjépítés okozták. 1683-ban a hadjárat
Óbuda törökkori és az óbudai Zichy uradalom történetét L. Gál Éva részletesen feldolgozta: GÁL 1990.; GÁL 1979, valamint GÁL É.: Buda és környéke a töröktől való visszafoglalás idején TMB 23. (1991), p.; GÁL É.: A Z óbudai uradalom a Zichyek földesurasága alatt 1659-1766. Bp., 1988. 2 A közölt anyag nem a teljes óbudai 16-17. sz-i kerámiát jelenti, hanem csak az én ásatásaimból és leletmentéseimből szárma­ zó leleteket, melyek esetében a török kerámia a 16-17. századi helyi anyaggal került eló. 3 RÓZSA 1963. 67. XVII. tábla 161. 4 GÁL 1979.127. 95. jegyzet 5 GÁL 1979. 108-109., 2. ábra 398. ábrák jegyzéke 395.
1

idején a császáriak rombolták le Óbudát. Óbuda elmenekült lakossága csak 1688 közepén tért vis­ sza.6 Az újjépülő városban a visszatérő magyar lakosok mellett 1698-tól nagyobb csoportokban német települők érkeztek.7 A magyar lakosság elsősorban a középkori város központi részére telepedett vissza (Laktanya u. Fő tér, Vöröskereszt u., Korvin Ottó tér, Kálvin u. Dugovics Titusz tér, Lajos u.) A német telepesek, akik katolikus hitűek voltak a középkori Margit kápolna, illetve a közép­ kori plébánia templom (a Templom u. a mai Plé­ bánia templom alatt) környékén, illetve attól D-re foglalták el a romosán hagyott lakatlan házakat.
LELETANYAG

Az óbudai ásatás8 török leletanyagának jelentős része az itt élő törökség használati tárgyai: kályha­ szemek, korsók, kancsók, talpastálak, pipák, faze­ kak, fedők. (5-13. kép) Ezek azonosak a Budavári palotában,9 a Tabánban10 és Pesten előkerült török, illetve balkáni eredetű kerámiával. Az anyag kisebb csoportját: tálak és kávéscsészék a törökországi import áru jelentette. (14. kép) Ezekkel együtt azo­ nos rétegekben más 16-17. sz-i kerámia is előkerült, a helyi magyar mesterek munkája. (15., 16., 17. kép) Későközépkori anyaggal több helyen nagyszámban találtunk 17. sz-i kerámiát: festett, mázas tálakat, fazekakat, a helyi mesterek munkáit. (18-26. kép) 1980-ban a Mókus u. 20-as számú épület udvarán a ház helyreállítása előtt végzett ásatáson az egyik gödörben (80/3. árok 2-es gödör) nagyszámban kerültek elő tál, korsó, szűrőedény és kályhacsem6 7

GÁL1979. 117. GÁL 1979.118. 8 Az ásatások és leletmentések felmérése a Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszék munkatársainak Noéh Ferencnek, Szesztai Attilánénak, Simonyi Gyulának és Vándor Andrásnénak mun­ kája. A metszetrajzokat Illés Anna, Arnóti Zsuzsa, a kiviteli rajzokat Kuczogi Zsuzsa, a fotókat Bakos Margit és Tihanyi Bencze készítették. A kerámia rajzok Major János munkái. Az 1980-as ásatásnál Nagy Ildikó volt a régész-munkatárs.
GERELYES 1991 21-76.
GARÁDY 1944.

9
10

51

160. sz-i leletek között hasonló készítésű és díszítésű mázas edénytöredékek szerepelnek. TMB 21. 39. Lajos u.15 IRODALOMJEGYZÉK BERTALANNÉ 1995 FEKETE 1944 GARÁDY 1944 GÁL GÁL 1979 1990 GERELYES 1991 KOHLPRATH 1980 KUMOROVITZ 1966 RÓZSA 1963 Vilmosné . így pl. 20. (1991).. 165. Ez a terület a 14. Bp. 40-194.293. p. 52 . Bernát: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek törté­ netéhez. In: Bodenfunde aus Wien..BERTALAN VILMOSNÉ pe töredékek. GÁL Éva: Tanulmányok Óbuda történetéből 3. hely­ én végzett ásatásnál az É-D-i árokbanB(42. 1980.12 A Mókus u.14. illetve azonos profilú tárgyak zöld mázzal. Óbuda 1541-1848. 1944. p. Bp. 36. a 2-es gödörben talált félkész darabokkal azonos profilú már festett és mázas edények töredékei kerültek elő más óbudai lelőhelyen is.. 174. grafitos... . Mittelalter-Neuzeit. kép. melyeken csak a vöröses agyagon fehér engobe réteg volt. Kiss Cs... In: Budapest története 3.. 2.14 A bécsi metró építkezésnél előkerült leletanyagban a 17. 1955. p. 15 KOHLPRATH 1980. sz.44.. sz-ban planirozzák el. 279.. 299. Mókus u. Katalog 274. 1963. M 11 n BERTALANNÉ: Ásatási dokumentáció BTM Adattár 1288-81. In: Budapest története 3. Mocsy F.40. kép) Laktanya u. 105-152. 139-200. 7-22. Egy 1374-es oklevél sze­ rint itt állhatott a műhelyt vezető Corrardus Theotonicus háza.. Bp. FEKETE Lajos: Budapest a törökkorban..292. 297. 275. 1990.. TMB 18. GERELYES Ibolya: Török leletegyüttesek a Budavári palotából (19721981). 295. (1966). 20-as épületben. 296.140-144.41. (1979). Bp. Lajos u. Főszerk. GARÁDY Sándor: Agyagművesség. kép) a tabáni ásatásból Garády Sándor ugyancsak az óbudai műhely anyagával azonos profilú tálakat publikál.45. Günther: Neuzeitliche Keramische Funde in Wien. KUMOROVITZ L.43. In: Óbuda évszázadai. sz-i anyagban vastag. 382-403. RÓZSA György: Buda és Pest régi látképei 1493-1800.. 37. p. és Lajos u.. sz-i Kovács Vicus területén van. Bp. Lajos u.. BERTALAN B Mókus u. 158. Klaris­ sza kolostor (46-57. A 12. p. GARÁDY 1944.11 (27-35. végétől a XIX. a Lajos u. 39. p 9-27. 391. GÁL Éva: Óbuda topográfiája a XVII. kép) A lelőhely a 11-13. 160. 1944. sz-ban a Klarissza kolostort építő kőfaragóműhely területe. lWien.ALTMANN Júlia: A középkori Óbuda.278. A koraközépkori maradványok egy É-D-i út körül helyezkedtek el. 300.Serfőző u. KOHLPRATH. Fényes-Perc. import tároló edény is előkerült. 38. 2. sz. 21-77. anyag feldolgozása folyamatban van. közepéig. KUMOROVITZ 1966.. ahol a későrómai épületeket a 11-12. p. TMB 23.

TÖRÖK. h. Dies wird von dem während der Ausgrabungen und der Fundrettungen geborgenen Fundmaterial aus dem 16-17. Diese Funde waren teilweise die Gebrauchsgegenstände der hier gelebten türkischen und heimischen Bevölkerung. ILLETVE TÖRÖKKORI KERÁMIA ÓBUDÁRÓL TÜRKISCHE BZW. in erster Linie Keramik. 53 . Jahrhundert beweist. In der mittelalterlichen Stadt war das Leben auch trotz der mehrmaligen Evakuierung in der Zeit der Türkenherrschaft kontinuierlich. TÜRKENZEITLICHE KERAMIK AUS ÓBUDA (ALT-OFEN) Óbuda ist 1541 mit Buda zusammen ohne Kämpfe in türkische Hände gelangen. d. Während der Türkenherrschaft war sowohl von türkischer als auch von ungarischer Seite eine Domäne. 1659 ist es in die Besitz der Familie Zichy gelangen.

20. 12. 7. Királynéi vár. 9. 5. Mária templom. 1. 2. 3. Mókus u.BERTALAN VILMOSNÉ 1. századi kőházakkal. a középkori lakólúz török és törökkori kerámia lelőhelyeivel. ÉK-DNy-i út a piactér és kikötő között. nagyjában a középkori. Mária templom körüli középkori házak. Margit kápolna a középkori plébániatemplom. Óbuda belterülete a feltárt középkori objektumokkal. 6. kép. Ferences kolostor. Középkori ház. illetve a 18. Tumpa László háza a káptalan és a királynői városrész közötti D-i határ egyik pontja. 11. Középkori piactér a 11-12. 54 . közepéig újjáépített terület. 10. 8. sz. Klarissza kolostor.

ILLETVE TÖRÖKKORI KERÁMIA ÓBUDÁRÓL 2.TÖRÖK. kép. Dilich rézmetszete) 3. (W. A Dilich metszeten ábrázolt középkori épületek azonosításának kísérlete 55 . „Alt Ofen" (Óbuda) ábrázolása az 1600-ban Casselben megjelent krónikából. kép.

BERTALAN VILMOSNE 4. Óbuda 1778-ban. Kneidinger András térképe (Kuczogi Zsuzsa rajza) 56 . kép.

1. kép.9) 7.1.1.1. kép..651. 9.TÖRÖK. Török kályhaszemek mázzal (Itsz. Török korsó töredéke 57 . kép.1. 86.1. kép. (Itsz.) 6. Török korsó töredéke 8. Török korsó töredékei besimított díszítéssel.80. 97. 72.) 10. 72. ILLETVE TÖRÖKKORI KERÁMIA ÓBUDÁRÓL 5.10.65. Itsz. Török korsó töredéke. kép.1.95. kép.Török kályhaszem mázzal. (Itsz.

97. talpastál. kép. kép. Török pipa.BERTALAN VILMOSNÉ 11.) 58 . magyar eredetű tálak töredékei (Lajos u.) 22.és kályhaszem töredék. kép. 160. Talpastál zöld mázzal (Itsz.) 16. Törökországi import kerámia és réztál 15. 13. hazai eredetű táltöredék (Lajos u. kép. 14. kép. kép. 160. Belül mázas fazék és kályliaszem töredék. Török pipák és fedő. kályhaszem és táltöredék.1.88. Török korsó.1.

Tál. sz-i festett és mázas edény. belül mázas edényke és helyi eredetű táltöredékek 19. Tál töredékei és belül mázas szűrőedény részlete 22.és kályhacsempe töredékek 59 . ILLETVE TÖRÖKKORI KERÁMIA ÓBUDÁRÓL 18. Török korsó. pettyegetett festéssel 17. zöld és zöldessárga mázzal 21. kép. kép. képBarna mázas tál. kép. kép. Mázas tál. kép. fedő.TÖRÖK. 16. pettyegetett díszítéssel 20.-17.

kép. kép. 17. Festett mázas tál töredéke (17. óbudai műhely. sz.) 60 . Festett mázas tál töredéke 23. sz. 20. Festett. 17. kép. kép. sz.BERTALAN VILMOSNÉ 24. kép. mázas tálak töredékei (17.) 28.) 27.) 25. Háromlábú serpenyő töredék (Mókus u. Festett mázas tál töredéke 26. Engobe-os tál és kancsó töredékek (óbudai műliely. kép. sz.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful