P. 1
11. Tétel - Méretezés összetett igénybevételre, Mérethálózat kialakítása

11. Tétel - Méretezés összetett igénybevételre, Mérethálózat kialakítása

|Views: 843|Likes:
Published by LacHun18

More info:

Published by: LacHun18 on Dec 02, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/22/2014

pdf

text

original

11.

Tétel - Méretezés összetett igénybevételre

A
A gyakorlatban rendszerint az a helyzet, hogy a gépalkatrészeket egyidejűleg nemcsak egy, hanem több igénybevétel is terheli. Ilyen esetekben összetett igénybevételről beszélünk. Egy szíjtárcsákkal ellátott tengely pedig egyszerre hajlító, nyíró és csavaró igénybevételnek van kitéve. Az összetett igénybevételnél a méretezés természetesen nem történhet csak az egyik vagy csak a másik terhelésre, hanem egyszerre valamennyit figyelembe kell venni. Fajtái: - Egyirányú: σ vagy τ keletkezik. - Többirányú: σ és τ keletkezik. Egyirányú összetett igénybevétel: pl: hajlítás és nyomás pl: nyírás és csavarás Többirányú összetett igénybevételek: Mohr-összefüggés: √ √ Hajlítás+Csavarás, kör és körgyűrű keresztmetszetre A műszaki gyakorlatban a leggyakrabban előforduló igénybevétel hajlítás+csavarás. A tengelyek kör és körgyűrű keresztmetszetűek.

11. Tétel - Mérethálózat kialakítása

B
Mérethálózat kialakítása - Láncszerű méretmegadás
Méreteket láncszerűen csak ott lehet megadni, ahol a tűrések lehetséges összeadódása nem ütközik az alkatrész funkcionális követelményeivel, nem eredményezi az alkatrész működésképtelenségét.

- Bázistól induló méretezés
Ez a méretezési mód ott alkalmazható, ahol az azonos irányú méretek közös alaptól (bázistól) indulnak. A bázisfelület kiválasztható szerkesztési, gyártási vagy ellenőrzési szempontok alapján. A szerkesztési bázist úgy kell kiválasztani, hogy az alkatrész részleteinek távolságát könnyen lehessen attól megadni. Célszer ű, ha ez a bázis egybeesik a gyártási (technológiai) és az ellen őrzési bázisokkal. A méretmegadás bázisvonala lehet: - a működés szempontjából fontos méret határvonala - a működés szempontjából fontos szimmetriatengely - a főméret valamelyik határoló vonala - egy adott távolságra levő sík nyomvonala

Kúpos tárgyrészek méretmegadása:
A gépalkatrészeken kialakított kúpos felületek feladata többnyire a felületelemek vezetése, a központosítás és a rögzítés. Jellegzetes kúpos alkatrész pl. a kúposszeg, a kúpos tengelyvég és a szerszámok kúpos befogószára, ill. csatlakozó hüvelye. A kúpok meghatározásához csak annyi méretet kell megadni, amennyi az egyértelműséghez szükséges. Tájékoztatásul zárójelben kiegészítő méretek (pl. a félkúpszög) is megadhatók.

Lejtős tárgyrészek méretmegadása:
A lejtés egy síkfelület ferdeségét jellemzi valamely alapsíkhoz (vagy tengelyvonalhoz) viszonyítva. A lejtés mérő száma a lejtő két keresztmetszetében a magasságok különbségének és a köztük levő távolságnak a hányadosa. A lejtés méretmegadása a méretszám vonalvastagságával rajzolt jellel (nyitott derékszögű háromszög alak), a kúposságnál leírtakkal egyező. Megjegyezzük, hogy a lejtés méretmegadását az érvényben levő szabványok nem tárgyalják.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->