You are on page 1of 163

Pétet Hahner 1ooToRTÉNELM!TÉVH|T
avagy Amit biztosan tudsz a tiirténelemról - és mind rosszul tudod...

elhissz k azt, amit igaznak őhaj,,Ki)nnyebben tunk... Szaz megszáz, gyakranfel sem ismerhetij az mődon torzítjaeI és ferttjzi meg értelmunket
érzelem.,.,, Fnlttt:is lJtlt.cln

Hahner Péter

IORIII{E

iltIc('s l<ir1ltlrIrr során tobb kolli'gírrrrtti| llirrlttrrtrllril A kotet osszeáIlítása tiillllcl<kiizi)tt t lrltllttllttti |<ilsz,(irrcte Ezriton szerctrri'I< teket éssegítséget. M lr c|<ctc liI .ili ( i y tr I l i rr l r kl,) t,i i |< Ag'lr t.sr r t.l<, Beb e si G yár gyn e k , B e n c z i k na k'Maj or o. sl st v á n n a l < ,N i r g y M ; rr ' i l t tttt; l l i ,S r lr ilI t'r Vcr ;iltlt|<,()tttttls Vatgyas t.lllivr lz tr tt I ri tc l t .r r si.ggt'I l M ár i ának é sa ki iz ,c |I r r í r l tl l ltrl rr g i |< r r s r l,r lr is IIr 'I t.si'ger r l|í il, r llir ly ll A Pé t e r nck. l cgt i i l l l l ti i r l tl l g i rl i i s t7 tl l t|,.I t t..z rilllr Saroltiitrill<alrtrrrtl.

ava9y AMIT BlzIosAN TUDsz TÖRTÉntumntit A . És RosszUL MIND TUDoD...

.... .. 33...... 20 5.52 . lÚ|r|'rr|.. 41 13. 36 ..ben BP.. .. . ..... .. . ' . .. . .. ...... .... ... Az őkori társadalmakrabszolgatartÓgazdálkodásonalapultak . . Az őskor egyik szakasában matriarclrátusban éltek emberek ...... L4 1.. s a helyét sőval hintették .benalapított Ktinyvterjesztók Mrgyrr l$nyvktadÓk és tagia Egyeetilésének BorítÓtcrv:Beleznai Kornél Scriptor l(ft Tlpogr{ír....... ... ..il t. .. ..... . . .. . Tkori felkplései a zsidÓságszéMndoroltEurÓPában .. . ' .. megiÓsoltaa tÖrténelem nagyfordulatait . 9 .. lnfo@animus..tu. ... .. A mohácsivereségért '2l. ... LucreziaBorgiaromlottméregkeverő .Hődítő Vilmos 6ta megsállÓ hadseregnem értel gikertAngliában ..AzemberamajomtÓlszármazik. 63 !{....... ....... Spartacusazegyetemesszabadságértharcolt.. a éo A nvomtetÓr r kiités debreceni AtFbLDl NYoMDA Zrt. NérÓfelgyríjtatta RÓmát . A kiizépkort . . 54 !0.ilrtr. 2010 @ Hahner Péter ellenórizte MajorosIswán Szakmailag ElószÓ Tartalom ..... . Az ezredikev táián az eí erekazt hittékvége a világnak . ... 17 az 4...25 7. 1301 Pf.'. .32 .A kÖzépkorban azt laposa F<ild. .|.kereskede|emazeurÓpaiakbüne.. .. . A déliharangszőa nándorfehérvári nemesség a magyar a felelós. A rÓmaiak lerombolták lGrthágÓt.. . volt ll...... 13 ..A kiizépkorban hittéls a az 16.. . 40 lesz l l.A Szentlbronát a pápa adta SzentIswánnak ISBN 97896398849s 3 Klrdtr az Animus KiadÓ 2010. . . .Azr{korirabszolga. ...... Nag7Lajoskorábanhárom terigermostaMagyarore{gpartjait .. ..... 47 éJszaka "első 17. .. ..... 2..57 győzelem emlékét hírdeti .. ..27 g... . |. 49 t8. .. .. 15. npmdai elókészítés: . .. .... ...61 .. A vikingekfidezték Amerikát 12..... fel l0..animus'hu Az 1795.A kÖ.K tt}'ves egyesurak erénytivet helyeztek asszonyaikra . . dugovics Titusz nfeláldozÓ hóstettethajtottvégre ' Nándorfetrérvárvédelmében . . .. 59 tl.... Az skorbanőskiizÖsségben az emberek éltek 3.. 45 jogárral" .hu www... 23 be ő... . 38 Kálmán betiltotta boszorkányégetést a .... .. ... .. .......zépkorbanftildesurakélhettek ... 29 után feudalízmusnaknevezhetjiik is 9... munkája veztrigazgarő Géza Pclclöc vczctő:GyÖrgy .. 51 19.. . Nostradamus lfilogyql itomd! lar ilal [.... .... 43 14.. -. . .

.hogy ha a rréprrek egyenkalácsot! ...! 40. NapÓleon kénytelenvolt ríjraésríjraháborrizni 160 t62 166 169 L72 31. A' fe|v1|ágosodás képvisel<íi istá k vol tak ate nreg 43.iinvlz. . Az ipari forradalom megn<ivelte szegénységet . vrl|t s<lk 41' II.. A guillotine feltalálÓját saját gépezetével fejeztékle 5l..... rcrldkívii| crcc|ct. a lcÍékezte tudományos 34. 60' Az indiánok harmÓniában élteka természettel 62. '.. L640-ben.....rrok népirtásáldozatai lettek . Akiegyezést Deák Ferenc elképzelései a|apjánkdtottékmeg 72. Á magyar nemesség l809-ben elmulasztotta szabadságkivívását. lusta. ' 178 58' Napőleont megmérgezték Szent Ilona szigetén 59.. Napőleon nevetséges pojáca volt 65.. 69. . Bonaparte gyózelemre vezette katonríLit arcolai hídon az 54.. A Little Bighorn-folyo melletti titkrizetben elpusztult az egész lovasság 7.lag. Lajos gyengekirály volt.. . 45.ervezet. ...XIV.. Erzsébetkirályné emancipált.'.... 180 r00 103 r06 110 115 118 r82 185 187 t92 193 196 202 205 209 212 216 220 222 224 230 235 238 r22 r23 t27 130 134 r37 142 143 r45 151 r57 . .XV. . 7|. 87 .t(icrr sz.ik 75... évszázatlrlkrlrr8y..lrlllilt át 35. A.A sz....... XVI. vrllt.. Az amerikai vadnyugat a személyes erószak világa volt 70. tit|<rls sz.crctjc vtllt 42. . Magyarország szcrlrélyiség ratlgti. John Brown a rabszolgaság elleni harc hóse volt.. '. Az erdélyifejedelmeka szabadságért 70 74 79 84 . 96 vagyok!'' 33.25.Az... II. aki hclyettRichelieubíboroskormányzott 92 32. |Ózsefa haladásképvisc|{ljc . A-z amerikai polgárháborrít az északiállamok gazdasági f<ilénye do nt tteel . 90 50. A francia forradalmi terror a régirend uralkodÓ rétegeire srijtott le 52.. Medici Katalin veszedelmes méregkeveróvolt 28. a 64. A Vasá|arc()s n. Az ellenreformácioésaz jkori irr|<viz. Lajoscinikrrsarr .. Lajos buta... Apárizsi kommtin volt az elsó proletárdiktat ra 74.. .Az amerlkaiaka brit zsarnokságellerrirrtlÍttltták háborríjukat fiiggetlenségi 44..l789-ben és1848-banpolgári forradalmakrakertiLlt 48. A reformáciÓ társadalmi ktizdelem volt vallási ktintosben lenyakaztatta 26. III. a .Uliltttrttk (iz...Lajos Ftilop volt a polgárkirríly 63. Katalin cárnónek elképesz. .Máría AntÓnia kijelentette. Fiilop az ellenreformáci<1 ve sze de l mezs a r n o k s Íbgtak fegyvert 30... 67' Az amerikai polgárhábor nem a rabszolgaság miatt robbant ki 68.. 37.... l<rtttrrs Iehetett 36.. Lajos kijelentette: á|lanlérr . Az abszolritmonarchiák ura|kod irrakhata|makorlátlan volt . . Henrik valamennyi feleségét 27. bainoka volt. 175 a 57' Az l809-es gyóri csata cs fos vereség volt. A Bastille a zsarnokság btirt<ine volt 173 56.. modern.. századi felosztásáért nincs kenyere..|s (|si . . Minden forradalom egységes egészet alkot 53.abaclk(lrrrÍivesség nilgy()tl szercttc |llil!|yilr il lcstltr(ikct 38. Május elsejét egy vérbefojtott ttintetés emlékére tinnepelji. érzelemdrisasszony volt 73. NapÓleon alacsony volt 55.ícit5 fejlódést. .... I. Erzsébet rendkívtilsikeresuralkodÓ volt kezti. 66.. tehetségtelen uralkodő volt 49. Mária Terézia rrz rucgá||a1rítrltlu: 39. volt 46. véres 29: II. szocialista'mozgalom a munkásosz tály v á|asza a kapitalistakizsákmányolásra . XIII. Az Egyestilt Államokban az indirí. . Afekl|ágosodás a francia forradalom e|ókészítóje sor 47... . 1849 után a magyar nemesség passzívellenállást viílasztotta . .A|engye|ek maguk is okolhatÓk hazájuk XV lI l. VIIJ..

hogy felkeltsék veltik a kozonség figyelmét. hogy nem szeretik a magyarokat 85..á mindennapi beszélgetésekbtílsajnos néhaméga tanktinyvekból is.. Az Egyesiilt Államok az o|ajért meg a második iraki hábor t 24r 245 248 250 255 258 261 265 267 272 ELISZI (Elolv asá sa mellózhetó!) Torténelmilegendák. 80' A bolsevikok a t<imegek a a 81. Nixon volt az Egyesiilt Államok legrosszabb eln ke epizÓd volt 99. Máig nem lehet tudni.iztisségek. Nem tudatos hazugságok ezek.. 95..okos emberek szájábő| is azt halljuk néha. az ríjságokből. Magyarországnak valaha három tenger mosta a partjait? Ugyanilyen tartÓsak azok a mítoszok is.... nemzetek irrínttáplált elóítéleteinket' Rendkívtil miívelt.elavult ismeretanyag részét képezik. a kommunista kísérletet 83. A bolsevikok az orosz szociáldemokráciattibbségét 79.Mata Hari minden idők legnagyobbkémn je volt támogatásávalkertiltekhatalomra. hisznek benniik. Mindannyian megtanulhattuk az iskolában. 77.. Az eurőpai nagyhatalmakmeggazdagodtak képviselték. Roosevelttudott a Pearl Harbor ellen kész lő japán támadásrÓI . mert akik elfogadják éstovábbadják. 88. a televíziÓből. A kommunisták vezettí az antifasiszta kiizdelmekben 92. Kennedy volt az Egyestilt Államok egyik legnagyobb elntike ... 78. '.. . Ki ne hallott volna hogy ". '. A Rosenbergházaspárt ártatlanul végezték '.. Bill Clinton ésMonica Lewinsky szerelme jelentéktelen indította l00.Más legendák a marxizmus-leninizmus t<ibb évtizedes hegemőniájának kosz<inhet<íen kertiltek be a tankonyvekbe. . mert olyan kényelmesen leegyszeriísítik valÓságot... Hitler szobafestóvolt . a koztudatba mégnem de sikerti{tbeépiilnitik.. Egyes legendákat pedig a médiamunkatársai élesztenek fel jra meg rijra. Lenin humanista volt. A lipcsei peren Dimitrov bátran szembeszállta nácikkal szerepetjátszottak 9l. Ilyen a Kennedy-gyilkosság állítőlagos rejtélye. amelyek megerósítik a más csopoitok.I929-ben sok t<inkrement New Yorkban az ablakon volt .. |altában osztották fel a világot kl 94. '. Hitlernek csak egy heréje 89. . Al Capone lelkétsok ártatlan ember ha|álaterheli mil|ionros vetetteki magát 87. 96. hogy a lerombolt Karthágő helyet a rőmaiak sÓval hintettékbe. amelyett<ibb mint fé| évszázadanyilvánított mítosznakAlfred Cobban brit torténész.. Egyes tévhitekegyszeriíena régi. 93. amelyre gyakran visszatérnek.. ViktÓria kiráIynó pr d asszony volt gyarmataikbÓl.iÓl. amelyeketa kutatások m ár régenmegcáfoltak. szereztemeg a hatalmat 277 86' Mussolini fasisztáinakRÓmába v<rnuIásával 279 280 281 283 285 288 29r 295 299 303 309 3t2 316 318 . A trianoni békek<itésnek volt az oka. s igen nehézmegszabadulni tóliik. . egyre jabb gyanrisítottakat találva. k.76. mítoszok éstévesmegállapításokáradnak felénka rádiőből. kÖztisségnek vagy nemzetnek a mriltját.hogy Amerikában kiirtották az indiánokat.. Ilyen a feudalizmust fela számolÓ polgári forradalom. Talán azok atévhiteka legéletképesebbek. l9l9-ben Magyarországonszocialistaforradalom zajlottle az 84. amelyek kedvez<íbb színben ttintetik fel egy csoportnak. ki olte meg Kennedyt 97' Che Guevara romantikus szabadsághós volt 98. .. 90. Péterváron felkelók rohammal bevették TéliPalotát Sztálin tettettinkre 82.. .

aIighaváltoztatja hatására'Ha valaki hinni akar ját egyt<irténelmi tanulmárryvagy csszé valamiben. E kiadvrínyokpéldáitkiivetve magam is olyan olvasÓk számára készítanulmányok eloltettem ezt a konyvet. akkor hinni fog' s a lcgvaskosabbtanulmánykoteteksem fel azonbannéha kell A ttirténésznek meg a meggycíz(iclését. a torténelem valődi h<íseinek pedig nem árthat.hóseink'': a tisztelet nem feltétlentil azokat illeti meg. ha csak bLonyos fajta boszorkányokrÓl jelentetteki.New York. Meglehet. azt rosszul tájékoztatták. akiket tisztelhetnek. iorténelmtinkbizonyos lapjai alaposabbvizsgálat után nem ttínnek olyan ragyogőnak. amely valőszínííleg felmeri'il majd ktitetem átlapozása után egyesolvasÓkban. ahogy ezt korábban állították. ésktilfoldi torténészck cllrrÍrlt már. legendátésszámta|att Hangtartanakszámon. ésaz ipari forradalotttlcgcrrcláiri'll 2O02. Enyhító koriilményként -"*d. hogy megnyugtatÓokokbÓl ragaszkodikvalamevagy nak találjaannak. akiket korábban dicsóítettek.hóseink'lhanem inkább azt.c rrkllulr. hazugságairÓl és dédelgetettmítoszairő|.iizenetét''. 1988.ácsak annyit hozhatok fel.. 11 10 .Harper & Row.mert Aki Mit tehet a torténész? csak azértfogadottel egy tévhitet. New Yorkbanegy ideig bestseller osszeállított a hasonlÓ célokkal volt Richard Shenksman k<inyveaz amerikai torténelem.. s ezértnem kívántam olyan kci"zismert rn ítoszok cáfo|atátismertetni. babonáit''foglaltacissze címmelszerkesztett a tévhitek 20. valamint Bene Sándor ésBorián Ge|Iért Zrínyi és vadkancímií k<inyvét a (Bp.A . (lssz. A trianoni békével kapcsolatos legendákat Ablonczy Ba|ázs ismertette a Romsics Ignác által szerkesztett.sz zadi magyartijrlénclemról legendák.ést lttagyaráz. akiknek hosszabb. konnyti is érdeke f zódik egy legendához. Áz egyik a. cs NémethGyorgy Karthag..Csakhogy a hagyomrínyokat kizárÓlag megb izhatoan igazolhatő ismeretekre építhetjtik.d"eheroizálásra''vonatkozik gyakran vetik a ttirténészek zeméi'.I9g4). rendíthetik ..ságként trirtt(ncllni rnirrdig lyeketsokanmég ktitet' amelyet az elscí llctll cZ |rtlgytcrntd'szctcsctr sulyozni szeretlrétrr. más lapjairÓl viszont éppena tárgyilagos torténelmi kutatásoknak k<iszonhet<íen t<irolh"itit t" korábban rárakÓdott szennyet. |apozzafel xosary Domonkos Gtirgeir<íl írottkoteteit (|936."LLt nemzeti hósoktól.. Publishers). Máris szeretnék válaszolni néhányvádra..legendáiről. s Konyves Krílmán akkor is nagy király volt. hogy a rendszerváltáseltíttiévtizedekben olyannvira megszilárdultak bizonyos baloldali legendák ésmítoszoka t<iztuaattan. Nagy Lajos akkor is nagyhatalommá i=ette hazánkat. hogy k<inyvemben trilságosan nagy helyet foglal el a marxista-leninista tcirténelemszemlélet nyainak bírálata.elmi meg gondolkodásmődaz Iyik megszokottmítoszhoz.hasonl(l céllrrlkiadrltt k tet is napvilágot látott.Helikon). torténelmi évcksorán rengeteg az. ha alaposabban megismerkedtink tevékenységtikkel.akár csak annyi.hogy nincsenek.az Ókorttirténet (Korona KiaclÓ). Akinek viszont valamilyen meggytízni. érz. A másik vád esetleg gy hangzik majd.' (l.fent említettktitetben.Aki ezek iránt érdeklódik.benpedig két. (osiris K iadr5 Ktil foldtin is egyresokasodnak egy tanulmánygyiíjteményt )' k<itetek.de szívesen átlapoznakegy ismerettcrjcsztcí szándékkalcisszeállított gffiteményt a gyakrabbanhángoztatott lÓvlritek egy csokrának rovid cáfolatairől.. mert megfosztják u' azoktÓl a ".melyben regues sorozatotjelentetmeg ldées ktiltlnbtizó ttirténelmikorszakok legendáinak cáfolatairÓl olvashatunk.5 a .ljrtdrci Walter Mtjszakimendemonhaz.. Mtlszaki KonyvkiadÓ). 1988. Ezt a vádat elfogadom.ii l ilyen célal állítottak a k<inyvet találmányok nlcg d kcímme|jelentetett clly rclrdkívtilt(rdekes (l}p' l9tt5. igaz. ha annak partjait nem mosták uralkodása alatt három tenger hullámai. hogy mások a .hogy s rombolják a nemzeti hagyományokat.hogy a magyar trgyelmét iránt némfelhívnia t<irténclcnt Órtlck| dÓk mítoszt. mert a torténészek nem azt állítják. Lies dr Cherished Myths of American History.. hogy nem léteznek. l{rlmsicslgnác pedig Mítoszok.deheroizálás''vádja alaptalan " azértis.részletesebb vitsására rrincskedviik vagy idejtik.egends. krinyvnevií kiado egész a Franciaországban Le Cavalier Bleu Éditions (Kozhelyes eszmék)címmel. ha a harc nevetségesnek vállalnia Don Quijote szerepét t ésreménytelennek nik' Szeretr(ivic| olvasmányosesszékben és visz<lnylag Ebben a k<itetben arra. mint G<irgeiárulása v agy 2r inyi MiklÓs nteggyilkolása. rrrég akkor is. amemegcáfoltak érte|mez.b.s cílrrtlkiválti korryve. Természetesen válJgatnom kc||etta számtalan legendakoztil.al<ll.

Gragnola: . mintegy 14 000 helyen találhatjuk meg. Darwin fellépése számtalan őta karikatrira késziilt. hogy hamisíwány: egy emberi 13 l I 1 ll l I . o aztá||itotta. egy megkovesedett állkapcsot ésegy koponyatetó-darabot. o.hogy a darwinizmus szerint az ember a majomtől származik.hogy az ember ésa majom kijzijs óstöl származik.tévhitekalaptalanságárÓI. majom az ember óse..Magátőllett.. o. járatosfiírígyválaszol: hogyki teremtetteaz embert.MÓra Kiadő' 41.afféle.Az embera majomtő| származik Meglehetósen általános az a tévhit.. 1961.egy szór<ismajom arcképét...lassanként majombőI. ban is felbukkant ez a tanítás.. Amikor az egyikfoszereplcítmegkérdiegy pap.) Pedig Darwin sohasem á|lítottilyesmit. Csakhogy egyre t<ibben találták gyanrisnak a leletet. manapság beírjuk a Ha címben szerepló a mondatot az internet Google honlapjára.amelyról 1953-ban be is bizonyították. a .) De ugyanezt mondja Umberto Eco legrijabbregénfnek egyik anarchis(Loana ta szereplóje is. 1912-ben az ang|iaiPiltdown kozelébenmeg is találták ehiányzőláncszem maradványát.. és|étezett egy ma már . Mégis sokan gy képzelték hogy a el..Európa Konyvkiadő' 38a. 1. egy átmeneti lény. például Lev Klasszil Svambránia nagy titka cimíi regényében. a természetrajzban (Bp. Bp. amelyeken általában egy bájos gyermek mutogatja ósapja portréját.'.2007. A szovjet gyermek.hiányzó láncszercÍ.<isszekcitó kapocs'' az ember ésa majom kozott.. kir lynó titokzatost ze.ésifrisági irodalom.Az ember a majomtől szőrmazik.

. az egyénpedig nem automatikusan és tintudatlanul kovette a szokásokat.elaj ndékozzáktárgyainép kat. tinnepekre. mint ezt korábban gondolták. ntetik a takaés b rékoskodást mint ijnzést. Engels ésLenin tanításaitkérd(5je|ezte Ma sem kcinnytímegmeg. irjaB' R.az tulajdonképpen kommunista világnézet a alapjait. távolrÓl sem csak a termelés rendszerehatároztameg. megszi. hogy azciskor embere távolrÓl sem volt olyanynyira passzívankiszolgáltatva a természetnek. minélritkább vagy értékesebb a dolog annál kevésbé gazdaságosanviselkednek annől nagyés lelktjbbnek l tszanak.. Néhaazt olvas- t5 .Az óskijzijsségi tőrsadalom képe nemcsak az által nos iskolai tankiinyvek lapjain kísért mégma is.cs lrrár. a hittel. hanem rendkívtil fontos szerepevolt a gondolkozásbeli. Az óskorbanóskiiziisségben tartok<izé alaptételei kommunista világnézet A szocialistaés hogy a magántulajdon nem orok velejároja az emberi zott az a nézet. hiszenaki ezt tette. Még egyesliberális hogy a magántulajdonon alagondolkodÓk is elfogadták azt az eszmét.Igaz.amely a kizsákmányoláson alapulÓ osztálytársadalmak megjelené14 sekorsemmisiiltmeg..ták a majom nem a Vagyis.. hogy a természetivagy természetkcizeli ek.ahogy tl|yaIr rrk.. A javak. de ma már a legtobben Charles Dawson (1864-1916) amatór régészt nrodcrn clrlbcr. századi is. Szilágyi István.. amit reciprocitásnakneveztekel... az tekintették elso .Nehéz volt az óskozosség létezését kétségbe vonni. Marx. kiválőan meg tudott élni szélsóséges természeti viszonyok kozott.Az <ísi kozosségek szerkezete is sokkal bonyolultabbnak bizonyult. bol fejltidottki az.ulrtrkatestvér nagyapánk.Kidertilt. irta H. amikor oskozosségben ígynem fog léteznimajd a jovo társadalmában sem.hanem tudomőny os igazs gkéntivő dott be társad alomtudomány i gondolkodásunk mély rétegeib (A marxista társadalomtudo e. ismereteinek éshagyományainak átadására fordíthatta. Azt sem állíthatjuk. ésideje nagy részét nem is munkára. századmásodik felében természetesen nem csak a marxizmus kétmegalapítőjafogadta el az ósk<izosség elméletét kor tudományos a eredményeialapjrín: hasonlő nézeteket hangoztattak az óst<jrténet a és sziiletófelben lévó kulturáIis antropolőgia képvisel<íi A XX.ésugyanaz létezett óskorban.hogy kizárőlag kozosségitulajdon |étezett.) A XIx..4. pulÓ rendszer nem tekinthetó orok érvényiínek. hanem szertartásokra.2Oo4. a rítusokkal kapcsolatos fejleményeknek is.hanem felszámolhatÓ. a filozÓfus is.Az tísitársadalmak egyáltalán nem rendeltéka|á az egyént olyannyira a kozcisségnek. szabadulni ett(j]azelmélettól. az íroésPierre Teilhardde Chardin. mány i fogalmak használhatatlansága' Világosság. hanem nagyon is <tsszetett pszichikai ésszociális késztetések rendszere irányította...koponyábÓl ésegy orangutánállkapcsábolrakták ossze. társadalmi érintkezésre. stlkalrnlcg|ilgitlrrtaz. az éltek emberek 2. tisztelik a nagylelkíiséget elv rj k a vendégszeretet.intethetojelenség. szívességek a munkaeró cseréjének és által nosformája van.Az egészben pedig az a legk l nijsebb. tiirténelemnek.'r conan Doyle.Ki akartavajon így megtréfálni a tudományos világot? A gyanrisítottakkozott ott volt Áith.hogy minéImostoh bbak a kijr lmények..sz.Nem éltekaz emberek . Service' . 86.tissz.. korábbi képet.társadalmiformáciÓA marxisták az tjsk<izcisséget nak''. o. hanem az. kutatások azonban gy<ikeresen megváltoztatták az óskorről kialakított.

Servicemégis lehet kommunisztikusnak névenemlegetettte.ame|yaz emberi kozosségek kialakulását egyenes vonal fejlríértelmezte.) Mások az amazonok drámáihoz. valahogy rigy' hogy a társadalmak a . ir.mcigántula|donhoz leg1obban Afegyvere.p araszt ok.. iztttrtssal.hogy . gyíijtiiget és a ran tekintikmágantulajdonnak vaddszok ársadalomban mégezek a személyes Nehezen m a sző igazi értelmében'.Pedig azélelemtermelésmegindulásához.gi(g<irogiil: ntíuralom) fogalmat használta. 22. hogy az ósi társadalmakban a ntík toltottek be vezetó szerepet. valÓban kozponti vált. "áito. I973. dolgok meghalnak.anyajogű társadalmakra'' is.zeft R' Wolf: Vaddszok' nokravonatkoznakl'(E. Ahogy az egyesegyéneknek is sztikségtik van megsziiletési. hogy a|eszármazás anyai ágon valÓ nyilvántartásábÓl az kovetkezik. termékenység A ekkor jelentóségtívé de nyilván felismerték. Bizokktjrében. (Ugyanott .Igaz. Bp' 1978.) rokonaitől. századt<irténeti gondolkodásiíhoz.Gonaz dolat) címií k<inyvével az elméletet.Aiszkhtilosz oreszteiacímíidrámatrilÓgiájában például Bachofen felismerni vélte.' s]erencsésebb hogy a korábban hordatársadalom írgyvéiekedik. rendelkeznitik kel biányos javakkal ahhoz.R' Serviie-M' D' Sahlins-E' . hogy ehhez mindkét nemre sziikségvan.bizonftÓ anyagot'' elgondolásokhoz.k ztulajdonbanvannak az és hatjuk.hogy az éIelem talán m s dolgokis mert szinténféIreyezetó.. a 17 . komplex allamokban érvényesiil<í trtn|a nngyrlbb. az őIlításazonban b rmilyen alkalommal egyenindít. E. mert rokonságon alapulő. olyánnyira személyi ttilajdonuk..o. gyakdolgokat éshasonlő kaparőkat. Ez igenprinitiv ki)ztisségekben. családias (vagyis <ískozosségnek) Az egyi'ittlakÓ családok azonban minden i.. jellegiíek. ségek A l(jenosztozkodnak. kijrc|. Egyes szétoszthassák. R.Az óskor egyik szakaszában matriarchátusban éltek az emberek A |eszármazás anyai ágon valő nyilvríntartásán j elenttí gét ak sé eltrilozva|ohann |acob Bachofen (1815-1887) baseli antropolÓgus és szociolőgus kezdte el terjeszteniDas Mutterrecht (Az anyajog. hogy viszont dolgokat bókeztien osztogatnak. . bizonyos dolgokat emberi társadalomban kommunisztikus ugyan a modern családokmegosztanak.mely szerint az óstorténelem azt egyes szakaszait matriarchátusnak tekinthetjtik.barbárságon'keresztiiljutnak el a civilizáciÓig.. jÓl A matriarchátuselmélete illeszkedetta XIX. és készítenek hasznőInak.) Csakhogy ti)rzsek. Bp.ik után az anyai feliigyeletre. gníjtiigetóhelyen családiasanosztoznak-demáshordáktagjaitáltalábankizárjákonnan' vagycsakbizonyoscéllalengedikbeteriileteikre..an lehetetlenség nincs kijvetkeztében ilamilyenbaleset vagy kaphatna ilyen dolgokat ésne k lcsijnijzhetne fegyvere vagy ruhája . legen. Imre eltíszava Aiszkhtilosz EurÓpa KonyvkiadÓ. a vélekedésre hogy a k z sségben bizonyosrokogyakranspecifikusak. amelyeket nem naikokrácia'' azonosította teljes ncíuralommal' Kortársainak egy részeazonban rigy vélte. dáját tekintették matriarchátusonalapulÓ társadalmakbizonyítékának. 25. talalni) olyan esetet.más dolgok tulajdonukban Iév<í vagy eltemetik veltik..32' o. amuletteket ket..személytelen.írgyvolt Bachofen ktivetói szerint az emberiség gyermekkorában' valasztiLkség " mennyi civilizáciÓ esetében az.késeket..IIII....A primitív hordák népesebbek társadalmakhoz naí d. L962.rrJátr társadalmat alkottak.AzefféletársadalmacsaláJiasságot pedig nem lehet párhuzamba állíkrln bc|ti|érvényestiló kom.yadságon''ésa désként .tilJti csoportokat nem nevezni. nttut 16 3. hogy elégetik azok a.Ez a félreértésrossz fordításoknak ésa régészeti a leletek elhamarkodott értelmezéseinek kosztinhetóen széles korokben elterjedt.Kossuth KonyvkiadÓ hogy az embereknek már azajándékcseregyakorlata is azt feltételezi.1861. magyarul:A m{toszés ösi társadalom címtíkiitetben.A. a foldmiíveléshezésaz á||aftartáshoznagy fizikai eróre.Bp.ruházaiot.cselekménye sszef gg az st rsadalom tijrténetének azzal a nevezetes fordulatával. <í inkább a . szeÁélyek amit egyes hasonlítanak. tehát a férfiakerejére volt sztikség. azért igin kis mérettícsoportok a nagyobb vagy vadászteriileten képest'Egy bizonyos lakhelyen. Az őgorog mitolÓgia ésszépirodalom bóséges nyrijtottmindezen . amelyena matriarchátust fel(Trencsényi-Waldapfel váltottaapatriarchátus''.

.. Sz.táplálÓ'' elemeket. hogy a matriarchátusvolt a szexuális elnyomástÓl mentestársadalom.gyermekkorában' az tést. a f<ildet.aktív'] .a Holdat.Marija Gimbutas (l92|-|994). az . a társadalmat. békés világra.A kutatás egytkfázi. mint Walter Benjamin ésRobert Graves.dnlukro matriarchátus bizonyította.polgári 18 mtivesség szinte kizárÓlag a férfiakfeladatavolt. .. a ellenkezójét. Sok miívészhajlott az amely szerint a nó képviselia annak a világnézetnek elfogadására. Reich (1897_|957).. o azt hogy a patriarchális. azeget. mert a segítségével rijabb érveketkovácsolhattak elméleteik mint például William bizonyítására. anYa.a természetet. elképzelésekkel lehetett harrgsrilyoznia férfiakvilágának felsóbbrendiífogadtae| az anyaivezeségét: emberi nem csak ...A pszichoanalízis olyan szakértcíi. a vezetése társadalomban.. hogy a Nagy Istenn<í világ nem ismertemégsem a kultuszavolt a régiEurr5pa vallása. Efféle ket.a ferfi pedig mindezek got.azt hangsrilyozták. homályt ésa halált .a férfiak alatt.Nagy az idószámításunk e|{itti rnás<ldikévezrediglétezettegy ósi..s tudonránytls je|entoségét Marx értéktobblet-elméletéhez hasonlította. a fénytésaz életet.s ez a hábor t. sem a férfiak uralmát.Bachofen elképzelései olyan jelentós filozÓfusokat ésírőkat is megihlettek. nagy hatalm anyaistenn t tiszte|(i val|ás. Yorkban Alapítv ny a matriarchátusért Londonban pedig Matriarch tus Kutatőcsoporf (Matriarchy Study Group) névenhoztak létreszervezeteket' marxisták is <irtimmel A fogadták Bachofen elméletét.apajogri'' j és sában a t<irténészek régészek voltábÓl elterjedt a matriarchátust meger<ísít<í Istenn(i'' e|mélete E szerint a paleolitikum végétól is.crekkéstibb háttérbeszorítottak.passzív''.a Napot.megtermékenlt<i] .. akárcsak a Krisztus elcítti 19 .szellemi'] a . fejlettebbcivi|izáciÓk az.. .testi''.civilizáld'elemea szellelnet. amelyet Friedrich Engels A csal d. a Los Angeles-iEgyetemprofeszIitván-anrerikai régész szoratobb ktinyvéberr megpr{bá|ta is bebizonyítani.mint a ntíkáltal iránftott.onbanmár patriarchális rendben éltek.. . anre|yet férfiistenségeken a alapulő hiedelemrendsz. a magántulajdon és állam eredete az címtí konyvébenzseniálisnak nevezett. Egyes ideolÓgíai írányzatokhíveiszívesen fogadták a matriarchátus elméletét.. Egyes feministák gy hivatkoztak az osi társadalomra.befogadő''. s ezértNew (Foundation for Matriarchy).

XVIII. kalÓzok A va1y ahivatásosemberrablÓkpedig háborríknélkiilis rendszeresen foglalkoztakeftle adásvétellel.ck rrriatta |cgtijallll{iskortcirténeti íilgalnrát. n k által ve7.ll.ára (mint példáulaz Ókori Spártahelőtáknak nevezett Iakosság részének egy rabszolgasorbanvalÓ tartására.eurőpai kultrirájrÍ A államban. Az Ókori társadal|nak * alapultak szerint minden torténelmi A marxista tiirt('nclcrttszcrttlc(lct hivei gy vélekednek. s az <í a csordák . lrrtttljellcrne. A szabad koltt'ha zést már a XV századvégétól fokozatosankorlátozták. el. mind a rÓmai társadalom lényegilega szabad szegények munkáján alapult' Miért neveznénkhát el e társadalmakat egy távolről sem meghatározo je|entríségrí sajátosságukalapján? Ráadásul a rabszolgaság egyáltalán nem semmisiilt meg az őkori világgal.ekés terjedtí Az csatornaásások' V. mindebból nem minden bizonnya| ttjl.a gazdasági válságok ésa politikai zavargások. jellemzo.iket. évezredben foldmiívelésugyancsak a férfiak testi erejétigényelte. csak birtokadományt. mind a gorog. Meggyozonek trínik az'az e|mé|et mely szerint az ogorogokazért hogy ezze| társadalmakmítoszát. Ókor bizonyos társadalmaiban. egyidtísaz emberi civilizáciÓval. mint példáulEpirus 150 000 lakosát Kr.órzése ertísítette. pedig kapcsolatosnoi istenségeket és Az anyasággal ternrékcrrységge| is de tirrsaclaIomlran tiszteltek. általában távolabbi terti|etekr<í| Az vagy kultrirájuk is jelezzealárendelthelyzeti. Az isz|ám terjeszkedésével nem mohamedán népekváltak a az arab rabszolga-kereskedelemá|dozataivá. a sadalom fels<í rétegének legfóbb j rivedelemfo r ásává' r Az Orosz Birodalom vo|t az egyik. jogaiktől megfosztottenrberekadásvét munkaerejtikvagy szexuális ele vonzerejiik kihasználásának cé|jáb|. évezredtól megkezdett Vl.Az rijkorban az eurőpaiak gyarmatain nótt meg a rabszolgamunka jelent<ísége. a vikingek pedig NyugatEurÓpábÓl hurcolták el áldozataikat rabszolgának' Áz Oszmán Birodalom hadseregeikelet-eurÓpai foglyokat hajtottak rabszolgapiacaikra.Csakhogy egyetlenÓkori társadalombansem vált a gazdaságmeghatározo tényezójévé rabszolgamunka' Mind az okori a egyiptomi. 1500 k<irtil tobbségiikszabad volt.. kimondták. őkori Hellász leghíresebb Az rabszolgapiaca DéIoszon alakult ki. a ZW 21 . amelynek viszont csak akkor volt értéke. az eurÓpai civilizáciÓ két. századrapedig kéthatalmas. is.mint n<íi szobrokraésszimbÓlus(it. e.Voltak példáka helyi TávolrÓl sem csak annak kori szakasz. ábrázo|oszobrocskiiralrrrkkantak.'Nagy Istcnnci''FlurÓpa-szerte istenséget Ráadásul a felttirásrlkstlrán |cgalálrlrannyi férfi. a nem is emlegetik ntatriarclriittrs gazdáIkodáson rabszo!gatartÓ 4. A Rőmai Birodalom hÓdítÓ hábor i során olykor egész népeket adtak el rabszolgának. szá||ították hogy borszíntik.foleg a nagyobb.t. kétnemtí szakkonyvekmár mokra is! Mindcz.A pásztorkodő folytatÓ társadalmakbana nagyobb állatok gondozásaés tevékenységet tekintélytiket kizárÓlag a férfiak feladata volt.l elterjedtvallására.ért korszakot egy-e1yternrclési korának is nevezhetjiik. s ezt a folyamatot az 1649-estorvénykcinyvtetoztebe' Minden parasztotjegyzékbe vettek. Mindebben szerepetjátszottaka csokkenó parasztijrivedelmek. a k<ivetkeztethettink .s fellendtilt a rabszolga-kereskedelem.de a rabszolgák tobbségét rétegének) nyelviik el. alkották meg a távoli. Ktilonbtizó változatai a korai kozépkor EurÓpájában is fennmaradtak.peremvidékén'' rabszolgamunka vált a tár.etett is hangsulyozzákaz á|taIukbarlrárnaktekintettnépekelmaradottságát. hogy nem k<ilt<izhet ura bármeddig visszak<ivetelheti el. ahol a népesség 90o/o-átképezil parasztság he|yzete a k<izépkor őta folyamatosan romlott. munkaeró is járt vele. 167-ben.dontcíszerepe azonban a cári autokráciának volt.clálkoc|ás hogy az Ókort a rabszolgatartÍr vagyis a szabadságuktől és ValÓjában a rabszo|ga-kcrcskcc|c|em.. 1650-re viszont már jobbágysorba siillyedt. gaz. amely saját igényeiésaz államot szolgálÓ nemesség sziikségleteimiatt fokozatosan jobbágysorba kényszerítette parasztoa kat' Az orosz állam ugyanis fizetéstnem tudott adni egyre sokasodő hivatalnokainak éskatonatisztjeinek.hÓdíto háborrik után valőban megsoka- sodtak a rabszolgák.

ame|yo|cs<1 képz. sorban. magát a rabszolgaságot szolga-kereskedelmet csak (1814-15)viszont a brit kiili.illetheti. tehát át A gyapotnagy rész. A XVIII' század végén a hogy a rabszolgaság déliá|lamokbanis meg fog sztínni. 146-banPublius Cornelius Scipio Aemilianus Africanus Minor rÓmai hadvezérelfoglalta KarthágÓt. ésa romjait behintette sÓval.az Amerikai EgyestiltÁllamokban pedig az lépó. 1860-raaz orczág32 milliő lakosábÓl 4 milliÓ éltDélenrabszolga. sziintetni a gyapotexportot. oroszországban II. AzEgye|792. Zanzilbár szultánját csak 1873-ban sikeriilt rávenni a brit flotta Segítségévela rabszolga-kereskedelemmegsziintetésére. az iilte|vérryesek trrárvc(dc|mcz.ámolták rabszolgaságot minden francia birtokon (1794). s ezze|aZ orosz paraszthelyzetehasonlatossávált a polgárjogokkalnem rendelkezorabszo|gákéhoz. Elstíként Dánia hozott torvényt elleni intézkedésekkel hatállyalillegálissányilvánította. és tak. hogy Kr. XIII.ben a kormány 1804-es stilt Államok l794-ben az idegen nemzetekkel folytatott rabszolgakereskedelmet tiltottael.ét munkájábÓl.ni igazo|niprÓbálták a rabszolgaságot. hogy 1815. 1840 Észak Dél egyaránthasznol hÍrzott ralrszolgák és a f. századig fennmaradtak' 5.De l793-[ran használni kezdtékEli Whitney gyapotmunkaerót tett sziikségessé. is szokevényt. EurÓpában ilyesmit lczáro|ag Oroszországban tehettekmeg. talán háromnegyedét Nagy-Britannia gyáraia textilgyapot 7So/o-át AmerikábÓl kapták. Franciaország. század'fotyamána brit haditengerészet vezettí szerepetjátszott az egyes illegális emberkereskedelmi kozpontok megsemmisítÉsében. alkotmánykiegészítéssel l865-ben életbe sztíntmeg a rabszolgaság. francia forradalom során a Íi'lsz. 1807-benpedig a kovetkezó évjanuár elsejétól A nem engedé|yezterabszolgákbehozatalát. A rabszolgaság felszámolásánakfolyamataa rabszolga.házicselédként alkalm azhatja. ésaz amerikai Dél termeltemeg a világ gyapotsztikségletének is.igymil833-ban.et|en pedig rendtextiIgyárainakgyapotsztikséglete angol ipari forrada|<lrrr Ezze| a rabszolgatartás is vé kívÍilkifizet<íd tettea gyapol termelését.kereskedelem ellene: kezdód<itt. ták.vagyis személyes fiigg<íségben ságbÓl 22.testi fenyítékkel jobbágyát. az és tisztítÓ gépét. e. hogy 23 .e|e-háromotodegyapotbÓlszára után az amerikai export értékének mazott.a mozgalom kétvezetoszemélyisége William Wilberforce ésThomas Clarkson volt. Sándor cár rendeletével sziintettékmeg a jobbágyságot 1861-ben. s hanrartlsalr pcrszc északi hajdlk szállították az Óceánon. egyret(ibbrabszolgátésfoldetvásárolfelértéke|cJdritt. hogy ha hábor tcirneki Északkal. Spanyolország ésPortugália kormányai azonban erre nem voltak hajlandÓak. A xIX. indult meg a kampány a rabszolgaság ellen. d'e a 22 Itt()2-ben Bonaparteelsó konzul egyesfrancia fennhatÓság szigeteken Nagy-Britanniában az 1780-as évekt<íl v i sszaállította. ftildesura eladhatjaót Íbldje jogilag csak <í képviselhetia vagy családja nélktil is. embercsempészet Az azonban folytatÓdott.5 miI|ioanéltek magánszemélyektcíl. hogy a brit kormány azonnal melléjiik álljon. e rendeletetXVIII' Lajos kormányai sem s Magát a rabszolgaságotFrancia országcsak 1848-ban érvénytelenítették. A brit parlament elobb a rab(1807)számolta fel. illegálisrabszolga-kereskedelem is Az bizonyos formái azonban aXX. amíg a rabszolgaságot el nem torolték Kubában (1886)és Brazíliában (1888). március 29-éneltiltotta a rabszolga-kereskedelmet. tobb mint felét. koriil a 60 milliÓs lakos1860 jobbágysorban. sót. Államok déliállamai alkotA másik ilyen régiÓtaz Anlerikai Egyestilt Washington nemzedékeméghitt abban.A rőmaiakleromboltákKarthágőt's a helyét sőval hintették be Szinte valamennyi torténelemktinyvból megtudhatjuk.ahogy megsztíntészakon. számolta fel. Az ElbárÓl visszatéro NapÓleon azza| is meg akarta nyerni a brit kormányt.Castlereaghviscount1amegprÓbálta kozos elítéló nyilatkozatra bÍrni a nagyhatalmakat a rabszolga-kereskedelemmel kapcsolatban.A bécsikongresszuson niszter. A déliekezért iparhoz sziikséges nekik elég lenne megsokáig elhitték.

e.Adm ésCebőím.)A legrészletebabonai. ésfoglyul ejtették... v rost pedig lerombolta.besőzását''. akinek a XX.Voltaire egyenesenCorneille Cidjéhez hasonlította. ValÓszíniileg sÓra egyikiik sem gondoltbele. kortárs Sallustiusmtivének A csak ttiredékei maradtak fenn' A tevékenységét megemlító Ókori mtívek tobbsége nem kortársaitÓl. I37-I42.nint Sodornaés az elpusztltott Úr. Innent<íl kezdve az Ókori rabszolgaismertsége rohamosan ntivekedni kezdett. honnan is szerezhetett joggal feltétegyoztes ennyi sÓt egy ostrom után.(29. amely (Karth gő ésa ső. számítÓgépes az A szovjetállam spartakiádnak nevezteel sportversenyeit.hogy mekkoramennyiségtí is lenne sziika és ségegy nagyváros romjainak behintéséhez. mind Garibaldi.. századi radikális demokraták fel azonban már Spartacusttekintették egyetemes az felszabadítő mozgalom elscí hcísének. 73-ban tort ki hewennyolc társával egytitt Lentulus Batiatus capuai gladiátor-kiképzóhelyeról.mind ez idáig ismeretlenkozépkorikrÓnikás vette lezi. akárcsak BarbarossaFrigyes l l62-ben MilánÓt. majd mégot kiadásban) írta Spartacusről. Mégaz 1970 ota évente megjelencí. Egyesek szerint a rőmaiak ellen harcolt.e. Spartacus egyetemes az szabadságért harco|t A kozépkorbanésaz ríjkorbanaz okori források t<ibbségének alapján egyszeriíen bííncizónek banditának tartották Spartacust. de tj csak annyit említ míívében hogy s meg. orosiustől). terjesztette olyannyira méga legkomolyabb torténet valÓszíntítlen hogy azabszurd és sikeresen. Mind Marx.hugy Íii|c|je terméketlen nern leLrclbavctrti. hogy Attila is behintettesoval 452-bena lerombolt Padovát.. a XIX.és (9' sőval.JÓl emlékszemaz általános iskolai tankonyvemRÓma ellenségei ben láthatÓ képreis. ilyesmit Ókori rÓmai lbrrás sem említ. is arra olyan átkot tntlnt|.ont az eljárásta Bibliában. században filmek. kénktJ ()omora.sót kés<íbb játékokis felidézték emlékét. Az Karthágo rontjainak . Ókortorténeti kézikonwekbe is bekertilt. Appianosztől.22) A bír k ki)nyt amelyeket ngolő harugjábun el pusztította AbímelekSikem váben pedig arr(l|o|vashatunk. arr<!l. o|vashattrrrk dikk nyvében csupa lesz. II. amely ezt a látványos jelenetet ábrázo|ta. Kr. mielótt elfogadtákvolna a kommunista nevet.hogyan a városát: .. magyarul: 1952.hem kclhct ki ésnem n rajta egy árva éss<5. mások szerint egy ki'ilÍbldi segédcsapatban szolgált. Nem tudjuk. meleg ferfiak számára készített utazási kézikonyvis a International Spartacus Gay Guide címetviseli. Florus egyszerríen dezertórnek ésrablőnak nevezte. elfogása után gladiátorsorba kényszeés rtilt. ftiszál sem. Florustől. 1996)' Arthur Koestler(1939)és Howard Fast(l951. ahol egykor éltek.mégcsak a novényi életse csírázhassonki azon a helyen.73-7I)vezetríjét. eltiltották. hogy valőjában alig tudunkvalamit Spartacusről. ugy elpusztult. századi rÓmai torténetírÓ sebben olvashatunk KarthágÓ pusztulásárÓl.kiégett. Mindezek tiikrében meglehetósen meglep<í.mind Che Guevaraa kedvenc h<ísei kozésorolta'A németradikális szocialisták 1918-bana Spartacus Sztivetség nevet vettékfel. a gor g nyelven írÓ.A francia forradalmárok szívesebben idézték az Ókori Brutus alakját.2002.az és (Kr. Németh Gy<irgyazonban arra hívja fel a figyelmtinket egyik tanulmányában. magyarul1953. bárki is ott lakjon.E|oszorMőzes Ötijh<lgy akinek asziveelfordul azŰrtőL. hanem jÓval kés<íbbi szerz<íktólszármazik (PlutarkhosztÓl. A hatÓságok egy darabig csak btíno- 24 25 . amely rendkíviil nagy sikert aratott.. avagy csak egy trák eredettígladiátorfelszerelés miatt nevezték tráknak. o. A sÓszílráseljárásateljesenismeretlenvolt. balettek. NémethGyorgy teljes hogy valamelyik. egyetlen czt Megtalálhatjukvisz.A benne lcvi| népetJiilkoncolta.musicalek.Korona KiadÓ.l760-ban egyiklegnagyobbÓkorirabszolgafelkelés azonban Párizsban bemutatták Bernard |oseph Saurin Spartacus cimíi tragédiáját. 6.. őkort rténet Appianosz. el s át a Bibliábol a soval valÓ beszoráslegendáját. hogy egyetlen Ókori forrást sem találhatunk. 45) bevetette A kozépkori kr nikások szívescnvettek át jeleneteketa BibliábÓl' egyesektigy tudták. megemlítené Bp. ahonnan megszok<itt.hogy a romok felettátkot mondtakki a gyoztesek.. hogy Spartacus valőban trák származás volt-e. A legismertebb regényeket Rafaello Giovagnoli (1874..

1986. trirténész. 64..ésmindossze rendfenntartő ertíketmozgÓsítottak ellentik.a| volna fosztoltalrctrr továbbszerették akartakvtltrttltli. hanemszerte igenmegn vekedett. ésXX. majd A tobb tízezcr|(trccluz'z. azohaMarcus Licinius Crassus mértdtint<í szerint Crassus a Egyes rőmai torténetírÓk a Silarus-folyo kozelében.legríjabb tudományos kotetek azonbanmár a címiikben aztjelzik. gallt is. M.Napoli. MáthéF]|ek Magyar Helikon' tt7t]' k tet.) A gtirogmitolÓgiábanse szeri.hogy elsosorban is egy torténelmi mítosszal foglalkoznak. világ elóhírnokének ríj tekintették Spartacust_ nem azért.ikben estek el. Abban azonban valőszíniíleg teljesenártat|anvolt. forradalmárok és filmrendezok. mert a források erre utalnak. más résziik (Schi|lerVera: Valt5ban a leverték SpartaItália elhagyását.inkábbgi)r g mint nomád.hogy sikertilt elmenektilrrie. jősasszony. lrrrgyclesett.clkcl(tk viszont ezt nem említi meg .talán ír.len. be volt egy aki avatvaa dion szoszimisztériumokba. bíztakarcj klx:n.mert intelligclrrs rrr(ivelt cust.Liguori. hogy valÓban Spartacusvolt a Abban viszont nem leheti.fl:lt mondják. Analisi di un mito. gy értelmezte. egy emberibbésigazságosabb. s mivel a harcedzett rőmai seregek éppen máshol harcoltak. gatni a gazclag így Plutarkhosz.se számaa kígyőkkalkapcsolatbakertil<í héroszoknak.Kiivctóinekszáma ekkorramár megtette. el'| egy A délre. (Párhuzamos Els életrajzok. mert ilyennek szerették volna látni' A felkelést ismertetó.2006.) cus-lazadástiTudomány.. megalázo vereségeiket. elérte céIját.876' o.. 2& "&3 .l. amelyet a XIX. rengetegencsatlakoztak hozzájuk. hanem nehéz sorsáhozképest nően értelmes muveltemberis volt.tlsncm hallgattakrő. hogy egy rendkívtil tehetsc(ges hadvezérrel keri'iltek szembe. ez a terv meghirísult. hanem azért.tosak. 45_47'<l. vonult.SuttonPublishing.Nemcsaknagyon bator éser s. minden tt raboltakésharacsoltak A fordítása.ac|t és hanemmegfordult. felkel<jk öv ezér m eglchct. u. Spartacus elttint. gorrigPlutarkhoszpedig ígyír SparA tacusrÓl:. sztllgáktÓlelszenvedett. |L'|kcl sereg északfelényomult. nem RÓma e||cn is czt ekkoriban tobb hadsereg ahrlgy itáliai telcpckct. repet toltottekbe a t. amelyeket sikertilt legyóznitik. a hadifoglyai k<iziilhatezretkeresztrefeszíttetett RÓmátÓl Capuiíigvezetó hangsri|yozzák.United Kingdom.hogy a rabszolviszont azt rit mentén. ges lemészárlásár<i| Pltrtarkhtlsz.vagyisa felkeltík szá|lt pedig déIen el ltáliát. ismeretlen hogy valőszín leg nlagyarázza. és hatalmat (Idézett is hoz félelmetes nrti. Kovetoi még évckigío|ytattak gerillahábor t a hegyekben. a rabsz.Vagyis abban sem lehettink biztosak.) 7.zoknek tekintettékcíket. Plutarkhosz tehát meglehetcísen elcsépelt mondai elemekkelhangsulyozza Spartacus nagyságát.jlrk szokott f e. században nagy lendtilettel folytattakaz írÓk.c illl..koltok. ezt hogya kígyö nagy jelez. és veleegyttjrzsb l származőfelesége. akik szinténvezetö szerrevtí nev germánt ésegy ()ctltltrraus Appianosz rőmai foglyok t<imescrcgél.amikor Rőmába vitték rabszolgavásárra.hogy már az okorban megkezdódtitta határozottpolitikai célnélktilirabszolgafelkelés idealizálása..Bp' 1978. jrílius18-19-e éjszakáján az őkori Rőmábantíiz iit tt ki a Circus Maximus kozelében..de szerencsétlenséget Spartacusra. a álm ban kígyőteker z tt arcára. Minden jel arra utal. Létszámuk gyorsan felduzzadt... biz. megprÓbált átjutni SzicíAz Itáliában maradt hadseregdéIre Akik nem de liába a ciliciai kalőzok segítségével.M.\r okori szerzóknél az tettenérhetó Spartacus a idealizálásiira irányulő tiirckvés' rőmaiak természetesen A azza|prÓbálták megindokolnia rab. felé észak hagyta egy hogy sok rigy is értelmezhetcíek. prÓbálta bemutatni Spartagtirogként Ós azért. sikeriilt tobb gyózelmet aratniuk.Más torténetírők gák fegyverrel a kezi.konnyen lehet. írt crr(il:''. h ogy csak a centra|izá|tv ezetéshez emlegetnekegy Crixus A torténetírők rÓmaiak nyilvánítottákaIlnak. I Trow:Spartacus: TheMyth and theMan Stroud. sz.(Lásd például: Antonio Guarino: Spartaco. vereséget hagyták el Itáliát.A világszabadságért ktizdó hósnek.Mint és .Nérő felgytÍjtatta RÓmát NérÓ császárről sok rosszatel lehet mondani. 1979.) forráo.ek rész.tllgák része tobbsége haj ra . ltálitlban. visszatért cl okb<i| rrcnrltagyta Itá|iát. a holttestétnem sikeriilt megtalálni a harctéren. hogy Kr.

fordítása.ben elkészített.vagy az..s méghárom napig nap elteltével bolt..Gondolat' 161. 1977. fel 8. (A Bp.1979. Kis Tacitus sem adott neki hitelt' Ürogdi Gyorgy joggal veti fel a császárrÓl jár. Vagyis mindent megtetta bajba rÓIa.A hajléktalanok vissz. a t z hírére a megnyittatta ktlzéptileteket. akik az esetetalaposan felnais idézhetteezeket gyítvaadhattáktovább.mint mondta: a l ngok szépségében.s a lakoscácskákban lehetetlenvolt hatékonyan át hat A menekíilt. írottéletrajzi s fel juthattak Homérosz sorai TrÓja pusztulásárÓl. hogy a zsidÓ nép a Kr. A város égését a Maecenas.. számára ideiglerres kertckbe is tlcertgcdte ket. Peter Ustinov pedig oly meggyözi5enalakítja az círtiltcsászár szerepét. leszál|íttattagabonaárát.. lerombolták és .f kly val a kézben szolgáit. Kr. trízvész napon éshétéjszakán tomság fejvesztetten irjra fellángolt.ért. az elfogott2-300 majd Íótnagyszabásrinéptinnepély keretében kivégezték. ésXX. hogy megfeleló bíínbakokatkínáljon fel a nép számára.a zsidő hábor (66_73)során a hÓdítÓ rÓmaiak elfoglalták|eruzsálemet.toronyből s ismert színpadiijlt zékében kÖdve. Mintegy 200 000 rőmai vált hajléktalanná. 70-ben. o.. llarakkokatkész. caesarokélete. Amikor a császár tudomást szerzetta szőbeszédr<íI. Ennek a legendánaksemmi alapja. szám. majd kihasználta a torténteket az ártatlanok elpusztítására' A XIX. tas NérÓnak eszébe kornyezete tagjainak. hogy valÓban ó gyírjtatta Rőmát. ellenére a pusztuláshogy gyiirrytirkodhessen fel o gytijtatta a várost. hogy még nem látott égó várost.és RÓma tizennégy pusztított. Tiszwiselcíikínvallatássalvallomásokatcsikartakki egyeselfogottkeresztényekbtíl.Vajon Nérő.o.felgy jtotta Rőmat. vagy azért. fel af ttizfeszektólmesszeesó helyeken. a Trója elesté-ténekelte'. hogy sokconsuli ranguférJtegy ujjal sem b ntotta Nérő öket érték tulajdonházaiktetten pedigkőccal.atért aztlnrla| de tartozkodott. Mészáros István fordítása.eszítve felgytíjtottak.mi ijrijmétlelte a g r g kultura ésmí)vészetek . EurÓpa Konyvkiadő. majd látjuk. Ezeket pedig a keresztényekben találta meg.Semmikétség volt aziránt.ltetett.. e. megsziiA hogy ujatépíttethesscn.hogy gyorsanelterjedt Ilr\nek jutottrÓmaiak megsegítésére.Hadrianus császár |evéltárosa évtizedmírlvamár Néró .. Mindezzel a keresztények korébencsak mégjobban megszilárdította azt az Persze elképzelést. 1975.. csak négymaradt sértetlen. amint a ttíztengerbólkimaga. XIII.éshamarosanmeg is találták azt is álldrcsászári paloták nagy része elpusztult. hogy ó gy jtatta fel RÓmát. majd ezt olvashatjuk .) Antiumban fekv<í kilométerre Nérocsászárckktlr az tltvcn-cgynéhány Romába. hogy Roma pusztulásaláttán a koltészetben miívében.. vetett Henryk Sienkiewicz Quo vadis címííregénlben Nérő arről panaszkodik.ári a s hozatott.) Ferencné 264.maga ishozzácí látott. szoktak az esetérr emberekmindig bíínbakokat Ekkora szerencsétlenség _ acsászár személyében. végiggy ny rnézte Nérő ban. Quittner Zo|tán volna e pusztulasban?. sodő Maecenas-toronytetején állva. (Il'ubicott' 2oo9.már fordítása.mert minduntalan ujabb t zek lobbantak (Bp.NérÓ halála idején ban. u. hogyenneka pletykaízuhistőriőnak ez a (Nérő'Bp.a sziík utmegszervezni az oltást. hogy mégazt is elhisszi.lanttal kíséri énekét.. század mtívészeipedig mindent megtettek a Nérő btínosségébe hit megszilárdításáért. majd hat békés kcriilete koztil három teljesenelpusztult.. Mervyn LeRoy által rendezett filmváltozatában pedig NérÓ tobbszciris beismeri. Egyeseketkeresztre Í.60. pár letett Suetonius.NérÓ a Palatinus-domborr SanrWilkinson joggaltettefel a kérdést: egyi'itt' miíkincsgyríjteményévcl szerelmese. másokat vadászkutyákkal tépettek szét. államban. századtől nagyjáből a mai Izrael állam tertiletén erós ésegységes élt. hogy biin s nem kezekgy jtogatnak a városban. ez oly címuk<ltetében: élete eztirta A caesarok nyilvánvalő volt.Lehet. Pedig keresni.)A regény 1951.ik neki. Tkorifelkelései után a zsidÓság szétvándoro|t EurÓpában Az izraelri t<irténelemkcinyvekben mindmáig az olvashatő.o.6.) mt]gva. Vidékrol élelmiszereket s még a csász.Az ertis szélkovetkeztébena lángok rohamosan elterjedtek. Magyar Helikon.... hogy ó gy jtatta fel RÓmát.

Salamon templomát. csak viszonylagkis távolrabbik híján.ázadtÓlaz isz|ám hitre tért át a helyi lakosság.2()0l]. a XX. A IY. században. rális fellendiilésreis stlr kcrtilt a Il' sz. I.. a hit sz.ilhetett nagyariitlyrJt s<lr éljenek. tttiIlcl attgolul Paris. Konnyen lehet. k(itii(|tck íii|c|ji'ikh Mégegy kisebb kultu.sidtiság mások rabszolgák (90-957o-uk)ft'ldItisz.sit|t'lk a meg idciglc|]cscll. A XIX. |.A lrtllytlrlgír.. nellr a kitelepítés.Izfblytatodott. s megjelent a cionista mozgalom.pképét |raziijlllltil a értelmezték btirrtetéseként a|kottákIrrcg.ayard).Talőlhatunk-e akár egyetlenne|n vallási tevékenységet. |ewish li. ezt Shlomo Sand. amelyktiz s volt avilágvalamennyi zsidő csoportjában? népirtás A minden bizonnyal szolidaritást hozott létre laikus zsidők kijrében. századtÓl viszont valoban csrikkenni kezdett a zsidők száma Palesztinában. Á XIX _XX. akik sz()r()sa|) hiszen 220-ban végétol.adban aIapításával.A hébernyelvet ismercíelit igen kisszámri volt.iiz.A térítómunkávalazonban a kereszténys ésaz iszlám megeróég scidése idejénfel kellett hagyni.amely Bar Kohba felkelésének Ezt (132-135)leverése Az etnikumri.ókis megemlékeznek'Egyes (talán t lzÓ) becslésekszerint már a Kr. . ltrrgy rtittlaiak a ShlomoSaIltl htlgysohasemtelepía íigyclrrrct a téItyre.hanem a kereszniceai zsinatra kcivetkeztében' 325-benrendezett A ténységre áttérés valÓ |gensok résztvev<í érkezett palesztinaivárosokbÓl. életmÓdjuk. A rőmaiak csak azt tiltották keri. milyen dinamikusan térítettek Kr.valőszínrí|egazért. atttc|ycltttiltt.Izrael állam megEz. volt Más a nyelvtik. Azarab hődításidejénpedig.egyesizraeli politikusok és Peoplc. pediga korai keresztények c|iiztittrri. inventé. hazá. u. elsó századoka ban.ellrívjir cle zsidok kivándoroltak. századbana zsidő népkcizos eredetének egységének és hangsrilyozása miatt feledkeztek meg szántszándékkalarrÓl. . mtívelovolt. egyesőkori s lr<tgy z. Jcruzsálcnrben (rgy. sz. népszámtizését cgy t<irténészek i'rtclttlcz|rctt('k rrrirrt egész cz.dc a palcsztirlai z.Minden bizonnyal gazdag és voltak fontos vallási kult ra részesei világszerte. I' században négymilliő zsidő éltPalesztinán kívtil. z. akik |ézus. hogy sem 70. akkor mitól novekedettmeg a zsidÓ k<iztisségeklétszámaa Foldkozi-tengervárosaiban?Shlomo Sand szerint a térítésnek kciszonhetcíen. 2(X)9. és valÓszíníileginnen keriilt oly sok zsidÓ vallásri kozosség lengyela litván határvidékre' A kozépkor ésaz rijkor századaiban csak a vallás kcitotte ossze egymással a világ ktil<inbozópontjain kialakult zsidÓ kciztisségeket. századittimeggyilkosságok pedig mégjobban cisszekovácsoltáka zsidő csoportokat.gyilkrlsitittak'' t zsidÓk várrdtlrltisitt. a nregtorolták zsidÓ kcttri'nyen clistttcri.s vissza kívrínt a ben. A zsido nép ekkor szétrajzotta Foldkozi-tenger partvidékén.t jábrll.Ezt peclig aligha tehették néIriinyan. í.áz. korába De && 3t ..a tel avivi ligyetenrprofesszora a hagyományostorÁ lrleg2()08 tavaszánmegjelent. szőbeli volna meg zsidÓ iskolák és hagyományokat. sem l35 után nem Iltiir tcirténészek l<rlriillllirrl szc(tvittrcltlrlásra. a. egységes után továbl. .Vcrs<l)'Igaz. századiantiszemitizmus azonban feltámasztottaa zsidÓ tintudatot.l zsicl(lrrép évszázadokon éltidegen népekkoréát raelb<íl szétvándorolt ébredt XIX.ad a állítottákrisszePalesztinábarr Misnát. adÓkedvezményben részestilt.Ha el is vánd<lroltak miatt' hanem a trilnépesedés és ságra ktiltozhettek. században a Kazár Birodalom vezetí|ivettékfel a zsidő vallást . s Ha viszont a zsidőság nem hagyta e|hazájátaz Ókor utolsÓ századaiban. kult rájuk.|vctctti'k. majd nemzeti rintuclatra valÓsult meg. a tettekki egész valÓszíntínagyrésze lcttck.lőrához kapcsolÓdÓ. de vajon ez egy néppé tette-e óket?. nevezik diaszporának. arra felkeléseket. amelyet talán még a kereszténységnél is k<innyebben elfogadott.l címrí of kiadtak(TheInvention the l. hogy a zsidÓ vallás elterjedjena népktireiben is. zsidő nép kérdojelezte ténetet feltal lősa (Comment le peuplejuif fut ÍraIlciául kcitetében.hogy e teolÓgiábanjáratlan parasztokszemében nem is volt oly nagy kiilonbség zsidÓ éskeresztény kozott.hogy megórizzék identitásukat a Bizánci Birodalomma| ésazAbbászidák Kalifátusával szemben.a VII.ctt t(rlrtytllttt5 tiibbségi'ik leg a lakhelyénmaraclt.Aki áttért.teszi fel a kérdést Shlomo Sand..)gyes rrépckct lakr5lrclytikr(ll. ez nyilván fontos szempont volt. u. amelyról az őkori szerz.tlttcltltt. ésa mindennapi életbentík sem ezt a nyelvet haszná|ták. térniósei foldjére.de valőszín leg nem az elvándorlások. A YIII.Birodalmuk elég sokáig fennmaradt ahhoz. A XX.

ennek fejébenh ségeskiittett urának.megnemtámadási szerz(5dések'' voltak. hogy a htíbérurak letegyék elótttik a hríbércsktit.2009.ik cisszea jobbágyi fiiggcíséggel. szériltt germán vichkifejezésbol a A eloszcir.ha gyarmatosít ssal államhoz. A japán szamurájrendszersokban emlékeztet feudális viszonyrenda szerre' de volt kozttik egy lényegesktilonbség. de minden elemét A modern kor kialakulasa elótt az élet néPet vagy nemzetetnem hozhatottlétre'. (Mégakkor sem.a cionizmus és hozott létre társadalmat. azaz szolga volt.a hííbérurak hiíbéruraivá'' váljanak.eutla|izrnttsItak m. jrin.21.er a R mai Birodalombanis létrejott.. századbanhasználták igen régi.t1 I volt. kétszabadember szerztídéses viszonya. helyi korozo en rttrtlryz.feudumot k<infegyvereskísérettik Az j birtokos.ezértfcildbirtokot. amelyból megélhettek. még el mai határait. akármint nézz k is. és az.fevum szántadománytértettek alárerrtlclt szcnrélynck formát oltve.hogy. hogya cionizmus ugyanfogadom ezt ígylétrehozott palesztin népetis.Az eurÓpai vazallusok 3l 33 . Bp. Demokratiz lni szeretném az egy őllamot.) 111.''(Engel Pá7:Szent Istv n birodalma. tarthatták el azonban saját lakőhelytivalamennyi tagját.ett társadalmiviszonyrendszer Bár a í. hanem csupan saját személyében.) az éló A kirrílyokarra t rekedtek. amit a híibéreskceremőniájaoly meggyóz enfejezettki. tetteiért Így sem ura t rvényszéke. nyelvtorti'nÓsz. hogy minden állampolg rának kijzijs k ztársasága legyen.. A feudális viszonyrendszer két szintjeabban ktilrinbozcittegymástől. rajta. nem léptek akik szolgálatba.Valanrilycrr tarto. szimbolikus szovetség alakult ki.lgaa szti visz. Nem a egy tt szeg d tt el.mint hogy egyazonapa fiai ki)lijnbijz rnak szolgáltak.. Hiányzott e viszonyből hubérurnak éshíibéresnek a az fajta társadalmi egyenrangisága. (tHistoire. A kiizépkort trevcz. Afamiliáris. mert nem volt hubérbirtoka. igazijelentcíségére azonban csak Nagy Károly birodalmának felát bomlása után dertilt feny. országosszintenviszont a király ésa f<íurak koz tt inkább csak afféle laza.'Énazt hiszem.hanem a nemzetakkor is.amelynekfejébcn iIlct(ltámtlgatással szolgáltatásokkal zik az adományozÓnak..ck jc|cntctt' kcriilt át a latinbay'o. katonai szolgálattal tartozott. fcudal|zmusnak nevezhetjtik ls 9. s hatalmuk <ir<ikl<ídott. ha a kés(tbbiszázadokban egyes foldesurak nagyképríenvazallusaiknak nevczték uradalmaik tertiletén parasztokat. ban? A judaizmus elsósorbanegy mindennaposvallősi tevékenység meghat rozta. majdfeudum F]z amelynyájat J.) prl l lt i kai h atalom szétapr dásánakkovetkeztéb kialakul Ó.Ijnnck érdekében kell mondanunk a mítoszokről. sajtit nemesi ldbirtok t pedig nem érintette szolgáIatvátlalás. E hiiségeskiikinkább afféle .végeredményben cseléd. Nem tak. 2001'HistÓria-MTA Torténettudományi Intézete. már Ilyen társadalmiviszonyrendsz. ts hangsulyoznunkkell. mégha az elókel bb fajt ből ls. joga yan egy egy j tt létre'Természetesen ne|n akkor is. o. tényleges hatalmuk csekélymaradt. A feudális viszony tehát a I tekinthet vazallusnak.ha nem egymitikuszsidő nép Ie k zi jog teszilegalissa.tlttylagj ke|et : a XVlI. mi sem f ldjével és volt gyakoribb.ati rendszervolt. o. A kiiltinboz<í eltíkel<íségek..még létezésén alapul.. s bár olykor sikertilt elérniÍik.amikor Nyugat-EurÓpában évszázadokon helyi nem alakult ki szilárd éstartos kozponti hatalom.eus..s ezért ttclttléveszthetji.. bárÓk ésgrőfok gyakorlatilag ftiggetlen uralkodőkká vál. származik. hanem a királyi bírőságel tt tartozott felelni. s bizonvos esetekben aiándékokat vitt neki. a f teljesen Jogtállősa azonosvolt azon nemesekével. írta Engel PáI. hogy helyi szinten azur ésavaza|Iusktizottténylegesen szoroskapcsolatjtitt létre.amelynekjoga van az élethez. a vazallus adományoztak nekik.

ét.a uruk halála után beállhattakegy másik r vazallusaikozé.Egyrc inkább cgy régcbbi elótti korszakot. dális'' jelzríegyrc pcjtlrirtívalrlr . jelenségeket amelyek is..rr A nagy fraIrcia|ilrrat|alttrrr 4-e Le l7t|9'augusztus éjszakáján korszakra.. hogy minden t<irténelmi korszakot egy-egytermelési mÓd határoz meg' Az Ókorra rástitottéka . századbana tcirvény el<ítti egyenlóségért ktizdcípolitikusok a rendi társadalmat. az is nyilvánvalőnak tiínt.Ódon'. A monarchikushatalom társadalmiéspoliInegctrizhették gazdasági..ínezetet kapott.cjcz. olyanok és is akadnak.d. szamurájok gazdátlan. amelyekben fennmaradt a jobbágyság. akik a jobbágyi koteléket..a papi tizedet ésa hivatalvásárlásrendszerét.. meg A xIX' századvégétölelterjed<í marxizmusnak az volt azegytka|aptétele.elavult''. Engel Pál arra hívta fel a figyelmet.attÓl fiiggóen. olyan már a feudalizmusvelejárÓinaktekintettek voltak a feudális viszonyrendszernél(mint a nemesi és sokkal régebbiek papi kiváltságok).hogy az rijkorra a kapitalista gazdálkos dás a jellemzó. mindezt rigyiinnepelték. akik a rendi társadalmat.í.rrck fbgalmáva|. s az . társadalmi éspolitikai berendezkedés egész. mint bármely más fogalommal:. már csak maradványaik éltek táján anagyobb monarchiák kialakulásával lett.Izmussí' csak a XVIII.A XIX.. akkor folyamodunk hozzá. az Napjainkra a . akik a foldesriri ftiggóséget tekintik a feudalizmus megktilonjellegzetességéneh boztettí vannak. amikor valamely jelenségelavultságát szeretnénkhangstilyozni.feudális''jelzo minden leírÓ ésmagyarázo jellegét elveszíweafféle általánosan használatos. rend''.(ik lett.... Alkalmazhato homlokegyenest ellentétes t<irekvésekreis: egyesek a fejedelmi abszolutizmust nevezik feudálisnak.A képvisel<ík az éjszakán s részét.. természetesen a ftiggést tartották a feudalizmuslegjellegzetesebb sajátosságá.tld'vctr. amelyek sokkal rijabbak (mint a hivatalvásárlásrendszere).Ezze| a definíciÓvalaz a probléma. mind az egykori vazallusclk Egyre inkább a foldesriri rendszert kezdték egy tikai el<íjogaik rész. s uruk halála után rőnino|. tovább..holott d1r1rcttmegerristid<í a királyi hatalom számolta fel a feudális kotottségekct.rabszolgatartogazdáIkodáskora'' elnevezést.. De vajon milyen termelésimÓddal jellemezhetcí akijzépkor? A marxisták szerint a .clvi|ágtlsodás azegészforradalom utaltakel<íszor it|cji.l f. elcítti az a|kotmányoző nemzet.cut|itIiz. hogy az illetó t<irténész melyik torekvésttartja visszahrizÓbbnak.. kiváltságokat. század szintlninlája . jogi problémás cmlegetIti. hogy a tobbé-kevésbé ftiggóségben tartott parasztság jelensége kizsákmányolásának végigkíséri emberiség az torténetét őkortől aXX. vagykimutatni. mások a vele szembeszállő rendi ftiggetlenségi mozgalmakat .Immár mindenki a király a|attvalÓja nregszilárdulása mellettazonbanmind a fóurak.hogykizár lag a nycrscr és Kiivess k Angol-AmerikapéId aIá benn nket egy feud lis rendszarnak! ját.. sztirttlktllt Guen de Kerengal képviseliiÍg'y lannc. elterjedése tizmus kialaku|ásavagy . Azokban a kozép-éskelet-eurÓpai ttrsr.eur|a|izlntrs'' ktizepén neveztekigy. alkotmányosmonarchia bevezetésével Az a fejer|c]ttti alrszolutizmust a feudalizmussajátosságaikozé is sorolták..igazságta|an'' kiÍ.|bltárnia Jiancia nemzetszolgaságágytílésben: . ahol az egyenrangu afeudaliztulajdontlsok cgyáltalánnem ismerték cltorolték foldesririjogok nagy a ezen must!.feudális gazdá|kodással'] amelyben egy uralkodő osztiíly a ftildesríri uralom vagy jobbágyi ftiggéseszk<izével e|vonjaés kisajátítjaa parasztságáltal megtermeltjavak egy részét.ágokban. kÓborlő azonban ezt nem tehettékmeg. századvégére cínrszava alá.MinéI ponto- 34 35 .s az rijkor elején.IJraim. kat sorolták a feudális sz.|rrbbágyi rruk.az abszoluicl(iszakot tárakban. hogy a feudalizmus fogalmával pontosan gy járunk.feudalizmus''elnevezéssel.. jelz. századi kolhozrendszerig.ltttts''... feleslegcs erószakvethetett nak okait. a Vagyisekkor mint a feudalizmusfelszámolását. A királyság megdontése után immár magát a monarchiát is a feut|nlizInus velejárÓjánaktekintették.feuA XVII. Vannak. az ezzelkapcsolatos feudális rendszernévett j<lgtlk a... ésolyanokat is.|. a képviseletirendszerértktizdók pedig a fejedelmi obszolutizmust bélyegezték a. ) Nyrrgat-EurÓpában is egyre A királyi hatalom megntivekedésével 1500 jelentéktelenebbé váltak a feudális kapcsolatok.régi a forradalom e|iitti gazdasági.ká (. A feudalizmus fogalma hamarosan teljesenosszeolvadta .és jelent meg a francia szőekkor vált: a .hullám-emberekké''váltak.neki tartozotthiíséggel.pejoratívkifejezéssé Általában vált.

hanem visszatértGrcinlandra' Vciros Erik egyik fia.Helge Ingstad azonban gy vélte.HáttérLap. sokan rígyvélekedtek. hogy a lakÓk Kolumbuszt Amerika partjainál.) elveteljriráslrrinclcnbizonnyal az lenne. utalunk. Snorri volt talán az e|só eurőpai.hogy a helyami színenntjk is tevékenykedtek.. íitgalrrrak c|(ilrlri em|egetjtik uttSbbi. évmrilva feltárták egy fáből késztilt ványait. Még egy fel Pen nagyszabásrí ttintetésre sor kertilt. majd felfedezésétkozzéke|| el tennie.és Eurőpába. t fedezték Amerikát fe| 10. Még egy utazás emlékétórizték meg a krőnikák: Leif féltestvére.Thorvald ésThorstein is elhajőztak ide. Fia. Az egyértelmiíség korszakot egy-egyterntelési is. annál kevésbé alkalmas adott viszonyok leírasőra. harcias A .meróben k lijnb zo kult ráj társadalmi rendszerek vonősuk alapján'.|Ó Vinland'' Észak-Amerika teri'iletén Amerikát. állt ÁllítÓlag saját baltájával tilte meg a tobbi asszonyt. melyek radiokarbonos vizsgálata aztbizonyltotta. Néhány évenbeli'il <ík maguk is felhagy- 36 37 .Éppena sokréttíség. ahol házakat is épített.ilés maradKét Stine régésszel.annál kevésbé Csaklesz tágabban.. A norvégfelvagy éppenLong Island szigetén Boston kornyékén hogy a .y rellcli társadalmatfeudalizmusnéven rendszert. u kazdatektijl KonyvkiadÓ.hiszcttaz. az hogy voltaképnem Kolumbusz. egy Freydis nevtí asszony is élére egy Vinland feléindulÓ expedíciőnak l014-ben. k<izépkor a feudalizmus azonosításával.a Szerencsés'' viszont 1000 koriil visszatért ide. a E partokat állítÓlag Bjarni Herjulfsson pillantotta meg elószor.Az á|ta|aMarklandnak (erdcís vidéknek) nevezetttertilet valoszíntí|eg Labrador lehetett.. Pedig igazánfeleslegesvolt indulais toskodni..a|agyakorlattal hogy a foldesriri kelle kében pedig Í. volt.. századiviking volt .mert azt áIlította. egy fonásnál használatoslendítcístilyt. sabbandefiniáljuk.ha neki sem sikertilt tartÓs telepetlétrehoznia. Leif vagy Leifr .crt vag. Mert ahhoz. Newfoundftivesteriiletet Anne csticsánindítottameg ásatásaitfeleségével. a lapos sziklák f<ildjének.hogy egyetnagy torténelmi trilságosan hogy a kozépkor a a vá|tozatosság len fogalommal leírhatolegyen. a vidéket(a mai Baffin-szigeteket) elnevezte Hellulandnak. hogy valakit az utőkor felfedezónek tekintsen. Találtakitt egy tipikusanviking használatitárgyat is. azt igazolta. A tengeráramlatok segítségével innen kcinnyen elérhették mai Kanada keleti partjait.két dologra van szi'ikség: kell jutnia valahová..25_26.hogy mások is végigjárhassák rítját.nem csoda.. 1990.ismétEngel és A Pá|t idézve _ . csak egy évmrílvatértvissza Gronlandra' Négy és évmrilva fivérei. je|Iemzoje. sem az indiánok. megt'ordítva. jelent' Ezértl96I-ben lAnse au Meadow-nál. o.majd eljutott Vinlandba.. jelzik. ahol három évig maradt. akiknek sikeriilt végeznitik Thorvalddal.hogy a XIII-XIV. regékben emlegetett.vagyis az ide elIegendás.mire sokkalpontosabban . 1965 oktőberébena New York Times egyikcikke nagy felháborodást váltott |<t olasz amerikaiak korében. században hoztak létre telepeket Gronlandon. majd továbbhajozott délfelé. nem szerezhetetttudomást EurÓpa.A vikingek szerettékvolés torténészek amatorokmár régÓta A régészek. a és mosődnakegybeegyetlen ktlrantsem legt'ontosabb Bp. északi land szigetének telepi. korszak ahhoz. de rínem k t tt ki. Mivel az elnevehajoző vikingek tulajdonképpenfelfedezték hogy Vinland zésegyesekszerint vadszólóre utalt. A mai Norvégia teriiletér<íl indulo vikingek Vtiros Erik vezetésével a X. ha végleg A legésszerríbb mindentorténelmi melyszerint tételét. rreltagyrrunk azl.cr(isít(i érderttticl lratározmeg.minél és áItal nosíthatő.A primitív kozel 500 éwel megelózték vasontés maradványaimiatt a telepetnem hozhattáklétre sem az eszkimÓk. a korabeli kommunikáciős viszonyok fejletlensége miatt.skraelingeli' néven emlegetett óslakőkkal.aki résztvett az vtazásban . urintaz. ésharcba keveredtek a .el jobbiigyrcrrds7. na bebizonyítani.vin' inkább ftivet vagy fedezo.Thorfinn Karlsefni 1010táján már három hajÓval és 160 vikinggel érkezettVinlandba.skraelingek''azonban három évmrilva óket is eltízték. aki Amerikában szÍiletett. nénka marxizmuslccgysz. (Beilleszkedés t+ao-tg. az Márpedig a vikingek hajőtjairÓl. hanem a vikingek fedezték Amerikát.

ha maga Kolumbusz sohasem ébredt hogy egy j kontinenst rá.EugéneSue írÓ kifejezetten a papok mohÓságának tulajdonította világvégével a kapcsolatoshíreszteléseket.a rendrevágyott. írta a XIV. k lijnijshangk zepette. Az azt vége a vi!ágnak lesz Ez a legendaa reneszánszidejénszíiletett meg' A humanisták szerették volna minél sotétebbnek.ki tudhatta. Istencsodái és rdÖgvarázsaz Iatai k zepette. század romantikus t<irténetírői pedig szívesenhittek nekik. (|ulesMiche|et:Histoire de France. század egyik legnagyobb francia tcirténésze pedig e szavakkal idéztefe|az ezredik évet: k zépkorban . ésa XV' században a gronlandi viking telepek is elnéptelenedtek. fedezett fel. Egyes kolostorokban március l-jét tekintették rijévels<í az napjának. ahol elrejtózhetnek. Fayard' 13' o') Az igazságaz. századvégén parasztok ésa a j évezredkezdódik? Ezze||egfeljebb csak harcosok.. 11. sagakórizték meg.) Minderre persze csak Nyugat-EurÓpában kertilhetett sor.'. lelkem megmentésére átadom az egyhőznakezt ésezt. . látomás. hogy a fi)ld nemfog-e egy reggelfiistté vőlni a végzet trombitaszavra? '.mint egy napfogyatkozás miatt: az efféleeseményeka korabeli mentalitás szerint csakis katasztrÓfák elójelei lehettek. ezredikévtáján az embe]ek hitték.... Ezért az olasz amerikaiak megnyugodhatnak: a világ mégisaz ó nemzeti hostiket tekinti Amerika felfedezójének.a katonása kodás minden korabelijelét.évében véget ér. Ráadásul az idószámitás távolrÓl sem volt egységes.A kir ly uralkodás nak éveivel keltezniaz iratokat. >Végét j rja a vil gn..A vilagvégétvalőfélelem l is mindennaposdolog volt.szolgőikat'Mindezen tetteket ugyanazon hiedelemhatotta t: >A világ estéje ki)zeleg mondták.II. szőzadban egy pestist l megmenek lt pap' (|ean Favier:Le tempsdesprincipauÍls. felfedezések A emlékét csak a skandináv hosénekek... elj hogy már aligfigyeltekfelazokra.. o..96.De ugyan honnan tudhatták Nyugat-EurÓpában aX. hogy letegyék kardot. Végetérteka nagy inváziÓk: a normannok 911 Óta letelepedtek rÓluk elnevezett a Normandiában.. De semmi sem t<irtént a világvége ezutta|is elmaradt. mert a legenda az <iantiklerikális eltíítéleteiknek is megfelelt. a .s ezt a hal lban remélte.a szerzetesek kijzémenek ltek. tobb adoakik mányt szerettek volna kapni.a felvilágosodás. ruháikba bujtak. elmaradottabbnak felttintetni a kozépkort. kor az a meg jhodősát vagya végítélet vetelét.. 92.ésmégháromszáz évignem is fog.Háromszáz évenem tértvissza a pestis valamivel békésebb s .. csodák hozzátartoztaka mindennapi élethez. vége világnak. AXI. század második felébenpedig folytatÓdott a lassri fellendtilés.Az általános k zepette t bbség a csak felfurdulás j a templomokárnyékábantalált néminyugalmat' T megesen ttek. én. Paris. hőzaikat. A megváltás ezeréves évfordulÓja.Az Apokalipszist ink bb a pestisjárványok. mint a kőoszt. A XIx. Az é|et lett.nem látott mást. hogy hamarosan néhánym velt egyházi személy lehetetttisztában. akik szerintholnap bek sz nt az égi vagyf ldi paradicsom..csak egy kis helyet kértekkolostoraikban. a karácsonyt vagy a hrisvétot. Nem is annyira az évfordulÓ.. Paris. Még akkor is. s.hogy az oltárnakkín lj tkfelf ldjeiket. a vallszíjat. minden nap jabb pusztul st hoz. oly gyakran bejelentették idök végét. hogy a világ a Megtestes lés 1000..az éhínségekaz inváziők idején és várták. hiszen keleidtíszámítást csak 1000után kezdték ten a keresztény bevezetni.. más helyeken az angya|itidvtizlet napját.A k zépkorvilága nem ismerte az antik városok rendezettségét.Arra v gytak.<De aleggyakrabbanez se|nnyugtatott mcg senkit.írtaa Vl' században Tours-iGergely.a fellélegzés hangulata terjedt el Nyugat-EurÓpa-szerte. ttibbség szőmára a legkényelmesebb a volt . sok megA A testes lés. a szaracénok egyreritkábban támadtak rá a délitengerpartokra's a magyaroktől sem kellett már rettegni.A általanos volt a meggyózódés. de semmi nyoma annak.1033 felévolt érezhetónémi aggodalom.tak a nyugat felétett utazásokkal. a lakosság létszámalassan gyarapodni kezdett. hogy Kolumbusz a ismerte volna ezeket. 2008.hogy 1000 táján inkább az jrakezdés. l984.a grőf vagy bárő.. majd a XIX..Azt mondják. Éditionsdes Équateurs.

Tiszta aranybÓl készi. hogy az egyházi szertartások szen.i.akik nincsenek. A szakértókelképzelhetonek tartják.il a palást István korában késztilt.i. A ránk maradt Szent Korona akkor is rendkívtil régiemléktárgy. s korona csak Pétert ugyanishtíbéreseként 4O |.amelyetkoronává alakítottak miután négyapostolképét át.orseolo tiltette visszaa magyartrÓnra. S alatt olvashatjuk a kovetkezóket: .. pápa ésIII. tudjuk. Henrik császár vereséget császát zsákmánya lett.ésa XII.iiggetlen uralkodőknak járt. I2_I4.tlkor<tnázás szertartásához' 2(X)9.a Veronika-kapu folévoltak felfi..iggesztve amígvégleg lryomuk nem veszett.A Szent Koronán merkedni legjelenttísebb láthatÓ.(Benda Kálmán_Fi. ha Szent István mégnem viselhette: mindkét része 1074 utáni és1300 az elotti id kból származik. KossuthKiadÓ.igedi Erik: A magyar korona regénye.Boszorkányokkalszemben.A XI.A SzentKoronáta pápa adtaSzentlstvánnak Ilyesmit csak az állíthat.a |<<lr<ltla |ehetett tltc|ysz. Henrik császár (uralk' L002-I024) ajándéka volt. 1074_1077). rtem Szent Istváné. éssohasem szoktak mindossze nyolcat fe|idézni koztiltik. hiszen az apostolok t<ibben voltak.mint ezze| az eredeti koronával? Nagyon a Szent Korona. levágták rőla.Szilvcsz|cr (Font jőváhagyását (áldás = bcnulicto)adlu.nyilván azt. amelybenaz orseolo Pétert valÓszíníí. Dukász Mihály) bizánci császáré VII..ilveszter Szent lstván kttrálralt sok tolt tt RÓmában. mértAba Sámuelre. hogy lstvánnem a császártÓlkértkoronát. századtol használták a koronázáshoz' A palása ton István országalmáttart a kezében.amelyben Szent István koronájának nevezik. ebben a formában ez. A jogar kristálygombje II.ilt. kot kiildte Ronrába' lr<lgy legerrdájában kés(lllll ír(lclott olvashatÓ. Il. Mikháél (magyar<lsan: Vagyis annyi bizonyos.hogy Henrik császár visszaktildte RÓmába a koronát ésa lándzsát .emélyiségek s<íbb éltekSzent Istvánnál:l. kard A XYI.aki egyáltalánnem hajlandÓ megisnemzeti emléktárgyunkkal. telt kenyerének. korában pontosanilyen koronát vise|tekaz.kétarkangyal. haIrenr széles.ik.Ez utÓbbi tény arra utal. (uralk. o.<lttlratr Sz.Krisztus ésnyolc apostol képedíszíti. A nagyobb eziisttartalm . 35.rÓmai kiinyvet is találtak ir torténészek. aranybÓl késziilt alsÓ részét g<irog koronának nevezziik.ttetttSzctrt tstván koráét. Márta:Államalapítas' készii|t palást az egyetkiizti| a lrrisertthtlnak A koronázási jelvények kész. 13. I292-ben írÓdott.semmifelekeresetne legyen. (]ézamagyar kirá$ (uralk. Nem tudjuk. Mégegy 1693-as."(De strygis vero quae non sunt. ezen a gorogkeleti egyház által tisztelt négy szent.hogy II. Egy Io74-bij|származo pápai levélaztirta.tt-t: k koronátIstvannak.) 970-1038'|}p. Szent István fejéket. amelyvalÓban István k<lrában egy abroncsszer is láthatÓ.talán Regensburgban. Hartvik ktlrtlnátkérjen Szilveszter II.Magvetó KonyvkiadÓ. századi velencei munka.crint rrragyarok a elsó királya Asztrik piispoA hírestorténet. evangéliumos konyvnek vagy valamely ereklyének lehetetta borítÓja.ispokszáz évve| nak a felfogásirttiikr.A legrégebbi a oklevél. hogy eredetilegmás rendeltetése lehetett.o. nem olyat. tehát szovetségesek vtlltak'ir csliszár l(XX)-lrcrr idcít valÓszíntí|eg egytitt isItlcrték lstváIrta magyarok kirá|yának. volt némijelcIlt ségc lncr[ c kétlrata|<tm e|<kor víszálÉodott egymással. Gézakirály' kétbizánci császár ésKrisztus képe láthatÓ. A koronázási kellékek kozi. Mi torténhetett hogy az 1044-es ménfoicsatában. ránk maradt országalmaazonban XIV századi. melyet szabályos koztikberr ékk(lvekdíszítenek. pápátÓl. ottÓ császár az.paláston a király arcképe E len.lz.uralkodÓk. századvégén atrtrak.ilt felscí részét latin koronának nevezzi. I.s ennek a korpi. mikor illesztettékclrssze két részt.) Bp.12. akik jőval kéarcképe ugyanis olyan torténelmisz. ame|y a koronázási paláston láthatÓ István jobb kezében.KiinyvesKálmánbetiltottaa boszorkányégetést Konyves Kálmán 1100 táján keletkezetttorvénykonyvében az 57. hanem a pápát<5l.Nem cl vagycsak vul<|ban ldt.hogy 1071-1078)ésKonstantin tiirscsászáré.a korona a támogatő III. 41 . 1979. században készi'ilt.de nem a SzentKoronát viscli. a szára XI-XII. amely szerint Magyarország kor onázási j elvényeiRÓma cgyik bejárata. .

sanzohogy végtilmindenki elhitte. helyeztek 14. . állatalakbanropkodo szornyetegnek..ha méga Magyar olvashatjuk? Nagylexikonban is a kovetkez<ít a kozépkorban a derékraésa kétcomb kozé szeméremv: .értelmezte nulla amplius quaestio fiaf.. séget a boszorkányok kiilonféle fajtái kozott. t(irténész egyetértett is ezekkela ciyiirí|ytiytirgy sz.ritkább volt a végrehajtott egyház sem vállalt szerepet a perekben. kotet. ha és készített rácsot helyeztek feleség férfiakfémbóI a hosszabbideig nem tartőzkodtak otthon. 433. .o.critrt például megállapitás<lkkal.Nagy Károly (787) átváltozásokra nem képes.. késcíbbi A századokban már nem tettekilyen ktilonb. t|s 1984.hogy hazánkban meglehetósen .. fémb<íl.u kiizt|1lkorbun (Magyarország tiirtént:tt:. tesz torvénye... az és liurÓpa más országaiban.amelyeta vámpírhoz hasonlÓ lénynek képzeltek éjsz.. hogy a boszorkánytildozésnek hazánkban kevesebbáldozatavolt.a k zépkorban féItékeny k csípőjére lábára. ah ismeretlenek maradtak a kozépkori mindennapi életkutatásának ríjabb De eredményei.hogy tt si)tétség apostolainaksiker lj n Magyarországon is boszorkánypiiriikel elíJidézni. megrtlrrthatja vagy fel is falhatjaóket. .I. A strig kban valÓ hit a régi.) Sok magyar írÓ éstorténészagy ezt a mondatot. |étczését tagadja' Magyarországon valÓban kevesebbboszorkán1pert rendeztek. séget.Az eszkijz ellehetetlenítette így kiÍeleségét l Aférfiak némelyike kényszerítette szexuális ijrijmszerzést.hogya Úrjabbncnrzcc|ékc azt kozépkorban tobbféle boszorkilrtybarr |rittckaz.'.Magyar Nagylexikon KiadÓ. mint Rothár longobárd kirá|y (643).itt volt a k nyvéjszakát csinálni.hagyomány szerint'' besz rásával mintha a szÓcikk írőja némi bizonytalanságot árulna el.s ezért neki koszonhetjiik.. erotikával foglalkozÓ Az címíí honlapok sz erzoi magabiztosanállítiák' hogy.) A torténészek az.de gonosz és Kon1ruesKálmán. Ennek az okait azonban még nem sikeri'ilt tisztázni.a terméstmegrontÓ. Mindez csak azt bizonyítja..keresztér. méregkeverést folytatő b o szorkányok..<lttl. azok is nagyon kis ter letre de vclc! lettekszorítva. Az effé|e varázslatokat végzo. kinek dédapjamégnap. ezétttagadtáka létezéstiket ttirvényeikbenis olyan keresztényuralkodÓk. ValÓban így volt? Vagy csak a hagyomány &2 43 . JÓkai Mor igy írt erro|:'. s ezért lehetett rigy hogy az valamennyl boszorkány értclrnezniKálmán híres torvényét.1998.hogy a bolcs király egyszers mindenkorra elutasította a babonáshitet.tl. mint halálos ítélet. 99 |(X)..) kotet.bársonnyal bélelt.chclcttt l.A kiizépkorban egyesurakerényiivet asszonyaikra Ez a legenda évszázadokőta olyannyira felcsigázta a férfiak jelenetek. Kálmán király idézett párallun '|. s i. amely az éIókvérét szívja..larr hangsrilyozza.erényiiv. mint Kozép-ésNyugat-EurÓpában. s Woody Allen rendkívtil mulatságosanalakítottaa királyné erényAmit tudni akarsz a szexr l. A magyar nyomtatás. elefántcsontbÓl v. _ Ötszáz évkelletthozzti.Bp. tivével ktiszkodo udvari bolond szerepét (desosemmerted megkérdezni) filmjében.F)Ikéslek llt volt már a reformáciő.Boszorkányok parancsszőt: imádő pogány volt.(Ama9yilrntmzcl tiirl&tetc rajzokban. A .ildoztetéstiket sztikséficák|étezését gesnektekintették. az rigynev ezettveneficák ésmaleazonban egyiktik sem tagadta. ki vethet ktivet a honlapok szerzoire. bórb<íl volt a nók erényét hivatott megvédenia férjtartős távolléteideién]'(7.aka el.Akadérniai Kiadri'964. 1969. zárra| e||átott.rység pogány hiwilágban e|<itti.Ezek koztil csak az egyik volt a KáImán torvérryébcrt crrrlílctt slriga.kimtlndjaaz áIomriasztő _ nincsenek! kerestesscnek!" S ezzel a >nincsenekn Ne szőval elhárította MagyarorszőgrÓl szazadokonát az rd gben valő hit társadalmi ragilyát.bt mastcrséges vcz(rbujnokáttiszteliK nyvesKáIm n királynemzeti clsí| felvila14osod(ts ragényes ban.esetlegdomborítássaldíszített készített amely a hagyomány szerint ov.Egy magyar király.) Akadérrriai Kiadti. Budapest.k rnagyar tÖrténet lil 1242-ig'Bp. zttn|nyt. a tehenek tejételapasztÓ. Ncm l. emberek. gyokerezett.Viccek.clvilágosultsagről tanusőgot. nok idézik fel-az erényowel felszerelt asszonyok éshÓdolÓik problémáit.|tilrll rt. tréfás fantázíáját. csatolt.

A legkorábbi példányok a XVI-XVII. Legfeljebba Fold s méretein vitatkoztak. u.'(Brantöme:Kacér |ántok. párizsi ClunyM zeumszakért<ík. század végén Eratoszthenészméga Fold átmérójének éló hosszát is ki tudta számítani. 1986. századl. 90. h<rgy Irrcgt réfil|ja a m zeum egyik fotiszwisevele l jét.|ilgadott. bár a borból készített erényovttíl meglehetcísen konnyen meg lehetettvolna szabadulni.A kiizépkorban hitték.az s eI.hogy ígytett. xIX.it' Alexandriában ugyanezena napon a napfeny beesési szogét. gyorsankidertil. hogy XVII-XVIII..168)mindclssze33 000 kilométeresnekképzeltee| azEgyen|iti5t..amelyet a jozan gondolkodásrí.Pierrede BourdeilleXVI. szt\zadktizepénH.Mai mértékegységben számolva 40 000 kilométerre becsi..Az alexandriaiPtolemaiosz(Kr. százacliharlrisítványok. éskulccsal zárődott. a szaporodás gyalázatosés hiilgyek. Bzt vallotta a néhányévtizeddel kés<íbb sziiletettParmenidész A Kriszis. 45 . szácle zadi francianenles.mekkorának kell lennie e gorbiiletnek ahhoz.. Mind PlatÓn..becstiletesés gáláns''francia nemesurakoly megvettíen utasítottak vissza... századi.. Övként fogta kijriil a testet. azt |aposa Fti|d Mai ismereteink szerint a Krisztus elótti VI.ésL<tzáróLagszerelmi segédeszk<izeként álták.Chaucer vagy Boccaccio nem ismertek cf}t'lc sz. P..etckct.szerc|lrti csrlttlílkitt'' Va!{y nók legféltettebb a kincsének aranykulcsát.o.a Fcild átméróje pedig 12 756kilométer. Brantóme gy ír az erénycirvekrcíl.alulről kellcttfelcsatolni.crkcz. a De hiszen afejezetetígyzárja|e:.sck a tisztálkodásmegnehezítése cs miatt meglehetósen veszede|mes c|<r|tlg lenne. s cgyre gyakrabban emlegették. ezzelvége és szakadt a histőriának' lő is. a sz |. Mivel ismertea kétváros kozti távolságot.hogy el ne mesélje.. idéz.ki tudta számítani.hogy mindez csaka fantáziaterméke. így í.7kilométer.>o| tltarac|lak fenn. hogy ha még egyszer meri rakni az őcskasagait.A XX.épkori clrtltiktts tiirtd. Természetesensem állja meg. századíszex|parpedig a legelképeszti5bbvá|tozatokban dobta a piacra ezt a kÍilonos tu|álmányt. 15. llgycs kcizépkori versekbenemlegetnek ugyan .pek. ezt nem vitatták tanítványaiksem.)ror.a vaspántos szerkazct níJk a szemérmének elfbdésére szolgilt.á||írja? díszítés A pontos leírásaazonban határozott ismeretekreutal. soha nem mint látott ríjdonságokről.. olyan elmésenvolt ijsszeeszkabálva. tus el tti III.Mint látjuk.s 12 800 kilométerre az átmér(5iét.írrÍilcg Prosper Mérimée készíttette írÓ az l860-asévek elejé'n. l]rant(]r-rrc aki ttrasilg néven meg sajátkora eroírta tikus t<irténeteit. fékek.nctek szerzói. századigyártmány. mind Arisztotelész elfogadta. ki vége életének. a másikat pcdig vaIr!sz. A ban órzott egyik crérrytivriil kic|criilt.hiszen l |t|lvilágot kipusztították volna ezekaz embertestére szabott zárak.A koz. játékok Az erényov valÓjában rijkori találmány. században élt Ptithagorasztanítványaivélekedtek elsoként gy. czek csak ktiltiii ki. hogy tartÓsabb viselése haszn az á|ta|aokozott sér|ilé. o hogyan csaltameg egy lakatos ktizremtíkridésével erényowelfelszerelt az asszony férjét. hogy a Fold g<imbolyií. századbanalkották meg a kereszA teshábortik idejénhasználatos erény<ivek mítoszát. hogy az egqptojrinius 2I-én a nap éppenmercíIegesen megmérte mi Sziiénében si.. Az erény<iv azonban nem ttíntel.XVI.Amikor elmondták neki.iltea F<ildkertiletét. ne az meg 44 l ss k ott ttjbbet.mennyire változott meg a Fold gorbtilete Sziiéné Alexandria koz tt' Ebbríl kcinnyen kiés számíthatta. takarítsa ami holmija maradt még rakt rában.rc(nytlvck t-clbukkanását Franciaországban: (vagyisa XVl.Henrikkirályunkidejében tént. 103. s ekkori ábrázolásaik is karikatrirajellegtiek. tijbbenmegfenyegették és és a vasárust.. hogy onmagába visszatérjen. mrizcrrIrrok A ttibb kiállítotterényovércíl gyanítják azt a hogy XlX. Konnyríbelátni.EurÓpa KiadÓ. e undorítőakadőlyai.Az udvarbannagyfelz dulás támadt a becsijletes g láns nemesurakkijzijtt.el L.i az..hogy a Fold gombolpí. hanem ríjrameg ríjrafelbukkant. semmi mődon nem használhatta ttjbbé édes ijrijmszerzésre szekszemuna c ját.htlgy ha a niit felkantározták vele. Antal LászlÓ fordítása') Bp. Nem is tévedett sokat: az Egyenlító hossza 40 075. hogy egy vasárus egy tucatnyi k lijniisholmit rakott ki a saint-germaini vásáron.

hogy cserébe negyedőrátkapjon tólem.kettesben. Ez volt az .Hát tudd meg mondja Figarőnak menyasszonya a gróf nászajándékáró|. De azértirt egy színdarabotLe droit du seigneur (A ftildesrírjoga) címmel' Kortársai erotikus fantáziáját is megragadta ez a legenda. századi arab tud s tanításait. kozépkor virágkorátÓl.) arrÓl. nem7oo/o-át. hogy a Fold gomKolumbusznakscnkit scltrkellettmeggyoznie folytak.A kozépkor e|so századaiban a tudományos gondolkodás visszaszoa gondolkodők megvetették .e|so az jogával'. zsid .els{í éjszaka joga'. Csak360 |ilka k(iz. latinu|: jus primae noctis.il az egyenlíto mérmegfeleló 2l64 méternek hogy nem az Al-Farghaniilltallraszni1lt.Kolumbusz viszont ugy gondo|ta. a felvilágosodás korában azírokésfilozőfusok rendkíviil Bár barbár korszaknak tekintettéka k<izépkort.s konnyen á|dozataivá válhattak az erószaknak. titokban. 1962..ik." Vergilius a koltovel. borítja víz. amely még Dante lsteni színjátékában gombkéntlebeg a mégaztis kozli A kcizpontjában. perzsa ésmuzulmán tudÓsok is számon tarA tották az őkori tudományos eredményeket. foldekkel számolt.Bp.hogy ez ajog sohasemlétezett.. Azok a tudősok ésfejedelmek.. o.hogy eltriloztaÁzsia méreteit. századijogászok utaltak elósztir eftle régi kiváltságokra.merthibásnak taláIták a számításuit.csak éppenazt nem sejthették. 10 600 tengeri mérfoldrefekszik t<íli. Egyes szakértókszerint a XVI. IllyésGyula fordítása.s ezt az egyház sem ttírtevolna el. ( l465?-1536)szerintegy Hector Boece skÓt torténész bizonyos III.mert nem hitték el.amelyet Beaumarchais is felidézetta Figaró hőzasságában: . lrrlgy a Fold g<imbolytí. Evenus nevíískot király osztogatta ezt a jogot a ftildesuraknak.Eurőpa KcinyvkiadÓ.Magyar Helikon. csaknem négyszer De Kolumbusznak a birtokában volt Marco Polo utazásai leírásának hogy Iapánmintegy 1500mérkiadása is. ősif ldesurijog egy egy szerint'. irgy vélekedett. A menyasszony sztizességének elvételére azonban semmilyen jog sem hatalmazta fel a foldesurakat.. Pokol utolsÓ énekében világmindenség (Dante van itt. zsarolásnak éscsábításnak. Ma már szinte valamennyi torténész egyetért abban. éjszaka A hagyomány szerint a kozépkorban a foldesurak egyik kiváltsága az volt. cgy-cgy íilknak56 mérfoldfelelmeg.reggel míivei. hogy |apán a Karib-tengeri szigetek a helyen találh ató. a XIII. ValÓjában olyan messze. másik hiba az vo|t.. Boece arrÓl s híres. hogy rcndkívi'ilstlk tévessz. századtől pedig valamennyi m velt ember tisztában volt a FoId is alakjával. 16. Csakhogy ilyen nevíískőt király nem létezett.) 47 4& . amelybenazt olvasta. hanenr a jtival r vic|ebb'l480 méternekmegfelel<í lenne 44 sz.hogy mindtissze30 000 A kilométerhosszríságri. }érőmeBaschet francia bolyii: a viták csak a l|tild Irréretér<íl a szcrint Kolumbuszannak k<iszonhettesikemegfogalmaz. s egyeskeresztény (560-636) labdához hasonlítottaa teit'l Csakhogy már Sevillai Izidor Ftjldet.(Bp. o.iisa tcirténész fogadott e|. hogy milyen eredményesnek bizonyul majd Kolumbusz tévedése. 685.vagyis ennyivel k<izelebb f<ildre sul meg volt gyózcídve arrÓl is. h<tgy . hogy eltolthették nászéjszakát a azza| a leánnyal.A kiizépkorban fiiIdesurak a élhettek .<l') hogy aki Al-Farghani IX. Ráadávan Kína partjaitÓl . szegényebb A sorban éló leányok természetesen voltak szolgáltatva agazdagabbéshatalommal ki rendelkezó férfiaknak.s a bizánci. 37.i. Nekik volt igazuk . ésmeg volt gyözt5dverÓla. 9. (I}Histoire'2005.erint 000 kilométer Al-Farghani számításai rÓmai mérfolddel' azEgyen|itó. mégVoltaire is kételkedett abban. hogy a Fold felszínénekcsak l1o/o-át ahogy ma látjuk. akivel jobbágyuk vagy vazallusuk házasságot k tott. Babits Mihály fordísszes tása.ámítást konyvébólmegismerte l)icrrc dAilIy lmagtlmundi címtí március. hogy az elsó éjszakajogát valaha is írásba foglalták volna. hanem azért.akik hitetlenkedve hallgatták Kolumbusz terveit. reit.pogányok elmélerult. amikor ott tul este.. arra szánta. nem azértvonakodtak támogatni cít.2400 tengeri mérfcildre Kanári-szigetektól. hogy Shakespeare tóle vette át Macbeth tokéletesen meghamisított t<irténetét. 1485-<is EurÓpához. 1959.

rrlcga jrrs 1rrinrae noctisÍ is. u.I.1995. Edward névensikertilt megszereznie trÓnt. Lrunam volt kitéve annak. atyáről fi ra az ti akikatarru hasznalhat. Henrik névenkirállyá koronázták. Richárd kirá|y számíizte. Hat hétenbeltil Anglia ura lett. mely szerint a vólegény pénztvagy italt osztogat a falu |egényei kcirében. ből érkezveszállt partra egy-egyhadsereggel'A parlament elismerte Richárdot VI.hogyszívesen fogadták el a s lyos jobbágyi viszonyt. volta tizedikszázadbansok emberrenézve ||tlildia Slendhal. lis szexuális kapcsolatlehetóségének torvényesítését.Albin Michel).hogy és francia tcirténészek Alain semmi bizonyítéka sincsa jus primae noctislétezésének. A pozitivista Taine a prÓbálta megmagyaráznia a kozépkoriélet nehézségeinekfelidézésével jus primae noctis e|fogadását: csak llandő hábor skodás ez idejében ..amelyetaz egyházminden eszktizzel tcrjeszteniprÓbált.XIIIe-XIXe siécle' jog hogy az efféle élesen szemben állna a kozépkorimentalitás kétfó kozrendtíek kozti őriási társadalmi sajátosságáva|. Lancaster Henriket II. egy akivel ók is cisszeházasodhattakvolna.20_22' <t.. ) a el Századunkbatrlcrtrri. mely létre var katonai fóniike. l88l. ilyen egyféle uralom hasznavehcto. térthárom hajÓval.'ltlldy hi l. mintegy engesztelésként. Henrik Franciaországba meneki. ntég .ctcscn filmek terjesztették a legszélesebb jtlgának legendáját..hanem az elvesztett munkaercíért. joga legendájánakkétforrása lehet' Az egyik egy <ísi Az els<í éjszaka esktiv<íi szokás. Tud' Akadémia Ktinyvkiatl<i.ta régi kiváltságot.Az szolgái és utőbb tiszteletben s nek.]ls(i kiltct. |995) címrífilmjébenelcíbbI' Edward A rettenthetctlcn angol király enrlegetiel. a lány olyan szeha mé|yhezment hozzá.majd egy fcildesrír is vele' él Bármi|yen nreggy z<ínek ttínhetnek a régebbi is torténészek magyarázatai ésa ki. hogy csapatonként cl erószaktltkijvcsscnck rajltl. amely elfogadhatatlannáteszi a kétcsoport k<iztiefféle. nagértiiik. Boureau (Le francia tcirténész hangsrilyoztaegyik k<inyvében Droit de cuissage. azt Paris.ilonbtiztjmrívekbenlejátszÓdÓ jelenetek. barhová menjenck.ésha csak II.egynéhányhíveélén partra szállt. hogy a címbenmegfogalmazott á||itás igaz. ésa nyíltf ldek régi a jobbágyai lesztartolt szok ssá váIik.sa. sz letettcselédei. l. de a 49 . Az alacsonysorbol származontíkkiszolgáltatottsánem sziizességtik házasság 6Ánmindez természetesen sokatváltoztatott.szívesen elhittek minA XIX' századrepublikánus francia torténészei den rosszat a forradalom elotti FranciaországróI.sz. akkor rigy ttínhet.. jelenkori lett naponként volnu kct. Edward pedig Calaisfia. Henrik király ortikosének'A wakefieldi csatában ugyan elesett.|bnycgcttt' Francziaországalakilá.ilt.unmythe.York hercege ÍrországbÓl... >Megnemijletni. HődítÓVi|mosőta megszá!|ő hadsereg nemértel sikertAngliában Az angol torténetírás gyik ko zkedvelt legendája hangzott így e .majd 1399jríliusábanvissza. Lafabrication d. ésIV. vataIa. I}p. német már a XIX. ésháromszáz.. hogy elvett t<íltik leán1t.Más kozépkori falvakban aházasulandÓ felek a foldesrirnakfizetteknémiosszeget. M. az angol. fiának IV. Az angol torténelem alaposabb áttekintése után azonban kétségeink támadhatnak. ez az ellenséggel lassanként mintegyhallgatag szerzódést hoz a h bériuralom. amireakarja. nem jog va|amely torvényes érvényesítésének.NapÓleon Boulogne-banfelállított táborára vagy Hitler megszállásiterveineka kudarcára gondolunk. században megállapították.A sziikség gyarmatosai ki)z tt.De ezze| nem valamilyen szexuális veszteségért kárPÓtolták a foldesurat. mert ami máskiilijnben (A r<lsszabb volna'.hogy a nóre a legnagyobbboldogstigK nézveezenkív l mtg uz. hercegségét elkos is bozta.aka az (Bruvchearl.ilsil van ket visszaterelni.ászlt.l fordítása.Az s szembenálIő haderó. az télen melegbundávulbÍrni. 1460-ban Richárd.hozz tehetjak. egyik a nemesekés Az rituászakadék. A másik pedig a 4A rr i sztizesség iránti mélytisztelet.Me[ Gibson oscar-díjas k<ir<ikben cls(i éjsz. aki más uradalomhoz taÍtozott.s ha az emberekőllapottitez idóben kissé jobban szcm gyre vasszijk.. lré|ktili elvételét azonban kizárőlag normaszegésnek tekinthették.. Fi'ilopkirályNagy Armadájára (1588).

a Franciaországből érkezö Richmond earlje. Simnelnek a király meg. Oh nagy volt hajdan a magyar. sikert.ilt. }akabfiának ésunokájának (az . Richárdot.il. A Tudor Henrik szállt partra Pembrokeshire-ben' bosworthi csatában (amelyben kétségbeesett ellenfele állítÓIag a királyságát kínálta fel egy lÓért) sikeriilt legyoznie III. Magyar tengervizébenh nyt el Éjszak. |ehet<ívé hogy Vilmos hadserege tette.Ilyen alapon azt is állíthatnánk.A flandriai Perkin Warbeck hasonlÓ igényekkel lépett fel. szerb. Nagy volt hatalma. alti ban. [zt a íilrc|trlattlt lomnak'l joval ttibb partraszállásvont magaután katasztrofális Természetesen vereséget. Kudarccal végzodtekII.illetve 1745-ben. hogy el Angliában egyetlen megszállÓ hadsereg sem érhetett sikert . cege szállt partra egy l 5 ezer fcis hadseregélén apősát.. lengyelek csak a kovetkezcí században foglalták el a A tengerpartot. Monmouth hercege II. S t. parlanrenterre kimondta. s még eurőpai támogatást is tudott biztosítani. Vagyis rígy mődosíthatjuk a címben megfogalmazott állítást.s kuktaként. akit németésa Ligur-tenger is Magyarországpartjait mosta. Henrik névenmegalapította a Tudor-dinasztiát. kelet s délhullőcsillaga.mert a Német Lovagrend állama e|zárta a Baltitengert<íl. hét III. a két országnak csak a királya volt ktiz<is.EurÓpában. 1688novemberében. birtoka.IfiűTrőnkovetelónek') skÓciai partraszállásai is 1715-ben..Á Moldva s* #1 .iresedett. Csakhogy attÓl.havasalfoldi ésmoldvai fejedelmekpedig valamennyien elismertéka fennhatÓságát.. |akabkormányzatát' Sedgemoore-nál |egyózték.ÖregTrÓnkovetelcíneli'és az . hogy rábeszélje II' Jakabkirályt politikiijárrakmegváltoztatására. a balkáni uralkodÓk. a stoke-icsatában vereséget szenvedtekVII' Henrik katonáitől. vidini bolgár. Csakhogy egyre tobjakalr idegeipedig felmondták a szolgálatot. még tíz s évetkellett várnia a visszatérésre. Vilmos. ban ismertékel York-párti cisszeeskiivok Edward fiának ésAnglia de királyának' Innen indultak Anglia meghÓdítására. majd solymászként alkalmazta.Háromszor száIlt partra Angliában. lord meghívására. az Észa|<l'-.hogy megdontsenagybátyja. hogy megállapítsuk:Nagy Lajos korában Lengyelországnak nem volt tengere.az illet<í állam mégnem vált Magyarországgá. vagy annak uralkodőját vazallusává tette. szélhámos mint A Lanrbert Simneltl487-benÍrországlV.ha nem számíthatottaz ango|társadalom v ezetó csoportjainak támogatására.dicscíséges el forradaésfeleségét' Miiriiit.1342-1382)valőban hatalmasbiroki dalmat épített néhányévreKelet.|tl. Oránia herTorbay kikotójében.és ben csatlakoztakhot.t. Torvénytelenfia. mert egy magyar király egy másik államnak is uralkodÓja lett. Vilmost megi.<lncltlrrba. Károly kirá|y az angol forradalom idejénSkÓciáből prőbálta visszafoglalni Angliát 1650-ben. a bosnyák.egyik leghíresebb drá1485augusztusában amint azt Shakespeare májábÓl is tudhatjuk . Lengyelország nem tartozott a magyar korona alá. ésVII.r. éskivégeztette.Ráadásul elégkézbevenni bármelyik torténelmi atlaszt. de meneki. bocsátott.n nevezték . 18. Henrik.elfogták éslenyakazták. 1685-benszállt partra. hogy a trÓn s társuralkodokká nyilvánítottaIII.e| A élén bevonu|jon l.NagyLajoskorábanháromtengermosta partjait Magyarország Ezt a hiedelmet Petrífiolyan gyonycirtíszavakkal fogalmazta hogy szinte nincs szívtink megcáfolni: meg Á hazárőI címiíversében. Franciaországbaszrikrit|. Nagy Lajos magyarkirály (uralk..ilni kényszeri. Eredetileg csak azza|a szándékkalhívtákmeg. 1370-benmegorokolte Lengyelország koronáját. s tengere sem vált ''magyar tengerrd'. A késóbbiII. l6t|9 clejd. hogy Zsigmond király koráaB rÓma i császárr á koronáztak ( 1433). ahogy Csukovits Enikcj megállapította:. amigL497 -ben|e nem tartÓztatták' Vele már szigorribb volt VII.

Hatvany Pál helyezte át a helyszíntNándorfehérvárra s ezután a romantika ésa nacionalizmusrij nemzel796-os k<in1ruében. Ezek után a szépirodalmi és torténetifeldolgozások jÓvoltáből a hazafias elterjedt.A feletti laza magyarfennhatőság sem terjedt a Fekete-tengerig' Magyar _ Nagy Lajost és Králysághatárát csupán az Adriai. a Elscíkéntcseh|ohana nes Dubravius említette meg 1552. Szócs Tibor felhívjaa figyelmet arra. s most Mátyás a falut a Dugovics családnak adományozza. század második felébenazonban ruk .és Az 22-re) datált oklevélszovegét. aki ki akarta tíil'nil. hogy szovege ugyanerrea napra (1459. aki hasonlő h<ístettet hajtott végre|ajcavárának l464-es torok ostroma idején. t788-ban megjelentHaszonnal mulattatő mesék )Ózsef volt az e|so. melynek csak átiratátismerjiik. TudományosGyujtemény esktidtje.telen katonárÓl írnak. XVIII.minden által készített KresznericsFerencsági plébános jel szerint hamis.harminc éwel Nándorfehérvár ostroma után.cjcs Tibor foglalt <issze (2009. o. amelynek a neve nem ismert. amelyeketIegutobbSz. aki Mátyás király megbizásábo|Iátotthozzá Magyar tijrténetcímíi muvéhez. századi magyar írÓk ést rténészek A XVI. A XVI_XVII.69. a neve onfeláldozásmegtestesít<íjének rohamos gyorsasággal csak rendkíviil egészena XX.Ezt az utÓbbit.nészck és lttilr régtita hangot adtak a torténettel kapcsolatoskétségeiknek.)Elószor is arra aHadttjrténeti zleményekben. K hívjafel a figyelmi'inket. A |evéltárosok t rti.KossuthKiadÓ.mások szerint rnár megállapíthatta.. száa nyilvánította névtelen {|csehnemzetiségiínek s át tóIevették a torténetet.jrínius egy pontosank<iveti valÓban korabeli. a Nemesdtimolkon éló Dugovics Imre ugyanis átadott neki egy Mátyás királytÓl származo. Csakhogy egyik szerz(5sem nevezi meg a magyar vitézt. MiklÓs 1705-osmenlevele.aki kozzétettea torténteket. Majd megemlítegy másik magyar vitéztis. A torténetírÓknak megtetszett hósies gesztus. és ntagyarvolt. Pétzeli kozi'il azonban senki sem említi meg a nándorfehérvárihcístettet.2009. amely állítőlag a Khutalfalvi-Darus családévolt. a második egy 1588-bő| származo levéI.Az elso szerzí azitá|iai Antonio Bonfini. Anj ouk birodalma.. Kisfakorében dékének ludy Sándor ésVorosmarty Mihály azonban mégmindig egy néltelen vitéztemlegetett. a Kresznerics-féleátiraton pedig a Pozsony vármegyei Tejfalu szerepel. század végéig ésa tcirténethitelességét kevesenvitatták' Csakhogy a Mátyás királynak tulajdonított oklevél.Dugovics Titusz birokra kelt egy torokkel. századi szerzij említett meg három alkalommal.benmegjelentkcinyvében. Nála olvashatunk a magyar vitézro|. magával rántotta a halálba a zász|otkitrízni aki késztiló t rokot.o. aki nem ismerhette Bonfini mrívét.) 19. hXY.szám.hogy tíannak a Dugovics Titusznak a|eszármazottja.mindketten egy nér..Mindhárom irat pedig Bercsényi harmadik aztigazo|ta. a jajcai esemén1t idéztefel Lengyelországban elkészített emlékirataibana szerb szátmazásu Michalovié Konstantin is.3_32. csakhogy host. népszerrísító kotetben és tankonyvben megtaláljuk a hírestorténetet: Nándorfehérvár 1456-os ostroma idejéna védcjk egyike.tenger >mosta< országát azonban a máig emlegetett három tengernélk l is számon tartották a (Az kontinens m eghatár oz ő p olitikai té ez oi kijz tt. A Dugovics Titusz nevet elószcir Dobrentei Gábor írÓ tettekozzéa Vas vármegye egyik 1824-esévfolyamában. ny 1301_1387. XVII. s mivel nem bírt a (it a rrré|ysé'glre. eredeti oklevélbenSitkei Bertalannak adományoz a király egy birtokot. fel egyre gyakrabban idézték a híreshóstettet.\sz|qát vár egyik tornyára.1.hogy efféle hcjstettet csak kétXY. vele'tllirgáva| riinttltta WagnerSándormeg is orcikítette kÓsz.ítctt a je|enetet ltt59-bcrr egy Í-cstnlényén.amelyeket o még |ajca ostrocímiíkcitetében mához kapcsolt.:.aki Bonfinit is ismerte' krÓnikások zadi német hogy a katona egyesekszerint cseh. aki a nándorfehérváriostrom idejénmagával rántotta azász|os torokot.Dugovics Titusziinfelá|dozőhóstettethajtott végre Nándorfehérvár védelmében Szinte valamennyi szakkon1ruben. Bp.l459-es három dokumentumot. Az elscí a adománylevélmásolata volt.

Ő hozta létrea pápai flottát.Mikor ez a hozott. Frigyes. az azt meg hogy nemesiszármazásuak.lan kertilt Nándorfehérvár ésl sor v agy lqca ostrrlttlitttit|. nemrevalő kiiltjnbség t.MÓra nem yolt igazuk. perben (isi.akit és meg ezt a kérést. mintha ez kozismertlett volna holott évszázadokclrr scnki scm kapcsoltaosszea család nevét nánát a dorfehérvári ostronrnral. lrolotta famíIiát csakI. Lipőt nemesítette 167 -ben' A harmadik biz. A második bizonyíték. avagy csir cgy Irláshonnan származő t rténetet k elevenítettck a krrinikástlk.t pai fejedelemmégerre a gesztusrasem volt képes. 212' o.hanemmozrano mellére. 1455 még Rőmában koronáztakmeg.yismeretlen az csak keresztelték |)trgtlvics'I'itrrsz el ttévre: vitatottnemességti egy család<írá hivatkozva p rtibá|ta lrrcgszi lii rcli tani tcki ntélyét.hogy addig nem nyugszik.olyanynyira ktizismcrlvtlh. Teifalu csak a XVIII. A franciák azértemlékeznekrá jo szivvel mert ó rendelte e| az ígazságtalanul kivégzett}eannedArc perénekfeltilvizsgálatát.) | 455 ó szétólr fel a keresztény fejedelmeket. l{áacliisu| Dugovics család tagjainakcsak egy a 18l6-osperlrensil<crtiIt hogy e lriz.ik.Bp.hogy |456tavaszán vegyékfel a keresztet ésvonuljanak hadba.egészen más családok versengtek az említettfaluért. |L'l Annyi azonbanbizollytlsttak vitézt 1820kortil lritsz. az gurulő pénzzé.onyítéknak. esemény szerinttik.. megparancsoljuk és ezeknek az imáknak ésb csuknak yárosok.ik nem viszontnenrent|ítették állÍttr|agtls htístettét'vajonmiért rncg És említették nrcg.rlItyítartitrk. a magyarok pedigazért. rendkívtili kovetekkelszÓlította FerencKonyvkiadő . amíga torokoket ki nem kergeti EurÓpábÓl. századbankertilt ezutobbiak birtokába.de hadba mégsem . Calixtus pápa (1378-1458) rovid uralkodása(1455-1458) kiválő egyidején egészen házfonek bizonyult. kereszteseke ..de ez ttal mindezt saját családja (a Borgiak) gazdagításaérdekében (Barta Gábor: Nándorfehérvr 1456. III. Ebben ktil<inleges btínbocsánatot ígért mindazoknak.És fajra és részese legyen.elcs lr(|stcttrc vitltil.mert mindent megtettaz oszmán Birodalom elleni harcok támogatására'Megválasztásaután esktittett.Az oszmánok elleni ktizdelem érdekében vetett ki egészEurőpa valamennyi egyházijavadalmára. aholcísihagyományaivoltak a mohamedánok elleni ktizdelemnek. hogyaz Összes 5S s4 . l588-as\eyé| állítjaa DugovicscsaládrÓl. amelyet Mainzban maga Gutenberg nyomtatott ki.htlgynrár |}ercsényitudottrÓla? is Hogy a llevez. felszÓlította. hogy A teszi. valÓbannemesek.'htlg.A déliharangszÓ nándorfehérvári a emlékét hirdeti A Borgiák rossz hírtícsaládjábÓl származó III. Bercsényi említettmenlevelének sincs meg az eredetipélclrinya'meglehettisen s furcsa.ha cgys7. majd láját.cr a t<irti'nclnri cz. A t<ibbi oktÓberébenfelvettea keresztet. Giovanni da CapistMagyarországon tevékenykedcí hogy ne a huszitákat ostorozza. Calixtus pápa irtnak indította jrínius29-énkiadta Cum his superioribus anniskezdetiíbultáját.Khutalfalvi-Darusoknak ésDugovicsoknak viszont nyomuk sincs Pozsony vármegye ekkori birtokosai kozott.nem tagadhatta eurÓvonult. hogy minden nép. írja Barta Gábor.Ha a fejedelmekrészéróI gősítsa tcimegeket t<irok a a hatásáraa népkorébcíl ezrek ragadtakfegyvert.ter letekés temphelyekminden egyes elrendelj k. akik imáikkal segítik a nélkiil. az utolső német-rÓmaicsászár. zettsegítség.hogy rigy emlegetik benne Dugovics híres sérrek hrístettét. Ebben talán az a tényis szerepet játszott. drága ékszerek kincseinekjő részét. pár év mrilva azonban képessé egyes égei-tengeri ktilonleges adot elfoglalására.. méga pőpai k nyvtár díszes főliánsairőI is leszedték ez stvereteket. gyózelem 20. amely 1455-benmégcsak 25 gályábó|' szigetek vált állott. A hazánkba érkezofuan Carvajal bíboros viszont pénzt hozott Hunyadi }ános számára.czt cgycl re nem lehet eld<inteni. . s nem is érkeellen. 1985. rossz nyelvek mindjárt meg is vődolták a pőpát. majd fe|tíiztea keresztet az immár egy éve ferenceshitszonok.. f láIdozta az egyház kísérlet csekély eredményt változtak át Nemesfem étkészletek.pápai bulla a ostiábÓl aprőcskaflot1456nyaránlll. hogy AragÓniábÓl érkezetta pápai trÓnra.

don Cherubino de Centellesmenyasszonyává egyvalenciai vánították. Gioffrétpedig a beházasította nápolyi királyi családba.2(X)6.(Ugyanott. aki házasságokat tervezett leánya számára. Sándor pápa változtatottvéglegesen CalIII.Cesarét. csével.majd Alfonso de Borját. Sz. azoknuk. a vesperas trcv rc pcclig 6 tirakor kertilt sot tehátkezdetbennem is délben kelletthirrangozlri. nona nevtíharangozásra A délután3 Órakor. hogy lehetneminélelóny<isebbeférjhez nyilnemes. .) Érszegi Gézapedig arra hívtafel a figyelmet egyik cikkében.elrendelve. Giovanni Gandíahercegelett. mivel a bullát csaknem egy hőnappal a julius 22-i gy(5zelemel<ítt tettékkozzé.Valőszíntíleg Victor Hugo 1833-banírottdrámájának ésGaekészített operájának koszonhetcj.2007I. azAz a Miatyánkot ésaz Angyali dvÖzletet. tudniillik a Vesperasra valő harangozás elótt. o. pápának nem volt már bt 5& . akik pedigháromszor elmondjáktérden állva.apja szeretcíje A társaságában. egy A szépséges Lucrezia Borgia a Vatikánban nevelkedett.de apjának ésbátyjának csak azon járt az n adni.. o. Sándor névenpápává választották. ésállítÓlagigen szabadoséletmÓdotfolytatottRÓmában Giulia Farnese (..Borgia''formában. Azaragoniai Borja. Calixtus pápa augusza tus 6-án szerzetttudomást a Nándorfehérváron torténtekról.. hatrctrt kétdé|utáni e idrípont kcizott. GioffrétésLucreziát késobb tcirvényesítette. volt 21. egyvagy tt)bb messzehangző haranggal.hogy rovid sziineteket iktattak az egys.. s ezértezt a napot. Már tizenegyévesen esze. Giotanei neviíszeret<íjétól sztiletetttcirvénytelen Igen vannit.amikor (1429).40 napi. MilánÓ hercegénekunokacicsaférjét. Rpl. sz. is Lucrezia azonban nem szerette tobbsz<jr megcsaltaot. RodrigÓt I456-ban állásokatbiztosított s bíborossánevezteki.hogy e szépasztano Donizetti ebb<íl szony neve napjainkra szinte a méregkeverónószinonimájáváváltozott.ahogy esteaz Angyali dvijzletreharangozni szokas. hogy VI.1519)rengetegszeretcíje volt.YannozzaCatmint egy reneszánsz támogattaa m vészeket.Magyarországra azonban csak a gyoze|em után érkezettmeg. Tizenezután egyre eltíkelcíbb Lucreziát a huszonhat éves korában. malaszttal teljes-t háromszor ktjteles elmondani.minden egyesnap háromszor harangozzanak.t. ésakkor ki-ki az Ur imádságát. gyermekeit.aSzépGiulia''). olybtíkeztíen fejedelem. teslvércidcl! Magyar vonatkozasu pápai zenetek1456bőI és1956-bőI.erlt IstvánTársulat'88-89.eri ltarangtlzitsbtl.s egyik unokaoccsét. kegyesen LJrban 100napi b csutengedéaz (Erósítsd lyez nk.l9. tett szikus mtíveltségre szert. tinttittea mérgetaz áldozatainak felkínált Állítőlag egy iireges gyuriíb<íl italokba. A pápa jovedelmezcí számukra. Komoly klasz.) ' Vagyis a harangok egyáltalán nem a nándorfehérvári diadal emlékét hirdetik. gondos apa volt: nevezteki' hogy egyszer apja CesarétbíborossáésValencia érsekévé nyomdokaibaléphessen.I492-ben apját VI. Valencia ptispokévé III' Calixtus névenpápává választották (1455-1458)' Rokonai ezután olaszosanírták le a neviiket.) A pápa tehát hiir<lrrlsz<rri lrarangozástrendelt el . Vajon mikor tev d tt itt a harangcrzás délre?Az. 1493-banosszeházasította három évesGiovanni Sforzával. lixtus rendeletein150l -ben. de azt legalabbegyféIőravalmegeltiziiid pontban. orsini hercegno irányításával. Rodrigo alaposan meggazdagodott. mi|yerrimákat kell mondani a déIiharangszora. ahogy ez oly sok konyvben olvashatÓ.lomában a Nona ésVesperas kijzijtt.aki egy zárdában taníttatta.vagyis az Üdvijz légyMária. rokona. s ezért él a harangozás mindmáig agyöze|em emlékeként koztudatban.akik csakegyszer.a harangozÓk viszont rigy kiinrryítetti'k rrrcgsaját munkájukat. o.család akkor tett szert nagyobb hatalomra.bíborossá(1444). azIJr szineváltozásának napját Hunyadi diadalának emlékére az egész kereszténység kotelez<í tinnepévé nyilvánította.hogyjől hallhatők legyenek.2I. L457-es brixeni zsinat már arrol hozott rerrdelkezést.LucreziaBorgiarom|ottméregkeveró LucreziaBorgiának A romantikuslegendákszerinta szépséges ( 1480. akik kozi'il tcibbetis megmérgezett. Pesaro urával.majd pár hÓnap mrílvainkább Aversa grof ának fiához akartákhozzáadni. hogy a harangszÓdélben szőlaljon meg' (Histőria.

.) ( ekkoriban éppen volt a btíncis.ésdíszszemléken lelkesítette katonákat. l)ctligktl|rlstrlrllalt s apjaegy spanyolnemes'Pedro a rÓmai utcitktltt.. Savonarola nyelvekszerinta fivérc. szobrászokat. A kortil<itte kavargÓ intrikák ésgyilkosságokapjaés bátyja.majclapja liiivli rlyilvárrítrrtták. századig tartott. A régebbitorténetírÓka nemesség.CesareBorgia nevéhezfíízodtek.mtívészeket 58 hívottmeg udvarába.mert férjeit Apja elott kijelentette. s egészen Ferenc megállapította: mondhatjuk azt. Lucreziaelso férjeattol tartott.ucreziát a l}isceglie hercegéhez. valamint Rovigo grÓf a lett (1505_34). hogy inkább világi fejedelemakar lenni. ó elnokolt a tanács tilésein. kezdett.zárdákat. egész Ferraramélységesen meggyászolta tít'Egyik fia. Cesarc l}<lrgia Giovanni Borgiát elóbb l.Ahogy Szakály csataután megindult.bókezríen támogattaa szerzeteseket. i.erkolcsosenviselkedett. akarvele. a ben a vallásosságais elmélytilt. kulturált ésjÓtékonyfejedelemasszonnyá vált.Férje Ferrara.rirttkcz.els<í Lucreziajő hírét szexuális kapr<ila.tt.(ivctséget lyal szeretett Igy aztánAragttniaiAlfonzot l500. a sziiksége Sforzák sz<ivetségére. Cesare végezni figyel1497-benelmenekiilt RdlmábÓl. nagylelkií.Nem ki)ny sen mindegyre eltakartaszemét m lt bíineilőtt n. vele. amikor 1506-banfel kellett számolnia fivéreinek osszeesktivését. a pápai trt.(Egyesekszerint a felesége ezért (]itlvattni Borgiát valaki meggyilkolta' s a rossz meztettea veszélyre. sz saját l49ttIc. lrrlgy lrcnlcsak a bátyjával létesített azt terjesz. li'pcs(lj(. hogy nem fog jraházasodni.tettc is. Halála eltíttkétnappal levélben kérteX.Cesare Mi.llr 1498jriliusában rrrajcl bátyja.tlcrcziirgycrrttckét. augusztus18.fia. Sándor jét. Lucrezia mindenben támogattaót.éséta romlottságfelszámolását. hogy tijrténetírásunk csij.A pápa kurvája!''. hozzáadtákArag<irriai íiá htlz. LeÓ pápátől bríneimegbocsátását. Rokonai afféle sakkfigurának tekintették politikai játszmáikban .nápolyi király A|íilttz|r<lz..napontatobbszoris visszavonultimádkozni s magánkápolnájába.1509-benis. .hancrtraz apjírvaI .tildozi mégis rij házasságot kellett kcitnie. az cisszefogás hiányával indokolták a vereséget.nyilvánítsailrrptltctlstrck trlilgát. I. II' Hippolit pedig Milánő érseke bíboros.1ábalr keztíIeg rta le CalderÓnt fivér. ezutta|az a balsors'l 150l végén E stei-házb Ó ] származo A|f onzza|.régihagyománya l tijr téne ő inkn ak. o. csolatot. AkadémiaiKiadÓ' 43. s ó tárgyalt a nagyhatalmak koveteivel.festoFerrarában Lucrezia uj éIetet humanistákat támogatott. és Semmi bizonyíték hogy bárkinek is ártott volna rovid élete rá. Cesare Borgia pedig rigy dontott.hogy rábeszélte VI. akik oszinténtiszteltékot. Lucrezia férÚrgyvetcttvcgct a botránynak.. ott állt az oldalán. a rozása a kijzel egykor ttjrténészektkezdve áItalanos. ferje ugyanis aztltrlratlrrriirsikeriilt tcinkretenni. a Velenceellen viselt hábor ja idején.tlrrrár. Csakhogy II.Ferrara hercegénekfi ával.Modena és Reggiohercege.. 22. méltoságteljes..(A m ohá csi csata.ésamikor nyolcadik gyermeke nehézmegszi'ilése miatt végleg lehun1taa szemét. találták me1 az ágyában. másik fia.kétévig s kctlvcsÓs rniivcllrrrásodik Lucreziamegszcrcltc Rodrigo. ]csare ezért és a kovetelteFirenzében piipa cltiz.án megfojtva felevolt. Bp. dogan ésa pápa azonbaIl nráris trj házassiigtlttervezett Lucrezia számára.hogy sőgora. s Alfonz távolléteidején Lucrezia képviseltea hatalom folytonosságát.de amint sikertilt megszabadulnia toliik. Harmincas évei. Szulejmán 59 .ctI CsakhogyLucreziabeleszerekiizvctíti'sd'vcl Caldert'ln esett tóle. során. E biinijk osto.s tekintélyes ket.kiáItottákutána néha élt. Lucrezia ossze volt torve férjehalála miatt. I975.) tír pártviszályaival. II' Ercole Ferrarahercegelett. rnásrészt franciakirálynrcggyíi|ti|te CesareBorgia egyrészt kotni' aki a nápolyi királyi család ellenvo|na sz.. torvénytelen bolférjét.s ezze|a házasságotfelbonthatták.A felháborodott s ltalttarosatl tcherbe tettebbea Íiatalcrtrllcrllc. a stigtlriil.A moháGsi vereségértmagyarnemesség feIe|ós a a Az |526-osmohácsi vereség miatti felelosség keresése szintea aXX. éltaz oldaliirr.. ezértvezeto szerepetjátszott hrígarij házasságánake|(ikészítésében. Személyesen ellenórizte szeretettFerrarájánakercídítési munkálatait.g cgy gycrIncktikis sziiletett..kÓrházakat látogatott.széthazásáva|.

század kozea pétóIa rabszolgákváltak a legjovedelmez<íbb . rettentnemesség' rendjobbágy sohasenrvcit . Kossuth trjr|er tehát olyan nagy volt. pásnak minósíthetőoszmőn agressziÓ.Kozép-F)urri1riilllrrr 1rt. méretrí egy jelent<ísebb 6ű cgészségiigyiproblémákfelór<iltékvolna.olyanszilárd b stya a magyarhonvédelem _ természetesen viszamilyennek korai marxistatijrténetírásunk szerében.. az oka annak.mint amilyenek II. de ezértaligha ítélhetjtik IsmétSzafoglalkozotta katclrtásk<lc|ássll. felfugásra romantikusszínekben népnem alkalmi katonákra.vagy csenevész. parasztháborrimiatt meg. firtatni.mivelfoglalk<lzott az az utolsőpercekben.l ()()0lovas 8000 .szultán legalább 60 o00 reguláris katonával indult Magyarország elfoga lalására.Mit tudott Magyar_ Szakály Ferenc ország ezzel az eróvel szembeszegezni? tettefel a kérdést _. akik (érthetcí mődon) hajlamosaka legmagasabb számokat elfogadni.. századigFekete-AfrikábÓl kortilbeltil10-l1 milliÓ afrikaitadtakel rabszolgának Atlanti-Óceánon az Ezek 38o/o-a portugál gyarmatokra (vagyis fóleg Brazíliába). u harcrukész romlasaokoztael|brtlulltst1l a harciasés mozgásalcllc t\l érzékatlenné társadalmi. század hadtorténet azt bizonyítja.de ezt a nagyságotcsak ritkán érhette seregnck tekintélyes cével (Pálosfalvi Tamás: A Ilunyudiak kora. Szerintiik a XY. 4 milliőt hurcoltak el észak felé. Szuhadi mesterségben lejmán mogtitt meneteltek..ahazánkhozképest bízvást t:lcttti stt t.Gondolat. si<erények hanema gazdaságiéIetmődtől. 1500 és 1890 kozott 15 milliő embert szállítottak át a rabszolgahajók az Atlanti-őceánon..o.tapasztalatlan el|enikiizdelemhez hadsereg felkelokre lett vo|na sztikség.. száz. edzett.végzetszermegkáIy Ferenceticléz. hirtelen.ha ez a hadseregt léli c|stiptirhette is ktirrrrycn zsoldoshadseregét ez Maga a nlagy.Bp... 233.. Más kutatÓk ezeketa becsléseket lzottakt nak tekintik.H ogyan tudott alkalmazko e kiivetelmény ekhez? dni mtívében. A XX.) ir a békés életJ.crrl: .Ncrnuz .o.Afrikai torténészek szerint. és3 milliÓt kelet felé. lembenkilátásailehessenek.<l.rIttt.árucikkdi Az elhurcoltak számáről ktil<inbozcí becslések sziilettek.t|i1i egyelórenem sikeriilt létrehozniolyan ercís államszcivctsi..) 23. tenni. semmibeyev az elnyomottosztályokszerepét a szahatásként korabbi.ink. gyalogosf l tt tartottszemés l487-ben Bécsirjhelyer. s a teljesseregelérhette 150 000 fót is.( I*lézett 6tt. vagygyáván meglapult. Ráadásula rryttglrti Il.tttiitt volna.fcjlodés fogékonny rrríi. trsz.ami. trílra. sorsaf I tt _ tigy látszik _ idebentr l befolyásolhatatlan erok diittliittil..atllran a lcgenda is elterjedt. nem elégséges (a9.. számít. idézett ahhoz.) Az oszmán látta.tli cgymás elleni háborriikkal voltak elfoglalva. _ (Ugyanott.hivatásoskatonákra..70.ilfÖldiuralkodÓkat kell feleltíssé e get segítsé Magyarországnak? A XVI. o') Az.Lényegében is mindegy. Mindenekelóttaz ellenséges tuleró.. foglalkozika Jagellőkkorával.mert nem ktildtek Talán a ki.. a jártas. hozzászamítva eI.. századtola XIX..Ha valakire rászakad a ldvittll. rnert a D zsa-féle kcrii|t az. aligha érdemes volt-e az áldozat. hogy Mátyás Kiadő. 1981. vagy betegcsktd .) Mátyás királyhatalma csÍrcspontján.Áz rtl. 2009.rlrlt.rt. el.hanem ugyanolyan gyakorlott. o. irrrrc|y lr siker reményében szembeszállhatott vo|naaz oszmánokkal' Vagyis el kell fogadnunk Kulcsár Pétermegállapítását: . 67.majd az aranykészletek csokkenésével XVII. lehetetlenvolt nagyobb távolságra eljuttatni hogy ebben a korban szinte vagy hogy azt az élelmezési hadseregetanélki. hogy e k zdemértékben de A v lasz:féIig-meddig.ért vereségre Csakhogy a a nen] merte felfegyverezni parasztságot..Az rijkorirabszolga-kereskedelem az eurőpaiak bÍine AfrikábÓl elószor elefántcsontot' vasat ésaranyat vittek ki a kereskedok.ornn mely szerint a mohácsi az.gc|. u rnegszállőhelyórségek lét.20 korabeli mérlétszámat.lrnemesség ido tájt már egyrekevesebbet létrehozoját. . a ot .azIndiai-oceánon ésa Vorcis-tengerenkereszttil. igyekezett-e kézzelfeltartÓztatnia giiru' két teget. nl. egészséges edzettvolt-e. 1437_1490. Jagellő-kor.il. -uk 22o/o az ango|gyarmatokra (vagyis Ío|eg mai E gyestilt Áll amokba). s()r. hogy t rténetírősunk szívesett Ez nem (A Bp. Szerinttik tehát az jkorban cisszesenmintegy 22 milrlio á|dozata volt a rabszolga-kereskedelemnek.a Szaharán át.

ananász. foldimogyorÓ ésédesburgonya Ha az eurÓpaiak felelcjsségét is vitathatjuka rabszolga-kereske. nem delem kialakításában. s olyit. századmásodik felében a érteel csrícspontját.A XIx. htí && . a dályoztril< gaz.F.57o-uka holland gyarmapedig Eur pába ésaz Atlanti-Óceán szigeteirekeriilt. tekinthetoa (s rendkíviili szenvedést egy résziik áIdozatok száItriirakétségteleni. megakaa rr('1rcsscg r-ncgállíl<lttli|i kereskeclo|r a llclttlzottárucikkeikkel visszavetették |i'jl(it|i.il egyszerre i pusztulást)j elentorabszolga-kereskedelem számára azolrtra| (ha nem is egyenl nrértékben) részt meg a kereskedésben gazdagította ttili gyarmatait.Az ctrrri1lai antcrikaikapitalizmus melyek kozi| az t. századvégétól már vezetó szerepetvállaltak az ellene fol1tatott ktizdelemben. Erasmusnak ésKálvinnak. Méltő kortársa Michelangel nak. Ha tokra.tlli crnberkereskedelem hajlamosak szintevalamennyi nép kor megfeledkeznckr.valamint azarab államokat ésaz vev<í Europát.aí'rikai színtíleg mint Amerika osi táríirliitltck tllyanByorsan.rllg. az tettelehet<ívé rrlrrrrkája szcrittl it r. A legtobbszakérto osszeg tot fogadjael. wÁ 24. számos ténycl. A fekete-afrikai t|emográfiai novekedés azonban minden jel szerint pőtolta a népességveszteséget. s ó is élete végéig maradt a rÓmai katolikus egyházhoz.s l.lakosság sehol sem indult fogyásnak. 1503' december 14-énsztiletettDél-Franciaországban.c|asii1i Ez társadalmait.|ik.zva|osziníi|egaz a rrtlantikereskedelem mellékhatásánakkoszonhetó: Afrikában ugyanis elterjedta kcinnyen termelheto ésnagy tápértékrí kukorica. kitágulÓ világ.Dédapja.llllsz. hogy a XVIII.ikilllarlrrrcgsziIiírclítcltta méhez vezetc((. torténetében rlovekedését Afrikában. Rabe|aisésErasmus szatíráivagy Morus utÓpiája. Az cj prÓféciái is a XVI.mÓdos kereskedok orvosok leszármazottjaként.amikor évente mintegy 87 000 fót szállítottakel. Saint.)Kezdetben ugyan az eurőpaiak maguk vadásztak a rabszolgákra. század folyamán a brit haditengerészet emberkeresaz kedelemttibb kozpontját is megsemmisítette afrikai partvidéken. Rabelais-nek.scl. (batáta).arrÓl sem feledkezhettinkmeg.Nostradamus megjősolta tiirténelem a nagy fordulatait Nostradamusigazi reneszánszszellemvo|t.m velt humanista éssokoldalritudÓs: orvos' botanikus.tehát i's kercskct|c|cttt az ilrari íilrratla|ortt atlanti gyóze|cs ittltt:ly ettrtipai arllerikaikapitalizmus irz a agyanaz íblyarrrat. amelyek áruba bocsátották ellenfeleiketvagy tehát aligha tekinthetjtik kizáalattvalőikat. és ZsidÓ eredetií családja ekkor már tobb mint 50 éve áttérta katolikus hitre. a Nostradamusnévennek latin változata. termelési a prekapitalista A|l. valÓl<iirhrlziilttiil< a l<ontinens helyi ipart. Az emberkereskedelem XVIII. az sadalnrai. tengeren afrikai királyságokat is. a megsokasodott a háborríkszázadának nyugtalanságát ti'ikrtizik.2o/o-uk hurcoltak számát mindehhez hozzáadju'k a Szaharán kereszttil északra (mintegy kétmillio). Morusnak. afrikaiak (értheto jelentcíségét.lilnd c|(ittaz.gy llcs ltatásárlaktulajdoníthatjuk. mert a rabszolgaság ró|ag az europaiak brínének.16-16%-uka spanyolésfranciagyarmatokra.ítk Egycs t(irti'rr('szc|< kibontakozását. kibontakozását azonban i's formákat.s rrcrrt rrzeurőpaiak megérkezése elott már ismert volt az afrikai királyságok' llan. rtXVIII.ti|l. maniőka. kovetkezmévélerrli'rryc rabszolga-kereskedelem ir A torténészek elfogultsággal) Az nyeivelkapcsolatbatlis rrlcgrlsz. Luthernek.Rémy városban. s.irgg(isi'grc társadalmakméga saját a tírlziis: XIX. Eredeti neve Michel de Nostredamevolt.hogy az legítltlttlsabl.lrtlgya ralrszolgaságot Azt hogy az eurÓpai rabszolgarrrcglaIiiIIlirtjtrk. It'I tjukatjtirták. az ríjvallási eszmék.lrrak. A rabszolga-kereskedelmet (Már csak azértsem. állítják. nrtífordítő k<iltcí egy és személyben. akárcsak Michelangelo freskÓi. akkor a végiilcltlzataiét rabszolga-kereskedelerrt eztazadaa valamivel meghalirdja l4 milliÓt. század. t lharrgsÍrlyo. valalrrint az indiai-Óceáni és voros-tengeri (tobbmint egymilliÓ). századraazonbanezeketmár a helyi uralkodÓktől szereztékbe.csil|agász.ii távolről sem rcskcclel (bár nem lebecstilendrí) em afrikai rabszolga-l<c S arrÓl sem feledkezhetiinkmeg.t.

hogy .nem és hallgatott kortársára. Scaglier tiirsasiigíball ('s <llvasgatva l<crt('szl<cclve. klasszikustl|<itl l534-ben állítÓlaga pestisjárvánnyal is tl|yatt sil<t'rt'st:tl sz. amikor a pestisitt is megjelent..az é|ó valamint az emberi testet.azaranyopccsi'tct. ozirisz fia.a modern orvostudománymegalapítÓjára.gig viir<rs<lt] orvost.meggyÓgyulhat tóle. nagy vérontást nyugaton éskeleten. melyik csillagképgyakorol rá kedvezótlen hatást' Nostradamus ragaszkodott ehhezaz Ókori eredetií elképzeléshez. Ijeszti5 látványt nyrijthatott. olajjal átitatottinget hordott. hogy a hálás polgárok vállai|<ra s Úrgy v(..ii||lak szetnbe.iilyk<ldás A refornt1tciír ir vlrlIiisi tcrjcdésével pedig a humanisták t(irrtck vakbrrzgti a katolikusokszemében.. után hosszri s három évm lva. Ezekbcílcsak részletek maradtak fenn. rrrire l539-benszedtea sátorfáját. 1550-t l 15 évenkereszttiladta ki almanachjait. hatástgyakorolhat az emberre.]t.ctt Ntlstratlittlttrs c|s(íl. pincében laboratőriumot. zott <jvet a cltlI<trlri és Icgrtltgytlllll lltltarlikusa. aki az égbolt helyett az emberi test anatÓmiájánaktanulmányozására cisztokélte kollégáit. századbo|származo. GyÓgyszereket készített' írjsziiltittekjvójétpedig horoszkÓp szereket.Orvosi tevékenysége mellett pedig lefordítottegy III-N.. Az asztrolÓgiát ekkoriban az orvostudomány segítségével nélkiilozhetetlen részének tekintették.ljc|crrtcttctoulouse-i inkvizíciÓ elcittszentségtoró a rrliatt.) címmel. egyregyaIr(rsallllrtak Nostradamust vaIaki lc. kétemeletes házb an élt. a világhogy mindenségben misztikus kapcsolatftíziegymáshoza csillagokat. Az immiírlt<lsszt'i szakálltviselo.de k<iztudott. amelyeknaptárt és jÓslásokat tartalmaztaka kovetkezrí évre.)ttcl ni'lrtinyévetgyőgyszereketkészíwe.olyan híreslett.| birkozlrattaI< barl l(it(.immár valődi pestis ugyanis vi.hanem azt is megvizsgálták.aIl<rrr ákkal.gz. ismerkedett meg. hogy egyetlenjÓslata sem valÓsult meg' 1550-repéldául azt jÓsolta. német i ist novényeketgytíjtott. hogy a b<írén se ferttízodhessen át meg' ésfejtól lábig beburkolta magát. mert írgyvélekedtek.hat.napégette orvoshat éven arcri keresztiil vándorolt Spanyo|ors zágban. oszvérháton megjegyzésck cí s nekiindult a nagyvilrignak. a test tisztaságátszolgálta.vlittyra |<criilhctctt hiszen a pestisselaligha s<lr.GyÓgyszerei aligha lehettekhatásosak.A novényekgyógyito ésélettelen természetet. szépít az j(lsoltameg.az emeleten asztrolÓgiai megfigyelcíállomástlétesített.|ean de Rémytanítottameg ot a latin nyelv. szappantésarckrémeket' Legtobbkészítményemege|ózó jellegiívolt. az nem panaszkodik' 1547-ben véglegletelepedettSalon-de-Provence-ban. L545-t I Nostradamuskétévenát harcolt Marseilles-bena pestissel.Az égitestek jeleznek Eurőpa kétszélén..Az. ebben az évbenazonban se Angliában.segítókészségét viszont olyannyira nagyra becsrilték kortársai.A vallásháborrik ésa tcirokkel vívott háborrík korában ez kcinnyen elképzelhettí volt. | 5. hogy meghívták Aix-en-Provence-ba ésLyonba. R<lrt|cattx is irz 1529-benvisszatért cgyctctrrrc' Három évmrílvaletettea doktori cím sztikségcs viz. és a gyÓgyszereketárult. s megkaptaa díszes elnyeréséhez sapkát. orvosokkal és asztrolőgusokkal -baIr pedig pestisbetegeket gyÓgyított. A várost járva pestismaszkot viselt. aki pedig meghal.Elvette egy kereskedó gazdagozv egyét.l< a a két csak cgy illílttcrtz-ajiit. ésa tárgyilagos olvasÓ kénytelen belátni. hogy mégTirolbÓl is kapott felkérést horoszkÓp készítésére.clcségével két gyermekével. vtllrrarrrcg. se Magyarországon nem kertilt sor nagyobb harcokra.Itáliában ésFranciaországban. és ('s visz.Vesaliusra. Forgalmazott kozmetikumokat is: illatszereket.k zépen pedig a félelem fog uralkodni''. Agenban élcí Ezután a |<rlr az |ules César tiilt. hogy a csillagok heIyzeteis szoros kapcsolatban á|I az egészséggel. (Apollőn HÓrusz.sgiil<at. melynek madárcscírszeriirészében gyÓgyszerekcsokkentették btízt.és szakállfestéket. aztán a test gyÓIgy gyításasorán nemcsak a gyÓgyftivek hatását vettékfigyelembe. a grammatika ésa csillagászat alapjaira. haj. hogy aki nagyon hisz egy gyógyszer hatékonyságában. nak logikusnakttínikhát.rt.fogkrémet.ValÓszíntíleg crlrclt('l<. vitli.btív<is tanításokatismertetó konyvet orus Apollo fls de osiris. a bakkalaureátusi fokozat megszerzése vándorritrakelt a mágus Ós boszorkánymester állÓ hírében Mainzi Ulrik orvossaINyugat-Franciaországot ejárva1y gyE b társaságában. -ben a montpellier-iegyetemen 1521 megkezdte orvosi tanulmányait. w3 /í}& .

hőnapokká. valaa mint a Habsburg ésValois uralkodÓk háborríira vonatkoznak. Nostradamus rígytett. i IIarrrne Ira Molsl rudomu snak(Szornydamusnak).o..puis tousdéfailliront.. mire megj n az eszemindenkinek. reformáciÓ harcaira. a 1558-banpedigar'Úrjkiac|lis rrriir300 rij centuriáttartalmazott' Nagy sikerc rliatt ít.puis ans.).l985.A Léman-tőnála prédikáciőkbosszuságot okoznak majd.) && &3 .hbgy nrind a hét.bevált'' jÓslatának.t gia ellentétes keresztény az. Des coursserontreduicts Puis mois.Margit pedig navarrai.k lijnijs viadalban' Aranykatrecben szurja ki szemét.tirrtatart ját vágta az cítmegkísértcí tirdoghoz). Medici Kata|in anyakiraí|yné híviisiiral556.hogy csak a tudősok és beavatottak érthessék a rejtett meg btilcsességet. Nincs ebben semmi kiiloncis. Les Magistrats damneront leurs loix vaines. Itt jutottunk el a kérdés Nostradamus az almanachokban jÓsolt.. a centuriákban azonban nem: ezekben a bek<ivetkezett eseménye. Henrik király egy lovagi tornán halálos balesetetszenvedett:ellenfele |ándzsájának szilánkja a szemébe frirÓdott. a kovetkez.II.ltékcrry krlrtársaiazonnal megtámadták.kétflotta'' is értelmezhetet|ennekttínt. Igaz.. une ("Ifiu oroszlőn legy zi az regetharcmezőn. prőféta a A nem a jovót jÓsolja meg.. hanem a jelent értelmezi.majd francia királyné lett. flottának.ValÓszíntíleg angol királyrÓI' VIII. Aszáznégysorosversikébol ciklust neveztecenturiának (vagyis állő századnak). Luthernek is voltak látomásai és (amint az kciztudott. mert I. Évesalmanachjában pedig a jÓslatok kozott Nostradamus szőt sem ejtetta francia király halálárÓl.akik az isteni iizenetet olvasták ki a már (!) megtortént eseményekból.. a moralista néztípontjáből.aranyketrezárva fosztottameg a szabadvilág látásátÓl. szándékosan homályosstílusban fogalmazta meg.A napjainkbanolyannyirarejtélyesnek tiínó utalások a korabeli eseményekre.az egyházakatugyanis gyakran neveztékképletesenhajőnak.a katolikus ésaz anglikán ktizdelmétje|zi.balr Párizsba ésBlois-ba utazott. Jlotta kijz l az egyik kegyetlenhalált hal.Csak idóskorában látott hozzá a mindmáig idézettCenturiők megírásához. ro| a hittel ésvallással. Claude-ot viszont csak Lotaringia hercegevette feleségÍil. ahol bíborosokésa királyság l(ítisztvisel(íi gondoskodtakkényelméról.brit oroszlán ] aki az oregMorus Tamást a Tower .kortársai kciztil igen sokalt írtakprriféciákat. 343 versettartalmaz(l clsii centuriáitl555-ben adtaki királyi engedéllyel Lyonban. Henrikrol lehet itt szÓ' az (\az ifi . amelyekbtíléIete végéig csaknem ezretkészített Ezeket el..hogy Ferenc. amelyetNostradamus az események k igaz tan jaként meg_ (La ismert..iiévlrc:n krltetetmár rijra is nyomták Avignonban. lényegéhez. írtaLouis Schlosserfrancia tcirténész Vie de Nostradamus. ket értelmezte b lcs. Pierre Belfond. Medici Katalinr-ral ktizolte. életben maradt gyermekére királyi jovo váa ésezértgazdagjutalonrbanrészestilt. Az utÓkor ezt az eseményt tekinti Nostradamus els<í . mint az ótestamentum prÓfétái. centuriája35 versében kcivetkezcít a írta: Le lyonjeune le vieux surmontera En champ bellique par singulierduelle Dans cagedbr lesyeux lui crevera Deux classes puis mourir mort cruelle. l(tl|vilr Mo nsl rc di usnek (Hamisság Szornyetegének) nevezte.227.. Károly ésHenrik egymást váltották Franciaország trÓnján. egyház. a késóbbi kiadások sajtÓhibái pedig tovább fokoztiik a homályt.. Erzsébet spanyolkirályné. Paris. Lássunk néhánynégysorost! Du lac Leman lessermons facheront. A fcirrcrrrcsscg az r'rdvar ős aztrnbantámogatta t. mindGu rcl s kettenazt haltg<lztattiik' |rrlgy asz. A kétflotta pedig a két cébé. évekké váInak.) két A kortársak azonban egyáltalán nem érezték gy' hogy Nostradamus bármit is megjÓsoltvolna:sohasenki nem nevezteoroszlánnaka francia királyt' aki egyáltalán nem volt cireg.fcíleg a protestánsok. centuriák tehát egy olyan mult krőni''Á j t jelentik. a látnok. s az el lj rők átkozni fogják hi t rvényeiket. par dessemaines.ésa . a napok hetekké. (. Hercule Frangois pedig semmilyen uralkodÓi rangot sem kapott' 1559-benMedici Katalin férje. JÓslatanem vált be.

valamennyi halandő kijz l méltőnakbizonyult arra.. amilyenben az utÓkor szeretné aki az igenjeles Michel Nostradamus csontjai.zsarnokság'' pedig nyilván Illyes Gyula ktizismert verséreutal. Lássunk egy másik példát: De Ia citémarine et tributaire La testeraze prendra Ia satrapie Chassersordidequi puis sera contraire Par quatorze ans tiendra Ia tyrranie. akit a király orvosává és tanácsosává nevezett ki. ahol flottája eltolthette1543_44 telét. hogy az észak-afrika kalőzv ezérról. csillagok r sa szerint megírhatta egeszvilágelj vendó esemé62 6 nyeinek tijrténetét. Ferenc francia király szovetségeseként.akik ellenfeleilesznek. tébenAzrael angyalt stb. (a Szovjet(Budapest)hamarosanfiiggésbe kertil uralma alá kertilt város uniÓtÓl). V Károly császár elleni I. mában temették Felesége |átni: . A tengerparti város pedig vagy Tunisz. AjacciÓbÓl érkezókopasz NapÓleon e|íiziakorrupt kormányzatot. egész az verset pedig a Népsztivetségre vonatko ztatják.a svájciaknak megjtin az esztik.íiragadja magához a satrapa rangjdt. keriil sor. a kíván házastárs nak.minden cisszeom|iK. IX. ésvisszatérneka katolikus hitre.. ott zsarnokság van.a valÓban nf rott fejií BarbarossárÓl. Aki és háborrik robbannak ki.Salonban halt meg az 1566-ik évben. hogy még Az utőkor számtalan legendát terjesztettrőla: állítÓlag megjÓsolta egy ttáliai paprÓt' hogy pápa lesz belóle. az egyetlené..vagy Toulon.. más i nevénHaireddínr<íl itt sző. Az utolsÓ sorban emlegetett . valahogy így: . a hiriság ésa hatalomvágyhatározza meg élettiket. s tizennégy évigtart zsarnoksága.éseliízi ellenfeleit.amelyen Nostradamus Pontosan írt?Ki ismeri fel az elsó kiadások sajtÓhibáit?A mai. milyen lesz a Medici Katalinnak megidézteegy 45 naPos (!) szertartás keretermés. (..Hol zsarnokság yan. az sajhozá hasonlÓan pusztulást. s azt reméli. a kopasz (Rákosi) lesz a satrapa (Sztáliné). Mindebból csak annyi igaz... Károly királlyal egyiitt országjárásasorán meglátogattaNostradamust.. elóre megmondta.A f ggii viszonyba ker lt tengeri vdrosban a borotv lt fej. mint oly sokan mások..Ne zavarja meg az utőkor nyugalmát! Házasfele.hogy. De ki ismeri már a mi korunkban ezeket az eseményeket? ismeri Ki a francia nyelvnek azt arégivá|tozatát.Nostradamus-szakértók' elég szabadonbánnak a sz<iveggel. aztiín az Így lehetóvé váltak a legktilonb<jzóbb értelmezések. hogy az asztrolÓgiát kedveló anyakirályné1564-benfi ával.) E verset gy szokták értelmezni. E címeknek ésa vele járÓ jutalmaknak k<iszontobb ezer aranyat oszthatott szét hetóen az oregorvos végrendeletében 1566-banhalt meg' a Szent Ferenc-kolostor templocsaládtagjaik<iztitt. stb..) Valőszíniíbb... van amelyet 1534-benelfoglalt. aki az Ótestamentumi prőfétríkhozhasonlőan arra az figyelmeztetikortársait. hogy csaknem isteni tolln segítséj az a gével. .ltt nyugszanak ben ttinteti fel ót. saloni Anne Ponsard igaz dvősséget 69 . amíg ki nem tcir a második világháborri.hogy a francia fiiggésbe kertiló korzikai városbÓl.Eli)zi a tisztátalanokat..hogy a hithií katolikus Nostradamus KáIvinnak ésmás svájci ktivetóinek prédikáciőit ostorozza.. rijabb <ildoklésre szenvedésre jÓsol. ostoakkor rijabb baság.A harmadik sor végén lévó igéttigy szokták értelmezni.s tizennégy éven uralkodik Franciaországfelett.'' ValÓszíntíbb. sírfeliratamár olyan színáltal elkészíttetett el..Az utőbb idézettnégysorost (Horthy) hogy Ma gyarotszágravonatkozik a tengerész értelmezhetjiik. csak játék' éssemmi k<ize minden efféleértelmezés Természetesen Nostradamushoz.A Genfi-tÓnál addig tart a fecsegés. évet. hanem más nyelvból fordítják le a verseket. hőnapot és17 napot élt.. némifantáziával brírki és például gyis c!átszadozhat a szovegekkel. Napőleon pedig csak idósebb korában kopaszodottmeg. hogy ha továbbra is az erkiilcstelenség.s el is hagynak egy-ew sort...(Sajnos lt 1799ésl8 14 ktizcitttizencitévtelt el. az hábor ban. gyakran nem is francia. halált ésszerencsétlenségeket jő ideig látnoknak fogjríktekinteni. nos számíthatrá. ha az nem egyeztethetó<issze általuk megtalálni kívrínt jelentéssel.

reprezentatív torténelmi szintézisben: reformáciÓ a . Ahogy André Vauchez. hanem hovatartozásé. ttirtént.Ami eddig oly természetesnek ttínt. tatjríkvégre:kolostorokat alapíthattak.hogy a hívók leg. a francia akadémiatagja megfo galmazta egy interjriban:a k<izépkori kereszténység dogma vagy hiedelem kérnem dése volt. akik tudtak latinul . mákhoz.hadmíjveleteinekn nyitányava. ami arra kényszerítette keresztényeket. Kiaddr.S mindezek a társadalmi i fesz ltségek radikális cgyházi ra.. szent sztivegekhez csak a klerikusok.2o06.>aburzs<ltizia sztÍtnulilrradalmávő<. mély vallási nézeteltérések os2tottákmeg. századtola papságkulA foglalkozzanakmorális és is is trirájának a színvonala emelkedni kezdett.orok kárhozat volt várt rájuk.A reformáciÓ eredetének megértéséhez kell meg ismerkedntink azl'a|.hanem a nem vallási meguju|ás rtr<lzgirIllrálrak tekinti a reformáciÓt. században az eurÓpai társac|alnrat. 50-51. }ézus MáriárÓl' A xIV.1526_lÓált5.ehhezviszont sztikséges a gyÓhogy tobbet a nás ésa feloldozás.) A dog50.olyanfejlettebbgazdasági talajről ésszociális strukturábőI sarjadt.|ilrmktivetelésében. (modern áhítat) elnevezésií.hanem a kijltjnbijz polgári erók és feudális oszt lyok ki)zti bonyolult ellentmondások.'(Magyarorszőgt első rténete.Idáig a laikusok csak ritkán áldoztak. megvásárlásával. kérdése (keresztetvetett.rőmai egyházzal valő a a szakításban csomtisodluk iisszc. hogy az isteni a hangs lyt.s ettól kezdve az egyházhoz tartozott' Az el<íbbiek i ri 1 { fl I hite nyíltankifejezhetovolt. század KrisztusrÓl. laikus végén megjelent a devotio moderna helyezte vallási mozgalom.s nyos helyeket iidvozi.iléelegendó volt ahhoz. (I}Histoire.hit titkaiban valÓ elmélyedés.elmondottbizonyos szcivegeket (zarándokolt).s az j Szerzetesrendek A vallás mindent elkovettek a hívók vallási érzelmeinekelmélyítéséért. hanem a polg rságJbudalizmusellenes. l9tt5. sot. amelyetnemcsaka feud lis társadalomalapvet oszt lyai kijzijttiellentétek kiélez dése. hanem bizonyos gyakorlati eljárásoké.az és egyre tobbet szerettekvolna megtudni megváltőérzelem hit. hogy reménykedhessen ez tokéletesen hogy mindezt másokkal hajsében.tisztátalanulteszik. egy egy bricsrícédula szeTalán éppena keresztény egyházsikerei miatt vált egyretobb hív<í gekre az vallásgyakorlat. Iateránizsinat ( 1215)koteleztívé alább évente egyszergyÓnjanak ésáldozzanak. A IV. A keresztények kegyelmetmeg lehet vásárolni. Minden az egyház k<izvetítésével kereszténynek csak engedelmeskedniekellett.Agazdagabbak azt is megtehették.a jő hogy hinnitik kell benne.) Ma már a legt<ilrll t(irténe(sit társadalmi konfliktusnak.'. mert ha ezt btínosállapotban.). mostanto| az. feleslegesvolt végiggondolnia a hit problémáit. ésannak édesanyjárÓl. amely már a mindennapi életmegszentelésére immár felháborodtak azon.A xVI. fogvasokak szemében visszataszitóvá vált. vált a reformáciőés parasztháboru Igy a nemcsaka k zépkori osztályharcok eretnekmozgalmakutődává és ésfolytatőjává. XIII. A tobbségszámára a vallás nem hit ésdogma gesztusoké' volt. anrelyetidáig a pápa szimbolikus vezetó szerePe ésa kozos latin nyelv kultura egyesített. tudták..január. mise szertartása a és apápafennhatosága. rítusoké.aminek véget vetett a kozépkori keresztény vallási é|et sajátosságaival.A reformáciÓ társadalmi kÜzdelem vatlási vo|t kiintiisben Ezt a címben megfogalmazott marxista tételt néhány Engels-idézetfelhasználásával a kovetkezó mÓdon foglalták cisszea rendszerváltás el<ítti. hogy mit ésmiérthisznek .a ktils<ídleges ószinte a viílta tanításhelyesértelmezése.. vallási élettikkel. o. abban hittek.Akaclénriai |}p.o. Hosszas viták ésfeg1rueres ktizdelmek után ktilonboz<í keresztény egyházakj<itteklétre.25. a hangs lyt.az utÓbok biakémagátÓl értetcídó. A hívcík jukÓl. az egyházi rend tagjai juthattak hozzá. amir<ílmegmondták nekik. az évbizonyos napjain elment a misére. hogy kolcscinosszolgáltatásoknyrijtásává degradrílják azt.ahol a szerzetesekimádkoztak érttikéscsaládjukért'Még a zarándoklatot is ki lehetettváltani pénzen.az emberek tobbsége egyszeriíen meg lett keresztelve. Mostantől áldozniuk kellett. ésa hívók tomegei nem ismerkedhetnekmeg anyanyel71 7A .amely a ktils<ísé helyezte mében gtelenné effé|e elé tette. letérmegtett bizonyos mozdulatokat A jÓ keresztény (imádkozott)'felkeresett bizodelt stb. gesztusokhelyettegyrefontosabbá interiorizálődni kezdett.a tókéskizsákmányolásből eredó osztályharc elsó kitiirése is jallameztek.

tÖrekedtek. Károly császát kozott nem kevesebb. belstívé válásának ritján. s a pápa hamarosan arra kényszeriilt.. század végére.de használhatő mad a hogy volt éIet k zépa ilefiníciővalélve humanizmus annak a felismerése. Annyi bizonyos. mint egy rijabb lépés A a vallás interiorizá|ódásának. A világi hatalom fokozatosan erósodott. 1542_ 44). Mégpedigegy olyan EurÓpában. terjesztó irományokkal. Ferenc francia király ésV. Egyes torténészek részletei. igazság az. személyesebb 73 . EurÓpa már a XIV. hoqy az egyházijovedelem egy részét Rőmába kell ktildeni ki.mint _29.A fejedelmekésa városi tanácsok egyre gyakrabban emlegették. alaposan megnehezítette alsÓbb rétegek Ebben az idtíszakbankét(Kínában már ftgotaismert) találmány foraz s a radalmasította kulturális életet.egyre szívesebben s héber k<iszonhetóenpedig egyre A eredményeiket. korrupttá.izleti alkalom volt a nyomdászok számára.hogy spirituális feladatait elhanyagolva a francia. fél végképp felborult a hatalmi egyensrily.eurőpai parMdékekról pedig egyesbecslések szerint az észak-afrikai kalőzok 1530és1640kozott egymilliÓ kereszténythurcoltak el. 1536-38.Amikor pedig a sztiletések halrálozások és véletlenjeikovetkeztébenaz egyik Habsburg meg<irok<ilte Eurőpát. az j eszméket kozhassanak Ebben a felfordult. a dél.(The kor New York. mint VI. mint rítusokkérdése kapcsolatra Istennel ésa Szentírással. hogy igazodhasson az eurÓpai változásokhoz. liák megsokasodását. Az eurÓpaiak már nemcsaka helyi hatalmasságokhoz ésa távoli pápához valÓ kotcídéssel határozták meg magukat.. Sríndor(1492-1503). hogy az clsó kinyomtatott konyv a legttibb országban a Biblia volt. hogy a saját határaikon beltil egyenrangtiak a pápával. MacCulloch oxfordi professzor szavaival.rva. viszont képessé Ráadásul azok a személyekis megsokasodtak a XY. vagy annak szerint nem is a reformáciÓ idézteeló a Bib. Bármilyen gyakran is emlegették reformáciÓ elcítti a katolikus egyház visszaéléseit.A humanistát pedig sz vegekkiadőjának is nevezhetj k. amely a XY. 2003. hogy ha az egyházra sziikségis van. a humanisták. A koza akik feladatuknaktekintették kultirra terjesztését: nem valamiféle j ismeretek megszerzésére ellentétben hiedelemmel Diarhanem a hagyományos tudás alaposabb elsajátítására. hanem a Bibliák novekvó száma a reformáciőt. az már nehezen igazolhatő. A papság kÍitikáját elószilr magrínaz egy|tázon beliil fogalmazták meg azok az egyházi személyiségek. gorog vagy egyházi értelmiségi vagy osztották meg egymássaltudomász<ivegeket. reformáciÓ nem volt más.. elótt is. egyik a rongyokbÓl valő papírkészítés e megelózte az isz|ám világot. amenégyháborrira kerti{tsor ( 1521-2 6.Dlf. l. nem az elemzéstik.Ráadásul olyan személyiségek akad. 78. kézíráson tudás megórzése . Mert ezek a változások ugyancsak felgyorsultak. század végén téren A másik a konyvnyomtatás. és mint a korábbi századokban. hanem a megeróscidóvilági uralkodÓk alattvalÓiként.aki a legtobb figyelmet fattyrigyermekeirefordította. ésaligha csodálkozhatunk azon. században az alsÓ papság sokkal az eredményesebb színvonalasabblelkipásztori munkát végzett.akár kiizvetlenebb. 1528 lyeketfiaik vívtaktovább. rendkívtil felgyorsította eszmékés volt. városok fejlódésének nyos hogy foglaltÖbbenrendelkeztek annyi szabad idóvel ésmiíveltséggel.Penguin.Egyre t<ibbkirályságban vetettékfel. is tak a pápák kozott. Nem a katolikus egyház vált tehát romlottá. tanulmiínyozta alaposan a latin. o. hanem inkább azt mondhatjuk. elejénertísdinasztikus ríllamok szi|árés dultak meg egy-egyfejedelemkoriil. hogy a reformáciÓ kiválÓ i. akik maguk is sztiltségesnek tartottak bizonyos reformokat. hogy nem tudta olyan titemben megreformálni onmagát. s gyakran megnyirbálta az egyház hatalrhát.iltinb<izó i'irtiggyel.) Egyre tribb világi Reformation. Itáliában megindultak a Valois-k ésa Habsburgok háborrii. mert ók gyakorolják a legfelsóbb hatalmat.vtikon a Szentírással. A gyakori hadáratok ésaz infláciő n<ivekedése az életét. a spanyol király vagy anémetrÓmai császár sz<ivetségét keresse. A konyvnyomtatás elótt a tudÓs fó feladata a szovegek A alapulÓ kult ra fó feladata másoIásavolt. bizonytalanná válÓ világban a laikusok számáraa volt.hogy aXY.. század végén a XVI. Az informáciÓk cseréjét. AXY.a nyomtatott sokszorosításon alapulő kultríra a válhat a tudás terjesztésére. egyretobben torekedtek vallás már inkább hit. London.s egyre sokasodtak a háborrik. Felerós<idott az iszlrámtől valő rettegés:Kelet-Eurőpába mélyen benyomult az oszmán Birodalom. századvégétól rohamosan átalakult.

hogy királyságának kiilpolitikai vállaleroforrásai ehhez nem elegendóek. A király viszont fokozatosanmeggyözte onmagát arrÓl.Iáttad v<llt. o. s eredménytelen juttatta államát. Elbocsátotta Wolseyt. arről nem tehet. Ahogy Leszek Kolakowski oly szellemesen nlegfoga|maztaegy kcinyve címében: Isten nem adÓsunk semmivel.'. 1964.csakez az Anna tetteilyen gonoszhalt szá. hisz. két . 1530-banmegtagadtaa pápa fennhatÓságát. egyházsem kozvetítAz het Isten ésa hívii kilz(itl. 26. hogy átok Sujtja. Uj meger<ísítést. diplomata mtívelt. Henrik belátta.hogyaz ember ki.hogy bárki is kor|átozza ot' feleséHosszír évekenát viszonylag boldogan éltvonző ésnépszertí Aragőgével.) Anne Boleyn mogé felsorakoztak Wolsey bíboros ellenfelei. er<ís Ráadásul meggyoztemagát.(Bp. hogy a rij tanítások elfogadásával biztosítsákmaguknak iidvoztilésiiket.tc amikor megfogalmazta. amelyben így énekelt:.. A legendaazonban t loz: VIII. hívók felkésztiltekarra. AragÓniai Katalint a király számíjzteaz udvartől. Károly császár konfliktusaiban. van sziikdinasztiája uralmának biztosításához feltétleniilfi rior<ikosre szi. nyelv .Hej. ezt csak egy írjfeleség s tÓl sziiletett hat gyermeke koztil ugyanis csak Mária maradt életben.. semmit sem tehetsajírt iiclviizii|ése érdekében. hogyha meguntaegyik b' / nejét.. I.iis valamennyi protestánsnál. lásos Katalin pedig nem egyezettbele a válásba.az egYházkozvetítése nélkiil is.ilhetimeg számára. rendesfi volt. Anglia ésÍrországkirálya (l509-t l) egyáltalán nem vágatta le valamennyi felesége fejét. / '.ame|ybcnnrcgha||galják Krisztus evangéliumát. ezértnincs firi utÓda. a niai Ferdinánd ésKasztíliai Izabellalányával. MÓra Ferenc KonyvkiadÓ. éltikon a a Howard. hogy azt élete Elsó felesége nem is volt olyan rossz természetíí' ./ Csudamőd szeretteii a fejetlenséget. ítrvacstlrát. I529-re VIII.klánnal' Wolsey megprÓbálta érvényteleníttetni király elso avalházasságát. Ferenc francia király ésV. mintha k vétkért volna. De igen gyorsan kidertilt.Szívbetegségben meg a Kimbolton-kastélyban. volt csak a mákvirág! Mindennap másikfeleséget virága teljében Az vett magának.Henrikfelesége voltamcímmel. hogy számíthatnak az isteni gondviselésre.I 526-banazonban Hen egy rik szerelmeslett Anne Boleynbe (1501?-1536)..mert bátyja ozvegyét s vette feleségi.Henrik. Ebból kovetkezik a hit általi megigazulás art t í(lisa. jÓtékonyésvallásos Aragőniai Katalinnal (1485-1536). EurÓpa tigyeibe tehát nem kozásaival a csód szé|ére avatkozhatottbe kénye-kedveszerint.. 7S . saját királyságában viszont nem ttírte.csak''minden harmadikét ami az ó esetében nyakazástjelent.il. mind a A nagyravágyÓ uralkodő fejében német-rőmai császári trőn megszerzésénekgondolata.mikor .Széles kor<ikben terjedt e|az a meggyi3zödés. jaj. 74 megfordult mind a francia.Henrikvilamennyi fe|eségét |enyakaztatta Ez a lcgcrrdamégMark Twain HuckleberryFinn cimii regénÉben is o|vas|ratti: volna az i)regNyolcadik Henriket.. Összehívtaaz ango|parlamentet.)Az l960-as évekvégén Koncz Zsuzsánakis volt egy slágereVIII. AzonmÓd levágattacsinoskisfejét. Amikor pedig RÓma elutasította ezeket a torekvéseket. I52. végéig mentegette egykori férjét: állítottarÓla. hogy éles egyéniségíi|ányába.uther egy egész korszak bizonytalanságát ésa kárhozattől valÓ rettegését fcjcz.hogy a problémátcsak radikális intézoldhatja meg..majd megprÓa bált egyenrangritárskéntkozvetíteniI.vl||. VII.. .uther szerint az mindcisszeegy gÉlekezet. Kelemen pápa azonbanerre nem adott engedél1t. Koroknay István fordítása.. Ekkoriban Thomas Wolsey yorki érsekésbíboros irányítottako r mányzatát.Epp ezért. arrlc|y kiiz. ezután 1540-ig Thomas kedésekkel Cromwell elsó miniszterrel ésThomas Cranmer canterburyi érsekkel kormányzott. testvés |ézus riesen magukh<lzvcszik az. (AragÓniai Katalinsége. mtlsnap reggelpedig lenyisszantottaa fejét'Ésezt olyan unottan csinálta. tij bizonyítékokat kívántak arről.enl.s három évmrílvaegy speciális egyházi torvényszék kimondta a válását. hogy a keresztény vallás nem lehet a kolcsonos szolgáltatások vallása.amelybenbizonyos gesztusokéstettek fejébena hívcínekmegadatik az iJrdvozijr\és. Henrik (I49I_I547)..

ésleh zza magihoz a másikat. Pár nap mrilva azonban a fiatal királyné gyermekágyi lázat kapott. 1533-bu.birtokaikatpedig kisa(I a játította.Magánéleteazonban nem lett boldogabb: Anna feltékenytermészettí volt.) napján engedélyt Cranmer érsekmiír a kivégzés adott a királynak egy t|abb házasságra. Henrik zokogott <ir<imében. vényszéke mégishalálra ítélte. meg. Henrikazonban semmi kedvet sem érzettaz elhálásához. asszonynak mégholt ban is volt annyi ereje.. aki a helyére Bp. A kivégután tizenegy nappal Henrik elvette feleségtila szerény. kot.o. arra hivatkozva. sót.Visszaa feleségedhez!''király hamarosan A rij szeretót talált magának.mind az oka. History of Britain. kislány keresztelójéna keresztelóruhát |cszaz ó méltő utőda.Nyilván meg sem fordult a fejében. Aragőniai Katalin lányát.. s amígKatalin élt. A király természetesen rijabb feleséget keresett magának. De ha eg)/szer az si egyház ttivolrőI sem llott a tijnk szélén. egy Az j királyné ráadásul népszer tlen volt. Norfolk hercegének rendkívtilvonzÓ unokah ga. erényesés t'ég }ane Seymourt (1509?-1537). még A ebben az évben|efejezték. Mésziíros hatfelesége. himlóhelyes..392.VIII. Henrik megtekintetteHolbein portréját.BBC Books. Klára fordítása. hanem sz kségszeriinek tijnhetelismerni. csábítás ésvérferti5zés vádjával a lordok ttjr. akit innentól a magyar hagyományok szerint Boleyn Annának nevezhettink.1997. Norfolk hercege ésStephen Gardiner pi. 1536-banAnnát árulás. a protestantizmusmégcsak a gyermekkorát ha élte Angli ban. majd elhitette a királlyal.Nahát! az ember?''Klevei Anna (1515_1557) ugyanis harminc<it éves. 1536-banpedig korasziiléssel halott fi t hozott a világra. hogy a >komolyt rténetírás<< véli. 1537-benmegsziilte neki a régÓtavárt firioroktist. ésféIév elteltével békésen Anna kéturadalmat kapott ésévi4000 font évjríradékot. de ó állítőlag azt iizente Henriknek.) Á válás ktivetkeztében keriilt sor az angol reformáciőra: a király szakítottRÓmával. is azonban 1540 elejénszemélyesen megismerkedettleend<í feleségével. aki félteswérének ért brtotta.inkább s lyosabbés tigy jelleguproblémőkkevésbé személyes kal kellfoglalkozni a.Amikor a némethercegnóról készített. sha szerelmimegszállottsága elótt VilL Henrik semmilyen érdeklödést sem tan s{totta reformáciő iránt. mert csak ilyenek llhatnak a Rőm val valő szakítás nagy fontossági fordulata m g tt. ésmeghalt.a londoniak néha Henrik után kiáltották .hogy kiny ljon peterborough-isír- (Vill' Henrik lépett:. a beismeró vallomásokat kínzássalcsikarták ki. Milánő hercegének ilzenhat évestizvegye. konzervatívabb csoportokra hallgatott.ésfelesége akrírt<ibb t is szti{het fi mégneki.véget azátok. b mert rij házasságra késztilt. (A I. prőbálta megmérgezni Máriát. elvríltak.amelyet majd beleegyezetta házasságba. akkor nemcsakésszeríjnek. hogy második felesége kigrinyolta ésmegcsalta. a hlgzenHenrikvalaha Boleyn Anna nóvérének szeretójevolt. Thomas Cromwell miniszter pedig szembefordult a Boleyn-családdal...olyan sokatírtak m r Boleyn Anna életének tragikus szappanoper járől. 2000. Henrik pedig l 533-ban házasságotkotÖttállapotos szerelmével. Kiben bízhatmeg ezután csakfelháborodássalemlegettea festtít: .ispok által iránfltott.flandriai A kanca''névenemlegetett.a késóbbi VI. Egy festmény alapján megtetszett neki Dániai Krisztina. házasságotugyan megkototték.aki a Howard-klán ellenfeleinek |Ózan amikor harmadik craládjríhoztartozott.hogyBoleyn Anna volt a rendis kív li irányváltásnak mind az r gye. hogy vegye el lnkább Klevei Annát. A vádakből egyetlen sző sem volt igaz.o. tdből.. Thomas Cromwell protestáns sztivetségeseket keresve rábeszéltea királyt. hanem a késóbbiErzsébet királyn<ít. király ezután a Howard Thomas.ha kétfejelenne. frlesége hogy aza négyéves Edwardot. a szupremácia ttirvényével ango|egyházfejéneknyilaz váníttattamagát (l534)' engedélyezte Biblia angol nyelv kiadását a ( I 538)'feloszlatta szerzetesrendeket 536-40). Simon Schama amerikai torténész szerint . London. A sikertelen házasság Thomas Cromwell bukásához vezetett. 244.s nem akart évekenát veszódni az elsó után egy második exfeleséggel Ahogy Antonia Fraser irja:. hogy csak rkkor fogadná el házassági ajánlatát.A régi is. 76 . n"oi firit sztilt neki. Úgy érezte. lenyakazták' Henrik királynak sikertilt és meggyóznie magát második felesége ntisségéról valÓszíniílegazért. Kémkedni kezdett Anna után. hogy a második érvénytelen volt.E kortikból keriilt ki <itodikfelesége Catherine is: Howard (l52I_I542). Eurőpa. akit a király csak .nagydarab ésnagy orr asszony volt.

meggyózte.Ezután már senki sem merte megtámadni VIII. századi szépirodalmi miíben is így aki ennek k<ivetkeztében regénysoroJelentmeg . Kelemen pápa. aki még Itáliába ezt az e|önytelen ktilsejíí.A xlx. a diihodt uralkodÓ olyannyira lehordta ót. Ferenc francia hogy VII. Kelemen király második fiához. hogy hozzáadta I. Erzsébetkor mányzata szilárdítottameg a belsó békét az artgolés reformáciÓ eredményeit. gy szabadult meg tóle. hogy letartÓztassa a királynét. Catherine Parr t léltea királyt. a leghíresebbésleghatalmasabb vetlen. mint Katalin politikai tevékenységének is machiavellista szcirnyepontját. mivel ó volt Lorenzo Már csecsemókorában elveszítette Medici dédunokája. Henrik utolsÓ . aki Firenzéta saját fatty(rgyermeke biztosítani. mindig a fanatizmus ellen lépettfel. 78 79 . és 1533-ban tinnepélyeseniisszeházasítottaa tizennégy éves Henrikkel.mint a feleség szerepe' de aztán 1543-ban mégishozzáment a királyhoz.a nemzetkozi politika játékszerelett. hozomány nélki'ilihercegnót. A királyné eretnek nézeteket azonban remektil tudta kezélni a férjét. hogy ha ellent is s mondott neki. T maga is felkínrílta. század legnagyobb szabás politikusai kozé tartozott. A miívelt. Henrik által mindenképpenelkeriilni kívánt .s ekkor sokan rigy vélekedtek. hogy a nagy nehezen megszerzettfi <irtikos. Ferenc király idósebb fiának halála után Henrik trőnoriikosi rangra hogy vissza kellene kiildenie emelkedett. majd egy évmrílvameghalt. mindig békíteniprÓbált.kiizll Magnificio.any1át. Azuj Katalin királyné azonban rendkívtil ostobának bizonyult: Boleyn Annával ellentétben neki valőmind házasságaelótt. Cranmer érsek.MediciKatalinveszedeImes de Ezt a legendát}acques-Auguste Thou (1553. Huszontit évenát prőbált megbékíteniegy polgárhábor k által pusztított királyságot. s apját. 1734) címii.. s Angliában a VIII.Ő rijra a protestáns csoportokhoz vonzÓdott.a Howardok ellenfele a király elétárta felesége híítlenségének bizonyítékait. Parmát. kormányzás utiínmeghalt..biztonságosabb lenne számára a szereto. mind házasságautrín.és legokosabb . Ferenc abban reménykedett.s mire a kancellár megérkezett. 1519-1589) a XVI.hatodik feleség Catherine Parr (1512-1548)volt. ban voltak szeretcíi. ttibb XX. számiírakívánta VII. Henrik távolléteidejénkiválő régensnek bizonyult. kedves volt korábbi házasságaiből származo gyermekeivel. nem voltazové. UrbinÓt. ami A ravaszpápa mindent megígért. Ügyesen bánt a férjével. hogy kolostorba Örtiktisoket sem tudott sziilni.nóuralom ] I.. s csak igen ritkán folyamodott az erószakhoz. (1610-1683)akadémikus már rigy mutattabe a Szent BerdeMézéray csírcs.Milánőt.. Az pedig a torténelem irÓniájakéntis értelmezhetó.barátságos is ésokos asszony kezdetben rigy vélte.feleségét. s ezérta katolikusokkal rokonszenvezo Howardok ésStephenGardiner ptispok 1546-banmegprÓbálták meggyozni Henriket arrÓl.mint például Heinrich Mann IV Henrik címíí zatában. ezt csak azért tette. és kislányt az ugyanennyi id<ís méga 100 000 aranybÓl ríllÓ hozományt sem fizette ki. talan-éjimészárlást is. akit ennyi szomor ság ért. torvényes|eszfumazottja.A király még1540nyarán feleségiil vette. mire az asszonyt 1542 e|ején szeretóivel (Thomas Culpeperrel ésFrancis Derehammel) ésegy udvarholgyévelegyiitt kivégezték. ésErasmus írásainaka lefordításátszorgalmazta.1617)a|apozfranciául is kiadott Histoire universelle ta meg latinul írott. hogy . hogy a végén kiriílynénakkellett megvédelmeznieellena feleit. vo|t méregkeveró 27. egykiráIyi tiszwiseló kétszeresen megozvegytiltleánya. a házasság fejében elismeri majd jogait Itália egyes tartományaira. hogy felesége vall. Az egész udvar mélységesen sajnálta szegény Henrik királyt. század romantikus ttirténészei és tegként méregkeveróboszorkánykéntmutatták be az anyakirálynét. Az utolső. Edward otéves VI. Pedig Medici Katalin (eredeti nevén: Caterina Maria Romula di Lorenzo dd Medici. majd osszeházasodott egy régiszerelmével.16 kotetes miívében..s Londonban Frangois Eudes (Egyetemest<irténet.tanulhasson a kirríly b<ilcs kioktatásábÓl. .'' Henrik el volt ragadtatva.

1579-1580. az erós éshatalmas Francia Királyságnak a meg(5rzésében' A gyermekáldás végíil mégismegérkezett. mindorokre feketébe oltcizve.. életben maradt gyermekével koriilveve egy olyan ország kormányzatának élén. lz ellenségeslegenda szerint affé|e Mindez alaryakirálynéutasításaiszerint csábítottákel a fcínemeseket. frakciők éslázítők elnevezéseitóI.hét. gyengtiltFranciaország nem száIlhatszembe EurÓpa legerósebb katonai kell nagyhatalmával. 1576-1577.il<í ártal lánp tartott maga koriil. llumra jutniuk. ésa sors ugyancsak megjutalmazta nagylelkiíségéért: a csunyácskaleány volt ez az.1585érdet8)'Az anyakirálynépedig fáradhatatlanuldolgozott a megbékélés (uralk. a nus<. s az h|. férjeuralkodása idején(1547_1559) mégiscsak jelentéktelen szerepjutott a számáta. Úgy vélekedett.Tartőzkodjunk ezen rdiigi szavaktőI.A trÓnra fia. kisebb vérontással lépetta katolikus párt vezetóivel. Henrik hadjárataialattugyan Katalin vezeII' tettea régenstanácsot. Henriknek. hogy a polgárháborrikban megkeltíksegítségére. Henrik haláIosan megsebestilt egy lovagi tornán.színészek k<iltók. abban reménykedve.1559-ben azonbanII. másik oldalán pedig a a harcias káIvinisták. a és tsszehívatta a legnépesebbkirályi tanácsot és a Szent Mihály-rend lovagjait.zárkózott. IX.1568-70. 1560_1574)mégegy hosszas káben. hogy az eskiivo után siessenek a Spanyo|ország ellen harcolő németalfoldi felMedici Katalin tudta.Nem kiildte el az udvartől.kol$renkétreformátus lelkész.repi. a egy nagyobbnak. s tudattaveliik. Nyolc polgárhábor ra kertilt sor (l562-63. Coligny admirálisnak azonban sikertilt rábeszélniea királyt. Ferenc keriilt..hat bíboross tobb f<ípap kompromiszhogy sikertil |okv|umot''rendezett. méga kastélyokkárpitjain D és és s is H kezd<íbetiík díszelegtek. egy a tizencit éves.vallási konfa liktust pedig nemzeti zsinatnak kell megvitatnia. hogy a papság is vállaljon részta k<izterhekból. a vallásháborrik kirobbanását azonban ezzel ilm tudta megakadályozni. ismerte a fizikát.1572-73. I.r574-76. a fdldraizot ésa torténelmet. amelyben éppenelszabadulni késztiltek vallásháborrik indulatai. Károly királlyal (I56a_I566)' reményében orczágjároktirriton is résztvett a megbékélés századd.Talán nem is nagyon btokat természetesen k lkarta. hogy a politikai kérdéseket rendi gyíílésnek.majd Poissyban részvételével . hogy minél tobb hugenotta is legyen a tanácskozÓk kozott. pos t lzás: Katalin szigorrírendet tartott ktizttik. Els<í II. Katalin tizenegy gyermeket sztilt férjének. |572.:huszonnégy Ekkoriban vált hírhedttéMedici Mária . Férjeazonban nem ót szerette. A trÓn egyikoldalán ott álltak a katolikusok pártjának f<íurai. Navarra királyához. 1561-ben egy rendi gytíléssel sikeriilt elfogadtatnia azt az j elvet.jől táncolt. mint a hábor skodás. augusztus22-én.. akiket itt hugenottáknak neveztek.ót tinnepelték fesa tók. Valois Margitot l172-benhozzáadtákahugenotta Bourbon Henrikhez. de a szerelmi kapcsonem tudta megakadá|yozni.Coligny meg<ilésével megel<ízni kell elejét venni egy Franciaországháborrísvereségét. szobrászok. Ferenc halála (1560) utrínbékésen fia. Az anyakirályné. Diane de Poitiers-t. áwette a régensnói hatalmat.a pártok. 1562januárjában méglelkiismereti szabadságotis biztorltott a hugenottáknak.Medici Katalin ettól kezdve elképesztóenergiával tevékenykedett kétpárt kibékítéséérta háborriskodás elkeriiléséért.>hugenotta< >>pápista< és nevektól!Ne változtassuk mega régielnevezést: valamennyien keresztények vagyunk!'. >lutherá. gorogtil. mert nem bánta. az aki tigyesenvadászott. négynappal Henrik ésMargitházassága után. LHospital kancellár e szavakkal kozolte az anyakirálynó álláspontját:.. eszA harmadik valláshábor után Medici Katalin a házasságktitések Egyik lányát _ azaz kiizétis megprÓbríltafelhasználni a békeérdekében. Ferenckirály azonban megszerette intelligens ésm velt lányt.vonul. ha a fóurakat inkább a testi szenvedély ti le. A hugenották másik vezetójének. gyanakvÓ ésbetegesgyermek. s a boldogtalan királyné ott állt. ezzel szembefordítjamagával a katolikus a1 .IX. II' hanem a kor leghíresebb szépasszonyát. s fiával. akik mindenkite|káPráztattak szépségiikutazó bordélyt alkottak. r király hrígát-. a|<lpár évtizedmrilva vezetó szerepetjátszott apÓsa életmiívének. II. tudott latinul. Károly kényszerhelyzetbe a s kivizsgríltatja merényletet. Ezért szovetségre Guise-családdal. 1567-68. nem látott fordulat: a merényló goffia csak bekovetkezettaz elsó elcíre keriilt: vagy az megsebesítette admirrílist.

tartozott.Nincs A néppedig állítÓlagezt SuttogtaMedici Katalin temetésén: Talán ez volt a legszebbgyászteremthet!'' már anyakirálynénk. saját palotáját zségéhez main-lAuxerrois-templom egyházko gén távolabb.hogy fia.hiába iizente a városi eloljárÓtrc és ságnak. reumája ellenére képesvolt egy 18 hÓnapon át tartÓ. akik meg akarták szereznia királyjátszania.|anuár 5-énvégrendelkezett. de Szerepefokozatosan cscikkent.1584. cgi'sz királyságbanpedig 5000 és 10 000 az.. I574_L589)' Medici Katalin továbbra is a kormányzat legfontosabb tanácsadÓjamaradt. Legifabb fia.Még résztvett az todik éshatodik ki vallásháb orrit |ezáro tárgyalásokb an. hírétkelteni anyÓsának. egy ilyen tigyes ésb<ilcsasszony irányításával? . egy k<lrlát<lztlttrrak akciÓ fajult el korlátlan ésértels sz. hogy a nagyobb zavargások elkeriiléseérdekében végezni kell Coligny legkozelebbi híveivelis. a Miután a tuberkulozisvégzett Károllya|. III.. Henrik kivégeztette Guise-családvezetóit. elveszítitestét. pápát ésSpanyolországot. mivel a Louvre a Saint-Gerélni. s mégezen a napon kiszenvedett. III.ilire becstilik a párizsi haltlttakszáIrtát.a Saint-Eust ache egyházk<izsé ek teriileténkezdte építtetni. 1tld<lz. kérem! Hát mit is tehetettvolna egy szegény családdal.tint metlen Id k|ésscí.hogy vesserre|< a gyiIkosságoknak.círizkedjék s Nem is utazottel sohaebbea kastélÉa. a éskétellenséges férjehalála után itt maradt hétgyermekkel miénkkel ésa Guise-ekkel szemben. sokáig akar Azt jÓsolták neki egyszer.hogy mindkettot megtéságot?TaIán nem kellett szerepeket vessze'hogy megórizhesse a tront gyermekei számára. |Ózan gondolkodásrí kortársai valamennyien nagyra becsiilték ót.|ulien de Saint-Germain. oka lett volna rossz be' IV.csakhogy is bekovetkezett második el re nem látott fordulat:a szélscíséges a prédikátorok által felizgatott. nem ttírte.<lt'Ivre-ba. beszéd.) s hogy kozeleg a vég. s egyre ritkábban kérték tanácsait. békítóországjárásra. az. hatvanéves korában.. mire Henrik így kiáltott fel: asszony' aki . példásélettí. koz<jtt lehetctt szánruk. . Az események iriirryítirsa tchiitegyszertíen kics szotta franciakormányzatkezébó|.pártot. gyÓntatőja.azanyakirályné IX. Anjou hercege számára azonban már nem tudta megszerezni sem Angliai Erzsébetkezét.Szerencsétlen! Látom. és 82 ha Saint-Germaintcíl. mutatta tiszteletre méltÓ ozvegyként Brantóme. attől féIek. de akkor számíthat a fenyegetozö protestánsok bosszríjára Ezért ' rígyd<intott. hogy a pusztul s feléhalad. Egyszer Medici Katalin fondorlatait emlegettevalaki. a királya ságotpedig egyrejobban pusztította polgárháborri.sem egy fejedelmi rangot Németalfoldon. akik 2000 kori. (Ezt nevezték l589 elsó napján azonban megfá. A testórok ésGuise hercegembereiaugusztus23_24-eéjjelén. Az <iregasszony hozzá a király eIs<í hamarosan megérkezett a fiatal pap neve iránt érdeklodott. Henrik néven(uralk.Medici Katalin némánvisszahanyatlottpárnáira. és így érezte. késŐbbTuileriáknak.benezze|a fiával is végzett tuberkulÓzis. Ielkét kiráIyságát is!. nyomorgÓ párizsi nép(amelynekcsak a passzív segéder<í szerepét szárrták!) bekapcsolÓdottaz old<iklésbe' királyi csaA lád rettegvezárkol'<l|I a l. s I 578_79-ben. zott. gyermekei pedig felnóttek. asszonyom!.vagy pedig a nem.híra hedt Szent Bertalan-éjszakán megolték admirálist ésmás protestáns az nemeseket. kedvenc gyermeke tilt a tronra.e|ebll igazságlrtlz. a híresírÓ. így a suttogott:. Henrik király pedig. a Amikor 1588végén megtudta.akik egymás után uralkodők lettek.A hugenották minden haragjukat rázudították Szent Bertalan éjszakája miatt.attlk Az szánrátérthetrj mÓdon sokaneltrilozták: azok járrrak |cgk<lz. akinek talán a legt<ibb hogy szidalmazzák a jelenlétében. végct senki sem hallgatottrá.aki békét amit elmondhattak felette.hangzott avá|asz.Az udvar ezzel véget vetettvoln a az eroszaknak.Ugyan. a párizsi kozvélemén1t. 83 .

Alattvalőik azt várták el tóliik.amikor a társadalom elfogadta volna az adők ez a megnovelését védelemérdekében. és befolyrísát. A Nagy Armada felett aratott ango| gyi5zelemmel (1588) nemcsak az inváziő veszélyét sikerti{t elhárítani. század második fe|ében azonban a tcirténészek egyre kritikusabb szemmel vizsgá|tákura|kodását. hogy a kiilonboz<í frakciÓk r iv a|izá|janak egym ással. volt: takarékosanélt. Így is lett. VilI. mivel káoszt tirtikiilt.!. s osztott országban fenntartsa az egység|átszatát. mert félt hatalmuktől. Erzsébetidejénmegszokott. váltak. érinthetetlensz z. fényesudvart hozott létre. hogy népszertítlenné a kirrílynó gyenge államgépezetével. 1588-ban. Hogy nó létére békésen uralkodhasson. Nem lehet ó egyszeríí lány.hogy szii|etésnapja l570-t l kétszázéven nemát zeti iinnep maradt. hogy EurÓpa vezet.Nem csoda. mert ezze|tonkretette volna kiiltinleges. Neki ennyi is elég éscsak ritkán kellett szembenéznie kiilfoldi kihívásokkal. a4 85 . de eurÓpai jelent<íségií értel a spanyo|ellenreformáciőskísérletekkel sikert szemben is. A XX. ríllamgépede zete viszonylagos gyengeségét. megnyirbálta az arisztokrácia hatalmát. ajándékokkalhalmozta el. hogy reformokkal megvolna eróforrásait.nem donttitte el. volt nem adőztatta a fónemeseket. 1559-1563-asvallási rendezéssel.A brit torténészek tett valaha nagyra tartották. egyedi státuszát. a Nagy Armada támadásának pillanata volt. Kiterjedt családi kapcsolatokkal rendelkezó utÓdainak. sokszor inkább passzívmaradt. ezze| a további reformokat megakadá|yozta. Uralkodása az angol reneszánsz kultrirafénykoravo|t. csakhogy ez alattvalői számára kissékockázatos volt: az <irokosodési kérdés megoldatlansága miatt az országot évtizedeken át a polgárháborri veszélye fenyegette. mert ó a királyság felesége! Nem válhat bel<íle egyszerii anya . Henrik ésBoleyn Anna lányát miívelt humanisták nevelték. hiszen ó VIII.s ezzel utődai kormányzását alaposan meg. s hogy ne hozzon rossz d<intéseket.ésnem terhelte sulyos adőkkal alattvalÓit.Ezért nem prőbálta feloldani egy nagylelktí rendelettel az anglikán egybázon beltili ellentmondásokat. inkább erósítettevolna kormányzatát ésmegnctvelte Hogy ne legyen elhamarkocsak rendkíviil ővatos politikát folytatott.Egyáltalán nem szorítottaissza az arisztokrácia inkább családtagkéntkezelte. ésa nemzeti egység aranykorát hozta létre'Rendezte a vallási kérdéseket.28. s tík állították katonáikat az á||am szolgálatába.ami olcsÓn szeretett Egész éIetében a lehetóséget. Erzsébetetl533. valÓszíniíleg kittir a polgárháborri.hat nyelven beszélt. s szti{<sége nem a személytelen támogatásukra. családi kapcsolataikat. biztonságosan.Erzsébet I. gyakran egyáltalán nem hozott dontést. Nemét kiválőan használta fel a propaganda eszkozeként. s megtettékaz elsó kísérleteket Észak-Amerika gyarmatosításárais (1585-90).Erzsébetkirálynó azonban elmulasztottaezt volna hadat viselni . a Stuartoknak azonban már a harmincéves háborri korában kellett megállniuk a helytiket. Azországegysége ftiggetlensége és megerós<idott.hogy egyvallásilag mélyenmeg. Erzsébet rendkíviil sikeresuralkodővolt ( I. Henrik lánya! Nem lehet ó egyszeriífeleség. nem lehetséges. UtÓdaira tires kincstárt éskevésjcivedelmet hagyott. s remélte.uralkodása idején (1558-1603)pedig igen nagy népszeriíségre szert.Ha Erzsébetmeghalt volna Stuart Mária elótt. alacsony adőkből' Nem csoda.ó az ango| egyház anyja! Amíg élt.hogy a kérdés magátÓl megoldÓdik. ahhoz azt kellett hangs lyoznia.Ha volt egy pillanat az angol torténelemben. Gloriana' az asszonyok felett állÓ. Erzsébetcsak arra torekedett. inkább engedte. nehezítette. Hábor s válság idején ugyanis hanem a fónemesek mozgősították á||angépezetindult mtíktidésbe.Nem voltak elragadtawapéldául az <irtikos<idési kérdés keze|ésétól. Udvarában sem teremtett rendet. ugyanissajátpolitikai biztonsága miatt sohasem házasodott meg.l603). Anglia tengeri nagyhatalommá vált. ahelyett. Megelégedett az azza|. hogy ó ktilonleges nó. dott.ö nagyhatalmává emeljékAngliát _ az|. hogy ki legyen az utőda. hogy a saját életében nyugodtan uralkodhasson . Nem választott férjeta sok jelolt ktiztil. s ezzel va|amennyit bizonytalanságban tartotta.nem volt kortililtte nagy család. Isten viílasztottja. Erzsébetismerte állama eróforrásainak korlátozottságát.

nemeseinek nagynénj volt. holland ésangol protestánsok.'' Apja. hogy a nemzetneksziiksége van rá: ó a t léIésért harcolő. A nagyfelfedez k. szám. Nem probáIta sz és megoldani problém it. Németalf<ild. o.r.amit tesz nlg a tijbbiek en. Mária angol királyn<í II.A nagysLabás tervezetek áltatában kudarcra voltak ítélve. de ez mtir t A az ö gondja volt. |akabra maradt.az Escorial remetéjének' fognak majd nevezi. valamint kétésfel évetPortugríliában. mel (Saint-Quentin. alamizsnákat osztogatott. ttili birtokai. F I p is megállapÍthatta Anglia ellen k ld tt hőrom armad j nak megsemmis IésébóI.FiiIiip az e||enreformáciő zsatnok kez .. Henrik francia meg nála. hanem azért. aggodalmaspolitikus volt. I32. 2001. veszedelmes II.Erzsébet konstruktívpolitikát folytat.London. 1553-58) protestánstildtizó tevékeny.tizentlt hőnapot németteri. New York. a munés kanélktiliség társadalmi fesziiltségek a megnővekedéséhez vezetett. dráma{rők.Azt sem hagyta.) A parlamenttel gy bánt.l|. de keveset vagy semmit sem k sz nhettekneki. sére. 1557)ésegy nagylelktíbékével |559) zártale. tandcsosainak egy makacskodő feleség. s lehetóleg minél a ritkábban hívtatisszeóket. a kereskedelemvisszaesése. amelyröI tudja. 10. ségét FtiLliip1556-banlett a világ legnagyobbbirodalmának ura.l570gund SzabadGrőfság (francia nevénFranche-Comté)..2o8_2O9.Erzsébet királynói céljaaz volt.. a Erzsébet nem sokat tijródijtt azzal. Mária angol királynónek (uralk.tobb hetet ltríliában. Fti{op spanyol lo ly (1527-1598) nem hitt a propaganda jelentóségéb . hogy némelyiket l is élte.mert rigy tapasztalta. Nápoly-Szicíliai Királyság."E hamis állítás évszázadokon is mélt n híresm vek alapa sót.. I. hez nemcsak Spanyolországtartozott.1580-től Portugália éstengeren Az apjátő|..valamint egykori titkára. mely. tijbbi már utődára.2|3_214. Az uralkodői hatalom gyakorlása nem eszkijzvolt egy magasabbcéleléré(Ugyanott..a szqirodalomban és klasszikuszenében (Rubicon. Mérsékelni prÓbálta második feleségének. Ftilop .. hogy a Megtettékezt helyetttik az ellenségei: hívei megírjiíkéletetorténetét. szépbeszédekkellecsendesítette tagjait. I..eretneket''égetetett 86 a7 . a spanyol kir á|. ésolyan sok ig éIt.Christopher Haig szellemes megfogalmazásaszerint. Népeel<ítt a szeretó anya szerepét játszotta is el. el keIIismern nk.A királynö inkább taktikus volt.mint . letett színész.hanem annak amerikai gyarmatai. ink bb elker lte öket. Károly császár vezettebe a nemzetktizi politikába..tirtikolt''francia-spanyol hábor t egy elsopró gyózelem(cateau-cambrésis-i. az egyházzal anyakéntviselkedett. Ha figyelembevesszíik kora jkori a kormányzatok korlátozott kényszerltóhatalmát.) motívumává vrílÍ. o. 49..a rossz aratások.ésszemélyesen vette át a kérvényeket.Longman." o. hanem maga a céI. írja Haig aki olyan . stratéga. aroncainak e udv pedig szerelmicsábítő. is.ileten. tizennégyhÓnapot t ltott Angliában. 2009. s Fiiliip egész kiriíly azonban sokkal tobb .. aki gyuliilte ót. kőltök észenészekott éltekmellette. V. nem drámaírő vagy rendezó.feketelegendáját'] amellyel az ellenreformáciÓ véreskeztíbajnokának éssaját fia gyilkosrínakttintettékfel kereszt l tartotta magit. mi lesz akkor.. }ől ismerte ésbejarta EurÓpát akit . ot évet Németalftildtin. ki pedignem vitatkozhatnak!". tól a Fii{Öp-szigetek.. Uralkodása végén azonban ez a szerepegyrejobban kitiresedett.. I. építészek. (Elizabeth 1.) bajnokaYolt' véles 29. a a a MilánÓi Hercegség. amikor ö már nem él. Az inkvizíciő protestánsiildozését nem elvi okokbÓl támogatta. nem volt bÖIcsvagy eröteljes politikus. s nagyon is volt oka a mesteripasszivitásra. ók alapozták meg II.A jó embereknek csak az számít. nagylelkií gesztusokattett. hogy a Protestantizmus terjedése és politikai lázongáshoz vezet. hogy a legkevésbé nagyravágyő célokvoltak a reálisak. amint ezt II. s ó olyanynyira nem volt bigott katolikus. hogy néha még a protestiínsfoglyok érdekébenis szÓt emelt. Amint azt Korpás Zo|tán is megfogalmazta egyik írásában. Antonio Pérez.. BurSzardínia.jelentette egyszer. hogy kirátynö legyen..a trőnon Erzsébet a SzúzKirálynó volt. mint egy nevelónó a rendetlenkedó kisfi kkal.

mert sPanyol hagyomrínyvolt.ésdolgozott. 1568. . levernie a L179-igsikertilt viszonylag mérsékelt hitre tértmÓrok granadai |ázadását (1568-70)' ésa lepantÓi keresztény tengericsatában(1571)jÓkora csapástmérnieaz oszmán flottára. ésegyszerszándékosan agyonnyargaltaapja egyikkedvenc lovát. ktilpolitikát folytatnia. sót.a tartományok lázongásai.nem végzettkézrátétellel győgyításokat. Birodalma pedig akkora volt.) s a herceget. Utolső éveitt<ibbrossz termés. bírÓságok ítéleteit a azonban nem változtatta meg' Nem volt fanatikus katolikus. 1596. Gyakran megesett. ó a palotában maradt. Nem tervezettvallási tild<iztetést. Cadiz ték egymást FranciaországbÓl kitízték a spanyol kezérekertilt.Felség'' helyett csak. lalkozással csak nótt.Seíornali'. és trímogatástkért a spanyol fónemesektól. lése) k<ivetvessenki a király. (Ráadásul Alba hercegének már torvényszéke am gy is halálra ítélte mát. akiból azonban nem hiányzott sem a humor. hanem Alba hercegét ktildte hadsereggel Németalfoldre. ahol tombolt.mint a francia király' s .ben Balthasar Gérardmeggyilkolta. a beszédhiLás.hogy apjátől tir<ikolt. hanem kiterjedt rokonsága miatt kellett szinte állandÓan gyászruhát viselnie. verte a szolgákatis. Ftiltip nem ót. Legidósebb fia.A mélyséA sára 1588-ban. sz<ikést lázadást tervezett..hallgatagembervolt. ésebbe belehalt. nyugodt. ésamikor angol seregsietetta hollandok segítségére. Apja ószintén megsiratta. 130hajő k<iztil gesenmegrendiilt kirríly-nagylelkiienfogadta Medina Sidonia herceget. Az A|cázar eródjébentartották fogva.II' FtirlÖp hogy a merénykos családját. nem evett. reríllításrírÓl bálja vissza szereznl Amikor a |ázadok vezetójét. jott létreSpanyolország ésAnglia koz<itt. mert nem a vallás érdekelte. Amikor II. ameriAz nélkiili hadiállapot kai gyarmatok biztonsága. amikor Nagy Armadája megindult Anglia ellen. Bár 1566-bankitort a németalfoldiszabadságharc.hogy amikor udvarábÓl mindenki a bikaviadalra ment. A bikaviadalt nem szerette. királya ellen fellázadva gyakorolta helytartÓi hatalmert t<irvényteleniil. hogy hatalmát egyarántkorlátozza a lelkiismeret. Semmi sem igazolja a romantikus legendákat. egy pestismeg.természetes a tartojog'i mányok t<irvényei a társadalom kiváltságainak szovevénye. hajtottavégre. zárkőzott. Aligha lehet abszolrit uralkodÓnak nevezni.. A spanyol király ugyanis gy vélekedett.. szaszeruésére. rigy érezte. Tvatos.a vallás.I. majd szándékosan megfázott.Miniszterei szigorát néha mérsékelte.életében csak egyetlen kivégzésen vett részt. fó Óriási államadőssága jovedelme kétharmadátfelemésztett ésez a teher minden katonai vále. hogy hiába is ttire- kedett a puszta védelemre. sem a szerelmi szenvedély' Örok<isfekete oltozékével nem depressziÓját fejezteki. II.lenyelte egyik gytíriíjét. Hollandia legyózése ésStuart Mária skÓt miatt szánta el magát a Nagy Armada Írtnakindítákirálynó kivégzése azonban csak 60 tértvissza. Mega|ázovereségek adÓkat csak az engedélyevel katonákat.hogy nagyobb vállalkozásokat indítsonNémetalftildviszBeavatkozott a katolikusok oldalán a francia valláshábo. ó is tudta. felesége után pedig egyre magányosabblett. ptipos. rirnak szÓlíttatta magát.SzadistaállatkÍnzással szÓrakozott. Kasztília cortese (rendi gyujárvány ésapénzigyicsód keserítette hogy rij állt példátlanalkotmányos koveteléssel eló: aztkére|mezte. hadiizenet r kba is.Óhatatlanul is belekeveredettEurÓpa valamennyi konfliktusába.ban hetekre angol ésholland tengerészek Anglia ellen kÍildtittflottát pedig egy rijabb vihar szórta szét(|597). de nem akarta betiltani. a . január 18-án a király kénytelenvolt az államtanács tagjaival ktiz<isenletartÓztatni saját fiát.zerelmes lett volna mostohaanyjába. letet a zsarnoktilésielméletigazolhatja:szerinte Vilmos volt a zsarnok. Negyedik miatt) a koszvény. a flotta parancsnokát' s nem okolta ót a vereségért. Orániai Vilmost megjutalmazta a gyt|l 584. 1580-tÓl kezdte gyotorni (a sok h sevés kiházasítása gyermekeinek halála után vallásosságafelerós<idott. vagy a németalftildi fiiggetlenségért kívrínt volna harcolni. Németalfoldfeletti uralmának helyhatalmát prőhogy csak t<irvényes nem tett le. FtiLl<ip gondja azvolt.mely szerint 3. Gérardcsak ezt az ítéletet A gyarmatokrÓl beáradÓ nemesfém ésa kereskedelmi fellendtilés lehetóvétette.sánta éshisztériás Don Carlos egyrezavarosabban viselkedett.Nem és trilozta el királyi hivatalának isteni jellegét. hanem az engedelmesség. azt|abb.

2008' 1.nem. vala lásből meríwe erót. század els<í felénekerdélyifejedelmei amagyar rendek élére állva a vallásszabadságért a rendi jogok védelmében és fogtak fegyvert a Habsburgok ellen. Akadémiai Kiadő. hogy lemészárolj k óket. egyetlen országos fóméltÓság.. nemzeti királyság vagy a nemzeti fi'iggetlenségi álltak hanem saját nemzetkozi hiszen egy oszmán vazallusállam élén 30.a magasadÓk.. rendeket _ jogos felkelt .A koszvényeskirály 1596-tÓl már csak egy speciális székbentudott élni.o. Fiilop a háborut. mintha az 9A . 399. mikor adhatják kezébea keresztet és gyertyát. az egymástől távoli tartomiínyok egytittes megvédelmezésére pedig elégtelenek az erÍőforrásai. mint szabadságharcnak.a saját szempontjukbőlrendkívijl gyesenpolitizálő erdélyi fejeI. o') A felsó-maIstvőnmozgalma? volt-eBocskai (1604gyarországi rendek egy részecsatlakozott Bocskai felkeléséhez Csakhogy és 1606)a vallásszabadságért sérelmeikorvoslása érdekében. IV. A Magyar Királyság lakossága sem lehetett elragadtawa a toroktik' tatárok éshajdrik fosztogatásaitől.Az erdélyi fejedelmekaszabadságért fogtak fegivert Á tank<inyvek részében egy máig azt olvashatjuk.) Valamennyi ellenfele. kényszerbl támogatta.mégágynemtíjét vagy ruháját sem tudták váltani. nem vagy csupán átmenetilegés része kitarkétharmada 10.. birodalma elértea trílterjeszkedésde nek azt a klasszikusállapotát. delmek. Pedig semmivel sem volt embertelenebb náluk.. sebeh láz és álmatlanság gyot<irte. 1645). A xlx.még Bethlen 1604-tól . az A polgárháborris állapotok az 1610-esévekvégétól 1640-esévek nem a nagyhatalmak. Halálos ágya mellett papok várták. orríniai Vilmos egyarántnemzeti hós lett az utÓkor szemében neki azonban a megtestesiiltgonosz szerepejutott. Ezt a helyzetet pedig hanem .) Erdély fejedelmeinek mozgalom volt a céljuk..a nagyhatalmi realitásoknak ink bb megfelelö helyreállít sában gondolkoztak] (Szabads gharc vazallus fej edelemség HistÓria.mivelmás nemzetekfiaitőI 200 000spanyoltvezettek szándékosanFlandria mocsaraiba.1644.YaleUniversity Press. idéztékjra meg jra el ... tott a Habsburgok mellett.'(Henry Kamen: Philip of Spain. egyetlen végvidéki vagy kertileti fókapitány sem csatlakozott Bocskaihoz.. írásábanis arra hívtafel a figyelmet.hogy ez az érte|Pá|ffy Gézat<ibb mezés az t$abb kutatások ttikrében tarthatatlanná vált.amikor a kormányzatmár nem képes távol maradni egyetlen konfliktusfÓl sem. Még a Bocskai ellen. Sztoikusan t rte a szenvedéseket. Minden mozgatástől szenvedett.7-8.Az l604-1606-os évekkiizdelmeit tehát inkább polgárháborrínak kell nevezniink. hajnali háromkor megszÓlalt: .Itogy eltekintve .a Magyar KiráIysőg rendiségének (Ugyanott.a vereségeket a hanyatlástnem és tudta elkerÍilni. Erzsébet angol kirá|ynő.a tiirijk-tatőr csapatokkal érkezö hajd kat és apell lő propagandőja és sérelmeik Bocskainak a magyar nemzeti érzésre nagyobb ésmeghatározőbb dac ra . zeti felkelésról''. vezetett mindezek tragikus csapatokat bevettjcsász ri-kir lyi ellenakciők..318. szeptember 13-án. a katonai vereségek ésa rossz termésmiatt mindenki ót okolta.. o. az eladÓsodást. A békére t<irekedett. Halála után a gazdaságiproblémák. Henrik francia király ésI.így II. akirály rosszabb volt Nérőnál'. századiromantikus felfogás szellemében néhol. .. jobb karja megbénult.nemzeti osszefogásről'' is olvashatunk. RákÓczi Ferenc nevéhezkothetcívagy az l848_49-es szabadságharceltífutárailettek volna.. 1997. o. s ó 1598.) Hiába volt protestánsaz arisztokrácia tobbsége.egyáltal n nemfiiggetlen Erdélyben. itt az idö. a vízkőr miatt fekélyesedés. keseríjis kimondani . mert iől tudták' hogy gyónemesi felkeléstis bevetették hozhatottvolna létre csak egy rijabbvazallus fejedelemséget zelme esetén az oszmánok oldalán.Adjátok.hogya XVII. London.IbáfrrczdeSanta Cruzaztírta ro|a. sz.(Magyarország t rténete.1626. New Haven. mint a birk kat.1623-1624. erdélyifejedelmek háborríi a II. kiizepéig állandősultak.Bethlen G bor és Rőkőczi Gyi)rgy Magyarországra sorozatban majd az idegen hadj ratai (1619. k vetkezményei nem a magyar 2007. Bocskai és ha hanem . illetve Bp.

bíborospedig állandőan attől rettegett. Franciaország t<irténelmét Richelieu minisztersége idején.. csak anyja kovetelózésére munkaHamarosan felismerte azonban a bíborosrendkíviili tehetségét.Saját érdekeit 93 . Mindennek semmi torténelmialapjasincs. zása idejént<ibbezer francia telepes ktilt<iztittát a karibi szigetekre és Kanadába. Ahogy Victor Hugo megfo ga|mazta:. l634-ben tí alapította a tudományok ésa miívészetek is: Foglalkozott a gyarmatosítással kormiínymeg a Francia Akadémiát... szellemi és királya bizalmát. francia király hatalmát megkell nijvelni b{rnikijtelességei a k lf ld elótt.) XIII. az á||ando hadiríllapotok viszont gazdasági hanyatláshoz. voltam. hogy XIII' Lajos gyenge. a nagyrat rö Bp. Mindig a protestiinsvallásszabadságésa rendi jogok védelmére hivatkoztak (mégakkor is. a magyar rendek ki tudták használni az erdélyi fejedelmek által megindítottpolgrírháborrikata vallásszabadságésa rendi jogok biztosításiíra.dAncre márkit (16|7). ktivetókre.befolyásolhatÓ uralkodÓ volt. mind Ezt Bethlen. amikor ezeket a Habsburgok. hadjrírataiks kal felmérhetetlen szenvedést zridítottaka Magyar Kírályság lakosaira' Igaz. GyrírosErzsébetfordítása. Kemény kézze|leverte a fónemesek éssaját anyja lázadásait (1619-1620).. E kéttehetséges erós egyéniség volt az alapja k<iztiskormányzatuk stabilitásának ésrendkíviili csolata sikereinek Richelieu céljaitígy szokták osszefoglaln| . Ennek ellenéreazonban XIII' Lajos megértette elfoaki gadtaa bíborospolitikai torekvéseit. aki a birtoka nevétvette fel. vagyis a kegyek és alapította.pénzt. vagyis 1624és1642k z tt kéterós egyéniséghatríroztameg:az egytk a király volt. I975.gyáltalán nem veszélyeztették).amellyel a hatalmasabb az fóurak támogatÓkra.míg Erdélybenbékehonolt. Richelieu ígymegkaptaaze|sÍő nélkiili hííségét. Medici Mária kegyencét. ezértsokkal ttibben támogatták.Ezazonban nem volt minden: merkantilistaintézkedéés sekkeltámogattaaz országgazdaságifejlódését' rengetegpénztk<iltott támogatására is. ha egy szám is "Nulla van elötte. r 627 -29). Mint a király és tudott biztosítani embere. lett Így Richelieu.tekintélyiik megerósítéseés Erdély tertiLletének n<ivelése.befolyást tekintélyt és s híveinekmás f<íuraknál.. párthívekre tettek szert. s ez sszegként csak akkor jelent valamit. s vettebe tanácsába l624-ben.. Lajosnak (1601-1643)már az elsó fellépése rendkívtiLli is határozottságről tanriskodik ugy szereztemeg a tényleges hatalmat. a magyar polgári ésparaszti kereskedók elszegényedéséhez a magyar és ajkri népesség arrányánakcstikkenéséhez vezettek. Rákőczi Gy<irgyel is érte:hétmagyarországi megyét vehettek birtokba. bírását miniszteri címet. s egyetlen pillanatig sem feledhette. 31. pedig teljesenalárendeltemagát dinamikus kapés királya szolgálatának. feltétel haláláig meg is órizhetett. minden alattvalőt rá kell és a teljesítésére. ellenfeleit.Tijnkrekell tenni a hugenottapártot. Hatalmát a kliensrendszer m kodésére jutalmak osztogatásánakaÍÍa tísigyakorlatára. mint amit ugyanolyan nagyra értékelt. mint politikai informrílták ót a kirrílyság viszont teljesenazonosítottaa király ésa király. megkell alázni a b szkef urakat.(Philippe Erlanger: Richelieu. kihasznált ésmegtévesztett.hogy az uralkodÓ kégyének elvesztésével mindenételveszítheti. hogy barátaival megiilette anyja. segítették ktiLlonb<iz<í tartományaiből. o..Ö volt a l ng a király csaka lámpős. Lajosgyengek|rályvolt' aki he|yett Riche|ieu bíboroskormányzott Dumas A három tgstór címíiregényének a belóle készii|t és filmeknek koszonhettíenszélesk<irtikbenelterjedt az a meggy zódés. mind I.x|ll. ésintrikusi képességeit. Armand Jean du Plessist (L585-I642). a másik minisztere. király néhatrilságosanis megterhelónek érezte hogy elveszíti a fiilényet. Valőszínu|egaz eltíbbivolt az erósebb: Richelieu mindvégiga kipálytől ftiggÖtt. Egyik ószinte pillanatában ki is jelentette. Kapcsolatuk nem volt mentes minden amit Richelieu a feszti|tségtól..sokkal ttibb ríllást. akit egy <irdogien gonosz bíborosa befolyása alá vont. t625 -26. Eurőpa KtinyvkiadÓ' 533. s három háborrit vívott a francia protestánsok ellen (r 620-22.

vagyis intendánst kiildenek. a ktizbiztonságot. ha el akarta keriilni a császáriak ésa spavolt sokkal hatékonyabban nyolok gyózelmét. amelyet a király rendelkezésére állő maroknyi hivatalnokkal mégnem lehetettvolna megvalősítani. o. a a király azonban egyáltalán nem volt olyan gyenge személyiség. kedtek.ság érdekeivel: mint az á||am els<í minisztere.gy ríi. Ez utÓbbi mellett nemcsak Spanyolország támogatÓi.szétverése.a. Lajosnak választania Az Richelieu ésMarillac politikája kozott.jÓ franciák'pártja azonbannagyhatalmiszempontokbÓl indult ki: az államnak elsódleges feladata az országkoré spanyol tartományokből kovácsolt. Lajost Richelieu elbocsátására. hogy valamennyi adÓkeriiletbe királyi megbízottat._ jelentetteki a bíboros. A reform ésa takarékosság helyett a katonai terjeszkedést.kiráIydontott: Richelieu A nagyhatalmi politikáját.(|ean-Chistian k Petitfils:Louis XIIL Paris. aki a kozponti hatalom képviselójeként ellenórizte az igazságigyet. vagyis a kiraly k]iensei lesznek' Ugy is mondhatnánk.) Marillac pecsétor tortéírészek a szemében Richelieu torekvéseivel a szemben állÓ politikai alternatívákmegtestesit jévé vált. k<izvetlentil be ke|lavatkozni a harmincs is háborríba. Medici Mária hisztérikusjelenetet rogtonzott. s biztosította ót bizalmárÓl. s rikácsolásával kis híján rávette XIII. 2008. amely az t620-as években 30 000 ftíalatt maradt.Tudja meg a nyilvánosstigésaz utőkon hogy a nagyon is drága éshön szeretettrokonunk. a dicsóségetválasztotta. a francia s király eurÓp aivezetö szerepének biztosítása.rászedetteknapján' az egykori kegyencével szembefordulő anyakirályné. a királyi hadsereg pedig. kell tenn nk minden nyugalomra. is La Rochelleostromát.rc 200 000-re.I632-ti5lr adobevételek évalatt meg.hogy megta|áLtaaz ideális segítótársat.a király belátta. Ehhez protestáns szovetségesekrelesz sztikség.Perrin. A bíborosa harmincévesháborríbanelószor a Habsburgok ellen harcolő svédeket támogatta. s legffiképpen pénztigyeket. nagyszabásríparasztfelkelések rob- . ha kell.. amelyet az utőkor abszolrítmonarchiának keresztelt el. klienshá| zatát a kirrílyi politika szolgálatába állította. határozottan magiíhoz hívatta a bíborost. hogy a francia kirríly legyen EurÓpa dont<íbírája. Ünnepélyes nyilatkozatában a kovetkez<íket tette ki5zzé: . bizto a Richelieu és hívei. családtagjaival és a fóurakkal.Most vált általánossá.félre yonatkoző tervet!'. november 11-én. k lÖnleges ssőgának. 1635-ben azonban Franciaországnak kozvetleniil is be kellett avatkoznia. Amikor Richelieu a király távollétében folytatta a protestánsváros. Richelieu b{b s tanácsainak.amíg a|ázadó város 1628 oktőberében meg nem adta magát. 1630.I643-ra 250 000-re emelkedett. a ktiltigyekben pedig Óvatosságra ésbékepolitikára t<irekedett' 1630-asévbenkellett XIII. a pár az háromszorozódtak.yakbuzgők'és Medici Mária anyakirálynéhíveiálltak. mert a beltigyekben reformokra. hanem olyan realista politikusok is.XIII' Lajos pedigazért halmozta el egyre nagyobb jovedelmet biztosítÓ címekkelminiszterét. apápára hallgatÓ .I642-re viszont Toulon kikotcíjében már tobb mint nyolcvan hajőt tudtak cisszevonni' Az országeróforrásai kíméletlen kiaknázásának természetesen megvolt a maga ára' ÉvekigelhrizÓdÓ. I634-re 100 000-re. Annak érdekében. azanya|<lráűynépedigházi(5rizetbe.hogy La Rochelle lakői végre kir ly a Iába elévetették magukat éskegyelméért nyi)r gtek!. hogy a kliensrendszer a fejlettebb államapparátus pőtléka volt: azt a szélesebb korií társadalmi egytittmtíkodést biztosította. I640.Habsbu r g. Marillac bortonben halt meg. megerósítettkormányzatot.Ezértkénytelen kiaknázni az országet(iforrásait.. Szembeszállt udvarával.a híres . akik figyelembe vettéka népnyomorát ésa belstífelkelésekveszélyét.éb égének oro oko ers ésdolgosszolgálatának kiiszijnhetó. 450.. jabb és srílyosabb adÓkat. hogy az á||amnaknyugalomra és reformokra van sz ksége belscí _ ezt p edig csak Spanyolország szovetségeseként síthatj magának.s addigjárta vértben széIben s lobogő voros palástjában az ostrommtiveket.mert biztos lehetett benne.Az udvar már meg volt gy<ízódve politikai változásről. hogy Richelieu sokasodő kliensei tulajdonképpen az állam. Franciaországnak korábban nem is volt hadiflottája. Ugy véle.takarékosságra reformra és .. helyi onkormányzat érintetlentil a hagyása helyett pedig azt az onkényesengyakorolt. mások a Bastille-ba t<iretlen keriiltek.A társadalomnak pedig el kell viselnie a francia nagyéves hatalmi státusz biztosításához nélki'ilozhetetlen.. ahogy ezt az utőkor állította.

mert az jkorban a a királyság hagyományos feladatait(igazságszolgáltatás. a szegényebb ttirparasztfelkelések romlani kezdett. korában felborult a hagyományos eurőpai A XVI. amikor a francia csapatokminden fronton elcíretorhettek.(Ezze|Persze nem magyarázhatjuk meg. ne kerii{tvolna vérpadra. Új terhek nehezedtek az uralkodőkra .anépeviszont ószintén megsiratta ót. mellhártyagyulladásban.lj képviselte. századifelfedezések ly.az országmegvédelmezése kiilsó ellenségtól. E'zzeI is azt bizonyította. Richelieu-nek pedig tíz év a|att nyolc fóriri osszeesktivést kellett lelepleznie ésmegtorolnia. katona éshivatalnok állt a rendelkezésiikre.miért harcoltak a XVII. ami rij okokat ésiirtigyeket tek 97 . hanem nemesi osztályérdekeket már nem volt képesa hagyományos. t<irténészek r1jtípustiállam. s azt állították. a dinasztia uralmának kiterjesztése)már nem lehetett a hagyományos mődon ellátni. 32. századtorténészei a abszolritmonarchiának neveztékel' A torténészek hamarosan eI is triloztríkaz uralkodők hatalmát. hogy miért gyengiilt meg a monarchia a polgárosodő AngliápolgárosulÓ oroszországban és ban. hogy kozosen alakították ki az állam politikáját.. Egyre t<ibbadÓjovedelem. rendi gy léseknélktili kormányzásra. hogy mindent megtehettek. s a király szabadakaratábÓl támogattaa bíborost. kiszorítani rivrílisaikat.bantak ki.fokozatosan visszaszorítottákaz arisztokrácia politikai hatalmát. sem bíborosanem érte meg.1642 decemberében. ha egyszerazl. végsó győze|metazonban A sem a király. században tobb országban is képessé váltak a hagyományos képviseletiszervek. mÓdon folytatődjék. s hogy miért éppena legkevésbé Poroszországban vált leginkább. A marxista torténészek megalkották azt a modellt. Ezt a jelenséget XIX. XIII..) államforma az ó érdekeiket sem lehet kizárÓlag egy-egytársaCsakhogy egyetlen államgépezetet nyilvánítani' Az állam mindig rendelérdekeiképviselójévé dalmi réteg ónállÓ kezik a társadalmi rétegektólvalÓ bizonyos fokri fiiggetlenséggel. Egy XX. Lajos pedig semmit sem változtatott politikájánazéletéból hátralévóot hÓnap során. századi marxista torténész. s nem volt olyan el<íkelcí f<inemes. A francia társadalom orvendezett a bíboroshalálán. s tobb helyen is éhséglázadások. kereste oreg miniszteréthalálos ágyán. századto|EurÓpa országainak tobbségében fokozatosan erósodott az uralkodők hatalma. ésa XVII. polgári.. hogy a kizsákmányolás állami adÓk révén.abszolrittii az uralkodÓk hatalma!) Friedrich Engels kifejezetten polgári osztályérdeketkifejezó államnak tekintette az abszolrit monarchiát. az abszolrit monarchia azértjottlétre. XIII.kirrílyi tisztviselóket ktrldhettek a tartomiínyokba.Az abszoltitmona rchiákura|kodÓinak hatalma volt kor|átIan A xVI. ki. a polgári fejl<ídéshez hogy miért nem ebbe az irányba haladt a legfejlettebbpolgári állam. A fordulat 1640-tól volt érezhet<í a hábor menetében.az államvallás védelme. Ráadásul megindult a reformáciÓ. Perry Anderson elméleteszerint azonban az abszolrit monarchia nem képviselt. A hőhérok szorgosantevékenykedtek.amit csak kívántak. belsó rend a fenntartása. osszeaki ha esktivéstszótt az államot képviselóbíborosellen. századífrancia fónemesek tuzze|vassalRichelieu ésMazarin abszolrit monarchiája ellen. er<íegyens egyes uralkodÓk a spanyol hegemőnia ellen fogtak fegyvolna kereskedelmi írtvonalakről szerették mások a jtlvedelmez<í vert. A rijabb nemzedékeszerint az érdekekkeléstorekvésekkel. rokonai ésház. k zvetlen hogy mivel a nemesség a hatalma egy részét monarezért mÓdon kizsákmányolni a parasztságot. az árak gyorsan emelkedtek. Lajos király nemcsakfel.Elóbb Richelieu halt meg. a holland. az abszolrit monarchia kialakulását ezért s kt'totték. (Azt persze nem lehet megmagyarázni ezze| az elmélettel. ktil<intisebb társadalmi kontroll nélktil. hanem mégaz ercílevest saját is keziílegtálalta fel neki. Az EurÓpáb a árado nemesfémárforradalmat helyzete rétegek idézettelo.Anderson rigy vélte.mégpediga megsokasodott hábor k kovetkeztében. mely szerint a királyság a polgárság vagyonára támaszkodva szállt szembe a nemességgel. ktizvetett chiára ruházta.

Az rijkorban viszont a királyok katonai.óssze. század második felébenmondták ki egyre határozottabban a hogy az. megtettékaz els<í lépéseket egységes az torvényekáltal irrínyított. Az államvallás elóírásaival senki sem szállhatott szembe. ugyanis nem volt. adoztatő-kormrínyoző tartományi-testiileti <inkormányzatintézmonarchia felszámolta a régi. mint Alexis de A t<irténészek Tocqueville) korábban rígy vélték. hogy hatalmuk korlátlan volt.je|zi5azonban senkit sem téveszthetmeg.a kisebb. hogy a kirrály azt tegye. abszol t monarchiák' tulajdonképpenkorlátozott tcirténészek.ikséglet kielégítésére hozott. amit csak akar. _ Korábban azigazságszolgáltatás volt a legfontosabbkirályi fe|adat az rijkor megváltozott ktiri'ilményeik<iztittazadóztatáséskormrínyzásvált azzá...Ahol a régebbit<irténészekkirrílyi akarat 99 .amelynek fenntartására tobb királynak esktit kellett tennie' Korlátoztárk az uralkodÓkat a régi a intézmények. hanem a azok mellett tevékenykedtek..alkotmiínynak' nevezett régi ttirvények ésszokások. hogy az j monarchiríkuralkodőinak jőval nagyobb hatalmuk volt. királyi birtokaik j<ivedelmeibtíl éltek.Denis Richet francia ttirténész ígyfogalm aztameg:. Pétercár). amit megtehettek volna.. Helyzettiket legjobban azza|a paradoxonnal lehet jelle98 mezni..valamint tartományok halmazáből állő társadalom ktiltinállÓ csoportjainak vitáiban valÓ bíráskodást tartották.kirrílyhozilló maganyek'is. nkényesen személyes szabadságátől vagy tulajdonátÓl. de egyre ttibb pénzrevolt sziikségtik.akik be is gyujthetik az adőt. s ttibb eróforrás ríllott a rendelkezésti. hogy adÓkat vethessenekki rájuk.hogy felkésziiljona háborrikra _ amelyek a lófegyverek feltalálása őta egyre ktiltségesebbé váltak. Az ..ésszerií. hatta felelósségreaz uralkodőkat. egyiklegfontosabb és feladatuknak a testtiletek.. integrált társadalmak kiépítése felé. kénytelenvolt felvenni az adott ország államvallását (mint IV.hogy senki sem foszthatő meg tartás szabályait értették. és j hivatalnokokat állítottaka régiekmellé. Csak arra utal. Henrik francia király)' s aki nem tartotta tiszteletben az ríllamvallásképviselóit. ktizépkori királyságok uralkodőinak. századikormányfókhoz képestazonban a XVII-XVIII' századkirályai igen csekélyhatalommal rendelkeztek. például azt.természetes nagylelkiíés lovagias.Ma már gy látjuk' hogy ha a jelentósebb hatalommal rendelrendi gpíléstnem is hívták . Egy uralkodő sem teÍvezte tudatosan. Aki meg akart szerezni egy trÓnt.Ehhez'viszont pénz kellett.Az tij' királyi ésk<izpontihivatalnokok nem a régi hivatalnokok helyett. (koztiik olyan nagy gondolkodők is. tcirvéKorlátoző tényezónek számítottak az gynevezett.de nem akarhattak mindent. kezo.kre. Korábban a királyok csak ritkán foglalkoztak alatwalőik mindennapi életével.társadalmi hagyomrínyokésaz eroforrások korlátozottsága ezt nem tettelehetóvé.Az abszoezt Iutizmus az adőztatás gyermeke.. tartományi éshelyi onkormányzat testiiletei.abszol t'' jelzó csak annyit jelent.abszoltit. Korlátoztríkaz uralkodőkat az . KorlátozÓ volt tényez<í a társadalmi kiváltságok rendszere. A Xx. t<irvényeket szabtak számukra. Ezena jozan. hogy foldi hatalom nem von. ményeit. hogy ezek nélktilkormányozhattak vo|na.. országosjelent<íségií és városi vagy tartományi jellegrígníléseket tanácsokata kirrílyokinkább mint meger<isítették. Mindezen folyamatok k<ivetkeztében valamennyi uralkodÓ rákényszertilt. A XX. monarchiák voltak. s az uralkodők egyre jobban beavatkoztak alattvalőik mindennapi életébe. riivid táni intézkedések nyomán fokozatosanátalaku]ta monarchia jellege. hogy megtehettekvolna mindent. de nem azt jelenti. Annyi hivatalnokuk ríjjáélesztették. adhoc jellegtí.Ezze|pedighozzá. s a minden elózetes terv nélktil. Az . egyre t<ibbjtivedelmet kellett elvonniuk alattvalőiktÓl. Ahol pedig mindvolt a trímogatására ott ezek a korlátok nem érvényesiiltek. amit akartak .alapt<irvényeknek' vagy.a napi pénzszi. láttak a testtiletekéstartományok kcizti válaszfalak lebontásához.melyeknek sztirksége a kozponti hatalomnak. a társadalmak eróforrásainak korlátozottsága ésa kommunilqíciÓ lassriságaakadályozta meg. felszámolták. védelmezö vagy hÓdítő tevékenységekertilt elótérbe. mind az egyestársadalmakon beltili feglruereskonfliktusokra.hogy az uj. Bizonyos normák jogi elóírások. el hogy tartős reformokat vezet be. az saját hatalmát veszélyeztette(mint III. mint a korábbi..biztosítottmind az államokktiztitti.

Écrituresainte) szerzoje e szavakkal utalt XIV.Egyetlen jelentette sem említi. röl.) Pierre-Édoet chieentrerenaissance révolution' akinek 1818a uard Lémonteyfogalmaztamegelósz<ir híresszállÓigét.Az állam énvagyok!. Csak két éve sikeriilt lezárni azt a Fronde néven emlegetett felkeléssorozatot.A párizsi legfelsóbb bírÓság talán tijra akarja kezdeni a lázongásokat? XIV. des A Szentír s saját szava szerinti politika (Politique tirée propresparoles de l..) IoélCornette francia torténész Paris.(I]État. XIV Lajos ki is mondta ezeketegy napon:Az áIhm énvagyoki. s amelyeketvégre engedélyezzen..de tiikéletesen jőval a kirrílyhalála utiínszi'ilethetett meg.s Franciaország lakossága kétmilliÓval cscikkent.2000. 1oCI r01 . ták meggyózni a világot arről.ilésezésével. Lajos fiának nevelóje ésMeaux piispoke híres írásmiívének egyik mondata eltorzításábÓ| származhat..Az állam énvagyok!.Seuil. mielótt a bírák elé lépett..Az egész (Tout népakarata az ijvében áIIam öbenne vAn. 33.. de azérta formákat tiszteletbentartotta:kancellárjával.hogy azonnal megjelenik a bírák e| tt. d<ibbentbírárkat. szerint viszont (La monarSociety.XIV. hogy XIV..État en lrri. (Essai sur létablissement monarchiquede Louis XlV) ban kiadott k<itete 327.xlv. ígyvágottvissza: . o|dalán a k<ivetkezóketolvashatjuk:. ilyesmit és megtiltom ijnnek. Az l679-ben írÓdott és 1709-ben kiadott híres vallási-politikai értekezés. l39. Lajos sohasem mondta ki a kudarcot vallottak.XIV. ez A legenda szerint 1655.Én azonosítottamagát az államma|' inkább onmagát tekintette az á||am nemzedékeiprőbálTorténészek fótisztviselójének. hercegeivelés s marsalljaival egytitt vonult be a bírőság épiiletébe.. hogy a párizsi legfelsóbb bírőság az ó távollétében az ó engedélye és nélkiil vizsgálgatja korábban elfogadott.. ésgárdistáinak kapitánya k<izolte a legfelsó bírÓság elnokével. király. akinek uralma mégtávolről sem szilárifult meg kelltíképA pen. ceremőniamesterével. mint az angol parlament. Talán |acquesA szállőige BénigneBossuet (1627_1704). vaglőostorra| a kezébenberontott a párizsi legfelsóbb bírőság tilésére. ségét.lo. London. 1965.sem ekkor.Uraim! Mindenki tudja.még a híres Sainte-Chapelle-ben is imádkozott. amelyeketátadtam. szerint ebból a mondatbÓl est l. a nyilvános propagandapedig a király mindenhatÓságáthangs lyozta. bizonysága szerint a kovetkezóket Ezeket vont milyen szerencsétlenségeket maga után a bírőság lésezése.The Reprint származhat a ktizismert idézet. hogy bármilyen gyiilésezést Ezután felkelt.április |3-án az if király vadászruhában. Lajos (1638_I7I5) valőban Vincennes-ben vadászott. mélységesen felháborodott. ésmagára hagyta a megegyik k sem indítvdnyozhat. az állam tjrijkreitt marad'. amikor meghallotta..)Vincent Cronin brit torténész (Louis XIV. sem késóbb.o.amely 1648-ban éppen a bírőságok engedély nélktili i.. moi!) Mi igaz mindcbst ebbcíl? Ezen a naPon a tizenhét évesXIV..FranciaországKoránja négy s szőtagban sszefoglalhatő. ott a mai torténészek a ktizponti ésa helyi hatalmak színfalakmtigotti alkudozását fedezik fel. Lajos visszavágtatottPárizsba.79.s az <í jelenlétében jegyzékbe felvettrendeleteinektorvényes. Az abszolritmonarchiának nevezettállamokban azonban ez az alku nem volt nyilvános' nem kdt dott olyan intézményekhez.' ValÓszíntÍleg az egyik legismertebb torténelmiszállőige.Yagyisnem ki halálos ágyán:.. híresmondatot . A híreskijelentés nem hangzott el .ellentmondást nem tiíró érvényesítését látták. Ezután helyet jegyz<ík<inyv tanrifoglalt a bírák kiiz<itt.. ebb<íl s az kin<ítt tiltakozÓ mozgalommal kezd<ídtitt. akarom megakadáIyozni'Hagyjákhát abba a tan cskozásta rendeletekkívánokhajtatni' Elstj elntjk r.Ezt neveztékkirályi tilésnek'Valőban nem <iltozottát. Lajoskije|entette:.ésa mindmáig megtekinthet<í jelentette|<t:. Lajos éppenaz e||enkeziijét korabeli feljegyzés de elmegyek. s amikor fenyeget zéseire bírÓság elnÖkeaz á||amérdekeire a hivatkozott..legelsó szolgájrínak. Lajosra: . az egész foglaltatik. citévenát hrizÓdő polgárháborrik éshadjríratok Az során egész tartományok mentek t nkÍe. o.

80. Ilyen volt az a francia kormányrendszer. majd az ifi király kozzétette.). |oél Cornette. századot.ktilcinos éselódei szokásaitől nagyon is eltéró mÓdon'' b{íntkirálysága legtekintélyesebb bírőságával. hogy felidézésével sokkal eróteljesebbnekésagresszívabbnak lehet felttintetni XIV. o. hogy ófelsége. Ugy vélekedtek. 1936.. mint barokk idószakát ugyanolyan kreatív.. Mazarin mindent me8tett a bírák kibékítésére. mint amilyen valÓjában volt? Az eredeti torténetugyanis nem értvéget azza|. folytatták lázonA s gásukat.abszol t monarchia'' névenemleget' A színfalakelótt ellentmondást nem tiíróen osztogatiaparancsait a mindenhatÓ király . hogy az ifiu király biiszkén távozott a párizsi legfelsóbb bírőság éptiletéból. de pedig a szerzi52l éves koráig XIV Lajos kortársa volt. hiszen a zene ésa tudomány teriiletén a XVII' század meg is eL zte a XVI.Az elIenreformáciÓésaz rijkoriinkvizíciÓlefékezte fej! dést a tudományos A protestáns. A mondat mégisbekertilt szinte valamennyi tanktinyvbe éstorténelmikézikonyvbe. Ma már azonban a korszaknak tartjuk.). Mi lehet az oka e kitalált mondat elképesztónépszeriiségének?rovid A ésfrappáns megfogalmazás? Yagy az a tény. rz uralkodÓ.IX. százade|ején(LouisXlV Paris. A király életének korrínakfrancia tÖrténészei és ktiztil mind a népszer bb mtívek szerzi5i(André Castelot. |ean-Christian Petitfils. 942. járult hozzá az o|<tatásAz ellenreformáciÓ rendkívtilnagy mértékben l661-ben mfu 97 jezsuita kollégium végzeftkiválÓ iigy fejlesztéséhez: voltak egyesj ezsuiták. vakat' A magyar klasszikus t<irténészek k őzulMarcza|i Henrik mégmegemlítettee szállÓigét (Nagy KépesVilágt rténet. majd liberális ésbaloldali torténéképetfestettekaz ellenreformáciÓrÓl ésaz inkvizíszek rendkívÍilstitét hogy a XVII' században kulturális térenvissza.elegendáka rágalmakhoz hasonlí(Le bizonyulnak a legtartősabbaknak. azonban április 2t-én ujra azok tiltakoztak a rendelet miatt.) régne.). 34. hogy nem haragszik bírőságára. A XIX.). század végén brit Lord Acton a ugyanrigy tagadta. 341. lajossal kapcsolatban. Másnap delegáciőt kiildtek Mazarin elsó miniszterhez.Nem csoda. ciÓről. mint hanyatlás. l904.. 1989. o. s a legfelsóbb bírÓság els<í Vagyis a konfliktus a régirend szokásai szerint zárult le: alkudozással. A lovaglőostort ouhogtatőkirrílylegendájaazonban sokkal jobban illik a Napkirály mito|őgiájához. a reneszánszét. Ez már sulyos engedetlenség volt. hogy ezta kijelentést hiába keresnénkVoltaireXIV Lajos sz zada (Le siécle Louis XIV)címií konyvében. mint egy viszonylag gyenge államapparátus alkudozásának kiábrándítő valÓsága.. Frangois Bluche francia tÖrtéésvesztegetésének nésztalálő megfogalmazása szerint .kilenc másikat számtízettek. Fayard. hogy a király valaha is kimondta volna a híres sza. 2006.a színfalakmogiitt pedig a kisebb ésnagyobb hatalmak kiegyeznek egymással.hogy Lajos király ilyesmit mondott vo|na (Lectures on Modern History. o.s nem kívrínja megfosztani tísikiváltságaitől.k tet. amelyet az utÓkor . René ésSuzanne Pillorget) tagadják.Az abszolutizmus kora. 61. Franklin-Révai.felvilágosult.Meridian Books. Lajos uralmát. Philippe Erlanger).s ezt az ellenreesésre formáciÓnak ésaz inkvizíciÓnak tulajdonították.. Egy bírÓt a Bastille-ba zárattak. kertilt sor a reneszánsz korszakához képest. és kiilcsiin<isengedményekkel vesztegetéssel. Végtilkétrendeletetmégiscsakvisszavont elnoke 100 000 aranyat kapott. Bp. bírák távolrÓl sem voltak megfelemlítve. mert a király jelenlétében jegyzékbe vett rendelet torvényességét lehetett nem vitatni.értékes Inkább hangs lyeltolÓdás kovetkezettbe. 1961. oktatőmunkát ltáliában. oktatás során Kopernikusz ésGalilei 102 103 . o. Frangois Bluche. akinek elpanaszolták.Hajnal Istvrín azonban miír ismerte a francia szakértók véleményét (Az jkor ttjrténete. Révai Testvérek. 223. New York. Bp.A legt<ibb ember mindőssze ezt a szállÓigét jegyzi meg XIV. mint a francia Ernest Lavisse aXX. mind a tudományos feldolgozások tisszeállítői(Pierre Goubert. o.Robert Laffont. Bármily hataloméhesek erk<iluralkodÓ rétegek a rendet nemesebbszándékokvezettéka leend<í Az csi ésfudományos fejlesztése. grand tanak:a leghihetetlenebbek Paris.

Tommaso Campanella (1568-t639) filozÓfus é|etét ról alkotott miatt vizsgáIatotkezdeméinkvizíciő mentettemeg. mai tiirA ténészek szerint a kulturális elnyomás jőval kevésbé szigorri éseredvolt ményes.. Szerk. a rÓmai volt a legkevésbé iildoztitt megvizsgáljuk a XVII. de vegyiik figyelembe.Ez természetesen kivégzések alatt keriilt szám.. században.hogy hríromésfélévszázad nagy malplaquet-i (Csak cisszehasonlítás az1709-es végett: sor a kivégzésekre. ésa három ujkori inkvizíciÓ kÓztil szigorir. A xV-Xx' átkereszteltmohamedánok ésa protestánscsoportok ellen a kényszerrel foghattakperbe. ezek kétharmadát los ítéletei A XVIII. erróI a problém ről azonban a k zépkori. felekezetilegtagoltNyugat-Eurőp ban teljesen masként gondolkodtak'A XvI_Xvil' sz zadban mind a katolikus.Az utolsÓ spanyol autodaféra1680-bankertilt sor. angol ésholland ellenfeleik csatában 15 vesztesége 0o0 Íó volt. bensóségesebb vallásosságterjedését és számtalan jÓtékony intézmény létesítését' ellenreformáciő az aj eszAz mék XVIII. elit htíségétkatoaz a licizmushoz. uralkodÓk megnyirb álták j o ghatÓságát. h zi és llami egységtiirekvéseknek.) századi spanyol inkvizíciÓ fóleg a megkereszteltzsidÓk.'ezek a k I nbségek intolerancia ltalánosan elfogadottideálján nem változaz tatnak. Ésmi a helyzet az o|y sokat emlegetettinkvizíciÓval? Molnár Antal találÓan fogalmaz:. majd a pápa jÓváhagyásával Párizsba engedték. mint korábban gondolták az itáliai kultrira eredetisége kreaés tivitása például szinte semmit sem cscikkent a XVII. csak sem annyit értel.Az intézmény egyértelmíien negatív megítélésének oka a toleranciáhozvalő viszony megváltozásaaz elm lt kétévszázadban. o.) A XVI-xIx. Az inkvizíciő intézményei ebben a szellemi k zegben. századi itáliai elterjedését tudta megakadályozni.amelyneklegfontosabb kijvetkezménye. a személyesebb. legalábbisérthet megnyilvánul siformái voltak az egyde (A kora jkor ttirténeÍe. amikor eretnekség volna egy a nápolyi világi hatÓságok ugyanis kivégezték nyezettellene: miatt. mind pedig a protestánsállamférfiak. századramindkét országban csokkent azinkizício tevékenyaz sége.kapcsolatban maradt a kor címrí dolgozhatottNapállam Galileo nagytudÓsaival.rendkív l b rokratikus intézmény volt. portugál ésrőmai) . mint más országok értelmisége. a korj ogi színv szamu boszornagyon csekély Az inkvizítorokaz eurőpai átlaghoz képest le. A szakért<ík lépett száma pedig nem haladta meg a 10 000 Íót.tanításaitis megemlíthették mint tudomiínyoshipotéziseket. a szerint l50-200 000 személyt fel.o.. hogy azitál'iai felvilágosodás képviselóijobban ragaszkod. Bár a mai eljár sjogi norm k 10d szerint az inkvizíciő ltal kijvetettproced ra nyilván nem állná meg a sabbnakszámított.ha nem is rokonszenves. kontroll nélkijli brutalitősrÓl.. Az ellenreformáciÓ tobbet ért az oktatással ésmeggyt5zéssel. akik kÖztil 50_75 000 szeméIy ellen indult Per. a hivatalnokokés bír k hogy a a korabeli bírős gi gyakorlathoz képest sokkal kevésbé bánhattak tjnkényesen a v dlottakkal' Sző sem lehetetta világi bírős gokra olyannyira jellemzö. Az inkvizíciÓ borttinében szabadon lázadásban valÓ részvétele híreskon1vén. A romai inkvizício elé2-300 000 vádlott kertilt. ésnem hittek az rd gjegybensem. a boszorkányok egymás elleni vallomősát nem kánypert folytattak fogadt k el. orbán pápa szavait adta 'r&s . PoÓr |ános. századiportugál inkvizíciÓ haláhajtottá.. 2009. Ha alaposabban árnyaltabbáválhat az inkvizíciÓ kegyetlenségékissé tudÓsainak eseteit. a kénye| mint szerrel:biztosítottaa népivallásosság erós<idését. aki az inkvizíciő elékeriilt. s mintegy hajtottak végre'Vagyis távolrÓl sem pusztult el 1100-1400 kivégzést mindenki. azonban kifejezettenkigrítézisként a ésa pápa áltáspontját P rbeszédek kétlegnagyobb nyolta az egyház világrendszerr l (1632) címiíkonyvében:VIII. 349.kvégre. tak a vallási ortodoxiához. papok vagy éppen politikai f gondolkodők a vallási élet egységében látták a politikai rendszeregészséges mukijdésének zálog t.360. Ma egyetlennormalis ember vagy politikai csoportszámára sem lehet kérdés az egyén vall sszabadsága.. B r a másként gondolkodők iildijzésének hevesjelentös idtjbeli és térbeli eltéréseket ségében tapasztalhatunlc.) Molnár Antalaztis hangstilyozza..osiris Kiadő..hogy mindhárom kora rijkori inkviziciő (spanyol. az kép. a franciák vesztesége10 o00 fó.Bp..egységesen keresztény vagy a kora jkori... ha mindtissze csillagászi hipoGalileit l ismerteti kutatásai eredményeit. s a megkozelítették kétezret.' a onal n messze legméltőnyo de helyét. (1564-1642)nem iildoztékvolna. század leghíresebb.(Ugyanott.

a ktitet egylk Simplicio vagyis,,egyiigytí'' nevií szereplójének szájába. Ezértkényszerítette tanai visszavonásáraaz inl<lirzíciÓ 633-ban. Ter<ít l mészetesen kell ítélntink,ha egy fudőst arra kóteleznek, hogy megel tagadjon valamit, amit igaznak tart. Érdemesazonban megemlíteni, hogy az ítéletet nem apápa,hanem az inkvizíciő nevében adták ki, vagyis nerrrtévedhetetlen dontésként. Egyes kortárs tudősok, mint Descartes, Gassendi ésMersenne ezt tlgy értelmezhették, hogy a heliocentrikus világkép elítélése hittétel. életfogytiglanibebortonzést|tázi őrinem Az zetrevá|toztatták, Galilei vendégeket fogadhatott, dolgozhatotttovább. és (1548-l600) pedig nem tudomrínyos Giordano BrunÓt tevékenységéért végezték hanem eretnek nézeteiért: ki, Krisztust mágusnak nevezte, a kereszténységet őegyiptomi vallás eltorzításának,tagadtaSz z Mríria az szi.izességét, a Szent|elket pedig a világlélekkel azonosította. Mindezt nem azértkell felidézni,hogy kisebbítsiik az eretnekségért perbe fogott tud sok érdemeit,s nem azért,hogymentegessiik az inkviziciót, hanem a t<irténe|mi igazság kedvéért. Ahogy Molnár Antal megfogalmazta:,,A z j abb kutatások alapjőn form tlődő inkvizíciőkép tehát nem idillibb lett, mint a,kor bbi, hanem igazs gosabb,amely ezt a _ sokat támadott intézményt megszabadítva évszázadok az során rárakő_ sokkal reáIisabbanhelyezi el a kora jkor dott ellenpropagand tőI felekezeti konfliktusainak ésigazságszolgiltat sának rendszerében.,, (|Jgyanott,372-373. o.)

35.MagyaroÍszágévszázadokon át gyarmatvolt
A XVI-XVIII. századi Magyarországot ugyanrigy nem nevezhetjiik a Habsburg Birodalom gyarmatának, ahogy a Nagy Lajos által kormányzott, xIV. századilengyelországot sem Magyarország gyarmatrínakvagy a XVII. századi Skőciát sem Anglia gyarmatának. Ezeknek az államoknak ktiztis uralkodÓjuk volt. Meglehet, az uralkodÓ nem tudott egyformríngondot viselni valamennyi államára, ettól azonban ezek

nem váltak gyarmattá.Gyarmatává vált-e Portugália l 580 és1640kozott Spanyolországnak,amikor a spanyol királyok viseltékaz országkoronáját? Gyarmatai voltak a németfejedelemségek Német.rőmai Császára ságnak?Vajon amai Belgium gyarmatavolt-e aXVIII. századbanMríria Teréziabirodalmának, s a X|X. század elejénNapőleon birodalmának? Nyilvánvalőan nem. A ,,gyarmati sor''-ra valő hivatkozás azérttéves, mert XIX-XX. századi fogalmakkal prÓbálja leírni egy korábbi eurÓpai rend államkozi kapcsolatait. világban mégnem alakultak ki a mai értelemben A XIx. századel<ítti tinállÓ, elktiloniilt vett, modern államok. A nagyobb politikai egységek jottek létre,ezértktil<inbózó t<irvényektartományok <isszeolvasztásával jogrendelkez<í kel, szokásokkal, intézményekkel, ésmértékrendszerrel tertiletek mozaikszerií halmazai voltak. Voltak ktiztiik grőfságok, herde cegségek, ÖnállÓ királyságok is. A határokat nem jeltiltékki pontosan, az ország pi.ispokének hogy egy király alattvalÓi a szomszédos megesett, tartoztak. Az ország egymástől távolabb lakÓ alattegyházmegyéjéhez dinasztikus véletlenekvagy egymás nyelvét, valői esetlegnem beszélték kompromisszummal lezárt hábor k kapcsoltak bizonyos tartományokat hol ehhez az áI|amhoz,hol a másikhoz. Mai szemmel nézvenyilvánvaa lÓan abszurdum, hogy Dél-Németalfold XVIII. századkozepénugyanazon uralkodÓ fennhatÓsága alatt állt, mint Erdély.A kortársakat viszont ez egyá|ta|ánn em zavarta. és Az egyén az állam kiizÖtt sziímtalanktizvetító testtilet m ktidtitt, az uralkodők pedig néhaazt is elismerték,hogy más politikai hatalmasságok (pápa, császár) is beleszÓlhatnak abba, hogyan kormányoznak' az Modern hazafiságnem létezett, országhozvalÓ kotodéscsak egy volt g, és a sziímtalankoztisséghez hatalmassághoz (falukozcissé egyházkozpiispok, kormányzÓ, városi tanács stb.)valÓ kotódéskdzott. ftildesrír, ség, felerósodott az or szágTartÓsabb válság, veszedelmesebbháborri esetén (mint példáulMagyarországonazoszmiín meghozvalő tartozás érzése szállás alatt), békeidóben azonban meggyengtilt, ésa királyhoz valÓ valamint a ktilfoldiek ragaszkodásra,a királyi hagyományok tiszteletére, iránti ellenszenwe korlátoződott. Az uralkodÓ volt a tágabb ,,hazi, |eg-

106

107

nagyobb tiszteletben állÓ képviselóje, s gyakran csak az ó személye ktitotte tlsszeegymássala távoli tartományokat.EzértaXIX. százade|ott nemzetállamok helyett csak dinasztikus ríllamokről beszélhetiink. A XVIII. században senki sem titk<izottmeg zlzon' hogy egy francia (V. Fiilop) uralkodott Madridban, egy lengyel (LeszczÉski SzaniszlÓ) Lotaringiában' egy szász (|I', majd III. Ágost) Varsőban, egy hannoveri (I. Gyiirgy) Londonban, egy lotaringiai (Ferenc)Firenzében, spanyol egy (Károly) Nápolyban s egy némethercegn<í Katalin) Szentpéterváron. (II. Abban sem volt semmi ki'il nos, hogy Magyarországot egy Habsburg kormányozza Bécsb<jl. Egy uralkodÓ t bb államot is kormányozhatott békésen, tisztelet. ha ben tartotta azok ósi tcirvényeit.Szerencsésesetben ezek az ríllamok osszeolvadhattak egységes nemzetté, mint Aragőnia ésKasztília Spanyolországgá' Az eltéró nyelv kultrira, vallás éshagyomrínyokazonban elktilontiléshezis vezethettek,mint Hollandia ésBelgium esetében. Egyes távolabbi tertileteketpedig azértvettek birtokba a kormányzatok, hogy ezze| kereskedelmi elónytiket, ftiszereket,nemesfémet vagy más, nyersanyagotbiztosítsanak anyaország számára.Ezeket a jogiértékes az lag alrírendelt,politikailag kiszolgáItatott tartományokat nevezhetjiik gyarmatoknak. Magyarország azonban nem gyarmata, hanem azegytk allama volt a Habsburg Birodalomnak. A magyar rendek ésa birodalmi kormányzat konfliktusai olykor felerós<idtek, sokkal ttibb év.telt a de el jegyében,mint a ktizdelmekkel. Magyaregymás mellett élés'' ,,békés országot a Habsburgok tobbnyire a saját torvényeiéshagyományai szerint kormányozták, egytittmiíkridve a magyar rendekkel, általában jő szándékrianéskészena kompromisszumokra. Ennek a kapcsolatnak megvoltak a maga hátrrínyosk<ivetkezményei is. Sok kérdést nem sikertilt tartősan szabályozni. ,,E szabályozás elmulasztása lehet vétette,hogy az idegenbenlakő uralkodő a ki)zÖs gyeket, (a k lpolitik n kív l a had-,pénz-,kereskedelem. v m gy) idegenhatőés s gok és idegentisztvíselökkiizremiikijdésével intézze... uralkodő nem. Az csak Magyarország kir lya volt, hanem egysor egyéb ország éstartomány is. Intézkedéseiben elsösorban országai sszességére tekinvolt fejedelme

tettel, azaz birodalmi politik t folytatott.,, (Katus Lászl.ő: A modern Magyarország sziiletése. Pécs,2009, PécsiTorténettudománÉrtKulturális Egyestilet.28.,43.o.) A magyar politikai elit pedig nem szerezhetett jártasságot a ktiltigyekben, s amikor II. RríkÓczi Ferenc, Kossuth Lajos problémákkal kertilt szembe,valamennyien vagy Károlyi Mihály efféle tapasztalatlannakéstigyetlennek bizonyultak' Ennek a kapcsolatnak azonban őriási elónyei is voltak' A Habsburg Birodalom pénziigyi éskatonai segítsége, valamint nemzetkozi kapcsolatrendszere nélki'il Magyarország képtelenlett volna elérni, hogy az oszmánok kivonuljanak tertiletéról.Hazánk ennek koszonhette, hogy nem jutott a balkáni országok sorsára, s megindulhatott a gazdasági, társadalmi éskulturális fejl<ídés rítján.Belsó onállőságát megórizhette, sztikségeseténsikeresen szembe is szállhatott az autokratikus bécsi ttirekvésekkel,s ugyanakkor egy szilárd nagyhatalom ,yédóernyóje' mind az oszmánok visszatérését, azt,hogy hazánk mind megakadrílyozta a hasonlő társadalmi utat járő Lengyelország sorsára jusson - vagyis felosszák.Ezt kiiliin<is azértérdemes en hanghogy erósebb szomszédjai srilyozni, mert I[. RákÓczi Ferenc éshívei számára ,,a kijvetendtiminta kizárőan Lengyelországb eredt.,'(Gebei Siíndor: A Rákőczikétséget ől szabadságharc.Bp. 2009, Kossuth Kiadő. 55. o.) Veszedelmesminta volt - talán nem is baj, hogy nem lehetettkovetni. Lehet vitatkozni azon, hogy a Habsburg-magyar egytittélésnek az elónyei vagy hátrányai voltak jelenttísebbek. Csak egyetnem lehet:leegynyilvánítani ezt a sokkal bonyolultabb szeriísítóengyarmati ftiggéssé kapcsolatrendszert.

108

r09

36.A Vasálarcos magasrang , fontosszemélyiség !ehetett
1687-ben a Cannes kozelébenfekvó Sainte-Marguerite.sziget ertídjerij kormányzÓt kapott a hatvanegy évesBénigne Dauvergne de Saint-Mars személyében. kornlken azonnal elterjedt, hogy a korA mányzo egy ismeretlen fogoly társaságábanérkezett, akinek egy acélbÓl késztiltmaszk takarta e| az arcát, s ha kimondta volna a nevét,a kormányzőnak agyon kellett volna l<ínie A fogoly tizenegy évettoltott az ót. eród bortonében' l698 szeptemberében Saint-Mars-tkinevezték pária zsi Bastille kormányzcrjává' Ismeretlen foglya ide is ktivette <ít, fekete, bársony álarcot viselveérkezett meg Párizsba. Ezt az iílarcot perszecsak akkor kellettvise|nie,amikor az eródben misére indult, vagy valaki bement a szobájába. tt év m |va, |703. november I9-én egy betegség végzettvele. Minden berendezésitárgyát elégették, evóeszkcizeit beolvasztották,majd a latrinába dobták, cellájábanrijrafestettékfalakat,s a méga padlÓt is rijra rakatták.Holttestét Saint-Paulplébánia a temetójében helyezték s a korabeli nyilvántartásba el, Marchioly néven kertilt be. Az elsrífeltételezések szerint Vermandois grÓfa volt, XIV. Lajos és Louise de La Valliére t rvénytelensztiletésií E grőffal valőjában fia. betegség végzetttizenhat éveskorában, de most azt híresztelték, hogy félrekellett állítani ót a torvényesutőd elól. Egy amszterdami.r<ipirat sokkal izgalmasabb pletykát terjesztett: Vasálarcos egy Rochefort vagy a Riviérenevti if nemes volt, Ausztriai Anna királyné egykori szeretóje. Mivel XIII. Lajos nem tudott gyereket nemzeni feleségével, Richelieu bíboros szerzett az asszonynak egy alkalmi szeretót, majd elttintette. Mindebbtíl egy szo sem igaz: XIII. Lajos nem szerettea feleségét, sok és mindennel megvádolta, abban azonban sohasem kételkedett,hogy mindkét fia ttíleszármazik. A legenda terjedni kezdett, s egyre jobban kiszínezték. XIV. Lajos sőgornój e, Bajorországi ErzsébetSarolta 17 11-ben azt irta egy|evelében, hogy mindig kétmuskétásvigyázott a fogolyra, nehogy letegye vasből készi.ilt á|arcát,scít, étkeznieésaludnia is ebben kellett. A hercegnó gy

tudta,hogy a fogoly egy angol lord volt, aki belekeveredett merényletegy kísérletbe Vilmos angol király ellen' 1698-banvalőban letartÓztattak III. Calais-ban egy Hunt nevií, k<izrend angol i.igynokot, de ót SainteMarguerite eródjében órizték |7o7-ig. A sért<ídott Barbezieux márki, akinek nem sikertilt bejutnia a Napkirály fótanácsába, elkezdte terjeszteni azt az abszurd legendát,hogy a Vasálarcosnem más, mint XIV. Lajos bátyja, Ausztriai Anna ésaz ango| Buckingham herceg fia. A márki t701-ben meghalt ugyan, de a szeretóje,Saint-Quentin kisasszony gondoskodott rÓla, hogy a pletyka tovább terjedjen. A legendagyártásba hamarosan bekapcsolÓdtak a hivatásos írők is. Voltaire 1717 májusátÓl 1718áprilisáig volt a Bastille foglya,s itt hallott elószor a VasálarcosrÓl. 175t-ben megjelentSiécle Louis XIV (XIY. de Lajos százada) cím k<inyvében tovább cifrázta a ttirténeteL,,A legnagyobb titokban szőllítottakel Provencetengerpartj ára, Sainte-Marguerite termetii és nemesk kej'íi egy tlagosnálmagasabb,ifi , igenszép szigetére acélrugőkvoltak,lehefoglyot' Az titon álarcot viselt, melynek állvédójén tővétéve, hogy álarcban étkezhessen, Parancsba adt lc"hogy megkell ijlni, hafelfedi magat...Louvois m rki (XIY. Lajos nagy hatalmu minisztere állva, tiszteletteljes - H. P.) megl togatta t e szigetenelszállításael tt, és vele. átvittéka Bastille-ba,ahol figyelemmelbeszélgetett Ezt az ismeretlent v olyanj őI b ntak vele,ahogy csak lehetett. Semmit sem utasítottak issza, ., szerette, amit kért.Fóleg a rendkív li finomsagu fehérnemtitésa csipkét Gitáron játszott, A legnagyobb luxust biztosÍtottákszámára, ésa kormányző csak ritkán lt le elötte.., Sainte-Marguerite szigetén egyszera egy késsel valamit egy ez stt nyérra,s kihajítottaaz ablakon fogolyfelírt . s egycsőnakfelé, , A halász, akiée csőnak volt,felszedtea tányért, átadta a kormányzőnak!, Yo|tvire szerint a kormányzÓ megbizonyosodott rőla, halász senkinek sem mutatta meg a tányért,s e szabogy az analfabéta hogy nem vakkal engedte ítjára:,,Menjen csak, maga nagyon szerencsés, (Siécle Louis XIV Paris, 1929,Hachette.453_454. o.) tud olvasni,.,,, de Ebból a beszámolőbÓl szinte egyetlenszÓ sem igaz. A nagy írÓ csak élete végefelé,l77l-ben merte kÖzzétennia rejtélyállítÓlagos megoldását: szerinte a Vasálarcos XIV. Lajos báty1alehetett. Í11

110

meg a Tartufremiatt felháborodÓ álszentek bosszrí.. a Ésmit mondanak minderr<íl komolyabb torténészek? }ean-ChrisLajos korának egyik legtekintélyesebbszakértóje tian Petitfils. Lajos királynak ki lehetett XV' a híresVasálarcos? A király oszintén aztfe|elte neki. amint . s így állították félre?Felvetették felkelése kivégezni 1685-os volt. Bastille kormányzőja nyilván azértadtameg a A Marchioly nevet a Vasálarcos temetésénél.o. 113 . Masque de Paris. mert a valődi neve egészen máskénthangzott' Ráadásul egy I694-b(5|származőlevélarra utal. Csakhogy miértadták volna meg ennyire megkozelítóponto$bággal a nevéta temetésnél. évmrilvamár azthitesztelték. ahol a helyi szokások szerint a r s nevtiketkisséeltorzították. hercegevolt. A temetésnél használt Marchioly névis <írá emlékeztet.Paris. a 112 Az 1789-benkirobbant francia forradalomnak a Bastille elfoglalása volt az egyik leghíresebbepiződja.Vagyis mindkét francia kirrílytévedett. századbana romantika regénlrÓi tovább ciÍráztákat<irténetet. (Le 2003-ban adott ki egy iisszefoglalő m vet a problémráro|.zabadítőit. Ugyanígyválaszolt XVI. kozttik magam is A Bastille bevétele konyvemben (Bp. egyszer évtizedeken prőbálták eltitkolni a kiléha át tét? Ebben a korban a legjelentéktelenebb foglyok nevét eltitkolták akit iS a király parancsára tartÓztattak le. a t<irténészek oI r endeztekaz ismeretlen fogoly probl émájár (tgz +-ben és199 1renciát szerintlegben PinerolÓban. Károlyt az1tálriaiCasaleeródjénekátenIV. Matthiolit pedig a kétbecsapottfejedelem megnyugtatásáraortik<is fogságravetették. jÓ gedésére természetesen pénzért' Még a titkos szerzódéstis átvette Versailles-ban. 1987-benpedig Cannes-ban)'A szakértok kiadvany foglalkozott napjainkig a Vasálarcossal.) címtí Ki volt ez a Matthioli? Egy itáliai kalandor. az 1702-ben ongyilkosságot elk<ivetó Dupressoir-Louvard-t például Pierre Massuque néven.s az iizletból nem lett semmi. Casalét csakhárom évmrilva szállták meg a franciák. . Méga szenátusbanis lenne nehéz nem á találni olyanokat. Vagy talán Monmouth szolgavolt azapja.A XX. fekete játől.A XVIII. Nyolc nappal az eröd bevételeután megtalálták hogy az egyik btirt<incellában már azt híreszte|tékPárizsban. Igen sok torténész fogadta el állításukat. hogy Matthioli ebben az évbenmeghalt Sainte-Marguerite szigetén. s iitvenkét alább ezer Egyesek szerint Moliére volt.. Lajos is felesége. Vasálarcos nem lehetettMatthioli.Bonaparte'lett belóle' NapÓleon mindcsak annyit jegyzett meg Szent Ilona szigetén... l7D4-benmeghalt Vinache neviífoglyot pedig az ÉtienneDurand néven. Ercole Antonio Maria Matthioli. Mária Antőnia Íaggatózására. akit négyévmrilva átszállítottaka Bastille-ba. l Vasálarcos csontvázát. század rtipiratírői és jságírői egyre jobban felszítottáka nagyktizonség érdekltídésétismeretlenfogoly iránt. Lajos felesége kellett eltakarni azarcát. mások szerint XIV.. hogy szerinte egy itáliai fejedelem minisztere lehetett. 1985. s egy afrikai. annak az iigyei csak a királyra tartoztak' A Bastille elhalálozott foglyai kozi..1694. vagy a spanyol király eltiintetett fia. Mégaz uralkodők az sem hagyhatták figyelmen kíviil a legendríkat. szerelmeslett Bonpart nev bortonórének lányába. után. Perrin') A dokumentumok alapos fer. s a Sainte-Marguerite-szigetétmeglátogatÓ angol turisták oly sok szilánkot levagdaltak a Vasálarcos cellájának ajtajábÓl' hogy a deszkákat t bbszor is ki kellett cserélni. hogy ilyesmitelhitetnia sokas ggal'. a drámaírő. században huszonkétfilm idéztefel pedig három nemzetkozi konfea Vasálarcos legendáját.XIV. Lajos király valődi apja vagy esetleg Retz bíboros titkára. nyakán megl ncolva v rta hogy a Vasálarcos SaintePár . II' Károly angol király tcirvénytelen akit nem akartak még.l bán. A xlx.kezén.il mindenkit álnéventemettek el.. Marguerite szigetén gyermekeiket Korzikán neveltékfel.) Itne. Elóbb Pinerolőban raboskodott.ezért fia. akit verzió sziiletett kilétér<íl.s letartÓztatták. . majd elárulta a spanyoléssavoyaiuralkodőknak a francia király terveit. Entre histoire et légende.tólpedig Sainte-Marguerite szigetén' Tehát akár ó is lehetett volna az álarcos fogoly.hogy az emberek erról s nagyon hiszékenyek. esetlegBeaufort herhogy n<í cege.(Napoléon Sainte.akik azonnal tiltakozni kezdtek...1981. 13.akik ezt igazolnák''.Kossuth Kiadő. olyannyira imádj k a k l nlegesdolgokat. aki 1678-banvállalta. A szerz{tdést visszake|lettszerezni: Matthiolit Torinő kozelében a franciatigyntiktikcsapdábacsalták. hogy rábeszé|i Mantova hercegét. XIV.275. o. a király ígymentett sztilte ót. Pompadour márkinó egyszer nekiszegeztea kérdést szeretójének..Hélehetne Robert Laffont.

Nicolas Fouquet. Még a is le$ekintélyesebbértelmiségiek hajlamosak voltak elutasítania tényekct. l698-ban a párizsi Bastille-ba.Lauzunt a k<ivetkezó évbenszabadon bocsátották.oktÓber. hogy áttéra katotett likus hitre.. amelyek nem rá tartoztak.akit XIV. aki TíruszbÓl érkezett. Az igazság néhakiábrándítÓ . aki 189o-benelsókéntvetettefel. hogy egy jelentéktelen inast rizget a királyság legktilonbtizóbb b<irt<jneiben.. }acquesde Molay. 115 .):. éskifecsegett valamit.s azthangoztatta. 1687-benSainte-Marguerite szigetére.A szabad kómíivesség rendkíviil eredet titkos ósi ' szervezet A legendák szerint a szabadk<ímiíves hagyományok az TtestamentumkorábÓI származnak.1999. s De miértadatottrá álarcot? Petitfils meggy(5z(Snek találta )ohn Noone brit t<irténész elméletétSaint-Mars kissémegalázőnak érezhette.Pinerolo várb<irtonének kormányzojamegengedte. a cgészen mai szabadkóm vesekig.hogy Danger inasként Fouquet szolgálatábaálljon.Az ó utolsÓ nagymestertik pedig. ha felfedi arcát. raboskodott az Itt egykor nagy hatalm pénztigyiftlintendánsis. De ha bizonyítékainem meggyözóek.korlátlan ideig fogságbantarthatta cíket. (Petitfi|s. Vagyis nem lehetettnemesi sziiletésíí.. átadta titkait Beaujeu grőfJának.92. misztikus legend jakijzijtt! A remekdramaturgiai érzékkel Alegendát váIasztotta_ az tendelkez. o.o. Ezután pedig nagymesterról nagymesterreszállt a titkos tanítás. KeresztényuralkodÓ ebben a században bírÓsági ítélet nélki.de ha azá|Iamérdekei megkívánták.ilnem ci|etettmeg egyszertíalattvalőkat .) Vagyis Saint-Mars maga is szívesen lcgendát.s minden rílarcnélkti|egy tiszt éshárom katona Pinerolo várb<irtonébe kísérte. Saint-Mars. hogy |ules Lairnek lehetettigaza. Károly angol király jőkora <isszeg fejében ígéretet XIV' Lajosnak arra. akit 1669-ben tartoztattak le.ésjőkat nevetettmagában az emberek hiszékenységén..Az egész Le Cromwellfia!. hogy a Vasálarcos valÓdi neve Eustache Danger volt' Alacsony sorből származő szolga lehetett. hogy a foglyom Beaufort uraság. Ekkoriban készítették a eló diplomaták a doveri titkos szerzódést. legnagyobbijrijmére!.nem kellene ennekaz embernekaz áIarc t.Ami az alarcostilleti. Lajos 166 1-ben tartőztatottle.de sohasemkényszerítettek szolgasorba' Pinerolőban Eustache Danger egy másik magas rangri államfogollyal is kapcsolatba kertilt. .14) és olvashatunk egy bizonyos Hírámről. LetaÍtőztatták. Saint-Mars-nak fennmaradt a 114 írta cgy levele 1688-ből' amelyben a kovetkez<íket Louvois miniszternek: tartományban azt beszéIik. immár Fouquet-t<íl LauzuntÓl is tudomást szerezhetettolyan és államtigyekr<íl. Calais-ban... Hia megbízásábőlfelszerelést rám titkos tanításának a templomos lovagok voltak az orok<isei. Salamon készített jeruzsálemi templom számára..a legenda sokkal érdekesebb. mielótt SzépFíilop francia király 1312-ben máglyára ktildte volna. I9I_I92. ugy hallottam. gy érzem.anniíltekintélyesebb foglárja is. Danger azonban fogoly maradt. feltárhatja dzokat. Fouquet 1680-banmeghalt.és akirály elrejtetttestvérének sokkallenyíig zóbb.' Masque másokpedigazt mondják. EzértSainte-Marguerite-sziget utazvavasálarcot.amelyben II. Pedig ugyan ki ismerte volna fel EustacheDanger-t ennyi évtizedelteltével Franciaországban?De minéltekintélyesebb a fogoly . Eustache Danger valÓszínííleg államtitkokrÓl szerzett tudomást.. eljiivend nemzedékek 37. mert egy magasabbrang biínozót e században sztikségeseténhalálra ítéltekéskivégeztek. Tehát nem volt elégaz eredeti biine. éppen téktelen terjednikezdó. Voltaire a kiivetkezó levelet kapta 1738 decemberébenbarátjátől. hogya néhai táplálgattaa defer.. Ha vannak erre bizonyítékai.áttanulmányozása során arra a kcivetkeztetésre jutott.a Bastille-baérkezve felé pedig bársony álarcot adatott rá. Lauzun hercegével.Voltaire-nek és tehát volt váIasztasaa nevetséges kiábrőndítő igazs g Fouquetjelenszolgája. s Saint-Mars kormányző magával vitte ót valamennyi rij állomáshelyére:168l végén Exilles-be. lcan-BaptisteDu Bos-tő|: . kajőn írő egypercigsem tétovázott.A bibliai Királyok elsö ki)nyvhen (7. nem yolt mől mint Fouquet ur inasa. hogy azonnal végeznie kell vele.''' Petitfils ehhez a kovetkezóket letépnie Ettehozzáegyikcikkében(I}Histoire.

skőtok ésírekterjesztették a Franciaországban számtíz<itt en p Az tanításait. páholyt. Lotaringiai Ferenc (Mária NapÓleon kétfivére. a Kr. ValÓj ában munkáj ának tulajdonítani a francia a a mozgalom tagjai egyá|talánnem tartottak <issze: forradalom során a 117 . egynegyede nemes éspap volt. Racionalista. éskétágra sz. ha a teljes nevtik így még hangzott:.) A titkos ismeretekbirtokába 9' jutő kozépkorik<ímrÍvesek alkották meg az elsi5 páholyokat. A templomos lovagok azonban egyáltalán nem származtattákmagukat Salamon templomának épít<íittíl.akadt: BeaujeugrÓfátÓl származika mai szabadkomtívesség....Szerinttika kozépkori katedrálisokktímtívesei szÓ szerint ozonviz el tti titkok tudÓi voltak. II. szeretet'. mint Voltaire.majd a 1804-tol' t<íltik teljesen fi. mintegy hét páholy.deizmus ésegyenlóség teswériség.KrisztusnakésSalamon templomának szegény lovagjai'iŐk arra voltak btiszkék'hogy Clairvaux-i Szent Bernát alapítottarendjiiket aXII.Amikor pedig a XVIII. o. században. hogy mozgalmuk a kereszteshábor k korára nyrilik vissza. századbant<ibben megprőbálták a szabadk<ím forradalom kirobbanását. testvéri építettek .iggetleniil. de terjesztette. A mozgalom ugyan a felvilágosodás. L75I). Frihírességek Tagjaik ktiztitt olyan ki'ilonboz<í gyesporosz király.A johanniták példáulazt állították.Mozart.hogy bizonyos lovagrendek az Őtestamentum korábÓl származtattákmagukat. században. itt pihentek meg ésitt tanácskoztak.. hogy rendjtiket a Makkabeusok alapították. a eszméit tolerancia. Skőciában ésAngliában a XVII.humanista társadalmi hierarchiát nem kérdcíjelezte célok ésezoterikus.Magyarországon tizenhárom páholy miíkodott. Ez utőbbi városban 1780-ra Bécsbenl742-benalapítottákaz els<í száz taggal.nem emlegették templomoslovagokat. emberbarát titkos mozgalom volt ez.Ezekben tartották szerszámaikat.reneszÁnszneoplatonistaésfelvilágosodás kori szimbÓlumokat ésszertartásokat használtak fet szertartásaikhoz.. századelejénegyesszabadkóm vesek felvetették. majd az építkezés befejezésével páholyokat lebontották.Felvilágosult.neo-templomosok''névenem|egetik óket' Ők terjesztették. 1728-banmár nagypáholy Franciaország városaizad fo|yamán t<ibbmint ezer páholy mtíkod<itt páholy csak rovid ideig tevékenykedett. Jean-Marc A másik |egendaterjeszt i mégSalamon templománál is régebbi hagyományokrahivatkoznak. majd Salamon templomának építoi.Egy XIV. gári vezetóihez hamarosan a legelcíkelóbb el angolok. vesek aknais A XIx. azota s . az európai kormányok tobbsége tolerálta a szabadkómiíveseket. franciacsoPort'Ez utÓbbiak meg egy is alakították .2001. meg.Eztakapcsolatot a csak az 1760-asévektcí| kezdték terjeszteni németszabadkcímvesek.jrílius-augusztus. voltak. Noé fiai ugyanis k<íoszlopokra vésték a geometríaésaz épitészetszabályait. Antik. a katedrálisok épít<íi a modern szabadkómiíés 116 koztltt. misztikus szertartások jellemeztéktevékenységét.. évbenegyestilt Londoni Nagypáholy néven.Az jkori szabadkómiíves-mozgalom a pedig t<íliikszár mazik' Hosszasan lehetne mégsorolni a szabadkómtívességgel kapcsolatos legendákat.Franklin ésWashington.kómijves volt. mindmáig él<í ahol négykisebb páholy ebben az |7L7-ben alapítottákLondonban.Csakhogy soha semmilyen kapcsolatot sem sikertilt bebizonyítani a templomosok. A szás alapították.as években. századi krÓnika szerint aIX. els<í árizsi p áholyt az 1720-as évekb szabadkómrívesség fogta osszea csoportokat. akkor sem. századto|jott divatba a vesség páholyokat alkottltkos szervezetekalapitása:egyesráéróseltíkel<Íségek mozgalmat A tak.bárnémely A tagok háromnegyede polgár. mielijtt kirőly lett volnA. Casanova.lgazságjőtékonysg és arisztokraták is csatlakoztak. és elmélkedések akciők céljával el bá|yzatát1723-b ankészítette |amesAnderson. kozépkori. pedig a legelókel<íbb mesterekké Itáliában. Goethe. nagyarisztokratákat viílasztották. hogy a templomos |ovagokrendje trilé|te |acquesde Molay éstársai máglyahalálát. századi II. Amerikában ésa németáIlamokban az l730.|eruzsáIern a Temploma Legfelsó Katonai Rendjét.(Idézi: tHistoire. ban. Ezek azonban eltiínteka századvégére.e kóoszfel s lopokrÓl ismerkedtekmeg ezekkel el<íbb Bábel tornyának. e' II.A kozépkorbanmegesett. LarméniustÓlpedig az <í mozgalmuk..ben Eperjesen alakult megaz elsó kiátkozták a mozgalmat (1738. tobb ezer tagga|. Teréziaférje). amelyeken három alapelvre polAmozgalom elscí. Bár a pápák kétszeris L769. Szalétrehozott. vagyis a késztilófelben lévó katedrálishoz hozzáépitettftilkéket. Károly frank király .

a Budát visszahődítÓ herceg unokáját' korában Bécsbektildték.egyszeríien <isszetévesztik ót Nagy Katalin cárnóvel? Mária Teréziafelkésziiletleniil éspolitikai tapasztalatoknélktil vette átakormányzást huszonhárom éves korában.akikkel nem volt kíilÖnosebben toleráns?Nem tudjuk.Mária Terézla nagyonszerette magyartestóriiket a Vajon ki kezdett e|efféle rágalmakat terjesztenia XVIII. Lotarin(I7 gia hercegét 08-17 65)...| 9())lttrlr ti|lrtll s Bécsben sztiletett.t''-vel.elóbb-utÓbb valaki fe|hozza a régianekdotákatarrÓl.. a francia kormrínyviszont a régÓtaszemet vetett Lotaringiára.de igen gyorsan bebizonyosodott rÓla. V.február l2-énadta ssze ót a pápai Ágo.é|etrajzirója. aki maga hozott meg minden fontos d<intést.magyar testóroket'. 38..visszaÍilglrrltrt (l6tt7). s bár vissz. már gosan nagy hatalmri dinasztia tagjával. szrlzrrrl magukat...t74 1). Károlyherceg 1643.A dilemmát során tigy kosodésiháborrí (1733_35)oldotta meg: a bécsibékekotés egyeztekmeg. korátÓl megismerhette ezt a mtivelt Mríria Teréziatehátmár hatéves ésvonzÓ fiatalembert.. Frigyes király? Nem valÓszínií. Egész életében egyetlenférfitszeretett: Ferenc Istviínt. csak l796-banéledtekiljjá. hiszen néhamégó is elismeréssel emlegettea Habsburg Birodalom uralkodőnójét. szeretetteljes feleségnek jÓ és anyrínak. mai császári rangot. rendkíviili munkábírás uralkodÓnó.viszont remek 119 . A páholyok l79l--tól fokozatosan besziintették mííkódésiiket. hogy akik ezt emlegetik.. abban Franciaország elismeri a pragmatica sanctiőt. VI. akit apja. a Budát (1686). a Porosz II.mert azegyre niivekvó hatalmri francia királyok lrlt| scre ( tobbsztir is megszállták a tartományt. leveleiben Ma uslnak. hogy . jÓ kitiínó fellépésií. Kegyvesztett magyar nemesek?Vagy a protestánsok. hogy milyen nagyon szerettea szálas.a családét.s azÓta hercegeiszuverén.Habsbu gaz.ésez az érzés A brit kormiíny ahhoz ktitotte császír hosszan fontolgatta a házasságot. nevezte boldog volt. Magyar Konyvklub . 1740-ben.hogy ha Ferenc Kríroly lemond ósei birtokárÓl a francia s tiiay apÓsa javára. Károly császár (magyar királyként III. 200 l.legkiilonbozóbb politikai csoportokhoz csatlakoztak s gyakran éles harcot vívtak egymással. akkor megkapja Toscanát.o. amelynek Ferenc Károly l729-ben a lengyel tirohercegelett. század egyik legerkolcstisebb ésleghtíségesebb asszonyiíről?Talrínrégi ellenfele.'diek templomában. nak alá nem rendelt fejedelemnektekintették aluttkcrcrrltl a Habsburgokvédószárnyai ban azonbankénytelenekvoltak gel menedéket. fi tirokiis nélkiili beleszeretett. a tartomiínynevétegyszerií . Az ósi Lotharingiai-dinasztia (vigyázat.hogy ha Magyarországon valahol szÓba keri'i| Mária Terézia..apueft G7 32.a boldog Ausztria uralkodőnoje óstehetség volt. a Habsburg Birodalom egyik legsikeresetrlr nokakéntfelmentetteaz ostromolt osztrák fóvárost (1683).egérkének'' Mária Terézia nuncius az vólegényet. Lehet. Mégpedigpoli ) tikai óstehetség.. Kaj tár Mária fordítása.atérFia a Habsburg császár tiszteletére hetett Lotaringiába.th''-valírjuk!) I542-ben fiiggetlenítette tartományát Í18 nriisttrrtIktrt|r'r a Német-rÓmaiCsászárságtÓl. életerós. 46.akivel 1736. Franz Herre szavaival élve. A X V l l ..nyj e smerését. az o fiát. háborri parancsnokakéntnem bizonyult sikeresnek. csak annyi bizonyos. ítélóképességií. sem az 1736 1739-es oszmán. A francia forradalom kirobs bantását tehát nem tulajdoníthatjuk a szabadkómrívesség hatásának. Mária Teréziakezét. ésmégismegmaradt kedves asszonynak.to.-.hogy ott nevelke<lFerenc Istvánt tizenilt éves jen. Károly) saját fiakéntneveltetett. legfeljebba forradalom jelképeikozott talrálhatunksok szabadkómííves szimbőlumot. biztosítÓ ugyan a pragmatica sanctio (a trÓn nói ágon valÓ tiriiktistidését hogy a császárleányát nem házasítjáktissze trilsátorv. Ferenc Iswán sem Magyarország kor_ rg in-y. A herceg ráadásul hogy a császár halála után megkaphatjaa német-rÓis reménykedhetett.Bp. s ezértnem oriilt a házasságnak.majd gyoze\metaratott nagyharsányicsatában kapta a LipÓt nevet.Tizenót éveskorában végzetesen A haláláig végigkísérte. (Mária Terézia.

majd bekarikázta ésodaírtamellé: magam. ||stqtnt. akkor Giacomo Casanovának igazán elhihetjtik' h1bt"t.Bolcs konzervativiz- sző-mőszőbb lenne. Mária Terézia kapott.4 SZCÍI- gyakori lÜzcis hálÓszobában alszik vele.g. ékszereit 121 az valahányszor gynevea Walkodőbőthiányzik t relemlegf bberénye.ame|yrekávéfoltot ejtett. megfosztottaszereAmikor 1765-benegy szívrohamvagy agyvérzés Mária Terézialevágattaahaját.'' gásamiatt negyedszerfog íráshoz.. Miután császári kezébe hogy csak a paráznaságra hat tigy vélte. a A vadászatot sem kedvelte.g. AlatwalÓi koztis családanyjának tekintette magát. Ha valakinek.. a frankfurti dÓmbÓl kivonulva tréfásanfelmutattaegy erkélyen állÓ feleségénekkoronázási jelvényeket. meg a felntíttkort.Gondolat' 47.)gy ny reitf l tte megnehezíti.polgári házasságot kíván folytatni a császárral'i vagyis vette a halálos biintjk Betesebbhajlandős git.) Feleségkéntlegt<ikéletesebb a hiiségjellemezte. (Giacomo Casanova:Emlékiratok' le. sok a .. Uralkodőn<íként szerény. délnémet reformkatolicizmus haiotta át. mire Mária Terézia azonnaleltávolíttattafestményt... mégaz udvar alacsonyabb rangri tagjainak is m.ésragaszkodik a kíviili szerelmi kapcsoa elítélte házasságon Mélységesen lgy ttléthez.H.mihelyt a legkkebbcsapás éri. 1960. P.mert szeretteaz állatokat: egyszerttibb száz cisszeterelt vadállatot futni Hagytaka parancsára.hogy az udvari kápolnában eskiidjenek meg' s a Hofburg pon. eltíadásfélbeszaa majdani Ferenc csákadt.megolelte.. JÓzsef második fe1esége... '. vacsorájukat.dt.o.hogy a ktirtilotte játszÓ hat gyerek zsibonlcveléb.igyekbentanrísított minden szép. le ferjét pedig Konstantin császárként.. szerettegyermekeit. a mire Mária Terézia. Az felé ésa nézotér kiáltotta :. s mindenki lelkesen tinnepelte unokájának.ésméga himlót is elkapta ttíle. nagy a fényi)zés.kortársai csodálkozva írták rőla. f t tt szemet hunyhat.) akikktiztil tízen érték A császárnétizenhat gyermeket sziilt férjének..Poldinak fi a sz letett!. lstennél. LipÓt fiának megsz letését.Ko|ozsvári Grandpierre Emil fordítása..írta emlékirataiban _.. o. őllhatatosan szerez érilemeket 120 .názták.igyirat. gyászozvegyi lakosztályba. nagyon szereti..Szégyellem Egy várkápolna oltárképén Szent Ilonaként festette <ít.s egyik Nagyon gondos anyavolt. s átkoltoz<ittegy sziirkével tett férjétól.ttt rvénytelen nemlegterméijld zi a két ha qtéli. tftjtson Bp.mint ezek az erös szel- 145-146.De szeretettelbánt valamennyi rokoBajorországi Mária |ozefa íával is. gy ájtatosságőban l szerelemr vansző. festó az innsbrucki udvari . Amikor fia. s a kiiziimbtis |Ózsef meg sem html<it kerestefet hatdoklő menyét. f Véno'" . bogy Mária TeréziáravilágátÓl távol állt a szexuális i. hanem é|etvidám. arrÓl panaszkodott. Az (és A császárné nem császárn<í!) gondolkodásmÓdjátnem bigott vallásosság.. Nagyon szeretett házasságokatktizvetíteni. hogy. Életehátralévó tizentrt évében tapétázoft gyermekei. látogatta ót. a megbocs thatatlan bíinre.Bécsben rntedékenység: őmde a csász rné bigottsága I(ythereia (vagyis .bigottságigJajulő í. szárnak. leg az idegeneknek.február 14-én esktiv<í enrendezzék tiiktirterméb gyolában rontott be az udvari színházpáholyábaegy távirattal a kezében. is kedvesasszonymaradt:mindmáig megtekinthetcí egy korabe|ii.1768. színesruháit pedig szobalányai kozott ruhát viselt.

. Április 2-án egy hurrikán soport végig Franciaországon. Lajos valÓszíntíleg olyasmit mondhatott és rengések árvizek kísérik. amelyben minden társadalmi csoPort ragaszkodott ósi kiváltságaihoz. Caesarok élete. k<izhiedelemszerint 1757 szeptemberében foldpedig az efféleégij elenségekfelbukkanását szerencsétlenségek. s jÓindulattal fordulni ahhoz is. mégéletemben!. L975.de igazs gtalan el jogaival szolgai állapotban 122 123 . cs<ikkentette nemesség terbevezetését adÓ hatalmát. o. 739-74I. volt a 40. már a Larousse lexikonok.Paris. Robert Frangois Damiens eseményeit. azonnal rávág1a: (A . alakult a A hétéves háborri második évemeglehetósen szerencsétlentil francirík számára]. Lajos az mondhatott ilyesmit. Paris. hogy . az éweteszi a szríllőigemegsziiletését. 1989. XV.Sót. aki talán uwanaztaférfitszerette.Utánu n nk az iiztinvízl.napban 10781-et..29 6 hőnap.őrában 358 744-et teszen ki.Sziíkszavri. bőr századok őta bírt. Magyar Helikon.Il. gédiájrínak egyik sorát . meghatÓ gesztust tett. a kiraly legalaposabbéletrajzánakelkészítóje erre (Louis X7. Lajos francia király (uralk. hírénekhallatán. a|<lt Mária Teréziamost e szavakkal szÓlított megz. Január 5-énegy féleszti a egy késselmegsebesítette királyt. Lajoscinikusa megál|apította:.o. 6 nap. Fayard.|ozsef uralkodáproblémáját: nem akarta ttirni. hőnapban 335-ijt. dékaitsenki sem vitatja. az címondása torzult el a koziss mert szállőigévé. szerint Nérő császár..JrÓzsef haladásképviselóje Ha csak II. hogy a király valőszínrílegsohasem mondott ilyesmit. Csak két év mulva tértvissza. Halálos ágyán férjekont<isébe burkolőzott.osztotta szét. I78o_I790) reformjait vessztik figyelembe. A republikánus t<i1ténészek a XIX. Férjetemetésén egymélységesen emberi. amikor fekete humorral fe|idézte 1757-es év merénylcí..l tőly... Imaktinyvébengyermekei egy céduláttaláltak' amelyre házasságuk idótartamát jegyeztefe|: év . Ma ban is az olvashatő. 1103. mért jőkora vereségeta francia és osztrák hadseregre Rossbachnál.A rossz nyelvek szerint a csásár valaha vonzÓdott a szépAuersperg hercegnóhoz. vallási térentoleranciát vezetett be. ami évben 29-et.de sokatmondÓ emlékegy boldog házasságről.xV. Támogatta az elemi a oktatást..Larousse-Bordas. |őzsef német-rÓmaicsászár ésmagyar király (uralk.nektink már csak az az tistokos visszatérése őzonvizhiányzik] s ez alakult át a koztudatban a hírhedt kijelentéssé. Kis Ferencné fordítása.af Wet tíjzeméssze Suetonius e/!'. mint XV. 1997.hanem magaXV. 39. Csakhogy már Horváth Mihály is megfogalmaztaII.amikor rneghallottaeztazidézetet. is Michel Antoine. mint ó. Az oly bigottnak tartott asszonyképes .Ha meghalok. akkor konnyen rigy tíínhet. (le Petit Larousse.) Éonnan származhat akkor a híres szríllőige? Egyes szakértók szerint egy Ókori id ézeteltorzitott felidézéséból. 264.hogy visszatéraz l682-ben látott tistokos. Szeptemberbenaz angoloknak sikertilt egy hétre pedig II. o.) Mások szerint Madame Pompadour prőbálta ezzelvigasztalni a királp. de A egyesek már látni vélték. az egységes ésa ttirvényelótti egyenlóség Nemes szánvezte ésfelszámolta a magyar jobbágyság roghoz kotését. Frigyesporoszkirály November5-én megszállniukAix szigetét. t7t5-I774) onzésénekésfelelótlenségének bizonyítékát..) Szerinteazonbannem Pompadour..A szalonokban pedig mindenki arről beszélt." volt feltilemelkedni minden féltékenységen. hétben 1540-et. amikor az uralkodő a rossbachi vereségmiatt szomorkodott 1757 végén. ÁnítÓlag Tiberius császár idéztefel gyakran Euripidész egyik elveszetttra..Bp. hogy akivőlts gos oszsának alapvettí . hogy a haladást képviselteegy olyan birodalomban. században gy idézték fel ezt a kijelentést..Hercegnö! Mi sokat vesztettíjnk.

H. A t rvények gyözte hatalom megosztásánaksziikségességér<íl meg kortársait.Egyetlenintézkedéséhez igényelte tár. Osiris KiadÓ 248. hogy a fa megtakarításaérdekében koporső helyettzsákban temessék a halottak at. vette figyelembe sem a hagyományok. tnkényességével még a kedvezó hatás . hogy egyik osztály el ne nyomja kiválts gaival s el jogaival a másikat.hogy milánői alattvalői színházlátogatás után szívesensétakocsikáznak éjszaka. pedig a st tuspolÖ (vagyis állampolgári . Betiltotta az ereklyék imádását. 32' o' Kende Péterfordítása') |Ózsef csak ezt ismerte el.'.. az oltárok tulzott kivilágítását.holott a HabsburgMonarchia nem egységes állam volt.E hang.. hogy valaki.5l0-51l. 1998. Eltiltotta.s legalább is a kiizterhektekintetében egyenlóséget nt kív megalapítaniminden alattvalői ktjztjtt. Elképesztó kicsinyességgel avatkozott bele mindenbe.csakebbenlétezik egyenlóség.'' II.Remek. Kilenc ésegynegyedévesuralkodása alatt6206 rendeletetadott ki. államérdekké s nyilvánította. Iek zdés.. kétoldala van egy allamban: nem elég. Minden.E nélk l és csak a szolgaságki)zős. vagy azzal fenyeget. Mária Teréziaígy vélekedettfia stílusárÓl: . drámaian . mert rigy vélte.A demokrácia elótti társadalmakban a hangs ly kifejezetten.tárvan. mint anyja negyven évalatt. Hetedik kotet. megfogalmazásaszerint egyszerrekívánta. bosszantÓ rendelettel szabá|yozta alattvalői életének mindennapj ait.tartsa a nép akőbb osztdlyait. hangosanhirdet. Hadik Andrásnak képesvolt levelet írni arről. ami szétváa laszt. a remek.Mozartnak ígygratulál a Szijkel tetés szerájbőlbemutatója után: . nem tanácsoso' kat.a vihar elleni harangozást. és olykor megszállottana társadalmi egységen az egyetértésen.) Az állam érdeke volt az elsó számára.. A XVIII. amelyet a demokrácia el tti tőrsadalom elismer. Bp. P. A ktiliigyekben mégnéhahallgatottKaunitz kancellárra. Saját anyja. s csak végrehajtÓkat tiírt meg maga mellett. ez pedig azoknak a megk l nbijztetése.a színpadon valő erotikus ugrándozás feleslegesizga|mat ébreszt''.. sót.Pierre Manent-tól származó gondolattal lehet a legjobban megvilágítani. hogy az udvari színházban balettet adjanak elcí. gátolja az áIlam anyagi és erkijlcsiérdekeinek kifejlését:tehőtlerontaniszándékozott lasztőfalnkat. ésszerií intézkedéseket ellenszenvessé. minden. hogy egységiiket megjelenítsék. századbanegyre nyilvánvalőbbá vált.Éseddig dicsó a sz ndék. Bp. illetve szétválasztásvan. a beliigyekben azonban senkire sem. kormányzők éskormányzottak a (Pierre Manent: Politikai filozőfia felnt)tteknek. Be akarta vezetni. l873.hogy a leendó kato- natisztek ne ártsanak ilyesmível az egészségtiknek. szabadelvíis minden magasztal sra méltőa terv. és a monarchiának ésmindnyájunknak a vesztét okozhatja. Bp. holott már harminckét éwel trÓnra lépése a széwá|asztást m szellemértjl. Egyetlenmegosztás.De a szabadsőgnak. csak a fejedelmi nkényir ny ban. amely a elótt megjelent Montesquieu f<í ve..)jogokat a trőn irányában semmiféle g ri intézménnyel biztos\totta: nem egyenlóséget akart.jÓléti ésrendtírríllammf' változtatni birodalmát.. sem a sadalom egyetértését. is népszeriítlenné tette. ami megoszt. sem nem az érdekekeltéréseit. elfujtásvagy hallgatás tárgyát képezi. rengetegaprő. vagy azzal fenyeget.'. hogy az őnkielégítés nagyon gyakori a katonai iskolák hallgatÓinak kcirében.FranklinTársulat. |őzsef kormányzatának fó problémáját azonban néhány.hanem (Magyarorszőgt rténelme. E sadalmak folyton-folyvást azon vannak.o. amelybi|l kiveszett az emberiesség gy ngédség. hogy . 2003' Osiris Kiadő. de nem a jogban. arra hivatkozva. valamilyen okbÓl jől érzi magát.hogy akkor másnap majd késón kelnek fel' Mintha elviselhetetlennektalálta volna azt a gondolatot. mint tudjuk. Nagyon bosszantotta. kÖzijtti k l nbségtétel. ha legalább a leghatékonyabban 124 123 .Dontéseitégyedtil hozta meg..Tirolban pedig méga jÓdlizást ésaz ostorcsattogtatástis szabályozni prőbálta.sz kséghogy minden osztály a kormőnyhatalom nkénye zsarnokságaellen is biztosítvalegyen. (Ausztria tiirténete.csak egy kicsitsokbenne a hangjegy. hogy színrevigyékennek az egységnek látványát.) Ugyanezt vetik szemérea mai torténészek Erich Zollner találő is. illetve akik engedelmeskednek. hogy tigy lehet kiaknázni egy társadalom eróforrásait. o. Nem is errtíl:Europa legtobb államában azura|nagyon kellett meggyózni <íket kodÓ ktiLlonfele tartományi vagy rendi gpílésekkelegytittmiíktidvekormányzott. eltijrijlni akarta ó av a kiváltságokat. melyeket csak a dinasztia kcit tissze. kétszer annyit. hanem tartományok<isszessége." II. valahol. parancsolakik nak.

Katalincárnónekelképesztően szeretóje Nagy Katalin cárnó (I729_I79O rendkívtili asszony volt. másodszor rá keIIkényszeríteni.a politika modern rendszerével''? nem Aki értettemeg. lottakat. Anhalt-Zerbst-i Zsőfi a Auguszta Friderika egy elszegényedett kislrÁny.a politika modern rendszere abből a célb j i)tt létre. New York. aki ezt írta egyik levelébenhrigának' Mária Krisztinának.nem kellenekorm nyozni ijket.saját hatalma megosztásának. némethercegi családbÓl származott. ugyanakkor háfelgyorsítja az orosz Birodalom tertileti bor k sorozatával ijeszt<íen terjeszkedését. szerzódésre népésaz uralkodő kiiztjtt. |tlzsc| vlszont |lzárólrag arra volt képes. amelybenemberek igazgatnak más embereket.. nagy nehézség kiivetkezö: elöszijr képessé a a il |cclltenni a kormányzatot arra. LipÓtra figyelhetett volna.. mert ismerte anyja családját. dig amikor anyja kíséretében rligha t nt bárki is alkalmatlanabbnak Minden oroszok Egyeduralkonémetszármazásu.o. }Ózsef korában a hatéadózás képviseletnélktil!'' kony kormányzás alapelvétazEgyestiltÁllamokban.Ha nalc. gyfekaimolj a vagy legal bbis ől ho megker lje azt a Parancs-engedelmesség viszonyt.) II.hogy megkedveltessemagát a számáraismeretlen nyelvríéskulturájri." Reason. hogy a fejl<ídés egyszerre mutat a kozponti hatalom megerósítése megosztása és felé? Er<ís államot akart. s el kívántanyerni II..A modernértelemben szabads gmődszeres vett tijrekvés arra.. hogy a kozponti hatalom ne tehessenmeg mindent a kormányzottakhozzájárulása nélkiil. Politikája rendi ellenzékében |<várolagaz elavult kiváltságok védelmezóit látta.a kormőnyzatot sem bel lról.a majdani II. fejleszti azoros?'gazdaságot. Péterta trőnről. Erzsébet cárnó csak azért szemelte ki ót unokaoccse ésutőda feleségének. (AlexanderHamilton-fames Madison-John Jay:Af deralisla. dőjrínakszerepére.1685_1789.22I. az Egyesi.)ll. 381. BurÓpa Konyvkiadő. hogy felvegye a gtirtigkeleti vallást ésa Katalin nevet. s nem volt hajlandő felismerni.Nincs a _ foga|maztákmeg II. Amikor az uralkodő megszegi ezt. senki semkijtelesneki engeés (Dino Carpanetto-Giuseppe Ricuperati: Italy in theAge of delmeskedni.terjeszti a nyrgati kultrirát' els nyeri azeurÓpai felvilágosult filozÓfusok elismerését. 726 127 .Minden országban alapt rvényrevan sz kség. Pedig.Iemond pozíciőj ről. sem kív lröl nem kellene ellenrizni.33.lutheránus mint ez a tizenot éves. I99t1. l987' Longman.. hogy ez az ál|amveszé|yeztetheti szabadságjogaikatis. oldal. Az olyan kormányzati rendszerkialakítás ban. de arra is.ll. Azt pedig végképp hogy a korszak egyik leghatalmasabb uralkodőjává váljék. melyetcsakfekételesenkapott.iltÁllamok negyedik elnoke fogalmazta meg a legérzékletesebben: az emberekangyalok voln . orosz udvarral.. S ha |őzsef számára ez a példat lságosantávoli volt. saját kormányzata c|lclra órzésének gondolatát azonban képtelenvolt elfogadni.) Vajon nevezhetjtik-e a ha|adás képvisel<íjénekazt uralkodőt.azt viszont nem ismerte fel. Frigyes porosz kirrály barátságát. hogy |7 62-ben egy vértelenállamcsínnyel eltávolítsaostoba ésnépszeriítlen nem várta tóle EurÓpa.. jogokat ad az orosz nemességnek polgárságnak. III' férjét.amelyképes megvédelrnezi az ríllampolgárokéletét. minden korban gyanakvás Az ennyire sikeres asszonyok prílyafutását Nagy Katalin ciírnó kortársai (sok mai férfiésrágalmak <iz ne kísérte. amely a korl tozza ez utőbbi hatalmát. volt sok 41.llp. osztrák Németalfold helytartőján ak:.A kislrínyazonban nemcsak arra volt képes. hogy ebból a viszonyből kiszabaduljunk'.apja porosz katonatisztvolt. aki az ennyireszembehelyezkedett..A modern állam dilemmáját |amesMadison. Pel744januárjában átlépteaz orosz határt. legalábbaz occsére.aki modern és reformok sorát fogadtatja el. tulajdonát ésnyugalmát .a társadalom felsó rétegének képviselóivelmegosztjiík hatalmat.. hogy privilégiumaikkal egyitt azt az alapelvet is védelmezték vele szemben.o.hogy irányítsa ésellenorizze a ktlrmányzottakat . Balabán Péterfordítása. S ha az embereketangyalokkormányozn lc.'(Piete Manent: Idézett míi. |őzsefazonban senkivel sem volt hajlandÓ megosztani hatalmát. amely a régi politikai rendszerek sajátja volt. hogy irányítsaésellentJrizzt: kotn| ily hogy ellen rizza saját tttu11tit..

Ezek a kapcsolatok valÓban Viszont mindig méltőságnem szolgáltak kiilonosebben a becstiletére.írta. hogyviszonyrrk egy kirijulhat. Az angol nyelvtertiletenazt mondogatták rÓla g nyosan. ahogy élettajzírója. Rendkívi. mások nimfomániával. Vagyis Katalinnak bizonyíthatÓ mődon 12 szeretóje volt . szerelmiik három évenát tartott házasságot is kotottek. Tt'bb mint tíz évenát tartott a kapcsolatuk. mert a hadnagy megcsalta (5t.I772-ben a negyvenhárom évescárnó egy Alekszandr Vaszilcsikov nevií. fiatalabb férfiakkal. A gyermekáldás elmaradásáért Erzsébet cárnó természetesen Katalint okolta. s a cárncísaját bevallása szerint csak azérttávolodott el tóle. akik Katalin cárnónek tehát negyvenhétéves k<iziilhárommal hosszri évekenát tartott a viszonya. és Pedig Nagy Katalin egyáltalán nem volt nimfomániás.mint egy mai szabad ésftiggetlen asszony'aki munkája azonban egyre roviÉleteutolső hrisz évében mellett keresi. minden szempontből egyenrang társánakbizonyult Grigoaki rij Alekszandrovics Patyomkin gróÍra. kedves.. hogy egy ntíhata. ésa konyvtárában órizte Rousseau osszegffittitt m veit. szenvedélyes szerelem lobbant fel . Humánusan bánt katonáival. aki kornyezete nyomására s a régenvárt trÓn<iroktis reményében |752-ben Szergej Vasziljevics Szaltikov grőf szeretóje lett' A grőf htítlennekbizonyult.Weidenfeld & Nicolson..iliintelligenciáj ésmunkabírásrí.) Férje. legalább erkolcstelenséggel tisztátalansággalvádoltríkmeg. Nagy Péterunokája azonban félesziínek. .franciás miíveltségíí fiatal kozott kétévenát tartÓ. Patyomkin herceghez írott leveleiben.olvasott gárdatiszt volt. s ezérta cárnó szerelmi életéról A kortársak tobbsége rengeteglegendaterjedt el EurÓpában. A két.anyáskodott felette. nem Észak Messalinájának tíjnik. akkor 2 férjeés11 szeretóje. Legnagyobb szerelméhez. hogy ószintén szerelmes kiáltott ki.sohasemváItoztam volna megaz irányában. ápolt.hoz hasonlÓan) elevetermészetellenesnek tekintették. (Isabelde Madariaga:Russiain theAge of Catherine the Great. agárdaEz tisztvezetííszerepetjátszott Katalin 1762-estrÓnra juttatásában. kony kormányzonakbizonytrlt. ésszívesen az illetó fiatalemberbe. amikor három évm lva megismerkedetta brit kdvet titkárával. Isabel de Madariaga megállapítja rő|a. emelni (. s ha már tehetségtelen uralkodÓnak nem nyilváníthattiík. Egyesekháro mszázrabecsiiltékszeret<íi 129 ."'. <í szerint titkos akivel a híresztelések Vagyis méltÓ társa volt a cárnonek.hanem eg)/ asszonynak.A harmadik szeretóreKatalin 1761-ben tett szert Grigorij Grigorjevics orlov hadnagy szemé|yében.London.akit szerethetek.aki szeretne szeretni és szeretyelenni.ezt mindenki d<intseel maga. udvarias és vonzÓ Stanislaw Poniatowskival. egyre nészekhétid<ískoriszeretójéról tudnak Pjotr Vasziljevics Zavadovsz. akit igen tehetségesnek nevelgette.. Pétercár. soknak tartotta. aki járt az rijonnan megalapított Moszkvai Egyetemre is. Rendkívtil sikeres tábornoknak és ki épített a fekete-tengeriorosz flottát. Alekszandr Petrovics |ermolovrÓl ( l 785)' Alekszandr Matvejevics Dmitrijev-Mamonovről (|7 86_1789) ésPlaton Alekszandrovics ZubovrÓ| (1789_1796). 1981.aki a rossz nyelvek szerint éjszaka meglátogathattaót.az igazit.ésegytittfognak élni. természetesésegészsé$es asszony volt. amely kielégítette ságri építményt ) számát. Hogy mindez sok vagy kevés. klljt | (1776-1777).erektálni'' a számára. Vagyis pontosan rigy viselkedett. és hatétoleránsvolt a más vallásriakkal.szeretetteljesésal zatos. 128 Patyomkin (I739-I79L) igen mtívelt. A kovetkezó évbenviszont rátalált arra a is férfira. s Katalin rijra magányos volt.a Holstein-Gottorpi családból' származő III. teljesenésdiszkrétenviselkedett. hogy mérnokei képtelenekvoltak olyan nagyvolna. lommal rendelkezzen. ferfifalő nószemély'ahogy oly sokan állították rőla.Ivan Nyikolaj evics Rimszkij -KorszakovrÓl ( 1778)' Alekszej Dimitrej evics LanszkojrÓl (|7 8o_I7 84). részegesnek impotensnek bizoés nyult. Szenvedélyes (|773_76).. >Ha a végzetem olyanférjetjuttat nekem.de tanácsadÓja is a cárn<i legmegbízhatÓbb Patyomkin ezután ésbizalmas barátja maradt' koráig cit szeretóje volt. éssohasem volt egynélt<ibbszeretóje egyszerre'Ráadásul mindig meggyózte magát.A tortédebb kapcsolatok kovettékegymást. a h széves.Poniatowski méglengyel királyként is abban reménykedett ideig.Szemjon Gavrilovics ZoricsrÓl (L777_I778). huszonnyolc éves hadnaggyalvacsorázgatottnaponta. 3a3.vagy ha valőban titkos házasságot kotott Patyomkinnal. o.

. Annak sincs semmi bizonyítéka. 552' o') A felvilágosodás katolikus bírálÓi azonban ugyan gy eltrilozták a mint XVII-XVIII. Materialista természetfelfu jutottak. Naigeont és Hobbes-t. tak.) the 42.nem az állatokat.. hogy loval kozostilt.sót. Ecclesia.. 130 137 . l.hogy a szovjethatalommegjelentessem veketés fegyver l hasz(VilágtÖrténet.. nálja Kossuth Konyvkiadő . szerkesztöi Denis Diderot ésIean dAlembert voltak. Katalint vízciblítéses árnyékszékén széltités.o. 257_258..Az Enciklopédia. században természetesensenkit sem zavart. mások szerint tartozott..tudősokat. A tijrténetírás nagyon ismeri el a nem k zéputata legitim nt|i hatalom. Akik ennélis jobban eltáa szerepét világ megteremtésére vallástÓl.Az is kétségtelen. Holbach bárőt. legalább tizenkétszeretó éppenelegend volt ahhoz. amiannyit jelentett.akik Isten azonban inkább a felvilágosultak deista tobbségéhez korlátozták. hogy meggy zze a kortársakat a nói uralom elfugadhatatlan. természettudősokat. hogy ezen a katolikus .il talán Thomas az ateizmussal. Ebból természetesen egyetlen sző sem igaz: a cárn<í egészséges asszony volt..1964. irracionális viselkedés megszokottvádjaival. V. amikor az apácát. ebbe halt érte és bele.Az eurőpai trőnokon l férfi kortársaival ellentétben Katalin támadhatt5volt a természetellenes. a jőindulattal.Lenin rendkív l nagyi sod s képvisel ateistakijvetkeztetésekre értékelte francia materialisták ateista írásait. mint ahogy annak sincs. zoofíliával. miel<ítt a .London.A felvi!ágosodás képvise!ói ateistákvoltak Ezt a téveselképzelést oldalrÓl is megerósítették. a egyrészét felvilágosodás vagy Csakhogy az antiklerikalizmus nem azonos a vallásellenességgel A felvilágosult gondolkodÓk kozi. olykor babobírálták az egyház visszaéléseit. Longman' 53. idejéndolgozták ki. kotet. a férfiakatszerette.Tapossuk hogy a mai antiklerikális érvrendszer egyházat érti. a valláselleneskomazokat a vallási valÓban elvetették A felvilágosodás képvisel<íi munisták. La Mettrie-t lehet egyértelmiíen }ulien offray de Claude-Adrien Helvétiust egyesek ateistának tartották. állatokkal valÓ fajtalankodással is megvádolták.2001.' kivétellel ateisták ésmaterialist k vol(Szánto Konrád: A Katolikus Egyh z t rténete.. hogy Patyomkin keresettvolna szeret<íket számára. tunya naplopÓnak valam ennyi szerzetest.Érdemes felidézni ezzelkapcsolatbanSimon Dixon brit torténész szavait: . kotet.. s rigy vélték.kiprőbáIta''volna a k<ivetkezo cárnó az ágyába fogadta volna óket. azok panteistákká váltak. Bp. hogy Écrasons el a gyalázatost!''Minden barátja tudta. is trílságosan heves szenvedéllyel minden hagyományt.. |ean Meslier-t. ha egy férfi uralkodőnak sok szeretójevolt..Ők felháboríés egyházpolitikai befolyrísa a szellemi életfeletti ellen<írzése odabiggyesztette Voltaire egy idóben minden levele végére totta óket..(Catherine Great.. ságáről. vagyis Istent a természetbe a természetérdemelvallásos tiszteletet. o. a magaharcában a vallás ellen. maga ták. de meglepoen széleskorben elterjedt legenda szerint az okozta a halálát. Támadták a vallási intolerancia minden megnyilvánulását. cinikus harácsolőnak minden nának nyilvánítva álszentnek valamennyi papot.. hiedelmeket. Ezért a Katalin lakosztály n atvonulő. A legocsmányabb.infáme. séggel tisztátalnnsággal és promiszkuitással megbélyegzett. I}inf.) A tízktitetesszovjet világtorténetbenpedig a kogősukbőI a Jelvilágovetkezóket olvashatjuk. századi ateizmusjelenttíségét.amelyek csodákhoz. elfugadhatatlanellentéte kijzijtt. ezt a rtividítéstEcr. A nói uralkodőkről viszont egészen máskéntgondolkoztak.hogyvalamelyik udvarh<ilgye kegyenc szexuális képességeit. is tudtak igazságtalanok lenni. a A XVIII. amelyekkel oly sok nagy hatalm asszonyt elhalmoztak az elmult 2000 évsorán..Bp. 1984. és sz kségesnek a ra e tartotta.. ordogokhoz vagy angyalokhoz kotódtek. vallősossőggalés szíiziesjellemzett t^irstLady-lcépésennek ijnzéssel. 'akik kevés .de munkatőrsaik kijzijtt ott találjuk a leghíresebb írőkat. egykét Az házak által kiadott torténelmi munkákban ilyen mondatokat talrílhatunk: . kiilonosen akkor.II. |acques-André ateistának tekinteni. mint Baruch Spinoza vagy }ohn volodtak a hagyományos olvasztotToland.

).rrrindenki által beláthatÓ éselfogadhatÓ normákra. avagya nevelésrlcímtíkonyve negyedik részében E szerint a dogmákat ésaz a nézeteit. A természet ben rÓla.Perrin.ítéI esség hogy mindig kívánjad Isten gyét. kijelentette:.hogya világ racionális nt<ldott rntik dik.természetes va|lás''azt jelentette t<ibbségtik számára. egyesszakaszaiban valadeista. Deák Attila fordítása.. mint Stanislaw Staszic és Hugo Kolt4taj.természetes.2003. nyujtotta látv nyt. .The Character of ThomasJffirson. Anya asszonyságot Paris.belsó fényrd'kell a hanem azérze|mekre.A Nap tapsolt. de nem a tigy fogalmazott.'(|oseph Ellis: American Sphinx. a világmindenség megteremtojében. Feljegyezték kisétált a kertjébe.Hiszek.A t rvény szekta számára abbanfoglathatő ijssze.vallasa Knopf. . az Voltaire elítélte ateizmust ésa materializmust. Voltaire.o') Montesquieu-rol megállapították.' Fiam. hiszek!.svisszavézethet<í <ísi bizonyos a|apvetó. a. hallgass a belsó alapoznunk: . f minden országban ésminden temploma maga az igaz szív. dogmáitÓl. A . az értelemre. jőtékony Istenben.hogy az Istenmindent megmondottszem nknek..elutasítja kereszténység T.) maguk is abbékvoltak. Desgraves: szellemfelé..tpedigvégképp |ean-|acques fejtetteki vallási Emil.'(Louis melyestkzeledikakeresztény Guillaume-Thomas Bp. meggy z dése Montesquieu.mákon alapulnak. Thomas |efferson 3&2 73& .. hogy egyszerhajnali háromkor tikus eksztázis fogta el.<lnban megcírizték volna a hagyományos hiedelmeket. a vallást ésIstenlétét lelkiismeretre.a rrép szántára az. k]erikálishierarchiájátóI.hiszek benned!Hatal.447' o. de élete |atitagkatolikus. az emberek?.a kinyilatkoztatásban az eredendóbiinben azonbannem és kell hinni.gondold meg igazi mert az Istenség k telességek ggetlenekaz emberi intézményektöl. gy intézdlelked bőrmelyik Egyébként létezésében' s Iétét. hogy . racionális erkolcsi torvérryekerr' kereszténység A tehát megfoszthatő misztikus sajátosságaito|.hogy szeress k lstent mindenek- Vagyis az elit szárrrára e8y racionális hiedelemrendszert kívántakmegfogalmazrri. az vetiel mag nak Jézusnak eredetiel írasait. finomítani vagy kiegészíteni. az igazságbaéserkcilcsbevetett aki romlottságát..Magát a vallást azonban a felvilágosodás képvisel<íinek tobbsége nem vetette el.Áml Mi|za: ez m s kérdés!. miiktidésének trirvényeitpedig az ember képes megérteni. ésígykiáltozott: ..lelkiismehangra! ezenfel l nek nk nknek!Mit mondhatnakmég kép retilnknek.o. pedig rends zeresenjárttemplomba.akkor sohasemfogsz kételkedni hogy a vallás megk vetelteigazi párt lláshoz csatlakozol is.osiris Kiado.az emberi észáltal felfoghatÓ. 793-794' o..hogy gyonyorkodhessen a napfelkeltében.savoyaivikárius hiwalláSábani azonban nem lntoleranciát valÓban el kell vetniink. lennek tartották. )oseph Raynal ésGabriel Bonnot de Mably Priestleypedig nonkonformista prédikátor'A lengyel felvilágosodásban vezetoszerepetjátszottak a katolikus papok. 1997. A csodákban. megjelenésekor s mas lsten.(Pierre yiszontFiti urat és illeti. hanem megprÓbálta ésszeriísíteni.. New York.. 215. nem lehetateistának Rousseau.. A legttibben hittek egy ésszelis felfoghatő..Majd odafordult kísércíihez... .Nézdcsak a természet (tgye. de |ézustorténetéIstene elott viszont tobbszor is misznem akart hinni. nevezni. ezérta k'ti|onbozo s vallások végscí soron u-"o'o.Alfred A' gyakorhogy . 2007.

teremtenie. k zvetlen célja az abszolut zsarnokság bevezetése (Ugyanott. 24. mrt ri. ja|ius 20-án Bryan Fairfaxnek . Henry stá. |ános fordítása. London.. eljutott hozzám. A bostoni . a massachusettsi radikálisok vezetóje így írt Arthur Lee-nek 1774. (Ugyanott. A brit politikusok számára természeteslegalább egyharmadát vagy felét nek ttínt. kiadását.. az eddig am gy is igen keveset adőző amerikai tiírsadalomnák kell elo. belsó istentisztelet a legekó e kt)telességek A kijz _Gyóry l. 317.. szerinttik azonban mégisfeleslegesek t<irvénymiért kell a gyózetelenek voltak.mint angol am.Még arra is felszÓlították az amerikai ttirvényhozÓkat.) Méga jozan ésmérsékelt George Washington is ígyírt |774.nák cilt<izott lázadők a tengerbe szÓrtak 342 |áda teát..Britann ia ugyanis gyór nak ( t zso _ |7 63)volt a kovetkezménye' Észak-AmerikábÓl kiszorítania..Papirusz Book. Nincs oly vall s..) fefferson pedig a kovetkez<í kijelentéstiktatta be a jelenlegi kiráIyának tijrtétiiggetlenséginyilatkozatba:.. kegyetlensigés bossztiirányít?. égbekiáltő igazságtalansőgot embertelenségei. (Bp. amely a jelei.Miután Boston kik<ittíjében l773-ban"" i. mert hit nélk l nincs igazi erény).Massachusetts onkormá nyzatát korlátozta. 1967. hamarosan azza| érve|tek. zelmetaratott. s árul snak nyilvánítottaa brit kereskedelmet érintivala-. amelyek ugyan csak minimális mértékbennovelték az és amerikaiak adÓterheit..sikeril'lta franciákat egész csak éppen az nem volt világos.Nagy-Britannia amelyek és tijrténete.Seventy-Sx'Szerk. Evanston. gyarmatokra koltség az 1748 -as 70 ezer fontrÓl 1763 -ra 35o ei fordítottkiadások éves ezer fontra emelkedtek. Morris. nincs képviseleti'ika brit parlamentben. hogy s lem után ttibbet adózni.Ezért a brit parlament hozta meg azokat a rendeleteket.. mint az ismétltjd sérelmek jogsértések ezen államokban.) 43.vArhaés oe tunk egy olyan parlamenttól. a brit kormán yzat lezárattaa kikdt t.KedvesUram! e uir|t parlament rendelete. jobban illik egy ttjrtjkbasához.I. az eltiltotta a letelepedést Appalache-hegység Egy Az amerikaiak egyszeriíenfigyelmen kívíil hagyták ezt a t<irvényt.felett..hogy határozzák meg. század legzsarnokibb kormányzata? háboAzartyaország ésamerikai gyarmatainak konfliktusa a hétéves Nagy.veznek.Azamerikaiak brit zsarnokság a e!|en indították megfiigget|enségi háborriju kai Az amerikaiak oly sokszor elmondtríkezt. mint el<ítte.amelyet valaha is gyakoroltak egy szabad kormőnyzatban?. céljábÓl l763-bart A brit kormány az indiánháborrik elkeri.Talán Gage tábornok vrsetkidése az éríezése őta (aki tanácsa krjszijntését megszakítva olyan nyilatkozatot tett kijzzé.Áager ésRichard B. Nagy volt a tiltakozás.. New York. o. erkijlcsi érzékét.. s Gage tábornokot nevezteki kormányzÓjrínak. s olyan korm nyzat ellen riz. Az amerikaiak ugyanis nem értették. amely f lmenteneaz erkiilcsszabta katelességik alől.yi k ziisfellépést) rendncm adta-e péld tlan bizonyítékt a zsarnoksőg legdespotikusabb Eerének.Harper & Row. mert csak ezek a valőban lényegesek. o. milyen mÓdon járulnak hozzá a kozos terhekhez. netenem más. pedig a brit államadÓsság már amrigy is megkétszerezódotta hábor miatt. ameUet az indulat.ilésének vízvá|asztojátőlnyugatra.ely kormányzőhoz. ésegyes s megtiltották a helyi papírpénz 135 134 .) ValÓban a brit kormány lett volna a XVII. Konstantin poly levéltőraibankutakodva sem találnánk ehhez hasonlő.áia.hogy avégén maguk is elhitték.teadélután'' meglehetósen enyhe megtorlása elképesztóindulatokat váltott ki a gyarmatoklakÓibÓl Samuel Adams. május 18-i levelében: . évmulva a brit miniszterek behozatali vámokat vetettek ki tt'bb árura.1997.hogy e koltségekegy részét. melyet ltaltíbana bostonikiktjttjtiirvényének. publishers... miból fogják fizetni a tobbszor sére A ntivekedettgyarmati teriilet kormiínyzatátésvédelmét.szerint teljesen ilveszítette az eszét. amelynek egy olyan kármányzat dikt l. amíg a kárt meg nem térítik. választ azonban nem kaptak. 19.o. co. (The Spirit of . felebarátunkat pedig mint nmagunkat. ezértaz nem is hozhat ttirvényeket számukra.

. |767 -ben az tivegre..hogy a lengyelek képtelenek voltak onmaguk kormányzás ára.l ttizet nem nyitottak.Nincs adőzás képviselet bojkott alá vettéka brit árukat.gyarmatokon mozgalom indult.festékre. 3'. őlomra."ával torténoellátására.. Alighanem a lengyel királynak volt a legegyrejobban meggyengiilt. 1775. de az amerikaiak elvi okokből ezt is ellenezték. magukis okolhatÓkhazájukXVllI. a gyarmatok minden más téren<lnkormányzatot é|veztek. hogy abban a korszakban. amikor a teatcirvénnvel Brit ki a Kelet-indiai Társaság kapott az amerikai gy". kiadtrík a jelszÓt: és néIk l!. 1795) végrehajtő államok udvari tiirténetírÓi azt hirdették. ezt nevezték mészárlásnaklA brit kormány olyannyiranem bizo.cllerrli hanem egy régÓtabirtokolt szabadságmegrzabadságm egszerzéséért. ValÓban olyan srilyos felelósség terhelné a XVIII. címtí filmjében (1965). Ezzel kirobbant a ftiggetlenségi háborrí. New Yorkban l77\januárjában utcai harcokrakertilt sor. Újra bojkott alá vettéka brit árukat. New Yorkban kilenc gyarmat kiildottei megrendezték az gynevezett . századilengyel nemességet? Annyi bizonyos.Az angol politikai éssz.bélyegtorvény-kongresszust''. ápri|is l9-én a massachusettsi Lexingtonnál a fegyverespolgárok ti.iggetlenség volt az eszkoze. akik egy concordi fegyverraktárt akartak felszámolni. hogy tekintélyén essék ne csorba. Az ellentétl773-ban élez<íd<itt jra. pedig mindosszeaz anyaországbanhasználatos okmánybélyegbevezetésére vonatkozott. amíg azok onvédelembd.-o.oiÓli.bostoni nyult zsarnokinak.. ezérttulajdonképPen szerencsések. csak e szabadság megtartásának tartásáértharcoltak.-utok.hogy másodszor is engedett: visszavontaa vámokat.. csak a teáét hagytameg. hadtigyeket ésa távolsági kereskedelmet iránftotta. . s ezértL766-bana brit parlament visszavonta a bélyegtorvényt. teára éspapírrakivetettvámok miatt kezdtek|ázadozni. az amerikaiak ezt kozvetlen adÓnak tekintették. A brit kormány számára ez már trílnagy kihívás volt. Mindossze a ktiltigyeket.. Mivel fémpénzért kellett megvenni. Az általános |ázongás légkorében.ot Ezzel a tea tulajdonképpenméga vámmal egyutt is olcsÓbb lett volna. Lakői sokkal i36 (vagy más ÖnállÓbbak és sokkal gazdagabbak voltak a tobbi angol lllamhoz tartozÓ) gyarmat lakosságánál. mint korábban.#? . Ekkor keriilt sor a híresbostoni teadélutiánra.. A fi. A brit kormányzat tehát egyáltalán nem volt zsarnoki.márciusbanpedig Bostonban a tomeg addig provokált ésdobált néhányórségenállÓ katonát. amerikaiak azonban jra meg rijra er<íaz szakos cselekményekre ragadtatták magukat.A lengyelek századifelosztásáért A Lengyelo rczág fe|osztásait (I7 72. A legnagyobb fel'. Öt ttintet<í meghalt. A brit kormány ezutta|a megtorlás eszkozéhez folyamodott. 1793. Korábban kétszer is engedett(1766.nem-importálási'' háborodást az l765-ben bevezetettbélyegtorvény okozta.Tomegesmegmozdulásokra kertilt sor.1770). 44. amelyben a kozponti Lengyelországban hatalom minden eurőpai országban megerós d<itt. s ezze|vég|eg kiélezteaz ellentéteket.izetnyitottak a Bostonből érkezó brit katonákra.

Az rij alkotmány aztbizonyította.. csak és be e vákuumba a szomszédosnagy.mire II. nem l orosz megszállás alá keriiljon.nemzeti iskolák' is miíkodoképessé tem megnyitotta tanárképzo szemináriumát.a tcirvényvédelmében'részesítették.StanislawStaszicésHugo Kollqtaj eszméi be tetozte alapján elkészítettékaz ország j alkotmányát. a hetvenes évekvégén pedig némi kereskedelmi fellendtilésjelei is mutatkoztak.Sikertilt hatékonydiplomáciai testiiletet létrehozni. ánvalÓbbá vált. katonai éspénziigyi bizottságokat állították. hogy az egykor oly ábállam lett. 60 ellenórizte. A végrehajtÓhatalmat a kétéves mokra megválasztott kétkamarás szejmre bízták. Szaniszlő Ágost lengyel király mindent megtett a kultrira támogatásáért.idott az alkotmányra. hogy Lengyelország távolrÓl sem 138 í3 9 .ftildesurakkal kotott egyezségeiket állami ellenórzésalá vonták.valamint a szejm által választott oktatási'igyi.Hatalmi vákuum jcittlétre.II. a hadseregetpedig 18 300 fóre emelték. téró sztik<itt 179l. rncentrálni' A HabsburgBirodalom ovemberében pedig Magyaror szágen lévó szepességi városokat.. hogy a gyermektelen II. a prímásből. A lengyel politikai k<izitossága: a konf<ideráciő joga. s ez eurÓpai szinten is igen ktizépfok kollégium miíkodését jelentós eredményvolt. -'ló eljárások során fegyveressztivet'agyis kirobbantani a polgárhábor t. A reformfolyamatot a Nagy Szejm vagy Négyéves Szejm munkássága (1788-1792)..hogy emberi társadalmakminden korm nyzatAA nem.az |773-ban létrehozottNemzeti oktatástigyi Bizottság l792-ig27 uj tankonyvet adott ki. 1772. Ekkor már a két egyetem.. s a kovetkezó napokban országszertekovettéka példáját. a krakkÓi éswilnÓi. és a pehezített. a boszorkánypereket. május 3-rínáltalános lelkesedés kcizepettea király feleski. Bár a katolicizmust.alkodők k<iztitt: választott uralkodő zerz désesemvolt érvényes szejm a lása nélktil.mindrijkre nemzeti vall ssá. Az egységes etett gyakorlat a politikai életmeg:t. ki mondták a vallásszabadságot. gyelországban.. szejm valamennyi tagja megakadáegyetlen felkiáltással. rták Lengyelország elsó felosztásáte tertiletének o/o (a gazdasági29 -át iős lakosságáből pedig mintegy 4 A megalázÓ bánásmőd komoly reformttirekvésekhezvezetett Len.felczámolták a kínvallatást. mert az orosz áborriba keveredett(|7 68_7 s egy 4). A felzmán Birodalom veresége oltozta: a lk békekcizvetítésre kértekfel.Az elóbbi azt jelentette. de a parasztságot a . Havasalfrild helyett lengyel tertile_ ensrílyérdekében viszont ezekból s a Habsburg Birodalmat is.. A lengyel belpolitilcíba a Bari Konf<ideráciő(1768)fegyvert sult a polgárháborri. A jobbágyságotnem számolták fel.rendŐri. SzaniszlÓ Ágost halála után a szász Wettindinasztiára száll. tigy tervezték.kéttitkárből és<itminiszterbtíl<isszeállított tanácsot. s minden bevándorlÓt. méga visszajobbágyokat is szabadnak nyilvánították. majd a felvilágosult írő és filozÓfus Hugo Koll4taj rektorrá választásával(1783)magát az egyetemet is modernizálták. Katalin sztrák-t<irtik sz<ivetséggel szembe.1780-ban a Krakkői Egyea. Kozzétették. A királyi hatalom orokletes lett. ésa nyolcvanas évekelejére vríltak. A liberum vetőt és a a konftideráciÓ jogát eltortilték. Az állami bevételekI778-tó| már meghaladták a kiadásokat.az idótartazet akarat ből sz rmazik'.nyilvánították. 1771 szerz<ídés sztiletett.A végrehajtÓhatalom élére királyt.

Birodalom kapta meg. I8o/o-át Habsburg I9o/o. oktÓber vezetésealatt állÓ.Hadseregénekfele elpusztult valy a tábor12 o00 f<ís elfogott veze. Koll4taj ésTadeusz Koőciuszko vezetésévelhazafias a katonatisztek ésnemesek széles k<irií osszeeskiivést szóttek ame|y t794 140 je|szaggetlenség. modern alkotmánya.iaciejowicénél élén orosz hadtesttel.. Ignacy Potocki.e" helyreállításáért. Katalin már azinváziő kezdeténríjabbfelosztást javasolt..Még a Targowicai Konf<ideráciő vezetöi is tiltakoztak. Három (!) reakciős lengyel nemes az otosz kormány osztonzésére 1792.Az elkovetkezcí évtizedekbena lengyelekról már nem a liberum veto jutottaz eurÓpaiak eszébe. az hogy a király csatlakozzon a Targowicai Konfoderáciőhoz. válasz a hallgatás volt.de mégez a gyuléssem volt hajlandő elfogadni a ktildritteketbántalmazÓ orosz katonák ktiveteléseit. a híres.ltotta. csak éppennem kapott esélytennek a bebizonyítására. Az egykori lengyel-liwrín a Poroszország. mind a nemzeti k<inyvtáratOroszországba sziíllítotnemzeti levéltárat.iléseA zés''hajnali háromig tartott. maga Ko ciuszko azonban mindvégig tagadta egy résztikfranlegendát.Finis Poloniae|.kétnap mrilva pedig fegyversztinetetkottetett..írtaegyik levelében. l793.. A tapasztalatlanésrosszul felszerelt45 000 ffis hadseregnem szállhatott szembe a siker reményében oroszokkal. II. idea Egy dolJg azo. Szaniszlő Ágost további alkuk ésa reformok egy része megórzésének reményében csatlakozott. akik egy izbenágyukat szegeztekaz tilésteremre.Koőciuszko 4000 katonával és2000 4-én vereséget GgyuttVaiső ellen vonult. e romantikus nak!). A GrodnÓban <isszehívott szejmet az országlegreakciÓsabb elemeiból állították tissze. valamint despotizmussal vádolták az alkotmány híveit. II.. is. a lengyelek nagyrészeazÓtais megvetéssel s emlegeti a nevét. cia szolgrílatba megA cárnó elrendelte.hogy a hallgatás beleegyezést jelent..hogy Lengyelországgal rigybánjanak. végetért. A. a márciusában robbant |<t .párizsi végzetes példák' kovetésével. A felkelés12 000 részwevojét irta'láa maraL795. amikor a szejm otosz pénzzelmegvesztegetettelnoke kijelentette. kezelheto ták. ésRaclawice mellett április kaszáriért egy zso0 fós orosz hadseregre.A gyozelmet a kiegyenesített KoÓciuszko francia val haiiolo parasztfelkelók rohama biztosította.. lÖIték. mint s mind a hÓdított tartománnyal. Népszertísége azonnal megsemmistilt.. hanem a kontinens elsóként elkészített. 25-én.jellemezhetó a teljes politikai éskulturális hanyatlással.január 3-ánazorosz ésPorosz uralkodÓ szerzódést iíllamtertidéklengyeltertiletek felosztásárÓl.. május l4-én meghirdette a Targowicai KonfoderáciÓt. Katalin azt ktivetelte.) Ez lett a sorsa a mtíkincsektobbségének méretre oroszországi kényszermunkáraítélték. hirdette meg reményében kiterjesztésének támogatás ésa népfelkelés Ezután meg akarta m{uí 7-én Polianecben a jobbágyság eltorlését. tisszecsapott azIvan Fersen lr..Állítőlag a lengyel felkelés (VégeLengyelország. Lengyelország utolső kirrílya november egy év mrilva koronázása harmincegyedik évfordulÓján lemondott.11.hogy megmentse becs Ietét. 1797-benkijeMoszkvába vitték. amit a kapitányfelrobbanthat. Á társadalom nagyon is életképesnek bizonyult. Napokon beli'il 96 000 orosz katona lépteát a határt a konfoderáciő trímogatásának a és (nem létezó)lengyel jakobinusok eliÍzésének céljával.némai. 7000 ember 10-én és auaatyozni.a katonák szétoszlottak.hogy .Szabads g integritős.s mire a végsodemarkáciős vonalakat Lengyelország eltiíntEurÓpa térképeir<íl. iíllt.kbaltáikkal.Egykir lyság nem hadihajő. Sem az orosz' sem a porosz kormányzat nenl ttírhette Lengyelország megszilárdulásátéskatonai megerósodését. január 23-án irták alá a második felosztási szerzódéstSzentpéterviíron: Lengyelország elveszítette elsó felosztás utiín megmaradt teriilete és az népessége felét. nokokkal egyiitt foglyul esett. Alengyel állami tulajdont elkobozták. (A csomagolás kozben a nagyobb kilteteket a kozákok szabdaltá. tóje e csatatáen kiá.f parasztfelkelóvel vainak jegyében.. II. Á f. sáértésegységének 141 . tettét árulásnak tekintették.át letének 63o/o-áÉOroszország. hogy ellenfeleiegyesi'iljenek.te.b"n bizonyos: a lengyelek tobbsége felosztások js a xlx] századfolyamán is mindent megtett hazája modernizálá.

hogy ezt a kijelentéstmár évtizedekkel korábban is a legktilonbtizóbb asszonyoknaktulajdonítottáh akiket szívtelennek akartak felttintetni. spaa nyol származásu Mária Terézia szájábő| hangzott el effélekijelentés.e|terjedéséhez a marxista torténészek ahogy 143 . 1999..'hogy a mÓdosabbak levágják éskidobják a tésztaféleségek keményre égett szélét. 1&ffi.) Haezigaz. Anthologieet dictionnaire. Lajos francia király felesége konnyelmii ésfeliiletes asszony volt.Konnyen lehet.maga elótt. Benedek lstván fordítása. hogy ha a népnek nincs kenyere. csak arra híVta fel a figyelmet.A fe|világosodás franciaÍorradalom vo|t elókészítóje a A felvilágosodás. hogy a szállőige eredetileg nem is a szociális érzékenység hiányát. Ha pedig kétségeink L740-4l-es évektorténetét ismerte ezt a kijelentést. .Annyi kozos vonást mégiscsak elutasítva'nem vallási és ban.2006.Igaz. egyenkalácsot! Ha egészen pontosan akarjuk lefordítani a francia kifejezést.hogy Rousseaumár ezekbenaz években annyi bizonyos. egy amikor a kenyeret nélk lijz szerencsétlenek >De szenvedéseirtjl beszéltek: Istenem. mit válaszolt egy el()kel h lgy. vagyis azt.I. akkor Madame Victoire nem is mondott akkora butaságot. hanem XV. átalakult.akivel en: cím kotetéb . hogy L764-benhatározta el a Vallomások megírását.Robert Laffont.osmond. emberi nem testvériségét feletti.Máila Antőniakije|entette. Egyesek szerint XIV. . mert a felidézésével l. de nem ostoba. amelyben a szerzo az lennének idéztefel. századi francia torténészeksem vették komolyan.A mer<íben valÓszíntítlen kijelentésmégisszélesktirokben ismerttévált . Az embert raelscídlegesnek szemmel.. hogy az okori éskozépkori tekintélyeket jelenségeihez.Eszembe hogy a parasztoknak nincs kenyer k: egyenekhát kalácsot. a tapasztalati tényeket megaki cioniilis lénynektekintették. akkor állítőlag briőst ajánlott. megjavítsa tokat nyisson meg..s L769-benfejeztebe..oldal. 1962. Mária Antőnia (1755_1793)' XVI. teljesnevénFranciaországi MáriaTeréziaViktÓria (|7 33_ |7 99) mondott valami ilyesmitVersaillesban. 264_265. Ezt a kijelentéstazonban már a XIX. ésminden bizonnyal tisztában volrtazza|.az egész a A felvilágosodás viszont nem tekinthet<í polgárság ideolÓgiájának' volt sztikség állították. hogy a kalács ésa brios drágább. Lajos lánya. oldal') Rousseau pedig egy kozismert szÓlást idéz fel' Vallomások jutott'. (Bp.65.igazán megehetnék. Récits d'unetante. századvégétól XIX.hogy azészsegítségével fejlódésitávla.ésrendkív l jősagos volt.kot.45.rappánsanlehetetthangsrilyozni a forradalom igen el<ítti uralkodo rétegek á||ítlagos szociális érzéketlenségét. érzéketlenség bizonyítékává vált.mint a kenyer.vagyis egy éwel az elött. század e|etudományos és egységes jéigtartÓ szellemi mozgalom nem tekinthet<í képviseloimás ésmás osszetevóirehefilozÓfiai irányzatnak.hogy Mária AntÓnia megvolna Franciaországba.. Madame Victoire. Paris.mikozben a szegényekéheznek. Paris. Ö volt az. a 46. ez a XVII. hogy sokan helytelenítették ételek nem az el fogyasztottrészeinekaz eldobását. hogy egy jőval régebbiszállÓigétnyilvánítottak valamikor a francia forradalom elótt vagy után Mária Antőnia jellegzeteskij elentésévé. Mercure de France. hanem éppena meglétét bizonyította.végtelen ismerje a világot. Boigne grÓfnó azt irja az emlékirataiban. aki k nnyekkel szemében a kijelentette éhínségidején. A felvilágosodás hatiírozottannemzetek hangsri|yozomozga|omvolt. hogy nem Mária AntÓnia.s temények (Mémoiresde la a égett szélétln Comtesse Boignenée de d. 720.. s saját természetét.) Ez a mondat a hatodik konyvben olvashatÓ. (MarieAntoinette. Lajos felesége. Ktil<inboz<í felfedezhettinkírásaiklyezik a hangsrilyt. kiizijlték. ésa szívtelenség. hanem kritikus a nem metafizikai alapon kozelítettek világ tekinwe.valÓszínííreg azért. érkezett Minden jel arra utal tehát.Magyar Helikon. oldal.Madame Victoire-nak nem volt sokesze. képesarra. Catriona Seth viszont arra hÍvjafel a figyelmet egy Mária Antőnia életének szentelt antolőgiában.... Majd az eredetijelentés elhalványult. aziránt.

ilyen alapon vajon ki tudji megmondani. 1964.Méga kifejezetten radikálisnak tekintettRouSseauis igy fejezte be egy elmélkedését eurőpai . e|vetveaz erószakot ésa népt<imegek fellépésének minden formáját. Tome III. a ugyanrigy. ami hasznosa ktiz sségnek.600. hogy vágyakozzunk-eegy ilyen sz vetségut n. után ugyanis a felvilágosodás nemzedéke tagjai. világosodás ugyanis po|itikailagegyáltalán nem mutatott egy irányba . gondolkodÓi a radikális forradalmat készítették 1789. Nem elégkihtizni tankonyveinkból azokat a fejezeteket.hiszen a partikuláris érdekek ezzel mindig szembentillnak. gazdagságára.ben 1848. A felvilágosodásképvise|{ii koztitt egyarántvoltak híveiaz abszolutisztikus. A forra.<ík e két egyre hivalkodőbban Rousseau ésVoltaire nevét.a társadalom bizonyos fejlettségére.ÉditionsGallimard.hogy a forradalmat a felvie|o? Azért. hogy amugy sem lehetmegvalősítani.hívei a legkti|onbtiz.banpolgá]i és 47. ésmáris ésszeríj tervvév lik.vagyis a vulgármarxizmus elavult ésteljesenhasználhatatlan foannak t<ikéIetesen nyelvezetéhez. keriiltsor forradalmakra Tirnk<inyvírőinkegy részea rendszerváltás után is ragaszkodott a polgári forradalom koncepciÓjához .itt lenne az ideje meg- 145 .. század elejénnemcsak máshogy látjuk a mint negyven éwel ezelótt.Ezértjuthattak egyeskortárs éskésóbbi hogy a felvilágosodás kovetkeztetésre. ugyanis csakeröszakos Ezt ésembertelen eszktjzijkkeltehetnénk meg. galmaival egyutt Pedig a XXI. az arisztokratikus ésa demokratikus kormányzásnak. amelyekbóloly sokember h zhasznot. |ozsef reformjaival szemben Rousseau tanaira is hivatkozott. Fiideratív sz vetségeket csak és forradalmakkal lehet létrehozni. o') A felvilágosodás eszméinem a forradalom kirobbanásához járultak A hozzá.eteket fejtették a radikális változtatás ki.A rosszés visszaélések. igényét<íl a régirend igen Óvatos megreformálásánaksztikségességéig. de más szavakkal is beszéliink tÖrténelmet. Csakhogy 1794 -ig egyre radimérsékeltek fel idézték kálisabb csoportok kertiltek hatalomra Franciaországban. politikai gondolkodÓk arra a téves eltí. mint amennyit évszáTalán egyetlen (lean-|acques Rousseau:oeuvrescomplétes. vigasztaljuk magunkat azzal a és tudattal.mert politikai ktizdelmek során valalágosodás készítette mennyi politikai csoportosulás a felvilágosodás eszméirehivatkozott.m int a radikál isok. Vagy inkább elégedjiink meg azzal. városiaso dására.. azt. hanem kísérrij letettett egy egészen rend felépítésére.ik. de adják vissza nek nk IV Henriket és ijrijkbéke Sullyt.amelyek Marx.164o-ben.tibb néz.Ez az optimista nemzedék s lehetóségében. hogy rajongunk egy ilyen széptervért. Az jelenleg abszurd terv.. században. hogy a franciaforradalmatkészítette A feleltí. akik az angol ezÁzharminc éwel korábban az angol parlament forradalom után.. Paris. rőla. vagy rettegji)iktater 144 csapásratijbb rosszszármazikbel le.mert a tísadalom fejlódését a tudás terjedésétól a kelltíen felvilágosult uralkodÓk békés és reformjaitÓ| remé|ték. A magyar nemesség például II. amikor elójogait prőbálta védelmezni. dalmi t<irekvések azonban távo|álltak tóli.ók helyeztékel filozőfus hamvait a Panteonban.'. wdok magukkalhozhatnak. maguktől j nnek létre.Az j eszmék befogadása terjesztése és azonbantávolrÓl sem korlátozÓdott lőgiákat lehetett megfogalmazni. azonban azt már nem állíthatjuk rÓla. Akkor miért terjedt el a XIX. de csakeröszakkallehet bevezetni.hanem inkább az rij rend felépítéséhez. Engels ésLenin pályafutását ismertették.régirend osszeomlása mint már nem gy cselekedett.ezértnem a m lt példáihozfolyamodott.orokbéke''tervezetéról: az a . Képletes értelemben nevezhetjiika felvilágosodástforradalmi (tehát nagy jelentoség) jításrraka gondolkodás torténetében. 1660-ban minimális változtatásokkal visszaállították már hitt a fejlódés a régipolitikai rendszert.

a forradalmak nem szorulnak semmiez utőbbi szemléletnek. érintetleni.A tudományos nyelvezetben Kopernikusz honosította meg De Revolutionibus orbium Coelestium(Az égipáIyákk<irforgásairől) címií.hanem polnem gárhábor névenemlegették. éskész. Egy forradalom vagy polgári. amelyben a tomegek is aktívanrésztvesznek A XIX..a kiindulőértelembenhasználták e fogalmat.a kommunista egypártrendszereketproletárdiktatÍrrának nevezik. Ezértnevezik mégma is oly sokan . antagonisztikus ellentétekáltal meghatározott társadalmi mozgalom. hogynagyon is sok minden megváltozotta politikai fordulatot ktivetó években' n xvnt.'"L"d foly"146 romantikus gondolkodÓk szemében modni. Az 1789-esfranciaországi események végleg megvaltoztatták e fogalom jelentését. minóségi változást. 1543-ban írt míivével. mit sem t ródve azza|a és1660 koz<itt|ezajl'óeseményeket ténnyel. a ptispokségeket.il de a társadalmi rendszert ésa helyi kormányzatot. amikor politikai változásokat emlegettek. hogy a fogalom (revolutio)a korforgást jelentcí |atin revolvereszőből jőtt léire. szánadiangolokis. Ami tortént. lutisztikus éskatolikus. vagy pedig szocialista. század folyamán ezértmár nem is annyira a régirendszerek helyreállítását. vagyis osztályharc. fordulataikat éseredményeiket a marxisták szerint lgyanaz a tényezó határozzame1: az osztá$rdek. században a liberrílisvagy konzervatív gondolkodők elsósorban politikai jelenségnektekintettéka forradalmakat.Nagy ritkrínmár a k<izépkori Itáliában is használtrík.. Nem tudták. amelyben a fejlettebb termelésimődot képviseló osztiíly szríll szembe az elavult termelési mÓdot védelmezó osztályokkal.dicsóséges el. a szenvedó nép megváltásává. amelynek kirobbantására mindenképpent<irekednikell. a politikai szabadságjogok és a képviseleti kormányzat kivívására tett erószakos kísérletnek. vagyis ponPontra valÓ visszatérés'' tosan az ellentétét jelentette annak. azérttortént. a tulajhávat. ezt akarták . efféle. a gyávák vagy a szegiilhetnek szembe. . Mit is tudunk a forradalmakről? Annyi bizonyos. A forradalommal kapcsolatos nézeteinkrea marxisták gyakoroltrík a legnagyobb befolyást. A forradalmi demokraták és azonban a forradalom átalakult azigazság pillanatává.mert valakiknek így felelt meg. amit ma jelent. olyan politikai-társadalmiat"Iuk.. vagyis rijítőt<irekvéseket Lépviselóuljakab megbuktatásával helyreállhat a régipolitikai rendszer. de semmiképpensem nevezhetjiik tiírsadalmi forradalomnak vagy polgári forradalomnak 1660 után ugyanis ugyanazon társadalmi csoportok képviselói iiltek az angol par147 .lást. éstudjuk is.ij ko. ezzel minden meg van magyarázva. l688-89-es eseményeket Az viszont már forradalomnak' nevezték mert tigy látták hogy az abszo. amellyel kizárÓlag az ostobák. amelyben a király a parlamentte|kormányoz.a politikai megrijulástnevezték forradalomnak. Sokáig . vagy polgári demokratikus. vonzereje minden bizonnyal Kényelmesésegyszeriíelméletez. A forradalmak kirobbanását. mint inkább a politikai átalakulást. hogy tík miért tették.olyan tisztítÓ viharrá. hogy ma miírnincs olyan angol torténész. a forradalmak pedig polgáriak. ezért az l640-ben megindulÓ eseménysorozatot forradalom. aki Angliában ugyanis az l640-es évekvégén felszámoltrík királyságot.szak nyitányát. Az donviszonyokat. Ett<íl kezdve a gyokeres éstLtás rijitásokat eredményeztí politikai fordulatokat nevezték forradalomnak. a zsarnoki kormányzat ellen irányulő.. ígynevezné.yisszafordulás''.szabadulni nyelvhasználatuktÓl is. a felsóa hagyták a jogrendszert.legf<íbb abban ríll. igazolásra vagy magyarázatra.polgári forradalomna|( az 1640 hazánkban. Ttirténelem-tanktinyveink egy részében a francia forradalmi kormányzatot mégmindig jakobinus Jiktat ra névenemlegetik.gy. polgári demokratikusak vagy szocialisták maradtak. amelÉez éppenerószakosságamiatt csak ővatosan éskizáro|agavégsóesetben. de tették. hogy mi okosabbak vagyunk.tudatosan vagy ontudatlanul.hogy felment minket a gondolkodásnak ésaz események alaposabb megismerésénekfáradságos munkáj átől.Sokan mindmáig foglyai maradtak ezolgalelktíek rigy vélik.. Szerinttik a forradalom hosszri táv .erószakos eseményekben bóvelkedó átalakulást teljes joggal nevezhetjtikpolitikai forradalomnak. Egy régebbi állapothoz valő visszatérést értettek ezen a XVII.mégjő.s aki nem levett kalappal kozelít feléféle j tik' abban klzár őIag ro ssz indul at munkálhat. Hamarosan kidertilt azonban.

amelyek viszonylag gyorsan és nagyobb tcimegmozgalmakkal egyiitt eredményeztek jelentósebb politikai változásokat. mely elóre elkészített ijsszeforradalomnak nevezhetó eseményekben.azipar. politikai-ideolÓgiai mehet gi.vasbordájri'' akár tagjaibÓl..ésahogy Ormos Mária egy régicikkében megfogalmazta'.és nem a polgárságot a nemességgel szemben. akár a Nemzeti Konvent republikánusaibÓl. a xx' században pedig megjelent a . Csakhogy az emberi trjrténelem tása meghatározo tényezcínek ktilonigen távol állÓ s egymástÓl oly sokban egymástől térbenésid<íben s btiztíáIlamhatalmai nyilvánvalÓan más ésmás okbÓl omlottaktissze.a nag1ruárosok. tartalmat veszfel.diszfunkciÓs'] nem megfeleló mríkcidése a társadalmi vezetö és . kalandokra indul. aki egészéletét illetóen is: ezekisinkább Hasonlő a helyzet a forradalmak eredményeit valakoz<iskovetkezményeinektekinthetok. mint 1640 elótt a nemesség és a gazdagpolgárság. amelyek bizonyos korlátozott ésmegvalÓsíthatÓ vetnek az eroszaknak. ténylegesenpolgárinak nevezhetó.. A torténészek tobbsége már a nagy francia forradalmat sem nevezi ma .lamentben ésálltak a helyi hatalom élén. Az rijabbforradalomelméletekinkább a és társadalmi lehettíségek mintgazdasájelenségnek tekintik a forradalmakat. A funkcionalista megkcizelítések szerint a forradalmat a társadalmi értékrend társadalmi kornyezet .inányos forradalorn.ipari forradalomnak'' neveztékaz anglriaigazdaságiátalakulást.. mint széth zÓ torekvések Anrrktiztjs a tervezet pontos megvalÓsításának.<íkkel ellátni a forradalmakat. általában arra utalunk. amely nem képviselia társadalom véseit. A pszicholőgiai rétegek rob relatívdeprivácio' helyzete szerint az ugynevezett..társadalmi folyamatoknak.részesi. s a régitesetlegel is hullatja.'kulturális forradalorrÍ]a . A forrada|om fogalmának jelentése megsztiletése folyamatosan őta tágult. hogy nagy jelentóségiívá|tozásra kertilt sor. Általánosan elfogadottés valamennyi forradalomnak nevezetttorténelmieseményre értelmezhetóelméletazonban mégnem szÍiletett. az seregének hajtekintett bolsevikokbÓl' onmagukat elevekiválasztott kisebbségnek 149 . Szííkebbértelembena t<irténészek olyan eseményeket neveznek forradalomnak. viszont e tobbségnélsokkal gátlástalanabbul él azerószak hadE eszktizével. nem viiltoztat az sem.. Sz letik egy sző.tudo. hatalmi halcok keriilfenyeget. hogy azok alegsikeresebbek forradalmak. században .mezö gazdaságiforradalom'] ésmás hasonlő kifejezések.sképesek viszonylag gyorsan véget célokatelérve elhírA egy általánosan elfogadott rij rend bevezetésére.'Már a XIX. gazdaságilagéspolitikailag magasSzintenintegrálttársadalmirendszert.a. tehát nem forradalomra irányulÓ emberiszándék Jelenségek eredményei. amikor nagy a szakadék kozott.. illetve otven-hatvanéwel kés<íbb |ezaj|óipari forradalmak teremtették meg' Semmi okunk tehát az osztá|yje|legre uta|Ó je|z.az a régi rendszerek szilárdsága vagylabiliomlása. a nagykereskedelemésazipari munkásság vi|ágátazonban mindkét országbana politikai forradalmak után száz. Ha ma forradalomrÓl beszéltink. azllj rendszereklétrehozásáratett kísérletek MagátÓl értetódónek ttínik az a megállapításis. A modern.hanem egészenkiilonbozó. A világtorténelem nagy forradalmai nem voluntarista voltak... megkozelítések a társadalmielvárások banthat ki forradalmat. s ebból a szempontbÓl az államhatalom ttínik. éssenki által nem kívánt kiivetkezményei. mert a polgrárság akart a politikai hatalomből'] hanem egy gazdasáei ésegy .. j bír..) tesen váratlanul érteazt a Lenint.44 merev' reformokat elutasítÓpolitikája váltja ki.polgári forradalomnakl Egyáltalán nem azérttortki...a szavak terjeszked hajlama ésa dolgok egyedisége kijzijtt az eltérés mindig a szavak javára tíjnik el. is ktilonboztek egymástÓl.Egy társadalom átalakulásanem is rendszer megváltozásához végbenéhány hőnap alatt. hogy századunkban már . kisebbségpedig.hogy olyan kisebbség ződása során ugyanis az aveszé|y torektobbségének het hatalomra.hanem a vagyonelókelóségét (agazdagpo|gárságot és gazdag nemességet)állította a sztiletéselóke|<ísége helyére.aszinkronitása'l a társadalmi rendés szer .hivatásosfonadalmápéldáult kéIeaz rok'' is tevékenykedtek: 1917-esforradalom kitorése erre várvatrlltotte.ilni politikai válságegybeesése juttattahatalomra miatt. más ésmás iránybamutatÓ (Ezen tiirekvésekváratlan. álljon akár Cromwell . s a gazdasági ti'bb idó kell. amely eredetilegegy bizonyos jelentéstartalommal s azután expanziőba kezd.

százada 1iseq' dal foglalkozÓ kollégáikegy részeszerint viszont l848-ban mégisa . leket. amely intézményes vont volna maga után. abszolutisztikus elemeket megórzo kirrílyságot pedig olyan modernizáciőt ésnagyobb felelós kormányzattal. takarékos. hogy kormányzatát a francia forradalom egyik okakénttartsák ktirií társadalmi támoszámon. teljesen természetesnek tekinthetji. erkijlcsijs az utolső idöszakban t lságosan is bátor volt. De nem minden forradalom vont maga után kisebb-nagyobb népirtást. s minden esetben meggyorsítják a társadalmi fejl<ídést' tuti. A királvtávolrÓl sem volt zsarnok. ésa rendezett. amelyet meg akartak változtatni' A t<irténetírÓnak és ismernie kell a korabeli kifejezéseket fogalmakat.feudalizmust"illeti. Szerk. hogy . hogy megvalÓsíthatatlancélok nevében. XIX. 169. magyarok abban a szerencsés helyzetben vagyunk.. t l kijés hil tul telességtudő.polgári kizsákmá. van abbanvarami abszurd' hogy legjobb kozépkor-t<irténészeink régőta mrír meggy(5z en bebizonyították.feudalizmust''számolták fel.személyes gait tekintveWI' Lajos nem az ideális uralkodő ahhoz. hanem demokratikus és nemzeti célkitiízései k<ir a miatt.ilelfogadták. Mivel ez aveszé|y ttibb forradalomban is felmertilt.polgáriforradalorn' mítoszáhozsem. Paris. véglegesen csak feleslegesmagydrázkodásra kényszertiltink.hogy a forradalmak mindig kívrínatos jelenségek. mind a magyar reformkor nagyjai . Nem azértiinnepelji'ik tehát 1848-asforradalmunkat.radalmat tobb tiirténész .'t maga az erószak.ésfogalmi zavarokat idézhetiink eló.tehetségte|en tulajdons Frangois Furet rigy fogalmazott. Ha nem szabadulunk meg nemzeti fiiggetlenséget a.Nyilván a jobbágyrendszerésa rendi társadalom felszámolására gondolnak .feudalizmust felszámolÓ polgári forradalorn' mítoszátÓl. Mona Ozouf. konszolidált állapot már az év tavaszán kialakult' Nem a terror.Az I848-as m-"gya. hogy nem a polgárság vezette.feudalizmus''néwel illettékazt a természevllágot. szélesebb politikai szabadságjogok képviseletirendszer ésa mindenkire érvényes társadalmával kívánta felváltani. Kciztudott. ésa franciákkal vagy az oroszokkal ellentétbenmi.Ebben azonb-annincs semmi ktiltin<is: angol forradalmat mindvégignemesek irányították. Frangois Furet..lamossá válik arra.xvl.Flammarion..(Dictionnaire critique de la révolution frangaise.) Azt is hozzátehette volna.lnevezés nyolással' váltotta fel.fo.ik. hogy uralkodása tulságosan sikeres volt ahhoz. hogy megtestesíttul se a tnonarchia alkonyőt Franciaország tijrténetében: komoly.de nem meggondolatlanság ezt 150 ftudalizmusnak nevezni? Igaz.hazánkban sohasem létezettaz a társadalmi-politikai jelenség' amelyet Nyugat-EurÓpában feudalizmusnak neveztek ia hiíbéa foldadomány fejében teljesített katonai szolgiílat). amit a marxista sugall. meglehetósen nehézlenne meggyózóen bebizonyítani.... Há peaig figyelembe vessztik. hanem a liberális nemesség.békés felvonulás.o. a forradalmi erószak is egyaránt szolgálhat jő iigyet ésrossz iigyet.lusta. 1992..Ami pedig a . a torténelmitapasztalatokésbizonyos forradalmak eikepesztóen nagy pusztításaiazonban ővatosságra intenek. mind a francia forradalom politikusai. Széles 151 .. az s a francia forradalomban is sokáig vezetó szerePetjátSzottak....ha kritika nélkiilelfogadnáésátvenné szÓhasználatátvagy éppenaz á|ta|aalkalmazott elnevezélllapításait. de az is kiil<itcsen egy-egykortárs megnÖslenne. l848-as . Lajosbuta.. akár a legszéls<íségesebb elnyomássalis tartősítsasajáthatalmát. uralkodővolt 48. hogy ez a társadalmi réteg vezetteaz l848-as magyar forradalmat. Nem kell ragaszkodnun$ a . lemzóje. hanem a nemzeti egységet képviseló.feudalizmus rendszerét''felszámolő. nem a vérontásvolt forradalmunk jel.hogy a .foldes ri kizsákmányolást'' .ttirvényes is forradalomnak'' nevezte]mert az tijításokata hagyományos uralkodő csoportok éstesttiletek ktilon<isebb harc nélki. hogy nyugodtan megíirr-nepelhetjiik legnagyobb forradalmunk évfordulőját. A rendi társadalmat a torvényelótti egyenltíség. hogy az 1840-esévekbena nemesség méga legfejlettebb eurőpai társadalmakban is megór izte vezetö szerepét. a társadalom ríltalfelelósségrenem vonhatÓ. Acteurs.

Kiilpolitikai kudarcok halmozásával sem vádolhatjuk. is K<iltekezóneksem nevezhetiiik.a személyes iigyi egyenlóségt<ibbszorihangstilyozásáva|. A király azt szerettevolna. A királyi kormányzat kétségkíviil megbukott .csak éppenhelyzeegyetértett kérdésben téból.ittmtíktidve sikeriilt vereséget mérni Nagy-Britanniára azamerikai fi.amikor a események felkelók megrohamo zták a Tuileriákat. a nemességésa papság pénztigyi kiváltságai felszámolásának elfogadásával megtette az eIsií felé az lépéseket egyenl<íség is.A kormány Vergennesgrőf kiili'igym i n iszterségeidején (L774_ 87) EurÓp ában hozzájáru|t a béke meg<írzéséhez' kétfrontosháborrit így elkertilve. készen a modernizáciora. s ezért a pénzigytválságbÓl kinrítt politikai válság éppen akkor bénítottameg az iíllamgépezetet.második százéves háboru'' névenemleget. arisztokrácia eszkozekéntlépett fel a forradalom szemben. Lajos a forradalom elótt kifejezettennépszeríí Kormiínyzata volt.gatástélvezó. hiszen az á||amikiadások jÓval csekélyebb hányadát ktjlt<itték dz uávar el kiadásaira.. Lajos kormányzatát legfeljebb azza|vádo|hatjuk.iletét gyarapította. M indezen kés<íbbi 153 . A királynak a francia forradalom kirobbanása után tett lépéseit jőzan. s polgárjogokat biztosította protestánsoknak ( 1788). 89. hogy bukása eltíttsokkal zsarnokibb. ésvilágukban nem volt helye egy j(. Nem mozgÓsította a ehhez az eMéhezegészéletében 1789. amikor egy eltíre nem láthatő gazdaságiválságmozgÓsítottaa t<imegeket.hogy gátoltavolna az orsz ággazdaságifejltídését: nagy gondot fordítottaz ipar ésa kereskedelem támogatására. scít. XVI. Elfogadta a képviseleti szabadságjogokbiztosítását.oktÓber 5-én. kikot k építésére. nem adott parancsot a támadásra 179L -ben. hogy a nemességet a papságot ktils<í lehessenrábírni az elójogaikről valÓ lemondásra.éslépéseket a képviselet állt tett kiterjesztésére. a nak a szerepében ki. Anglia ellen vívottháborusorozatban. szándékri. hogy az egész nemzetgy lésével koz<isentanácskozzanak' az egyes társadalomra vonatkozÓ i.j nius 23-rín 17 152 nyilvánítÓ rendi felszÓlítottaaz onmagátalkotmányo zo nemzetgyiiléssé gyulésképviselóit. Lajos szátonság érdekében ontása. mint XVI. A végsócélokattekintve XVI.7o/o-át.vagymás eurőpai monarchiák 1789-ben. mint Franciaországban. XVI.a varennes-i éjszakán. Lajos elódeinek ko rmányzata.igyekr<íl rendek saját problémáitviszont az illetékesrendek vitassák meg.Ugyan a lakosság egy jelenttís része megélhetési gondokkal kiiszktidott. az Egyesiilt Állasa mokkal |77 8-tő|egyi.amikorcsaládjával egytitt foglyul ejtették ésvisszavonatta a tíizparancsot 1792. Kizárólraga nemzeti akarat passzívvégrehajtÓjátudták elképzelniót. mire ók egy forradalmi gesztussalmegtagadták ezt az uralkodÓi Parancsot. reformer uralkodőnak. az utak. reakciÓsabb vagy tehetetlenebb lett volna.amikor családjával egyutt ellen a hadsereget felkel<ík elhurcoltríkversailles-i palotájáből. Korzika megszerzésével még Franciaország teri.mint a korábbi uralkodÓk idején: mindcissze5. Óvatosabb lépésekben gyanakvással viseltettek tagjai azonban mélységes A nemzetgytílés ónmagukat tekintettékaz abszolrit monarchia ésa felviiránta. s mára egyetlen dolog számított tabunak.fejlesztettea haditengerészetet. tivévolt az egyetlen francia koraz mányzat.hanem akozbiz1789 vont cisszekatonákat a fóváros koriil.iggetlenségi háborriban.a királyi birtokokon konnltett a parasztság terhein. kiríltottrík nemzet ellenségnek j liusában nem ellenforradalmi szándékkal.hagyományaibÓl éspolitikai tapasztalataibÓl kovetkezóen sokkal kívánt haladni. a franciák vérének tartotta magát.amely jelentósebbsikereketk<inyvelhetett az 1688 és18l5 el koztitti.de minden társadalmi réteg kcirében emelkedett. életszínvonal Az pedig nem egyenletesen. Vagyis nyomással és azt akarta elkeriilni. Azza| semvádolhatjuk.de semmi jel sem utal arra.s az adorendszer felállítását. amelyeta szakirodalom . hogy nem sikeri'ilt kellcíen modernizálnia pénztigyeit.az tinkormányzat elemeit megörzörendszer élén amely állt. XVI. Eurőpa legttibb országában azonban jőval nagyobb volt a szegénység. elt<iroltea kínvallatást. modernizálta a hadsereget.XVI' Lajos azonban nem a reakcio ésa régirend az képviselójeként.hogy tanácskozásaikat egyeltírerendenkéntelkiiliintilve folytassák. Lajos sok a nemzetgy lésreformereivel. racionális éshumánus megfontolások irányítottáLk. s ha ki akart lépni e szerepból. augusztus 10-én. Immár lágosodás hagyományai szerint egyaránt osztatlannak tekintett hatalom legitim képviselóinek.

Nem akart ktilfoldre szcikni.éstisztjei azt javasoltiík. a iítotiareta gytílést hadtizenetre. a nemzeti akaratotmegtestesító akkor nem bízik Vagy azonosul a nemzett igazo]rja.1789. amit a nentz. nyekkel amelyet l791.aki feleségeés imádott gyermekei védelmébensem adta ki a tiízparancsot. Igaz. Lajos tcibbszoris felszőlítottaemigrált fivéreit.hogy miért nem hajlandÓ egyi. LajoskiráIy nem akarthábor t.Immár valÓdi fogoly lett.(Jgyan! cselekedniegy egyre akart zunkjőzanu. hogy a népszabadság t szétzuzva t megét . csak ellenségességé XVI.akkor pontosan azt teszi.a i. ót is leintettq . A királyi hatalomrÓl alkotottnézetei szerint az ellenforradalmiemigráciil ugyanolyanveszedelmet képviselt.bíjncselekmények e torvénytel n desMinden intézkedését gát..Úgy étezte.hogy 1789oktÓberében Versai|Ies-bÓIerószakkal Párizsba hurcolták családjával egyiitt.ismeretébenteljesenvalÓszíniítlennek ttínik. augusztus 4-i határozatokkal. ilntjk csak ennyit mondott: . tevékenységnek át. nemzetgytílés ekaratátmegtestesíto képviselókkollektívbol. Nem szcítt el|enforradalmi terveketazutánsem. ha a nemzetgpíléshálr<lrril kÍvánti Aligha szállhatott volna sikerrel szembe azza|. s kénytelen. iozansaghangját prőbálta megtitni meg1789oktÓberében sabbpolitikai k rnyezetben. hogy a nemzetgy{ílés pénztigyi intézkedése a kozigazgatás szétzilálása.Levelében.ct rkaratának tekintettek' a pedig véglegmegpecsételték sorsát. hogy tiljenek Gondolkozvalamennyien lÓra.akit a forradalmi ideolÓgia hívei elképzeltekmaguknak. t okolták a nemzetgyulés r55 .Amikor a párizsi nép támadjanak rá a ttintettíkre. Ráadásul rijra meg rijra a indulatoegy egyre szenvedélyesebb.. 154 l79l oszétl mertilt fel kiilonbtizó ktirokben a háboru |chct s(. is felrdrhatjtrk. Amikor 1791-ben ezekazasszonyok kis híján meggyitkolták a feleségét.'ÁllandÓan jÓzanul ésésszeriíen világban . mást tehetett volna. jrinius 20-án végrehajtott szcikése elótt hátrahagyott.kelletlen ra rij a kivárás politikájához folyamodott. politikai elgondolásai ésmélyenvallásos hite.-.és hajtsavégre utasításait. Ha kívrín. Nem akart sem a forradalom' sem az ellenforradalombábjává válni.. inkább a nagyhatalmakkongrcssz'ttsrltri| kiiliirrll(iz(l A reméltsegítséget' háborrit a torvényhozó nemzetgytílés szír. Pétionképviselóígy ''y'latkozott erról a kérdésról: .amikor azza| vádo|ták.IJgyan... Elfogatása után azonban senki sem hitte el. ésaz egyik tisztje azt tanácsolta.Csak a t rvényhozÓhatalom hozhat a nép számőra kedvezó t rvényeket. ésvágtassanakel.szándékai.s ezt akár gyengeségének mi csak az a kérdés.április 20-án szemé|yescn Pártiai határozták el helyette.1792. A híresszokésikísérletre nemzetgy {és a katasztrofális k<ivakezméjárÓ politikája indította.a képviselók szemébenmiír az is szentségtrésvolt. yiccelnek! Másnap Asszonyokellen!?. s felállíthas a saját zsarnoks tiintettékfel az.. aki kÖvetteel. iotizmussá minósítbtték korrupciÓs által decentrrrllz'ált alamizsnák osztogatását. Amikor hangot adott ésszertí komoly kifogásainak a kiváltságokat és felszrímolÓ.. katonákkal akarta szétkergetnia nemzetgy lést.és XVI. tel . sikertelenségei A háborri els<í vagy passzivitását egyaránt A forradalmi ideolőgia szerint cselekedetét lehetett értelmezni. mert képvkeliésö ismeri sziilcségleteit!. Álláspontját Frangois Furet a b<ilcskivárás politikájrínak nevezte. Lajosnak voltak tinállÓ gondolatai. hogy <inállÓvéleménye van. támadtaVersailles-t. hogy nem akarta elhagyni az or szágot.hogy hagyjanak fel intrikáikkal. hogy ebben a világban jÓzan ésésszeríí kevesbe oszthatták rá. mint a párizsi forradalmárok.. amit a nemzet egységesnek viszont kifogásokattámaszt. hogy az a kirríly. Montmédy helyórségektirébenszerettevolna vissza szerezni politikai mozgásszabadságát.t.vagy az ellensége.Perénis egyetlen esetben háborodott fel .Ha a kirríly azonosul a nemzet lépésként cllenséges tekintett akaratával. Vagyis minden hatalom a tcirvényhozÓtesttileté a király hallgasson. Varennes-ban elfogták.Pontosan felsorolta.nem csoda.gc. a csak a haza ésa forradalom ellenségének szerepét A király peréna vádirat Pontosan felvázolta annak az uralkodÓnak a portréját. ezzel csességében. valamint az Emberi és polgiri jogok nyilatkozaÍdvalszemben. hogy a francirík vérét ontotta. tényleges hatalommegosztáshirínyaésa forradalmi ideolőgia által fenntartott általános vádaskodás ésgyiílolktidésszelleme kormiínyozhatatlanná tette Franciaországot.ittmiíktidnitovább a képviselókke|.

gp'obálta rrlk idején '":::T XIV. (A nagyfrancia forradalom dokumentumai' Bp' Szerk.) Vagyis XVI.. az '.: Párizskeletikapuját Eredetileg tissze. vádak nagy része A nyilvánvalÓ képtelenség. XVIII.. kezdték és1383-ra V. elkiiltiníwe az eródben tartani' Negyvenkétrabot lehetett egymástÓl mind a rabok szinte so.ben rendelte el a megA Bastille neve eródtit.sy"T::..) ítéli el.""onét. Lajos Pere egyszer en koncepciős pervolt. kiizhivatalaik elméIetévé majd. lyogyamilyen szellembenítélnek király felett..".javíthatatlan Az.amelyben ásárazsarnokságnak."u:. azutÓkor forradalom Manapság a legtt'bb ember mindossze annyit tud 1789francia. Lajosunokanóvérének n*e'-uálytalan téglalap 1. mentumai' 276. s egy egész emberoltóre volt sztikség.elméletévd'változott. uaJtyat szeegy ember torvények i*.. orszagi franciák -t. P.rosszhiszemiíen.ek. Ttibb tereita hatalmas építményt.. 1661 ésI774ki5zott deeza|étszám 157 156 .. Saint-|ust találÓan fogalmazott pert megelózó viták során:.li*.Hahner Péter.gy ember ányomÓnak.p. hogy a tucatnyi fogoly kedvéért nem 'egur évektá pedig rijra és jra felmeriilt.3:""Éu':]y: elhetrez\e|o mentén A polgárhábojelent<ísége.o*e.s "... jetentett.'". monarchia: államotma semnevezhetjtik A íkormányzata.. érimeg fenntartani a város kÖzepén vezet is sziiletett a lebontásárÓl.. Az egész kÖztársaságotolyan szellemben alapítottákmeg.. az ellenforradalomugyanakkort rt ki a gyarmatokon. ^ ktittitte í. csak ki kellett volna t<irnie... védelmeztr-.g..Maga a gyarmatokon az abszol t koreló. "t(iáfalairÓl csapatokra'Pári: y4 lolt voe r e gáért harcolÓ királyi jelr fokozatosan elveszítettekatonai politikai fo tiinnévált. . Albert Soboul szavaival é|ve. század leghíresebbpolitikai kormányoz kénye-kedve rma nem zsarnokság.-'#i. mindebból azt a k<ivetkeztetést s lehet levonni. hogy a maga keze irányította ezt az intrikát'. amelyeketaz ó akarataellenére A végre.amilyen szellembenítéletet mondtak XVI.uákb". a fogom got.ami arra utal...nem t<irtki..1369. zsarnokinak vagy onkényesnek."gi uolt a stratégiai XVII."".teljes.valÓban a kozhivatalok...Sohasem a szem elóI téveszteni.-uoil. unát.'íil.o. hogy a az konventnekokvetlen l bun snek kellett nyilv nítania a kir lyt."-""|aatokat.b".t m".. más nézeteket a vallők elpusztításáratcirekedve Az a gyan ésrosszindulat.".Kossuth KiadÓ. a franÉs pontosan annyi szabadságban részestilhettek.) Vagyis avád szerint gyarmatokon akkor tcirt ki a felkelés.és ésmeggyengítettfrancia államgépezet tehetetlenségéért... Lajos felett igazságtalanul.'.. lítésétKároly franciakirály. o. Amennyi fiIozőfia lesz ítélet váIik (A nagyfrancia forradalom dokuannyi szabadságleszalkotm nyukban!. Ítéletk elmélete olyan szellemben fogják megalapítania kijztársas kben. századi a .. Elóbb et<íkeló zártak ide. |y'rori[.. ellenkeztj (a esetbenaugusztus 10. a politikai rendszert. .. (A francia forradalom tijrténete' 1989. .mire egy rijabb nemzedékfeleleveníthette a koztársasági eszméket.... o.t"1. századkÖzepéig a birtokbav.r... Péter fordítása. legabszurdabbvád a gyarmatok kapcsán hangzott e|:.A xVI II.'. osiris Kiadő' 283. ?.) Pontosan ígylett. mindenpa. a amikor Franciaországban . l999.hóso[Ihugenották és tisztek.Nyor9o". ..filozÓfia'' áthatotta a király felett mondott ítéletet.ét királyságot megdontó felkelést H.a* visszafoglaláa fóváros zridítottak a.y. bgltitng*!! a 49.Í:'?'|T::l:Í::::.. századifrancia be el..Voltaképpen volt a helyzet..o.t77o-es a kozttirvényesbíínóz<ík..p""''. ciák amennyi.:.. Bastille propagandájának a hogy .. iratát áthatotta.. majd a helytiket meggo] janzenisták foglalták eI párba.?é.gy eseményeir?L a forradalom'|.A Bastille zsarnoftag h.knélk l.elfogultan. igy ev m lva jT::'''.. |ózsa Bp. évenbeltil az egész francia Pár társadalom szembefordult a kÖztársasági államformával. szemérc hajtottak hányták fivéreiktilfoldi akciőit. hogy a király irányította egészet.. amely a ki rá|y vád. Ügyniikei mindenhol zavargősokat mányzat fenntartását segítette szítottak. 2II.:.n| j:':]-u::.:. megjelentet .amikor és Franciaországban kellett volna kittjrnie.* seittették. ".iJiur. .ái majd azt éttek.AmííveltebbkortársakvalamennyienegyetértettekMonte'sgondolkodÓ jáva\ a francia ála -vel.

nak tti.hogy a b<irt<in foglyait le akarják mészárolni. hogy se tollat. mert a zsarnokság bortiine mert az volt. A munkálatok at v ezet. hogy a felkelók keresó fegyveresekelfoglalták. de egyikiiket sem politikai okokből be' ozték |eanAntoine Pujade. mind fogva tartásuk átlagos ideje egyenletesen cstikkerrl. kormiínyzőasza talrínálétkezett.felszabadítottak' két óriilt pár nap m lva de Sade márki mellé keri'ilt. XVI. hanem azértváItazsarnokság btirtonévé utÓkor szemében. hogy a titokzatosságlégkorevettektirtil. foglyok a kirríly foglyai voltak. A lázadőkpolgárórséget alakítottak. A Bastille-t tehát nem azértfog|a|tákel. az elókelóblr be. során a loport népfelkelése a francia forradalom egyik legemlékezetesebb Mégaztsem mondhatjuk.olvashattak s vendégeketis fogadhattak. eródre. a foglyok írhattak. Az ír |acquesFrangoisXavier |eanBéchade Malleville grÓf ésegybizonyos Tavernier elmebetegekvoltak.el1789.hogy végtila számukat s napi tit-hat ftírekellett korlátozni.hogy felnagyítsákviszontagságaikat. akijzvélemény semmit sem tudhat ottaz er dben uralkodÓ állapotokről. A kínvallatást megsztintették. Akik elhagyták a Bastille-t. Mai szemmeInézvea Bastilleinkább egy jő hírii szanatÓriumraemlékeztet. szaktudással sikerii{t rombolták le: vaskos falait csak komoly építészeti jára. Ezért támadtak a felkelók 14-én merta. A k<ivekegy 159 r58 .. I726-bankét hétig).Bernard Laroche. Rohan bíboros. annyi látogatő érkezetthozzá. Szobáikat maguk rendezhették saját inasaik szolgálhatták ki óket.zsarnokság'' bort<inébólnégy hamisítő.szórmés kabátot kapott.s a megbízhatÓbbakatméga viírosbais kiengedték néha. Amikor Voltaire az eródben raboskodott (I7I7_I8-ban tizenegyhőnapig.Fejenként liwe járt 10 egy fogolynak naponta. Angol barátainak vi szont aztmesélte.tessék fel magukat.fegyvereket tort 13-ra majd puskaport. a Necker miniszter leváltása miatt f. l788-ban engedetlenség Az miatt letartÓztatott breton el<íkelóségek egy biliárdasztalt is behomég zattak. s aki ezt az cisszeget nem k<ilt<itte szabadlábra el. Minek ktiszonhette hát félelmetes hírnevét? Elsósorban annak.jrilius l2-én a népszerií ki Párizsban. tigyiik nem A tartozott a nyilvánosságra. mint rettegett b<irt<inre. s má. a ftild alatti cellák ésa láncok has zná|atátakormány t776-baneltiltotta.a híresnyakláncper vádlottja kétlakosztályt foglalt el. Lajos király uralkodása idején. c|t. A szegényebb foglyok természetesen nem éltekilyen fényííztíen.ó Pierre Fran gois Pal lebontani 1790 Íebruár loy alaposan meg is gazdagodott hazafias vállalkozásáből. Ha de Sade márkit az említettordibálásáért nem szállítják el a charentoni elmegyÓgyintékozott lett volna. foglyok a kormiínyző asztalánál étkeztek. ) Az intrikái miatt bebort<insok . s lepedóin kellett megírniaHe nriade címiíeposzát.zsarnokság szimbÓlumának' tekintették.|7 74 utánéventeátlagosantizen hitt fogoly éltaz eródben. A négyhamisítÓ gyorsan zetbe.. hogy második szokéseután jő pénzérteladta.}eanLacorrége váltőhamisítástkovetettel. hiít<itte Amikor azonban nregsértette iait az ertídpincéjében azt sétálni. ezek t<ibbsége politikai pornográfia volt. se papírtnem kapott. a Solagesgrőf pedig meghatott szőnoklatokkal mondott hálát kiszabadítÓinak' ésvisszatértcsaládjához. A languedoci l Lajos ellen Gabriel Charles |oseph Paulin Hubert de Solagesgrőfot pedig ugyanrigy tartÓztatták le szexuális perverziÓik miatt. mint r saját családja kérésére Whyte de Malleville-t. s három inas állott a rendelkezésére. Az eródbe királyi elfogatőparancsokkal lehetett bekeriilni. de a kormány az (5e||átásukrÓlis gondoskodott. Az áIlami ltíporraktárbÓl a jrilius 12-r<íI át hordő puskaport sziíllítottak a katonák éjszakánkétszáz<ltven biztonságosabbnak tiínó Bastille-ba. mett azza|gyanrísították. kereket oldott..ií. ésnem azért.s Burgundiábol rencleltborosle.(Elég lepedójelehetett. de hogy a utÓbbit |757-ben vették örizetbe. két <írtilt egy PeveÍz nemesember keriiLlteló a híresostrom után. helyezésekor átvehette. Egyharmadukat publikáciőik miatt zárták be. amelyeken nem ttintettékfel a letartőztatás okát ésvárhatő id<ítartamát.száma. merényletetelkovetó Damiens cinkosa. azok pedig mindent elktivettek. és Vagyis a .ó is a .' z<itt Henri Masers de Latude arrÓl írt emlékirataiban. hogy felig elrothadt rongyokat viselt az eród foglyaként_ holott egy olyan elegáns. esténként pezsg<ís vacsorákat rendezettvendégeinek. Sade De számánatobb szobát fel jíttattak.s ezéfinem engedték járÓkelók felé..egy hangtolcsérsegítségével órÖket. foglyot találtak a Bastille-ban.

. de Palloy ígyis nagy osszegetvághatott zsebre. oktÓber 9-énazt indíwányozta. jrinius 3-án mégis a kovetkez<í le hozták . hogy mélységes igazságtalanságvolt éppen |oseph-IgnaceGuillotin doktorrÓl elnevezni a tőmeges/kivégzések ret(La tegetteszk<izét.A gui||otine fe|találÓját sajátgépezetévelfejezték te A forradalom után nemcsak azt mesélték Franciaországban... 28. a kivégzettektestétpedig adják vissza a családnak.) Ez a nagylelktí. gépezetemmel szempillantásalatt Az semfogják érezni!. tudős és becstiletes ferfiri l 738-bansztiletettSaintes-ben. 1934. l789. jogászcsaládban. níripar semmisítettemeg.egyszertí végzódéssel volna.. G. emberekszerencséten: írt rőla irodalmi ésfilozőfiai feljegyzéseib . s politikai térenmérsékelt A gyiilésleggyakrabban készít<í.amelyhamarosan felvetteaz alkotmányoző nemzetgy lésnevet. Némi trílzássalazt is mondhatnrínk. hogy amikor l784-ben a király kinevezett egy szakértóbizottságot Friedrich Anton Mesmer németorvos mágnesezéssel végzett kezeléseinek kivizsgálásríra.. zékel. doktort már másféI Szegény egy a ígyidéztékaz jságokban . levélnehezékeket.Paris. Ievágoma fej ket.olyan híressé vált. Victor Hugo így láwa el a doktor nevét. Talrínígy éreztékigazságosnak? ót ThéodoreGosselin francia tcirténész.Benjamin Franklin és Antoine Laurent Lavoisier.. zárakbÓl. ha kéri. de egyesekkomolyan állították.s kiragadta a hatalmat 16ü .aje|entéseket k<!zé bizottságnak.hogy a felfedezését nevezhogy a találm nyát rőla volt megakadályozni. Ezután tobb száz Bastille-emlékcsomagotktild tt széta megyei.(Jraim.legyezóket éstáblaképeket készíttetett. papírokbÓl kára tyákat. Bordeaux-i. Lenotre névenpublikrílt. el.. mÓdszereit. a szegénytartozott. Csak a szállításidíjatkellett kifizetni. tubákosszelencéket.. o. hogy a nyaktilÓ feltalálÓját lenyakazták.hogy valamenymechanizmus segítségével'] egységesen' nyi halrílraítéltet . kegyetlenkivégzési és kirovásánál ezentril ne legyenek tekintettel a bíínosok hogy a btintetések ne nemesi rangjára. mÓdját pedig vitatták meg' a kivégzés leteit kiil<inbiizó id<ípontokban csak 1791-ben. nevezzék (Idézi: 50. Tagja lett a szabályzatl.Semmi sem kertilte el a figyelmét: mégaz eród kormányzójának márványkandallőjáből is dominőt készíttetett.részét építkezésekhez adta el. javaikat ne kobozzák el.a btíntiscsaládjára semmi szégyen hárulesetleges jon. tintatartőkat. A legkevesebb szenvedéssel volt.hogy alkotmányt készítenek képviselói felszÓlalo. révolution ceuxqui lbnt vue. majd javaslatottett egy egészségtigyi tigyi éskiiztisztasági a elítélte régirend változatos Mivel mélységesen bizottság létrehozására. a maradékből aprő Bastille-modelleket faragtatott. ságok felszámolásának Indíwányának részilletó bánásmőd mindenkire valo kiterjesztésének.Minden hal lraítéltet fognak nyakazni. mielótt mégelkésztilt mintha csak a lányárÓl lenne sző.párizsi és reimsi tanulmányai után orvosi praxist folytatott Párizsban. viselók eskiit tettek. végzett r király kezéból' J nius 20-án íljavasolta.Bár Robespierre (ekkor még)hosszasanérvelta halálhatározatot biintetéseltorlésemellett.láncokből pedig érméket a kovácsoltatott. n<ínemií tine-nak nevezte el. kertileti ésk<izségi eltiljárőságokhoz.a nagykémikus mellett Guillotin doktort is felkérték részvételre. Guillotin képtelen Daniel Arasse: TheGuillotine and the Terror'London. s a kivríltsága származásri halálraítéltek ugyanis korábban a nemesi politikai céljainak a kiváltdoktor javaslatapontosan megfelelta gytílés . ahol a képmunkálatok miatt vonuljanak Franciaor szág számára.hogy az tilésteremben át a versailles-i labdaházba.s ijnijk a legcsekéIyebb fájdalmat guillomechanizmust'' valamelyik r<ipiratírÓ általa emlegetett. éstobb tanulmányt is ktizzétett. j Emberségesavaslatait azza|az indítvánnya|zfu ta|e.hogy a rettegetteród<ita szuve.Egyes rőIa lenek' Kolumbusz Kristőf nem tudta elérni.Éditions par Bernard Grasset.l$x . kulcsokbÓl ktiltinboztíemléktiírgyakat..az ajtÓkből. hogy legelstíként nyakazták ie. Szavait éwel korábban grinyolni kezdték.vagyis ebben az esetbenaz arisztokratákatmeg. a l789-ben megválasztották a rendi gy léstagsaikozé. aki teljesjoggal állapítottameg.egyegyszeríí járő nyakazás nyakazással végezzenekki..

daitás érzésénekkifejlesztéséhez hoTy _ legal bbis rijvid idóre _ elés tettea hábor s erófeszítés hallgattattaaz osztály nzést.vagy mert hozzákijtijttéksorsukat az arisztokráciához.1989' Penguin.amint ezt a marxista Albert Soboul megfogalmazta voltak amelyekképtelenek . A terror adta meg a kény szerít er t.mennyit szeru. egy elítélt rablő abban a megtiszteltetésben részesíilt.szeretetre méltő volt. o. amit sztindéknébk llétrehozott életmíivének nevezett. nehézelképzelni.i. ket'' pusztítottael. (Idezett mÍí.33. 1792. Bp.) ValÓjában a guillotine nem az ö ta|á|mánya volt: a nyaktilő kiilonbozó fajtáitakozépkorÓta ismerték a németésitiliai államokban.bé. Guillotin doktor |791utánvisszatért az orvostudományhoz. Massachusetts.) idézielénk.. Pius pápa is fogadta ót..) Ezek szerint 163 . e t rsadalmi asszimilőciőra .osztálytintettea jogos éslegitim csoPortel. 292. o. nélk lijzhetetlenir nyított a nemzet dye érdekében volt. A kivégzóeszkoz elkészitéséhezdoktornak miír semmi a kÖze sem volt. 1l . irányított gazdaság"állandÓsította az ellátási problémákat. jelentést nFijtott be rőla NapÓleonnak. s 1805-benmég ban tartőzkodÓ VII.. Április 25-énpedig Nicolas facques Pelletier. udvarias és kevesetbeszélt m ltjtiről. az amelynek haláláig az elncike maradt.kozjő elvét''?A nemzeti szolidaritás aligha járultak hozzá. hallgattatta hanem lehetetlenné zést'' nélktiliizhetetlen tidve érdekében A. A terror idejénsenki sem zaklatta. (The Incidence of the Terror during the French Revolution.. <itnappal a szcivetségesek bevonulásaelótt..nemzet érdekekkifejezódését. majd a fcívárosba kolt<izott. ésTobias Schmidt német csembalőkészítóépítette meg. hogy <í lehetett u g. elsó áldozata.edett. TÖbbkrőnikás szerint a vigasztalhatatlanvolt amiatt. 51.3.Vég l lehettjvé gazdaság beyezetését..Iózsa tonadalom tijrténete.Hozzájárult a nemzeti szoliaz rákényszerítésétegész clvének azzal. hogy a nemesi elítélteket a|ázzameg a hoher ne kezénekérintése. 1989.vagy mert arisztokratőnak sz lettek. Skőciában.Lenotre szerint a doktor .) l8l4-ben végzett vele egy betegség Piírizsban. Péterfordítása." lett. Gloucester. 1966. visszafogott. amely ."(A|bertSobou|:Afrancia a Ebbenaz értelemben gy zelem tényezöje kiadás...hogy egy esetleges sztikség tiibb áldozata lett volna.1793-banArrasban katonai. ápri|is l7-én prőbrílták ki a Bicétre kőrház udvariín hrírom holttesten. amelyre a terror irányítÓi rákénynyakaznak? És az szerítették ríltaluk elképzelt . o. ezt a sebészeti akadémiatircikos titkára.. A terror pedig nem az . nemesekv"gy papok voltak.év*ben megalapította orvostudomány Akadémikus Társaságát. S az is megkérdojelezheto..amely a békés jellemzésére. o.. Peter Smith' 37. amely kormánybizottságoknak azt az egy ttmiik désre helyreállítás t ésa k zjő az állam tekintélyének tettesaimukra lehettjvé lakosságra. s tijkéletesen megósz lt haja k tanusítotia. hiszen kétszáz évre kifejlesztéséhez érzésének két ellenségescsoportra szakították szét a franciákat: a forradalom híveinekésellenfeleinektáborára. Hogy a hábor s gyoze|emérdekében volt-e a terrorra? Nos. amelyek során embereket megfeleló-eolyan események jÓl járt-e a lakosság.kigyomlálás'' ige.Kossuth KiadÓ..arisztokratának sztilettek vagy hozzákotiitték sorsukat az arisztokr áciához. hogy a régirendet védelmeztí arisztokraták.A franciaforradalmi terrora régi rendura|kodrÓ rétegeire srÍjtott le A nagy francia forradalom (L78g_I7gg) forradalmi kormányzatának (1793_1794) ríldozatairÓl olyan kép él a koztudatban.elemezelemnek. A bal162 általában osztáIyharckéntmutatták be a forradalmi oldali ttirténészek tcrrort. Angliában.éscsak tervalőban rorral volt fenntarthatő.Yezet szerepetjátszott a himlóoltás elterjesztésében. Rendelóje a Saint-Honoré rit és a Sourdiéreutca sarkán várta a betegeket.. sót Franciaországban is. akik .' Albert Soboul is elfogadta az amerikai Donald Greer kutatási eredményeit. Azért haszná|ták. kertészmunkát Vajon a.illoti.. Antoine Louis tervezte el. A k<ivetkezó ^Pá.TiszteletreméItőszemélye mélységes szomor s got rasztott.kigyomlálta a nemzetb l azokat az elemeket. mint ennek a drágán kivívott gy<ívereségnek hogy a terror azokat az.

ésennek megfelelóen kell cselekednie.hogy de Igen sokan elismerik a terror sz rnytíségeit.tartÓsította ellenségeinek miatti lázadások az eroszakot.Ezeknek viszont mindossze 6.Ha vagy btínos. 165 .. meg. mit kíván a koztlsség. ahazaérdeke.svetettvéget A terror a belsó lázaJásoknak. mégistigy akoztársaságezzelazeszkozzelvívtakikatonaigyoze|mét.ame|yben a társadalmi támogatássalnem rendelkezó kormányzat mindenkire |es jt.) Ráadásul az cisi.amilyennek korába 164 sem a ktilonvéleban a király szuverenitásáttartották' Nem ismertékel Ugy sem a pártok létjogosultságát. l789-tól magában hordozta a terror lehetóségét. hanem a tisztítására''is.(Soboul: Idézettmij.hanem polgárháborÚr.Ekkorra a gyoze|em vált.. Az |792-t | egyre tobb burÓpai nagyhatalom ellen folytatott háborri.. s 9. tomegesenPusztítottaaz ártatlanokat. amelybenaz egyik társadalmiréteg ktizd a másikkal.35_40 000-re becstilhet<í terror áIdozatainak száma a btirtonben a elhunytakkal ésaz ítélet nélki. o. akiknek a kivégzéséri5| a forradalmi t<irvényszékek nyilvríntartástkészítettek. A valőság azonban sokkal bonyolultabb.a népimentalitásés egy speciá|is gondolkodásmÓd tisszjátékánakk<ivetkezményeként j<itt létre.amellyel a gy zelemkivívása után fe| lehet hagyni.(Perszea terror alkalmazását t<ibbségtikideiglenes intézkedésnek tekintette. brínbakkeresésre irányrrlő népi mentalitásnak megfelelóenkeménymegtorlástkoveteltekazok a ffvárosi népt<imegek akiknek támogatására a nemzeti konventnek sziiksége is. Ennyien . egyszerre volt ktivetkezménye éselóidézoje az ellenforradalmi bukástÓI' s mozdulásoknak.a forradalmat pedig a terror ésa terror biívtiskiirébezárta. A k zosségérdekeitazonban akkor vagy megtévesztett. gondolták' sem a csoportérdek. Robespi"ir" csoportjának eszktizévé akik már nemcsak társadalom 'megbiztosításárakívánták felhasználni a terrort.forradalmi gondolkodásmőd pedig kezdett<íl.84o/o-a egykori harmadik rend tagja az volt.akiknek a trilnyom tobbsége minden bizonnyal paraszt volt. A sajátos. csoport határozta meg. A forradalom vezetoegyéniségei ugyanis ugyanolyan egységesnek és oszthatatlannak tekintették nemzeti szuverenitást. valamint az l793-ban a |ázado falvak ésvárosok ellen vívott polgárháboru alaposan felertísítette forradalom híveinek korében az a intoleranciára ésbiintettí intézkedésekre irányulő hajlarfrot. népimozgalomaktivistáitésahegypártvezetóinekegyrészétis. aki azatjában iill. Ezek koztil csak annak a t6 594-nek a társadalmi hovatartozását vizsgrílhatjuk meg. vélik.AmikorutánozniprÓbálták. Vagyis az ismert kivégzettek. embernek be kell látnia.5o/o-avolt pap. társadalmi hovatartozásra valÓ tekintetné|ktil. ugyanakkor szembefordította -i tekintheto a francia forradalmi kormányzat ésa terror ezértaligha vrílsághelyzeteksikerrelkecsegtet<ímegoldásimodelljénekarendkívtili ra ktilcsonhatásáttirténelmikortilmények ésegy sajátospolitikai kult nakegyedik<lvetkezményevolt.52o-uknemes.?A számok tiikrébentarthatatlannáválik a forradalmi terror marxistaértelmezése.mintpéIforradalomban. hanem L794 tavaszánaz rigynevezettultraforradalmárokat.. paraszt(28%o) vagy városi dolgoző (3IVo). hogy kizárÓlag kegyetlen megtorlással lehet elejétvenni a ktilfold ésa be|s<í ellenforradalom gyózelmének.k<itttékvolna sorsukat az arisztokráciához. A forradalmi terror a sajátost<irténelmi helyzet. mény.Egy ideig még a nemzeti konvent mérsékeltebb képviselóinek is rigy t nhetett. megmentette a ktiztársaságot a katonai vele a társadalom ttibbségét.) Greer ésSoboul azonban megfeledke zett a nwgat-franciaor szági po\gárhábor legalább 200 oo0 halálos á|dozatárő| . dáu|iz 1871-esparizsi kommiin idejénvagy az orosz ozta a forradalom katasztrofális ktivetkezményekkel járt: megsok szoÍ számát.ilkivégzettekkelegytitt.'polgár (25o/o). E logikának mindig i eppi"hatalmon lévcí korábbi vezetóit megfelelóena terror nemcsak a forradalom ellenfeleités puszkoztársaságiakat) (az alkotmányosmonarchistákatésa mérsékelt a títottael. osztályNem harc volt ez. hogy minden tisztességes nem ezt teszi. volt. 292.

I793-ban azonban jelentegik r lményeik zepetteaz alkotmőnyt szÓnokolt .A kiiztársastig nemlehetéletbeléptetni. egyénijogok egyenlóségéról. igazságtalanságok tarkították is a forradalmi évtizedet. mégpedig meglehetosen erószakos mÓdját nevezztik képviseloiarra eskiidtek tzíluen a rrancia alkotm ányozonemzetgyíílés az s megfogalmaztíl< meg.k. ha néhányanmáig sem biztosak benne.írÓ|. k. Saint-|ust így niberi is polgári jogoknyilatkozat t. az elóbbi tartalmak eltiínnek. hogy alkotmányt adnak Franciaországnak.omellenségeireAz j nemzetgytílés. afrancia (un onthatatlan egész bloc). mint minforraáalmi.mind az ellenzékicsoportok megtinnepelték bizonyos forradalmak évfordulÓit.. hogy az elm lt kétszázhuszévsorán rettenetesbtín<iket kovettek 166 voltak a guilloel ktilonbtizó forradalmakra hivatkozva. mit is beszél. a Michel Winock pontosanfogalmazott:.. A Kádár-korszakban mind a rendszer hívei.. Nem csoda.akarjuk vagy sem. nemzeti vívmány. helyette megjelentek tervei.E vitábanforradalmi meggyt)zdése szabadságsze. feliilkerekedett retetén'. Perrin. kell Clemenceaualigha gondolta meg alaposabban. Pol igazoltamagátt Robespierre ésSztálin.három tavasz i.. Forradalmárok Forradalmak védeltine mtíkodtetói ésa Gulag-szigetvilág létrehozÓi.. egési.) Vagyis teljesegészében elfogadnunkvagy elutasítanunk..uloln megragadásának ésmegtartásának egyik forradalomnak. 180-l8l.és politikai emlékezetben fontos szerepet játszanak a forradalmak. március l5-éról egy ideig megprÓbáltak elfeledkezni.Urairn..Mindenforrada|om egységes egészet alkot Ezt GeorgesClemenceaujelentette 1891-ben. kísérelték beleolvasztani az gynevezett .élok. a nÓvember 7-éntorténteket viszont sokan egyszertíen bolsevik puccsnak minósítették.52..egyetemes az denki számáraérvényes. meghirdetését.igaz7. FeheÁI a kérdésivajonnem igazoljuk-e onkéntelentil teiket.Haviszontl793. A április 4-étésmárcius 21-éttekintettékaz. hiszen sohasemrajongott forradalmiterrorért..'Saint-Just alapozott. hogy mi számít igazi forradalomnak. Mao Ce-tung és mezésével is az ó tetPot. rnaga a kormányzat nem tetlenforradalmi t rvényeket tehát nem irgy beszélta torvényekról.azemberiszabadságkiterjesztését.a forradalomra mányzatfenntartása bármi áron ésminden eróvel hivatkozva' 167 .mert nem képes szakkal felszámolni ezeket.í''tek.rc"t. Ebból a ditemmábÓl cs"k akko. konvent tulaja .. go. emberiség hirzÓdott meg: a korlen kozvetlen ésminden.e tinnepeljtik? némifényrájuk is. ha a magyar forradalmak hoseit ha elismerjtik.AzalkotmánycsakaszabadságellenimerényLeheer kedvezne.mind a forradalmakellenfelei.. mind híveikorében. forradal.(Michel Winock: Clemenceau. találjuk meg a kiutat. rendszer hívei november 7-ét. r l<ségét egésznek tekinten nk: a francia forradalom megbonthatat.idolu..megbonthatatlan forradahagyott ránk.. az utőpista lÓsíthatÓ éskÓzvetlen .. kell lan egész!.megvaalkotmrínyonalapulÓ. . hanem ugy. ki amikor zavargásokra keriilt sor a párizsi Théátre-Frangais-ban Victorien Sardou Thermidor címtídrámájának bemutatása miatt. o.tti fontosságu cél .tto..lt. Paris.Ugyanakkor azonban tobben is egyetért<íen idézikszavait.. tetszik nekijnk vagy sem. hogy a nagy francia forradalom nem volt . forradalom megb bonyodalmak.ésimmár speciális mÓdját' i h". h*. hogy a színházban a francia forradalom ellen irányulÓ darabot játszanak . mint egy tinmagát forradalmivá amelyekkel lesrijthata kormrínytlnkényeséserbsz"kos intézkedéseiról.majd meg.hamegtinnepeljiikegyforradalomévfordulÓját?Nemvetiil. .éshangot adott afeletti felháborodásának. elfogadott alkotmányra nyilvrínítÓ elóírásokrÓl. amelyek mogtitt egyetmegrijításának az elképzelések.. Ieteknek ha végrehajtani. Bármily v iszontags gok. a másik féláltal megtinnepelt eseményt<íl pedig lehetólég megtagadták a forradalom elnevezést. ésmit is érdemesmegtinnepelntink' A Kádár-korszak dilemmáinál is nagyobb zavart okozhat azonban az a tény.ra a politikai változás.2007.az irott donképpen ideiglenesen lemondott 1789 nagy A konkrét. A radikális republikánus képviseló a nemzetgy lésszÓszékére lépett. forradalmak évfordulÓjának. ortikséget az emberi jogok lomnak nevezhetiink minden demokratikus átalakulást.innepébdlAz l956-os eseményeket viszont ellenforradalomnak bélyegezték' ellenAz zék március 15-étés oktőber 23-átkivánta volna megiinnepelni. vajon igazukvan-e? De A magyar politikai kultrirában. Ha |789-re gondolunk.

Nem i.a terrorhoz ésdiktattirához . Mitterand-nak ez nem tetszett. hogy forradalmunk tinnepén az l789-es . hogyan képzeli e| a bicentenárium megtinneplését. november 15-énkeriilt sor. mely szerint a francia forradalmat teljes egészében elutasítanivagy elvetni.a képviseletirendszert.lyukas z. I9I7 őta az eurőpai baloldal nagy része attől tartott. 16'l az rokl )eanneney-re. bolsevik forrada|omvezet i is választottak ók az|793-esjakobinusok által kéPviselthatalmi formákhoz maradtak htíek. Frangois Furet-t.s az eredményeket nem veszik figyelembe. gyózelemrevezettekatonáit 53.de radikálisan megtagadták1789eszméit: emberi jogokat. hogy a nni|határozottabban az egyéii szabadság.avarba Ezértsemmi okunk rá. terrort ésa dikta_ zász|ajára. Azarcolai csatában Bonaparte NapÓleon személyesen á|ta|tuzalá vett hídra rohant.ász|ajára tíizze t rát. hogy helyreállította nevében. Választanunk kell. Számazász!ót. hogy nem tagadhatja meg a forradalmi orokség egyik oldalát anélkiil. ahogy választaniuk kellett valamennyi eurÓpai forradalom vezet<íinek melyik <ir<ikséget vallják magukénak? l848-ban a magyar ésmás hazafiakegyaránt l789-etválasztottiík és jobbágyoknak. is Még1989-ben.69 . az az egyéni szabadságot. akkor tulajdonképpen az egész <irtikség elfogadásáratisztiikélnek benniinket' A forradalmak jobboldali ellenfelei viszont az egész cirokség elvetésére. hogy a másik oldalát is el ne vetné'Nem kritizálhatja a leninista éssztálinista politikát. mertezzel1789és1848szellemét meg kellenetagadnia. pedig rigy donttitt.felsziímolták abszonem |793-at.innepelhetjtikaz emberi jogok demokratikus kiterjesztését ugyanakkoraz erószak univerzális célokra és hivatkozÓ kultuszát.hogy nem választ )ean-Noél Az és választották. Amikor a kiilon' kell bozó forradalmak baloldali híveijelentéktelenné szeretnék nyilvánítani a véres népirtásokat elérteredményekre az hivatkozva. hanem jelképesen Clemenceau egyik kozeli munkatársának unokájára.hanem I789-ét 1848-ét.ezt aforradalmat n1'ugodtantinnepelhetjtik.az emberi jogok s hazánkra ertjltetett az Úgy is mondhatnánk.1917-esforradalmárok által kiépített' és1848-asiirokséget hatalmi formák ellen robbant ki . mintegy 40 kilométerreldélkeletreVeronáragadta meg to|. a francia forradalom kirobbanásánakkétszázadik évfordulőjánis ez volt a probléma. hiszerr éppen megtagadÓ. amelynek nem lehet mindkéttisszetevtíjét nyugodt lelkiismerettel megiinnepelni. emberi jogok kiterjeszgét a szovjet típusu rendszert.s az tinnepségek megszervezését nem Furet-rebizta.a torvényésaz alkotmány uralmát.Bonaparte az arcolaihídon AnapÓleonilegendakoregyikleghíresebbepízodjára1796. amely a iésen"k a nevében elvetették azt a kéntvetetteel a francia forradalom egyik or kségét.Mitterand francia államftímegkérdezte forradalom t<irtéa netírásánaklegjelentósebbszemélyiségét. képviseleti és rendszertállítottak Az I9I7 -es fel.s katonái éIénazellenség i. jiijjiink z. A francia forradalom azonban olyannyira ellentmondásos orokséget hagyott ránk. Furet válasza igy hangzott:|<tzáro|ag1789ésaz emberi jogok <irtiksége vállalhatÓ.az emberi jogok ésa kciz sségakaratárr alapulÓ kormányzati rendszer jelszavait. amikor csak az iíldozatokrafigyelmeztetnek.Szabadságot adtak a az lutizmus maradványait.A francia forradalom e kettós <iroksége miatt nem fogadhatjukeI Clemenceau híreséssokat idézettmegríllapítását. kiterjesztésének eurÓpai forradalmak becstiletét.

Amikor azonban ujratizetnyitottak...London. tudhatta. NapőIeon mindent kockára tett. s elmondta. hogya tervezettőtkelést tek!'(Napoleon. Egyesek szerint az osztrákok azért hagyták abba a tiizelést. Szemben vele ekkor csak a szakadatlanul t zeló osztrák gy k lltak. s ahogy Philip Dwyer tcirténész megt'eledkezdiszkréten nem tudták végrehajtani. sót... hogy s egyestilhessenek' Ezérta magyar Alvinczi |Ózsef tábornagy hadserege elésietett. horvát muskétások ontottaksort zet sortíjzutőn.Longel wood. Napőleon legalaposabb magyar éIetrajzirója..Arcole'' formában terjedt el.de ekkor Bonaparte mégbiztonságos távolbÓl figyeltea t<irténa teket. t<ibben nyomába a szegódtek. Augereau és híresjelenet megorilkítésének. de a kovetói koztil oly sokat lelóttek. trikolÓrral a kezében.. volt szÓ. kitette magát az ellenség A francia lehet<íségeket. posan kiakn ázza a pr opagandaszámáranyírjtott jelentésekben már csak Bonaparte bátor rohamárÓl kormány elékeriiltí megállapította. s végiiLl a franciák távolabb átkeltek a folyÓn. hogy a volt huszadik századi diktátorokhoz hasonlÓan remek érzéke az <inrekismerte fel a politikai propaganda jelenlámozáshoz.1979. elsósorbansajőt magát. o. Gyilkos tijzben rohant elóre. elképzelhetetlen vö felé. tépett trikolőr.. h t nem ti vagytok a lodi gyóztesek?< kivont kard.. biztosították . mocsaras folyőcska hídján prÓbáltak átkelni. 170 171 .amelyet Bonaparte írt Muiron cizvegyének.Bloomsaz Prírizsbaérkezett Arcolánál megszerzett bury.) Egy szárnysegéd osztrákzászlőkkal. hogyvégtil mindenki visszavonult. Antoine-fean Igaz. s az elsók ktizott tóségét.Italie.El l rohan a véznageneráIis. ésnem állt a sereg é|ére.Ezért képekensem láthatÓ. }ean-BaptisteMuiron ott esettel az oldalán. mi áll még tte:Egyiptom. a hal l és senkif ldjén.hogy az arcolai csata bizonyítéka. Bonaparte meg akarta akadályozni.s a jelek szerint írgyd<inttitt. 4. mintha éppen kiáltaná: >Katofélig n k.. melynek a neve a francia torténészek által változatban. M g tte nyomultak a segítségére száguldÓ granátosok. de címme|'. hogy az osztrákok hátába keriiljenek. mert azt hitték. a Pár hÓnappal korábban. Gros festó nekilátott a magukat az arco|aihídon. ésfedezéket keresett. alig volt esélye arra. a tumulfusban lezuhant a hídről a mocsárba. s hatÓ levelet. s szárnysegédje. Le Courrier de l. 260' o') Mi torténtvalÓjában? A Mantovát ostromlő francia seregekfelékét osztrák hadsereg k<izelített. verteux(Bonaparteésaz erényes mint irgy vonuljon be a torténelembe. November l5-én egy Arcola nevtífalucskánríltámadt az osztrákokra. bátorságának meggy(izi5 személyes Senki sem vitathatja Bonaparte bátorságát _ de azt sem. .mégbeszédesebb Ezek a lapok pedig emberekrijságja)..Bonaparte megismételte Augereau akciÓját.t(Franciaország hadseregkurírja)ésa La majd hamarosan megindíttatottegy haraz itálriaihadsereg szemével).hogy a mocsarak kolott ne érvényesi. metszet. cíis visszavonult. a Notre-Dame.arrőla tényróI. jelenetet. nyakig elmertilt a sárban.lournal Bonaparteet deshommes madikat.Bonaparte ugyanis hamarosan már de a kétlapot fi.ilhessen ellenfele hadseregének számbeli folénye.Mégazt sem kiáltotta. s ez mentette meg Bonaparte életét.hogy.illusztráciÓ. Bp. 2007. május 10-én franciák Lodinál már átkeltek az Adda hídján' Tobb rajzolÓ is megorokítettea rohammal egy folyÓ. Magveto KtinyvkiadÓ.nanszírozott.armée l. A franciák az . bélyeg játékfilm idéztefela híres és jelenetet..>utánam!< Nem . bal|obb kezében jában magasra emelt.mi felérohan. Feleki Lászlo e képet fe|idézve fejeztebe a császár életének szenteltnegyedik (!) ktitetét: . Itt valőban hajszálon mult a világ sorsa.talan festmény.franciásított'' Alpone nevií.egy tiszt tárgyalni kíván veliik. hogy Bonaparte adta meg a jelet a támaazt Majd a francia lapok kozzétették a megdásra. M g tte az ót kijvetó gránátosok.ltalie-t (Az itáIiai France vu de lbrméed. hátranézve. s katonái mentettékmeg a fulladástÓl' A csatahárom naPon át tartott. Most azonban Bonaparte hogy alatiizének. a az j (Napoleon utőkora... s ez az átkeléskollektív sikerként lett bemutatva. Elósz<ir Áugereau tábornok rohant felzász|óva| a kézbena hídra. hogyéletben maradjon.The Path to Power 1769-1799.de ezekról Berthier tábornokok is lefesttették a képekról gyorsan megfeledkeztek.Ígyrohant ó a kéthadseregk ztitt.

égbenyrílÓ medveszór sapkát viseló gránátosai klz<'tt? A császári gárda dragonyosainak sisakját fémtaréj ésfelállÓ sz<írmepamacs díszítette. o. mindennapi társalgásban a eviáenciakéntszoktiíkemlegetni. Birodalmam megsemmis l.. azonban engem illett.aoi ga. Alighanem ennek tulajdoníthatségekkel _hogy ezze| tíriztemegaz emlékét |uk..hogy az utÓkor alacsonyférfiként ls jobban hangsrilyozza torténelmi nagyságát.mind a.(Ugyanott. (Ilyenkor megfeledkeznekMaőről és CastrőrÓl.Fayard..hogy David mégNapÓleon anyját is elhelyeztea koronázásről késztiltfestményen. Paris. hogy ennek fejében jelentetteki. hogy alacsony volt? Ta|án azért.o.)Vagyis Napőleon csak két-három centivel '. akik a trőnon sz lettell"akár husz csatőt is elveszíthetnek. ha megsziin k félelmeteslenni.Mit akarnakhát t lem?Hogy megbecstelenítsenek? lnkább meghalok. A propagandamestereként vele.vadászgárda'. a császár utolső orvosa Szent Ilona szigetén megmértea halála után a magasságát.705méter az magasságot.) szavakkal pályafutása Napőleon ezt tobbsztir is elmondta ktil<inb<izó során: . akik magas.hogy arra a NapÓleonhoz hasonlÓ.o.mert csak f egyfelkapaszkodott katona vagyok! Uralmam egyetlennappal sem élné amikor kider lne. utalva. A festók azonban megszépíthették a valÓságot. csilői.Bár manapsága szakemberekkétségbe vonják. mint ak r egyetlentalpalatnyif ldrtil is lemondjak!Az iin k uralmégk kodői.rfiatvol..y"bb hadseregeelit alakulatának tagjainríl. Ekkor német egyetlen meghődított tartományrÓl sem legitimitásának védelmében mondhat le. az ésuralkodni szeretnének a magasabbakfelett. alacsonyabbferfiak agresszívabbak átlagnál. es a híreseseményróltávol maradt.lapot t.Szerinte 1.hogy a nagy diktátorokvalamennyien alacsonyabbferfiak voltak. |eariTulard. tak? Talán azért. Holub Krisztina fordítása.a. Soha! .oltul". izzg. létkérdés 173 . 1997. holott Letiziaasszony éppenharagudott afi'ára.íri gárdagránátosa csak az lehetett. hogy egy korzikai is az asztalukhoz telepedett'Csak erövel örizhetem meg ott a helyemet.mertgyakran a testórei k<irében lépetta nyilvánosság elé.csak akkor fogadnak el egyenlönek. (Dictionnaire Napoléon. Az elfugadott a uralkodők számára a hábor célj csak egy tartom nyfelszabdal sa vagy szőmomra. Ne feledji'ik.igénytelen szerény és fellépéssel volt saját legendáját.) De hát alacsonyvolt-e NapÓleon? A korabeli rajzokon ésfestményeken egyríltalánnem tiínik alacsonyabbnak kortársainál..54.686métermagas volt.. Azt szerettevolna clérni. hogy efféle komplexus létezne.Szerk.hogy a Habsburg Birodalom ne csatlakozzon ellenfeleihez.Napríleon a|acsony vo|t Ez a meggy(5z(idés széles e|ég k<irben elterjedt'A kisebbrendtiségi komplexus egyik fajtáját a pszicholőgiában néha . 775.ot-hat csal d osztozik Eurőpa trőnusain. kénytelen rijraés jra hábor zni volt 55. Bp.sás).szálas fe.aajának magas. Miért terjedt el rőla.. A.NaPÓleonkomplexus'' névenemlegették.. hogy hatalma államok feletti fennhatőságáről.hétkoznapi.aki elérte l.Napő|eon 1813. (Jean Tulard: Napőleon. Ez a méret ma sem. ha lenyíig ztjm ket.' t{tlertjm elvesztését. mintha látványos ktilrokkal sikeresebbenépítgetheti is jelezni kívánná hatalmát..MetNapőleon mondjon le a ternich viszont aztkivánta.háromsz<igletií ki. mint holtában. tekinthetó ttilságosan alacsonynak' a maga korában pedig teljesen átlagos volt. ágaskodő tollforgokat tíiztek s mind a lengyel k<innyiílovasság.) Életében pedig Napőleon nyilván valamivel magasabb volt.Osiris KiadÓ.j nius 26-án a drezdu Marcolini-palotában NapÓleon hosszasan tárgya|t Metternich osztrák kancellárral. hogy azegyszeta. hogy már nem kell tartani tölem. amelyen tollforgÓt 172 minden bizonnyal tisztában vlselnekalapján. Van viszont egy pontos adatunk: FrancescoAntommarchi... egész ami egy város bevétele. 1989.mert egyszeríi. Napő leonrÓl azonban egyetlen kép sem maradt fenn. visszatérhetnek városaikba! Én nem tehetemmeg ugyanezt. s nem ijr ltek.so.becstiletgárda'lmind a.

'mintegy megk<ivetelik tóle. Ferenc osztrák császár tobb vereség I. sztályérdekét A féltve izemben kifejtett. Pál cár 1800-ban kozeledetth ozzá.centralizáltkozigaz$atást.ijnvédelmi dalomra adottválaszanem volt más. hogy a Habsburgok a szabadság ellenfelei és Magyarország elnyomÓi voltak. fia.Harvard University Press.s állítsákhelyre fírggetlenségiiket. 2004. után a|ányátishozzáadta feleségtil.hogy a magyar nemességnek francia forraakciő..a Porosz uralkodő pedig 1795 ( és 1806 kozott semleges maradt. I 44.) a elmulasztotta 1809.Az ijrijkijshajsza a legitim ciőja után jőrésztsaj t magyaráz(és kodásavolt agresszív gyerekes) viselkedésére. a belpolitikai stabilitást ésa társadalmi ellentétek lecsendesítését.Szerk...befogadták'' ót.(Magyarország t rténete. Bp. hogy a franciák csak egy eurÓpai birodalom gyoztescsászárakéntfogadják el az uralmát. s ttibbsz<jr is mega|áztauralko dÓ ikat. volt Steverr Englund g nyosan igy je||emezteálláspontjukat: .a magyar nemesség bizonyult a szabadságra.. o. Napőleon császár a szabadságotképvipedig nem hallgatott rá.ben 56. Sokan vélekedtekrigy.aki mindig megtettegy olyan lépést. Magyarország... I. A XX. Iárom r tok. tí volt az. mint gondolta. P ris ígért Ti nemfogadtátok. Ésmilyen volt a kapcsolata a francia társadalommal? Napőleon arra hivatkozott. 1980. s a franciák valÓszíniíleg akkor is elfogadták volna dinasztiáját. Sándor friedlandi vereségc utrínmegkotottevele a tilsiti békét 1807). NapőIeonélegy zhetetlennek. A francia társadalom hálásan fogadtaa konzulátus (1799-1804)eredményeit: polgrírit<irvénykonyvet. maga O vo|taz. ha lemond dél-és ktizép-eurőpaihődításairÓl..a nemzeti a a bankot. gyáva népek.Szegény Napőleon! Nem adták megneki azt a tiszteletet. o. amit kív nt és (Ugyan megérdemeltl'' ott. Mérei Gyula..hogy a forradalmi Franciaország ellen vívottharc az kiv ltságaiértis folyik... Rengeteg alkalom lett volna arra. hogy NapÓleon ... 1802-ben Nagy-Britanniával sikertilt békét k<itnieegy rovid id<íre. hogy háborűzzon.a pápával k tott konkordátumot.)Kosáry Domokos Napríle és KiadÓ.251.250.. kiálwánynak is rcmmi hatása sem volt.) Egyes ttirténészek el is hitték neki.) 175 174 .a Habsburgok hatalma (Nap őleon és ijiszeroskadőnak látszott. Benda Kálmán szerint . amelyeta tobbi nagyhatalom már nem fogadhatott el... Valőjában sokkal szilrírdabb volt a kormrínyzata. I 49.. a becstiletrendet. Akadémiai on Magyarországcimíjtanulo.NapÓleonfranciacsászár1809-benkiálwánytintézett hogy szakadjanak el a magyar nemességhez' aÍraszőlíwa fel <íket. Bp.) Valőjában az eurőpai uralkodÓk t<ibbalkalommal is ...A magyalnemesség kivívását szabadság I.megórizzd' helyétaz eurőpai uralkodők asztalrínál. 1790_1848.a forradalom vagy legat bbis a t rsadalmi reform képvkelöjét. s ezze|méltatlannak 8elte.o. t A Habsburg. I23.Massachusetts. a mányában azt olvashatjuk..... az értéká||ó fémpénzt..Magvetó KiadÓ. A Kiilcseynek tulajdonított Rebellisvers meg ftkozza ezérta nemeseket: szabadságot. amikor .. S rnaradéktőlőtok..a s uivar szijvetségese...''(Steven Englund: Idézett mií. században pedig a legttibb ttlrténész fordult szembe szerint a magyar nemességa kivaltságok védelmében nagyobb részeaz nelnesség NapÓleonnal. a z lyeta nemesség me a feudális nacionalizmusjegyében forradalommal járt el így.I.o mive| .. Vortis Károly. Cambridge.amemint egy . 447. benne (NapÓleonb an) felfedezni]' Ráadásul erre egy elösegítöjéi vélték oty"" tt rtenelmi pillanatban kertilt sor.dinasztiátÓl.A Political LiJc' kérdése!.. 1977. Mindezen eredményekmiatt NapÓleon rendkíviil népszeriÍ volt.valőban ugy érzi. magyarnemesség. aki képtelenvolt Franciaországga| egyenrangri hatalomnak tekinteni az eurÓpai államokat. t azonban képtelennek bizonyult erre.. éselismerték.birodalmam létének (StevenEnglun d: Napoleon.hogy helyzetc ezt megszilrírdításához valőban sztiksége az állandÓ háborrízásra.

a nincs sok értelme .Csakhogy az 1809-es évben. magyar ttirténetírÓkegy részeazonban mégkérdések is és lscsak felteszi ezt a kérdést. ley. semaki mit sem tisztelt.s ráadásul negyvencitezer katona brit is partra szállt Hollandiában. amelyet megfeleló engedméffi rejeue'. amely ttibbé-kevésbé tiszteletbentartotta a magyar hagyományokat egy olpn uralkodő felhívásríra.tradicionáIis birodalmak..Ez utőbbiak koztil mindÖssze26 000 tértvissza. ltal nem kevésbé. bármikor készlett volna átengednioroszországnak.ahogy neki tetszett? Biztos. a NapÓleon birodalma távolrÓ| sem látszott |egy(3zhetet|ennek.Ezze| ttgyanisazt sugallják. hogy ezen aZ felé és egyáltalánnem a szabadság egyenl<íség indult volna meg az ríton amelyek során egy modernizált otszág. váLlaszol rá. ki fegyverének sége.Napőleon birodalma tehát minden eresztékében recsegett-ropogott. vedte Aspernnél elsó jelenttísebb vereségét. amikor a magyar nemesség fegyveresen cisszecsapott francia császári hadsereggel.. amikor amagyat nemesség fegyvert fogott ellene.a tiroliak gyózelmeket arattak a franciák bajor szcivetségesei felett. . megadta a fiiggetlenséget? Pusztán annyit tett. s meglehetósen ingatagnak tiínt. áIIítÓlagos vagy a nemesiosztályérdekek sága.amely hallgatott a szavára? Vajon Lengyelországnak. . zsák. 176 177 . ésmilitarizáIt ny'rgat-eurÓpai nagyhatalom jÓval hatékonyablran mányolhatta ki a ktizép-eurÓpai nemzeteket.passzivitása azonos volt az ország ami a lengyel példaalapján gy ttínik. A lengyel példa azonban arra utal. Ebben az évbenugyanis a császár elszen. dalmi elvek ha _ a magyarokhajlam ra szintugy számolhat vala. ktilpolitikája pedig egyre dinasztikusabbá vált' A forradalom tábornokáből egyeduralkodÓ lett. hogy belépjena háborríba.a szászkirálynak adományozta. A porosz király csak egy rijabb osztrák gy ze|emrevárt.Mi lett volna. Napőleontizezer lengyel katonát vitt magával l808-ban a spanyolors zágihadjáratra. s a kcivetkezó hőnapokban ezek koztil is sokan áldozataivá váltak. s rigy mÓdosította az alkotmiínyokatésaz országhatárokat. amely szerinttik a társadalmi éspolitikai modernizáciő felévezetett. a késóbbi Wellington megérkezettPortugáliába. hogy az ország jol hajlandÓ lett volna megindulni a NapÓleon járt volna. 1807 után a császár kormányzata egyre autokratikusabbá. századiszemélyilegnagyobb amelyeta magyartorténetírás annál. Welles. mint a régi Lengyelország lakői 1768-ban. Ennek fejében viszont szemérmetlentil kiaknázta a lengyel társadalom csekély eróforrásait. Ráadásul 1809-ben Napőleon már nem a forradalmi eszméketképviselte.é'.. s által Ferenczcsászár birodalmat alapjaiban megrendítette. Varsői Hercegségetpedig a diplomáciai adukéntkezelte.magata székhadaitől széthordott yárost is elfuglalta. A Poniatowski herceg által l tífuszésa nélkiiltizések otodik hadtestbóI alig kétezrenjutottak visszaYarlrányított. aspanyolok t<ibb vereséget mérteka francia hadseregekre. ' ?'' kezdettí A torténetírásban A feltevésének. Miért hagyott volna el a magyar nemesség egy jől ismert ésmegszokott birodalmat. mint a régi.hogy a magyar nemesség napőleoni a háborrik során kizárÓlag csak osztályérdekeit védelmezte? Nem ezt diktá|taajÓzan politikai meggondolásis? Ésmit tett vajon NapÓleon egy olyan országga|.37 000 f<ís lÓba.Mi lettvolna.gy franciabarát németfejedelemnek. 1812-bena Varsői Hercegség4 330 000 lakosa fejenkénttizenkétszerannyi adÓt fizetett. . szerencséje Horváth Mihály adott:. hogy az egykori Lengyeloiszág t<iredékét Varsői Hercegség névenfrancia bábállammá váItoztatta. apápakiátkozta ót. A katonákat ágÉt ltelékként. s 98 000len- gyelvonult be vele 1812-benoroszországba.hanem az á||andoháborrik felé.s ki elleneit a gyi|zedelmes forramint fegyverei által szokta volt legyiizni. amikor megrÓja a magyar mert állítőlagos osztályerdekeit védelmezve htí maradt a nemességet. ha. valamennyi rétegének máig A .Ha Napoleon. Habsburg-dinasztiához. mint a lengyelekére. amely mellé állt. Ettól mentette meg Magyarországot nenreseinek Óvatosvédelmezése. ha. ha a nemesség által megnyitott uton.?'' kérdésére sem tudunk jobb választadni XIX.akkoriban érdekeivel.

2009.) A gy<íri csatára 1809-benkertilt sor.-reiilt k ztltt megindított volt.-i. hogy óket okolhassa a vereségért.':'. lésr<íl. század végén megkezdódtitt a csata ésaz inszurrekciő tudományos feldolgozása...rt lur"g|J..(Horváth iiiliv.Itek. amelyt bbszti?vereséget hogy eg1szera ngyáltola.. francia Gtinytiés uo.. ahogy ezt Pet<ífi tetteÁ népnevében címiíversében... II.te{ állam mértszintevalamennyieurÓpai volt..14. hogy a napo leoni háborrík egyetlen.. hadseregére. századelejének e erej fe éslegharcedzettebb gyveres r.. sz.e"léonban(Szerk. 16 r""*í. nevetségessé elbagatellizálásávala tijrténelem szemétdombjra lehetettvetni mindazt. 15.) FranklinTársulat. ttjrténelme.ege-k menektinem tudnaksemmilyen mtívek A vedtek. a k zgondolkodástésa t rténetírást egyaránf' (Ugyanott.o. az.".-t^.. 000-entartoztaka magyarnemes .hogyBécsben mindenképpenel akartákkeri'ilni.. az adÓmentesség iiriigyénektekintettéka nemesség fó hogy sztikség arra hivatkozvatagadhatta meg a kozteherviselést. mesifelkelésróltudatosan kialakítottnegatív képet. )ános foherce vlSSZa tt "''^*. ot sára.Az insnlrrekciő moráIis lejáratásával. feledkezett az osztrák tábornokok stratégiaiéstaktikai hibáirÓl. nem adhatta ki írásmtívét."get u J"g|u.'vJ. magyarnemesi r"rt..) f..+^1..hogy .-. az otodik koalíciő hábor ja idején. jobban felszerelt.. részt.ror..yitézek.es A reformkorban terjedt eI az a meggyózódés.. ahol áor mellett Magyarországra s.: Agyoricsatában.." *.ii*t'ii'i'... ami a magyar nemességhez kijthetij.jÓ gyakorlatde még a *ugyu. Órako... Jozsef felkelés h"d. A bécsikormányzat ésaz udvar szívesenmeg.. " bgy zték(május maia nádoráltal báty1a.inszurgensek' lejáratására. r Jsászári-kiráIyi A gyon akikkiiziil kb. délelótti Az inszurrekciő katonái a bal seregelso támadásátis feltartőztatták. g3". A XIx.ili"t*:'u"':.iÉ"".xi X..... is 179 csalau4u .Magyarországon megvívottiitkozetéból a ma szenvedtek.20."*.a fánciák 3000fos oldalánharcolÓ se.ii"amn támadáshatáe. ugyanis az inszurrekciőt a legtÓbbet támadott lk nemesi kiváltság.A franciaelővéd 35 oo0 e sz. Ó mqovár nemesi fel. Id'ézzikujraYiziLászIő tételével és Tamást: ."a rendben. Beauharnais Eugéne utasítására egységeivel.Az inszurrekciőről ily mődon volt kialakítottnegatív sematikus képévtizedeken és kereszt l uralta az oktatást..il" Gyornél és isbenyo-.Paris.2' f<í egy s dé'után idóre a francia támadását..Csak a harmadik'. Fayard.Ái.ir"*o"orn]a.í.Ezért en késtjbbi etleges derniaálását. miktjzben sikeres fenntar tott k a nees mo (Gyóri M zsa..'":.ll".YiziLász|ó Tamás arra is felde hívtaa figyelmet.. IsWán:Gy(ir éso (Rédvay keléshez. a Dictio.tt...hogyorákonátttírjékafranciaágy második támadásis sikertelen A nagy ttizérségi.'d. t.ol.gyóri csatacs fos vereség volt 57 Az 1809.1]::?. -.o. franciahadtorténeti JeanTulard. vezetett megiitkiizott junius 14-én 'il.anciíhadsereg 2oo9."u. hogy egy a nemesi felkelésb<íl hatékonyabbmagyar haderó bontakozhasson gátolták meg az inszurrekciő reformj t és ki a nádor vezetésével. s mindent megtett a magyar nemesi felkelók.. kttizét.. Lipőt tizenharmadik gyermeke a 7TA mazo nanaK ""''".y. 1873.1989' sót.) A nemesi kiváltságok eltorléséért harcolő magyar reformerek pedig elfogadták ezt a képet. HollÓ lÓzsef ngy"t [.í. )zer getPiavénáI Keuc n.gy:: fós volt.':.i cgyesítette hadse.o*agra. A francia h"d. Habsburg |ános fóherceg.. ri Milzsa.''.il értentink legytízte. 1945 után azonban jra nem lehetett tárgyilagos képet alkotni a fegyverre kelt nemességról. A Komáromfelé....^... szenveszteséget s-iooo fos.' ge gekveresé míatt rcre í a Gyor m vonult.theto szégyennek. gyar nemesi felkelók megfutamodtak.g . leglegjobbanvezetett.."...i..::::::::L::'?:Í ::^ ...ki..oi. Bp.ol. 2. rege hadertíkkel. Gy insurrectio.*^. nagyrésze. L437. szárnyonarrake."ert. szenvedett hadsereg hogya vereséget o.)aztolvashatjuk. .. ''. o. esetén futás'' grinyos felemlegetésével viszont fegyverrel védi a hazát.. Kisfaludy Sándor megírtaa hadjárat torténetét. éscsufos vereséget Ennek tobb oka is volt. lanok. .syaroyzóg 372. . A 'gyori hangs lyozni lehetetta nemesi privilégiumok rendszerénbkelavult jellegét. o.egy A Habsburgok a fóherceg visszaionulást. tisztekugy vélekeate-k Nyolczadik kotet.

Hogy e kétbetegség koztil melyik okozta a halált.2009. volt a pincemester. is megmérgezték Szentllona szigetén 58. sz. orvosok tcibbvele.)semsikertiltmeggy hívei nem kevesebbmint halt szár arzénmérgezésben meg.lanrninderrkitmegnyugtatott: császár betegségben a halt meg. ésaÍraaz eredményre találhatÓ a hajszálakban. o') amit az ellenfél elismert.Napő|eont NapÓleon l 82 l -ben bekovetkezetthalála után Franciaországban azonnal felroppent a mérgezés vádja. (Guy Godlewski.d.ClaudeForandstb. valamint Arnold zetkoziSziivetségének AzFBI laboratÓriumában vizsgáltatta meg Schwarzenegger-feIfedezoje.Magyarul címmel (Bp'.hogy makkegészséges' csak otvenkét hazatértek A Szent Ilona szigetértí| tanrivallomásai akozzétettorvosi és jelentés azonl.. Meesdást. David Hapgood irjságírőval Napőleon hajszálait. Weider_Hungary)' A Napőleon-gyrlkosság a kérdésWeider 2001jíniusában nemzetkozi konferenciátis rendezett meg. ugyanerreaz eredményre rázta. Napőleon betegségének ék? ismeretébenrigy vélekedett.hanemszo\gáitbizzameg lett volna a császát velel Egyáltalán nem sikeri'iltbebizonyítani. arzénmérgezés a fájdalmas sokideggyullavagyis a bár palasztirkéreva|o színezodését. NapÓleonnal foglalkozÓ torténészt egyetlen. hogy a ti.konnyez<í vizelési konyság. az tzmokelsatnyulása' a hajszálak elvékonyodása.akit imádott..hogy perforálÓdott gyomra elóbb is végzett volna rést. |eanTulard. A mérgezés Nem sikeriilt a császár szárnyCharles. amelyre mintegy száz szemé|ythívott nyeketnagyszabásrisajtÓkampánykeretébenterjesztette. 1990 kortil..". hogy Ráadásul egészhátralévó életében kapott volna a császár megoléséért. Ő volt a egyik alapítojaéselso elnoke. ésaz eredményeket is olvashatÓ' kozosen megjelentetettkonyvében tette kozzé. x&ü tsl .Paris. krÓnikus vastagbélgyulladás. a talp ésa tenyérelszarusodását.a'e Castelot.2. S az eredméról Párizsban.Forshufuud ezt azza|magyafiirtjétis. NapÓleon általános legyengtilését problémák is gyorsították epehőkisebb egészségiigyi lyag-gyulladás.esíizonyítékának szemek' álmatlansággalváltakozÓ aluszé.hogy nyilván már ekkor megkezdódott a mérgezési folyamat. (Gyiiri M zsa. tehátt3férthozzá T nyilvánítottákbiínosnek. 1965-ben sikertilt laboratÓriumi vizsgálatot elvégeztetnie Napőleon néhány. így fogalmazott: . fel N apőIeont megmérgezt cimii konyvében. Valamennyi orvos egyetért abban. valamint az ilgynevezett (Thierry Lentz_|acvonalakat.Csakhogyegycsászáriháztartáspincemesterenem . o') 2009. segédjét NapÓleonitalaihoz. Paul e.légendesetmystéres.hogy oka bárkitol is jutalmat megolJsé.ésa társadalomrigytudta.Szent Ilona szigetéról származo hajszá|án egy glasgow-i jutott.118-119.. Alain Decaux stb. A mérgezés vádját egy svédfogorvos. melyek koziil sorolnak fel:fejfájás' nyilvánítottak. mint ahogy azt sem. valoszíntíleg gyomorfekélyben vagy gyomorrákban. A mérgezés valamennyit a harmincegy . a kéz ésláb kormeinek elszínezódését' quesMazé:LamortdeNapoléon'Mythes.Perrin.Ferenccel. azonban nem talátták meg ezek kozott az nehizsJgek stb' A szakérttík négylegbiztosabb kÓrjelzo tiinetet: a melanodermát. hiszen a számíizott császár éves vo|t. azt nem léhet megállapítani.hogyacsáGaniére.nhűzza|<tadugÓkatapalackokbÓl.4. Az]97}-esévekkozepénBenWeider(I923_2oo8)kanadaitizletNemTestépítok ember felvette a kapcsolatot Forshufvuddal.."i.. vetekedhettek reguláris csapatokképzettségével de a gytiri csatában az adott k r lményekk zijtt megőlltők a hely ket. hőlyaghurut ésttidóproblémák.e.Tristan de Montholon -Sémonvilletábornokot.Sten Forshufvud (1903-l985) elevenítette 1961-ben.Ó-át vettek számba. hívei megfelelo gyilkost sem találni.ha a mája el nem zárja a 6.Iőlleheta nemesiJelkelók egységei nem "ki a és harci tapasztalataival..I1yesmiket mérge.Csakhogy (Thierry Lentz. hogy tizszer tcibb arzén laboratÓriumban.-ély".) ésorvost zniarről.ineteketarzénmérgezés okozis hatta. ilta nos fáradtság.mint amennyit ma természetesnek tekintenek' Amikor azonban megvizsgáltatták a császár 1805-ból származohajjutottak. egyszerrc svédésfrancia nyelven is kiadott.5-7 centiméteres Az ségeszerint gyomorrákban is szenvedett.

ktinyvéból idézntink. 18 évnél gondoskodott a gyári munkás miíszakot.Az ríllamadÓsságcsokkentésére.A gy r olyan találm ny. századelején. felvázolő írásokazonban csak ritkán A gyáripari munka szornyííségeit említik meg.) hanem inkább a vároAzipariforradalom azonban nem létrehozta. |ozefin ésa SasfiÓk (Napőleon fia) hajszálaiban is u' arzén.aktív bonapartista maradt. egy XIX.Az ipariforradátom megntivette szegénységet a Valamennyi tank<inyv hangs lyozni szokta. A mérgezési elmélet hívei még egy kései |eszármazottját is elórángatták. daságtan. a kályhákban elégetett szénból. t bb a szegény gazdag ipari v ltalkoző egy országban.brit társadalom is hajnaltÓl estig dolgozalsÓ rétegeiazipariforradalom el tti világban tah s a család munkájábÓl a gyerekeknekis ki kellett vennitik a résztiket. Az 1833. századi francia emberbarát gondolkodÓ e szavakkal foga|mazta meg a kortársak tapasztalatait: .. s az idósebbek napi munkaidejét 12 orára korlátozta. Még j sző is sziiletett a szegények helyzetének leírásáraaz angol és francia nyelvekben:pauperism. a lányok ésa n<ík bányában valÓ alkalmazását. Viszont nem vizsgálták meg.. a Mivel a szegények munkaalkalmat kínalÓ városokba ktiltoztek.A kijvetkez igaz: minéltijbb a paradox jellege dacára nem kevésbé amely ltátszőlagos munkás. 1834) címríkilnyvében:. Émile Laurent.mint az írjgyárakban vagy bányákb anvégzetttevékenység.Ez a 182 183 . amelyre állami hivatalnokok feliigyeltek. amely kétterméket gytirt:Pam s. hogy Má riaLujza.Az 1844-esgyári torvény6 ésfélőrríracsoka a kentettea 13 évalatti gyerekekgyári munkaideiét.gyári ttirvények'egész sorozatával prÓbálta elejétvenni az ipari kizsákmányolás legkirívÓbb formáinak. hogy a textilgyárak 9 évalatti gyerekeket alkalmazzanak. nókétés 13-18 éves torvényrendelkezett a balkorosztályet pedig12 Órrírakorlátozta. A sokbakoncentrálta. annál (I-iHistoire. Ismertetéseket olvashatunk a ncíi ésa gyermekmunkárÓl.S ezt nem csak a balold a| érezteígy. aki készségesen bizonyg"ti". onállÓságra éskemény jÓ ideig e|zárkóztak a szociális kiadámunkára hivatkozva a kormányok soktÓl. miértvan ugyanen nytarzéna és császár számiízetése e|iitt tiz éwel levágott hajszálaiban. Ráadásul egy milánÓi laboratÓriumban kimutattrík. o. 2006. s ezért a szegényekhelyzete a városokban az sulyosbodott. mekkora mennyiségtekinthetó normálisnak a XIX.A t<irvény eltiltották az éjszakai gyermekek oktatásáről is. nem kell feltétleniilEngels Á munkásosztály helyzeteAngli bancimíi. mint amennyit ma normálisnak tartanak.. a bányríkban uralkodÓ állapotokrÓl ésaz egészségtelen lakásk<irtilményekról.hogy tij szavakatkell alkotni a leírására. s ígyláthatÓvá tettea szegénységet. Az állami hatÓságok azonban távolről sem voltak olyan jőindulat an Paternalisták.mint a vidéki foldesurak rendfenntartő vagy jőtékony szervezetei. a rendfeladatát a vidéki nemességtólaz államnak fenntartás ésa segélyezés kellett volna átvennie. hogy a brit kormány gynevezett .íogy "t tudja képzelni ósértíl. milyen mélységes nyomorban éltek brit munkások azipariforradalom kibontakozásának a korában. 1842-ben ttirvénytiltotta el a 10 évalatti gyermekek. Az arzén bekertilhetett a hajszálakba a nedves idóben feloldÓdő tapétrík arzénttartalmazőfestékéból.Nordmegye prefektusa.astorvénynapi 9 Órára ésheti 48 Órára korlátozta a fiatalabbakesetében A 9 és13 évk<iztigyermekek munkaidejét. 96. Alban de Villeneuve-Bargemon ezt politikai gazenne (Keresztény nomie p olitique chréti állapítottameg Éco axiőmőt llíthatjukfel. hogy megm érgezte császárt. Az 1819-estorvényeltiltotta..Ta|án 'ok óket is meg akartavalaki gyilkolni? 59.ijvetetés sze- gényeket!. illeWe paupérisme_ mintha a t<imeges szegénység annyira rij jelenséglett volna a világttirténelemben. Csak annyi bizonyos. Ennél komolyabb a bizonyítékokat azonban nem tudott felhozni... hogy NapÓleon Szent Ilonríről származő hajszálaiban t<ibb arzénttaláltak. Csakhogy a falusi gyermekmunka távolrÓl sem volt olyan gépiesés veszedelmes. hogy az arzénmérgezés okozta a halált. vaw azarzénban gazdagftildben termesztett zoldségekból' Az viszont egyáltalán nem bizonyíátt. okt.

.. . nemcsak org/wiki/Chief-Seattle ) Az amerikai kdrnyezetvédók idézgetnikezdtéka fóntiknek tulajdos nított kifejezéseket."tett szakmunkások egy részeis kik<ilt<izheteaz egészség.. tu.lgÍiknek nem kellett feltétlentil munkát váIlalniuk." népesebb tengerpartinyaralőhelylk is arről tan skodtak.uJlo"-" pedig azátlagfizetés 184 . .. A béreka századk<izepétól érezhetóenn<ivekedni kezdtek.ígyn.'...y kcivetkeztében városi a |n' .u-. ...hogy lakott ezen a vidéken. a társadalom nem szakadt széta nagytókések "iyJ".. az indiánok harmÓniában élteka természettel.is megnótt. csoportj"' a társadalmi felemelkedés is: a szocialisták '' 'e'i.in.elttínik az ember is.. Csakhogy jelenti azt.. Thomas Piketty megvizsgálta a ke.ésa proletárok fizikai n"-ii.2OOl.ezeka mi fivéreink. csoda' hogy máig vitatkoznak azon. minden és réteg életszínvonalát felemelte. ésez azaránrnem változott.ouuun i. . .o/o-amiír kényelmesen beilleszkedhetetta társadalombu. u. s mivel az árak nem emelkedtekilyen titembe..J.szagban (Zes Hauts Revenus en France au XXe siécle."b. egyenltítlenlétszámricsoportjaira .a Iő. (Lásd bóvebben:http://en. Vagyis hosszabb távon azipa..JIbe.amely ottfolyik a patakokban és folyőkban.u. l vagy 4-szerese volt az átlagfizetésnek. A hitelesnek tíínó szovegváltozatok szerint arrÓl beszélt.Mi részei ktiriikben Fijldnek!. E biztonságban és j őmÓ dbanél réteg ó sorai bejuthattak ba . a Az I970-es évekelejénegy tévéfilm forgatőktinyv írÓja ilyen szavakat adott a szájába:..r'". t<iuumint 307o-kal nótt..de immár igen kevesen vancgykorori az (5népe nak.""tt eseteketmege](jzóintézkedésekról is.."*".egy harmadik személy amelyet képedig errtílangolra.. mit is mondott valÓjában Seattle fóntik. boltost ^.iao. víz.a pőni testmelege az ember _ mind egyethegygerinc.g " o'' k<izegészségti!|.a. lgen barátságosan a telepiilésén szelísnyelv egyik dialekmondott a fehérek beszédet valaki sinrik nyelvre fordított.t átalmazott. u . 'határoz... A vadállatok eltríntek. ésa k<izigazgatás igen sok hivatalnokot.. Grasset).uamásodik felében kcizlekedc{s a " fejlódések<ivetkeztéb. ^kcizoktatás e.én fogadta azide érkezófehéreket. száza<] utolső három évtizedepedig azríltalánosprosperitás idószaka volt.hat évelteltével.ii)..n ."sji..-.Az indiánokharmÓniában f<íegyik békés t<irzsek Seattlevárosát a szelísnyelvet beszél<í tertiletén.r.hanem oseink véreis!. uJ"i. és felidéztea fóntik beszédét.. Egy Henry A.how az indiánokat minden emberi erénymegtesteez nem 185 a legjobu"'' . március l l. 6_8-szorosát kapta... akik holtuk sait mindtirokre benépesítik után sem sz nnek meg szeretni ezt a gyonyiirií vidéket.in o.E ragyogővíz. hogy ha a nyomort nem is sikertilt elti'intetni. l854.majd ezekból leírtaa hallott szÓnoklatot .o.s ez jelenttísstabilizálÓ tényezónek uizonyutt a brit társadalomban..K rnyeszégyen!. s javultak a dolgoző rétegek éIetkcirtilményei. az élelemárakcstikkentek-u .obban megfizetettrétegek |ogy fizeszázad folyamán.ta. len csalőd tagja.. szarvas.'Ír'. leggyakrabban ezt a r<ividmondatot: . Az l850-es t<irvény reggel6 ésestt.. amire nem plakátsziikségiikvolt. A XIX.Ennek nyomán is terjedhetetttel széles vagyunk a hogy az arneggyoz<ídés.'*e.:: dolgozők helyzetetovább javuit.edót<imegsport é.ot n |. a nagy sas.Ó É.gy. a nok népekétségkíviil XIX...*u**" T':!á""l állás kínáIkozott: akereskedelem ip*.aJalom kifejezetten visszaszorította a szegénységet."i*. ÉgbekiáItő zetszennyezés: ha az emberek a vesztesekkelrokonszenveznek.Jgi"..Paris. század vesztesei kilzé tartozott. elólt "" jőslatai váltak be. ezekkel a szavakkal:.. 3... és pusztítottak el tobbet a novényekb<íl állatokből anniíl.Az illatoző virágok A a a mi n véreink.i fo.wikiquote..1indvéiig j::.a. 6 k<iztitti10 ésféll*an nók ésaz alkalmazhatÓ fiata|tlk munkaidejét. a gazdaságifejlódéseredményeiból a dolgozőkegyre nép'esebb a éltek természetteI 60. szikl s és aforrások nedve. de a fehérember váromajd az itt éltnépekszellemei.. Talánaz egyenlótlenségetncivelte meg? E.n. kiilvárosokba.s az indiáSzépdolog. A kornyezetvédókegyik leghíresebb ténylegesen ján egy konnyes szem indián volt láthatÓ.esebb tt -á. élt nevezték aki 1788és1866k<izott a város kés<íbbi el.. Smith nevii doktor feljegyzéseket Nem Eített. Árra a k<ivetkeztetésre jutott._u.esetlk alakulasiia x X' századiÉ.. ". A századvégén elte4. r"r". .'.oílbé. u leg."..emmi bizonyíték. Az ipariforradalomnak ktisz<inhetóenrengeteg j.

másrészt gyíkokat ésegyéb llaioikit u"". de semmit!.Ugyanilyen mődszerrel lnek meg szarvasokat: ktjr lkerítik óket tíjzzel..') Mindezek ellenére szellemi elilfutárainak indiőnokat nem szabad a mai k rnyezetvédt|k és k tekinteni. hogy csakegy kifinomultabb változata a pionírok ama elképzelésének.egyzsarátnokkal meggyujtott(ik. 1999.tapírok. Nézzijk csak megkÖzelebbr l mindezt.Igaz.. Sayous. hogy helyreállítsacsászárságát. hogy egy sikeres az tultakel áIlatok."g kisebb állat élóhelyét semmisítették meg.Már a XVI.A császár é|etrajziróiazonban nem tudMások Talleyrand-nak tulajdonítják e híres nak effélemegjegyzéséról. A lő elterjáése elótt kiilonben általában ugy vadásztak a bolényekre.t. Norton & Company) Felhívtaa figyelmet arra a tényre. és vándorolni kezdtek déli irányba.) A Nagy Síkságon az égetésekkel legelóket rij biztosítottak ugyan a bolények számárais.Gyakran emlegetinekiink a veronai elmebajt. u. az indi nok egyfajtaiJs kolőgusok lettekvolna.A.csakhogy ók egy l829-ben kiadott anekdotagy jteményre hivatkoznak... az gyermekeioésa f ld mégmindig szíjz vadon. kijelentést.. 186 ért. Az az elképzelés.''(|ames West Davidson-Mark Hamilton Lyt|e:A tényeknyom ban.De hát. a lenyakazott francia király ticcse.amikor visszatértFranciaországba Elba szigetér<íl. kot. kihaltak a tevék. csakhogy a tiizel Ág. amely aligha tekinthetó megbízhatÓforrásnak' A szállÓige Mallet du Pan (1749-1800)rijságírÓtÓlszármazik.. W..Az indiánok szempontjőből ezekneka szokásoknak a némelyike l s szőmban puszvad szat alkalmával f hetó volt. Shepard Krech III amerikai tőrténész egé. Sok mődszert kifejlesztettek rnyezet k ellenörzésére megs néhányar nylag pazarlőt változtatősára . Más teriileteken az a gyakorlat lerjedt el. hogy eliizzéka sz nyogokat...II. 89. századi spanyol felfedezcík megemlítették.92.A Bourbonok semtanultak A francia Larousse lexikon szerint NapÓleon jelentetteezt ki 1815.ez Az elmebaj ha győgyíthatatlan!Nagyon is téved. m a sikersohasemvolt biztos(. hogy miuté. A mai Arizona állam tertileténkíalakítottrint<izési rendszertikkei patakokat éskisebb folyokat térítettek csatornáikba' A régészek el tobb mint százbatlr kilométernyicsatornanyomait találták meg. PANEMMcGRÁW-HILL. március l -jén.) 147 . "gy k<itetet szentelta ktirnyezetvédóindirínokkal kapcsolatos tévhitJi< meg.aki valÓjában |acques egy l796-banírott. o.). négyszarv antilopok ésőriás lajhrírok. Csakhogy ezze| az e|játan rással a délnyugati indiánok hozzájárultak az atnugy is szánazságga| stijtott régiÓ talajának további kiszáradásához. s hamarosan el kellett hagyniuk lakÓhelyeiket.) és semmitsemÍelejtettek semmit 61.farkasfajtrík.néhánymeglep en eredetit.88. is éppen Veronában rendezte be ...udvarát'' a majdani XVIII.a szá7gvgallyakat. 1995.o. cáfolására. 196. Az természet indi nok >>a aktívan v ltozigazság az. se elfelejteni (Mémoireet correspondance MaIIetdu Pan. londoni levelébenígypanaszkodott a francia emig(Ekkor ugyanránsokra: .melyeketazutőn megettek.. s máris jajonghatunk: senki sem tudott se megtanulni. hogy az erd kfelégetésével hoztak létremez<ígazdasági tevékenységre alkalmas tertileteket.. hogy a fivér óltalános és udvarőban eszesemberekettal lhat. ki a rejtekhelyeikról. hogy belehajtották óket egy nagyobb szakadékba.n II_|2 000 éwel eze|(5tt mai indiánok tíseiaz. dr ga barőtoft|. I. amelyeka hoho an kam nép fejlett ftildmtíveléséról skodnak. akik alaposanmődosítottaktermészeti k<irnyezetiiktin. Lajos. azt hiszi. Óriás hődok. hogy is'. 1851. akik képtelenekártani másoknak vagy a terkell mészeti k<irnyezetiiknek. Paris.. fuIythand History..."(Ugyanott. hogyta bennsz lijtt amerikaiak meglehetósen tattakakiirnyezet k n.o. Érdemes felidéznia Kr. évezredben megszilárdult hohokam kult ra indirínjaitis. rengetegállatfajt elpusztítottak. hogy a mai Texas tertileténéltí tcirzsek .!'|aszkátSzibériával a <isszek<itó foldnyelven behatoltak Amerikába.. Bp. ezzel természetesen sztikségesnél s a sokkal tobb állatot pusztítottakel.. W.sít<Íinek tekinteniink. New York. Eltiínt a mamut. emlós<ikneklegalább 35 faja Az semmistilt meg. (The Ecological Indian..

meghalt a bort<inben.1795..nemesekrd] hanem az . majd l8o7-tól 1814-es hazatéréséig Angliában. a a porosz megszállásalattiVarsÓban.Emigrácioja huszonhárom évealattlakott Koblenzben. amikor a NapÓleon bukása utáni Franciaországhelyzetét ismerteti. a MiutrínXVI. Lajost lenya. 1800-banmár teljesamnesztiát kínált fel. híveimegfogyatkoztak.1793. lettországiMittauban. |797.De vajon valÓban oly reakciÓs csodabogarak lettekvolna a Bourbonok.megaláző a s anyagi gondokkal kellett ktiszkodnie.99 -ben hajlandÓnak bizonyult az uj francia kozigazgatás |7 jogrend elfogadására. példásbtinteés tést helyezettkilátásba a forradalom híveiszámára. l796-tÓl azonban megindult a. melyben Napőleon megkoroná188 r89 . a Elsó politikai nyilatkozatai nem voltak kiil<inosebbenb<ilcsek. hogy kezet csÓkoljon neki. bátyját viszont családostől feltartőztatták Varennes-ben. ahogy ezta szá]l|óige sugallja? A Bourbonok a régirend bosszriszomjashíveiként tértekvissza a forradalom. Rendkívtil elhízott. kazták. Provence grofia 1795-benfelvettea XVIII..Braunschweigben. 1804 és decemberében ktizzétett kiáltványában. jutius7-i.tanulási folyamat''.elókelókre'' hivatkozott' mintha belátta volna. j anuár 28-án kozzétett kiálwrínyában mégteljes egészéb en a "elutasította forradalom reformjait.Aachenben. s élt.verte fejéta király hasába.. TorinÓban. veronai kiáltványában is a régirend ésa fejedelmi abszolutizmus mellett állt ki. s felemelkedvebé. hogy valahais visszatérhetfranciatrÓnra. március l0-i. Egyre kevesebben reménykedtekk<irtil<itte abban. Lajos nevet. blankenburgi kiáltvrínyábanmár nem emlegettea bosszti sziikségességét. hogy a sztiletésarisztokráciája helyett immár a vagyon ésa mríveltség arisztokráciája á|| a társadalom é|én.l791' j nius 20-án sztjktitt meg a forradalmi PárizsbÓl' ugyanazon a naPon' amikor a királyi család' csak éppen neki sikertilt. Lajos névenemlegettek. a konzulátus ésa császárs á|ta|modernizált Franciaországba? ág XVI. 181O-tóltolÓszékben Egyszeregy grÓfletérdelt.Ezt a híresmondatot rengetegtankonyv fe]'idézi. a régirend visszaállításátígérte. kisfia pedig.s visszakísértékftívárosba. testesLajos Szanisz|őXavér a (t755-I824) fiatalkorábana ProvencegrÓ|a címetviselte.Ekkoriban XVIII. a koszvény gyotorte. Lajos id<ísebb ciccse. Lajos már nem a . akit a kiráIyPártiak XVII. Veronában.

és akik a hazát szolgÍltők.. hogy a kirríly mindkét kamarához elki.ildte elfogadásra. hogy alkalmatlan utőd korszak kovetelményeit. továbbra is a kiegyezésre. Lajos még 1815-osmenekiilése a waterlooi csata után sem volt hajlandÓ változtatni az alkotmányon.Ön k valamennyien a tarsolyukban hordj k a marsallbotot!" Az 1814-esés 18l5-os restauráciÓ tehát nem a reakciÓ ésaz ellenforradalom gyoze|mevolt. Egy katonai iskola novendékei elótt pedig 1819. udvari etikett sem volt kiil nosebben szigorrí:1817-ben 61 asszonynak volt joga zsámolyon helyet foglalni a trőnteremben. Amikor a szélttirekedett.a katonák egy 190 Csakkirálypárt fenyeget<ízése. Egyes torténészek. a képviseloi (ultra) kiráIypárt 1815-benelnyerte sóséges az egy évmrilva maga a király oszlatta fel a bossz vágytÓ| égtí. Lajos képesvolt tanulni. a társadalmiéspolitikai békehelyreállítására helyek 78o/o-át.. hogy a . Azok a férfiakkaptak választóis jogot (kb. Megórizték a polgári torvénykonyvet. kinevezettfe|silházzal ésválasztotta|soházzal. mert rigy érezAz ték. nem elókelóségéhez.Nem <í foglalta el a he$t a trÓnon: óccse. aki az alkotmány hírhedt 14. ésaz egyházi foldek felvásárlőit sem zaklatták' A katolicizmust államvallássá nyilvánították. Lajos orokségének a forradalomés császárság tartősabb képviseleti uralkodása idején keriilt sor Franciaország elstí kormányzatára. s még azt sem.s mert mégmindig jobb alkotmányt adni. de megfeledkeznek rÓla. s hamarosan a zsidÓkat srijtő. hogy arcképe viselkedett |Óval szerényebben felkertiljon a becstiletrendkittintetésére.Vagyis a modern társadalmi. augusztus 8-iín egy napőleoni mondást is felidézett:. hogy XVIII. mint Napőleon kormányzása idején'A sajtÓban olvashatÓ sok panasz nem volt más. amely jÓval liberálisabb volt NapőIeon császárságánál.. X.Kétkamarástorvényhozást állítottak fel. bárállítsanakneki. hogy a pontosság a királyok udvariassága.. nyugdíjazásaésa széls<íséges részének és hogy XVIII.isteni kelye s2erint rendkívtili helyzetben a kamarák nélkiil is kormiínyozhatott . hanem nagyvonalu kísérleta régi rend.volna. A kortársak számáranyilvánvalÓ volt. A cenz ra sokkal enyhébbvolt. 90 000 fó)..oktrojáltnak] vagyis feltilról kikényszerítettnek nevez1kaz alkotmányt.Charta'' azonban nem sokban kiilonbozott a szenátusétÓl. a XVIII' osszeegyeztetésére. hogy nagyon is sokat tanult a tórténelemb<íl..mert ezt sugallja a sz zad szelleme.ennélnfltabban aligha ismerhette el. megbocsátani .ik. akik legalább évi 300 frank cisszeg adőt fizettek.a személyi éssajtÓa szabadságot Azadót a torvényhozásszavaztameg' a császári nemesség ' megórizhette címeit.hogy elfordult t<íli. mint a szÓlásszabadság helyreállításának kovetkezménye. a híres írÓ helyeselte ezt .de továbbra is folyosították a protestáns lelkészek állami fizetését. akik ót. a . protestánsok egyenjog ak A maradtak a katolikusokkal. s koztiltik 15-en tartoztak a forradalom ésa császárság XVIII. jogi egyenlóséget. intoleráns politikai szerepét emigránsok kifejezettenháIátlansággalvádolták a kiráIyt. utolsÓ jogi megktilonboztetéseket felszámolták. XVIII. egyház Az képviseloházat.szepA franciák pedig ószinténmeggyászolták tember l6-án elhunyt. mint a háromszín helyett a fehér (királyi) lobogÓ haszná|ata.politikai és jogi berendezkedés elhelyeztek ftilé egy jogon'' kormányzÓ uralkodÓt.A király nem teszk l nbséget azok kiizijtt.cik. Károly. aki tigyetlen lépéseivel szinte kiprovoká|ta az 1830-as forradalmat.amikor 1824.A király által elkészíttetett alkotmány. mint kapni. Lajos nem rendezett koronázást magának.hogy emlékmtívet milyen intézménytrólra nevezzenek el... 191 .. Személyesen jelentette ki a kamariík elótt. NapÓleonnál: ó jelentetteki. egykori novelni vágyÓ. Minisztereinek 7 lo/oa szolgálta korábban a forradalmat vagy a császárságot. Azuj rendszernek persze voltak népszeriítlen irritálÓ intézkedései és is.ésmegérteniaz rij tehetett rÓla. az emigránsok kormánykézenmaradt f<ildjeinek visszaadása.Chartát''a m lt tapasztalatainaksegítségével hozták létre .Biztosították a k<izteherviselést. nem engedé|yezte.hogy hagyta. királyukat. felejteni. Chateaubriand. Lajos azonbdn sohasemprÓbrílt éIni ezze|a lehetóséggel.s megtartották a centralizált császárikozigazgatást is.

aki elsónek ontott vértazért.29 o/o foldbirtoko s ok.amikor monsieur(uram) megszÓlítás helyetta honpolgárt. kapitalista vríllalkozőkra akar utalni.1849után a magyarnemesség passzív választotta Valamennyien írgytanultuk az iskolában..hogy magyar nemesség lemondott a hivatalviselésról.. tiszta házaséletet és élt. tiirvénytelen viszonyai után. éscsak l3o/o-átkapták szabadfoglalkozásu értelmiségiek meg a bankárok.-Lajos Ftiliipvolt a polgárkirály 1982. a k<izéposztrílybelit. akkor is eztaszot használja' A citoyen használata viszont a francia forradalmat idézi. visszah ződott birtokaira.798. botrányosan nyilv nos. a szabályos h lőszoba mutogat sa hasznosnakbizonyult az idösebb tig régi..286. 19 -át toltottékbe. rigynevezett. iparosok éskeresked k.MagyarHelikon. van ebben a szovegbenis az egyszertíségen a hangsuly: a király minden jÓindulatrí. hogy megmutassáka polgőroknak a hitvesi ágyat. francia polgártársa.állampolgárkirrily'lA francia nyelvben abourgeois je|enti a városi lakost. pol gártá rsatj elentó citoyen megszőlításthoztiík divatba.. alatt valÓban a bankvilág gazdauralmát illeti.vegetáljunk!'' Garanv<jrlgyi H<íse. hazafit' állampolgárt.. palotőjában k lijn lakájokat bízott meg azzal.passziv rezisztenciának' nevezett magatartástismertette }Ókai 1 en Mőr olyan emlékezetes Az ujf ldesur címíi. 862-ben megjelent regéÁdám kiadja a . |őzseffordítása. nyárspolgiírt.(Bp' 1964..polgártárskirály'' vagy . ennek pedig nem a .62.Bach-huszárokkal''népesítette várt a torténelemríjabbfordulaa kormány.hanem a. egyszertíember.Le roi citoyen"-neknevezik a királyt. éssemmivel A azá||amhatalommtíkodését.. hogy a vállalkozÓi polgárság vagy a bankárok vettékát az országirányítását! l 840-ben a legtobb adot fizet állampolgárok kétharmada. vagyis a bankárok Ami pedig a sokat emlegetett. Ezt a .. . elój ellenállást a 63.) 182 .o. a társadalom vezeto csoPortjait azonban továbbra is a foldbirtokosok ésa hivatalnokok alkották' A f<ildbirtok maradt a vagyon' a befolyás ésa tekintély forrása: a váIasztÓpolgárok háromnegyedeennek koszonhetteválasztÓjogát. s a képviselók egyharmada még mindig (természetesen ogok nélktili) nemes volt. s ha a valaki a munkásoktÓl elktiltinti|t. 795.. je|szót: .polgárkirály'' a megfeleló fordítása... néha tr ndul az isme793 derék uralkodő. Révay Mint látiuk. hogy az 1848-49-es kovet<jneoabszolutizmus idején a forradalom ésszabadság leverését Deák Ferenc példájátkovette' Ez annyi jelent.KossuthKonyvkiadÓ.Az I 839-esképviseloo/o -át -át házban a helyek 38o/o tisztviselcík.o') Minden korabeli francia szovegben . hivatalokat magyar ruhába sem segítette be olt ztetettkiilfoldiekkel.polgárkirályság'' elnevezés tehát egyáltalán nem azt jelenti. nyenek elsó fejezetében. A... Lajos Fiilop uralkodása godott a leggyorsabban. Eserny vel a hőna alatt ment nevetséges királyt. s a magyar nemes birtokán taira.fináncarisztokrácia''..Az embermegh zza magat a szob jában.hogy győgyí*on.

társagazdálkodtak.vagyis egyesek számára már nem is akadt visszautasítani számára valÓ hivatal. kulturrílis vagy gazdasági élettól valő visszahriződást azonban nem szorgalmazta.|7 . j ember''. a dohánymonopÓlium vagy a kiitelez<í ha bizonnyal akkor sem lett volna népszertí.. SajátvizsgálÓdásainak éskollégáikutatásainakaz eredményeit foglalta cisszePap |ozsef A passzívellenállás. ezeket nem a birodalmi.lemond akártyázásrő|. (Bp. az á||am nem is tartott már igényta volt vármegyei elit teljességének szolgálatára . pedig senki nincs is. s nem ítélte a passzivitás ellen vétóket..LajtántrilrÓl'i pest-budaikeriiletben: itt a hivatalnokok l lo/o-a volt . aetas. ÍogyasztásiadÓk hírét. tek meg. meg Elószor bebizonyltja. Az i katonai szolgálat minden adÓk. amikor bélyeget kapnak a játékkártyák.ideje mástől.Io/o-ottett A legttibb kiilfóldi. amikor a nemesekegy kissé valőban véget hivatalnokoskodtak. ha s f st l. generáciÓ vonult vissza. szívellenállás programját. pereskedésról.hogy ezek valőban az onkényuralom ellen irányultak. 3_4... s csak évekm lva szerezhették A tisztvisel<íkátlagéletkora alacsonyabb volt.A tozott. az Ausztriához kozeli. a magyaroktovőbbra >k lÍőldi. államhatalmi szervek munkáirínak boikotAz tálására pedig sohasem szőlított fel senkit. 6.az se baj:rtágyjt az embera pipára. lemond a pipázásről ésa bor.hogy Deák Ferenc sohasemhirdette meg a pasz. A szolgabírÓk negyede. is meghatároző elemét megkérdoAz ugynevezettpasszívellenállás bizonyos akciÓi esetében jelezhettí. ha rossz kedve van. 2003.éshatalmi s lyukat. vendégeskedésról.Maga Deák Ferenc sohasem toltott be fizetéssel járő hivatalt. Mindez igen jol hangzik. ivásről. Pap |őzsef szavaival vagyis inkább az id<ísebb megválkutatások t krében a képe legt'rissebb é|ve: >Bach-huszárok< .a legkevesebbenpedig a a érkezett . o') Amikor meghallja az űj. Akadémiai Kiadő. 23.reformkori hivaA megyei tiszwiselók trilnyomÓ tobbsége j emberek' inkább a ranglétraalján jelentalnokok koztil keriilt ki.1963. s t. K<ivetkeztetései 3 _3 alapjaibankérd<íjelezik a hagyományosképet. aki szerint a nem magyarországihivatalnokok aránya a Bach-korszakvármegyéinek szolgabírÓsági alkalmazottai kozott országos átlagban ki. akár van kiért inni. . Ha egy kozépbirtokos a gazdaságávalkellett toródnie.. az államnak pedig professzionális kozhivatalnokokkal.. hogy a de ugyan nÖvekedett. de belátta. el A hivataloktől valÓ visszahriződás nyilván csak a jÓmődri ktiznemesség számára volt lehetséges. igazgatásravolt sztiksége.s végtila kertb<íl valÓ kilépésrólis. hogy egyesekneka megélhetés biztosításamiatt kell elfogadniuk bizonyos állásokat. saját kutatásaink is alátőmasztottők azt a meg llapít st.. Ezért képzett ftífoglalkozásri. meg a magasabbbeosztásokat.. 194 valÓban távol maradt a hivataloktől? Mekkora De vajon a nemesség volt a magyar hivatalnokok aránya.< hivatalnokokszerepe adt k az i)nkényuralmitisztikarnak.. érthetookből. akár p niát kisegíti.hu/200 _3 -412003 -4. ésezek milyen viszonyban álltak a reformkori elittel? Pap }ozsefBenedek Gábor kutatásaira hivatkozik.tenciárÓl kialakított hagyományos képet.http://www. hanem a torvényesmagyar kormány vezeti be. az . sz'. egy kissé átalakuérvényesíthették'. mint a reformkorban. nagyokat iszik. alegyik levelébenazt tanácsolta ahozzá dalmi. A felgyorsult moderniegyzáciő hatásáraráadásul a gazdaságiéspolitikai szerepekszétváltak nagy részében talpon akart maradni.htm#P t226_444654).róseihez. soproni keriiletben vállalt hivatalt (387o). a neoabszolutizmuskortánakmítosza? címíj kiválÓ tanu|mányában(AETAS. majd hasonlÓ okokb l sorra lemond a vadászatről.A gazdasági modernizáciő egy társadalmi réteg vetettegy idealisztikus kornak. a szolgabírÓsegédekotode tehát a régi. míg beesteledik'.csakhogyaz jabb kutatásokalaposanmegkérdójeleztéka passzívrezisz.Efféle dalmi presztízsijketennek segítségével 195 .

) A huszadik századvégén mégisakadt olyan francia torténész (Philippe Séguin). vonult íjzetésbe I11.Kétőra mrilva már le volt tartőztaíta..' Szemkápráztatő fényes nnepuralkodása nagyszabás kőzmunkák. volt.. amely a kovetkezó fejezetcímben idéztefel III. Flammarion. nevelte a svájci Arenenbergben. Napőleon. ésfiatalos kalandvágybÓl csatlakozott a felkeltí|<hoz.gyermekkor t a trőn lépcsóint ltijtte.. Amikor l831-ben Romagnában lázadás tort ki a pápai hatalom ellen.sértegetve.) Még 1987-benis megjelenthazánkban egy olyan k<itet. 1808. ésmegprőbá|ta fe||ázitania meglepett bourgi tuzérezred ország rajta katoniíkat. I. rendkívtili családbÓl származik. vándorolt az a bijrtijnról bijrtijnre.komédiás'. a hazafiakvéres keziíhohéra.majd megsz<iktitt. ronős portrék.. . s hogy az <inkényuralom bukása ésa kiegyezés létrejotte ennek az ellenállásnak a k<ivetkezménye A kiegyezést akár gyózelemnek is tekinthették.Kozmosz K<inyvek. nevétésfoglalkozását: btiszkénbe is írta egyik fogadÓ vendégk<inyvébe ). ésmár be is k<iltozhetett Élysée-palotába.. Megnyugtatő volt ugyanis az az elképzelés. katonai gyi)zelmekés gba esett.augusztus6-rín56 barátjával partra szállt Boulogne-ban.szavazatháromnegyedét' Decemb er 20 -ánletette az esktit a nemzetaz gpíléselótt.Luigi behatolt egy strasoktÓber 30-án. o.akis Napőleonnak'' nevezteel. s m ottafej éb é Eur őpa leghatalmasabb uralkodőja lett.Hercegnek letett. Hirtelen elveszített csatát. A republikánusok szemében<í volt a koztársaságára|ója.o.. mint nagybátyja. conspiratore'' (Lajos Nap Óleon.. ésnagy jovtívár rá. 92.fogs telt ségek ésott is halt meg elhagyatva. leont. Kalandornak tekintették. l969. (Kocsászári szerepben..pusztán a nevének nyl.Nagy Napőleon' elneveaki zésre. NapÓleon NapoleonfogaWaterlooután anyja. Victor Hugo azonban már tisztán látott: A . N apoleone. sz A trőn tjsszeomlott..iletett occsének. akit annyit gya|áztak.mint a második császárság (t852_7O) ura|kodÓját.ésaz egész nevetett. 1987.245. Ezrittal valamivel sikeresebbnekbizonyult: a hogy fe||ázítsa helyórséget. s o plántálta eI benne azt a dott lrí'rrya hogy meggy(5zi5dést. Hat évettoltott el Ham ertídborttikísérlet és nében. Marx szerint. amelyben egy társadalom egyezményesen hinni kezdett.lásra pedig minden bizonnyal a neoabszolutizmus nélkiil is sor keriilt volna. nép1815őta várja Napőv résztvevójét lasztotta képviseliivé. mert a menekiilési a|á'Igaz. így 64.április 20-án szi. Victor Hugo . ésa családját számuzo torvényeket sem vonták mégvissza.szána|mas a komédiás.lll. uis B onapar te brumairetizeny (Lo diáj nyolcadikőja.1840. hanem csak három ésfélÓra elteltével el.bátyjával egyiitt elszoAz ktitt otthonrÓl.vagyis olyan torténet. Váratlan ugr ssal megszereztea legfekóbbhatalmat..számegy jegyében el.Napő|eon pojácavolt nevetséges Talán nincs mégegy olyan személyisége a francia torténelemnek. császári trÓnon ágíró. NapÓleon pályafutását életrajza elószavában: .passzív rezisztencia'' tehát nagymértékben puszta mítosz.sokkal szánalmasabbállapotban fogták során a tengerbe pottyant. szervezte egyikijsszeeskvést m sik után. 1975.. Párizsban. hanem a magakomé át vil gt r téneleilnek. osszeesktiv<í 1836. Bp. Szvák Gyula.Nemegyhercegtértvissza. szerint sokkal inkább rászolgálta. pedig nem volt franciaországi lakhelye. hogy a nemzet nagy része passzívanugyan' de határozottan ellenrílltaz elnyomásnak.aki már nem A világt rténelmet veszikomédiának.Szerk. A .komoly paprikajancsi. elvesztetteállampolgárságát.(Napoléon Paris.Hortensede Beauharnais. NapÓleon alakjáL Egy .egysikeresőllamcsínnyel császári koronát nyo196 e. pedigharminchárom éven kőborolt menedékhelyö át r l menedékhelyre.Bp. megtagadva. Georges Roux így foglalta ossze III. 7.. Pályafutásában akadnak azértkomikus elemek. kertilt lakat nem kétőra m lva..ahol a szeptemberi Az 1848-as pőtválasztásokon ot helyen is gyózott.Kossuth Konyvkiadő.hanem egyeszme. hajnali hat Órakor cinkosaival egyutt laktanyájába. o.) Lajosnak volt a fia. Micsoda regény!.. Londonban telepedettle' tért forradalom idején visszaPárizsba. 1*T . Nem a boulogne-i csetepaté jénaigyóztesÍl''Amikorpedig indult a decemberikoztársaságihanema koszonhetóen elnyertevalamenyelnok-választáson..

Államcsínyétsokkal tigyesebbenkészítette éssokkal mesteribben elcí, hajtottavégre, mint hírneves nagybátyj l799-ben' 1851.december 2-a a

titokban tárgyalt, éskormányára sem mindig hallgatott. sz<ivetségeket, dacolva lépett be a 1854.ben például miniszterei ellenvéleményével a párizsi békekonfelaími háborriba (1853-56).Ennek ktisz<inhetóen rencián (1856) EurÓpa dontobírájának tiint. A szárd_francia-osztrák s ezzel sikeri.ilt háborríban(1859)támogatta az o|aszegységtorekvéseket,

Az államcsíny során végi.il mégsem kertilhettékel a vérontást. Prírizsban sok á|dozata volt egy szerencsétlenéssztikségtelensortiíznek, és fegyveresertívelkellett felszámolni a kozépsó ésdéiimegyékbenkirobbant kciztársasági megmozdu|ásokat. NapÓleon n.rn .,.á.ított ekkora ellenállásra, ó a nemzeti egyetértés jegyébenszerettevolna magához ragadni a hatalmat, s a megtorlás emlékeélete végéig gytitorte.Amikor feleségeegyszerazt mondta neki, hogy ,,tigy viseli ileiember 2-őt, mint egy Nesszusz-inget,,, maga is e|ismerte:,,Igen,állandőan erre gondolok.,, Ma már azonban az ígazságkedvéért elismerhetjiik, hogy szinte valamennyi politikai rendszer némivérontással kezdte m k<idését Franciaországban:az e|s ktiztársasága forradalmi terrorral, a restauráciÓ a fehérterrorral,a jriliusi monarchia az |830 és 1835 kozotti felkelések leverésével, második kciztársaság az l848-as jriniusi munkásfelkelés a szétzazásával, harmadik k<iztársaság kommtin véres a a hetével, negyea dik ktiztársaság pedig a tisztogatásokkal. Ez persze nem menti fel az 185l-es megtorlás kitervelóit ésvégrehajtÓit, mind ssze annyttjelent, hogy távolről sem csak az ij kezaklett véresFranciaorszag xti-xx. századi tcirténelme során. A franciák trílnyomő t<ibbsége helyeselteaz elncik intézkedéseit' 1852

francia iparosokat. által elkényeztetett kapcsán a császár távolrÓl sem elégedeftmegazza| A munkáskérdés segéIyatobb mint 23 milliÓ frank adománnyal,amellyela kÓrházakatés javítáéletkoriilményeik hogy támogatta. Úgy vélekedett, egyestileteket sával kell kivonni a dolgozÓkat a radikális mozgalmak befolyása alÓl.

III. Napőleon mindvégig meg rizte magában kalandori mriltiának bizonyos elemeit: gyakran saját miniszterei tudta nélktil hozoti létre 188

is, azt kormány toleráltavalamennyit. 1868-baneltorolték a torvényt mely 199

szerint a munkásaivalpereskedomunkaadÓ nem ktitelesigazolni állításait. A kormány az InternacionáIé 1864-esmegalapítását sem ellenezte. A császárság idejénbontakozott ki az ipari forradalom, ideiglenesen Franciaországvált a világ egyik leggyorsabban modernizá|odó országává. 1848 és1869kozott a nemzeti jtivedelem50%-kal,a mezögazdasági termelés587o-ka|, ipari pedíg73o/o-kal az novekedett.A vasrithá|ozat|uépítésével sikeri'ilt létrehozniaz egységes nemzeti piacot. Most alakult át a kozépkoriPárizs a nagybulvárok, nagyáruházak,sugárutak ésőriási parkok modern nagyvárosává.Semmi alapjasincs annak a csaknemvalamennyi tank<in1vbe bekertilt, republikánus legendiínak,mely szerint a császárcsak azért építtetett GeorgesHaussmannal, ki SzajnamegyeprefektusávalszéIes sugárutakatPárizsban, hogy felkelés esetén k<innyebben ágyízhassaa felvonul<5 népet. nagybontásokatés A építkezéseket a modern várostervezés koveteltemeg. Már csak azértsem kellett felkelésektól tartani, mert az alsÓbb rétegek életszínvonala emelkednikezdett,Párizsban cscikkenta kenyér ncítt bor, a h s, a sajtés tojás fogyasztása. és a a Franciaország társadalma - ha nem is egyenletesen gazdagodott,évi2 milliárd frankot takarított meg' s ebból sikertilt a vereség után oly gyorsankifizetni a poroszoknak az otmilliárdos hadisarcot.GeorgesRoux francia torténész frappríns megfogalmazásaszerint .a császárságlegalább hátrahagytaazt az sszeget, amelyból meglehetett fizetni hibái k vetkezményét,,. Maga a politikai rendszer is liberalizálÓdott. 1859-benteljessé az vált amnesztia, 1860-től a kiild<ittekmár megvitathatták az éves trÓnbeszédet, s kérdéseket intézhettek miniszterekhez, 1861-tól pedig jobban a beleszÓlhattak a koltségvetésbe 1867-tól megnótt a sajtÓszabadság,a is. ktild ttek vitát kezdeményezhettek miniszterekkel.Az átalakulás 1870a re vált teljessé. Ekkor a kormányt a képviselók is feleltísségre vonhatták, s mind a képviselóház, mind a szenátus megkapta a tcirvénykezdeményezésjogát. Franciaorczág parlamentáris monarchia lett, s a fejl<ídés egyértelmtíen mai, igen erós végrehajtÓihatalommal rendelkez<í,libea rális képviseletirendszer felémutatott. 1870. május 8-án az jabb népszavazásona szavazatijoggul rendel. kez<ík82o/o.avett részt, s 7 336 000 ,,igen''-nel 1 560 000 ,,nem'' és

reformokat. l 894 0o0 távolmaradás ellenében elfogadták a liberális ekkoriban, hogy ,,a császársőg A republikánus Gambett aazonkesergett hogy a rendszernek sohasemvolt ilyen erósl'' Senki sem sejthette, még által kiprovokált francia-porosz nély hÓnapja sincs hátra: a Bismarck meg. háborri ( 187o- 1871) semmisítette katonai A császárnem iirtilt a hábor nak, mert ismerteFranciaország egy bizott1866-bankinevezett és gyengeségétPoroszországerejét.Még váIt javaslatokat tett a sztikségessé hadiigyi reftlrmokra. iágoi "-"ry 824 fos franciahadsereget 000 f re szea Jaás1atát.li, fogudtu, 300 000 fós ,,mobilgárdával''is kiegészítrettevolna emelni,amelyetegy 400 000 hettek.Aképviseltíkazonbannemfogadtákeleztatervet:ajobboldal feIeslegebnekéskoltségesnek,abaloldalpediggyanrisnaktaláltaareforms javasla:tokat, azza|uidolt" a kormányt, hogy kaszárnyát akar .csináIni helille!,, morFr"n.iaországbÓl. ,,Csakaztán nehogytemet t csináljanak Szoaz É]szakrrémet dult fetahadiigyminiszter,de mindhiába. 1870.ben a vá|ttlzatlan létvetség90o o00 mozgősíthatÓ katonája nézettszembe gyotorte' számrif.anciahadsereggel'Acsászárráadásulbetegvolt,vesek a hábohogy Fáciaországnak nem leszneksziivetségesei s azt is sejtette, rriban.Deegés"palyafutásaafrancianacionalizmusérz.elmeinekfela foglya |ett.Egy és szításánalapult,ó pedig saját nevének mítoszának meg,ha a haza háborÚrtakar! A trtlntrautazott, NapÓleon nem hátrálha.t egyiittmegadta 2-án a hadseregével és bekerítették, szeptember Sedanban magát.Párizsbanahírekmegérkezéseután,szeptenrber4-énegyetlen csepp vérkiontása nélkiil felszámolták a császárságot. Abukottcsászárazang|iaiChislehurstbentelepeclettle,sitthaltmeg Párizsbanekkor már kovetkeztében' egy január 9-én, hÓíyagmrítét 1873. korrupt, bukott zsarnevetséges, minden párt tít gyalizta,s csak afféle megfeledkeznitik A noknak tekintették. franciáknak sikertilt tokéIetesen mind III' NapÓleon politikai rendszearrÓl, hogy a társadalomtiibbsége ahogy arra sem ,ét,mi,,á.korábbi katonai kalandjait támogatta,mint emlékeztekmárhogYhadi.igyireformterveitvisszautasították,saz rá. kényszerítette Egyes torténéhadtizenetetlsa ktizvelemény 1870-es szekszerintafranciákNapÓleontelítélvetulajdonképpensajátnemzeti

2*8

2&1

65.Az Egyesiilt Á|lamokban indiánok az népirtás á|dozatai |ettek
Nem tudjuk, hányan lehettekaz indiánok Kolumbusz korában. Az amerikai etnikai csoportoknak a Harvard Egyetemen elkészített enciklopédiája (Harvard encyclopediaof the American etnicgroups. Szerk. stephan Thernstrom. cambridge, London, r9g0, Harvard universitv Press.59. o.) szerint nem lehettek850 000-nél kevesebben' sem sot.tat tcibbenegymilliÓnál. Car| Waldman az Atlas of the NorthAmerican Indian (New York, 2000, Checkmark Books. 31. o.) címíí ktitetbencsak annyi jegyez meg, hogy a legelfogadottabbbecslésszerint egymilliőn élhettek Mexikőtől északra, 000-ena mai USA és250 000-en a mai 750 Kanada tertiletén. Ugyanakkor azonban aztis hozzáteszi,hogy más szakértók ugyanezenatertileten tízinilliőra becstilik az oslakossat tetszrímát. W Raymond Wood egymilliÓra becstili a mai USA tertileténéló óslakosságot, majd ó ishozzáteszi, hogy az rijabb kutatások szerint ennél tribben lehettek. (The story of the west.A History of the American west and its People' szerk. Robert M. utley. New york, 2003, Dorring Kindersley.31. o.) Peter Iverson aThe oxford History of the Americai west cím k<itetben William Denevan kutatásaira hivatkozik, aki szerint 54 milliÓ lehetett az egész amerikai kontinens lakossága, s 4 milliőnríl valamivel kevesebbenélhettek MexikÓtől északra. Denevan azonban azt is hangsrílyozta,hogy számításainak hibaszáza|éka2}o/o-os lehet..' (oxford,1994, Oxford University press. 9. o.) Ha nem is tudjuk biztosan, hányan voltak az Egyestilt Államok teriileténéló indiánok amikor a legttibbenvoltak, azt már pontosan tudjuk, 202

trr(.ly1ltllrttlt hányan voltak, amikor a legkevesebben.A népesec|('si szerint már csak 237 l96 t'lt el, 1900-banérték amikor a népszámlálás kcztttc(ttyc. népirtásnakvolt a k<ivet kiiztiltik. Ez azonbannem egy tudatos folyamán igen sok atrocitást clkiivct . Amerikában az elm lt négyszázév tek az óslakosság ellen, s kétállamban, Oregonban ésKaliforItiábatta XIX. század kozepénmégvadásztak is rájuk, mint a vadállatokra. Az amerikai kormány éstársadalom azonban sohasem trízteki az indiiiIttlk ttirekedett. inkább a,,megtérítéstikrdi,,civilizálásukra'' kiirtásának cétiát, s ktizvetett mÓdon hozzáEzze|isrengeteget ártottak az indiánoknak, _ azonban mégtorekvéseket járultak létszámukcsokkenéséhez az efféIe elhangzottPhilip Henry Sheridan Valőban sem nevezhetjtiknépirtásnak. szájábó| az a híres kijelentés,hogy ,,Ahány jő indiánt énéIetábornok az tembenláttam, mindhalott indi n yolt,,,desokkaltobb olyan katonaaz találunk, akik tisztelték óslakosokat, ésemberien bántakveltik. tisztet tudunk, amikor onkénteskatonák szervezetten Egyetlen olyan esetrcíl A mészárlásthajtottak végreindián nók ésgyermekek ktlrében. colora(1864.november 29,) azonbanrendkívtilnagy dői Sand Creek-mészárlás felháborodást váltott ki országszerte,ésa felelósoket meg is biintették. Az indirínháborírk csatáiban általában jÓval kevesebben haltak meg, mint a 2OOá|dozatot kovetelcíSand Creek-i mészárlásnál,s az indián

befolyásolták. létszámátezek csak kevéssé népesség tragédiáta járványok okozták, amelyek a fehérek 1rzigazinépesedési torzseket' (Egyet. nélktilsemmisítettekmeg egész aktívkozremiíkodése len olyan esetrol tudunk, amikor egy ostromolt eródból himlrível fertoztitt takarÓkat juttattak el az ostromlÓ indiánokhoz.) Az indiánok kiirében ugyanis nem alakult ki immunitás a fehérekáltal behurcolt olyan és ellen, mint a kanyarÓ, a szamárktih<igés a himló. Már a betegségek kovetó században pusztulni kezdtek az egész Kolumbusz felfedezését torzsek. Egyes szakértók telepeinek kozelébenél<í kontinensen a fehérek -a szerint az tJivi|áglakosságának 9Oo/o halt meg. Az Egyestilt Államok mai tertileténa XIX' századelejénegyes indián népcsoportokhasonlÓ szenvedtek' Te| es falvak semmistiltek meg, emberveszteséget mérettí A alaposan megkonnyíwe a fehérfarmerek terjeszkedését. járványok

203

nemzedékeinek hogy azamerikai indiánok korábbi toztat azona tényen. kellett elszenvednitik. mint William Denevan becslései mit sem válMindez természetesen szerint Kolumbusz évszázadábart. inkább fegyvertfogtak.Nagy Síkság és a A ttirzsei számáraazonbana harc.az <iregeknemtudA ták átadni a hagyományokat a fiatalabbaknak. (TheNew York Times Almanac. Papnak késziilt. Megprőbáltríkfelszámolni az indiánok szokásait. vagyis tobb mint leszármazottainak.NewYork. hogy az 1837-eshiml<íjrírvány kittirésekor a menden indiánok falvaiban a lakosság fele tingyilkos lett.elk<ilttiztetés'' politikájával prÓbáltríkelejét venni délke|eten faji konfliktusoknak. lÓ-. olykor egész torzssz<ivetségek indultak harcba a fehérekellen.8 milliőan vallották magukataz tíslakosok nok sziíma. Hamarosan ugyanannyian lesznek. véresosszecsapással nem zártáka háborrik korszakát. elktilttiztetett. rezervátumokban tisszegyííjteni a nyugatittirzseket. mint az emberi jogok harcosainak.amely. a rezervátumok elósegítették és alap'án l978-ig800 milliÓ dollárt fizettekki az indianoknak. cserokik ésszeminolok k<iztilrengetegenpusztultak el a Mississippitól nyugatrafekvcí síkságra valÓ k<iltoztetés során. mint a |oseph ffntik vezetése alatt állÓ néptirsziket l877-ben. szerztídések a E politikának kosz<inhetóen XX. kossággazdasági életét. mint a szánti szi k Minnesotában(1862) vagya lakotaszirikV<ir<is Felhtí (1865-l868). pedig segélyben vásárlására A korábbanmegszegett iskoláinakkiépítését. Délnyugatonaz apacsok ésnavahÓk kisebb.majd cserztíés tizemet vezetett. háborrijában A legnagyobb gy<ízelmet lakota szirík ésészakisájennek <isszefogása a hozta meg a nagy szi háborri (1876_77) Little Bighorn-folyo mentén vívott titktizetében (1876).A délkeleti a kríkek. 2004. indiánnak. Wovoka szellemtiíncnevti mozgalma okozott nagy riadalmat. a vadászatésa szabadkőborlás volt az é|et értelme. 2005-ben 4 30o 000 amerikai tekintettemagátlegalábbrészben 562elismertindián ttirzs éltaz EgyestiltÁllamokban. le Az 1880-asévektól bevezetettreformpolitika legalább annyit ártott. megkatasztrofiílisvolt: 1887 és 1934 ktiziitt az indiánok elveszítették o/oát. 1800-ban sziiletett egy connecticuti nyolcgyermekes családban. részesítették Megadtáka vallásszabadságot. amíg a dél-dakotai Wounded Knee-patak mellett 1890-ben egy utolsÓ. rettenetesveszteségeket elleniharchóse volt 66.aktinynyek tisvénye'' névenélaz emlékezetben.fóleg a munkaképeskorosztályt pusztítottiík t nkretéveezze|az íós|ael. mint az indiánoké. óket. gyermekeiket kiiliinleges iskolákban vallását..) Az indiánokat tehát nem irtották ki. életmÓdjátésk ztisségeit. csaktők. 1850-esévektóla sz<ivetségi Az kormány megprÓbáltakijelcilttertileteken. tehát az tí isteneik nyilván er<ísebbek.csikászÓk. esztikbesem volt rezervátumbavonulni. hogy a fehéreknem pusztulnak. fokozatosanáttérhetnek f<ildmíívelésre. majd kísérletet értékrendje prÓbálták a fehérek Az eredmény a torzsi tulajdonnak a magántulajdonnal valő felváltására.más tertiletekvisszabizonyosf<ildeket állítását. sót. maradt fiildj eik 60 Csak Franklin Delano Rooseveltkormánya hagyottfel az asszimiláciÓ és a tették ttirzsi tulajdon visszalehetóvé eróltetésével: a Íiildmagántulajdon az visszaadtak indiánoknak.as években az. mert azt|áttátk. Megrendiilt a hittik a hagyományos hiedelmekben is. A fehérek kult rája pedig oly nagy mértékben ktilonbozott az indiánokétÓl' hogy a legjobb szándékkalsem voltak képesek tényleges segítséget ny jtani nekik' Az l830. birkatenyésztéssel -ke- . vagy Kis FarkasésTompa Késsájennharcosait1878-ban'1888-banegy paj t mágus. mint az indiánhábor k. 1850-t l 1890-igtartotta nagy indiánháborríkkora. társadalom szétzilálÓdott. ahol a kormányzatvédelme alattellátásban. A halrílozásolyan ijesztó volt.de foglalkozott marha-. régiottAz s honukba visszatérnikívánő t<irzseket hadseregtobb ríllamonkeriszttil a ii]dtizte.s másfélmilliÓan félvér indiánnak.John Browna Íabszolgaság John Brown valÓjában inkább a modern terroristáknak volt az elófutára. századbangyarapodnikezdettaz indiá2003-banmintegy 2. tettek szerint felnevelni. oktatásban részestilnek. portyákra indulÓ csoportjai éwizedekenát nyugtalanságbantartották a fehéreket Victorio ésGeronimo vezetésével..27I-273' o. sziímuk egyre novekszik.PenguinBooks.

és.ilt.ésvállalkozásai sorra tonkreis' mentek. ésvérontásnélki)tnincsen bíjn(9. Brown pedig kétévmrÍlva behatolt Missouriba.. Elktildt'tt egy <írjáratot vonatot. hadd lította az éjszakai híre.egérfogdrnak'.Agyonlóve ésszétvagdaltkoponyával találták meg <íket: Brown bozówágo késekkelvégzettveliik.tttr annak az a benyomása rr c|/|r. Nem figyelme7. hogy a rabszolgák tomegesencsatlakozzanak hozzá.a tíjz ellen tijzzel kell harcolni'. Ótestamentumi harcosként kezdett viselkedni. telt el.E.. Sikertilt támogatőkat szereznie magának az abolicionista tizletemberekésértelmiségiek kcirében. ahol a SIlettntt egykeskenyf<ildnyelven Harpers Ferryváros doah folyő beletimlik a Potomacbe. Három oldalről víz veszi k rtil. ritvonalakrőlsem goncl<lsktrt|rltt. szakállas.Négyfia és a három másik fegyveres ferfi társaságában május 24_25-e éjszakáján kansasi Pottaa watomie-patak mentén t békés farmert kirángatott a kunyhőikből. Ezután egyre inkább megszállott.' éb 1856. a délilapokbtiszkénhirdették. hogy a rettegésalaptalan. |rtlgycl/isr()rlrr l|leltl rrrrl r/él rt és fegyvergyárat fegyverraktártfoglalja el. hogy megbosszulja Lawrenceelleni támadást.r éve|. rr folyokon tul pedig hegyek vannak. Azt hangoztatta. ahonnan kudarc esetén azonban nem ttiródott a figyelmeztetésekkel. a virginiai egy Harpers Ferry városka kozelében.felkelés'' fekete alkalmazottja volt. szinte lehetetlen lesz elmcnevezte a kisvárost. Lee alezredesés}. ahol meggyilkolt egy rabszolgatartőt. hosszasanromboltak ésfosztogattak.hogy életét rabszolgaságelleni harcnak szena teli. 207 . Pedig sztikségelett volna a pénzre:két házasságáből hrisz gyermeke sztrletett.r zc|| kornyek rabszolgiíit.. vérontás A megkezdésének dics<ísége Brown kétes }ohn nevéhezfíizijdik. mintha avezetoelevenenr a gyi|zt.lr. s majd 1luskillrir| rab szolgák ko zott. de semmi koztik sem volt a lawrence-i eseményekhez.május 2l-én rabszo|gaságpárti fegyveresek betortek a kansasi Lawrence városkába. s Kanadába vitte tizenegy rabszo|gáját. }ohn Brown pedig nem tett semmit. ésfehérk<ivetóitársaságábaneltervezte.majd megálryben.Azttervezte. A hatalmas. hogy rílnéven farmot vásárolhatott Marylandben.Brown ugy érezte.elhatározta. Amikor a ttirténtekrcíl tudomást szerzett. Brownhoz. s az áldozatok sokasodni kezdtek. hozzá csat|akoző |c| Aki alaposabbanmegismerkedik Brown híresfelkc|i.'Es csaknemminden A vérreltisztíttatikmeg a t rvényszerint. 1837-benrígydtinttitt.. B..tctt( hogy mikor csatlakozhatnak hozzá.A szÓrvrínyoslovoldozésben négyvároslakő ésBrown ttibb társa (koztiik két fia) elesett.hogy egyenesen.sz rÓs pillantásri ferfit gyakran hasonlították a bibliai prÓfétákhoz ésharcosokhoz. neki'ilni.s bár senkit sem oltek meg. nc rtr szt.Az elsó halalos áldozata vonat egyik szabad. terjedjen a . Mire kideri.22) 1858 májusában a kanadai Chatham városban fekete bocsánat. r.. de pár Óra mrilva továbbengedte. még fekszik.. s a felkelésikísérlet A rabszolgatartÓ államokban pánik ttirt ki. s azthangoztatta. csak várta.hogy . cisszevontszemoldokií. akit Brown emberei véletlentil agyonlóttek. s egyetlen rabszolga sem csatlakozott onként hogy semmi baj sincs a ralr. Brown tobb kovetóje is .egyes és kóvetói pedig elsztiktek Megfogyatkozott. Másnap gytilekezni kezdett a polgárorség. Stuart Csak szuronnyal támadtak. mert nem akarták a triszok életét t'íléIi valamennyien foglyok voltak. Kansasben enÍátn elszabadultak az indulatok. Tizennyolc kovetojével jénelfoglalta az egyetlen éjjelióráltal órzott fegyvergyáratHarper's Ferrabszolgákértéstriszokért.. támad. ott.r hanem a mártíromságratorekedettvolna. |ohn Brown (kozttik három fiával) 1859'oktÓber 16-aesté.. akiktól annyi pénz kapott. hetekig rettegteka felkelií rabszolgáktÓ| ésazészakrÓl érkezofegyveresektól. menektilési és be elegendóélelmet. e|jottaz ideje. Amikor 1856-ban az á|lammá szervezícdó Kansasben szembekertiltekegymással a rabszolgasághívei ésellenfelei.rettegést eli)lkell tetni a rabszolgasőgpár ti emberek szív en.seregével'' tríszaival|ohn Itt zoltőság aprőcska éptiletébe. Áldozatai a rabszolgasághívei voltak.Babilon szívére'' (vagyis a rabszolgatartÓ Dél leggazdagabbállamára) kellene lecsapni' Kedvenc bibliai idézetét Zsidőkhoz írt levéhentaláltameg:. hadnagy által vezetetttengerészgyalogosok' Harminchat Óra senr veszélyeztetni. fogták el négy Brown bezárkőzott a t megmaradt ktivetójévelegytitt a Robert E.hogy Virginiában fog kirobbantani egy rabszo|ga|ázadást..reskedéssel Ujra meg jra eladÓsodott.sik isd.

festcí. Végtilegy népszer indulőről (JohnBrownb Body. Az 1830-asévekben hatalom nevébenegyesészakiállamok szuverenitásával szemben. Oates írta meg To Purge This Land with Blood: A Biography of |ohn Brown címmel (New York. A legszínvonalasabb angol nyelv é|etrajzátStephen B.. hogy jÓ lenne.. hogy immár nem rendelkeznek akkora befoa lníssal szovetségiszinten. Ezt a legendáta vereséget hatjukmeg . hogy az amerikai polgárhábor ( l 86l . képesvolt Krisz.Kossuth KiadÓ).jenkik' okozzák. Magyarul sajnos csak W. B. a védelmezték kozponti kormányzat t lkapásaival szemben. hogy régiÓjuk gazdaságilag alárendel<ídott az északi államoknak. ha korlátoztákaz észa|<l vénytis. 1850-ben rabszolgaságot rabszolgák visszaadását biztosítÓ torpedig elfogadtatták a sz<ikevény államok jogait. amígazt saját érdekeikvédelmében éppenók léptekfel a Kongresszusbana kozponti fel. hogymaga is mindent megtetta vérontás megindításáért.Harper & Row). E..Lincoln 1861-es elnokké váIasztásával viszont nyilvánvalÓvá vált.. ha tryy érzik.. a problémákat kizárÓ|ag az északi . csak célrjalt dicsóítették. megtisztoEgyesekrigy vált gassákkisséa védhetetlenné rabszolgatartásszennyétól. A tushoz hasonlítani magát. s felvetette.. az abolicionisták hamas rosan tigytik mártírjának tekintettékót.a rabszolgaság fenntartásának eszkoze' Más t<irténészekgy érveltek. Brown utolsÓ izenete így hangzott:. egy Thomas Hovenden pedig harmincot évmrilvamegfestette a soha le nem játszÓdott jelenetet. és A polgárháborrí kitoréseután azonban egyre tobben feledkeztek meg Brown mÓdszereiról.Effélegesztusokranem volt alkalma. Mások az jogaira hivatkoztak a Ftiggetlenségi nyilatk ozat szerint jogukban egyén áll megváltoztatni a kormányformát. hogy megvédelmezhessék rabszolgaságot .hogy ennek |ohn l)rown.mire azonnal hivatkozni kezdtek az államok szuverenitásátaésaz egyénekjogaira. hogy az .igyet.Azame]ikai miattrobbantki Még egyestankonyvekbenis találkozhatunk azzala megállapítással.) is elterjedt. December 2-ánCharlestonbanfelakasztották' A jÓzanabbészakiak valamennyien elhatárolták magukat|ohn BrowntÓl' William Lloyd Garrison' az abolicionistamozgalom egyik vezetóje vad szemmelláthatőlag r lt. Bp' 1978. biztos vagyok benne.Konf<ideráciÓnak a vezettíialkották meg a bukás után. hogy kiléphessenekaz UniÓből. pusztatiriigy volt.amiértharcoltak. 208 209 . hogy nagy vérontásnélk l el lehet érni a célt. gyilkosságért és felkelési kísérletért halálra ítélte' per folyamán megjátszotta a mártírt. sítjaemberíjogaikat! Csakhogy a déli államoknak semmi bajuk sem volt a k<izpontikorhasználhatták mányzat hatalmával. po|gárhábo] nema rabszolgaság 67. akciőnak neveztefellépését' . Ezután a déli kozvélemény már nem volt hajlandő ktilcinbséget tenni a rabszolgaság terjesztését ellenzcí. ha kivégzése elótt egy négerasszony felényujtana egy kisgyermeket..szolgasággal. Vagyis szívesor<imest éppen ez állott érdektikben.. hanem eszkoz . hiába áltattam magam azzal.hogy az nem bizto.holott eredetileg egy névrokonárautalt. csak államaik szuverenitását hogy a polgárhábor ban a déliek érveltek. Du Bois fekete polgárjogi aktivista 1909-ben írott. imm r egész a b nijs orszagnak a vétkeitcsak vérrellehet lemosni.1865) igazi okait az észataláltársadalmi éspolitikai ellentéteiben ki ésdéliállamok gazdasági.megtévedt.Én.a rabszolgaság a szenvedettdéli ríllamoksztivetségének. s rendkíviil elfogult ktinyve olvashatÓ Brownrol (John Brown balladája. békés republikánusok és|ohn Brown kovet<íi ktizott. amikor megtiltottiíka rabszolgaság-ellenesbeadványok felolvasását vagy a támadÓ kiadványok postázásáta déliállamokba.Csakazt mulasztottael megemlíteni.hogy az tíemlékét idézi. A bírÓság Brownt árulásért. hogy ó megcsőkolhassa. A védelmezni kívrínt állami szuverenitás tehát nem célvolt számukra. A déliek azon háborodtak fel. deazértazésza|gsajtőelterjesztette.. 1970. Most már l tom.hogy a polgárháborrí oka az észalr<l ésdéli államok gazdaságiellentétevolt..

amelyet csak hábortival lehetett volna megoldani. Egy harmadik torténészcsoport prÓbált érvelni. céljaaz. ha kell.o. hogyvalamiképpen a tényez volt a háboru oka. Ballantine Books. ésennek a védelmében az oka régiÓjuk gazdaságí A agitáciohoz a politikusok ésaz írjságírők.rabszolgatartÓ tevékenységet tekintettékuriemberhez méltő foglalkozásnak. hajÓsok ésraktárosok zsebébe vándorolt. mint tiz évvelkorábban _ vagyis gazdasági elmaradottságukat kifejezetten a rabszolgatartásnak k<iszonhették. Vagyis az északiabolicionisták és radikális republikánusok ugyanolyan btínoscik a háborri kirobbantásában. 32. mert tárgyalások éskompromisszumok helyett elfogadták a fegyveres megoldást.hogy a déliek kizárólrag az tiltetvényes.' hogy a rabszolgastigter leti terjeszkedését Istvrán Abraham Lincoln. Bp. még háboru rán is. vagy északi hajők szállították Eurőpába." zik.mint arra.Gondolat' 749. De a déli rijságírÓk és 218 politikusok elképesztó rémhírekkel mozgősították a déli államok Texasban egy metodista hetilap szerint .hogy minden állam tertiletére áwihessékrabszolgáikat. vallása. torfolyamodtak szélsóséges ténetírásigazolta Abraham Lincolnt.. mint a déli agitátorok. Csak ilyen munka révén sen értéktelen AKonfoderáciÓ egyik s ezértvagyokkészfolytatni a harcot a végskig.. aki így beszéltmásodik elnóki alkottak. hagyományai azonosak voltak.'. 229. 1965. (Idélentette:. kije.az abolicionisták Iakosságát. (Carl korlátok kőzészorítsa.. A déliek pedig szándékosan eltrilozták azt aveszélyt' amelyet Abraham Lincoln elnokké torténcí megviílasztása képviselt1861-ben. április 12.etnikai oroksége.A republikánusok nem vettéktervbe a rabszolgaság felszámolását.. a amelynek érdekébenJelkel k szétakarták tépniaz Uniőt. és székfoglalÓjában ...ízlése. volt elmaradottságának. hogy ók sokkal kiszolgáltatottabb rabszolgáiaz észa|<t iparosoknak. ha mindkét oldal szélscíségesei korbácsolják fel nem az indulatokat ésa gyulcilkodést. t860-ban a déliektókéjtik sokkal nagyobb részét fektettékfoldbe ésrabszolgába. Ennek a védelez mébenhangoztattáka déliek l86l -ben államaik szuverenitását.'. fenntartása éskiterjesztése az a cél. 1989.A déli gyapotot északon dolgozták fel. hogy'.A rabszolgőkk li)nleges er s érdektényeziit ez Mindenki tudta.szoke leőnyainkat M. ha a déli államok nem lépnek ki az Uniőből. bankároknak és vas tépítóknek. pedig néger hímekkarjaiba taszítsák. A . o') Még az indulatok lecsillapodása után is megmaradt a déliekkorébenaz a szílárd meggyózödés.(James McPherson Battle Cry of Freedonr.vagyis az atény.. mindig a rabszolgasághozjutunk vissza.Ez az országrabszolgamunka nélkiil teljelétezhetnk. kiterjesztését jelentették volna.Mi afehérfaj amerikaifelsóbbrendí.iségéértharcoltunk.jogrendszere. sót.. század k<izepén. pusztán a terjesztését kívántrík mindenképpen meggátolni. New York.. Még a nyersgyapot árának |S_2oo/o-aisészaki szállítők. A déIiek szÓszőlői azthangoztatták. élhet nk és lenne.míga kormányzat nemformáIt jogot tijbbre.) 211 . amelynek egy Mississippiból származo hadnagy így adott hangot 1863-ban:. Terényi Sandburg: fordítása.hogy azészaki rígy ésdéliállamok k z<itt tulajdonképpen egyáltalán nem volt olyan nagy ellentéta XIX. The New York Review of Books.alkotmánya.szabadmunkát'' tiszteló északiakezt nem voltak hajlandÓak elfogadni.) Bármilyen oldalrÓl prÓbáljuk is megtalálni a polgárháborri kirobbanásának okait. s a déliek északről vásárolták meg a számukra szi'ikséges árucikkekkétharmadát. A háborri elkertilhetcílett volna. a déliek ugyanis azt kovetelték.vérrel éstíizzel árasszák el a Délt.2001. o.. Nem is lett volna tobbségtika Kongresszus két házában.hitelezók.. amikor egyikbeszédében volt veteránjamég<íszintébb 1890-ben. A rabvolt szolgarendszermegszilárdítősa.A kétrégiőnyelve. Csakhogy ezek a kompromisszumok a rabszolgaság fenntartását. De miért maradt el minden ipari éskereskedelmi fejlódése dacára is a Dél Északmtigott? Mi volt a gazdaságiellentét végsó oka? A rabszolgaság .mint nekik a saját rabszolgáik.

ikség északi az államok megszállására. hogy Abraham Lincoln kormánya meg tudja hogy hatéállamok támogatását."(IamesM.amikor kirobbant az amerikai polgárháborrí (186l-1865). a kormány megnovekedetthatalmát.kiválÓ tiszteket(RobertE. bes<lr<lzhat<i férÍi korÚr |akosavo|t.vagyhadseregének teljes megsemmisítésére.hogy a Konfodefegyverszi'inetet.erelt a Lincoln kormánya azonban felállította világ legjobt.re nrár 2 lradihajti cirkált az oceánon.Thomasl. Lee. déliekben a pedig csak47 milliÓ.A géniuz Ezt a magyar ázatota |egy fél s ésaz érdemelbukotta brutáIis ero elótt!. A Chicago Tribune cimíi hogy.hogyévekignem volt hiány rijoncokban. mind<lsszearra. a a háborrívégsócélját. Csakhogy megtortént már néhányszora világtcirténelemben. demokratákkorében északi is mégvéresnépfelkelés kit<irta sorozás ellen. Lincoln a finomabb éskeményebbmődszerek váltogatásávalel tudta határállamai(Missouri. mint példáulSvájcnaka Német-rőmai Császársággal.Ráadásul a Konf<ideráciogyóze|méhez nem volt szi. (1862-1863) modernizáItákazado-.lan a vrllt. 1860. helyreállítását. 213 ..Ballantine Books. a a távoli államok lakői ésa katonailag forrt<ls tcvetkenységet folytatomunkások számát.itegeinyitottak elsókéntttizet a délhatalmasfelháborodást okoztak azzal.Az amerikai gazdasági fiiIénye diintiitteel (5zott is elfogadtavolna:. fehér. lap szerkesztoje fegyvereszkozcinkajelenlegi l sor.mint a KonfoderáciÓnak. 1988. hogy a . A gazdaságif<ilény Ahhoz is sziikség volt.Ez utobbi :i|larrrszovetség kapacitásamindossze egykiipari lencedevolt az Unitl ipari kapacitásának.igyi az fejlesztették oktatástigyet. jott New Yorkban befolyásosbékepárt létre. Ha kivált. avas 93o/o-át a lábés belik tcibbmint 9()(Zl-iít. vagyisaz Uniő gazdaságitéren minden szempontből elonyben volt a lázadÓ államok alkotta Konftideráciőval szemben. famesLongstreet stb.Északon lobogÓral'Hazafiasláz tort ki. ésakkor se k<iss<!n Az ráciő katonai|ag\egyt3zhetetlen.banaz észa|oállamokban gyártották a ltífegyvcrck 97%-át. hogy egy gyengébbállamnak sikeri'ilt kivívnia a ftiggetlenségét er<ísebb egy állammal harcolva.polgárhábort az északiálIamok 68. amikor írgyttínik. |jlrl.a texti|94o/o-át.azUniő folénye még akkor is k t clsfélszeres |esz.a Déljoval nagyobberciforrásokkal kedvez bb .anrelyet talárrnregis tud (irizni.Ráadásul 1863-ra északiállamokban az megelégelték magas adÓkat.azészakiá||amok. s oly sokan a hogy.elsz.il a lefektesse modern Amerika alapjait.lr<lgy Kongresszuss ellátotthadseregét.ValÓ igaz.5-szerannyi felntítt.amelybol tucky.) a tehát egyáltalán nem volt elegendtí gy. a barrk-ésa pénzi. minden eséIy erre megvolt.. elnok kiválÓan ismerte fel a pillanats nyi taktikai kovetelményeket. s onállÓ állammá alakultaz Union lreli. s ha kivonjuk ellll(íl rrregbízhatat|anok. volna a fiiggetlenségéért harcolhatott és f.1863-banmindenképpen megállapította. Hollandiának a SpanyolBirodalommalvagy éppen EgyestiltÁllamokaz nak a Brit Birodalommal szemben.ítcttck. ugyanakkor sohasemveszitetteszem elcil Ügyesen elkertilte.ózd'emhel.Delaware. Az UniÓnak 3.ugyanakkorarra is képes beli. hogy elvegye az UniÓ kedvéta tertilete elleni támadásoktÓl' Ezze| máris elértevolna háborrís célját: déliállamszovetség a fennmaradását' Tekintetbe vévea KonfoderáciÓ hadseregét irányítÓ. McPhers on Battle Cry of Freedom' The Civil War F. minisztériumot mezogazdasági s megindították foldeketbocsátottaka farmerekrendelkezésére. s az a 213.jelentetteki 1890-benegy georgiaiveterán. nyerni a lázadÓkhoZ nem csatlakozott konyan mozgÓsítsaaz UniÓ nagyobb eróforrásait agyozelem érdekében.ckkciztil csak 19-et a déli államokban.Felscí-Dél'' a Maryland) csatlakozzanak KonfoderáciÓhoz.rálottek csillagos-sávos csatlakoztaka hadsereghez. nyugati a kontinenst átsze|ovasrítvonalmegépítését.a|<i 186l. nemzeti egység hogy azirányításaalatt állő hadseregekkezdjékmeg az ellenségeskedést. KenrabszolgatartÓ kertilni. Mivel a Konftideráciő charlestoni i.Kétéven sal egytittmtíkodve rendszert.. s ()ész.len évbenaz EgyesiiltÁllamok tertiletén az 470 moz'dotrytkÓsz. alapítottak..'.Ráadásul az északi bankokban 207 mi||io do]lár letét vtl|t.)ésa lakosságnaka katonáskodásra valő készségét. karolinai Sumter-erodre.a délieknekviszont egyáltalánncIrl vtl|1 |rrrtliÍlrltt/rjul<.o. cz.raNew York. 590.Al zadőkatnemlehetlegyozni szi)netreker kel.Iackson.i|. Virginia nyugatirésze er is stratégiailag fontosállamok a Konfiideráci<it sítetezekagazdagés helyzetben és tékvolna.

hanem a hJseágének a megsemmisítésével kivívni.. Az emberiség egész családja szám ra feltettéka kérdést.aki képesaz offenziv hadviselésre.hogy a parlament ésa társadalom támogatnáa KonftideráciÓ kormányának elismerését' Lincoln jra meg rijrafelhívta honfitársaifigyelmét arra a tényre. Grant azonban elfoglaltaVicksburgot (jrilius 4.Ha meg tud.ezérttigyes lépésekkel meg tudta akadályozni. a kij"lentette.Ezt sikertilt megakadályozni arathattak 17. 1861'j lius 4-éntartott beszédében ígyfogalma zta meg kormánya háborríscélj ait:. a nal leváltotta McClellant ésutÓdait is.Lee pedig z'. hogyhelyesen cse. szempontbÓl népink már bizonyított: Két sikeresenmegalapította.. A gytízelemhezazonban sziikségvo|t az északitábornokok határozottságára és a katonák onfeláldozoharcára is' A KonfoderáciÓnak háromszor is esélye nyílt arra.r4 213 . Lincoln ellenfelei. gy _ jelentetteki. és minden támadássalszembenmegvédelmezte.január 1-tol érvénybe a rabszolgákatfelszabadíto. rigynevezett emanci..George B.a másik Kentuckybanyomult.li.ől. Amíg bízott abban.Az elnok megntiveltea végrehajtÓhatalom jogkoréta háborris intézkedések hatékonysága érdekében. hogy tiszteletlenek |an. hogy vajon egyalkotmányosk ztársasőgvagy demokrácia.Sohaéletemben éreztem jeIerrtette Ezután ki. amelyeta katonaisz.hogy a Konf<ideráciÓ lehet gyözelmét leginkább egy eurőpai szovetséges biztosíthatná. McClelaratni.hogy ..o. els<í Az északi gycízelem.o.IázadóV. hogy a nagyhatalmak támogatásban részesítsékdéliáIlamokat.s a brit tiltakozás után azonnal szabadonerrgedte e|fogottakat. eurÓpai nagyhatalmak valÓszíniíleg rászántákvolna magukata Konfoderácio diplomáciai elisdemokratapártiak is gycízelmet merésére.lok. Grant személyé.. amint nyilvánvalÓvá vált. és regen mrilott.). hogy 1863. sikeresenmukijdtettee iormányzatot. 309. antietamicsata(szepaz lép tember 17.Egyszarrecsakegyhábortit!''. a amikor Grant tábornok hÓnapokon át hiába prÓbálta elfoglalni VicksLee Pennsylvaniábatetteát a burg erodjét.azészakí és volna az idtíkoziválasztásokon. páciős nyilatkozata. Napőleon éppenmexikői beavaikozását a készítette ésérdekében eló. az egyik serege az ták volna vetni a lábukat az UniÓ teriiletén. nagy erejii bekij kísérlettel szemben'.) a az antietami(szeptember és perryville-i (oktÓber8.".(Ugyanott.a brit a is kormány mítrnem bízhatott abban.. hogy megorizze onállÓságát' 1862 oszén Marylandbe.) után jelentettebe.lcikéseket''trílságosan a passzívésÓvatos tábornokoknak. hogy a nagyobb belftildi éski'ilf<ildi támogatás érdekében neki kell felszabadítani elnoki kiáltvánnyal a rab- jelentosebb szolgákat.o. lekszem. mint most..hogy az amerikaipolgárhábor nakméga nemzetiegységnél a rabszolgaság és felszámolásánális nagyobba tétje.Ha képes zelmet aratni.tertileteinélcí. Elnoki rendeleteivel a háborri elscí éveibenó adott rijra meg rijra kisebb . foglyul ejtette Konfoderáci Eur pába utaződiplomatáit. ben megtalá|ta azt a f(itisztet. |Ó stratégiaiérzéke vo|t.lt ÁIlamok. Tisztában vo|tazza|is. s lefekiidt aludni. sző..Párizsban a déliek kovete ujra felvetetteállama elismeréMegint minden a hadsesének francia támogatásánaka lehettíségét.s Lincoln mindent elkovetett londoni kormány megbékítésére. hogy a hadsereg irányítÓi képesekgyozelmet vele.Nép kor mányz atunkat i gyakran nevezték kísérletnek.) iitkozetekben. képes-e fenntariani teri. az UniÓ hadseregének fcíparancsnoka egyszer nem volt hajlandő felkeresó elnokkel. állott volna..iikségszertiségre hivatkozvatett kozzé. és Megegy maradt: sikeres megórzése megdt)ntésére feladat a irányulő. nem bizonyosabbnak. engedélyezte feketékbtíl a felá||ított katonaiegységck létrehozását is. o.1864 márciusában az Uniő hadseregeinek f<íparancsnokávánevezte ki.t.. e... De azonmég lova kantárját is hajlandő tlagyoktartani. hogy nem képesekmegnyerni a háborÍrt'Miután Ulysses S. az Amikor pedig a háborriscélok kozé a nemzeti egység nre|Iett rabszolgákfelszabadítása bekertilt. a Miután egy amerikai hadihajÓ a nyílttengerenmegál|ította aTrentnevtí angol gá.III.leti integrit sát saját belsó ellenségeivel szembeni. tábornok pedig ujra északra. hogy a gyózelmet nem az ellenség ftívárosánakelfoglalásával. <í és alakítot W azUniő katonai strata tégiájátis.amikor alaíromezt a papir<lsÍ/'.addig azt sem bánta. hadszínteret. mialatt Lincoln találkozni az <ít várakozott rá.Itt nem csakaz Egyesi. Brit szcivetségese nélktil azonbannem akartaelktitelezni magát. Az elnok nem sértodottmeg:. hogy támogassaa KonftideráciÓt.i.. A KonfoderáciÓnak 1863 nyarán nyílt rijabb esélye gyoze|emre.) Lincoln 1862 nyarán látta be.az elstíkktiz<itt ismerte fel.

mert azt sugallja. majd seregeivégigpusztították Georgiát.) Ta|án azértnyíigozle mindmáig oly sok érdekltídtít amerikai polaz gárháboru.Yereséget szenvedett gettysburgi a csatában(jrilius1-3. az Ellenfele.mexikőiakat.. ésgyak. ahol viszonylag fiatal. ahol vonatra rigynevezett. amikor a társadalmi kott. hogy azTJnio nagy vérvesz.lzárőIag személyeslehetett. ken viszont. Ha erószakra kerÍ'iltsor.Ezzel bebizonyosodott. eröszakra akkor ker lt sor. hogy az UniÓ hamarosanmegnyeria |ráborrit. Augusztusra bizonyosnak t nt. s azonnal megszrínt. m aralkalmazása általában elegendov o|t az eroszak meg fékezés tc évett hakereskedelemvirágkorában átlagosan másfélgyilkosság esett 216 217 . ota Amint azt o is megfogalmazta: . Wyatt Earp' korlátozása ésmesterlovészek verviselés (marsallként)valti wild Bill Hickok stb') városi rendfenntartÓ eroként A éhez.. McClellan tábornok már azt tervezte. Cape. 1864 nyarán ujra valoszíniíneklátszott. család nélkiili. a Richard White szerinta helyzetennél bonyolultabbvo|t:. de csak olyan helyespeciális helyeken'A társadalmi rendet sohasemfenyegette.hogy gy(5ze|me esetén fegyversztinetetk<it. tesége a harcok elhrizÓdása míattaz északitársadalom megelégelia és hábor s terheket..|Iikltt' Az tikai életb(jl.de ez csak részleges maga a politikli konfliktusnéha mert az erószakos rázata az erijszaknak.546.akit 1832 (Andrew Jacksonmásodik gy<ízelme) ujravá|asztottak. amint helyreállt a rend.Eurőpában ezek után már nem mertilt fel tobbéa KonfoderáciÓ diplomáciai elismerésének gondolata.l|!)|tl kicsordulta normális politikai csatornákből. London.). Ez utobbi városokban (Bat Masterson. Lincoln vo|t rrz elsríe|ntik.uttat a Texasből északraterelt állatokat. fe|fegyverzett eroférfiakgpíltek ossze. olykor nagy jelent<ísége az emberi bátorságnak s lehet éshatározottságnak. l995. o.A vilag idáig nem tudhatta. a nép hogy kormanyafenntudja tartani av lasztástegy nagypolgárhábor k zepetteis. |onathan lehetséges'.ésszembefordula kormánnyal..hogy ilyesmi (David Herbert Donald: Lincoln.kínaiakat.. tárgya|ásokat és kezd a KonfoderáciÓval' Szeptember 2-án azonban William 'I.Az ameÍikai vadnyugat szemé|yes a erószak világavolt Az amerikai Nyugat mítoszaszerint a régiÓ a társadalmi béke vl|ága volt.Az amerikai politikai rendszernek valőban siker lt sok tőrsadalmi konfliktust békés a Természetesen személyeserószak is intenzíwé váIhatott. Ezze|nyilvánvalő lett.Sherman tábornok elfoglaltaAtlantát. s érvényestilt t<irvény.ott gyakori volt a személyes ran részegeskedó az szak. a kormány politikája sikeresnekbizos nyult. hogy Lincoln eI fogjaveszíteni ószi elnokválasztást.hogy semmi sem elóre meghatározotta torténelemben. jap nokal tt 1tlllt t(is csoportjait inditinokat. rlt. ez |. Elsósorban a bányavárosok ésa marhakereskedelemvégpontjai' voltak ilyen helyek. 69.szarvasmarhavárosok' a fegy.

érkezése Az 1890-esévekbenésa XX.gyilkosságért . akiknek tobbségét felakasztották. Tobb államban is fe|bukkantaz ugynevezettszociális banditizmus. század utolsÓ évtizedében egyharmadával cstlkkent.. ellen. s 1859-tól a . Bányatársaságok néhakomoly hábor kat vívtak a birkatenÉszt<ík vas harcoltak a leltíhelyekért. kívijli er szakoss ga ellen irányulő. s bekerítette óket egy ranchon. mielcítttobb mint háromszáz helyi lakos trímadt rájuk. majd szétosz|ottak.mert gy éreztéK hogy '.iltnéha6-8000 f<ít is mozgÓsítani. A bossz hadjáratok ktilcsiintisek voltak. Az indiánok után a kínaiakvríltakleggyakrabban kollektív.ilhetett volna.kuliellenes''klubokat féltó munkások. elnyomtaa szociális banditőkat.Kalifornia indián népessége ésl870 tatta. hogy a rendes bizonyultak. század elejéna munkások ésmunkaadÓik konfliktusa vezetett erószakos cselekményekhez.Halál a gringÓkra!'' jelszÓ jegyében komoly polgárhábor t vívott a texasi rendfenntartÓ erokkel. s szerveztek a munkahelyeiket vagy bérszínvonalukat az l880. akikkel a hatÓságok tehetetlennel Néhaarra hivatkoztak. a mexikőiakat és és a a A vigilante-okat.ók a mi fiaink] akik csak az északiak. békés testiilea tet alkotva végeztek veltik.1892-ben szervezett.amikor a milícia ésa sztrájktorók rátámadt a coloradői Ludlow sztrájkolÓ bányászainak sátorvárosára.1903). l 849 és1902 kozott 2 10 ilyen akciÓrÓl tudunk.1917-ben39-enhaltak meg. mert ha a gyilkos oregekre vagy nókre támadt. mert itt Billy the Kid (1859-1881). ranchok ésfarmok kozelében. két Az rij-mexikÓi Lincoln megyeihábor (1878-1881) tizletivállalkozás rivalizálása miatt robbant ki. Missouriban a lakosság egy része|esse }ames (1847_1882) rablőbandáját támoga|ta. Szabrílyos tak létre. Ha a biínozók aktipolgárok feg1rueres vitása elértea lakosság ttíréshatárát.sztrájkolÓ brínyászokszálltak szembe a társaság felbéreltfegyvereseivelaz idabói Coeur dAlene. Csak kétcowboyt sikeri. Létszámukaz akciők idején100 és 300 kozott ingadozott. Dél-oregonban ésKaliforniában kifejezettenindiánvadászat folyt. Az amerikai Nyugaton tehát .rnind a hatalmasok. mind a gyengék eröszakhozfolyamodtak olykor.folyonál. A legtobb ember számára a mindennapi életezekben a városokban is az biztonságos volt. (1824_|892) viszont valőságos személy volt.Az állam gyorsan afegyveresmunkásokat.de nem egyenl sikerrel. az gynevezett vigilante-ok akciÓi. Srílyos ercíszakoscselekményekhezvezettek a ktiltinféle gazdasági és konfliktusok. s a leggyakrabban azértidézik fel.faji erószak á|dozataivá' Kaliforniában . neveznek így'akik széles olyan torvénysértóket korií támogatást élveztek a lakosság t<irvénytisztel<í csoportjai ktirében.más 30 résziiket elrabolták ésmunkára kényszerítették vagy meggyilkolták.Délnyugaton tobb mexikői származásu férfi fogott fegyvert a keletról érkezettekellen. polgőri sz vetségekfegyvereseit kalifurniai indiánis vadászokat nem moleszt lt k. s Kalifornia kínai népességeXIX. s személyiiketa hagyomány egy bizonyos |oaquin Murieta legendás alakjába olvasztotta.as évekttíl fajizavargásokat robbantottak ki. tiirvényen Afehérekneka kisebbségek 219 218 . nem a hadseregfolyEzt lakosság.a gpíliilt .jenkik' bankjai ésvasrittársaságaiellen harcolnak.. ttársaságoka legelónycisebb tvonalakért. fuan Cortina. A kollektív faji erószak az indiánok koziil szedte a legtÖbbáldozatot.csak San FranciscÓban sikeri. A cowboyok átvágták a farmerek szogesdrÓtkerítéseit.hanem a fehér 1848 koz<itt 150 000-r<íl 000-re cs<ikkent:egy résziiket elkergették. a lincselók elóbb végeztekvele. ftíle g a bányavárosok. s t.A wyomingi |ohnson megyei vált híressé hogy a hábor (1892) azértrobbant ki' mert anagygazdákttgy érezték.. mielótt bírÓ elékeri.ilt megolniiik. de a fehéreksokkal hatékonyabbnak bizonyultak.majd saját vigilante-jalkbÓl ésfelbérelttexasi fegyveresekb<íl szervezetthadseregiikke|hozzá|áttaka megtorláshoz. Az erószak kollektív fajtáját képviselték tjnkéntes rendfenntartők. A ltivoldtizésneka hadsereg megvetett véget.talán azért. A mozgalom tagjai gyorsan lecsaptakazokra a btín<izókre. néhasegítették az állami szervek. A coloradÓi Cripple -pataknál kertilt sor a bányászok ésrendfennkétszeris fegyveres <isszetíízésre tartÓk kiiziitt ( 1893. Sok kínai elhagyta a Amerikát. 527 á|dozattal. bírői eljárás sokkal tobbe kertilne. halríllistákathozkisfarmerek t l sok marhájukat rabolják el.

le a táborokra.k<izttikoly hírességek. 1856-bana tízéves Buffalo Billt az apja elktildte tizenhárom évesncívérével tehénért. Pottyos Sas ésa leghíresebbsziri f<jnok Ül<í évfordulÓját tinneplo ország A Ftiggetlenséginyilatkozat századík számára hatalmas sokkot okozott alenézettindiánok váratlan éselsopro Gyakran gyózdlme. o. Michael Cimino Heaveni Gate (A mennyországkapuja. ó maga pedig2l4 emberrel a folyo másik oldalán tort elóre. ntikségkozelébe. s tegyeazt. kettcívelpedig akkor végzett. l874-ben hírek terjedtek el a dél-dakotaiBlack. ponyvaregények a filmek olykor alaposan eltría és lozták a Nyugat erószakosságát..ésa sebekésóbbelmérgesedett' A Nyugat tehátvalÓban erószakosvolt . ahogy ezt egyesvadnyugatifilmekben láthatjuk. s mivel attÓl tartott.A torzsek megindultellentik február 1-jén s nem engedelmeskedett. jtn. hogy huszonegygyilkosságterheli a lelkét.1876. délrektildott' Marcus Frederick W. Az egységekkor 3l és 587 tisztb<íl. fehérek A sajtÓtermékek. felettese hogy Custer nem engedelmeskedett el.. Piszkos Mokaszin.kiilonben a katonák megindulnak elleni.sÍ. Alfred Terry parancsainak.68-an megsebesiiltek. késztilt hollywoodi filmben.aki lábon lcítte egy magát.32. amit a legjobbnaktalál. ók a kansasi polgár. A kormány megprÓbálta megvásárolni a szi ktÓl a hegységet. ahogy ez már tcibbszormegtortént.) 6-an megha|tak'(Wildwe. a hogy 1876.azazonna|itámadás mellett dontott. Gall. Fékeharcos vett résztacsatában. az Reno egységét indiánok feltartÓztatták. Custerétpedig bekerítették. január 3l-ig valamennyi indián vonuljon egy-egyrezervátumbeli tigy- 22W . Varjri Király.Egyetlen katona éltetril a csatát ebb l az osztagból.de nem ott és nem írgy. Bika. texasi. Kutya. 2008. A tábornok a Little Hetedik Lovasságot.jrinius 25-én lejátszÓdott csatavolt az amerikai indián háborrik leghíresebbésleggyakrabban felidézettiitkozete.Használjaa sajat ítéIőkéAz pességét. emlegettéka Hetedik Lovasság teljes pusztu|ását. mint a (Ugyanott.40_47' o. Benteen vezetésével Egy zász]lőa]ljat A. 351. azonban nem akarták eladni' Az általuk ók Páhá Szápa névenemlegetettrégiÓ egyrészt misztikus.hogynem hallgatottarikara ésvarju indián nyomkeCsakhogy ezek azt tudatták vele.thangoztatták. Egyetlen áldozata volt a l v ldcizésnek. cisszecsapások Az elkertilésérekormány elrendelte.l980) címiiwcsternjében t<imegmészárlást látunk.sszességében sokkal csekéIyebb hivatalos ellenzésbe tkijz tt.hegységben találhatÓ aranylelóhelyekól. hogy a szirik már felfedezték rescíire. amikor a ranchon a kisfarmerekbekerítik nagygazdák a fegyvereseit.A LittleBighorn-folyő me|letti iitkiizetben elpusztultaz egész |ovasság 7 A Little Bighorn-folyo mellett. Renőt egy I75 fós zász|oa|jjalátktildott a folyÓn.ezért egy része a háborri' Három oldalrÓl prÓbálták bekerítenia mai Montana állam teri.262-enestekel a csatában. Az Abraham Lincoln-eródból érkezó hadsereg a parancsnoka elorektildte George Armstrong Custer tábornok ezredét. valőságA ban kétnapon kereszttilltivtildtiz.'.21 70. a vád is elhangzott. egy Frank Finkel vagy Finkle nevií kozlegény. katonáből. Alacsony vesztett LÓ.. hogy támadjon a táborra.tek egymásra.valÓjában négyembert olt meg. hogy megsz<iknek. ?. mint KétHold.éssenkit sem találtak el. Custer méghatvarjriindián nyomkerescit magáva| koziiliik s kés<Jbb vitt.iletén kÓborlÓ indiánokat. amikor megszoktitta kivégzés A |ohnson megyei háborriről elól. Billy the Kidr<íl azt irták a lapok.. másrésztélelemraktárnakésideális téli táborhelynek tekintették. jrinius. ha eléria hadi svényt.) kisebb ségek elleni erószakos cselekményel. ésszinte az utolsÓ emberig elpusztították. Mások az.ik. mintegy 7000 fós táborára. hét s háborrí ktizepette három napon át jottek-mentek anélktil.Ta|án ezértterjedtel oly sok legenda az titkozetr<íl.) Mintegy 1800sziri éssájenn indián (WildWest. akik k<iztil ketten gorombán provokálták. <l.. Esómosta Arc. 33 arikara indián nyomkeresob<íl 20 civil is alkalmazottbÓIállt. szent hely volt a számukra. tábornok azonban azza|bocsátotta hogy .2007.hogy csapjon Bighorn-folyÓ mellett talált rá a szi k ésészaki sájennek szokatlanul nagy.hogy bárki is bántotta volna cíketvagy á|lataikat.

. o.hanem bizonyos indián torzsekéa fehérekésmás indirínok felett. mert a szitik ósi ellenségei voltak! A varjírindiánok tehát napjainkban azt a csatahelyetmutogatjr& a turistáknak. r45. amelyekról a két országytílés delegáciÓk tanácskoztak volna.óket.olvashatjuk Deák Ferenc egyik életraj zában.Deáktől garanci t kértek LÓnyay Menyhért ésEotvos |őzsef vett résnt.megmaradt egyszeriíképviselcínek' de ugyan a párv ezetoszerepébe.Bp.a fehérekoldalán harcolva. mert attÓl tartott. távolről sem lelho gy betekényszeriilt a kesedettegyértelmtíen kialakult politikai rendszerért.Deák Ferencnekrijracngcdrriekellett.Bp.ésezután revíziÓ alá vesz. s jobb lenne azonnal trímadni. hogy a Little Bighorn-folyo menti i'itkozet nem az indiánok gy(5ze|mevolta fehérek felett.ik vázolják lrogy nrinderrekelótt ahhoz..hogy az indiánok csapdába csalják a fehéreket.. Deák Ágnes azonban tanulmányaiban éselóadásaiban arra hívtafel a figyelmet. Deák csak nagyon mellett.) Vagyis Deákot szinte meg kellettzsarolni. de maga a kiegyezés meg az ó elképzeléseinek.hogy ezze|afféle azonban lebeszéIte hivatalhelyreállílétre.A haza b<ilcse'' hogy Ausztria ésMagyarország k<izott pusztán perszonálun iot hozzanak Iétre.o. amelÉen az <íseik vereséget szenvedtek .) teljhatalm val vezetiaz országgyíjtést a kormtinyt" és .T<ibbfilm rigy mutatta be a tortén teket. Mindez pedig azt je|zi.. Deák Ferencterveztea nádori mentethoznrínak az szerint a kiegyezésnek tását. legfontosalrb mélyesen . ezt korábban megígérte. lettvolna a megfelel<í megkoronázttirvénycikkelyeket' elfogadjáka kiegyezési astorvényeket.. a 91-es ország t mentén. Csakhogy egyes varj indiánok az arikariíkkal egyutt Custer oldalrínvettek résztaz titk<izetben..'. trirgyalásokon a Ferenc}őzseffel.hogy a kiegyezésalapjában Deiík Ferenc miíve volt. hogy aznap egyáltalán nem készi'iltek csatára..Vé|eménye elismeriaz l848hogy az uralkodÓ elóbb folyamata.2003..(D eák Ágnes: Polgari átalakulás ésneoabszolutizmus.csakhogy ezzel és nem lettek volna szigor an elválasztvaegymástÓl a . Vince KiadÓ.' még gy látták. 22? .hogy bizonyos elemeit.koz<is'' .. hogy véleményktil<inbség . a kiiltigyeket.Az utőkor véleménye azonban mőr megoszlikerról.H. példáulsokáig ragaszkodottahhoz az elgondoláshoz. magát a majdani kormőny nyílt t mogatc|sa néh ny naposhaboz s után szánta cl magát hlvei ultimátumánehezen.. Vagyis ha egészen Pontosan akarnánk fogalmazni.de végi|ezsemvalÓsult meg. elkijtelezi arra.(Deák Ágnes-Molnár András: Deák Ferenc..s ahogy sem miniszteri nem viíllaltsem minisztereln<iki.Andrássy Gyula tanácskozzanak magyardelegáciÓkkcizcisen osztrákés kozos parlaerrol. nak elfogadására. hogy a delegáciÓk utasításokatkaphatnak a parlamentektol .paterpatriae< (a haza atyja . Azt is elfogadtavolna. hogy elfogadja az általuk Bécsben lctt engedményeket. 2009' Kossuth KiadÓ. torvényeket.ezekkelnrárishajtsák fel a kiegyezés revizioját.A kiegyezést Deák Ferenc e|képzeléseiatapján kiitiittékmeg t . Deiík Ferencvégtilnem jelent meg Ferenc |Ózsef koron ázásán. hogy Deák egy .nem az esetén k zos'' tigyek. _ . torvények során Deák Ferenc csak egyszertalálkozottszeA háttértárgyalások Andrássy Gyula. holott valamennyi szirí éssájenn indián harcos azt vallotta. Leginkább az a ténytiínik elgondolkodtatÓnak. 100. hogy a Little Bighorn-folyő menti iitk<izetszínhelyejelenleg a varjri indiánok montanai rezervátumában találhatő.A kortársak.1864 végére már készlett volna elfogadni a k<iztishadtigyeket és által kiktildott bizottságok. azt kellene mondanunk.A tárgyalásokbavalÓ bekapcsoelfogadjaa kiegyezés ttibb szempontbÓl sem felelt lÓdása igen fontos volt. Az uralkodÓ azonbanragaszkodott végre l848-as az s torvénycikkelyeit. Itt48-as az' zák Ferenc |Ózsefet.miutőn azok ellenkez eselbena jővendőbeli miniszterelnijki-miniszteri megbízás el nem fo gadás áv ul Jenyegetöztek'.hogy igen sok eltérést fedezhetiink fel Deák Ferenc elgondolásai ésaz 1867-benmegvalősított kiegyezést<irvénycikkelyei k<izott. . szerepet . Deák Ferenc el<íszor gy gondolta.) Ttibb torténetifeldolgozásbanmáig arről olvashatunk.1849-1867. 71. P.

mert mindkétfél meg volt gyóz dve a maga igazárőti írja fean-Paul Bled. s tigyszőIvánelutasította.gyermekei is dt'tt.A konfliktus elkerilhet etlen volt.Sz z éwel később. 1865-benhatározott ultimátumban szőlítottafel férjét rij nevelo kiválasztására: . modern. Eurőpa. nyelvész.hogy sajátkezébe Zsófiánakazt is a szemére rajongÓi Csakhogy méga császárné bet elsó gyermekeineka nevelését. csakhogy késóbb. R. legelö{rásosabbXIX.Ferenc fÓzsef császár éskirály szépséges felesége. lehetettvolna írő. telealkotőenergiőval.(Brigitte Hamann : Rudolf trő n rokos.. osztályába tartoző császárnét emiatt.Zsőfiáttizenhét volt házasságakezdetén. hogy Erzsébet éves kora el<ítt. AnyÓsát tehát aligha lehet elítélniazért. DÓzsa Katalin: Erzsébet a bécsi és udvar.mert amaikozépiskolások koralkalmatlannak tartotta a neveltíszerepére.Zsőfia pedig az gy fontoss gára valő tekintettel nevelését. o.) Fayard. ami személyesgyeimet illeti.átlagonfel li intelligenci val és míjveltségvággyal'. és 1854-benházasodtakossze. Ausztria császárnéjanem rendelkezhet nmagival. érzelemdtis. Zsőfia ftihercegnó tcir a vesztére. péIdaésa szabad gyermekkor.Rubicon. életét kell rendelaIő nie a funkciőjábőI eredó kijtelezettségeknek. Továbbá az az őhajom.. politikus. tartőzkodási hely k denben.hogy korlőtlan hatalmam legyenminérinti.. mint sokkorabeli elismert kőhóé. Kutyái társaságábantobbsz<ir lefényképe asszony megtársaságábanszinte soha. századi emancipált n volt.nem tudott mit kezdeni magával.érzelemd s ki ri asszonyvolt Hazánkban immár másfélévszázadarendkívtil nagy tisztelet nek ésnépszeriíségnek orvend Wittelsbach Erzsébet (1837-1898)..72. Rudolfot egy szadista ésostoba tiszt gondjairabízegy ták. hiszen nagyon tehetséges volt. 1987. elker li afényes házasstágcsapdáját.. 2008.223.Nagyon érzékeny. a legzártabb.'.A k rnyezet k. a házban ttjrténóminden váItoztatásstb. énd nté valÓban konnyített 3l. Zsófra ftíhercegnóvel.. semtöl f ggjiin. vegyeErzsébet magit arra.ami a gyermekeket szőval mindenben egészen irány ít s ban. Késóbb a kiegyezésegyik legfontosabb szereplójénektekintették'Manapság ilyesmiket olvashatunk rő|a: .Bp. stb' egyed l az megválasztősa.. hogy kézbe felhatalmazottnak érezte hogyfeleliis éslelkiismeretescsaszárnétneveljen beltjle. Gizellát tizennyolc éveskora elott sziilte meg.Erzséb et ragaszkodottlehetetlen lmaihoz. gyakran hőnapokon át l thatatlan 225 ... vetteErzsészoktákvetni. ah' gonosz asszony''-kéntemlegette Zsófiát?. k rnyezetern. Már az 1850-esévekben azthiresztelték rőla..) E levelével a fia helyzetén. az iinmegvalősításésaz alkotás vtigytit ha fejlesztetteki benne. o.A néz pontok és konfliktus alakulhatott miatt kedélyőllapotoksszeferhetetlensége csak éles (Frangois-loseph'Paris. ésgyorsan osszekiilonbozótt Ferenclózsef anyjával.Egészen kiv lő politikai ítéIóképessége Az apai volt. egy an.Az a kívőnságom.. 2oo7lz'ktilonszám. színesésk tetlen egyéniség volt. Erzsébet rálynéemancipált.(F.. hogy a magyarok iránti rokonszenve miatt saját anyősa. Szilágyi Évafordítása.)Valőban ilyen ragyogÓ lenne az tisszkép? Erzsébettizenot éveskorában ismerkedett meg Ferenc |őzseffel.De vajon valÓban hitelt kelt adnunk Erzsébetvádiainak. Ferenc I őzsef francia é|etrajzánakszerz je. második gyermekét.. monarchiának nem egy A tiszttihanem egy ktltelezettségeivel álmodoző fiatal lányra volt sz ksége.a mind ijntudatosabbá v lő anya a gyermek de trőnijrtikijsszámára valamifeleszép.aki bajor hercegnó létére idegennek éreztemagát Bécsben. amikor megsértód<itt mélységesen Erzsébet már szabadon foglalkozhatott volna gyermekeivel.az elsó hárommal nem sokat tcircíztettemagát. verseimagasabbszínvonal ak voltak. tt)rténész.ezért gyakran magára hagyta a fiatalasszonyt.Férjének egybirodalom kormányzása volt a feladata. Nagyon m velt volt. Az állítÓlag olyannyira érzékeny bizonyult gyermekeivel szemben. miíveletlenéstapasztalatlan meglehetosen is elismerik.Mária Valériárafordítottnagyobb figyelmet.. századi k rnyezetben. ban lévö uralkodőnéra. Elsó gyermekét.. áIasztásáb nevelésiik megv joga.. 32_33.o. hogyfetn tté v ljon' Zsőfia szám ra a tétjőval nagyobb volt Erzsébetszemélyénél. politolőgus. hogy legyena d ntés nagykor ságukigenyém tartőzkodősi helyem minden. ki a sajőt logik j tt kijvet kétasszony kijzijtt.. Csak a negyedik gyermekére.De azért. lgazi XX.. akkor sem mutatott komolyabb érdeklódéstirántuk. lepóen érzéketlennek Igaz. amikor fiát.

Nem tijrődijtt igazán gyermekeivel. semmire sem volt tekintettel. lovagolt.Apja. kérjen segítséget kasa megvásár<l|rli gilc|ii|l(ii írtameg Ferenc |Ózsefnek. 1866nyarán. Így aztán a császárné l860-as évekre az.. csak megzavarta a gyerekeket. végiila magyar kormány ajándékozta A télyt..Erzsébet ftiggetlenségi nyilatkozatának'' neveztek.Kedves iit de félévekerr távtll tttaritt|l és hiányoljaférjét gyermekeit. 20. mert halálosan szerelmesvolt a feleségébe. kicgyezés és férje a magyarvezetcí mivel kozvetített vttlna.6 . már kiharcoltaszabadságát. (Brigitte Hamann: Rudolf trőn rijkijs..laIr..26.Se a szegényekért.ccscll k i zá r lag bolnki egy feltiínoenszépassztltly|.) Ha meg akart szerezni valamit..stlkkal j<rbtran rrrint saját anyjrlnál.) Az embernekaz az érzése támad.Ferenc lőzsef pedig engedettneki. verseket írt.33. híresztelések 1858-banolyan ki 1866-banF. hogy ríezek után azt csinálhasson. nélkiilis |i. hogy nem nagyon tudott mit kezdeni magával.A legszívesebben parton ld géIek nagy kijveken. akiket anyősa éppilyen radalmárok fanatikusan l gy iil lt. o. mint minden id<ík gazdagésunatkozÓ szépasszonyai: koltekezett.ésénbőmulom a szép holdfényben sző tengert. t 867 után pedig végleg elfordult a politikátÓl. l ellentétben ami szi)ges a a egyenesen Erzsébet fanatikus szeretete magyarok.fitániának. lllilg. Miksa hercegtemetésére . zettségek megíbsztották.|gil|l|t. 200712.hogy férje hadseregevereséget szenvedett volna l.i\.nli prllitikaijclclrttisége. miért tolt féléveket távol a családjátÓl.unokáival.s7. pár héttelazután.) Magyar országon ter rrli.lev<rtlultak a poroszoktől. ésefféleleveleket írogatotthaza távoli szigetekr<íl: a a .'t.Erzsébet férje.ti ltt'ltta1tllirlr és kiildte ot. nem tettsemmit.de állandőan magiira lragyta(tt' |. csupán szerencsétlenl bolyongott egyik helyról a másikra.minden szeszé|yéte|nézte és neki... ésmindig a magyaroknak fogja pártját itz ttt|vitrl.hanem arra is. se mősokért.mint amennyibe a trÓnorciktis. volt Ferenc |ózsefhez.Verseitren A jelek szerint |<lzáro|ag ismert ttindérkirályShakespeareSzentiv néjiőlom címíidaratljábt1l 227 22. a vallásosf hercegnét végs(ikigfelingerelte.(Ugyanott. kiilcinszám.Olaszországgalmégbékét pusztította.nálta kiállt a magyarok védelmében.sébet pilr k(lz. csaknem feleakkora osszeget.. miért.t ndérvolt.. ésutoljárav<llt eltjszor életében fellépésének A politiktrsrlkkiiz. á||ítrílag rajongássalfogadhattak Már dogtalan. 100.Ös9evissza utazgatottEurÓpában. o.it:.hogy szeretné tlt|aIl. kastélyt creA magyarokatminden jel szerint valÓban szeretlc. amelyt<íl állítÓlagaz udvari k<itele. magát Viktőria királynó családja kcirélrcrr' cl pedig Erzsébct sc t|taz()lt. már ki is vívta azt abizonyos. magyarázhatők.!ás/twil. felesége Iirz.(Rubicon. sokat emlegetett szabadságot.rzsi'betltek. szépítkezett. letével yonzÓdásu ttz c1iysztríi ncphcz. hogy a gyerekek (Ugyanott. s vég őllt Zsőfia arisztokratikusftt.Amikor számos utazasai egyikérólhazatért Bécsbe. hogy Brzsébetnek miért kell fogyÓkrírávalgycit<irnie magát.hogy a MexikőbÓl sÓgorncíje. Dozsa Katalin találÓan fogalmazott Amikor F] :.ercttc |ílzscÍ is lrasz.'.. vívott.c|<lrcttttapokban Miksa számára .amikora porosz tiszteklegszívesebberr sem kotottek' il csclr tartományok Bécsbe. Azosztrákvereség a kiegyezés ni.'(Ugy*ott. Bár nem értette. is kideriil belóle. Rudolf tizenhárom évenát tartÓ neveltetése keriilt. Irrlgyn csász.iávalhidegen érezte bánt: amikor Rudolf meglátogattarítArrglilibarr.. saját magát szcrctte. hogy a császárné nemcsak arra torekedett.árné terjedtekaz országbatr. o.o. fé'|(íriilt s ráadásul megérkezett a cz.a kijvetkezijben eltaszította óket anélk l.trcj(itt az o fellépése azonban minden bizonnyal arra.t. Ha figyelmesen elolvassuk ezt a híreslevelet. sportolt és imádtatta onmagát.) értették volna. ntittilt'ntktl(|ttfor(s Afuldlrctetlenl iránt.iitt. ésa koniggrátzi veresÓg trtálr Magyartlrszágra népszertíségét. Gyakrart 1ratraszktlt|rltt hogy Kit szeretettvalÓjában Erzsébet? t(lltik. Idejét rígytolt<itte. SzeszéIyes hangulatainak megfelel en egyikpercben magához ijlelte.) Császárnéifeladataitcsak nagy ritkán volt hajlandő ellátni.A csaBrigitte Hamann a kovetkezcíképpell azonban detét érz ir pusztán az t)regf hercegné nli cllttts!4cs szárnébizonyosnézetei a ttttttly rnélyen ígyantiklerikális beőllítottsti1itt. a politikával. amelyet .34. Két marokkal szőrta a pénzt:néhányhetes angliai ésírországi utazására ttibb mint 160 000 forintot kolt tt el.a katonákata kolera ésa tíÍirsz élelmiszersegélyre Saroltit. o.yil . hogy Rudolfot megmenthesse ostoba neveltíjétól.a kutyák belefekszeneka vízbe.ésmiért hoz|étreedzi|termeta HoÍburgban o imádta a feleségét. amit akar. szorultak.li vrlttza|ttrrr l.

Bp.cgÓszviliig iriirrti.ért senrI-trit rryírjt tekintette. 444.)Arrrikrlr 54' így egyrecsak láthatom. merészen: / / Vessz.iliigyminisztert Kálnoky Gusztáv 348. 1988. tttctttt11tirt az zadyaérzem.Ict állatokhoz gyakran viszont 0l! / Dc l clhagy. cgyiitt ttrttlitlkrlz./ Csigaházba bujnék legott. |titsrrItlíltlllit: . Arrclrássyt tte szattritrrtak vczi vcrscilrcrt.ett.tg<ltctttlrcrc|< utÓkor számáratartogatott iitlrltitglit ii|talákilltcrrrcrryckllcrt ktlttvctrcitrrtiiIis E meglehetosen zésének. tnitmondjak.fáradtságra hivatkozva. duloján zárt hintÓban kísérte néphÓdolatát nyitott hintÓban fogadÓ a fiát ésférjét. s rij hÓdolÓkat szereznimagának. kcrlvcs baráttaIiilt szeméIyében szer. s gÓitÓlelvárta a minden testi vágytol mentes. kiil nszánr5t]. nrindhaláIig. mert irtőzott a rászegez. megcgyrc rl(ivekvó vonásaaz.Erzsébet ságosélettársat Verseiben tcgyc viszrlttyttkat' elfogadhatrivá hogy a társaságszemében tc|rérrként k(ivd'r Sclr a nem volt kegyelem számukrit: rirttKatirlirlt azonban hasonlíkirrilylttlz pedig egy ntcscbcliirrtlirri be.. KÓros makacssággal o. természetesnek pen. A gazdád.. Eugéniafrancia császárné Salzburgbalátogatott. energiátfordítottarra.z.odémás clepresszios. a boldog ésnyugodt családiéIetet számomrateremtették'. e Világszemléletének egyik meghatároző vonása az onimádat volt. miután mindent Majd megtett azért.1rszcr(i ju ./ Megpukkadnékd hijmben. hogy élete végéig megiírizze legerrdás. kilrrtyczctc vetés irirntilenéaz. levelezett Rajons megházasodtak. ése szavakkal indokolta meg.t.lultun / Én l. a t megetsem (Rubicon.tltt t(illbsziir magának.o. nem ot imádták továbba távolbÓl.rtil got. Stefániáttevének. amikor már unokái voltak. hogy képtelen huzamosabbid<ít eltoltenilegkozelebbirokonaival: .ldtí pillantásoktől. / reggelre zo|ta: .2& 229 . / Ha megbámulnak tijbben.r t szerszám! _ visítanék.ui Akhi|leusz. bor.(Brigitte /_ Hamann: Erzsébet királyné.tc korí.ncíjének nevezte magát.. Még egy versetis írtarrÓl. vi|áaz rlrcgvcti cgész ntctrtlyirc ismételgette.lbarrrrlagába zárkozoÍt.elvont h<iclolatot.l867-ben..()n majonrhtrz (ahíres menyét) kancellár _ vu. Irizst..)KizárÓlag saját szépsége érdekelte. Idézett nem (B|ed: mtj.s kizárőlag a szépséget tudta értékelni másokban is..de idegenekházaiba is Naponta rákat toIt tt szépítkezéssel.o. az se éljen!. tartotta után csak mégjol.Mindjárt epe mlést kapok.. akinek tiindérvolt a felesége.ct(i Katalinszínészno Schratt veli. cgy rttégis tchi:rrlrc totta.oldal.|l. tagjait cs llc.) villáját' cl Itcvcz. (jl. k ráival tonkretetteegészségét. ó nagy/ SzamarJbjc hcrcegntit Mt'ttcrrtich rrliatt 45' ktiltinszám o. 1862-benkrirlevélben kértefel az osztráknagykoveteket.harmincéves korában.ahol a kétszépséges csá- amikor ezek majd halálosan meg volt sértve.atla./ Ha ramszegezilátcsijvétBárki áInok.A bíjvijlet 2()07 nyottt!.Hans von Wilczek grőf véletleniilbelépett egy szobába.srtt|l. ki.. lÓnak. (HődolÓit ennek megfelelóen szamaraknak tekintette....Mivel nem fejezhetle rlyíltarr.Árkádia' 2O5. |l1tl(ittlil csa|Ír|ja ttclvara ttindérkirályrr(inck ban magányos ábrászirrrriirk('rrt llcrcttc hasrltrlítg. egyesférfiakkal..Azért szeretem rnartttlyun ígynyilatkozott s a annyira megvetette kiráIyokat meg a hagytlrn ny<lkat.teljesen (í viszonzásképsenl htlgy ez. Évekenát 2. '. Tandori Dezsó fordítása.) semmire.(l{trllictllt. centiméteres 50 derékbcíségét. Másik meghatározÓ iránt érr. a legktiltinbozóbbkozmetikumokka| ápolta nragát. hisztérikusan kertilte.. Nemcsak idegen királyi udvarokba..t tt ktlrl]).éshíreshajkoronájának mosása egész napokat emésztett Elképesztcí fe|.)Élete végén már állandő an|egyezó m<igé rejtett az arcát. képesvolt álarcosan el|átogatniegy bécsibálba.hogy érdemeslegyen megbámulni ót.Amikor az ógoroghéroszrÓl. mennyire gpíloli csodálÓit:.2007.|14rsttttlo. Ferenc|ÓzseftrÓnra lépésének évfor25.FogyÓFia <ingyilkossága így volt. amikor III' Napőleon ésfelesége.(rtirriirtik(js.. Harminchét éves korában.s/r.és is rÓIa:. rt vcrscille ittlrlltlritt.ik. szaz majont/ íizttt| Mintha odabent valőban? / térje clItitgylttrrtt végtil (Ugyanott. bolyongott a világban. hogy gytíjtsenek fényképeket ktilf<jldi a városok híresszépségeiról csáa szárnészámára. rl. mutatta FerencIÓzsefet vrrll szcrelmes.. l2..) Máskor sirályhoz hasonlítottamagát. (BrigitteHanlatttt: |{rrtlrlll.A fecskefeszek nem illik a tengerisiralyhoz.az arttit ki volt.'' és sziv(i. Az esti tinnepi vacsorát pedig negyedoramrílvaotthagyta.l. eros..563. Mt.) A szellemességc rti. gyorslábu. hogy megbámulhassák.

Szeptember 2o-án a francia fóvárost már kciriil is zárták a porosz csapatok. március 18-ra virradő éjszakána kormány csendorei és hatalpontjait. A békefeltételek tiakbÓl állította<issze frank hadisarc (melybol Thiers-nek sikertilt tak Párizsban:hatmilliárd ég elkobozza a nemzettírs ágyuit. hogy utat a komm nnek!. csak h sz keriileténekvolt egy-egypolgármestere. 73.. mit kíván. t<irvény A ésrend konzervatívhíveinekazonban ezt mindig sikertilt megakadályozniuk. gyiílést. nemzetiént..kiiiresedett éIetrí. Az I87I. Magának a fcívárosnak nem. elmagányosodott. Felállítottakviszont egy inkább lelkes. fovárost hatalmába kerítette. Régebbitankonyveinkb<íl ezérto|yanképbontakozott ki.éshajnali négyre stratégiai katonái megszáIltáka f<íváros az mukba kerítették ágyíkat. Párizs népe azonban az utcákra tÓdult' barátkozni kezdett a katonákkal. s nem volt hajlandő kozolni. kozott a helye.benyitott meghívásnélktil. szeptember 4-énapárizsivárosházán kozfelkiáltással ki neveztéka nem zetvédelmikormány tagjait. hogy nregválaszthassák j nemzetfegyversztinetet megt<irAhogy ez nlár nenle8ys7.ésmegkezdcídcitt egy 135 napig tartő ostrom.a hetvennégy egyik legtapasztaltabb királypáraki kármányf<í.hogy csak az áru]rókormány ellen fogtak fegyvert. konzervatív republikánusokből ésmérsékelt felzudulást okoznagy kormányát.oktőber a majd 1871'január 22-énhangoztatÍ"ákttintetok az űj jellszot: 31-én. akik megtagadták a ttizparancsot. Forradalmak idejénazonban jra meg rijra felmeri.éhínséggel ágy zással. hamarosan 237 23il .a k<izségtanácsi választásokraazonban a háborri miatt nem kertilhetettsor. század áze|sóadandÓ alkalommal kész Adolphe Thiers lett éves politikusa.IJtat népnek. ValÓjában a párizsi kommtin mindcisszeegy sokat szenvedett város teljesen reményte|en rovid lázadásavolt. hogy az 187l -es párizsikommtin avi|ágtorténelem nagy forradalmaiktizétartozik. amely csak pusztulástéskeseés rtíemlékeket hagyottmaga után.yorcisoket''.amely mélységesen gpílést volt harcrakelni elleniik' A XIX. A porosz_franciaháborriban( 1870-7l ) a sedanivereség hírére cisszeomlott a második császárság. a végrehajtÓ s hatalmatSzajnamegyeprefektusa gyakorolta. kihegyezett reszelójével. s az hirdettek meg. AZ anarchista Luigi Lucheni már egy idegbeteg.A nemzetvédelmi és kormánykínos helyzetbekertilt: politikai okokbÓl arra kényszeriilt.iltaz igény'hogy hozzák létrea város forradalmi kozségtanácsát.er a amely megk<itheti békét. konzervatívfrancia vidékujra egy jobboldali tobbségti " s a gytílo|te párizsi .mint katonailaghatékony nemzetórséget. Apárizsi kommÍin az első pro|etárdiktatrira vo|t Lenin a modern proletárdiktat ra megvalÓsításáratett elso kísérletnek nyilvánította a párizsikommiint. háborríban. A nemzetvédelmikormány tárgyalásokat folytatott Bismarckkal. Párizs városának |795 ota nem volt egységes kozségtanácsa vagyis kommiinje.amely hamarosan elértea 3o0 00o fót. l870. hívottossze. sajátoregségétól rettegcí asszony szurt le Genfben a tÓparton.az űj ésszocialistatársadalmi rend kiépítésére jobb sorsra méltÓ kísérletek tett. Elobb 1870.mert a párizsi tovább harcoljon egy teljesenreménytelen radikálisok hallani sem akartak a kapituláciÓrÓl. a . egész kormányozták' KijelenPárizst egy hétenát a nemzetorokképviselcíi tették.

tcirekedett. mások bonapartistáknak vagy épperr porosz bérencekneknevezték ciket.tlttsírgnevelési Az talannávált családokatkoltoztettek.2004.Ebbtíl fizettéka nemzetórcik napi 30 sol <isszegtí zsoldját. vagy nemzeti kormánykénttevékenykedik'Tagjai néha választásokat.onytrk vagy az álland lradscreg Í.hanem nem teriedtekel' A komm n tagjainaktobbsége aZ politikai kategÓriákban gondolk ozotÍ. éstík is csupán a munkások helyzeténszerettekvolna javítani. a Francia BanktÓl pedig háromszáz-otvenezret.Seuil.ik okot szolgáltat is a polgárháborrira.Mivel egyeseket tobb helyenis megválasztottak.eazérttrilzás e.Politikai szempontbÓla tobbségtik neojakobinus ésegykori negrvennyolcas forradalmár volt. ugyanugy tcrIrtÓsz. autonÓm lakÓhelyi ésmun- 432 733 . reformistaszindikalizIlrus(a szakszervezetek vésésa mérsékelt. akik inkább radikális politikai reformokat koveteltek. A 484 569 szavazatijoggal rendelkezci személyb<íl 167 vett részta 229 választáson. cíkk<iztársaságinakvallottákmagukat. gytíIési szánták el magukata kommtjn vezetiii a renMilyen intézkedésekre az állő delkezéstikre 54 nap alatt?Haladékotadtak a lakosságrral< ados- Írj triz.megválasztják a torvényes városi eloljároságot.cpette. nem valÓsulhattak me|azadott visz. 145-146. március 26-án kertilt sor. hazafiasnemerényes.clszámolása.A bankok aranykészletének kisajátításával pedig csak még jobban magukra haragították volna a versailles-i kormányt ésa francia vidéket. Ezeket az e|nevezéseket ktilonben a kommi'in tagjai nem is használták. poroszok távozását. Csakhogy ók egyáltalán nem vallották a kapitalizmus ésa magántulajdon megsemmisítésének a programját. egyház széwá|asztása valÓ i'letk<lrtilrnényeire toreka Az antiklerikalizmus. a tobbi értelmiségi. mert nem sajátították az egésznemzeti ki bankot. a A párizsi komnrtin megválasztására187l. hogy legális éselismert városi kormányzatot hozhatnak létre.mint társadalmi átalakulást. a a*elybe. MarxizmusrÓl határoztameg ezeketaz illtézkedéseket.' a kozpontosítottállam helyét kis. terveketkészített.A felkel<ík felmilliÓ frank k<ilcs<int vettekfel Rothschild bárÓtÓl. akik ezt késleltetik. személy 85 kertilt be a kommi'inbe. lenne. hiszen Marx tanai ebberra korszakbanmégegyáltalán nem szociáIis. hogy a kommtin városi ktizigazgatási feladatokatlát-e el. ha a kommtint a munkáshatalom vagy aproletárdiktat ra megvalősulásának tekintenénk. Paris.Mit értekvolna a kisajátított bankokkal a poroszok éssajátnemzeti kormányuk hadseregének gytírtíjében? francia társadalom trílnyomÓtobbsége A várta a békét.A t<irténelem során ilyen nagy aránybanmégsohasemkertiltekbe munkások egy fováros vezetóségébd. munkásclk1tlbb szere.latr ezek bevezetésérol.) EgyflacquesRougerie:Paris libre 1871. Csak egy 15_20 ftískisebbségvolt szocialista. vagy kistulajdonos. oktat/rstigyi oktatás vilrigi cs k(itcleztí ho torvényt zottaz ingyctles. addig azonban a Városházánmaradnak.már a puszta léti. péneker<ísítése) nem lehetettszÓ. federalista Franciaországot képzeltel. harmaduk munkás volt. bevezetésére intézkedések alkotÓ szocialisták egy része A létrehozására.ctcscn az.o.tlnl.ésgytilciltea párizsiakat. de csak ritkán tilésezett egytitt hawannál tobb. az intézkedések mint az állam és k(lz. s ráadásul mégabban reménykedtek. Nem ismertékfel. kisebbséget zetkozosség pedig Proudhon híve maradt.Késtíbb marxisták sokat bírála ták a kommtin vezetcíit. 1793-as francia forradalmi radikális. ahol egyesek kommunistáknak.a kommi'int. hogy Versailles számára. Kezdettól bizonytalan volt.

yéres hét'' folyamán (május2|_28. a Yárosháza.cithalálra ítéltek' 23-atkivégeztek. tribbbeszédet végigés is hallgattak.május 1-rea nyolcÓrás munkanap érdekében általános sztrájkothirdettek meg.május 3-ánachicagÓi McCormick mezígazd. a Tuileriák. Az osz|anikezdó tomegbtíl azonban egy ismeretlenszemély dinamitta|tolt tt cscíbombát dobott a rend<írtik kcizé. Annyi viszont bizonyos. A munkaadők a korabeli szokásnak megfeleloen sztrájktoróket vetettekbe' s ennek kovetkeztében természetesen jabb tiintetésekttirtek ki. mindkét féleljutott a fegyvertelenek.A kormánycsapatokkb. a félPa|ais-Royal.a rend<írok felszÓlították a tiintetóket.A jelen lévtí rendór k l<ivcildtizni kezdtek. Alfred Cobban brit t<irténész szerint a k<izségtan?csnaklegfelj.asági gépgyár eltítt a rendórok a sztrájktorokre támadÓ. az államtanács éptilete. A k<ilcscinos meg. A szocialisták egy részeazt a ktivetkeztetést vonta le a párizsikommiin 234 eseményeiból.Fél tizenegy tájban a szÓntlklatok végetértek. Minden azza|kezdöd<itt. torlások egyre erríteljesebbé kegyetlenebbé és váltak.május L-jéttíizte határidónek a nyolcÓrás munkanap elfogadáki sára. mindoszsze.. s néhánymunkás 235 .hogy az Amerikai Munkaszovetség (AFL) egyik elcífutára. . Mintegy ezrengytiltekcissze.csak kisebb társszervezeteik..s mint_ eg]y 000 foglyot ejtettek.egylázadő város volt. mintegy 400o-elÚ1-rcaledoniés ába deportáltak' Paradox mődon apárizsi kommtin legfontosabb ttirténelmi k<ivetkezménye a mérsékelt k<iztársaság. párizsi van A kommiin emlékét ezérta XX. ésnem is lehetettaz'. a versailles-iak a foglyok.. hogy távozzanak.a rend<írprefektura.uu tagját lehet marxistának nevezni (alighanem a magyar "gy Frankel LeÓra gondolt). századbana szélscíba|o|dala kommués nisták sajátítottákki' 74. A mérséke|tek kiegyezésikísérletei sorra kudarcot vallottak.) foglaltákvis szaPárizst a mintegy 900 barikádon védekezcí. rendkív li k ri)lmények kijztjtt.goilá.hogy képesek fenntartani a rendet ésa tulajdon biztonságát' Ezzel |ezárták a. két színház.Másnapra'4-ére ezért nagyszabásri ti|takozogytílést hirdettekmeg a chicagÓi Haymarkettérre. a más része viszontazt. hogy eroszakkalnem lehetmegvalÓsítani szocializmust.ontttibb nri't l0 000 fegyverest megoltek.kahelyi kcizosségek szabad fcideráciőja ésgazdasági kooperáciÓja veszi át.maga Marx pedig azt jerentette hogy a kommtin ki. két laktanya. 3500 halottat éssebesiiltet veszítettek.véd<ík A ktiziiI ki.A l30 000 ftískormá.dulása volt: a mérsékelt republikánusok ugyanis a megtorlással bizonyították be a konzervatívabb társadalmi rétegeknek. amelyben 1886. Egyesiilt Államok ésKanada SzervezettIparágainak az ésMunkás Egyestileteinek Szovetségefelhívást tett kozzé. a kommtinárok pedig a triszok éspap ok meggyilkolá sáig' Az általános zíir zav ar kovetkeztéb en artemzetcírcik egységei pontosan nyolc hatÓságtől kaphattak egymásnak olykor teljesenellentmondő parancsokat. két áruház éskétpályau dvar' |2 soo ftit bírőság eléállítottak. Hat ttintetó ésegy rendor meghalt. ha1coksorán keletkezett +0 A ttizek ésa szándékosgyujtogatáskovetkeztében leégett tobb minisztérium. az igazságigyi palota. amelyek 1886.egyáltal n nent volt szocialista. Egyes k<inyvekben kettcí.ycsapatokaz n. 95.hogy sokkal tobb er<íszakra sztikség. ellenfeleikkozril visz. A legnagyobb munkásszerYezet. 1886. A versailles-i kormány április 2-ánmegkezdte az ostromot.hogy 1886.s rengetegen megsebestiltek.francia forradalom őta visszavisszatérópolitikai zavargásokat. másokban hat áldozatro| olvashatunk. IO_2O 000 fóre cs<ikkent nemzetcírségttíl. aMunka Lovagjai nem csatlakozott..sebb terroristacsoportokkb. hogy az igazságotalig lehet kiásni alÓluk.a jakobinus típusti forradalmi mozgalmak megsziíntek.a szocialista mozgalom pedig hrisz évrevisszaszorult.Májuselsejét vérbe egy fojtotttiintetés emlékére iinnepeljiik A munkások nemzetkcizirinnepének megsztiletésére sok o|y mítoszéslegenda rakÓdott. ttinteto munkások kozé ltíttek.május elsején semmilyenvérontásra nem keriilt sor ChicagÓban. l00 triszt kivégeztek.a Louvre konyrtára.

ÁllítÓlag az is szerepetjátszotta dátum kiválasztásában. Az áLdozatok száma vitatott. hogy kapcsolatban álltak a bombamerénylettel.Mivel ilyen bátran szembeszállt egy igazság1alannak tartott ítélettel. Samuel Gompers ezt levélbenis megírtaa Párizsban megalakulÓ II.il nyolc anarchistát tartÓztattak le. oten németbevándorlők voltak. Csakhogy meglehebizon1'ult. pár év a és mulva elszegényedve meg. Albert Parsonst.hogy már az e|so szabad május elsején baljős el<íjelnek tcísen sem volt mindenki szabad. kongresszusa Budapesten. el<íszor a napot. azitáIiai Luccában 1531.hogy ennyi azértjár Demény Pálnak. hogy a munkabesziintetés okozzon május l-je.vagy a megtorlás. A ttintetésszervezili k<izi.George Engelt. egyesek szerint négy munkást l ttek le.Samuel Fieldent. renKtlztudott. Egyesekktilf<ildianarchistákat. mint Sztálinéban. bár semmi bizonyítéknem volt arra.hogy a bombamerényletvolt-e véresebb igazságtalanabb. hogy megnézhesse. hogy ki dobta a bombát. a hatodik pedig németbevándorlők gyermeke. Internacionálénak. A városban hisztéria tort ki.August Spiest.harcostársa''. Mind a fasiszta.benengedélyezték bár elterjedt. Oscar Neebe-t 15 évbtirtonbiintetésre ítélték.jét tekintik . hanem ftiggetlenmagyar kommunista mozgalom vezetojeekkor már le tudjuk.il világháborri után Május L-je azelstí szeptember1-jelett a munka napja. vagyis a megtorlásnak tagadhatatlanulbevándorlőellenes jellegevolt. Eafián visszavitette a borttinbe.május l. Spiest. november 10-én. 237 . halt Az Amerikai Munkaszcivetség 1888-asSaint Louis-i konvenciÓja azt javasolta. hogy május |-jén a torténtekemlékére folytassák a harcot a nyolcőrás munkanapért. hogy egykori . utőbbi elítélt Ez 1887. ahonnan csak t956-ban szabadulhatottki. egy nappal a kivégzése elótt ongyilkosságotkovetett el a bortonében: szájábavett egy becsempészett. Máig nem sikertilt meggyöz(5enmegállapítani. Illinois kormányzÓja. Michael SchwabotésLouis Linggt pedig halrílra.a Magyarországi SzociáldemokrataMunkáspárt (MSZDP) kimondta. Richard |amesoglesby életfogytiglani bortonbi. Magyarországon(akár a tobbi europai országban)eltíszor1890.Rz Ávo majdani rettegetettirányítÓja furcsa mÓdon rígyvélte.mind a kommunista pártok éskormányok kihasználták ezt az tinnePet Pros pagandájuk terjesztésére. A bírák ésaz eskiidtek írgyvélekedtek.Az Egyesiilt ne vonulást.A kommunista szabad május elsejénekiEbben az 1945.ben a Állítolag60 000 fo vett részt városligeti meg május elsejét' tinnepelték s gyíílésen. volt tartÓztatva' Azoelbeszéléseiból politikai Péter Gábor. A kozvélemény nem tudta eldcinteni.viszonozta a ttizet. fohn Peter Altgeld 1893nyarán megkegyelmezett Fieldennek ésSchwabnak.intetésre mérsékplte Fielden ésSchwabhalálos ítéletét.Fischert ésEngelt azonban 1887.november 11-én felakasztották. hogy május 1-je legyen a munkásosztáIy nemzetktizi tinnepe.amely Raymond Lavigne francia kiild<ittjavaslatáraelfogadta.hogy az erísszakos eszméketterjesztó anarchistákatvád' a|á lehet helyezni cisszeesktivésért. k<ivetkezókormányzőválasztást elveszítette. Demény Pál. és felrobbantotta. aki ekkor még csak a budapesti f<Íkapitányság ót a cellájábÓl' ésodavolt. A felvonulást1899. kihozatta rendészetiosztályának vezet(5je hogyan térnekvissza a felaz ablakhoz.. hogy a Magyar Tanácskoztársaságnagy tinnepséget hagyományok szerint azonban dezett19 19' május l -j én.Hitler államában ugyanrigy megiinnepelték. tessékelte vonulÓk a Hóscik teréról. a nem MoszkvábÓl irányított.május 1-jén munkásttintetésre. hogy minden évbenmeg kell Íinnepelniezt I.az elscí évbenvá|teza nap hivatalosmunkasztinetinappá. tobb országban állami munkaszi'ineti nappá vált.Adolph Fischert.Parsonst. hogy az egyik legkorábbi keriilt sor.lrFL elnoke. Angliában és fokozatosan Az iinnep az 1890-esévektol egy ideig a felvasárnapjáratették néhánymás országban május els<í problémát.mások a Pinkerton-tigynokség detektívjeitvádolták a merénylettel.. Mégezév nyarán bírÓság eléállították óket. mások szerint vagy titven halott éssebestiltmaradt a helyszínen. Illinois állam k<ivetkezó és kormányzÓja. a kisebb bombát. hanem 1894-t l mégsem Államokban ésKanadában végi. A k<ivetkezó évben az.

.. XIX..burzsoá termelésimÓdrÓl'' mődrÓl'' írt.r trrt. De mégó is megvalősíthatatlannak tartotta az egyen|(5ség társadalmát' A társadalmi szerz désbenezt olvashatjuk . szocialistlil< amelyben megvalősul a tényleges saságről''.amelyet forradalmárok terjesztettekel.elktiloníweegymástől afranciapolitikai és angol ipari forradalmat? az Miért van a modern tcirténelembén eltérés gazdaságiésideolőgiai fejlódés a k<iztitt? . f<íleg németfilozÓfusok éskozgazdászokmiívei nyomán.p.zr. Egyesek hogy a . egy Ha áttekintji'ika szocialista mozgalmak ttlrténetét. Vagyis a szocializmus nem a munkásosztály ideolÓgiája. Kis János fordítása.irr.. megalapozott egy j. századels<í egy olyan .) lt'lrr'l:...rzt. látszott.teljcscllIr. amely csupa istenb l áIIna.tz programja. 1833-ban szerintPierre Leroux használtaelcíszor egyesek késobbsztiletettmeg.a szocialista mozgalom is erósebb lenne.Ha volna nép. 533.kapitalizmus'' elnevezéscsak 1869 tájánkezdett elterjedni.i.iltfela. a republikanizmustÓl. Nagy-Britanniában egyáltalán nem alakult ki ercís szocialista mozgalom..méga szabadság. mert rígylátltik. demokratikus és érze|emvi|ágot.t A teljes társadalmi egyenlcíség eszméjemár az Ókorban felmertilt. ez. (A munkások korébenjÓva| értelmiségi nagyobb sikere volt a nacionalizmusnak. embereknek Az azonban nem valő ilyen It)iH.p.h.amelyekben fellendtiltaz ipartlsttdás? Miért kellett már Marxnak ésEngelsnek is olyan megállapításokat tennic' hogy .'(Értekezésekésfilozőjtailcl.? Miért kellett E.sz francia szocialistlil< felében sa elókészítéséhez. rtrirttlt'tt Anagyfranciaforradalombanviszonthirtelen h ir tii és egyenlóség testvériségrsat| l rl r. a tulajdonviszonyokat is meg kell változtatni. hogy az egyenlótlenség btín a természet ellen.iderílként tobben is írtak rÓla . hanem a nagy francia forradalom politikai ésideolÓgiai hagyományaibÓl kintítt eszmerendszer.iy.r|. k3% 238 .. csalíttllis|rrlz elvárásokhatalmas is.kettosforradalomről'' írnia. fejlód<íképes.fitr I11l' tijkéIeteskormanyzat. kidertilt. akkor iparosodottabb országban.) Még a .az a népdemokratikus kormányzat alatt élne. A tcirténelemazonban nem igazolta ezt aZ elképzelést: ipari forradalom az hazájában.holott Franciaországa|aposan elmaradt az iparoso<liis terén Nagy-Britannia m<igott.rip'.kapitalizmus'' fogalma Érdekes. SzerintÍik az kus. s utőpiaként. olykor Rousés seau is felvetette.hogyanéptovábbrasemlehetegyenlóatulajclrllttlsrlkli. miviláA gunkban megvalősíthatÓ programnak azonban csak a francia forradalom őta tekintették.aki 1795-t(rlhozzáJrátott cgl. A .rk a magántulajdon elsó politikus. de szerint Louis Blanc használtaelószor 1850-ben.t1rr hadseregekcivettecít. vt. Martin Malia amerikai torténész teljesjoggalhívjafel a figyelmetegy ellentmondásra.szociáIis kiiz. furcsa szabá|yNagy-Britanniáel<íszor Az fedezhettink fe]r. Hosbbawmnak is .o. hanem Franciaországban..A szocialista mozgalom munkásosztály a válasza a kapitalista kizsákmányoIásra Ha ez a tételigaz. nem terjedtel. is ág g egyenlósé szociális k<iztársas ához a gazdaságiéletet meg kell szerveztli. keIIelégednieajogiegyenlóséggel.ttt'1..anrc|y felett a legtobb torténész elsiklott: miért nem azokban az országtlkbanertis dcittfel a szocialistamozgalom.apolgársággazdaságifejlodésére Anglia a tipikus ország.llr.. vagy 1834-ben.75. valÓsulása A megnovekedett rttt.Frangois-Noél megvalősításának egyenltíség felszárrttllirslirl. l Ballt'tr vrlIl . nem a fejlett kapitalizmus problémáiraadott válasz.. felvilágosodás egyik vonulata felerósítettea szeA gények iránti egytittérzést.. ipari forradalom szertiséget a a ban zajlott le _ de nem itt tcirekedtek leghatározottabban szocializmus elmaradottabbFranciaorhanem az ipari szempontbÓl megvalÓsítására. amelymás idóbenvagymás helyenmegvalÓsulhat. s még vagy . s a magántulajdon minden rossz forrása. ).szocializmus''elnevezéssem Nagy-Britanniában sztiletettmeg..rlck' Helikon.A gépromlrolÓk térben idóben is igen korlátozottmozés galmát vagy Robert owen szocialista agitácioját ossze sem lehet mérni a francia szocialisták tevékenységével .kapitalistatermelési Marx is inkább . amelÉen mindenki testvér polgártárs.de mindig csak aftle szép álomként. amelyben a kapitalizmus fejlettebb.r". azérttávolodtak el fokozatosan hogy azáltaluk kovetelt általános választÓjog nem elegendó a harnroniegyenlóségenalapulő társadalomhoz..Ekkormeri.lvlllp.tervezeteketkészítve A egyenlcíség.a politikai fejltídésére pedig Franciaország.kettcís A forradalom'' elmélete nem magyarázza meg.

nem azipari Í... teljesen a vugy létezik val di vil gban: cializmus nem olyan valami. hogy a mozga|omeredeticéljairl (abóségle rcíl.A forradalmi szocializmus és kozpontjar. hogy a parlamentarizmus eszkcizével lehetjutni a társa el dalmi reformokig.nem kell forradalmi eszkcizcikkel világot ésríjembert létrehozni. uj oroszországba mind a gazdasági fejlcídés.(Martin ves.mint békés politikai ktizdelemaz általánosválasztÓjogért.kedély . mintha a kapi. a társada|om tobbsége belátta.. hogy a munkásság helyzeténa kapitalizmuson beliil is lehet iavítani.nrus? egy sajátos Csakhogy mi is az a sokat em|egetett A szologikus 1.tlcializ. hogy a szocialista (jobbéletktirtilmécélokat nyek. ez egyutőpia.va.nem egyenlóaz ontolőgiaistátuszuk. A századfordul n már a németmunkásság is megelégedett kapia talizmus vívmányaival. s az oroszforradalmárok váltak a mozgalom legradikálisabbvezetoivé.szervezkedési szabadság stb.-jelentette kívánt megfosztaniaz é|et korában trÓnra lépett. a masikpedig egyelképzelt természetesen zíjrzavaros) (éstermészetesen ideális) elj vend alternatívőra' Az elm lt kétszázév ugy során. szabadságrÓlésaz egyenltíségrtíl)kellett mondaniuk.sz<lcializmus Ebból az kÖvetkezik. angliaimunkásmozgalmat chartizmusképviselte: neIrt Az a ami volt más.226. századkozepére a érezhetóen javította munkásság helyzetén.. Vagyis a radikális szocialistaeszmék mindig a gazdaságilag elmaradottabb társadalmakban terjedtek . Pár a francia munkásság is elfogadta a fejlett piacgazdasáe eredményeit. és fóleg a huszadik szőzadban mégis beszéltnk.mégazonazáronis.aki sem jő ki oromeitol' . Az otosz értelmiség pedig elfogadtaa marxizmust.iltNémetországba.amikor 1837-ben. ésa parlamentben harcoltak a szervez. és A rendkíviili torténelmihelyzetben kialakult párizsikommiin véresepizódja után a munkásság tobbsége reformista szocialistákat támogatta. a a szabad szervezkedésse| a pirrlamentáris ki. lyek k z tt a tarsadalomválaszthat. puritán éshisztérikusura|k<ldo.Nagyon leszek!.trelroz.New Haven. hiszen az autokrácia mégazoktől a politikai jogoktől is megfosztotta.)az adott rendszerenbeliil is meg lehetvalÓsítani. 241 244 . Nagy-Britannia ésÍrországkirálynoje ( l 8 l 9.alterjel lik.ejlrídés s a kívárrja lralatlrli jc|cn társadalnri amely rrreg cializmusolyan tervezet. a sz<lrendjét.ijra e|tolÓdott keletfeli. A brit gazdaságifejltídés XIX. jo egészséges.l 90 l ) amitávolrÓl sem volt olyan korlátolt. sz jvilágot és j cnrlrcrtli.. A szocialista mozgalom Franciaországbanerósodott fel az 1840-es évekre. a Nenr sz.s ezérta mozgalom eredeti. mind a parlamentarizmus megkésveérkezettmeg. kedésszabadságáért a szociális reformokért. annak reményében. alakulat lenne. 2006. Az europai szocialistákat a gazdaságifejlcídés meggyózte arrÓl.. jobb életktirtilményekkel.izdelmekkel. nem egyaránt megvalősíthatÓ szereit létezó (és natívákat' lnkább arről van sző. rendés Nem a tőrsadalmi szeryezetijsszehasonlíthatő egym ssal versengo politikai választasokat. amelyet nyugaton a legmtíveletlenebb osztályok is megkaptak. éves tizennyolc kislányosbájjal. szocialistamozgalom és A kozpontja átkeri. a t ssége.ameszocializmus egyformanreális tijrténelmi talizmus és Malia: History\ Locomoti. majd a német kapitalizmus gyors gyózelmével németszocia|istákis lemondtak avi|ágforradalmi átalakítáa sáről. szociál is reformok. a akik lemondtak a forradalomrÓl. egymástkovették választÓjogi és a reformok. mert a narodnyik mozgalom csódje után sztikségevolt egy rijabb forradalmi elméletre. amelyet a modern politik rőI vitazva nem szimmetrikusak. kétellentétes fogalom.lr<lc|ttkttrIrra' gazdaságitervezet.a magasabbéletszínvonalat a békéston bevezetettszociális reformokat.szágban.Viktőria királynó priid asszony Viktőria.humanista céljaihozhtien lemondtak a forradalmi eszkiizokról. London. ami létczatt kethogya kapitalizmus. a kapitalizmus felszámolásának prograrnjáről. Inkább testileg-lelkileg lyenneksokan lefestették' onmagát' sem másokat nem onállő gondolkodás asszonyvolt.Más vul. használunk. nagyobb egyenlóség. évtized'mlva. hogy az egyik a ténylegesen jelenlegirendreutal. a francia ipari forradalom gyózelmével.Yale University Press.majd el amikor a gazdaságifejlodés megemeltea munkásság életszínvonalát. o') volt 76. Lenin és oZ viszont a kapitalizmus felszámolásánakprogramjáh ragaszktivet<íi kodtak.

Gy<irgy).Aliz Hessen-Darmstadt Alekszandra Fjodofelesége lett... férje hanem azért. A legid<ísebb aki a legtobb gondot okozta lépett Nagy-BritanniatrÓnjára anyjahalála VII.mert egyéves korában elveszítette apját?'Az elsó . legtobbszor félbolond személyiségek.. Felséges páciense erre állítÓlaga k<ivetkezcí szavakkaladott hangot felháborodásának.1835_4l).egYszertí jőindués lat . koziil igen sokan kertiltek a legktilonboz<íbb lett.. if ri kirá|yno felállt.A harmadik gyermek. kicsapongő (IV Gyorgy) ésegy modortalan. 242 cgy rrc1lsz. egyszeriíségével kedves. Edward néven sztileinek.s a 1rrlliti|<iri len miniszterelnokpártfogőjavolt. EurÓpa nagymamájánaknevezték. Viktőriánál jőrval A orvosaztfelelte .Azt amikor az lelkendezve tudatta vele terhességét: tttorulod. el<ídeik kicsapongő ésbotrányos életstílusát szeretó. Gyorgy névenrigyszintén uralkodő lett ( II.s akivel teljesenmegváltoztattáka királyi családről kialakított. Vikt ria Icsz.akik csokkerrterri akartáka vasárnapi szorakozáslehetóségét.1997 aug' l l.ViktÓria III. negyven unokája sztiletett. tngyott szé1l vagy arra.itt| viselo államfó.hogy ne kelljen vaaz lamennyi lépcs<ín felkapaszkodnia.apaaz pÓtlék' a nagybátyjavolt. Hat.hogy jelenttíségét is lrizrr az ViktÓria személyének gosan is visszavonultt<íle' merényletetellene _ szeretrcsi'rc meg nyítja. hogy tiszteletét tegye.(The New Yorker. mekének.irrFtilop hercegugyancsak a ma uralkodÓ II. Lipőt belga király.bijszkc rc adhatsz egy halhatatlan léleknak.viktoriánus magatartás'' néven emlegetett rideg. rtcrtt i'|ct hanem a pártok i. Amikor a koronázási i'innepélyena nyolcvankét évesLord Rolle cisszeesett.egyik lányát. mint Alekszarrclra|. A fordulatnak az volt a legbiztosabb háborogtak'hogy trr. az Ta|án azért.. egy nevetséges (IV. Egyáltalánnem értett egyet azokkal.críi| Az uralkodő már nem valamelyik párt támogat ja. Meglehetösen aprők vagyunk király nónek!'.prtíd ésálszentviselkedés nagyontávol állott ttíle.ésbordoi lr<lrát szesztilalomhíveinekfelháborodására a olykor egy kis whiskyvelkcvertc. rovna' az utolső orosz cárné.leltriromet']Viktoria egész életében igényelte eros.éselésietett. Simon Schama joggal tettefel a kérdést egyik cikkében .. lett. felsegítése mégismegindult a trőn lépcstíi de után felé.iiz. a De bármennyire is rajongottViktÓria a családi orcin |<i'rt' kiivctlírrrya lcvc|Ól.Vi|mos) után végre alak olyan uralkodőjuklett. Egyik fia V.Volt-e valaki kevésbé viktori nusabb Viktőriánől?. Erzsébetférje..s leszármazottai maradt gyermekéttíl életben eurÓpai államok trÓnusaira. akit tisztelni ésszeretnilehetett.mert anyai nagyanyjanem volt más.. I. 38. hogy egy órtilt (III..Bár alacsony volt. Miklős felesége.. hogy életet inkább ugy dolog drágőm. meleg a családiaséletmőddal váltották fel . adták. és és ségével mindenkit meghÓdított. a hagyományokatésa nemzeti cg. termés zetes. barna b<jrtí cs nyácska.az angolok pedig ortiltek.jtld<l A|iz leánya. akivel 1840-benházasodott cissze. htlgy lt sz.állapította meg sajnálkozva. kezö jozan éstárgyilagos szavakkal fogadta legidosebll . s az ó gyermeke volt AIiz. VI..viktoriánusabb' neki.hagyományos elképzeléseket. brit után.. Vilmos császár. a hogyan keriilhetné a további gyerel mekáIdást..o') ' Bár azágyban |czáro|agimádott férjével .hogy az onmegtartoztatás egyetlen az ttirvényes erkcilcsos és megoldás. Szeretettnevetni. Arhírnak.akit Konstantin az ö gyermektikvolt II. a királynó hetedik gyermekénekMargit nevtí lánya Beatrix pedig XI||. firi. de énezzel nem tudok mit kezdani'. aki bevezette a poli( ot tikai életrejtelmeibe'A kovetkezcí Szász-Koburg-Gothai Albert volt.Ki|encedikgyermeke megsztiletése után diszkréten megkérdezte szrilészt.. hogy hétszerkíséreltek toltetlen fegyverrel. Maudot pedig VII. mert kilenc gyermeketsziilt. Frigyes németcsászár felesége valamint Zsofra. rovna novére.Ő doktor!Hát nem lelhetel7tijbb ijrijmetaz ágyban?!.jÓ ktilsejtíésmegbízhatÓférfiaktársaságát. lr<lgy a Alfonz oldalán lépett spanyoltrőnra' ArrÓI már ne is beszéljtink.Őszinte volt.Alfrédnek Mária nevííleányát Ferdinánd romániai királyhoz. ki'1l mindennapjai felettállő. orosz nevén Viktőria negyedikgyerII.ys('gct jele. mazottja. Kormányzás éshatalomgyakorlás helyett megelégedtek politikai élettigyesbefolyáa solásával. Az utÓkor által .irII<tlt|ri az második felében angolok már nem azért lírlsli halála rrtiirt jukbeleszÓl apolitikai életbe. Erzsébet nagyapja). Haakon norvégkirályhoz a nagyhercegének adták. Gusztáv svédkirály felesége a legfiatalabb.Srltkrl/ 243 . gorog királyhoz adtak. a második Lord Melbourne whig párti minisztereln<ik1834.ésezze!rend|<tvtil népszeriívé váltak. Legidtísebb gyermeke.

ésa. hogy ne bocsássáke| .. hogy sziikségevan rá a kormányzásho-z. s aki 1877-benmegszerezteszámáraaz India császárnóje címet.de és ta\án ezillik a legjobbanEurÓpa ésa világ egyik leghíresebb legjobban szeretettnagymamájához.. azt hangoztatták. Amikor udvartartásának tagjai aria kérték.149. Viktőria olyan dtihosen tiltakozott. p. l l0.hogy Abdul Karim .t<ikéIetes gentlemani 1880-banlevélben figyelmeztette Gladstoneminiszterelnokot arra. amikor trÓnra lépésének évfordulÓján hagyományát i.' (Stanley Weintraub: VicÍorla. Abdul Karimtől.. hogy ilyen pillanatokban.akik férjeelesett Nagy-Britannia szolgálatában. Amikor lovaggá i'itcittea zsidÓ Moses Montefiorét. amikor szegény szervezet nk állatiasstt ésnem éppen rajongásra méltőv vőlik.Truman Talley Books / E.. New York. aki meg tudta gyi5zni az idós királynót. amelyek Így aztán tobb nagyhatalom nem sok hasznot hajtottaka számukra. is. s riválisai teszikmeg he|yette.hogy pipázzon jelenlétében. 2002. The Fate o| Empire. sokan megdcibbentek. amelyekrerá is fizettek. me8 az uralkodÓ karácsonyi szerint ci teremtette Egyes torténészek 60. A másik az inasa volt.lrikt>r vezetésével sziri indiánok egy csoportjaUl(íBika Icínok észak-amerikai Kanadába meneki. volt olyan rideg ésszigorri gyermekeivel'ahogy ezt egyesekállították. királynékomolyan állította.ilt.Nagyon tjr lijk..A királynó éveken kereszttil gyá szolta cít.Szívemból Isten őldja meg ket!.de szempontbolnem mondhatnak le roluk.(SimonSchama:A History of Britain.... a vagy megrÓja divatjamrílt ciltcizkodéséért.ol7.hogy 245 .London.Hamarosan keresztény lessége szempolrtokis: ha egy á||amnem vesz elótérbekeriiltek a nagyhatalmi fogjaercisíteni. olyan gyarmatokra is szert tett. a. sot.&4 gozott.ésel sem mozdult |t]77-ben az szerinti unokái tekintettéknagyanyjuknak: at.ágyzt szonyhoz.. hogy egyetlen karmozdulattal lestipcirt mindent írőasztaláről. Öregkorábanis néha éiie| egyigd. o. Neki megengedte. negy venkétéveskorában végzetta tífusz.AzeuÍőpai gyarmataikbÓl valtibana rninél A XVI.ott egyet.Nem éppenmélyenszántő politikai tizenet . jobban hasonlítunka tehenekht. alkalmazottaival el Az mindig ilyen nagylelkrí volt: amikor egy állandőan részeg ajtőnállÓ kis híjánttízvészt okoz.ami szerintem teljesenhelyénvalő'.nagyanyja betegségének [)c ntc||(í|. 1776-2000.Egyáltalán nem valamelyik csatatéren. Viktőria viszont eztírtaa naplőjába: . o.88C. távoli ftildrengés miatt veszítette az egyensrilyát. 1987.Unokái lánya kedvéért 1878-banlegfiatalabb politikát császárkés bb britellenes Vilmos német érte: II. s gyakran írt leveleket ismeretlen ozvegyeknek. tíket birtokba egy tertiletet.) Szász-Koburg.látom. négyévreszinte teljesene|zárkózotta nyilvánosságtől' s Férjc halála után mégkétferfi vált fontossá ViktÓria életéüen: ahogy ellenfelei rosszindulat an elnevezték tíket. el<íbbi az Disraeli konzervatívpárti miniszterelncikvolt (1868.hogy kotedítÓk társadalmának egy része a hitre téríteni távoli országok népeit. hogy ne vigye magával dél-franciaországi nyaralására ezt azindiait. tlerrlcsak vér haláláigaz.akik nem tudnak drágább italokatvásárolni.zsidd. 1874-80)..izeneteinek (gyémántjubileumán) saját keztílegktildte el távírőn az iizenetétbironépemet! kijszijntiimszeretett a: dalma minden tartományáb .hogy a . A horemérryébcn megszerzésének nagyobb nyereség hitt azonban tíszintén abban. hog|ekóként tettem meg..Nagymama foldjén'' majd biztonságosanélhetnek.ezta szegény embeit'l A ki rá|yn tíegyetértett szavazatijog kiterj esztésével. a Viktőria koibenjárt. meggazdagodtak nagyhata|mak 77. hogy a soradÓval éppena legszegényebbeket srijtja. Dutton. a hogy inasa egy általa is érzett.Gothai Albert herceggel l86l decemberében.skőt''.ott windsori kastélyban.. stratégiai ugy érezték.. s kozcilte. |ohn Brown.) Hat_ vannyolc éves korában nekiállt hindi ésurdu nyelvettanulni egyik indiai szolgájátől.amikor egyszer részegen és sszeesett. bár rajongtak tiregaszrrrhatrtaz irrráclott hírére folytatott. a toleráns volt a más vallásriakkalszemben's nem ismerte a faji elóítéleteket sem. vagy a kutyákhoz. századbanmegindulo gyarmatosítást inditott/rkmeg. is mégkeringtíz.

247 . serkenteniAlgériaiparostlclílsát.Ittittllt ami kétszer hitelezettgyarmatainak.a biztos piac nem késztette minosége hogy a francia ipar lekiizdje a gyarmatok írltal volt sziikség.le vesszÍik. miné| nagyobb teríiletrekell kiterjesztenia szabad kereskedelemáldásait.l900 áprilisában mégegy torvénytis hoztak. Ígyis lett:a második világh áb orrí az á||ami kiadásoknak mind ssze 6_7 o/o fordították a ig -át gyarmatokra. amelyre tulajdonképPen termelt.a hittérítcík pedig készenálltak a kereszténység onfelál dozo terjesztésére.16. Vi||it|||itll kakari azo|ivao|aj65o/o-a.hogy mit beszél.g/ic. századelsó felében Eurőpa rendkívtilitechnikai. I928-rapedig Nagy-Britanniát vált is megelózte.(IjHistoire. profitja69. christianity. aranyfrankértékben Ráadásula gyarrttit osszege.Commerce. De Gaulle a kovetkezó kijelentést kcriil nckilnk. Hosszti évekre oktober'59.. Csakhogy a második világháborri után Franciaorsz.iglrlt autÓk egyharmadát. amely kimondta. vesebb. azt hogy a három .A xIX. foldimogyorőt.C''értékeivel megismertetni kell más kontinenseknépeit: a civilisation. prÓbálták kiegyensrilyozását.a 5()1%) rizs importáltborés 807o.Hiába ára tinkoltségi itt joval nagyobbvolt.}2..ezi5 emlegette. az .tz iittltsz'.a . nagyjiibol egymilliárd fiankért. Lássuk példáula tiancia gyarmatbirodalomésaz anyaor szágkapcsolatainaknrérlegét ! facques Marseille francia tcirténész szerint hazája meglehetósen hÓdította meg gyarmatait. hogy Algéria tiibb 1lénzlx. a nagy fe|fed. a ujításokra gyártt'lkal. mint t. Vajon va|<lban rrregértc? |}izonyos kereskedókés bizonyosvállalkozÓk számára a gyarmatok nyilviin hasznot hajtottak.olcsőn 19I3-asévállami kiadásainak egy tridéért.tif rsa(tHistoire. akkor tulajdonképpen osszeis foglaltuk a gyarmatositais indítékait. amit el lehet mondani. n-reghÓdított A tartományokat azonban meg is kellett szállni." sági elnok tudta.) hatását.De vajon elmondhatjuk-e. amely a világpiaci árná|25o/o-kal nem is volt gribban vette meg azt a bort. 196 kerii{t az anyaország gazdaságisegélyeit<íl..anrcly Ó.t gyártottpamutsz<ivetS)o/o-át.Á k. vrll|. A z ban. 1930-bana gyarmatokra exportálták az anyaországban 246 sziirtlrlki's a cement6Oo/o-át.5 anyaországbÓlérkeztíacélárukilÓjánakszállítási í.amely őriási lehet<íségeket a gyarmali kínált terjeszkedésre. 1-ben A l gé sen ftiggésbe árut ria 42I milliárd frank értéktí vásárolt Franciaországto|. volt.a. 1997.rr:.)A l<iiz.rartk kilÓnként 6 frankba kertilt' az oránbÓl Algírba szállítotté tette 1961.állat.izáciő. 1963-ban országokbőlsokkalolcsőbbanmegvásárolhatta hogy a gyarmatoknakszánt francia iparcikkck bizotiság megállapította.rancia<lrszág ipaii termékek irl mint helyben legyrtrt rri.tttíg' dijaa. Az Algériábankitermelt hiszen maga is rengeteget sztiksége. ésolcsÓbb volt onnan behozni ezeket. l850 és1930kozott nagyjábÓl négymilliárd1914-es franknak megfeleló osszeget. hanyatlott.. Ugyanakkor jÓ iizletnek is bizonyultak 1896-ra a francia gyarmatbirodalom az anyaország második legfontosabb kereskedelmi partnerévé Nagy-Britannia mogtitt.}t| és milliárd frankkal segítettekoltségvetésének fizetésinrérlcgi'rrck lz. o. j mint amennyit vedelmez.miijtts.57o-os 1913-banaz IndokínaiBank rrriIliiirtl . csaknemkétév teljesállami kiadásainak <isszegét. senr A francia részvényesek parlirsz|<rrtlIllrttir|<: a gabonafélék4Oo/o-a. (). David Livingstone. hogy a gyarmatokrtiI szárnrazÓbevételek osszege nemzeti szinten is megha|adtaa kiadásokét?tigyeseuropai torténészek ebben távolrÓl sem biztosak. Ha a feleróstidcí nagyhatalmi rivalizálás szempontjaitis figye|cnrl. s az 1850 és 1913 kozcitti katonai kiadások már t bb mint nyolcmilliárd frankot tettekki.|.akereszténység a ésa kereskedelemáldásaival.április l l-i. liberális kcizgazdasági A eszmék híveirígyvélték. rizst.vagyis civi].sokkaljobb minóségtí nyersolaj Algéria hamarosan tcljcbeszerezni a Ktizel-Kele trol az ár egyt\zedéért. 1959-benaz a|gériai drá.gÚpck' szt. Ugyanakkor innen kerÜrlt Ilrattt il. francia állam kevesetruházott be A gyarmataiba. kakaÓt éskávi't rrlís pccligcgy volna. kínáltbiztos piac kedveztítlen tekintett franés Ami pedig az egyik|egrégebbi legjovedelmez<íbbnek Franciaorborkivitel 50o/o-a cia gyarmatot illeti. abba az országba. hogy a gyarmatoknak cinellátÓknak kell lenniiik' az anyaországnaknem lenne szabad koltenie rájuk.gazdaságiés katonai folényre tett szert. a tudősok meg akarták ismerni minden kontinens foldrajzát. volnir olajatlehetett sem értemegazárát.ilg atttryi."ajb" irányult.2005. amerikaisegélyek nyÍrjtott Franciaországnak tairÓl importált kaucsukot.és novényvilágát.

ellenfelei valamivel nyitottabb pártot szavazásná|Lenint 28 :22 arányban szerettekvolna létrehozni..Facts On File Publications. a Bund.Kezdetben 25L o..kés(jbbiki)zdelmeikben. menseyikeka kisebbségiek (|ohn Paxton:Companionto RussianHistory.trtárr vagyis bolsevik |]cvcl. Innen szár mazik get fo r r adalmi ir ányzat p edigt bbsé (Bp' a bolsevik ésa mensevikelnevezés..Igaz. Az Oroszországi Szociá|demokrataPárt II..s Julij ()szináini sajátcsoportjáraa. a vagyis a t bbséget voltak. akárcsak a szentpétervári szocialisták ktizott nagy támoV. Lenin vezette. hogy e név felvétele 1917-igkisebbségben maradt.Kossuth Kiadő. melynek Lenin is tagja volt. Itt élezódott ki a párt két irányzatának vitája: Lenin a vezetóség hatalmát kívánta megerósíteni. . zet. s gunyolt. o.tobbség''.ttlctrsevikeknek nevezte. kongresszusatulajdonképpen az elso kongresszttsltaknevezhetó gyiilés volt.ncattssc: FaYard.. .azt AdamB... Ugyanis az I. 83.) Paris. kongresszuson. .pár héten'beli..Az els<í |eszavazták. a kijvetkezetesen csoportkisebbségben (boIsinsztvo) kapott. 249 .trc' I. Az A fo elnevezés oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II' (London. Csak ennek koszonhette Lenin' hogy a párt lapjának.cikonomistá Az Iszkra címiíemigránsrijság korétomrirtilt csoport viszont. o..'.) ArrÓl már egyetlenszÓt sem olvashatunkegyik után a leninista csoport egészen kotetben sem. 1898 márciusában..New York. Azt ezt kovetó viták során viszont a Bund ktild<itteiésaz .kisebbsi'g''rrc|i. liz. 1983.il kivétellel s tÓztatták' A II. leninizmus galmán ak szinonimája. az ahol a megalkuvő állőspontot elfugadő 1903)kongresszusánkeletkezett.. a helyeket ktilonosen osztották el: rendkívtil kevésktildottet. Ulam foglalta iisszc a Icgtiirrrtircbltlsztt llák.116-117'o. 33 ftítdelegálhatott. povics Martov kortil tomortiló ellenfeleit .61.az Iszkrának szerkesztóségi tisszetételéról 244 el l<czclte hasz19 folytatott szavazástmegnyerte : 17 arányban. Ami ezután tortént.A bolsevikok oroszszociá|demokrácia az selték tiibbségét képvi a olvashatjuk a MunkásmozgaA bolsevik névr<íl kovetkez<ít lom-tijrténeti Lexikonban:.1dtu ezeketa neveketkijlcsijnÖsen ben.éninc' vikokelleni. 1976...'(Héle\rrc(]arrc\rcc|'ll.) HasonlÓkat olvashatunk egy amerikai kiadványban is: . 1998. kongresszusonmár mintegy otvenenvettek részt. mindzsidÓ munkásszerveossze otot kiildhetett a t<ibbezer tagot tomorítcí.cikonomisták''elhagyták a kongresszust..78.Á bolsevikokat. Minszkben mindossze kilenc egy valamennyit letarmarxista gyiílt<!ssze. (mensinsztvo_ kisebbség) maradt. gatástélvezórigynevezett.) jiitt Az 1903-askongresszusontulajdonképpenIlcI])cl{y 1riir-t |i.

anyja depressziős lett. 1899-ben azonban ismeretlen tettesek mindkét gyermekét megmérgezték. nre||tartÓit ténr és t l talpigtestszínli trikÓ borította.Margarethaa keresztsztileihez kertilt.természetesen nem a kozépkorrí férfinak. |ávára. Valőszíniíleg a és férjeáltal brutálisan kezelt szolgálők egyikéneklehet tulajdonítani a merényletet. l<d. ésezt igen sokan elhittékneki' Legendás személyiségge vált. keltó. majd Szumátrára k<iltciztek. Hollandiába va]'óhazatéréstik után elváltak.1876.kiszolgáltatottlánynak kellett elhagyniaaz iskolát. s ó bíztameg kémkedéssel is hrlgy cgy németkémiskolába nek tartottákMata Harit.. hanem féltékenynek ésgyakis. rokonai támogatására utalva.tltt. a lat éppenegy Eurőpa-szerte kozismert.il. nem is.enaz. Mata golő kandeláberekkozott egy hogy .majd egyleydeni tanítÓképz<íbe. alttl|a íL.s(lrr. k(iz. MrtttIc( ]itr|rlbatt. rnindenhol feltiínést maga korában kifejezetten idcísodonekszámítÓ.kísértcí ] n<íszemé|y nek a megtestesíttíjévé . sz. Sotéthajával.pctt |L'l. és Tigris'' Vezetett. azt állítottírk' járt Antwerpenben. majd amikor viszonyukkoztudottávált. egy mődos tizletember gyermekeként. Itt már az asszony a társaságiéletkozpontjába kertilt. Ekkor d<intott gy.anciir kényszeriilt. pár évig' ()|asz. Campbell Macleod nevií katonatiszttel. hogy Párizsban prőbál szerencsét.Ausztriában i's Ni'rlrcltlrszágllittt Sikcrc val<iszíntíleg il l)la8i| krlrállatt rcrr<|kívi'iI erotikushogy annakvoltk sz<inhetrí. Szeretcíi életmődjára is.t szeme'i pccligtemPsziirIttaz. majd meghalt. Ittazigazgato megkornyékezte rendkívtil magas ésfeltrínóen a vonzo lányt.sot.négykísértíjével. Pedig teljeserr i'ksze r. Mindezt azonbalrMargarethatagadta.|háborodott 1914 májusában Németországban Íigye|nrét. Egyes a vonta trrirgiira rcttt|ilrsc(g nézokfeljelentették'Ezze| lctt a sz. ran megverte öt. sohanémet kémszolgáhogy a Nehézelképz.elni.MataHarimindenidók legnagyobb kémnóje vott Az igyész nevezte igy t tltz -ben a halálos ítélettel végzijdii per folyamán.lánsr.ésaz isten szolgálatának. Hágai nagybátyjához koltoztitt.<lrszágban. rítus<lknak crtltiktts dett.. csak a kislányt sikertilt megmenteni. katonatiszt.pedig ténylegeshirszerz ípálpfutása meglc.apja elkénye ztetteót.'sztiir''az.eretoje.1895-benmegkot<itt házasságukután azonban a ferfi nemcsak hiítlennek ésalkoholistának bizonyult. rllirtt|cttcsclrc a a mtísot<it|trIlk(lz'<irrség Hittékis. harmincnyolc éves volna idejét pénzét. erotikus tánctlt|ejtett.ttk. ahol férjehelyórségiparancsnok lett.hogy indiai csalácltrril nevelkepcdig á|lítrilag tcttt1ll<rrttábalt Sivlr volt. raira. de Macleod nem volt hailandő tartásdíjatfizetni' Margaretha ott állt egy fillér nélktil. telte életét. is' Bulgáriában.ckkc| t|íszÍ|ctt. a császárságtr<'lrriiriikiisc li. a .yégzetasszonyiínak a férfiakat btínrecsábítő. akik késobb Franciaorsz.Az tij .Ezután a házasságuk teljesen tcinkrement. sem sikertiltbebizonyítani.ct btíntisAz. o maga Iomi táncosntí (lt clics(iít(i.Voros és ó lett a H-21-es iigynok.Meglchct(iscrr piilyaíirt itztllllrittt ncm tarthatott ásrr korában megkezdetttáncosnoi ('s kurtizánok it tlr(ivc|t ig('nyes sokáig'I9I2-remár a luxusprostitr'ritlta|<. terjesztette Maláj nyelvena Naptlt ncvczt('kigy. s idegen nyelvekben valÓ jártassága miatt szalonját igen sokan látogatták. Tizenhárom éveskorában azonban apja t nkrement.áglran.irrryja apja magáről. cgyik vczct(|jc éIetrajziroi szerint a németkémszervcz. amelyet egy Elsbeth Schragnri.a hollandiai Leeuwardenvárosban. csaktrclrt lrarmincéves is mindig magán hagyta. augusztus7-én.s a kislány már az iskolában fantasztikus tcirténeteket talált ki elcíkeltí származásárÓl. pap.|riptiz. németherceg.a hajnal Harikénthirdettéka plakátok: a kétsz.március Egy fel l3-án a Guimet Mírzeumbanlépett elószor keleti táncosnoként. és vesztegette asszonykiképzésére 250 251 .oazt jelerrtcttc.hanem a félárva.Felléphetett Spanyo|orsziigllitrt.79. hetósen rovidnek ésrendkívtil sikertelennek bizonyult' Margaretha Geertruida Zelle névenlátta meg a napvilágot. tálrcai tetcís<lltascttt vctkílziitt it szírtpadon: lc nak számítottak. karcsri termetévelkittínt a szóke és testeshollandok ktizi.i' tartrlztrtt liillll lj.s házasságihirdetésritján ismerkedett meg a nála hríszéwel id<ísebb. asszony és ményéból származoékszereket ruhákat viselve. pedig a m zeum keleti gy jteaz Siva-szoborvolt a színpadon. 1905.illernevtí hillgy' Á||ít lag l5 hetettolt tt itt.szeríi. ismertebbnevén.

a az Neki is viszonya volt vele a k<izelmriltban.I ki||11 H aM ar gar ethava lÓb anném etiig y ncik v olt.Nagyon elfoglaltember vagyok.|.igyekról.hogy meglátogassa' ezze|magáravontaa francia s kémelhárítás egyik kapitányának.. de Ladoux nem akart frzetni.()tly|.lit. vallomása szerint cgy szr.kiilonbciz<í kémszolgálatok által szcítt hálokba.|t.Margaretha nem vállalta el azonnal a feladatot. Ráadásul Kalle is rájott.l| de sem beszéltek háborrisi. Éppenezértnagy megkonnyebbiilés számomra rJrgy volt lrl||t. teknek ugyanolyan gyanris lett.tlr'r tége|yt A kémelháritástizenhétszer is.iilr.. s ezzelvégzetesen volt. Marguériekij elentette: . Most találta meg ugyanis életenagy szerelmét.tlt 'l(XX) frankos csekket talríItaks egy (állítÓlag)láthatatlan tintál littlaltlt.1 1lt.l t'rrtttl I a francia kémelhárítás figyelmét a Párizsban tevékenykctlii.It rlgt. kÓdolt tizenetét. hogy tengera|attjáróva|német és t<iroktiszteket akarnak partra tenni Marokkőban.egy háborris zonában fekv<í.egy huszonegyéves orosz tiszt.aki élelmet szállított némethadseregnek.hogy ártatlan. mint a biirrtet<ípereké. A francia kémelhárítás ekkoriban fejtettemeg a madridi németkatonai attasé Berlinbe ki'ild tt.Itc| l séges..Szajha? Igen.és19 l 7.' Ht.' 7 1 . kiiltigyminisztériumtisztjeis védte ass7. A franciakémelhárítás mindenesetre megriadt. csakhogy inkább agazdasági szerzcídések szakemberevolt. Falmouthban letartőztatták az asszonyt. katonai kÓrházban ápolták. Madridban állítÓlag egy Arnold Kalle nevií némethadnaggyal volt viszonya.éjjel nappal a háborÍrvlrl és |irglirl kozom. Az elsó világháborrí által megváltoztatott világban azonban gyanakodni kezdtek rá.ttt. A vádlott tagadott. csipkefáty<l||a|..t 1 .t. Hotelsz.Amikor szajhánaknevezték.jrilius 24-éniJrltossze.r|r'r. majd levelet A írtak Ladoux-nak.|<tíi| a tinta pedig kozonséges fertrítlenítószer' A katonai tcirvényszék 1917.ilt' hogy véget vándorlásainak ésszakíta kitarvet tott nók életével. kÍildjékvissza Margarethát Spanyolországba.ésa legkti.mert azinformáciőt értéktelennek tartotta. hogy tí Clara Bendix. BrtisszelbeSpaDe a nyolországon. németszeretói vannak. de mégsaját tanríihozsem intézhetett kérdéseket.hogy s zeretöje francia kém'Margarethavisszatért Párizsba. Az assz()llyirzl ii||i totta.)t' .t Itrrr. Siirg<ísen Párizsba továbbítottaaz informáciÓkat' ott azonban már tudtak erról.i|i r.tti 253 . v.Korábban természetesnek tíínt. André Mornet hadnagy olyannyira elragadtattamagát. a Amikor azigyészhangotadtlttkÚtc| kedésének. német titkosszolgálat szándékosan juttatta el az i'izt'rlclt. l. hajlandő lenne-e kémkedni Franciaország számára.h<lgy Messalinának nevezte az asszonyt. most pedig a háborris zőnába akar utazni? Ladoux kihallgatta az asszonyt.itt tt:t Párizsban |etartóztattákaz egykori táncosn<ít. vírt| Á képviseltíje. volna az asszonyvédelmébcrr.de a felkínált egymilliő frank tril nagy kísértés Végiiligent mondott... állítÓlag így vágrltl vissza:. fel.A kíváncsiakt<imege méga kornyezó utcákat is megtiilt(iltc' Margarethaigen elegánsanciltcizcitt kékruhát vett.t I t . Az volt a franciák terve. Scotland Yard kivallatta ót. Margaretha engedélyt kért. hogy a német i'igynok<ikaz cíkompromittálástiva I lr|ilrr t.a csekketszerelmi szo|gá|ataiért kapta a nclrlrt. éskiterelték a nézokozonséget.r.hogy sokat utazgat. lonbtizóbb nemzetiségtí férfiakkal tart fenn kapcsolatot. De árulő? Soha!'' A tanriként kihallgatott l|crlri Robert de Marguérie. a híresnémetkémn<í. It..1 . aki azt tanácsolta.||< Ó. hallgattaki.ritrtlirls 1|1 t.|rr t I l . |. mint a németeknekésa franciáknak.Margaretha a háborri kitoréseután pár nappal tértvissza Franciaor szágba.aki rajongÓi hordáját vonsztllta a kocsija után'. s a bri.rr ir lr. is az hogy zárt tárgyalást rendelt el. Németországbőljott. Margaretlra egykori szeretcíje Mindent elkovetett volt. Pedig éppenarra készi. ir nyfuiidojárás ellenére kesztyrít h zott. nok<ikról. Georges Ladoux-nak a figyelmét..hogy elkiildik Brtisszelbe. belebonyolődotta . a 25?' H-21-es iigyn<ikról van sző' aki állítÓlag 5000 |. bizonyosWurfegy beinhez.Anglián ésHollandián kereszttilprÓbált eljutni.tlllii.amelyekekkoribankezdtékelborítaniEurÓpát. hogy megszabaduljon a kettós tigynokkévált assztlrtytri|. Csak annyit tudott meg tole.'' A védoa hetvennégy éves Edouard Clunet. Vlagyimir Maszlov szemé$ben' A ferfi megsértilt. azza| vádo|va.az Igazsiigiigyi Palotában.katonai t<lrvényszéken A pedig a védó nemcsak a vád tanrJri hoz.A bírÓságelsó dtintése vrl|l. amelyben egy asszonyrÓl.ak k rlr.|.majd megkérdezte.

aIkotmányozonemzetbolsevikokmégnépszertíségi'ik választásaiidejénis csak a népiszavagpílésI9I7 végénmegszervezett megszerezni. Csakhogy a és elfogadtáka céljaikat tuclatosan t<imegek az csricsptlntjátr. akkor elhalasztjáka védencének.ért hogy a bolsevikok hatalomátvételérc melléjiikálltak.?)Mások szerint azért 254 fognak tiizelni: volt olyan bátor. tisztjeik ellen fordultak.Egyetlen ját torténelmének legnagyobbválsága idején!'' morál fenntartásához E az is hozzátartozott. hogy a kémgyanris szeméIyek ámáranincs kegyesz lem. Margaretha ezt haragosanelutasította. kormrínyftí.hogy a ttízparancsnálszétrántotta ruháját. kesztyiíjét felhrizta. A bíroságezérta vádlottat halálra és (!) megfizetésére ítélte.. keriiltek támogatásával a 80.A bo|sevikok ttimegek hatalomra át évtizedeken prÓbálta bebizonyítani.s késcíbb javasolta A a perkoltségek azt jelentseki' hogy teherbeesetttcíle. hogy a kivégzóosztag egy katonája mindig vaktolténytkapott. éskérésére kototaz nem tékbe a szemétsem. Ez a legenda valÓszínríleg loszer keriilt sikerti'lt.ny bátran fogadtaa halált. A sorttízazonnal végzett vele. bizonyítania is és kellett munkája eredményességét. s meztelentil fogadta a golyokat. eljott a kivégzés s ideje.hogy a katonák vaktolténnyel A a egyik szeretóje megvesztegette kivégz<íosztagot. de ez al. hogy a németekegész hadseregeketktildhetnek nyugatra. csel azonban nem a puskákba.) A népi támogatásra hivatkoző megállapításugyanolyan hamis. menceaubejelentette: célom: fenntartania francia népmorál. amely a nagybirtokosok ellen akik A sának céljával.három napot..rígylátszik. mert a népaz. 1917-benazonban a hábor kedvezótlentil alakult Franciaország számára.s mégiséles azon a korabeli szokáson alapult. s kivégzést.Az els<í Óriási parasztirányult. lemról beszélgetttink.(Vajonakkor hogyantaláltákel. felbomlasztották I9I7 -remegtagadtáka harcot.terméképvi.de hiába. védosírt. I917.éstávozása eltíttmégmeghajolt a vádlott el<ítt' nyemet! A bizonyítékokma már aligha gyoznénekmegegy pártatlan bírőságot.s tomegesentértekhaza avárosokba ésfalvakba . s nyilvánvalÓ volt. az Egyestilt A CleÁllamok elegend<í számri katonát juttat a térségbe.Nem k<itozték oszlophoz. nagy szalmakalapot tett afejére. elképzelnisem tudták. csekélyszázalékát A szetesenfeg1rueresen. volt a leninisták o sszee áLdozata világháborri az Az orosztársadalom egyáltalán nem volt passzív: elstí tobb nagyszabásti és az ebból kovetkezó gazdasági válság hatására egy ttimegmozgalombontakozott ki az országban. mint az ellenkezóje. hogy egy a volt bátran szembenézni asszonyminden hiri reménynélktilis képes I<tvégzöosztagga|. A keleti front az orosz forradalommal megsemmistilt.. a hadsereget. az indiai mrívészetról a szere és Talán valÓszíniítlen az onok számára. benne. Mások azt á||itják. A legabszurdabb legenda szerint be kellett kotni a katonák szemét. A kémelhárításnak btínbakokravolt sztiksége. A sortiíz után valamennyien azza\ nylg}atpuskájukba keriilt hatták meg lelkiismeretiiket. Az asszo. mielótt még a hábor ba rijonnan belépettnagyhatalom. Sokáig reménykedett hogy kegyelmetkap. fiildjeik kisajátítáfelkelésvolt. A szovjettcirténetírás kertilhetettsor. Gy<ingysztirke ruhába oltozott.nehogy áldozatául essenek a negyvenegy éves kémnóbájainak. igazság' Semmi sem változtathatja meg e holgyr<íI alkotott jÓ vélemé . A legenda terjesztoi. Kivégzésérol rengeteglegenda sz{iletett. hogy csak a fr|ozófiárol.oktÓber 15-ehajna|ánazza| ébresztette fel álmábol Bouchardon kapitány' hogy kegyelmi kérvényét koza társasági elncik elutasította.legszebb cip<íjébe lépett. második tomegmozgalmat a katonák hozták létre.mely szerint az orosznépártatlanéspasszív skiivésének. hogy talán éppenaz <í vaktoltény. de az elóírásoknak megfelelóen méghalántékonis lótték. harmadik a népesség 255 . mert tudta.A leghihet<íbb tcirténet szerint utolső gesztusávalcsÓkot hintett a kivégzóosztagtizenkétkatonája felé.A vincennes-i s is kaszárnyához vitték.(Ile|is oszlatták a gpíléstosszeiilése zatok24o/o-áttudták másnapján.

a nemzetgyrlílési . Lenin azonban nem volt 256 257 .a nemzetiségekcinrendelkezést. s nem is fogadtavolna el a bolsevikok távolabbi céljait. minden állami szeryezetésintéz mény osszeomlása. Benyhe fános fordítása. parasztok foldet A akartak. 54.ppclr itz crcc|trri'ny ()sa|< é|esen cz felszám<llták. elégvolt egy jől szervezett..seló. o. lrtlsszalrlr rtt<lz. a egyclíirctiirvcIrycsívolt a céljuk.siígtlsságttak.ylrirttlktlk eredményeit. a boség relatívtcibbségÍik volna.november 7-éndontsékmeg elé mányt. egyerrl(iségIrck testvériségnek. po|de békércíl.' A negyedik mozgalom a birodalom nemzetiségeinek korébenvált egyrt.cli'seikhez.) A ttimegmozgalom résztvevóinektrílnyomÓ tobbsége nem ismerte. A nemzetiségek s clkoveti.) it|cigIcnes sz. mint a termelés munkásellenŐrzést.rry 1rct|ig ésa a program kozvetlencéljainak: kapitalista 1riacgitzt|aságrtt dcmok.A munkások sz.a hábor(r intézményi iirben.amikor már minden áIlami tekintély megsztint.illlléves Határozatothoztak az azonna]' e|ttyrltttiist puszés gárhábor t robbantottakki. téIyt vívjon ki magának. a katonák békét. s ha ez a testiilet d<inta hatalomátvételról.rry|eges fiiggetlenségre' lcrrt|tiIct(.cltlsza rrag.. amely a gazdasági(béremeld. A más ésmás céllalmegindulő tomegmozgalmakkozos eredményc volt a cári hatalom megbuktatása. nak. po|itikájtrkkalt. (. tomegmozgalmak résztvevciivel. Hát éppen futtea bolsevikpárt. elszánt mag határozott hogy r gt n valőságoserejéh'ez f llépése. céljaaz cinrendelkezési elismertetése s jog volt. tttilttlctt| és államuk gazdasági kat<lnai nak tartottiík tek. s títástzudítottaka vidékiekre.laka torténtek Számítása a ellen. ratikusintézményeket távu.cttck a gyá. Az.crtti. de annál aktívabbmunkásság volt.rt|ckcit. a tették vidékentorténtfelkelések tását.galtttak az ellentmondott eurÓpai sztlcia|ista szabadsága nagyrllrlr morális céljainak a társadalmi igaz. llc helyettszigorriállami ellcIr(irzi.ésátadta helyétegész sereg bizottsőgnak. szovjetnek ésmás csoportocskáknak.s elhagytáka kongresszust. Nagyvilág.trájkjait vcz.A februári forradalom után létrejott ideiglenes kormány komolyan vette sajár jellegét. 2000. ésa az biztosításának.s| a munkásellenórzés jílvalíilrrtrlsabbjogiirrii|1rct|ig onrendelkezési rakban.. s csak tizenkétév mrilva tértekvissza eredcti clkÓpz. Ezértrávette fegytársait.eredeti. 1917 ószén.A clerrr is néhánybaloldaliszociálforrada|ntlirt bcfilgadratikus|átszatkedvéért tak maguk kozé. hogy az egykori cári birodalom népcitrc lcltcssctlcksz. bolsevikok pedig a népncka felkelés ( okttján |ufejezettakaratára hivatkozva kormányt alakíthatta|<. hosszabbtávon a foldek államosítása í. minden tekintély megsemmistilése. lett csak koalíciÓs kormány alakulhatott volna.(l kombzt munizmus fekete k nyve' Bp. eróteljesebbé. bevált:a ttibbi baloldali párt ktildottei tiltakoz.s) és szociális kovetelésekrtíl (társadalombiztosítás) fokozatosan átti'rt olyan politikai kovetelésekre.ideiglenes'' s választásokignem volt hajlandtl meghozni egyetlen dontéstsem a legfontosabb kérdésekról. Az j kormány vezetoipedig sorra szembefordultal< i Bilr a |crrlristáknak vetségeseikkel.amellyelsoha nem |itt<llt Íclsz'árrrolták.hogy a Petrográdi Forradalmi Katonai Bizottság nevében koraz icleiglenes verestámogatÓik 1917. munkások magasabb bért ésbeleszÓlást a a vállalat irányításába. mivel e kciveteS lések teljesítését ideiglenes kormány által képviselt demokratikus az hajlandomegosztania hatalmategyetlenmás párttal sem. s ajánlják fel a hatalmata késztények állítottk<lttgresszusnak. képest aránytalanil nagy tekin. ercdrrrd.t a boltchát ttlttIatti A társadalmimozgalmaktobb iriirrylla rrrcg|L'lc|tlrolsevik a sevikok tudták kihasználni.

Ekkor eldordtilt az Aurora cirkálő ágyul vése. Miniszterei kés<í várták az ercisítést palotában. l965. SzappanosGábor fordítása.) Akkoriban nem nagyon gondolkodtam el azon.'' Pipes: Az oroszforradalom tijrténete. kiadÓ. Péter-Pál-eródbólkil<ítt ágyrigolyÓk t<ibbpedig a Néva-folyÓba hullott. ) A torténetírás azota bebizonyította. Lássuk. hogy adj k meg magukaÍ.Kerenszkij miniszterelnok mégdéleltítt frontra ment. l974. forradalom hósi.forrő t meggé olvadtak őssze.ilt. éjszakais tétségben. Bp. amelyeket k<itetekben.a Névaranéz oldalonpediga be nem a zárt kapukon át behatoltakaz ép letbe. osszefoglalÓ mtíve. hogyan lehetettilyen jÓ készíteni hírestámadásrÓl novemberben. árnyakként v riisgardisták. matrőzok.ésutasították ket. hogy tartÓztassák le végrea kormány tagjaita szovjetekII' kongresszusának estére tervezettmegnyitásael<ítt. amelyen a fe|kel<ík palota felérohannak. Lenin diih<isensi.a tízkcitetes Világliirténetl. o.katonák éstengerészek ezrei rohamra indultak Péterváron(a nrai Szentpéterváron) TéliPalota.nagy oktőberi szocialista forradalom'' dontó pillanatára l917. amikor Péterváron nyilván már egészen besotétedett.SzergejMihajlovics Eizenstein OktÓber cimíi s jelenetét filmjének egyik ábrázolja. (Bp..hajlandőaklettekvolna harcolni. k rnyezó utcákből és és a zugokbőlfélelmetes. mindennapi élet. metszet ésfestménykészi. párti erok már nem tkijztekellenállasba. .Aztán elijzijnlijtték hatalmas palotőt.akikvégig A nem akarkitartottak. o.ilt. 208.ezért csak egyetlen a lovéstadott le vaktoltéssel. oszt lya számára.)Errcíl a híres rohamrÓl számtalan rajz. november 7-én (az' oroszországbanhasználatos|ulianus-naptárszerint oktőber 25-én) este 9 őra 40 perckor keri. kezdtek szétszéIedni.ly* mán a forradalmi csapatok elfuglalt k a TéliPalot t...meg-megbotlottak. amclyet a kiltjvések halvány. mire a vorosgárdisták. Ermitázs Amikor a bolsevik az felóIi oldalon a nyitottablakokon. a Ez tobb kcitetbenis felbukkanő képazonban nem 19l7-ben.ilt sor. mozik éséttermek programjasemmit sem változott.(Világtijrténet. katonák csatárfenyegetó l ncai vonultak. kapuit. de az elscí nap a Téli Palotakortil rostokoltak.68.az utolső épi. I97I.de egypillanatra sem hagytők abba sebes. A népnagyszerij.orkanszeru el renyomulásukat. plakátokon és bélyegeken számtalanszorsokszorosítottak. vulkánként kavargő. kijtet'Bp. gy ny ríi. oktőber 26-án (november8...ia Iet ellen. Egy pillanat _ és barikődok.de a miniszterek (Richard tak vérontást.feledhe. elestek ismét és felkeltek.a k vetkezópillanatban pedig már a barik dok tukő oldaláről harsantfel a gyt)zelmiki lt s. képeslapokon.fosztogattak vandál pusztítást és végeztek. Bp. amely mégazideigleneskormány kezénvolt.. a l2t]-l29.mikozben a városbanfolyt a megszokott. junkerek. Az emberőradat már elijzijnlijttea palotafeljaratat.'. Gáll Évafordítása. _ Az N.n) hajnali 2 őra 10perckor letartőztatták az ideigleneskormany ott tartőzkodő tagjait. |997. Aurőrán nem volt éles loszer.egy másik színháza ban pedig Saljapin lépettfel zsrifolt néz térelótt a Don Carlos egylk jeladÓ Az foszerepében.il bekertilt a Magyar Szocia|istaMunkáspárt Politikai Foiskolája _ által szerkesztett.A TéIi Palota védoi. a védijk támadők egyetlen a és sijtét. nemzetkijzimunkásmozgalomtiirténe l 830 1945 A te címtí kotetbeis.Egész az ostromra.Péterváronfelkelók rohammal a bevették a Téli Palotát A szovjet torténetírásszerint az agynevezett . EurÓpa Konyvkiadő.81. oldalak kozti fényképek k<izott.vértelen gyózelmetaratott aburzsoáziaf l tt.irgette forestig a a radalmi katonai bizottság vezet<íit. de a nem sikeriilt kormánya védelmére katonákat toboroznia. Tankonywkiadő. Egykori kozépiskolai tankonyvemben még egy fenykép is láthatÓ.Ennek el|enére nrinden kommentár nélki. hanem tizenegy éwel késóbbkészi. Ktlssuth Konyvkiad . rijságokban. 33_34.) 25& z$p .lépcs házát'<Az éjszakaÍ.. gomolygőf stje. o.fényei vijrÖsvillanasai világítollak maq{.este 9 mintíségtí fényképet a ora 40 koriil."A tetlenpillanata volt ez _ írja visszaemlékezéseiben I' Podvojszkij. akiketelbátortasége lanított' hogy nem érkeztekmeg a felmentt) erők. Kossuth KcinyvVIII. hogy semmifélerohamra nem kertilt sor' November 7 -ehajna|án a felkel<ík kísérletet tettek egy ercítlen lovések hallatán meghátráltak. (Balogh Endre: Tijrténelem a a gimnáziumok IV. esti Marinszkij Színházban el<íadtákB orisz Godunovot.a A színházak. mit írt errtí| szovjettcirténetírás a reprezentatív.

az.'sKrisztus.cttincgyszerretoltotte kommunista orsz. rrhtlgy ittrtcrikai jságírÓ kialakított.hogy a Néva-partonmár nincsenek tiszti iskolások.hogy a teljes nevét egyesekkeresztnévként használták. akijelen volt Péterváron a forradalom napjaiban.George Washirlgttllt ir Miktrlás szerepét' meg' diktaturátvalÓsított a Sztálin .Leninhumanista Sztálintettetiinkre ASztálinkormányzataidejénelkovetettbiinokegyrészétNyiKomHruscsov ( l 894. hogy olvassa el annak az amerikai kommunista ríjságírőnaka beszámolÓját. I44.usán meg.és behatoltunk egyenkéntvagy kis csoportokban'Amikor a lépcsiín felért nk. kongrcssz. ésmi vett k eI a tiszti iskolásokpuskáit. szerítette ésSztálin kozott kialakult a konfliktustis fel szokták hozni.Aki attÓl tart.il sem vett résztmindenki. orlando Figes brit torténész ehhez a kovetkezó szarkasztikus megjegyzéstfíizte:. |ohn Reedrtílvan szÓ. amerikai torténésztalán elfogultan mutatjabe Lenin forradalmának eseményeit. Sztálintotalitárius Ennekbizonyításáraazt Sztálin szi.c ély. l<rlllrltrtttristir vezetlrer(t revailyparanoiájára lrrlgyszcnrbeá|litotta nlcg. állítanák magukről. ame|yl. ítlgalrrraz.o. gy znia világot. hogy egy mai. semmit sem szépít torténteken.rohamban'természetesen de ezek kozi.''<.crlillr(íl Vlirgyirrrir.hogy fegyveresenharcolt a Téli Palotánál. s nagy példányszámbanmegjelentriportkonyvét?AttÓl tartok. s igy idézi fel a t<irténteket: .lratta mindenki csak olyan mt'rcl<ltr (l870l|jics l..'.. hogy hányan vettek részt 199 1-ben a p arlament ép letén vé ek delméb Valő színíilegszázezrek en. 1924) czttliittl.a. munista Pártjának XX.ovjetunio kita Szergejevics ( l956) nyilvántlsan is elismerte. Akkor megfordult a helyzet.. akit olyannyira tiszteltek Lenin iíllamában..enin a érdekében legembertelenebbeszkozokhoz kellett folyamodni? fedezi fel Lenin gondolkodásmődjában Ma már egyre ttibb torténész bizonyítéis éskorábbi írásmtíveiben a totális diktatrirára valő torekvés 261 260 .493. a tiszti iskol sok benn nket.Bp' |967. mintegy 46 000 személy állítottamagiíről. nagyon kevesen.atrettrplu 1tn gyctlcrrsz.Érdekes lenne egy hasonlő felmérést végeznia moszkvai értelmiség ktjrében arről.l97 l ) elso titkár a Sz.) kísérletet volt' a kommunista 82.ostromában'? a Trockij 25-30000-re becsi. I996.galonr rendaZ ne|nl 1rtllitikai alatttortént.(|ohnReed: Tíz nap. a megkérdezettek I2o/o-a. Akkorfelt rt k a kapukat. icleologusaiarríll pr<lbá|ták Ezek után a kommunista moz.. és a Hányan vehettek részt Teli Palota. London. amely megrengette világot.itgokbatt fogalmazta:a T volt a c{s be Jez.KossuthKiadÓ. hogy ott álltak Jelcin mellett A tAnkon. De a mieink egyrej ta feltartőztattak tek.hogy ami Sz.tálirl rn I szt c h kovetkez.hogyanfoglaltuk el a TéliPalotát?<_ kérdezte harmadik.pedig megd<ibbent<íen hitelesképetfest a forradalom eseményeircíl. gyakorlatot a tényleges megcgy Íis idealizáltképpcl.iksc(gtclenekre' ráazországot. The RussianRevolution 1891-1924.ctt.>Tudják.iltea forradalom résztvevóinekszámát. Visszárionovics bírálatát p<llitika A vissz.. de ezek tobbsége természetesen a város más pontjain teljesítettszolgálatot' A Téli Palota koriil 10-l5 000 emberjelenhetettmeg. o. egy egymatrőz' >Ugytizenegyőra tájban megtudtuk.oszif Jzer sajátosságaiből crl<iilcstclenségéSztálin ( l87t]-|953)lratalorrrviigyára. annak csak azt tanácsolhatjuk.letért lenini trÓl': Lenin Íilrradalnri kényáldozatokra l-enincsaka sztikséges zsarnokságot. Amikor az l93o-as évekbena párt felméréstkészítetta veterán vorciskatonák korében. Nyilas Vera fordítása') a Vajon hányan olvasták e| hazánkban |ohn Reed tcibbszoris kiadott.(orlando Figes:Á People\ Tragedy. a. ésvég l mi voltunk t bbségben. és elvették puskőnkat.Pimlico.ala1rít(rrr!|..

. Bp. a munkásosztály .aki tartotta. gondolatait saját e saját és elgondolásaitmindig sikertilt az egyetlenhelyestanítássá nyilvánítania. Az .old. (Courtois: Idézett zajlott le Oroszországban.7I. Ugyanakkor azt is hangsrilyozni kell. például az igazság monop őlium a _ a totalit r ius gondolkod smő d j ellegzeessége. (Robert Service:Lenin.. hogy a marmeg xizmus az egyetlen tudományos v1|ágnézet. amelyet akár mentségként felis A hozhatunk Lenin védelmében. l49.... t"lált abban. akkor nem e világnézettei van a baj. hanem egy pártot kell az osztálytudatképviselójévé nyilvánítani.o. A sztálinista rendszert tulajdonképpen rendszerminden elemét Lenint l lunulta. s távolekkoriban nagyszabás polgrírháborrí ről sem csak a leninisták bizonyultak kegyetlennek. krtlllstaclt a forradalmábÓl.itt sem volt t lontril humánus hatalom.vagy harcolt ellene. semmi kivetnivalőt . mij. hogy egyetlenhalaáo osztály van. A kétkormányzat nlegazonban jÓl érzékelteti adal 1825 ésl 9 l 7 két torlásainak nagyságrendjét halálra politikai okokbÓl' a kozott a cári hatalom 632I személytítélt legalább 15 000 ember haláláért bolsevik párt pedig uralma elsó évében felelós.A kollégaialkalmasságát megkérd jelezo di)hijdt bírálatokm g tt az az llít s rejlett..tette terrorját.perrin..cr ntcgkérc|ezték.EbbóIfakadt az egész totatlittiiiusmentalit s.) Vjacsesz|av terrort. idóben korlátlan ki.)Kezdettól azt hirdette.hogy egyed l benneyan meg a K zponti Bizotts irányítá[ sához sz kséges tehetség. Sz míthatottra...amit a tudományos világnézet szeril. hogy a polgárhábor nem affélevéletlenszertivelejárőja volt a lenini hatalomátvételnek. Ha viszont ez a haladÓ osztá|ynem teszi meg azt..az<lkat is.) Ha a né1r rtcrttkért tartottaa légitámadásokat. bolsevik vezeto tudatosan tcirekedett hiszenmár 1914-15-ben kiadta a je|sz<lt: a polgárháborrikirobbantására.. A k<inyveiben él<í fanatiku s io|I. lrugy sok olyun ember is az események áIdozatául esik.SzláIinu ki. 120. soproni András fordítása.(Az oroszforradalom tijrténete' Bp..2009. mint az unokatcslvtrt.hogy sajátakaratátrákényszerítsepárt vezetcíségére..Azok ktjzéaz embere kijzé tartozott.hogyszemtan ja legyena valős gbnttlotnlnl Jirfeleslegesnek halálat a t rttntlttti lnladás radalmi erószaknak. Mivel pedig mindig képes volt arra. amit az ember mond nekik. hogy ó legyena legfek vezetó. 125. o. érzelemmentesség a másik szembetitló tulajdonsága.Változtassukpolgárháborűvá az imperialistaháborírt!'' ó személren a polgárháborri a hatalom megragadásánakftíeszkoze vo|t.a lágcrek rclrclszerét. s ezértmegérett a PusZtulásra.". 2006.. Richard Pipes találÓan jellemezte öt: . aki meg van gyózódve természet adta jogárÓl.A hlrhcdt rrt d csak kiteljesíhogy Lenin sokka|keményebb tette. kol|égáját e8ys7. Szappanos Gábor fordítása. o.a szervezkedés a hatalom monopőlium a.akikróI egyfrancia írő egysz zaddalkorábban azt mondta. amit csak a forradalom érdekei megkívánnak. .)Lenin a XIX' század. késóbb rőla elnevezett bíineinektartunk: a kollcktiviaLláslésu tiimcgamelyeketlegsulyosabb (Pipes: Mihajlrlvics Mo|tlttlvtlt Idézettmu.a t<ibbiosztá|yreakciÓs.izdelem.. is tnindazt. hogy csak az ó kovetríitilleti megaz ideolÓgia. 5zg -530.tudománykultuszának vakbuzgÓ kcivetcíjeként volt gyózödverÓla. ésez igaz. szellemi élet a zetett:a titkosrendorség 263 262 .566. hogy Sztálinlegktizelebbi () vagy Lenin volt-e a kegyetlenetrlr.lt tennie kell.hogy mindent tudnak.Eurőpa Ktinyvkiadő. (Stephane t paris.'. ls szerénysége K gyakran elbíjvijlóvolt. gtlndtl|k<ldás né|ktiI kije|enSztrílin vo|t. becstilik az áldozatok számát. íÍt l)c u (Robert Service:Idézett nem zavarta. térlrenés amelybenminden eszkcizmegengcdctt..Az ártatlan egyének elkeriilhetetlen mocskának tudta be. 1997. amelyet kizárÓlag ó képes megfelelóen értelmezni. afelszín alatt azonban egy olyan személyiség arroganciája tapinthatő ki. Lenin építette .. Lenin kormányzatának évei idején pedig a szakérttíkhatmilliÓra mij..) Igaz.o. 433. természetesnek i gáz bevetését el|enállÓ parasztokcllcn' lázado matrÓzok ésa mérges az Gyakran hivatkoznak arra... hogy a forradalom elotti cári kormáttyz.Ha volt a párt pénzze|valÓ ellátásáről volt szÓ. kivéveazt. old. hogy megbízottai gazdagciroktisnóket csábítsanakel vagy postai szállítmányokat raboljanak ki.kait.) Courtois: Communismeet totalitarisme. Vagy egyetértett veleaz ember. . A végtelen tigyességgel leplezett nagyképtíség mellett az erktilcsi érzéketlenség. alrritaz aIapítt5 beveatya tetteésa párttagokra kiterjesz.park Krinyvkiado.Biztos volt benne.. amely a munkásosztá|yhetyére lépve mindent megtehet.Mtirpedig és a monopőlium _ valaminek kiz rőlagos birtokl sa.. (1890-1986).

megbénítását, minden emberi jog, s legftiképpen é|ethez az valő jog tokéletes semmibevételét.Szovjet-Oroszországban I92O végénmár nyolcvannégykoncentráciÓs tábor miíkcidott,három évm lva, vagyis mégLenin életében már háromszáztizenot. A szovjet állam már ekkor tudatosanhasználtaa ,,kiirtani''igéttársadalmi ésetnikai csoportokkal kapcsolatban, semmi sem mond tobbet a rendszerállítÓlagoshumaés nizmusárÓl, mint Lenin 1922.március 19-i feljegyzése: ,,Most éscsakis most,amikor az éhínségtól sujtott teriileteken feliitijtte a fejéta kannibalizmus ésaz utcákon holttestek százai vagy inkább ezrei heyernek,csakis most tudjuk folytatni _ ennéIfogva is folytatnunk _ a legvadabbulés kell legkíméletlenebbiil egyházi értéktárgyak (Pipes:ldézettmii, az gytijtését,,.,, 477. old.\ Ami a személyi kultuszti||eti, Alekszandr Lozovszkij (I878-1933) már I9l7. november l7.én tiltakozott Lenin diktatÓrikus mÓdszerei ellen,és kijelentette, hogy a k riiltjttekibontakoző hóskultusz lett a pártfegyelemalapja.(Courtois:Idézctt ,85. o.) Lenin tiltattabe a párt X. m kongresszusán a párton beltili frakciÓkat, o i.iltette f titkári székbe a Sztálint,aki teljespolitikai karrierjét Lenin támogatásának koszcinhette. de ,,Sztálin nem csupán tÖrvényes, egyetlenutődja volt Leninnek.Az, hogy az atya éIete végén megsértdik gye|mekére megprőbáIja megfosztani és r kségét nem oly ritka eset.,,(MihailHeller-Alekszandr Nyekrics: l, A SzovjetuniÓtijrténete.Bp' 1996,Osiris KiadÓ_2000. 134.o' Kiss Ilona fordítása.) Késeikonfliktusuknak semmi jelent<ísége, hiszen Lenin állítÓlagos ,yégrendeletébol'' az deri'ilt ki, hogy felismertevolna Sztálin nem igazi természetét, hanem az,hogy onmagán kíviil egyáltalánsenkit sem tartott alkalmasnak pártjavezetésére. Sokan fe|hozzákazta meglehetcísen gyengeérvet, hogy a kapitalizmus is sok bríntkovetett el, miért nem ezekkel hasonlítjuk cisszea kommunizmus biíneit?Erre elsósorbanazt válaszolhatjuk, hogy egyetlen rendszer bríneit sem lehet kisebbíteni egy másik rendszerben elkovetett biínokrehivatkozva' Másodsorban pedig azt,hogy a|ighavolt mégolyan rendszer a torténelemben,amely fennállásának néhány évtizedealatt tcibbtízmilliÓ áldozatot pusztítottvolna el. A harmadik válasz pedig tigy

a hangzik,hogy a kommunizmust nem lehet tisszehasonlítarrikapitalizszcrves társadalmi Í.ejl(idi.s mussal,mert ez utÓbbi a szabad gazdaságiés cgy sikertelcrrl<ísi.rlct nye,az elóbbi pedig nem más, mint kovetkezmé Mégpedignern egy ,,szi1lcszmegvalÓsítására. utÓpisztikus elképzelés mert hibás el |.eltcvÓsckcIr hanem egy téves, mének'az elfogadtatására, tiirti'A alapulÓ elgondolásnaka megvalÓsítására. kommunizmus tévcs jelenséggé i Irry torténeti nelemfilozÓfián (a magántulajdonmulékony vánításán) éstévesantropolÓgiai, pszicholÓgia nézeteken(az enlbcri gyokeresátalakíthatÓságánaktanításán)alapult. Ezértkizár természet emberi szenvedés rettenetes erószakosmÓdszerekkelés lag szélsóségesen megvalÓsítani.Ezt tette árán lehetettegy rovidebb torténelmiidószakra Lenin. ésezt képviselte

forradalom szocia!ista Magyarországon 83.1919.ben zajlottle
volt A címben foglalt állítás megkérdójelezhetetlenalaptétele 1917-benazoroszkommunisták Ha a marxistatorténetírásnak. egyszer jutottak hatalomra, akkor kétévm |va a maszocialista forradalommal trr gyar kommunisták hatalomáwételeis kizárÓlag szocialista forraclal <r nc szintéz,isébc gy legterjedelmesebb nak tekinthetó. Torténetírásunk fejezeta Szociali sta for radalom M agyarországon cínl at kap ta (Mrr. egész iai 19 gyarorsz g tijrténete. 18_191g, 19 19_ 1945. Bp. |976, Akaclérl Ki.rdti. gyí|zclA tg t ' o.),majd egy kisebb a\fe)ezet szocialista Jorradulontbt|kés olvaslratjuk: korl98. mecímet.(Ugyanott, o.)Ebbena kovetkcz,(iket ',A állup{thul. mtgalégadéssal mcÍr másnapi,marcius22-i ijlése mányzőtanács tcrulclénbékésen, tlrszt|{1 hogy a szocialista ta meg} forradalom az egt|sz MárnéIkIgy(jziitt',. s vérontás, t jelent sebbrcndzavarások ellenállásés mint olyan kit réseivel, és cius 21-e nemjőrt az egyéni tőmegszanvedélyek (Ugyanott.) els 19 18 novemberének napjai.,, 265

2&e

Ne kérdezziik, hogy lehet ,,az egészország teriiletén' gyózedelmeskedó forradalomra utalni' ha egyszer koztudott, hogy e torténelmi pillanatban Magyarország tobb mint fele a szerb, román éscseh csapatok megszállása alatt állt. Inkább azt a kérdést érdemesfeltenni, forradalom-e egy olyan fordulat, amely nem jár a ,,tomegszenvedélyek kitoréseivel''? Az 19 18-ban kikiáltott koztársaság kormánya azértbomlott fel' mert a párizsi békekonferenciaelfogadhatatlankovetelésekkelállt eló, olyanokkal, amelyek eltírejelezték az ország véglegesfeldarabolását. A budapesti szcivetséges n-rissziÓvezet(5je,Fernand alezredesmárcius Vix 2O-ánátnyujtotta a magyar kormánynak jegyzékét, amelyben az Arad_ Nag1wárad-Szatmárnémeti vonalon kialakítandÓsemleges zőnáről volt szÓ. NyilvánvalÓ volt, hogy a francia diplomácia ezt tekinti majdani magyar-román határIrak.A kormány másnapra igértvá|aszt,s valamennyi politikai csoport keresni kezdte a lehetséges szovetségeseket, akikkel meg lehet akadá|yoz i az <lr rr szágfelszabdalását' Mivel a nyugati hatalmak a szomszédos államok koveteléseit támo. gatták,a nemzeti védelem szempontjaiazt diktálták, hogy meg kell prÓbálni szovetségre lépni aZ oÍoszVortisHadsereggel.Károlyi Mihály koztársasági elnok ugyan tárgyalt a jobboldal vezet,ó személyiségével, Bethlen Istvánnal is, de o nem kívánt bekapcsolodni a kormányzat tevékenységébe. Károlyi ezértazttervezte,hogy tobbségében szociáldemokratákbÓl állő, néhány kommunistával kiegészített kormányt hoz |étre, abban a reményben,hogy szcivetségre léphetneka szovjet kormiínnyal. Csakhogy egyesszociáldemokrata politikusok már írgyvélekedtek, hogy a kommunista vezetókkel kialakított szovetséget sokkal konnyebben létrehozhatj Károlyi Mihály nélkiil.Ezérta p ártvezetés ák felhatalmazása nélktiltárgyalni kezdtek a Gytíjtófogházba zárt Kun Bélával,a kommunisták letart oztatottvezetójével, Károlyi Mihály háta mogott egyezséés get kot ttek vele a két párt egyestiléséról a szovjet típusrípolitikai és rendszer létrehozásáről.Károlyi Mihály tagadta,hogy aláírta volna azt a lemondási nyilatkozatot, amely az o nevében jelent meg a lapokban. Ormos Mária hangsu|yozza,mennyire ,,egyed lállő volt,.,. hogy egy hatalmon Iév párt képviselói koalíciÓskormányzásijavaslatot tegyenek k66

politikusoknttk, ttkikr..q Alsr'l,/r kényszerített az pőrtjuk által bijrttjnbe t, (Világhábor és l q l ,l l()l (/.|l|r. pártot képviselnek.,, ségi forradulrruft, t.piyt.rlrrI irz 2009,KossuthKiadő. 75.o.) Ezt a furcsapolitikai filrcltrlittrrl idézhette elo' Csaklrrlgy cgy lill<rrs ország feldarabolásánaka veszélye IralirIrlrrtlil megvaltisíttltt tárgyalás rítján,csellel ésviszonylag békésen ()rtlrtls Mlir'iíl: aligha nevezhettinkforradalomnak.Idézztikujra vételt a etés eI ,,A lakosság szőmőra a hatalom tvétel meglep erejév hal otl . A tttt rl ilyen fordulatről nem esettszti, liitttt,g el z kommunista t ntetéseken tilokbut és mozgalomnemalakult ki az érdekében,a megel z tárgyalások zajlottak. A fordulat néhányvezetijpolitikus megállapodása értelmébcn zajlott le, vagyis kimerítetteaz dllamcsíny fogalmát.,'(Ugyanott, 80. o.)

az 84.A trianonibékekiitésnek volt az oka' hogy nem szeÍetik magyarokat a
és Nehéztárgyilagosan'nem az érze|mek nem az indulatok Nem által meghatározottmÓdon írni a trianoni békeszerzódésr<jl. a támég voli mírltbanírták alá, hanem dédsztileink,nagysztileink életében, Alain dc márpedig, ahogy ezt az része éló nemzedékekemlékezetének, Benoist megfogalmaztaKommunizmus ésnőcizmus címríkonyvébcrr, valÓjában a m lthoz valő viszonyulaskél és ,,az emlékezet a tijrténelem csatorná.jt E viszonynak,amikor az emlékezés antagonisztikus formaja. azt nincs mit kezdenie a tijrténelmiigazs ggal' EIég rnon. veszi igénybe, . szc|tvl, k titkosrejtekén lÖnleges . az dani neki:emlékezz!..és emlékezet páratlanoknak vél,egyszer en csak azért,nu,rl amelyeket désekighatol, épp azokat, holott a tijrténészrtek' azonosul azokkal, akik elszenvedték ntindcn kell a szubjektivitás ellenkezólegamennyirecsak tud, szakítania |,)z, jával.,'(Bp.2000,EuropaAuthentica. GazdaglstviirrÍilrclltása.) form prtlblérrlák sziirtlrazti hiszen a békeszerzódésbol pedig ma sem konnyíí, ('|(l ország<lklran lrragyarok egyáltalánnem oldÓdtak meg,a szomszédos mirradl' j ogainakvédelme napjainkig aktuális kérdés 267

Az osztrák-Magyar Monarchia 1914 elcítt nem volt sem a ,,népek b<irtone'] a,,boldogbékeidcík' sem idillikus világa. Számtalanmegoldatlan problémávalktiszk<idcí, ugyanakkor azonban m kodóképes éslakői számára emberi életkoriilményeket biztosítő birodalom volt. Politikai berendezkedésével mégis egyre tobben kezdtek elégedetlenkedni a huszadik századelején. már elég Ma nehéz megérteni ennek okait - talán éppenazért,mert tudjuk, hogy a monarchia bukása után ,,csakrosszabb jott': A viszonylag toleráns ésbékés birodalom helyétegymás ellen áskálÓdő, nemzetállamnak á|cázott,aprÓ birodalmakvették át, amelyek sokkal jobban elnyomtáknemzetiségeiket, a Habsburgokmonarchiája, mint s amelyekvégi.il nem tudtak ellenállni sem a németnyomásnak,sem a szovjethÓdításnak' Az Osztrák-Magyar Monarchia számáraaz jelentettea legnagyobb fenyegetést, hogy a XIX. század végére EurÓpában radikálisan megváltoztak az államrol alkotott e|képzelések' emberek immár nem rigy Az tekintettek országukra, mint tartományok torténelmivéletleneknek k<iszonhet<íen létrejtitt mozaikjára,amelyetegy uralkodÓ a dinasztikus véletleneklottÓjátékán meg<iroktilt,s ezértcítartja fenn a békét, <í és a legfels<íbb d<intóbírÓ,hanem rigy, mint az e1yazon nyelvíí, kult rájri, nemzetiségtí népek<ísidók lakott tertiletére, Óta amely kizárőlragaz <ivék, éssenki másé.Kozép-EurÓpábanazonban t lságosanis sok néplakta Óta'' ugyanazta ter{iletet ahhoz, hogy igazságosanfel lehessen ,,ósidcík osztani kisebb nemzetállamokra. Amikor pedig az elstí világháborri által megkoveteltrettenetesáldozatok soha nem látott mértékben felerósítettékaz idegengy loletet, s azuj államok onjelrilt alapítői ráadásul méga nyugati hatalmak támogatására is számíthattak, legszívesebben mindent elvettekvolna azoktől a népektól,amelyekkel korábban egyutt éltek. Az egykor kiváltságos helyzetben lévomagyarságnak egy ilyen helyzetben csakis a biínbak szerePejuthatott. ormos Mária találÓan fogalmazott:,,A MonArchia két egymást fó, erósító té nyezo hatására bomlottfel: a belsófeszító tendenciák tetözéseés az ennek nemcsak megfeleló,de el is segító, lendítö és sz mos vonatezt kozÓsban gyakorlatilag is tőmogatő nagyhatalmi tijrekvések egybeestek.

Nemcsak a nemzeti mozgalmak ny jtottak az antantnak lelrct séget a gl a, defordítva: az antant áll sfo uIusui, p oIi ti kai Mo narchia bomlasztősár is éskatonai lépései szőrnyakat adtak a nemzeti mozgalmakrutk,s cz! a (PadovatőI,liianonig'||,y.l. tették.,, vég l is megfordíthatatlanná tendenciát 1983,KossuthKiadÓ. 13.o.) Az osztrák-Magyar Monarchia ttctrrz,clivolna belsó auton(lnriával ségei elsó világháborri elótt megelégedtek az 1914 után azonban lrrár a vagy a birodalom foderalistaátalakításával. elszakadásratorekedtek. nyugati támogatássalvégrehajtott Az elsrívilághábor ban ugyanis az antanthatalmak kétféleképpen kapcsolhattákvolna ki a harcokbÓl az osztrák-Magyar Monarchiát: vagy vagy segítségével, ktil<inbékét kotnek vele. felbomlasztjáka nemzetiségek volt katonai szcivetséigen nagy sztikség A háborris szempontok szerint gesekrea ktizponti hatalmak ellen, s ezértelóbb írásbanem foglalt nyiígértekosztrák és latkozatokkal, majd írásos, titkos szerz<ídésekben magyar teri'ileteket Szerbiának, Olaszországnak és Romániának. helyzetét l918-ban oroszország kilépetta háborírbÓl,s a nemzetiségek alaposan megktinnyítette, hogy Franciaország kénytelennévált rij gondoskodni. Mivel a ktiltinbéke lehettíkelet-eurÓpai szovetségesekról ségeis meghirisult ebben az évben, a francia kormríny számára az osztrák-magyar birodalom feldarabolásatiínt a legjobb megoldásnak. Ekkorra már Wilson amerikai elnok is elismerte a lengyel,cseh,szlovák jogát. Mindebben nagy sz,cnépekelszakadásiésegyestilési ésdélszláv repe volt a lengyel éscseh emigráns politikusok évekÓta tart propa. politikai bázisainak, a bc|.olyásos és nyugatonmegszervezett gandájának, alig, magyar részrl támogatÓk biztosításának,melynek ,,osztrákrészri|I viszontegyáltalannem volt ellens lya. Magyar politikai cmigráci ncm k<lrmányokhoz, létezett, magyar politikus nem jutott el a sz vetséges a jelcnl meg nern tan h bor lezárásánakmődjrit elijkész{ttJ cskozásokbun számlájára Ez a magyar igény. a hiány alighanem a vczet cstlpclrtok korában. írhatő',,(ormos Mária: Magyarország a két vilclghcíboru 1998,Csokonai Kiad , 21.o.) Debrecen, 1914-1945. a hogy a békét nemzetitinrende|kezés elfogadták, Az antanthatalmak a kijzÖtt elve alapján ktitik meg. Csakhogy ,,afegyversz net és békekijtés

hogy gazdaságilagéletképesebbé váljanak.. Magyar részr | természetesen azonban politizálni 1918-19-ben.tttzt'list|gi ki váItottvoltttt u tliinléselvból kiindulő kritikája nagyobbrokonszenvet általaban. A nemzeti onrendelkezés elve ígyvégtilteljesen a háttérbeszorult. s kitliiliisrtt l kijvetelése hozők ktjrében.fenntartották a hatalmi átmenet Kun BéIarendszerével telték tt s elték 920-ban. Trianon fejez ki.riatrtltr tehát sok értelme sésének cgyután és mit nem. hogy feloszlattaa magyar hadsereget.' ésa szemforgatő a kÖvetkezetlenség a 110. (Ormos Mária: Magyarország. mintsem válkevésbé f f mégisnagy szilárdsőgot elárulő nemzetk zi érték_ toző. o. hogy a Károlyikormány nem vette figyelembe..) rehajlős éselóítéIet. I27 .megpecsét személyektl rendszerektöl és tehát egyhelyzetektt|l.a gyetlenebbmődon zajlott..hogy. eskiivésnek lehertivid táV torténelmifolyamatnak.hogy ha egy állam valahol kárt szenvedett.Németorszőgesetében hőnap.. A szerb. pedig azzal k<innftettemeg ellenfelei dolgát. Majd az etnikai elvek mellett megjelenteka gazdaságiszempontok: magyarlakta tertileteketadtak az írjállamoknak.'' a békekonferencia alapelveivel'. 192 I -ben.és sor volt a kovetkezménye. A másik hiba az volt. Károlyi Mihály kormánya tagadhatatlanul sikertelen volt.akisnépck gytíl<ilkodés orvényeit'] ésfeneketlen és mindent meg kell tenni a határokttnt li mértéktartásra'] loyalitásraés Még akkor is.részben pedig azért. mástÓl meglehetósentávol állÓ képviselói. addigra a katonák egy sor ijvezetben>végleges helyzeteket< alakítottakkl.fel- ut lés tételezhet . sicsIgnác: Atrianonibékeszerz csehszlovákkiivclal( is el kell ismerntink. Magyarország esetében hőnap telt el.kozép.) A biínbakok kererendszertól. ktinnytí.2001. milyen gyorsan eltávolodott a békekonferencia a nemzeti onrendelkezés szépelvétól. leg. dés. s erre a leg. é feluj íto k a második v ilág1 i dején. ami azt jelentette.cseh ésromán katonák ennek koszonhetóen hatalmas teriileteket szállhattak meg. hogy a ma1yat mozgástérrendkívtil csekély nagy Az volt ezekbenaz években. majd sor kertilt a torténeti elvekésa jogi alapok hangoztatására. politikai okokből ami teljesen sszeegyeztethetetlen volt. 9 19 S már amikor a békekonferencia 1919januőrjőban tjssze lt.hogy 1918<íszén hibát tobb is elkovetett.. volt álszentség jellemzó.megi szemben. hőboru után.A nagyhatalmak elószor kimondták. o. de e kérdésben (Ormos Mária: Magyarorsz g. arrőlpedig a magyarpolitikai gondolkodáso|yarr.) A Károlyi-kormány Bp. A kiili.rl.. S hogy mit tehet a magyarság. RTv-Minerva.a délszlávromán és azt t sé é sekre a mér éktelen g a k veteI seketalátám asztÓ argum entá ci oru 1l d ig t (Ugyalrrltl...'' valő a t rténelmi Osiris Kiacl(ll tt2.In: GőIyav ri esték. 362.) Más torténészek szerint is. kell keri'ilni .. o. hogy megfeleló alkupozíciÓt biztosítsanakrijonnan megalapítottországaik számára. meglepóen egyformán vélekedtek. Végtiléletbe léptek a kompenzáciÓs eljárások.rt|sz határozta meg' (Ugyan ott.'(Ormos Mária: Etnikum ésnemzetkijzipolitika az elsó vilőgháboru után.akkor máshol kell kártérítést kapnia. hogy más elbánásban részesiilneka legyózott országok ésaz antant szcivetségesei. o.. mert Károlyi ti)bbnyire rosszul váIasztottaki kijveteit.mint SzekftíGyula c(sl|i[rt'l El István. tertiletileg is meg kell errísítenitik azokat az országokat.hogy abékeÍeltételekkezdettegyértalmíil u ttt.a8. x?& 271 . amelyek tját állhatják a kommunizmus terjedésének." nincs.igyi propaganda ésa védelmi ertímegszervezése lehetó legrosszabb.mert _ elsósorban talán bel_ azintegerter leti állomány lhispontjárahelyezkedett.. 1984. mint a népszavazás ( |(trttt jogra és f ldrajzi-gazdasági egységre hivutkozli's.o..l. már amennyiben egyáItalán beszélni lehetett k liigyi propagandárőI. Ezután a biztonsági ésstra' tégiai szempontokszerint rijabbtertileteket csatoltakhozzájuk. Részbenazért. ha cz cgyáltalán nem magyarságjogainak biztosítására.'a k lcs(ilr(is k<iziitti példát kell adni .a ttirténészek tett volna tigyesebben arra hÍvják fel a figyelmet.. tcibbsztirMagyarország rovására kertilt sor' Ráadásul a nagyhatalmaknak figyelembe kellett vennitik az orosz bolsevizmus által képviseltfenyegetéstis.A legnagyobbaz volt. hosszti tőv kényszerhelyzetet gg tt és gg személyektl ésmagyarpolitikáktőI. tehát nem valamilyen magyarellenesosszcA trianoni b ékeszerzödés hanem egy egész hosszri.)|girz. ami sokkal f ggetlen l ismétlód .) A nyugati nagyhatalmak álláspontját pedig egyértelmtíen .Bp. országfelszabdalásárairányulő dontést smé vonalaiban kialakították Károlyi Mihály korm ányzataidején.. Vagyis tryy érezték.'' 49.

Ha emberei engedetA .SebhelyesArcrí'' névenemlegették..AlCaponele|két ártatlan sok emberhalálaterhe|i A leghíresebbamerikai gengszter pályafutása meglehetósen r<ividvolt: 1926 elott Chicagőn kívi. amelyek.Az idosebb . nyilvánosságot. biínesetekkovettékegymást. meBszeÍv irz. alvilág vezet(5i Az viszont azonnal felismerték.Titkos bárok (speakeasyk) jelentek irlkrl.hogy egy lakásribtllkitett hazamehessen. Tizennégyéveskorában otthagytaaz iskolát. hogy a szegényebbek 472 273 ..bár egyá|talánnem <irtiltneki. afféle dott. s divatossii viiltal< cl|. s holmiját kocsirarakatta. .Lucky'' hogy ók keriilték a feltiínést. zeteknek és hanem a gyártás.il még szinte senki sem ismerte a nevét. t919-benkoltozott ChicagÓba. rábizta biínszcivet.lct s mányos bevételeikkel. amikor az ujságokban Scarface azaz. egy szállásra. A rendorség Robin Hoodnak tekintik Al Caponét. majd a Forty Thieves banda lunior (negyvenif tolvai) nevíí tagjalett.. . ésszívesen adott interjakat az rijságírÓknak' Szi. amelyeknek kés<íbbi grínynevét ktiszonhette. amikor két évmrilva Torrio olaszországba utazott.Dutch'' Schultz vagy Luciano jőval tovább irányították biínszovetkezeteiket.. irányítását. akitol megvette MegbízhatÓforrások állítják.. I922-re A1 Caponét már Torrio elstíemberénektekintették.hogy lramaralrb az cisszes rijságárusfiri. gazdasági panaszkonéhaaz. rendkívtrlnagylelkríenbánt veltik.cég. Csak egyetlenfiatalemberbizonyult tarrtt|('emberekké Al konynak a New Yorkből érkezo Capone. ruházatot szenet. mánykiegészítést. elvitette Úrj szegényes oregasszony élelrnclt. Ennek kovetkeztében 1920' január I6-án éjféIti5| tilossá vá|t a félszázalékosnáI t<ibbalkoho|t tarta|mazó italok készítése. ki. hogy a biilrsziivctl<c Iohn Torrio hirdettemeg elscíként rr nem az alkoholszállítmányok elrablására kel| t(irc|<ctli ii |<. a foldhoz vágni ésosszerugdalni oket. Capone ugyanannakkoszonhette Al hírnevét. anrchamarosan rejtélyes Chicagőban merényletekáldoza váltak feg1rueres lyekben kiilonb <izóbandavezérek s taivá. s a Nep York band i cimíi Scorcese-filmáltal felidézett.a Nagy Fickd' emelni.llc rr!'' védelnrébc egyeta szabadság pohárkoszontók. az ígéretes fiatalembert. kezetének játékkaszinőinak Chicago ésa szomszédoski'ilvárosok italméréseinek. ha viszont megbízhatoan viselkedtek. zenészeknek A pincéreknekvagy Akadt o|yarr a ruhatároslányok sem kaptaktóle 10 dollárnál kevesebbet.. Karácsonykor t<ibbmirrt munkatársainak szánt ajándékokra. 1oo000 dollárt koltott a barátainak és s általában 100dollár borravalotacl<ltt. amelyetmagafizetett A nélki'ilozcíkkorében válság kirobbanásakor pedig rt nyittatta meg a osztatott szét.85. Alphonso Capone itt látta meg a napvilágot egy hétgyermekes.. majd |ohn Torrio .a szállításésaz eladáslehetólegbékés nagyszirllásír vo azonban elégedettek l tak lragytl A bandaf<ínokok ezésére. mint Meyer Lansky. Tizennyolc éveskorában egy kocsmai verekedés során szerezte azt a két vágást arca bal oldalára.január 17-én. 1925-benTorrio végleg és kapott.ot évm lva pedig már btirt<inbeis kertilt. mint viszonylag gyors bukását: imádta. amelybenaz államok kétharmadaelfogadtaaz alkoholtilalmat bevezetó tizennyolcadik alkot... lapot 20 dollárért. hrízott 25-507o-osrészesedést Ekkor már a .Igyunk Chicagőban.. s a dél-broo|dyni Rippers (fe|metszcík).csak.ért az elso ingyenkonyhátChicagÓban.KanadábÓl ésa karib-tengerisz. kiszállt az . immár senki sem bóI'.. s bár állítőlag továbbra is részesedést Capone vezeto szerepét. ha foglalkoznak vele.karoltaÍe|.. tagjai tiszteltékésszerették (Big Fellow) képesvolt a ftili'iknélfogva fellenkedtek.A kiilonbcizó reformmozgalmak már évtizedekőta koveteltékAmerikában a szesztilalom bevezetését. eladása ésszállítása. hogy milyen busás haszonra tehetnek szert az illegális alkoholkereskedelemmel. abbanaz évben.fonokok'kozi'ilelobb Frankie Yale. dél-rnanhattani Five Point szervezettel is (a neviik ot utcára utal. Az alvilágmás vezéregyéniségei. Frank Costello. nem lehetettegy csapásra megbízhat<i átnevelni óket.ilei 1893-banvándoroltak ki egy Nápoly k<irnyéki faluből New Yorkba. meg a nagyvárosokban.cég.. Kapcsolatbakertilt a nagy m ltri. holt csempésztekazEgyestilt Államokba.igctckríil irz. bókeziíen szórtaapénzt. s nem nyilatkoztak|épa ten-nyomon a sajtő képviselóinek.egytérenfutnak ossze). Feltiín<íen oltozk<id<itt. szegény borbélynegyedik fiugyermekeként 1899.uz|etbordélyházainakhasznábÓl. kérdójeleztemeg fónokiiket.

árlás esz.. Robert. euill. Máig sem tudjuk biztosan. 5000 dollárt fordított. de senkit 274 k sem sikeri... amely feleslegessé tettea Pontos célzást.Valőszínii.Tommy-gud' A mind<isszetíz kilőt nyomott. hogy azilyen akciők felzaklatják a kozvéleményt.amitéletrajzírÓja.Arendórtik szerint mintegy ezer lcivés adtak le.s e szám L926-ra76-ra emelkedett. tiriiggyelkell rács mogéjuttatni.Miel<ítt azonban mégtrilságosanmeghatÓdnánk e biínozó jőtékony.amelyben a címszerepló baseballiitóvel veri agyon egyik emberét'A láwányos és izgalmas. de távolrÓl sem lettek hatékonyabbak. amelyben a. kodásán. |. hatÓságok a szovetségi .A chicagÓi gyilkosságokkal kapcsolatban nem lehetetttan kat találni' Ezértegyrettibb sztiazonban egyszeriíen Ha vetségialkalmazott vetette fel az ad per |ehettíségét' nem |ehet mert vér tapacl akezéhez .l987) Al címiífilmjéból.SebhelyesArcli'' káv ézgatott. kormányzatot egyre jobban bosszantotta.ony sériiléseket. legvalÓszíniíbb megnehezítik.Al Capone ugyanis l929. AI Capone kevésbé jságír knak. színtíIeg keltett. hogyCaponenem ijlt megolyan .el kell kapniuk' Caponét.és postai riton is meg lehetett rendelni.elkapni'' Caponét azért. a kovetkezóben azonban már 57-et.. A North Clark rít2l22-es szám alatli hét garázsban.Story of Al Capone. szeptember20-án például délután negyed kettókor Al Capone ellenfelei tiz autóva| elhajtottak a Hawthorne Szálloda elótt. Robert Schoenbergmegállapított: J. és el akiknekahaláh miatt szegényebb volna a világ. I922-ben. A legtobb bérgyilkos nem tudott célbalóni. A baseballiitósjelenetbenazonban kifejezettenmegszépítettetorténa teket. 1992. t<irténelmileg azonban teljesenmegbízhatatlan film rendezöje alaposan eltulozta a szovetségi iigyntik<ikre leselkedó veszélyeket. bérgyilkosai tásait.kozzel hogy minclent(irvérryes rigy dtintottek.|926.(Schoenberg.mert tisztában mozgÓsítják volt vele. tudÓsnál ésmtívésznél. A leghíresebb Szent Valentin napján kertilt sor.'. 275 .Veszedelmesvadember maradt. s feltételezés szerint Capone csak a bandaftínokmeggyilkolását rendelte i utasí voltak pontosanvégrehajtan azonban képtelenek el. golyokkal megt lt tt . The lett Real .o.. az á|dozatok pedig a vele szemben állÓ banda tagjai voltak. február l4-én.) A szesztilalom éveisorán ChicagÓban mintegy 7OOá|dozatavolt a bandák harcainak. é|vezigazdagságát. majd az auttiklrarrés kezelésére szemsértilésének Ahogy egyik aliírelrc|cltje a boltokban esett károkat is megtérítette.. a merényletek tobbségét ezértkozvetlen kozelról kovettékel. harmincot autÓt rongiíltak meg. engedélynem kellett hozzá. egy perc a|att ezer golÉt tudott kilóni. ligy assz." tomeggyilkosságraChicagÓban l929. New york. Az áLdozatokvalamennyien a rivális banda btínoz<íi voltak. a legbékésebb évbenállítőlag 37 embert <iltek meg. megállapította:. aThe Plantationnevíikaszinőbannem egy'hanemhárom emberétverte sajátkeziíleghalálra egy baseballiitóvel.hogy egy A szovetségi nagyobb világhírre tett szert számtalan alnerikai kozonséges btínoz<í kihlvílarr Ha vállalkozőnál.mindosszenégyjárőkelcíszenvcdett nrryebb is Capone eztltta| nagyvonalunak bizonyult. 264. s géppisztolysorozatokkal árasztották el annak éttermét. valÓszíniileg s sohasem tudjuk meg. A hriszas évekk<izepén azonban a gengszterek felfedezték a Thompson-géppisztolyt.hogy nem fizetjovedelemadÓt.ilt megolnitik. érdemesfelidézni egy híres jelenetet Brian De Palma Áki legytizte Caponét (The IJntouchables. Az rij fegyvernek kosz<inhetóena merényletekijesztóbbéváltak. val s nem nyilatkozik oly sokszor az. aki jől játszotta a békés iizletember szerepét. A miíkodését. hogy a kív lalkik megst|riiljenek.s országttsfe|hábtlroc|ást A Szent Valentin-napi mész. hogy a bandaháborrik során hány ember meggyilkolására adott utasítást. nem is rendelte olyanokmeg lését.A Nagy Fickő nem akarja. május 7 -énazindianai Hammond kozelében. jÓval tovább szabadlábonmaradhatottvolna.George Moran bandájának egyik rejtekhelyén embcrt a állítottak a falhoz ésvégeztekki géppuskatúzze| rendóregyenruhát visel<í támadÓk. ki rendelte e| ezt a Al és biíntényt.akkor azza| az . Viszont az ís igaz..and Complete . még|ohn May is. embereket.cégének' a hatőságokat.:Mr. akit késóbb megprÓbáltak ártatlanul betévedt járőkel<ínek felttintetni. Capone azonban sohasem rendelt el ekkora mészárlást.Aze|i5készítésevégrehajtása Capone mődszereire emlékeztet. Capone.

s négy teljessé Floridában telepedtekle. amennyiben komolyan e|szánják magukat erre. Pályafutása azt igazo|ja. anélkijl tőber 28.Mussolini meg a hatalmat szerezte személyiségéBenito Mussolininak. ezzelkap.. hanem ítéletet. Frank Wilsonről mondhatjuk el.84dollár jcivedelme volt. A sajtő . borttin felé legfontosabbtényez(5jét: énhib m volt.a k<ivetkezóévbenpedig tobb mint 100 milliőt.valamint az e|járás nyugodger-rgszterfcínoke Chicago rettegett 7 692.. tízfós csoportot' Veltik csapottle a kiil<inb<iztí titkos italmérésekre raktárakra. egyet megyei kell letoltenie szovetségi vádlottnak tíz évet bortonben. s ezértezeket nem lehet majd felhasználni ellene más tigyben.hogy tigyfelekizárÓlag az adőtigyi ki egyezés a érdekébentesz nyilatkozatokat.. s ezutánbékén hagyják.A nyilvánosság.n a felfegyverzett fasiszta band k behatoltak ellenállásba is a hogy a katonas g ésa rendórségrészéról legcsekélyebb olasztkijztek volna. Rőmábavonulásával fasisztáinak 86.ó fenyegetó nek sikertilt meggyóznie a világot arrÓl.s el vannak s zánva. bortonbenhelyezték nrajda San Franegy El<íbb atlantaiszcivetségi Hamarosan er<idjében' cisco kozelébenfekvci' Alcatraz.Mi értelme volna?Megoléstik lett csak felszította volna a hatÓságok bosszrívágyát. hogy ovolrtaz.egy kovetkezetesen ménvesnekbizonyulhat. A király Mussolinit nevezteki miniszterelnijkké.Ez persze csak a jéghegy csticsa volt. Ellenfelei koziil néhányemlékiratnakéshollywoodi filmnek koszonhetóen Eliot Ness szovetségi tigynok vált a leghíresebbé. sohasemártott egyetlenszci. hogy a szcivetségi hatÓságok már nem pénzt akarnak.érintés hetetlenek''névenemlegette tlket (The IJntouchables ez volt De Palma filmjénekeredeti címe). S bármilyen híressé Ness a titkos ital. Edwin olson tigyészbecsléseiszerint 1926 fo|yamán 70 milliÓ dollárt kereshetett.Az ' tak el.Eltíszor1930' április 17-én hallgattákki az adőhivatal tiszMselói. kidertilt. Valőszínííleg abban bízott. a 1931. hogy feketeingesei jutott hatalomra.29dolláros kdltségeit. Nem vette észre. január 25-éna floután. Inkább egy szorgalmas ésrendkívtil kitartÓ k<inyvelóról. Capone fizet némiadőt.hogy polgári per során megegyezés sztilethetmajd. azonnal mások lépneka helytikre' és Eliot Ness csapatábÓl |lzáro|aga sof<ír gyilkosság á|dozatává. tengernyi számla áwizsgálásáva|. létrehozott aki egy megvesztegethetetlen fiatalemberekból állÓ. Mattingly elkovette a legnagyobb hibát: nem koz<ilte hatÓságokkal.hogy Al Capone. Wilkersonbiro az ítéletet: bortonben.Munkájuk nem volt mentes minden veszedelemt<íl.l939. 276 277 .Lawrence P. nem adÓtigyben. S ha már semmilyen más eszkoz sem áll a rendelkezéstikre eredvagyonosodási vizsgálat meglep<íen végigvitt . a szerencsejátékbÓl származÓ jovedelem..hogy rács mcigé juttatják Amerika hírességét. okrancsotadott a "RÓm ba vonulásran(>Marciasu Roma<). bortonsziget s idegrendszerét.. 1931j niusára elkészi'ilt Az vádirat szerint1924t6| I929-ig Al Caponénak 1 o38 660. az olasz fasizmus vezet. nappal negyvennyolcadik szi. ki ketl fizetnie 50 000 dollár bírságot.hogya hatÓságok a legagyafiirtabbbiínozóket is félreátlíthatjáktorvényes ton. Rőmőba. november I6-án a hatÓságok átadták családtagjainak vált. vetségi iigynokneksem.iletésnapja ridai Palm Islandencsaládjakorébenmeghalt. s ebb<íl 215 080 dollár és48 cent adÓt kellett volna befizetnie..Méga szovjettízktitetes felvonulásánakkosz<inhetóen (|922) oktőber27-én pais ViI gt rténefben ezt olvashatjuk.hanem írőasztal mog<itt tilve. aki oly de kegyetlentilbánt a rivális bandák tagjaival.. amit a hatőságok bizonyítani tudtak. vált mérések elleni akciÓival .Al Capone megbuktatásában mégsemó játszotta a fószerepet. maguk is tisztában voltak azza|..hogy szifiliszeegyrejobban t<inkreteszi ésorvosainak.oktÓber Z4-énmondtaki }amesH. ahol mentálisan leépi'ilése 1947. s tigyvédje." el.Mussolini Másnap. de ót vált sem a gengszterekoltékmeg.akilegyózteAl Caponét'' mégpedig nem fegyverrel a kézben. hanem bííntigyben indítottakvizsgálatot. is elismertebukásánakegyik tartva A tan fogadtaazité|etet.

kihirdetni az ostromállapotot. hogy a fasiszta osztagoka rőmai bevonulás helyett nnepéIyes felvonul st tarthassanak. és Luigi Factaminiszterelnokazonbana jelek szerintbízott abban. A király ezután meghívta ót Rőmába. ortéban ésCivitavecchiában. majd RÓmába hívta Mussolinit tárgyalni. s este már át is nÉjtotta neki kormánya tervezetét. az ijsszegy lekezett szták tétlení)l orogtak a mozgősítási top fasi csomőpontokon.Az árak rtrlrartttlsan estek. írja Ormos Mária.ó tárgya|ások elhriződtak.'(VIII. feketeinge.hogy a-fasisztákmegelégednek néhányhellyel a kormányában.. ktitet. leghíresebb A esetreKansas Cityben ker{ilt sor... 9 milliárd dolláros veszteséggel.|2 894650 részvényt adtak el. '. Bp. |76_177.Míg e politikai fordulatok lezajlottak..fekete kedden' 16 410 0oo részvény cseré|t gazdát.ilése miatt. akiknek a fele sem volt felfegyverezve.a . Rőmát viszont 28 400 ftís. semmilyen kormánynak sem kívánta tagjalenni' amelyet nem ó vezethet. nrint a nyár fo|yamán.s novemberkozepére mintegy 26 milliárd dollárnyi értc(k sentntisti|t meg..1929-ben tiinkrement sok milliomosvetetteki magátNewYorkbanaz ablakon New Yorkban |929 sz. felszerelthadseregvédte' fóvárosba jÓ| A valő bevo' nulás megakadályozásáraeléglett vo|na felfi..KossuthKonyvkiadÓ.Emilio BonÓval. Inkább felkérteAntonio Salandrát ew uj kormány megalakítására.Bp.. oktőber 31-énsor is kerijlt erre az ál >Marcia su Romá<-ra..Mussolinivel koz<isen. A Wall Streetre azonban csak egyetlen ringyilkos vetette ki magát: Hulda Browaski. oktÓb er 28-án el<íbb ostromállapot bevezetését az tervezte. Ezek után a fasiszták nápolyi tomeggyíílésén Mussolini 60 000 ember elótt bejelentette.oktober 23-án t bb mint 6 milliÓ részvény cserélt gazdát egyre olcsőbb áron. a szőbeés szédszerint a t<inkrement millionlosok egymás után ugráltak ki a Wa|l Streetrea felhókarcolők ablakaib l. l965. parlament pedig bizalmat A szavazáttaz ui kormánynak. felkiáltott: és .mert csak26 000 fasisztát vontak cissze három gytilekezési pontra. hogy nem tudom megfizetni nekik. oktőber 30-án érkezeLt meg. III.sek(squadristi) A tobb északiolasz város kozéptileteit megszállták. |ohn Schwitzgebel biztosítási tigyntik a klubjában tild<igélve elejtetterijságját. Italo Balbőval.Azután Mussolini igénybe vetteaz olasz vasut minden rendelkezésre kapacittisát.Mondjátok meg a fi knak. RJma elfoglalasára azonbansemmi esélytik nem volt. Mussolini beleegyezettabba. Kossuth KiadÓ.A fasisz ták vezére azonban ezI sem fogadtael.amikor az árak mégnem indultak esésnek.eptemberében mutatkoztak a tózsdekrach elsó jelei.. oktÓber 29-án pcdig.o. Az EgyestiltÁllamokban valÓban srlkan lettek tingyilkosok részvényeik értékének megsemmisi.hogy akciÓba lépjen'A kormányt a baloldali ésfasiszta képviselók kcizos szavazata buktatta meg' s az j kormány megalakításáhozvezet. hogy megakadályozza az űj kormány megalakulását' Négyquadrurt|vir néven emlegetett alvezéréve|. mintegy 4 rnilliárd dollár értékvesztéssel.) 87. Mussolini eródemonstníciőra szántael magát. Az citvenegyéves asszonynovember 7-eregge|énugrott 279 278 . bár okttlberbenésnovemberben kevesebbenvégeztek magukkal. Sok konyv ezt az eseményt nevezi a nagy gazdaságivilágválság c|{|futárának. szocialisták ríltal A meghirdetett általános sztrájk 1922 ju\íusában tirtigyvolt Mussolini jÓ számlára. .hogy áltő legényeit aznaP és 3 ] -re kijvetkezij még a (Mussolini.Ezutánsikeriilt kétszer mellbe l<ínie is magát. tárgyalt III. hogy csapatai el fogják foglalni az o|aszftívárost.fekete a cstit<irtktin. éjszakán hazak ldje.iggeszteni vasriti k<izlekea dést. Viktor Emánuellel. 24-én.o.orszá?ban kezdetét vetteafasiszta diktat ra.. de Cesare Maria De Vecchivel ésMichele Bianchival három mozgősítási kozpontot alakítottki Anconában.) A dolog nem egészenígy t<irtént. Semmiképpen sem akartak lemondani a menetelésrol. Másnap. 361. 1987. amivel tartozom!. amelynek a pénzljrgyi rovatát nézegette. Viktor Emánuel király ugyanilyen határozatlanvolt. és(talán a hadseregvezetóinek befolyására)nem írta alá az ostromállapot elrendelését.A kormány megalakulása után.

1957-ben trilságosan vegétazonban a film készítésének illetlennek találták.Hitlerszobafestóvolt Ez az egyiklegrégebbilegenda Hitlerrel kapcsolatban.merta.Oxford University press.. indulő a világháborri idején. 36_42.FazekasIstvrín fordítása. s ebben egy második világToby O'Brien brit hábor s gírnydal is szerepet játszhatott.fekete kedden'eiy munkai jelent meg a Wall Streetegyik éptiletének tetején.Ian Kershaw verint. aki kcizelebbkerÍilthozzá. Giiringnek kettó.hogy a t<ízsdekrach k<izvetlen oka lett volna a nagy gazdasági világválságnak.yi. általában tartozkodott a fizikai kapcsolatoktol. a legMarch) 1914-bensztiletettdallamára' Ttibb szovegvá|tozata inkább elterjedt így hangzik: Hitler has only got one ball. negyvennégy a emeletesEquitable Buildingnek a tetejér l.) A legenda azonban alaposan elterjedt. szám éptiletérói zuhani le egyjőkora vakolatdarab. G ring has two but verYsmall.o..New York. SzÓ szerinti magyar fordításaa kovetkez<í: Hitlernek csak egygolyőja van. hogy ilyen aprÓ szervek hiányát lehetetlenvolt megállapítani. 1999. 89. kis híján halálos balesetet oko"u".csak fiitytilnek.Szukits K<inyvkiadő . 1889_1936.) Amerikát ktilonben távolről sem rázta meg annyira a tózsdekrach. s ezérta katonák nem énekelnek.67.szárn éptiletének.A hiányzÓ here legendája azonban Hitler egyik életraj ziroja. a biztonságos sz<ivetségi helyhatősági és iowenyekben helyezte el.o. (Harold Evans: The American Century. 22g.. náci A mozgalom alapítÓjának elégzavaros viszányai voltak az asszonyokkal. Már a második világhábor elótt EurÓpa-szerte elterjedt.le a Wall Street feléa Broadway 120.. A lakosságnak ugyanis mindossze 2.5o/o-a rendelkezett részvényel..l. s a' napok megfeszített munkája "lmrilt miatt ideg<isszeomlást kapott..c51p án jszicholőgiai spekuláciőIyn és a Hitler fétig elégettholttestétB". 88. Talán ezértterjedt a a nj1 a tomegesongyilkosságnak? Egyesek szerint inkább azért. de nagyon kicsi. pedig egyáltalán nincs. A sztivegét tijságírÓ írta 1939-ben a Bogey Ezredes Indulőjőnak (Colonel Bogey van. s az angol nyelvtehogy voltaképpenmire is utalt az rtileten kívtil nem is vrilt k<izismertté. Hybris' Bp. SzegenyGoebbelsnek A dallam ttibbsztirelhangzik a Híd a l(wai folyőn címufiImben.Hit|ernek csakegy heréje volt Ezt a legendát Hitler valamennyi éIetrajzírojacáfolja. akit a járÓÉeló..li.kelA mai gazdaságtorténészek mégaztis tagadják. Himmler is somewhatsim'lat has Poor Goebbels no balls at all.(David M. ahogy ezt a korabeli riporterek állították. A film hatására a dallam jra kozkedvelt sláger lett.b.mert megtakarított pénzét Tl. Himmlerrel hasonlő a helyzet. Egy brÓkercég alkalmazottja volt. Oxford. s mindkét n<ioniyitkos lett. megszerzö szovjetek kőrboncnokainak korántsem meggyózó bizonyítékainalapul.kiingyilkosjeloltnleknéztek.) szakérttík A szerint a holttest aí. Jean Effel francia karikaturistának két rajza is ismert felszerelve 1938-bÓl.s Magyarországon is emlegették. 199g.Mások s zerint aWall'Street40. o. amelyeken Hitler pemzlivel ésfestékesvtidrokkel 241 . London. (Hitler.a elégett.A sztiidópontjában. Rokonai ésbarátai szerint erre nem a tózsdekrac| szánta el magát.Jonathan Cape / pimlico. Kenngdy : FreedomfromFear.2003.

hogy átfesti Ausztriát. 2j.provokatív a kommunizmuseszméjét. Bellák Gábor mtívészettorténész szerint ma darabosratehetóéletmiivébtjl mintegy700 mii ismertk ltjn.Rubicon KiadÓ.lipcseiper'' valaha olyan híresvolt..A kovetkezoket olvaskertilt be a Munkősmozgalom-ti)rténeti per (19j3' szePt..benovázo|tafel a VolkswagenautÓ k<izismert.27-én A ssé'. Leleplezte bijntett jellegét. Torgler G. A rajzo|ó nyilván a hamarosan bekovetkezcíAnschlussta. a védelmezte nagyszeriien felszőlította német A lipcseiper a megteremtésére. Kossuth KiadÓ. után. vázlatokat és után már csak plakátterveket építészeti Az elsovilágháborri . ket kiválÓan festette tájképei portréiazonban sokkal gyengébbek. bijztj archívumokbanés szerint az éptileteÁrpád. perben A a és igazi hátterét bebizonyította vád hazug. s készített tájképeket.. I976. felgy jtott k a birodalmigy lés febr. 2006. veresége A nemzetkijzi szolidaritási mozhitlerizmus nagy politikai a kikényszerítettevádlottakfelmentését. néhatakarítottaz intézet s udvarán. Borisz Popov ésVaszil Tanev.Gondolat KiadÓ).ezt általábannem torténészek jelentikki. jelek szerint az eurÓpaiak nagy Hitler valaha festményeket és az volt <isszeegyeztetni ercíszakos agresszív ekkor már képtelen része Így tevékenységgel.A |ipcsei a nácikkal A .1899 decemberéttíl 1900 márciusáig volt állása: a tbiliszi Fizikai IntézetobszervatÓriumánakalkalmazottjaként ellenórizte a csapadékméróket... hatjuk roLa . 1997. René Andrieu és|ean Effe| Képes a francia tijrténelem népfronttőlnapjainkig (Bp.. A Vendredi címíílap februrír25 -i számában megjelent r aj zon Hitl er azza|pr ob á| kedvesked ni a Németországot megtestesító nóalaknak.. egységfront antifasiszta munkásosztályt lett. o. hogy barnára fesse EurÓpát. l908). Mégmanapságis számtalan címÍí kotetében internetes honlapon olvashatÓ a magabiztosmegállapítás.Frissen mázolva'' feliratu tábla díszeleg.. Hitler.. Dimitroy.Éditions Hoébeke.Hitler eredetileg szobafestcí volt''. 67' o. hattílraítélték M. galom. mindennapos munka iránti megvetésével még diktátorkortársát. Bp. lett bármilyen szépmtívészeti diktátor személyiségét kifinomult a festób<íl jőval kevésbé a koztudatban az egykori amat<ír és munkát végzö .) A szakérttík és le.hogy Hitler sohasem volt szobafest<í.Ausztria Németországhozvaló csatolásárautalt' A Le Canard Enchainécímtílap szeptember 28-i sziímának egyik karikatriráján Ausztria térképén már egy . hogy Hitler fiatalkorában akvarelleketkészített.). Igaz. van der Lubbét 282 283 . Valamennyi é|etrajzábo| megállapíthatjuk..20. Sztálint is feltilmrílta' Sztálinnak ugyanis legalább életében egyszer' huszonegy évesen.továbbá a fasiszták E. per vádlottaivoltak: amiértakommunistákattettékfelel ép letét. A legenda valÓszínrílegazon az é|etrajzi tényenalapult. perenDimitrovbátranszembeszá|lt 90.hogy Csak kétéwel hatalomra.s a szomszédosCsehszlovákiáből Edvard Bene amiatt tiltakozik.a hitleristák által rendezettkoncepciős 2l_dec. Festó szeretettvolna lenni. Afasiszták 1933. hogy a festékátfolyikhozzá. hogy onállÓ címszÓként lexikonba.. Rácz gyi)jteményekben'.benvált koztudottá. hátri'formáját. 1971..bogárde készített. G' Dimitrov b torfellépése (Bp. fizeA tett. pervdlt eszk ze: aholland Marinus van der Lubbe' A nevezetessé lipcsei a ben G.rejtély. Akét rajz megtekinthetó Frangois Robichon |ean EffeI _ I]homme d la marguerite címii albumában (Paris. ttibb.2_3000 (A Szerk.szobafesto mázolo''. s kétszer is sikertelentil felvételizetta bécsi képzómíivészeti akadémiára (I9O7. Hitlerviszont jórésztcsellengéssel operába járással t ltotte el BécsbenésMtinchenés ben a tanulmányaibefejezése az elsó világháborri kitorése és kozott eltelt idót.. 1935. Dimitrov a fasiszta rendszervádlőjává vált. Hitler soha életében Mi nem végzettsemmilyenhasznos tevékenységet valamilyen cMl intézmény alkalmazottjaként.. SzínesképeslapokrÓl festettele BécsésMi'inchen híreséptileteit. 1932.saz egyik (az elcíbbi) megtalálhatő egy magyar nyelvtíkiadványban is.hogy .)..csendéleteketésportrékat is' T<ibbfestménÉt sikertilt is olcső áron értékesítenie' Még az elsó világhábor lovészárkaiban is festegetett néha. és kivégezték'.azon mesterkedik.iutása A is készített.

.Dimitrov tekintélyepedig rendkívtil megnovekedett. mint .ttltták brllgárállarnptllgárságátÓl. nében. hasonlította. Rudolf Diels.Fekég dátum kérdése!. A bolgár kommua nista párt ftítitkáraként( 1948. n s 27-énrepi|rígépen Konigsbergbc.. az |939-es náci-szovjet paktum után Sztálin utasítására véget vetettminden fasisztaellenes agitáciÓnak. ukikct cgy csíp<ís nyelvtímai francia torténész teljesjoggal llcvc7'clt..ó tisztségeiból.) Vajon mitól volt éppenLipcsében olyan bátor? A nácik magatartása is érthetetlen. ma már a legtobb torténész de egyetért abban.J<| ku1lt. (1882-1949). aki a vődlottak padján is szembeszeglt a hatalma cs cspontján állő Gtiringgel és (Tal lkozdsokSztálinnal' Bp.2()()|..lIitlcr kis kommunista védenceinek'. február l3-árrllrcg|irsz.de amikor a diihos Sztálin fecsegŐ vénasszonyh majd komszomolista kőlyokh<iz oz.l 94l) ésBulgária miniszterelncikeként (1946-1949) pedig h ségesen benyrijtottakormánya listáját jÓváhagyásra a szovjetvezetókhoz' Egyszer volt egy onállÓ lépése.erkcilpanaszk<ldtrtt amerikai Úrjságirtirrak. megkaptaa neki ktiId tt Ievclcket.hogy Dimitrov felmentése annakvolt koszonhetó. az egykori német kommunista már 1952-benelmondta. TaIleyrand francia kiiltigyminiszter a kovetkez<l szavakka|intettemérsékez A cár |etre: . (Ugyanott. itz<lknt. 163. Radics ViktÓria fordítása. a lipcsei per vád|tlttjait.350.(tHistoire. hogy Marinus van der Lubbe magányos tettesvolt. .. egy év m lva a 284 pártbÓl is kizárták..lrrirjtl sz.ncnt k ldenénk magukatMoszkvába.-Árulás? kot ésarra gondolt. ta a szász királyt. s llrtlgilis csak .solatokat akarunk a Szovjetuniőval'Ha nct| (z le.Szabadonbocsátása után a Kommunista Internacionálé fotitkára(|935_t943).t|ccclttllcr'2|'rl')Asztlvjctfdvárosban pedig természetesen nagy p()|-tlJ)iivrrl lilgrrc|tr|k ktlmmunista u mozgalom hóseit. hogy a szovjet ésa németpolitikai rendórség.) A nácik ésa kommunisták kolcsonosen egymást vádolták a gytijtogatással.ha meggondoljuk. hogy nem sokat teketÓriáztak azokkal.a|vádo||.'valanrint a nemzetközi lapokat.Milovan Dilas még l948-ban is rigy tekintett rá. Ruth Fischer (1895-196l). mert 1925-bena Kommunista Internacionálé leváltotta vezet.. a Gestapo fontikc így ll(rcs(rz'tllt t(i|tik:. vezetó szor3p. Mert a Kommunista Interna285 . 162. s htíen végrehajtotta Sztálin valamennyiutasítását.hogy kétnap mu|va nregkapják sztlvjctá||urrpo|gárságot. Ebból megtudhatjuk.gyorsan meggondolta magát. 2000.majd zol<szo nélktilktizremríkridcitt szervezetfelszámolásábanis. akiket el akartak tenni láb alÓl. hogy Napőleonnal szrivetkezvc clárulta l:.. Kommunista Internacionálé kongA VII.kvál.ál|íttrtták Mrlsz. 1997-benazonban Bulgáriában kiadták Dimitrov naploját. (l935) tíhirdettemegaz j sztálini irányvonalat.urÓpát.amelyet hamarosannémetre lefordítottak(Tageb is cher ]943' Berlin. a bolgár kommunista mozgalom egyik vezetóje soha életében nem bizonyultktilon<isebben bátor embernek.. táviratokat.vagyisa kommunista világmozgalom látszÓlagos vezettíjelett.. antifasiszta resszusán az egységfront politikáját. o.t989' Magvetó KonyvkiadÓ. Ugyanez avá|asz adhatő a címbenmegfogalmazott állításra: koma munisták antifasizmusadátum kérdése. o. három csi szenvedésekre'' egy A bolgárvádlottatl934. hogy 1807-benmaga is szovetséget tt a franciák császárával.W il lrclyzet. 161.A kommunisták az antifasiszta klizdelmekben Amikor a bécsi kongresszus<rnSáttdtlrtlrtlszcár azz.anyja ésntivÓre rrrcg|átogathatta.t|átszottak 91. nyi|vánnyeltegy nagyot. o.. amikor Titőval egytitt egy balkáni államsz<ivetségr<íl sz<íttek terveket .) A tcirténetnek csak egy szépséghibája Georgi Mihajlov Dimitrov van. s cíFranciaországba.. hogy Ruth llisclrcrnek igaza volt. Fischernek azonban senki sem akart hinni. a Gestapo ésa GPU titkos egyezménytkotott a három bolgár vádlott szabadon bocsátásárÓl. Dímitrov megkiilonbtiztetett bánásm dban részeslt a (icstapo b<irto.Aufbau-Verlag). senki nem állt mogÖtte.a lipcseiper oroszlánjára...majdaz EgyestiltÁllamokba emigrált. a nácizmussal.lit óket.

kongresszusán.kollektívbiztonság'' |ett az rij jelszÓ. ellene s az ellen iránprlÓ németésjapán fenyegetés miatt a . A Szovjetunió az e|ózó évbencsatlakozotta Népsz<ivetséghez.Aki átugrottaezt az idcolőgiaiszakadékot.és 000-enestekeIharc kozben. 429.2002.iltengedélyeztetniemegszála lÓkkal a ljHumanitékiadását.. de Norvégia megszállása miatt a németeknekerre nem volt sztikségtik.. iparos és paraszt.ezaz id De szak bizony prőbára tetteaz embereklelkét..hogy elfeledkommunisták valőban hcísiesen bizonyultak a nácik iránt az elmult kétévben. április... hogy eliizzétekaz ellenséget haza szentfoldjéról!. Molnár |udit fordítása. egyik és teoretikusuk. o. osiris Kiadő. Errtí|a fordulatről még 270 0o0 francia párttagtépte az amerikai Julius Rosenbergsogora is azt nyilatkozta.a fasizmus ellen a kommunistáknak ossze kell fogniuk valamennyi nem fasiszta párttal ésmozgalommal. a szovjet-németmegnemtámadási szerzódéssel.(Idézi: tHistoire. 34. Szovjetuniő ezutiínkétévenát rengetegnyersA anyaggallátta el Németországot: olajjal.. A fordulat 1935-ben kovetkezett a Komintern VII. amelynek ideolőgiája.helyette egy másikat publikált. Maurice Thorez a Radio-Paris nevtíadÓállomás mikrofonjai e|.az elpolgarosodott szociőldemokrácia szétverése.Mi.4l. ésa szovjet lapok Sztálin korábbi nyugati sztivetségeseit nyilvánították imperialista ésneofasiszta szornyetegeknek' TitÓt hitlerista renegátnak nevezték. akik kcizi'ila negyedik koztársaság vezetopolitikusai kikertiltek.április 17-énszóIalt meg elószor egy kommunistavezeto. kotet.. vagyisazt.A tagságsemmit sem értett fordulatbÓl. o. illegális kiadása a kovetkeztí tettekozzé: . Georgi Mihajlov Dimitrov f<ítitkár kongresszuson a meghirdettea népfrontpolitikát. Hors série.(Idézi:Maria anne.''(Heinrich August WinHer: Németország a tijrténete modern korban. annak mőr bőrmijelantéktelen lyen kés bbi kijvetkezetlenség barázdának tiint'. osszetagktinyvét.. hanem a szociáldemokratákat jeloltékki a németmunkások ftíellenségének.a 75 000 agyonl<ítt'' irántuk a nem kommunista ellenálazonban mégistiszteletre késztette lÓkat is.. akikfelekezetenkív liek vagyunk.kez nket nyujtjuk feléd. hogy a hábor t a francia ésbrit plutokraták (azaz politikai befolyással megszállása bírő nagyt<íkések) indítottákmegHitler ellen. alkalmazott. ame$rt a brit ésa francia kormányt terheli a felelósség. amikor a felszabadulásután pártjának nevezte magát' A kozos fegyweres harc .(Idézik:New YorkReview Books.cionálé(Komintern) hatodik kongresszusán1928-bannem a nácikat. amikor hinni akarunk. Nagy-Britan- niában a kommunisták kampányt indítottak a békeérdekében.. kommunistáknak minden országban azt A kellett hangoztatniuk. 1945 után aztánujramegváltozott a Propaganda iránya. amelyben konytirtelen harcra szÓlítottafel a brit kommunistákat Hitler ellen. o. április ll. krőmmal ésgabonával. 1936.katolikus munkás. o') of A SzovjetuniÓ e|len megindulő némettámadás 1941 nyarán rijabb fordulatot idézette|<í.) Ezután a francia harcoltak az ellenállásban.mangánnal.hogy .2006. Bp' 2005. A francia tHumanité felhívást szabadharcosai. be.Párizs német a után |acquesDuclos-nak kis híján sikeri. Tt'bb száz német kommunistát adtak át a náci hatÓságoknak' A propagandaanyagokbÓl ugyanrígyeltiínteka fasizmust támadÓ részletek. annyi azonban bizonyos.az interju készít<íje ennyit jegyakkor hinni akarunk. hogy a fó feladat:.hogy afiiveszély. tessék.gyapottal. mert a testvérijnkvagy!.1941 talpra.. hogy a kirobbant háborri imperialista hábor .Palme Dutt konyvet kezdett írni For a People\Peace(Anép békéjéért) címmel. brit Palme Dutt nem jelentette meg említett A konyvét. mint a ktinyvesboltokbÓl a náciellenes k<in1ruek. hogy a németkommunisták és szocialisták osszefogásával valÓban el lehetett volna-e keriilni Hitler hatalomra jutását.)Azon lehet vitatkozni. A francia kommunista vezetcíkazt hangoztatták. sok ponton érintkezik fasizmussal.ött:.. milyen megért<ínek Az ellenállás résztvevói és támogatÓi koztil 30 000 fót agyonl<íttek.Kimondták. miatt a kommumajd l952_53-ban a Rosenberg házaspár halálos ítélete 246 2&7 .Sam csak zett meg:.) 1939-benkovetkezettbe az rijabb fordulat.novembre-décembre2009.35. 20 60 000-etfogolpáborba zártak. az osztáIyokegy ttmiik dése. A Francia Kommunista Párt tehát alaposan t lzott. s kozvetítokéntsegítetta világpiacon megkertilni a brit blokád rendeleteit. a D. Robert. Még egy Murmanszk ktizelébenfekv<í kikotót is a némettengeralattjárők rendelke zésére bocsátottak.I. hogy a Komintern állásfoglalása megkonnftette a nácik gyózelmét.

nista szővivók az Egyestilt Államokat nyilvanították fasiszta ésantiszemita országnak. Vagyis a kommunisták hol meghirdették- hol pedig megtiltották az kommuantifasiszta kiizdelmet. A francia, gortig ésmás nemzetiségií nista ellenállők természetesen nem csak a SzovjetuniÓ szolgálatában kockáztatták az élettiket hábor idején.MoszkvábÓl iránltott pártjaik a azonban csak akkor engedélyezték számukra a harcot, ha ezzel a sztáIinista SzovjetuniÓ érdekeitis szolgálták.

készii|ó 92.Rooseve|t tudotta PearlHarbore||en japántámadásről
1941' december7-éna japán légier<í támadást intézett Haa waii-szigetek Pearl Harbor neviíkikottíjében állomásozÓ amerikai hadihajÓk e|len. Tizennyolc hadihajÓ stillyedt el vagy rongálÓdott meg srilyosan, ttibb mint l80 reptilcígép megsemmistilt,2403 amerikai meghalt, 1178 megsebestilt.Négy nap m(rlva a Kongresszus Franklin Delano Roosevelt koztársasági elnok indíwányára hadat iizent |apánnak' Az Egyesiilt Államok belépett második világhábor ba. a Már a világháborri végén terjednikezdettaz a mendemonda,'hogy az eln<iktudott a Pearl Harbor ellen irányulÓ támadás szándékáről,de nem jelentéseit, tettekozzéa hírszerzés mert mindenképpen akart lépnia be hábor ba, s egy ilyen támadással biztosíthatta,hogy a felháborodott amerikai társadalom mellé álljon. Roosevelt valőban rigy érezte, hogy hazájának elóbb-utÓbb szembe kell szállnia a náci Németországgal. Már 1937-benígyszőnokolt egy chicagÓi gy lésen: és ,,Ártatlan népeket drtatlan nemzeteketáldoznak fel a hataloméhség oltárán,.. Ha ilyen dolgok játsződnak le a világ más részein, senki se gondolja, hogy Amerika nnegmenek l, hogy Amerika kegyelmetvárhat, hogy a nyugatifélg mbiit nem támadják meg,ésnyugodtanélhet békében!'' Csakhogy az Egyesiilt ÁIlamokban rendkívtil erosvolt az izolacionizmus, azameggyózódés, hogy 288

az amerikai népnek távol kell maradnia Eurőpa zavaros tigyeitóI. Kis híján sikeri.ilt elfogadtatni egy olyan abszurd alkotmánykiegészítést, a tettevolna fiiggtívé hadiizenetet.A Képvise|i\ház amely népszavazástÓl utasítottae| ezt ajavaslatot. mind<issze209 : l88 arányban elkertilheRoosevelttisztábanvolt vele,hogy a hábor el<íbb-utÓbb hogy az amerikai társadalom trilnyomÓ tcibbsége tetlen, de azt is tudta, nem kíván résztvenni benne. Egyik levelében így irt William Allen bÖlcsi)regbarátom, az a problémám,hogyan White-nak ,,Ennélfugva, hogy nézzenszembea valőszíníjkijvetkezvegyemrá az amerikai népet, meg hogy bele akarjők vonanélk l hogy azzal rémíteném ményekkel, szolni a hábor ba.,,(DavidM. Kennedy: Freedom from Fear. The Ameand in War. 1929-1945.New York, Oxford, rican Peoplein Depression 1999,oxford University Press.434. o') 1939.január 4-i ,,uniÓs tizene. arra tében' vetette fe| az izo|acionizmus megtagadásának lehet<íségét, senkit sem véd megaz honfitársait,hogy a semlegesség figyelmeztetve ésfel novelni kell a katonai k<lltségvetést, agressziőtÓl.Kimondta, hogy kell számolni a fegyverembargÓt. A világháborrí kirobbanásakor az hogy tettelehetóvé, torvényelfogadtatásával elnok egy j semlegességi Franciaország ésNagy- Br i tan n ia hadianyagotvásároljon az Egyesiilt fizetnek ésa saját hogy készpénzben ÁllamoktÓl _ azza|a feltétellel, (izése után l 940.ben Roosevelt hajÓikon szállítják el. F ranc i aor szág |egy és 37 milliárd dollárt a légiflotta hogy fordítstln rávettea Kongresszust, aláírtaa soroz,ásitorvényt,majd nyolc fejlesztésére, a haditengerészet ktildcittNagy-Britanrepi.iIógépeket atlanti-őceánitengeribázis fejében niába. van 1940.január 4-i iizenete így hangzott:,,Nagyk l nbség akÖz tt, hogy azt színlelj k, a hábor nem a mi hogykimaradunk ahábor ből, és gy nk. Saj t j v nkre is hatással lesz,ha a világ kis nemzeteit l elrabolj k szabads gukat... Egyre világosabb,hogy az elj vend világ zavaros és az hely lesz _ igen,még amerikaiak számőra is - ha az az eró veszedelmes hogy egyre ir nyítja,amely kevesekkezében sszpontosul.'.Remélem, a még struccok számára sem kevesebbamerikai strucc lesz ktjzijtt nk; és 1940-benvezették hossztit 'von,hafej ket a homokbadugják.,, egészséges 249

be a sorozásl 16 milliÓ 2I és25 év k<iztifiatal ferfit vettek jegyzékbe. Csakhogy Roosevelt meg akarta nyerni az L940-es elnokválasztást, s ezért bármennyire is meg volt gy<íz(5dve aháborri elkertilhetetlenségéról, mégis szőnokolt a kampány idején,1940.oktÓber 30-án Bostonban: így ,,Fiaitokat nemfogj k k lfbldre k ldeni hábor zni!,, Harmadik választási gyiize|meután Roosevelt folytatta a felkésztilést. I94I.január 6-án egy ékesszÓlÓ beszédben ,,négy (a a szabadság'' szőlásszabadság,a vallásszabadság,a félelemtólvalÓ szabadság ésaz ínségtól valÓ szabadság) megvédelmezésére hí\'tafel a Kongresszust, majd elóterjesztettea kolcsonbérletittirvényt,amely lehetóvétette,hogy felszereléstjuttasson azon országokba, amelyek védelmefontos az Egyestilt Államok számára' (19a5-ig 50 milliárd dollár érték hadianyagot szállítottak.)Ezzel a kormányzattulajdonképpenfeladtaa semlegesség elvét. Brit ésamerikai vezérkaritisztek hamarosan koz<js stratégiát dolgoztak ki, majd Rooseveltés Churchill Új-Fundland partjaikozelében hadiegy hajÓn aláírtaa nyolc pontbÓl állÓ Atlanti Chartát.Ebben elítélték a hÓdításokat, s ígéretet tettek egy rij nemzetkozi szervezet létrehozására a háborrí után. A tengereken hadtizenet nélktili hadiállapot jott létreaz amerikai ésnémethadihajőkkoztitt. I Rooseveltet tehát azza| megvádolhatjuk, hogy rigy tette meg a sziikségesnektartott lépéseket háborri felé,hogy kozben fé|revezette a az amerikai társadalmat, ésmindvégig azt hangoztatta,hogy országa nem fog résztvenni a háborriban. Mindebbcíl azonban egyáltalán nem kcivetkezih hogy tudott volna a Pearl Harbor elleni japán trímadásrÓl,ésfeláldozta volna flottája egy részét, hogy beléphessen háborriba. Ezt eddig a mégsenkinek sem sikertilt bebizonyítani. A japrínokegytintetííen vallották, hogy a támadásrÓl semmifele azt rádiőtizenetet nem adtak le. Ha Roosevelt megprőbált volna eltitkolni efféle adást, bármelyik hírszerzictiszt kiszivárogtathatta volna az informáciőt. Az elnok egészéletében rajongott a haditengerészetért, ha s |apánrakívánt volna rátiímadni,aligha kezdi el a háborrit éppenannak a hadiflottának a feláldozásával, amelyet fel akar használni. Ráadásul nem az áldozatok száma ésa hajők értéke okozott nagy felz dulást az

Egyestilt Államokban, hanem a támadás váratlansága'Vagyis Rooseveltekkora csapásra,hogy harcra kényszerítse nek nem lett volna sztiksége Amerikát. Ha tudott volna a támadásrÓl, konnyen megtehettevolna, s hogy az utolsÓ percben kirendeli a flottát az obolb<íl, hagyja, hogy a japánok megbombázzanak pár elavult csatahajÓt. vezérkarával egytittnem a csendesCsakhogy Rooseveltkormányávalés kívánt koncentés őceáni, hanem az at|antt-oceáni eurÓpai hadszíntérre és rá|ni. ,,Haditengerészeti katonai tanácsadői meg voltak gyóz(jdve rőla, _ ellenfél,, az hogy nem |apőn, hanem Németország igazán veszedelmes _ ,,Valamennyien gy véleírta David M. Kennedy amerikai torténész. kedtek,hogy egy nyíltkonJliktuslap nnal ne|na hábor hoz vezetijhőtső (Idézett mii,524_525. o.) Ha |apánnallépnek ajtő, hanem zavarő tényezó.,, volna, hogy Németországgalis hadba, ebbóI egyáltalán nem kcivetkezett hadiállapotba kertilnek. A tengelyhatalmak ugyanis csak arra az esetre ígértek támogatást egymásnak, ha valamelyiktiket megtámadják _ arta az esetrenem, ha ok támadnak meg valakit.Hitler viszont bízotta japán gyózelemben, elkertilhetetlennektartotta a háborrit Amerikával, éstí Ezérto tizent hadat december l1-én akarta megtenni az e|scilépést. a nagy szívességet ezz'e| Roosevelt-kormányzatnak,amely arrÓl már téve az aligha tudta volna meggytíz,ni amerikai társadalmat,hogy a Pearl ellen kell fordulni. Harbor elleni támadás miatt Németország

93.Jaltábanosztottákfel a világot
Az L945'február 4-tol l l -ig tartojaltai konferenciána szovetséges nagyhatalmak három legendás vezetójevett résztki'iltigyminisztereik ésvezérkarifónokeik társaságában:Winston Churchill, Franklin Delano Roosevelt és|oszif Visszarionovics Sztálin. Gyakran elhangzik a vád, mely szerint a halálos beteg ésszellemileg is hanyatlÓ Roosevelt kommunistabarát tanácsadÓi hatására tril sok engedményttett Sztálinnak, átadta neki Kelet-Eurőpát, elárulta Lengyelországot és Csang 291

Kaj-sek kínai kormiínyzatát.Még a Magyar Nagylexikonbanis azt olvashatjuk, hogy ,,ajaltai konferenciánhozott dtjntések alapvetóen meghatározták a második világhábor utáni Eurőpa arculatát,,' David M. Kennedy amerikai tcirténész err<íl vélekedett: így ,,Ha Jalta az amerikai diplomácia cs djét jelentette, nem Franklin Roosevelt ez 1945. gyengeségeinekvolt februári szellemi éstesti tulajdoníthatő,és nem áIlítőlagos bomlasztő tanácsadői machináciőinak, hanem a tijbb mint ijt éve tartő hábor{t tiirvényszeriiségeinek, amelyek kevésváIasztási lehetóséget hagytak az amerikai elnijk számára.,, (Freedom from Fear. New York, oxford, 1999,oxford UniversityPress. 807.o') Már a quebeciés teheráni konferencián (1943)hozott dcintésekkel megeltílegeziékjaltai dontéa seket,ésRoosevelt korábban sem hallgatott Churchill javaslataira.A brit miniszterelntik ugyanis felvetette,hogy azza|lehetnemegelózni a SzovjetuniÓ Kelet-EurőpábavalÓ benyomulását,ha azOlaszországből északkelet feléhatolő angol-amerikai katonák szabadítanák Szlovéniát, fel Magyarországotésa Balkárrt.Rooseve|téskatonai tanácsadői azonban nem bíztak egy ilyen hadmozdulat sikerében'nem akartak eltérni a szovjetekkelegyi.ittkialakítottstratégiátől, attől tartottak,hogy s belpolitikai ttimadásoknaklennének kitéve, egyescsapatokKelet-EurÓha pába va| i rárryításával meggyengítenéÉa nyugat-eurÓpai partraszállásra felkészített hadsereget. Churchill is belátta,hogy a g"lkane't nem kockáztathatjákNyugat-EurÓpa gyors éscsekélyebb áldozatokkal járő felszabadítását' Tulajdonképpen a dtintés ez jutatta Sztálin kezéreKeletEurőpát. |altában Churchill volt a leggyengébbtárgyalási helyzetben, szinte tehetetlenrilfigyelte Roosevelt és Sztálin egyezkedéséi. amerikai Az eln<ikmindenképpenmeg akarta nyerni Sztálin egytittmtíkodését |apán legyt5zéséhez, tett vérszomjasmegjegyzéseket némettisztekre' ezért a s ezértgrinyolta Sztálin eltítta franciákat ésa briteket. Ebben az idöszakban ugyanis katonai szempontbÓl minden titókártya Sztálin kezében volt már, hadseregei lerohanták Romániát, Bulgáriát, Magyarországot és Lengyelországot. A nyugati szcivetségesek viszont mégnem keltek át a Rajnán sem, éséppenaz ardenneki csatát prÓbálták kiheverni. 292

alkották. RooseveltbeleAz elsó f<í témátaz ENSZ szervezetikérdései egyetlen nagyhatalom is egyezett,hogyaz ENSZ biztonsági tanácsában és a megvétőzhassa dontéseket, a Szovjetunio mellett Sztálin kérésére a Ukrajnának ésBelorussziának is helyetbiztosított világszervezetben. Kelet-Europasorsavolt - amelymár orosz megszállás A második kérdés már Teheránban alattállt. Lengyelországhatárainakmegváltoztatásárol hogy nem támogat szovjetelmegegyeztek.Roosevelt arra tett ígéretet, pedig a szabadválasztásokmegtartálenesideigleneskormányt, Sztálin azonban sát fogadtael. A Churchill által javasoltnemzetkozi ellenorzést majdani ,,szabad''vá|asztás elvetették, ezértnyilvánvalÓ volt, hogy a sokra a szovjet hatÓságok irányítása alatt kertil sor. Sztálin képesvolt arra hivatkozni, hogy a lengyelek számára nagyon megalázo lenne a választásoknemzetkozi ellenórzése... hogy vajon tehetettvolna valamit Nehéz válaszolni arra a kérdésre, azon kívtil, hogy az amerikai Roosevelt Kelet-EurÓpa megmentésére csapatok elcírenyomulásávalkiszorítja óket a régiőbÓl' Egy ilyen hadtorekvó amerikai mozdulatot ebben az idoszakban a háborri befejezésére azonvolna. Azza|az ígérettel társadalom semmiképpensem támogatott ban feleslegesvolt Jaltában Sztálint bátorítania,hogy az amerikai katonákat kétévenbeltil kivonják majd EuropábÓl. Németországgalkapcsolatban Rooseveltnek nem volt semmilyen hogy a szovjethatÓságok terve.Ezértelvben elfogadta, elkészített elríre a ipari felszerelést, elszállíthatnakazországbÓl10 milliárd dollár értéktí ki, hogy az iparilag legfejmegszállási zőnákat viszont rigy alakították nyugati fennhatoságalá kertiltek' lettebbországrészek céI, Az amerikaikormány számáraaz volt a legfontosabb hogy a SzovAz atombomba jetuniÓ hozzájáru|jon Japán mielóbbi legyózéséhez. Rooseveltabban bízott, ekkor mégnem késziiltel, hatása ismeretlen volt. elvonhatják a figyelmét hogy ha a SzovjetuniÓ hadat izen, ezze\egyrészt a rendkívtil véresharcokat EurőpárÓl, másrészthamarabb befejezhetik is keleten. Ezért elfogadta Sztálin valamennyi távol-keleti kovetelését (Kuril-szigetek,Dél-Szahalinstb.).

293

o').(48. az enyém.) A kivégzetnem egy személyról..a vádkoholásanatőmiőjőről. így elvégre ejtettemel. ott kommunista rendszert hozott létre. Churchill ígyszőlt: >Enyém b re!A htison a osztozzonRoosevelt SztáIin!< és Roosevelt mondta:>>Nem. ott szabad vá|asztásokat tarthattak.ésnek ugynevezettVenonarádiÓtizeneterejtjelezett a sikeriilt megfejtenie sz.EurÓpa KonyvkiadÓ.) Budapesten a belvárosi Hold utca 1953 és1990 kiiztitt a Rosenberg háez zaspát utca nevetviselte. eró dijnti majd eI. I942-ben e szavakkal foglalta ossze Molotovnak: . o. niik alkalmatlanok a nyugati vilőg vezetésére..Ez nem mős.ovjet akciÓ keretében KGB amerikai állomásaira. o.) ki végezték házaspártártatlanu| 94... amerikai ségetnyríjtottaka szovjet atombomba tartotta ket. ártatlannak Ronald Radoshkezdetben ó konyvében is 000 oldalas dossz. amelyet hanem egyházaspárrőlneveztekel. elsó amerikai civilek. hasábjain: . én felelt: 485. Pécs. hová vezetnek a hábor során megtett lépéseik. Kirríly Rőbert fordítása. azt. brínosnektartja oket (The Rosenberg az hart and Winston)' Az amerikai hlrszerz. mint tiirvényes lelepleziaz Atlanti Szijs népet. A nemzetkijzi MTA TorténettudományiIntézete életkrőnikája cimu kotetben is arrÓl olvashattunk..ítéséhez. akik segítkifejeztehá|á5átRosenbergék kiadott emlékirataiban An elkész.Az eurőpai hábor ezen szakasz ban a politikai dijntések már csak a katonai realit sokat ratifkálhatt k'. a Sztálin álláspontját a régi szovjet viccnek megfelelóen foglalhatjuk <issze: Ami az enyém. A világot tehát nem |altában osztották fel .s ezek ket. egyszer mindenkorrafényesen és egyegész . amelyeketMoszkváből ki'ildteka . )eanPaul Sartre pedig így mennydorgott a Libération cimíi francia lap ami vérrelmocskol be lincselés..Sztrílinnak azonban már megvolt a maga kialakított álláspontja. l983. így Churchill és Rooseveltmegkérdezte: >Sztőlin. és vadősznLElejtettekegymedvét.'. A VijrijsCtir udvara.. ttibbirtíltárgyalhatunk.nem bebizomaj ki t nyíto t.So |a|:Sartre.vád alapján v égezték <íket.) TitÓval pedig a kovetkezóket kozolte 1945áprilisában.ahová nem jutott el. ha valaki ter leteket foglal el. Alexandra ... akiken kémkedésért az EgyestiltÁllamok Kommunista PártjáMivel mindketten nak a tagjai voltak.(M1|ovan Tal lkozásokSzt linnal' Dilas: Bp..Churchill.Bp' 2001.mint az e|iiz évoktőberébenChurchillel végrehajtott egyezkedése Kelet-Eurőpa befolyási zőnákra valő felosztásáről .semmit. l05.2009. Amerika e megv szett! Szakítsunkmegvele minden kapcsoIatot!'' (Annie Cohen. ezekrea teri)letekre rákényszeríti saját társadalmi rendszerét. tek ártatlansága olyannyira belevésódott a koztudatba.Roosevelt Sztálin elment el.mi az ijn véleménye?< Sztálin >A medveaz enyém. Vajda Lórinc fordítása. csak éppenNyugat-EurÓpára nem kellett erószakkal. o. 477. mányozta éselemeztea per 200 New York.<"(IJgyartott. hogy nem ismertékfel korábban.A hatőrok kérdését az (Simon SebagMontefiore:Szt lin.)|altában pedig Sztálin a kovetkezó viccet mesélte .A Rosenberg ()ssinirrg a 1953. hogy mégaz által 1998-bankiadott. Nyikita SzergejevicsHruscsov azonban már az' l970-es években iránt.. . Riner^ile. RadicsViktÓria fordítása. (ValÓszíntíleg volt az egyetlen utca. d egy szemelvényttalá |hatun k benne ... a Ahov a hadserege eljut.jrinius 19-én New York államban ta|álhat<t kivégezték a btirtonében. Magvettí K<inyvkiadő. (David M.de miután áttanu|. hogy .1989. (Gortigország) vagy ahonnan visszavonult (Ausztria). |altában már nem sok választásuk maradt.o.Ez a h bor eltér a m ltbeli h bor ktől. Ahová a szovjet hadsereg eljutott.rákényszeríteni''parlamentárisdemokráciát..802-803..Picasso megrajzolta a házaspár portréit.) igen Ez meggyíízóen hangzik. hogy cs vetség djétés Ne lepödjenek meg ha Eurőpőt telek rtiilj k a hírrel:vigyázat. otta sajőt rendszerének szerezérvényt.ott csak elfogadták a korábbi lépések során kialakult rendszert' Az amerikai kormányzat vezet<íit legfeljebb azérttehetjiikfelelóssé. Sing Singbenvillamosszékkel város szovetségi Ók ésEthel Rosenberget.. voltak az ítélt miatt halálra a kémkedés Julius a végrehajtották halálos ítéletet. Határozott az a hÓdítási szándékainakismeretében jaltai ígéretek egyezmények a és nem tiíntekktilontisebben megbízhatÓnak.. Kennedy:Idézett míi. Ho|t. a kommunista világ nagyszabásri tiltakozási kampányt kezdeményezett.. ezt enyém btjre! a A h son osztozzon Churchill ésSztáIin!<Szt lin egy szőt sem szőlt.Ugyanannyit értek.iéját. 538. o.

igyész olvasott.De azért k lijntjs mőrtírok azok. bírÓ abszurditásokat a vádlottak fejére a koreai háborirértis oket vádolta. miutiín évtizedekig sztileik ártatlansá gáthangoztatták. Az FBI nem is kivégeztetni.. még akkor is. |uliust 1950. is hogy rengeteginformáciőt kapott fulius Rosenbergtcíl. szeptember16. a moszkvai veze.. A férjminden bizonnyal btínosvolt. Ezze| a prágai koncepciÓs perekrol. (New York Times. s bár az találta btínosnek létre. akik nem v llalj k.még is A halálbtintetést. Felikszov szerint .) Mivel a RosenbergházaspárzsidÓ származás volt.1951.késztjr<imest késztilt országi zsidÓ értelmiségre és alkalmat' hogy antiszemitizmussal fasizmussalvádolja meg az Egyesi.)2008-banpedig. jon majd a harmadik világháborri. akinek a szervezetét a három legfontosabb nyugati kémszervezetegyikének nyilvánította.amely 1949 ota antiszemitapolitikát folytatott. Felesége titkokat'' nem tudott a szovjetek rendelkezésére vagyis az viszont csak btínpártolástkovetett el.j lius |7-én. s bejelenthessék.olyanember volt.orrt hogy azEgyestiltÁllamok hamarosanfasisztaállam Iesz. Rosenbergék Meg vclltak gy(iztídverÓla. aki 1950'február 3-án beismertea brit elhárításnak. Alekszand Felikszovnak. a fér1et pedig btirriikbeismemindent tagadtaka bíroságelcítt.Le Rocher. |ulius Rosenbergpedig tisszehozta sÓgorát egy szovjetiigynokkel.intetést. .hogy a halálra ítéltek utolsÓ percben meghogy vallomást tesznek. majd 1945-benellopott az Emerson Radio CorporationtÓl egy gyrijtÓkészii.március 29-énaz esktidtszék április 5-énIrving R.David Greenglass L943-banaz j-mexikÓi Los Alamos-i laboratÓriumban kapott munkát. (Serguei Kostine-Alexandre Felikssov: Confessions d.N<ívére sÓgora arről prÓbáltákmeggyózni.Ethel Rosenberg occse nem volt hajlandÓ MexikÓba menektilni. Monaco.eredetilegcsakazza|a szándékkal' szÓra bírják. volna a haláIbi. arra hivatkozva.Az ó vallomása alapján jutott el az FBI az amerikai Harry Goldig. Slánsky észsidÓ wa? ." Ethel Rosenbergoccse.un agent sovietique. mint korábbi kémtevékenységiikke|.hogy tettiikkel tobb tízmillio ártatlan ember halálát okozhatták volna. pénzszállított ésgépelt.ésátadta a szovjeteknek.. a kivégzettekkétgyermeke is sajnálattal elismerte.44' o. léket. A lebukások egy Klaus Fuchs nevií brit atomfizikus tudős leleplezésével kezd<ídtek meg.Ezzel gondolhassák magukat. majd Greenglassig. hogy tízévea szovjeteknekkémkedik.. o biintetésearánytalannak ttínik. s méga villamosszékmellé vallomásra kényszeríteni az is elhelyeztek egy telefont.atombocsátani.2002. Rosenbergék ítélték bortonbtintetésre ártatlannaknyilpedig tokéletesen hogy kommunisták a kémkedésben vánították magukat.. ragaszkodnak. 1943 és1945koz<itt tobb mint 9000 oldal terjedelmiídokumentumot juttatott el a szovjethatÓságokhoz.ésaz igazság (New York Raview oJ. egyre tobben nyÚrjtottakinformáciÓkat neki rakétatechnolÓgiaieljárásokrÓl. akit mindig vissza kellett fogni. ha igazi. ésAmerikában szovjetkoztársaság ket. elkerti{hették résével kitor visz.. Eisenhower elnok pedig nem adott kegyelmet nekik. 1999.Venona-táviratokat'' csak l995-ben hozták nyilvánosságra.is a házaspár biín<isségét igazolták. helyetta hazugsághoz április 11. i. A mártírhalált vállalva alighanem nagyobb segítséget nyujtottak a kommunista világnak. hanem letagadják elveiket. elkeriilhettékvolna a halált. és hogy az Egyestilt Államoknak meg kelléneosztani minden atomtitkot a szovetséges SzovjetuniÓval' Greenglass végiil vázlatokat ésa laboratÓrium munkatársainaknévsorát bocsátottaRosenbergék rendelkezésére. a KGB egykori tisztjének 1999-ben megjelent emlékiratai az utolső kétségeket eloszlathatták megerŐsítette.) Julius Rosenberg 1942 tavaszánkezdett hozzá igyn ki tevékenységéhez: sÓgora szerint bement a szovjet konzulátusra ésfelkínálta szolgá|atait. jegyezte meg jogosan Sam Tanenhaus.iltÁllamokat. Valamennyi bííntársukvallott. A.Kémszolgálataszépenb vtilt.. 2Oo8.mert akkor a szovjetek megváltoztatták volna a kődot. ahol az atombombávalkapcsolatoskutatásokfolytak. hogy apjuk kém volt. Csakhogy a per idejénezt nem tehettékmégkozzé.a feleségét 288 hogy augusztus11-éntartÓztattákle .tsooks. s ezértcsak azonban mégazt is tagadták.hanem szerettevolna óket.éséppenaz oroszaz megragadta lecsapni. óket. Kaufman bíro kimolrdta a nem kérteezt. ahogy sőgora tanácsolta neki' inkább mindent bevallott. tés.

. FranciaországbÓl 80 000 tiltakoző levelezcílap érkezetta FehérHázba. ésJulesDavids.o.de ha pertikre nem a hideghábor csricspontján ésnem a koreai háborrí idején keriil sor.A médiafelhasznámert ebben a a lásával általában sikertilt megtéveszteni kozvéleményt. akik elfogultak voltak. |oseph Patrick Kennedy saját politikai kudar' cainak kompenzáIására mindenképpen elniikké szerettevolna válasz. vált korában már híressé |ohn Fitzgerald Kennedy huszonhárom éves Why England Slept?(1940.ati eredménysem fiízhetó. ésa televíziő mégkészségeWatergate-elottikorszakban a sajtÓ. s egyikbarátjávalíratott A második világháboruban Kennedy egy csendes-őceáni torpedőnaszádparancsnoka volt. igaza .Ez az gy senkineksem v It a becs letére.(Rubicon. bírák.. Korai halála miatt cl jclképcz. 299 299 .számos olyan nyugati >társutas< értelmiségikészséges ttmiik désével.jobboldali amerikaiak.Miért aludt Anglia?) címiíkonyvével.(Idézi: IjHistoire. s a bennsziiltittek segítségével A triviális kőkuszdiÓra vésetttizenetet eljuttatni az amerikaiakhoz. legkiválÓbb eredményeket sikertilt.o.vádlott-társai kivégzéséról remektil el lehetettvonni a figyelmet. amit a japrínok 1943-ban elstillyesztettek. de tigyet sem vetettek a sztálini perek ártatlan aldozataira. ban .aki l 96 l t|s l9 3 kozott tolt tte be az elnÖki hivatalt. Amerika.A kommunista propaganda természetesen azonnal mártírokat faragott a vőlasztott hazájukat el rulő emberekböl .1994.a pápáva|azé|en. 57. ut 2005. yiszont nyolc zsidő kivégaz zése Csehszlovákiában nem az!. amelyet nem ó írt. Kennedy Pulitzer-díjat kapott Profiles in Courage (Arcképek bátrakrÓl. hanem ot éwel elóbb vagy késóbb.okt... hanem Theodore Sorensen 1956) címtíkonyvéért. a|<lkhozzájárultak a sztálinista rendszer tomegpusztítő fegyverekkel valő ellátásához. Hollandiában. a skandináv országokban..nevelte fel oket' a légkorében tatni egyik fiát. A francia baloldal elképesztóhéwel vetettebele magát a kampiínyba.Mentstik meg a Rosenbergeket!''elnevezésíi szervezeteknóttek ki a foldból a szovjet propagandának és szervezésnek koszonhetóen.PT 109 kalandbÓl kittintetés.. Az ember rosszkedvííenfordul el a t<irténet szereplóittíl. azonbancsak egy szeretetre tobbsége optimizmusát. egy akik méga sztálini terror nyilv nosságraker lése n is hittek a >világmegváltő"eszmékben. s be 1960-as évekelejének nem váltott ígéreteit. Svájcban ésAngliá.. A kíméletlenvetélkedés s minden veszéllyelszembe kellett elérnitrk. akik megkonnyeztéka kémekhalálát. hogy apja harmincezer példányt felvásároltatott rÓIa recenziótaNew YorkTimesban' a kÓtetból.okl 12. Multimilliomos apja. Ha pedigvalami mégsem kellett mégmindigbiztosíthatta számukra a siker |átszatát..A sikerben ben a harmincas évekvégének az is szerepet játszott.) Magyarits Tamás így foglalta tissze a torténteket:. o') Rosenbergékkétségkívtil brínosok voltak .Julius ésEthel Rosenberg el atomkémek elítélése antiszemitizmuspéld ja. akik ízléstelen viccel<ídéssel koveteltéka kivégzést. akkor apjukvagyona szállniuk. s a Reader\ Digestcímiílap is ismertette a torténteket.iaz.s méga jobboldalis a kegyelmetjavasolta. mir. Belis giumban.) Ál|amokegy|k vo|taz Egyesiilt 95.. valőszín leg nem ítélték volna tíkethalálra. gyorsan megscnl rltisii lt lttél. 9' sz.ellenes baloldali tiintet<ík.A torténészek tÓ playboynak tekinti.mely. akinek a nevéhezegyetlen jelentós kormányz..ö| van szÓ: . angol kiilpolitikáját elemezte.iitt Az amerikaiak tobbsége tartja számon }ohn FitzgeraldKennedyt (I9I7 _1963). Ezután címmel).Vádlottak.A kételked k szátmárapedig a kommunista |acques Duclos a ljHumanifé hasábjain készségesen is magyarázta.Kennedy elniike legnagyobb máig a legnagyobb clrr(ik(rkkiiz. a rádiÓ sen támogatta a vezetó politikusokat. majd hollywoodi frlm sztiletett(1963-ban.1994..André Kaspinak volt (I}Histoire. 15.Sikeegy rtilt egy szigetre sznia katonáival.

izenetetktildott a Kongresszushoz. krÓnikus vastagbélgyulladás ésAddison-kÓr kínozta.je|entette Rusk kiiliigyminiszter. Eltíszorképviseló (1947-53).1961.A bázisokat felszámolták. Bfu a Kongresszus mindkét házában a demokraták voltak befolyáa a tobbségben.é|yezte is készítse Fidel Castro ellen .ilpolitikában Castro-ellenes lis 17-éna kubai DisznÓ-obolben a CIA által kiképzett. |ohnsonkés<íbb (l96l)' a védelmi és programját csak nekbizonyult. hogy a CIA a legabszurdabb merényleteket d.febr. hogy nem támadja meg Kubát. majd az utolsÓ pillaelo. Nukleáris háborrívalfenyegetó. ezt már régebbeneltervezték. egymást.kovetkeztí évben oktatÓi e mintegy 85 000 amerikai végzett kornlányszervtámogatásával csokkentésére országaiban.még szivarjainak megmérgezését elcí hogy szoroa Ezze|arrakésztették kubai vezetést.akárcsak a polgárjogi torvényekre vonatkozÓ indítványait. 1962-benaz amerikai felderítés atomtoltettírakétákatkiliiv<íbázisokat építKubában. hogy a republikánus párti Nixon gyi|zzon. skarláton és diftérián. |acqueline Bouvier éskétgyermeki'ik mellett.ezértemelt sarkri ciptítésfrízótkellett visel.ahelyzet azonban mégiscsak gy festett.hogy lefenyképezzék vele. A másik eln<ikjel<ilttel. amelyekben torvényeket stirgetetta gazdaságifejl<í meggyorsítása.Szeretcíit elképesztóen felelótlenmődon választotta ki. natban mégiskorlát oztaaz amerikai hadseregáltal nyrijthatÓ trímo engeTalán ennek ellensrilyozásiíra F. de nem hagyta. A torvényhozÓi munka nem ktitottele.és hiszem. elszegényedett kében. majd szenátor lett (1953-61).. A hadmiiveletet még az e|ozo korvele. bár a választástnem ez dontotteel. a másodikban pedig már elnokválasztási kampányát készítette Apja vagyonának és eló. Kennedy blokád aIá vonta visszaforhatására a szovjet vezetés a szigetet. ahol után a SzovjetuniÓ nem telepített kubai rakétaválság 30í . jan. nie.serdtilókorában pedig sárgaságbanbetegedettmeg.mint Inga Arvad dán jságírő.) vonatkoző t<irvényjavaslatát fogadtattael utÓda. hallgatőlagosan..aki Sam GianFBl cana maffiaftínoknekis a barátntíjevolt.majd egy évmrilva másodszor is megoperálták' A sajtő abban is cinkosának bizonyult.Farkasszemet nedy azt ki nézt nk. mint a másik.hogy a rakétákatoda. befolyásának k<isz<inhetóen l960-ban (miután hétállami elóválasztáson gyózelmet aratott) sikertilt elnokjel<iltté nyilváníttatnia magát. . Szemtivegetviselt.t 96 1 a kereskedelemfejlesztési A 20 a márciusábanKennedy létrehozta l]ékehadtestet.Életében íirkutatási torvényt(|'962) sikertilt elfogadtatnia.) csak halála után (1964. egészséget és jőkedvet sugárzopolitikus az Egyesiilt Államok egyik legt<ibbet betegesked<í politikusa volt.Elnokségeelsó hÓnapjaiban ugyan rengetegi. demokratapárti elnok nem értett torvényhozás olyan sikeressolásához.áprifelsikerekk<ivették kudarcok és A ki. kubai fegyveresek szálltak Partra.Lyndon B." Csak azt nem hangoztatták. választást minden id<ík A egyik legminimálisabb tobbségével nyerte meg.s Judith Campbell Exner.ilonboz<j (l963. Kendítottaa Kuba felé pedig ígéretet tett.a m sikfickő során pislogottegyet. a|<ttaz náci kémnektartott. ValÓjában o volt a legtobbszor félrelépóamerikai elnok.s fenyegetó fellépésének haladÓ szállítÓhajÓkat. kcirdés a és régiÓkfejlesztése az adÓreform érdeaz nyezewédelem. fáradés de tabb ellenfelénél. hogy a SzovjetuniÓ bebizonyította. eléglett volna 8900 illinois-i és46 000 texasi szavazatahhoz. A fiatalságot. komolyan felvetették. a jÓ s fellépéstí vonzÓ férfinagyobb sikert aratottjobban felkészÍ. l954-ben egy gerincmtítét után az utolsÓ kenetet is felvette..A hábor ban maláriát kapott. Az eln<iktehát kitette magát annak a veszélynek.A Kennedyk torténetében igen nehézelválasztani a média által kozvetítettcsillogást a kiábrándítÓ valőságtől. hogy eljátszhatta a szeret<í szívtícsaládapa szerepétgyony<iriíésintelligens felesége. mányzat készítette Kennedy egyetértett gatást. ráadásul naponta szedte a ktilonboztí gyÓgyszereket.zze|azegész akciot kudarcra ítélte. |ohnson elncik.ilt. .sulyos váIságbontakozott ki. hogy a maffiamegzsarolhatja.A jcivedelemado munkát a világ ki. olyan hírességek kcizéjtik is tartoztak.hogy a kiegyezés éppen az Egyestilt Államok visszavonta rakétáitTorokországbó|'Igaz. Egyik lába hosszabbvolt.. állandő hátfájás. elsó szenátori id<íszakában jÓrésztcsak betegeskedett. Gyermekkorában átesett asztmán. Nixonnal televíziős vitában mérték osszeerejtiket.amelybenalelntike. sabbra fonja a SzovjetuniÓhoz f zodo szálakat. Belpolitikai térennem sok eredménytsikertilt elérnie.

szép gesztusokon de Kennedy a berlini fal megépítését kívtil semmit sem tudott tenníellene. jságírÓ éstorténész prÓbálta megcáfolni a bizottság eredményeit.hogy Kennedy trílb ecstilte a kommunista Észak-Vietnam r észér fenyeget<í ó| veszélyt. W. hanem a mielcíbbi politikai megoldásbanreménykedett. Ebben az évbenlétesítettek kozvetlen telefonkapcsolatot (.ki iilte meg Kennedyt A Kennedy-gyilkosság évfordulőinak alkalmáből tijra meg jelentek meg az rijságok hasábjain. hogy egyszer s mindenkorra elvegye a kommunista partizánok ésészakitámogatőik harci kedvét. New York. A kés<íbbi eseményekszempontjáhől végzetesnekbizon1rult. ossze|amesT. fohnson megtette. 1945-1974. hogy lassan hozzászoktassa óket a háborrihoz ésa gerilla-hadviseléshez. ( 1961)elítélte. Kennedy azonban nem hallgatott a szakértókre.amely tobbmilliárdos amerikai segélyt biztosított az oktatásésa szociális fejl<ídés támogatására. Mint ahogy az is biztosra vehet<í. Egy elnokválasztási évben harcias hagyoilyesmire aligha szántavolna el magát.Minden szabad emben bárhol is éIjen. A Warren-bizottság1964 kozzétettjelentéseszerint Lee Harvey oswald volt az szeptemberében elnok gyilkosa.. a a nem tudta volna elfogadtatni polgárjogi torvényeket Kongresszussal.. mára már elfogadott:|ohn Fitzgerald Kentobbsége amit a torténészek nedy elnok halaláről szinte mindent tudunk.atomcsendegyezményt''.. tormányaihoz sem illett volna a visszavonulás. 1996. az FBI egy pedig mintegy 25 ezet kihallgatástrendelt el. 2007. o.hogy a dél-vietnamihadsereg csekélyebb amerikai segítséggel is képeslesz megvédeni országát.aZ . ahogy ezt Lyndon B. 1963 j Úrniusáb az e|zárt vár osba an reptilt.Hosszan elhrízÓdő. .) 96. éshálásan tapsoltak.Máig nemlehettudni. Semmi alapja sincs annak a legendának. hogy aláirták a latin(Alliance for Progress) amerikai országokkal a Sz<ivetség fejltídésért a elnevezésií szerzódést. éstettétegyediil kovette el. bizonygatva. hogy <í berlini.azt állt korií osszeesktivés a gyilkosság hátterében.az Egyestilt Államok pedig visszavonta a rakétáitonnan' ahol korábban voltak' Ezpedigaligha nevezhetó stratégiai gy zelemnek. véresháborűIett az mert Kennedy nem a teljes eróbedobással kivívott azonnali eredmény. Earl Warren fobiró vezetésével kormányzativizsgá|obizottság 552 tan t hallgatott ki. szavakkalfogla|ta a kcivetkeztí Kennedy teljesítményét nem ongőinak állít saival ellentétben Pattersonamerikai torténész:. 1963 végéig 7 000-re emelte a Dél-Vietnamba kiildqtt ame1 rikai katonríkszámát. vereség hogy cíis novelte volna a csatobbsége szerint biztosra vehet<í. s a tárgyilagos szakért<ík seit azőta sem sikertilt megcáfolni' Vincent Bugliosi. A a beismerése.New York. Oxford. W. éstámogatásárÓl biztosítottalakÓit: .csak ahhoz. Berlin polgara. CIA legalább 200 000 katona azonnali mozgoA sításátjavasolta. Kennedy. Elóbb Gerald Poskonyvében(NewYork' 1993. Számtalan amatcírdetektív.. hogy halála elótt az amerikai csapatok visszavonását tervezte. s családja férfias.Lezártiigy'' címtí szerint a szerzo kovetkeztéRandom House). gyöze|emretorekedett. ténészek hogy patok létszámátVietnamban. Berlin lakÓi természetesen szándékaszerint értelmeztékszavait. A toríjraa legabszurdabbfeltevések megtájékoztatásmakacsul nem hajlandÓ tudomásul venni azt a tényt.forrődrőtot'') Moszkva ésWashington kcizott..Oxford University Press.Abban bízott. ner Case Closed. a világháborri egyik kulcsfontosság csataterének és tekintette Indokínát.hogy egy fánkrigy nak tartja magát. s ekkor sikeriilt aláírni a szovjetekkel ésmás országokkal a légi atomkísérletek megsztintetésércíl szerzödést. és ezért szabad emberként. de a német is nyelvben valÓ járatlanságamiatt kijelentése hangzott..vagyis . szkénmondom: b lch Bin ein Berliner!'' Azt akarta mondani.517. 3&3 .Raj (Grand E xpectations. szőlÓ Ezenkívtil egyetlen jelentósebb sikere az vo|t. The U nited States nagyon nót tfel a feladatokhoz' .Ez ahhoz nem volt elegendcí.. hogy széles kutatások eredméés Az osszeesktivés-elméleteket az rijabban elvégzett is nyeit ttibb torténész osszefoglaltaa ktizelmriltban. aki egy 1648oldalas konyvben foglalta ossze kutatásai eredményeit(Reclaiming History: The Assasination of President Iohn F.korábban nem voltak rakétái.

cjbtllcl{ire Vagyis a hátulrÓl tehátolő golyÓ elórelokte a fejet.il dik az elnok nyakának alját találta el.rakétaeffektus''-ként senr s cz'ért ralokte. amelybenotthtlna It'gyvcrt mint annak a takarÓnak a szálacskái.hosszrihoz. egyszer a golyÓ hátulrÓl hogy cliisz. akinélegy papírbacsavart. rint feld lt állapotbanhazarohant. ugyanazokra a kovetkeztetésekrejutott. a f. elóremozdulelegyegészenkicsitKennedyfeje. aki feleségét. egyontettíen vallották. hogy férjekovette el a gyilkosságot. 305 Az hagyták.az orosz származásu Marina Pruszakova volt benne." a szakért<ík lovés8-8. békén felszerelt. Howard Brennan vallomását ban.az asszony. hogy a három arta az eredményre jutottak.Az elsó golyőt feltehet<íleg faágtérítette az elotte i. kielemez.lttltit. csomagolÓpapír titt. 287o-ukszerint tudta megmondani. egy 1982-esszakértóivizsgálat megcáfolta. s szÓltak is a rendcír<iknek. volt. pozták elméleteiket.amellén. a másoegy három ltivést.SzámítÓgépesanimáci érkezo gtllyri azota bebizonyították. kisebbségi természetesen negyedik (Az egyik rendor rádiÓadőjáből hallhatÓ. valamint egy Zapruder nevií szemtanu filmfelvétele. s aznap nem volt rajta a szemtivege. Miért hátrafelémozdult el az elntik Ícjc. oswald azt mondta neki.s magáhozvettepisz.. viszont a puska mellett heveró 394 .Norton & Company).honnan jotteka lovések. ntiir lriz.'lott" J. majd hi|tjőval hevcselrlreIr kirobbanÓ vérésagyveló .tltI sz'c oswaldot.) iovésrólszőlÓ elméleteket Igen sokan láttak puskacsciveta tankon}ruraktárotodik emeleti ablakáEgyikiik. elfogtáklA rendórok felkeresték Amikor a puska trctttvrlll it me. Kennedy ráadásul beteg háta miatt ftízotviselt.ck()swald pus. a garázsbavczctlc (lkct. s tovább rohantak felfelé' munkatársaikozétartozik. akik a azt a negyedik emeleti ablakbÓl nézték kocsisort.Láttáraaiyo. jutottak.tctésrc eshetett elóre.bb keresnivárosszerte Ezután kezdték (. hz osszeeskiivés-elméletek alavéleményre mindkét esetbenaz utőbbi. s kereszttilhaladt (séppenhátrafordulő.. cgy alapjárr Amikor a személylcírirsa felé ságibusz-pályaudvar igyekezett. el.Aharmadikgo|yoazelntlkfejébecsap(ldott.trls helyén. rippit nev rendór megállította.I2o/o-uk hívei káro|. Egy cip<íboltba. hogy valaki kétszer visszahuzza a puska závárzatát. mint Posner. ktivctkez.-ttudta. s ez. s még a valit ugyanaz volt. hogy férjeott tartja fegyverét. lttlít szt.hogy oswald puskájábÓl nem lehetett a gyilkosság san három lovéstleadni'A Dealey PLazán510 fotÓ késztilt Ez.s jobb oldalát. a tankonyvraktár épiiletébol. hogy az t'tt'dik emeleti ablakbÓl bejárhattaeztazutat.4másodpercalattdordtiltel.Mannlicher-C arcano tt'dik emeleten megtalálták a távcs<ivel hozta be reggel autÓjában Oswaldot. hogy fi. b. 2o/o-ukszerint tobb irányb o|. Ilyeskás tárgy volt.kicsavarttartásbantiló)JohnConnally'Texas virl kormányző. rajta voltak Oswa|d ujjlcrrytlrrratiri. A speciális vizsgálatok mind arra a ment át.tir Ha Zapruder filmjét lassíwa vizsgáljuk meg.Ezbóségesenelegendoidó s leadjon ahhoz. padlőra hullÓ hogy a lovések a folotttik lévó ab|akbÓl jottek. majd egy moziba nrcrrckiilt'it|rrll ót. .majdhevescnlriitrn. hívei. 44o/o-anem szerint egy ftívelfedett dombocs. szinte letépte hato|t be|é? ha tettékfel utet"lk"dok a kérdést. aki ti. szclllc tatt(t oswald tobb mint tíz.ekct idején. ilyen gytlr Sokan állították. az félre osszeeskiivés-elmélet hogy szemtiveges azzal soporték Csakhogy Brennan nem rcivid-. láthatjuk.csuklőjánéslábán.trr|yát' a távrll. hogy a testekencsak kétgolyÓ káiábÓl származtak.iggonyrudakat mlt az egészéptiletben nem találtak. hanem távolláto volt! A tankonyvraktárhárom dolgozÓja pedig.

tobbsz<ir megverte az any1átis.az j munkaadÓ.de társai nem szerették. egyszera papőra!. hogy oswaldot teljesen... hogy nincs kísérletigis eljuttatta.s l962-ben orosz feleségével egytittvisszatért Egyesi'ilt az Államokba' (Egyesek azt firtatták. fegyvereit Az mutogatva lefotÓztatta magát a feleségével.A szakértókerre csak annyit szoktak váIaszolni. de mindkettórol elktildték.Ismercísei olyan titkos szervezet. angolul rosszul beszéló Marinát egyszer az tingyilkossági 306 egyontettíenazt vallották. majd Mexikővárosba utazott.orosz nci. s idegbeteganyja neveltefel. hogy kommunistának vallotta magát. Március 31-én feketébeolttizve. éssajátlakása volt. alkalmi munkákbÓl tartotta el családját. roplapokat osztogatott. Április 10-e éjszakáján Edwin Walkert. egyiket kislányának ajrínmiérttesz papőtől.amelynek egyaránt tagja oswald korábbi munkaadÓja.hogy egyik sem hamisíwány. A három ilyesmit. minden pénzét |963.. (Vagyis még azt sem tudta. el városba látogatÓ eln<ikautőja. hogy ilyen hivatal nem létezik ahazájában. milyen jÓ partinak tiínhetettegy orosz kisvárosban egy olyan férfi'aki nem ivott. amikor az asszony terhes volt. Majd a hosszrikás csomaggal a kezébenbevitette magát munkahelyére. hogy az elnoki autők erre haladnak majd el. s 1959-bena Szovjetuniőbadisszidált. amely bármilyen feladatot is rábízott volna Oswaldra.valÓban ot ábrázoljrík.s tobb híreskonyvben meg sem említik. tudatlan ésgníl lk d ember. Aligha képzelhetrí egy olyan cj. megmegalkotÓ szívesen az a bizonyítottesetrcíl <tsszeesktivés-elméletek feledkeznek. valamint egy Smith d" 1963 elején Wesson típusti revolvert. hogy egyszer Í3 |esz az Egyestilt Államok miniszterelncike. milyen jÓ lenne meg<iiniEisenhower elntiktit..ahol mintegy h sz tigyn<ik tartotta megfigyelésalatt. hogy mit miÍvel. hogy az amerikaiak el sem tudják képzelni. feleségét akkor is verte. A jelek szerint oswald egy láwányos gyilkossággal akart bosszrit állni értelmet. is.. Már tizenhárom évesen az késsel fenyegette meg sÓgornójét.mind a hazájukbanmaradők) egyaránt azt vallották. 1939-ben sztiletettNew orleansban. de csak rendszertelentil néztekutána. hogy vízumot szerezzen. hogy kéthőnapon áttervezte a merényletet.Hogy majd emlékezzen vizsgálgatta.a munkát azonban megunta. a kozismerten megprobálta az ablakon keresztiil lel<íni jobboldali.halkítsale a tévét.) Amerikában nagycsalődás érte: Itazaérkezése senki sem érdekután lódott iránta.Diihongve szaladgált a kubai és azoroszkovetségkozott.. s valamennyien fényképet hetvenes években22 szakértt5 a rigy vélekedtek. rasszista. ezt felelte:.Kamaszkorában arrÓl meséltegy firinak.s elóbb állapotos feleségét el hogy koztisen térítsenek egy reptilogépetKubába. Tizenhétéves koráig huszonegy alkalommal kolt<iztek lakőhelyre. bár nem volt tagja a pártnak. Pár éveteltoltotta haditengerészetnél (1956-59). Anyja lebeszélte iskolába járásrÓl. s hároméves rij korátÓl két évetárvaiázban is eltoltott. november 22-e reggelén len éssikertelenéletéért. a barátok. magányos.(Az ekkor készíttetett ésbeadott vízumképekhitelesek.aki csak arra kérte. Ráadásul csak november 19-én és kozciltéka lapok. sértett. aki éppen megfeleló idtípontban bocsátja el a férfit.. Minden jel szerint sehol sem találta a helyét. pedig ó már meg is írta nyilatkozatát az tijságírőknak. A golyo célttévesztett. A KGB tisztjei (mind a kés<íbbi emigránsok. vásárolta meg az említettpuskát..Iunie-nak. apja meghalt. s azza| idegesítette k<irnyezetét. akik az állást ajánlották.használhatatlan'' alaknaktalálták.) AzFBI természetesen megfigyelésalatt tartottaoswaldot.apos ismeretség után egy von zó. hogy erre fog haladni a tárban. Oswald azonban elmondta a torténteket a merényl<ít (Erról s feleségének.s levettea jegygy ríijét pedig korábfelesége otthon hagyta ban ilyesmit sohasem tett. de semmi gyan sat sem találtak viselkedésében. nem találták meg. Rosszul fizetett. miért is ment hozzáegy hJ. Mindig híres szeretett volna lenni.)Ezután Kuba-párti prÓbálta rábeszélni. leszereltettemagát.) után oktőber 15-tóI állást kapott a dallasi tankonyvrakVisszatérése Ekkor még egyáItalán nem dólt el. fiata|.ahol az elncik egy személybenríllamftiéskormányftí.De ki volt oswald? Egyvégtelentilmagányos.Egy minszki rádiÓgyárbankapottállást. számáta.. nyugalmazotttábornokot. Amikor megkérdezték. aki felveszi cít.sszeesktivés.amint s egy pszicholőgusnak elismerte.s felírtará:. 307 . lotta. feleségének arrő| fantázialt.azt is. s a szerencsétlen.

il 1984-ig101 mÓdon kapcsolatbakertilo. ahol nóvérének bárjátvezette.pedig a kortilmények nem erre utaltak.mint Garrison iigyészt Oliver Stone filmrendezot.amely miatt egyretcibbenkezdtek osszeesktivésre gyanakodni . Ha bárki megbízásábol kellettvolna hallgattatnia gyilkost.Az cisszeesktivés-elméletek árgus szemekkelfigyelrák végzett ték. Krisztus. mint Lee Haralak vey oswald. volt szabadsághós 97.az elidegenedés 30s .ekkor kellett el a hívei vele. Abraham Lincoln vagy Erzsébet királyné halálára. s ekkor egy Jack Ruby nevíí férfigyomron lótte. ortodox zsidÓ családból származott.de elóbb-utÓbb rábizonltották volna a gyilkosságot. akkor sohasemtalálkoztak volna. Csakhogy vasárnap délelótt 11 őra 2l perckor lekísérték rendórség lépcscíjén. tiló iigyntik példáull984-ben ha|t meg. adott-vett.A gyilkosság után ott nyrizsgtittmindenhol: elrohant akorházba. 1947 ótaéltDallasban.Őt is afféle szi. alak végzett.aki szeretett volna jelentcísszemélyiségnek látszani. Mindent tagadott.che'' Guevara de la Serna forradalmára.Ez volt az a gyilkosság.Gondoljunk csak IV.. s a maffia tagjainak rtigkeresztiil titkos mikrofonok segítségével az beszélgetéseit FBI éveken Az jságok milliÓkat fizettek volna egy felhasználhatodokumenzítette.Elfogása után péntek délutántől vasárnap reggelig legalább otszcir kihallgatták. amelyben korábban sohasem részesiilt. cisszeesktivéssel vagy írőkat. Az tiggyel kiilonbozrí vélték osszeeskiivés jabb bizonyítékát kozi. egy-egy uj fantazmagÓriátmégmindig jÓ pénzért nem azon a kapun vezetik ki oswaldot. s ha oswald nem vált pulővert az utolsÓ percben indulása elótt. A Kennedy-gyilkosságrÓlszótt elméki és viszont nagyszabásri jÓl fizetettiparággán<ítte magát: letek. dalmárnak.de nem volt btínozrí. feláldoző.mert katolikusokat észsidÓkat is kinevezettfontos hivatalokba.gyártása'' lehet értékesíteni. ttibbségtik kapcsolatosvádakat hangoztatÓ jság. a hogy áwigyék a sheriff hivatalába. 69 éves Oswald magákovetkeztetést: El kell fogadnunk a leghihetetlenebb vele pedig egy hozzá hasonloan nyos gyilkoskéntkovette el a tettét. ésminden halálesetben az felfedezni.CheGuevararomantlkus Valőszín leg Ernesto Rafael . mintegy 10 000 személy okokbÓl. a szovjet. Ön(1928_1967)volt a XX. mogott.az utcán ntíttfel. Kennedyt nagyon tisztelte. s ó mosolyogva élveztea figyelmet.szerííszemélyiségnek rij minden formájátÓl megszabadult. i'izletelt.a kubai titkosszolgálat. Az személyiség. korlátolt ésagresszív meglehetósengyakoriak a magányosgyilegyébként A tcirténelemben merényletek. tumért. század egyik legnépszerríbb humanista forratekintették. s a kőrházba szállításutrín meghalt.iletett vesztesnektekintették. Pedig rengetegkubai vagy éppena maffia állt volna a merénylet ésszovjet tigynok szokott át az Egyestilt Államokba.egyetlenegy sem kertilt eló. Ruby ugyanolyancéltalan }ack élettí' nagyképrí volt. sem A Kennedy-gyilkosság Óta eltelt évtizedeksorán egyetlenbizonyíték kertilt eló arra nézve.vizsgálÓbiztosokat ésfilmrendezoket. De egyik sem volt jelenttís természetes halt meg. ember. ChicagÓi szegény. s az jságírÓk kcizotttíis jelen volt oswald egyik pénteki kihallgatásrín.A Kennedy kocsijában korában. kosok által végrehajtott |ean-Paul Marat.senki sem bántotta. Henrik. magányos.kik haltak megaz elnokgyilkosság után.hogyaz amerikai.

Az emberéletekket azokat. s mégaz Evita cimíi fel musicalban is megjelent. amígszi)l<séges -jelentette Azok kozéa forradalmárok kozé tartozott.iletett. amely egyesekszerint a XX.pdf) Mások szerint a bortonben agyonlovetett áldozatok száma elértea fé|ezret. hogy bektitott ztag szemmel álkivégz<íos e|éállíttattatíket..) Argentínában szi. megvetéa bátorságának. és (1959.. politikai mítoszés depolitiztilt áruvédjegy. elnevezte.január-jrinius).Naplojában kozombosen parasztokat.8.26.hogyan lott agyon sajátkeztíIeg eród bortonénekparancsnoka után a cabanai A forradalom gy<ízelme ki... a jÓval nagyobb létszámribebortonzottek ésszámtíztitteknem zavarták a lelkilijvetniis illeti. fogunk.Amikor a hadseregamerikai segítséggel megdontotte |acoboArbenz Guzmán demokratikus kormányát Guatemalában. század legismertebb fotőja. ki.Amerikát annyira gytíIolte..Tobb tanulmányt tett kozzé ageri||ahábor elméletértíl gyakorlatáről. amelyen a halott Krisztusra emléke ztet(jheVzetben fekszik. 1966-banBolíviába a ment.Bármi t rténjenis.'lett belóle. (Lásd: http://www. s orvosi diplomát szerzett. s meg voltak ro|a gyi5zodve. 14 személyneve ismert.Az 1960-as és1970-es unk is évekradikális diákmozgalm ainak résztvevtjimindenhov á |<ttiizték az Alberto Korda által készített fényképét.nek. megbízhatatlan jegyeztefel.arl15an Gondolkomeglehetosen im|ortját''. Clara-i. parancsnoknak nevezték.. Castro szerint és a forradalom legtiszt nlátőbb szelleme. . . A kubai rakétaválságidején jÓval harciasabb volt CastrÓnál. mind<issze a borttinben ltivetett agyon. akiket háromnapos Parancsnokságaalatt.2006. s egy évet kongÓi polgárháboruz(irzavarában t ltott. mint .Ő volt alegmíiveltebb. hogy egyes fiatalokat azzal fegyelmezett meg.A bolíviai hadseregazonban bekerítette. A kubai diktatrira tobb ezer kivégzettá|dozata.. Hruscsov ésBrezsnyev Szovjetuniőja trilságoselpuhult rendszervoltaszámára. Ahogy Konok Pétermegfoga|mazta:. ismeretét.Élete eltíttelett volna az indítÓgomb. valamennyien kivégzóosztagok elótr vagy bortoncellák mélyén végezték.kor legteljesebbemberének.hogy ha végéig atomrakétákelindításátstirgette. a kijvetkezőfegyveresltizadásban részt venni'''1955-benMexikÓban megismerkedettFidel CastrÓval. Tcibbmint hrisz film idézte Che Guevara alakját.org/downloads/CA08. bánt.o. akiket fellebbezéseket akiket Santa ki. paz.vagy akik szedás nélktilkivégeztette írásaietika' ellen. s tnak indítja a híve A rakétátNew York felé..Atrilzásokra hajlamos filozőfus még. polgári családban.hogy megtekintseSztálin mauzÓleumát..Példánkaz egész kontinensenmeghozzamajd gy mi)lcseit!'' jelentette 1965-benlemondott minden tisztségérríl. rend embernek tekintették 311 310 ..sokkal jobban kedvelteMao Ce-tung Kínájátés tagjai Kim lr-szen Koreáját. fogl1ul ejtetteésmeggyilkoltatta. de azokafiatalok. egyik levelezópartnerének bejelentette: . címegnyomta volna. A kubai forradalom gylzelme ( 1959)után a nemzetibank elntike( 1960).Nyugodtanbevallotta a rinte vétkeztek . szám. ésaz biiszkén állította.Atni Akivégzéseket igen. a kubai gerillaháborír idején végeztetett 21 személyé. sotétebb idézikfel jellemének arnerikaiimperializmus méga Mikulást is betiltottaKubában. akik felsobbkiizgyulésén. sénekésa btirokratikus rutin iránti utáIatának kosz<inhetóenritkán hogy vonásait.ahol igen sok rendcírt katonát végeztek lett elsietetteljárások voltak. Mao iránti rajongásátmégkornyezetének sem osztották. s fogok v ezetó szerePet játszott gerillamozgalrnáb an.Tobb híresfénykép járta be a világot. Olyannyira. Az emlékét idézó Hasta Siempre (A végs<í gyózelemig) címiídal az egyklegnépszeriíbblatin-amerikai indulÓ lett. (Rubicon. s a Az itt megrendezett "perek'' meglehetcísen maga Guevara bírálta el.forradalmi ban.cubaarchive.posztmodern ikon. Moszkvai látogatásasorán ragaszkodotthozzá.és164-é. |ean-Paul Sartre ígyírt rőla: . A trockistákhoz hasonlőan azt vallotta.. hogy a forradalmat el kell vinni más országokba is. hogy meg kapta a legelókelóbb címet:commandanfénak. hogy afféle gerillaiskolát alapítsona szomszédos országok felkelói számára. hogy magukat.|953_ 1954). A beatnemzedék hagyományainak megfelelóen fiatalkorában nagy utazásokattettLatin -Amerikában (I9 5 | _ |9 52.l vet nk és ki 1964-benbiiszkénaz ENSZ lesz!. majd ipari miniszter lett (1961).lijvett nk. totalitárius diktatrirák meggyoz(Sdéses volt. akik Latin-Ameés rikában megprÓbálták ktivetni a példáját..az.akiket besrigoknaktartott. mindennaposkényelem Vonző kÍilsejének.

rendelkezés támogatását.jg4s-1924.hogy szovetségesei és ják meg problémáikat. ésezértintenzívkésztetéseknek nyomősnak kell kitenni.. Patterson amerikai t<irténész viszont gy fogalmazott. A XXVI. Vietnam már kiterj esztetteazt. Megnégysze kiterjesztette a k<irnyezetvédelemért: Rooseveltután títettea legt<ibbet idején).gy ésaz ebbóI ktjvetkez(j ellenségeskedés l Nixon nem is lett volna olyan rosszeln k. dolgos. New york. W Norton & Company. kambodzsai bázisait.A fogyasztási kereskedelme (L972) j kormánybizottságot alapítottak. sziímtalanVietnamot'' kellett volna létrehozni? Oxford. Inkább arra t rekedett.Megindíttatta Háboru iigynokséget kornyezetvédelmi kontrolbtíntizést orvosi Programot. l gyorsította leginkább felkésztilt színiílegovo|tazeln<ikségre felszámolását:1969-bena feketegyerekek fel az iskolák szegregáciojának |972-ben már 907o-uk. ha egy.. hogy Guevara szerint . A proés letariátusdiktat r ját nemcsak alegy z tt osztátlyalkell éreztetni.irta A szocializmus és emberKubában címiíkonyvében. éstorvénythoztak a kábítÓszerek e| lálÓ torvénny az avi\ágra biztonságitorvényetermékek ellen (I97o). New York.hogy Amerika .Titikk<!s Dick] egyvé$elentil agresszív erk<ilcstelen és gazember.. megfeledkezvearrÓl. kosztinhetoen valÓeltoltott nyolc évének ésEisenhower aleln<ikeként politikus. Arről is megfeledkeztek. |e 18 évreszállítottrík a szavazati Mégegy családtámogatásitervezetetis kidolgoztatott.Nixonvolt az Egyesiilt Államok|egrosszabb elniike Az amerikaiak egy részemégmanapság is indulatos lesz. hogy .) Intelligensvolt.. Nixon neve. Nixon rendelte el. hogy bombázzák me1aZ észak-vietnamihadsereg hogy kiterjeszti a hábor t.15.) Vajon a vietnami hábor ellen Guevara képeivel ttintetó amerikai fiatalok tudtak arről. 312 313 .. Pedig mégAz Egyes lt Allamok tíz legrosszabb elnijke cimii k<itet szerzóje is elismerte.de ezt a Kongreszszus nem támogatta. Americab Ten worst presidents. Tobbségtikszemében az EgyestiltÁllamok 37. W.hogy élcsaPatjellegének megfeleló ldozatokathozzon. Ktilpolitikai céljaitegy Guam szigeténtartott sajtÓfogadáson fogaltevékenymaztameg]nem akarta.. Ellenfelei azza|vádohták. Ehhez azonban elóbb be kellett ben ll.Theodore elnijke". mégnem kelló mérm de tékben.XX. programotfelyázolni. Bp. JamesT.Oxford University Press.719. amelynek az e|htpodása elvonta a figyelmet Nixon valamennyi bel. mint a tijmeg..minden minden tervezetet érdekében nemzeteivédelmének Csak és dijntést v llalkoz st végrehajtani.ésktilpolitikai sikerérol. 2000. kozos iskolába 5.Amerika nem képes nem is akar a világ szabad kialakítani.o.amely kitilthatta a vesze. akikért állítÓlag harcolnak. és ahol ez érdekeinksz ahol erre ténylegesen kség ottfogunk segíteni. London. Amíg az elöbbiben egy miniiségiv ltozas zajlott le.A szervezett a r ik ellenelnevezésui sirjtottakle. vet 2I delmes árucikkeket a piacről. Nixon-elvnek. 2003. The united states. és (642 t park jott létreelnoksége a nemzeti parkok tertiletét ( a alapított l 970).az utőbbi nem l t jől. 39.két.2o/o-ajárt ki javaslatárasziintették meg a sorozást (|97|). Robert Conquest: Reflectionson a Ravaged Century. alkotmánykiegészítéssel évri5| joggal rendelkezók korhatárát (I97I).(Grand Expectations.s ezze|ót nyilvánítottaminden id<ík legrosszabbelnokének. o' Magyaru|: Kegyetlenévsz zad.. o.felszabadítás'' nevébenbármit megtehetnek mégazokat is elpusztíthatják. elnoke (|969-|974) nem más. mint. hogy Rooseveltut n ó volt a XX.Theodore szovetségi Íezteamtivészetek valÓvá.amely lehetóvé teszi. hogy ÉszaklétreKambodzsában. ésépítették a hivatásos csak az tib lháborri során vált nyilvánsikere E hadsereget.) De azértasor végén helyeztee|. három.avilág csendoreként'' maguk oldlehettíleg kedjen. ha a társalgás során fe|mertil Richard M. minden van.. 1996. 1998'Scribner. sz zad legliberálisabbrepublikánus .New york. az Az utőbbi megismerkedett r az j értékekkel.Az élcsapat ideolőgiailagfejlettebb. Század Intézet-Kairosz Kiadő.(Nathan nélk Miller: Star-spangledMen. .Az ó a fehérekkel.afféle politikai gonosztevó.. szer bázisokat hozott 98.a '..hanem a {yóztes oszt ly egyéneivel (Idézi: ls''.a Watergate.Ezt nevezték volna fejezni a vietnami hábor t.

becstiletes béke''érdekében.Nixon elsopró gyi5ze|metaratott az l972-es eln<ikvrílasztáson: elnyertea népi szavazatokíIo/o-át Massachusettskivételével és valamennyi állam elektori szavazatait.június17-ehajnalán rét. befejeztea sorozőst.1972.7o/o-ra. washingtoni Watergateelne. nemzetkozi ellenés órzésselmegrendezettviílasztásokat. I972 májuiában Moszkvába utazott (Rooseveltőta óvo|taz elsó elnok' aki szovjetfcildretettea lábát). a kideriilt. Áldását adta azigazságszolgáltatási eljárás akadályoztatására' a btíntisok fedezésére. bogy az Elnok Újrairodakomplexumban. milyen kár! Volt egyelnt)k.. izrae|i hábor idejénpedig Nixon határozottan Izrael védelmére nap alatt amelyen harminckét HetvenkétÓrán beli'il légihidatlétesített. de a nemzetkozi hatalmi egyensrilytis mődosította. juttatott el a végveszélybe mint napi 1000tonna katonai felszerelést tobb szerint Nixon a megsemmisíkeriiló zsidÓ államnak. o. nagy fontosság nemzetkozi kapcsolatrendszertépített és ki. Kilpatrick e szavakkal bricsirztattaa jobb sorsra érdemeselnokot a National Review hasábjain: .csendestobbsége'' rigy látszik. éskénytelenvolt rijabb támadást elrendelni a Kambodzsában állomásozÓ észak-vietnamihaderók ellen. Ezt Augusztus zését.Nixon semmit sem tudott a bet<iválasztási résról.3o/o-ka|. 2. The Ilnited Statesfrom Watergateto Bush v' Gore' Oxford. valamennyi sikeaz A Watergate-iigyazonban elhomályosította eln<ik politikai pátyafutásáttonkretette.január 27 -énPárizsbanaláírják a feg1ruersztinetíegyezményta kétVietnam ésaz Egyesi.A hazugságok. de elkovette azt a rettenetes hibát. megindította j LegfektibbBírős g sz lcséges a Vijrijs kezdeményezésére programjait. A kambodzsai beavatkozásnak komoly eredményevolt: annyi fegyvert éslószert foglaltak le. Patterson:Resfless jő is eltíjnika rosszromhalmaza alatt.a hazugságok!. nem pedig megtalálni ésmegbtintetni óket.ilt felgyorsítaniaa SzovjetuniÓval folytatott fegyverkorlátozási tárgyalásokat is.stabilizálta.Az elnok azonban alábecstilte intézkedéseinek bels<í hatását: az egyetemeken t<imeges tiltakozÓ megmozdulásokra keriilt sor. ilssznemzeti termék 6. New York.. Már korábban szerzi5dést ttek a 4i*leáris kot fegyvereknek a nemzetkozi vizek alatti Óceánfenékrtílvalő kitiltásárÓl (1970) ésa vegyi fegyverek további fejlesztésének eltiltásáről (1971)' I97 2 májusára bizonyo ssá vált. hogy 1973. Nixon legjelent<ísebb kiilpol itikai kezdem ény ezéseI972-es pekingi Iátogatása v o|t. Ezze| nemcsak egy negyedszázados ellenségeskedésnek vetettvéget. vagy harcol a .Milyen k r. Más választása nem volt vagy átengedi Dél-Vietnamot az észa|<tkommunista vezetésnek. 1970 áprilisában ujabb 150 000 katona kivonását rendelte el.s merész federalizmus reménykeltó Kína j utakat nyitott meg a világbéke vezet ton' Ésmost minden felé Giant' (|amesT...) 314 315 .iltÁllamok kozott. ésmár eln kségeelsó napjaiban békeajánlatot tett:killcsonos csapatkivonást ígért. kidertilt.. vezeté Az l97 2-es. sikertilt . a hazugságok. 2005. |ames J..hogy Nixon visszavont 25 000 katonát. rij. ho gy rijra fogják választani : az infláciot leszorította2. Oxford University Press. Kínai látogatásával sikeri. l-jén ezért Nixon rigy dontott.az adokpedig átlagosan 207o-kal cs<ikkentek. hogy fedezni prÓbálta a tetteseket.atátgyaloEnnélis nagyobb siker volt. visszaállítottaa az konzervatívegyens lyőt. ésBrezsnyewel aláírták a hadászati rakétarendszerek korlátozásáről szÓlÓ megállapodást (SALT).karácsonyi bombázni'' az észak-itetnami asztalhoz voltak.. Az l973-as arabkelt.Az amerikaiak . hogy Dél-Vietnam ne kertiljon kommunista uralom alá. hogy 1972 végére st. hogy 74 dél-vietnami zászlóa|jat sikertilt fe\fegyverezni. 1974 jriniusanak végén Kongresszus konzervatív Amikor ez hogy nem ellenzik az elnok vád alá helyerepublikánusai is bejelentették.. a párizsi béketárgyalásokonazonban nem sikeriilt haladást elérni. hogy lemond. a hangos kisebbség minden megmozdulása ellenéreis támogatta az elnok<it. Az egyikr<íl vezésií Bizottságának alkalmazottja.. augusztus 9-éntette meg. de nélkiiltik nem kertilhetettvolna sor bombázások' rettenetesek arra.ésegész felszereltbetoróket fogtak el a Demokrata Párt lehallgatőkésziilékekkel a országos bizottságának f<íhadiszállásán. reáljÖvedelem az a 4o/o-ka| novekedett elnokségeidején. k<izvélemény-kuA tatások szerint az amerikaiak 74o/o-a fontosnak tartotta. Egyes t<irténészek téstolmentette meg Iztae|t. aki kijuttatott minket Vietnamből.

Linda Trippel. Al Ráadásul konnyen elképzelhetó. elegelett a republikánusok szemforgakelt.I%o-át. ésfebruár 12-énkidertilt. aki a felmérések orvendett.Itt ugyanis a tobb mint kétmilJ. s néha telefonszexet folytattak. s megbénítani a világvezet<í nagyhatalma allamgépezetének kodését. s gy vélte. kedvelik. Clintonnak nagy valÓszínííséggel mellé állítani legalább saját államrínak. tobbsége.november l5-én felfigyelta FehérHázbanegy huszonkétéves gyakornok lríny. sztikséges volna Bushnak Florida 25 elektori szavazatát. Lewinsky ezltán állást kapott a Pentagonban. az Egyesiilt Államok 42.intim'' kapcsolatot tartott fenn Lewinslcrval. A Szenátus 1999. l998.éspár perc mulva már az irodájában csőkolőztak. Clinton tagadott. epizÓd volt Clinton tekintve is jelentéktelen Vajon a k<ivetkezményeit ésLewinsky viszonya? legtobbetvita2000-ben kertilt sor az Egyestilt Államok torténetének Al Gore-t. Bill Clinton alelnotott elnokválasztására. Bill Clintontől.jamÁt 7-énkezdte meg a pert. Floridában tori szavazatbőllegalább 270 -re vo|tsztikség Gore 267 elektori vitatott maradt. Clintont az mentette meg. nagyobb népszerríségnek sikertilt volna Gore Ha ezt megteszi. Tripp magnóra rőgzítette Monica Lewinskyval folytatott telefonos beszélgetéseit. majd eljutatta ezeket az elnok politikai ellenfeleihez.Tennesseenek 11 elektori szavazatátis.Bush a népiszavazatok 48o/o-át kapta meg.Monicagatd') jegyébentelt el. hogy elnoke sorozatosan olyasmit míívelta Fehér Ház nyugati szárnyának irodríiban egy nála huszonhét éwel fiatalabb lánnyal.99. A választásra jogosultaknak alig t<ibb mint a fele ment el szavazni. de augusztus 17-énkénytelenvolt a nyilvánosság elótt beismernfu hogy és . elmozdítására. 538 eleka gyózelemhez. ahol élete nagy titkát megosztottaegy otven koriili kollégan<íjével. ajríndékokat adtak egymásnak. Busht. teljesenváratlanul felhozták Lewinskyval folytatott kapés csolatát.A Demokrata Párt két szerette volna a Fehér Házba juttatni. Nyilvánvalő vitatott 25 elektori szavazatát megkapja.BillClinton MonicaLewinskyszerelme és jelentéktelen epiződ volt Bill Clinton.Bushpedig 246-otkapott.ett6 elektori szavazatáva|Gore-nak meglett volna a gyozelemhez Ezek után már hiába ítélték a273 e|e|<toriszavazat. hogy egyik vádpont sem kapta meg az elntik elmozdításához elegendó. ahol kapott tobbet.hogy Clinton segítségével Gore-nak sikeriilt volna megszereznie saját államrának.. hogy aki Florida szavazatot.. Bár az amerikaiak kÖziil egyre tiibben vélekedtekrigy' hogy egy szerelmi botrány miatt mégsemkellene alkotmányos válságot okozni. ésez az évClinton számáta a Lewinsky-botrány (. decemm 1 ber 19-éna Képviselóház mégis elfogadta a vádiratot Clinton ellen.hogy egyik jeloltet sem ktizttik. Hamis eskiivel ésaz igazságszolgáltatás akadályoztatásávalvádolták meg.iószavazó koziil mindossze 317 . Amikor Clinton egy másik iigyben tett vallomást a bírÓság eltítt. s oly 316 ahogyan az már senkit sem érderészletesen tárták a nyilvánosság eLé. De hogy ki lesz az' azt csak tobb mint egy hőnapos jogi éspolitikai vita után lehetett megállapítani. arra hivatkozva. hogy végrebizonyítékot találtak Clinton erkolcstelenségére.. Arkansasnak így megBush csak 50 l72 népiszavazattal szerz.így is lemaradt volna. Gore ésa Zo|d Párt támogatásával indulő Ralph Az a Nader viszont koztisen megszerezte szavazatok 5L. nincs nagy kiiLl<inbség és hanem Gushé(iimlengésé) Bore-é(unalomé). Monica Lewinsky rajongő pillantásaira. elnok fiát. nyilvánosan letagadta azt. akik nagyon ortiltek. kérhetett volna a lekóAl A viílasztásikampány sorrín Gore segítséget szerint még ekkor is szonó elnoktól. mint bármelyik elnok 1945 után. de az országtobbi részén az eredmény volt. Az amerikai társadalom felháborodva szerzett tudomást arrÓl. 1997 már ciusának végéig alkalommal keriilt sor kdzttik tíz futÓlagos szexuális érintkezésre. elnoke 1995.Arkansasnak a szavazÓit. s ez nem Bush ésGore kiizdelme. hogy ellenfelei t lságosan nagy iigyet csináltak szánalmas kis románcábÓl. az|esz az Egyesiilt Államok kovetkezó elnoke. a Republikánus Párt pedig George W.nem megfelel<i' .998. Az amerikaiak egy részének nem elegendó ok egy elntik hogy az elkovetettvétség tásáből. amiért minden amerikai férfit kirÍrgnának a munkahelyeról. a 41.január 2I-énazonban a lapok kozzétették Monica Lewinsky vallomását. kétharmadost<ibbséget.

Bush helyettAl Gore lett volna az EgyestiltÁllaés mok elnoke?Az al-Kaida szeptember1l-i merényletére az ezt koveto afganisztáni háborríra minden bizonnyal akkor is sor keriilt volna. o. hogy Arnerika az o\aj miatt kezdteel az iraki háborut.tigy miatt nem akarta. az osszeesktivés-elméletek kedvel<íi nyilván rigyvélekednének. amikor a Falklarrd-hábor idején világa sajtő azt híresztelte.2008.Az Egyesiilt a másodikirakihábor t Világszerte rengetegenhangoztatják. hogy egész ezértésszerunek.hogy Clinton tettre sért? Egyes írjságírÓk Egykori alelnoke készen iilt a telefon mellett. az Óceánbantalálhatőolajlelohe|yck nliatt irrtlíttltta a |riilrtlrÍrt. gok éshatalmasokmégttibb gazdagságra hatalomra vágynak? és ValÓjában semmi bizonyítéka nincs annak. s végtilnem az a szemé|y keriilt nyolc évrea világ vezeto nagyhatalmának elnoki meglettvolna' székébe. amellyel ország-világ el tt bebizonyíthatják Huszein bríntjstevékenységét.. Irak a háborrí után kevesebb kcíolajattermelt ki. éshogy rendszerének megdontéseeltísegítheti Kozel-Kelet demokratizálődását. hatalmaskiadásokra a 314 (TimesLiterarySupplement.mint veli'ik. azonbana Lewinsky. konnyen odacsempészhettek volna olyan felszerelést. Ha a népszeríí más lett volna az eredmény. |rogy ztz <lt. K zép-Keleten.tl. mint ók. nem fordítottgondot az olajmez(5kvédelmérefo sztogatásVagy a szabotázsa cselekmények ellen. hogy Nagy. szept.ljírban a szigctckkoriili.hogy Irakban olyan konnytí lesz létrehozni parlamentárisdemokráciát. Az mib<íl gondolták az amerikai dontéshozÓk. hogy nincsenek t megpusztítő fegyverei. hogy az Egyesiilt Állaindította meg 2003' mok kizárÓlag a kcíolajlelóhelyekbirtokbavételéért március 20-ánamásodik iraki háborrit..l9. Monica Lewinsky szerelmi afférjatehát ugyancsak s lyos világpolitikai kovetkezményeket vont maga után' Egy aprÓ fordulat rijabb fordulatokat eredményezett. 319 . mert ezt a hábor t Gore nem támogatta. mentes. bizonyos mődon megnyugtaés korlatiasak. Ésmiértnem folyamodottGore 2000-benBillClintonhoztámogatárigy némitÍrlzással fogalmaztak.) Hasonlő dologtortént 1982-ben.. ha Az Gore keri'il a kormányzat élére.s az amerikaiolajtársaságok kifejezetten panaszkodnak amiatt.Abban viszont minden jel a szerint hittek. hogy tomegpusztítÓfegyvereket fognak találni.koztttcg A hiedelemszerinta nagyhatalrrrak tiltalában anyagiérclcl<cik véclelmében szánjákel magukat a kemérty lépésekre' embcrck t(ilrlrsége Az egyszerti magyarázatokat keres. iraki hábor ra ésennek kovetkezményeire viszont már nem.értelmes gyaés Luttwak megfogalmazta:. valoszíntíleg Ki tudja. Ahogy Edward N.Az effeleel ítéletektól kormányzatok ugyanolyan gyakorlatias emberekazt hiszik.I]ritanIria vaIt.egy megl<ikottdominő egyre nagyobb dominÓkat borított fel.hogy Clinton aktívszerepet vállaljon elnokválasztási kampányában.hogy nem találhatnaktomegpusztítÓ fegyverek gyártására utalő jeleket az iraki {izemekben. l0. sem világos. mi minden változott volna meg a kozelmrílttorténelmében. akinek erre minden esélye indította meg ÁIlamokaz olaiért 100. Azon természetesen lehet vitatkozni.ésvan-e anrtá|egyszertíbb. várva Gore felkérését. és tőnak vélik. hogy vajon valőban az irakikormány megdtintése volt-e a legstirgosebb lépés nemzetkoziterrorizmusfelszámolása a érdekében. Ehhez nem is kell kiilonosebben Amerika-ellenesnek vagy lzrael-ellenesnek lennii.ik. valamint a tartÓs a izraeli-palesztin békelétrejottét. hogy Szaddám Huszein iraki elnok tomegpusztítÓ fegyverekgyártásáratorekszik. Ha nem ígylett volna.da. hogy azamerikai ésbrit kormányzat ószinténelhitte. hogy az rij iraki kormányzat inkább a kínaiakkal kcit szerzódéseket. Nem vettebirtokba az olajkutakat. ha 2001-tól George W.Clinton bekapcso80 229 szavazattalkapott tobbet Bush. hogyvalamilyen okből pontosan ez áll Amerika érdekében. Maga az jraki elnrik siettette sajátbukását.(1 gzlz. éselóre tudják. ha az olajjal magyarázzák meg hogy miért is szánták el magukataz amerikaiak némivér ldozattalj rő. mert tekintélye védelmében nem volt hajlandÓ elismerni éshatékonyan bebizonyítani. mint a háborri elcítt igaz. lődik a kampányba. Minden komolyabb szakértóegyetért abban.

mint amennyire ezt a nyugati hatalmak ésa szomszédosríllamok gondolják rÓla. annyi azonban bizonyos. de torténelmesorán mindeddig háborri nélktilis biztosítanitudta sztikségleteit. valőszíniílegnem robbant volna ki a hábor . A második iraki háborri végsó mérlegét mégkorai lenne felállítani. hogy kirobbanását nem magyarázhatjuk azEgyestilt Államok kormányának kóolaj utáni vá gyáva|.Ha beengedi országátbaaz amerikai szakértóket. ésbiztosítja szabad vizsgálÓdásukat.kétszerannyit fogyaszt. De talrín fenyet I mega|ázőnaktalálta. Úgy is mondhatnánk rabja lett a saját hatalmárÓl szótt ábrríndjainak. hogy elismerje:távolről sem olyan erós és get<í. .ésez okozta bukását. Igaz.Ne feledjiik az Egyestilt Allamok magais a világ három legnagyobb kóolaj-kitermelói kozétartozik. mint amennyit kitermel.