A hajtatott sárgarépa növényvédelme

Egyik legrégebben termesztett, közkedvelt, sokoldalúan hasznosítható zöldségnövényünk a sárgarépa. Bár jól tárolható, április, májusban azonban már romlik a minősége. Ilyenkor – ha drágábban is – szívesen vásároljuk a friss árut. Mivel hidegtűrő növény, enyhe fűtésű és fűtetlen létesítményekben is sikeresen termeszthető. A magas energiaárak miatt nálunk a fűtés nélküli hajtatás terjedt el. Szakaszosan, október végétől február végéig bármikor vethető. A legkorábbi vetésből az áru már április közepétől piacra kerülhet. A minőségi áru előállításának a megfelelő fajtaválasztás, az ápolási munkák, a környezeti feltételek biztosítása mellett alapvető feltétele a sikeres növényvédelem is. Bár lényegesen kevesebb kórokozó és kártevő veszélyezteti, mint szabadföldön, de azok számára kedvező az alacsony hőmérséklet és a magas páratartalom.

Kórokozók
Sztemfíliumos betegség: sárgarépánál csíranövény- és lombpusztulást, valamint a gyökértestek feketefoltosságát okozza. A csíranövényen a gyökérnyak elfeketedve befűződik, a növénykék elpusztulnak. A leveleken apró, kerek vagy hosszúkás foltok láthatók. A fertőzött levelek megsárgulnak, majd elszáradnak. A gyökértest feji részén, oldalán és végén nagy, fekete besüppedő foltok keletkeznek. Felületükön sötétbarna bevonat (micélium és konídiumtartó gyep) képződik. Legfontosabb fertőzési forrás a vetőmag, melynek felületén helyezkedik el a kórokozó, így csávázással jó részt elpusztíthatjuk. Ha nem csávázott magot vásároltunk, feltétlenül végezzük el házilag. Ellenkező esetben a beteg magból beteg csíranövény fejlődik, melyről a lomblevelekre kerül a gomba, ahonnan az öntözővízzel a gyökértestre mosódik. A növénymaradványokon is hosszú ideig fennmarad a kórokozó, ezért hangsúlyozzuk mindig, hogy azoktól a felszedés, a betakarítás után azonnal tisztítsuk meg a területünket, a beteg növénymaradványokat semmisítsük meg, égessük el. Az állománypermetezést a lomblevelek kialakulásakor kezdjük meg és 10 naponként 2-3 alkalommal ismételjük meg. Sárgarépa alternáriás levélfoltosság: a hajtatás második felében válik jelentőssé. A leveleken apró, kerek, vizenyős foltok láthatók, melyek később megnagyobbodnak, sárgásbarna színűek lesznek. Ha a foltok összeolvadnak, a levelek leszáradnak. A tünet jellegzetessége, hogy a külső, idősebb levelek elszáradnak, a belső, fiatal levelek egészségesek maradnak, nem fogékonyak a betegségre. Fertőzési források a beteg növénymaradványok, azért azokat vetés előtt a sárgarépa felszedése után gyűjtsük össze és égessük el, vagy mélyen (50-60 cm) ássuk el. A kémiai védekezés módja megegyezik az előzővel. A sárgarépa lisztharmat szintén a hajtatás második felében lép fel. A levélen és a levélnyélen először foltszerűen, majd az egész növényre kiterjedően szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) jelentkezik. Legfontosabb fertőzési források a különböző növénymaradványok, melyeket meg kell semmisíteni. Megelőzésképpen a lomblevelek kialakulásakor permetezzünk, majd a tünetek megjelenésekor 10 naponként 2-3 alkalommal védekezzünk ellene. A sárgarépa szklerotíniás betegsége akkor okoz gondot, ha már az előző kultúrákban (pl. paprika, paradicsom, saláta, uborka) jelentkezett és nem végeztünk talajfertőtlenítést vagy talajcserét. A fertőzött gyökértesten vizenyős rothadás lép fel, melyen dús, vattaszerű

micéliumbevonat képződik. Később a bevonatban izzadmánycsepp kíséretében fekete kitartóképletek (szkleróciumok) fejlődnek. Rendszeresen figyeljük a növényállományt és a fertőzött répát a talajjal együtt edénybe gyűjtve (nehogy szétszóródjon!) távolítsuk el és semmisítsük meg. A betegség észlelésekor 7-10 naponként nagy lémennyiséggel permetezzünk úgy, hogy a talajra is jusson permetlé.

Kártevők
Legjelentősebbek a talajlakók: a pajorok (cserebogarak lárvái), a drótférgek (pattanóbogarak lárvái) és a lótücsök. A répatest felületén kisebb-nagyobb, szabálytalan alakú mélyedéseket rágnak a pajorok, gyakran a karógyökér teljes hosszában. A drótférgek 2-3 mm átmérőjű, furatszerű mélyedéseket okoznak. A károsított termény piaci értékesítésre alkalmatlan. Talajminta-vételezéssel megállapíthatjuk jelenlétüket. Amennyiben – vetés előtt – a mintagödrök átlagában 0,5%-nál több lárvát találunk m2-enként, vetés előtt vagy a vetéssel egy menetben végezzünk talajfertőtlenítést. A lótücsök elsősorban házikertekben, különösen istállótrágyázott területen okoz súlyos károkat. A fiatal lárvák humuszanyagokkal, az idősebbek főleg rovarokkal táplálkoznak, de az útjukba eső gyökereket, így a répa karógyökereit is megrágják. A talajfertőtlenítés ellenük is hatásos. Ha indokolt, juttassunk ki lótücsökirtó csalétket. Azokban a fóliasátrakban, melyek közelében évelő pillangós növény vagy elhanyagolt terület van, megjelenhet a mezei pocok. A gyökereket és a talajból kiálló gyökérnyaki részeket rágja meg. A termesztőberendezés körüli terület rendben tartásával a betelepedés lehetősége csökkenthető. A később vetett sárgarépán a levéltetvek is megjelenhetnek. Fűtött termesztőberendezésben télen is folyamatosan szaporodnak és károsítanak, fűtetlen fóliába tavasszal kívülről telepednek be. Több fajuk (zöld őszibarack-levéltetű, uborkalevéltetű, zöldfoltos burgonya-levéltetű) is károsít, így kárképük is eltérő. Szívogatásuk következtében a levelek „csak” enyhén görbülnek vagy erősen deformálódnak. A növények azonban minden esetben visszamaradnak a fejlődésükben. Kártételüket súlyosbítja, hogy veszedelmes vírusos betegségeket (pl. sárgarépa törpülés, sárgarépa mozaik vírus) terjesztenek. Speciális levéltetűölő szerrel vagy más rovarok ellen is hatékony inszekticiddel védekezhetünk ellenük.

Védekezésre javasolt készítmények
Magcsávázásra: Topsin-M 70 WP (III) 1 g/mag kg. Sztemfíliumos és alternáriás betegség ellen: Dithane DG Teo-Tec (III), Manzate 75 DF (III), Miltox Speciál Extra WP (III) 0,2%-os töménységben (20 g szer 10 l vízhez), Rézgálic (III) 0,25-0,5%-os töménységben (25-50 g szer 10 l vízhez), Rézkol 400 FW (III) 0,25-0,3%-os töménységben (25-30 ml szer 10 l vízhez). Lisztharmat ellen: Cosavet DF (III), Eurokén 2000 80 WG (III), Necator 80 WG (III), Solfo 80 WP (III), Thiovit Jet (III) 0,3- 0,5%-os töménységben (30-50 g szer 10 l vízhez).

Szklerotíniás betegség ellen: Topsin-M 70 WP (III) 0,1%-os töménységben (10 ml szer 10 l vízhez). Talajfertőtlenítésre: Basamid G (III) 50- 60 g/m2, Ipam 40 (II) 35-80 ml/m2. Csak vetés előtt használhatók és bioteszttel ellenőrizzük a szer lebomlását! Force 1,5 G (II) (7-10 g/m2 sorkezelésre). Levéltetvek ellen: Chess 50 WG (III) 0,02%-os töménységben (2 g szer 10 l vízhez), Decis 2,5 EC (III) 0,05%-os töménységben (5 ml szer 10 l vízhez), Actara 25 WG (III) 0,01-0,02%-os töménységben (1- 2 g szer 10 l vízhez); Pirimor 50 WG (III) 0,035-0,05%-os töménységben (3,5-5 g szer 10 l vízhez). Lótücsök ellen: Arvaln–LR (III) 20-30 g/m2, a lótücsök járta helyeken.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful