Bizalom az interneten

„ …az internet nem a vonzalom kialakulásához, hanem a találkozáshoz segít hozzá.” (Kathelyn McKenna)

I. Bevezetés, indoklás:
Mit is jelent a bizalom? „Az emberi kapcsolatokban jelentkező határozott hit a becsületességben, megbízhatóságban, valakinek a jellemében, jelleme tartósságában. Magába foglalja valakinek a kitárulkozását, önmaga felfedését, kiadását a másik személy felé. Öntudatot tartalmaz és azt a képességet, hogy elfogadjuk magunkat, kockáztatva a visszautasítást vagy a nevetségessé válást, amit a kitárulkozás eredményezhet. A bizalom légköre csökkentheti az elárulás és visszautasítás félelmét, az elfogadás és támogatás reményét kelti bennünk. Biztonsági szükséglet: Alapvető emberi szükséglet, amelyet Abraham H. Maslow az emberi motívumok hierarchiájában a második legfontosabb hiányszükségletnek tart. Általában azt tartják, hogy az ősbizalom következtében alakult ki”. (Pszichológiai kislexikon, Tóth könyvkereskedés és kiadó KFT. Balogh Éva – összeállító, Debrecen, 2000) Bizalomkeltés: „A másokkal szembeni szociális bizalom fokozatosan épül ki: a 3-5 éveseknél azzal a bizonyossággal kezdődik, hogy mások felett mint gyengébb felett rendelkezhetnek, az 5-11 éveseknél ez mások kiszámíthatósága szerint alakul. Csak 12 éves kortól keletkezik bizonyos körülmények között a megbízhatóság (becsületesség, hűség) érzése úgy, hogy a másikra „építhetünk”. Ugyanezek a fokozatok érvényesek a közösségek közötti bizalom kiépülésére.” (Hellmuth Benesch: Pszichológia Atlasz, Athenaeum Kiadó KFT. 1999) Patricia Wallace Az internet pszichológiája című műve olvasása közben döbbentünk rá arra, hogy mennyire meghatározó a bizalom szerepe az interneten. Művében említést tesz Salomon Asch nem sokkal a II. világháború után elvégzett kísérletéről, amely az első benyomást és a legcsekélyebb információ alapján levont következtetéseket vizsgálja.

2

Az első benyomás alapján kialakított kép, és az ez által kialakult bizalom fogalma érdekel bennünket. Hogyan és miért alakulhat ki a bizalom érzése egy virtuális, személytelen kapcsolatban? Miért könnyebb az interneten beszélgetni, ismerkedni, barátkozni? Milyen lelki szükségleteket elégít ki egy ilyen „bizalmas kapcsolat”, illetve milyen lelki folyamatok mennek végbe ilyenkor, melyeknek köszönhetően az egyén biztonságban érzi magát egy idegen előtt? Ezeken a kérdéseken kívül kutatni szeretnénk a közösségi portálokon közzétett információkat a bizalom jeleiként, ezek szerepét az első benyomás kialakításában, illetve az azonnali üzenetküldő programokon való magatartást.

3

II. Szakirodalmi háttér:
• Constantin Vică: A bizalom és a webes technológia

A szerző a kutatása alapján megállapította, hogy mindennek az alapja a bizalom. Ebből következik, hogy az interneten is nagy a kereslet a bizalom iránt. Megkülönböztet két féle bizalmat: a webes szolgáltatásokba vetett bizalmat és az ágensek közötti bizalmat. 1906-ban Georg Simmel teszi fel először a kérdést: „mennyit kell tudnunk a többiekről ahhoz, hogy kapcsolatot tarthassunk fent velük?” Az internet megjelenésével először a bizalmatlanság érzése támadt fel az emberekben, de nagyon hamar megváltozott ez az attitűdjük. Megtanulták kezelni a közzétett adatokat, valamint azt is, hogy az adatok valósak (Web 1). Constantin Vică úgy határozta meg a bizalmat mint személyes hitek gyűjteménye. Philip Pettit fogalmazta meg egy 2004-es tanulmányában, hogy jellemzővé vált a telejelenlét, ami azt jelenti, hogy az emberek nagy százaléka úgy van jelen online, mintha ez a terület életének fontos részét képezné [ebben a világban (is) él], de az így kialakított kapcsolatokból hiányoznak a bizalom előzményeinek fejlődései. Valamint azt is kihangsúlyozta, hogy az identitás kérdése a webes bizalomnak nem alapvető problémája. Ebből a tanulmányból felhasználtuk azt a megállapítást, hogy mindennek az alapja a bizalom. Fontos kérdésünk nekünk is Georg Simmel kérdése, hogy mennyit kell tudnunk egy másik emberről egy bizalmas kapcsolat fenntartásához. Mi is vizsgáltuk azt, hogy az általunk megkérdezett személyek hogyan kezelik a közzétett információkat, hogyan élik meg a telejelenlétet, azaz mennyi időt szánnak a közösségi portálok és az azonnali üzenetküldő programok használatára. • Dormán Emese: Társkeresés az interneten

A szerző megfogalmazza, hogy az emberek többsége azt hiszi, hogy azért lesz boldog, mert társas kapcsolatban él. Aki ezt nem éri el az életében, kudarcként éli meg, ezért folyamodik a tudatos társkereséshez. Ezt a jelenséget a társadalom elítéli. Egy Magyarországon végzett kutatás szerint a felnőtt népesség 40%-a él egyedül, amiből az következik, hogy a társas kapcsolat sem feltétlenül boldogabb, de ezt a romániai népesség még nem tudatosította magában.
4

akár a személyes kapcsolatok esetén. félelmeiket. 2. mert nem jelentkeznek olyan nagymértékben a gátlások. Magyarországon az internethasználók 26%-a látogat társkereső oldalakat. hogy az interneten kitárulkozóbbak-e. az őszinte szimpátia. A tanulmány/kutatás módszertana: 17 emberrel mélyinterjú (akik zöme már próbálkozott internetes társkereséssel) 2 interjú társkereső site-ok üzemeltetőivel TNS Hungary – 1500 fős reprezentatív mintán lekérdezett egy – a szerző által összeállított – kérdéssor TÁRKI által felvett adatok. Kathelyn McKenna és kutatótársai szerint: 1. Az internetes kapcsolatok előnyei/hátrányai: - eltűnnek a tér és idő határai néha azért rossz. A nem interneten ismerkedett kísérleti személyek kapcsolatai csak 55%-ban maradtak meg. könnyebb-e ismerkedni. hogy nem találja meg a társadalomban. Az interneten létrejött kapcsolatok tartósabbnak mutatkoztak: 71%-kuk maradt együtt huzamosabb ideig (2 év utáni kutatás). nem számít a megjelenés. A felmérés szerint a 14-20 éves internetezők közül több fiú. A kérdőívben rákérdezett arra. így hamarabb kialakul a bizalom. Nagyobb tetszési indexet mutattak az interneten kialakult kapcsolatok résztvevői. A fiatalabbak magasabb skálaértéket adtak. jobban tudnak összpontosítani a belső.Buda Béla szerint az ember magányosságának oka az. lelki világra. annak hibás személyisége van. mert nem engedi személyessé formálódni a kapcsolatot nem győződhetünk meg az adatok hitelességéről - 5 . és a közösségi oldalakat is ilyen célokra használja (NRC 2004). a környezetében a helyét. hogy könnyebben alakulnak és fejlődnek az internetes kapcsolatok. ami a későbbiekben fontos szerepet játszik a kapcsolat tartósságában. Akik jobban ki tudták fejezni magukat online. amelyet a WIP keretében gyűjtött A tanulmányban szó esik az attitűdök vizsgálatáról is az online kapcsolatokban: Az online kapcsolatok résztvevőinek is le kell küzdeniük gátlásaikat. 3. Aki társkereső portálokon vagy irodákban keresi a párját. mint személyesen. Ezt azzal magyarázták. mint lány (75%-25% arányban). inkább alakítottak ki közeli társkapcsolatokat.

sok túlzó elváráshoz és téves reményhez vezethet. „Sajnos féktelen hajlamunk. Az anonimitás (vagy egyáltalán az online lét) nagyobb teret biztosít a hazugságnak. mintha a való életben próbálnánk ki. mert nem jár akkora következményekkel. kivitelezéséhez. ha valaki elárul magáról személyes információkat. az írott szövegek nem elegek a másik ember megismeréséhez – téves kép alakulhat ki az internetes kommunikáció nem rendelkezik a nonverbalitás megszokott eszköztárával A megkérdezettek közül sokan mondták azt. Az interneten nem kell olyan mértékben megfelelni a normáknak. hogy a virtuális beszélgetést követő találkozáskor a megkérdezettek többsége tapasztalt különbséget (negatív/pozitív) az online és a valódi személyiség között. hogy az internet egy jó „hely” az identitással való kísérletezésre. kapcsolatok esetében hiányzik a nonverbális kommunikáció. csak úgy. az elferdített igazságoknak. e-mail címet. illetve tapasztalatokat illeti). ami kockázatot. hogy az online kapcsolatok nélkülözhetetlen eleme a bizalom. Egy válaszadó említette. mint a valós életben. Alapul szolgált az a tény. amikor a szokásos közvetlen jelzések nincsenek jelen. hogy idealizáljunk valakit. hogy partnere az online beszélgetésekkor „vagányabb és bátrabb” volt. így kiélhetik azt a vágyukat. telefonszámot. amelyből a legtöbb információt használtuk fel a saját kutatásunk megtervezéséhez. hipotézisek felállításához és az elemzéshez (ami az ismeretlenekkel való online kapcsolatot és az utána való találkozást. hanem a stílust. de ez a hálón természetes. Felmerül az őszinteség/hazugság és a kockázat kérdése is. akik társat. (McKenna) Ha okosan használjuk ezt a csatornát. Ennek a hipotézisnek a megfogalmazásában is ez a tanulmány játszott fontos szerepet. beszélgetni. és a valódi találkozás a kapcsolat végét jelentheti”. Az interneten a nők is kezdeményezhetnek. hogy internetes beszélgetésekkor nem is a szöveg tartalmát részesítik előnyben. veszélyt rejt magában. stb. 6 . hogy az internetes beszélgetések. hogy léphessenek ők is a másik nem felé. Rámutat arra is. erről a későbbiekben lesz szó. Bizalomra ad okot. Ez az egyik tanulmány. illetve előnyeinek megfogalmazásában és tudatosításában az online kapcsolatok esetében.- ha igazak is. Furcsa lenne leszólítani az utcán egy embert. Rámutatott arra is. lakcímet. a mindennapi életünk válhat tartalmasabbá. Egyik hipotézisünk az. Segítséget nyújtott az internet hátrányainak. személyes szféráját. partnert keresnek. nem sérti a másik ember magán. Ez nagy veszélyt rejteget például azok számára.

„megbökés”. idegen ismerősöket is szereznek. kapcsolataival együtt. Ebből a tanulmányból megtudtuk. Megfigyelték azt is. és egyre többen viszik át az online világba az eddigi. Azt is megállapítja.0 Ebben a tanulmányban a szerző arra fekteti a hangsúlyt. Egy 2008-as kutatás és tanulmány szerint (Zhao – Grasmuck – Martin) a közösségi oldalak radikális változást hoztak a régi chattel szemben: profilorientáltak lettek. hétköznapi életüket. „szmájlik” stb. hogy egyre több felhasználó „születik”. Ez azzal magyarázható. hogy máshol inkább az e-mailezéssel oldják meg az információcserét. hogy már lassan a valós életben is azokról beszélünk („lájkolás”. ahogy saját arculatukat (imázsukat) alakítják a valós életben. hogy a 15 évnél idősebb felhasználók 39%-a rendszeresen foglalkozik a saját profiljával. A másik vizsgált 26 ország 32%-os átlagértékkel rendelkezik. hogy úgynevezett társkeresésre használjuk. Az InSites Consulting által bemutatott felmérés szerint Romániában az internetezők 49%-a rendszeresen belép valamelyik közösségi oldalra.) és nem fordítva. de Romániában az azonnali üzenetküldő programokat használják erre a célra is (máshol 66%. A GfK szerint hasonló érdeklődésű csoportok. hogy inkább a személyes kapcsolatok ápolására használják az internetet és még nem tartunk ott. Annyira beépültek a közösségi oldalak az életünkbe. A kutatások azt is kimutatták. Fontos adat az. Sas István szerint a „visszabeszélőgép” korszaka kezdődött el: a „néző” saját magát fedezi fel a virtuális világban. csökkent az anonimitás aránya. valamint naprakész információkat gyűjt be ismerőseiről (Facebook). hétköznapi kapcsolataikat. úgy tudják alakítani profiljukat. személyek könnyebben megkapják a közös hangot a beszélgetésekben. ismerőseikről. szakmai megbeszélnivalókat. internetes ismerősökkel. hogy mitől sikeres egy közösségi oldal. jobb beszélgetőpartnerek. ebből 38% Facebookozik. hogy egyre többen viszik be az online világba a már meglévő. Románia 50%). hogy a romániai internetezők 38%-a rendszeresen használja a Facebook 7 . Ezek az információk bulvár jellegűek a valós és virtuális barátaikról.• Zörgő Noémi: Közösségi média 2. többen tudják felvállalni magukat. illetve ezt a kapcsolathálót bővítik újabb. de ugyanakkor új. Romániában szokatlanul magas a chat-programok használatának aránya: az internethasználók 63% használja rendszeresen. kapcsolataikkal együtt.

ezért közzé tesznek minden apróságot - A hipotézisek beigazolódtak. ahogy az egyénnek tetszik. csak annak mutatjuk meg magunkat. hanem minden ismerősüknek majdnem minden tevékenységét. kivéve az elsőt. A. Ez a jelenség azzal magyarázható. és csak azokat az információkat. például a megbökés.közösségi oldalt. Meg lehet teremteni egy saját kis világot. hogy ki lehet fejezni tetszést („lájkolás”). amit a későbbiekben úgy lehet alakítani. amelyeket akarjuk. olyan jellemzőkkel rendelkezik. emlékeztetnek. kutatási központok A kutatás hipotézisei: - csak egyedülállók bíznak naivan a virtuális kapcsolatokban akiknek volt már ilyen tapasztalatuk. hogy a 15 évnél idősebb felhasználók 39%-a rendszeresen foglalkozik a saját profiljának frissítésével. • Greg Bowe B. hogy a Facebookos párok féltékenyebbek egymásra. 8 . akinek akarjuk. jobban kedvelik a hagyományos ismerkedést. hogy mi is megváltoztunk. Fontos információ az is. Sokkal könnyebb egy profilt megváltoztatni. Mod: Reading Romance: The Impact Facebook rituals can have on a romantic relationship A szerző kiemeli a Facebook azon sajátosságát. mivel mi 16-17 éveseket kérdeztünk meg. és nagyon sokan használják a csevegő (chat) programokat. Ennek ellenére statisztikai adatok vannak arról. Módszerek és adatok: 11 strukturált interjú (7 nő és 4 férfi) kérdőívek megbízott szervezetek. amik őket is érintik. beszélgetést az emberek folyton közölni akarnak magukról. és ezzel azt az illúziót keltve. hogy érzelmi töltetet hordoz. amelyek a nonverbális kommunikációra utalnak. hogy az egyének nem csak azokat az információkat látják a „falon” (kezdőoldalon). olyanná tenni. A Facebookon el is lehet bújni. Azon kívül. amilyenekké mi szeretnénk válni.

ezek közül is pedig azok a kapcsolatok. 9 . ezeket főleg az e-kereskedelem. és ez nekik sikeresebb párkeresést eredményezett. Összefüggést próbáltunk keresni aközött. • Ardion Beldad. szociálpszichológia és szociológia. akit online ismert meg. Előző eredmények alapján megállapították. és. amelyekből kialakultak személyes találkozások.• Monica Barbovsci: Ismerjük meg az e-idegeneket! Ennek a kutatásnak a témája a tizenévesek online kapcsolatai. akik megváltoztatják az adataikat a közösségi oldalakon. előző kutatások eredményeit vizsgálja. hogy hányan változtatnak meg információt magukról a közösségi portálokon. akik változtattak az adataikon a közösségi portálokon. Menno de Jong. legfőképp a korukat változtatták meg. hogy eleget tegyenek a saját elvárásaiknak. és még egy lehetséges ok. akkor nem hazudnak. A romániai szülők nem ellenőrzik a gyerekeik online viselkedését. Megnéztük még. hogy a kapcsolatot fenntartsák és találkát beszéljenek meg. A párkeresés érdekében a tizenévesek sokszor változtatják meg a közösségi oldalakon a személyes adataikat. és azonnali üzenetküldőn szerzett ismerőssel. A kutatást önálló kérdőívekkel végezték el Kolozsváron. Az önreprezentáció főleg a közösségi portálokon történik. mert aszinkron. A kutatás hipotézisei: azok a fiatalok. hogy milyeneket. hogy hazudtak-e a közösségi portálokon önmagukról és találkoztak-e ismeretlenekkel. Ebből a tanulmányból kiindulva a mi kutatásunkban megvizsgáltuk. az e-kormányzás és az e-egészség területein. hogy vonzóbbak legyenek és szórakozás céljából. A fiatalok szülei nem igazán ellenőrzik a gyerekeik online kapcsolatait. ez a bizalom meghatározása három különböző szempontból: pszichológia. Michel Steehouder: How shall I trust the faceless and intangable? Ez egy tartalomelemzéssel végzett kutatás. A mi kutatásunk szempontjából egy fontos részt tartalmaz. 1806 kérdőívet osztottak ki 101 gimnáziumban és líceumban. azért teszik. hogy hányan találkoztak közösségi portálokról szerzett ismerőssel. hogy a tizenévesek 33%-a találkozott már olyan személlyel. Tanulmányozza az internetes bizalom különböző aspektusait. A kutatás eredményei: Azok a fiatalok. Az azonnali üzenetküldők abban játszanak nagy szerepet. Ha azonban fontos a komoly kapcsolat kialakítása.

hogy a bizalom csak az emberi kapcsolatokra jellemző. Lenus és Weigert úgy látják a bizalmat. (1400-tól 72000-ig terjedő tagot számláló közösségek). ami se nem objektív. hogy kik és mit tesznek ki nagy valószínűséggel. Szociálpszichológiai szemszögből a bizalom egy elvárás. Egy kódrendszert alkalmaztak. hogy kifejlesszenek egy olyan mérőeszközt. nem bontják le egyénekre. A szociológiai meghatározás szerint a bizalom egy intézményes jelenség. 400 véletlenül kiválogatott elérhető profilt néztek meg 8 kanadai hálózaton (négy város. de szituációtól is. kifejlesztettek egy mérőrendszert.Pszichológiai szempontból a bizalmat úgy határozták meg. pedig mostanában nagyon népszerű. hogy egy-egy ember hogyan bízik (könnyen/kevésbé). hogy mit lehet kommunikálni ezzel az eszközzel (a Facebook profilokon közzétett adatokkal). amivel összegezni lehet a közzétett információkat a Facebook profilokon. Ahhoz. Egy üres listával vetettek össze minden profilt. amivel mások kezelik a szabadságukat. Seija Molema: All about me Ez a kutatás három összefüggő tanulmány összegzése/elemzése. Eileen Wood. négy egyetem). Különböző. 10 . Ezek között voltak kisebb és nagyobb hálózatok is. mások pedig „nem válogatnak”. hogy mások támogatóan viselkedjenek velünk szemben. Ők is azt mondják. akik csak egy típusú emberben bíznak. Nagyon fontos szerepet játszik az egyén társadalmi beilleszkedésében és a szociális kapcsolatainak kialakításában. Luhmann egy általános elvárásként látja. Megpróbálja megérteni. Emberi kapcsolatokban létezhet csak. ez 97 különálló adatot jelent. amely felbecsüli a profilok tartalmát. Egy olyan attitűd. Az első tanulmány arról szólt. hogy melyek vannak a leginkább használva és melyek nem. Koller pedig egy elvárásként. hogy az adatlapokon közzétett információkat mérni tudják. Ezen kívül még szociális csere: szellemi és anyagi javak cseréje egymás között a közösségeken belül. se nem szubjektív. Ebből a tanulmányból kiindulva a társas kapcsolatokon belül vizsgáltuk a bizalmat. szociálpszichológiai és szociológiai szempontból. Ez függ a személyiségtől is. • Amanda Nosko. mint egy személyiségvonást. amivel megvizsgáltak minden egyes információt az adott profilokon. Nagyon nehéz mérni az online kommunikációt. Megnézték. Ezen a listán rajta volt minden lehetséges adat. Vannak olyan emberek. Az online kommunikációt próbálták felmérni a Facebook profilokon közzétett információk által. amit ki lehet tenni a profilokon. mint egy közösségnek a tulajdonát. Ez a tanulmány azt próbálja kielemezni.

e-mail. hogy a személyes adatait felhasználják bűncselekmények elkövetéséhez (pl.. Az életkor 11 . mini-feed. stb. megbélyegző információk: vallás. Az egyik az. asszisztensek segítsége. kedvenc tv show. website. Eredmények: azok. cím. 155 férfi. általános kép. nem. kedvenc könyv. kedvenc zene stb. kapcsolati információk. fal. miatt). A 400 közül 328-an tették ki a nemüket: 116 nő. Három kategóriát állapítottak meg. szexuális beállítottság. Az elemzők tíz kategóriát hoztak létre: személyes információk. vallása. 301-en pedig az életkorukat: a nők 19-47-ig tették ki. amelyek a társadalomban megbélyegző jellegűek lehetnek. születési év. munkahelyre vonatkozó információk. mint például születésnap. frissítés stb. stb. bejelölt fotók. a másik pedig szociális veszély. státus. profilkép. személyes információk: cím. Ezek olyan információk. állás. 3. a helyi rendőrség segítsége. de aktív döntésre a közzététellel kapcsolatosan. életkorra vonatkozó információk. hobbik. frissítés. ajándék.). akik kiírták a nemüket hajlamosabbak más személyes információkat kiírni (fotók. ez pedig lopásnak teheti ki őket. 400 profilt vizsgáltak meg. Két veszély van. fal. A kor és a kapcsolati státus volt az egyik leggyakrabban közzétett információ. oktatási információk. Azok. Három módszert alkalmaztak a kategóriák megállapítására: gyakoriság. illetve diszkréciót mutat. a megbélyegzés veszélye (hogy elítélik a szexuális beállítottsága. Kevés oktatási információ volt közzétéve. A második tanulmány az online kitárulkozás veszélyei szerint próbálta kategorizálni az adatokat. kedvenc film. üzenet és bökés elfogadása. politikai nézet. albumok. ami azokat fenyegeti. és szociális kapcsolatokat is: barátok. A harmadik tanulmány megpróbálja megmagyarázni. iskola. hogy milyen adatokat és kik hajlamosabbak közzétenni. Ez szűkszavúságra utal. korábbi név. Mind a gyakori és kevésbé gyakori közzétett információk személyes jellegűek. a politikai nézetet stb. akik egy közösséghez tartoznak. nem. nézőpontra vonatkozó információk. város. profilkép. A 15 legkevésbé közzétett adatok között szerepelnek a postai kód. azok hajlamosabbak kiírni a vallást. Faktoranalízissel vizsgálták ezeket a kategóriákat. politikai nézete stb. barátok. város. a telefonszám. lopás). 2. ezek: 1. képek. kapcsolati státus. érzelmi információk: alkalmazó. születésnap.Megállapították. míg a férfiak 17-61-ig. akik közzétesznek magukról információkat. hogy ezeknek az adatoknak átlagosan 25%-át teszik ki. A megvizsgált profilok 63%-án tettek közzé személyes adatokat. párkapcsolati információk. postakód. üzenet. érdeklődési kör. bökés.

azok kevesebb személyes információt is osztottak meg. A férfiak inkább kiírták a politikai nézeteiket. és így vizsgáltuk őket. 12 . hogy nem úgy. mint a normál kommunikációban.növekedésével a közzétett személyes információk csökkentek. Akiknek ki volt téve a kapcsolati státusuk. Ebből a tanulmányból kiindulva felállítottuk azt a hipotézist. Összegzésképp megállapították. frissítések. Különböző csoportoknál hajlamosabbak voltak adott információkat megosztani. Az év és a kapcsolati státus nagyban befolyásolja azt. fotók. azoknak több adat volt kitéve: személyes információk. Ugyanahhoz a közösséghez tartozó emberek hasonló érdeklődési kört mutatnak. a férfiak és a nők ugyanolyan szinten beszélgetnek ebben az internetes alkalmazásban. hogy mennyi adatot tesznek magukról közzé. minél fiatalabb. vallásukat. a legkevésbé megosztott információk a cím és a postakód. Mi is felosztottuk három csoportra az adatlapokon közzétett információkat. Akiknek nem volt a kapcsolati státusuk kitéve. hogy a fiatalok sok információt tesznek közzé a Facebook adatlapjukon. annál többet.

Ahhoz. találkoznak-e személyesen is. hogy az internet által nyújtott kommunikációs csatornákat részesítsék előnyben a többi csatornával szemben? Mindezeknek a kérdéseknek a kulcsfogalma a bizalom. és ha igen. Ez a kommunikációs csatorna csak egy dimenzióját képes megvalósítani a kapcsolatnak: a verbális részét. Hogyan is valósulnak meg az emberi kapcsolatok az internet hálójában? Mint tudjuk. hogy megvizsgálhassuk a bizalom megnyilvánulását az internetes kapcsolatokban. amely minket személyesen érint. mennyi időt töltenek el a megkérdezettek a messenger és a Facebook használatával. A kutatás témája és célja A kutatásunk témája az emberi kapcsolatok a világhálón. mennyit az ilyen ismeretlenekkel. mint az emberi kapcsolatokra és a kommunikációra. stb. hogy megvizsgáljuk. 13 . valamint hogyan viszonyulnak az internetes idegenekhez. Így választottuk kutatási kérdésünknek a következőt: Hogyan nyilvánul meg a bizalom az internetes kapcsolatokban? Célunk konkrétan az. Mégis mitől lesz vonzó egy internetes kapcsolat kialakítása az emberek számára? Mi készteti őket arra. Másra nem is gondolhattunk. Beszélgetnek-e. A Web2 dimenzióján belül próbáltunk olyan témát választani. Hiányoznak a nonverbális elemek a felek kommunikációjából.III. sokban különbözik az internetes kommunikáció a valós „szemtől szembe” kommunikációtól. több dimenziót is kialakítottunk.

valamint azt is eldöntöttük. „A társadalomtudományok metodológiai öntudattal jellemezhetők. Első hipotéziseink már ekkor megfogalmazódtak. A kutatás módszertana: Kutatási terv. Miután meghatároztuk a vizsgálni kívánt fogalmakat. jelenségeket. Kolozsvár. de igyekeztünk még tisztább képet kapni a kutatás végső célkitűzéséről. a kutatási folyamat: A kutatási témát személyes érdeklődésből fakadóan választottuk. A kutatási folyamatban a kutatás tárgyának mindig elsőbbsége van a módszerekkel szemben: először mindig a témát. Nagyon fontos szerepet játszik az egyén társadalmi beilleszkedésében és a szociális kapcsolatainak kialakításában. illetve ezeknek a kutatásoknak az eredményeire. A kérdőíves adatfelvétel lényege a kérdezésben rejlik. A szociológiai meghatározás szerint a bizalom egy intézményes jelenség. Ez a kutatásunk elején már megtörtént. A bizalom csak az emberi kapcsolatokra jellemző. a szakirodalom elolvasása. Emberi kapcsolatokban létezhet csak. tanulmányozása.”1 Ennek tudatában választottuk ki a kutatási módszerek közül a kérdőíves felvételt.IV. a kutatási problémát kell kiválasztani. hiszen külön figyelmet szentelnek a tárgyuk kutatására alkalmas módszertan kidolgozásának. Ezen kívül még szociális csere: szellemi és anyagi javak cseréje. hogy a feltett kérdéseket mindenki egyformán értelmezi. a módszert pedig a témához kell igazítani és nem fordítva. hogy ezt a jelenséget szociálpszichológiai és szociológiai szempontból kívánjuk vizsgálni. A kérdőíves adatfelvételben az előre meghatározott válaszlehetőségek közül választ a megkérdezett. tisztázni a célt. így a válaszok is összehasonlíthatók 1 Tőkés Gyöngyvér: A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban. Scientia. módszertanára. Az elgondolás hosszabb időintervallumot vett igénybe. A kutató feltételezi. Szociálpszichológiai szemszögből a bizalom egy elvárás. próbáltuk elképzelni a kutatás folyamatát. Ehhez nagy segítséget nyújtott az elméleti rész. Ennek köszönhetően rálátást nyertünk a már vizsgált területekre. ezért a kutatás első lépése. mely a szakirodalom tanulmányozása közben a bizalom vizsgálásának irányába fordult. a kutatási módszer kiválasztásán kezdtünk el gondolkozni. ugyanis meghatároztuk a bizalom fogalmát. 2011 14 . az érdeklődés már az első pillanattól egyértelmű volt. Ezt követte a konceptualizáció: a vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének meghatározása.

Az egyik iskola a Bolyai Farkas Elméleti Líceum (a későbbiekben BFEL). ahol magyar és román nyelvű oktatás is folyik. ahol csak magyar nyelvű oktatás folyik. Az EL egy kerületi szakiskola. A mintavétel önkényes volt. melyekről családdal vagy ismerősökkel nem Az indikátorainkat ezeknek a dimenzióknak vetettük alá: - találkoztak-e már virtuálisan megismert személlyel élőben mennyi időt töltenek el messengerezéssel/facebookozással hány olyan emberrel tartanak fenn kapcsolatot. ami a Facebook és messenger használatát illeti. mert vizsgálni szeretnénk a szokásbeli különbségeket is. melyek segítségével a későbbiekben a kérdőívünket is elkészítettük. akiket nem ismernek személyesen párkeresés céljából használják-e a facebookot/messengert - (a kérdőívünket lásd a mellékletben) 15 .lesznek. a másik meg az Elektormaros Líceum (EL) volt. Ebben a szakaszban megfogalmaztuk azokat a dimenziókat és indikátorokat. osztályt. Azért választottuk ezt a két iskolát. Ezt követte az operacionalizáció: ténylegesen miképpen mérjük majd a vizsgált változót. A kérdőíves vizsgálatok nagy alapsokaságok jellemzőinek leírására alkalmasak. Ezzel a módszerrel nagyon nagy mintákon van lehetőségünk direkt adatokat gyűjteni. A kutatási módszer kiválasztása után kiválasztottuk a populációt és a mintavételt. mivel ezekben az iskolákban több X.-es osztály is létezik. A BFEL köztudottan Marosvásárhely egyik elit iskolája. Ezek a következők: - milyen bizalmas információkat tesznek közzé a megkérdezettek a közösségi oldalakon könnyebben adnak-e ki személyes információkat magukról virtuális beszélgetések alkalmával létesítenek-e személyes kapcsolatokat a virtuális kapcsolatok után beszélnek-e ismeretlenekkel olyan témákról. Populációnak két iskolából választottunk ki három-három X. A nagy elemszám fontos a leíró és magyarázó elemzéseknél.

A megkérdezettek jó része társkeresésre is használja a Facebookot és a messengert 5. Ezekről a további fejezetekben beszélünk bővebben. A legkevésbé megosztott információ a cím és a postakód 4. Ezeket az előkészületeket követték a megfigyelések – az adatok gyűjtése az elemzéshez és értelmezéshez –. Különbségek vannak a két iskola tanulóinak szokásai között. az adatfeldolgozás – a gyűjtött adatok további feldolgozása és elemzés céljára alkalmas formára hozása –. és az alkalmazás – az eredmények ismertetése. Iskolák szerint az egyének hasonló szokásokkal rendelkeznek 9. Sok információt osztanak meg magukról a Facebookon 3. A megkérdezettek többsége rendszeresen használja a Facebookot és a messengert 2. A személyes találkozások során tapasztaltak különbséget az online és a valós személyiség között 6. következtetések levonása –.Megfogalmaztuk hipotéziseinket is: 1. az inkább találkozik. következmények felbecslése. 8. az elemzés – az adatok elemzése. Nem alakulnak ki bensőséges kapcsolatok ezeken az internetes alkalmazásokon 7. ami Facebook és messenger használatát illeti. Aki hazudik a Facebook oldalán (megváltoztat bizonyos adatokat magáról). 16 . további kutatási témák ajánlása.

Azért tartottuk ezt fontosnak. hogy miről szól a kutatásunk. honnan jöttünk és mit szeretnénk csinálni. mint például. aki nagyon kedves volt és segített nekünk a további osztályok felkutatásában. A kutatás végrehajtása A kiválasztott két iskolában három-három osztályt vizsgáltunk meg.V. A diákok itt sokkal érdeklődőbbek voltak. hogy írják-e oda a szakot. Épp a tanár jelenléte segített ebben a helyzetben. hogy miről szól a kutatásunk és mire használjuk fel ezeket az eredményeket. Megmutattuk a kérdőívünket és válaszoltunk minden kérdésre. A lekérdezés itt sokkal zökkenőmentesebb volt. ez a tanár jelenlétének és a diákok fegyelmezettségének is köszönhető. Elmagyaráztuk nekik. míg kitöltötték azokat. hogy ha nem használják a Facebookot. Válaszoltunk minden kérdésükre. hogy kik vagyunk. Először a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban jártunk. Minden osztály esetében egy tanár jelenlétében osztottuk ki a kérdőíveket és vártuk meg. miért jöttünk és miről szól a kérdőívünk. hogy kik vagyunk. mert fegyelmezte a rendetlenkedő diákokat. akik nem vették komolyan a kérdőívek kitöltését. ha így igaz rájuk. önkitöltős kérdőív segítségével. ahol több válasz lehetséges. Volt olyan tanár. hogy jelentkezzünk ezzel a dolgozattal Tudományos Diákköri Konferenciára. Az Elektromaros Líceumban a tanárok mind segítőkészek voltak és nagyon érdeklődőek. aki az elején nagyon ellenséges volt és gyanakvóan viselkedett. elmondtuk. A kiosztás előtt elmondtuk a diákoknak is. Voltak diákok is. mert csak akkor lesz használható a minta. akkor kihagyhatják-e a rá vonatkozó kérdéseket. de volt olyan is. 17 . mint a Bolyaiban. A kisebb fennakadások ellenére is zökkenőmentesen sikerült végrehajtanunk a lekérdezéseket. ahogy szakszerű. Ez a kérdőív elejére is le volt írva. mert ha jelen van egy tanár. Kérdezgettek arról. és megfelelő mennyiségű jól kitöltött kérdőívet kaptunk vissza. Megkértük őket szóban is. Leginkább kitöltéssel kapcsolatos kérdéseik voltak. Ott beszéltünk az érintettekkel. Például. Az egyik tanár tanácsolta azt. hogy vannak olyan kérdések. ami csak felmerült. vagy. butaságokat kérdeztek és nevetgéltek. milyen tantárgyból kell ezt a kutatás elvégeznünk. hogy minden kérdésre válaszoljanak. és ott válasszanak többet. vagy hol jártunk már. akkor komolyabban veszik a kérdőív kitöltését. ami szóba került.

Ezeket az SPSS (Statistical Package for the Social Sciences) statisztikai program segítségével dolgoztuk fel. volt részünk pozitív és negatív élményekben is. Az egyváltozós műveletek közül a gyakoriságot használtuk. hogy alkalmasak legyenek a magas szintű műveletek elvégzésére. különböző műveleteket végeztünk el velük. és szakszerűen minden lépését betartani ennek a fajta terepmunkának. 18 .A kérdőívek kitöltetése összesen két napot igényelt. Miután minden egyes kérdőívet bevezettünk az SPSS-be. a többváltozósok közül pedig a kereszttáblát és a korrelációszámítást. az adatfeldolgozásra került sor. Igyekeztünk minél több dummy változót létrehozni. Eddig nem volt tapasztalatunk a terepmunkával kapcsolatban. és megfelelő számú használható kérdőívet kaptunk vissza. 114 változót állapítottunk meg a kérdések alapján. másik nap a másik iskolában jártunk. Próbáltunk a szakmai etikett szerint a leghelyesebben eljárni. egyik nap az egyik iskolában. de ezalatt a két alkalom alatt sokat tanultunk. Adatfeldolgozás: Miután kitöltettük a kérdőíveket. és 177 darab kérdőívet dolgoztunk fel. Elemzés: Az adatfeldolgozást az elemzés követte.

mivel médiájuk nagymértékben megegyezik: 8. Az Elektromaros Líceumból 89 vizsgált alanyunk van.00 között. hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból 88 vizsgált alanyunk van. melyből 49 fiú és 40 lány. ezekből 36 fiú és 52 lány. Ezzel szemben az Elektromaros Líceumban mindenféle médiával rendelkező tanulóval találkozunk. 19 .01-10. kereszttáblák: Megállapítottuk.VI. A tavalyi éves általános osztályzat iskolánként a következő SPSS diagramon látható: Az ábrán szembeötlő. hogy a Bolyaisok egy homogén közeget képeznek. Elemzés: • Gyakoriságok.

Az Elektromaros Líceumban pedig 72-en használják. 17-en nem. A messengert minden megkérdezett használja. A messenger-használat gyakorisága: 20 . Fontos megemlíteni. 15 pedig nem. hogy csak havonta használják ezt a közösségi oldalt. hogy nincs olyan. hogy a Bolyaisok nagyobb arányban látogatják naponta többször a Facebookot. míg az EL-ban négyen jelölték be azt. A használati gyakoriságról pedig a következő diagram árulkodik: A diagram alapján megállapíthatjuk. aki csak havonta használná.A Facebook használat: a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban megkérdezettek közül 73 tanuló használja a Facebookot.

akiknek 201-400 között van a Facebookon ismerősük. A Facebook ismerősök száma: Feltűnően többen vannak azok a BFEL-ban tanuló diákok. hogy mindkét iskolában naponta többször használják a messengert.Látható. akiknek 601-1000 között. akik csak havonta használják. Messengeres ismerősök: 21 . A messenger esetében mindkét iskolában vannak olyanok. és többen vannak. Ezzel szemben az ELban nagy részüknek csak 1-100 és 101-200 között van ismerősük.

viszont a negatív élményekben részesülők többen voltak Elektrosok: 1-5 arányban. A messenger esetén mindkét iskolában a kétirányú beszélgetés (kezdeményezés. Általánosan azonban kevesen használják. Facebook chat esetében 10 Bolyais és 18 Elektros diák jelölte be azt. A Facebook chates és messengeres beszélgetéseket meglepően sok találkozás követi. Mindkét internetes kapcsolatot követő találkozás esetében a megkérdezettek nagy része tapasztalt különbséget az online és a valódi személyiség között. válaszolás) a túlnyomóan jellemző (74 BFEL . Mindkét iskola esetében azok vannak túlsúlyban. Messenger esetén pedig 38-38-an jelölték be ezt a választ. akik Facebook chates beszélgetéskor kezdeményeznek és válaszolnak is. A Facebook chates invisible opciót sokkal többen használják az Elektrosok: 22-33 arányban. itt nem tapasztaltunk különbséget a két iskola között. mint a BFEL tanulói (12-23). A nagymértékű pozitív élmény a messengeres találkozásokra is érvényes (32-36). A két iskola között nem találtunk ebben az esetben nagy számbeli különbséget.Ami az online idegeneket illeti. A messenger esetében sokkal nagyobb a találkozási arány. A messenger esetében a BFEL tanulói azok. hogy ezekkel az idegenekkel inkább az EL tanulói beszélgetnek mindkét internetes alkalmazás esetén: 37-45 (Facebook). A témákkal kapcsolatosan azt állapítottuk meg. míg a messengernél a komoly témákról való beszélgetés. a kezdeményezés itt is az EL diákjainak szokása inkább (1-7). A többi alanyunk közül az inkább kezdeményezők az EL tanulói (1-11). 52-65 (messenger). itt azonban sokan jelölték be a semleges mezőt (12-8). A messengeres beszélgetésekkor többen beszélgetnek olyan témákról (idegenekkel és nem csak). a BFEL tanulói meg inkább válaszolnak más kezdeményezésére (29-17). A tapasztalatok túlnyomóan pozitívak voltak (10 BFEL – 15 EL). Érdekes jelenség. A messengeres invisible opciót sokkal nagyon számban használják (77-75). A Facebook chates találkozások sokkal ritkábbak. szinte fele a megkérdezetteknek találkozott. viszont itt az EL diákjai szinte kétszer annyian találkoztak. hogy mindkét alkalmazást legtöbbet csevegésre használják. 22 . amelyekről családdal vagy barátokkal nem szoktak: 62-66. akiknek több ilyen ismerősük van (38-34 arányban).67 EL). Facebook chaten ez az arány jóval kisebb: 27-26. az EL-ban többen vannak azok. akiknek több „ismeretlen ismerősük” van a Facebookon (31-40 arányban). Facebook chat esetén ezen kívül még az ismerkedés dominál. hogy tapasztalt különbséget.

akivel csak online tartják a kapcsolatot. mint 5” mindkét iskola esetén.Az online kapcsolattartás megoszlása az alábbi diagramon látható: Nagyjából hasonló a megoszlás a két iskola között. akiknek 5-10 között van olyan ismerősük. mint 5 online ismerősük van. Messenger esetében: Itt nem tapasztaltunk jelentős különbséget. hogy az Elektrosok között többen vannak azok. 23 . A Bolyaisok esetében többen vannak azok. Dominál a „kevesebb. kivéve. akiknek kevesebb. de megfigyelhető. hogy az Elektromaros Líceumban többen vannak. akiknek 10 felett van ilyen kapcsolatuk.

A visszaigazolás is elég nagy mértékben jelentkezik mindkét iskola esetében. akik bejelölnek szimpatikus embereket. akiket jól ismer. nagyrészük csak olyanokkal létesít kapcsolatot. hogy a legtöbben a szimpatikus emberek bejelölését és visszaigazolását használják. Messenger: Ebben az esetben mindkét iskola tanulói óvatosabbak. ezek közül viszont túlsúlyban vannak az Elektrosok. 24 . Az „akárkit elfogadok” mezőt inkább az Elektromaros Líceum diákjai jelölték be.A kapcsolatok kialakítására vonatkozó szokások a következő diagramokon láthatók: Facebook: Látható.

könyv. A legritkábban közzétettek pedig a cím. vallás. pozíció. pl. munkahely. Nagyjából egyforma arányban jelölték be az összes kategóriát. hogy a leggyakrabban közzétett információk a nem. város. hogy az Elektromaros Líceum diákjai nagyobb arányban használják párkeresésre ezt a két alkalmazást: Facebooknál 28-41. A Facebook adatlapon megjelenített információk: A diagramon látható. érdeklődési kör. idézetek. tv show. A Bolyaisok közül sokkal többen tesznek közzé személyes érdeklődésükről szóló információkat. születésnap. hogy a Bolyaisok inkább a Facebookot használják párkeresés céljából. a postakód. messengernél 18-39 az arány.Párkeresés szempontjából: Szembeötlő. Az is megfigyelhető. politikai nézet. A Facebook adatlapokon közzétett képek száma nagyon változó. megjelölt fotók. kedvenc film. albumok. 25 .

meglepően kevés olyan választ kaptunk. Körülbelül ez az arány érvényes a fotóalbumok nyilvánosságára is. amely szerint hazudnának valamiről a diákok az adatlapjukon. Látható azonban. ezekből 6 Bolyais és 14 Elektros diák. hogy több Elektros diáknak csak a barátai számára nyilvános az adatlapja. hogy a legtöbb diák adatlapja mindenki számára elérhető. A következő diagramon azt tüntettük fel. Összesen 20-an osztottak meg nem valós információkat. hogy mit változtattak meg az adatlapjukon: 26 . Ami a hamis információk megosztását illeti.Profilnyilvánosság: Megfigyelhető.

nagyjából egyenlő arányban a két iskolában. Az iskolát például csak Elektros diákok változtatták meg. hogy mit csinálnak. hogy mit írnak ki legtöbben a Facebookon: Az alábbi diagramból kiderül. Messenger: 27 . hogy a Facebookon csak Bolyais diákok osztanak meg cikkeket. Arról. videókat és idézeteket osztanak meg. érzelmet és idézetet tesz ki a Facebook státusába. Látható.A leggyakrabban megváltoztatott információk a kor és a kapcsolati státus. míg az Elektros diákok közül csak 58-an vannak. A Facebook esetén összesen 64-en használják. A státust illetően mindkét internetes alkalmazást vizsgáltuk. A messenger státus kiírás lehetőségével sokkal többen élnek: összesen 134-en. Ezek közül több a Bolyais diák: 76. míg az érdeklődési kört. hogy a Bolyaisok közül legtöbb diák hangulatot. míg az Elektros diákok inkább azt osztják meg. a nemet és a szexuális beállítottságot csak Bolyais tanulók. Feltűnően kevés hirdetés és reklámozás van mindkét iskola esetében.

A messenger esetében akadtak olyanok is. akik másról váltogatják a profilképüket. azaz egyedül vagy barátokkal. míg az Elektrosok azt. messengeren meg nagyon gyakran: hetente többször történik. Ebben az esetben azonban a Bolyaisok is többen írják ki.A messenger státus esetében is hasonló a helyzet: a Bolyaisok érzelmet és idézetet osztanak meg legtöbben. Az Elektromaros Líceum tanulói esetében nagyobb arányban jelentkeztek azok. hogy mit csinálnak. hogy mit csinálnak. akik a párjukkal tesznek ki legszívesebben fényképet (9-27). Ezek közül a leggyakoribb az egyedül és barátokkal készült fotó. hogy hogy érzik magukat. Elektrosok pedig többen azt. A profilkép cserélgetése Facebookon ritkán. A legszívesebben közzétett fényképek megegyeznek a profilképpel. A messengeren népszerübb a cikkek. Profilképek: Mindkét internetes alkalmazás esetén a megkérdezettek zöme használ profilképet. • Korrelációk: 28 . videók és provokatív megjegyzések megosztása.

hogy előbb-utóbb találkozni is fognak. amelyekről feltételeztük. 0 szignifikanciával. hogy aki párkeresésre használja a Facebookot. annál nagyobb a valószínűsége.001 szignifikanciával.003 szignifikanciával a Facebook esetén. 0 szignifikanciával. Ebből következik. hajlamosabbak találkozni. - találkozás és párkeresés közötti összefüggés: Közepes pozitív kapcsolatot állapított meg a program e között a két változó között. - szimpatikus emberek bejelölése és párkeresés közötti összefüggések: Közepes pozitív kapcsolat. Ezek szerint minél többet beszélgetnek idegenekkel. 0. Ez a messengerre is érvényes. hogy oksági összefüggések állnak fent közöttük. Ezek a következők: - mindkét internetes alkalmazás esetén az ismeretlenekkel való beszélgetés és találkozás gyakorisága között összefüggés van: Ezek között a változók között közepes pozitív kapcsolatot mutatott ki az SPSS program. - a „komoly témákról való beszélgetés” és „olyan témákról való beszélgetés. melyekről családdal vagy barátokkal nem beszélnek” közötti összefüggés a Facebook chaten: Ezek között a változók között is közepes pozitív kapcsolat volt. 0. 29 . hogy nem ismeri őket (még) személyesen. hogy ha komoly témákról beszélgetnek a Facebook chaten. bejelöl szimpatikus embereket annak ellenére. akkor beszélgetnek olyan témákról is. amelyekről családdal vagy barátokkal nem szoktak.Korrelációszámítást azokkal a változókkal végeztünk. Ezek szerint azok. Ez azt jelenti. akik használják párkeresésre a Facebookot.

hogy profiljuk nem mindenki számára nyilvános. bejelölve őket. A párkereséssel függ össze az. A Bolyaisokkal szemben az Elektrosok sokkal nyitottabbak. a mi alanyaink nagyon kevés százaléka hazudott már a Facebook adatlapján. akiket nem ismernek személyesen. Legtöbben a korukat és a kapcsolati státusukat változtatták meg. Magyarázhatjuk ezt azzal. mint a messengert. ami a serdülőkorban 30 . Ez a jelenség az identitással való kísérletezés. amik vonzóbbak lehetnek az általuk kiszemelteknek. Ami még a nyitottságot támasztja alá. mivel ezáltal titokzatosabbá válnak. ezzel provokálva az érdeklődő személyeket. igazodnak a közösség elvárásaihoz. majd nagy valószínűséggel találkoznak is. Az olvasott tanulmányokkal ellentétben. hogy az Elektromaros Líceum közössége nem annyira homogén. Mivel ehhez a közösséghez tartoznak. hogy a Bolyaisok sokkal több információt tesznek közzé magukról a Facebookon. akik hazudtak. Ezzel függ össze az is. Médiájuk is nagyon megoszlik. amely elég nagy népszerűségnek örvend. Először is Facebook használati szokásuk egyezik: legtöbbjük naponta többször használja. ugyanúgy. Ez azzal magyarázható. Ez bebizonyosodott a következő számításaink folyamán. A Facebook és messenger használati szokásaik is nagyon megoszlanak. illetve sokkal több ilyen személlyel találkoztak. míg az Elektromaros Líceum diákjainak szokásai nagyon megoszlanak. hogy egy stabil közösséghez tartoznak. Értelmezés: Már az első gyakoriságszámításnál feltűnt az. mivel valószínű. hogy olyanra cserélték ki ezeket az adatokat. minden kategóriába tartozó médiával találkoztunk. hogy több olyan ismerősük van. nagyrészt 201-400 között ingadozik. Ez is összefüggésben áll a párkereséssel. és fogadnak el akárkit. asszimilálódást. mint az ismerőseik száma és az alkalmazások használatának gyakorisága. megkönnyítve ezzel a beilleszkedést. Azok közül. Érdekes jelenség a hamis információk közzététele. akik párkeresésre használják úgy a Facebookot. Több személlyel tartanak csak online kapcsolatot. többen voltak Elektros diákok. hogy kapcsolatot létesítsenek velük. A Facebookon és messengeren is inkább jelölnek be szimpatikus embereket. Az is arról árulkodik.VII. hogy egy homogén társaságról van szó. valamint az online beszélgetésekkor többen közülük kezdeményeznek. Ezekkel az ismeretlen emberekkel a későbbiekben beszélgetnek. hogy nem tesznek ki sok információt a Facebook adatlapjukra. Jelentősen nagyobb az Elektromaros Líceum olyan tanulóinak száma. Ismerőseik száma is nagyon hasonló. hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban vizsgált alanyok egy homogénebb közeget alkotnak az Elektromaros Líceummal szemben. ezért nem tartanak a megbélyegzéstől.

vagy épp azt a zenét osztják meg. amit akkor hallgatnak. hogy az Elektros diákok közül sokan voltak olyanok. ha nem nyilvános mindenki számára az illető adatlap. ez az a kép. ami közös érdeklődési kört alakított ki. amit lát abban az esetben. hogy más területeken igen. amelyek hangulatuknak. vagy az egyetlen. Azt. Ez összefügghet azzal. hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a város egyik elit iskolája. illetve több kép megtekintésére. azzal magyarázzuk. hogy mindenki igyekszik egy jó első benyomást kialakítani magáról. lelkiállapotuknak felelnek meg). ami elengedhetetlen egy kapcsolat kialakításánál. hogy a Bolyais alanyaink líraiabbak: inkább érzelmeiket. aki körül van véve barátokkal. és emiatt bizonyos szociális elvárásoknak próbálnak eleget tenni. Az identitással való kísérletezés nem igazán jellemző a Bolyaisokra. hogy az egyik ilyen terület a magánélet. hogy ő egy társasági lény. Mind a Facebook. történésekre fektetnek hangsúlyt. tehát fontos része egy közösségnek. amikről családdal vagy barátokkal nem. ahová értelmiségiek járnak. és erre is használják az internetet. hogy az EL diákjai nagyobb hangsúlyt fektetnek a párkeresésre. Szociális elvárássá válhat egy társaságon belül az. Ez is alátámasztja azt. hogy ritkábban cserélik ezt a 31 . Ami egyformán jellemző minkét iskolára. tehát inkább a hétköznapi eseményekre. Azt is megállapítottuk. Az első benyomás pedig része a bizalomba férkőzés első lépéseinek. valamint idézeteket írnak ki (feltételezhetően olyan idézeteket. kiírva azt. az a profilkép használati szokás.jelentkező labilis öntudat jele. hogy egy homogén közösségről beszélünk. hogy kapcsolatot alakítsál ki a másik nemmel. A Facebookos profilkép fontos szerepet játszik az imázs kialakításában. Úgy tűnik. hogy a messengeren hetente többször váltogatják a profilképüket. Itt felvetődik az „önsztárolás” kérdése. és ez által bizalmat kelteni. Az Elektromaros Líceum tanulói „prózaiabbak”. ugyanis ha valaki ismerősnek akar jelölni valakit. hogy jelenleg mit csinálnak. Ezt a jelenséget az is alátámasztja. hogy ebben az internetes alkalmazásban nincs lehetőség a kép kinagyítására. amit elsőként lát. Úgy gondoljuk. Ebben az iskolában nem jelentkeznek annyira intenzíven a már említett szociális elvárások. vagy barátokkal készített fénykép. Tehát azért van az. Ezt a jelenséget alátámasztja az. illetve azt sugallni. akik olyan témákról beszélgetnek az említett internetes csatornákon. hangulatukat osztják meg. de feltételezzük. mind a messenger esetében a legtöbbet használt profilkép egy saját fotó.

mert egy jól sikerült fotó hosszabb ideig is megállja a helyét és betölti ezt a szerepet. amíg nem készül egy újabb/jobb fénykép. mely segítségével kitárulkozhatunk. azzal magyarázzuk. ezért szükség van a hús-vér emberre egy ilyen kapcsolat kialakításához. mivel tudják. hogy ezekkel az ismeretlenekkel személyesen találkozzanak. hogy akik hajlamosabbak arra. hogy alanyaink serdülőkorúak (16-17 évesek) és gátlásosabbak. hogy. kockáztatva ezzel a nevetségessé válást vagy akár a visszautasítást. akad köztük olyan is. azok inkább találkoznak.profilképet. arra is hajlamosabbak. A következő összefüggést – azt. 32 . annál többet találkoznak. meg nem értésével. Itt érvényesül a legintenzívebben a bizalom. Ezt követik majd a beszélgetések és a találkozás. hogy akik párt keresnek. mint más korban. hogy testet öltsön előttünk az online személyiség. A leglogikusabb összefüggésnek tartjuk azt. Ezért könnyebb nekik személytelenül beszélgetni olyan komoly témákról. illetve nem kell szembesülniük szüleik vagy barátaik kioktatásával. Így nem jelentkeznek olyan mértékben azok a gátlások. amelyekről nehezükre esik beszélni másokkal. Az ismeretlen egy ideig vonzó csak. Ehhez hasonló ok-okozati összefüggés az. ugyanis a dolgozat elején említett meghatározás szerint a bizalom az az érzés. nem használják fel ellenük a megtudott információkat és nem tudnak visszaélni ezekkel. valamint ezek következményeivel a mindennapjaikban. de utána felülkerekedik az a vágy. hogy ismeretlenekkel beszélgessenek. hogy minél többet beszélgetnek ismeretlenekkel. Ez egyszerűen azzal magyarázható. hogy párkapcsolatot virtuálisan nem lehet folytatni. hogy aki párt keres. Ezért bíznak meg az online idegenekben. amelyekről családdal vagy barátokkal nem beszélnek – azzal a ténnyel magyarázzuk. tehát könnyebben megbíznak valakiben. ha komoly témákról beszélgetnek. Azt a nyert összefüggést. hogy nem ismerik őket. az bejelöl és visszaigazol szimpatikus személyeket ezeken az internetes alkalmazásokon. Ez első lépésnek tűnhet egy párkapcsolat létrehozásában. valamint fenntartásához.

születésnap. Ezek közül a leggyakoribb megosztott adatok a nem. 7. 3. A megkérdezettek közül kevesen használják párkeresésre a Facebookot és a messengert. ami Facebook és messenger használatát illeti. 8. Különbségek vannak a két iskola tanulóinak szokásai között. A személyes találkozások során tapasztaltak különbséget az online és a valós személyiség között. amiben olyan témákról is beszélgetnek. a város. 5. hiszen ez elengedhetetlen eleme egy olyan kapcsolatnak. Iskolák szerint az egyének hasonló szokásokkal rendelkeznek. A megkérdezettek többsége rendszeresen használja a Facebookot és a messengert. 6. A legkevésbé megosztott információ a cím és a postakód. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapja a bizalom. Kialakulnak bensőséges kapcsolatok a Facebookon és a messengeren. 33 .VIII. Azok közül. akik mégis. Nincs összefüggés a Facebookos adatlapon megjelenített hamis információk és a találkozások között. 2. Következtetéseink: 1. albumok és megjelölt fotók. 4. 9. amelyekről családdal vagy barátokkal nem beszélnek. mint az Elektromaros Líceum tanulói. dominálnak az Elektromaros Líceum tanulói. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumból megkérdezett tanulók közül többen és több információt osztanak meg magukról a Facebookon.

Kutatásunk alapjául szolgálhat más jövőbeli kutatásoknak. hogy nem szerepel a felhasznált kérdőívben a településre vonatkozó kérdés. Szeretnénk még feltárni a találkozásokat követő tapasztalt különbségeket. hogy nagy mintát vettünk. Kutatásunk erősségének tartjuk azt. a mi jelenlétünk pedig a jobb megértést és az esetleges kérdések tisztázását. Ez segített minél pontosabban és árnyaltabban rámutatni az általunk vizsgált jelenségre. hogy fegyelmezett körülmények között történt a lekérdezés. Ennek segítségével még jobban rámutathattunk volna arra. Egy másik erősség pedig az. a tanár és a mi jelenlétünkben. A tanár jelenléte a fegyelmezettséget segítette elő. a kialakult kapcsolatokat. A kutatás gyengeségei és erősségei: Gyenge pontnak minősülhet kutatásunkban az.IX. 34 . hogy miért olyan különbözők szokásaikban a két iskola tanulói. illetve részletesebben tárgyalni a találkozásokkal járó kockázatokat.

2010. Budapest. Michel Steehouder: How shall I trust the faceless and intangable?  Internet: mediakutato. november  Amanda Nosko.Bibliográfia  Patricia Wallace: Az internet pszichológiája.hu: Dormán Emese: Társkeresés az interneten  Balogh Éva – összeállító. 2000  Hellmuth Benesch: Pszichológia Atlasz. Korunk. 1999 35 .. Korunk. Tóth könyvkereskedés és kiadó KFT. Korunk. 2010. Eileen Wood. Menno de Jong. Pszichológiai kislexikon. november  Monica Barbovschi: Ismerjük meg az „e-idegeneket!". . . Osiris Kiadó KFT. Budapest.0. 2006  Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 2010. 2008  Tőkés Gyöngyvér: A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban. Debrecen. november  Zörgő Noémi: Közösségi média 2. Scientia.. 2011  Constantin Vică: A bizalom és a webes technológia. Balassi Kiadó. Kolozsvár. Seija Molema: All about me  Ardion Beldad. Athenaeum Kiadó KFT.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful