Tanulás és tanítás az információs társadalomban

AZ E-LEARNING 2.0 ÉS A KONNEKTIVIZMUS

Szerzı:

Bessenyei István

Budapest, 2007. március-július

A tananyag megírását és kiadását támogatta:

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásáér

.

.......................................................................17 1.....0-ig....0 mint válasz az élethosszig tartó tanulás politikai kihívására ............................................................................................................................................................................................14 Fontos fogalmak .............................................................Tartalom Tartalom...........0.................................................................................................... 7 1.................................................... A hálózatelméletek és az eLearning 2...................................................................................................... 17 3 .................................. eLearning 1.......... 10 4...........................0...................................................................................................... A konnektivizmus ................................................................................... Web 1...........7 2...................................................0......................................... válaszok...............................0-ban.................. kiútkeresés............................................................. A reformpedagógiától a web 1.......... 17 3.................................. 17 2....... 3 Az oktatásügy válsága.... A konnektivizmus . A web 2............. Kiemelt irodalom ...........................5 2...................... 5 1..... A hálózati tanulás mint a helyreállított egység utópiája? .............................................................................................................15 Irodalom....................................................................................................................................................0 és az eLearning 2..........................................................................6 Hálózati tanulás a web 2..............................................................................................................................................9 3..............................................................................................................13 Ellenırzı kérdések .. Felhasznált irodalom. 12 Összegzés.............................................................................................................................................................................................. Ajánlott irodalom ...................

.

problémamegoldó tanulás.3 Elég itt a hatvanas évek radikális diákmozgalmaira emlékeznünk. (.) A tanulás az esetek nagy részében mintegy melléktermékként jelentkezik más munkának vagy szórakozásnak tekintett tevékenységek során. ahol az egyének a formális iskolarendszert meghaladva az életbıl.1 A válságra többféle válasz érkezett. Az iskolarendszer multifunkcionálissá vált és sokféle feladat hárult rá a gyermekmegırzéstıl és ellátástól kezdve az esélyegyenlıség. az egyház nyújtotta keretekben egységes volt a szocializáció. amely formális szabályaival. A reformpedagógia képviselıi azt kísérelték meg. intellektuális és emocionális nevelés egységére. Ivan Illich a nevelés-oktatás újra-társadalmasítását vázolja. Az oktatásügyet. hogy a „szabad párválasztás” az oktatásban egy nagy kommunikációs hálózat révén valósulhat meg. felülrıl szervezett. hogy iskolai formában modellálják a premodern világ szerves egységét. a társadalmi idomítás színterének tartják. A család.0-ig A premodern társadalmakban a gyermekek a hagyományozott tevékenység-rendszerbe és normavilágba nıttek bele. A modern ipari társadalmakban a tanítás és a nevelés feladatait az erre specializálódott intézmények vették át. Jelszavaik: autonómia.Az oktatásügy válsága. egyéni tevékenység. Montessori is a gyermek képességeibe vetett hitre alapozta nevelési rendszerét. intézményes reformokkal fel lehet oldani a válságot." A tanulás tehát Illichnél egyrészt szubjektív. módszertanának fontos elemei az önálló (többek között kézmőves) tevékenységek. 1 2 Freinet 5 . a képességek cseréje veszi át. Az iskolát olyan intézményként definiálja. A reformpedagógiától a web 1. A szülık bevonták a gyermekeket a mindennapi munkába. iskolai rend csak természetellenes korlátok közé szorít. Az iskolát bürokratikus. az általános mőveltség átadásától kezdve a munkaerı-piaci igények kielégítéséig. amelyek kis szigetein belül megszüntetik a modern differenciálódásból fakadó távolságokat. a közösségi életbe. iparszerő tanítást az esetleges és informális tevékenységek rendszere. a mobilitás biztosításáig.. hogy "a tanulás folyamata a legtöbb esetben véletlenszerő. a gyermeki önállóság és szabadság. Pedagógiája gyermekközpontú. a rokonság. oktatási „kolhoznak”. a munka. Rogers azt hirdeti. a szertartásokba. a természetközelségre helyeznek súlyt. hogy a jövı útja az intézmény-szerő oktatás eltörlésében rejlik. a demokratikus nevelés szükségességébıl indul ki. Legnevesebb képviselıjük. 1971) még arról ábrándozik. A bürokratikusan. a kortárs-csoportoktól és az idısebbektıl a kritikai reflexió segítségével. 3 ”Ivan Illich 1971-ben megjelent könyvében . Coombs az oktatás világválságáról 1968-ban kiadott könyvében (magyarul: Coombs. a tudásátadástól az erkölcsi nevelésig. E kísérletek mind azt célozták. például a tevékenység és a megismerés egységébıl. megfigyelések) révén való tanulás. hogy az egyénnek személyközpontú. és átfogó. alkotás. a lakás.amelynek „A társadalom iskolátlanítása” (Deschooling Society) volt a címe . hierarchikus felépítésével és uniformizáló hatásával csupán a kreativitás kiölésére és a tanulási kedv elvételére alkalmas. a családi. a falu.2 A modernitás nevelésügyének válságjelenségeivel párhuzamosan megjelentek azok a radikális iskolakritikák is. Ezzel szemben az iskolátlanítás ideológusai az iskola. hogy az elidegenedett világban olyan mikro-közegeket hozzanak létre. amelyet a formális. 1971). Dewey alapgondolata a tapasztalat (tevékenységek. segítı interperszonális kommunikációra van szüksége a hagyományos “tanítás“ helyett. válaszok 1. mint szolgáltató központot definiálja. Philip H. gyárszerő intézménynek. A Waldorf-iskolák az esztétikai. 2001). s legnevesebb képviselıik ennek jegyében a gyerekközpontúságot. felülrıl indított.azt állítja. Alapparadigmái a “szabadon végzett munka“. és azt vázolja. amelyek a megújulást nem a megreformált iskola intézményein belül képzelik el. kiútkeresés. Egy idı után – a kötelezı oktatás általános bevezetésével és a felsıoktatás tömegesedésével – a heterogén feladatok halmaza teljesíthetetlenné vált és az ellentmondások sokasodó válságjelenségekhez vezettek. a társas kapcsolatok – mai terminológiával az informális tanulás – színtere. hogy tudományos alapokon nyugvó rendszerelemzéssel a bajok feltárhatók.. Iskolájában megkísérli az otthoni munkavégzés szocializációs közegét modellálni és tanulói önkormányzatot vezet be. a tevékenység-központúságot és az önállóságot választották jelszavuknak. A formális szabályozással és a kötelezı tantervvel szemben azt hangsúlyozza. önszervezı módon tanulnak (Illich. (Lásd Pukánszky-Németh. gyermekközpontúság. s még a legcélratörıbb tanulóknál sem az oktatás programja szerint megy végbe. mint intézmény létjogosultságát is tagadják.

de nem lehetett könnyedén saját tartalmakat létrehozni és ezt másokkal megosztani. még nem volt igazán interaktív. Ez a forma . oktatási vagy szórakoztatási céllal. hogy a hálózatosodás képes lehet a tudástermelés és tudáscsere minıségileg új eszköztárát létrehozni. azokat letöltötte. s amelynek alapját a mindenfelé létrejövı nevelési-képzési közösségek alkotnák. amelyek elsısorban olyan egyének számára hozzáférhetık. 2000). Képzeletében kialakul a falak nélküli iskola. illetve ezek kapcsolatát a hagyományos oktatásrendszerrel. a nyitott. amit ismerethálózatnak nevez. A web 1. másrészt olyan folyamat. a kortárs-csoportok tapasztalatcserehálózatának megszervezéséhez. hanem a tanulás térben és idıben felszabadított és kitágított lehetıségeinek hálózata. Web 1. hogy minden ilyen rendszernek vannak jogi.korukban még szükségszerően utópiák maradtak. 2001). lineáris kurzusok keletkeztek. az együttmőködı.0.” 5 Jelen fejezetben nem tárgyaljuk az élethossziglani tanulás. Illich tehát kompromisszumot nem ismerve az egyetlen járható út gyanánt azt javasolja. amelyeket mások választanak ki indoktrinációs. (Bıvebben lásd: Downes. Ugyanez a szó használható a telefon.0. az egyéni képesség-portfóliók (e-portfóliók) nyilvánosságra hozásához. s nem volt meg az IT-iparág piaci nyomása sem. 4 Illich ezt írja: „’A lehetıség-háló’ kifejezést azért alkalmazom a hálózat megjelölésére. 1993) vagy Field (pl. dialógusokra alapozott tanulás. Bárcsak lenne egy másik szavunk a kölcsönös hozzáférést biztosító efféle hálózati struktúrák megjelölésére. és inkább utal arra a tényre. felülrıl vagy kívülrıl irányított folyamat maradt. A tipikus internet-használó a tartalmakban böngészett. Egységesített.. Aki ezekben a kérdésekben alaposabban el szeretne merülni a fejezet elolvasása elıtt. szervezeti és technikai aspektusai is! Mivel nem áll rendelkezésünkre ilyen terminus. A web 1. az idısek és a kortárs csoportok tapasztalatainak szerves bevonása . amikor a hálózatosodás technológiai alapjai – legalább is az északi félteke fejlett országaiban és Ausztráliában – elérték a hozzáférés és az elterjedtség kritikus szintjét. hogy "töröljük el a kötelezı iskolai oktatási rendszert és fejlesszük ki az önnevelés. amely kevésbé ejti csapdába az embert. bár az információk gazdag tárházának elérését tette elérhetıvé. a könnyő hozzáférhetıség.vagy a postai szolgáltatásokra is. s fıleg az önkéntességre és az egyéni szabadságra alapuló rendszert kíván létrehozni. Nyíri Kristóf (pl. idıkorlátos.0 Az internet elterjedése lehetıvé tette a legkülönbözıbb tanulási tartalmak (szövegek.5 2. s az élethosszig tartó tanulás jelszavával a politikai akarat is artikulálódott. hálózatos oktatásügynek a vízióját. A tartalmakat fel lehetett vinni a honlapokra. Szélesebb körő társadalmi igény jelent meg az informális tanulásra. önszervezı. Ezek a tények jelentıs változást hoztak az iskolakritikákban: Illich utópiája a hálózatokban újra társadalmasított tanulásról és szocializációról hirtelen reális alapokra helyezıdött. 1997: 617). egy olyan szó. kevésbé koptatódott el a jelenlegi használat során.0 – nem más. amely már nem iskola (jobb lenne antiiskolának nevezni). akkurátus modulokba és leckékbe szervezve kerültek fel a világhálóra. amit az ’oktatási háló’ szinonimájaként használok. a hétköznapi szereplık szerves bevonása a tanulásba. bürokratikus oktatási világa nyert meghosszabbítást digitális környezetben. sem az informatikai eszközök oktatásban való elterjedését. igyekszem ’tehermentesíteni’ a meglevıt. Magát a ’hálózat’ szót sajnos gyakran azoknak a csatornáknak a megjelölésére is használják.Illich korában tehát már felsejlett az. automatikusan is ellenırizhetı feladatokkal. mint a hagyományos tudáselosztási formák technológiai megtámogatása. eLearning 1. az adminisztrációt – egyszóval a teljes tanulási folyamatot. A tanulás ebben a közegben is jórészt passzív. Az „oktatási hálózat” (educational web) megvalósítására irányuló ötleteikhez – például egy tanulási adatbázis létrehozásához.] az iskolánál lazább. 2005a). amely legtöbbször valamely más tevékenység komponenseként jön létre. Iskola helyett [. vagy az e-learning általános kérdéseit. hogy jelezzem: az ilyen típusú hálózat speciális módokat nyújt a források négyféle csoportjának mindegyikéhez való hozzáférésre. centralizált. Megjelentek az olyan online tanfolyamok.” – írja Illich könyvét összefoglalva Czeizer Zoltán (Czeizer. önképzés egyéni és kollektív formáit.4 Az „iskolátlanítók” e sejtésre alapozták a szocializáció újra-társadalmasításának. amelyek a hagyományos oktatási algoritmusokat utánozva. amelyek ismeretét alapvetıen feltételezzük. képek. Gyökeresen megváltozott a helyzet akkor.az eLearning1. multimédiás feldolgozások) digitális tárolását és lehívását. Ezek olyan általános kérdések témánk szempontjából. akik üzeneteket kívánnak küldeni egymásnak. a legkülönbözıbb tudásforrások igénybevétele. 6 Tanulás és tanítás az információs társadalomban . Reformjavaslataik azonban – a minden korosztály számára nyitott oktatási intézményrendszerek. a kommunikációs eszközöket..0 térhódításával párhuzamosan elterjedtek az internetre alapozott tanulásszervezı programok (learning management systems. Seymour Papert (pl. tutorokkal és formalizált. de nem szállt be aktívan a tartalmakat létrehozó folyamatba. a tankönyvek és az osztálytermi tanulás virtuális kiterjesztése. a feladatmegoldásokat. Az ipari társadalmak formalizált. vagy a tanításban potenciálisan résztvevı személyeket és intézményeket nyilvántartó referencia-szolgáltatáshoz – nem volt meg a széles körben elterjedt és fejlett technológiai bázis. 2006) írásait ajánljuk a figyelmébe. LMS) amelyek egységbe szervezték az adatbázisokat. az adatbázisokra. annak Kommenczi Bertalan (pl.

0-ban. a kifinomult keresıgépektıl kezdve a Wikipédián keresztül a jól szerkesztett vita. A szélessávú internet-hozzáférés nagy tömegek számára vált elérhetıvé. amelyben a gyermekek játszanak. • Az információk mindenütt jelen vannak. egyénileg reflektált tudást konstruálni. CCL – Creative Commons Licence). hogy az információk nem eltitkolásra. open content. válogatását is egyre fejlettebb eszközök segítik. amikor a fiatalok mintegy a felnıttek világába belenıve spontán tanultak. • A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésével rendkívül olcsóvá és egyszerővé vált a tartalmak menedzselése. kommunikálnak és tanulnak. Ennek nyomán a hivatalos közvetítı személyek és intézmények jelentısége csökken. Az internet és a mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik. hanem maguk is tartalomszolgáltatókká válnak. • Ehhez új. elosztott és ellenırzött tudáselosztás helyébe.0-nak nevezett jelenség elterjedésekor A web 2. mesterséges oktatási környezetekre. csevegési terek. Technikailag lehetségessé vált a kollektív tudás.és szórakoztató portálokat az egyéni tudásmenedzsment eszközeivé szervezni. A korábban kriminalizált fájlcserélık azt a hitet erısítik.” (Nyíri. fórumok. ingyenes eszközök gazdag tárháza áll rendelkezésre: blogok. amelyben a felnıttek kommunikálnak. A konnektivizmus 1. hanem platformja.és intézményes információk a kibertérben szabadon megjelenhetnek.0 didaktikai alapjait. egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal. mivel elmúlt az a kor. A „download generáció” számára az internet ezen túl nem a tanulás médiuma.0 „digitális bennszülöttei” (Jukes-Dosaj. • Megjelentek a szabadon felhasználható tartalmak (nyílt tartalom. wiki-k. hogy szükségünk van iskolákra.és tudásportálokig. Érve az volt. 6 Nyíri Kristóf errıl így fogalmaz: „Úgy látszik. általuk rendszerezett. hanem továbbadásra valók. ideje újragondolnunk Dewey tézisét. Lehetıvé vált a személyre szabott tanulási e-portfóliók létrehozása. a kortárs csoportok hálózatában alkothatnak és cserélhetnek tartalmakat. fórumok. A magán. a megosztott tartalomfejlesztést lehetıvé tevı eszközök. A tanuló és a tanító közötti határ elmosódik.6 Milyen fejlemények generálták ezeket a változásokat? • Az átvitel és az elérés gyorsasága jelentısen megnıtt. A kortárs csoportok hálózatainak közegében az együttmőködés. A naplók (blogok). Azt hiszem. 2001) 7 . A diákok együttmőködı módon. 2003) nem csak információkat keresnek a weben.Hálózati tanulás a web 2. dolgoznak. wiki-k. Az eLearning 2.0 terepén az aktuális szükséglet által kiváltott információ-menedzsment léphetett a tekintélyek által kiválasztott. hírcsoportok. A közeg. Az interaktivitás terei és eszközei gyakorlatilag határtalanná bıvültek. és helyhez nem kötött eszközökkel is elérhetık. üzletelnek és szórakoznak. ez a helyzet ma rohamosan változik.0 és az eLearning 2. a tanulóközpontúság.0 mint válasz az élethosszig tartó tanulás politikai kihívására Egészen más lett a helyzet a web 2. Ezek a tulajdonságok alkotják az eLearning 2. a személyes tanulás központja. fájlcserélı programok. Az eLearning 2. A web 2. A világhálón reprezentált információkból lehetségessé vált egyéni igényekhez igazodó. az önszervezés utópiája valósággá válhat. Az információk szerkesztését.0 környezetében felvillan a szerves tanulási környezet újjáalakításának lehetısége. ismerıs-hálózatok kereteiben hatalmas közösségi információ-termelés és csere alakulhatott ki. open courseware.

• A változékony. mintsem másokkal hálózati kapcsolatokat fenntartva. és magántanfolyamok tömege próbálja ellensúlyozni a formális iskolarendszer hiányait. A szövegnél szívesebben dolgoznak A kép-. hiperlinkek útján elérhetı multimediális információra.0 interaktív tudásmenedzsment-szerkezeteiben való otthonos mozgást biztosítják. Az Apple Education portálja így állítja szembe a web 2. ha már korábban is találkoztak ezek eszközeivel és lehetıségeivel. kölcsönhatásban dolgoznának. logikusan felépített és adagokra bontott információk nyújtására törekednek. A vállalatok sok esetben elınyben részesítik a munkaidıtıl független. hogy a hagyományos iskolai alapképzés mellett a tanulók web 2. tapasztalatcseréket. koncepciók közötti kapcsolatteremtés válik a legfontosabb kompetenciává. hang. 8 Tanulás és tanítás az információs társadalomban . Azt szeretnék.és videóinformációkkal szemben elınyben információkkal. csak akkor tudják használni az interaktív hálózatokat. hogy az alapokon túl olyan képességeket is kialakítson.0 alapú. illetve a hálózati kapcsolatok létesítését számos más felhasználóval. A formális iskolai képzésnek így az is feladatává válik. gondolatcserék révén (diszkurzív úton) és az internetes eszközöket segítségül híva kontextualizálni. A párhuzamos információfeldolgozást és a több feladattal való egyidejő foglalkozást (multitasking) kedvelik. A web 2. hang. egyéni igények szerinti összefüggésbe helyezni. Lineárisan. A keresés és az értékelés.• Az ismeretségi hálózatokat (szociális hálózatokat) támogató új szoftverek nagy gyorsasággal terjednek.0 elemeit. eLearning2. Az oktatásnak elkerülhetetlenül be kell emelnie eszköztárába az eLarning 2.0-ra alapozott oktatásban is részt vehessenek. hogy a nemzedéki kultúra és az iskola közötti szakadék még drámaibb módon elmélyüljön. az iskolai tantervek által követhetetlenül gyors technológiai változások igénye létrehozta „az egész életen át tartó tanulás” politikai kihívását. egyéni szervezésben mőködı online továbbképzéseket. Politikai követelménnyé vált. amelyek a 2. A szinguláris információfeldolgozást és az egyetlen (vagy csekély számú) feladatra való koncentrálást kedvelik.0-át használó új generációt és az ipari társadalom paradigmájában szocializálódott tanárok közötti kulturális különbséget: „Digitális bennszülött” tanulók Gyorsan kívánnak információt szerezni számos multimédia-forrásból „Digitális bevándoró” tanárok Korlátozott számú forrásból származó információ lassú és ellenırzött átadását részesítik elınyben. eszmék. ha nem akarja.0 jelenségei a hagyományos iskolarendszer számára új versenyhelyzetet jelentenek.és videókép-. hogy a legkülönbözıbb forrásból származó információkat hogyan tudják a tanulók önállóan vagy hálózatba szervezve. A formális oktatás mellett a vállalati átképzések. a különbözı tudásterületek. Szívesen keresnek rá véletlenszerően. Az igazi didaktikai kérdéssé itt az válik. hisz felnıttként csak akkor tudnak lépést tartani a globális tudáscsere kihívásaival. Kedvelik a szimultán kölcsönhatásokat. részesítik a szöveget. ha a tanulók inkább függetlenül. bizonytalan foglalkoztatási helyzet.

egyénített tanulási ösvényeken alakulnak ki. 2003.Szívesebben választják a késleltetett li jutalmat kedvelik. nem pedig a szervezetek válnak a munka.0 Castells szerint az információs kor alapparadigmája a hálózatosodás és az áramlások olyan tere. Az azonnali megerısítést és azonna. Ugyanakkor nem nulla azon elemek száma sem. „A hálózat két eleme közötti kapcsolat akkor gyenge. A tanulást olyan hálózati folyamatként fogták fel. és az ezredforduló után Barabási és Buchanan nyomán (Barabási. hogy a gyenge kapcsolatok adják e hálózatok erejét. Csermely Péter könyvét annak bizonyításának szenteli. A hetvenes években Granovetternek a gyenge és erıs hálózati kapcsolatok jellegérıl szóló cikkével (Granovetter. 2003) új lendületet vett hálózatelmélet más oldalról is alátámasztotta az eLearning 2. hogy minden részvevı egységnyi idı alatt. 2003 2. mind a tanulók és a tutorok közötti. az „áramlások terébe”. elıre meghatározott.Legszívesebben „éppen idıben” Szívesebben „minden eshetıségre (just-in-time). hogy nagyon sok hálózati elemnek csak igen kevés szomszédja van. és ez a számtalan kis pont együtt létezik néhány nagy középponttal. mind pedig a tanulók és a tudásforrások közötti kapcsolatokat tartalmazza. E tanulási paradigmában a közösen meghatározott kimeneti célokat tekintik a folyamat vezérlı elvének. Buchanan. megerısítést és jutalmazást. amely „uralkodik a helyek történetileg konstruált tere fölött… Más szavakkal az áramlások. E hálózatokra a hatványfüggvény szerinti megoszlás a jellemzı. önszervezıdı hálózatokba. azonnal hasznosítható és egyszersmind szórakoztató. Eszerint a „kıintézményekbıl” a tanulási és szocializációs folyamatok egyre nagyobb része kerülhet az információs technológiák által támogatott decentralizált. és azt várja el. 2006) a gyenge kapcsolatoknak a hálózati tanulásban játszott szerepét vizsgálták. a tantervi irányelveknek megfelelıen. ami releváns. döntés és output-vezérlés egységeivé” (idézi Nyíri. amelyeknek nagyon sok szomszéd jutott” (Csermely. Az ehhez vezetı utak viszont nem egységesek. hanem a legkülönbözıbb jellegő tudáshordozók (személyek és külsı források) kapcsolatrendszerén alapuló hálózatok változatos terében. E látnoki szavak a tanulás információs kori szervezıdésének lényeges vonását vetítik elıre. 2005a: 35). amely mind a tanulók egymás közötti. „iskolátlanított” tanulásszervezési alapelveit. „A hatványfüggvények azt a tényt fogalmazzák meg matematikailag. egységes útvonalon jusson el a kimeneti eredményhez. (Ez a felfogás lényegesen különbözik az 9 . ha a kapcsolat elvétele vagy hozzáadása statisztikusan értékelhetı módon nem befolyásolja a hálózat jellemzı tulajdonságának (általában a hálózat egyik csoportjellemzı tulajdonságának) átlagát.0 decentralizált. (a vizsgakövetelmények szem elıtt tartásával). 2006a). hogy a legtöbb hálózat skálafüggetlen.felkészülve” (just-in-case) tanítanak natban tanulnak. „A skálafüggetlen fokszámmegoszlás azt jelenti. 1973) megalapozott. A tanulás ebben az „intézménytelenített” térben nem arról szól. vagyis az utolsó pilla. A hálózatelméletek és az eLearning 2. Jones és szerzıtársai (Jones at al. 2003: 100). Forrás: Jukes – Dosaj. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatokat” (Csermely. hogy a valódi hálózatokban a pontok többségének csak néhány kapcsolata van. amelyekhez szokatlanul sok kapcsolat tartozik” (Barabási. olyan pontokkal. hogy egy szervezet központilag meghatározza a bemenetet. Azt tanulják szívesebben. Ezen belül pedig egyik kapcsolat sem privilegizált: mindegyik egyenrangú. A standardizált tesztekre való felkészítést szolgáló oktatást részesítik elınyben. 2005a: 363). Barabási és Buchanan azt állapította meg.

amelyek egyrészt maguk is ’intelligensek’. Annál is inkább így van ez. Ehhez társulnak azok a gyenge információs kapcsolatok. amelyek esetlegesebbek és nincsenek erıs kontextuális kapcsolatrendszerben. Ha a központi elemet valamilyen sérülés éri és hálózati zavar keletkezik (beteg lesz a professzor. hanem egyszersmind a tudás. A hálózat robusztus lesz: ha a professzor kiesik a rendszerbıl. a tárolt tudáselemek és a mozgósítható gyenge kapcsolatok nem engedik a hálózatot szétesni. a szociális hálók (az önállóan alkotott tartalmak) további forrásokat jelentenek. a tudáselemek agyi kapcsolatrendszerérıl. Nincs meg a sokszínő gyenge kapcsolatoknak a hálózatokat robusztussá tevı ereje. A ’hiper’ elıtag a hipertanulás kifejezésben nem csupán az új információs technológia rendkívüli sebességére és hatókörére utal. A ’tanulás’ a hipertanulás kifejezésben szó szerint a tudás és a viselkedés tapasztalás útján történı átalakulását jelenti. illetve a kötelezı. Intenzíven használják a több intézmény diákjai által megteremtett tananyagarchívumot. A tanulási blogok. Információs forrásaik sokszínőek: az internettıl a végzettekkel. az összefüggésbe helyezést is eredményesen segítik. A diákok más intézmények szakembereivel és diákjaival is kapcsolatban állnak. a fórumok. de sokszínő szempontrendszer körül épülnek 10 Tanulás és tanítás az információs társadalomban . voltaképpen az egyéni tudásszervezıdés neuropszichológiájáról szól. Kevés erıs kapcsolat mellett – mert azért a professzor stratégiai irányítása fontos maradhat – nagyon változatos. a wikik. Nem a hivatalos diploma. Ugyanezzel a zavarral szemben az információs technológiák által támogatott skálafüggetlen tanulási hálózat sokkal kevésbé sérülékeny. Egy ilyen hálózatban a diákok egymás közötti tudásmegosztása is nagyon fejlett. másrészt fejlesztik az intelligenciát. amelyben a professzor. A szélessávú információ-átvitel a tudást mindenki számára. elfogy és nem hozzáférhetı az egyedüli forrásként megkövetelt tankönyv). erısen formalizált tananyag vagy a tanszék jelenti a központi erıs kapcsolatot. Perelman – aki maga is radikális iskolakritikát hirdetett meg a 90-es évek elején – az ilyen típusú hálózati tanulásra alkotta meg a hipertanulás fogalmát: „A hipertanulás nem egyetlen eszköz vagy folyamat. megszőnik a tanszék.” (Perelman. Az egyéni tudásszervezıdésben az erıs kapcsolatokat a már biztos. a tapasztalat. amely nem a profeszszor vagy a formalizált tananyag központi szerepén alapul. tudáscseréje és a diákok és az információs források közötti kapcsolat jelentéktelen. míg a diákok egymás közötti kapcsolatrendszere.) Képzeljünk el egy olyan központosított tanulási hálózatot. de a megértést. mindenhol.eLarning 1. mert a biotechnológiára alapozott külsı tudásszervezı eszközök ehhez mind eredményesebb segítséget adnak. illetve nem emberi intelligencia megjelenéseivel való példátlan mértékő összekapcsolódásra is. valamint az idısebbekkel való tapasztalatcseréig terjednek. meggyengülni. akkor a hálózat összeomlik. minden idıben lehívhatóvá teszi. A tanársegédek is részt vesznek a hálózatban és saját e-portfoliójukban a professzor tudását is ırzik. sok gyenge kapcsolatra alapozott tudásmenedzsmentté válik. A tanulás kollektív.0 hierarchikus hálózat-értelmezésétıl. A diákok saját elektronikus portfoliójukban számtalan tananyagot raktároznak. A hálózat tehát kevés gyenge kapcsolattal bír. A konnektivizmus A hálózatelméletre alapozott tanuláselméletek elsı szintje az individuális tudás szervezıdésérıl. más oktatási intézmények hallgatóival és oktatóival. amely csupán az erıs humán-humán kapcsolatokra koncentrál. 3. 1993: 2) A mindenütt jelen lévı okos technológiai eszközök – mondja Perelman – a tanulásban való aktív részvételre motiválnak. hanem az informális úton megszerzett és a saját elektronikus portfolióban megjelenített kompetencia lesz az egyéni tudások mércéje és a munkaerı-piaci siker garanciája. sokszínő gyenge kapcsolatok alkotják a hálózatot. Ezek gyengén beágyazott. hanem az olyan új technológiák egész univerzuma. a média és az emberi. érvényes összefüggésrendszerbe helyezett tudáselemek jelentik. A fejlett keresırendszerek nemcsak az információk tengerén való hatékony navigálást teszik lehetıvé.

az xFruits vagy a blastfeed. ha a keresés és az értékelés együttmőködı. A tudás körforgásában a személyes tudásvagyonok hálózatba szervezıdnek. részben válaszolhatunk erre a kérdésre. s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik. A kialakult vélekedések és a tanulás gyakran biztosítják. A tanuló jelentısen javíthatja tanulása hatásfokát. A mémek elméletéhez lásd Kolin. blogok együttmőködı módon kialakított ranglistája töltheti be ezt a szerepet. A tanulás mindinkább folyamatos. a behaviorizmuson. Az új információ értékelése és kódolása a tanulási hálózat meglevı mémjének8 megfelelı módon történik. hogy az új információ a meglevı hálózaton keresztül áramlik (vagyis kontextualizálódik). elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap. A „hogyan” és a „mit” tanuljunk kérdései mellé a „hol tanuljunk” kérdése is felzárkózik. Az erıs kapcsolat maga is elég erıs lehet ahhoz. 2005). és nem veszi figyelembe. a témával foglalkozó hálózatban. a hasznos tananyagok.” (Siemens. hálózatosodott tevékenység-rendszerré válik. Ebben Siemens túllép a hagyományos elméleteken. Az információszerzés és öszszefüggésbe helyezés motiváltsága is felerısödik. az egyszerre teszi érvénytelenné az összes onnan származó információt. a személyes szociális hálók az informális tapasztalatcsere színtereivé válnak. ha részt vesz egy.7 Siemens így ír errıl: „Hogyan áramlik a tudás egy hálózatban? Mely tényezık gyakorolnak hatást erre a folyamatra? Ha próbaképpen életszerő tulajdonságokkal ruházzuk fel tanulási hálózatainkat. másodlagos. (A népszerő témák. Az együttmőködı tevékenységek alkalmai szaporodnak. 2006. A hálózatosodási tendenciákra támaszkodva Georg Siemens alapozta meg a konnektivizmusnak nevezett tanuláselméletét (Siemens. kialakulnak „a gyakorlat közösségeinek” hálózatai. Minden élı organizmus két elsıdleges funkciót tölt be: mindenekelıtt a replikációra és a fennmaradásra törekszik. 11 A konnektivizmusról kibontakozó vitához lásd Verhagen kritikáját és Siemens viszontválaszát (Verhagen. 2006). gyenge információ veszi körül. 9 Lásd például az urlguru. más tevékenységekbe beágyazott. Minél több ilyen gyenge információ veszi körül az erıs kapcsolattal rendelkezı tudást. a kognitivizmuson és a konstruktivizmuson is. ami az információs kor tanuláselméletének nevezi magát. Ha az egyedül érvényesnek tartott információforrás valamilyen oknál fogva diszkreditálódik. amelyben az informális.ki. virtuális közösségben. de egy ilyen állapot sokkal sérülékenyebb. akkor az sérülés esetén is biztosítja a stabilitást.) A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel. Hálózatainkon belül a csomópontokra hasonló törekvések jellemzık. Siemens. cikkek. hogy miképpen megy végbe a tanulás a szervezetekben és a hálózati struktúrákban. élethosszig tartó.hu weblapot! 10 Például a Google reader. (Még ez utóbbi is – amely pedig a tanulás szociálisan motivált mivoltát hangsúlyozza – az egyéni tanulási technikákat és a belsı agytevékenységi folyamatokat állítja a középpontba. A hálózatokban az információk összefüggésbe helyezése és az érvényesség megállapítása is kollektív folyamattá válhat – szögezi le Siemens.9) A saját tudáshálózat információinak súlyozását és visszacsatolását az úgynevezett feed-aggregátorok segítik. 2005) Egészen másról van szó a tudás hálózati megszervezésének szintjén. hálózatba szervezett. fontos linkek. 2002. Ha viszont ezt a kapcsolatot sokoldalú. 7 8 11 . hogy az információt érvényesnek tekintsük. hálózati tevékenységgé alakul. annál érvényesebbnek fogadjuk azt el.10 A tanulás a hivatalos intézmények által összefüggésbe ágyazott információk fogyasztása helyett aktív tudásalkotássá válhat.11 Ez a gondolatmenet Csermely Péter személyes közlésén alapul. Errıl szól a konnektivizmus.

hálózatkutatási és pedagógiai kérdése marad tehát. vagy utasítják el ezt a jelenségvilágot.4. 12 Nyíri Kristóf írja errıl: „Cseppfolyóssá válnak a határok gyakorlati és elméleti tudás között. a szociális hálók virtuális terében a beágyazottság új formáinak megteremtése már napi gyakorlattá vált. csakúgy. Ám míg ez a vágy a korai radikális iskolakritikák idejében vagy az elsı hálózati tanuláselméletek megjelenésekor még csak utópia. hogy a fejlett technológiával támogatott hálózatosodás megszüntetheti a modernitás szétszabdaltságát és az újra-integrálódás eszközévé válhat. tudásalkotási elméletek azt a reményt fejezik ki. a közép. kreatív tanulás terepei segítségével csökkenteni tudjuk a hagyományos iskola világának elidegenedettségét. Az alsó-. A humán és a természettudományos oktatás közelebb kerül a szakképzéshez s a mőszaki képzéshez. Az új tanulási formák terjedése sokféle konfliktus csíráját rejti magában. egymásra nem rezonáló fogalomvilág kereteiben folyik a diszkurzus. addig ma a globalizálódó információs társadalom közegében. 2006b). s ez a folyamat milyen típusú konfliktusok. a hipertanulás és a konnektivizmus mint tanulásszervezési. hogy a hivatalos iskolarendszer intézményei miképp fogadják be. Gyakorlati képzés és elméleti oktatás összeérnek. A hálózati tanulás mint a helyreállított egység utópiája? Az eLearning 2. mint az intézményesített. a csírájukban meglévı tendenciák extrapolálása volt. szerves és nyitott tanulási környezetrıl. hogy az új. Hálózati közösségekrıl.és felnıttkor összecsúszásáról beszélünk (lásd ehhez Nyíri. Az errıl szóló pedagógiai vita is gyakran siklik ki azon.és erıforrás-korlátos. 1997: 699) 12 Tanulás és tanítás az információs társadalomban . hogy a virtuális világ szociális hálózataiban folyó információáramlás. az együttmőködı.és a felsıfokú oktatás átfedik egymást. a gyermek. hogy két egymással nem kompatibilis.” (Nyíri. a kutatás a tanításhoz. hálózati tanulási formák nagyon nehezen férnek be a hagyományos intézmények szők. A következı idıszak fontos oktatásszociológiai. kompromisszumok és megoldások mentén fejlıdik majd. mennyiben integrálják. bürokratikusan vezérelt kereteibe. idı. s az intézményen kívüli tanulás. Sok jel mutat arra. informális. a spontán és intézményes tanulás határainak elmosódásáról.12 Él tehát a vágy.0. a mindennapi tevékenységek és a tanulás összefonódásáról.

A modern társadalmakban a tanítás. hogy a spontán tevékenységek és tudáscserék hálózata pótolhatja a formális iskolát. kontextusba helyezését szolgáló szoftverekhez való hozzáférés teljesen új. a nevelés és a gyermekmegırzés szerepét specializált intézmények vették át. A reformpedagógia ezt az elidegenedett szocializációt akarta felváltani a gyermekközpontú. addig az eLearning 2.0 és a konnektivizmus elmélete. A radikális iskolakritika ezzel szemben az egész társadalmat iskolátlanítani kívánta. Ez a folyamat megkérdıjelezi a hagyományos oktatási intézmények mai szerepét.0 formái csak a hagyományos lineáris tanulás virtuális közegbe való mechanikus átvitelét jelentették. iparszerő módon lehetett megszervezni. önszervezı. mondván. tevékenységekbe ágyazott mőködési módja az információs társadalom lehetıségeit kihasználó tanulásszervezıdési folyamat kiinduló pontja és hajtóereje lehet.0 hálózatba szervezett. együttmőködı. hogy a hálózati részvétel. Az informatizálódás elterjedésével a hálózatba szervezett tanulás – legalább is technikailag – utópiából valósággá válhat. hanem a családba és a kisközösségekbe beágyazva történt. 13 .Összegzés A hagyományos társadalmakban a szocializáció nem elkülönült intézményekben. Az interaktívvá vált világhálón nagymértékő spontán tudácsere zajlik. Erre alapozva mondja ki az eLearning 2. A tömeges oktatást csak szabványosított. önállóságra alapozott iskoláiban biztosítható szocializációval. önszervezı tanulásra ad lehetıséget. Míg az eLearning1. az információkhoz és az információk értelmezését.

Milyen szoftverek segítik a szociális és tanulási hálózatok mőködését? Mi a jellemzı ezekre? 14 Tanulás és tanítás az információs társadalomban .0 és a web2. Miért erısebbek azok a hálózatok. csevegı szobában. közös játékban) vesz részt? Jellemezze ezeket a kommunikáció módja és tartalma szempontjából! 5.Ellenırzı kérdések 1. Jellemezze néhány szóval a hagyományos társadalmak tanulását! 2. Sorolja fel.0 mőködési módja között? 3. Mi a különbség a web1. fórumban. Milyen típusú szociális vagy tanulási hálózatban (hírcsoportban. hogy a konnektivizmus elmélete mit mond a tanulásról! 6. amelyekben sok gyenge kapcsolat van? 4.

érdeklıdési körérıl. a kompetencia-alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. és a tanulás iskolán kívüli formáit is magában foglalja. és nem a bemeneti tartalmakat részletes. tanulási naplók. hogy az elérendı tanulási (kompetencia-) célokat határozzák meg. tanulók tevékenységét • Rendszerint elsıdleges kommunikációs felületet biztosít • Automatikus funkciókkal kísérli meg növelni a tanulók aktivitását • Támogatja a tanári értékelést (formatív és szummatív értékelést egyaránt) • Önértékelı és számonkérı elemeket tartalmaz • Informálja a felhasználókat az oktatással kapcsolatos hírekrıl • Támogatja web-elıadások. ami az együttmőködı tanulást segítheti. ismeretek szerzésére és alkalmazására irányuló. a hétköznapi élet bármely más színterén (például a médián keresztül). Az ilyen licenc például elıírhatja azt. A célhoz vezetı. hogy a forráskódot a programmal együtt kell terjeszteni és.Fontos fogalmak Egész életen át tartó tanulás: Az egész életen át tartó tanulás koncepciója új tanulási kultúra kialakítását. Tanulásszervezı programok (e-tanulási keretrendszerek. A wiki-ben vagy más tudásmenedzsment-eszköz segítségével tárolt tudástérképek. idıegységekre lebontott tanterv formájában. LMS): Az internetre alapozott tanulásszervezı programok a következı funkciókat tartalmazzák: • Nyilvántartja a tanulókat és eredményeiket • Nyilván tartja a kurzusra. elemeihez • Naplózza a felhasználók: tanárok. feladatmegoldások. E rendszerben tehát a kimenet (output) az egységes és a bemenet (input) a különbözı.történı személyiségformáló tapasztalatszerzést is. E-portfólió: Az elektronikus portfolió arra szolgál. A hálózati tanulásban részvevık az e-portfolió alapján kaphatnak képet társaik elızetes tudásáról. Tanulásnak tekinti az iskolarendszerő formális kereteken belüli tanuláson túl. hogy az szabadon (vagy legalábbis minimális megkötések mellett) módosítható. a munkahelyen vagy a családban . vagy a szerzıi jogok tulajdonosa egy nyílt forráskódú licenc alatt terjeszti. Nyílt forráskód: Olyan szoftvert jelent. Learning Management Systems. Informális tanulás: Tanulásra. tutori vagy önértékelések. Felöleli a korai szocializációtól és az iskoláskor elıtti neveléstıl a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát. vizsgára jelentkezéseket • Hozzáférést biztosít a kurzusok különbözı anyagaihoz. webszemináriumok lebonyolítását 15 . válogatott linkek az egymás közötti tudáscserét is segítik. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz. amelynek forráskódja vagy közkincs (ez a ritkább). egyénenként eltérı utak kiválasztását pedig az egyén elızetes tudásától. tanulási stílusáról. Output-vezérlés (kimeneti vezérlés): Pedagógiai értelemben a kimeneti vezérlés azt jelenti. az eltérı idıigényektıl teszik függıvé. hogy a tanulók a tanulmányaikhoz kapcsolódó saját dokumentumaikat egy helyen összegyőjtsék. nem intézményi szervezeti keretekben megvalósuló tevékenység.

0: A web 2.vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. amelyek elsısorban a közösségre épülnek . kollaboratív felületet biztosít Web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások győjtıneve. (Wikipédia) 16 Tanulás és tanítás az információs társadalomban .• Támogatja a virtuális csoportmunkát.

március 14. március 27.mindentudas.neumannhaz.html Letöltve 2007.org/ncn/ Letöltve 2007.) Czeizer Zoltán (1997): Játék és tanulás az interneten (in: Educatio 4: 615-619 http://www. Manuel (2005 [1996]): Az információ kora: Gazdaság.html Letöltve 2007. március 1. február 1. A hálózatok új tudománya (Magyar Könyklub.) Siemens. Budapest) 17 . január 26.0 (http://elearnmag.Irodalom 1. társadalom és kultúra I.) Buchanan.oki.) 2. New York (http://www.elearnspace.hu/tei/educatio/educatio/1997tel/studies/3bessenyei/3bessen_hu.html#tfoot7 Letöltve 2007. február 10. március 16.neumannhaz. Kiemelt irodalom Downes.org/subpage. január 21.html Letöltve 2007. kötet: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat-Infonia.hu/tei/educatio/educatio/1997tel/studies/1czeizer/1czeizer_hu. A hálózatok úttörı tudománya (Typotex Kiadó.php?tipus=cikk&kod=2001-07-it-Nyiri-Virtualis Letöltve 2007.scn.hu/magazin2/20050913albertlaszlo.) Nyíri Kristóf (1997): Nyitott oktatás és távoktatás (in: Educatio 4: 699-706 http://www. (Addison-Wesley Publishing Company.) Schuler. Ajánlott irodalom Barabási Albert-László (2003): Behálózva. Budapest) Bessenyei István (1997): Világháló és leépítés (in: Educatio. Georg (2006): Connectivism: Learning Theory or Pastime of the Self-Amused? (http://www. Douglas (1996): New Community Networks: Wired for Change. Elıadás a Mindentudás Egyetemén (http://www. század tanulási környezete (in: Új Pedagógiai Szemle 2006/0708.hu/tei/educatio/educatio/1997tel/studies/8nyiri/8nyiri_hu.) 3. Stephen (2005): E-learning 2.cfm?section=articles&article=29-1 Letöltve 2007. Budapest) Castells. avagy kicsi a világ. Mark (2003): Nexus. Felhasznált irodalom Barabási Albert László (2005): Behálózva.doc Letöltve 2007. http://www. 4: 628-644 http://www.hu/oldal.) Nyíri Kristóf (2006): Virtuális pedagógia – a 21.org/Articles/Connectivism_response.neumannhaz.

február 23. Stephen (2005a): E-learning 2. (http://www. – Hodgson V. Stephen (2005c): Community Blogging (http://www.) Downes.–Smith. C.hu/cikk. S.html Letöltve: 2007.html Letöltve 2007. március 1.0 for Designers.) Ivan Illich (1971a): A haladás ritualizálása (Harper & Row. C. C.) Ivan Illich (1971b): Deschooling Society (Harper & Row. B.oki. Stephen (2005b): An Introductuion to Collective Knowledge (http://www.com/theory/Illich/Deschooling/intro.html Letöltve 2007. március 23.org/subpage.downes.html Letöltve: 2007.Coombs.noe-kaleidoscope. New York http://www. D. New York http://www. http://www.–McConnell. Philip H. – Ferreday. Ian – Dosaj.uga.–Jones.–Kemp.html#tfoot7 Letöltve 2007. Rendszerelemzés (Tankönyvkiadó. (1973): The strength of weak ties (in: Am J.neumannhaz. John (2006): Lifelong Learning and the New Educational Order (Trentham Books.) 18 Tanulás és tanítás az információs társadalomban .pdf Letöltve: 2007. február 10. március 14. július 12. (eds): Proceedings of the Fifth International Conference on Networked Learning 2006.html Letöltve 2006.html Újra letöltve 2007.hu/csermelypeter/20050911csermely.edu/itforum/paper92/paper92.c3.cgpost=14 Letöltve 2007.) Jones. (2006): Networked Learning.com/au/education/digitalkids/disconnect/landscape.cgi?post=33034 Letöltve 2007.) Jukes.edu/dept/soc/people/fac ulty/granovetter/documents/TheStrengthofWeakTies. március 14.hu/~prophil/profi991/Ivan_Illich. Lancaster University.mindentudas.hu/tei/educatio/educatio/1997tel/studies/1czeizer/1czeizer_hu. június 12. november 17.Budapest) Csermely Péter (2005b): A hálózatok sejtjeinben és körülöttünk (Elıadás a Mindentudás Egyetemén. március 10. Budapest) Csermely Péter (2005a): A rejtett hálózatok ereje.stanford.coe.ca/cgibin/page. The InfoSavy Group (http://www.0 (http://elearnmag.) Downes. Stephen (2006): Learning networks and connective knowledge (http://it. Lancaster http://telearn. D. Joshua (2005): Web2.) Field. július 12) Kolin Péter (2002): Evolúció és kultúra (in: Információs Társadalom 2: 78-128) Komenczi Bertalan (2001): Az információs társadalom iskolájának jellemzıi.apple. Mi segíti a világ stabilitását? (Vince Kiadó. V. (1971): Az oktatás világválsága.com/articles/web_2_for_designers Letöltve: 2007.) MacManus.) Downes.) Czeizer Zoltán (1997): Játék és tanulás az interneten (in: Educatio 4: 615-619 http://www. Londodn) Granovetter.–Hodgson. Richard – Porter.cfm?section=articles&article=29-1 Letöltve 2007.preservenet. március 16. Anita (2003): Digital Tools for Digital Students.) Downes.php?kod=informatika-Komenczi-Informacios. Bootstrapping the Social Web (http://www.pdf Letöltve: 2007. a relational approach – weak and strong ties (in: Banks.ca/cgi-bin/page.downes. of Sociology 78: 1360-1380 http://www. M.org/warehouse/Jones-Chris-2006. március 14.digital-web.

New York) Siemens.) Nyíri Kristóf (2006b): Virtuális pedagógia – a 21. március 30.hu/oldal.wired. A reformpedagógia fejlıdésének harmadik szakasza (19451989) (http://magyar-irodalom.ca/blog/ Letöltve 2007.php?tipus=cikk&kod=2001-07-it-Nyiri-Virtualis Letöltve 2007. http://www.org/Articles/Connectivism_response. Lewis J. Georg (2007): Connectivismus blog (http://www.html Letöltve: 2007.05.Nyíri Kristóf (1997): Nyitott oktatás és távoktatás (in: Educatio 4: 699-706 http://www. New York) Perelman. Lewis J. a harmadik tudásforradalom és a hiperegyetem beköszöntése (in: Világosság 11: 26-29) Raschke.nl/e-learning/english/3793 Letöltve 2007.html Letöltve: 2007.hu/archivum/36/12 Letöltve: 2007. március 5. Karvalics László (2007): Az iskola az információs társadalomban (www. Georg (2005a): Connectivism: A Learning Theory for the Digital Age (http://www.) Raschke.learningcircuits. január 21. március 1.neumannhaz.hu/nyiri/vil_ve.elte.htm Letöltve 2007.hunfi.html Letöltve 2007. március 21. Plon (2006): Connectivism: a new learning theory? (http://elearning.01/hyperlearning. március 14.) Siemens. Georg (2005b): Connectivism: Learning as Network-Crreation (http://www.) Siemens.elearnspace.) Siemens. The Information Age. Könyvismertetés (in: Replika 2006/12 http://www. Carl (2002): The Digital Revolution and the Coming of the Postmodern University (Routledge Chapman & Hall.connectivism. március 14. március 17.) Verhagen.org/Articles/connectivism. század tanulási környezete (in: Új Pedagógiai Szemle 2006/0708. (1992): School's out.html Letöltve 2007.htm Letöltve: 2007. március 14.oki.) Nyíri Kristóf (2006a): Castells.) Nyíri Kristóf (2000): A virtuális egyetem filozófiájához (in: Liget február http://www. New York) Perelman.hu/nevelestortenet/10. (1993): School's Out. március 27.) Papert.com/wired/archive/1.htm Letöltve 2007.elearnspace. március 1. Georg (2006): Connectivism: Learning Theory or Pastime of the Self-Amused? (http://www. A radical new formula for the revitalization of America's educational system (Aron Books. S (1993): The Children’s Machine: Rethinking School in the Age of the Computer (Basic Books.hu/cikk. április 7. Carl (1998): Digitális kultúra.surf.php?kod=nyitott-07Karvalics-iskola.oki.) Z.replika.org/2005/nov2005/seimens.) 19 .hu/tei/educatio/educatio/1997tel/studies/8nyiri/8nyiri_hu.doc Letöltve 2007. The hyperlearning revolution will replace public education (Wired Digital 03/04 http://www.) Pukánszky Béla – Németh András (2001): Neveléstörténet.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful